A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

XI. évfolyam 10. szám 2013. október 25. | 5774. Chesván 21. | ב''ה

Amit a háftóraról tudni érdemes (2. oldal)Képes történelem (4-5. oldal)

Kilencven lenne a „Kiskabos” (6. oldal)Babij Jar emléke (8. oldal)

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. október 25. | 5774. Chesván 21.

Gyerekprogramok a Dohány körzetben (3. oldal)

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Zoltai Gusztáv • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

Újabb indiai zsidók költözhetnek IzraelbeJóváhagyta újabb 899, magát az elveszett zsidó menásse törzs leszármazottjánaktekintő indiai bevándorlását az izraeli kormány. Az 1980-as évek óta mintegy két-ezren költöztek Izraelbe az északkelet-indiai Manipur és Mizoram államok azon lakóiközül, akik a tíz elveszett zsidó törzs egyikének, Menásse leszármazottainak tekintikmagukat, akiket az asszír birodalom űzött el Izrael területéről több mint 2700 évvelezelőtt. Indiában 5-7 ezren szeretnének közülük bevándorlási engedélyt kapni. Amár jóváhagyott tömeges Izraelbe költözés után is több ezren maradnak, akik a je-ruzsálemi kormány engedélyére várnak. Az izraeli rabbinátus elismeri ugyan az In-diában élő úgynevezett Bné Menásse csoport zsidó származását, de hosszúelszigeteltségük miatt csak a judaizmus formális felvétele után lehetnek teljes jogútagjai a zsidóságnak. Izraelbe költöztetésüket nem állami szervek intézik, hanemegy Savéj Iszrael nevű nonprofit alapítvány, amely megismerteti őket az ortodoxvallási tanokkal és segíti a zsidó vallás hivatalos felvételét.

Garas Dezső filmjei a Zsidó Filmfesztivál programjánNégy nap alatt kilenc játékfilm, nyolc dokumentumfilm, tíz izraeli kisfilm és egyGaras Dezsőt megidéző retrospektív válogatás szerepel a II. Zsidó Filmfesztivál prog-ramjában november 7. és 10. között a fővárosi Kino Caféban. A programban szerepela The Gatekeepers – A Sin Bet titkai című, idén Oscar-díjra jelölt dokumentumfilm,amely az izraeli nemzetbiztonsági szolgálat (Sin Bet) hat korábbi vezetőjének vissza-emlékezése alapján készült. Garas Dezső életművéből nyolc játékfilmet felvonultatóvetítést rendeznek, amelyben többek között olyan örökzöldek kapnak helyet, minta Liliomfi, a Legényanya, a Szamárköhögés, a Régi idők focija vagy a Ripacsok.A fesztivál szervezői Kell egy csapat! mottóval idén is nyílt kisfilmpályázatot hirdet-tek, az előzetesen kiválasztott filmeket levetítik a fesztiválon, a legjobbnak ítélt al-kotás rendezője kiutazhat a jövő évi londoni Zsidó Filmfesztiválra, s az ottaniközönség is megtekintheti munkáját.A részletes program a www.zsifi.org oldalon olvasható.

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á l

Dr.Wesel Katalin Zelma november 4.Kozma György november 6.Nádel Lászlóné november 9.

Darvas Zoltánné november 11.Suchman István és Icuka november 12.Hajdu Tibor november 13.

Rózsa Dezsőné november 15.Waldner Ferencné november 18.Váradi Lajos november 19.

Marsányi Ernő november 23.Jakab Márton november 24.

A Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák alatti gyertyák éventeöt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkirnapon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerintiévfordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeitnapon a reggeli i.tentiszteletután a közösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Lapunkban továbbra is közreadjuk, hogyelhunyt szeretteiknek mikor van a Jahrzeitje.

B a b i j J a r t r a g é d i á j a

Jevgenyij Jevtusenko: Babij Jár

Babij Járban emlékmű nincs sehol.Mély szakadék –, akár egy sírgödör.Félelmetes.Ma oly idős vagyok,mint a zsidók: sok ezer év gyötör.Úgy érzem, szörnyű fáradtság fog el:Egyiptom ősi földjén én bolyongtam,és én pusztultam el keresztre vontan,a szögek nyomán rajtam még a jel.És úgy érzem, Dreyfus is én vagyok,a nyárspolgár elítélt, feladott,gyűrűbe fognak, tömlöcaljba vetnek,leköpnek, megrúgdosnak, kinevetnek,s visongó, finomcsipkés dáma-hadnapernyőkkel döfködi arcomat.Most Belosztokban kisfiú vagyok,a vér patakzik padlóra, küszöbre,döng a huligán kocsmahősök ökle,pálinka s hagyma... förtelmes szagok.Vas csizmasarkok közt kell összerogynom, rimán-kodok, hiába – Ez a pogrom:„Üsd a zsidót, és mentsd meg a hazát!” Egy vadkupec anyám arcába vág.Ó, orosz népem! Jól ismerlek én.Egyforma néked bármelyik fiad,de sokszor épp a mocskos búj mögéd,s nevedben csörtet a garázda had.Én tudom, a mi földünk csupa jóság,s az antiszemita alávalóságaz „orosz népi szövetség” nevébenágál... Hogy föl nem pörzsöli a szégyen! Aztánúgy érzem,Anna Frank vagyok,törékeny, gyönge áprilisi ág,és szeretek, de szótalan a vágy –

így jó: két szempár egymásba ragyog.Jaj, rosszul látok! S fojtogat a lég!Nekünk nem int lomb, nem kéklik az ég.De kincsünk is van – estelente lágyanösszesimulni a sötét szobában.Jönnek?Ne félj – a tavasz lépte hallik –Ne félj,a tavasz zsong csak, az morajlik. Jöjj közelebb,úgy várom már az ajkad!Dörömbölnek?Jégzajlás szava jajgat!Babij Járban csak száraz fű zörög,harag és vád ül itt a fák szemébe.Némán sikolt a táj.Kalaplevévemegállok, s érzem, lassan őszülök.Tömör s hangtalan

ordítás vagyok ma.Az ideföldelt tízezrek felett.Minden agyonlőtt öregén vagyok ma.Én vagyok mindenagyonlőtt gyerek.Felejtés, egy emlékemet se öld meg!Zúgjon „Fel, fel, ti rabjai a földnek”,mikor fekete sírgödörbe zárjáka föld utolsó antiszemitáját.Bennem zsidó vér csöpp sincs, de azértengem is tajtékozva ostorozaz ádáz antiszemita.S miért?Mert orosz vagyok! Igazi orosz!(Ágai Ágnes fordítása)

Forrás: Népszabadság

Hetvenkét éve, 1941. szeptember végén a náci halálbrigádok két nap leforgása alatt több mint 33 ezer (pontosan 33 771) helybéli zsidót belelőttek azakkori Kijev szélén húzódó Babij Jar szakadékos szurdokába. A tragikus történet ma sem közismert, még a szovjet időkben is megpróbálták kitörölniaz emlékét. /Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Babij_Jar /Alábbiakban Jevgenyij Jevtusenko: Babij Jár című versével emlékezünk meg a tragédiáról. Dmitrij Sosztakovics Jevtusenko művére alapozva megírtaa szovjet antiszemitizmust elítélő 13. szimfóniáját, melyet 1962-ben, a bemutató után betiltottak.

Jelenet Jeff Kanew filmjéből: a halálmenet megérkezik Babij Jarba

Mint minden művelődési intéz-ménynek, egy múzeumnak is sok-féle, szerteágazó feladatköre van,amelyek közül a kiállítások rende-zése csak az egyik, de kétségtelenülaz egyik legfontosabb, és mindenértelemben leglátványosabb része.A klasszikus feladatok – tehát a ki-állítások rendezése, a gyűjteménymegőrzése (esetünkben a zsidó val-

lási és kulturális örökség megőrzéseés átörökítése) mellett fontosnakérzem azt is, hogy a Magyar ZsidóMúzeum tudományos műhelyként,közösségi térként, és a kultúra, atársművészeteknek is otthont adóhelyszínként is bekerüljön a köztu-datba. A képzőművészet nem önma-gában áll, része az adott szűkebb éstágabb közösség életének és kultúr-ájának, párhuzamosan halad vagyéppen reflektál a társművészetekre.A gondolkodás a művészetekről ahumán tudományokat is bevonja amúzeumok falai közé, és a zsidó ha-

gyományok, kultúra és történelembemutatása pedig egy zsidó mú-zeum lehetséges feladatait még to-vább tágítja. A kiállításokmegnyitói, a különböző programoknem egyszerűen protokolláris, vagyszakmai események, hanem közös-ségi alkalmak is, amelyeken a zsidóközösség mellett a legkülönbözőbbszakmai, protokoll körök is megje-

lennek, ez lehetőséget ad arra, hogya közösség egy zsidó esemény kap-csán jelenhessen meg egy szélesebbnyilvánosság előtt.A sokrétű feladatkörnek a Múzeumtöbb szinten igyekszik eleget tenni.Amikor a számos embermentőre,vagy a müncheni terrortámadás ál-dozataira emlékeztünk, akkor a kö-zösség emlékezetét, gyászát ésszolidaritását is szerettük volna ki-fejezni. Amikor zsidó művészetek-

ről majd zsidó művészekrőlrendeztünk közös konferenciát azOR-ZSE-val, és második alkalom-mal az ELTE elismert tanárainakrészvételével, akkor a Múzeum tu-dományos műhely jellegét próbál-tuk megteremteni. S ezt a műhelyt,a magyarországi zsidó tudomá-nyosság egy területét bemutatni azsidó közösségnek, a nagyközön-ségnek, és a tudományos életnekegyaránt. Amikor a keleti zsidóságmagyarországi kutatói a szefárd ésaz arab zsidó kultúráról tartottakszimpóziumot, majd ennek folyta-

tásaként az izraeli nagykövetségmunkatársai a jemeni zsidó esküvőiszokásokról és gasztronómiáról tar-tottak bemutatót, akkor a tudomá-nyos megközelítést egy személyesés autentikus beszélgetés, gasztro-nómiai élmény egészítette ki egy is-merős, mégis távoli kultúráról.Majd amikor a Múzeumok Éjsza-káján, vagy egyéb programjaink al-kalmával rendszeresen lépnek felzsidó zenét játszó művészek, akkor

a zsidó kultúra egy másik oldalátélhetik meg az érdeklődők. A néhány kiragadott példa inkábbcsak ízelítő mindabból, amivel egymúzeum, konkrétan a MagyarZsidó Múzeum, a legszűkebb érte-lemben vett múzeumi feladataifunkciói mellett foglalkozhat.Terveink szerint a következő évek-ben is rendszeresen szervezünk vagyadunk helyt különféle tudományosszimpóziumoknak, konferenciák-nak, könyvbemutatóknak, továbbámegemlékezéseknek. Lényegesenhangsúlyosabbá szeretnénk tenni azenei és irodalmi rendezvényeket, ésaz időszaki kiállításokhoz rendsze-resen szerveznénk különleges veze-téseket és egyéb programokat. A cél,hogy a magyar zsidóság szellemi ésmateriális értékei minél nagyobb kö-zönséget érjenek el, s a Múzeumminél élettelibb képet nyújtson amagyar zsidó kultúráról. Mindezzelnemcsak az ismeretterjesztést, a tu-dományos kutatást, a kulturális él-ményt kívánjuk biztosítani, de aMúzeum hídszerepét kihasználva,igyekszünk csökkenteni az antisze-mitizmust is…

Vallás Aktuális2 75774. Chesván 21. | 2013. október 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. október 25. | 5774. Chesván 21.

A Z s i d ó M ú z e u m r ó l k i c s i t m á s k é n tNovember óta új sorozattal kedveskedünk olvasóinknak, igyekszünk bemutatni a Magyar Zsidó Múzeumot, amely szerves része zsina-gógánknak, s - főként nyáron – sokszor elsétálunk előtte. Most az intézmény igazgatója, dr. Peremiczky Szilvia arról írt Önöknek,hogy mivel is kell foglakoznia egy – zsidó – múzeumnak.Első lépésben tisztázzuk, mi az a

háftórá, miért olvassuk, és mióta ol-vassuk? Maga a szó nyersfordítás-ban befejezést jelent. Ez arra utal,hogy szombaton és ünnepnapokona Tóra olvasás után, mintegy befe-jezésként olvassuk az adott írásver-seket. Arra vonatkozóan, hogymióta olvassuk a háftórát, igencsakmegoszlanak a vélemények. Egye-sek szerint a babilóniai fogságbólvaló visszatérés után Ezra és aNagy Gyülekezet tagjai rendelték ela háftórá olvasását. Mások szerinta II. Szentély idején alakult ki ez aszokás, a szadduceus és somronitaszekták elleni tüntetésként, ezek aszekták ugyanis nem ismerik el,hogy a próféták könyvei elszakítha-

tatlanul hozzátartoznak a zsidó Bib-liához, és kizárólag a Tórábanhisznek. A legelfogadottabb ma-gyarázat David Abdurahman nevé-hez fűződik, aki úgy tartotta, aháftórá olvasás kötelezettsége azantióchuszi zsidóüldözések idején

alakult ki, a polgári időszámításelőtt 165 körül, hogy kijátsszák agörögök tóra olvasási tilalmát.Fontos tisztázni, mit olvasunk, ésmit nem olvasunk háftóráként? Aháftóráolvasás szabályairól már aMisna is említést tesz. Történetilega legkorábbi háftórá Jehosuá köny-vének első fejezete, míg a legké-sőbbi Maleáchi próféta könyvénekkijelölt részei. Börésisztől Pinchaszheti szakaszig a haftárá és a szedreközött tartalmi és logikai összefüg-gés van. (Például Vájchi heti sza-kaszban Jákob végrendeletétolvashatjuk a Tórából, a háftórápedig Dávid király végrendelete aKirályok Könyvéből.) Mátajsz hetiszakasztól a zsinagógai év végéig

más elv érvényesül. Tisó böÁvelőtti három szombaton háromfeddő háftórát olvasunk, majd anagy nemzeti gyásznapot követőhét szombaton hét vigasztaló háf-tórá következik. A ciklust az őszinagyünnepek idején két, megtérést

hangsúlyozó háftórá zárja. Általá-nos vélemény szerint nem szokásolyan szakaszt haftóráként olvasni,amely az Istenség titkait próbáljakifürkészni, illetve amely túlontúlérzékletes színekkel ecseteli Jeru-zsálem lakóinak erkölcstelen visel-kedését. Érdemes megemlíteni,hogy gyakran mást olvasnak háftó-rának az askenázi, a szefárd, a há-szid, vagy éppen a karaita közös-ségekben. Börésisz hetiszakasz háftórája, Je-sajahu (Ézsaiás) próféta könyvének42:5-43:10 közötti része. A háftóráés a szidra kapcsolata viszonylagegyértelmű. A háftórá első verseígy hangzik: „ Így szól az Örökké-való, aki az eget teremtette és kite-rítette, szilárddá tette a földet, ésnövényt sarjasztott, leheletet ad arajta lakó népnek, és lelket a rajtajáróknak.” (Jesájá 42:5) A tóraiszakasz első verse pedig: „Kezdet-ben teremtette Isten az eget és aföldet.” (Börésisz 1:1) Érdemes kicsit jobban megvizs-gálni a tórai verset. Rabbi Jichák aTalmudban felteszi a kérdést, hogymiért ezzel a mondattal kezdődik azegész Tóra? Hiszen a Tóra nem tör-ténelemkönyv, miért nem az elsőparancsolattal a szaporodjatok éssokasodjatok micvával kezdődik?Erre ugyancsak ő azt a választ adja,hogy azért ezzel kezdődik a Tóra,ha a világ népei megvádolják Izra-

elt, hogy rablók és csak elbitoroljákErec Jiszráelt, akkor azt tudják vá-laszolni, hogy Isten teremtette azegész Földet és annak adja birtokul,akinek akarja. Kezdetben a kánaá-niták nemzetségeinek adta, majd azÁbrahámnak tett ígéret alapján, Iz-raelnek adta.Egy másik érdekes és bonyolult tal-mudi magyarázat szerint nem úgykell az írásverset olvasni, hogy kez-detben teremtette, hanem úgy, hogya kezdet miatt. A kezdet alattpedig maga a Tóra, és Izrael népeértendő. Ez az alapja a Zóhár, aKabbala alapművének azon mon-dásának, mely szerint „Az Örökké-való, a zsidó nép és a Tóraegyetlen egységet alkot.”A háftórá és a tórai szöveg kapcsánérdemes felhívni a figyelmet egynyelvtani finomságra, ami a ma-gyar fordításban nem feltétlenül je-lenik meg. A Tóra, amikor atermetesről beszél a bóré (terem-teni) igét, múlt időben, teremtetteformában használja, ezzel szembenJesajahu próféta jelen időt alkal-maz. Vagyis a teremtést nem egyegyszeri befejezett cselekvésnek te-kinti, hanem egy folyamatos, ál-landó, megújuló cselekménynek.Ez az alapja a reggeli Smá előtt el-mondott imának: „Csodák Ura, akijóakaratában nap, mint nap fel-újítja a teremtés művét”

Zoltai Tamás

Amit a háftóráról tudni érdemes a Börésisz példájánDr. Frölich Róbert főrabbi úr felkérésére, engem ért a megtiszteltetés, hogy az első heti szakasz, Börésisz alkalmából a szokásos péntek esti tóra-magyarázatot megtartsam. Hogy egy kis csavart vigyek a dologba, az előadásom fő témája a szidra és a háftórá közötti kapcsolat.

Hétfő: több, mint hét fő!A nagyünnepeket követően, az i.tentisztelet után, 17:30-tól főrabbink,dr. Frölich Róbert tart – többek között Misna - oktatást az érdeklődő ur-aknak a Talmud Tórában. Érdekességek, kevéssé ismert tények és in-formációk egy órában. Minden héten más és más téma, filmrészletek észene segítségével. A hölgyek szintén 17:30-tól, Frölich Katival tanul-hatnak a Dohány körzet irodájában (Síp u. 12 – I. emelet). Persze a je-lenlevők minden más, a vallással kapcsolatos kérdéseikre is választkaphatnak. Így a szokások, vagy éppen az éppen aktuális ünnepek kap-csán is faggathatják főrabbinkat.

Eszter könyve a Zsidó Múzeumban

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja 17.00 óra,helyszín a Talmud-Tórában.

Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával, kávéval és teával várjuk híveinket!

Péntek esti ima: 17.00-kor a Hôsök Templomában.Szombat reggeli ima a Hôsök Templomában: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

A péntek esti kiddust a Hevesi Sándor teremben tartjuk, míg a szombat délutáni sálesüdeszt továbbra is a Talmud-Tórában.

Sálesüdeszek kezdete a következô hetekben:

www.dohany-zsinagoga.hu

október 26. 17.20

november 2. 16.13november 9. 16.00

november 16. 16.00november 23. 15.50

Képes történelem Képes történelem4 55774. Chesván 21. | 2013. október 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. október 25. | 5774. Chesván 21.

Hozzávalók: 2 kg tyúk, 0,5 kg sár-garépa, 0,2 kg gyökér, 2 db kisebbzeller, 2 db karalábé, 0,2 kg csiper-

kegomba, 2 fej vöröshagyma, 0,2 kg zöldborsó, 6 gerezdfokhagyma, 2 db paprika, 1 db paradicsom, 1 csomagpetrezselyemzöld, só, egész bors, gyömbér

Elkészítés: Az előkészített, megmosott tyúkot 8részre vágjuk (a máját és a zúzáját is felhasználjuk),majd hideg vízben feltesszük főni. Ha már felforrtszedjük le a habját és sózzuk ízlés szerint. Készítsünkfűszerzacskót, amelybe a következőket tegyük: egészbors, gyömbér, fokhagyma, vöröshagyma. Helyezzüka fazékba. Amikor a tyúk már félig megpuhult, adjuka fazékba a tisztított vegyes zöldségeket, a megmosottgombát, a zöldborsót, a paprikát, paradicsomot és apetrezselyemzöldet. Lassú tűzön főzzük. Tálaláskor acsészébe rakjuk a metéltre vágott tyúkhúst, a vegyeszöldséget, zöldborsót, a gombát, a külön kevés leves-ben kifőzött házi finommetéltet. Forró levessel a csé-szét felöntjük, majd a tetejét megszórhatjuk finomravágott petrezselyemzölddel.

Hozzávalók: 2 db borjú dagadó, 8 szikkadt zsemle, 2 fej hagyma, 0, 25 kg csirkemáj, 1 csokor petre-

zselyemzöld, 4 db tojás, 8 ek. olaj, só, őrölt feketebors

Elkészítés: A húst felszúrjuk, a zsemléket szokás szerintbeáztatjuk, a hagymát finomra vágjuk. Olajat forrósí-tunk, megpirítjuk benne a hagymát. Sózzuk, borsozzuk,kicsit megpirítjuk, majd a végén beleforgatjuk az apróravágott petrezselyemzöldet. Beletesszük a felcsíkozottcsirkemájat, majd rövid ideig pirítjuk. Kihűlés után hoz-zátesszük a tojásokat, illetve a kicsavart zsemléket.Kevés só, bors még mehet bele, ezt követően lazán be-töltjük a dagadóba. Bevarrjuk a végét, majd kiolajozotttepsibe tesszük. Öntünk rá kb. fél deci vizet, és szorosanlefedjük alufóliával. Kb. 160 fokos sütőbe tesszük egyórára. A fóliát levéve tovább sütjük, miközben a sajátlevével locsolgatjuk. Kisülés után kb. tíz percig pihen-tetjük. Felszeleteljük és burgonyapürével tálaljuk.

Hozzávalók: 0,6 kg liszt, 2 db tojás,0,1 kg cukor, só, kevés rum, 0,1 kgmargarin, 0,15 kg dióbél, 0,15 kg

cukor, 0,02 kg élesztő, olvasztott margarin.borsodó: 0,6 l fehérbor, 2 tojás, fél citrom héja, fahéj, va-nília, 0,2 kg cukor, 0,03 kg lisztElkészítés: Kovászt készítünk. A 2 dkg élesztőt elmorzsoljukkevés langyos, cukros vízben, kevés liszttel meghintjük,majd kb.5-10 percig kelesztjük. A lisztbe ütjük a tojást, be-leborítjuk a kovászt, és a többi hozzávalóval kidolgozzuk,közepesen kemény tésztát kell kapnunk. Cipóvá formázzukés megkelesztjük a tésztát. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagraelnyújtjuk, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.(A kiszúrótlisztbe mártogatjuk.) Minden darab tésztát olvasztott mar-garinba mártunk, s a tepsiben egymás mellé rakjuk. Kris-tálycukorral és darált dióval megszórjuk. Még egy-két ilyenréteget készítünk – amíg el nem fogy a tészta.Borsodó: Tojássárgáját elkavarunk vaníliás cukorral, cit-romhéjjal, kevés fahéjjal, cukorral. A fehérbort felforral-juk, majd összekavarjuk a masszával, habverővel valókavargatás mellett forrpontig hevítjük. Tálalás: tányérra rakjuk a galuskákat, meghintjük porcu-korral. Külön kínáljuk a borsodót.

Töltött borjú dagadó 10 főre

Újházi tyúkhúsleves 10 főre

Aranygaluska borsodóval10 főre

Legújabb állomásunk a mai Románia területéntalálható bánáti Lugos (Lugoj) városka.Lugos kerület korabeli székhelye valószínűlegaz a vár lehetett, melyet Zsidóvárnak neveztek.A város első bejegyzett zsidó vallású polgárai az1780-as években érkeztek új betelepülőkkéntMakóról és Temesvárról. Szefárd irányzatot kép-viseltek és 1842-ben már 282 izraelita vallásúlakosa volt Lugosnak.A korai középkor és az azt követő évszázadoknem sokban különböznek zsidó szemmel, a kör-

nyékbeli, más területeken élő hittestvérek sorsá-tól. Jelentős változást az 1800-as évek másodikfele hozott, mivel a bánáti zsidóság többségéhezhasonlóan az itt élők szakítva a korábbi hagyo-mányokkal a neológiához csatlakoztak. Ez abelső szakadás azonban nemcsak a program-szerű magyarosodás felvállalását eredményezte,de sok tekintetben élénkítően hatott az oktatásra,s a pozitív zsidó reformokra is. Eközben egyreinkább háttérbe szorult a korábban használt jid-dis nyelv, helyét a templomban és az iskolábana magyar és a német váltotta.

1830-ban hozták létre a városban a később ko-moly hírnevet szerzett zsidó iskoláját is. Műkö-dése 1940-ig zavartalanul és sikeresen zajlott,ám az első zsidóellenes jogalkotás eredménye-ként a munkát néhány évre fel kellett függesz-teni. A háború lezárását követően az új politikaiirányzat megtiltotta a vallási alapon működő ok-tatást, így az iskola 115 év után előbb elveszí-tette a haláltáborokban meggyilkolt gyerekeket,majd az új rendelkezések okán véglegesen meg-szűnt létezni, mint zsidó tanintézmény.

1840-es években született meg az a gondolat,majd elhatározás a zsidó közösségen belül, hogyépüljön egy, az akkori modern korszaknak és a re-formoknak megfelelő saját zsinagóga. Az első na-gyobb befogadó képességű zsinagóga 1793-bankészült el. Sajnos egy tűzvész következtében leé-gett, de alapját szolgálta az új épületnek, amelyet1843-ban avattak fel. Ólomüvegablakokat, lám-paoszlopokat kapott és egy nagyon szép frigyszek-rényt is. 1903-ban pedig orgonát kapott, amelyheztartozott egy kórus is. Ebben a kórusban vegyesen,zsidók és nem zsidók egyaránt énekeltek.

Említsük meg, hogy a zsinagóga nagy rabbijaiközött jegyzik Lewi Zwi Oppenheimer-t, aki azelső rabbija volt a templomnak és Temesvárróljött át segíteni a kilét. Őt követte VenetianerLajos 1896-1897-ben, aki Budapestről érkezettaz Ferenc József Rabbiképző Intézetből. Vene-tianer után itt működtek a Hevesi rabbik, HevesiSimon és fia Ferenc is! A holocaust idején többmint, 2000 zsidót öltek meg, vagy hurcoltak ela városból, s csak kevesen tértek vissza. Nem árttudni, hogy Teller Ede családja is a városbólszármazik. A sors fintora, hogy egy sokáig kül-földön élő szélsőjobboldali olajmilliárdos, IosifConstantin Dragan, akinek komoly média és ma-gánegyetem érdekeltségei voltak a városban,még életében elérte, hogy a város főterét róla ne-vezzék el…

A városiak manapság már csak az „öreg hölgy-ként” emlegetik a zsinagógát. Sajnos az idő vas-foga is fog az épületet is „megkóstolta”. A nagyautóforgalom miatt megrepedtek a falak, idő-szerű lenne egy renoválás is, hogy újra régi pom-pájában láthassa a közönség. Napjainkban a helyizsidó hitközség használja az épületet. Nagyjábólötven zsidó él a városban, jórészt asszimilálódottcsaládokban. Az évek során sokan elvándoroltak,de a nagyünnepekre összejönnek, és együtt töltikaz ünnepnapokat. Munkájukat nagyban segíti aTemesvári Hitközség is. Izsák Gábor

Z s i n a g ó g á k a n a g y v i l á g b ó l - L u g o sK é p e s l a p o k – k é p e s t ö r t é n e l e m X X I I .Majd két éve új sorozattal kedveskedünk olvasóinknak. Bejárjuk a világot egy 1400 darabból állómagángyűjtemény segítségével, hónapról-hónapra bemutatunk egy-egy lapot, a hozzá tartozó isme-retekkel, érdekességekkel. A gyűjtemény az 1890-től 1945-ig megjelent, zsinagógákat ábrázoló, illetvea zsidósággal, a zsidó emberekkel, szokásokkal és üdvözletekkel foglalkozó lapokat tartalmazza.

Jó étvágyat kívánunk!

Pesti Sólet menü a Laky Konyha receptjei alapján

Szilágysomlyón (később Simleul-Silvaniei) szü-lettem. Nosztalgiával visszaemlékezve gyermek-éveimre néhány adattal kiegészíteném IzsákGábor értékes sorozatát. Számomra a cikkből az olvasható ki, hogy a vi-lágégés után (II. világháború) e nagy zsidó ha-gyományokkal rendelkező erdélyi kisvárosbanmegszűnt a zsidó élet és a pusztulás következett.Néhány holokauszt túlélő – akadt, aki vesztesé-gei miatt új családot alapítva, – ismét beindítottaa zsidó közösségi életet. A közösségnek sajátsakterje volt, aki a közösség vezetését is ellátta.Vezetésével a kile minden nap imádkozott, és aközösségből többen is tudtak leinolni. Később agyerekek születésével, bár rabbi nélkül, de kétnagy tudású zsidó tanító vezetésével még Haideris működött.Emlékeim szerint a 40-es évek végén kb. 50 zsidócsalád élt itt. Én az elsők közül vagyok, aki – aholokauszt után – itt született, és utánam nemso-kára megszületett a húgom is. 1953-ban az elsőosztályba még csak nyolcan iratkoztunk be zsidószármazásúak, a következő évfolyamban ez a

szám majd duplájára növekedett. Szép számmaljött utánunk a kistestvérek hada. Minden reggelés este volt minjen. A briszekre, amelyeket min-dig háznál tartottak, mi talmud torások mentünkénekelni.

1950-es évek vége felé a mi kis városunkat isutolérték a zsidó koncepciós perek. A férfiaknagy részét börtönbe zárták, legtöbbjüket ko-holt vádak alapján, cionista összeesküvéscímén ítélték el.A 60-as évek elején megindult a zsidók kivándor-lása. Zömmel Izráelbe alijáztak, de sokan mentekAmerikába, sőt Ausztráliába is. Volt, aki csak Ro-

mánia más részébe költözött Somlyóról. Édes-apám halála után 1960-ban mi Magyarországra re-patriáltunk, elsők voltunk, akik elhagytuk a várost.Az 1970-es évekre már csak egyetlen, vegyes há-zasságban élő zsidó férfi maradt. A templomekkor vált gazdátlanná, és elindult a pusztulás,amit évről évre – minden egyes temető látogatá-sunkkor – szomorúan tapasztaltunk.1990-ben édesanyám – Verő Tamás, akkor mégrabbijelölt – unokájával összeszedte a templom-ban szanaszét heverő imakönyveket, s azokat el-temették. A templomból addigra már mindentelhordtak, ami mozdítható volt. Az oldalsó nagy-kaput, amit mérete miatt még nem vittek el,annak megtartása mellett befalaztatták, megaka-dályozandó, hogy a templomot tégláira bontsák. Ilyen állapotok között látva az egykor jobb idő-ket megélt zsidó templomot fájó, ugyanakkorédesen vágyakozó nosztalgiával gondolok gyer-mekkorom őszi ünnepeire, a gyertyafénybenúszó, áhítatot sugárzó, imádkozó emberekkel teliszentélyre.Két éve – mi, a világba szétszóródott háborúután született gyerekek – találkozót rendeztünkSzilágysomlyón, – gyerekkorunk színhelyén, –a templomnál. Ez egy kis közösség, hajdan voltösszetartó tagjai azonban ma is érdeklődnekegymás sorsa iránt, és még 50 év távlatában istartják a baráti kapcsolatokat, nem feledkezvemeg szülővárosukról.

Z s i n a g ó g á k a n a g y v i l á g b ó l - S z i l á g y s o m l yó I I .Képes tör ténelem az érintett szemévelA Pesti Sólet talán legnépszerűbb sorozata Izsák Gábor barátunk, zsinagógákat képeslapok segítségévelbemutató Föld körüli „utazása”. Már eddig is többen szóltak elismerően a kis történelmi kalauzról, ez-úttal viszont – nagy örömünkre – konkrét visszajelzést is kaptunk. Fuchs Zsuzsanna Szilágysomlyóntöltötte gyermekkorát, s akkori élményeiről, emlékeiről, s a város, háborút követő éveiről, évtizedeirőlírt nekünk…

Kultúra Aktuális6 35774. Chesván 21. | 2013. október 25. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2013. október 25. | 5774. Chesván 21.

Szeretettel várom – néhány hete ismét – a gye-rekeket, de mostantól KEDDENKÉNT 17:30-tól, a Dohány körzet Talmud Tóra tanulásáraa Wesselényi utcai Talmud Tórában. Egy órajáték, éneklés, tanulás, sok mese, ismerkedés azsidósággal és minden, amire szükségünk van.

A fejlődés megállíthatatlan. A múlt és a jelen aztigazolja, hogy érdemes folytatni azt az utat, amitelődeink elkezdtek, törekedni arra, hogy gyer-mekeinket játékos formában, de tudatosan bea-

vathassuk a több ezer éves zsidó vallási hagyo-mányba, hogy természetessé váljon számukra azünnepek megtartása, és a hétköznapokban is zsi-dók maradjanak.Olvastunk és beszéltünk már a teremtésről,Ádám és Éva történetéről, Noé bárkájáról éssok érdekességről. Legutóbb Bábel tornyáról, akülönböző országokról és nyelvekről szóltunk,majd ismerkedtünk Ábrahámmal és életével. A beszélgetés mellett énekeltünk és színeztünk,s közben a szellemi táplálék mellett finomságok

élvezetében is lehet részünk. Hozza el kisgyer-mekét, unokáját (3-12 éves kor között) – biztosjól érzi majd magát. Ráadásul játékos formábantanulhat.

Szilágyi Judit

ÁBrAHÁMróL HALLoTTAK, MAJD KISZínEZTÉK

Bálint Lajosnál – a Nemzeti Színház rendezőjé-nél – tanulta színészmesterséget. Esténként pa-ródiákkal szórakoztatta a közönségetkávéházakban, ún. tömb-bálokon (bérházakbelső zárt udvarain, az emeleti gangokon, sámlinülve nézték a lakók). Kedvenceit, Gózont, Lata-bárokat, Sárdyt utánozva háztömbről háztömbrejárva vette be a közönséget. Közben Verebes Ká-roly is felkarolta, foglalkozott vele, betanultakegy-két számot, ez is számos fellépést jelentett. Egy Nóti Károly-villámtréfával került be a Pó-dium Kabaréba, aztán egy Anatole France-da-rabban lépett fel, amelyben Turay Ida játszotta anéma feleséget. Amikor a Magyar Színház be-mutatta a „Janiká”-t, Turay már ragaszkodott aKiskaboshoz. A későbbi népszerű filmrendező,Fábri Zoltán nem értette miért: „csúnya is, vörösis...?!” Turaynak köszönhetően csak megkapta anéma házmesterfiú szerepét, melyben fel-alá ti-pegett a színpadon a Turayval elcserélt pongyo-lában, a publikum dőlt a nevetéstől. A Kiskabostgyorsan szívébe zárta a közönség, de nagy lépéstjelentett az ismertség növelésében az 1957-benindult lottójáték, amelynek ő a reklámembere. SLottó Ottó kérdezte elsőként, hogy „megvettemár az e hetit?”

Filmes karrierje is a Janikával indult (1949).Majd szerepelt az Állami Áruház, a Dollárpapa,a Férjhez menni tilos, a Nem várok holnapig, aTanár úr, kérem mozikban. Az igazi áttörést „Averéb is madár” című, Kállai István forgató-könyve alapján készült film jelentette. Kettős fő-szerepet alakított, egy testvérpáros két tagját. Abemutató évében rekord látogatottságot ért el, –hatmillió (!) nézővel. Ráadásul Ausztriában,Svájcban, Németországban, de Amerikában ésAusztráliában is vetítették. Külhoni népszerűsé-gét jól példázza, hogy másfél évtized múltánKabos feleségével sétált Zürichben, és egy arrasétáló házaspár rá mutogatva mondta: „Der

Spatz ist auch Vogel? Sehr gut, sehr gut.” (A veréb is madár? Nagyon jó! Nagyon jó!)Későbbi ismert filmje a Hét tonna dollár.A Rádiókabaré egyik állandó szereplője volt. A magát (jellegzetes vörös hajával együtt) öntu-datosan vállaló, de másokkal sohasem agresszívkisember figuráját neki köszönhetjük. Az inter-neten szerencsére számos alakítása, kabaréjele-nete stb. lelhető fel.

1971-ben került az ifjú és igen csinos UrbánErika a Vidám Színpad társulatába. A kétszerannyi idős Kabos László befutott sztárnak szá-mított már. Lelki rokonság alakul ki közöttük,

amelyből szerelem, majd együttélés, végül há-zasság lesz. Attól fogva elválaszthatatlanok egy-mástól. Pedig Kabost óva intik a nagykorkülönbség (26 év) miatti csalódásoktól, rövidéletűnek tartva ezt a házasságot, amiről utóbb ki-derült, a kimondott „igen” esetükben valóbanegy életre szólt.2004. szeptember 26-án, vasárnap délelőtt azágyánál ült, majd ebéd után lepihent. Délután félháromkor végleg kihunytak a fények, és legör-dült a függöny, Jajm Kippurkor, a zsidók egyiklegszentebb ünnepén távozott, és születése nap-ján, szeptember 28-án helyezték végső nyuga-lomra a Kozma utcai izraelita temetőben.

Szülővárosa, Sárvár 2005-ben posztumusz dísz-polgárrá avatta a művészt, a címet feleségeUrbán Erika vette át. Emlékét egy utca is őrzi,amely szintén 2005-ben kapta meg a KabosLászló nevet.

K i l e n c v e n l e n n e a „ K i s k a b o s ”Kilencven éve, 1923. szeptember 28-án született Krausz László, vagy ahogy szinte mindenki ismeri, Kabos László. Amíg a kis Rott a XX. század elsőfelének nagy zsidó magyar komikusa, addig e megtisztelő titulust a Kiskabos érdemli a század második felében ki - mondta Kellér Dezső. Pedig a „kisKrausz” fiú eredetileg kertésznek tanult, – mert az a hír járta, a mezőgazdasági munkás zsidó lakosokat nem deportálják, – ám 1943-ban, a tanévvégén nem a parkok és a kertek világa várta...Mauthausenbe került, de túlélte. Majd 1948-ban mégis megszerezte diplomáját a Kertészeti Főiskolán.

A cirkusztól Mauthausenig– Kisgyerekkoromban rajongtam a cirkuszért. Ha a cirkuszosok felverték a sátrukat, már rohan-tam, otthon sem lehetett tartani. Segítettem felverni a cölöpöket, cipeltem a ponyvát az áhítottpotyajegyért. Ám a cirkuszrajongásomból otthon nem lett cirkusz. Azt sem vették komolyan,hogy bohóc, majd színész akarok lenni és felutazom Pestre. Egy unokabátyám vett magához. Ta-nácsára beiratkoztam a Kertészképző Intézetbe, hogy legyen egy „tisztességes” szakmám. A vi-rágkertészkedéssel nem is volt bajom, hanem azokkal, akik elültették a világban a gyűlöletmagvait. Ezekből, a magvakból kelt ki az a rettenetes háború, amely elpusztította családom nagyrészét, és kis híján engem is.1943-ban az iskola után berendelték munkaszolgálatra, Kőszegre. Bátyját, Gyurit egy másik szá-zadba sorolták be. Családjának valamennyi tagjával együtt deportálták. Gyalogmenetben útnakindítják őket Ausztria felé, mezítláb, facipőben az Inn folyó partján, meg az Eisenerch-hegységmeredekebb lejtőin, mert az utak kellenek a német hadseregnek. (Édesanyjáék nyolcan, édesap-jáék kilencen testvérek, mind lágerbe kerültek.) Őt Mauthausenbe vitték. A láger amerikai fel-szabadításakor - mindössze 31 kilóra soványodva - flekktífuszban szenvedett, de számoshozzátartozójával szemben, ő megérte a szabadulást…

Krauszból KiskabosMentora, Bálint Lajos javasolta, hogy művész-nevet kellene választania a Krausz helyett, ésa Koós nevet javasolta. De a Pódium társula-tában már ott dolgozott Koós Olga, s ezért mástkeresett. Kabos Gyula, a nagy komikus Krauszlányt, édesapja egyik húgát vette nőül, tehát ol-dalági rokona. A nagy komikus iránti tisztelet-ből ő is felveszi a Kabos nevet. Így született aKiskabos név, amelyet a hajára való tekintettel,egy vörös jelzővel is gyakran elláttak.

Boldog születésnapot…Az ötvenéves Kabos Lászlót, a „Részeg éj-szaka” fináléjában a szakma, és a kollégák ne-vében Kellér Dezső köszönti (1973). „Lacikám,ott voltam a Pódiumban pályád bölcsőjénél, ésaztán végig kísértelek az úton, amelyen sikertsikerre halmozva célhoz értél: feliratkoztál anagy nevettetők listájára. Ezen már nem lehetvitatkozni: a kis Rott, és a kis Latyi neve mellémár odakerült a kis Kabos neve is. Pályád simavolt, egyenletes. Egy színész karrierjét sok ve-szély fenyegeti. A naiva felett eljárhat az idő. A bonviván elhájasodhat. Az énekes bereked-het. Téged kezdettől fogva csak egy veszély fe-nyegetett. Hogy az idők folyamán megszépülsz.A sors kegyes volt hozzád.”

Én már akkor vörös voltam…Kiskabos az elszenvedett és átélt lágerélmé-nyei kapcsán tartózkodik a politikától, mert azttartja felelősnek a bekövetkezett embertelen-ségekért. A Rákosi fémjelezte korszak politikaikabaréiban is tudatosan a civil, az apolitikusvilágot képviseli, és különben is: „én márakkor vörös voltam, mikor még azt sem tud-ták, mi a kommunizmus!” Az elmúlással vi-szont sosem viccel. Tiszteli és szereti az életet.Ifjúkorában megtapasztalta, milyen a halál tor-kában. Gyakorta hangoztatja: „kaptam a sors-tól 60 év ráadást, beszélgethettem eleget”.

Támogassa zsinagógánk alapítványát!Az Alapítvány a Dohány utcai zsinagógáért az elmúlt évek-ben rengeteg programot szervezett a körzet hívei számára(kirándulás, múzeumlátogatás stb.), de környezetünkszebbé alakításáért is rengeteget tett Nádel Tamás elnökvezetésével. Elég csak megemlíteni az Emánuel park átala-kítását, a sírkert rendbetételét, vagy éppen a Dohány temp-lom orgonájának felújítását. S persze még hosszan sorol-hatnánk, megemlítve, hogy minden évben anyagi segítsé-get nyújt valamely zsidó intézménynek, tavaly az IdősekOtthonának, idén pedig két óvodának is.Kérjük, támogassa Alapítványunkat!Bankszámlaszám: 11707024-20359234-00000000IBAN: HU71 1170 7024 2035 9234 0000 0000

– Mostanában szinte egyáltalán nem vállalok nyilvános fellépést, de ezta meghívást nem utasíthattam vissza, ebbe a közegbe muszáj volt eljön-nöm – kezdte vendégünk.

A kezdeti szavak jó érzéssel töltötték el a megjelenteket, ám amikorTamás Gáspár Miklós – vagy miként sokan rövidítve említik: TGM –arról beszélt, hogy szinte bizonyos, a 2014-es választásokat a jelenlegikormánypárt nyeri, sokan megdöbbentek. Miután hozzátette, hogy jelenállás szerint, főként a mai ellenzéket nézve, a 2018-as és az azt követősem kecsegtet sok jóval, akkor már talán egyetlen őszinte mosolyt semlehetett látni…Előadónk kiemelte, bár Orbánék intézkedései csak látszólagos hasonló-ságot mutatnak a szociáldemokráciával, azzal ellentétben nem az egyen-lőségről szólnak, csupán a felső középosztályt erősítik. Továbbá az elmúltévekben 40 ezer (!!) kinevezés történt, ráadásul az önkormányzatoknálnem is kétharmados, hanem 93 százalékos a túlsúly. S jelenleg csak a bíróikar, amely valamelyest független.Vendégünk ezt követően beszélt a másik oldal gyengeségeiről is. Az el-lenzék anyagi és szellemi forrásai nagyon szerények… /Ezt naponta ta-pasztaljuk a szerény kommunikáció kapcsán!/ Az érdekképviseletekgyengék, nem reagálnak az aktuális kérdésékre, nincs jelentős szakszer-vezet, de például igazi nőmozgalom sem. A kormányon lévők pedig sike-resek az örök ellenségkeresésben, de nem csak erre, az alamizsnákra(rezsicsökkentés) is túl sokan vevők. A közmunka TGM elemzése szerint

11 (!!!) nemzetközi jogszabályt sért, mégsem történt semmi, így érthetet-len az is, munkájukért miért nem kapnak valós fizetést az emberek. Ámaz érintettek félnek, így nem emelik fel szavukat ez ellen.Tamás Gáspár Miklós előadása végén kiemelte, ma igazából sem balol-dali, sem liberális párt nincs. Ma valójában két jobbos párt verseng – azegyik mérsékelt, a másik elitista.

Tamás Gáspár Miklós: baloldali párt kerestetik!A bő kéthónapos nyári szünet, majd az őszi ünnepek után október 15-én indult a dr. Fischer Gyula Szabadegyetem újabb szemesztere. A nyi-tóelőadás során Tamás Gáspár Miklós elemezte a honi politikai palettát,a szokott helyen, a Síp utcában, a Díszteremben.