Pedagógiai tervezés és értékelésDr. Virág Irén

Kurzus kódja:02

Készítette: Soós Józsefné

Neptun:MG23D1

Felhasznált irodalom:1. Báthory Zoltán:Változó értékek, változó feladatok-A PISA 2000 vizsgálat néhány oktatáspolitikai konzekvenciája. In.: Új Pedagógiai

Szemle, 10. sz. 2002.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-10-ta-bathory-valtozo

2. Mihály Ildikó: Világraszóló oktatási sikerek és ami mögöttük van. A PISa-vizsgálat finn eredményeiről. In.: Új Pedagógiai Szemle, 12. sz. 2003.

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-12-vt-mihaly-vilagraszolo

3. Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? McKinsey&Company 2007.

http://oktatas.mholnap.digitalnatives.hu6images/Mckinsey.pdf

Fő kérdés: „Miért van az, hogy bizonyos oktatási rendszerek stabilan, jobban teljesítenek, és

gyorsabban fejlődnek, mint mások?”/McKinsey&Company/

Minta: A világ oktatási rendszerei közül kiválasztottak 25-öt, köztük a 10 legjobb

teljesítményűt.

Módszer: Mi a közös a jól teljesítő iskolarendszerekben, milyen eszközöket használnak a

diákok a teljesítményének fejlesztése érdekében.

A vizsgálat eredménye:

1. Biztosítani kell, hogy megfelelő emberekből legyenek tanárok.

2. Biztosítani kell, hogy a tanárképzés valóban hatékony oktatókká képezze a tanári pályára

készülőket.

3. Biztosítani kell, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatást kapjon minden gyermek.

PISA-vizsgálat jellemzői:

¤ Országok összehasonlítása

¤ Összefüggések háttérváltozók és teljesítményadatok között

¤ Összefüggésekre irányuló ország-közi összehasonlítások

Magyar eredmények I :

Magyar 15 évesek a 27 OECD ország mezőnyében 2000-ben:

- olvasásban a 21-26. hely közötti sávban

- matematikában a 20-23. hely közötti sávban

- természettudományban a 13-21 hely közötti sávban

Magyar eredmények II.

- A szülők foglalkozása nagyon erősen meghatározza a teljesítményt.

-Teljesítménykülönbségek nagy része az iskolák közötti és nem az iskolákon belüli

különbségekre vezethető vissza.

Mi történt a PISA-vizsgálatot követően?

● Sajtóvisszhang

● A legtöbb országban részletes nemzeti elemzés készült

● Okok keresése-nyilvános viták, kutatások

● A sikeresek (pl.: Finnország és Anglia) is keresték a magyarázatot

PISA-vizsgálatból a következők mutathatók ki:

Negatív eredmények:

►Nagy különbségek vannak egyes országok között

►Vannak olyan országok, akik annak ellenére maradtak le jelentősen, hogy rendkívül nagy összegeket fektettek az

iskolai teljesítmények között is.

Pozitív eredmények:

►Vannak olyan oktatási rendszerek, melyek saját példájukkal bizonyítják, hogy a kiváló oktatás elérhető

cél.

A McKinsey-jelentés:

☺ A mennyiségi eredményeket összekapcsolja a minőségi felmérésekkel.

☺ Megkeresi a közös vonásokat a jól teljesítő és a gyors fejlődést mutató iskolarendszerében.

A McKinsey-jelentés kérdései:

☻ Hogyan lehet kiválasztani a legalkalmasabb tanárjelölteket?

☻ Hogyan lehet őket hatékony oktatókká képezni?

☻ Hogyan lehet célzott támogatást nyújtani, hogy minden gyermek élvezhesse a magasszintű oktatáspolitika

előnyeit?

☻ Mik a sikeres rendszerek jellemzői?

McKinsey-jelentés célja:A kutatást 2006 május és 2007 március között folytatták le

♠ Megérteni, miért teljesítenek egyes iskolarendszerek jobban, mint mások.

♠ Hasznos információkat kíván nyújtani az iskolafejlesztéssel kapcsolatos vita résztvevőinek, rávilágítva gyermek

iskoláztatásának hatékony javítását szolgáló megoldásokra, földrajzi elhelyezkedésüktől

függetlenül.

Ráfordítások, reformok és eredmények:

☼ OECD szinte minden tagja jelentős mértékben növelte az oktatásra fordított összeget.

☻ Ennek ellenére nagyon kevés rendszer teljesítményében sikerült fejlődést elérni, sőt sok

országban a teljesítmények stagnáltak, vagy romlottak.

☼ Minden OECD ország növelte tanárai számát a diákokhoz képest.

☻ Megállapították, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg.

Különbségek, hasonlóságok:

۞ Óriási különbségek az egyes sikeres oktatási rendszerrel jelentkező országok módszerei között.

Hasonlóságok: felismerték a tanítás minőségének a tanulás minőségére gyakorolt hatását.

Ennek érdekében 3 tevékenységet végeznek hatékonyan:

1. A megfelelő embereket alkalmazzák tanárként.

2. A leendő tanárokat hatékony pedagógussá képzik.

3. Olyan rendszereket és célzott támogatást alkalmaznak, amelyek garantálják, hogy minden gyermek kiváló képzésben

részesüljön.

Következmények:

Azok a reformok, amelyek a fenti célokat nem tartják szem előtt, valószínűleg nem segítik a

döntéshozói szándék megvalósulását, az eredmények javulását.

Finn eredmények a PISA 2000 vizsgálatban:

A PISA 2000 vizsgálatban a finn tanulók kiemelkedő eredményeket értek el.

Minek köszönhető a finn tanulók kiváló teljesítménye?

Iskolarendszernek, vagyis a komprehenzív iskolatípusnak.

/Az iskolatípus nem egyedüli magyarázat/

A finn eredmények elősegítői I:

☺Tanulói érdeklődés.

☺ Oktatási rendszer szerkezete.

☺ Pedagógusképzés

☺ Iskolai tevékenységek.

☺ Oktatást segítő szolgáltatások

A finn eredmények elősegítői II:

☺ Összességében a tanulók családi háttere is kedvezően befolyásolja a tanulói teljesítményeket.

☺ Az oktatásban az ismeretek gyakorlati alkalmazására helyezik a hangsúlyt

☺ Egyenlő esélyek biztosítása, egyes gyerekek szükségleteihez igazodva.

☺ Integrált oktatás

☺ Kulturális és politikai konszenzus

A McKinsey jelentés és a finn oktatás közötti összefüggés I:

☻Az oktatáspolitikai döntések a kulturális környezettől függetlenül hatnak az adott ország oktatására.

☺Finnországban a 20. század folyamán sem került sor politikai konfliktusokra. Hirtelen váltásokra az oktatás

kérdéseiben

☻Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják.

☺Finnországban hatékony a pedagógus képzés, korlátozza a tanárképzésbe bejutók számát, és szigorú rostán kell

megfelelniük.

A McKinsey jelentés és a finn oktatás közötti összefüggés II:

☻A diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg.

☺A tanítás tekintélye fontos Finnországban, a tanári állásokat magisteri fokozathoz kötötték.

Reflexió:

A McKinsey jelentés és a PISA 2000 vizsgálat finn eredményei a jó teljesítmények eléréséhez fontosnak tartják:

☺ a családi hátteret

☺ a családok kulturális kommunikációját

☺ a pedagógusképzés minőségét

☺ a tanítás, tanulás minőségét

☺ a tanulás és tanítás hatékonyságának vizsgálatát

☺ az ismeretek gyakorlati alkalmazását

☺ az írás-olvasási és számolási készséget

☺ a felzárkóztatást, egyéni fejlesztést

☺magas követelmények felállítását

PISA magyar eredmények javítása:

Valamennyi jól teljesítő és gyorsan fejlődő rendszerben a fentebb említett kritériumok

szükségesek az eredmények javításához, így a magyar eredmények javításához is!

„A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükségesÓ

Köszönöm a figyelmet!

☺