pÁlyÁzat - szie · régészeti állattant, 2001-tıl a magyar állatorvos képzés történetét,...

PÁLYÁZAT A Szent István Egyetem

Állatorvos-tudományi Kar dékáni tisztségének betöltésére

Dr. Sótonyi Péter egyetemi tanár

Budapest 2012

Dr. Sótonyi Péter dékáni pályázata

2

TARTALOMJEGYZÉK

Nyilatkozat 3

Pályázat 4

Önéletrajz 21

Tudományos tevékenység, tudományos publikációk kivonatos jegyzéke 33

Idézettségi adatok 49

Mellékletek 62


3

NYILATKOZAT

Alulírott Dr. Sótonyi Péter hozzájárulok, hogy a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi

Kar dékáni tisztségének betöltésére benyújtott jelen pályázatom anyagát a vonatkozó

jogszabály és az egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzata szerint erre jogosult

bizottságok és testületek megismerhessék.

Budapest, 2012. január 19.



4

PÁLYÁZAT

a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara dékáni tisztségének betöltésére 1. OKTATÓ, SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS VEZETİI MUNKA

Egyetemi tanulmányaimat a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen végeztem, ahol 1979-ben állatorvos-doktori diplomát kapam.1989-ben állatorvos-tudomány kandidátusa fokozatot szereztem, 1994-ben habilitáltam az Állatorvos-tudományi Egyetemen. 1997-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyertem el. Az egyetem elvégzése után az Anatómiai és Szövettani Tanszéken kezdtem dolgozni ösztöndíjasként. 1982-1985 között a SOTE Biológiai Intézetében aspiráns voltam, majd 1985-ben visszakerülve jelenlegi munkahelyemre egyetemi tanársegédi, egyetemi adjunktusi, 1993-tól egyetemi docensi és 2001-tıl egyetemi tanári munkakörökben dolgoztam. 1994-tıl tanszékvezetı-helyettesi, 2001-tıl tanszékvezetıi feladatokat látok el.

Oktatási tevékenység

1979-tıl Anatómia és Tájanatómia tantárgyakból gyakorlatokat és alkalmilag elıadásokat tartottam. 1982-1985-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a Biológia tantárgy oktatásában vettem részt (elıadások, gyakorlatok vezetése). 1992-tıl egyetemünkön a Biológia tantárgy elıadója vagyok. 1994-tıl a magyar és a német hallgatóknak elıadom a Tájanatómia tantárgyat, és vezetem a gyakorlatokat. 2001-tıl az Anatómia tantárgy elıadójaként az elıadásokat és a plenáris gyakorlatokat tartom mind a magyar, mind a német nyelvő képzésben. A tanszéken oktatott fakultatív tárgyak közül bevezettem és elıadom 1995-tıl az Állatorvosi röntgenanatómiát, 1997-tıl a Sebészeti feltáró anatómiát, 1999-tıl a Régészeti állattant, 2001-tıl a Magyar állatorvos képzés történetét, 2003-tól a Szervek fejlıdéstanát, és 2004-tıl a Házimadarak anatómiáját.

Elıadásaimon az évfolyamok több mint 90%-a vesz részt, ahol a verbális ismertetést a táblarajzok mellett dia- és írásvetítés, anatómiai preparátumokkal történı demonstráció, bonctermi TV-közvetítés és anatómiai komputerprogramok projekciója is segíti. Az elıadóteremben folyó plenáris gyakorlatokon a hallgatóság elıtt, kamera alatt történı preparálásokat közvetlenül projektor segítségével szemléltetjük, így valamennyi hallgató egyszerre ugyanazt láthatja.

1995-tıl 17 TDK dolgozat, 8 szakdolgozat, és 7 PhD hallgató témavezetıje voltam, illetve vagyok.

Posztgraduális képzés keretében a "Tájanatómia és klinikai vonatkozásai' valamint a "Laborállatok funkcionális anatómiája" címő tárgyakat adom elı.

Az orvosbiológiai mérnökképzésben részt vevı hallgatók oktatásában részt veszek, elıadásokat, gyakorlatokat tartok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet szakán a régész hallgatók számára tartok elıadást és vezetek gyakorlatot a „Háziállatok csonttana” és a „Gyakorlat a háziállatok csonttanához” címő tantárgyak oktatójaként. A Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán a Lovas szakedzıi képzésben, valamint a Lovaskultúra szak képzésében „A ló funkcionális anatómiája” címő tantárgy megbízott elıadójaként veszek részt. A Pannon Lovas Akadémián, Kaposváron, az „Anatómia” címő tantárgy, a SZIE Lovastanár- és szervezı képzésben „A ló anatómiája” tárgy felkért elıadója illetve a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán a „Lótartás építészeti vonatkozásai” tantárgy egyik elıadója vagyok.


5

A Magyar Állatorvosi Kamara által Budapesten és vidéken tartott továbbképzéseken, valamint a MÁVSZ Kárpát-medencei rendezvényein felkért elıadóként, aktuálisan kijelölt témákból rendszeresen tartok elıadásokat, évente 10-15 alkalommal.

1998-tól a Temesvári Agrártudományi Egyetem Állatorvosi Fakultásának vendégprofesszoraként "Sebészeti feltáró anatómia" témakörben tartok kurzusokat.

A Mindentudás Egyetemén 2005-ben „Az állatok mozgásának elemzése” címmel tartottam elıadást. Az általam készített Anatomia canis CD-ROM I-II. magyar, német, angol és japán nyelven jelent meg, és számottevı nemzetközi érdeklıdést keltett. Tudományos értéke nem csak a szőkebb szakterületet, hanem az alkalmazott oktatási informatika módszertanát is érinti.

Oktatómunkám elismeréseként 1991-tıl a hallgatók értékelése alapján 44 alkalommal nyertem el a "legjobb oktató" címet. A Diákinfo szerkesztısége által kiadott "Év oktatója" címet és fıdíjat 1999-ben kaptam meg, majd 2001-ben Apáczai Csere János Díjjal, 2002-ben Nagyváthy János Díjjal, ugyanebben az évben Kiadói Nívódíjjal, 2003-ban „Mestertanár” címmel, 2006-ban „Az év állatorvosa díjjal”, 2008-ban Magyar állatorvos anatómus emlékéremmel, és a „120 éves a Magyar Állategészségügyi Szolgálat” kitüntetéssel, 2009-ben Semmelweis Egyetem díszdoktora (honoris causa) címmel, 2010-ben Hutyra Ferenc emlékéremmel, 2011-ben Kaposvári Egyetem díszdoktora (honoris causa) címmel tüntettek ki (lásd: melléklet).

Szakmai és tudományos tevékenység Kutató munkám kezdetben a lúdmagzat kikelése, a m. complexus szerkezetváltozása,

az állatkerti állatok összehasonlító anatómiája témakörére terjedt ki. A SOTE Biológiai Intézetében végzett kutatásaim alapján készítettem kandidátusi disszertációmat, amelynek témája a "Házi madarak nemi mirigyeinek fejlıdése, funkcionális szerkezetváltozása, különös tekintettel a szteroid és trophormonok endokrin befolyásolására" volt. Ezt követı kutatási témáim az alábbiak:

A neurobiológia területén immunhisztokémiai módszerekkel vizsgálom az agykéreg vasoaktív intestinalis polipeptid (VIP) tartalmú sejtjeinek szinaptikus kapcsolatait, valamint a mitokondriális UCP2, mint neuromodulátor és neuroprotektor, szerepét a Parkinson-kór megelızésében és gyógyításában illetve a hypothalamus szabályozó mechanizmusában szerepet játszó egyes magcsoportok celluláris és molekuláris szervezıdését. Ez utóbbi témából készült az MTA akadémiai doktori disszertációm, melyet 2010. évben nyújtottam be A hypothalamicus szabályozás egyes funkcióinak vizsgálata címmel. A doktori eljárás jelenleg folyamatban van (http://mta.hu/cikkek/folyamatban_levo_doktori_eljarasok), a védés várható idıpontja 2012. tavasza.

A fejlıdéstan területén a kutyák szívének normális és pathológiás fejlıdését elemeztem;

A makroszkópos anatómia területén a kutya sebészeti feltáró anatómiája, valamint a modern képalkotó eszközök alkalmazása az állatorvosi anatómiában: így a kutya, a sertés, a juh és a ló keresztmetszeti, CT és MRI anatómiája témakörökben végzek kutatásokat.

Jelentıs külföldi tudományos együttmőködéseket alakítottam ki a Kölni Egyetem Anatómiai Intézetével, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem Neuroanatómiai Intézetével, illetve a C. und O. Vogt Agykutató Intézetével, ahol a kutatómunka egy-egy konkrét fázisát végeztem a VIP bipoláris idegsejtek vizsgálata területén. 2000-tıl közös kutatásokat folytatok a Yale Egyetemrıl Prof. Dr. Horváth Tamással. 2004-ben Visiting Research Professor kinevezést kaptam a Yale Egyetemen. 1991 óta több alkalommal vettem illetve veszek részt jelentıs OTKA és DFG-MTA kutatási programokban.


6

Eddigi tudományos tevékenységem eredményei több mint 100 szakmai közleményben, konferencia kiadványban, egyetemi jegyzetben, könyvrészletben jelentek meg. A tudománymetriai értékelés szerint az említett publikációk összesített impakt faktora 72.296, citációs indexe pedig 56 cikkre 1167 (ebbıl 981 független) hivatkozás, publikációs faktor: 1419 (lásd: melléklet). Munkáim függı/független Hirsch index értéke 10/9. A közhiteles publikációs adatok a Magyar Tudományos Mővek Tárában az alábbi elérési útvonalon ellenırizhetık:

https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10002252

Vezetıi tapasztalat

Vezetıi képességeimet fiatal oktatóként elsısorban a hallgatóság irányításában kamatoztattam: kirándulások, cseregyakorlatok, klubvezetés, valamint számtalan egyetemi rendezvény (pl. 1986-ban az Európai Állatorvosi Anatómus Kongresszus, 1987-ben a 200 éves jubileumi ünnepségek) szervezésével. 1994-tıl tanszékvezetı helyettesként, 2001-tıl tanszékvezetıként irányítom közvetlenül a tanszék munkáját, felelek az anatómia, a tájanatómia, a biológia, a szövettan, valamint számtalan fakultatív tárgy oktatásáért és az igen intenzív tanszéki kutatómunkáért. Így az elmúlt több mint tíz év alatt nagy vezetıi gyakorlatra tettem szert, a tanszéket érintı számos döntést hoztam. Tanszéki munkatársaim kivétel nélkül az oktatás elkötelezett hívei, mindemellett komoly tudományos teljesítményre is törekszenek. Ketten a tudomány doktori, ketten a tudomány kandidátusa fokozattal, négyen PhD fokozattal rendelkeznek. PhD-hallgatóink tudományos tevékenységük mellett mind a magyar, mind az idegen nyelvő oktatásban részt vesznek, így teljes értékő munkatársaknak tekinthetık, munkájukra a jövıben is számítok. Tanszékünk oktatói létszáma az ellátandó oktatási feladatok mértékéhez képest nagyon szőkös, ennek következménye az átlagot jóval meghaladó óraterhelés, aminek teljesítése csak kiváló tanszéki légkör esetén valósítható meg. Mindezideig sikerült megırizni, sıt fejleszteni a tanszéken belüli jó együttmőködést és emberi kapcsolatrendszert, amit nagymértékben segítenek az évente rendezett kétnapos tanszéki kirándulások. Vezetıi munkám során fontosnak tekintem, hogy a tanszékre háruló feladatok arányos elosztása mellett kollégáim munkája minden téren a lehetı legeredményesebb legyen. A közösen kialakított egységes tematika szerinti oktatásba (elıadások és gyakorlatok), valamint oktatási segédanyagok (jegyzetek, CD-k) készítésébe kollégáimat bevonom, egyre nagyobb önállóságot biztosítva számukra. Fontos feladatomnak tartom, hogy a tanszék anyagi forrásait fenntartsuk, és lehetıség szerint bıvítsük, ezért különösen a fiatalabb kollegákat ösztönzöm az önálló pályázatok benyújtására. Hét PhD-hallgató témavezetıjeként tudományos munkájuk irányítását végeztem, illetve végzem. Vezetésem alatt bátran kijelenthetem, hogy új alapokra helyeztem az Anatómia oktatását, amelyet mind a hazai mind a külföldi szakemberek példamutatónak és követendınek ítélnek.

1997-tıl az ÁOTE Szenátusának, majd a Kari Tanács tagjaként a Kar vezetésében veszek részt. A Kar TDK elnökeként feladatomnak tekintem a hallgatóságnak egyre nagyobb mértékő bevonását a tudományos munkába, valamint TDK és OTDK konferenciákon történı szereplésre. Vezetésem alatt a TDK megújult, Karunk országos szinten is kiemelkedı eredményeket ért el.

A fentieken kívül számos hazai és külföldi tudományos, szakmai és társadalmi társaságban töltök be vezetıi szerepet (lásd: önéletrajz és mellékletek).


7

2. SZAKMAI, KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG Számos egyetemi bizottságban vettem illetve veszek részt. 1980-tól vagyok tagja a

Magyar, 1991-tıl az Európai Anatómusok, Hisztológusok és Embryológusok Társaságának. 2002-tıl Nomina Anatomica Veterinaria (N.A.V.) szerkesztıbizottsági tag, 2004-tıl N.A.V. Subcommittee elnök vagyok. 2003-ban a Magyar Anatómus Társaság XII. Kongresszusának elnöke, 2004-tıl a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke, 2007-tıl a Semmelweis Egyetem Doktori Tanács külsı tagja, 2007-tıl MTA Közgyőlési Képviselı, 2008-ban a XXVII. Európai Állatorvos-anatómus Kongresszus elnöke, 2008-tól az Állatorvos-anatómusok Világszövetségének alelnöke, 2008-tól az Európai Tudományos és Mővészeti Akadémia rendes tagja, 2009-tıl a Magyar Állatorvos-történelmi Társaság elnöke, 2009-tıl a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke, 2009-tıl a Magyar Olimpiai Bizottság tagja illetve 2009. évtıl a Semmelweis Egyetem, 2011-tıl pedig a Kaposvári Egyetem díszdoktora vagyok (ld.: önéletrajz).


8

3. A DÉKÁNI VEZETİI MUNKÁRA VONATKOZÓ JÖVİBENI TERVEK, ELKÉPZELÉSEK ISMERTETÉSE

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy dékáni megbízásom során az a korábbi dékáni

vezetés által is vallott elv vezérel, hogy a Karon olyan nyugodt körülmények kialakítására törekedjünk, ahol valamennyi oktató, kutató, hallgató és minden dolgozó eredményesen, képességei legjavát nyújtva tud dolgozni, ez ugyanis a Kar optimális mőködését fogja eredményezni.

Alapvetıen a korábbi évek megszokott vezetési gyakorlatát szeretném követni, különösen, ami a Kar iránti elkötelezettséget, az értékek, és oktatásunk hagyományainak megırzését jelenti. Talán csupán hangsúlybeli változásokra lehet számítani, ha kell, lendületesebb kiállásra Karunk érdekeiért. Személyes és társadalmi kapcsolataimat felhasználva elsısorban az orvosi-, és az agrártudományok, a szélesebb értelemben vett állatorvosi kar valamint a sport területén szeretnék újabb együttmőködéseket kialakítani. Nagyon számítok az EAEVE elnöki tisztét betöltı jelenlegi dékánunk európai kapcsolataira, és Karunk iránti elkötelezettségét ismerve biztos vagyok benne, hogy a jövıben is támaszkodhatunk segítségére az európai állatorvos-képzı intézményekkel kialakított együttmőködéseink fenntartásában és szélesítésében. Ugyancsak – a rektori koncepcióval is összhangban - fokozottan kívánom érvényesíteni Karunk PR megjelenítését, népszerősítését.

Fontosnak tartom a tanszékeken, a klinikákon folyó oktatási és kutatási munka szervezett keretek között történı bemutatásával egymás jobb megismerését, Karunk valamennyi dolgozójának biztonságát és hangulatának javítását.

Az Állatorvos-tudományi Kar a SZIE egyik legrégibb és vitathatatlanul a hazai és nemzetközi viszonylatban is meghatározó Kara, amely kiválóan képzett állatorvos és más végzettségő oktató-, kutató- gárdával rendelkezik. Az állatorvosi diploma hagyományosan magas színvonalat képvisel, jó hírét az idegennyelvő képzésben végzett állatorvosok is öregbítik szerte a világban. A tanszékeken, a klinikákon és a doktori iskolában folyó kutatás magas színvonalú, jelentıs mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Szent István Egyetem a felsıoktatási intézmények rangsorában jó helyet foglalhasson el. A sikerágazatnak minısülı idegennyelvő képzés és a Kari pályázati aktivitás eredményeként jelentıs források támogatják munkánkat, amelyek hozzájárulnak a Karon folyó oktató és kutató munka feltételeinek javításához. Karunk oktatói, kutatói számos hazai és nemzetközi szervezetben képviselik szakmájuk, de egyben a Kar és az Egyetem érdekeit is.

Ugyanakkor Karunknak is, mint minden magyar felsıoktatási intézményben, számos nehézséggel is szembe kell nézni.

A középiskolai oktatás színvonala jelentısen befolyásolja a jelentkezık tudásszintjét. Bár jelenleg még mindig magas a jelentkezık aránya, hiszen az állatorvosi szakma érzelmileg is rendkívül motivált, de fel kell készülnünk, hogy a minıségileg heterogén hallgatói közösséget a fokozatosan erısödı nemzetközi követelményszinthez felzárkóztassuk.

A végzettekkel szembeni elvárások egyre inkább a jó, megbízható elméleti alapokra épülı, gyakorlati készségeket, a mielıbbi önálló munkavégzésre való alkalmasságot helyezik elıtérbe.

Csökken az akadémiai karrier, az egyetemi állások vonzereje. Sok kiváló szakember külföldi munkavállalása ugyancsak jelentısen nehezíti az oktató és kutató munkát.

A Kar mőködésének anyagi és szervezeti kereteit jelentıs mértékben befolyásolják az Egyetem döntéshozó szervei, testületei. A rektori elgondolás által a karokra érvényesítendı szubszidiaritás elvéhez való ragaszkodás, ugyanakkor kellı mozgásteret biztosít a kari sajátosságok megjelenítésére.


9

A klasszikus alapkutatásokra fordítható keretek szőkültek, illetve nehezebben hozzáférhetıek, teljes mértékben pályázatfüggıvé váltak. Terveim szerint e keretek maximális kihasználását minden lehetséges eszközzel elımozdítani igyekszem.

A dékáni megbízás elnyerése esetén természetesen a jelenlegi tanszéki feladataim nagy

részét, elsısorban az oktatást tanszékünk kiváló és jól képzett munkatársai veszik át tılem, garantálva az eddig elért kiemelkedı színvonal megırzését és továbbfejlesztését.

Jelenlegi dékánunk pályázatának megfelelıen az abban foglaltakkal egyetértve, azokat

csak megemlítve, de nem részletezve, elsısorban új elképzeléseimet kívánom ismertetni, a pályázatban megadott kritériumok alapján.

Vezetıi elképzelések A mai idıkben, az állandóan változó jogi, gazdasági környezetben és alulfinanszírozott

körülmények között nehéz feladatra vállalkozik, aki a dékáni posztra pályázik. Az új felsıoktatási törvény részletei még nem ismertek alaposan, illetve a gyakorlat nem próbálta még ki azokat. A kormányzati elképzelések még változhatnak, jelenleg minden forrong, némi bizonytalanság még a felvételi keretszámok tekintetében is fenn áll, nem beszélve a finanszírozási lehetıségekre, a hallgatói létszám szerinti, a kutatási és a fenntartási normatívára vonatkozó kilátásokról.

Elébe kell mennünk a lehetséges problémáknak, hogy mi határozzuk meg szakmánk és képzésünk irányelveit, ne a politika, hiszen Karunk elsıdleges célja és feladata a lehetı legmagasabban képzett diplomások kibocsátása. Lehetıség szerint több elképzelhetı változatra ki kell dolgozni a stratégiát, hogy így a kényszerítı körülményektıl függetlenül a lehetı legjobb választ adhassuk, sıt esetleg a változásokra hatással lehessünk. Éppen ezért minden, a Karunk iránt elkötelezett, jó szándékú és jobbító elképzelésre nyitott leszek, hiszek a kollektív bölcsességben, fontosnak tartom, hogy kikérjem a véleményét minden szervezeti egységnek, és együtt dolgozzuk ki a megoldásokat, a stratégiát, hisz a problémákat helyben ismerik a legjobban.

A dékáni pályázatban vázolt elképzelések megvalósításában meghatározó szerepet játszanak a Kar vezetı testületei, a Kari Tanács, amelyek munkáját állandó és eseti bizottságok támogatják. A Kari Tanács alakítja ki a Kar stratégiai tervét, meghozza az ennek megfelelı szabályzatokat és döntéseket, számon kéri azok végrehajtását. Meggyızıdésem, hogy a Kar munkájának minıségét a Kar tanárainak és hallgatóinak aktív együttmőködése és a Kar professzionális, nem választott adminisztratív apparátusa határozza meg.

A dékán feladata a tevékenységek koordinálása, egységes formába öntése, a megfelelı döntések kezdeményezése, illetve azok végrehajtásának irányítása és ellenırzése. A döntés elıkészítésének véleményem szerint azon a szinten kell történnie, ahol a szükséges információk rendelkezésre állnak, ezért nagy jelentıséget tulajdonítok az egyes tanszékek, bizottságok részvételének, a megoldandó feladatok körvonalazása és kidolgozása terén.

Javaslom, hogy minden komolyabb döntés elıtt tartsunk tanszékvezetıi értekezletet, így is erısíteni kívánom a professzori kar szerepét a koncepciók kidolgozásában. Nagymértékben támaszkodni kívánok a tanári kar tudására, tapasztalataira és szabadságára, ami segítené a hatékonyabb döntés elıkészítést és egyben hozzájárulna a Karon belüli információáramlás javulásához is.

Fontosnak tartom a szorosabb együttmőködés kiépítését az elméleti tanszékek és a klinikák között, hiszen az egymásrautaltság kölcsönös, egymás nélkül nem létezhet magas minıségő alap- és alkalmazott kutatás, elméleti és klinikai képzés.


10

A SZIE többi karával valamint a rektori és gazdasági vezetéssel összefogva, küzdenünk kell a felsıoktatásra rászabadított bürokrácia (sokféle bontásban kell kimutatni a felsıoktatási intézményekben a ráfordításokat, holott a kimutatásoknak nincs közük a finanszírozáshoz és nem adhatók meg hozzá korrekt adatok, a pénzügyi irányításban túlteng a felesleges adatszolgáltatás, a pályázatok bonyolítása, elszámolása mérhetetlen módon elbürokratizálódott, ami sok esetben a rendelkezésre álló összeg jelentıs hányadának nem érdemi felhasználásához is vezet) ellen.

Oktatás

Az oktatás fı irányvonalát tekintve Dr. Fodor László dékán úr által megfogalmazottakat

„…széles tudományos igényő, általános, tantárgyakra épülı, rendszerezett, szintetizáló igényő oktatás legyen, amely biztos alapot nyújt a posztgraduális képzésben az állatfaj vagy szakterület szerinti specializációra…„ teljes mértékben osztom.

Célom az elért oktatási színvonal megtartása és emelése. Rendkívül fontosnak tartom, a széles látókört biztosító, általános jellegő állatorvos képzést, az egységes diploma kiadását, a specializáció a továbbképzés feladata kell, hogy legyen.

A jelenlegi tanterv, az oktatás szerkezete és szervezése jó kereteket biztosít a magas színvonalú oktatómunkának. Úgy gondolom, országosan is kiemelkedı jelentısége van annak, hogy az Európai Állatorvos-képzı Intézmények Szövetsége (EAEVE) által lezárt akkreditáció már két esetben állapította meg, hogy oktatásunk megfelel az Európai Unió irányelveinek. A dékáni megbízatás elnyerése esetén minden erımmel támogatom, hogy az EAEVE 2015-ben esedékes akkreditációja során a megváltozott, két lépcsıssé váló értékelésben is a teljes akkreditációt elnyerhessük. Mivel ennek elıfeltétele, hogy mőködı minıségbiztosítási rendszer garantálja az oktatás egyenletesen magas színvonalát, így a Karunkon nemrég bevezetett minıségbiztosítás általános kiterjesztését fontos célomnak tartom.

A minıségbiztosítás része az oktatók hallgatói véleményezése, amely karunkon online rendszer formájában került megvalósításra. Ennek szerepe, figyelembe vétele (több egyetemen is gyakran felmerülı, heves vitákat kiváltó kérdés) nálunk elfogadottá vált. Fontosnak tartom, hogy munkatársaink minısítésében a hallgatóság véleményét is figyelembe vegyük, kezdeményezni fogom a legjobb értékeléseket kapott munkatársak elismerését.

Oktatásunk fejlesztése szempontjából kiemelkedı jelentıségő, hogy az oktatási kormányzat az állatorvos-képzés idıtartamát egy félévvel meghosszabbította. Így, ezzel a tizenegyedik félévvel nagyobb súlyt kaphat a szakmai gyakorlati képzés. Ugyanakkor nem szabad feladnunk a hat éves képzésre vonatkozó korábbi elképzeléseket, amivel képzésünket annak idıtartamát tekintve is összehasonlíthatóvá tennénk a legjobb európai állatorvos-képzı helyekkel valamint a hazai orvos-képzéssel. Így tudnánk megteremteni a végzettekkel szembeni azon elvárást, hogy a megbízható elméleti alapokra épülı, jó gyakorlati készségekkel, a mielıbbi önálló munkavégzésre váljanak alkalmassá. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a felsıoktatási kormányzat felismerje a kérdés fontosságát és rendelkezésre bocsássa a szükséges anyagi forrásokat. Fel kell hívni a döntéshozók figyelmét arra a tényre, hogy az élelmiszertermelés és az élelmiszerbiztonság legfıbb letéteményese a hazai állatorvos-képzés, amelynek minıségét csak a fenti módon, a képzés meghosszabbításával tudjuk biztosítani. Éppen ezért nemcsak az oktatásban, de a kutatásban is kiemelten fejlesztendınek tartom az élelmiszerhigiéniának, a gazdasági haszonállatok egészségügyének és a járványtannak a súlyát, pillanatra sem feladva orvosi szemléletünket. Különösen fontos ez, amikor az államilag finanszírozott helyek száma erısen csökken, még akkor is, ha a hallgatók részérıl többször nyomás nehezedik a korai szakosodásra. Ez irányú


11

kérelmünk elbírálásánál a döntéshozókat kizárólag a fenti (élelmiszertermelési, élelmiszerbiztonsági és járványtani) szempontok érdeklik.

A Kar épületállományának nagy része, számos hallgatói laboratórium felszereltsége kritikán aluli minıségőnek ítélhetı. Ez az állapot egyre kevésbé leplezhetı a pénzügyi forrásaink tekintetében kulcsfontosságú külföldi hallgatóságunk elıtt. A források racionális átcsoportosításával tehát határozott ütemtervet kell kidolgozni az oktatási infrastruktúra érdemi megújítása céljából.

A gyakorlati képzésünk egyik nagy tartaléka az Üllıi Tangazdaságunk, amelynek képzésorientált fejlesztése, különös tekintettel a vágóhíd gyakorlati képzésbe való bevonása, lehetıvé tenné a húsvizsgálati és élelmiszerhigiéniai gyakorlatok színvonalának és idıtartamának jelentıs növelését (ld.: Fejlesztés).

Ugyancsak az Üllıi Tangazdaság bevonásával és fejlesztésével lehetne egy új egyetemi szintő „hyppológus” szak alapítására is gondolni, a Bécsi Állatorvosi Egyetem mintájára, ahol a „Pferdewissenschaftler” szak nagy népszerőségnek örvend. A szak szervezése során a Szent István Egyetemen, karunk szervezésében jelenleg is mőködı „Lovastanár és szervezı” posztgraduális képzés tapasztalatira tudunk alapozni. A szak alapítása tökéletesen beilleszthetı a jelenleg elfogadott és a kormányzat által támogatott új Nemzeti Lovas Stratégiába is. Utóbbi miatt számos más egyetemen is fontolgatják ehhez hasonló szak elindítását, ezért minél elıbb meg kell tennünk az elsı lépéseket (ld.: Fejlesztés).

Graduális állatorvos-képzésünk lényeges eleme az idegen nyelven folyó képzés. Ma ez a Kar presztízse és anyagi érdekei szempontjából is eredményes, sikeres tevékenység. A jelentıs anyagi hasznon túl szellemi pezsgést indukált, megismertük más országok diákjainak mentalitását, és a magyar hallgatók számára is egy színes, nemzetközi világ nyílt meg, kapcsolatok alakulnak ki, amelyek távlata beláthatatlan. Kétségtelen az is, hogy az idegennyelvő képzés jelentıs többletterhet ró az oktatókra és az infrastruktúrára. Nem vitás, hogy létezik ennél ideálisabb állapot is, de helyzetünket a közelmúltban is csak többletmunkával javíthattuk és ez sajnos a közeljövıben sem lesz másképp. Célunk a hallgatószám stabilizálása, esetleg kismértékő növelése lehet, a minıségi követelmények nagyon szigorú betartása mellett.

A biológus képzés sikeres és népszerő, oktatásunkban szellemi horizontunk tágulását jelenti. A korábbi, alkalmazott zoológus szak hallgatói a karon belüli integráció szép példájaként - több tárgyat az állatorvostan-hallgatókkal közösen hallgattak - új színt és ösztönzést adva az oktatásnak. Sajnálatos, hogy a régi, osztatlan zoológus-képzés a bolognai képzésre való áttérés áldozatává vált. A dékáni megbízatás elnyerése esetén - a Biológiai Intézet munkatársainak véleményét szem elıtt tartva - az új oktatási törvény adta lehetıségek keretein belül, arra törekszem, hogy visszaállítsuk a hazai felsıoktatásnak ezt a különleges színfoltját, és egyben a szak beiskolázási keretszámának emelésével, a hallgatók elvándorlásának megelızésével biztosítsuk gazdaságos mőködtetését.

Amennyiben oktatási kapacitásunk lehetıvé teszi, a Karunk számára anyagilag és erkölcsileg is jelentıs lenne az érettségizettek post-secondary képzésének (pl: állatorvosi szakasszisztens, patkoló kovács stb.) bevezetése. Mind az állami, de különösen a magán szférában óriási hiányt pótolnánk, ezért mindenképp megvizsgálandó és megfontolandó, hogy személyi állományunk bıvítésével, illetve megbízott oktatók segítségével elindítsunk ilyen jellegő képzéseket.


12

Továbbképzés Az elızı dékáni ciklusok során különösen a területért felelıs dékánhelyettes odaadó

munkájának köszönhetıen a továbbképzés rendszere jól kialakult, a megfelelı szakok oktatási tematikája kidolgozásra került. Meggyızıdésem, hogy különösen a rövid tanfolyami szintő, és megyei továbbképzések során, a Magyar Állatorvosi Kamarával is összehangoltan Karunknak az eddigieknél jelentısebb mértékben kell részt vállalnia a posztgradualis képzésben, kiemelten építve az elméleti tanszékeken felhalmozott tudás és tapasztalat bevonására. A megújuló ismeretanyagnak a praktizáló állatorvosokhoz való eljuttatása, az élethosszig tartó tanulás tematikájának összeállítása, magas szintő közvetítése feltétlenül igényli az elméleti tanszékek és klinikák szoros együttmőködését. Különösen ebben a képzési típusban jelentıs, hogy az összefüggések feltárására, az önálló gondolkodási és véleményalkotási képességre helyezzünk hangsúlyt. A továbbképzés területén a jelenlegi dékánunk pályázatában is megfogalmazott módszertani fejlesztéseket messzemenıen támogatom, hiszen „a hagyományos továbbképzéseken való részvétel egyre nehezebb feladat elé állítja kollegáinkat”. Elıtérbe kell kerülnie a számítógépes internetes oktatás, a számítógépes tanulás és tudásellenırzés lehetıségeinek („e-learning”). Ezzel egy idıben jelentıs mértékben csökkenteni kell a kötelezı órák számát, a kötelezıen megtanulandó lexikális anyagot, törekedni kell a problémaorientált és adott esetben multi-diszciplináris képzés lehetı legszélesebb körő kiterjesztésére. Ez egy igen idıigényes folyamat, amelynek egyes lépéseit csak teljes szakmai konszenzus birtokában, a Kamara oktatási szervezeteivel egyeztetett módon lehet megtenni.

Klinikai szolgáltatási, tanácsadási munka

Az elmúlt évtizedekben a Kar jelentıs áldozat vállalásával nyitotta meg az európai szintő

betegellátást biztosító Nagyállat-, majd a Kisállatklinikáját, ahol magas betegforgalom mellett színvonalas oktatómunka folyik. A betegellátásban az ügyeleti rendszer és különösen a tizenegyedik félév belépésével a hallgatók aktívan részt vesznek, jelentısen javítva ezzel gyakorlati képzésüket. Ösztönözni szükséges a felkészítésben kiemelt feladatot ellátó klinikus munkatársaink aktív részvételét a különbözı hazai, a Magyar Állatorvosi Kamara által szervezett központi és megyei továbbképzéseken és konferenciákon. Ezzel érhetjük el, hogy a betegek között nagyobb arányban forduljanak elı a külsı praxisokból beküldött ritka, különleges esetek, ami egyrészt jó alapot biztosít a praxisorientált kutatások folytatására, másrészt méltán öregbíti klinikáink hírnevét is. A beteglétszám növelése érdekében fontosnak tartom a Kisállatklinikának egy egységes, közös, minden igényt kielégítı, modern honlap kifejlesztését, ahol úgy az állattartók, mint a praxisban dolgozó kollégák részletes és pontos tájékoztatást kaphatnak. Szükséges erısítenünk a klinikák tevékenységének elismertetését, népszerősítését a hazai média erıteljesebb szerepvállalásának bevonásával.

A közeljövıben elengedhetetlen a klinikai mőszerpark fejlesztése. A kutatási pályázatok terhére a klinikák eddig is igyekeztek jelentıs mőszerfejlesztést végrehajtani, a gyorsan avuló klinika berendezése és eszközök beszerzése azonban komoly kari erıfeszítést igényel. Reményeink szerint pályázati források segítségével ez a folyamat meggyorsítható (ld.: Fejlesztés).

Törekednünk kell arra, hogy a külsı megbízásokból befolyó összeg növekedjen, ennek érdekében a Karnak érdemes aktív piaci résztvevıként nagyobb szerepet vállalnia, folyamatosan figyelemmel kísérve és megragadva a Kar kutatási profiljába illeszkedı együttmőködési lehetıségeket. Ezek a munkák, az anyagi hasznon túl biztosítják a gyakorlattal való szoros kapcsolatot, sıt új kutatási témákat vetnek fel. A bevételeket a lehetı legnagyobb mértékben azok keletkezési helyén (tanszékek, klinikák) kell hagyni.


13

Kutatás A Kar tevékenységének meghatározó, az oktatással egyenrangú fontosságú területe a

tudományos kutatás. A Kar tudományos munkájában elsıdlegesnek tartom a magas tudományos színvonal megırzését, a kutatóhelyek mennyiségi és minıségi fejlesztését, a tehetséggondozást, hiszen magas színvonalú kutatómunka nélkül elképzelhetetlen az oktatás megfelelı minısége. A kutatás eredményessége továbbra is fontos szerepet kell, hogy játsszon a Kari követelményrendszerben.

Az új felsıoktatási törvény (10§) alapján a „nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kiemelkedı színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert egyetem vagy egyetemi kar „kutató” minısítést kaphat.” A tavalyi évben a „Kutató” elismerést öt egyetem nyerte el. A kormányzati tervek szerint, mind a címpályázat, mind az ezzel együtt járó, pénzügyi támogatást nyújtó projekt újra kiírásra kerül, de ennek pontos konstrukciója még nem ismert. A SZIE nyilvánvaló érdeke a cím elnyerése. Mivel az Állatorvos-tudományi Kar kutatási teljesítménye, a hagyományaiból adódóan, jóval az átlag felett van, Karunk szerepe és felelıssége ezen a téren felértékelıdik. A hazai viszonylatban jelentıs összeg lényegében egyszerre rendelkezésre áll és fordítható eszközbeszerzésre, ami megalapozza, hogy a többi pályázati tevékenységgel összehangolva nemzetközi mércével is mérhetı kiemelkedı teljesítményt nyújtsunk. Éppen ezért indokolt megkezdeni az erre vonatkozó felkészülést. Ha a lehetıségek megengedik, a SZIE által benyújtott közös egyetemi pályázatban való részvétel mellett, Karunknak önállóan is pályáznia kell, hiszen a törvény „kutató kar”-ról is beszél.

A tudományos kutatás nemzetközi és hazai trendjeit figyelembe véve célszerőnek látszik lépéseket tenni a Karon folyó kutatómunka szakmai szervezeti kereteinek továbbfejlesztése irányába is. Törekednünk kell a hasonló területen dolgozó kutatócsoportok közötti együttmőködés további elmélyítésére, javítani kell az elméleti tanszékek és klinikák kutatócsoportjai közötti hatékonyabb együttmőködést, különös tekintettel a közös pályázati tevékenységre.

A Kar legelismertebb, legeredményesebb, legtapasztaltabb kutatóinak közremőködésével egy olyan fórumot kívánok létrehozni, amelyik idırıl-idıre beszámol a nemzetközi trendekrıl, a kutatóink által elért eredményekrıl, azoknak a nemzetközi és a SZIE-n belüli visszhangjáról és képes konszenzusra jutni a kiemelt kutatási célok kitőzésében, annak megvalósítási módjában. Ezt a kevés számú, de nagy fontosságú, kiemelt témát úgy kell menedzselnünk, hogy azokról a nemzetközi szakmai világban mindenkinek a budapesti Állatorvos-tudományi Kar jusson az eszébe.

Napjaink kutatásfinanszírozásának egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság. A kezdı kutatóknak óriási kihívást jelent az elsı sikeres pályázat elkészítése. Sok kutatás létét fenyegeti, hogy az egyes pályázatok közötti idıszakban hiányzik a financiális háttér. Mindezekre való tekintettel fontosnak tartom a meglévı Normatív Kutatásfinanszírozási Bizottság rendelkezésére álló pályázható alap növelését, hangsúlyosan a kezdı kutatók pályára állításának, illetve az átmenetileg nehéz helyzetbe került kutatások segítésére. Fokozottan kívánok törekedni a szakmai és nem szakmai szponzoroktól származó források felkutatására.

Kutatói tevékenységünk szempontjából kiemelkedıen fontosnak ítélem a fiatal tehetségek felismerését és kutatóvá képzését. Ennek érdekében meghatározónak tartom a Tudományos Diákköri (TDK) tevékenységet, amely a közvetlen oktató-utánpótlás mellett biztosítja a tudományos munka folytonosságát is. Ezért szükséges a tehetségek felkutatásában, felnevelésében élen járó kutatók kiemelt elismerése, a mester-tanári rendszer kiterjesztése. A TDK tevékenységünkben, az elitképzés célkitőzéseinek megfelelıen, meg kell ıriznünk az országos szinten is kiemelkedı eredményeinket. A TDK munkát, Karunk kiemelten fogja


14

kezelni mind az oktatók, mind a hallgatók értékelésének tekintetében (ez nemcsak szakmai, de gazdasági érdekünk is, mert sokat számít a kutató-egyetem státus elnyerésénél is). Ennek a tevékenységnek a támogatására a Kari TDK elnökeként több olyan pályázatot nyújtottunk be az elmúlt idıszakban, amely kedvezı elbírálásban részesült. Fontos lenne, hogy a jövıben pályázzunk az OTDK Agrártudományi szekciójának a megrendezésére, ez lehetıséget adna Karunk népszerősítésére és jobb megismertetésére is.

Az országosan is kiválóan teljesítı Doktori Iskola követelményeit, színvonalát a jövıben is meg kell ırizni. A sikerek nem feledtethetik, hogy a képzési kapacitás nem kielégítı, korlátot jelent a szükségesnél kisebb számú ösztöndíj és a képzıhelyek korlátozott száma is. Feltétlenül törekednünk kell arra, hogy a PhD ösztöndíjak száma a Karunk által képviselt területeken növekedjék, úgy, hogy ez járjon együtt a doktori képzésben részt vevık fokozott erkölcsi és anyagi elismerésével. Ugyancsak törekednünk kell arra, hogy a doktori képzések egy része partnerekkel történı kutatás-fejlesztési együttmőködésekkel valósuljon meg. Ki kell terjeszteni a nemzetközi együttmőködést is, hiszen ma már lehetıség van arra, hogy akkreditált képzıhelyek az EU-n belüli hasonló intézményekkel közös képzést indítsanak külön akkreditáció nélkül. További források megszerzéséért kari és egyetemi pályázatokban való közremőködéssel kell próbálkoznunk.

Gazdasági és igazgatási ügyek Beszélgetéseim során az egyik kollégánk így fogalmazott: „a dékán legfontosabb feladata

a kar finanszírozásának biztosítása”. Az elmúlt ciklus ebbıl a szempontból is sikeresnek tekinthetı, hiszen az adott feltételrendszer mellett az állami költségvetési támogatásból a lehetı legtöbbet sikerült elérni.

A Kar gazdálkodási feltételei jól kidolgozattak, az elért eredmények az elızı dékáni vezetést, a gazdasági igazgatót és munkatársait dicsérik. Véleményem szerint az idegen nyelvő képzés bevételeit tovább már nemigen tudjuk fokozni, de nagy tartalékot látok a különbözı pályázatokban, különösen az EU-s forrásokban, amelynek kihasználására minden lehetséges segítséget és támogatást megadok. Különösen érvényes ez az Üllıi Tangazdaság fejlesztése esetén, amelyet kizárólagosan pályázati pénzekbıl tudunk csak megvalósítani (ld.: Fejlesztés). Szükségesnek látom a Gazdasági Igazgatóság keretében egy olyan állandó munkatárs bevonását, aki figyeli az aktuális pályázatokat, és akihez pályázatírási segítség ügyében lehet fordulni, hiszen a pályázatok elszámolásáért felelıs elıadónak nem ez a feladata. Kapcsolatrendszeremet kihasználva, a lehetıségek szerint mindent el fogok követni a képzési költségvetések állami támogatásának növeléséért. A pályázatok kapcsán optimizmusra ad okot a 2012-es évre az MTA részére adott 7,7 milliárd forintos költségvetési többlettámogatás, amelybıl 2 milliárd forintot pályázatos formában, az intézmények infrastruktúrájának javítására kell felhasználni.

Csak egyetérteni tudok a Solti rektor úr pályázatában megfogalmazott elvekkel: „A források allokácója úgy történjék, hogy a karok a közös feladatok ellátására azok tényleges és elismert költségeinek megfelelı pénzeszközökkel járuljanak az egyetem központi pénzalapjaihoz. A kari hozzájárulás mértéke közösen elfogadott objektív paraméterek, mint pl. a hallgatói létszám, a szak állami dotációja, az igénybe vett központi szolgáltatás mennyisége, illetve ezek kombinációja alapján kerüljön megállapításra. A saját bevételek elvonása nem járható út, részben mert igazságtalan, másrészt pedig nem ösztönzi a karokat a bevételek növelésére, végül pedig súlyosan veszélyezteti az egyetem integritását. … A gazdálkodási és informatikai rendszer, aminek biztosítania kellene a gazdálkodás tökéletes átláthatóságát mára sokat javult, de a következı idıszakban elérendı, hogy minden szervezeti


15

egység naprakész gazdasági és tanulmányi információval rendelkezzék, hiszen számon kérhetı felelısséggel csak így lehet gazdálkodni.”

Az új felsıoktatási törvénnyel megváltoznak az országos finanszírozás szempontjai és ez el kell, hogy vezessen a SZIE költségvetési paramétereinek módosításaihoz is. Ismereteim szerint ez mindenképp felértékeli a kutatást, így képviselni fogom ennek határozottabb figyelembe vételét (ld.: kutatóegyetem, kutató kar).

A közalkalmazotti bértábla szégyenteljesen alacsony fizetést biztosít különösen az alkalmazottak esetén, akiknek ráadásul kevés lehetıségük van plussz bevételekhez jutni. A Kar gazdasági vezetıségének feladata, hogy a központi keretbıl, a jogszabály adta lehetıségeken belül, alternatív megoldásokat találjon az alkalmazottak anyagi helyzetének javítása céljából, ami mind a munkamorálra, mind a hangulatra pozitívan hatna.

A Kari igazgatás elızı dékáni ciklusokban kialakult, nagy részben a kari titkárnak is köszönhetı rendje a Kar közvéleménye által is elfogadott, azon változtatni nem kívánok. Már csak az idegen nyelvő képzésünkbıl adódóan sem támogatom azon javaslatokat, hogy a tanulmányi ügyek intézése központosítva a SZIE-re kerüljön. Fontosnak tartom a hallgatóink közvetlen kapcsolattartását a Tanulmányi Csoport munkatársaival, így tudjuk megırizni azt a családias légkört, ami a hagyományainkból fakad. Természetesen a központi, naprakész számítógépes hozzáférés kialakítását, ezzel a tanulmányi ügyek egyetemi szintő koordinációját, fontosnak tartom.

Személyzeti ügyek

Vallom, hogy Karunk legnagyobb erıssége a személyi állománya. A minısített oktató

létszám a tudományos tevékenység tekintetében az egyetemi átlag fölött van és képes a nemzetközi színvonalú oktatás és kutatás ellátására. Minden erımmel arra törekszem, hogy Karunkon a létszámcsökkentést sikerüljön továbbra is elkerülni, és amennyiben a tervezett új tevékenységek (például: hyppológus szak beindítása, Üllıi Tangazdaság fejlesztése, post-secondary képzések) megvalósulásra kerülnek, a dolgozói létszámot racionálisan növelni lehessen. Mindehhez a magas szakmai színvonal megtartására törekszem és messzemenıkig támogatom a jelenlegi oktatói-kutatói követelményrendszer fenntartását, amely követelményrendszer alapjait a Szenátus 1992-ben hagyta jóvá és a magyar felsıoktatásban az elsı olyan szabályzat volt, amely világosan mérhetı paramétereket nevezett meg az oktatás, kutatás, szolgáltatás terén az állások betöltésének elıfeltételeként. Ennek eredménye, a karunkról kikerülı nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációk nagy száma. A vezetı oktatók kinevezése Karunkon jól szabályozott, következetes teljesítményre ösztönöz, túlmutat a hazai szokásokon és megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Továbbra is meg kívánom tartani a személyzeti állomány fejlesztésében a Tanszékek, Intézetek és Klinikák önállóságát.

Amiben idınként gondok jelentkezhetnek, az a vezetıi utánpótlás, a vezetıi posztra alkalmas jelölt megtalálása. Szükségesnek látom az egyetemi tanár, tanszékvezetıi utódlás lehetıségeinek feltárását, hosszabb idıre elıretekintve jól megalapozni a késıbbiekben megüresedı tanszékvezetıi posztok betöltését.

Kihasználva a pályázatok adta lehetıségeket jelentıs kutatási szerepet kell szánnunk a post-doktoroknak és törekednünk kell a legjobbak tartós idevonzására. Minden területen szeretnék újabb kollégákat bevonni a kari feladatok elvégzésére. Különösen indokoltnak tartom a 35-45 éves korosztály azon tagjainak bevonását, akik eddig nem kerültek elıtérbe. Ez arra is alkalmat biztosít, hogy a Kar közössége e tehetséges fiatalokat közelebbrıl is megismerhesse. Ilyen területek lehetnének az oktatás-korszerősítés, tehetséggondozás, kari pályázat írás, kari kiadványok készítése stb. Ez egyrészt lehetıséget adna a tanszékek közötti munka és személyes kapcsolatok további erısítésére, a kari professzionalitás növelésére, másrészt elısegítené a vezetıi utánpótlás kiválasztását, kinevelését is.


16

Fejlesztési tervek A Kar gazdálkodási feltételei az elmúlt évek során folyamatosan nehezedtek, a költségek

állandó emelkedése behatárolja mozgási lehetıségeinket. Ugyanakkor lényeges, hogy ez a fejlesztési elképzeléseinket ne korlátozza, hiszen a jól kidolgozott fejlesztési tervek birtokában a kitőzött célt el lehet érni. Így tudta Karunk a Nagyállatklinikát, a Kisállatklinikát, egy újabb elıadótermet, valamint a Diákközpontot kialakítani és felszerelni. Fontosnak tartom megismételni, hogy a központi kampusz oktatási infrastruktúrája, az épületek állaga és a hallgatói laboratóriumok felszereltsége rendkívül sok kívánni valót hagy maga után. E tekintetben bíztató, hogy terv készült az elöregedett és rendkívül leromlott mőszaki állapotban lévı 130 éves épületek és közmővek fontossági sorrendben történı felújítására, amely munkálatok már elkezdıdtek. Felújítottuk Karunk gerincvízhálózatát, elıkészítés alatt van az Aula, valamint két tanszék felújítása és egy bonctermi-oktatási egység kialakítása. Ragaszkodnunk kell a már elfogadott ütemterv további elemeinek megvalósításához, hogy valamennyi kritikus mőszaki állapotban lévı épületünket belátható idın belül megnyugtató módon felújíthassuk. A közeljövıben elengedhetetlen a klinikai, tanszéki mőszerpark fejlesztése is. A kutatási pályázatok terhére a tanszékek eddig is igyekeztek jelentıs mőszerfejlesztést végrehajtani, a gyorsan avuló klinikai berendezések és eszközök beszerzése azonban komoly kari erıfeszítést igényel. Reményeink szerint pályázati források segítségével ez a folyamat meggyorsítható.

Terveim alapján, a lehetıségekhez mérten a tanszéki felújításokat, a Kari Tanács által meghatározott sorrendet betartva, elsısorban saját bevételeinkbıl próbáljuk a jövıben is fedezni.

Szükséges újragondolni az Üllıi Tangazdaság szerepét és helyzetét a Kar struktúrájában. Nem megengedhetı, hogy a kari keretünkbıl finanszírozzunk egy alapvetıen gazdaságtalanul üzemelı, az oktató és a kutató munkába nem, vagy csak minimálisan bevont egységet.

Leszögezhetjük, hogy a klinikától elkülönítetten mőködı Dóra major Tangazdaság kihasználtsága, mőködtetésének hatékonysága messze elmarad az elvárhatótól, évek óta alapvetıen csak vegetál. Gyökeresen új hasznosítási irányba kell elmozdulni, és a kiépítendı új funkcióhoz igazított egységet professzionálisan kell menedzselni. Mindezek ismeretében terjesztem elı azt a vázlatot, amelynek mentén a Dóra majori Tangazdaság nemzeti értéket képviselı, szellemi, szakmai és gazdálkodási szempontból egyaránt Karunk kiemelkedı egységévé válhat és szolgálhat a kari és az egyetemi érdekeket messze meghaladó nemzeti célokat.

A projekt két alappillére a Nemzeti Lovas Akadémia és a Lovas Rekreációs Centrum, amelyek köré számtalan alprojekt rendezhetı, mint például az ıshonos haszonállataink bemutatása, népszerősítése bel- és külföldön és a vágóhídi gyakorlatokat is magában foglaló, valóban tancélokat szolgáló, piacgazdasági alapon mőködtetett mintagazdaság kiépítése. A fejlesztésen keresztül tehát olyan forrásokat szabadíthatunk fel, amelyek Karunk alaptevékenységének színvonalát is látványosan emelni fogják. Lényeges, hogy a Tangazdaság állami tulajdonban maradjon, de a mőködtetés megvalósítása, amennyiben a jogszabály lehetıvé teszi, vállalkozói alapon kell, hogy történjen, amihez pályázati lehetıségeket kínál az Új Széchenyi Terv.

A Nemzeti Lovas Akadémia egy középiskolai képzéshez illesztett négy éves oktatást, és annak szerves folytatásaként egyetemi szintő képzést foglal magában. A hallgatók magas szakmai színvonalú és komoly erkölcsi normát képviselı környezetben ismerkednek meg a lóval kapcsolatos kultúrával, a lótenyésztés, a lótartás, a ló- és lovassport alapelemeivel. A szakmai curriculum kialakítása a legkiválóbb szakértık bevonásával történik és a reguláris középiskolai képzést a Lovas Akadémiával szorosan együttmőködı üllıi vagy gödöllıi oktatási intézmény biztosítaná. A lovas Akadémia alap infrastruktúrájának kiépítése és a


17

bentlakásos környezet létrehozása nemzeti fejlesztés keretében, egyszeri beruházással kerülne kialakításra. A Lovas Akadémia folyamatos mőködtetése részben a normatíva, részben az üzleti eredményt produkálni hivatott Lovas Rekreációs Centrum tevékenysége révén biztosítható. A középiskolai képzést követıen az arra hivatott hallgatók tanulmányaikat a Szent István Egyetem keretein belül folytathatják, ahol alapításra kerülne egy új egyetemi szintő „hyppológus” szak (ld.: oktatás). Különös hangsúlyt kapna a hagyományırzés és a lovas terápiával kapcsolatos képzés, amelynek kimunkálása, akkreditálása a nemzetközi hírnévre szert tett Magyar Lovasterápiás Szövetség munkatársainak bevonásával valósulna meg.

A Lovas Rekreációs Centrum kiépítésével mód nyílna a hobbi lovaglás, a túra lovaglás egyre növekvı népszerősége mellett a Magyarországon lévı külföldi diplomáciai képviseletek munkatársai felıl mutatkozó igény kielégítésére egy úgynevezett „diplomata-lovarda” kiépítésére is, amelyre fekvésénél fogva az Üllıi Tangazdaságunk a legalkalmasabb.

Biztosan remélhetı, hogy a lovassportra nézve kiváló természeti adottságokkal rendelkezı Tangazdaságunk infrastruktúrájának megfelelı kiépítésével (hotel, étterem, lovas klub, kiegészítı sportolási lehetıségek) a folyamatos és nyereséges mőködtetés biztosítható.

A fenti tervek tökéletesen illenek a parlamenti pártok és a kormány által egységesen támogatott Új Nemzeti Lovas Stratégiába, az alapkoncepciót mind a Magyar Lovas Szövetség, mind az Új Nemzeti Lovas Stratégia végrehajtására kinevezett miniszterelnöki megbízott is támogatja, így reális reményünk van kormányzati források igénybevételére.

Természetesen a Nemzeti Lovas Akadémia fejlesztése során a Tangazdaság területén kiépített infrastruktúrát (helyiségek, istállók, állattartó-telepek, vágóhíd stb.) az állatorvos-képzés keretein belül is kihasználnánk úgy a klinikai, mint a gazdasági haszonállatokkal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tárgyak gyakorlati oktatása terén.

Kapcsolatok

A SZIE azon karaival, amelyeknek a képzési céljai, a kutatási területei és módszerei az általunk mővelt szakterületen hasonlóak, a kölcsönös elınyök és közös érdekek mentén szorosabb együttmőködés kiépítésére kell törekednünk, az átfedı területek közös oktatásától (erre már van példa, hiszen így mőködik a biológia alap- és mesterszak, a lovastanár és szervezı posztgraduális képzés) a közösen végzett kutatásokon és pályázatokon át, az egyetemi ügyekben való közös fellépésig. Így válhat lehetıvé, hogy Karunk a SZIE mőködésébe illeszkedve vigye sikerre munkáját. Ennek keretében a Szenátusban illetve a szakmai bizottságokban is magas szinten kell képviselni a Kar érdekeit, amelynek megvalósításában a mindenkori dékán aktivitása mellett rendkívül fontos a Kart képviselı szenátorok és bizottsági tagok elkötelezett, aktív közremőködése is.

Karunk alapvetı érdeke, hogy minden szakmai szervezettel jó kapcsolatot ápoljunk. Dékánná választásom esetén személyes és szakmai kapcsolataimat ( pl: Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke, Magyar Lovasszövetség alelnöke, a Magyar Állatorvosi Kamara által választottan „az év állatorvosa”, Magyar Olimpiai Bizottság tagja stb., ld.: melléklet) felhasználva mindent megteszek azért, hogy fennmaradjon, sıt tovább fejlıdjön és szorosabbá váljon kapcsolatunk a különféle szakmai intézményekkel és szervezetekkel. Külön is kiemelendınek tartom a Karunkon és a velünk szorosan együttmőködı MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetben folyó meghatározó jelentıségő K+F tevékenység támogatását, valamint a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Magyar Állatorvosi Kamarával illetve azok szervezeteivel való együttmőködés további erısítését.


18

Az eddigi magas szintő nemzetközi kapcsolataink, így pl. az EAEVE-ben és a VetNEST szervezetben való tagságunk megırzése mellett újabbak kiépítésére is törekednünk kell, ami elısegíti érdekeink nemzetközi érvényesítését, hiszen csak így képzelhetı el Karunk európai dimenziójú fejlesztése.

Véleményem szerint ma már csak fiataloknak lehet azon a címen utazásokat támogatni, hogy ismerjenek meg külföldi társintézményeket. Támogatandó viszont minden olyan együttmőködés elısegítése, amely közös munkavégzéshez, vagy közös kutatásokhoz vezet.

Karunk más egyetemekkel, nemzetközi intézményekkel való kapcsolatfelvételének egy lehetséges - és valószínőleg a jelenleginél mélyebben kiaknázható - szintje, a SZIE által kötött együttmőködési megállapodások tartalommal való kitöltése. Ugyanakkor a külkapcsolatok döntı fontosságú, és ma is sokrétően és eredményesen mőködı, területe a tanszékek, intézetek, kutatócsoportok és kutatók ilyen irányú aktivitása. Ezt a Kar mindenkori vezetésének minden eszközzel támogatni szükséges.

Ösztönözném, hogy nemzetközi hírő külföldi állampolgárságú kutatókat nevezzünk ki kutatóprofesszornak, címzetes egyetemi tanárnak és elısegíteném munkatársaink külföldi oktatási intézményekben való közremőködését. Erre több forrásból lehet támogatást szerezni (pl.: ERASMUS). Az idegennyelvő képzésben ugyanakkor meg kell növelni a külföldi vendégoktatók bevonását hosszabb-rövidebb oktatói feladatok ellátása céljából. Mindezek fontos értékelési szempontok a már a kutatásnál említett egyetemi rangsorok kialakítása során is.

Karunk nemzetközi kapcsolatépítésének fejlesztésében sokat segíthet a külföldön sokféle pozíciót elért volt tanítványainkkal (Alumni), oktatóinkkal való sokrétő rendszeres kapcsolattartás.

Elı kívánom segíteni, hogy hallgatóink mind nagyobb számban menjenek hosszabb-

rövidebb idıre külföldre tanulni, és hazatérve kiváló nyelvtudással és nemzetközi tapasztalattal felvértezve erısítsék a hazai állatorvosi kart. A külföldi tanulmányok növelésének fı akadálya a finanszírozás hiánya. Ennek ellenére minden hallgató számára lehetıséget kell biztosítani nemzetközi tapasztalatszerzésre legalább egy alkalommal egyetemi tanulmányai alatt.

Az oktatók és a hallgatók közötti viszony hivatalos kereteit az egyetemi és kari

szabályzatok meghatározzák, de e határok között a képzés minıségi céljait nem feladva, kellı rugalmassággal kell eljárni az állatorvosi tudás lehetı leghatékonyabb átadása/elsajátítása érdekében. A hallgatókkal való szorosabb kapcsolat kialakítására az évfolyam-felelısi rendszer kiépítése és tartalommal való megtöltése, az oktatási értekezletek rendszerének megújítása, továbbá a formális és informális kommunikáció élénkítése szükséges.

Szerencsés lenne, ha a Kar vezetı oktatói az utóbbi években tapasztaltnál nagyobb létszámban vennének részt a Kar hallgatói rendezvényein, különösen a hivatalos rendezvényeken (pl.: Ballagás, Diplomaosztó ünnepség, Tudományos Diákköri Konferencia).

A hallgatói élet színesebbé tételére szükségesnek látom egy kulturális összekötı megbízását, aki a Hallgatói Önkormányzat mindenkori vezetésével szorosan együttmőködve, a meglévı rendezvényeken felül új programokat szervez, a hallgatóság sokrétő igényeinek kielégítése céljából.

Továbbra is támogatom a hallgatóság szokásos rendezvényeit (Gólyatábor, Equus napok stb.). Érdemes lenne feleleveníteni a BME mintájára a SzINÁ-t (Szakmai Információs Napok és Állásbörze) ahol a hallgatóinkat foglalkoztató cégek bemutatkozhatnak. Hallgatóink munkájára, ötleteire nagymértékben számítok a Kart népszerősítı tevékenységekben, a tehetséggondozásban, az oktatást korszerősítı törekvésekben.


19

Vidéki hallgatóink közül többen vállalkoznának volt iskolájuk felkeresésére, az állatorvos-képzés iránt érdeklıdıkkel való kapcsolattartásra, foglalkozásra. Az ezirányú tevékenységek messzemenı támogatást kell, hogy kapjanak, szükség esetén oktató is segíthetné munkájukat. A programok szervezésére és a kapcsolattartásra jó lehetıséget kínál a honlapunk is.

Maximálisan törekedni fogok arra, hogy új feladatköröm hatékony betöltése mellett a hallgatósággal a közvetlen kapcsolatom megmaradjon, ne szakadjak el a diákságtól, mivel az oktatás hatékonyságáról visszajelzéseket áttételek nélkül csak így lehet érzékelni.

Kommunikáció

A Kar vezetésének, vezetı testületének mindent el kell követnie annak érdekében, hogy

oktatóink, kutatóink, hallgatóink és dolgozóink a Kart magukénak érezzék, büszkék lehessenek arra, hogy a Karhoz tartoznak. Ennek érdekében a szükséges külsıségek mellett elengedhetetlen a Kari polgárokkal való rendszeres kommunikáció, valamint az egyes intézetek, személyek eredményeinek szervezett keretek közt történı bemutatása. Természetesen ennek a kommunikációnak kétirányúnak kell lennie, lehetıséget teremtve arra, hogy a kari közvélemény, és az egyes munkatársak véleménye eljusson az arra illetékes szintekre. Ennek érdekében biztosítani kell a Kar vezetıinek az eddiginél rendszeresebb, közvetlen találkozásait az egyes intézeti, hallgatói és más közösségekkel. Az eredmények publicitásának kiszélesítése javíthatja a Kar megítélését, vonzerejét, nemcsak a leendı hallgatók, hanem a potenciális együttmőködı partnerek és szponzorok körében is. Feltétlenül szükséges ezért, hogy - az Egyetem által nyújtott lehetıségeket is kihasználva - megerısítsük, tovább fejlesszük azokat a kommunikációs csatornákat, amelyek révén Karunk hírei elérhetik a szélesebb nyilvánosságot.

A Karon sokan végeznek elhivatottságból olyan munkát, amely népszerősíti az állatorvos-tudományt illetve Karunkat. Elıfordul ugyanakkor, hogy az itt elért eredményekrıl csak informális úton értesülünk. Ezt a fajta tevékenységet szeretném a Karon belül összefogni, ennek megfelelı publicitást és elismerést adni, továbbá feleleveníteni a hagyományokat a középiskolákkal való kapcsolatépítésben (az Anatómiai Tanuló Múzeumhoz hasonlóan). Nagyon számítok ebben a legfiatalabb munkatársakra és a hallgatókra, akik már eddig is rengeteget dolgoztak ezen a területen.

Rendkívül fontos terület a végzett hallgatók pályakövetése, a Karunkon is megalakult Öregdiák Szervezet („Alumni”) kiszélesítése, tartalommal megtöltése. Támogatandó mind a magyar, mind az idegennyelvő képzésben részt vett volt hallgatónk személyes felkeresése (ez nem megy csak honlapon keresztül). A Kar szakmai és kulturális életébe történı bevonásuk nagy jelentıségő és az addicionális források tekintetében sem elhanyagolandó (kicsiben ezt jól szemlélteti a TDK díjak példája, az idén több mint 40 felajánlott díjat adhattunk át). Igyekezni fogok olyan fórumot teremteni, ahol a hallgatóság az öregdiákokkal találkozhat, kapcsolatot alakíthat ki. Ez nagy mértékben segítheti diákjaink érdeklıdési körének szélesítését, az elhelyezkedési esélyeiket. Fontosnak tartom, hogy végzett hallgatóink (magyar és idegennyelvő képzésben egyaránt) szakmai elımenetelérıl több információnk legyen, és a visszajelzések eredményei jobban jelenjenek meg a különbözı országos statisztikákban, értékelésekben.

Karunk népszerősítése érdekében szükséges az olyan országos rendezvényeken való részvétel, mint a nagy sikerő és jelentıs sajtóvisszhangot keltı Múzeumok Éjszakája, vagy az Állatorvos-történeti Múzeum idıszakos kiállításai. Karunk szakmai múzeumi anyaga egyedülálló állatorvos-történeti ritkaságokat sorakoztat fel. Az Európában elsık között alapított budapesti egyetem olyan több évszázados hagyományokat ıriz, ami lehetıvé tette a győjtemény korai létrejöttét és hosszú tartalmas fejlıdését. Ennek eredményeképp áll ma


20

rendelkezésünkre számos állatorvos-történeti tárgyi és írásos ritkaság, ami a győjteményt magasan kiemeli a hasonló európai tárlatok sorából. Ezen értéknek a nyilvánosságra hozatalában, közkinccsé tételében az Internet és a számítógép nyújtotta lehetıséget is kihasználva maximálisan támogatom a Könyvár igazgatója által már megkezdett munkát, egy Virtuális Állatorvos-történeti Múzeum létrehozását. A nemzetközi hallgatói felhasználás, különösen a Karon folyó idegen nyelvő oktatást figyelembe véve, felbecsülhetetlen értékő, hiszen egy többnyelvő portál még jobban idevonzaná az internetezı világ minden érdeklıdıjét.

Megválasztásom esetén a Karunk különleges szerepét és küldetését mindig szem elıtt tartó elızı és jelenlegi dékáni vezetés igényes és lelkiismeretes munkáját követve, ugyanazzal a szakma iránti alázattal, a feladatot szolgálatnak tekintve kívánom a Kart vezetni. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a megszakítás nélkül 225 éve mőködı magyar állatorvos-képzést képviselı Állatorvos-tudományi Kar, méltóan hagyományaihoz, oktatói és kutatói gárdájának erıfeszítéseire építve, továbbra is Európa meghatározó jelentıségő állatorvos-tudományi oktató intézménye legyen. Az alapok megvannak, így a vállalások reális eséllyel teljesíthetık. Ennek megvalósításához a józan ész vezérelte, higgadt, elfogulatlan, de elkötelezett munkára, együttmőködésre és a Kar érdekeiért való kiállásra van szükség.

Budapest, 2012. január 19.



21

4. ÖNÉLETRAJZ

DR. SÓTONYI PÉTER SZENT ISTVÁN EGYETEM 1078 Budapest, István u. 2. Tel.: (1) 478-4225, 478, 4223 Fax.: (1) 478-4224 e-mail: [email protected]

1. SZEMÉLYI ADATOK

Név: Sótonyi Péter Szül. hely, idı: Mosonmagyaróvár, 1954. szeptember 27. Anyja neve: Behofsich Erzsébet Családi állapota: nıs, Felesége: Szőts Lívia, zenetanárnı Gyermekei: Kata (sz: 1985.), Tamás (sz: 1990.) 2. ISKOLAI VÉGZETTSÉG Középfokú: Kossuth Lajos Gimnázium, Mosonmagyaróvár (1969-1973)

Felsıfokú: Állatorvos-tudományi Egyetem, Budapest (1973-1979)

Tudományos fokozat: az állatorvostudomány kandidátusa, 1989 (oklevél száma: 12.715)

Habilitáció: 1994. (száma: 4)

Nyelvismeret: Német középfok (1991 - N 027821/1991)

Angol középfok (2000 - PTA 002539; 941/2000)

3. MUNKAHELYEK, KINEVEZÉSEK, VEZETİI MEGBÍZÁSOK

1979 - 1982: Állatorvos-tudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszéke, tudományos

továbbképzési ösztöndíjas.

1982 - 1985: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézet, ösztöndíjas aspiráns.

1985 -tıl: Állatorvos-tudományi Egyetem (majd annak jogutódjaként 2000. jan. 1-tıl: Szent

István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar) Anatómiai és Szövettani Tanszék

1985-1991: egyetemi tanársegéd

1991-1993: egyetemi adjunktus

1993-tıl: egyetemi docens

1994-tıl: tanszékvezetı-helyettes

2001-tıl: egyetemi tanár, tanszékvezetı


22

4. OKTATÁS

I. Graduális képzés Kötelezı tárgyak

1979-tıl: Anatómia és Tájanatómia tantárgyból gyakorlatok és alkalmilag elıadások

tartása.

1982-1985: Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a Biológia tantárgy oktatása

(elıadások, gyakorlatok vezetése).

1992-tıl: a Biológia tantárgy elıadója, heti 2 óra elıadás.

1994-tıl: a Tájanatómia tantárgy elıadója. A II. évfolyamos hallgatóknak a második

félévben az elıadások tartása. A német hallgatóknak a tájanatómia oktatása és

a gyakorlatok vezetése.

2001-tıl: az Anatómia tantárgy elıadója. Valamennyi elıadás és plenáris gyakorlat tartása

az I. és II. évfolyamokon mind a magyar, mind a német nyelvő képzésben.

Fakultatív tárgyak, amelyeket bevezettem és elıadok:

1995-tıl: Állatorvosi röntgenanatómia, az elsı félévben heti 1 óra.

1997-tıl: Sebészeti feltáró anatómia, a második félévben heti 1 óra.

1999-tıl: Régészeti állattan, az elsı félévben heti 1 óra.

2001-tıl: A magyar állatorvos képzés története, a második félévben heti 1 óra.

2003-tól: A szervek fejlıdéstana, organogenesis, a második félévben heti 1 óra.

2004-tıl: A házimadarak anatómiája, a második félévben heti 1 óra.

Elıadásaimon az évfolyamok 90%-a részt vesz. A hivatalos óraszámon felül rendszeresen

lehetıséget biztosítok a boncolásra, és konzultációkat tartok mind a magyar, mind az

idegennyelvő képzésben részt vevı hallgatók számára. Ezeken a konzultációkon gyakran 80-

100 hallgató is jelen van.

Elıadásaimon a verbális ismertetést a táblarajzok mellett dia- és írásvetítés, anatómiai

preparátumokkal történı demonstráció, bonctermi TV-közvetítés és anatómiai

computerprogramok projekciója is segíti. Az elıadóteremben folyó plenáris gyakorlatokon a

hallgatóság elıtt, kamera alatt történı preparálásokat közvetlenül projektor segítségével

szemléltetjük, így valamennyi hallgató egyszerre ugyanazt láthatja.


23

Az 1992/93-as tanévtıl bevezetésre került a Biológia címő tantárgy, amelynek az oktatását én

vállaltam fel, megterveztem és kidolgoztam a tárgy tematikáját. A biológia oktatásában jól

hasznosítom a SOTE Biológiai Intézetében (aspirantúrám ideje alatt) az orvosi biológia

oktatása során szerzett tapasztalataimat.

Az anatómia oktatás fejlesztését nagymértékben segítı, ma már kívülállók (számos

általános iskola és gimnázium, nyílt napok stb.) által is látogatott és megcsodált, így a

tudományos ismeretterjesztésben is nagy szerepet kapó Anatómiai Tanulómúzeum

berendezését megszerveztem, és arra nagy hangsúlyt fektetve ma is gondozom.

A gyakorlati oktatás során mind a mai napig összehangolom és segítem kollégáim munkáját, a

Sebészeti tanszék oktatóival rendszeresen - de nem szervezetten - konzultálok.

Az Állatorvos-tudományi Egyetem 1995/96-os tanévtıl bevezetésre került új oktatási

tantervének, a kreditrendszerő képzésnek a kidolgozásában az oktatási rektorhelyettessel

szoros munkakapcsolatban, mint oktatási titkár vettem részt.

Szakdolgozat és TDK témavezetés 1995-tıl

Diploma és szakdolgozat: 8

TDK dolgozat: 17 (Országos TDK Konferencián témavezetésem mellett egy hallgató 1.

díjat, két hallgató 2. díjat, egy hallgató 3. díjat és egy hallgató

Különdíjat kapott.)

Hallgatói értékelés

Oktató munkám elismeréseként 1991-tıl a hallgatói értékelés alapján 44 alkalommal

nyertem el a legjobb oktató (elıadó, gyakorlatvezetı) címét mind a magyar, mind a német I.,

II. és III. évfolyamoktól, amit okleveleim bizonyítanak.

A Diákinfó (A felsıoktatás hallgatóinak közéleti lapja) szerkesztısége által kiadott „Év

oktatója” címet és fıdíjat kaptam meg 1999-ben.

II. Posztgraduális képzés

A Laborállat-tudomány és kísérlettervezés címő kétnyelvő eurokonform

végbizonyítványt adó tanfolyamon az egér, a szíriai aranyhörcsög, a patkány, a tengerimalac

és a nyúl anatómiáját adom elı és vezetem a gyakorlatokat, fıleg PhD hallgatók számára.


24

A posztgraduális szakirányú továbbképzés keretében a kisállatgyógyász, illetve a

lógyógyász szakállatorvosi szakon, a “Tájanatómia és klinikai vonatkozásai” c. tantárgyat, a

toxikológus szakállatorvosi szakon „A laborállatok funkcionális anatómiája” címő tantárgyat

adom elı.

A Magyar Állatorvosi Kamara által Budapesten és vidéken tartott továbbképzéseken,

valamint a MÁVSZ Kárpát-medencei rendezvényein felkért elıadóként, aktuálisan kijelölt

témákból rendszeresen tartok elıadásokat, évente 10-15 alkalommal.

A Mindentudás Egyetemén 2005-ben „Az állatok mozgásának elemzése” címmel tartottam

elıadást.

III. Más hazai felsıoktatási intézményekben folytatott oktatási tevékenység

A FEFA által támogatott, a BME, SOTE és ÁOTK közös orvosbiológiai oktató

programjának keretében az orvosbiológiai mérnökképzésben résztvevı hallgatóknak a

Funkcionális anatómia c. tárgyból tartok elıadásokat és gyakorlatokat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészet szakán a régész hallgatók számára

tartok elıadást és vezetek gyakorlatot a „Háziállatok csonttana” (RG 320.51) és a „Gyakorlat

a háziállatok csonttanához” (RG 320.52) címő tantárgyak oktatójaként.

A Semmelwis Egyetemen Testnevelési Karán a Lovas szakedzıi képzésben, valamint

a Lovaskultúra szak képzésében „A ló funkcionális anatómiája” címő tantárgy megbízott

elıadójaként veszek részt.

A Pannon Lovas Akadémián, Kaposváron az „Anatómia” címő tantárgy felkért

elıadója vagyok.

A Szent István Egyetem Lovastanár- és szervezı képzésben „A ló anatómiája” tárgy

elıadója vagyok.

A Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán a

„Lótartás építészeti vonatkozásai” tantárgy meghívott elıadója vagyok.

IV. Külföldi felsıoktatási intézményekben folytatott oktatási tevékenység

1998-tól a Temesvári Agrártudományi Egyetem Állatorvosi fakultásának

vendégprofesszoraként Sebészeti feltáró anatómia kurzusok tartása. (Oklevél száma:

7229/1998)

Évente rendszeresen a graduális képzés keretében elıadások tartása a Bécsi és a Berlini

Egyetemen.


25

5. FONTOSABB KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJAK, TANULMÁNYUTAK

Tanulmányutak a brnoi (1979., 2002.), lipcsei (1981.), berlini (1981.), berni (1987.),

bécsi (1988., 1990., 2001., 2002.), hannoveri (1994., 2007.), ljubjanai (1995.), kassai (2000.,

2003.), osloi (2004.), messinai (2006), berlini (2006, 2007.) állatorvosi anatómiai

intézetekben, anatómiai szemléltetı eszközök és preparátumok készítésének és az oktatás

felépítésének tanulmányozása céljából.

1998-tól közös kutatások egy-egy konkrét fázisát végeztem több hónapon keresztül 5

alkalommal a Kölni Egyetem Anatómiai Intézetében, 13 alkalommal a Düsseldorfi Egyetem

Neuroanatómiai Intézetében, illetve a C. und O. Vogt Agykutató Intézetben.

2001-ben három hónapon keresztül, majd 2004-tıl évente egy-egy hónap idıtartamban

konkrét kutatások végzése a Yale Egyetem Szülészeti, Nıgyógyászati és Szaporodásbiológiai

Tanszékén.

6. KUTATÁS I. Érdeklıdési területek Kezdeti kutatási témáim: a lúdmagzat kikelése, a m. complexus szerkezetváltozása, az

állatkerti állatok összehasonlító anatómiája.

Kandidátusi disszertációm témája: A házimadarak nemi mirigyeinek fejlıdése, funkcionális

szerkezetváltozása, különös tekintettel a szteroid és trophormonok endokrin befolyásolására.

Jelenlegi kutatási témáim:

• Neurobiológia:

(a) Immunhisztokémiai módszerekkel vizsgáltam az agykéreg vasoaktív intestinalis

polipeptid (VIP) tartalmú sejtjeinek szinaptikus kapcsolatait, a VIP immunreaktív

bipoláris idegsejteket a patkány látókérgében az ontogenezis során és a látópálya

kísérletes megszakítása után, valamint a VIP immunreaktív struktúrákat egér- és

patkány agy „Barell Field” területén.

(b) A mitokondriális UCP2 mint neuromodulátor és neuroprotektor szerepe a

Parkinson-kór megelızésében és gyógyításában.

(c) A hypothalamus szabályozó mechanizmusában szerepet játszó egyes

magcsoportok celluláris és molekuláris szervezıdésének vizsgálata. Ez utóbbi témából

készült az MTA akadémiai doktori disszertációm, melyet 2010. évben nyújtottam be, a

doktori eljárás jelenleg folyamatban van.


26

• Fejlıdéstan: A kutya szívének normális és pathológiás fejlıdése.

• Makroszkópos anatómia: A kutya sebészeti feltáró anatómiája.

• A modern képalkotó eszközök alkalmazása az állatorvosi anatómiában: így a kutya, a

sertés, a juh és a ló keresztmetszeti, CT és MRI anatómiája.

II. Fontosabb külföldi tudományos együttmőködések

1988-tól: Közös kutatások a Kölni Egyetem Anatómiai Intézetében, a Düsseldorfi

Heinrich Heine Egyetem Neuroanatómiai Intézetben, illetve a C. und O. Vogt Agykutató

Intézetben, ahol Prof. K. Zilles-sel és Prof. H. Schröder-rel a közös kutatások egy-egy konkrét

fázisát végeztem a VIP bipoláris idegsejtek vizsgálata során.

2003-tól: A Kassai Állatorvosi Egyetemrıl Lesnik és Danko professzorok felkérésére

Az orvosi lymphologia címő szlovák nyelvő (és tervezett angol nyelvő kiadás) könyv két

fejezetének megírását vállaltam.

2000-tıl közös kutatásokat folytatok a Yale Egyetemrıl Professzpr Dr. Horváth

Tamással (Department of Obstetrics, Gynecology and Neurobiology, Yale University School

of Medicine, New Haven, CT) és kutatásaink eredményeirıl hét dolgozatban számoltunk be.

Horváth professzor 2002-2003-ban elnyerte a Szent-Györgyi Albert Professzori Ösztöndíjat,

amelynek keretében egy évet tanszékünkön töltött és számos elıadást is tartott.

2004-tıl: Visiting Research Professor a Yale Egyetemen.

2005-tıl: A Bécsi Egyetem Anatómiai Intézetének vezetıjével, König Professzorral és

a Müncheni Egyetem Anatómiai Intézetének vezetıjével, Liebig Professzorral közös

tankönyvírásba kezdtünk. A 2009-ben német, angol és japán nyelven megjelent tankönyv két

fejezetének társszerzıje vagyok.

III. Fontosabb hazai intézményközi tudományos együttmőködések

1980-82: Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Kémai és Biokémiai Intézettel,

ahol Dr. Fazekas Sándorral vizsgáltuk a különbözı állatfajok statikus és dinamikus izmait és a

madarak magzatburkait.

1982-92: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézetében Dr. Csaba

György professzorral és Dr. Dobozy Ottó egyetemi docenssel vizsgáltuk a házimadarak nemi


27

mirigyeinek fejlıdését, funkcionális szerkezetváltozását, különös tekintettel a szteroid és trop

hormonok endokrin befolyására.

1988-tól: Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Anatómiai és Szövettani

Intézetében Dr. Kálmán Mihállyal ás Dr. Csillag Andrással neurobiológiai kutatásokban

mőködök együtt.

1997-tıl: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetébıl Dr.

Bartosiewicz László egyetemi docenssel közösen dolgozunk régészeti ásatások során talált

állatcsont leletek normális és patológiás elváltozásainak meghatározásán.

1998-tól: A Pannon Agrártudományi Egyetem, majd a Kaposvári Egyetem

Diagnosztikai Intézetével alakítottam ki szoros kapcsolatot. Dr. Horn Péter akadémikus

egyetemi tanárral, Dr. Repa Imre intézetigazgató egyetemi tanárral és Dr. Romvári Róbert

egyetemi docenssel „A modern képalkotó eljárások CT és MRI, valamint a keresztmetszeti

anatómiai vizsgálatok alkalmazása az állatorvosi gyakorlatban” címő témakörben dolgozom

együtt.

IV. Fontosabb kutatási programok, elnyert pályázatok, megbízások

1991-1994. OTKA 1245, A glia funkcionális immunhisztokémiájának számítógépes

képanalízise. Témavezetı: Dr. Hajós Ferenc. Támogatás összege: 2.200 ezer Ft.

1993-1995. DFG-MTA, A VIP sejtek agykérgi megoszlásának fény- és elektronmikroszkópos

immunhisztokémiai vizsgálata. Témavezetı: Dr. Hajós Ferenc. Támogatás összege: 250

ezer Ft MTA ráfordítás, 30 ezer DM DFG ráfordítás.

1995-1997. DFG-MTA, A VIP sejtek afferens és efferens kapcsolatainak kimutatása.

Témavezetı: Dr. Hajós Ferenc Támogatás összege: 250 ezer Ft MTA ráfordítás, 30 ezer

DM DFG ráfordítás.

1997-2000. OTKA T 024106, Csikók mozgásának számítógépes elemzése a mozgató

agypályák érésével összefüggésben. Témavezetı: Dr. Hajós Ferenc. Támogatás összege:

3.940 ezer Ft.

2000-2003. OTKA T 031999, A kutya szív normális és pathológiás fejlıdése az embryonális

korban. Témavezetı: Dr. Sótonyi Péter. Támogatás összege: 4.860 ezer Ft.

2002-2004. OTKA T 037680, Endocardiális és myocardiális pacemaker elektródák hatása a

szívizomzatra. Témavezetı: Dr. Manczur Ferenc. Támogatás összege: 7.052 ezer Ft.

2003. OTKA Mőszerpályázat M 041645, Felelıs: Dr. Sótonyi Péter. Támogatás összege:

2.508 ezer Ft.


28

2004-2006. OTKA T 047228, Anatómiai és paleopatológiai vizsgálatok háziállatok

csontozatán: recens megfigyelések a régészeti leletek értelmezésében. Témavezetı: Dr.

Bartosiewicz László. Támogatás összege: 6.450 ezer Ft.

2004-2006. OTKA T 047137, A mitokondriális UCP2 mint neuromodulátor és

neuroprotektor, szerepe a Parkinson-kór megelızésében és gyógyításában. Témavezetı:

Dr. Sótonyi Péter. Támogatás összege: 7.310 ezer Ft.

2008-2012 OTKA 72186 Az energiaháztartást szabályzó hormonok hatásmechanizmusának

vizsgálata a hypothalamusban: pajzsmirigyhormon, ösztrogén, leptin és ghrelin

interakciók. Témavezetı: Dr. Bartha Tibor. Támogatás összege: 19.811 mFT

2010 -2014 OTKA K81419 Melanin-koncentráló hormont termelı neuronok anatómiai és

neurokémiai jellemzése rágcsálók hypothalamusában. Témavezetı: Dr. Jancsik

Veronika. Támogatás összege: 28.243 mFT

2011-2014 OTKA K83830 Az energiaháztartásért felelıs neuronok elektronmikroszkópos és

molekuláris jellemzése rágcsáló hippokampuszban. Témavezetı: Dr. Rácz Bence.

Támogatás összege: 22.801 mFT

V. Tudománymetriai adatok

Eredményeimrıl eddig 56 külföldi, illetve hazai folyóiratban megjelent vagy közlésre

elfogadott közleményben, számos ismeretterjesztı cikkben, illetve tudományos rendezvényen

és kongresszuson tartott elıadáson számoltam be (ld. melléklet).

Társszerzıje vagyok négy magyar, két német, két angol és egy szlovák, egy japán

nyelvő könyvnek, illetve jegyzetnek.

Az általam készített Anatomia canis CD-ROM I-II. magyar, német, angol és japán

nyelven jelent meg.

Publikációs tevékenységem fıbb paraméterei a következık (a mellékelt igazolás szerint):

Impakt faktor: 72.269

Publikációs faktor: 1419

Független hivatkozások száma: 981


29

7. SZAKMAI, KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG

I. Bizottsági és szervezési tevékenység

1981-tıl: Közmővelıdési bizottság tagja,

1981-tıl: Kollégiumi nevelı tanár, a külföldi hallgatók patronáló tanára,

1980-90: Csoport és évfolyamfelelıs tanár,

1982-tıl: Cseregyakorlatos hallgatók vezetése külföldön és külföldiek fogadása,

1981-86: İszi mezıgazdasági munkák felügyelı tanára,

1981-90: Szóbeli felvételi: biológia kérdezı tanár az ÁOTE-n, SOTE-n (utóbbin 1982-85-ig),

1986-tól: A felvételi dolgozatok felülvéleményezı bizottságának tagja, a biológia tantárgy

képviselıje,

1986: Az Állatorvos Anatómusok XVI. Európai Kongresszusán szervezı,

1987: ÁOTE 200 éves Jubileumi Ünnepségén szervezı,

1990: MÉT LV. Vándorgyőlésen szervezı,

1991: Tanulmányi bizottsági tag,

1992-tıl: Tudományos diákköri konferenciákon zsőritag,

1993-tól: TEMPUS JEP bizottsági tag,

1994-tıl: A Budapesti Egyetemi Szövetség idegen nyelvő képzési bizottságában az ÁOTE

képviselıje,

1994-tıl: Oktatási és akkreditációs bizottsági tag,

1994-95: A kreditrendszerő képzés kidolgozásáért felelıs bizottság tagja,

1994-97: Az egyetem oktatási titkára,

1994-99: OTKA Agrár 2. szakzsőrijének tagja,

1997-tıl: A Nemzeti Lovarda helyzetét vizsgáló bizottság tagja,

1998: Az Üllıi Tangazdaságot vizsgáló bizottság tagja,

1997-tıl: Az Egyetemi Szenátus tagja,

2000-tıl: A Kari Tanács Tagja,

2001-tıl: kari TDK elnök,

2002-2006: OTKA Élettudományi Kollégium tagja,

2003: Magyar Anatómus Társaság XII. Kongresszusának elnöke

2004-tıl: Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke,

2007-tıl: Semmelweis Egyetem Doktori Tanács külsı tagja,

2007-tıl: MTA Közgyőlési Képviselı,


30

2008: A XXVII. Európai Állatorvos-anatómus Kongresszus elnöke,

2008-tól: Állatorvos-anatómusok Világszövetségének alelnöke,

2008-tól: Európai Tudományos és Mővészeti Akadémia rendes tagja,

2008-tól: Magyar Állatorvos-történelmi Társaság elnöke,

2009-tıl: A Magyar Lovassport Szövetség alelnöke,

2009-tıl: A Magyar Olimpiai Bizottság tagja,

2010-tıl: Magyar Sporttudományi Társaság Lovas Tudományos Szakbizottság elnöke.

II. TMB megbízások, közremőködés a habilitációs eljárásokban és a Ph.D- képzésben

MTA doktora, kandidátusi, illetve PhD értekezés nyilvános védése során:

- bírálóbizottsági elnök vagy tag: 9 alkalommal (Dr. Rátky József 1991.; Dr. Balogh Lajos

1999.; Dr. Manczur Ferenc 2000.; Dr. Varga Tamara 2000.; Dr. Holló Gabriella

2002.; Dr. Abonyi Tamás 2003.; Dr. Onódy Péter 2006. PhD védés; Dr. Könyves

László 2009. PhD védés; Dr. Nagy Krisztina 2009. PhD védés)

- hivatalos bíráló: 12 alkalommal (Dr. Marian Wosinski 1995. egyetemi doktor; Nyitrayné Dr.

Pap Erna 1996. PhD védés; Dr. Kántás Károly 1999. kandidátusi értekezı; Dr.

Németh Tibor 1999. PhD védés; Dr. Petrási Zsolt 2002. PhD védés; Dr. Bakos Zoltán

2004. PhD védés; Dr. Hevesi Ákos 2005. PhD védés; Dr. Romvári Róbert 2006. MTA

doktori védés; Dr. Tornyos Gábor 2007. PhD védés; Dr. Jónás Sándor 2008. PhD

védés; Dr. Kiss Péter 2008. PhD védés; Dr. Brubel Réka 2011. PhD védés)

Habilitációs eljárás során:

- bizottsági elnök vagy tag: 8 alkalommal (Dr. Kovács András 1997. ÁOTE; Dr. Gálfi Péter

1999. SZIE-ÁOTK; Dr. Bartha Tibor 2000. SZIE-ÁOTK; Dr. Gerics Balázs 2003.

SZIE-ÁOTK; Dr. Bodó Gábor 2005. SZIE-ÁOTK; Dr. Szalay Ferenc 2009. SZIE-

ÁOTK; Dr. Gál János 2010. SZIE-ÁOTK; Dr. Pribenszky Csaba 2011. SZIE-ÁOTK)

- hivatalos bíráló: 3 alkalommal (Dr. Bartosiewicz László 2000. ELTE Bölcsészettudományi

Kar; Dr. Romvári Róbert 2003. Kaposvár; Dr. Lubics Andrea 2009. PTE-ÁOK)


31

PhD témavezetés:

1. Bodó Gábor dr.: 1996-98.

2. Halmay Dóra dr.: 1998-2000.

3. Balogh Emese dr.: 1999-2001.

4. Zsarnovszky Attila dr.: 2003-2006.

5. Molnár Viktor dr.: 2005-2008.

6. Langer Dóra dr.: 2010- jelenleg

7. Reinitz László dr.: 2010- jelenleg

III. Tagság hazai és nemzetközi tudományos szervezetekben

1980-tól: Magyar Anatómus Társaságának tagja, jelenleg elnökségi tagja

2002-tıl: Nomina Anatomica Veterinaria (N.A.V.) szerkesztıbizottságának tagja

2004-tıl: Nomina Anatomica Veterinaria (N.A.V.) Subcommittee elnök

2004-tıl: Európai Anatómusok Társaságának vezetıségi tagja

2007-tıl: Semmelweis Egyetem Doktori Tanács külsı tagja,

2008-tól: Állatorvos-anatómusok Világszövetségének alelnöke,

2008-tól: Európai Tudományos és Mővészeti Akadémia rendes tagja,

2009-tól: Magyar Állatorvos-történelmi Társaság elnöke,

2010-tıl: Magyar Orvostörténelmi Társaság tagja

IV. Tudományos folyóiratoknál szerkesztıbizottsági tagság, lektori tevékenység

A Pferdespiegel címő nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztıbizottsági tagja

vagyok, ezen kívül alkalmi lektorkülönbözı folyóiratoknál: MÁL, Acta Veterinaria, Acta

Biologica, illetve könyvekben: P. Horn: Cross Sectional CT and MR Anatomy Atlas of Red

Deer, Fehér Gy.: A háziállatok funkcionális anatómiája


32

8. KITÜNTETÉSEK. A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG EGYÉB ELISMERÉSE (ld. melléklet)

1. 1997-tıl: Széchenyi professzori ösztöndíj.

2. Legjobb oktatói díj: 44 alkalommal a hallgatóságtól (1991-tıl).

3. 1999.: Az „Év oktatója” cím és fıdíj, a hallgatók szavazata alapján, a Diákinfó (A

felsıoktatás hallgatóinak közéleti lapja) szerkesztıségétıl.

4. 2001.: Apáczai Csere János Díj.

5. 2002.: Nagyváthy János Díj.

6. 2002.: Kiadói Nívódíj.

7. 2003.: „Mestertanár” kitüntetés.

8. 2004.: A Yale Egyetem vendég Professzora.

9. 2006.: „Az év állatorvosa díj” a Magyar Állatorvosi Kamarától.

10. 2008.: Magyar állatorvos anatómus emlékérem.

11. 2008.: 120 éves a Magyar Állategészségügyi Szolgálat díj.

12. 2009.: Semmelweis Egyetem díszdoktora (honoris causa).

13. 2010.: Hutyra Ferenc emlékérem.

14. 2011.: Kaposvári Egyetem díszdoktora (honoris causa).


33

5, TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG, TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK KIVONATOS JEGYZÉKE

Tudománymetriai táblázat (Magyar Tudományos Mővek Tára)

http://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10002252

Összes tudományos közlemény 36

Összes idézet tudományos közleményekre 1167

Független idézet tudományos közleményekre 981

Függı idézetek száma 186

Összegzett impakt faktor (IF) 72.269

Hirsch-index (függı/független) 10/9

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK KIVONATOS JEGYZÉKE

Hazai idegen nyelvő impakt faktoros közlemények

1. Fehér Gy, Fazekas S, Sótonyi P, Székessy-Hermann V (1984) Myosin with increased P content in the muscles of exercised horses. ACTA AGRONOMICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE, 33. 1-2. 118-130. IF: 0.039 Független hiv. száma: -

2. Bartalits L, Székely L, Tóth B, Fáncsi T, Fehér Gy, Sótonyi P, Rády M (1985)

Quantitative changes in the inorganic and organic components of amniotic and allantoic fluid, egg-white and yolk during incubation of goose. ACTA AGRONOMICA ACADEMIAE SCIENTIARIUM HUNGARICAE, 34. 1-2. 17-45. IF: 0.057 Független hiv. száma: -

3. Sótonyi P, Dobozy O, Csaba G (1985) The damaging effect of diethylstilbestrol and

allylestrenol in the chick embryo. ACTA MORPHOLOGICA HUNGARICA, 33. 69-75. IF: 0.204 Független hiv. száma: -

4. Sótonyi P, Dobozy O, Csaba G (1986) Changes of free histones in chick testicular

and ovarian cells after embryonic and/or neonatal treatment with diethylstilbestrol (DES) or allylestrenol (AE) ACTA MORPHOLOGICA HUNGARICA, 34. 23-29. IF: 0.265 Független hiv. száma: -

5. Sótonyi P, Csaba G, Treit P (1986) Free histones in the cells of the rat uterus after

neonatal treatment with diethylstilbestrol or allylestrenol. ACTA MORPHOLOGICA HUNGARICA, 34. 47-52. IF: 0.265 Független hiv. száma: -

6. Sótonyi P, Dobozy O, Csaba G. (1986) Late effects of embryonic allylestrenol

treatment in chicken. ACTA MORPHOLOGICA HUNGARICA, 37. 1189-196. 1986. IF: 0.265 Független hiv. száma: -


34

7. Sótonyi P, Csaba G (1986) Effect of prenatal and/or neonatal diethylstillbestrol and allylestrenol treatment on the postnatal development of the chicken ovary. ACTA BIOLOGICA HUNGARICA, 37. 189-196. IF: 0.255 Független hiv. száma: -

8. Sótonyi P, Csaba G (1986) Influence of prenatal steroid exposure on neonatal

gonadotropin imprinting. Effect of single and combined hormone treatments on the chicken ovary. ACTA BIOLOGICA HUNGARICA, 37. 197-203. IF: 0.255 Független hiv. száma: -

9. Sótonyi P, Csaba G (1987) Effect of embryonic and/or neonatal diethylstilbestrol and

allylestrenol treatment on the postnatal development of the chick testis. ACTA BIOLOGICA HUNGARICA, 35. 19-30. IF: 0.132 Független hiv. száma: -

10. Sótonyi P, Csaba G (1988) Hormonal imprinting and demages caused by fetal steroid

treatment. Influence of fetal treatment with pregnancy-protecting steroid (allylestrenol, diethylstilbestrol) on the effect of gonadotropin administered to cockerels perinatally and at the age of six weeks. ACTA PHYSIOLOGIA HUNGARICA, 71. 5-18. IF: 0.271 Független hiv. száma: -

11. Hajós F, Jancsik V, Sótonyi P (1996) Remote astroglial response associated with

synaptic degeneration results in a net increase of perisynaptic glial fibrillary acidic protein. ACTA BIOL. HUNG. 47, 175-179. IF: 0.239 Független hiv. száma: -

12. Bodó G, Hangody L, Szabó Zs, Peham CH, Schinzel M, Girtler D, Sótonyi P (2000)

Arthroscopic autologous osteochondral mosaicplasty for the treatment of subchondral cystic lesion in the medial femoral condyle in a horse. ACTA VET. HUNG 48(3) 343-354. IF: 0.511 Független hiv. száma: 13

13. Balogh E, Sótonyi P (2003) Histological studies on embryonic development of the

rabbit heart. ACTA VET. HUNG. 51(1) 1-13. IF: 0.535 Független hiv. száma: 1

14. Balogh E, Sótonyi P (2003) Multiple cardiac anomaly in sheep: A case study and review of the literature ACTA VET. HUNG. 51(1) 15-27. IF: 0.535 Független hiv. száma: -

15. Halmay D, Sótonyi P, Vajdovich P, Gaál T (2005) Morphological evaluation of

canine platelets on Giemsa and Pas-stained blood smears. ACTA VET. HUNG. 53(3) 337-350 IF: 0.530 Független hiv. száma: -

16. Kutasi O, Vörös K, Biksi I, Szenci O, Sótonyi P (2007) Common atrioventricular

canal in a newborn foal — Case report and review of the literature. ACTA VET. HUNG. 55. (1.) pp. 51-65. IF: 0.474 Független hiv. száma: -


35

Hazai magyar nyelvő impakt faktoros közlemények

1. Schalkház I, Fehér Gy, Bartalits L, Sik J, Sótonyi P (1982) Nyirokvétel a lúd phallus protrudennsébıl. Újabb adatok a phallus morfológiájához. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 37(12) 829-834. IF: 0.134 Független hiv. száma: 2

2. Szladovits Zs, Szladovits B, Gaál T, Sótonyi P (2006) Az agy-gerincvelıi folyadék

(liquor cerebrospinalis) vizsgálatának jelentısége a kutyák idegrendszeri betegségeinek kórjelzésében 1. A liquorvétel módszere, indikációi és a liquor vizgsálata. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 10 624-631 IF: 0.155 Független hiv. száma: -

3. Szladovits Zs, Szladovits B, Gaál T, Sótonyi P (2006) Az agy-gerincvelıi folyadék

(liquor cerebrospinalis) vizsgálatának jelentısége a kutyák idegrendszeri betegségeinek kórjelzésében 1. A liquorvétel módszere, indikációi és a liquor vizgsálata. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 11 649-654 IF: 0.155 Független hiv. száma: -

Nemzetközi impakt faktoros lapokban megjelent közlemények

1. Hajós F, Kálmán M., Zilles K, Schleicher A, Sótonyi P (1990) Remote astrocytic response as demonstrated by glial fibrillary acidic protein immunohistochemistry in the visual cortex of dorsal lateral geniculate nucleus lesioned rats. GLIA, 3. 01-310. IF: 4.010 Független hiv. száma: 30

2. Hajós F, Gerics B, Sótonyi P (1992) Slices from the rat olfacctory bulb maintained in

vitro. Morphological aspects JOURNAL OF NEUROSCIENCE METHODS, 44. 225-232. IF: 1.567 Független hiv. száma: 2

3. Zilles K., Hajós F., Csillag A, Kálmán M, Sótonyi P, Schleicher A (1993) Vasoactive

intestinal polypeptide immunoreactive structures in the mouse barrel field. BRAIN RES 618, 149-154 IF: 2.854 Független hiv. száma: 2

4. Hajós F, Zilles K, Zsarnovszky A, Sótonyi P, Gallatz K, Schleicher A (1998) Modular

distribution of vasoactive intestinal polypeptide in the rat barrel cortex: changes induced by neonatal removal of vibrissae. NEUROSCIENCE 85, 45-52 IF: 3.591 Független hiv. száma: 1

5. Szatmári V, Németh T, Kótai I, Vörös K, Sótonyi P (2000) Doppler ultrasonographic

diagnosis and anatomy of congenital intrahepatic arterioportal fistula in a puppy. VETERINARY RADIOLOGY & ULTRASOUND, 41. (3), pp. 284-286., 2000 IF: 0.526 Független hiv. száma: 7

6. Szatmari V, Sótonyi P, Fenyves B, Vörös K (2000): Doppler-ultrasonographic

detection of retrograde pulsatile flow in the caudal vena cava of a puppy with cor triatriatum dexter. VETERINARY RECORD, 147., pp. 68-72. IF: 1.236 Független hiv. száma: 3


36

7. Szatmari V, Sotonyi P, Vörös K (2001) Normal duplex Doppler waveforms of major abdominal blood vessels in dogs: a review. VET RADIOL ULTRASOUND. 2001, 42(2): 93-107. IF: 0.731 Független hiv. száma: 25

8. Szatmari V, van den Ingh TS, Fenyves B, Sotonyi P, Kotai I, Petrasi Z, Vörös K

(2002): Portal hypertension in a dog due to circumscribed fibrosis of the wall of the extrahepatic portal vein. VETERINARY RECORD. 11: 150(19):602-5 IF: 1.221 Független hiv. száma: 1

9. Horvath TL, Diano S, Sótonyi P, Heiman M, Tschop M (2001) Minireview:

Ghrelin and the regulation of energy balance - A hypothalamic perspective. ENDOCRINOLOGY 142:(10) pp. 4163-4169. IF: 4.971 Független hiv. száma: 307

10. Cowley MA, Smith RG, Diano S, Tschop M, Pronchuk N, Grove KL, Strasburger

CJ, Bidlingmaier M, Esterman M, Heiman ML, Garcia-Segura LM, Nillni EA, Mendez P, Low MJ, Sótonyi P, Friedman JM, Liu HY, Pinto S, Colmers WF, Cone RD, Horvath TL (2003) The distribution and mechanism of action of ghrelin in the CNS demonstrates a novel hypothalamic circuit regulating energy homeostasis. NEURON 37(4) 649-661. IF: 14.109 Független hiv. száma: 315

11. Diano S, Horvath B, Urbanski HF, Sótonyi P, Horvath TL (2003) Fasting activates the nonhuman primate hypocretin (orexin) system and its postsynaptic targets. ENDOCRINOLOGY 144:(9) 3774-3778. IF: 5.063 Független hiv. száma: 27

12. Horváth TL, Diano S, Leranth C, Garcia-Segura LM, Cowley MA, Shanabrough M,

Elsworth JD, Sótonyi P, Roth RH, Dietrich EH, Matthews RT, Barnstable CJ, Redmond DE Jr (2003) Coenzyme Q induces nigral mitochondrial uncoupling and prevents dopamine cell loss in a primate model of Parkinson's disease. ENDOCRINOLOGY, 2003 Jul; 144 (7): 2757-60. IF: 5.063 Független hiv. száma: 26

13. Abizaid A, Mezei G, Sótonyi P, Horvath TL (2004) Sex differences in adult

suprachiasmatic nucleus neurons emerging late prenatally in rats. EUR. J. NEUROSCI. 19:2488-2496. IF: 3.872 Független hiv. száma: 12

14. Kiss DS, Zsarnovszky A, Horvath K, Gyorffy A, Bartha T, Hazai D, Sótonyi P,

Somogyi V, Frenyo LV, Diano S (2009) Ecto-nucleoside triphosphate diphosphohydrolase 3 in the ventral and lateral hypothalamic area of female rats: morphological characterization and functional implications. REPRODUCTIVE BIOL.OGY AND ENDOCRINOLOGY 7: p. 31. IF: 2.077 Független hiv. száma: -

15. Sótonyi P, Mezei G, Racz B, Dallman MF, Abizaid A, Horvath TL (2010)

Gonadotropin-Releasing Hormone Fibers Contact POMC Neurons in the Hypothalamic Arcuate Nucleus. REPRODUCTIVE SCIENCES (in press) IF: 2.314 Független hiv. száma: -


37

16. Sótonyi P, Gao Q, Bechmann I, Horvath TL (2010) Estrogen Promotes Parvalbumin Expression in Arcuate Nucleus POMC Neurons. REPRODUCTIVE SCIENCES (in press) IF: 2.314 Független hiv. száma: -

17. Horvath TL, Sarman B, Garcia-Caceres C, Enriori PJ, Sótonyi P, Shanabrough M,

Borok E, Argente J, Chowen JA, Perez-Tilve D, Pfluger PT, Bronneke HS, Levin BE, Diano S, Cowley MA, Tschop MH (2010) Synaptic input organization of the melanocortin system predicts diet-induced hypothalamic reactive gliosis and obesity. PROCEEDINGS OF THE NATIONAL ACADEMY OF SCIENCES OF THE UNITED STATES OF AMERICA (PNAS) 107:(33) pp. 14875-14880. IF: 9.432 Független hiv. száma: -


38

Önálló fejezetek külföldi és hazai kiadású könyvekben, monográfiákban

1. Sótonyi P: A fejlıdés genetikája és szabályozása, Fehér, Gy.: Háziállatok fejlõdéstana. Egyetemi jegyzet, Budapest, 1979. 113-161.

2. Sótonyi P: A tejmirigy anatómiája és a tejtermelés élettana c. fejezet. Tejgazdasági

kézikönyv 17-42, Gazda Kistermelõi Lap és Könyvkiadó Kft Bp. 1996 3. Sótonyi P: A tıgy funkcionális anatómiája és élettana. In: Simon F. (szerk.):A

tıgyegészségtan és a minıségi tehéntej-termelés alapjai. Mezıgazda Kiadó, Budapest, 2000. P. 12-56.

4. Sótonyi P. Mitarbeiter In: Thomas David (Hrsg.), Atlas der Kleintierchirurgie.

Hannover, Schlütersche, 2000. p. 408.

5. Sótonyi P: Lymfaticky systém psa (The lymphatic system of the dog). In: F. Lesník, J. Danko: Medicinska lymfológia, Hajko & Hajková Bratislava 2005. pp. 72-83.

6. Sótonyi P, Petneházy Ö, Szladovits Zs: Lymfaticky systém potkana (The lymphatic

system of the rat). In F. Lesník, J. Danko: Medicinska lymfológia, Medicinska lymfológia, Book chapter, Hajko & Hajková Bratislava 2005. pp. 64-68.

7. Horn P, Sótonyi P, Repa I: Cross-sectional CT and MR Anatomy Atlas of the

Domestic Pig. University of Kaposvár, Láng Publishing and Holding Company, 2005.

8. Sótonyi P: Az állatok mozgásának elemzése (A csirke kikelésétıl a Spanyol Lovasiskoláig). Mindentudás Egyeteme, Hatodik kötet Kossuth Kiadó 2006. pp. 185-208

9. König HE, Sótonyi P, Liebich HG: Verdauungsapparat pp. 301-366. Herausgegeben

von: Horst Erich König, Hans-Georg Liebich: Anatomie der Haussaugetiere, német nyelvő Schattauer GmbH, Stuttgart, Germany, 2009 ISBN 978-3-7945-2650-5

10. König HE, Sótonyi P, Probst A, Maierl J und Liebich HG: Topographisch-klinische

Anatomie pp. 657-719. Herausgegeben von: Horst Erich König, Hans-Georg Liebich: Anatomie der Haussaugetiere, német nyelvő Schattauer GmbH, Stuttgart, Germany, 2009 ISBN 978-3-7945-2650-5

11. König HE, Sótonyi P, Liebich HG: Digestive system (apparatus digestorius) pp. 301-

368. Editors: Horst Erich König, Hans-Georg Liebich: Veterinay Anatomy of Domestic Mammals, angol nyelvő Schattauer GmbH, Stuttgart, Germany 2009 ISBN 978-3-7945-2677-2

12. König HE, Sótonyi P, Probst A, Maierl J und Liebich HG: Topographical-clinical

anatomy pp. 661-726. Editors: Horst Erich König, Hans-Georg Liebich: Veterinay Anatomy of Domestic Mammals, angol nyelvő Schattauer GmbH, Stuttgart, Germany 2009 ISBN 978-3-7945-2677-2


39

13. Sótonyi P: A magyar állatorvosi szaknyelv változása pp. 44-52 Járomfa, mozvány, nıtövény… A nyelvújítás során született szaknyelvünk „szokott és szokatlan” szavai, Magyar Mezıgazdasági Múzeum, Budapest, 2009. ISBN: 978-963-7092-68-8

14. König HE, Sótonyi P, Liebich HG: Digestive system (apparatus digestorius) pp. 331-

434 In: König HE, Liebig HG (szerk.) Veterinary Anatomy of Domestic Mammals, japán nyelvő. Stuttgart ; New York: Schattauer Verlag, 2010. ISBN:978-4-88500-671-5

15. König HE, Sótonyi P, Probst A, Maierl J, Liebich HG: Topographical-clinical

anatomy pp 737-804 In: König HE, Liebig HG (szerk.) Veterinary Anatomy of Domestic Mammals, japán nyelvő. Stuttgart ; New York: Schattauer Verlag, 2010. ISBN:978-4-88500-672-2

16. Sótonyi P: Anatomie und Physiologie. In: Tóth J, Hollerrieder J, Sótonyi P

Augenheilkunde beim Pferd: Lehrbuch und Atlas. Schattauer GmbH, Stuttgart, Germany 2010. pp. 3-31. ISBN:978-3-7945-2638-3

17. Sótonyi P: Széchényi a magyar lóversenyzés meghonosítója. In: Gróf Széchenyi

István hatása hazánk sportkultúrájára. Kiadó: Magyar Sporttudományi Társaság Szerkesztı: dr. Szıts Gábor (2010 - in press) ISBN: 978-963-87701-6-5

Multimédiás CD-ROM-ok

1. Sótonyi P: Anatomia canis CD-ROM I.: Extremitas cranialis, magyar, német, angol és japán nyelven. Székesfehérvár, Kisállatklinika Kft., 1999-2010.

2. Sótonyi P: Anatomia canis CD-ROM II.: Extremitas caudalis, magyar, német, angol

és japán nyelven. Székesfehérvár, Kisállatklinika Kft., 1999-2010.

Egyéb szakcikkek, tanulmányok nem impakt faktoros osztálylistás folyóiratokban

1. Sótonyi P: A ló anatómiai sajátosságainak összefüggése a ló teljesítményével. (2010) ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS 59:(4) pp. 233-248.

2. Langer D, Faludi J, Tóth M, Sótonyi P (2010) Ló teljesítményét megalapozó

sportélettani kutatások. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS 59:(4) pp. 267-276.


40

Teljes dolgozat konferencia kiadványokban

1. Fazekas S, Sótonyi P, Medve G, Fehér Gy, Székessy-Hermann V: Foszfoarginin

kromatográfiás tisztitása és azonositása újszülött liba nyaknyújtó izom (m. complexus) miozin preparátumában 8. Kromatográfiai Vándorgyûlés Elıadásai, Sopron, 1980. 19-20.

2. Fazekas S, Sótonyi P, Fehér Gy, Székessy-Hermann V: Purification and some

properties of the Increased P-containing myosin of exercised horse's skeletal muscles. Proc. 20th Hung. Annu. Meet. Biochem., Siófok, 1980. 19-20.

3. Sótonyi P: A gyakorlati oktatás helyzete és korszerősitésének lehetıségei az

állatorvosképzésben. A gyakorlati oktatás jelenlegi helyzete és fejlesztésének lehetõségei az agrárszakoktatásban. Szerk.: Rendek László, Nemes Kornélia. AGROINFORM, Budapest, 1982 99-102.

4. Sótonyi P, Csaba G: Szteroid kezelések hatása a madarak nemi mirigyeinek

fejlıdésére. MAHET VI. Kongresszusa, Szeged 1986

5. Szatmári V, Sótonyi P, Kótai I, Petrási Zs, Vörös K: Unusual cause of presinusoidal portal hypertension in a dog. 34th „Voorjaarsdagen” International Veterinary Congress, Amsterdam, The Netherlands, 2001. Proceedings pp. 157.

6. Sótonyi P, Szladovits Zs, Horváth TL: Upc2 in a mouse model of parkinson’s disease. Italian Journal of Anatomy and Embryology XXVI Congress of the European Association of Veterinary Anatomists Messina, Italy Vol. 111 – Supplemento n. 1 al Fasc. 3 – July –September 2006. pp152

7. Sótonyi P: Application of cross-sectional anatomical, ct and mri images in veterinary education. Italian Journal of Anatomy and Embryology XXVI Congress of the European Association of Veterinary Anatomists Messina, Italy Vol. 111 – Supplemento n. 1 al Fasc. 3 – July –September 2006. pp25

8. Pál L, Farkas R, DubleczK, Barna J, Végi B, Váradi É, Péczely P, Rácz B, Sótonyi P: Effect of dietary fats and feed intake on faecal testosterone levels and tissue morphology of testis in broiler breeder males. Proc. of 17th European Symposium on Poultry Nutrition. SC3.1, 2009, Edinburgh, Scotland


41

Konferencia absztraktok

1. Sótonyi P: Die Bewegung des Gansembryyos und die Struktur- veranderung des m. complexus wahrend des Schlupfes. Abstracts of Morfological Symposium, Brno, 1979

2. Sótonyi P, Dobozy O, Csaba G: The influence of the embryonal allylestrenol and diethylstilbestrol treatment on the free histones of the chick gonad. Abstracts of VII.th International Congress of Histochemistry and Cytochemistry, Helsinki, 1984.

3. Sótonyi P, Dobozy O, Csaba G: Changes of free histones in chick testicular and ovarian cells after embryoonic and/or neonatal treatment with diethylstilbestrol (DES) or allylestrenol (AE). Abstracts of Second European Congress on Cell Biology, Budapest, 1986.

4. Hajós F, Mészáros M, Sótonyi P, Halász N: A bulbus olfactorius glia -

mintázatának posztnatális fejlõdése besugárzott patkányban. MÉT Idegtudományi Szakosztály Éves Konferenciája, Szeged 1990.

5. Sótonyi P, Hajós F: Az agykéreg vasoaktiv intestinális polipeptid (VIP) tartalmú sejtjeinek szinaptikus kapcsolatai. MÉT LV. Vánddorgyûlése, Budapest 1990

6. Sótonyi P, Gebhard R, Hajós F: Immunhistochemische Untersuchungen zur Lokalisation von Cholinazetyltransferase im Mittelhirn der Ratte. 87. Versammlung der Anatomischen Gesellschaft, Mainz 1992.

7. Jancsik V, Sótonyi P, Hajós F: Quantitative assesement of the time course and extent of GFAP immunoreactivity enhancement accompanying lesion induced remote astrocytic response. IV. European Congress of Cell Biology, Prague, 1994

8. Tóth J, Sótonyi P: Eine besondere Sektionstechnik beim Kolikpferd. III. Internationale Kongress über Kleintier- und Pferdekrankheiten, Budapest, 1998

9. Sótonyi P: Állatorvosi anatómia oktatása a továbbképzésben (A kutya gyakorlati anatómiája multimédia CD-ROM bemutatása) X. Magyar Anatómus Kongresszus, Budapest, 1999.

10. Sótonyi P: A ló lábvégének anatómiája. VIII. Lógyógyászati Kongresszus, Budapest, 2000.

11. Sótonyi P: A ló hasüregének topográfiája és rectalis vizsgálata. IX. Lógyógyászati Kongresszus, Budapest, 2001.

12. Sótonyi P: Az állatorvosi anatómia oktatása a továbbképzésben, MAVSZ konferencia, 2002. március 22-24, Palics

13. Sótonyi P: A szarvas keresztmetszeti anatómiai CT és MRI vizsgálata, MAVSZ konferencia, 2002. május 24., Dobogókı


42

14. Sótonyi P: A lágyékcsatorna, az ondózsinór és a herezacskó anatómiája lovon. X. Lógyógyászati Kongresszus, Budapest, 2002.

15. Sótonyi P: Practical anatomy of the dog, Multimedia CD-ROM XXIVth Congress of the European Association of Veterinary Anatomists, Brno, 2002.

16. Sótonyi P, Tóth M, Petneházy Ö: Comparative anatomy of the canine and equine middle and inner ear. XXIVth Congress of the European Association of Veterinary Anatomists, Brno, 2002.

17. Sótonyi P: A ló hasüregének topográfiája és rektális vizsgálata (Multimédia CD-bemutató) MÁVSZ konferencia– 2002 szept. 26-29, Tusnádfürdı

18. Sótonyi P: A szarvasmarha hasüregének topográfiája és az oltógyomor helyzetváltozás modellezése (Multimédiás bemutató). MAVSZ konferencia, 2003. április 24-27., Ungvár

19. Sótonyi P, Szladovits Zs: A kutya nıi nemi szerveinek anatómiája. HSAVA évenkénti kongresszusa, Budapest, 2003. május

20. Sótonyi P: Az anatómia oktatása az állatorvosképzésben. Magyar Anatómus Társaság XII. Kongresszusa, Budapest, 2003. jún. 19-21.

21. Sótonyi P: A nem kialakulásának biológiája. MÁVSZ konferencia, Nyitra 2003 szept.

22. Sótonyi P: A szarvasmarha hasüregének topográfiája. Magyar Buiatrikusok Társaságának 14. Nemzetközi Kongresszusa, Keszthely, 2003. okt. 9-11.

23. Sótonyi P: A ló szájüregének anatómiája I-II. XI.. Lógyógyászati Kongresszus, Budapest, 2003. nov. 7.

24. Sótonyi P: The biology of the development of the genital organs. A multimedia teaching program. XXVth Congress of the European Association of Veterinary Anatomists, Oslo, Norway, 2004. July 28-31.

25. Sótonyi P: Teaching of practical anatomy in the University of Veterinary Science. XXVth Congress of the European Association of Veterinary Anatomists, Oslo, Norway, 2004. July 28-31.

26. Petneházy Ö, Sótonyi P, Tóth M: Blood supply to the pigeon wing and flying muscles. XXVth Congress of the European Association of Veterinary Anatomists, Oslo, Norway, 2004. July 28-31.

27. Sótonyi P: A fültájék anatómiája, MÁVSZ konferencia, Budapest, 2004. november 19-20.

28. Sótonyi P: Anatomie des Rückenmarkes, XVI. Tagung über Pferdekrankheiten mit begleitendere Industrieausstellung im Rahmen der Equitana, Essen, 4-5. März 2005.


43

29. Sótonyi P: A szájüreg anatómiája. A Klinikus Állatorvosok Egyesülete Kisállat Szekciója (HSAVA) 14. Országos Konferenciája Budapest, 2005. április 23-24.

30. Sótonyi P: A ló mozgásának elemzése. MÁVSZ konferencia, Szabadka, 2005. április 28-30.

31. Sótonyi P: A ló hasüregének anatómiája és topográfiája. MÁVSZ hallgatói tagozatának konferenciája, Temesvár, 2005. május 13-14.

32. Szladovits Zs, O’Brien D, Sótonyi P: Háromdimenziós mozgáselemzés kutyákon. Magyar Anatómus Társaság XIII. Kongresszusa, Pécs, 2005. jún. 16-18.

33. Sótonyi P: Az elektronikus médiumok szerepe az anatómia oktatásban. Magyar Anatómus Társaság XIII. Kongresszusa, Pécs, 2005. jún. 16-18.

34. Sótonyi P: Magyar állatorvosképzés a Kárpát-medencében. Magyar Professzorok Világtalálkozója Marosvásárhely, 2005. szeptember 16-17.

35. Sótonyi P: Topografija abdomena goveda I modeliranje dislokacije abomazusa. Simpozijum Ishrana, Reprodukcija I Zastita Zdravlja Goveda Szabadka, 2005. szeptember 27- október 1.

36. Sótonyi P: A lovak bélcsatornájának anatómiája MÁVSZ Nemzetközi Lógyógyászati Konferencia Kolozsvár, 2005. október 8.

37. Sótonyi P: A lovak hasüregének anatómiája MÁVSZ Nemzetközi Lógyógyászati Konferencia Kolozsvár, 2005. október 8.

38. Sótonyi P: A felsı légutak és a mellüreg topográfiája MÁVSZ Nemzetközi Konferenciája Félix-fürdı, 2006. február 16-17.

39. Sótonyi P: A fájdalom morfológiai vonatkozásai MÁOK Zala Megyei Területének Szervezete 2006. évi I. Továbbképzı Konferenciája, Hévíz, 2006. március 10-11.

40. Sótonyi P: (meghívott elıadó európából) Application of Multimedia Teaching Programs in Veterinary Anatomy Education Conference of Asian Association of Veterinary Anatomists, Tsukuba city Japán 2006. március 19-23.

41. Sótonyi P: A felsı légutak anatómiája XIV. Lógyógyászati Kongresszus Üllı, 2006. november 23-24.

42. Sótonyi P: Orrjáratok a sinusok és a gége anatómiája cadaver fejeken. XIV. Lógyógyászati Kongresszus Üllı, 2006. november 23-24.

43. Sótonyi P: A bır, az epidermális szervek, valamint a fültájék funkcionális anatómiája MÁOK Zala Megyei Területének Szervezete 2007. évi I. Továbbképzı Konferenciája, Hévíz, 2007. március 2-3.

44. Sótonyi P: Belastbarkeit und Heilung. XVII. Tagung über Pferdekrankheiten im Rahmen der Equitana, Essen, 2007. március 17.


44

45. Zsarnovszky A, Gyorffy A, Kovács ÉG, Frenyó VL, Kirley T, Belcher SM, Sótonyi P: Analysis of NTPDase3-expression in the CNS: mapping and functional considerations. Abstracts. Joint Meeting of The Slovak Physiological Society, The Physiological Society and The Federation of European Physiological Societies, 2007.

46. Kovács ÉG, Frenyó VL, Kirley T, Belcher SM, Sótonyi P, Zsarnovszky A: NTPDase 3 in the CNS of the rat: mapping and functional considerations. Abstract. ECO 2007 Satellite Congress (Nutrition and the brain) Tihany, Hungary

47. Kovács ÉG, Frenyó V, Kirley T, Belcher MS, Sótonyi P, Zsarnovszky A: Az NTPDáz 3 immunolokalizálása patkány központi idegrendszerében. Abstract. Kongresszusi kiadvány. Magyar Élettani Társaság LXXI. Vándorgyőlése, Pécs, 2007

48. Kovács ÉG, Frenyó VL, Kirley T, Belcher SM, Sótonyi P, Zsarnovszky A: NTPDase 3 in the CNS of the rat: mapping and functional considerations. Abstract. MITT Vándorgyőlés Szeged, 2007

49. Sótonyi P: A garat és gége anatómiája. HSAVA XVIII. Országos Konferencia Budapest, 2008.

50. Sótonyi P: A húgyszervek anatómiája. HSAVA XIX. Országos Konferencia Budapest, 2008. szeptember

51. Sótonyi P: A felületes és mély ujjhajlító ín valamint az egyenlítıszalag anatómiai felépítése. XVI. Lógyógyász Konferencia Hortobágy, 2008. november 13-15.

52. Sótonyi P: History of the education of veterinary anatomy in Hungary. XXVII. Congress of the European Association of Veterinary Anatomists Budapest, 2008. Abstracts, Magyar Állatorvosok Lapja 130th year, IIIrd Supplement Issue

53. Petneházy Ö, Petrasi Zs, Takács I, Horn P, Sütı Z, Sótonyi P, Bogner P, Repa I: Cross sectional, CT and MR Anatomy of the turkey (Meleagris gallopavo). XXVII. Congress of the European Association of Veterinary Anatomists Budapest, 2008. Abstracts, Magyar Állatorvosok Lapja 130th year, IIIrd Supplement Issue

54. Zsarnovszky A, Gyorffy A, Bartha T, Frenyó VL, Hazai D, Sótonyi P: Ultrastructural analysis of NTPDase3-expression int he rat hypothalamus: Possible functional implications of subcellular localization. XXVII. Congress of the European Association of Veterinary Anatomists Budapest, 2008. Abstracts, Magyar Állatorvosok Lapja 130th year, IIIrd Supplement Issue

55. Sótonyi P: A hasfal és a hasüreg anatómiája. HSAVA XX. Országos Konferencia Budapest, 2009. március 28-29.

56. Farkas R, Pál L, Dublecz K, Barna J, Végi B, Váradi É, Péczely P, Rácz B, Sótonyi P: Az eltérı zsírsavellátás és takarmányfelvétel hatása brojler szülıpár kakasok ürített tesztoszteron szintjére és a herék szöveti morfológiájára. 51. Georgikon Napok, Keszthely, 2009. október 1-2.


45

Tudományos ismeretterjesztı közlemények

1. Fehér Gy, Gráf Z, Sótonyi P: (1981) Néhány érdekesség a zsiráf csontos vázáról. ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK, 68. 49-60.

2. Sótonyi P: Képek a ló gerinccsatornájáról Kamarai Állatorvos 2006. év 1. szám

(március) pp. 18-20.

3. Sótonyi P: Tudományos Diákkör (TDK) az állatorvos képzésben Kamarai Állatorvos 2006. év 1. szám (március) pp. 54-55.

4. Sótonyi P: Képek a kutya mellüregérıl Kamarai Állatorvos 2006. év 2. szám (július)

pp. 12-14.

5. Sótonyi P: Sertés-egészségügyi Konferencia Galánta, 2006. június 9-10. Kamarai Állatorvos 2006. év 2. szám (július) pp. 50.

6. Sótonyi P: Képek a kutya nyirokcsomóiról Kamarai Állatorvos 2006. év 3. szám

(szeptember) pp. 14-16.

7. Sótonyi P: Képek a szarvasmarha csülkérıl Kamarai Állatorvos 2006. év 4. szám (december) pp. 14-17.

8. Sótonyi P: Képek a ló mell- és hasüregérıl Kamarai Állatorvos 2007. év 1. szám


9. Sótonyi P: Képek a kutya garat- és gégetájékáról Kamarai Állatorvos 2007. év 2. szám (június) pp. 14-17.

10. Sótonyi P, Kótai I: Karikatúra a múltból Magyar Állatorvosok Lapja 2007. június

11. Sótonyi P: Képek a kutya hasüregérıl Kamarai Állatorvos 2007. év 3. szám


12. Sótonyi P: Képek a ló elülsı végtagjáról I. Kamarai Állatorvos 2007. év 4. szám (december) pp. 12-16.

13. Sótonyi P: Képek a ló elülsı végtagjáról II. Kamarai Állatorvos 2008. év 1. szám


14. Sótonyi P: Képek a sertés beleirıl és nıi nemi szerveirıl Kamarai Állatorvos 2008. év 2. szám (június) pp. 12-16.

15. Sótonyi P: Képek a kutya húgyszerveirıl Kamarai Állatorvos 2008. év 3. szám


16. Sótonyi P: Képek a ló hátulsó végtagjáról (idegek) Kamarai Állatorvos 2008. év 4. szám (december) pp. 14-19.


46

17. Sótonyi P, Lorászkó G: A libatömés nem állatkínzás Magyar Mezıgazdaság 63. évfolyam 2008. október 15. pp. 22-32.

18. Sótonyi P: Képek a macska hasüregérıl Kamarai Állatorvos 2009. év 1. szám


19. Sótonyi P: Képek a kutya térdtájékáról Kamarai Állatorvos 2009. év 2. szám (június) pp. 12-17.

20. Sótonyi P: Képek a kutya csípıizület tájékáról Kamarai Állatorvos 2009. év 3. szám


21. Sótonyi P: Képek a ló szemérıl Kamarai Állatorvos 2009. év 4. szám (december) pp. 10-15

22. Sótonyi P: Képek a kutya fültı, pofa és torokjárat tájékáról Kamarai Állatorvos 2010.

év 1. szám (március) pp. 16-20.

23. Sótonyi P: Képek a kutya elülsı végtagjáról Kamarai Állatorvos 2010. év 2. szám (június) pp. 14-18.

24. Sótonyi P: Képek a kutya hátulsó végtagjáról I. Kamarai Állatorvos 2010. év 3. szám


25. Sótonyi P: Képek az agyvelırıl Kamarai Állatorvos 2010. év 4. szám (december) pp. 12-19.

26. Sótonyi P: Képek a nyúl szerveirıl Kamarai Állatorvos 2011. év 1. szám (március)

pp. 16-22.

27. Sótonyi P: Képek a ló fejérıl Kamarai Állatorvos 2011. év 2. szám (június) pp. 14-19.

28. Sótonyi P: Képek a házityúk szerveirıl Kamarai Állatorvos 2011. év 3. szám (szeptember) pp.14-21.0

29. Sótonyi P: Képek a kutya hátulsó végtagjáról II. Kamarai Állatorvos 2011. év 4. szám

(december) pp. 16-20.

Dokumentált ismeretterjesztı és szakmai elıadások

1. A Duna Televízió Mindentudás Egyeteme címő mősorában 2005-ben „Az állatok mozgásának elemzése” címmel tartottam elıadást.

2. Science Café – Tudáspresszó - elıadás: „Mozgástanulmányok: Kincsem, Aktion, Overdose” 2010. március 9.

3. Sótonyi P.: „Magyar állatorvosképzés a Kárpát-medencében” Magyar Professzorok Világtalálkozója Marosvásárhely, 2005. szeptember 16-17.


47

4. Sótonyi P.: A szarvasmarha lábvég anatómiája - XI. Baranya megyei İszi Állatorvos Napok Harkány, 2005. szeptember 30- október 1.

5. Sótonyi P.: A ló mozgásszervrendszerének statikai és dinamikai elemzése Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézete 15 éves jubileumi rendezvénye, 2005. október 14.

6. Sótonyi P.: A sertés hasüregének anatómiája, CT és MRI topográfiája II. Kaposvári Állat-egészségtani Nap, 2005. október 20.

7. Sótonyi P.: Rectale Untersuchung beim Pferd Freie Universitat Berlin, 2005. november 11.

8. Sótonyi P.: Az idegrendszer anatómiája, szövettana A fájdalom arcai (Konferencia a fájdalomról) Budapest, 2005. november 26.

9. Sótonyi P.: A fül – hallójárat, közép-belsıfül – anatómiája Prim- A – Katedra 2006. március 01.

10. Sótonyi P.: A szem és környékének anatómiája, XII. İszi Állatorvos Napok Harkány, 2006. október 6-7.

11. Sótonyi P.: „A ló statikus felépítése és mozgása” Lótenyésztési tudományos napok, Debrecen 2006. október 27-28.

12. Dallos Gyula – Sótonyi Péter: elıadások 2007-tıl évente két alkalommal a lovassport anatómiai összefüggéseirıl (legutóbb (2010. szeptember 18-án) 500 fı részvételével).

13. Sótonyi P.: „A nem kialakulásának biológiája” - ELTE Bolyai Kollégium 2006. november 30.

14. Sótonyi P.: „A növendék állatok anatómiája a fejlıdéstani elváltozások függvényében” Prim-A–Katedra, 2006. november 30.

15. Sótonyi P.: „Az állatorvosi anatómia oktatásának fejlıdéstörténet” - V. Fejér Megyei Állatorvosi nap, Zimmermann Ágoston emlékülés 2006. december 7.

16. Sótonyi P.: „A nem kialakulásának biológiája” - V. Kaposvári Állategészségügyi nap, 2008. szeptember 26.

17. Sótonyi P.: „Dr. Zlamál Vilmos, az elsı magyar országos fıállatorvos” - XIV. İszi Állatorvos Napok Harkány, 2008. szeptember 27.

18. Sótonyi P.: „Út a 120 évhez” - A Magyar Állategészségügyi Szolgálat Jubileumi Emlékülés Budapest, 2008. december 12.

19. Sótonyi P.: „Ami a 120 évet megelızte” - MÁVSZ Konferencia Versec, 2008. október 17-18.

20. Sótonyi P.: „Varga Ferenc és Nádaskay Béla pályájának méltatása” – Zongora és Patkolástan kiállításmegnyitó a SZIE-ÁOTK Könyvtárában


48

21. Sótonyi P.: „Lovas temetkezési szokások a Kárpát Medencében” – MÁVSZ Konferencia, Algyı, 2010. április 22.

22. Sótonyi P.: „A magyar állatorvosképzés útjai” – A Gödöllıi Lokálpatrióta Klub, a Tormay Károly Alapítvány és a Magyar Orvostörténelmi Társaság emlékülése

23. Gróf Széchenyi István hatása hazánk sportkultúrájára – Emlékkonferencia, 2010. május 17.: Sótonyi P.: „Széchenyi István a magyar lóversenyzés meghonosítója”

24. Hungarikumok a Parlamentben – szakmai nap, 2009. szeptember 26.: Sótonyi P.: „Legyünk ismét lovasnemzet!”

25. Lovas ágazati konferencia – Parlament 2010. október 20.: Sótonyi P.: „Az új nemzeti lovasprogram az oktatásban, a lovasoktatás rendszere”

26. További rendszeres elıadások a megyei állatorvosi továbbképzéseken


49

6, IDÉZETTSÉGI ADATOK (KIVONAT, A TELJES LISTA MEGTEKINTHETİ AZ MTMT-BEN)

Hivatkozások (összes/független) 1167/981 Schalkhaz I, Feher G, Bartalits L, Sik J, Sotonyi P Sampling of lymph from the phallus protrudens of geese (new data to the morphology of phallus). MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 37:(12) pp. 829-834. (1982) IF: 0.134 Független idézı: 2 1 DOBOSKOVACS M et al MAGYAR ALLATORVOSOK LAPJA 40: 49-57 (1985) 2 STIPKOVITS L et al AVIAN PATHOLOGY 15: 289-299 (1986) Hajos F, Kalman M, Zilles K, Schleicher A, Sotonyi P Remote astrocytic response as demonstrated by glial fibrillary acidic protein immunohistochemistry in the visual-cortex of dorsal lateral geniculate-nucleus lesioned rats. GLIA 3:(4) pp. 301-310. (1990) IF: 4.010 Független idézı: 30 1 WHITE EL et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE METHODS 42: 27-36 (1992) 2 RUBEL EW et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 318: 415-425 (1992) 3 ANEZAKI T et al BRAIN RESEARCH 574: 63-69 (1992) 4 LEVINE RL JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 333: 543-553 (1993) 5 MALHOTRA SK et al BRAIN RESEARCH BULLETIN : 395-404 (1993) 6 ROHLMANN A et al NEUROSCIENCE LETTERS 154: 206-208 (1993) 7 TORRE ER et al BRAIN RESEARCH 631: 256-264 (1993) 8 LURIE DI et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 346: 276-288 (1994) 9 BLOCK F et al NEUROREPORT 5: 2237-2240 (1994) 10 QUINLAN R et al PROTEIN PROFILE 1: 779-911 (1994) 11 CANADY KS et al BRAIN RESEARCH 663: 206-214 (1994) 12 BONTHIUS DJ et al BRAIN RESEARCH 645: 215-224 (1994) 13 Quinlan R et al PROTEIN PROFILE 2: 801-952 (1995) 14 HARVEY AR et al CLINICAL AND EXPERIMENTAL PHARMACOLOGY AND PHYSIOLOGY : 569-579 (1995) 15 BONTHIUS DJ et al BRAIN RESEARCH 674: 314-328 (1995) 16 Kuroda S et al JAPANESE JOURNAL OF OPHTHALMOLOGY 40: 344-355 (1996) 17 Naujoksmanteuffel C et al CELL AND TISSUE RESEARCH 283: 51-58 (1996) 18 Kunkler PE et al JOURNAL OF CEREBRAL BLOOD FLOW AND METABOLISM 17: 26-43 (1997) 19 Franke H et al ALCOHOL 14: 445-454 (1997) 20 Haug LS et al NEUROCHEMISTRY INTERNATIONAL 33: 109-119 (1998) 21 Ramirez-Exposito MJ et al REVISTA DE NEUROLOGIA 26: 600-611 (1998) 22 Acarin L et al NEUROSCIENCE 92: 827-839 (1999) 23 Ramirez-Exposito J et al REVISTA DE NEUROLOGIA 29: 396-403 (1999) 24 Tan MML et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 412: 617-632 (1999) 25 Dietrich WD et al JOURNAL OF NEUROTRAUMA 16: 567-581 (1999) 26 Arckens L et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 425: 531-544 (2000) 27 Monzon-Mayor M et al BRAIN RESEARCH 865: 245-258 (2000) 28 Setkowicz Z et al INTERNATIONAL JOURNAL OF DEVELOPMENTAL NEUROSCIENCE 22: 1-9 (2004) 29 Gonzalez D et al NEUROSCIENCE LETTERS 395: 149-154 (2006) 30 Ito Y et al BRAIN RESEARCH 1212: 89-101 (2008) Hajos F, Gerics B, Sotonyi P Slices from the rat olfactory-bulb maintained invitro - morphological aspects. JOURNAL OF NEUROSCIENCE METHODS 44:(2-3) pp. 225-232. (1992) IF: 1.567 Független idézı: 2 1 Wouterlood FG et al BRAIN RESEARCH 682: 93-100 (1995) 2 Senseman DM JOURNAL OF NEUROSCIENCE 16: 313-324 (1996) ZILLES K, HAJOS F, CSILLAG A, KALMAN M, SOTONYI P, SCHLEICHER A VASOACTIVE INTESTINAL POLYPEPTIDE IMMUNOREACTIVE STRUCTURES IN THE MOUSE BARREL FIELD. BRAIN RESEARCH 618:(1) pp. 149-154. (1993) IF: 2.854 Független idézı: 2 1 Gabbott PLA et al BRAIN RESEARCH 744: 179-184 (1997) 2 Czupryn A et al SOMATOSENSORY AND MOTOR RESEARCH : 230-232 (1998) Lázár N, Dallos G, Nemes B, Németh T, Sótonyi P, Kóbori L Experimental investigation of preservation injury in animal kidneys after reperfusion with Euro-Collins. ACTA CHIRURGICA HUNGARICA 36: pp. 192-194. (1997) Független idézı: 7 1 Fischer S et al ANNALS OF SURGERY 231: 424-431 (2000) 2 Heuser M et al JOURNAL OF SURGICAL RESEARCH 92: 186-192 (2000) 3 Ramazan Durgut et al J FAC VET MED ISTANBUL UNIV 20: 147-150 (2001) 4 Grosse-Siestrup C et al NEPHRON 92: 414-421 (2002) 5 Höchel J et al NEPHROLOGY DIALYSIS TRANSPLANTATION 18: 1748-1754 (2003)


50

6 Krössin Thomas EVALUATION OF RENAL FUNCTIONS TO DESCRIBE THE ACUTE RENAL FAILURE OF ISOLATED PERFUSED PORCINE SLAUGHTERHOUSE KIDNEYS, 2007. 7 Monostory K et al FOLIA HEPATOL 11: 22-23 (2007) Hajos F, Zilles K, Zsarnovszky A, Sotonyi P, Gallatz K, Schleicher A Modular distribution of vasoactive intestinal polypeptide in the rat barrel cortex: Changes induced by neonatal removal of vibrissae. NEUROSCIENCE 85:(1) pp. 45-52. (1998) IF: 3.591 Független idézı: 1 1 Czupryn A et al SOMATOSENSORY AND MOTOR RESEARCH : 230-232 (1998) Bodo G, Hangody L, Szabo Z, Peham C, Schinzel M, Girtler D, Sotonyi P Arthroscopic autologous osteochondral mosaicplasty for the treatment of subchondral cystic lesion in the medial femoral condyle in a horse. ACTA VETERINARIA HUNGARICA 48:(3) pp. 343-354. (2000) IF: 0.511 Független idézı: 13 1 Hunziker EB OSTEOARTHRITIS AND CARTILAGE 10: 432-463 (2002) 2 Trostel CT et al COMPENDIUM ON CONTINUING EDUCATION FOR THE PRACTICING VETERINARIAN 24: 836-+ (2002) 3 Adamiak Z et al MEDYCYNA WETERYNARYJNA 58: 764-766 (2002) 4 Barnewitz D et al BERLINER UND MUNCHENER TIERARZTLICHE WOCHENSCHRIFT 116: 157-161 (2003) 5 Dragoo JL et al JOURNAL OF BONE AND JOINT SURGERY-BRITISH VOLUME 85B: 740-747 (2003) 6 Frank M TIERARZTLICHE PRAXIS AUSGABE KLEINTIERE HEIMTIERE 31: 346-355 (2003) 7 Mardones RM et al TISSUE ENGINEERING 11: 1368-1378 (2005) 8 Adamiak Z et al MEDYCYNA WETERYNARYJNA 62: 543-546 (2006) 9 von Rechenberg B et al VETERINARY AND COMPARATIVE ORTHOPAEDICS AND TRAUMATOLOGY 19: 147-156 (2006) 10 Changoor A et al JOURNAL OF BIOMECHANICS 39: 2887-2892 (2006) 11 Barwick R VETERINARY TECHNICIAN 29: 173-179 (2008) 12 Mobasheri A et al HISTOLOGY AND HISTOPATHOLOGY 24: 347-366 (2009) 13 Sun J et al ARCHIVES OF ORTHOPAEDIC AND TRAUMA SURGERY 129: 757-771 (2009) Szatmari V, Nemeth T, Kotai I, Voros K, Sotonyi P Doppler ultrasonographic diagnosis and anatomy of congenital intrahepatic arterioportal fistula in a puppy. VETERINARY RADIOLOGY & ULTRASOUND 41:(3) pp. 284-286. (2000) IF: 0.526 Független idézı: 7 1 Koide K et al JOURNAL OF VETERINARY MEDICAL SCIENCE 66: 299-302 (2004) 2 D Anjou MA et al VETERINARY RADIOLOGY & ULTRASOUND 45: 424-437 (2004) 3 Koma LM et al AMERICAN JOURNAL OF VETERINARY RESEARCH 66: 187-195 (2005) 4 McConnell JF et al JOURNAL OF SMALL ANIMAL PRACTICE 47: 338-343 (2006) 5 Chanoit G et al VETERINARY SURGERY 36: 199-209 (2007) 6 D Anjou MA et al VETERINARY RADIOLOGY & ULTRASOUND 49: 51-55 (2008) 7 Saunders AB et al JOURNAL OF VETERINARY INTERNAL MEDICINE 23: 662-664 (2009) Szatmari V, Sotonyi P, Fenyves B, Voros K Doppler-ultrasonographic detection of retrograde pulsatile flow in the caudal vena cava of a puppy with cor triatriatum dexter. VETERINARY RECORD 147:(3) pp. 68-72. (2000) IF: 1.236 Független idézı: 3 1 Biricik HS et al TURKISH JOURNAL OF VETERINARY & ANIMAL SCIENCES 27: 601-608 (2003) 2 Johnson MS et al JOURNAL OF SMALL ANIMAL PRACTICE 45: 16-20 (2004) 3 Chanoit G et al JOURNAL OF SMALL ANIMAL PRACTICE 50: 241-245 (2009) Horvath TL, Diano S, Sotonyi P, Heiman M, Tschop M Minireview: Ghrelin and the regulation of energy balance - A hypothalamic perspective. ENDOCRINOLOGY 142:(10) pp. 4163-4169. (2001) IF: 4.971 Független idézı: 307 1 Matsumura K et al HYPERTENSION 40: 694-699 (2002) 2 Dube MG et al DIABETES 51: 1729-1736 (2002) 3 Kaiya H et al ENDOCRINOLOGY 143: 3454-3463 (2002) 4 Cappiello V et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 147: 189-194 (2002) 5 Ariyasu H et al ENDOCRINOLOGY 143: 3341-3350 (2002) 6 Block MH et al JOURNAL OF MEDICINAL CHEMISTRY 45: 3509-3523 (2002) 7 Speakman JR et al PROCEEDINGS OF THE NUTRITION SOCIETY 61: 473-487 (2002) 8 Gualillo O et al OBESITY RESEARCH 10: 682-687 (2002) 9 Broglio F et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 87: 3783-3790 (2002) 10 Draghia-Akli R et al FASEB JOURNAL 16: 426-+ (2002) 11 Bagnasco M et al ENDOCRINOLOGY 143: 4409-4421 (2002) 12 Iniguez G et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 87: 5830-5833 (2002) 13 Blache D et al REPRODUCTION : 387-402 (2002) 14 Muller EE et al NEUROBIOLOGY OF AGING 23: 907-919 (2002) 15 Bagnasco M et al ENDOCRINOLOGY 143: 726-729 (2002) 16 Arvat E et al BEST PRACTICE & RESEARCH CLINICAL ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 16: 505-517 (2002) 17 Lindeman JHN et al OBESITY RESEARCH 10: 1161-1166 (2002) 18 Lucidi P et al DIABETES 51: 2911-2914 (2002) 19 Beck B et al BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 292: 1031-1035 (2002)


51

20 Broglio F et al JOURNAL OF PEDIATRIC ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 15: 1219-1227 (2002) 21 Broglio F et al ISRAEL MEDICAL ASSOCIATION JOURNAL 4: 607-613 (2002) 22 Caminos JE et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 147: 159-163 (2002) 23 Saad MF et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 87: 3997-4000 (2002) 24 Caixas A et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 87: 1902-1906 (2002) 25 Beretta E et al PEDIATRIC RESEARCH 52: (2002) 26 Berthoud HR NEUROSCIENCE AND BIOBEHAVIORAL REVIEWS 26: 393-428 (2002) 27 Hillebrand JJG et al PEPTIDES 23: 2283-2306 (2002) 28 Kalra PS et al DRUGS OF TODAY 38: 745-757 (2002) 29 Rigamonti AE et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 175: R1-R5 (2002) 30 Sakata I et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 174: 463-471 (2002) 31 Carpino PA EXPERT OPINION ON THERAPEUTIC PATENTS 12: 1599-1618 (2002) 32 Turnbull AV et al DIABETES 51: 2441-2449 (2002) 33 Di Vito L et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 56: 643-648 (2002) 34 Saper CB et al NEURON 36: 199-211 (2002) 35 Broglio F et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 58: 92-98 (2003) 36 Seoane LM et al ENDOCRINOLOGY 144: 544-551 (2003) 37 Espelund U et al APMIS 111: A2-A8 (2003) 38 Espelund U et al APMIS 111: 140-145 (2003) 39 Caminos JE et al ENDOCRINOLOGY 144: 5089-5097 (2003) 40 Bona G et al PANMINERVA MEDICA 45: 197-201 (2003) 41 Corbetta S et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 88: 3117-3120 (2003) 42 Cortelazzi D et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 149: 111-116 (2003) 43 Loktionov A JOURNAL OF NUTRITIONAL BIOCHEMISTRY 14: 426-451 (2003) 44 Sun YX et al MOLECULAR AND CELLULAR BIOLOGY 23: 7973-7981 (2003) 45 Broglio F et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 88: 4268-4272 (2003) 46 Broglio F et al HORMONE RESEARCH 59: 109-117 (2003) 47 Knerr I et al ANNALS OF NUTRITION AND METABOLISM 47: 312-318 (2003) 48 Bagnasco M et al REGULATORY PEPTIDES 111: 161-167 (2003) 49 Masaoka T et al FEBS LETTERS 541: 64-68 (2003) 50 Zimmermann U et al JOURNAL OF PSYCHIATRIC RESEARCH 37: 193-220 (2003) 51 Qi XA et al EXPERIMENTAL BIOLOGY AND MEDICINE 228: 1028-1032 (2003) 52 Guan YF et al BRAIN RESEARCH 984: 33-41 (2003) 53 Caminos JE et al ENDOCRINOLOGY 144: 1594-1602 (2003) 54 Dallman MF NEURON 37: 550-553 (2003) 55 Kalra SP et al MENOPAUSE: STATE OF THE ART - IN RESEARCH AND MANAGEMENT : 265-270 (2003) 56 Simonneaux V et al PHARMACOLOGICAL REVIEWS 55: 325-395 (2003) 57 Beck B et al EXPERIMENTAL BIOLOGY AND MEDICINE 228: 1124-1131 (2003) 58 Andreis PG et al FEBS LETTERS 536: 173-179 (2003) 59 Broglio F et al ENDOCRINE 22: 19-24 (2003) 60 Parhar IS et al BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 305: 169-175 (2003) 61 Tacke F et al JOURNAL OF HEPATOLOGY 38: 447-454 (2003) 62 Kawamura K et al ENDOCRINOLOGY 144: 2623-2633 (2003) 63 Weikel JC et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 284: E407-E415 (2003) 64 Gualillo O et al FEBS LETTERS 552: 105-109 (2003) 65 Tortorella C et al INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR MEDICINE 12: 213-217 (2003) 66 Geloneze B et al OBESITY SURGERY 13: 17-22 (2003) 67 Holst B et al MOLECULAR ENDOCRINOLOGY 17: 2201-2210 (2003) 68 Magni P CURRENT PROTEIN & PEPTIDE SCIENCE 4: 45-57 (2003) 69 Ishii S et al NEUROENDOCRINOLOGY 78: 321-330 (2003) 70 Murdolo G et al DIABETES 52: 2923-2927 (2003) 71 Anderwald C et al DIABETES 52: 1792-1798 (2003) 72 Ruter J et al BRAIN RESEARCH 991: 26-33 (2003) 73 Ueta Y et al EXPERIMENTAL BIOLOGY AND MEDICINE 228: 1168-1174 (2003) 74 Bagnasco M et al OBESITY RESEARCH 11: 1463-1470 (2003) 75 Aubert ML et al Leptin, growth and reproduction In: BRAIN SOMATIC CROSS-TALK AND THE CENTRAL CONTROL OF METABOLISM, 2003. 76 Zigman JM et al ENDOCRINOLOGY 144: 3749-3756 (2003) 77 Matsumura K et al REGULATORY PEPTIDES 114: 79-86 (2003) 78 Kalra SP et al ENDOCRINE 22: 49-55 (2003) 79 Broglio F et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGICAL INVESTIGATION 26: 192-196 (2003) 80 Scacchi M et al FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 24: 200-224 (2003) 81 Grove KL et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 79: 47-63 (2003) 82 Steiger A et al Opposite changes of nocturnal ghrelin and leptin levels during treatment of depression with mirtazapine In:

NAUNYN-SCHMIEDEBERGS ARCHIVES OF PHARMACOLOGY, 2003. 83 Faraj M et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 88: 1594-1602 (2003) 84 Nakai Y et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 149: R1-R3 (2003) 85 Garcia MC et al Regulation of body weight homeostasis during pregnancy and lactation In: BRAIN SOMATIC CROSS-ALK AND THE CENTRAL CONTROL OF METABOLISM, 2003. 86 Kalra SP et al REGULATORY PEPTIDES 111: 1-11 (2003) 87 Freda PU et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 88: 2037-2044 (2003) 88 Steiger A FRONTIERS IN BIOSCIENCE 8: S358-S376 (2003) 89 Steiger A JOURNAL OF INTERNAL MEDICINE 254: 13-22 (2003) 90 Holsboer F JOURNAL OF NEURAL TRANSMISSION-SUPPLEMENT : 17-34 (2003) 91 Parent AS et al ENDOCRINE REVIEWS 24: 668-693 (2003) 92 Veldhuis JD et al JOURNAL OF PEDIATRIC ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 16: 587-605 (2003)


52

93 Raff H ENDOCRINE 21: 159-161 (2003) 94 Ross MG et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 79: 79-88 (2003) 95 Kanda T et al JOURNAL OF INTERNATIONAL MEDICAL RESEARCH 31: 503-508 (2003) 96 Beck B et al BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 318: 846-851 (2004) 97 Gauna C et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 5035-5042 (2004) 98 Williams G et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 81: 211-222 (2004) 99 Angeloni SV et al ENDOCRINOLOGY 145: 2197-2205 (2004) 100 Popovic V et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 151: 451-455 (2004) 101 Bellone S et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 60: 613-617 (2004) 102 Martinez-Merlos MT et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 181: 53-63 (2004) 103 Kamegai J et al REGULATORY PEPTIDES 119: 77-81 (2004) 104 Wasko R et al HORMONE AND METABOLIC RESEARCH 36: 170-173 (2004) 105 De Souza MJ et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 3536-3542 (2004) 106 Kurokawa T et al NIPPON SUISAN GAKKAISHI 70: 774-775 (2004) 107 Lin YZ et al HYPERTENSION 43: 977-982 (2004) 108 Xie QF et al DOMESTIC ANIMAL ENDOCRINOLOGY 27: 155-164 (2004) 109 Srivastava A et al ENDOCRINE PATHOLOGY 15: 47-54 (2004) 110 Neglia S et al VETERINARY RESEARCH COMMUNICATIONS 28: 213-215 (2004) 111 Baiguera S et al INTERNATIONAL JOURNAL OF MOLECULAR MEDICINE 14: 849-854 (2004) 112 Inui A et al FASEB JOURNAL 18: 439-456 (2004) 113 Gottero C et al NUTRITIONAL NEUROSCIENCE 7: 255-270 (2004) 114 Anon BRITISH JOURNAL OF PHARMACOLOGY 141: S1-+ (2004) 115 Frieboes RM et al PSYCHONEUROENDOCRINOLOGY 29: 851-860 (2004) 116 Zhang WZ et al MOLECULAR BIOLOGY OF THE CELL 15: 2484-2491 (2004) 117 Kim KS et al OBESITY RESEARCH 12: 1981-1994 (2004) 118 Ueno N et al ENDOCRINOLOGY 145: 4176-4184 (2004) 119 Ahima RS et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 81: 223-241 (2004) 120 James RJA et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 3847-3850 (2004) 121 Lucidi P et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGICAL INVESTIGATION 27: RC12-RC15 (2004) 122 del Giudice EM et al INTERNATIONAL JOURNAL OF OBESITY 28: 447-450 (2004) 123 Schulpis KH et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 3983-3987 (2004) 124 Wade GN et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 287: R1277-R1296 (2004) 125 Rhinehart EK et al REGULATORY PEPTIDES 119: 3-10 (2004) 126 Speakman JR JOURNAL OF NUTRITION 134: 2090S-2105S (2004) 127 Kalra SP et al JOURNAL OF ADDICTIVE DISEASES 23: 5-21 (2004) 128 Akamizu T et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 150: 447-455 (2004) 129 Hanusch-Enserer U et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 3352-3358 (2004) 130 Brownley KA et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 4457-4463 (2004) 131 Tovar SA et al OBESITY RESEARCH 12: 1944-1950 (2004) 132 St-Pierre DH et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 5993-5997 (2004) 133 Dzaja A et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 286: E963-E967 (2004) 134 Bowers CY et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 2290-2300 (2004) 135 Choi KM et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 150: 715-718 (2004) 136 Seeley RJ et al ANNUAL REVIEW OF NUTRITION 24: 133-149 (2004) 137 Lin E et al ARCHIVES OF SURGERY 139: 780-784 (2004) 138 Xie QF et al ASIAN-AUSTRALASIAN JOURNAL OF ANIMAL SCIENCES 17: 146-152 (2004) 139 Havel PJ DIABETES 53: S143-S151 (2004) 140 Bugarith K et al ENDOCRINOLOGY 146: 1179-1191 (2005) 141 Popovic V et al NUTRITIONAL NEUROSCIENCE 8: 1-5 (2005) 142 Panidis D et al HUMAN REPRODUCTION 20: 2127-2132 (2005) 143 Havel PJ NUTRITION REVIEWS 63: 133-157 (2005) 144 Crowley WR et al NEUROSCIENCE 132: 167-173 (2005) 145 Cruciani-Guglielmacci C et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 288: E148-E154 (2005) 146 Chen X et al BRAIN RESEARCH 1055: 131-136 (2005) 147 Garcia-Unzueta MT et al OBESITY SURGERY 15: 187-190 (2005) 148 Kovacs EG et al ACTA BIOLOGICA HUNGARICA 56: 185-197 (2005) 149 Govoni N et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 186: 505-513 (2005) 150 Skommer J et al EUROPEAN JOURNAL OF GYNAECOLOGICAL ONCOLOGY 26: 553-556 (2005) 151 Fukushima N et al JOURNAL OF BONE AND MINERAL RESEARCH 20: 790-798 (2005) 152 Morpurgo PS et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 63: 437-441 (2005) 153 Kraus T et al ALCOHOLISM-CLINICAL AND EXPERIMENTAL RESEARCH 29: 2154-2157 (2005) 154 Reinehr T et al INTERNATIONAL JOURNAL OF OBESITY 29: 362-368 (2005) 155 Schmid DA et al NEUROPSYCHOPHARMACOLOGY 30: 1187-1192 (2005) 156 Gauna C et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 90: 1055-1060 (2005) 157 Shaw AM et al PEPTIDES 26: 1720-1727 (2005) 158 Philipps AF JOURNAL OF PEDIATRIC GASTROENTEROLOGY AND NUTRITION 41: 575-577 (2005) 159 Lago F et al VITAMINS AND HORMONES - ADVANCES IN RESEARCH AND APPLICATIONS, VOL 71 71: 405-+ (2005) 160 Ghigo E et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 62: 1-17 (2005) 161 Laferrere B et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 90: 611-614 (2005) 162 Stefan M et al ENDOCRINOLOGY 146: 4377-4385 (2005) 163 Fassino S et al PSYCHONEUROENDOCRINOLOGY 30: 534-540 (2005) 164 Maniatis AK et al CURRENT OPINION IN PEDIATRICS 17: 275-279 (2005) 165 Elmquist JK et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 493: 63-71 (2005) 166 Kim DJ et al ALCOHOL AND ALCOHOLISM 40: 76-79 (2005) 167 Saito ES et al REGULATORY PEPTIDES 125: 201-208 (2005)


53

168 Speakman JR et al JOURNAL OF COMPARATIVE PHYSIOLOGY B-BIOCHEMICAL SYSTEMIC AND ENVIRONMENTAL PHYSIOLOGY 175: 375-394 (2005)

169 Iwamoto I et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGICAL INVESTIGATION 28: 405-409 (2005) 170 Roerig JL et al EXPERT OPINION ON THERAPEUTIC TARGETS 9: 135-151 (2005) 171 Dammann G et al ADDICTION BIOLOGY 10: 357-364 (2005) 172 Schuessler P et al JOURNAL OF SLEEP RESEARCH 14: 329-336 (2005) 173 Beck B et al BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 332: 859-865 (2005) 174 Silva AP et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 152: 887-894 (2005) 175 Park HS et al METABOLISM-CLINICAL AND EXPERIMENTAL 54: 925-929 (2005) 176 Natalucci G et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 152: 845-850 (2005) 177 Kalra SP et al JOURNAL OF NUTRITION 135: 1331-1335 (2005) 178 Caminos JE et al ENDOCRINOLOGY 146: 1285-1292 (2005) 179 Davidson TL et al PEPTIDES 26: 1602-1610 (2005) 180 Giordano R et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 153: 535-543 (2005) 181 Steinle NI et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 90: 6672-6677 (2005) 182 Foschi D et al OBESITY SURGERY 15: 1129-1132 (2005) 183 Damjanovic SS et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 91: 2574-2581 (2006) 184 Gruendel S et al JOURNAL OF NUTRITION 136: 1533-1538 (2006) 185 Tachibana T et al NEUROSCIENCE LETTERS 405: 241-245 (2006) 186 Schmid DA et al NEUROPSYCHOPHARMACOLOGY 31: 832-844 (2006) 187 Wertz-Lutz AE et al JOURNAL OF ANIMAL SCIENCE 84: 3285-3300 (2006) 188 Chaput JP et al EUROPEAN JOURNAL OF CLINICAL PHARMACOLOGY 62: 793-803 (2006) 189 Fricke O et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 154: 167-173 (2006) 190 Giovambattista A et al OBESITY 14: 19-27 (2006) 191 Zigman JM et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 494: 528-548 (2006) 192 Li Y et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-GASTROINTESTINAL AND LIVER PHYSIOLOGY 290:

G1350-G1358 (2006) 193 Wasko R et al NEUROENDOCRINOLOGY LETTERS 27: 162-168 (2006) 194 Raghay K et al HISTOCHEMISTRY AND CELL BIOLOGY 125: 239-246 (2006) 195 Komarowska H et al HORMONE AND METABOLIC RESEARCH 38: 783-788 (2006) 196 Jerlhag E et al ADDICTION BIOLOGY 11: 45-54 (2006) 197 Bhatti SF et al AMERICAN JOURNAL OF VETERINARY RESEARCH 67: 180-188 (2006) 198 Gil-Campos M et al BRITISH JOURNAL OF NUTRITION 96: 201-226 (2006) 199 Saleri R et al NEUROENDOCRINOLOGY 83: 89-96 (2006) 200 Alexander SPH et al BRITISH JOURNAL OF PHARMACOLOGY 147: S1-+ (2006) 201 Perez-Tilve D et al ENDOCRINE 29: 61-71 (2006) 202 Zigman JM et al PNAS

AMERICA 103: 12961-12962 (2006) 203 van den Top M et al HYPOTHALAMIC INTEGRATION OF ENERGY METABOLISM 153: 141-154 (2006) 204 Budak E et al FERTILITY AND STERILITY 85: 1563-1581 (2006) 205 Jewett DC et al NEUROREPORT 17: 733-737 (2006) 206 Lee YP et al AMERICAN JOURNAL OF CLINICAL NUTRITION 84: 975-980 (2006) 207 Wolden-Hanson T PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 88: 267-276 (2006) 208 Soufi M et al HERZ 31: 200-206 (2006) 209 Beck B PHILOSOPHICAL TRANSACTIONS OF THE ROYAL SOCIETY B-BIOLOGICAL

SCIENCES 361: 1159-1185 (2006) 210 Miura T et al NEUROSCIENCE LETTERS 407: 279-283 (2006) 211 Laferrere B et al OBESITY 14: 1056-1063 (2006) 212 Solomon A et al PEPTIDES 27: 1607-1615 (2006) 213 Addolorato G et al ALCOHOLISM-CLINICAL AND EXPERIMENTAL RESEARCH 30: 1933-1937 (2006) 214 Kiba T DIGESTION 74: 215-227 (2006) 215 Christ ER et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 154: 397-403 (2006) 216 Wasko R et al NEUROENDOCRINOLOGY LETTERS 27: 169-173 (2006) 217 Gg S et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 87: 353-359 (2006) 218 Fricke O et al EXPERIMENTAL AND CLINICAL ENDOCRINOLOGY & DIABETES 114: 197-203 (2006) 219 Govoni N et al REPRODUCTION IN DOMESTIC ANIMALS 42: 39-43 (2007) 220 Swoap SJ et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 293: R468-R473 (2007) 221 Artiga AI et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 91: 424-431 (2007) 222 Novak CM et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 19: 923-940 (2007) 223 Yang H et al PEPTIDES 28: 1931-1936 (2007) 224 Kovacs EG et al BRAIN RESEARCH 1153: 103-110 (2007) 225 Huang Q et al DIGESTIVE DISEASES AND SCIENCES 52: 803-809 (2007) 226 Guo ZF et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 92: 1875-1880 (2007) 227 Rapps N et al ZEITSCHRIFT FUR GASTROENTEROLOGIE 45: 273-280 (2007) 228 Ozbulut O et al NEUROLOGY PSYCHIATRY AND BRAIN RESEARCH 14: 127-130 (2007) 229 Weigel C et al ANNALS OF NUTRITION AND METABOLISM 51: 352-358 (2007) 230 Clegg DJ et al DIABETES 56: 1051-1058 (2007) 231 Cameron J et al APPLIED PHYSIOLOGY NUTRITION AND METABOLISM-PHYSIOLOGIE APPLIQUEE

NUTRITION ET METABOLISME 32: 177-189 (2007) 232 Jerlhag E et al ADDICTION BIOLOGY 12: 6-16 (2007) 233 Guler O et al NEUROLOGY PSYCHIATRY AND BRAIN RESEARCH 14: 111-114 (2007) 234 Tassone F et al MINI-REVIEWS IN MEDICINAL CHEMISTRY 7: 47-53 (2007) 235 Huber J et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 66: 143-147 (2007) 236 Yannielli PC et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE 27: 2890-2895 (2007) 237 Higgins SC et al ANNALS OF MEDICINE 39: 116-136 (2007)


54

238 Rang HP BRITISH JOURNAL OF PHARMACOLOGY 150: S1-S168 (2007) 239 Kineman RD et al JOURNAL OF MOLECULAR ENDOCRINOLOGY 38: 511-521 (2007) 240 El Eter E et al JOURNAL OF GASTROENTEROLOGY AND HEPATOLOGY 22: 1791-1799 (2007) 241 Brown LM et al PEPTIDES 28: 612-616 (2007) 242 Hamed SA EPILEPSY RESEARCH 75: 1-9 (2007) 243 Fricker LD ENDOCRINOLOGY 148: 4185-4190 (2007) 244 Crowley WR et al PEPTIDES 28: 447-452 (2007) 245 Pelletier G et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 19: 426-431 (2007) 246 Kawamata T et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 67: 140-144 (2007) 247 Lopez M et al PROCEEDINGS OF THE NUTRITION SOCIETY 66: 131-155 (2007) 248 Pusztai P et al WIENER KLINISCHE WOCHENSCHRIFT 119: 99-103 (2007) 249 Jurimae J et al MEDICINE AND SCIENCE IN SPORTS AND EXERCISE 39: 1736-1741 (2007) 250 Miura T et al PEPTIDES 28: 1207-1213 (2007) 251 Hillemacher T et al ALCOHOLISM-CLINICAL AND EXPERIMENTAL RESEARCH 31: 950-954 (2007) 252 Sadegholvad A et al ARCHIVES OF IRANIAN MEDICINE 10: 168-170 (2007) 253 Stevanovic D et al LIFE SCIENCES 80: 867-872 (2007) 254 Kurt E et al NEUROSCIENCE LETTERS 426: 49-53 (2007) 255 Riley LG et al ZOOLOGICAL SCIENCE 25: 821-827 (2008) 256 Badaoui A et al EUROPEAN JOURNAL OF CLINICAL INVESTIGATION 38: 397-403 (2008) 257 Jerlhag E et al EUROPEAN NEUROPSYCHOPHARMACOLOGY 18: 508-518 (2008) 258 Zbucki RL et al FOLIA HISTOCHEMICA ET CYTOBIOLOGICA 46: 219-224 (2008) 259 Valle A et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 20: 79-84 (2008) 260 Tanaka K et al PROGRESS IN NEURO-PSYCHOPHARMACOLOGY & BIOLOGICAL PSYCHIATRY 32: 1527-1532 (2008) 261 Ochi M et al LIFE SCIENCES 82: 862-868 (2008) 262 Dadan J et al FOLIA HISTOCHEMICA ET CYTOBIOLOGICA 46: 511-517 (2008) 263 Zhang WL et al ANIMAL REPRODUCTION SCIENCE 109: 356-367 (2008) 264 Lee CC et al ARCHIVES OF MEDICAL RESEARCH 39: 785-790 (2008) 265 Kozakowski J et al NEUROENDOCRINOLOGY LETTERS 29: 100-106 (2008) 266 Lanfranco F et al VITAMINS AND HORMONES, GHRELIN 77: 301-324 (2008) 267 Giovambattista A et al VITAMINS AND HORMONES, GHRELIN 77: 171-205 (2008) 268 Katergari SA et al ENDOCRINE JOURNAL 55: 439-453 (2008) 269 Scrimpour K et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 198: 135-145 (2008) 270 Piao H et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 20: 330-334 (2008) 271 Kaiya H et al COMPARATIVE BIOCHEMISTRY AND PHYSIOLOGY A-MOLECULAR & INTEGRATIVE

PHYSIOLOGY 149: 109-128 (2008) 272 Egecioglu E et al REGULATORY PEPTIDES 146: 176-182 (2008) 273 Simerly RB PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 94: 79-89 (2008) 274 Knecht S et al PROGRESS IN NEUROBIOLOGY 84: 85-103 (2008) 275 Zhang J et al NEUROSCIENCE RESEARCH 62: 262-269 (2008) 276 Coiro V et al JOURNAL OF NEURAL TRANSMISSION 115: 1265-1267 (2008) 277 Kapica M et al JOURNAL OF PHYSIOLOGY AND PHARMACOLOGY 59: 145-159 (2008) 278 Kapica M et al JOURNAL OF PHYSIOLOGY AND PHARMACOLOGY 59: 145-159 (2008) 279 Wasko R et al NEUROENDOCRINOLOGY LETTERS 29: 929-938 (2008) 280 Camilleri M et al NATURE REVIEWS GASTROENTEROLOGY & HEPATOLOGY 6: 343-352 (2009) 281 Lu SC et al MOLECULAR PHARMACOLOGY 75: 901-907 (2009) 282 Abizaid A JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 21: 787-793 (2009) 283 Ferrini F et al CURRENT NEUROPHARMACOLOGY 7: 37-49 (2009) 284 Wang DH et al ENDOCRINE 35: 112-117 (2009) 285 Germain N et al PSYCHONEUROENDOCRINOLOGY 34: 413-419 (2009) 286 Fragala MS et al EUROPEAN JOURNAL OF APPLIED PHYSIOLOGY 105: 665-672 (2009) 287 Frezza EE et al OBESITY SURGERY 19: 1139-1142 (2009) 288 Cota D PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 97: 520-524 (2009) 289 Salome N et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 21: 777-785 (2009) 290 Ybarra J et al OBESITY SURGERY 19: 327-331 (2009) 291 Jurimae J et al AMERICAN JOURNAL OF HUMAN BIOLOGY 21: 404-406 (2009) 292 O Donnell E et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 70: 294-302 (2009) 293 Rudzinska U et al POSTEPY HIGIENY I MEDYCYNY DOSWIADCZALNEJ 63: 643-652 (2009) 294 Jaskula M et al NEUROENDOCRINOLOGY LETTERS 30: 245-255 (2009) 295 Roemmler J et al EXPERIMENTAL AND CLINICAL ENDOCRINOLOGY & DIABETES 117: 135-141 (2009) 296 Nurko S JOURNAL OF PEDIATRICS 154: 313-315 (2009) 297 Falken Y et al NEUROGASTROENTEROLOGY AND MOTILITY 22: e192-e200 (2010) 298 Perboni S et al CLINICAL NUTRITION 29: 227-234 (2010) 299 Xu QG et al MOLECULAR BIOLOGY REPORTS 37: 2903-2907 (2010) 300 Milosevic VL et al GENERAL PHYSIOLOGY AND BIOPHYSICS 29: 194-202 (2010) 301 Rudovich N et al DIABETES TECHNOLOGY & THERAPEUTICS 12: 57-64 (2010) 302 Hodgson JM et al INTERNATIONAL JOURNAL OF OBESITY 34: 1086-1094 (2010) 303 Ohkawa N et al ACTA PAEDIATRICA 99: 37-41 (2010) 304 Fijalkowski F et al POSTEPY HIGIENY I MEDYCYNY DOSWIADCZALNEJ 64: 231-243 (2010) 305 Satoh A et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE 30: 10220-10232 (2010) 306 Ersahin M et al JOURNAL OF NEUROTRAUMA 27: 1143-1155 (2010) 307 El-Shehaby AM et al SCANDINAVIAN JOURNAL OF CLINICAL & LABORATORY INVESTIGATION 70: 252-258 (2010) Szatmari V, Sotonyi P, Voros K Normal duplex Doppler waveforms of major abdominal blood vessels in dogs: A review. VETERINARY RADIOLOGY & ULTRASOUND 42:(2) pp. 93-107. (2001)


55

IF: 0.731 Független idézı: 27 1 Biricik HS et al DEUTSCHE TIERARZTLICHE WOCHENSCHRIFT 110: 502-505 (2003) 2 Sindak N et al TURKISH JOURNAL OF VETERINARY & ANIMAL SCIENCES 27: 1219-1224 (2003) 3 Biricik HS et al TURKISH JOURNAL OF VETERINARY & ANIMAL SCIENCES 27: 601-608 (2003) 4 Kircher PR et al JOURNAL OF VETERINARY INTERNAL MEDICINE 18: 605-611 (2004) 5 Smithenson BT et al AMERICAN JOURNAL OF VETERINARY RESEARCH 65: 734-740 (2004) 6 Lee K et al VETERINARY RADIOLOGY & ULTRASOUND 45: 166-171 (2004) 7 Mino N et al ARCHIVOS DE MEDICINA VETERINARIA 36: 87-92 (2004) 8 Rademacher N et al VETERINARY RECORD 156: 305-309 (2005) 9 Kircher PR et al J VET INTERN MED 66: 187-195 (2005) 10 Koma LM et al AMERICAN JOURNAL OF VETERINARY RESEARCH 66: 187-195 (2005) 11 Alvarez-Clau A et al ULTRASOUND IN MEDICINE AND BIOLOGY 31: 1583-1587 (2005) 12 Porta RMP et al JOURNAL OF TRAUMA-INJURY INFECTION AND CRITICAL CARE 60: 1211-1220 (2006) 13 d Anjou MA CLINICAL TECHNIQUES IN SMALL ANIMAL PRACTICE 22: 104-114 (2007) 14 Domingues SFS et al THERIOGENOLOGY 68: 1251-1259 (2007) 15 Carvalho CF et al CIENCIA RURAL 38: 880-888 (2008) 16 Mino N et al VETERINARY RESEARCH COMMUNICATIONS 32: 175-186 (2008) 17 Valente AL et al VETERINARY JOURNAL 176: 385-392 (2008) 18 Carvalho CF et al CIENCIA RURAL 38: 872-879 (2008) 19 Sartor R et al CIENCIA RURAL 39: 595-603 (2009) 20 Expedito MS et al PESQUISA VETERINARIA BRASILEIRA 29: 809-815 (2009) 21 Brinkman-Ferguson EL et al VETERINARY CLINICS OF NORTH AMERICA-SMALL ANIMAL PRACTICE 39: 761-+ (2009) 22 Brito AB et al ANIMAL REPRODUCTION SCIENCE 122: 276-281 (2010) 23 Novellas R et al VETERINARY RECORD 166: 618-623 (2010) 24 Miranda SA et al THERIOGENOLOGY 74: 608-617 (2010) 25 Nogueira RB et al VETERINARY RESEARCH COMMUNICATIONS 34: 307-314 (2010) 26 Nelson NC et al VETERINARY RADIOLOGY & ULTRASOUND 51: 313-323 (2010) 27 Biricik HS et al JOURNAL OF ANIMAL AND VETERINARY ADVANCES 9: 47-48 (2010) Szatmari V, van den Ingh TSGAM, Fenyves B, Sotonyi P, Kotai I, Petrasi Z, Voros K Portal hypertension in a dog due to circumscribed fibrosis of the wall of the extrahepatic portal vein. VETERINARY RECORD 150:(19) pp. 602-+. (2002) IF: 1.221 Független idézı: 2 1 d Anjou MA CLINICAL TECHNIQUES IN SMALL ANIMAL PRACTICE 22: 104-114 (2007) 2 Buob S et al JOURNAL OF VETERINARY INTERNAL MEDICINE 25: 169-186 (2011) Balogh E, Sotonyi P Histological studies on embryonic development of the rabbit heart. ACTA VETERINARIA HUNGARICA 51:(1) pp. 1-13. (2003) IF: 0.535 Független idézı: 1 1 Rezaian M JOURNAL OF HISTOTECHNOLOGY 29: 123-127 (2006) Cowley MA, Smith RG, Diano S, Tschop M, Pronchuk N, Grove KL, Strasburger CJ, Bidlingmaier M, Esterman M, Heiman ML, Garcia-Segura LM, Nillni EA, Mendez P, Low MJ, Sotonyi P, Friedman JM, Liu HY, Pinto S, Colmers WF, Cone RD, Horvath TL The distribution and mechanism of action of ghrelin in the CNS demonstrates a novel hypothalamic circuit regulating energy homeostasis. NEURON 37:(4) pp. 649-661. (2003) IF: 14.109 Független idézı: 315 1 Levin BE et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 285: E949-E957 (2003) 2 Caminos JE et al ENDOCRINOLOGY 144: 5089-5097 (2003) 3 Mericq V et al JOURNAL OF PEDIATRIC ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 16: 981-985 (2003) 4 Dallman MF NEURON 37: 550-553 (2003) 5 Anon NEUROSCIENTIST 9: 296-296 (2003) 6 Parhar IS et al BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 305: 169-175 (2003) 7 Gualillo O et al FEBS LETTERS 552: 105-109 (2003) 8 Yamanaka A et al NEURON 38: 701-713 (2003) 9 Ueta Y et al EXPERIMENTAL BIOLOGY AND MEDICINE 228: 1168-1174 (2003) 10 Bagnasco M et al OBESITY RESEARCH 11: 1463-1470 (2003) 11 Sahu A FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 24: 225-253 (2003) 12 Zigman JM et al ENDOCRINOLOGY 144: 3749-3756 (2003) 13 Scacchi M et al FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 24: 200-224 (2003) 14 Thompson NM et al ENDOCRINOLOGY 144: 4859-4867 (2003) 15 Orkin RD et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGICAL INVESTIGATION 26: 743-747 (2003) 16 Elmquist JK et al NATURE MEDICINE 9: 645-647 (2003) 17 Cummings DE et al ARCHIVES OF SURGERY 138: 389-396 (2003) 18 Scanlan N et al BIOLOGY OF REPRODUCTION 69: 1318-1324 (2003) 19 Jones R NATURE REVIEWS NEUROSCIENCE 4: 246-246 (2003) 20 Deghenghi R et al ENDOCRINE 22: 13-18 (2003) 21 van den Pol AN NEURON 40: 1059-1061 (2003) 22 Iranmanesh A et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 4581-4587 (2004) 23 Beck B et al BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 318: 846-851 (2004) 24 Bluet-Pajot MT SCIENCES DES ALIMENTS 24: 43-52 (2004) 25 Nass R et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 16: 669-675 (2004) 26 Holst B et al TRENDS IN PHARMACOLOGICAL SCIENCES 25: 113-117 (2004)


56

27 Bajic D et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE METHODS 132: 177-184 (2004) 28 Goncharuk V et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 474: 487-503 (2004) 29 Steiger A AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 287: R1031-R1032 (2004) 30 Adams SH et al ENDOCRINOLOGY 145: 4967-4975 (2004) 31 Goldstone AP et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 1718-1726 (2004) 32 Geary N PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 81: 719-733 (2004) 33 Cassoni P et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 150: 173-184 (2004) 34 Wortley KE et al PNAS

AMERICA 101: 8227-8232 (2004) 35 Korbonits M et al FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 25: 27-68 (2004) 36 Muccioli G et al EUROPEAN JOURNAL OF PHARMACOLOGY 498: 27-35 (2004) 37 Thompson NM et al ENDOCRINOLOGY 145: 234-242 (2004) 38 Rindi G et al EXPERIMENTAL BIOLOGY AND MEDICINE 229: 1007-1016 (2004) 39 Zhang WZ et al JOURNAL OF PHYSIOLOGY-LONDON 559: 729-737 (2004) 40 Kojima M et al BEST PRACTICE & RESEARCH CLINICAL ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 18: 517-530 (2004) 41 Inui A et al FASEB JOURNAL 18: 439-456 (2004) 42 Casanueva FF et al Ghrelin: Clinical implications In: PROCEEDINGS OF THE 12TH INTERNATIONAL CONGRESS OF ENDOCRINOLOGY, 2004. 43 Korbonits M et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 151: S67-S70 (2004) 44 Tung YL et al EUROPEAN JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 150: 905-911 (2004) 45 Murphy KG et al EXPERIMENTAL PHYSIOLOGY 89: 507-516 (2004) 46 Scharf MT et al SEMINARS IN LIVER DISEASE 24: 335-347 (2004) 47 Thorens B et al CURRENT OPINION IN CLINICAL NUTRITION AND METABOLIC CARE 7: 471-478 (2004) 48 Frieboes RM et al PSYCHONEUROENDOCRINOLOGY 29: 851-860 (2004) 49 Leibowitz SF et al PEPTIDES 25: 473-504 (2004) 50 Zhang WZ et al MOLECULAR BIOLOGY OF THE CELL 15: 2484-2491 (2004) 51 Helmling S et al PNAS 101: 13174-13179 (2004) 52 Ten S et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 89: 2526-2539 (2004) 53 Cani PD et al BRITISH JOURNAL OF NUTRITION 92: 521-526 (2004) 54 Calissendorff J et al ALCOHOL AND ALCOHOLISM 39: 281-286 (2004) 55 Ahima RS et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 81: 223-241 (2004) 56 Alvarez-Castro P et alCLINICAL ENDOCRINOLOGY 61: 250-255 (2004) 57 Sahu A ENDOCRINOLOGY 145: 2613-2620 (2004) 58 Koutkia P et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 287: E506-E512 (2004) 59 Liu B et al BIOORGANIC & MEDICINAL CHEMISTRY LETTERS 14: 5223-5226 (2004) 60 Kalra SP et al NEUROPEPTIDES 38: 201-211 (2004) 61 Flier JS CELL 116: 337-350 (2004) 62 van den Top M et al NATURE NEUROSCIENCE 7: 493-494 (2004) 63 Unniappan S et al NEUROENDOCRINOLOGY 79: 100-108 (2004) 64 Lall S et al ENDOCRINOLOGY 145: 1602-1611 (2004) 65 Cani PD et al BRITISH JOURNAL OF NUTRITION 92: 757-761 (2004) 66 Woods SC et al BEST PRACTICE & RESEARCH CLINICAL ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 18: 497-515 (2004) 67 Nogueiras R et al DIABETES 53: 2552-2558 (2004) 68 Tucci SA et al BRITISH JOURNAL OF PHARMACOLOGY 143: 520-523 (2004) 69 Kamegai J et al ENDOCRINOLOGY 145: 3731-3738 (2004) 70 Wortley KE et al JOURNAL OF CLINICAL INVESTIGATION 115: 3573-3578 (2005) 71 Pritchard LE et al PEPTIDES 26: 1759-1770 (2005) 72 Wynne K et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 184: 291-318 (2005) 73 Li JY et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 17: 394-404 (2005) 74 Bugarith K et al ENDOCRINOLOGY 146: 1179-1191 (2005) 75 Kishi T et al MOLECULAR PSYCHIATRY 10: 132-146 (2005) 76 Broberger C JOURNAL OF INTERNAL MEDICINE 258: 301-327 (2005) 77 Popovic V et al NUTRITIONAL NEUROSCIENCE 8: 1-5 (2005) 78 Mitch WE JOURNAL OF CLINICAL INVESTIGATION 115: 1476-1478 (2005) 79 Tebbe JJ et al BMC GASTROENTEROLOGY 5: 5 (2005) 80 Tung YCL et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 17: 387-393 (2005) 81 Zhao AZ CURRENT TOPICS IN DEVELOPMENTAL BIOLOGY, VOL 67 67: 207-224 (2005) 82 Farhy LS et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 288: R1649-R1663 (2005) 83 Faulconbridge LF et al DIABETES 54: 1985-1993 (2005) 84 Hu ZY et al PNAS 102: 3972-3977 (2005) 85 Chen X et al BRAIN RESEARCH 1055: 131-136 (2005) 86 Parker BA et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 62: 539-546 (2005) 87 Zizzari P et al ENDOCRINOLOGY 146: 3836-3842 (2005) 88 Park S et al NEUROENDOCRINOLOGY 81: 360-371 (2005) 89 Kovacs EG et al ACTA BIOLOGICA HUNGARICA 56: 185-197 (2005) 90 Verkuyl JM et al EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 21: 113-121 (2005) 91 Cummings DE et al CURRENT DRUG TARGETS 6: 153-169 (2005) 92 Naleid AM et al PEPTIDES 26: 2274-2279 (2005) 93 Currie PJ et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 289: R353-R358 (2005) 94 Yoon SJ et al NEUROSCIENCE RESEARCH 53: 391-395 (2005) 95 de la Cour CD et al GUT 54: 907-913 (2005) 96 Tebbe JJ et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 17: 570-576 (2005) 97 Lago F et al VITAMINS AND HORMONES - ADVANCES IN RESEARCH AND APPLICATIONS, VOL 71 71: 405-+ (2005)


57

98 Bluet-Pajot MT et al M S-MEDECINE SCIENCES 21: 715-721 (2005) 99 Ghigo E et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 62: 1-17 (2005) 100 Kojima M et al PHYSIOLOGICAL REVIEWS 85: 495-522 (2005) 101 Burdakov D et al PHILOSOPHICAL TRANSACTIONS OF THE ROYAL SOCIETY B- 360: 2227-2235 (2005) 102 Stanley S et al PHYSIOLOGICAL REVIEWS 85: 1131-1158 (2005) 103 Johnstone LE et al STRESS-THE INTERNATIONAL JOURNAL ON THE BIOLOGY OF STRESS 8: 59-67 (2005) 104 Miller DW et al REPRODUCTIVE BIOLOGY AND ENDOCRINOLOGY 3: 60 (2005) 105 Saito ES et al REGULATORY PEPTIDES 125: 201-208 (2005) 106 Davenport AP et al PHARMACOLOGICAL REVIEWS 57: 541-546 (2005) 107 Daousi C et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 90: 5025-5030 (2005) 108 Nilsson I et al DEVELOPMENTAL BRAIN RESEARCH 155: 147-154 (2005) 109 Acuna-Goycolea C et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE 25: 7406-7419 (2005) 110 Sato T et al ENDOCRINOLOGY 146: 2510-2516 (2005) 111 Dowell P et al ANNUAL REVIEW OF BIOCHEMISTRY 74: 515-534 (2005) 112 Alkemade A et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 90: 4322-4334 (2005) 113 Park AJ et al CURRENT OPINION IN GASTROENTEROLOGY 21: 228-233 (2005) 114 Graham ES et al EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 21: 814-819 (2005) 115 Schuessler P et al JOURNAL OF SLEEP RESEARCH 14: 329-336 (2005) 116 Turek FW et al SCIENCE 308: 1043-1045 (2005) 117 Rahmouni K et al HYPERTENSION 45: 9-14 (2005) 118 Cani PD et al OBESITY RESEARCH 13: 1000-1007 (2005) 119 le Roux CW et al PROCEEDINGS OF THE NUTRITION SOCIETY 64: 213-216 (2005) 120 Acuna-Goycolea C et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE 25: 10510-10519 (2005) 121 Keen-Rhinehart K et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 288: R716-R722 (2005) 122 Murphy KG et al PEPTIDES 26: 1744-1752 (2005) 123 Date Y et al ENDOCRINOLOGY 146: 3518-3525 (2005) 124 Bewick GA et al FASEB JOURNAL 19: 1680-+ (2005) 125 Overduin J et al ENDOCRINOLOGY 146: 845-850 (2005) 126 Lopez M et al PEPTIDES 26: 1753-1758 (2005) 127 Kalra SP et al JOURNAL OF NUTRITION 135: 1331-1335 (2005) 128 Zhang WZ et al PEPTIDES 26: 2280-2288 (2005) 129 Unniappan S et al COMPARATIVE BIOCHEMISTRY AND PHYSIOLOGY A-MOLECULAR & INTEGRATIVE

PHYSIOLOGY 140: 396-408 (2005) 130 Davidson TL et al PEPTIDES 26: 1602-1610 (2005) 131 Otto B et al BRITISH JOURNAL OF NUTRITION 93: 765-771 (2005) 132 Proulx K et al PSYCHIATRIC CLINICS OF NORTH AMERICA 28: 25-+ (2005) 133 Ariyasu H et al ENDOCRINOLOGY 146: 355-364 (2005) 134 Kim JH et al PHYSIOLOGICAL GENOMICS 22: 171-181 (2005) 135 Steinle NI et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 90: 6672-6677 (2005) 136 Nonogaki K et al BIOCHEMICAL AND BIOPHYSICAL RESEARCH COMMUNICATIONS 341: 703-707 (2006) 137 Hosoda H et al JOURNAL OF PHARMACOLOGICAL SCIENCES 100: 398-410 (2006) 138 Kobelt P et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 291: R903-R913 (2006) 139 Tachibana T et al NEUROSCIENCE LETTERS 405: 241-245 (2006) 140 Falls HD et al JOURNAL OF MOLECULAR ENDOCRINOLOGY 37: 51-62 (2006) 141 Bush EN et al ENDOCRINE 29: 375-381 (2006) 142 Mitchell SE et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 190: 571-579 (2006) 143 Batterham RL et al CELL METABOLISM 4: 223-233 (2006) 144 Gelling RW ENDOCRINOLOGY 147: 2631-2633 (2006) 145 Kojima M et al NATURE CLINICAL PRACTICE ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 2: 80-88 (2006) 146 Alvarez-Castro P et alDIABETES OBESITY & METABOLISM 8: 555-560 (2006) 147 Wang W et al INTERNATIONAL JOURNAL OF ONCOLOGY 28: 1393-1400 (2006) 148 De Smet B et al JOURNAL OF PHARMACOLOGY AND EXPERIMENTAL THERAPEUTICS 316: 431-439 (2006) 149 Sibilia V et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 18: 122-128 (2006) 150 Zigman JM et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 494: 528-548 (2006) 151 Wong AOL et al COMPARATIVE BIOCHEMISTRY AND PHYSIOLOGY A-MOLECULAR & INTEGRATIVE

PHYSIOLOGY 144: 284-305 (2006) 152 Davidowa H et al EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 23: 1248-1254 (2006) 153 Dong Y et al JOURNAL OF NEUROPHYSIOLOGY 95: 3228-3234 (2006) 154 Theander-Carrillo C et al JOURNAL OF CLINICAL INVESTIGATION 116: 1983-1993 (2006) 155 Cummings DE PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 89: 71-84 (2006) 156 Goto M et al ENDOCRINOLOGY 147: 5102-5109 (2006) 157 Sibilia V et al NEUROPHARMACOLOGY 51: 497-505 (2006) 158 Puri V et al NEUROPEPTIDES 40: 35-46 (2006) 159 Raghay K et al HISTOCHEMISTRY AND CELL BIOLOGY 125: 239-246 (2006) 160 Shearman LP et al ENDOCRINOLOGY 147: 1517-1526 (2006) 161 Komarowska H et al HORMONE AND METABOLIC RESEARCH 38: 783-788 (2006) 162 Liu YJ et al CHINESE JOURNAL OF PHYSIOLOGY 49: 244-250 (2006) 163 Jerlhag E et al ADDICTION BIOLOGY 11: 45-54 (2006) 164 Ghelardoni S et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGICAL INVESTIGATION 29: 115-121 (2006) 165 Hou ZC et al REGULATORY PEPTIDES 134: 126-131 (2006) 166 Szentirmai E et al BRAIN RESEARCH 1088: 131-140 (2006) 167 Bhatti SF et al AMERICAN JOURNAL OF VETERINARY RESEARCH 67: 180-188 (2006) 168 Savino F et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 65: 158-162 (2006) 169 Gil-Campos M et al BRITISH JOURNAL OF NUTRITION 96: 201-226 (2006)


58

170 Perez-Tilve D et al ENDOCRINE 29: 61-71 (2006) 171 Moran TH OBESITY 14: 250-253 (2006) 172 Huda MSB et al OBESITY REVIEWS 7: 163-182 (2006) 173 Murphy KG et al ENDOCRINE REVIEWS 27: 719-727 (2006) 174 Arnold M et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE 26: 11052-11060 (2006) 175 Nonogaki K et al ENDOCRINOLOGY 147: 5893-5900 (2006) 176 Spinedi E et al ENDOCRINE 29: 477-484 (2006) 177 Fliers E et al HYPOTHALAMIC INTEGRATION OF ENERGY METABOLISM 153: 189-207 (2006) 178 Kaiya H et al GENERAL AND COMPARATIVE ENDOCRINOLOGY 148: 236-244 (2006) 179 Camilleri M GASTROENTEROLOGY 131: 640-658 (2006) 180 Kinzig KP et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 290: R1565-R1569 (2006) 181 Lee YP et al AMERICAN JOURNAL OF CLINICAL NUTRITION 84: 975-980 (2006) 182 Jaszberenyi M et al HORMONES AND BEHAVIOR 50: 266-273 (2006) 183 Nargund RP et al JOURNAL OF MEDICINAL CHEMISTRY 49: 4035-4043 (2006) 184 Schmidt MV et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 18: 865-874 (2006) 185 Nogueiras R et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 190: 545-553 (2006) 186 Johnstone LE et al CELL METABOLISM 4: 313-321 (2006) 187 Beck B PHILOSOPHICAL TRANSACTIONS OF THE ROYAL SOCIETY B- 361: 1159-1185 (2006) 188 Schussler P et al PSYCHONEUROENDOCRINOLOGY 31: 915-923 (2006) 189 Szentirmai E et al NEUROSCIENCE LETTERS 404: 222-226 (2006) 190 Rigamonti AE et al JOURNALS OF GERONTOLOGY SERIES A-BIOLOGICAL SCIENCES AND MEDICAL

SCIENCES 61: 315-322 (2006) 191 Wren AM et al LETTERS IN DRUG DESIGN & DISCOVERY 3: 593-597 (2006) 192 Gorissen MHAG et al ANIMAL BIOLOGY 56: 447-473 (2006) 193 Gluck EF et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 291: R1303-R1309 (2006) 194 Solomon A et al PEPTIDES 27: 1607-1615 (2006) 195 Date Y et al CELL METABOLISM 4: 323-331 (2006) 196 Couce ME et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGICAL INVESTIGATION 29: 599-605 (2006) 197 York DA et al BRAIN RESEARCH 1087: 52-59 (2006) 198 Shrestha YB et al BRITISH JOURNAL OF NUTRITION 95: 1028-1029 (2006) 201 Bertile FR et al PEPTIDES 27: 291-300 (2006) 202 Tritos NA et al MAYO CLINIC PROCEEDINGS 81: 653-660 (2006) 203 Helmling S et al DRUG NEWS & PERSPECTIVES 19: 13-20 (2006) 204 Pulman KJ et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE 26: 2022-2030 (2006) 205 Sakkou M et al CELL METABOLISM 5: 450-463 (2007) 206 Vizcarra JA et al DOMESTIC ANIMAL ENDOCRINOLOGY 33: 176-189 (2007) 207 Andrews MT BIOESSAYS 29: 431-440 (2007) 208 Obay BD et al PEPTIDES 28: 1214-1219 (2007) 209 Garcia AL et al EUROPEAN JOURNAL OF CLINICAL NUTRITION 61: 334-341 (2007) 210 Zanutto BS et al PLOS COMPUTATIONAL BIOLOGY 3: 924-931 (2007) 211 Hashimoto H et al ENDOCRINOLOGY 148: 1638-1647 (2007) 212 Kaiya H et al DOMESTIC ANIMAL ENDOCRINOLOGY 32: 247-259 (2007) 213 Kovacs EG et al BRAIN RESEARCH 1153: 103-110 (2007) 214 Wang J et al EXPERIMENTAL AND CLINICAL ENDOCRINOLOGY & DIABETES 115: 669-673 (2007) 215 Lebrethon MC et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 19: 181-188 (2007) 216 Kinzig KP et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 92: 454-460 (2007) 217 Clegg DJ et al DIABETES 56: 1051-1058 (2007) 218 Cameron J et al APPLIED PHYSIOLOGY NUTRITION AND METABOLISM-PHYSIOLOGIE APPLIQUEE

NUTRITION ET METABOLISME 32: 177-189 (2007) 219 Jerlhag E et al ADDICTION BIOLOGY 12: 6-16 (2007) 220 Yannielli PC et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE 27: 2890-2895 (2007) 221 Leontiou CA et al PITUITARY 10: 213-225 (2007) 222 Chung H et al ENDOCRINOLOGY 148: 148-159 (2007) 223 Guneli E et al MEDICAL HYPOTHESES 69: 356-360 (2007) 224 Szentirmai E et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 292: R575-R585 (2007) 225 Giraldi FP et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 19: 208-212 (2007) 226 Wiedmer P et al NATURE CLINICAL PRACTICE ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 3: 705-712 (2007) 227 Mountjoy PD et al EXPERIMENTAL PHYSIOLOGY 92: 311-319 (2007) 228 Febbraio MA JOURNAL OF CLINICAL INVESTIGATION 117: 841-849 (2007) 229 Mora MEV et al OBESITY 15: 2012-2018 (2007) 230 Wren AM et al GASTROENTEROLOGY 132: 2116-2130 (2007) 231 Muccioli G et al NEUROENDOCRINOLOGY 86: 147-164 (2007) 232 Holliday ND et al MOLECULAR ENDOCRINOLOGY 21: 3100-3112 (2007) 233 De Vriese C et al CURRENT OPINION IN CLINICAL NUTRITION AND METABOLIC CARE 10: 615-619 (2007) 234 Mountjoy PD et al DIABETOLOGIA 50: 168-177 (2007) 235 Hirasawa M et al REVIEWS IN THE NEUROSCIENCES 18: 383-393 (2007) 236 Brown LM et al PEPTIDES 28: 612-616 (2007) 237 Kohno D et al ENDOCRINOLOGY 148: 2251-2263 (2007) 238 Fry M et al EXPERIMENTAL BIOLOGY AND MEDICINE 232: 14-26 (2007) 239 Lam DD et al CURRENT TOPICS IN MEDICINAL CHEMISTRY 7: 1098-1110 (2007) 240 Farhy LS et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 292: R1577-R1593 (2007) 241 Keen-Rhinehart E et al HORMONES AND BEHAVIOR 52: 612-620 (2007)


59

242 Watts AG et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 91: 389-396 (2007) 243 Crowley WR et al PEPTIDES 28: 447-452 (2007) 244 Luquet S et al PEPTIDES 28: 214-225 (2007) 245 Zizzari P et al ENDOCRINOLOGY 148: 1648-1653 (2007) 246 Schneider ER et al ALCOHOLISM-CLINICAL AND EXPERIMENTAL RESEARCH 31: 1858-1865 (2007) 247 Lopez M et al PROCEEDINGS OF THE NUTRITION SOCIETY 66: 131-155 (2007) 248 Rocha-Sousa A et al EXPERT OPINION ON THERAPEUTIC PATENTS 17: 909-926 (2007) 249 Scott V et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 90: 180-185 (2007) 250 Crispim CA et al ARQUIVOS BRASILEIROS DE ENDOCRINOLOGIA E METABOLOGIA 51: 1041-1049 (2007) 251 Tabarin A et al EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 26: 2303-2314 (2007) 252 Kojima M et al SEIKAGAKU 79: 853-867 (2007) 253 Lee M et al FRONTIERS IN BIOSCIENCE 12: 3994-4010 (2007) 254 Coll AP et al CELL 129: 251-262 (2007) 255 Crispim CA et al NUTRITION RESEARCH REVIEWS 20: 195-212 (2007) 256 Klok MD et al OBESITY REVIEWS 8: 21-34 (2007) 257 Fry M et al PHYSIOLOGY & BEHAVIOR 91: 413-423 (2007) 258 Levin EB JOURNAL OF PHYSIOLOGY-LONDON 583: 425-430 (2007) 259 Nilsson I et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 507: 1128-1140 (2008) 260 Lanfranco F et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 93: 3633-3639 (2008) 261 Harrold JA et al BRAIN RESEARCH 1196: 59-64 (2008) 262 Pemberton CJ et al VITAMINS AND HORMONES, GHRELIN 77: 13-30 (2008) 263 Gomez-Pinilla F et al EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 28: 2278-2287 (2008) 264 Nogueiras R et al ENDOCRINOLOGY 149: 3009-3015 (2008) 265 Leite-Moreira AF et al VITAMINS AND HORMONES, GHRELIN 77: 207-+ (2008) 266 Faulconbridge LF et al BRAIN RESEARCH 1218: 151-157 (2008) 267 Woods SC et al JOURNAL OF CLINICAL ENDOCRINOLOGY & METABOLISM 93: S37-S50 (2008) 268 Maier C et al DIABETES 57: 2332-2340 (2008) 269 Stevanovic D et al REGULATORY PEPTIDES 147: 52-59 (2008) 270 Weng YZ et al PROGRESS IN NATURAL SCIENCE 18: 245-249 (2008) 271 Pohl D et al DIGESTION 77: 184-197 (2008) 272 Obay BD et al PEPTIDES 29: 448-455 (2008) 273 Li LF et al EUROPEAN JOURNAL OF PHARMACOLOGY 595: 90-94 (2008) 274 Toth K et al BRAIN RESEARCH BULLETIN 77: 105-111 (2008) 275 Aydin M et al REGULATORY PEPTIDES 146: 197-203 (2008) 276 Ariyasu H et al ENDOCRINOLOGY 149: 3722-3728 (2008) 277 Geisler S et al REVIEWS IN THE NEUROSCIENCES 19: 227-244 (2008) 278 Nonogaki K VITAMINS AND HORMONES, GHRELIN 77: 149-170 (2008) 279 Olszewski PK et al BRAIN RESEARCH REVIEWS 58: 160-170 (2008) 280 Malik S et al CELL METABOLISM 7: 400-409 (2008) 281 Kaiya H et al COMPARATIVE BIOCHEMISTRY AND PHYSIOLOGY A-MOLECULAR & INTEGRATIVE

PHYSIOLOGY 149: 109-128 (2008) 282 Gardiner JV et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 20: 834-841 (2008) 283 Morgado E et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-REGULATORY INTEGRATIVE AND COMPARATIVE

PHYSIOLOGY 295: R690-R695 (2008) 284 Egecioglu E et al REGULATORY PEPTIDES 146: 176-182 (2008) 285 Gornez-Pinilla F et al Intersecting genetics with lifestyle: the role of exercise and diet in synaptic plasticity and cognitive enhancement In:

TRANSCRIPTIONAL REGULATION BY NEURONAL ACTIVITY - TO THE NUCLEUS ANDBACK, 2008. 286 Kawakami A et al STRESS-THE INTERNATIONAL JOURNAL ON THE BIOLOGY OF STRESS 11: 363-369 (2008) 287 Vincent RP et al NATURE CLINICAL PRACTICE GASTROENTEROLOGY & HEPATOLOGY 5: 268-277 (2008) 288 Reed JA et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 294: E752-E760 (2008) 289 Shioda S et al NUTRITION 24: 848-853 (2008) 290 Roche JR et al NUTRITION RESEARCH REVIEWS 21: 207-234 (2008) 291 Chaptini L et al CURRENT OPINION IN GASTROENTEROLOGY 24: 223-229 (2008) 292 Smith PM et al DEVELOPMENTAL DISABILITIES RESEARCH REVIEWS 14: 96-104 (2008) 293 Franssen R et al ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM CLINICS OF NORTH AMERICA 37: 623-+ (2008) 294 Reinehr T et al CLINICAL ENDOCRINOLOGY 68: 304-310 (2008) 295 Zhang J et al NEUROSCIENCE RESEARCH 62: 262-269 (2008) 296 Fraser GL et al ENDOCRINOLOGY 149: 6280-6288 (2008) 297 Jia YS et al REPRODUCTIVE SCIENCES 15: 702-709 (2008) 298 Madison LD et al JOURNAL OF ENDOCRINOLOGY 196: 263-273 (2008) 299 Grouselle D et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 20: 1138-1146 (2008) 300 Phillips CT et al ENDOCRINOLOGY 149: 544-550 (2008) 301 Jayasena CN et al ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM CLINICS OF NORTH AMERICA 37: 769-+ (2008) 302 Hori Y et al REGULATORY PEPTIDES 145: 122-127 (2008) 303 Guan JL et al REGULATORY PEPTIDES 145: 128-132 (2008) 304 Tong QC et al NATURE NEUROSCIENCE 11: 998-1000 (2008) 305 Jerlhag E ADDICTION BIOLOGY 13: 358-363 (2008) 306 Vergnano AM et al ENDOCRINOLOGY 149: 2306-2312 (2008) 307 Gomez-Pinilla F AGEING RESEARCH REVIEWS 7: 49-62 (2008) 308 Swoap SJ BIOCHEMICAL PHARMACOLOGY 76: 817-824 (2008) 309 Kageyama H et al REGULATORY PEPTIDES 145: 116-121 (2008) 310 Kinzig KP et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 296: E282-E290 (2009) 311 Roth CL et al OBESITY SURGERY 19: 29-35 (2009) 312 Dong JJ et al JOURNAL OF MOLECULAR NEUROSCIENCE 37: 182-189 (2009) 313 Minor RK et al MOLECULAR AND CELLULAR ENDOCRINOLOGY 299: 79-88 (2009) 314 Shafton AD et al NEUROGASTROENTEROLOGY AND MOTILITY 21: 71-77 (2009)


60

315 Burdakov D et al ACTA PHYSIOLOGICA 195: 71-78 (2009) 31. Diano S, Horvath B, Urbanski HF, Sotonyi P, Horvath TL Fasting activates the nonhuman primate hypocretin (orexin) system and its postsynaptic targets. ENDOCRINOLOGY 144:(9) pp. 3774-3778. (2003) IF: 5.063 Független idézı: 27 1 Zeitzer JM et al JOURNAL OF PHYSIOLOGY-LONDON 557: 1045-1053 (2004) 2 Kiwaki K et al AMERICAN JOURNAL OF PHYSIOLOGY-ENDOCRINOLOGY AND METABOLISM 286: E551-E559 (2004) 3 Koutcherov Y et al NEUROREPORT 15: 107-111 (2004) 4 Kappeler L et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 16: 980-988 (2004) 5 Novak CM et al NEUROSCIENCE LETTERS 383: 99-104 (2005) 6 Kovacs EG et al ACTA BIOLOGICA HUNGARICA 56: 185-197 (2005) 7 Ramsey JJ et al REGULATORY PEPTIDES 124: 209-214 (2005) 8 Erlanson-Albertsson C BASIC & CLINICAL PHARMACOLOGY & TOXICOLOGY 97: 61-73 (2005) 9 Moreno G et al ENDOCRINE 26: 99-106 (2005) 10 Erlanson-Albertsson C et al ACTA PAEDIATRICA 94: 1523-1531 (2005) 11 Burstein R et al JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY 493: 9-14 (2005) 12 Gallmann E et al REGULATORY PEPTIDES 133: 139-146 (2006) 13 Spinedi E et al ENDOCRINE 29: 477-484 (2006) 14 Kuo YT et al NMR IN BIOMEDICINE 19: 1028-1034 (2006) 15 Nixon JP et al BEHAVIORAL AND BRAIN FUNCTIONS 3: 28 (2007) 16 Kovacs EG et al BRAIN RESEARCH 1153: 103-110 (2007) 17 Zhang SW et al JOURNAL OF PHYSIOLOGY-LONDON 581: 649-663 (2007) 18 Shibata M et al NEUROSCIENCE RESEARCH 61: 99-105 (2008) 19 Li AJ et al PEPTIDES 29: 1732-1739 (2008) 20 Becskei C et al BRAIN BEHAVIOR AND IMMUNITY 22: 56-64 (2008) 21 Whitten PL et al AMERICAN JOURNAL OF HUMAN BIOLOGY 21: 754-761 (2009) 22 Shiuchi T et al CELL METABOLISM 10: 466-480 (2009) 23 Eyigor O et al ENDOCRINE 37: 167-172 (2010) 24 Hollis JH et al NEUROPHARMACOLOGY 58: 730-738 (2010) 25 Lopez M et al FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 31: 113-127 (2010) 26 Gao XB et al ACTA PHYSIOLOGICA 198: 251-262 (2010) 27 Sanchez-Lasheras C et al FRONTIERS IN NEUROENDOCRINOLOGY 31: 4-15 (2010) Horvath TL, Diano S, Leranth C, Garcia-Segura LM, Cowley MA, Shanabrough M, Elsworth JD, Sotonyi P, Roth RH, Dietrich EH, Matthews RT, Barnstable CJ, Redmond DE Coenzyme Q induces nigral mitochondrial uncoupling and prevents dopamine cell loss in a primate model of Parkinson's disease. ENDOCRINOLOGY 144:(7) pp. 2757-2760. (2003) IF: 5.063 Független idézı: 26 1 Emborg ME JOURNAL OF NEUROSCIENCE METHODS 139: 121-143 (2004) 2 Fridell YWC et al JOURNAL OF BIOENERGETICS AND BIOMEMBRANES 36: 219-228 (2004) 3 Beal MF Mitochondrial dysfunction and oxidative damage in Alzheimer's and Parkinson's diseases and coenzyme Q(10)

as a potential treatment In: JOURNAL OF BIOENERGETICS AND BIOMEMBRANES, 2004. 4 Shults CW Mitochondrial dysfunction and possible treatments in Parkinson's disease - a review In: MITOCHONDRION, 2004. 5 Klivenyi P et al NEUROMOLECULAR MEDICINE 6: 87-92 (2004) 6 Shults CW ANTIOXIDANTS & REDOX SIGNALING 7: 694-700 (2005) 7 Shults CW et al Clinical trials of coenzyme Q(10) in neurological disorders In: BIOFACTORS, 2005. 8 Cenedella RJ et al MOLECULAR VISION 11: 594-602 (2005) 9 Agnati LF et al Energy gradients for the homeostatic control of brain ECF composition and for VT signal migration: introduction

of the tide hypothesis In: JOURNAL OF NEURAL TRANSMISSION, 2005. 10 Bello RI et al EXPERIMENTAL GERONTOLOGY 40: 694-706 (2005) 11 Liss B et al NATURE NEUROSCIENCE 8: 1742-1751 (2005) 12 Kim-Han JS et al ANTIOXIDANTS & REDOX SIGNALING 7: 1173-1181 (2005) 13 Shults CW PHARMACOLOGY & THERAPEUTICS 107: 120-130 (2005) 14 Ho PWL et al JOURNAL OF NEUROSCIENCE RESEARCH 84: 1358-1366 (2006) 15 Agnati LF et al ACTA PHYSIOLOGICA 187: 329-344 (2006) 16 Mitsumoto Y EVIDENCE-BASED COMPLEMENTARY AND ALTERNATIVE MEDICINE 4: 263-265 (2007) 17 Abdel-Salam OME CNS & NEUROLOGICAL DISORDERS-DRUG TARGETS 7: 321-342 (2008) 18 Dhanasekaran M et al LIFE SCIENCES 83: 92-95 (2008) 19 Wadsworth TL et al JOURNAL OF ALZHEIMERS DISEASE 14: 225-234 (2008) 20 Henchcliffe C et al NATURE CLINICAL PRACTICE NEUROLOGY 4: 600-609 (2008) 21 Cleren C et al JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY 104: 1613-1621 (2008) 22 Saito Y et al JOURNAL OF NUTRITIONAL BIOCHEMISTRY 20: 350-357 (2009) 23 Qu JF et al INVESTIGATIVE OPHTHALMOLOGY & VISUAL SCIENCE 50: 1814-1818 (2009) 24 Faust K et al BMC NEUROSCIENCE 10: 109 (2009) 25 Dowd WW et al PHYSIOLOGICAL GENOMICS 42: 93-114 (2010) 26 Du H et al INTERNATIONAL JOURNAL OF BIOCHEMISTRY & CELL BIOLOGY 42: 560-572 (2010) Kóbori L, Németh T, Nemes B, Dallos G, Sótonyi P, Fehérvári I, Patonai A, Slooff MJH, Járay J, De Jong KP Experimental vascular graft for liver transplantation. ACTA VETERINARIA HUNGARICA 51:(4) pp. 529-537. (2003) IF: 0.535 Független idézı: 4


61

1 Galambos B Véna homograftok életképessége szövettani tárolás során, 2005. 2 Fazakas J et al Orvosi Hetilap 148: 2269-2273 (2007) 3 Mándli Tamás et al Orvosi hetilap 149: 779-786 (2008) 4 Piros L et al (2008) Abizaid A, Mezei G, Sotonyi P, Horvath TL Sex differences in adult suprachiasmatic nucleus neurons emerging late prenatally in rats. EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 19:(9) pp. 2488-2496. (2004) IF: 3.872 Független idézı: 12 1 Tsukahara S et al EXPERIMENTAL GERONTOLOGY 40: 147-155 (2005) 2 Kaeffer B et al IN VITRO CELLULAR & DEVELOPMENTAL BIOLOGY-ANIMAL 41: 311-320 (2005) 3 Antle MC et al DEVELOPMENTAL BRAIN RESEARCH 157: 8-18 (2005) 4 Cambras T et al DEVELOPMENTAL BRAIN RESEARCH 157: 27-33 (2005) 5 Uhl-Bronner S et al NEUROSCIENCE 135: 147-154 (2005) 6 Pardini L et al REPRODUCTION NUTRITION DEVELOPMENT 46: 463-480 (2006) 7 de la Iglesia HO et al ENDOCRINOLOGY 147: 1148-1153 (2006) 8 Ampatzis K et al EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE 25: 1030-1040 (2007) 9 Holmes MM et al PNAS 104: 10548-10552 (2007) 10 Wilson CA et al REPRODUCTION 133: 331-359 (2007) 11 Vida B et al JOURNAL OF NEUROENDOCRINOLOGY 20: 1270-1277 (2008) 12 Zuloaga DG et al BRAIN RESEARCH 1268: 68-75 (2009) Kutasi O, Voros K, Biksi I, Szenci O, Sotonyi P Common atrioventricular canal in a newborn foal - Case report and review of the literature. ACTA VETERINARIA HUNGARICA 55:(1) pp. 51-65. (2007) IF: 0.474 Független idézı: 1 1 Saponaro V et al JOURNAL OF VETERINARY CARDIOLOGY 12: 135-140 (2010) David S Kiss, Attila Zsarnovszky, Krisztina Horvath, Andrea Gyorffy, Tibor Bartha, Diana Hazai, Peter Sotonyi, Virag Somogyi, Laszlo V Frenyo, Sabrina Diano Ecto-nucleoside triphosphate diphosphohydrolase 3 in the ventral and lateral hypothalamic area of female rats: morphological characterization and functional implications. REPRODUCTIVE BIOLOGY AND ENDOCRINOLOGY 7: p. 31. Paper doi:10.1186/1477-7827-7-31. (2009) IF: 2.077 Független idézı: 1 1 Diaz-Munoz M et al CENTRAL NERVOUS SYSTEM AGENTS IN MEDICINAL CHEMISTRY 10: 259-268 (2010) Horvath TL, Sarman B, Garcia-Caceres C, Enriori PJ, Sotonyi P, Shanabrough M, Borok E, Argente J, Chowen JA, Perez-Tilve D, Pfluger PT, Bronneke HS, Levin BE, Diano S, Cowley MA, Tschop MH Synaptic input organization of the melanocortin system predicts diet-induced hypothalamic reactive gliosis and obesity. PNAS 107:(33) pp. 14875-14880. (2010) IF: 9.771 Független idézı: 3 1 Reamy AA et al JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY 118: 388-398 (2011) 2 Privitera GJ et al BEHAVIORAL AND BRAIN FUNCTIONS 7: (2011) 3 Gautron L et al JOURNAL OF CLINICAL INVESTIGATION 121: 2087-2093 (2011)


62

7, MELLÉKLETEK

Hatósági erkölcsi bizonyítvány másolata

Könyvtári igazolás másolata a tudományos tevékenységrıl

Végzettséget igazoló bizonyítványok és oklevelek másolata

Megbízólevelek, elismerı oklevelek és kitüntetések másolata

Könyvek és CD borítók másolatai


63

HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY


64

KÖNYVTÁRI IGAZOLÁS MÁSOLATA A TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGRİL


65

VÉGZETTSÉGET IGAZOLÓ BIZONYÍTVÁNYOK ÉS OKLEVELEK MÁSOLATA

Diploma 1979.

Kandidátusi oklevél 1989.


66

Nyelvvizsga bizonyítvány német nyelvbıl

Nyelvvizsga bizonyítvány angol nyelvbıl


67

MEGBÍZÓLEVELEK, ELISMERİ OKLEVELEK ÉS KITÜNTETÉSEK MÁSOLATA

Habilitációs oklevél 1994.


68

Széchenyi Ösztöndíj 1997.

Egyetemi tanári kinevezés 2001.


69

OTDK díjat nyert hallgatók témavezetıje


70

OTDK díjat nyert hallgatók témavezetıje


71

Fáy András díj 2003.

Mestertanár kitüntetés 2003


72

Yale Egyetem vendégprofesszori meghívó 2004.

Temesvári Egyetem vendégprofesszor 1998-99. és 2000-01. tanévekben


73

Apáczai Csere János díj 2001.

Nagyváthy János díj 2002.


74

Az év állatorvosa 2006.

Hutyra Ferenc emlékérem 2010.


75

„Az év oktatója” 1999.

„ Legjobb oktató” címe 44 alkalommal a hallgatóktól


76

Elismerı oklevél a MÁOK Lógyógyász Oklevél tiszteletbeli tagságról 2008

Tagozatától 2005.

Kiadói Nívódíj 2002.


77

Állatorvos Anatómusok Világszövetségének alelnöke


78

Magyar Anatómus Társaság XII. kongresszusán szervezıbizottság elnöke

XXVII. EAVA kongresszus szervezıbizottság elnöke


79

Állatorvos Anatómus emlékérem 2008.

Pferde Spiegel – Wissentschaftlicher Beirat


80

MTA megbízólevél 2007. MTA megbízólevél 2010.

Európai Tudományos és MOB tagság 2009. Mővészeti Akadémia rendes tagja 2008.


81

Semmelweis Egyetem díszdoktora 2009.

Kaposvári Egyetem díszdoktora 2011.


82

KÖNYVEK ÉS CD BORÍTÓK MÁSOLATAI


83


84


85


86


87


88

Anatomia Canis CD - 4 nyelven jelent meg

pÁlyÁzat - szie · régészeti állattant, 2001-tıl a magyar állatorvos képzés történetét,...

Documents