presbiteri egyházkormányzat hódmezővásárhelyen zoltán a presbiteri... ·...
TRANSCRIPT
![Page 1: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/1.jpg)
Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen
A presbiteri rendszerű egyházkormányzat a kálvinista felekezet jellegzetessége, mely az
egyházközségek számára felelős autonómiát biztosít. E kálvini egyházalkotmány különlegessége,
hogy az egyházközség világi tisztviselői a világi igazgatástól egészen elkülönülő, saját
önkormányzattal rendelkező testületet alkotva igazgatják az egyházközséget. A presbiteri tiszt
azonban nem elsősorban az egyházközség (és a lelkipásztor) feletti hatalomgyakorlás formája,
hanem fontos szolgálat, amely által az egyház a kulcsok hatalmát gyakorolja. A presbiter tisztség
magyarországi kialakulásának, elterjedésének és a presbitériumok működésének vizsgálata a
magyar református egyháztörténet egyik fontos kérdése.
Az ógörög idős „preszbüsz” szó középfoka, a „preszbüterosz” sok esetben előfordul az
Újszövetségben. Az evangéliumokban ezzel a szóval illették a zsidó nép elöljáróit (Mt16,23; Mk
11,27; Lk 9,22; Jn 8,9) A passió történetben különösen gyakori Máténál a főpapok vagy az
írástudókkal együtt a vének, Márknál a „főpapok, írástudók és a vének” megjelölés. (A teljesség
igénye nélkül: Mt Mk 14,43.53) Az apostoli iratokban presbyteros szóval a gyülekezet vezetésével
és tanításával megbízott személyeket illették. (Ap Csel 11,30; 14,23). A jeruzsálemi zsinaton „az
apostolok és a vének” tanácskozása volt hivatott tisztázni a pogányból lett keresztyének viszonyát a
mózesi törvényhez. (Ap. Csel. 15,2). Az efézusi gyülekezet elöljárói többes számban vének
(presbiterek) voltak, akik elbúcsúztak Pál apostoltól. A pásztori levelekben több utalást is
találhatunk a presbiterekre vonatkozóan. (1 Tim 5,17.19; Tit 1,5) Jakab levele természetesnek veszi,
hogy a gyülekezet élén több vén (presbiter) áll (Jak 5,14). Ezt mutatja, hogy János és Péter apostol
magukat is presbiternek nevezik a leveleik elején. A legteljesebb leírást a presbiter, mint
gyülekezeti vezető feladatáról Péter apostol levele adja (1 Pt 5,1-4).
Összességében elmondhatjuk, hogy az apostoli kor egy-egy gyülekezete élén presbiterek
(szó szerint „vénebbek”) testülete állt, akik között voltak, akik igehirdetéssel szolgáltak (1 Tim
5,17). Ekkor még az elnevezés nem annyira kiforrott, mint a későbbi évszázadokban, a presbiter és
episzkoposz (püspök) gyakran felcserélődik. Az őskeresztyén gyülekezetben a „vénebb” nem
feltétlenül az életkor szerint idősebbet jelentette, hanem a hitbeli nagykorúságra utal, és
mindenképpen lelki vezetői, lelkipásztori tisztséget jelent. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a
presbiterek egyfajta testületet alkotva vezették a gyülekezeteket.
Az egyházi struktúra kialakulását követően, a III. századtól a presbiter egyre inkább a
püspököt helyettesítő idősebb, tekintélyesebb papi személyt (személyeket) jelölte, akik a püspök
![Page 2: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/2.jpg)
segítői, tanácsadó és az egyházi bíróságok ülnökei voltak egy adott egyházmegyében.1 Ez a jelentés
egészen a középkor végéig megmaradt.
A reformátorok közül elsőként Oekolampadius szállt síkra Baselben az egyházközség közös
lelkészi és világi igazgatása érdekében. Szándéka szerint az egyházfegyelmet egy világi hívőkből és
lelkészekből álló testület gyakorolta volna, hogy az egyházfegyelemnek a megfelelő eréllyel
lehessen érvényt szerezni. Ez a törekvése Baselben kudarcot vallott, az egyházfegyelmet a városi
tanács gyakorolta minden más egyházigazgatási üggyel egyetemben.2 A Kálvin által irányított genfi
reformáció volt az első, mely az Újszövetség elveit az egyházkormányzatban is érvényesítette.
Kálvin Strassburgból való visszatérése után fogadtatta el a genfi városi tanáccsal a presbiteri
rendszert tartalmazó egyházi rendtartást.3 Kálvin ekkor írta, hogy „az egyház nem maradhat fenn,
ha nincs az Isten Igéjében megtalálható és a régi egyházban gyakorolt minta szerint meghatározott
vezetési formája.”4 A Biblia alapján Kálvin négy tisztséget különböztetett meg az Egyházban:
(lelki)pásztor, tanító (doktor), presbiter (vén), diakónus. Az egyházi rendtartás értelmében alakult
meg Genfben a konzisztórium az egyház világiakból és lelkészekből álló vezető testülete. 1541-ben
a konzisztórium (egyháztanács) felállításával Kálvin szétválasztotta az egyházi és a világi
joghatóságot (bár nem teljes mértékben, hiszen számos egyházi ügyben továbbra is a Városi Tanács
volt illetékes), és felállította az egyházközséget vezető lelkészekből és polgárokból álló testületet. A
presbiterekből és lelkipásztorokból álló egyháztanács létrehozása Genfben visszatérés volt az
újszövetségi egyházkormányzati rendszerhez, természetesen a megváltozott körülmények között.
A konzisztórium tagjai megalakulásakor 12 világi személy és a 9 városi lelkipásztor voltak.
A világi tagokat a városi tanács testületeiből (Kis Tanácsból 2, Hatvanak Tanácsából 4, Kétszázak
Tanácsából 6 főt) javasolták a lelkészek, a javaslatokat a Kis Tanács hagyta jóvá. A konzisztórium
világi tagjai „tiszta és tiszteletreméltó életű, feddhetetlen férfiakat, akik minden gyanú fölött állnak,
mindenekelőtt istenfélők és lelki dolgokban bölcsek” voltak. Arra is ügyeltek, hogy minden
városrészből legyen tag a konzisztóriumban. Minden csütörtökön üléseztek, hogy megtárgyalják az
egyházfegyelmi ügyeket. A presbiterek (a lelkészekhez hasonlóan) fogadalmat tettek arra, hogy
küzdenek a bálványimádás, az istenkáromlás és minden olyan dolog ellen, ami ellentmond az Isten
dicsőségének és a reformáció szerint megfogalmazott evangéliumnak; mindabban, amiről az
Egyháztanácsnak jelentést kell tenniük, tisztelettel és lelkiismeretesen járnak el, előítéletektől
mentesen, egyedül azért, hogy a városban megmaradhasson a jó rend és az istenfélelem. Végül arra
1 Szántó Konrád: A katolikus egyház története I. köt. 128.o.
2 Baráth Béla Levente – Orosz Adrienn: A presbiteri elvű egyházkormányzás Kálvini értelmezése és hatása
Magyarországon. Debreceni Szemle 2009. 363. o. Továbbá: Spijker, Willem van’t: Kálvin élete és teológiája.
Budapest, 2003, Kálvin Kiadó. 54. o. 3 Genfi Gyülekezeti Rendtatás. Fordítás és magyarázat. Fordította, a bevezető tanulmányt és a magyarázatot írta: Péter
Miklós. Budapest, Kálvin Kiadó, 2012. 4 Spijker, Willem van’t: Kálvin élete és teológiája. Ford.: Galsi Árpád. Budapest, Kálvin Kiadó 2003. 66. o.
![Page 3: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/3.jpg)
is megesküdtek, hogy tiszteletben tartják a városi vezetőség valamennyi testületének a
rendelkezését.” 5
A genfi konzisztórium Kálvin idejében elsősorban egyházfegyelmi ügyekkel foglalkozott. A
konzisztórium célja elsősorban a tiszta evangéliumi eszméket felforgató tévtanok hirdetőinek
megfékezése volt. Másfelől a lelkészileg vagy erkölcsileg kifogásolható egyének magatartását
vizsgálta.6 A ma elterjedt vélekedéssel ellentétben a célja nem az eltévelyedett hívők büntetése,
hanem azok bűnbánatra és megtérésre indítása volt. A konzisztórium felállításával Kálvin célja az
volt, hogy az evangélium a városi lakosság erkölcsében is érvényesüljön. Házassági ügyekben (pl.:
válás) végső döntést nem az egyházi konzisztórium, hanem a világi bíróság hozott, az egyháztanács
a felek kibékítésében járt el. 7
Az egyháztanács által kiszabható legsúlyosabb büntetés az
úrvacsorától való eltiltás volt. A konzisztórium működésének első másfél évtizedében több lázadás
is robbant ki az egyházfegyelmet komolyan gyakorló testület és az azt megalkotó Kálvin személye
ellen. A libetinusok lázadása során Kálvin korábbi egyik nagy támogatója (Ami Perrin) is szembe
fordult vele, követelve hogy az egyháztanács ne tilthasson el genfi polgárokat az úrvacsorától. (A
francia származású lelkészeknek, így Kálvinnak is, ekkor még nem volt genfi polgárjoga.) Később
(„Berthelier-ügy”) történtek kísérletek arra nézve is, hogy az egyháztanács kiközösítést
(sákramentumoktól való eltiltás) tartalmazó végzéseit a város kormányzó testülete, a Kis Tanács
felülbírálja, semmibe véve az egyháztanács (és Kálvin) tekintélyét. Ezen küzdelmekből végül mégis
Kálvin és az általa bevezetett egyházi rendtartás került ki győztesen. 1561-ben Kálvin átdolgozta az
egyházi rendtartást az egyházi és világi hatalom teljes szétválasztása érdekében. Ebben
szabályozták, hogy az elnöklő polgármester nem tölthette be többé az Egyháztanács elnöki tisztét,
mivel ott egyházi tisztségviselőként és nem városi magisztrátusként vett részt. Továbbá az
Egyháztanács tagsága szempontjából eltörölték a genfi polgárok8 közötti megkülönböztetést.
9
Magyarországon a XVI. századi reformátori iratokban többször előfordul a „presbyter” szó.
Azonban ez a szóhasználat (a tarcal – tordai hitvallás szövegét leszámítva) egyértelműen nem a
kálvini négy egyházi tiszt egyikét jelenti, hanem ekkor még (a középkori szóhasználat
folytatásaként) papi személyeket.10
A XVI. századi lelkészi presbitériumok reformátori újítása az
volt, hogy kollegiális módon gyakorolták azt a jogkört, amit a középkorban egy személyben a
5 Spijker, i. m. 68. o.
6 Mc Grath, Alister: Kálvin. A nyugat felemelkedése. Budapest, Osiris, 2001. 126. o.
7 Magyar Balázs Dávid: „Nem jó az embernek egyedül lenni” – Kálvin János a házassági és családi életformára való
nevelés reformátora. PhD értekezés. Debreceni Hittudományi Egyetem, 2016. 73. o 8 Genfben a lakosok három jogi kategóriába tartoztak: habitant, azaz minden jog nélküli lakos, ilyenek voltak a francia
protestáns menekültek és a lelkészek is; citoyen: genfi polgárok; bourgeois: kiváltságos polgárok, a város vezető
testületébe, a Kis Tanácsba is beválaszthatók. A megkülönböztetés eltörlése a citoyen és bourgeois státusuakra
vonatkozott, a habitant-okra nem. Kálvin 1559-ben kapta meg a citoyen státust, de bourgeois sosem lett. 9 Spijker, i. m. 95-97. o.
10 Miklós Ödön: Ősi egyházalkotmányunk védelmében II. Pápa, 1944, Főiskolai Könyvnyomda, 13. o. kk.
![Page 4: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/4.jpg)
püspök gyakorolt.11
Ennek a presbitériumnak a munkájában világiak nem vettek részt a XVI.
században. Ezt a testületet „szent presbitérium”-nak vagy „venerabilis presbiterium”-nak nevezték,
mely egészen a XVIII. századig fennmaradt. Ez fontos a későbbi évszázadok kutatása
szempontjából, hiszen nem gyülekezeti tagokból álló helyi vezetőséget, hanem lelkészekből álló
egyházmegyei illetve egyházkerületi vezetői testületet takar.12
A „presbyter” szó helyi gyülekezeti világi tisztségként az 1562-ben Tarcalon és 1563-ban
Tordán elfogadott református hitvallásban szerepel. A hitvallás Theodore de Béze ’Confessio
Christianae Fidei…’ (1560) művének néhány ponton rövidített átvétele, amely tehát a genfi
egyházalkotmány magyarosított változata.
„A XXIV. Articulus a presbiterek tisztének részeiről szól:
1. Az ekklézsiákat rendben igazgassák, a törvényeket megtartsák.
2. A lelkipásztorokat szükség esetén megfeddjék, sőt megzabolázzák.
3. Minden gonosznak idejekorán ellenálljanak.
4. Mindent megtegyenek azért, hogy az Ecclesia minden akadály nélkül tovább terjedhessen
(…) a presbytereknek majd kiváltképpen való tisztek, hogy a meg hólt lelkipásztorok,
Egyházi szolgák, Diaconusok helyében újakat válasszanak.”13
Azonban a tarcal-tordai hitvallásból hiányoznak Béza hitvallásának gyakorlati rendelkezései a
presbiterválasztással kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk, hogy a hitvallás készítői kikre
gondoltak, kik lennének ezek a presbiterek csak azt tudjuk, hogy feladatuk a gyülekezet vezetése
volt. Nincs tudomásunk a XVI. századból gyülekezeti presbitérium felállításáról.
A magyar reformáció sajátossága, hogy a legtöbb esetben az egyházi ügyek igazgatását a
helyi elöljáróság gyakorolta.14
A helvét reformáció nagy részében ez volt az általános gyakorlat,
melyet Kálvin is, mint az Ige hirdetésében és sákramentumok kiszolgáltatásában közös egyházak
közötti különbséget elfogadott.15
A magyar reformáció egyházkormányzatát a magyar történelmi és
társadalmi helyzet alakította. A szabad királyi városok féltve őrizték önkormányzati
privilégiumaikat, a mezővárosok, majd pedig a falvak is törekedtek egy bizonyos fokon az
11
Miklós Ödön: A magyar protestáns egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában. Pápa, 1942, Főiskolai
Könyvnyomda, 190. o. 12
Hasonló eredményre jutottak a pápai levéltár munkatársai Torkos Jakab XVIII. század közepén végzett
egyházlátogatásának vizsgálatakor: „A venerabile presbiterium tehát nem egyházközségi presbitériumot,
konzisztóriumot jelentett, hanem az egyházkerület vezetőségét.” „Processus Visitationis”: Torkos Jakab
egyházlátogatása 1747-ben. (Közreadja: Hudi József et al.) Pápa, 2011, 48. o.
Ezt erősíti meg Dunamelléken a Tolnai egyházmegye 1725-ös esperesi látogatásának jegyzőkönyve, melyben szintén
szerepel Sanctum Presbiterium, ami egyértelműen az egyházmegye vezetőségére utal. Ráday Levéltár A/10/a1: Tolnai
Egyházmegye Protocolluma (1. kötet) fol. 16. 13
Márkus Mihály: A presbiteri rendszer kialakulása a 17. század közepéig. In: Fazakas Sándor (szerk.): Kálvin
időszerűsége. Tanulmányok Kálvin János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról. Budapest,
2009, Kálvin kiadó, 39. o. 14
Bíró Sándor - Tóth Endre - Bucsay Mihály - Varga Zoltán, i.m., 140.o. 15
Szűcs Ferenc: Kálvin tanítása az egyházkormányzatról. (Reformátori teológiai alapvetés). Confessio XXXI. (2007) 3.
sz. 13. o.
![Page 5: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/5.jpg)
önkormányzatiságra.16
Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri
jog volt, mely a lelkész és a tanítók megválasztására és marasztására, javadalmaik megállapítására,
továbbá a helyi egyházi élet szabályozására vonatkozott.17
A hazai református egyház szervezetében kétség kívül a legnagyobb változást az első
gyülekezeti presbitérium felállítása hozta, melynek világi tagjai voltak. Ez a pápai presbitérium
volt, melyet Kanizsai Pálfi János állított fel. 1612-ben került Pápára prédikátornak, 1615-ben kapta
meg Patai István püspök, majd a következő évben a földesúr enyingi Török István jóváhagyásait a
presbitérium felállításáról. 1617-ben a presbitérium fel is állt.18
A pápai presbitériumnak
kifejezetten „őrálló” szerep jutott: őrködnie kellett a prédikátor élete és tiszta tanítása felett,
hasonlóképpen az iskolai tanító és az iskola működése felett, az egyház felett, hogy idegen tanítások
ne férkőzhessenek az egyházba, a tanítókat ne érhesse rágalom, és a gyülekezet tagjai felett, hogy
ne legyenek tévelygő vélekedésűek, se „cégéres vétekben heverők”.19
A pápai presbitérium tehát
kifejezetten egyházfegyelmi testület volt, működését Kanizsai Pálfi János a Mt 18 alapján
szabályozta. Röviddel azután, hogy Kanizsai Pálfi Jánost Dunántúl püspökének megválasztották, az
1630. június 18-19-én tartott pápai közzsinaton elrendelték a gyülekezeti presbitériumok felállítását
az egyházkerület minden gyülekezetében. Ugyanezen a zsinaton az egyházmegyei és egyházkerületi
„szent” presbitériumokat kiegészítették világi tagokkal. A gyülekezeti presbiterek feladata az volt,
hogy a lelkész tanácsosai legyenek, s az egyházfegyelem gyakorlásában segítőtársai.20
A XVII. század közepétől kezdve a presbitériumok megalakításának kérdése az erdélyi
fejedelemség és a kapcsolt részek (a Tiszántúli egyházkerület) területére tevődött át. Itt a puritánus
(később presbiteriánus) prédikátorok nagy vehemenciával képviselték a világi közigazgatástól
független presbitérium felállításának ügyét, melynek elsősorban – a kálvini elveknek megfelelően
és a pápai minta alapján – egyházfegyelmi feladata lett volna. Az 1646-ban összehívott
szatmárnémeti „nemzeti zsinat” a puritán lelkiséget követő prédikátorok által terjesztett gondolatok
terjedésének kívánt gátat szabni. A zsinat végzéseit rendszerező és kiegészítő ún. Geleji kánonok
XCIX. pontja szándékosan kétértelműen fogalmazva nem tartja időszerűnek, illetve a
magyarországi „polgári rendben” lehetségesnek a presbitériumok felállítását, bár azok hasznosságát
16
Dienes Dénes: Az első püspökválasztás a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Doktori Értekezés. Sárospatak,
1996. 18. o. 17
Rácz István: Protestáns patronatus:Debrecen város kegyurasága. Debrecen, 2007. 18
Szabó György: A demokratikus egyházszervezet kialakulásának kezdetei hazánkban (A presbiteri rendszer
fejlődéstörténete a magyar református egyházban) Confessio X. évf. 1986/2. 33. o.; Pokoly József: Az első magyar ref.
presbyterium keletkezése és szervezete. Protestáns Szemle, XIII. évf. (1901) 202-220. o.; Márkus Mihály: A presbiteri
rendszer kialakulása a 17. század közepéig. In: Fazakas Sándor (szerk.): Kálvin időszerűsége. Tanulmányok Kálvin
János teológiájának maradandó értékéről és magyarországi hatásáról. Budapest, 2009, Kálvin kiadó, 38. o. 19
„Ha penig maga a tanító magát nem tiszte és rendi szerint viseli, ne más valaki külső embertől, hanem az egyházi
tanácsosok közül egyiktől, vagy kettőtől szólíttassék meg először maga szeretetből, azután többektől, azután az egész
presbyteriumtól, végre ha valamennyi intés sem használ róla annyit a mennyit használni kellene, vádoltassék be a D.
Superintendensnek.” Pokoly József, i.m. 217. o. 20
Márkus Mihály, i.m. 41. o.
![Page 6: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/6.jpg)
nem vitatja. A lelkipásztoroknak ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőséget, hogy egyházfegyelmi és
peres ügyek elintézésére néhány „értelmes és becsületes” polgárt maguk mellé vegyenek, pusztán
alkalmi jelleggel.21
A szatmárnémeti zsinatot követően a puritán mozgalom folytatójaként Medgyesi Pál
irodalmi tevékenység megindításával igyekezett a presbitériumok ügye mellé állítani a
közvéleményt. Medgyesi úgy vélte, hogy a magyar nép egyéni és társadalmi erkölcsi romlását csak
a presbitériumok felállításával lehet orvosolni.22
Medgyesi szerint az eklézsia presbitérium nélkül is
egyház, „de hibás, félszeg, mint szintén az ember keze s lába nélkül.”23
Medgyesi Pál, előbb 1650-ben Bártfán, majd 1653-ban rövidítve magyarul Sárospatakon
nyomtatott ki egy presbitériumok felállítása mellett szóló művet.24
A Tiszántúli egyházkerület 1651.
szeptember 3-án Piskolton tartott félközzsinatán Medgyesi minden buzgólkodása, korábbi
levelezése ellenére a küldöttek úgy határoztak, hogy ne tanítsák „az mostani formában kijött
presbyterium szerint való regiment”, a mások botránkozásával ezt tanítókat pedig ne tűrjék, hanem
igenis maradjanak meg a régi egyházigazgatás mellett.25
Bár a tiltás ellenére a puritán lelkiség
terjedni kezdett, a XVII. században presbitérium alig alakult meg a Tiszántúli Egyházkerület
területén.
A XVIII. században a Bodrogkeresztúri konventet követően, az újonnan megalakult
Tiszáninneni egyházkerületben kapott új lendületet a presbitériumok megszervezése.26
A
Tiszántúlon is lassan változott a helyzet. Debrecenben 1739-ből való a városi tanácstól független
egyházkormányzati testület, „consistorium” első írásos emléke. Az első működési szabályzata
1749-ből való.27
A XVIII. században az ellenreformáció segítette a presbitériumok megalakulását,
különösen ott, ahol a földesúr, vagy a település többsége katolizált, így a presbitériumok vették át az
egyház igazgatását a helyi elöljáróságtól.28
Minden bizonnyal a szatmárnémeti zsinatnak tudható be
az, hogy a XIX. század elejéig csak a legritkább esetben nevezték ezeket a testületeket
21
Geleji Katona István: Egyházi Kánonok, melyet részint a magyarországi részint az erdélyi régi kánonokból
egybegyűjtött és a kor kívánatához képest több másokkal is bővített és kissé jobb rendbe szedett Geleji Katona István az
erdélyi igaz hitű egyházak püspöke 1649, Ford.: Kiss Áron, Szatmárnémeti, Szatmári Református Egyházmegye, 1875.
70.o. (XCIX. VI.) http://palheidfogel.gportal.hu/gindex.php?pg=29456369 Letöltés: 2014.04.26. 18:30 22
Nagy Géza: A református egyház története 1608-1715. Historia Incognita. Attraktor Gödöllő-Máriabesnyő, 2008. I.
220. o. 23
Medgyesi Pál: Rövid Tanítás a Presbitériumról avagy Egyházi Tanácsról 1653, Sajtó alá rend.: Dr. Incze Gábor,
Budapest, Magyar Külmissziói Szövetség, 1934. 24.o. 24
Szabadi István: Medgyesi Pál az egyházkormányzatról, in: Fazakas Gergely Tamás-Győri L. János szerk.: Medgyesi
Pál redivivus, Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról, Debrecen, Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti
Könyvtár, 2008. 152.o. 25
Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban. Budapest, Magyar Protestáns Irodalmi
Társulat, 1911. 265. o. 26
Dienes, i. m. 65. o. 27
Révész Kálmán: A presbyterium legelső nyomai hazai ref. Egyházunkban. Protestáns Szemle, IV.évf. 1892. 419. o.;
Baráth Béla Levente- Orosz Adrienn, i.m. 371. o. Rácz István, i. m. 92. skk. 28
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. javított kiadás (szerk.: Ladányi Sándor),
Budapest, 1977. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Sajtóosztálya. 487. o.
![Page 7: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/7.jpg)
presbitériumoknak. Leggyakrabban konzisztóriumnak vagy eklézsiai gyűlésnek hívták, a tagjait
consistorialis assessornak vagy külső elöljárónak.
Hódmezővásárhelyen, ahogy sok más városban a korábban teljesen református felekezetű
lakosság közé betelepülő, elsősorban római katolikus lakosok megjelenése mozdította elő a
presbitérium megalakulását. Félő volt ugyanis, hogy a korábban tisztán református városi tanács
összetétele is megváltozik, így a katolikus tanácsosok is beleszólást nyerhetek a református egyház
ügyeibe (pl.: lelkész és tanítóválasztás, a lelkészek és tanítók fizetése, stb.) Ehhez járult továbbá,
hogy Hódmezővásárhelyen a XVIII. században a Városi Tanács igen hanyagul intézte az egyház
ügyeit. A lelkészek javadalmát nem megfelelő módon szolgáltatták ki, az egyházi épületek állapota
és különösen az iskoláztatás helyzete mutatta, hogy az akkor még tisztán református városi vezetők
számára meglehetősen érdektelenek voltak az egyház ügyei.29
Az egyháztanács 1757. január 20-án
tartotta első ülését, Füredi Mihály idősebb vásárhelyi lelkész és a békési egyházmegye esperese
parokiális házánál. 30
A tanács elnökének Füredit, jegyzőjének Szőnyi Benjámint választotta. Az
első konzisztóriumi ülés jegyzőkönyvét szó szerint idézi Szeremley Samu. (lásd hátrább)31
Az
újonnan felállított egyházi testületre komolyan hozzálátott az elhanyagolt egyházi ügyek
rendbetételének, elsősorban a nép erkölcsi állapotára, a gyermekek megfelelő iskoláztatására és a
lelkészek javadalmának megfelelő kifizetésére vonatkozóan. Emellett döntöttek az új, debreceni
keresztelési liturgia bevezetésérőé, mely a keresztszülők felé intézett kérdéseket is tartalmazott,
továbbá a szülőknek kézfogással kellett kötelezniük magukat a gyermekük legalább alapfokú
taníttatására. Bár a földesúr tisztjei támogatták a konzisztórium felállítását, részt is vettek benne, a
városi tanács tagjai közül azonban csak néhányan álltak mellé. Különösen a város vezető
tisztségviselői, a két főbíró és a két jegyző, illetve az egyházi gondnok (curator) távol maradása
feltűnő. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a konzisztórium két év után megszűnt, s a
város visszavette az egyházi ügyek igazgatását. Pusztába kiáltott szó maradt Szikszai György,
makói lelkész 1768-ban, az esperesi vizitáció alkalmával tett felszólítása a város irányába, hogy „az
eklézsia dolgokról az eklézsiai háznál legyenek beszélgetések és rendelések; nem pedig a
városházánál”.32
Egy újabb konzisztóriumi ülésről van feljegyzés (magyar nyelven) 1778-ból. Ezen már
Szőnyi Benjámin elnökölt, mint idősebb vásárhelyi lelkész és békési esperes. Az egyháztanács
29
Szeremley Samu: Szőnyi Benjámin és a hódmezővásárhelyiek. 1717-1794. Korrajz az alföldi reformátusok
történetéből. A Magyar Protestáns Irodalmi Társulat kiadványai. Budapest, Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése,
1890. 89-90. o. 30
Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református egyház története. Tekintettel az egyház és a vidék egyházi
állapotára és főbb eseményeire. (S.a. rend.: Tereh Gyula) Hódmezővásárhey, Roth Antal Könyvnyomdája és Kiadója,
1927. 181. o. 31
Szeremley, 1890. 91-93. o.; a Függelékben megtalálható 32
Szeremlei, 1927. 199. o.
![Page 8: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/8.jpg)
munkájában ekkor már részt vett a város főbírája, jegyzője és a városi tanácsosok nagy része. Az
egyháztanács választotta a gondnokot, és szabályozta a lelkészek természetbeni illetményének
beszedési módját. Bár a határozatok között szerepelt az egyháztanács rendszeres ülésezése, újabb
hosszú mégsem maradt fenn egy feljegyzés sem. Valószínűleg ismét zátonyra futott az
egyháztanács ügye, s az egyházi ügyeket továbbra is a város bírája, jegyzői és esküdtjei intézték.
Egy évtizeddel később Szőnyi Benjámin lemondatásában, és az új lelkész meghívásában a
Városi Tanács, az „istenkáromló, botránkoztató életű és a keresztyén vallást mind nyelvével, mind
cselekedetével gyalázó”33
Nyéki József jegyző irányításával cselekedett. A Városi Tanács tagjait
ekkor mint „az Ekklézsia érdemes külső elöljárói”-ként emlegették, a „belső elöljárók” a lelkészek
voltak. A Szőnyi Benjámin ügyében a már éleződő konfliktus a világiak és egyháziak között is
kibontakozott. A Szőnyi Benjáminnal szembeni ellenségeskedés kirobbanása után Szathmári Paksi
István tiszántúli püspök 1787 február 8-án kelt levelében a vásárhelyi városi tanácsot megintette,
hogy az egyházi és városi ügyek összeelegyítése nem haszos: „Az ekklésiai dolgokat különös
ekklésiai gyűlésben vagy presbitériumban ilik tárgyalni és ha az ekklésiának vagyon a prédikátora
ellen valami panasza, vagy reformálni való az ekklésiában, felteheti az ekklésia a maga kívánságait
a prédikátornál és azzal atyafiságosan végezhet (...) Ezért a hallgatók soha nem bírái a
prédikátornak, - ilyenkor valóságos ügyfelek.”34
A városi tanács a püspöknek írt válaszában
kifejtette, hogy egyedül a városi tanács joga, hogy a papokat a hivatalukban megtartsák, vagy attól
megfosszák, továbbá ők az első fokú bíróság az egyházban, melynek a lelkészek is alá vannak
vetve. „A’ vásárhelyi Tanáts az Ekkl[ézsi]ának előljárója, sőt a’ köz népnek vótumával egész
Ekklésia nem tsak, hanem Primae Instantiae35
fórum, és az egész város in Civilibus36
annak
Judicatussa37
alatt vagyon.”38
Ezzel ellentmondtak a Geleji kánonoknak, és mindenféle egyházi
törvénynek. Továbbá tudatták a püspökkel, hogy a városi tanács esküdtjei nem ismerik el azt az
egyházmegyei gyűlést (1787 feb 1-én), melyet Szőnyi hívott egybe, és melyen lelkészek vettek
részt. A világi városi vezetők (és máshol a patronusi jogot gyakorló nemesek) egyházi ügyekbe való
korlátlan beleszólása nem sokkal később Debrecenben, Sinai Miklós professzor püspökké
választása és a világiak által jelölt ellenpüspök megválasztása és az uralkodó általi érvényesítése
kapcsán jutott csúcspontra.39
Sinai Miklós minden tudományos és jogi „hierarchikus”, azaz a
33
Kiss András lelkész panaszlevele szerint. Idézi: Szeremlei, 1927. 239. o. 34
Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református egyház története. Tekintettel az egyház és a vidék egyházi
állapotára és főbb eseményeire. (S.a. rend.: Tereh Gyula) Hódmezővásárhey, Roth Antal Könyvnyomdája és Kiadója,
1927. 222-223. o. 35
A kérelmeknek (instanciák) elsőfokú elbírálója 36
(teljes) lakosságában 37
joghatósága 38
Hódmezővásárhely-Ótemplomi Ref. Egyházközség irattára 2. sz. Protocollum 45.o. 39
Zoványi Jenő: A Tiszántúli református egyházkerület története, Debrecen, 1939. 75.o. skk.; Továbbá: Id. Révész
Imre: Sinai Miklós és tételei a magyar egyházalkotmányra vonatkozólag. Sárospataki Füzetek 1857/58.; Ifj. Révész
![Page 9: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/9.jpg)
református egyház kizárólag lelkészek általi igazgatását védelmező törekvése ellenére az 1790/91.
évi országgyűlés vallási törvénytervezete, majd az 1791. Budai Zsinat határozataiban40
a
„küriarchikus” szemlélet uralkodott, azaz a református egyház lelkészei alárendelt helyzetbe
kerültek a helyi egyházközség világi elöljárói illetve patronusa felé.
Ennek a konfliktusnak mintegy előfutára volt az ahogyan a hódmezővásárhelyi városi tanács
hatalmaskodott és végül diadalmaskodott Szőnyi Benjámin felett. Ez megmutatkozott a az
egyházmegye (melynek maga Szőnyi volt az esperese) és a város bírái között több éven át tartó
huza-vonában is. A város elöljárói az egyházmegye által kiküldött, lelkészekből álló vizsgáló
bizottságot is semmibe vették, munkájukat igyekeztek ellehetetleníteni. Erről az érintettek be is
számoltak a püspök felé, aki azonban egyre kevésbé fogta az egyházmegye lelkészeinek pártját.41
A Szőnyi Benjámin ellen folytatott harc következő fázisa a fia, Pál káplánsága és lelkészi
utódlása ellen való fellépés volt. 1788 március 30-án a vásárhelyi eklézsiai gyűlésben felszólították
Szőnyi Pált a parókia elhagyására és egyúttal géretet tettek, hogy Szőnyi Benjámint szívességből
öregkorában eltartják, az egyházi pénztár állapota szerint (konkrétumok nélkül).42
Ez az eklézsiai
gyűlés valójában a város vezetőségéből (főbíró, jegyző, esküdtek) állt. Szeremlei szerint a városi
tanácstagok mellé az 1780-as évek végén már a közrendből is egyre többeket beválasztottak.43
(Feltehetőleg a kor szokása szerint az eklézsiai gyűlés tagjai hívták meg maguk közé
önkiegészítéssel.) Ettől lett ez „ekklézsiai gyűlés”, de a lelkészek részvétele nélkül. Szőnyi
Benjámin és fia Pál biztosan nem, és valószínűleg a másik vásárhelyi lelkész, Füredi Sándor sem
volt jelen. Ez mutatja, hogy a vásárhelyi tanácstagok és meghívott lakosok, noha maguk is mind
jobbágyok voltak, a nemesi patronusok és a nem sokkal később kirobbanó Sinai-ügy debreceni
magistratusi44
szereplőihez hasonlóan „küriarchista” módon igyekeztek hatalmat gyakorolni a
lelkészek felett. A lelkészek bevonása nélkül, a fejük felett döntöttek egyházi ügyekben, amit éppen
ezért nem lehet igazi presbitériumnak tekinteni.
Az eklézsiai gyűlések rendszeres feljegyzései 1790 elején indultak el újra, akkor már Kis
András elnökletével és ugyanő kézírásával. Ez már a Szőnyi Benjámin személye elleni támadások
és lelkészi tisztségről való lemondatása utáni időszak. Ennek ellenére a jegyzőkönyvek szerint
Szőnyi alkalomszerűen részt vett a konzisztórium ülésein. Ez mutatja, hogy Szőnyi a sérelmei
ellenére még idős korában is komoly felelősséget érzett szeretett vásárhelyi egyházáért. Másfelől az
új lelkész, Kis András igyekezetét is, ki elődjét megbecsülve, hogy amennyire lehetett, a vásárhelyi
Imre: Sinai Miklós és kora. Adalékok a XVIII. századvég magyar társadalomtörténetéhez. Budapest, Akadémiai Kiadó,
1959. 40
A zsinat határozatait közölte: Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 1860. 41
Szeremlei, 1927. 227-229.o. 42
Hódmezővásárhely-Ótemplomi Ref. Egyházközség irattára 2. sz. Protocollum 64.o. 43
Szeremlei, 1927. 232. o. 4444
Debrecen szabad királyi város lévén a vezetői polgárok voltak, társadalmi elismertséggel, nem jobbágyok.
![Page 10: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/10.jpg)
egyházban még életének idős napjaiban „rehabilitálják”. Ezeken a gyűléseken a lelkészek mellett
részt vettek a város vezetői, továbbá a lakosság közül kiválasztott személyek, valódi presbitériumot
alkotva. Az új lelkész által vezetett presbitérium felszólította a korábban egyházi tisztséget betöltők
közül azokat, akiknek a hivatali ideje végén az eklézsia kasszájában hiány volt, hogy azt mielőbb
fizessék vissza az egyházközség pénztárába, beleértve a Szőnyi Benjámin elmozdításában vezér
szerepet játszó Nyéki István apját is. Már nem a városi tanács, hanem az eklézsiai gyűlés
választotta meg az egyházközség anyagi javainak tisztviselőit, a curatort (gondnokot) és a
perceptorokat (egyházfiakat). A presbitérium szervezte meg az adománygyűjtést az új templom
építésére. Szabályozta az iskolai tanítók számát, a javadalmukat és a presbitérium döntött a
marasztásukról is.
Az alább átírt feljegyzések az egyházközség 1. sz. protocollumában olvashatók. Az 1757-59
közöttiek latin nyelven, a későbbiek magyar nyelven íródtak. A latin szövegek fordítását az egyes
üléseket követően közöljük. A magyar nyelvű szövegeknél a betű szerinti átírásra törekedtünk,
mégha az olvasás így nehezebb is. Kivételt a rövid és hosszú „ő” képez, melyeket ahol a szövegben
nem lehetet elkülöníteni, a mai helyesírással közlünk.
![Page 11: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/11.jpg)
Eklézsiai gyűlések jegyzőkönyvei
Alakuló ülés 1757. január 20.45
4. czikk.46
«Gyülést minden hónapban kell tartani, ha az előforduló ügyek fontossága és
szüksége kívánja; de ezenkívül más idő közben is. A gyűlés idejének előzetesen közlése a
tiszteletes elnök ur feladata lészen.
5. A gyűlés mindenik tagjának kötelessége az egyházunkhoz tartozó emberek erkölcsére
szorosan felügyelni s a konzisztóriális székre tartozó ügyeket lelkiismeretesen ide bejelenteni,
úgy mint a házassági dolgokat, a káromkodók, hamisan esküvők, versengők és veszekedők, az
isteni tiszteletet elhanyagolok, egyszóval a botránytszerzők ügyeit, egyedül abból a czélból,
hogy a rosszak az urunk Jézus Krisztus által rendelt egyházi fenyíték erejével megjavíttassanak
és helyes életre térjenek.
6. Sőt a gonosztevők is, akármi félék legyenek, kisebb és nagyobb bűnösök, kiket a külső
elöljáróság megidéztetni és megfenyíttetni szokott, minekutánna a törvényben meglakoltak, ide
a konzisztórium elé vezetendők és állítandók, azon üdvös czélból, mely a fentebbi czikkben
előadatik.
7. Az egyház javára felállított konzisztoriumunk végzéseit és megállapodásait senki sem
hiresztelje.
8. A konzisztórium tanácskozásának tárgyai lesznek mindenféle üdvös intézkedések,
melyek eddig elhanyagoltattak, melyek az egyházat és iskolákat czélozzák, minden dolgok,
melyek által Istennek ismeretét és félelmét ez együgyü és majdnem egészen műveletlen
városban 47
előmozdíthatjuk.
9. Az iskolák látogatása részint testületileg, az egész konzisztórium által történik, részint
a tiszt, lelkész urak által, kik e kötelességet minden héten teljesítendik.
10. A szülők e konzisztóriumi hatóság által köteleztetni fognak arra, hogy
gyermekeiket huzamosabban taníttassák és járassák iskolába, mint ekkorig e község
megsirathatatlan kárára történt, melyben, fájdalom, a polgárok nagyobb része épen o lyan
tudatlanságban nő fel, mint a minőben született. Hogyha pedig a szülők a konzisztórium
intésének nem akarnának engedelmeskedni, arra kényszerítő eszközökkel, u. m. e czélra
megállapítandó büntetésekkel is szoríttatni fognak.
11. A lelkészi s főleg az iskolai épületek kijavíttatását melyek ez idő szerint
összeomlással fenyegetnek, a konzisz- tórialis szék erősen elhatározza s azt foganatosítani is
kívánja.
12. Minthogy eddig az tapasztaltatott, hogy az egyházfiak a párbér behajtásánál
hanyagok és engedékenyek voltak s a múlt évek követelései hátralékban maradtak: annak okáért
elvégeztetett, hogy azoknak komolyan kötelességükké tétessék, hogy az egész párbért, szintúgy
a hátralékos, mint az idei tartozást szedjék be. Ha ezt nem teljesítik, a város tanácsának adatnak
át méltó büntetés végett.
13. Az egyház jövedelmeit minden módon és minden lehetséges eszközökkel növelni,
megtartani és gyümölcsöztetni kell.
14. Az egyházfiak a mint hivatalukat felvállalják, mindjárt az első napokban utána
lássanak a rendes párbér beszedésének. S minthogy ők eddig a tűzre való nád behordásában
akadályoztatva voltak, annak okáért a városi elöljáróságnak ajánljuk, hogy e teher alól mentse
fel őket, mi részben az itt jelenlevő tanácsnok urak fognak eljárni.
15. A konzisztórium tudta és beleegyezése nélkül sem a kurátor sem az egyházfi ne
költsön az egyház pénztárából. Mikor pedig hamarosan kellene a költség, az épületek hibáinak
45 Közli: Szeremley, 1890. 93-94. o. 46 Az első három czikk a szervezkedésről szól. 47 «In rudi hoc et propemodum inculto oppido.»
![Page 12: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/12.jpg)
kijavítására biró uram a segedelem felől kerestessék meg, hogy az egyház pénzét
megtakaríthassuk. A kurátor lelkiismeretesen jegyezze fel, hogy a perselyekből és egyébünnét
mit vesz be.
16. A kurátor és az egyházfiak az egész konzisztórium előtt tegyék meg
számadásaikat.
17. A konzisztórium végzéseit és határozatait hűségesen fel kell jegyezni s aztán
jegyzőkönyvbe kell írni; a jegyzőkönyvet pedig, még mielőtt a gyűlés eloszolnék, fel kell
olvasni s az olyan tagok előtt, kik diákul nem tudnak, nemzeti nyelven meg kell magyarázni.»
További 1757-1759 közötti ülések jegyzőkönyvei48
Sub praesidio Cl. D[ omi]ni Ordinarii praesidis caeterorumque consistorii membrorum acta et
conclusa sunt sequentia:
1. Salarium schola rectoris, e Collegio Debreceniensi evocandi determinatum est in punctis s[ e]q[
uen]tibus:
1. Pecunia parata summa flor[ eni] Rheni 80
2. Tritici cubuli 20
3. Hordei cubuli 20
4. Coquia perpetua
5. Lanae, vinique cantatio
6. Pretium 25 librarum adipis fl. Rh49
1. xr50
40
7. vini urnae 10
8. Pro funere generali xrf 12
9. Pro funere partiali xrf 8½
10. Calefactorium sufficiens
2. Studiosus, in Scholam nostram cooptari cupiens, ante omnia sedem consistorialem requirat, et
nihi accedat consensus sedis, non recipiatur. Schola[ m] vero discessurus, ab eadem sede petat
dimisssionem.
A Méltóságos Elnök úr rendes elnöklete alatt a konzisztorium további tagjaival a következők lettek
elhatározva és elvégezve:
1. A debreceni kollégiumból hívandó iskola rector [ tanító] fizetése az alábbi pontok szerint lett
meghatározva:
1. Készpénz rajnai forintban 80
2. Búza köböl 20
3. Árpa köböl 20
4. Állandó főtt étel
5. Gyapjú és bor kantációkor
6. 25 font zsír ára 1 Rajnai forint és 40 krajcár
7. Boros kancsó 10
8. Teljes temetésért 12 krajcár
9. Részleges temetésért 8½ krajcár
10. Elegendő tüzelő
48
1. sz Protocollum 29-36. o. 49
Rhénes azaz rajnai forint 50
krajcár
![Page 13: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/13.jpg)
2. Az a tudós [ tanító], aki azt óhajtja, hogy az iskolánkba beválasszuk, a teljes konzisztorialis szék
előtt kell hogy megvizsgáltasson, és a konzisztoriális szék hozzájárulása nélkül senki sem fogadtatik
el. Az iskolából való eltávozáshoz ugyanattól a széktől kér elbocsátó levelet.
Anno 1757 die 20 Aprilis Acta sedis consistorialis
1. Johannes Kis, de conjuge sua quaerulosus51
, ipse convictus est infidelitatis erga suam conjugem,
prolesque idem, tum sui, tum aliorum testiomonio, convitiator est deprehensus. Relegatus ob id ad
forum civlie, debitor poenitentae in Templo perficienda.
2. Michael Hagymási, ob frequens cum conjuge sua rixas admonitus, meliora promisit.
3. Parentes filiorum qui hoc et superioribus annis filios suos scholi avocarunt, antequam
fundamenta posuerint, cognitionis piatetisque Christianae, per exmittendos cum uno decurione
studiosos cogendi sub poena statuenda, ad remittendos defacto filios, ad interoptorum in Scholis
studiorum continuationem.
1757. április 20. A konzisztóriumi szék határozatai:
1. Kis János, a házastársáról panaszkodott, [ holott] ő maga követtet el hűtlenséget a felesége és
ugyanúgy gyermekei iránt, mind az ő tanúságuk, mind mások tanúsága szerint gyalázatosan
rajtakapták. A polgári bíróság elé lett küldve, adós a templomi penitencia elvégzésével.
2. Hagymási Mihály a feleségével való gyakori veszekedésért megintetett, megjavulását ígérte.
3. Azon gyermekek szülei[ hez], akik itt és a felsőbb években a gyermekeiket az iskolából elvonták,
mielőtt alapjuk lehetett volna a keresztyén kegyesség ismeretére, a tudós tanító egy városi
tanácsossal kiküldetik, hogy az elhatározott büntetés terhe alatt kényszerítsék őket, hogy
ténylegesen visszaküldjék fiaikat a megszakított iskolai tanulmányaik folytatására.
Anno 1758 8-va Junii Consistorii deliberata.
1. Ex rectoratus officio post expletos in eo menses duntaxat quinque, in Colegium Reformatum
Debreceniense redeunti, praestantissmo Dno [ Domino] Johanni Pásztohai, ex pecuniali
conventione rectoris eidem suffecti, Praest Dni [ Domini] Danielis Thúri, dandi resolutio sunt 30
floreni Rhenenses.
2. In locum primi filiarum praeceptoris, dni [ domini] Francisci Czeglédi ad officium Notariatus
adsunto, successor designatus, si cum advenerit, consentiat ipse exrector Makoviensis, Dnus
Stephanus Nyéki.quod et factum.
3. Cantor D[ omi]nus Andreas Hatvani, inter varios excessus, ob temulentiam praesertim proxime in
Templo observatum, indeque sequutum Cantum inconcinnum, negatamque ob id ipsum V.D.
Ministris eundem ad faciem vocantibus comparationem; ad publicam Consistorii deprecationem
obstrictus, eo adjecto, quod nisi se ille e vitiis notis emendaverit, officio amoveatur.
51
Qaerulál = panaszkodik (A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere, Kolozsvár, 2005. 619. o.)
![Page 14: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/14.jpg)
4. Loco eius quod huiusque frumentum V.D. [ Verbi Divini] Ministris debitum aediles ad eorundem
domos administrarunt; deinceps Procuratoris sub manus in receptorium Ecclesiae comportabunt:
inde vero purum et optime cribratum uterusque speciei tritici nempae [ =nempe] et hordei
frumentum, ordinaria in oppido mensura elargiendum. Conditione non observata, rediit usus
antiquior. Nb. meg akkor nagyobb vólt a varos rendes vekaja és melly azutan egyneháy
esztendökkel reducaltatott a F. Királyi parantsolat szerént a Posoni vékára.
1758. június 8-i konzisztórium határozatai
1. A rektori tisztségből, miután ebben [ az évben] kitöltött legalább ötöt hónapot, a debreceni
református kollégiumba visszament, legderekabb Pásztohai János úr magából a rectori készpénz
javadalomból kielégíttetett, derék Thúri Dániel úrnak 30 rajnai forint adatott könnyebítésként.
2. A lányok első tanítójának helyére, Czeglédi Ferenc úr hivatalának elfoglalására utód jelöltetett
ki. A jegyző Nyéki István úr egyezzen meg magával az egykori makói rektorral, hogy el tud-e jönni.
Meg is történt.
3. Kántor Hatvani András urat különböző eltévelyedések közepette, különösen mámoros álapotban
a Templom közvetlen közelében látták, és ezután az énekeket illetlenül kísérte. Az Isten Igéjének
szolgája őt ezért személyes megjelenésre szólitotta fel a konzisztórium előtt és nyilvános
bocsánatkérésre kötelezte, melyet megtagadott. Hozzátesszük, ha magát és bűnös jellemét nem
jobbítja meg, hivatalából elmozdíttatik.
4. E Helyen [ lévő] Isten Igéje szolgáinak járó gabona tartozást, amit az egyházfiak a házaikhoz
kézhez adnak, amit a procuratorok keze alatt rendre az egyház raktárába egybe fognak hordani:
onnan valóban igazi tiszta és a legjobban szitált termést adjanak mind a két féléből tudni illik
búzából és árpából, a mértéket a városban rendesen használt vékához megnagyobbítva.
A megegyezést nem követték, visszajött a régebbi szokás.
Nb.[magyarul] meg akkor nagyobb vólt a varos rendes vekaja és melly azutan egyneháy
esztendökkel reducaltatott a F. [ Felséges] Királyi parantsolat szerént a Posoni vékára.
Anno 1759. 12 Marty.
Acta
1. honesti concivis, Paulli Szabo uxor Elizabetha Deák, posteaquam martius illius stupenda
clementia adulteram ipsam in suam gratiam recepisset, haec vero tam benigno suo viro debitae
gratitudinis loco, eundem permultis suis impertinentiis maximopere offendisset, consistorio ob
id a viro suo delata, condignam pravitati sua[ e] accepit correptionem, albam quoque ut vocant
dare compulsa, qua se obstringere debuit ad quaevis Christianan uxoris officia, viro, domesticis
que suis [ queasivis?] exhibenda: quod si vero monitis parere noluerit, decernitur, illam arbitrio
secularis magistratus submittendam, et post quindenam, si interea in praecedanea relapsa fuerit
vitia, carcere, verberibusque puniendam.
2. Stephanus Szőllősi, anno adhuc 1747 aedilis afficio functus, ob retentam apud se circiter 40
florenorum lecticalem restantiam jam antehac aliquot hebdomadibus ab oppiduo magistratu ad
eandem summulam cum interesse persolvendam compulsus, ad crebram52
suam instantiam, a
Consistorio, ex 32 florenis, quos interjectum tempus effecit legales reditus, 12 florenorum
remissionem impetravit.
52
Crebrare= gyakran ismételni (Bartal Antal)
![Page 15: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/15.jpg)
3. Hoc eodem consistorio, quaestio nota est de forma et ritibus baptizandi, examinatumque, num
simplex et a multis retro annis introductus mos continuari debeat; an potius solemnior, et
majorem S Baptismo reverentiam concilians ritualis eiusdem administratio, jam in alius quoque
permultis in Hungaria Reformatorum Ecclesiis receptas heic quoque obtineat: Vicit tandem
perfacile sententia, introducendas esse circa administrationem S.S. huius sacramenti omnes illas
Circumstantias qua in Metropolitana Ecclesia Debreceniensi longo jam sat usu invaluerunt.
Formulam quidem Baptismalis aquae Consecratoriam nostram uterque V.D. Ministri retinuimus
non necessarium fore existimantes, ut loco eius, cui jam auditorum aures adsuefactae sunt, aliam
qua Debrecini alibique viget introducamus, cum quod ad rei momentum et substantiam utroque
conveniant, quamvis (quod ego haec scribens judico) ima eademque formula in omnibus
Ecclesiis utendum esse, et circa tam venerandum Sacramentum idem sentire ac locqui,
sanctorum Comunioni magis consentaneum foret.
Antehaec folia mulieres susceptrices cum baptizandis infantibus comparebant ad mensam
sacramentalem, ritusque omnis sola formula recitatione, sequuta precatione53
et adspersione vel
affusione absolvebatur; Ab hoc vero tempore sistuntur mensae viri susceptores quoque ibiqua ad
quaestiones notas interrogantur, ad quas fonora voce respondere cum mulieribus debent.
Quaestiones istae sunt:
Kereszt Atyák. K[ ereszt]. Anyák
Akarjátok-é, hogy e kisded az Isten Anyaszentegyházában a’ Sz. Keresztség által bévétettessék?
Respondent: Akarjuk.
Ígéritek é arra magatokat hogy vigyáztok (lészen gondotok) ennek az Isteni félelemben való
nevelkedésére? Respondent: Ígérjük.
Optandum esset ut alter quoque salutaris mos Debrecini, alibique receptis in Ecclesiam nostram
inveheretur, scilicet út ipsi parentes infantium notificarent V. D. Ministris infantes suos
baptizandos, eademque occasione solenniter obligarentur, dextera quoque si opus fiat pastoribus
porrecta, ad infantes suos, cum ad id idonei evasarint Scholis tradendos et eousque ad minimum
informari curandos donec saltem lecturam et fundamenta sua Relligionis addidicerint nullibi
major, quam in Ecclesia hac nostra tam salubris instituti necessitas, ob crassam nimis et fere
incomparabilem Sacrorum ignorationem, et parentum summam circa ignaviam, qui nullis huc
usque sollicitationibus permoveri se passi sunt, ut filiis justam in scholis moram concedant, sed
simul ac opera illorum in re rustica uti possunt, scholis substrahunt eosdem, unde fit ut pauca
quae didicerunt (ut multis exemplis comperitimus) peiutus oblivis cantur. Neque omnio mirum,
tunc enim Scholis evocantur, cum pro aetatis istius indole inviti adhuc et disciplinae impatientes
discunt. Postea, ubi plus sapere incipiunt suo malo, sed nimis sero experiuntur irreparabilem
jacturam, suam que et partum suorum negligentiam, cuiusmodi quaerulosos de hac re juvenes
permultos animadvertimus.
1759. március 12-i konzisztórium határozatai
1. Becsületes polgártárs, Szabó Pál feleségét [D.E], paráznasága után abban a márciusban
bámulatos szelídséggel az ő kegyelmébe viszavette, ez[ért ő] igazán hálával tartozik jóságos
férje iránt, a fehérnép sok hűtlenségével rendkívűli módon botránkozatott, a konzisztórium előtt
a férje bepanaszolta, gonoszsága miatt méltó dorgálást kapott, emellett felszólították hogy adjon
kötelezvényt, hogy tartozik bezárni magát akármely keresztyén feleség hivatalába, [magát]
férjéhez, családjához tartozónak mutatván: hogy ha az intésnek igazán engedelmeskedni nem
53
Precor 1 könyörögni
![Page 16: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/16.jpg)
akar, elrendeltetik, hogy a világi magisztrátus ítéletének alávettessék, és két hét után, ha
azonközben a megelőző bűnébe vissza fog esni, börtönnel és korbáccsal büntettessék.
2. Szőllősi István 1747. évig aedilis54
hivatalának betöltöje, a nála lévő kb. 40 forint ágybér55
elmaradás helyrehozásáért már néháy héttel ezelőtt a városi tanács által felszólíttatott, hogy az
adott összeget kamatostul megfizesse, gyakran ismételt kérelmeivel a Konzisztóriumtól 12 forint
elengedést kért a 32 forinton kívül, amit a közbenső időben törvényesen visszaadott.
3. Itt ugyanazon konzisztórium előtt kérdésként felvetődött a keresztség formája és liturgiája, és
megvizsgáltatott ugyan kell-e az egyszerű és sok évvel ezelőtt bevezetett szokást folytatni vagy
jobb és ünnepélyesebb, és a keresztség kiszolgáltatásához nagyobb tisztelettel lévő ritus
végzését ajánlja-e itt is bevezetésre, amint már sok más Magyar Református Ekklézsiában is
elfogadott: Végre mégis igen könnyen győzött az a nézet, hogy minden körülmény között be kell
vezetni a szent sákramentumok kiszolgáltatása tekintetében, mivel Debrecen város eklézsiájában
már elegendően hosszú [ideje] használatban érvényesül. A vízzel való keresztelés
megszentelésének nálunk való formuláj[ával kapcsolatban] pedig Isten Igéjének mindkét
szolgája úgy véli [a régit] megőriznünk nem szükséges. Ahogyan ezen a helyen a hallgatók füleit
rászoktatták, olyan módon a debreceni másikat, mely máshol teljes életerőben van, bevezetjük,
mivel az a dolog súlyával és lényegével egyaránt megegyezik amennyire kell (amint azt én, aki
ezeket írom megítélem], sőt inkább egyúttal minden eklézsiában használandó, olyannyira hogy a
tisztelendő Sákramentum tekintetében ugyanaz a beszéd és a hallgatás, a Szentek közösségéhez
inkább illő lenne.
.
Ezelőtt a könyv szerint a befogadó asszonyok56
a gyermekkel megjelentek a sákramentumok
asztalánál, és a liturgia mindenkor egy formula elmondásával, ezt követően könyörgéssel, és
meghintéssel vagy leöntéssel lett elvégezve. Ettől az időtől fogva igazán a befogadó férfiak57
is
odaállíttatnak az asztalhoz, ahol a leírt kérdésekkel megkérdeztetnek és azokra az asszonyokkal
együtt hallható szóval válaszolniuk kell. Ezek azok a kérdések:
Kereszt Atyák. K[ereszt] Anyák
Akarjátok-é, hogy e kisded az Isten Anyaszentegyházában a’ Sz. Keresztség által bévétettessék?
Válaszolják: Akarjuk.
Ígéritek é arra magatokat hogy vigyáztok (lészen gondotok) ennek az Isteni félelemben való
nevelkedésére?
Válaszolják: Ígérjük.
Kívánatos, hogy a másik debreceni szokás is, ami máshol bevett, a mi eklézsiánkba is
behozattassék, tudniillik hogy maguk a gyermek szülei ismertessék meg az Isten Igéjének
Szolgájával a megkeresztelendő gyermeküket és egyazon alkalommal ünnepélyesen kötelezzék
[magukat] a jobbjukat nyújtva a Pásztornak hogy ha munka lesz58
a gyermekeiket az arra való
bemeneteli alkalomkor az iskolába átadják reggelente és hogy gondjuk lesz a minimum képzésre
[műveltségre] amíg legalább az olvasás és a vallásuknak alapja átadatik.
Senki jobban, mint ez mi eklézsiánk olyannyira az egészéges tanítás szükségében nincs, az igen
nagy zavarodottság és a szent dolgok felől való példátlan tudatlanság és főképp a feltűnő
restség miatt, amit nyugtalansággal maguk [a szülők] is eltűrtek, és kevéssé mozdították előre,
hogy a gyermekek az igaz erkölcsöt megtanulják az iskolában, hanem [a szülők] hogy a
földművelésben munkájukat el tudják végezni, elvonják őket [a gyerekeiket] az iskolából, hogy
54
Egyházfi, azaz az egyház anyagi javainak felügyelője, az egyháznak járó pénzbeni és természetbeni javadalmak
beszedésével megbízott személy. 55
A lelkésznek családonként, minden egyháztag után fizettett pénzbeni javadalom 56
Keresztanyák, gyakran egy kisdednek több keresztszülője is volt 57
keresztapák 58
Azaz dologidőben is elviszik a gyermekeket az iskolába
![Page 17: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/17.jpg)
az az igen csekély amit megtanultak, (ahogyan sok példából ismerjük) a feledés miatt teljesen
eltűnik. Nem csoda hogy mikor pedig az iskolához hivattatnak mivel azt a kort (elérték] a
tanítást eltűrni nem tudóknak tapasztaltatnak. Később, mihelyt többet tudnak, hozzákezdenek az
gonoszsághoz, habár fölöttébb komolyan megtapasztalják a helyrehozhatatlan veszteséget, a
saját és a hozzátartozóik hanyagságát, minemű nyereség ez, ezzel a dologgal kapcsolatban igen
sok fiatalt figyelmeztetünk.
Anno 1759 11. Januarii Consistualiter deliberata sunt
1. Personas, quae propter hoc illudve delictum publicam poenitentiam praestare obligantur, sed
illam vel differunt, vel penitus declinare temerario ausu conantur, in jus Ecclesiasticum
vocandas, ad poenitentiamque per agendam adstringendas esse.
2. Qui in foro Polytici magistratus debitas poenas luerunt ob scelera sua, potissimum propter
adulterium, furtum insigne, blasphemiam et Divini nominis calumniam, statim ac immediate
jubeantur quin compelantur venire ad V.D. ministros instructi convenientibus
testimonialibus, de super eo quid commiserint, quod que in foro civili satis fecerint Scripto
exarandis.
3. Qui coetus sacros a longo tempore non frequentasse, pariter S[acra] Eucharistia usum diu
satis sine omni ratione neglexisse de prehenduntur, ad publicam poentientiam obligandos
fore.
4. Quando aedificiorum parochialium Scholariumque rupturae reparandae, vel quacumque
operae Ecclesiasticae praestandae sunt, operatores vel mercenarios non debere exsolvi ex
sumtibus Ecclesiae, multomagis labores illorum praestitos non esse acceptandos in rationem
persoluti hoc modo census Ecclesiastici, vulgo pap bér dicti, sed judicis
Oppidani jussu et auctoritate ad labores necessarios civilis servitii (vulgo aproszer dicti)
nomine computandos adplicari.
5. Qui fiant haberique debeant pro veri nominis mendicis eleemosyna dignis, per magistarum
oppidanum sub examen revocandum fore, de superque eo V.D. Ministris declarationem
faciendam esse.
1759. január 11. Konzisztóriumilag elhatároztatott:
1. Azon személyeket, akik itt (gúny vagy káromlás) bűne miatt nyilvános penitencia
bemutatására kötelezettek, azonban vagy azt elhalasztották vagy igyekeznek elfordulni a
meggondolatlan merész cselekedetüktől, az egyházi jog szerint, a penitencia
megcselekvésére kötelezni kell.
2. Aki a városi magisztrátus bíróságán a “szokásos” büntetést az ő bűnéért letöltötte59
,
nagyobb paráznaság, feljegyzésre érdemes lopás, istenkáromlás, és Isten nevének
rágalmazása miatt, azonnal és késlekedés nélkül felhívattatik sőt parancsoltatik, hogy jöjjön
el az Isten Igéjének szolgájához illendőségi bizonyítvány elkészítéséért, afelől amit
elkövetett és amiért a polgári fórumon megbünhődése írásban leíratott.
3. Akiről megtudják, hogy a szent összejöveteleket hosszú ideje nem látogatja, épúgy a Szent
Eucharisztiával élést nagyon hosszú időn keresztül minden értelem nélkül hanyagolja, a
nyilvános penitenciára kötelezik.
4. Amikor a parókiák és iskolai épületek szakadásait meg kell javítani, vagy akármely egyházi
tevékenységet el kell végezni, a feladat elvégzői vagy a felfogadott [emberek] nem vehetik fel
59
luerunt a „luó” görög ige latin vátozata: elenged, felold, itt vsz.: „letöltötte a büntetést és utána szabadult” értelemben
szerepel ellenért
![Page 18: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/18.jpg)
[a jussukat] az eklézsia kasszájából, még kevésbé elfogadható az elvégzett munkák ily
módon, az egyházi cenzusból, magyarán pap bér-ből való kifizetése.Hanem a város bíráinak
[van] joga és felhatalmazása, hogy a szükséges városi munkákat kifizese (köznyelven
aproszer-nek mondják) [amiket] a megszámolandóknak nevezetekhez kell hozzáilleszteni.
5. Ha valakinek tartozása van az igazán koldusnak nevezettek, alamizsnára méltók javára, a
városi magisztrátus által vizsgálat alatt fel lesz szólítva, továbbá efelől az Isten Igéjének
szolgájának tanítását kell megcsselekedni.
Anno 1759. 4. Marty.
P[ro]pterosques ac permultos conjuges, vitio tam unius, qam alterius saepe utrinsque discordes
ac contentiosos vivere, multasque turbas dare compertum est. Ne igitur malum hoc gliscere
altioresque agere radices debeat; deliberatum est, istius modi personas conjugales majori post
hac attentione ab Ecclesiae Primoribus observandas, et quovis modo in meliorem frugem
revocandas fore.
In hunc dictum scopulum impegisse60
observatus ac Consistorio relatus Stephanus Nánási, qui
rixas ac contentiones cum uxore et haec cum illa eo provexerunt, ut jam neque una cohabitare
potuerint. Verum citati et se suis uterque conjuges qaerelis auditi et examinati, tandem bonis
consiliis parverunt,61
ac ad mutuam concordiam ac cohabitationem redierunt: muliere
temulentiam relinquere; viro autem sacrorum diu satis interruptem frequentationem reassumere
jussis.
1759. március 4.
Mivelhogy igen sok házaspár bűne mind egyik mind másik, gyakran mindkét részről a
cívódásban és veszekedésben élés, és sok viszálykodás tudódott ki. Hogy ne jöjjön a rossz ide
mélyebb gyökereket kell növeszteni; elhatároztatott, a leginkább e módon [élő] házas emberek
ezután nagyobb figyelemmel lesznek kísérve az eklézsia elöljárói által, és a közeljövőben
nagyobb erényeségre lesznek intve.
Ebben az elmondott veszedelemben a konzisztórium perbe vette Nánási István ügyét, a
feleségével való veszekedéseket és cívódásokat és amik ővele igen mesze ragadtattak, hogy már
egyikük sem tudott együtt lakni [a másikkal]. Beidéztettek és mindketten a házastársukkal való
veszekedésről meghallgattatak és megvizsgáltattak, végre jó tanáccsal kiegyeztettek, és a
kölcsönös egyetértésre és együttlakásra visszatértek: az asszony fel lett szólítva a részegség
elhagyására; a férfi pedig a szentek [közöségének] igen hosszú ideje megszakított látogatásának
újrakezédésére.
60
Valószínűleg impingisse 61
Valószínűleg parierunt
![Page 19: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/19.jpg)
Anno 1778. 11a Octobris
Eklésiai gyűlés tartatott, jelen lévén, mint Belső Elöljárók: Esperest Szőnyi Benjámin, és Tiszt.
Füredi Sándor Tractusi Adsessor62
, mint mind a’ ketten H. M. Vásárhelyi ordin. [ordinarius]63
Prédikátorok. A’ külső B.64
Elöljárok közzül pedig, akkori, fő, és hiteles Bíró Deső János uram, és
érdemes Esküttek, ugy mint Ketskeméti Gergely, Kováts János, Jenei János, Kaszap Péter, Török
János, Bánfi János, Nagy Gergely, és Nótarius Nyéki István Uraimék; mind a’ két részről, az egész
Ekklesia képében im ezek lettek, és rendeltettek:
1o
Ekklésia’ Curátorának65
bé eskettetett, N. Kováts János Uram, a’ formula szerént, mellyet ki
adott a’ Ven.66
Superentendentia67
; recommendaltatott68
ő kegyelemknek, azon Istenes esküvésnek
szüntelen valo forgatása, és megtartása.
2o
Mivel a’ T. Prédikátorok’ gabonabéli conventiójok69
bé adásában, már ez előtt egynéhány
esztendőkben sok fogyatkozások vóltának, mind a’ későn bé adás miatt, melly három ízben, egész
esztendőben is meg nem esett; mind a’ véka változás, és egyéb hátramaradások miatt: Ezért minden
ezután eshető panaszoknak eltávoztatására elvégeztetett fel bomolhatatlanúl, hogy az Egyházfiak,
meg hitelt voltok szerént, a’ mennyire lehet, jó idején, mindjárt takarás után tiszta búzát, mint Lélek
bért bészedjenek; De mivel azt nem mindenek tisztán adják, E végre meg határoztatott, hogy
mihelyt annyira való gabonát az Egyházfiak bé hordanak, hogy T. Uraimék Conventiója abból ki
tellyék: azonnal az Ekklesia Curatorja T. Uraimék buzabéli conventióját tisztán meg rostaltássa, es
igy, a’ posonyi igaz véka szerént 55. köböllel híven és Istenessen meg fizesse.
3. Az árpa-béli conventio bé adásnak is ez a’ regulája, noha annak meg rostáltatásáról akkor szó
nem volt; de az igazság úgy kivánja, hogy ez is tisztán fizettessék bé. n.b. Az árpabéli Conventio is
55 köböl, külön külön mind a’ két predikátornak. de ezen kívül, a’ betegek járásáért, már ezelőtt
mintegy husz esztendőkkel, mind a’ két prédikátornak tíz tíz köböl70
rendeltetett, es ez is az időtől
fogva, mind eddig meg adattatott.
4o
Elvégeztetett, hogy ezután gyakortáb való Ekklésiai gyűlések légyenek, az arra választandó
eskütt külső elöljárók [és ha szükség mint más helységekben, a köz rend közzül valók, egy egy
minden tizedből] és a T. Prédikátorok által; és hogy a’ legközelebbi gyűlésben az Egyházfiak elő
állíttassanak, és Bírák, Prédikátorok, Curator ’s több belső személyek eránt való kötelességeik
elejekben adattassanak.
5. Az Ekklésia szőlőiben, szüretkor az oskolai Déákok es szolga gyermekek munkálkodjanak.
a. Az ekkor tett rendelés szerént Curator N. Kovats János Uram az 55 köböl buzát illendőkepen meg
rostáltatva, ugy az árpát is, de ezt nem rostalva, mind a két Prédikáornak híven és igazan béfizette
az 1778ik esztendőre.
b. Ugyan ez idő tájban az három Praeceptorok71
Instantiat72
adván bé a’ B Tanátsnak, és azt akkori
Rector Thót Pál Uram Secundalván resolvaltatott számokra az Ekklesia Hambárjából 8. nyoltz
kőből búza, mellyet nevezett Tóth Pál Uram bona fide73
referalván74
, mint el végezett dolgot ide be
irák
62
Mai fogalmakkal: egyházmegyei tanácsos 63
Rendes, azaz megválasztott és beiktatott lelkészek 64
becsületes 65
gondnoknak 66
Venerabilis = főtiszteletű 67
Főtiszteletű Egyázkerület 68
javasolt 69
Járandóságuk (a lelkészek fizetésének egy része készpénz, más része természetbeni juttatás volt) 70
Szemestermény mérésére szolgáló űrmérték. Nagysága általában kb. 64 liter. 1 köböl = 2 véka 71
Iskolai segédtanítók 72
kérvényt 73
Jó hittel, jóhiszeműen 74
előadván
![Page 20: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/20.jpg)
[Utólagos feljegyzés más kézírással]
Egyházi gyűlések ezután több éven át nem tartattak, legalább jkönyveik nincsenek. A b.[ecsületes]
tanács a városházánál végzett az egyházi ügyekben is s az ide vonatkozó j[egyző]könyvek a
fizetéslevelek j[egyzé]kébe vannak bevezetve [1755-1788], melyet a városi jegyzők szerkesztettek. E
könyv foglalja magába a Szőnyi B. lelkész ellen indított per iratait is.
Hmvásárhely 1887. okt. 19.
Szeremlei Sámuel lelkész
A[nn]o [1]790. 28. febr
Ekklesiai gyűlés tartatott az egyik parochialis háznál, jelen levén mint Belső szemellyek: Tiszt
Füredi Sándor ur V. Tr.75
erdemes Asessora, és Kiss András mind a’ ketten ord[inárius]
predikatorok.76
A’ Külső erdemes elöljarok közzül pedig N. N. esküdt Kaszap Péter Nagy Mihálly.
Nagy G. János, Szomor Ferentz Kontz Pál, Varga István, Banga Pál, Égető P. János Moses Péter és
Ifjú Nagy Mihály uramék. Ugy szinte a’ Sz. Ekklesia több érdemes tagjai közzül: Curátor Kiss
Péter János, N. Öreg Lázár Ferentz, Tot István, Szilágyi István, Móses János, Ketskemeti Miháj,
Banga Péter, Ketskeméti Jósef, Banga János, Zakó Ferentz, Német Miháj, Mótsi Miháj, Hajdu
Péter, Szabo János, Kis Szabo János, Kristo András, Csáki Pál, Vetsei Sámuel és Lyzkai Sámuel
Uramék. Mind a’ két részrül az egész Sz. Ekklesia képében közönséges meg egyezésbül e’
kevetkezendők rendeltettek.
1. Tiszt. Szőnyi Benjamin Uram VTr Nagy érdemű Esperestyának ebbe az Eklban [Eklézsiában] 45.
esztendeig való hasznos és épületes szolgálattya consideráltatván77
eö kegyelmének holtigvaló
intertentiusára78
rendeltetett esztendőnként 50 ÷ ötven Rforint79
és 250 ÷ kétszázötven kéve fűteni
való nád. Melly salarium80
be adásának ideje számláltatni fog 1789. el múlt József napjától fogva;
tudniillik a’ miolta Tiszt. Szőnyi Beniamin nagyerdemü esperest Ur. ebben az Ekklában
[ekklézsiában] valo prédikátori rendes hivatalát erőtelen öregsége miatt le tette.
2. Minthogy a’ Keresztelő stolának a’ Fels. Királlyi rendelésnek ereje szerintv[al]ó aequivalens
restitutiojában81
, még eddig T. Predikátor Uraiméknak semmi nem érkezett, az Eklának sok
szüksege miatt: tehát mind a’ két részről lett meg egyezés szerént, meg határoztatott, hogy az el
múlt két esztendeitől Curator Uram az Ekkla közönséges kassájábol egy egy esztendőre egy egy
részre Tiszt. Predikátor Uraiméknak Keresztelő stola hejett fizessen 50 ÷ ötven Rforintokat.
3. Három esztendő alatt közelebb tapasztalta a’ sz. Ekl[ézsi]a, hogy az itt tanuló Deákok a’
gabonabeli tanításért való fizetésben T. Professor és Rector Uraimékkal feletebb kérvén, abbol sok
elegyetlenségek támadtak. Azértis mind ezeknek el háritása mind p[e]d[ig] T. Professor Halmi Pál
Uram külömbenis meg kissebbedett salariumának ki pótolása végett determináltatott82
, hogy ezután
a’ Deákok Ő Kegyelmének a fenn nevezett gabonabeli fizetések felesek nem lesznek; hanem eddig
valo rendes enumeratiojok83
egyéb részben minden változás nélkül intacte84
fog ezutánnis maradni.
Sig ex consensu et instu ecclae primar[ibus]85
75
Venerabilis Tractus = Főtiszteletű egyházmegye 76
Azaz megválasztott „rendes” teljes jogú lelkészek 77
figyelembe véve 78
eltartására 79
Rajnai forint, másképpen Rhénes forint. Mária Terézia által 1753-ban bevezetett fizetőeszköz (más néven konvenciós
forint). A forint 11,69 g. színezüstöt tartalmazott. 1 forint = 60 krajcár; 2 forint = 1 tallér 80
fizetség 81
Egyenlő mértékű visszaállításában 82
elvégeztetett 83
Elszámolásuk, azaz a feléjük elszámolt gabona 84
érintetlen 85
Aláírta az egyház elöljáróinak megegyezése és megbízása alapján
![Page 21: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/21.jpg)
Andreas Kiss ord p.t.86
VD Min [verbi divini minister]87
manu propria88
A[nn]o 1790. 3. Juny.
Tiszt Füredi Sándor Ur parochialis házánál; ugyan Tiszt Füredi Sándor VTr. érdemes assessora,
magamis Kiss András jelen lévén és N. Kaszap Péter, Deső János, Égető János, Nagy J. János,
Bánfi István, Tárkány István, Banga Pál, Mótsi Miháj, és Ifjú Nagy Mihaj, eskütt betsületes
senatorink által deliberáltattak89
:
1. A Febr. Consiliumon90
meg fordult Egyházfiaknak régi Laistromok ar[r]a deputált91
személlyek
á[lt]al revidealtassek és a’ melly pénz, v. gabonabeli lecticalét92
a’ községtül az Efiak [Egyházfiak]
be szedtek; de Curator Uraimék nem administráltak; hm [hanem] maguknál megtartották a Sz.
Eklesia széllyei [személyei], és rendelése ellen magok hasznokra forditották; minden idö halasztás
nelkül a’ E. közönséges cassájába be adják, mert különben törvenyes medium aláis fognak
exequaltatni93
.
2. Elvégeztetett hogy a’ Leány oskolakban valo tanitoknakis nem külömben, mint a’ Fiui
oskolákban, egy lány esztendeigv[al]ó tanitásáért egy véka búzát, egy véka árpát és egy márjást94
fizessenek a’ szülék. Mind azért, hogy igy egy részről a’szülék a’ kisebb fizetésre nézvén férfiu
gyermekeiket Leányok közt idönél továb ne tartsák; mind pedig azért, hogy más reszrül a tanitokis
a’ nagyobb fizetés végett [a’ mint a kkor némelly szülékrül panaszolkodtak] mig egy Classist95
jol
el nem végeznek, fellyeb valo classisba ne vigyék.
3. Mind a két rendenn lévö oskolai T. Tanitoknakis úgyan ezen gyülésben a’ didactum96
be
adásáról, irásban jelentett justa praetensiajok97
erant determináltatott98
, hogy ezután minden
esztendőben a’ szülék Sz. Mihály napkor prime publicatio99
által admonealtassanak100
, hogy a’
gabonabéli Tanitásért valo fizetést, annak idejében be adják; mert az examen elmúlván, a’ Sz. E. ara
rendelt deputátusi101
an[n]ak a’ pénzbeli restantiával102
edjütt a’ kinn maradt életet tavasszal
drágábban follyó ára szerént fogja incassalni103
. Melly vegezés irásbanis a’ fenn emlitett érd[emes]
Tanitoknak közönséges meg egygyezésbül ki adatott. Sig in consessu Ecclitico [Ecclesiastico]. P.
Andream Kiss VD.Ministrum mp [manupropria]
1790. Die 11a Juny
86
Ordinárius prédikátor 87
Isten Igéjének szolgája 88
Saját kézzel 89
elhatároztattak 90
tanácskozáson 91
megbízott 92
Magyarul „ágybér”, azaz a családonként, minden egyháztag után fizetett, a lelkész helyben lakásához való pénzbeni
hozzájárulás. 93
Exequál = végrehajt, behajt 94
rézpénz 95
osztályt 96
A tanítóknak fizetett pénzbeli juttatás 97
jogos követelésük 98
meghatároztatott 99
Elsődlegesen kihirdetés 100
figyelmezetessenek 101
megbízotjai 102
hátralékával 103
beszedni
![Page 22: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/22.jpg)
Eklesiai gyülés tartatott Tiszt Füredi Sándor VTr érdemes assessor Urk [úrnak] parochialis házánál,
jelen lévén mint Belső Elöljárok ugyan T. Füredi Sándor Uram, és Kiss András mind a’ ketten
ord[inárius] Predikatorok. A’ külsö érdemes elöljárók közül pedig N. G. Nagy Miháj, és Nagy
Gergej János, Bánfi István, Tárkány István, Banga Pál, Ifju Nagy Miháj, és Nyéki Jósef városunk
elsö notáriusa, minyájan betsületes esküdt Uraimék. A Communitás közül pedig Curátor Kiss P.
János, Tot István, Szabo János, Kiss Szabo János, Szál György, Szél Ferentz, Banga Péter,
Ketskeméti Miháj, Moses János, Nagy M. János, Kováts István, Jenei János, Nemeti Pál,
Ketskeméti Josef, Nemeti Pál, Bus János, Bus Sámuel, Kintses Miháj, Samu János, Vetsei Samuel
Uraimék mindnyájan a’ Sz. E. erdemes tagjai. Mind a’ két részrül az egész E. [Eklézsia] képében
közönséges meg egyezésbül ezek rendeltettek:
1. Az Ujj T[em]plomnak f. [fel] epitése mint egyenesen az In [Isten] ditsöségére tartozo dolog, a Sz.
E. elöljároi an[ná]l minél hamarébb lehet, munkába fog vétetödni hogy azért a’ Kir. [királyi]
parantsolatoknak ereje szerént, a’ Fels. Consiliumnak annak idejéb[en] annál nagyobb ártatlan
fundust104
mutathassunk: meg határoztatott hogy a’ melly jó szivü érdemes tagja ennek a Sz. E.
ezen front vegre önként és m[in]den kenyszerités nélkül elszánt kész pénzül bort, gabonát, vetést,
sertést, barmot, v. akárminével szerzendö joszágot mobilét v. immobilét, azt jelentse a’ Betsületes
Tanáts105
közül N. Nagy G. János, Ketskeméti Sámuel, Ifju Nagy Mihaj esküdt Uraiméknál: a’
Köznép közül p[e]d[i]g Uj N. Nagy András, Kis N. Zabo Ferentz, Zaj Szél Ferentz Uraiméknál,
m[in]t a Sz.E. ebben a dologban közönséges meg egyezésbül declarált perceptorainál106
, a’ kik jo
l.e. [lelki esmérettel] esküvéssel le tejéndő hitek szerént a’ Naturalekat107
, és egyebeket mentül jobb
móddal lehet distrahállyák,108
a’ kéz pénzt pedig m[in]den törvényes eszközök á[lt]al öregbiteni , és
szaporitani igyekeznek; és annak idejébe[n] v[ala]m[in]t a’ perceptiorul109
, ugy az erogatiorulis110
a
Sz. E. Elöljároi előtt törvényessen számot fog[na]k adni.
2. Amelly régi E[gyház]fiak[na]k laistromok111
a Febr. Consiliumon meg fordult, azok a kinn
maradt restantiák112
be szedésére n. [nem] kenyszerittetnek ugyan de a’ mit pénzül v. gabonául be
szedtek, de le tett hitek ellen nem administrálták, ezen esetre nézve a’ Sz. E. azon végezése mellett
álhatatosan meg fog maradni, a’ mint e’ dologban 3 Juny 1790 positione determinált.113
Ismét:
3. Lentse Mihály Egyházfi a[k]i 1766 Laistroma N. Nagy G. János, Szomor Ferentz és Banga Pál
eskütt Uraimék által reuideáltatván, úgy találtatott, hogy tiz ÷ 10 köböl búzát és húszon harmadfél
véka ÷ 22 ½ árpát be szedett, és nem administralt l[eg]aláb be n. [nem] tudta bizonyitani: tehát a
Sz. E. fructussán114
szorosan a maga jussát nem praetendálván115
azt végezte, hogy a búzának felét
÷ 5 köblöt kész pénzül, köblit két forintyával véve kifizesse; az árpában pedig tiz vékát in natura
meg adván , felet az E. számára vesse el; felét pedig Kintses Miháj Uram el fogja vetni és
jövendöben mind a’ ketten eum fructu116
fogják administrálni.
4. A meg holt de számolatlan maradt E[gyház]fiaknak törvényes Successori117
, esküdt Ifjú Nagy
Miháj Urammal a’ restansukat118
járják el, és a’ l[elki]. esmérettel meg vallyák h. a’ meg nevezendö
104
tőkét 105
Városi Tanács 106
Magyarul egyházfi: azok az egyházi megbízottak, akik az egyház bevételeit beszedték. A Curator-nak voltak
alárendelve. 107
Természetbeni javakat 108
eladják 109
bevételről 110
kiadásról is 111
Listájuk azaz elszámolásuk 112
hátralékok 113
Alláspontként meghatározott 114
hasznán 115
követelvén 116
Mit hasznot 117
utódai 118
elmaradásukat
![Page 23: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/23.jpg)
Efiaknak, pénz, v. gabona beli Lecticaléval119
tartoznak azokat szorgalmatosan consignállyák120
, és
mentül hamarabb bé szedvén az E. Cassájába administrállyák121
.
5. Curator Kiss P. János Uram, mint a’ ki a közelebb el mult esztendöben, hüségesen, és
mindeneknek contentuma122
szerént folytatta; ezen Curátori hivatalában a’ kivetkezendő
esztendőreis közönséges meg egyezésben confirmáltatott123
. ugy mind az altal, h. a’ mit eddig
akármelly titulus alatt a’ Sz. E124
. részerül be vett, v. ki adott, azokrul le tett hite szerént 15. Juny
a.c.125
a’ Sz. E. elöljároi elött törvényesen számot adjon.
6. Tiszt Füredi Sándor VTractus erdemes asessor Ur gyülésre rendeltetett parochiális házának
boltozatya egészen meghasadván; h. idüvel [na]gyob költséget, és ne talán félelmetes
szerentsetlenségetis ne okozzon, Curator Uram reparaltassa.
A[nn]o 1790 18. Juny.
Predik Kiss András parochialis házánál elsö Predikátor Tiszt Füredi Sándor VTr erd[emes] asessor
Urnak bizonyos occupatioi126
lévén Ekl[ézsi]ai gyülés tartatott N. Kaszap Péter Törvény Biro Nagy
Miháj, Olasz István, Szomor Feretz, Kontz Pál, Varga István, Ketskeméti Sámuel, Moses Péter
eskütt Uraimék jelenlétekbe a’ Communitas közül pedig Moses János Hésü? István és Dékány
István Uraimék jelenlétekben a’ midön ezek rendeltettek közönséges megegyezésben.
1. Az Eklesiai gyülés minden héten lészen kedden és pénteken álhatatosan gyakoroltassék a’Sz. E.
előforduló bajainak el igazítása végett hogy igy a’ fenn nevezett napokon valamint N.127
Bírák
uraimék úgy a’ köznépis számasabban az I[ste]n házában f. [fel] gyülvén a’ kinek valami eclát
[ecclesiát] illető panassza leénd hosszab idő halasztás nélkül deliberatina128
választ nyerhessen.
2. Elvégeztetett, h. [hogy] v[ala]m[in]t Kiss Péter János uram secundum deliberatum129
a. e. 15.
Juny et sequentibus130
számat adott úgy minden számaltatván Curator Uraimék valamint a’
pénzbeli; úgy a’ gabonabeli perceptiorul és erogatiorulis131
a’ Sz. E. elöljárói előtt törvényessen
számot adjanak. Melly számvétel el fog kezdődni 22. Juny a. c.132
eskütt Varga István Uramon és ez
útán qtinuáltatni133
fog ex articulus134
számolatban Curator Uraim Kiss Andreas
2. July 1790.
Eklesia gyülés tartatott predikátor Kiss András parochialis házánál. Nagy érdemü T. Szőnyi
Beniamin VTr érdemes esperest Úr[aimé]k a’ külső elöljárók közülpedig N. Ketskeméti Sámuel,
Ifjabb Nagy Miháj esküdt Uraimék, a’ Communitas135
közül pedig Szabó János Curator Kiss P.
János, Bús János és Vetsei Samuel betsületes emberek jelen létekben Bosvai András Juri Csizmadia
mester ember, és felesége Szilágyi Sára házasságbeli egyenetlenségeknek qplanáltatása [azaz:
119
ágybérrel 120
összeírják 121
bevezessék 122
megelégedése 123
Megerősíttetett, azaz hivatalát újabb egy évig betöltheti 124
Szent Ekléázsia 125
Ano Corrente = folyó év 126
elfoglaltságai 127
Nemzetes, a városi tanács tagjainak megszólítása 128
Határozatilag (azaz a presbitérium határozata által) 129
Határozat szerint 130
És azt követően 131
Bevételről és a kiaásról is 132
Folyó év 133
Continuáltatni azaz folytattatni 134
Az egyházi törvények szerint 135
A mezőváros lakossága
![Page 24: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/24.jpg)
complanáltatása136
] véget. a’ mindőn mind a’ kétfél keresztényi békességes és tisztességes életre
kötelezte magát kézbeli hit adással a’ fenn nevezet érdemes személyek előtt és egyik a’ másik eránt
való gyanúságát örök feledékenységbe veti illy qditiok137
alatt.
1. Bosvai András Ipát Szilágyi Istvánt és feleségét motskos és betstelen szokkal annyival inkáb
káromkodásokkal mint eddig ne illesse; h[ane]m érdemlett betsületét valamint maga házánál, úgy
mások előttis tartozó kötelessége szerént meg adja.
2. Maga feleségétis Szilágyi Sárát; mint eddig borus korában tselekedett; tisztátalannak,
prédállonak, fertelmesnek ne kiabálya; minthogy ezeket rá bizonyítani nem tudta; tselédjeit rá ne
ingerellye; hm m[in]denben úgy bánnyon véle mint hites társával nem pedig úgy mint rabjával vagy
szolgálójával.
3. Bosvai András felesége Szilágyi Sára, minden gyanús személyekkelv[al]ó társalkodást el
távoztasson; nevezetessen pedig azokat a’kikhez férjének gyanusága v[a]n szorgalmatossan el
kerüllye, h. így okot senkinek a’ botránkoztatásra neadjon; h[ane]m Isten ’s emberek törvénnye
szerént tisztességes életet éljen; és magát m[in]t egy keresztény asszony ember háza népe között, és
másuttis úgy visellye.
Melly q[con]ditiokat a’mellyik fél fel bont azzal magát qvictusnak138
lenni meg bizonyíttya és az
ellen a’ Sz E külső forumon való satisfactiot139
fog kérni; mint mások[na]k rossz példát adó; és
Eklankat botránkoztató hite szegett ember ellen.
4 July 1790.
Tiszt[elete]s Füredi Sándor Uram VTr érdemes assessor Úr[na]k parochialis házánál levő gyűlésben
Ifju Nyéki István Uram édesattya Esküdt Nyeki István Uram aal [által], irásban jelentést tett arol,
hogy ha praeceptori140
hivatalában kin maradt restantiaja141
az E. [Eklézsia] Cassájábul ki fizetődik,
abból bizonyos summát az Uj T[em]plom epitésére fog adni; de msk. [máskülönben] a’ sok kinn
maradt lecticale142
miatt ez a’ Cassais ts. [tsaknem] egeszszen üres; tehát N. Nagy Gergej János, és
Tárkány István esküdt Uraimék deputáltattak143
hogy a’ fenn nevezett Ifju Nyéki István Uramnak
szüléknél levő restantiáját törvényessen incassallyák144
.
24. Aug 1790.
Mind a’ két rendbéli oskolai T. Tanitóknak kérésekre determinaltatott,145
hogy a’ tehetetlen szülejü
gyermekek és leányok a’ mostani szük idöben. ha sem buzát; sem árpát nem adhatnak in natura;
tehát az egy véka búza hejet huszonhat garast; az egy véka árpa hejett pedig fél tallért ÷ 15. garast
fizessenek. Ezen végezés mindazáltal tsak azokra terjed ki; valamint az oskolákban lévő gabonabeli
didactumra146
úgy a’ lecticalénak147
fizetésére nézve. a’ kik szegényeb tehetsegü emberek mert a’
tehetösebbekre nézve mind a’ szent Ecla; mind az oskolai tanitok in natura148
kívánnyák az életnek
be adását. sőt a’ kik most összel qnem adják a’ gabonát tavaszszal a’ szerént fognak fizetni, a’ mint
136
Elsimítása, megegyezése 137
Conditiók, azaz feltételek 138
Convictusnak azaz vétkesnek 139
elégtételt 140
egyházfi 141
hátraléka 142
Ágybér (lásd feljebb) 143
Megbízattak, kiküldettek 144
bevételezzék 145
Az a határozat született 146
Az iskolás gyermekek szülei által a tanítónak fizetett tandíj 147
ágybér 148
természetben
![Page 25: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/25.jpg)
akkor foly az élet ára; a’ mint már ez 3. Juny a. c. determinaltatván149
, positione150
3tia
protocolláltatottis151
. Sig ex Consensu D. Primorum Ecclae Kiss VDminister
Coram152
Claris[simo]153
D[omi]no Alexandro Füredi et civibus Juratis154
DDG.155
Petro Kaszap,
Johanne Desö, Johanne G. Nagy, Samule Ketskeméti; Francisco Szomor, et Paullo Banga. Ex
Communitate156
am D. G. Johanne Kiss Curatore, Petro Banga, Johanne Moses, Johanne Szabo, et
Stephano Kováts honestis civibus157
.
1791 4. January
Ekklesiai gyülés tartatott T. Füredi Sámuel Úr parochialis házánál; jelen lévén a’ Külső erdemes
elöljárók közül Fő Biro N. Szomor Ferentz, esküdt Kaszap Péter, Déső János Úr. Nagy Miháj; Nagy
Gergej János, Bánfi István, Kontz Pál, Varga István, Banga Pál, Motsi Miháj, Hajdu Feretz
Uraimék. a’ köznép közül pedig Curator Kiss Péter János és Banga Péter betsületes civisok amidön
ezek végeztettek közönséges megegyezésbül.
1. T. Professor, Es Rector Uraimék conuentioi158
mindenekben qfog [meg fog] maradni intacte
amint 1787. 25. January determináltatott. kivévén a’ hatodik punctumot mely húsz ÷ 20 Rforintokba
fog fizetődni a’ vendégek számára. a’ 15dik punctum pedig a’ szerént meg fog maradni, a’ mint ezt
a’ Sz. E. 28. February 1790. Nro 3. elvégezte.
2. T. Dávidházi Uram[na]k pro a[nn]o 1790 in bonificatione conuentionis159
rendelt az Eklesia öt
köböl ÷ Nro 5 búzát, és tizenharmadfél font fagyut. Nro 12 ½ .
3. Curátor Kiss P. János Uramk imponáltatott hogy ex cassa p[ublica]160
T. meg boldogult Halmi
Pál Uram temetésére való materiálért a Görögöt161
fizesse ki sub causa restitutionis.162
Pr Andream Kiss VDministrum
1794. die January
Az edjik163
Parochiális háznál Eklesiai gyűlés tartatott jelen lévén az ekl[ézsi]a külső erdemes
elöljárói közül sequentes164
: Ns [Nemes] és Nemzetes Esküdt Kováts Márton és Kaszap Péter és és
Papi Kováts Miháj Urak. A’ betsületes Tanáts közülpedig Fő Bíró Barta Miháj esküdt Szomor
Ferentz Tárkány István, Varga István, Ketskeméti Sámuel és Ifju Nagy Miháj Uramék. A’ köz nép
közül Curátor Kiss János és Szilágyi Miháj Uraimék mint belső személyek Tiszteletes Füredi
Sándor asessor Uram és Prédikátor Kiss András; mind a’ két részrül közönséges meg egyezésbül
determináltatott az egész ekl[ézsi]a képében.
1. Tiszteletes Szilágyi István Uram mint hazafi és ujj académicus mind erköltsére mind
tudományára nézve approbáltatott165
és megis marasztatott az oskolában lévő professori üres
hivatalnak jövendő beli folytatására: ugyan akkor eö kigyelmének által adatott a’ Szent eklának az
149
meghatározván 150
A 3. pontban 151
Jegyzőkönyvbe is be lett vezetve 152
Színe előtt 153
Méltóságos 154
Városi esküdtek 155
Dominus ac generosus: nemzetes úr 156
A közösség (azaz a polgárok) részéről 157
Becsületes (értsd: jó hírű) polgárok 158
Megegyezett javadalmai 159
A javadalom kipótlásaként 160
Az egyházközség pénztárából 161
Kereskedőt 162
Mégtérítés okáért 163
egyik 164
A következők 165
Jóvá hagyatott
![Page 26: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/26.jpg)
a’ tzelyais [célja is], hogy már ezután három állandó praeceptorok fogják a’ kisseb gyermekeket
tanítani, a’ kik mindenkor Tiszteletes Professor Uram directioja és inspectioja166
alatt lesznek a’
tanításban; úgy, mind az altal magok preceptorinak fognak fizetni , és Tiszteletes Professor Urnak
tsak a’ maga tanitványi n: [nevezetesen] a’ grammatisták, syntaxisták167
és ha lesznek a’ felyebrö
mast is béliek fizetik a’ didactumot. Egyéb tekintetben az addigvalo professori sallarium168
tsonkulás nélkül megmarad. lásd pag. 12
2. Ugyanekkor meghatároztatott, és személy szerint Sz. Péteri precestus169
Uramnak meg is
mondatott hogy már ezután a cassa nem többet hanem a 8 forintot fog fizetni in die parato.170
Mindazáltal ő kegyelme írásban jelentvén, mind azt hogy a’ felesége az addigv[al]ó szokás szerént
az oskolába nem lakhatik; mind pedig azt hogy egyéb tekintetbenis conventioja meg tsonkult; a’
Szent eklesia ezentúl fizetéshez ragasztott hat ÷ 6 forintot. Tehát így lesz a’ conuentioja171
Rf 54.
3. T. Szilágyi István Ur jelentette hogy mindenben több volt az eddigvalo Professori salarium172
mint az eö kigyelmi most a’ mint vagyon; e végre meg maradt ö kigyelmére nézveis ; az a’ régi
v[er]sus hogy a’ mely Deák fogja a’ festákat tanitani, mint praeceptor annak tanitványi a’
marjásbeli didactumot egészszen, a’ gabonánakis pedig felét ö kigyelmének fizetik, fele részét
pedig a gabonának magának a tanito deáknak.
9. Febr 1794.
Az oskolában lévö consistorialis házban Túri Dániel Uramnak mind az oskolai tanitoknak
választása, mind azoknak tanitása és igazgatásának modja eránt be adott hosszas irása közönsegesen
felolvastatott: de m[int]hogy megirt dolgok közül már az erdemes elöljárok által nemelyek az elöttis
munkába vetettek. Nemelly punctumok173
pedig mint zenebonák és az Ekl[ézsi]ában turbát174
inditonak találtattak: tehát meg határoztatott hogy ezen irás sine ultro vigore175
tétessék az Ekla
archivumába.
Coram RR176
VD Beniaminie Szönyi, Alexandro Füredi: ex senatu Judice Michaile Bartha,
Francisco Szomor, Johanne Nagy Stephano Olasz, Samuele Ketskemeti, Michaile Motsi, Francisco
Hajdu et Michaile Nagy Juratis Civibus. Et nobilibus ecclie honestis membris177
Perillustris ac
generosus178
dominis179
Martino Kováts, Petro Kaszap et Michaile Papi Kováts.
13. July 1794.
Az edgyik Parochialis háznál tartott Ecclai gyűlésben közönséges meg egyezésbül a voxoknak
töbsége szerént ugymint a’ mely dologban tsak két b. emberek nem egyeztek meg, determináltatot,
hogy mind ezután mind az Eklésiai épületek, az azokban szolgáló személyek a’ két Templomban
lejendő Isteni tisztelethez képest szaporodni fognak: tehát az úgy nevezet lecticalét vagy ágybért
azok a’ kik magoknak vagynak tulajdon házaik söt a sellérekis, ha czéhbeli mester emberek ezután
166
Vezetése és ellenőrzése 167167
A korabeli középfokú iskolák két alsóbb osztálya 168
fizetés 169
Preceptor, azaz segéd tanító 170
Az elkészület napján (azaz a tanév végén). 171
Konvenciója, azaz fizetése 172
fizetés 173
pontok 174
veszekedést 175
További érvényesség nélkül 176
Reverendissime = nagytiszteletű 177
És az egyház becsületes nemes tagjai közül 178
Nemzetes és vitézlő 179
Uraim
![Page 27: Presbiteri egyházkormányzat Hódmezővásárhelyen Zoltán A presbiteri... · önkormányzatiságra.16 Az önkormányzatiság legfontosabb eleme a ius patronatus, azaz a kegyúri](https://reader033.vdocuments.net/reader033/viewer/2022041613/5e38fe31d3947821fe20bf83/html5/thumbnails/27.jpg)
nem egy tallérjával; hm egy ágytul két Rhenes forintyával tartoznak esztendönkét fizetni. A’
sellérek pedig ha nem czéhbéli mester emberek úgy mint eddig ne többet hanem egy ágytul egy
tallért fizetnek.
Sig p. Andream Kiss VDministrum
Coram Primaribus Ecclae180
RDno181
Alexander Füredi ex nobilibus Ecle membris Perillustris182
Dnus Martino Kováts et Petro Kaszap, Judice primario183
Michaïle Barta, Curatore Supremo184
Johanne G. Nagy, Juratis civib[us]185
, Francisco Szomor, Paulo Kontz Steph Olasz, Samuel
Ketskemeti Michaïle Motsi, Michele Nagy et Francisco Hajdu
8a January 1796.
Prédikátor Kiss András parochialis házánál gyülés tartatodván Uj Lakos Juhász Jánosnak Dura Judit
nevü felesévelvaló egyenetlenségnek, és sokszori visszavonásoknak eligazitása végett Fő Bíró
Szomor Feretz, Notarius186
Balog Ferentz Esküdt Kontz Pál, Esküdt Motsi Miháj és Curátor Kiss
János Urak jelenlétében elvégeztetett.
1. Juhász János mint minden tekintetben hibás és vétkes ember a’ maga ártatlan feleségét meg
kövesse. és a’ jelen lévő Bírák Uraiméknak adjon kezet arul hogy töbé a feleségén nem
kegyetlenkedik, azt holmi pletyka beszéd után kurvának és puzérlonak187
ne nevezze; véle oly
alávalo és keresztényi emberekhez valo és keresztényi emberekhez illetlen módon ne bányon mint
eddig tselekedett; hanem élyenek együtt békességben és egymás között való egyességben.
Mindezekre magát kézbe adással és engedelem kéréssel kötelezte is e[lőttünk] a’ fen nevezett
Juhász János.
2. Az asszonynak nagyobb mentsége és bátorsága végett meg határoztatott az is, hogy eö férje ellen
valo instantiája188
melyet a Tekintetes Törvény szék eleibe útasitott az archivumban bé tétessék oly
véggel hogyha Férje szavát megne[m] álya; tehát ennél fogva a’ [me]gnevezett Dúra Judith
ártatlanságát a’ Sz ekla189
a’ felyebv[al]o törvényes forumra által adja.
180
Az egyház elöljáróinak színe előtt 181
Reverendo Domino azaz Tiszeletes Úr 182
Nemzetes 183
Főbíró 184
(egyházi) Fő Gondnok (általában nagy tekintélyű személy címe volt, nem választották évente, az egyház vagyonának
kezelését továbbra is a gondnok / curator végezte). 185
Város bírái 186
Jegyző 187
mezítelenkedőnek 188
kérelme 189
Szent Eklézsia