f 7

VIII évfolyam. Csikszereda. 1912. eember . . szám.

P O L I T I K A I , KÖZGAZDASÁGI É 3 SZÉPIRODALMI H E T I L A P ELŐFIZETÉSI ÁliAK:

Egész cvre . . . . H korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona.

Egyes szám ára 1(1 tillér. Mogjolenik mindon vasarnap.

::: FELELŐS SZERKESZTŐ D r . G A A L K N D l í l í

SZKliKESZTÓSÉGi l'r. Gaal Endre lakása, Csíkszereda (llikó-utca)

KIADÓHIVATAL; APAFl'I MIHÁLY-UTCA 13. SZ. (Gyiinös Gynla).

Hirdetési dijak előre fizetendők. Kéziratok nem adatnak vissza.

1913. — Háború és béke. —

A szeretet és családias érzékek ün-nepe, meghozta a nemzetközi helyzet nagyfokú enyhülését; de bdsö politikánk változatlanul az éles és kíméletlen h.irc jegyében áll.

A nemzetközi helyzet javu' ,> nem-csak a közgazdasági élet érzi meg, de családok, társadalmak, nemzetek nem tud-nak hová lenni örömükben, hogy a há-ború veszedelme kisebb lett, mint a milyen volt még két hete. A világháborútól való általános irtózás nagyban hozzájárult a béke ügyének megerősödéséhez. Önérze-tes országok ugyan készen álltak rá min-den pillanatban, liogy életbevágó érdekeik védelmére kardot rántanak, s azl mind-addig nem dugják vissza hüvelyébe, a mig vagy az ellenséget végkép le nem győzik, vagy az ő legutolsó zászlóaljaik is el nem pusztulnak a modern fegyve rekkel vivott rettentő harcokban. A bátor-ság, a harcias erények, a merész lépé-sekre való hajlandóság korántsem halt ki a népekből. Csak a tűnődés és megfon-tolás lett nagyobb, hogy érdemes-e, mily határig érdemes, s milyen célokért: rásza baditani a világ kulturnépcite oly vandál mérkőzés iszonyatát, a melynek a véres balkáni harcok csak szelíd bevezetését képezik ?

Valóban, ha az utolsó harminc esz-tendő történetét vizsgáljuk, nem találunk a világtörténelemben egyetlen korszakot sem, amelyben kevesebb háborut visel-tek volna egymással a nemzetek, mint az utolsó három-négy évtizedben.

A régi módi háború ártatlan enyel- j gés, veszélytelen játék volt a nagy ilép hadseregek modern háborúihoz. Meg a borzalmakban és veszteségben oly gaz-dag porosz-francia háború eseményei is eltörpülnek az japán-orosz háború szörnyű pusztításai és pokoli ötletei mellett. S bár a világ két legerősebb katonai állama mérkőzött 1870-ben egymással, a kis bal-káni népek háborújában nagyobb számú seregek operáltak egymás ellen, mint Gra-velottenál, Mettznél és Szedánnál.

Akármi legyen az oka a külügyi vi-szonyok jobbrafordulásának: a harc koc-kázatától és rettentő pusztításaitól való félelem, a népek nagyobb békevágya, s a nemzetek sorsát intéző hatalmasok na-gyobb megfontolása, annyi szent, hogy vígabb és kellemesebb ujesztendeje van a népnek, mint amilyenről a legrózsásabban látó optimisták ábrándozhattak. Fiaink, a

nemzet fiatalságának, erejének, remény-ségének, jövőjenek egyrésze még mindig a határszéleken, fegyverben tölti ugyan a karácsony i ünnepeket, de már inkább csak elővigyázatból és óvatosságból, mint fe nyegetó háborús veszedelmek miatt.

Akik közülük már H08-ban is fegy-verben voltak, azok egyszer már átélték a mostani izgaiinakat. Akkor is most is meghátrált a végzet ami monarchiánk szivósága, okos mérséklete és tiszteletet gerjesztő katonai előkészületei elől. Ami akkor történt, az történik most is: a jól felkészült hadsereg, s az okos szivóss <g-gal, megfontolt határozottsággal dolgozó diplomácia megmentette a bekét.

A belső politika arénája annál han-gosabb is harciasabb í.-ép Magyarorszá-gon. isten csudája, hogy kibírjuk tiz évre tartó pártvillongást, ádáz marakodást, egy-más becsületének es tisztességének kö-römmel való lehántását Annyi erőieszi-téssel, oly áldozatok árán, annyi makacs kitartással: fel lehetett volna virágoztatui az országot, ahelyett, hogy ide súlyesz-teltük. Amennyi erővel szinte elvesztettük, annak a ieléveí megmenthettük volna a hazát.

Amily reményeket keltő és megnyug-tató az uj esztendő a nemzetközi politi-kában, oly vigasztalanul fekete a belső politikában.

Az ellenzéki pártok eszte'len gyűlölete, nuigahittsége, coljai és fegyverei, taktikája a régi maradt, l'eheletlenségük és teljes vakságuk ugyan nyilt szemmel látható, a sikertelenség átka hozzátapad minden lé-pésükhöz, az oiszág megunta őKet s örök-egyforma gyermekcsinjeiket; de azért ők mennek az úttalan utakon tovább. Ban-dukolnak tovább a sárga homokon, a szürke sivatagban, egy uj gondolatnak és szán-déknak egy liiss italvize nélkül. Tevéik gyomrában hordják magukkal a régi, el-csépelt módok és eszközök állott vizét. Ha nagyon elszomjaznak, levágnak a szenl tevékből egyet, s az annak gyomrában található langyos itallal csillapítják égető szomjúságukat.

— Csikvármegye folyó évi I4u. zárnában újólag visszatör arra az IKţyro,

amely annak id- j 11 felelős szerkesztő-jére, Vakár P. Ari búrra oly Bzomoiuun tnegpofozlatáaával végződött, H a mely miatt ŐC.-étn Gaal Alajos ellen testisir té* miatt bün'ető eljárást is tett folya-matsa a neki kiadott orvosi bizonyítvány alapján. Ám legyen, ha féktelen termé-szete még most som nyugodott meg,

csak elő vele amit tud, talán valamilyen befejezése ennek a« ujabb hajszának is le. z. Én a „Csikvármegyé'-től sohasem fóltem, anuak felelős srerkesztőjétől Vákár P. Artúrtól annál kevésbé. Az a támadás, ami erről a helyről ered, en-gemet ern birói uton, sem lovagias u!on nem zseniroz. Az emberek, akik elol-vassuk ezeket az írásokat, amúgy is 'isztáhb:u látnak ebi), n a dologban, mint aki a pennát forgatja. A papir türelmes. A< újságban ugy is kell heccekuek lenni, mert hanem a publikum unottan csapja ü . zt', .Ure»", de ha tele van valamelyes atrocitásokkal, hát megvan az érdeklő-di ... Szóval lás.-uk hát mit is akar? Azt i.'.-i íja, hogy velem szemben bizonyítson. Uizonyitsa azoknak az állításoknak a \ i )dis.igát, a melyeket annak idején ine gir . Ho o , : . bizonyítsa. Éu azt ir-am í.uu-.; U-jé-u, hogy kérem a bizo-

njiiso-. Most is az áilitom, hogy kérem, hugy ennek nyomatékos igazságát

. djon, kijolen'ctn, hogy aajátkezüleg irva kgy k.r-st adiaui be a törvényszékhez, a lyb.u könyörögve kérem, hogy min-

id' .r, ami Vákár P. Arthur ellenem Ibizonyítani kivan, magam is bizonyítani kiTi m. Meri hat igy lesz anuúl teketebb az, aki valóban fekete, s annal tisztább az aki valóban fehér.

Dr. Gual Endre.

Mi lesz az ellenzékkel? Most már csak arra kíváncsi az egész

orszagbau mind -tiki, hogy mit fog tehát aÍ ellenzék csinálni, a választójogi re-formnak küszöbönálló napirendre kerü-1 vd eset u? Bjlemegy-e javaslat alkot-mányos parlamenti táigyaiásaba előbb a bizottságban, azután a píémutnban, vagy pedig meg most is a sztrájkolás kényel-mes helyzetében marad, melyhez nem kell, se ludás, so készültség, se vitázó-kepesseg, csak éppen annyi fáradság s-ük égés, hogy a k pviselőurak bemen-jenek a képviselőház pénztárába, fizetés osztás idej- n, egyébkor pedig távoltart-sak magukat a nemzet törvényhozásának a hazától. Vájjon az önkéntes számki-vetés elkopott színpadias jelmezevei akarják-e tovább is leplezni szellemi szegénységüket, vagy pedig a végkép-pen meddő dologialunság taklikáját ab-buithagyva, ras.aujak-e magukat arra, liogy a napirendre kerülő korszakos ja-vaslat fűlött niiuden ellenzékhez méltó hatalmas vitát indítsanak ? Erre kíváncsi most az ország közvéleménye.

-ik oldal S Z É K L Y S É G . szám.

Mi bármit tartsuuk is az ellenzék eddigi magatartásáról, vagyunk olyan jó véleménnyel a 120—150 tagu kisebbség felől, hogy legalább kétharmadrésze már önmaga is elkedvetlenedett a teljesen eredménytelenné bizonyult obstrukciós taktika tulhajlásaitól és ezentúl se eztráj kölni nem kiván, se pedig a házban sí-polni, kerepelni, ha 'cm komoly elhatá-rozással réezt akar venni az országgyű-lés munkájában, akképen, uliogy ez egy hivatása magaslatán álló ellenzéki párt-nak mandátumból folyó kötelezettsége. Ma pedig a kisebbse i pártok tagjainak túlnyomó része az abszentálással való szakításra határozza el magat, az ese're alig hisszük, hogy a kisebbség kisebb-sége magára hagy va tovább is az ed-digi összeveszett oktalan taktika folyta tása mellett sokáig kitarthatna.

Nem is Ithet ez logikuson máskép, mert most már még cink ürügyet se lehot kieszelni a ház tanácskozásaiból való távolmaradásra. A kitiltás ideje jobbadán minden arra i'élt képviselőre nézve lejár, a szabad bemenet uija min-denkire nezve nyitva lesz, a sz'.ilidari'as álokával nem lehet erőszakoskodni, azután utóvégre a mandátum is kötelez, a legutóbbi időközi választásokon pel dául néhány kerületben ellenzéki kép viselő korült ki győztesen, hat váljon ezek is szírajkoiLiak e? Nem joggal mondhatnák-e a választópolgárok: hiszen mi nem az országháztéri kávéházba kül-döttük a képviselő urat, nem mellé, ha nem be az országházba, teesek oda be menni! Mindennél fontosabb ok pedig arra, hogy az ellenzek szinte az ese tnények hatásával kényszerítve láss:>. magát a parlamentnek ujev utan meg-kezdődő tanácskozasaibau normális mó-don részt venni, maga az az egyetlen körülmény, hogy a vslasztojogi reform, életbevágó nagy kérdéséről lusz szó, a egy ilyeu kérdés tárgyalásából s e mi-féle ellenzék semujjteie alkotmányos állatnbau magát ki uem vonhatja. Hi kívánná, az egyjeleutőségü lenne ma-gára nezve az öngyilkossággal.

Pláne a mi ellenzékünk nem von-hatja ki magat, mert hiszen a választói reform neki is programmja, söt ugy «lólváu egyetlen régóta sürgetett prog-rammja. Hiszen ez az egyetl n elvi ktf-telés, mely a szövetkezett pártokat a tisztesség látszatával együvé ttlzi. Ki ne emlékeznék arra, liogy a véderöreform tárgyalásakor éppen ez volt a jelszó: előbb a választójog, azután a véderő I Ez volt a priusz.

Most tehát itt van a régóta várt és követelt javaslat. Józan ésszel lehetet-len feltenni, hogy ehhez az ellenzők komolyabb része egy hatalmas es tár-gyilagos vitábun hozzá nem szólna. Ha szerinte rossz azon reformtervezet: an-nál inkább előtérbe tolul az ellenzék kötelesség. Ez nem a képviselő urak magándolga, nem holuii kisszerű hiúsági kérdés, hanem a nemzet messzekihat, nagy életérdeke. Ennek megalkotásából tehát egyetlen képviselőnek sem szabad magát kivonnia.

Az uj társulati adó lényeges újításai. Irta dr. Lakaer Aurél, pú. titkár. A nyilvános számadásra kötelezett vállala-

tok adója a magyar pénzügyi jogban mint önálló adónem az 1875: XXIV. t.-e ben jelent-kezett elóször én pedig mint az egyetlen ailó, melyet mi Ausztriánál előbb alkottunk meg. Ausztriának a mienk szolgált mintául.

Az ezen év végéig életben levő törvény

és az újévkor hatályba lépő reform között említésre és figyelemre méltók s következő különbségek : a régi 10"/,-os adókulcsnak há-romféle knlcsesá felbontás», sz eddigi 3 évi üzleti eredmény helyett az egyévi eredmény-nek adóalapul vétele, alkalmazkodás a keres-kedelmi törvényhez és a bizottságok elejtésé-vel az adó kivotése a pénzügyi hatóságok által.

Az adókulcsnak a régi törvényből átvett 10'/„-os alapján kiviil a másik két kulcs : a 7, illetve S'/o a kizárólag ipari termeléssel foglalkozó vállalatokon kivül jobbára csak a bányavállalatokat érinti, a szerint, amint azok köszéntermeléssel, vagy ásványoknak terme-lése mellett azoknak feldolgozásával is foglal-koznak. Ezen utóbbiak 50/„-OH megadóztatása alá tartoznak a báoya-segédmüvek és bizo-nyos minősítéseknek megfelelő szövetkezetek. Célszerű lett volna különösen gyakorlati szi'm pontból miudazon jövedelemnek egyforma adó-kulcs alá vonása, amely a bányamivelésből és a vele kapcsolatos iparágak Illeméből ered. mert ezeu egységes jövedelmeknek sz adó-kivetés céljára leendő szétválasztása és több-féle nd il u'cs közötti megosztása a különb-izó. de egyébként folytatólagos űzi mágak szoros benső kapcsolatánál fonva, a kivetési eljárást nehé'keRSÓ, bonyinla>m issá teszik. Ezt Wekerle tíiiudor is elismerte Mégis ragaszkod <tt ahhoz, hogy a bányavállalatoknak összes üzleti tevé-kenységéből eredő jövedelme ne kizárólag egy adókulesesal rovassák tne^ ós álláspontjának vedelmére felhozta, hogy a 7 és 5Qo-os adó-kulcsnak a 10°/, os kulcs melletti fentartása i. adófizetéssel járó igazságos és arányos köz teb I viselés szrni|>ontjből szükséges, mert egy-részt i finomítás és a félgyái talányok feldől gozása : bányászattól teljesen fiigzetlenül is tért fogl 1 a társadalom gazila^ngi életében, és másrészt, mert a finomítás és az ezzel kap-csolatos iparáguk körében, melyi k ugj üzemi, mint üzleii szempontból a többi gyáripari vál-lalatokkal hasonló megítélés alá esnek, már nem-lépnek előtérbe azok a közgazdasági köve-telmények. amelyek a nagy kockázattal egy-bekötött bányaművelés enyhébb megadóztatása mellett szólunk. Igy az adókivetés nehézkes sege mellett csupán szépséghibává törpül i barmas adókulcs, melynek egyébkent a többi indokain kivül megadja a létjoga; a-on körül méuy is, bogy a bányatermékeknek az elsó feldolgozás határait túllépő további átatakitá-sara már a külön csak ezeu iparral foglalkozó vállalatokkal való egyenlő megadóztatás szem-pontjából is a magasabb adókulcs alá tartozik.

A tárgyalt újításoknál kevésbbé szives fogad-tatásban részesUlt nz adókivetés módjának uj alapja, mely az adókivetöbizoitságok eJujtesé-vel a nyilvános számadásra kötelezett vállala-tok adóiánuk elsőfokú megállapítását a péuz-ligyiguzgató águkra (kir. udófelügyelőség) ru-házta át. Ezeu rendelkezéstől való idegenke-dés pedig nem indokolt. Azon adók kivetésére, mel)éknél a helyi viszonyoknak és a jövede-lemre kiintő körülinéuyeknek ismeretére van szükség, vagy ahol az adóalap megállapítása csak a viszonyok mérlegeleso mellett történ-hetik, ott helye van az adózó közönség koré-ból alakított adókivető és adófelszólutnláti bizottságoknak. Ott ezeu tényezők hivatottak uz adó alapjának meghatározására és helyes, ba nemcsak magának az adózónak, de mindeu adóköteles felnek hozzászólási jogi van biz-tosítva a nyilvánosság elótt tartott tárgyaláson. Ellenben oly adok megállapításánál, «melyek-nél a viszonyok mérlegelésének semmi szerepe nincsen, hanem az adó kivetése csupán egy számvetési müvelet, az önudóztatás elve sze-rint alkotott bizottságok helyett az adminiszt-ratív közegek műkuilosének Igénybevétele egy-szeiübb, megbízhatóbb, gyorsabb és takaréko-sabb kivetési módszer. Egyes vállalatok külou böző időkben készítik el es terjesztik elő mér-legeiket, miáltal a regi rendszer szerint az

adókivetés folyamatában szakadozottság állt elő ói m bizottság az év folyamán több Ízben is kénytelen volt ülésezni, költségeket okozva az államkincstárnak és gyakran zavarokat a pénz-ügyi hatóságoknak. Különösen a társulati adó megállapításánál judokolt az adókivetésnek az adminisztratív közegek hatáskörébe utalása azon körülmény folytán, bogy a nyilvános szá-madásra kötelszett vállalatok adójánuk kive-tése alkaltnaval sohasem a helyi es üzleti viszonyok ismeretére alapított és a mérlegelés körébe eső kérdések vltasák, hanem azon jogi kérdések képelik a döntés tárgyát, hogy vala-mely bevétel a jövedelemhez számithato-e vagy pedig valamely kiadási tétel levouható-e abból? Megnyugvásul szolgai, hogy ezen jogi kerdé-eldöutése vegsó lokou a közigazgatási bíróság eié tartozik.

Meg egy lényegtelennek latszó alaki újí-tásra kell rámutatnunk. Az 187ö. evi törvény eime volt: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok es egyesületek adója. Az uj étkor éietbelepó törvény neve : A nyilvános szama-dasra kötelezett vállalatok kereseti adója. Miért leit kereseti adó? Az elsó pilauatra alig hiuné valaki, liogy e kis formai változás mily lényé-gét tartalmaz. Ugyanis a kereseti adó elneve-z.-s abban leli magyarázatát, bogy a vállala-tok — inas kivetesi alapon — jövedelemadót is fizeiuek. Látszólag ellentétben vau ugyau a jövedelmi adunak a szeiueiyes jövedelem ösz-fizesaegure alalupitott termeszetevel, hogy az uem lizikai szeinelyekre is alkalmaztassák, azoubau itt az általaaos jövedelmi pótado tueg-szüueaevel a jövedelemadó lep annak hely ebe és a vállalat miut jogi szsmely kepezi a jövil dcLcmado alanyát.

A regi törvény három évi átlagával szera-beu az uj tarsuiati adó alapját egy évi üzleti eredmeny kepezi Europa minden allaraaban, hol az adórendszerek sarkpontja, a jövedelem-adó be van hozva. Kzzel együtt vetik ki a tarsuiati adut is é v e n k e r t az elózó évi üzleti eredmeny alapján. Holyeslóssel kell fogadui ezen ujitast, mert a három évi átlag alkal-mazása a kivetest merevvé tette és a gyakor-latbAU som vált be. Azou részvénytársaságok és szövetkezetek megadóztatasánál, amelyek barom ev óta meg fenn nem állnak, vagy amelyeknek jövedelmei reszben ideigleues adó-uieutesssget elveznek, bonyolult arányszámí-tások voltak szükségesek. A három evi állag elejtése tehát az adókivetés egyszerűsítésére is lényegesen kiliut. El fog esni annak a szük-sége is, hogy az előző egyes évekre eső adó-köteles üzleti uyereségösszegek, melyek az elóző adóévre már jogerősen meg voliak álla-pítva, aa ujabb adókivetésnél ismét elbirálás tárgyává tetessenek. Az üzletüket a monarchia mindkét államának területére kiterjesztő vál-lalatok adókivetése szintén egyöntetűbbé válik, inert.Ausztriában a nyilvános szamadásra köte-lezett vállalatok adózásában ugyaucsuk az előző évi merleg alapján állapittutik meg az adóalap.

A társulali adóknak nem csupán alanyait adja a kereskedelmi törvény (1875 : 37. t.-c.), de ezeu alanyoknak alakulását, szervezetét, minden mozzanatát egészen az egyesülés és csödvagyon felszámolásig szabályozván, a két törveuy összhangba hozatala elkerülhetetlen volt Ugyanis a társulati adók 1875-ben köz-velieuül a kereskedelmi törvény megalkotása elótt létesült es uz utóbbi törvénynek az elób-biro való visszahatása ily módon ugyanakkor még nem volt kellőképen mérlegelhető, ugy, hogy a gyakorlati élet idük folytan e ket tör-vény közölt több hézagot mutatott fel. Ez okozta azutau azt is, hogy u később alkotott ideiglenes adómentességeket biztosító törvé-nyek Igen sokszor hiányosan illeszkedtek bele az 1875. évi alaptörvény által megállapított kivetési eljárás kereteibe.

5 . szám. S Z É K E L Y S É G 3-k oldal.

Kamarai közgyűlés. A marosvásárhelyi keresk. és iparka-

mara 1912. dec. 18-án kettős teljes-ülést tartott Biirger Albert alelnök vezeté-sével.

Délelőtt 11 órakor gyászközgyülést tartott, melyben kegyeletes megemlékezés történt a pár nap elótt elhunyt Tauszik B. Hugó kir. tanácsos, elnök érdemeiről, ki 22 éven át volt a kamara elnöke s igy a székely közgazdasági érdekek lelkes, vezető harcosa.

Bürger alelnök tartalmas emlékbeszéd-ben méltatta az elhunyt érdemeit, erős színekkel megrajzolva a kórt is, melynek nehézségei közepeit élt, dolgozott, irányí-tott és vezetett a tudásával, tapasztalatai-val, szerénységével és páratlan szivjósá-gával mindenkit lekötelezett elnök.

Utána a tisztikar nevében Sz. Szakáts Péter titkár, a kamara keresk. osztálya nevében Harmath Sándor kam. tag, az iparososztály r, evében Bustya Lajos alel-nök, a levelező tagok nevében pedig Deák Lajos kir. tanácsos tanfelügyelő mély fáj-dalommal emlékeztek meg a néhairól.

Folytatólag a titkár bejelentette a rész-vétnyilatkozatokban kondok-álok megem-lékezését. Részvétüket kifejezték Beöthy László keresk. miniszter. Stelina József államtitkár, Szterényi József ny. áll. tiL-kár az összes hazai kamarák, a magyar vámpolitikai központi hatóságok, közin-tézetek és számos jóbarát és ismerős.

Harmath Sándor indítványára a ka-mara 500 koronás alapítványt tett Tauszik B. Hugó nevén később meghatározandó jótékonycélra. Csiki Miklós indítványa kapcsán pedig elhatározta, hogy életnagy-ságú arcképét a kamara gyűlésterme szá-mára megfesteti.

Végül Hints Miklós kir. táblabíró a család seniora mondott köszönetet a csa-lád nevében a kamara kifejezett rész vétéért.

Délután 3 órakor kezdődött rendes tárgysorozattal ez évben az utolsó teljes ülés.

Bürger Albert alelnök ezúttal is mély fájdalmának adott kifejezést a kamarát Taüszik B. Hugó elnök halálával ért gyász-eset fölött, kinek sikerekben gazdag hosz-szas működése a kamarára fényt derített s az általa képviselt közgazdasági érdé kek különböző ágazatában maradandó nyomokat hagy.

Kapcsolatosan elhatározta a teljes ülés, hogy mivel a kamara újra alakilasa kü-szöbön van, akkor az elnöki szék ttjra betöltetik, addig az ügyeket Bürger Albert és Bustya Lajos alelnökök vezessék.

Tárgysorozat rendjén az Országos Ipar-tanácsba tagul Bustya Lajos alelnök kül-detett ki. Megválasztottak egyben a ka-mara kerület adókivető bizottságába, 1913. 15 évekre a rendes és póttagok. Elkészíttetett a székely fiuk ipari kiképzé-sére szolgáló 913. évi költségvetés. Konkrét panasz alapján elhatározta a teljes iilés, hogy egy Csíkszeredából kiindult hólapda rendszerű üzleti visszaélés ellen a törvé-nyes lépéseket megteszi. A magyar vám-politika központ íentartásához a kvota-szerü költséget megadták. Tudomásul vették, hogy Szakáts I'éter a keresk szak-oktatásügyi nemzetközi egyesület magyar-országi osztályába tagul választatott. A kamara újra alakítása ügyében az előké-szítő munkálatok megindították. A köz-lekedési tanácsba Tauszik B. Hugó helyébe Bürger Albert alelnök küldetett ki. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalásával az ülés végett ért.

Szinliáz. Szombaton Berkoviea és társa címii énekes

bohózat került szilire, Nem nagy igényit da-rai, : természet ellenes és mesterkélt bonyo-dalma azért állandó derültségben tartotta a szép számban megjelent közönséget. A jól ii.-szetaiiult gördülékeny előadásról Réthely, Szűcs Mariska, Makai, Tomborné, Uélbelyné és Garay Irén gondoskodtak.

Vasárnap délután teljesen üres ház előtt a Hit éJ Haza cimll népdrámát adták.

Este a városunkban már rég nem adott „Cigány" népsziumU uem nagy érdeklődést kellett, Nagy hatással játszotta a Jelen Uózsi a cigányleány szerepét. Makay sikerült cigánya feltétlen dicséretet érdemel. Karkas, Tomborné, Tallian a szokott jók voltak.

Hi tfőu este megismételték a „Csókszana-toriura- operettet városunkban még netn lá-tott esekt-ly szamu küzüuség elótt. A kik nem látiák, sajnálhatják, hugy nem élvezhették végig Buday llouka művészi alakítását.

Ivedden délután gyermek előadás volt. — Színre került .Hófehérke" tündérrege igen bá-lás publikum elótt.

Karácsony első napjának estélyen a hét első ertekkel biró müvét láttuk. Színre került Jaruó György uj operettje a .Tengerész Kató." Vegro egy tuekes mü, mely teljesen elüt az uiolibi időben látott ugy zeueileg, miut ineso-szüvés szempontjából teljesen értéktelen ope-rettekről. Cselekménye nem nagyon bonyo-dalmas, de azért kedves és szórakoztató, zeneszámai egytől-egyig értékes és tartalmas alkotások. Fóerdeiue a darabnak, hogy egy mesterien megalkotott főszerep központja az egész cselekmenynek. — Ebben a szere|»beu valósággal brílliruzott Buday Ilonka. Minden jelenete, minden szava és eueke az igaz mű-vészét ineguyilváuulasa. A közönség elragad-tatással honorálta kiváló tzubrettünk ezeu legújabb diadalát Az est sikeréből kivették részüket: Uethely, Karkas, Tomborné, Garay, Szűcs Mariska és Tallián Makay túlzott; Veress még uem tudott megbirkózni a szerep nellezsegeivel.

CaiUortükon t Bukov telt hazat vonzott. — Nagy hatással játszottak Tompa, Tallián és Jeleu Rózsi.

Heti masor a következő: Dtc^mU-rSO au „Niuca tovább*, Jelen Rózsi

jutalumjateka. December 31 én „Kabaré". l'J13 január 1. „Gyimesl vadvirág", Makay

jutalomjatéka. 2-an, .Éva" (bérletszünet). 3-án, vagyok a uéui". 4 én, „Kornevillei harangok". 5-én. .Éva" (bérletben). G-áo, „Sarkn.ityu", esetleg .Miniszterelnök*. 7-én, .Ábrahám a meny rszágban". 8-án, .Karkas". 9 én, „Kedves Augusztin".

CSARNOK. Kóré házban.

Óh hogy mulatunk körülöttem Csuk én nem tudok vigadni még Mikor lesz egyszer Istenem Hogy ledől szivemről is u jég.

Nem bántnak, vágyak szenvedélyek Kialszik lelkemből uz élet... Eltemetett mély dúlok Síromban ringussutok.

Mtltrui Ferenc tíflu.

hogy harminc éves koromban meggyilkol-janak...?!

Mekkora reménységgel néztek felém az enyémek és most miuden oda van... ó, hát ki meri mondani, hogy vannak, jó és okos embe-rek...? A jókat és okosakat bolondok házába zárják, mert hogy többen vannak a bolondok a kisebb részt kiáltják ki bolondnak, akiket tehát ki kell taszítani a társadalomból, hogy a gazemberek szabadabban garázdálkodhassanak.

— Hallgass! már a hálószobában vannak... és hallod e, dob pereg odakint, jön az ellen-ség !... Összecsendültek rettenetes zenéléssel a kaszák és a fejszék. Kgy hang sem hallat-szott más, csupán közben sűrű koppanás.

— Tudod-e mi kopog? a kaszák földre dobják az emberek fejét... Most halkabb a koppanás... tudud-e miért?.. Mar sok fej van a földön és arra hullanak az ujabb fejek...

— A csengés is halkabb... — Fogynak a harcosok, kevesebb kar ka-

szál. Világosodó világosság borult most reánk

és láttam, hogy tűzpiros vér szivárog be az ajtó alatt.

— Nézd, jaj, vérrel telik meg a szoba és abba fulladunk.

Ne felj! hallod, már alig csendülnek a kaszák.

Most ömleni kezdett a vér a kulcslyu-kon is.

— Meneküljünk — kiáltottam és felszakí-tottam az ajtót.

Véráradat zúgott szembe velem és én úszni kezdettem abban. Az ajtók nyitva voltak és a párolgó vérben kiúsztam az udvarra. Fejekkel volt az tele es amint a vörösség rájuk sütött, lattam, hogy ide-oda mozognak a szemek. Egyik fa mellett idegeu ember állott, kopo-nyájában bevágott fejsze csillogott, vér csur-gott a hatan es a fát kaszálta.

— Testvérem... testvérem — szóltam hozzá — mit csinálsz?

Felém fordult rettenetesen villogó sze-meivel.

— Te élsz? — kérdezte. — Azt hiszem, élek. Ugy goudoltam mindjárt levág és a kaszát

kiejtette kezéből. — Hat nem kell mindenkinek meghalni ?

— nionJta halkabban. — Nem tudom — szóltam. — Te kiráiy vagy akkor — és már alig

értettem, hogy mit beszél. — Ea testvéred vagyok — feleltem. — Ea ó tem halt meg ? — mutatott véres

ujjával a barátomra. birui kezdtünk A haldokló elterült a föl-

dön és a fejsze kifordult a fejéből. Most el-tűnt a vörösség és keletről nagy fehér madár közeledett harsogó szárnycsapással. Mintha óriási folyó törtetne az utcán, uuy patakzott ki a kerites alatt a vér s ahogy nagyobbodott a fehérség, láttam hogy ft-jek is úszkálnák a felszínen. A haldokló felemelkedett és végig-tekintett az elesetteken.

— Szeutaéges ég! — ordított fel rettene-tes fajdalommal — nézzétek .. nézzétek... a testvéreinket gyilkoltuk le... mind magyarok feküsznek a földön... és mi azt hittük, hogy az ellenség tör reánk és ök is azl hitték az ellenségük vagyunk, ...nézzétek, jaj, a testvé-reinket gyilkoltuk le...

Sóhajtott, széthasított feje lehanyatlott és az agya szivárgott ki a földre...

Háború az udvaron. Irta: Ssini Lajos.

(Folyt, vége.) Léptek kongtak már a műteremben ós iui

eszünket veszítve bujtunk a fürdőkádba. , —- Borzasztó — zokogott a barátom is — i

borzasztó... hát őzért tanultain, ez $rt éheztem,'

Köröskörül pedig fehéredett a reggel, köd szakadt alá a hegyekből és a fázódó fákat betakargatta. Most miuden eltűnt és ugy lát-szott, niiutha tej öntötte volna végig a tájat. Ekkor valahol a tejfehér ködben fölbúgott valami g)ár sipja és én borzadozva emeltem fel fejemet köuuyes párnáimról.

4- oldal. S Z É K L Y S É G . szám.

H I R E K . — Kinevezés. Gyalókay Sándor főispán dr.

Márton László lőszolgabirót a szépvizi, Biró Ferenoz plébánost a madélalvi róm. kath. iskola gondnokává nevezte ki.

— Újévi üdvözletek megváltása. Farkas Imre pü. számvizsgáló újévi üdvözletek meg-váltása cimén, a csíkszeredai sétatér alap javára szerkesztőségünknek 5 koronát adott át. Az összeget rendeltelési helyére juttattuk.

— Rabbivalasztas Csíkszeredában Szép rendbeu folyt le folyó hó 22-én Csiksze redában az izraelita rabbiválasztás. A válasz-táson dr. Gaal Eure eludkőlt. A választás a Glazuerre 188 szavazatot adtak le, mig Adlerrc 4 szavazatot.

— Cselédjutalmazások. A m. kir. töldmi-velésügyi miniszter Zerkula János csikrákosi gaz-dasági cselédet, ki Hiánya Kristóf gazdaságában szolgál, és Benedek János gyergyószentmiklósi gaz-dasági cselédet, kí Csiki Dénes gazdaságában szol-gál, hűséges és megbízható szolgálataikért 50-5U korona pénzbeli jutalomban részesítette s egyben nevezetteknek elismerő díszokleveleket adományo-zott. A pénzbeli jutalom és díszoklevelek a napok-ban érkeztek le a vármegye főispánjához, Jlegjutal-mazottaknak a jutalmakat a felesiki és gyergyószent-miklósi lőszolgabirák ünnepélyesen lógják átadni.

— Halalozas. Vákár Lukács gyergyószent-miklósi kereskedő Budapesten öngyilkosságot követett el. Ainiut beszélik az öngyilkosság oka a rossz gazdasági esztendő és pénzügyi krízis miatt anyagi zavarok voltak. Temetese Gyergyószentmiklóson folyó hó 28 -áu volt.

— Kész a választójogi javaslat A Nép-szava közzétette a Lukács miniszterelnök kije-lentése szerint ellopott uj választójogi javas-lat szószerinti szöveget, csupán a statisztikai adatokat és megokolást nem sikerült nevezett szocialista lapnak megszerezni. E javaslat hi-telességét a kormány sem cáfolja, tehát való-nak kell tartanunk. E váratlan leleplezés arra bírta Lukács László miniszterelnököt, hogy már december 31-én a javaslatokat a képviselő-ház tárgyalása alá bocsájtja. A javaslat szerint vállasztó lesz minden 24 éves magyar állam-polgár, ki érettségi vizsgával vagy ezzel egyenlő képesítéssel bír, minden 30 éves magyar állam polgár, ki hat elemi iskolát végzett, minden 30 éves írni-olvasni nem tudó magyar állam polgár, ki legalább 40 korona egyenes állami adót fizet. A javaslat Lukács kijelentése sze-rint az intelligenciára és megbízhatóságra van alapítva. A szavazás csak a törvényhatósági joggal felruházott városokban lesz titkos, kí-váncsian várjuk a részleteket, melyek a tör-vényjavaslatot statisztikai és más felvilágosító adatokkal kellőképpen megvilágítják, miután igy hozzá szólani sem lehet.

— Adó- én illetéküyyt axemle. Az uj folyóirat becember havi füzete igen gazdag, változatos és magos színvonalú tartalommal jelent meg. Benne többek között Benedek Sáu-dor a pénzügyi közigazgatási bíráskodás szer-vezeti kérdéseiről fejezte be nagyérdekü tanul-mányát, amelyben a ketfoku pénzügyi kózigaz gatási bíráskodás behozatalát sürgeti. Szilassy Zoltán a mezőgazdák uj adózási helyzetét tárja fel ós a megalkotandó reformban számos köriy-nyitó újítást követel. Dr. Kein. r Ede a nap-számosok és ipari munkások súlyos uj adó-terhét, Dr. Lakner Aurél pt-dig az uj társulati adó lényeges újításait tárgyalja. Érdeklődést keltók Dr. Mártfy Edéuek az átutalási eljárás péuzügyi és közgazdasági jelentőségéről Írott igen alapos fejtegetése, amely eddig még nem publikált saámuda.okkal van támogatva. Végül kiemeleudók Dr. Balogby Györgynek a pénz ügyi dilekiumről írott cikke és Lukacs Ödou nek az adó reform és helyhatósági adóztatás cimü jeles és átfogó tanulmánya. A főrovatok igeu kimerítő joggyakorlatot tartalmaznak, a mely az adózó közönségre igen jelen'ős fon-tosságú Érdekes közlemények foglaltainak m g a füzetben a fővárosnak 11113 evi költség-élő-irányzataról, a boszniai söradó pótlékról, Po-zsony varos értékemelkedés! adójúról, a berlo és haszonbérlő altal elvállalt adutlzetesi köte-lezettségről és a hazadókataszterről. A leg-újabb szakirodalomnak részletes ismertetése

be az 5 ives füzetet. A szemle megrendelhető annak kiadóhivatalában Bpest, V. Alkotraáuy-u. 19. és ezen lap, kiadóhivatalában is.

— Pisztráng költőház a földmlveléslsko-lánál. A földmivelésügyi miniszter által a csík-szeredai lialásztársaság részére engedélyezett államsegély felhasználásával, a csíkszeredai tn. kir. földinivesiskola liavasalji gazdaságában pisztráng költőházal létesített. A költőliáz 30,000 szivárványos pisztrang-ikra kiköltésércelegendő. Ikrákat a tavasz folyamán ugyancsak a föld-mivelésügyi miniszter adományából a közala-pítványi javak Znióváraljai pisztrátigos gazda-ságából fogják szállítani. Az uj költőliáz felül-vizsgálata f. hó 22-én vagsárnap volt meg az országos halászati felügyelőség, a m. kir. föld-mivesiskola igazgatója és a csíkszeredai ha-lásztársaság kiküldöttjeinek közbenjöttével A písztráng-ivadék egyelőre az ivadék-nevelő tóba jut, ahonnan a csíkszeredai halászati társaság állal kijelölendő patakot, Olt stb. benépesíté-sére fog felhasználtatni. Kivánatos lenne, hogy ebben az időben a kijelölendő vizeken a ha-lászat minden eszközzel, a legszigorúbban meg-akadályoztassak. Ez intézkedesek megtételére, valamint a kijelölések megejlésére közgyűlés összehívása volna szükséges.

— Az Erdélyi Róm. Kalh. Tanítóegyesü-letek Szövetségi választmánya folyó hó 11-én Csíkszeredában tartotta félévi rendes gyűlését Zsögrtn Zolién tanítóképző tanár elnöklete slatt. A választmány tőként a közgyűlési határozatok vég rehajtásával foglalkozott. Kzek során kiemelkedett a felekezeti tanítók fízetésrendezése érdekében . képviselőházhoz benyújtott kérvény ügye, a Szö-vetség központjának Gyulafehérvárról Csiksomlyóra történt áthelyezésével kapcsolatos jelentés és az alapszabályzat néhány §-ának módosítása. A vá-lasztmány sz elnöki jelentésekből sajnálattal veszi tudomásul, azt hogy most, midőn a tanítóság anyagi és szellemi emelkedésének biztosítása szem-pontjából az egyesek lelkes tömörillésére volua szükség, a Szövetség némely tagja (mint pld. a a lvoluzs—dobokai és a marosi r. kalh. tanitü-egyaslilet) közömbösen távobnarad és még életjelt sem ad magáról a központnak. Ellenben örvende-tesen veszi tudomásul a választmány, hogy a kö-zel 250 tagot számláló csikvánnegyei Hóm. Katii. Tanítóegyesület belépett az Erd. liúm. Kath. Ta-nítóegyesületek Szövetségébe és euuek egyik ki-váló tagját, Szláv ik Ferenc fögimu. h. igazgatót Zsögüu eluök a Szövetség központi alelnökévé nevezte ki.

— Hány percent haszon várható a mű-trágyák után ? Egy rendkívül érdekes és hasz-nos könyv kerül ki legközelebb a sajtó alól: Matlaszkovszky Tádé közgazdasági írótól »A zuperfoszfát közgazdasági jelentősége Magyar-

országon. cim alatt. Ebben a könyvben az országos növénytermelési kísérleti állomás kí-sérletei, — s más jelentékenyebb kísérletek alapján ki van mutatva, hogy melyik növény-nél milyen hasznot lehet elemi a szuperfoszfát alkalmazásával, ugy amint itt következik: bú-zánál 122%, rozsnál 113%,, zabos bükkönynél és ulánna vetett rozsnál 104°/0, árpánál 50%, cukorrépa és utána vetett árpánál 18670, takar-mányrépánál és utána vetett árpánál 2O6°/0, zabnál 78"/„, burgonyánál agyagtalajon 56"/„, burgonyánál homoktalajon 76" „, cukorrépánál 87%, takarmányrépánál 15u"/0, lucernánál 397"/0 ballacim szénánál 554" „, lóherénél 89—26ü°/o, homoki dohánynál 350® o, televény földön ter-melt dohánynál 327" n, réti szénánál 118"0, hegyi szőlőnél 300%, homoki szőlőnél 385%.

Rendkívül érdekes számok ezek, a melyek kell, hogy minden gazdát a mülrágyák hasz-nalatára serkentsenek.

Hazassag. Vindornyalaki és her-teletidi Hertelendy Uéues, özvugv Her-telendy Andorné, született uadasii 8ár közy Ír,na lia eljegyezte dapaai Llapsy Aimyt, özvegy Dapsy Frigy,-sné, szüle-lett csiktsploeai Lázár Juliska leányát.

— Atbelyezes. Török Kálmán szabadk-ti m.iv. mérnököt saját kerém'r

tsyergyo,- ntiniklósi máv. oszn.iyrii r nökségiuv helyezték át.

— Bicskázás. Kajtár József csikdán-falvi lakos folyó hó 11-én János Józseffel összeszólalkozott, miközben bicskáját elő-rántva, János Józsefet súlyosan megse-bezte. Kajtár ellen súlyos testisértés vét-sége miatt a bűnvádi eljárás folyik.

— Községi vizsgálatok. Dr. Sándor

ben szokásos községi vizsgálatokat járása községeiben megkezdette.

— Alispánból újságíró. Lovassy An-dor tordaaranyosmegyci alispán beadta nyugdíjaztatási kérését, melyet már el is fogadtak. A volt alispán Kolozsvárt tele-pedett le és lapot fog indítani. Mint ki-tűnő publicista az egész ország előtt is-meretes.

— Hatósági közeg elleni erőszak. Fodor Dezső Lajosé csikvacsárcsi lakos f. hó 8-án Péter Lajosné korcsmájában több társával mulatott s midőn Szakács And-rás községi biró zárórára figyelmeztette, bicskával támadt a községi biróra, de megszúrni nem tudta, inert többen ideje-korán lefogták. Fodor ellen a bűnvádi eljárás folyik.

„Honatya". Mátrai Ferenc Béla Csik-vármegye kir. segédtanfelűgyelő „Hon-atya" cimmel — mint közöltük — egy felvonásos szatirikus vígjátékot irt, mely kis könyvalakban is megjelent, s megren-delhető 60 fillérért a szerző cimén ; Mátrai Ferenc Béla segédtanfelügyelő, Vármegye-ház földszint 28 szám.

— Nagy vadászszerencse. Nagy Sándor csikszentmártoni birtokos hírneves vadász a mult bélen a csckcfalví erdőn két darab, ha-talmasan kifejlődött vaddisznót ejtett zsákmá-nyul. A remek példányok egyike kan, a má-sik pedig koca volt s azokat igen sokan meg-bámulták.

A tanszer kiállitás segélye-zese. A vallás és közoktatásügyi mi-niszter a vármegye törvényhatósági bi-zottságának azt a határozatai, melylyel a esiki rom. kath. tanitó-egyesület kez-deméuyezésére Csikvármegye tanitokara altal a:; 1911 évi Szeptember havában rendezett tanszer kiállítás költségeire, 300 koroua segélyt szavazott meg, jóvá-hagyta.

— Az arva és szeretetház léte-sitese. A vallás es közoktatásügyi miniszter Csikvármegye törvényhalósági bizottságának azt a határozatát, mely-lyel az árva és szeretetbáz épületének átalakítására, felszerelésére, berendezé-sére szükséges 40,000 koroua költség-többletet engedélyezte és azt kiutalta, — jóváhagyta.

— Csendőri iaktanyak epitése A vallás- és közoktatásügyi miniszter Csikvármegye törvényhatósági bizottsá-gának a határszéli csendőri laktanyák felépítését kimondó határozatát jóvá-hagyta.

Az U Z V Ö l g y i Ut kiépítése. A m. kir. keres-kedelemügyi miniszter az urvölgyi törvényhatósági kiizut kiépítésére a törvényhatóság által kérelmezett államsegély tárgyában keletkezett ügyiratokat kiegé-szítés végett azon kedvező kijelentéssel adta visz-sza, hogy az államsegély engedélyezése ez idő sze-rint nem áll módjában, ellenben az esetre, ha a törvényhozás a törvényhozási közutak folytatólagos kiépítésére és fejlesztésére ujabb beruházási hitelt fog rendelkezésére bocsájtani, a szóbanlevő útvo-nalnak ezen hitel terhére leendő kiépítését jóiudu-latu megfontolás alá veszi. Az útvonalnak Romá-nia területére eső folytatását illetőleg előterjesztett kérelem — a leirat szerint — ez idő szerint tárgy-tulun.

— Az itltinxtek zsoldjának rníc\ Az uj véderőtörvény idevonatkozó r e n d e l k e z é s e i n e k

végrehajtása gyanánt 11113. január 1. napjától kezdve a hadsereg kötelékében önként visszama-radt szakaszvezetők és káplárok napi sEoldja 7U fillérről HU lillérre, illetőleg (káplároknál) 40 Ullér-lói 50 lillérre fog emelkedni.

Laptulajdonos: dr Nagy Bónl.

kritikája és a szerkesztői üzenetek zárják I Gyula felesiki főszolgabíró a minden év

FEJŐS BIVAL ELADÓI Öt éves. Naponta 5—6 liter tejről f e l e l ő s s é g adatik.

U t b a i g n z i t t a U i a d ő l i i v a t a l .

5 . szám. S Z É K E L Y S É G oldal.

Erdélyi vevőink kényelmére Brassóban. Kapu-utca 60. szám alatt

2 S £ FIÓKÜZLETET L É T E S Í T E T T Ü N K .

Butorszükségletét mielőtt feilezué, te-kintse meg raktárunkat, miután cégünk egész Erdélyben a legversenyképesebb és legnagyobb raktár felett rendelkezik.

S z é k e l y é s R e t i b u t o r g y a r o s o k

Marosvásárhely, B r a s s ó , Széchényi ter 47. Kapu utca 60.

Hitelkepes egyeneknek arfeleine les nélkül r e s z l e t t ' i z e t e s r e is.

Árverési hirdetmény. Gyergyócsoinafalvi közbirtokosság

eladja Gyergyocsomafalva közsegházá-nál 1913 evi január ho 16 án d. e. 10 orakor kezdődő zárt Írásbeli aján laiok benyújtásával egybekötött. uyiivá nos szóbeli árveréseu a tulajdonát ke-pező Gyi'rgyóesomafiilva köz eg In á-rában fekvő erdejeben tala ható aiaob részletezett faanyagokat.

1. Töke Máté nevü erdőrészbon darab 1—263. folyó számmal leszámo-zott egyenkint átlag 0 Ili" m1, össze sen 44 m* nettó haszonfatömegünek be csült luc és jegenye fenyőfát valamint 66 darab lícet bekergezett és ükörulba vontatott állapotban. Négy százharminc (430) korona kikiáltási ár mellett. 13a natpeuz 50 korona.

2 Ballóuti erdőrészben 255 darab 1—255. foiy ószamnial leszámazott egyen kint átlag 0 322 m\ összesen 82 tn nettó haszonfatömegünek btcsüil luc fenyőfát, valamint 52 darab lucfenyő lécet lekérgezett és ökörül ba vontatott állapotban hétszázkileucvcn (790) kor , kikiáltási ár mellett. Banatpenz 80 K

3. Bege Imre uti erdőrészbon 330 darab 1—330 darab folyószámmai le-számazott egyenkint átlag 0.371 iu', összesen 122 m', nettó haszonfatöme-günek becsült lucfenyőfát és 258 drb. luceuyó lécet, egyezerkettöszáztiz (1210) korona kikiáltási ár mellett. Bátia'penz 130 korona.

4. Halaspatak fejő, Bartis ht'gye nevü erdőreszben 289 darab l 289. folyószámmai leszámazott egyenként át lag 0255 m', összesen 74 m" nettó haszonfatömegünek becsült lucfenyőfát, valamint 157 darab lucfenyő léeet, het-százharminc (730) korona kikiáltási ár mellett. Bánatpénz 80 korona

5. A Hegyes nevü erdőrészben 1555 darab 1 —1555. folyószámmai leszáma-zott egy enkint átlag 0 332 m*, össze-sen 515 m' nettó haszonfatömegünek becsült, lucfenyőfát, valamint 295 dib. lucfenyő lécet lekérgezett es ökörutba vontatott állapotban. Négyezerkilene-százötven (4950) korona kikiáltási ár mellett.

6. A Szilágyi-utja nevü etdőrészben 753 darab 1—753. folyószámmai leszá mázott egyenkint átlag 0 234 m', ösz-szesen 176 m" nettó haszonfatömegünek becsült lucfenyő és jegenye fenyőfát, valamint 268 darab luc éa jegenyefenyő léc. Egyezerhétszázharminc (1730) kor. kikiáltási ár mellett. Bánatpéuz 180 korona.

7. A Grádics patak nevü erdőrész ben 533 darab 1—533. folyószámmai

leszámazott egyenkint átlag 0.516 m', összesen 276 m" nettó haszonfatömegü-nek becsült lue és jegenyefenyőfa va-lamint 220 darab luc és jegenyefenyő léc lekérgezett és ökörutba vontatott á l l a p o t b a n . Kettóezorhutszázhetven (2670) korona kikiáltási ár mellett. Bá-natpénz 270 korona.

8. A Borsos útja nevü erdőrészben 383 darab 1 —383. folyószámmai leszá-mazott egyenkint átlag 0 286 m\ ösz szesen 10!) m* nettó haszonfatömegünek beesüit lucfenyőfát lekérgezett es ökör-utba vontatott a .apotban. lîţţyezernegy-ven (1040) korona kikiáltá -i ár mellett. Bánatpénz 110 korona.

9. A Nagylokoldal nevü erdőrészben 531 d trab 1—531. folyószámmai leszá mázott egyenkint átlag 0.374 m', össze-seu 198 in3 nettó haszonfa'ümegüttt-k becsült lucfenyőfát, valamint 62 darab lucfenyő léeet. Bgyezerkilencs áz (1900) korona kikiáltási ár mellett. Bánatpénz 190 korona.

10 A I'u na nevü erdőrészben, a Székely Ferenc útja, gyergyócsomafalvi magánbirtokok, Rokaly útja (Szarvas gödör) a gyergyóesomalalvi nagybir-tokosok e r d e j e , v a l a m i n t Gyer gyóalfalu község határa állal határozott területen tala ható összes szél'.örött iue-fenyflfát, mely hozzávetőleg 9800 m1

brutó haazonfatömeget teliét ki, kiter-melés uián uto'.agos termeléssel meg-állapítandó íatömeg után köbmeteren-kiut 7 korona kikiáltási ár melleit. Bá uatpéuz 7000 korona.

Eikésvti érkezett ajánlatok és uíó-ajnniatok 11 m fogadta nak el.

Kikiáltási aron alui a fatömeg nem fog eladatni.

A részletes árverési valamint szer-ződési feltetelek a gyergyócsotnafalvi közbirtokosság elnökén '1, valamiül a gyergyószentmiklósi m. kir. erdőgond-noksag irodijában a hivatalos órak alatt betekinthetik.

Gyergyócsotnafalva, 1912. december. Borsos [Vlihály, Rokaly Alajos, küzb. jegyző. kózb. elnök.

Szám: 1952—912. Fenyőfa eladási hirdetmény.

Csikszentgyörgy község a községhá-zánál 1913 evi januar ho 18-an delelött 9 orakor kuzdódó lárt Írás-beli ajanlatokkal egybekötött nyilvános szóbeli árveréseu eladja a tulajdonát képező és Csikszoutgyörgy község hatá-rabau fekvő III. vágassorozat (Benesd— Legyénd) nevü erdejében 1463—912. keli. szamu határozattal kihasználásra engedelyezett és törzsenként kibélyeg-zjtt lucfenyő állományt.

A lucfenyő állomány, mely eladás tárgyat kepezi tórzsenkeuti felvétel alap-ján a következőnek van becsülve:

A Bi-nezsd-Legyénd uevü III. vágás-sorozatban mintegy 19 3 k. hold terüle-ten 2098 drb. 20—72. állag 40 cm. át-mérőjű lővön álló lucfenyöfa, mely tör-zsenkenti bemerés szerint 2208. in1

liaszoutát tartalmaz. Kikiáltási ára 18341 korona, az, az

Tizeuny olcezerháromszazuegyvenegy ko-rona.

Ezen erdőrész a községtől 6-4 kiló-méterre a csikszentsimoni vasútállomás-tól 14 9 klmterre fekszik, melyből 11-9 kiinti- köalapos Ui.

A kihasználás időtartama 1 (egy) év. Uáuutpenz a kikiáltási árnak legalább

lOVa. Árverési és szerződési feltételektől

eltéro, vagy későn erkezó, utó- és távi-rati ajanlatok nem fogadtatnak el.

Eiadas becsáron alul nem történik. Az arveresi és szerzodesi feltételek

Csikozeutgyórgy község elöljáróságánál es a csíkszeredai m. kir. járási erdő-gondtioksagnai a hivatalos órák alatt megiekiutheiók.

Csikszcutgyörgyon, 1912. december no 22-en. Puskás bajos s. k., ţAiktos János s. k.,

kózs. jugjzó. közs. biró. 1-3

Elvem nagy torgalom és kevés haszon.

ÉRTESITES. Felhívom a figyel-mei a t. bútor- ós

varrógép vásárló közönségnek, hogy bárki mielőtt bútort és varrógépet vá-sárolna no mulassza el raktáromat meg-tekinteni, hol az összes rak áron levó

bútorokat, úgymint:

ebédlő-, háló-, szalon- és irodai berendezések, bőr-garnitúrák. díványok és

".. mad rácok n m mimlcn kivitelben és rendkívüli nagy

választékban, valamint

a legjobb gyártmányú varrógépek, kerékpárok, gramafonok és lemezek melyek Igen jutányos árban és kedvr»zó fizetési feltételek mellett lesznek eláru-sítva. Minden tfilem vásárolt varrógépért 6 os 10 övi jótállást vállalok. Varógé-poket 27 fo.lnttól, gramafonokat 20 fo-rinttól és kerékpárokat 5.") forinttól fen-nebb árusítom. Varrógépek, kerékpárok és gramafonokhoz mindenféle alkatrés/.ek kaphatók. JavitjNoknt a legjutnnyosabb — arórt essközlök jótállás mellett. —

T i s z t e l e t t ő l :

A U E R M A N N KSNÁCZ — llutor- és varrógép nagyraktára. Csíkszereda, Kossuth-utca!) szám.

(Lukács Jul'ska-félo bérpalota.) 44 M

D á n i e l J ó z s e í , nyugdíjas k. jegyző,

Gyergyószentmiklóson, miut másutt vállalatok, magánosok, községek, közbiriokosságok és más erkölcsi tesiüíotekuél barmuly képességei-nek megfelelő irodai munkát, vala-mint ügynükösködest is szívesen készséggel elvál lal . 3_5

Kívánatra biztosítékot is nyújt.

I H . L A 1 3 O Î belsőség, szép = = = = = = = = = gyümölcsössel melynek utcai frontja 30 méter. C i m e l a p k i a d ó h i v a t a l á b a n .

Hi olcsón és lol itar lisirolm tegyen prjöat.

lnfórmációk, inkassók, kétes követe-lések megváltása, tranzakciók, tize-to-képtol.-n eégok szanálása, egyez-ségük tiuaueirozása, moratoriumok kieszközlése és megállapodások léte-sít .-o, a hitelezők meglátogatása

kapcsán. 2—10

Lloyd Ilitelvédő Egyesület, Budapest, Aitdrássy-ut 24 szam.

M i 177-45., 42-«., 119-11. Sllrgíitim: IMU. Közbenjárók dijaztatnak.

6-ik oldal. S Z É K L Y S É G . szám.

Siflm 12950-912. tlkvi. Hirdetmény.

Csilrtaploeza község telekkönyve tagosítás kBvetkeztebcn átalakíttatott én ezzel egyidejű-iig wokTA az Ingatlanokra nézve, a melyekre a> 188«. XXIX. az 1889. XXXVIIL és az 1891. XVI. t.-c. a tényleges birtokos tulaj-donjogiunk bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. t.-c.-ben szabályozott eljárás a telek jfgj-zSkönyrl bejegyzések helyesbítésével kap-esolalosan foganatosíttatott.

Kz aszal a felhívással tétetik közzé : 1. hogy mindazok, kik az 188G. XXIX. t.-c

15. és 17. J§-ni alapján ideértve a§-oknak az 1889. XXXVIII, t.-c. 5. és 6. §-aibau és az 1891. XVI. t.-c. 15. §-a a. pontjában foglalt kiegészítéseit, is — valamint az 1889. XXXVIII t.-c. 7. § a éa az 1891. XVI. t.-c. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy az 1886. XXIX. t.-c. 22. §. alapján történt törlé-sek érvénytelenséget kimutatják, e végből tör-lési keresetüket hat hó alatt, vagyis folyó évi julius hó 15 ik napjáig bezárólag e telek-könyvi hatósághoz nyújtsák be, inert az ezen meg netn hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, a ki időközben uyilvauköuyvi jo-got szerzett hátráuyára nem szolgálhat;

2. liogy mindazok, a kik nz 1886 XXIX. t-c. 16. es 18. §-ainak eseteiben ideértve az Móbbi {-nak az 1889. XXXVIII, t.-c. 5 éa C. f aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése elleneben ellentmondás al nini kivannak, írásbeli ellent-mondásaikat h it hóuap alatt, vagyis 1913. evi julius ho 15-ik napjaig bezárólag a telek-könyvi hatusagboz nyújtsák, mert ezen m»*g nom hoHsz-abbithaió záros határidő eltelte után ellentraoodasuk többe figyelembe vétetni nem fog i

3. hogy mindazok, a kik a telekkönyv át-alakítása tárgyában tett intézkedések által, nem különben azok. akik az 1 es 2. pontban körülirt eseteken kívül 1892. XXIX. t.-c. sze-rinti eljárás és az eunek folyaiuan történi be-jegyzések által előbb nyert nyilvánköny vi jo gaikst bármily irányban Bértve vélik,ideértve azokat Is, akik a tulajdonjog arauyanak az 1889. XXXVIII, t.-c. 16 S-a alapján történt bejegyzeaet serelmesnek találják — e tekiu-tetben felszólalásukat tartalmazó kérvényUkit a telekkönyvi hatésaghoz hat hónap alatt, vagyis 1913 évi julius hó 15-ik napjaig be-zárólag uyujtsak be, mert ezen meg nem hosz-szabbitható záros határidő elmulta után átalakításkor közbejött téves bevezetésből szár-máié bárminemű igényeket jóhiszemű harma-dik szemelyek iranyaban többé n"tn érvé-nyesíthetik, az emlitett bejegyzéseket pi dig csak a törvény rendes utján és esak az idő-közben nyilváukönyvi jogokat szerzett harma-dik személyek jogaiuak sérelme U"lklil támad-hatják meg.

Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek a kik hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át. hogy a mennyiben azokhoz egyszer-smind egyszerű magolatokat is csatoltak, vagy Ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a tlkvi hatósagoal átvehetik.

A kir. törvényszék, mint tlkvi hatóság. Csikszereda, 1912. évi augusztus hó 1-én.

H 9 Üzlet m e g n y i t á s i je lentés .

Van szerencsénk a n. é. közönséget e? ulon is értesíteni, liogy Csíkszeredán, Apaffy Mihály-u. 4 sz. a. fióküzletet nyitottunk és kérjük I. vevőinket, hogy eredeti Singer varrógépekben, varró-gépalkatrészekben, lükben és varrógépolajban beálló nzükségletüket fenti üzletünkben fedezni szíveskedjenek. — Cégünket a n. é. közönség szives jóindulatába ajánlva, maradtunk teljes tiszteletlel: S I N 6 E R C0. V A R R Q 6 Í ? R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G

Ezen c^gról ismerhetők F i g y e l m e r t e t é s : Az összes fel azon üzletek, — ^ | más üzletek által „SINGElt" amelyekben „SINGER" varrógépek Árusít tatnak Gépeink nem szorulnak ajánlatra, csak arra kell ügyelni, hogy megfelelő helyen vásároltassanak.

név alatt forgalomba hozott varrógépek egyik régebbi szer-kezetűek után készültek, ame-lyek ujabb családi gépeink mö-gött szerkezetben, szolgáltatási képességben ós tartósságban is meszso elmaradnak, 18-52

Dr Muzsnay ak, kir. tsMkt albiró. A kiadniány hiteléül:

Kozma, kir. talckkKiiy-vvczctú

Sz. 2482—1912.

Hirdetmény. Aulirott Csikcsekefaiva község elől

járósája községben elhalálozás folytán megürült kSzjegt babai állásra pályázatoi hirdet.

Évi fizetés 180 kor. és szabályreu d»lsi síertni megallapiíott látogatási dij

Oklevéllel fölszerelt pályázati ker vényok 1913. «vi januar ho 6 aig az elöljárósághoz beny ujtaudók.

Választás Caikceokefalva község ht rtnái 1913. evi jannftr ho 7-en dél-után 2 orakor lesz.

Gsikcsbkefaiván, ber hó 24-én. Gftbosi Lajos,

kúia jegy/o.

1912. évi decoui

Tamás Gábor, 1—2 kbxH. biró.

Türvényesen belesraett léllegy.

(Şil Ővako-ijuikjérl''>ktclen Ijjpl iHHii/.H',.k'"l '

K inek d r á g a az e g é s z s é g e | és pénzét nem nknrja hiábavaló dolgokra kidobni, az saját érdeké- |q1 ben cselekszik, ha legalább egyszer-kétszer kipróbálja a világhírű Igj

Oroszlán Menthol S ó s b o r s z e s z t ff a háziszerek királyát. fffl

Kapható 44 fill. 1.40 és 2.20 K eredeti üvegekben. j | i'öeláruoltás .•

KELLEK ISTVÁN gyógyszertárában i az „ATTILAHüZ". ?|J

Csifcszentm-rtonba:i e s Tusnádfűrdőn. S Ci-uz. köszvény, reuma, szaggatás, nyilalás, oldalszurás, keresztcsontfájás, derékoldal- vagy hátfájás, izom , és inbántalinak, kar- és hibgyengeaég, mernv végtagok és njjak, görcsök, továbbá hőlés, megfázás, vagy léghtizainból származó bajok azonnal enyhülnek az Oroszlán Menthol Sósborszesz használata által. Ha a fájó testrész a dörzsölést nem tűri, ugy borogatást alkalmazunk. Fogfájás, fejfájás, fejszaggatás, hajhullás, idegesoég, bágyadtság, kimerültség általános gyengeség eseteiben kincsesei ér fel a valódi Oroszlán Menthol Sósborszesz. Torokfájás, rekedtség, gégehnrut, influenza nátha ha fellép, ugz emlékezzék nz Oroszlán Merthol Sósborsz.-szre, mely a legkitűnőbb és legelterjedtebb háziszer. Ezer és ezer más

esetekben is kitűnő sikerrel lesz az Oroszlán Menthol Sósborszesz használva. Minden egye* üveghez bő használati utasítás van mellékelve. Sok ezer hálairat tanúsko-

dik róla, hogy az Oroszlán Mentből Sósborszesz az emberiség jótevője. 22-52

olcsó árszámitás mellett közöltet-nek s felvétetnek kiadóhivatalban.

Nyomatott Vkár L. könyvnyomdájában, C i k i r a