PETŐFI PÁLYÁZAT – TÖRTÉNELEM – 2011/2012. TANÉV

AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG

I. Melyik erdélyi fejedelemhez köthetők az alábbi események? (10 pont) 1. Uralkodása alatt Erdélyhez csatoltak hét magyarországi vármegyét. 2. Uralma idején szabadult fel Buda a török uralom alól.

3. Ez a fejedelem harcolt IV. Rettegett Iván orosz cárral.

4. A hajdúk segítségével lett fejedelem, s végül a hajdúk ölték meg.

5. Feleségül kért egy Habsburg hercegnőt, de kosarat kapott.

6. Báthory Zsigmond tanácsadója, nagybátyja és hadvezére volt, mielőtt fejedelem lett.

7. Hamis szultáni kinevező okirat birtokában választatta meg magát fejedelemmé.

8. Fejedelemként Erdélyt a Magyar Királysághoz kívánta csatolni, korábban seregével

együtt egy ideig a krími tatárok fogságában volt.

9. A budai pasával vívott csatában halálos sebet kapott.

10. 1704-ben választották meg erdélyi fejedelemmé, hivatalos beiktatására 1707-ben került sor.

II. Kinek a felesége volt? (10 pont) 1. Báthory Zsófia 2. Jagelló Izabella 3. Brandenburgi Katalin 4. Báthory Anna 5. Zrínyi Ilona 6. Bethlen Kata 7. Károlyi Zsuzsanna 8. Bornemissza Anna 9. Jagelló Anna 10. Lorántffy Zsuzsanna

III. A művelődés, kultúra melyik alakjáról van szó? (10 pont) 1. 16. századi lantművész, szolgált Szapolyai János és Jagelló Izabella udvarában is. 2. Brassói iskolaszervező, nyomdász, 1532-ben megrajzolta Erdély első térképét.

3. Báthori István olasz származású udvari történetírója.

4. „Száz fabula” című műve 1566-ban jelent meg Kolozsváron.

5. Fejedelmi udvarában jártak spanyol táncmesterek, olasz zenészek és balettosok is.

6. Cseh pedagógus, 1650-54 között tanított a sárospataki kollégiumban is.

7. „Siralmas krónika” című művében Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György koráról ír.

8. 1691-1704 között volt Erdély kancellárja, bécsi rabságban írta „Önéletírásom” című

művét.

9. 1655-ben, Utrechtben jelent meg „Magyar Enciklopédia” című munkája, tanított a gyulafehérvári főiskolán is.

10. Olasz orvos, János Zsigmond és Izabella tanácsadója, terjesztette az antitrinitárius

tanokat.

IV. Hol zajlottak az alábbi események? Jelöld a vaktérképen is! (10 pont) 1. Bethlen Gábor itt találkozott Wallenstein csapataival, de csatára nem került sor. 2. Itt ölték meg Fráter Györgyöt Castaldo zsoldosai.

3. Bocskai István és Vitéz Mihály az erdélyi – havasalföldi seregek élén itt arattak

győzelmet a törökök felett.

4. Az itt kötött béke elismerte a hajdúknak adott kollektív nemességet.

5. Az itteni országgyűlésen választották meg Bethlen Gábort Magyarország királyává.

6. Az itteni országgyűléseken bevett vallássá nyilvánították az unitárius vallást is.

7. Itt állapodott meg Fráter György és Habsburg I. Ferdinánd János Zsigmond lemondatásáról.

8. Bethlen Gábor kedvelt tartózkodási helye volt ez a vár.

9. Itt vette át Bocskai István a töröktől kapott koronát.

10. Az itteni kollégiumot támogatta Lorántffy Zsuzsanna.

V. Milyen szerepe volt az alábbi személyeknek Erdély történelmében? (2-3 mondat!) (10 pont)

1. Giorgio Basta 2. Lala Mehmed 3. Mátyás főherceg 4. Giacomo Belgiojoso 5. Köprülü Mehmed VI. Magyarázd meg 1-2 mondatban az alábbi fogalmakat! (10 pont) 1. Partium 2. „bibliás, őrálló fejedelem” 3. három rendi nemzet 4. szék 5. lófő VII. Válaszolj az alábbi kérdésekre! (10 pont) 1. Melyek voltak Erdélyben a bevett vallások? 2. Melyik fejedelmi család birtokai voltak: Tokaj, Tarcal, Regéc, Ecsed?

3. Kit jelölt ki örökösének Bocskai István?

4. Milyen kulturális tevékenységéről volt híres Bethlen Kata?

5. Milyen kapcsolatban volt Bekes Gáspár Báthori Istvánnal?

6. Ki volt az a személy, akit az 1603-as tábori országgyűlés fejedelemmé kiáltott ki?

7. Melyik fejedelem felesége uralkodott fejedelemként is?

8. Kinek volt ez az eredeti neve: Utjeszenics?

9. Miért nem ostromolta meg Bécs városát Bethlen Gábor?

10. Melyik fejedelemtől várta Zrínyi Miklós Erdély és a Magyar Királyság egyesítését,

akiben végül csalódnia kellett?

VIII. Kit / mit ábrázolnak a mellékelt képek? (10 pont)

IX. Honnan – kitől származnak az alábbi idézetek? (10 pont) 1. „Ha pedig az Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, Magyar Országban magyar

kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük, nem hogy attól elszakadnának, vagy abban ellent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szerént, és egyenlő értelemből azon Korona alá a régi mód szerint adják magokat.”

2. „Ahogyan csaknem minden eddigi levelemben könyörögtem Felségednek, hogy

tisztességgel rendezze a királyné őfelségével és fenséges fiával való kapcsolatát, éppúgy – ha lehet, még alázatosabban – most is azért esedezem, hogy én is szabadabban szolgálhassak Felségednek. A török ugyan szép szavakat mond, de nem szabad megbízni benne, hiszen e tetszetős szavak nyomán már sok országot végromlásba döntött.

3. És minthogy mi és fenséges fiunk a vitézlő urak állhatatos kérésére kegyesen

beleegyeztünk, hogy ki-ki tartsa meg azt a hitet, amelyet akar, az új és a régi szertartásokkal, megengedjük, hogy hitük ügyében azt tegyék, ami nekik tetszik, de bárkinek a sérelme nélkül. Az új hit követői ne zaklassák a régi vallást, vagy annak követőin valami módon jogtalanságot ne kövessenek el.”

4. „Ezenkívül ő felsége a mondott fejedelem úrnak az ország Tiszán túl és Tiszán innen

fekvő hét egész megyéjét, úgymint: Szatmárt, a hasonnevű erősséggel, Szabolcsot, Ugocsát, Bereget, Zemplént, Borsodot és Abaújt Kassa városával, összes régi területükkel és határaikkal, a teljes bírói és igazgatási hatalommal, de mégis az alább következő feltételekkel élete végéig átengedi, hogy azt tartsa és birtokolja.”

5. „Megerősítjük a magyar királyok, valamint Erdélynek Magyarországtól való

különválása idejében, valamennyi erdélyi fejedelem által hűséges karainak juttatott összes adományozásokat, átruházásokat, kiváltságokat, címadományozásokat, nemesi leveleket, hivatali rangokat…”

6. „E mi szegény hazánk véghazáját, hogy az Úristen ingyen való kegyelméből

megtartotta, megoltalmazta légyen, ennyi idők forgásiban, változásiban, az idegen nemzetből való fejedelmek reá való elvégzett gonosz szándékjoktól, kinek pajzsul való oltalmára mint rendelte volt a török nemzetet, mindeneknél nyilván vagyon, és valamig a török nemzettel való frigy mellett megmaradtak, mellőle el nem állottak, volt-e valakitől valami bántások?”

7. „Sem kettős, sem hármas Istent nem vallok, hanem egyet, ki a mi Urunk a názáreti

Jézus Krisztusnak szent Atyja. Az egész szentírás csak az egy Istenre vezet minket. (…) Elég a mi üdvösségünk útjának megkereséséhez a próféták, evangélisták és az apostolok írása. Gyönyörűséges és mennyei étel az evangélium hívek szívében, melyhez ha valaki hozzátesz valamit mindjárt méreggé válik.”

8. „Ami a vallás ügyét illeti, az 1608. évben, a koronázás előtt kiadott 1. cikkelynek …

erőben hagyásával … kijelentettük és határoztuk: hogy az ország összes karai és rendei és a szabad városok, nemkülönben a kiváltságolt mezővárosok és az ország határszélein levő magyar katonák vallásukat, a templomok, harangok és temető szabad használata mellett, mindenütt szabadon gyakorolják (…)”

9. „Fenséges fejedelem János úr, a néhai felséges János királynak, Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királyának fia, Isten kegyelméből Erdély és magyarországi Részek fejedelme. E címet ő legszentebb császári és királyi felsége, valamint utódai meg fogják őrizni a fenséges fejedelem és utódai számára.”

10. „Én életben, de csak rajtam valóban,, pogány kézben vagyok, kéntelenségből kelletvén

hinnem hiteknek, az defensióra való minden alkalmatosságok már elfogyván, néhány napi harcok után az tracta alatt az tábor ruináltaték (=tönkrement). (…) Ha az fejedelem él és uralkodik, Isten úgy áldja meg, az mint vélem s hozzám tartozókkal cselekszik, mert én őnagyságának az háládatlanságért, bölcstelenségért hűséggel és rabsággal fizettem.”

X. Kultúra, m űveltség, művészetek Bethlen Gábor Erdélyében ( Írj max. 1 A/4-

es oldal terjedelmű esszét a megadott témában!) (10 pont) A feladatokhoz felhasználható irodalom: - Forrásközpontú történelem II. kötet (tankönyv) - Középiskolai Történelmi Atlasz - Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség (Tudomány – egyetem sorozat, Kulturtrade Kiadó,1997.) - A török félhold árnyékában – Magyar Évszázadok sorozat, Reflektor Kiadó, 1988.