pokreis hildegarda: a kuffner család szerepe diószeg és környéke iparosodásában

7/17/2019 Pokreis Hildegarda: A Kuffner család szerepe Diószeg és környéke iparosodásában

http://slidepdf.com/reader/full/pokreis-hildegarda-a-kuffner-csalad-szerepe-dioszeg-es-koernyeke-iparosodasaban 1/8

Pokreis Hildegarda

A Kuffner család szerepe Diószeg és környéke

iparosodásában

Az Osz t rá k -Ma g y a r Monarchia országai ipari fejlettség szempo ntjáb ól nagyon is eltérő szín

vonalon álltak. Az 1851-ben bevezetett közös vámterüle t , a k iegyezést követő önállósulás, a

céhek megszüntetését tárgyaló, 1872-ben kiadott törvény, vala mint az 1884-ben életbe lépett

ipartörvény, a közeledést támogató intézkedések, a vasúthálózat kiépítése , a kedvezményes

vasúti díjszabás, az á l lami szubvenciók, az a d ó k e d v e z mé n y e k 1 és nem u to lsósorban a közös

p é n z n e m bevezetése (1892-ben az aranyalapra helyezett korona) hozzájárult az ipari forrada

lom ügyének előremozdításához. A hazai ve rsenyképes ipar k ia lakulása és tová bbi fejlesztése

azonban sokkal több beruházást igényelt, mint amellyel a hazai tőkepiac rendelkezett, ezért a

magyar ipar terjeszkedésének mértéke az 1870-es évek végén egyenes arányban állt az oszt

rák tőke beáramlásával.

Az iparosítás folyamata Magyarországon a cseh és az osz t rák ipar fejlettsége miatt szorosan

összefüggött az é le lmiszeripar kiépítésével, amelynek feltétele volt a megfele lő nyersanyag

báz is kialakítása. Az é le lmiszeripar ugyanis a mezőg azdas ági termékek fe ldolgozásával fog

lalkozik, mint pl. a malomipar, a cukor- és szeszgyárak stb. Az é le lmiszeripar egyik ágazata,

ahol a kiegyezés utáni korszakot követően tanúi lehettünk az intenzív nagyipari termelésnek

és a vele járó tőkefelhalmozódásnak, a cukoripar volt. A cukoripari termelés szorosan össze

függött a külföldön is é rvényben levő cukoradótörvényekkel. Az 1868. évi cukoradóre form a

termelt cukorra k imért termékadó helyett ismét a répaadót léptette érvénybe, azaz a cukor helyett a répát adóztatták meg. A törvények a tényleges és a feltételezett répa menn yis éget felté

telezett hozadékkal terhelték, e szerint á l lapították meg a v isszatérí tés mértékét, amelynek

összege viszont jóva l magasabb volt a ténylegesen megfizetett adóénál, tehát a gyártó arány

lag nagy nyereségre tett szert. Magyarország gyárai azonban - tekin tette l a hazai cukorrépa

kisebb cukortarta lmára és a gyárak alacsony sz ínvonalú műszaki berendezésére - a cseh, a

morva és a sziléziai gyárakkal szemben nem állhatták a versenyt.

A z 1870-es években a cukorpiacon tú ltermelés mutatkozot t, amelyet az 1873-ban beállott

kereskedelmi válság tetézett. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1874. januári j e lenté

se szerint az 1873-ban fennállott 26 cukorgyár közül 13 ré szben abbahagyta az üzemelte tést ,

részben közel került a c ső d h ö z , 2 viszont a feldolgozott répa menny isége egyre növekedett . A

legnagyobb cukorgyárak, a diószegi és a nagysurányi külön-külön az évi összes répamennyi

ség 1/6-át dolgozták fel. 1885-ben a cukor ára a v i lágp iacon anny ira leesett, hog y a korabe li

mezőgazdaság i szaklapok az évi cukorrépatermést a gazd ákna k takarmán yozásra a jánlották. 3

A répacukorgyártás a 19. század vége felé azonban mé g i sc sa k j ob b napokra virradt. Az 1888-

ban ki adot t X X I I I . tc. új cukoradót vezetett be. Az új adó törvény a kész árut - a cukrot - ter

helte meg adóval, így me g sz ű n t a hazai gyártók hátránya, amely a cukorrépa kisebb cukortar

ta lmából származott . A raktáron tárolt cukrot sem volt kénytelen a gyártó akár előnytelen áron

is minél gyorsabban eladni.

1 Bizonyos üzemek az 1881-ben kiadott LXIV. tc. értelmében 1895-ig adómentességet élveztek.

2 SZEMZŐ, 1979. 47.

3 Földmívelési Erdekeink, 1885. 110.



A Mátyásföld területén már a k iegyezés t megelőző korszakban is működ tek cukorgyárak .

Igaz, hogy még csak kísérleti szinten, de Nagy f ödémese n működö t t az ország első cukorgyá

ra, melyet Lacsny Miklós 1830-ban alapított. A kezdeti fe l lendülés azonban nem tartott sokáig, a gyár 1842-ben meg is szűnt . A t e rmelés t a belga Dubois és a francia I mhof f vezette. A

gyárépüle t romjai a mai napig megta lá lha tók a községben . Ez t köve tően 1845-ben Szeredben

is alakult egy cukorgyár . A 19. század végéig a mai Sz lovákia nyugati részén már 6 cukorgyár

(Magyarfalu, Nagyszombat, Diószeg , Nagysurány , Oroszka és Tavarnok) működö t t . A tör té

nelmi Magya r o r szágon ugyanakkor összesen 20 cukorgyára t tartottak ny i lván . Ez a szám

1913-ig Magyarországon e lé r te a 30-at. Mátyusfö ld te rü le tén 1945-ig két s z ámot t evő cukor

gyár működöt t , az egyik Magya r d ió szegen , a más ik Szeredben.

A cukorgyárak a legnagyobb üzemek közé tartoztak. Ebben az iparágban nem lé tezet t és

nem is lé tezhetet t kisüzem, tekintettel a gyártási e l járások, a technikai bere ndez és, felszerelés

igényességére . A nyereség a ránya , a t e r me lékenység szintje ugyanis e l sősorban a t e r mék el

adhatóságá tó l , az éves beruházásoktó l és az azt követő karbantartástól függött . A különféleada lékanyagok, a szén, a m é s z k ő , a bőséges víz- és energiael látás szempontja sem vo l t elha

nyagolha tó , ezér t a kisüzemi gyártás eleve kizárt dolog vol t . A t e rmelés a malomiparhoz ha

son lóan a cukoriparban is a külföldi piactól függött. A gyá r osok az exportál t cukor menny i sé

ge u t án ún. „ titkos " á l lami jutalékban részesül tek, így nem csoda, ha a magyaro rszági éves

termelés több mint 1/3-a külföldre i rányult . A cukoripar ígéretes fej lődését megszakítot ta az

1902-ben elfogadott b rüssze l i konvenció , mely leállította az á l lami segélyek folyósí tását . A

cukorgyár tásban így pangás ál l t be, egészen 1910-ig, amikor újra fellendült a cukor iránti ke

reslet.

Ez az iparágazat mindig is az osztrák és a magyar vá l la lkozók és beruházók érdekkörébe

tartozott. A viszonylag magas bevé te lek , á l lami prémiumok nem kerül ték el a bankok f igyel

m é t sem. A 19. század végéig hamarosan csaknem mindegyik cukorgyárba be tá rsu l tak a ma

gyar és az osztrák pénzintézetek. A tö r téne lmi Magyarország egyik legjelentősebb cukor gyá

ra, a Diószegi Cukorgyár Rt. 1867-ben alakult, a lapí tói a dél-morvaországi Kuffner és Gut-

mann család tagjai voltak. A c sa lád gazdag h agyományokka l és bő tapasztalatokkal rendelke

zett e téren. 1862-ben Kuffner Jakab és H e r m á n Bfeclavban (Lundenburgban) a lapí tot ta meg

az e lső családi cukorgyárat , 1500 q cukor répá t dolgozta k fel it t naponta. A cuko r gyá r mellett

szeszgyár és é lesz tőgyár is működöt t , ahol 1892-ig folyt a t e rmelés . 1890-ben Kuffner Her

mán újabb cukorgyárat vásárol t Podivínban, így a család kezében összpontosult a dé l -morva

országi cukorrépatermés felvásárlása és fe ldolgozása. Nem csoda tehát, hogy a c sa lád egyik

sarja, Kuffner Károly is hü maradt a c s a lád i hagyományokh oz , csak éppen működésének he

lyéül a mai délnyu gat-sz lovákia i községet , Mag yard iósz eget választot ta , amely a tör ténelmiMagyarország te rü le tén , Pozsonytó l kb. 45 km-re ta lálható, mai hivatalos neve S ládkovicovo.

Talán ezért is esett a vál lalkozó család választása erre a köz ség r e , mert t e rmékeny s íkság övez

te, és r áadásul a közve t len köze lében tiszta, bővizű folyócska volt ta lálható. 1867-ben a lu n-

denburgi Kuffner és a bécs i Gutmann c sa lád tagjai a he ly i földesúrtól, Zi ch y Ferenc gróftól

20 ho ld földterületet vá sá ro lt ak a Dudvág folyó közelében. A köve tkező évben , 1868-ban be

indult a t e rmelés , a k a m p á n y 160 napig tartot t, kb. 9624 tonna cukor répából 7291 tonna cuk

rot gyártottak.

A magyardiószegi gyár felvirágoztatása Kuffner Károly nevéhez fűződik, aki 1869-ben ér

kezett Magyard iószegre és majd fél évszázadig itt is maradt. Vezetése alatt a gyá r Magyaror

szág egyik legfejlettebb üzemévé vál t , ő vo l t az ipartelep lelke. Kuffner Kár ol y zsi dó csalá d

bó l származott . Édesapja, Kuffn er Jakab Bfeclavban közt iszteletben ál ló nagyvállalkozó volt .A család vezetékneve újkori eredetű, a Kuffner nevet az eredeti Koppl helyett csak I I . József



pátense alapján vették fel, mely kimondta, hogy a zsidó családok néme tes hangzású vezeték

nevet használ janak. Édesanyja, Hamburger Netti prostejovi szá rma zás ú zsidó lány volt . A há

zasságból 9 gyermek, 7 lány és 2 fiú született . Károly 1847. júli us 25 -én látta meg a napvi lágot. Tanulmányait a bécs i műegyetemen és a moso nmag yaró vári gazdasági főiskolán végez

te, ahol viszonylag gyorsan elsajátította a nyelvet. Kuffner Káro ly esetéb en az i skolában szer

zett elméleti ismeretek szerencsés módon keveredtek a gyakorlati élet tapasztalaival. Fiatalos

lendülettel nagyon sok olyan gyártási eljárást vezetett be, melyek a lka lmazása más cukorgyár

ban is általánossá vált .

A cukorgyárak műszaki fejlettségének mércéje a di ffúziós készülék, 4 amelynek te l jesí tőké

pessége m érvadó volt a kitermelt cukor mennyisége szempontjából . A Felvidéken csak a

tapolcsányi és az aranyosmarót i cukorgyár rendelkezett i lyen készülékkel , a diószegi gyá rba n

1874-ben szereltette ezt fel Kuffner K áro ly mint újdons ült gyár os. 1877-ben Kurzwil l J ános

sal közösen szabadalmaztattak egy ta lálmányt , a szállí tóhevedert, mellyel a cukorrépát szállí

tották a feldolgozás színhelyére. Az 1890-es éve k elején Kuffner Ká ro ly egy újfajta sz űrő be

rendezést fejlesztett k i , melynek segí tségével a nyers szi rupból kiszűrték a kristályosítást aka

dályozó rostokat. Mive l 1871-ben egy tűzvész elpusztította a gyárépületet és az áruval meg

rakott raktárakat, 1873-ban megszervezte a gyári önkéntes tűzoltó testületet, melynek tiszte

letbeli e lnöke és egyben védnöke is volt . A községben ekkor mé g nem létezett tűzoltó testü

let, így szükség esetén a gyáriakat hívták ki , ha ú g y m o n d a piros kakas kukorékol t a háztetőn.

A tűzvész után a felújítási munkálatok 2 évet vettek igénybe. I . Ferenc József császár

1908-ban, a testület fennállásának 25. évfordulója alkalmából munká sság ukat elismerve arany

érdemrendet adományozot t nekik.

Kuffner Károly mindig nyitott volt a műszaki újdonságok iránt. 1900-ban e lsőként bevezet

tette a te lefonhálózatot a gyárba, amelynek 8 melléke volt . A fejlett, modern ipartelephez cukorf inomító, műmalom, terjedelmes gazdaság (30 000 hold) is tartozott. A gazdaságokban fő

leg cukorrépát (350 magyar holdon), borsót (600 magyar holdon) termesztettek, az állatte

nyésztés terén főleg a marhahizlalással foglalkoztak. A cukor gyári gaz das ágo kba n Kuffner

Károly szintén úttörőmunkát végzett . A z egyes ipartelepeket és majorságokat , melyek a köz

pont i teleptől 5-20 km távolságra voltak, lóvontatású keskenynyomtávú iparvasút kötöt te ösz-

sze. Tekintettel a 19. századbel i viszonyokra, amikor a legfőbb szállí tási eszköz a szekér volt,

ez a kisvasút nagyban megkönnyí te t t e a kitermelt cukor répa , gabona- és takarmányféleségek

betakarítását. A későbbiekben, amikor a karbantar tása egyre nagyobb beruházásokat igényel t ,

ez a tétel a r észvényesek egyi k neurotikus pontjává vált . A r észvénytársaság a cukorgyártáson

kívül növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is foglalkozott. Minthogy a cukorgyártás

egyik a lapvető követelménye a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagok miné l o l

csóbb beszerzése vol t , a r észvényesek figyelme ér thető módon elsősorban a cukorrépa, és

csak másodsorban a t akarmánynövények, a gabonafélék ki termelésére i rányul t . A mezőgazda

ság terén Kuffner Károly legnagyobb é rdeme a helyi magn eme sít ő intézet létesítése volt , me

lyet 1870-ben kezdtek kiépí teni . Mint j ó gazdász arra törekedet t , hogy önel látó legyen m i n

den téren, a r épamagtermelés tő l a cukorrépa vetéséig, a betakarí tástól egészen a feldolgozá

sig. A magnemesí tő á l lomáson a korszak legjobb szakemberei fogla lkoztak a cukorrépa, a bú

za, a kukori ca kivál ó fajtáinak előá llí tásával, nemesí tésé vel. A környéken vetett búzafajták ke

resztezésével olyan új gabonafaj tákat nemes ített ek ki , mint pl. a diószegi óriás búza, mely az

tán meghódí tot ta jóformán az egész Magyarországot és a környékbel i országokat is. A z új

Diffúziónak nevezzük azt a jelenséget, melynek folyamán a feloldott folyadékok és gázok egymással keveredve

homogén oldatot alkotnak.



bú zafajt ával egyidejűleg (1912-ben) megszületet t a különösen nagy mag v ú Florentin kukori

cafajta is. A cukorrépamag termelésére fokozott gondot fordítottak, s nem egy esetben a tár

saság szorosan együttműködött má s szakemberekkel is, akik megfigyeléseket végeztek a ré paülte tvényeken, és egyúttal a különféle állati kártevők elleni védekezéssel kapcsolatban is

hasznos tanácsokat adtak. Az itt kitermelt cukorrépamag aránylag kisebb súlyú, kb . 300 g-os

répát adott, de ennek a répának jóval magasabb (18%) volt a cukortartalma, mint a szokvá

nyos fajtáké. Jó gazdász lévén, az ismereteit nem tartotta meg csak magának , élő bemutatóval

egybekötött előadásokat rendezett a nyi lvánosságnak, a közönséget ál talában végigvezette a

gyári gazdaságokon is.

A d iószegi mintagazdaság hírneve eljutott a nagyvilágba, számos vendég ellátogatott Dió

szegre, többek között pl. 1914-ben Abesszínia hercege. Belay herceg európai tanulmánykör-

útja során az európai gazdálkodási módszereket tanulmányozta, így udvartartásával nem ke

rül ték el a d iószegi cukorgyárat és a hozzá tartozó gazdaságokat. A herceget 1914. március

8-án fogadta Kuffher Károly és a gyár igazgatója, Jacques Brichta. A vendégek először a

galántai marhahizlaldába látogattak, majd megtekintet ték a mezőgaz dasági munkag épek kiál

lítását a cukorgyár udvarán. A legnagyobb sikert a diószegi speciális gőzgép aratta, melyet

drótkötélen vontattak.

A cukorgyári gazdaságban 5 az országban elsőként alkalmaztak a mezőgaz dasági termelé s

ben olyan módszereket , amelyekkel másutt még csak kísérleteztek. 1881-től rendszeresen

műtrágyázták a termőföldeket a magasabb terméshozam elérése érdekében. Nyitottak voltak

a technikai újdon ságo k iránt is , elsőként (1881-ben) alkalmazták a nagybirto kon a mélyszán

tásnál a gőzekét , 6 amely alkalmas vol t a cséplésre is. A cukorrépamagot a híressé vált diósze

gi vetőgéppel vetet ték. 7 Az által ánosa n használt Kutzer-féle répam agve tőgé pet Kuffher Ká

roly egy nehezé kkel tökéletesí tet te, és ezt a vál tozatot hamarosan átvet te a gépipar is, és a diószegi vetőgép márkanéven hozták forgalomba. Az így elvetett r ép amag egyenletesen és egy

időben kelt k i , ami különösen fontos volt a meg mu n k á lás és a betakarí tás szempontjából . Ez

a módszer ugyan biztosította az egyenletes kelést , viszont rendkívül munkaigényesnek bizo

nyult, de ennek ellenére szinte ál talánosan elterjedt. Az Európa- szert e híres diószegi módsz er

rel, amely egy hatéves főforgóból és bizonyos területeken négyes forgóból állt, több tankönyv

és szakirodalom foglalkozott, külön tanulmányok is készülte k róla. Kuffher Károl y más ik je

lentős találmánya az univerzál is répafeldolgozó gép volt, amelyet a motoros mezőgazdasági

gépek 1913-ban Galántán megrendezett kiállításán mutattak be a nyi lvá nos ság előtt. Kuffner

Káro ly sikeresen hasznosí tot ta a mezőgazdasági termelés és a cukorgyártás során keletkezett

hulladékokat is, így a répaszeleteket vagy a szalmát. Évente 5300 hizlalt fiatal bikát szállítot

tak külföldre, főleg a bécsi piacra és Angliába. A cukorgyártás másik melléktermékét , a me-

laszt 1870-ben létesült szeszgyárban hasznosították. Napi k i termelése 7 hektoliter szesz volt.

A szeszt a cukorgyártás során keletkezett me l l ék t e rmék b ő l 8 és a cukorgyár gyümölcsös ének

feleslegéből égették.

5 A 19. század végén ide tartozott Magyar- és Németdiószeg, Ábrahám, Barakony, Dévényújfalu, Galánta, Gány,

Hodi, Kajál, Kis- és Nagymácséd, Kosút, Majtény, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Nagyszombat, Nebojsza, Nyék,

Páld, Szered, Spáca, Tósnyárasd, Vágszerdahely, Vezekény és Vízkelet.6 A gőzeke két kifeszített drótkötél között mozogva jóval nagyobb földterületet szántott fel a hagyományos módszer

nél, melynél az eke nem fordította meg olyan mélyen a szántóföldet.7 CSERHÁTI - RÖSZLER, 1906. 132.8 A cukorgyártás mellékterméke a melasz és a végszörp, amely még 50 % cukrot tartalmaz, de gazdaságosan már

nem kristályosítható ki.



Ez t a Kuffner Kár oly által kidolgoz ott, az ipari gyártást a mezőgaz dasági termeléssel egy

bekötő módszer t mint kötelező tantárgyat bevezet ték a mosonmagyaróv ár i mezőgazdasági fő

iskolán is. A cukorgyáron kívül az ipartelephez tartozott m é g az 1912-ben létesített hengeresgőzmalom, napi te l jesítőképessége 3 vagon gabona volt. A malmot Kuffner Ká ro ly felesége

után nevezték el.

Kuffner Károl y tevéken ysége nem csupán csak a gazda sági életre korlá tozód ott, közéleti

munkás sága is áldást hozott az egész környékre, munkát és kenyeret adott nemcsak a község,

hanem a széles környék lakosságának. A cukorgyárban kezdetben csak 200 mun kás t alkal

maztak, vezetése alatt azonban az á l landó alkalmazottak száma 1000-1200 között mozgott, az

i dénymunkák alatt ez a szám megkétszereződött . Szinte már megtiszteltésnek számított , ha

valaki a gyárban dolgozhatott. A gyári alkalmazottaknak a cukorgyár mellett kül ön lakót ele

pet építtetett takaros kertes családi házakkal, ahol a magasabb beosztású t isztviselők laktak. A

t isztviselők gyerekei számára magániskolát rendezett be, ahol francia és néme t nyelvet is ok

tattak. 1872-ben, amikor a községet árvíz fenyegette, személyesen is bekapcsolódot t az élet

mentésbe, amiért a király elismerő okle vélb en részesítette. A Kuffner cs alád szívügyé nek te

kintette a szegény sorsú gyerekek, falusi iskolák, tanítók segélyezését. 1891-ben a magyardió

szegi új iskola építését jelentős összeggel segélyezte, a cukorgyár gazdaságaiban éíő cselédek

gyerekei számára pedig két iskolát tartott fenn saját költségén: fizette a taní tók at, lakást, fűtő

anyagot biztosított. A z iskolák színvonalá ról tanúskodi k az a tény, hogy a kezdeti évek után

már nemcsak a cselédség, hanem a környékbel i falvakban lakók gyermekei is odajártak, ho

lott az ő szüleiknek má r tandíjat is kellett fizetniük. A j ó t ékonykodáson (tej- és ruházkodási

akciók, cipőadományok, karácsonyi ajándékcsomagok) kívül a család hozzájárult az építésze

t i emlékek felújításához is , támogatták a hazai amatőr színjátszók csoportját és a környékbeli

kulturális előadásokat.

Kuffner Károly széles körű közéleti tevékenységet folytatott, aktívan bekapcsolódott több

állami szintű szervezet, egyesület és intézmény munkájába is . Min t a Szlovákiai Cuk orgyá

rosok Egyle tének az e lnöke Pozsonyban, a Csehs zlov ák Ipari Szöv etség nek (Prága) alelnök e,

a Cukorgyárosok Központi Egyletének (Prága) alelnöke, a Nagybirtokosok és Bérlő k Mező

gazdasági Egyletének helyettes e lnöke, a Pozsonyi Börze alelnöke, a Galántai Hitelbank e lnö

ke, a Budapesti Sörgyár közigazgatási tanácsadója hatékonyan befolyásolta legfelsőbb szinten

is az ipari termelés és a mezőg azdasá g körül felmerülő problémák at. Munkáss ágán ak elisme

réséül 1896-ban nemesi rangot kapott, a „de Diószegh" e lőnévvel, és 1904. december 4-én

megkapta a bárói címet is. A családi címer tervét a királyi címerfestő, Krahl E rnő készítette,

és 1905. május 3-án hagyta j ó v á a magyar királyi belügyminiszter. 1909-ben újabb megtiszteltetés érte. A párizsi világkiállításon va ló részvételéért - ahol az egész Magyarországot kép

viselte - , királyi elismerésként arany érdemkeresztet kapott. A király nevében a kitüntetést

Széli Kálmán miniszterelnök adta át.

Kuffner Károly 37 éves korában nősült, választottja, Maria Franciska de Firmian bárónő

volt, aki az olaszországi Corona Mezzé városból származott . A család határozott ellenzése da

cára is (tekintettel a bárónő keresztény hitvallására) a fiatalok Bécsben kötöttek házasságot, a

vőlegény feltételezhetően ekkor tért át keresz tény hitre. A házasság megnyitotta előtte a leg

magasabb körökbe is az utat, amit ki is használt . A családi hagyományok szerint a jól kiépí

tett ipartelepet az egyetlen fiú, Raoul őrölte . A sokoldalúan művelt, világot látott fiatalember

azonban inkább intellektuális beállítottságú volt. Második felesége, a hírneves lengyel festő-

nő, Tamara de Lempická hatására alig hét évvel apja halála után eladta a családi birtokot és

külföldre költözött.



A család több évt izedes tevékenysége hathatósan hozzájárul t Diószeg és k ö n y é k e iparoso

dásához, fej lődéséhez.

Fe lhasznál t irodalom

CSERHÁTI -

RÖSZLER, 1906.

SZEMZŐ, 1979.

Cserháti Sándor - ifj . Röszler Károly: A cukorrépára vonatkozó kísérletek

1905-ben. Budapest 1906.

Szemző Béla: A cukorrépa-termesztés Magyarországon, 1808-1938. Bp.,

1979.

A cukorgyár udvara



Báró Kuffner Károly

Kuffner Raoul, a cukorbáró egyetlen fia



A Kuffner család kastélyának udvari látképe

pokreis hildegarda: a kuffner család szerepe diószeg és környéke iparosodásában

Documents