Pszichoszomatikus zavarok

Rigoacute Adrien PhD ELTE PPK Szemeacutelyiseacuteg- eacutes Egeacuteszseacutegpszicholoacutegiai

Tanszeacutek Előadaacutes a SE klinikai pszicholoacutegus szakkeacutepzeacuteseacuten

Vaacutezlat

A bdquotestirdquo betegseacutegek csoportosiacutetaacutesa a pszichoszomatikus betegseacutegek definiacutecioacuteja

A pszichoszomatikus orvoslaacutes toumlrteacutenete iraacutenyzatai alapgondolatai egy-keacutet keacutepviselője

A pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg bdquooumlsszetevőirdquo peacuteldaacutek egy-egy pszichoszomatikus betegseacutegből

Orvosilag megmagyaraacutezhatoacute testi betegseacutegek (van organikus haacutetteacuter pl szoumlveti elvaacuteltozaacutes) bdquoszomatikus betegseacutegekrdquo bdquopszichoszomatikus betegseacutegekrdquo ndash ez utoacutebbi eseteacuteben a betegseacutegek

kialakulaacutesaacuteban fennmaradaacutesaacuteban lefolyaacutesaacuteban pszichoszociaacutelis teacutenyezők is szerepet jaacutetszanak

Orvosi okokkal nem magyaraacutezhatoacute testi betegseacutegek tuumlnetek (nincs

organikus haacutetteacuter szoumlveti elvaacuteltozaacutes vagy ha van az nem magyaraacutezza a tuumlnetek szenvedeacutes meacuterteacutekeacutet) bdquoszomatoform betegseacutegekrdquo

Kizaacuteraacutesos diagnoacutezis ndashannak haacutetraacutenyai

Hataacuter kuumlloumlnbseacutegteacutetel bizonytalan

bdquopszichoszomatikusrdquo jelenteacutese jelzői aacuteltalaacutenos eacutertelemben bdquoszomatizaacutecioacuterdquo jelenteacutese mechanizmuskeacutent aacuteltalaacutenos eacutertelemben

A pszicholoacutegiaacuteban elteacuterő toumlrteacutenete a 2 bdquobetegseacutegcsoportnakrdquo

bdquoTestirdquo betegseacutegek

Pszichoszomatikus betegseacutegek

Legkoraacutebbi időszakban kis bizonytalansaacuteg Alexander bdquopszichoszomatikus

heacutetszentseacutegrdquo asztma ulcus pepticum (gyomorfekeacutely) rheumatoid arthritis (sokizuumlleti gyulladaacutes) colitis ulcerosa (fekeacutelyes vastagbeacutelgyulladaacutes) neurodermatitis (bőrgyulladaacutes) hyperthyreosis (pajzsmirigytuacutelműkoumldeacutes) hypertonia (magas veacuternyomaacutes)

Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes

Gyomor-beacutelrendszeri zavarok (eveacutesi nyeleacutesi emeacuteszteacutesi eacutes kivaacutelasztaacutesi zavarok)

Sziacutev-eacuterrendszeri eacutes keringeacutesi zavarok (tachycardia aritmia pszichogeacuten fejfaacutejaacutes migreacuten)

Anyagcsere eacutes endokrin zavarok (kimeruumlltseacutegi aacutellapotok diabetes mellitus)

Balesetező szemeacutelyiseacuteg Nemi szervek funkcioacuteinak zavarai

A pszichoszomatikus eacutes szomatoform (funkcionaacutelis) betegseacutegek keveredeacutese Hataacuter

Aacutetmenet Minden betegseacuteg bdquopszichoszomardquo-tikus

Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek

bdquokakukktojaacutesrdquo a DSM-ben felsorolt koacuterkeacutepek koumlzoumltt Diagnosztikai kriteacuteriumok orvosi sokfeacutele pszicholoacutegiai pszichoszociaacutelis teacutenyezők szerepe a

betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban (oacutevatosan) lefolyaacutesaacuteban

Tuumlnettan orvosi sokfeacutele Pszicholoacutegiai bdquokoumlzoumlsrdquo jellemzők kereseacutese

bdquopszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacutegrdquo

A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLAacuteS TOumlRTEacuteNETE

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Vaacutezlat

A bdquotestirdquo betegseacutegek csoportosiacutetaacutesa a pszichoszomatikus betegseacutegek definiacutecioacuteja

A pszichoszomatikus orvoslaacutes toumlrteacutenete iraacutenyzatai alapgondolatai egy-keacutet keacutepviselője

A pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg bdquooumlsszetevőirdquo peacuteldaacutek egy-egy pszichoszomatikus betegseacutegből

Orvosilag megmagyaraacutezhatoacute testi betegseacutegek (van organikus haacutetteacuter pl szoumlveti elvaacuteltozaacutes) bdquoszomatikus betegseacutegekrdquo bdquopszichoszomatikus betegseacutegekrdquo ndash ez utoacutebbi eseteacuteben a betegseacutegek

kialakulaacutesaacuteban fennmaradaacutesaacuteban lefolyaacutesaacuteban pszichoszociaacutelis teacutenyezők is szerepet jaacutetszanak

Orvosi okokkal nem magyaraacutezhatoacute testi betegseacutegek tuumlnetek (nincs

organikus haacutetteacuter szoumlveti elvaacuteltozaacutes vagy ha van az nem magyaraacutezza a tuumlnetek szenvedeacutes meacuterteacutekeacutet) bdquoszomatoform betegseacutegekrdquo

Kizaacuteraacutesos diagnoacutezis ndashannak haacutetraacutenyai

Hataacuter kuumlloumlnbseacutegteacutetel bizonytalan

bdquopszichoszomatikusrdquo jelenteacutese jelzői aacuteltalaacutenos eacutertelemben bdquoszomatizaacutecioacuterdquo jelenteacutese mechanizmuskeacutent aacuteltalaacutenos eacutertelemben

A pszicholoacutegiaacuteban elteacuterő toumlrteacutenete a 2 bdquobetegseacutegcsoportnakrdquo

bdquoTestirdquo betegseacutegek

Pszichoszomatikus betegseacutegek

Legkoraacutebbi időszakban kis bizonytalansaacuteg Alexander bdquopszichoszomatikus

heacutetszentseacutegrdquo asztma ulcus pepticum (gyomorfekeacutely) rheumatoid arthritis (sokizuumlleti gyulladaacutes) colitis ulcerosa (fekeacutelyes vastagbeacutelgyulladaacutes) neurodermatitis (bőrgyulladaacutes) hyperthyreosis (pajzsmirigytuacutelműkoumldeacutes) hypertonia (magas veacuternyomaacutes)

Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes

Gyomor-beacutelrendszeri zavarok (eveacutesi nyeleacutesi emeacuteszteacutesi eacutes kivaacutelasztaacutesi zavarok)

Sziacutev-eacuterrendszeri eacutes keringeacutesi zavarok (tachycardia aritmia pszichogeacuten fejfaacutejaacutes migreacuten)

Anyagcsere eacutes endokrin zavarok (kimeruumlltseacutegi aacutellapotok diabetes mellitus)

Balesetező szemeacutelyiseacuteg Nemi szervek funkcioacuteinak zavarai

A pszichoszomatikus eacutes szomatoform (funkcionaacutelis) betegseacutegek keveredeacutese Hataacuter

Aacutetmenet Minden betegseacuteg bdquopszichoszomardquo-tikus

Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek

bdquokakukktojaacutesrdquo a DSM-ben felsorolt koacuterkeacutepek koumlzoumltt Diagnosztikai kriteacuteriumok orvosi sokfeacutele pszicholoacutegiai pszichoszociaacutelis teacutenyezők szerepe a

betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban (oacutevatosan) lefolyaacutesaacuteban

Tuumlnettan orvosi sokfeacutele Pszicholoacutegiai bdquokoumlzoumlsrdquo jellemzők kereseacutese

bdquopszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacutegrdquo

A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLAacuteS TOumlRTEacuteNETE

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Orvosilag megmagyaraacutezhatoacute testi betegseacutegek (van organikus haacutetteacuter pl szoumlveti elvaacuteltozaacutes) bdquoszomatikus betegseacutegekrdquo bdquopszichoszomatikus betegseacutegekrdquo ndash ez utoacutebbi eseteacuteben a betegseacutegek

kialakulaacutesaacuteban fennmaradaacutesaacuteban lefolyaacutesaacuteban pszichoszociaacutelis teacutenyezők is szerepet jaacutetszanak

Orvosi okokkal nem magyaraacutezhatoacute testi betegseacutegek tuumlnetek (nincs

organikus haacutetteacuter szoumlveti elvaacuteltozaacutes vagy ha van az nem magyaraacutezza a tuumlnetek szenvedeacutes meacuterteacutekeacutet) bdquoszomatoform betegseacutegekrdquo

Kizaacuteraacutesos diagnoacutezis ndashannak haacutetraacutenyai

Hataacuter kuumlloumlnbseacutegteacutetel bizonytalan

bdquopszichoszomatikusrdquo jelenteacutese jelzői aacuteltalaacutenos eacutertelemben bdquoszomatizaacutecioacuterdquo jelenteacutese mechanizmuskeacutent aacuteltalaacutenos eacutertelemben

A pszicholoacutegiaacuteban elteacuterő toumlrteacutenete a 2 bdquobetegseacutegcsoportnakrdquo

bdquoTestirdquo betegseacutegek

Pszichoszomatikus betegseacutegek

Legkoraacutebbi időszakban kis bizonytalansaacuteg Alexander bdquopszichoszomatikus

heacutetszentseacutegrdquo asztma ulcus pepticum (gyomorfekeacutely) rheumatoid arthritis (sokizuumlleti gyulladaacutes) colitis ulcerosa (fekeacutelyes vastagbeacutelgyulladaacutes) neurodermatitis (bőrgyulladaacutes) hyperthyreosis (pajzsmirigytuacutelműkoumldeacutes) hypertonia (magas veacuternyomaacutes)

Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes

Gyomor-beacutelrendszeri zavarok (eveacutesi nyeleacutesi emeacuteszteacutesi eacutes kivaacutelasztaacutesi zavarok)

Sziacutev-eacuterrendszeri eacutes keringeacutesi zavarok (tachycardia aritmia pszichogeacuten fejfaacutejaacutes migreacuten)

Anyagcsere eacutes endokrin zavarok (kimeruumlltseacutegi aacutellapotok diabetes mellitus)

Balesetező szemeacutelyiseacuteg Nemi szervek funkcioacuteinak zavarai

A pszichoszomatikus eacutes szomatoform (funkcionaacutelis) betegseacutegek keveredeacutese Hataacuter

Aacutetmenet Minden betegseacuteg bdquopszichoszomardquo-tikus

Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek

bdquokakukktojaacutesrdquo a DSM-ben felsorolt koacuterkeacutepek koumlzoumltt Diagnosztikai kriteacuteriumok orvosi sokfeacutele pszicholoacutegiai pszichoszociaacutelis teacutenyezők szerepe a

betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban (oacutevatosan) lefolyaacutesaacuteban

Tuumlnettan orvosi sokfeacutele Pszicholoacutegiai bdquokoumlzoumlsrdquo jellemzők kereseacutese

bdquopszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacutegrdquo

A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLAacuteS TOumlRTEacuteNETE

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus betegseacutegek

Legkoraacutebbi időszakban kis bizonytalansaacuteg Alexander bdquopszichoszomatikus

heacutetszentseacutegrdquo asztma ulcus pepticum (gyomorfekeacutely) rheumatoid arthritis (sokizuumlleti gyulladaacutes) colitis ulcerosa (fekeacutelyes vastagbeacutelgyulladaacutes) neurodermatitis (bőrgyulladaacutes) hyperthyreosis (pajzsmirigytuacutelműkoumldeacutes) hypertonia (magas veacuternyomaacutes)

Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes

Gyomor-beacutelrendszeri zavarok (eveacutesi nyeleacutesi emeacuteszteacutesi eacutes kivaacutelasztaacutesi zavarok)

Sziacutev-eacuterrendszeri eacutes keringeacutesi zavarok (tachycardia aritmia pszichogeacuten fejfaacutejaacutes migreacuten)

Anyagcsere eacutes endokrin zavarok (kimeruumlltseacutegi aacutellapotok diabetes mellitus)

Balesetező szemeacutelyiseacuteg Nemi szervek funkcioacuteinak zavarai

A pszichoszomatikus eacutes szomatoform (funkcionaacutelis) betegseacutegek keveredeacutese Hataacuter

Aacutetmenet Minden betegseacuteg bdquopszichoszomardquo-tikus

Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek

bdquokakukktojaacutesrdquo a DSM-ben felsorolt koacuterkeacutepek koumlzoumltt Diagnosztikai kriteacuteriumok orvosi sokfeacutele pszicholoacutegiai pszichoszociaacutelis teacutenyezők szerepe a

betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban (oacutevatosan) lefolyaacutesaacuteban

Tuumlnettan orvosi sokfeacutele Pszicholoacutegiai bdquokoumlzoumlsrdquo jellemzők kereseacutese

bdquopszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacutegrdquo

A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLAacuteS TOumlRTEacuteNETE

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes

Gyomor-beacutelrendszeri zavarok (eveacutesi nyeleacutesi emeacuteszteacutesi eacutes kivaacutelasztaacutesi zavarok)

Sziacutev-eacuterrendszeri eacutes keringeacutesi zavarok (tachycardia aritmia pszichogeacuten fejfaacutejaacutes migreacuten)

Anyagcsere eacutes endokrin zavarok (kimeruumlltseacutegi aacutellapotok diabetes mellitus)

Balesetező szemeacutelyiseacuteg Nemi szervek funkcioacuteinak zavarai

A pszichoszomatikus eacutes szomatoform (funkcionaacutelis) betegseacutegek keveredeacutese Hataacuter

Aacutetmenet Minden betegseacuteg bdquopszichoszomardquo-tikus

Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek

bdquokakukktojaacutesrdquo a DSM-ben felsorolt koacuterkeacutepek koumlzoumltt Diagnosztikai kriteacuteriumok orvosi sokfeacutele pszicholoacutegiai pszichoszociaacutelis teacutenyezők szerepe a

betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban (oacutevatosan) lefolyaacutesaacuteban

Tuumlnettan orvosi sokfeacutele Pszicholoacutegiai bdquokoumlzoumlsrdquo jellemzők kereseacutese

bdquopszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacutegrdquo

A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLAacuteS TOumlRTEacuteNETE

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek

bdquokakukktojaacutesrdquo a DSM-ben felsorolt koacuterkeacutepek koumlzoumltt Diagnosztikai kriteacuteriumok orvosi sokfeacutele pszicholoacutegiai pszichoszociaacutelis teacutenyezők szerepe a

betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban (oacutevatosan) lefolyaacutesaacuteban

Tuumlnettan orvosi sokfeacutele Pszicholoacutegiai bdquokoumlzoumlsrdquo jellemzők kereseacutese

bdquopszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacutegrdquo

A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLAacuteS TOumlRTEacuteNETE

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A PSZICHOSZOMATIKUS ORVOSLAacuteS TOumlRTEacuteNETE

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

bdquoA pszichoszomatikus jelző viszonylag uacutej kifejezeacutes egy olyan medicina szaacutemaacutera amely olyan reacutegi mint maga a gyoacutegyaacuteszatrdquo (Weiss eacutes English)

Pszichoszomatika pszichoszomatikus orvoslaacutes Biopszichoszociaacutelis modell Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegia

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei

Oacutekori kiacutenai orvoslaacutes Oacutekori indiai orvoslaacutes Oacutekori goumlroumlgoumlk

egyensuacutelyelmeacutelete hellip

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)

bdquoIrracionaacutelisrdquo orvoslaacutes Aszkleacutepiosz Maacutegia varaacutezslat

szuggeszcioacute hipnotikus gyoacutegymoacutedok

Aszklepionok-templomi alvaacutes

bdquoRacionaacutelisrdquo orvoslaacutes Hippokratesz Tudomaacutenyos gyoacutegyiacutetaacutes eacutes

kutataacutes atyja Első nagyvonaluacute koacutertani

szinteacutezis

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

bdquoEmpiacuteria eacutes theurgia-tapasztalaacutes eacutes isteni varaacuteszlat az a keacutet elem amelyekből a

gyoacutegyiacutetaacutes kezdetben mindenuumltt oumlsszekovaacutecsoloacutedott Mert ha

cserbenhagynak a gyoacutegyszerek helyuumlkbe leacutep az ima a raacuteolvasaacutes az aacuteldozat eacutes maacutes

kultikus teveacutekenyseacutegekrdquo (Max Neuburger ndash a goumlroumlg orvoslaacutes kettősseacutege

kapcsaacuten)

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulata a pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes

bdquoharcardquo

Koumlzeacutepkori kolostori gyoacutegyiacutetaacutes Descartes dualista elmeacutelete innen a dualista eacutes

holisztikus szemleacutelet harca vaacuteltakozaacutesa Mesmer (18 sz maacutesodik fele) Heorikus orvoslaacutes (1750-1850) Populaacuteris egeacuteszseacutegmozgalom 1840-től Amerikai Orvosi Taacutersasaacuteg 1846 Lelki gyoacutegymoacutedok (homeopaacutetia Christian Science) 19 sz veacutege Orvostudomaacuteny fejlődeacutese betegseacutegek csiacuteraelmeacutelete Pszichoszomatika 1920-as 30-as eacutevektől

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete

1939 az Amerikai Pszichoszomatikus Taacutersasaacuteg megalakulaacutesa a Psychosomatic Medicine folyoacuteirat indiacutetaacutesa

Pszichoszomatikus orvoslaacutes terminus 1922 Felix Deutsch 1940-es eacutevek Helen Dunbar tette aacuteltalaacutenosan

elfogadottaacute Ceacutel harc a pszichoszomatikus orvostudomaacuteny oumlnaacutelloacute

leacuteteacutenek az elismereacuteseacuteeacutert harc az egyoldaluacutean termeacuteszettudomaacutenyos szemleacutelet ellen

Az emberi egyseacuteg teljesseacutegeacutenek megragadaacutesa

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata

Pszichodinamikai iraacutenyzat

Bizonyos testi betegseacutegekben szenvedők orvosi eacutes pszicholoacutegiai vizsgaacutelata

A pszicholoacutegiai konfliktusok szerepeacutenek felderiacuteteacutese a betegseacuteg etioloacutegiaacutejaacuteban patogeneziseacuteben eacutes a betegseacuteg lefolyaacutesaacuteban

Freud szemleacuteletmoacutedja az inspiraacuteloacute

Pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat

Termeacuteszettudomaacutenyos vizsgaacuteloacutemoacutedszerek

megfigyeleacutesek eacutes kiseacuterletezeacutesek

Pszicholoacutegiai toumlrteacuteneacutesek eacutes fizioloacutegiai jelenseacutegek koumlzoumltti koacutedolaacutes

A fizioloacutegiai rendszerek nagy funkcionaacutelis variabilitaacutesa

Az egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros fizioloacutegiai műkoumldeacutesek felteacutetelei

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Freud-előfutaacuter A testi tuumlnetek a pszicheacutes konfliktusok szimbolikus

megnyilvaacutenulaacutesai ndash konverzioacute (csak akaratlagosan beidegzett funkcioacutekra) szűkebb eacutertelemben vett pszichoszomatikus koacuterkeacutepekkel nem foglalkozott s taniacutetvaacutenyait is oacuteva intette ettől (nem mindig fogadtaacutek el) Uacutej szemleacuteletet a testi zavarok haacutettereacutenek eacutes okainak

feltaacuteraacutesaacuteban Ferenczi

Konverzioacute az autonoacutem idegrendszer aacuteltal innervaacutelt

szervekben is konfliktusok probleacutemaacutek szimbolikus kifejeződeacutese

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Deutsch (Felix)

Folytonos konverzioacutes folyamatok normaacutel szemeacutelyekben is

amelyek az egeacuteszseacuteg felteacutetelei (izzadaacutes hasmeneacuteshellip -a felduzzadt libidoacute kisuumlleacutesei) bdquoBizton aacutelliacutethatoacute hogy az ember sokkal boldogtalanabb

volna eacutes sokkal gyakrabban menekuumllne neuroacutezisba ha időről időre nem lehetne beteg A betegseacuteg ugyanis moacutedot ad arra hogy a kuumlloumlnben elrekesztett konverzioacutes folyamat feltűneacutes neacutelkuumll kimenetet talaacuteljonrdquo

Adler A neurotikus betegek testi tuumlnetei konstitucionaacutelis alapon

nyugvoacute szervi seacuteruumlleacutekenyseacuteg eredmeacutenyei Megfelelő kompenzaacutecioacute nincs testi tuumlnet eleacutegtelen kompenzaacutecioacute betegseacuteg =szervbeszeacuted Csalaacutedi eacutes szociaacutelis teacutenyezők szerepe

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja

Tentatiacutev hipoteacutezisek szeacuteleskoumlrű elfogadaacutesa alkalmazaacutesa

Eleacutegtelen elemszaacutemuacute vizsgaacutelat moacutedszertanilag keacutetes eacuterteacutekűek szelektiacutev beszaacutemoloacutek

Kontrollaacutelatlan koumlvetkezteteacutesek Keacutetseacuteges teraacutepiaacutes iacutegeacuteretek sugalmazaacutesa Belebeszeacutelteacutek a betegekbe a tuumlnetek pszicheacutes

eredeteacutet A pszichoszomatikus formulaacutek sztereotiacutepiaacutekkaacute vaacutelaacutesa Tanulmaacutenyok nagy reacuteszeacutet pszichiaacuteterek iacutertaacutek erős

pszichoanalitikus beaacutelliacutetottsaacuteggal

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől

60-as eacutevektől szaacutemos viselkedeacuteskutatoacute publikaacutelt Szisztematikusabb megfigyeleacutesek megbiacutezhatoacutebb

adatelemzeacutes de Redukaacuteloacutedott az esettanulmaacutenyok szempont-gazdagsaacutega

sziacutenesseacutege Foacutekuszban a specifikus anatoacutemiai kaacuterosodaacutessal egyuumlttjaacuteroacute

betegseacutegek Szaacutemos modern a biopszichoszociaacutelis szemleacutelet jegyeacuteben

leacutetrejoumltt tudomaacuteny inspiraacutelaacutesa Uacutej folyoacuteiratok Psychophysiology

Psychoneuroendocrinology Brain Behavior and Immunity Developmental Psychobiology

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői

Pavlov-előfutaacuter

Alapok lerakaacutesa (kondicionaacutelaacutes) Az affektusok felteacutetlen reflexekkel taacutersulnak (ebből eacutepuumll

fel a viselkedeacutes ) Fizioloacutegiai folyamatok eacutes a viselkedeacutes korrelaacuteltataacutesa

Cannon-előfutaacuter

Erős emocionaacutelis ingerek hataacutesa a viszceraacutelis reakcioacutekra A homeosztaacutezis fontossaacutegaacutenak hangsuacutelyozaacutesa bdquoTaacutemadj-vagy menekuumlljrdquo vaacutelasz leiacuteraacutesa szimpatikus

idegrendszer szerepe a stressz-vaacutelaszban

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Selye Jaacutenos-előfutaacuter

A HPA-tengely (hipotalamusz-hipofiacutezis-melleacutekvesekeacutereg) szerepe fizikai eacutes emocionaacutelis stressz eseteacuten Aacuteltalaacutenos Adaptaacutecioacutes Szindroacutema (GAS) (3

faacutezis alarm rezisztencia kimeruumlleacutes) A szuumlkseacutegaacutellapotok eacutes a stressz szimbolikus

reprezentaacutecioacutei is fontosak

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Harold Wolff Az eacutelethelyzetek kapcsolata az eacuterzelmekkel eacutes testi

vaacuteltozaacutesokkal A stressz nemcsak bioloacutegiai vagy fizikai a muacuteltbeli

veszeacutelyek emleacutekeacuteből szimboacutelumaiboacutel kudarcokboacutel frusztraacutecioacutekboacutel eacutes a kulturaacutelis nyomaacutesboacutel fakadhat () Legfontosabb a szemeacutely helyzettel kapcsolatos

eacuterteacutekeleacutese A specifikus diszfunkcioacutek a veacutedő reakcioacutek

fragmentaacutecioacutejaacuteboacutel koumlvetkeznek s a gazdasaacutegossaacuteg elveacutet koumlvetik

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei

Nyitaacutes az interperszonaacutelis eacutes szociaacutelis faktorok feleacute A koumlzponti idegrendszer koumlzvetiacutető szerepe a

kognitiacutev eacuterzelmi eacutes perifeacuteriaacutes neurovegetatiacutev mechanizmusok koumlzoumltt (neurobioloacutegiai tudomaacutenyok fejlődeacutese)

Uacutej kutataacutesi teruumlletek moacutedszerek eacutertelmezeacutesi keretek (longitudinaacutelis előjelző tanulmaacutenyok a korai hataacutesok vizsgaacutelata cirkulaacuteris oksaacuteg)

Uacutej tudomaacutenyteruumlletek inspiraacutelaacutesa pszichoneuroendokrinoloacutegia magatartaacutes-orvoslaacutes egeacuteszseacutegpszicholoacutegia orvosi antropoloacutegia orvosi szocioloacutegia

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

Milyen teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis bdquokokteacutelrdquo) Milyen pszicholoacutegiai teacutenyezők hajlamosiacutetanak testi tuumlnetekre betegseacutegekre (bio-pszicho-szociaacutelis)

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg -klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező

2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Klasszikus peacutelda

Dunbar profiljai

bull Diagnosztikus prognosztikus teraacutepiaacutes jelentőseacuteg bull A szemeacutelyiseacuteg eacutes betegseacuteg koumlzoumltt milyen a kapcsolat Direkt vagy koumlzvetett oki vagy csak

egyuumltt jaacuteraacutes

Baleseti hajlam Hobo Aritmia bdquoGyermek a soumlteacutetbenrdquo

attitűd Koronaacuteria betegseacuteg magas veacuternyomaacutes

Nagyratoumlrők bdquotop-dogbdquo bdquotop-dog jeloumlltrdquo

Anginaacutes panaszok bdquoprimadonnardquo bdquonagy beacutekaacutek kis pocsolyaacutebanrdquo

Diabetes bdquopancserekrdquo uumlgyetlenek rendetlenek

Reumaacutes laacutez vagy sziacutevbetegseacuteg

bdquoa tanaacuter kegyeltjeirdquo bdquomaacutertiacuterokrdquo

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Modernebb peacuteldaacutek A-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri betegseacutegek C-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg daganatos betegseacutegek D-tiacutepusuacute szemeacutelyiseacuteg sziacutev-eacuterrendszeri eacutes daganatos

betegseacutegek Szaacutemos tanulmaacuteny nem taacutemasztja alaacute a specifikus

betegseacutegre hajlamos szemeacutelyiseacuteg leacuteteacutet a depresszioacute eacutes szorongaacutes a legtoumlbb testi betegseacutegben megemelkedett

Etioloacutegiai teacutenyező vagy a betegseacuteg koumlvetkezmeacutenye

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg

Korai szerzők eacuteretlenseacuteg dependencia fuumlggőseacuteg mint etioloacutegiai teacutenyezők

Nem volt neacutepszerű elkeacutepzeleacutes jelen elkeacutepzeleacutes az IBD-re jellemző szemeacutelyiseacutegjegyek inkaacutebb maacutesodlagosak a betegseacutegre adott reakcioacutek baacuter az eredeti szemeacutelyiseacuteg befolyaacutesolja a betegseacuteghez valoacute alkalmazkodaacutest

A szemeacutelyiseacutegjegyek maacutesodlagos volta valoacutesziacutenű a tuumlnetek leggyakrabban serduumllőkorban illetve fiatal

felnőtt korban kezdődnek ami a szemeacutelyt egy fuumlggő aacutellapotba helyezi eacuteppen akkor mikor a fuumlggetlenedeacutes lenne a legfőbb feladat A maacutessaacuteg megeacuteleacutese az oumlneacuterteacutekeleacutesre hathat negatiacutevan A hasmeneacuteses tuumlnetek miatt pedig a keacutenyszeres

jellemzők erősoumldhetnek fel (hol a legkoumlzelebbi WC) A keacutenyszeres tuumlnetek eacutes a neurotikussaacuteg nagyobb szintjeacutet

szaacutemos tanulmaacuteny kimutatta főleg Crohn-betegseacutegben

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői

A testi tuumlneteket test-koumlzpontuacute műkoumldeacutesmoacutedot uacutegy eacutertelmezik hogy a szemeacutelyiseacuteg a megkuumlzdeacutesi kapacitaacutesaacutet meghaladoacute helyzetekben visszateacuter (regrediaacutel) egy koraacutebbi műkoumldeacutesi moacutedhoz amely leginkaacutebb a kora gyermekkori megkuumlzdeacutes jegyeit hordozza A probleacutemaacuteval valoacute megbiacuterkoacutezaacutes nem kognitiacutev verbaacutelis szinten zajlik hanem a preverbaacutelis fizioloacutegiai folyamatokon keresztuumll

Az iraacutenyzatnak szaacutemos jelentős klasszikus eacutes modern keacutepviselője van

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo aacuteltalaacutenosabb eacutertelemben a seacuteruumlleacutekenyseacuteg forraacutesa a gyermekkori toumlrteacuteneacutesekben keresendő

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői

Freud mint előfutaacuter a bdquoszomatikus keacuteszenleacutetrdquo fogalma (korai pszicheacutes trauma)

Federn az eacuten-testhataacuterok megfelelő naacutercisztikus megszaacutellaacutesa

Grinker bdquomass-reactionrdquo

Jurgen Ruesh pszichoszomatikus reakcioacutekeacuteszseacuteg ndashkommunikaacutecioacuteelmeacuteleti alapokon (eacuteretlen szemeacutelyiseacuteg eacuteretlen kommunikaacutecioacute)

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Guumlnther Ammon Az bdquoeacuten-lyukrdquo elkeacutepzeleacutese Szuumlleteacutes utaacuten az anya megfelelő gondozoacutei

viselkedeacutese alakiacutetja ki az interakcioacutek soraacuten a gyermek testhataacuterait Ha az anya erre keacuteptelen a gyermek a

primeacuter naacutercizmus szakaszaacuteban megreked a bdquokuumllsőrdquo eacutes bdquobelsőrdquo elkuumlloumlnuumlleacutese kaacutert szenvedrarr elmosoacutedoacute eacutenhataacuterok + nem alakul ki a testi funkcioacutekba vetett bizalom eacutes a megfelelő test-identitaacutes Hiaacuteny bdquoeacuten-lyukrdquo pszichoszomatikus tuumlnet

jelenik meg betoumllti az eacuten-lyukat A tuumlnet ceacutelja a megfelelő odafordulaacutes eacutes

melegseacuteg elnyereacutese a naacutercisztikus deficit megoldaacutesa

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsben Maunder eacutes Hunter (2001)

Modell az attachment kialakulaacutesaacuteroacutel veleszuumlletett szociaacutelis viselkedeacutesformaacutek +

interakcioacutek az anyaacuteval amely soraacuten a gondozoacute megerősiacuteti ezeket a viselkedeacutesformaacutekat

Az anyaacuteval valoacute interakcioacuteban a szociaacutelis bdquonormaacutekrdquo a proceduraacutelis (+ deklaratiacutev) memoacuteriaacuteba iacuteroacutednak

Belső munkamodell a keacutesőbbiekben maacutesok eacutes a self bizonyos fajta eacuteszleleacuteseacutere hajlamosiacutet s meghataacuterozza az eacuteszlelt fenyegeteacutesre kivaacuteltoacutedoacute preferaacutelt strateacutegiaacutekat

A koumllcsoumlnoumls fuumlggeacutes kritikus Előfelteacutetele mind az emocionaacutelis koumltődeacutesi

biztonsaacuteg Mind pedig a fizioloacutegiai oumlnszabaacutelyozaacutes

kialakulaacutesaacutenak

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Bizonytalan koumltődeacutes

Eacuteszlelt stressz

A stressz fizioloacutegiai

szabaacutelyozaacutesa

A stressz taacutersas modulaacutecioacuteja

Affektusok kuumllső Szabaacutelyozaacutesaacutenak

alkalmazaacutesa

Veacutedőfaktorok alteraacutelt

alkalmazaacutesa

Fizioloacutegiaacutes stressz vaacutelasz

Betegseacuteg rizikoacutefaktorok Szerhasznaacutelat

Taacuteplaacutelkozaacutesi zavar Kockaacutezatkereső

Szex magatartaacutes

Segiacutetseacuteg-kereseacutes Taacutersas taacutemogatottsaacuteg Kezeleacutesi utasiacutetaacutesok Tuumlnetekre iraacutenyuloacute

figyelem

betegseacuteg

Tuumlneti beszaacutemoloacutek

Euuml ellaacutetaacutes

1a

1b

1c

2

3

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben (Tacoacuten A 2003) 52 melldaganatos eacutes 52 egeacuteszseacuteges nő koumlreacuteben vizsgaacuteltaacutek a

koumltődeacutest Meacutert parameacuteterek A szuumllőkhoumlz valoacute koumlzelseacuteg eacutes koumltődeacutes-toumlrteacutenet korai

taacutergyveszteacutes felnőtt koumltődeacutesi stiacutelus Eredmeacutenyek A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel talaacuteltak bizonytalan

koumltődeacutest a gyermekkorban (42 szemben a 23-al) A melldaganatosok keveacutesbeacute eacuterezteacutek magukat koumlzel

gyermekkorukban az anyaacutehoz A melldaganatosok nagyobb haacutenyadaacutenaacutel fordult elő korai

taacutergyveszteacutes A melldaganatosok nagyobb haacutenyada keruumllt az elkeruumllő koumltődeacutesi

stiacutelusba Ok-okozat

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Mi az alexitiacutemia bull klasszikus pszichoszomatikus betegekneacutel a fantaacutezia

hiaacutenyaacutet a verbaacutelis eacutes szimbolikus kifejezeacutes zavaraacutet iacutertaacutek le (esettanulmaacutenyok megfigyeleacutesek) (Nemiah eacutes Sifneos (1970))

bull Alexitiacutemia goumlroumlg eredetű szoacute (a-fosztoacutekeacutepző lexis-szoacute thymos-eacuterzelem) jelenteacutese nincs szoacute az eacuterzelmekre

bull Az alexitiacutemiaacutet kezdettől deficitkeacutent az eacuterzeacutesek megeacuteleacuteseacutenek hiaacutenyakeacutent tekintetteacutek nem pedig az intrapszicheacutes konfliktusokboacutel szaacutermazoacute negatiacutev eacuterzeacutesekkel szembeni elhaacuteriacutetaacuteskeacutent

bull Vonaacutes vagy aacutellapot

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Alexitiacutemia

Az alexitiacutemia kutataacutesok az elmuacutelt eacutevtizedekben uacutejra fellenduumlltek

Az alexitiacutemia fogalmaacuten tulajdonkeacuteppen ma is azokat a jelenseacutegeket eacutertjuumlk melyeket a korai szerzők megfogalmaztak (keacuterdőiacuteves moacutedszerekkel a fő faktorok) 1) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek felismereacuteseacuteben eacutes

leiacuteraacutesaacuteban 2) neheacutezseacutegek az eacuterzelmek eacutes az emocionaacutelis

arousal testi jelei koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetelben 3) korlaacutetozott keacutepzeleti teveacutekenyseacuteg melyet a

fantaacutezia szegeacutenyesseacutege jelez 4) kifeleacute orientaacutelt kognitiacutev stiacutelus Modernebb elkeacutepzeleacutesek foacutekuszban aacuteltalaacutenosabban az

eacuterzelemszabaacutelyozaacutes s annak szerepe a betegseacutegekben

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata

Lumley (1996) modelljeAlexitiacutemia

Fizioloacutegiai Viselkedeacuteses Kognitiacutev Szociaacutelis

Organikus betegseacuteg Betegseacutegviselkedeacutes

Harmadik vaacuteltozoacuteszociokulturaacutelisfaktorok eacutes bioloacutegiai faktorok

1

2

3

3

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg

1 A szemeacutelyiseacuteg mint hajlamosiacutetoacute teacutenyező 2 A regresszioacute-elmeacuteletek 3 Az alexitiacutemia 4 A stressz-vaacutelasz szabaacutelyozaacutesaacutenak

jellegzetesseacutegei

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Alexander munkaacutessaacutega

Az 1930-50-es eacutevek legmeghataacuterozoacutebb bdquopszichoszomatikusrdquo szerzője

A probleacutema eacutes a tuumlnet koumlzoumltti kapcsolat szimbolikus nem szimbolikus (a vegetatiacutev műkoumldeacutesben kell keresni)

A pszichoszomatikus folyamatokban az egyeacuten specifikus eacuterzelmi probleacutemaacuteinak van jelentőseacutege eacuterzelmi elfojtaacutesi modell

Cirkulaacuteris pszichoszomatikus felteveacutest fogalmazott meg

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Alexander modellje

1 Minden egeacuteszseacuteges eacutes koacuteros humaacuten funkcioacute pszichoszomatikus

2 Az emoacutecioacutek mindig egyuumltt jaacuternak egy akcioacutes mintaacutezattal amely az autonoacutem idegrendszer egy reacuteszeacuten illetve az aacuteltala innervaacutelt szervekben fejeződik ki

3 Specifikus eacuterzelmek specifikus vegetatiacutev reakcioacutek kiacuteseacutereteacuteben jelennek meg

4 A nyiacuteltan ki nem fejezett elfojtott eacuterzelmek kroacutenikus feszuumlltseacuteghez vezetnek iacutegy az őket kiacuteseacuterő vegetatiacutev innervaacutecioacute meacuterteacutekeacutet eacutes időtartamaacutet fokozzaacutek

5 Az iacutegy előaacutelloacute erőteljes szervi innervaacutecioacute funkcioacutezavarhoz vezet amely veacuteguumll szoumlveti morfoloacutegiai vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezhet (előzetes orgaacutenseacuteruumlltseacuteg)

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Alexander kora neurofizioloacutegiai kutataacutesaiboacutel Cannon elmeacuteleteacutet eacutes a homeosztaacutezis fogalmi kostrukcioacutejaacutet hasznaacutelja fel

Stresszre adott vaacutelasz keacutet fő tiacutepusa 1 Keacuteszenleacutet a harcra vagy menekuumlleacutesre 2 Visszavonulaacutes a kifeleacute iraacutenyuloacute aktivitaacutestoacutel

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Alexander modellje

Akarati erőfesziacuteteacutes

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

Szorongaacutes vagy veacutetkesseacutegeacuterzeacutes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

tuacutelkompenzaacutecioacute

csoumlkkenteacuterteacutekűseacuteg

Naacutercisztikus tilta- Kozaacutes a gyermeki

Fuumlggőseacuteg ellen

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Agresszioacute Veteacutelkedeacutesi eacuterzeacutesekkel

ellenseacutegesseacuteg Szimpatikus idegrendszer

Harc vagy menekuumlleacutes

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

migreacuten

Magas veacuternyomaacutes

hipertireoacutezis sziacutevneuroacutezisok

arthritis

Vasovagalis syncope

Diabetes

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

Gyermeki fuumlggőseacuteg

paraszimpatikus idegrendszer

Veacutedettseacutegi eacutes Ellaacutetottsaacutegi

helyzet

B L O K Aacute D

Neuroendokrin rendszer

gyomorfekeacutely

obstipaacutecioacute

diarrhoea colitis

Kimeruumlleacuteses aacutellapotok

asztma

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten

1 taacuteblaacutezat A HPA-tengely hiper- illetve hipo-funkcioacutejaacuteval jaacuteroacute aacutellapotok (Chrousos (1992 1995) Fricchione eacutes Stefano (1994) Webster eacutes mtsi (1998) nyomaacuten)

HPA-hiperfunkcioacute Major depresszioacute Anorexia nervosa Paacutenik-betegseacuteg Keacutenyszer-betegseacuteg Alkohol-fuumlggőseacuteg Kaacutebiacutetoacuteszer-fuumlggeacutes Premenstruaacutecioacutes szindroacutema Terhesseacuteg utolsoacute trimesztere Intenziacutev testgyakorlaacutes Alultaacuteplaacutelkozaacutes Pajzsmirigy tuacutelműkoumldeacutes Kroacutenikus stressz

HPA-hipofunkcioacute Szezonaacutelis depresszioacute Obezitaacutes Rheumatoid arthritis Kroacutenikus Faacuteradtsaacuteg Szindroacutema Melleacutekvese-eleacutegtelenseacuteg Szuumlleacutes utaacuteni időszak Pajzsmirigy alulműkoumldeacutes PTSD Nikotin-megvonaacutes Kroacutenikus stressz utaacuteni aacutellapot Gluumlkokortikoid teraacutepia utaacuteni

aacutellapot

A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacuten fontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve

Hipokortizolizmus A stressz-immun

koumllcsoumlnhataacutes miatt gyulladaacutesos hajlam

Sickness behavior Gyulladaacutesos betegseacutegek

Hiperkortizolizmus Metabolikus zavarok pl

bdquometabolikus X-szindroacutemardquo

(magas veacuternyomaacutes koronaacuteria-betegseacutegek elhiacutezaacutes eacutes velejaacuteroacute anyagcsere-zavarok bdquoelőszobaacutejardquo)

Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben

A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo a HPA-tengely nagy plaszticitaacutes a koumlrnyezeti felteacutetelek

fuumlggveacutenyeacuteben (amely koumlrnyezeti felteacutetelek valoacutesziacutenűleg felnőtt korban is hasonloacuteak lesznek) programozhatoacute legyen a HPA-tengely aktivitaacutesa

Meaney (2001) maga a vaacuteltozaacutes oumlnmagaacuteban nem előny a keacutesőbbi felteacutetelek doumlntik el hasznossaacutegaacutet Maacutessaacuteg veacutedelmet eacutes seacuteruumlleacutekenyseacuteget is jelenthet (pl alacsony

HPA-reaktivitaacutes)

A gondozoacutei viselkedeacutes fuumlggveacutenyeacuteben nemcsak a HPA-tengely bdquoprogramozaacutesardquo megy veacutegbe hanem egyeacuteb neuroendokrin rendszerek eacutes eacuterintődhetnek A GABA-ergcentraacutelis benzodiazepin rendszer a memoacuteria-rendszer az immunrendszer a viselkedeacuteses aktivitaacutes

Javasolt irodalom Gunnar M eacutes mtsi (2002) A kortizol szint szabaacutelyozaacutesa a korai

fejlődeacutesben embergyerekekneacutel In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 181-208 oldal

Maunder RG Hunter JJ (2001) Koumltődeacutes eacutes pszichoszomatikus mediciacutena a stressz eacutes a betegseacuteg megkoumlzeliacuteteacutese a fejlődeacutes probleacutemaacutei felől In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 154-180

Rigoacute A (2007) A stresszvaacutelasz-rendszer korai programozaacutesa eacutes kapcsolata a pszicheacutes eacutes szomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteggel In Tanulmaacutenykoumltet Kulcsaacuter Zsuzsanna tiszteleteacutere (SzerkDemetrovics Zsolt)

Rigoacute A (2011) Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegiai probleacutemaacutek kroacutenikus testi betegseacutegekben IN A Klinikai Pszicholoacutegia horizontja KRE eacutes LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2011

Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

• Pszichoszomatikus zavarok
• Vaacutezlat
• bdquoTestirdquo betegseacutegek
• Pszichoszomatikus betegseacutegek
• Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes
• Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek
• Slide Number 7
• Slide Number 8
• A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei
• Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)
• Slide Number 11
• Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulataa pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes bdquoharcardquo
• A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete
• A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata
• A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 16
• A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja
• A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől
• A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 20
• Slide Number 21
• A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg-klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip
• Klasszikus peacutelda
• Modernebb peacuteldaacutek
• Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői
• A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői
• Slide Number 31
• bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsbenMaunder eacutes Hunter (2001)
• Slide Number 33
• Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben(Tacoacuten A 2003)
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Mi az alexitiacutemia
• Alexitiacutemia
• Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Alexander munkaacutessaacutega
• Alexander modellje
• Slide Number 42
• Alexander modellje
• Slide Number 44
• Slide Number 45
• A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten
• Slide Number 47
• 1 taacuteblaacutezat A HPA-tengely hiper- illetve hipo-funkcioacutejaacuteval jaacuteroacute aacutellapotok (Chrousos (1992 1995) Fricchione eacutes Stefano (1994) Webster eacutes mtsi (1998) nyomaacuten)
• A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacutenfontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve
• Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben
• A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo
• Slide Number 52
• Javasolt irodalom
• Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacuten fontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve

Hipokortizolizmus A stressz-immun

koumllcsoumlnhataacutes miatt gyulladaacutesos hajlam

Sickness behavior Gyulladaacutesos betegseacutegek

Hiperkortizolizmus Metabolikus zavarok pl

bdquometabolikus X-szindroacutemardquo

(magas veacuternyomaacutes koronaacuteria-betegseacutegek elhiacutezaacutes eacutes velejaacuteroacute anyagcsere-zavarok bdquoelőszobaacutejardquo)

Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben

A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo a HPA-tengely nagy plaszticitaacutes a koumlrnyezeti felteacutetelek

fuumlggveacutenyeacuteben (amely koumlrnyezeti felteacutetelek valoacutesziacutenűleg felnőtt korban is hasonloacuteak lesznek) programozhatoacute legyen a HPA-tengely aktivitaacutesa

Meaney (2001) maga a vaacuteltozaacutes oumlnmagaacuteban nem előny a keacutesőbbi felteacutetelek doumlntik el hasznossaacutegaacutet Maacutessaacuteg veacutedelmet eacutes seacuteruumlleacutekenyseacuteget is jelenthet (pl alacsony

HPA-reaktivitaacutes)

A gondozoacutei viselkedeacutes fuumlggveacutenyeacuteben nemcsak a HPA-tengely bdquoprogramozaacutesardquo megy veacutegbe hanem egyeacuteb neuroendokrin rendszerek eacutes eacuterintődhetnek A GABA-ergcentraacutelis benzodiazepin rendszer a memoacuteria-rendszer az immunrendszer a viselkedeacuteses aktivitaacutes

Javasolt irodalom Gunnar M eacutes mtsi (2002) A kortizol szint szabaacutelyozaacutesa a korai

fejlődeacutesben embergyerekekneacutel In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 181-208 oldal

Maunder RG Hunter JJ (2001) Koumltődeacutes eacutes pszichoszomatikus mediciacutena a stressz eacutes a betegseacuteg megkoumlzeliacuteteacutese a fejlődeacutes probleacutemaacutei felől In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 154-180

Rigoacute A (2007) A stresszvaacutelasz-rendszer korai programozaacutesa eacutes kapcsolata a pszicheacutes eacutes szomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteggel In Tanulmaacutenykoumltet Kulcsaacuter Zsuzsanna tiszteleteacutere (SzerkDemetrovics Zsolt)

Rigoacute A (2011) Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegiai probleacutemaacutek kroacutenikus testi betegseacutegekben IN A Klinikai Pszicholoacutegia horizontja KRE eacutes LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2011

Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

• Pszichoszomatikus zavarok
• Vaacutezlat
• bdquoTestirdquo betegseacutegek
• Pszichoszomatikus betegseacutegek
• Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes
• Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek
• Slide Number 7
• Slide Number 8
• A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei
• Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)
• Slide Number 11
• Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulataa pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes bdquoharcardquo
• A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete
• A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata
• A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 16
• A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja
• A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől
• A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 20
• Slide Number 21
• A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg-klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip
• Klasszikus peacutelda
• Modernebb peacuteldaacutek
• Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői
• A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői
• Slide Number 31
• bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsbenMaunder eacutes Hunter (2001)
• Slide Number 33
• Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben(Tacoacuten A 2003)
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Mi az alexitiacutemia
• Alexitiacutemia
• Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Alexander munkaacutessaacutega
• Alexander modellje
• Slide Number 42
• Alexander modellje
• Slide Number 44
• Slide Number 45
• A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten
• Slide Number 47
• 1 taacuteblaacutezat A HPA-tengely hiper- illetve hipo-funkcioacutejaacuteval jaacuteroacute aacutellapotok (Chrousos (1992 1995) Fricchione eacutes Stefano (1994) Webster eacutes mtsi (1998) nyomaacuten)
• A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacutenfontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve
• Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben
• A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo
• Slide Number 52
• Javasolt irodalom
• Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben

A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo a HPA-tengely nagy plaszticitaacutes a koumlrnyezeti felteacutetelek

fuumlggveacutenyeacuteben (amely koumlrnyezeti felteacutetelek valoacutesziacutenűleg felnőtt korban is hasonloacuteak lesznek) programozhatoacute legyen a HPA-tengely aktivitaacutesa

Meaney (2001) maga a vaacuteltozaacutes oumlnmagaacuteban nem előny a keacutesőbbi felteacutetelek doumlntik el hasznossaacutegaacutet Maacutessaacuteg veacutedelmet eacutes seacuteruumlleacutekenyseacuteget is jelenthet (pl alacsony

HPA-reaktivitaacutes)

A gondozoacutei viselkedeacutes fuumlggveacutenyeacuteben nemcsak a HPA-tengely bdquoprogramozaacutesardquo megy veacutegbe hanem egyeacuteb neuroendokrin rendszerek eacutes eacuterintődhetnek A GABA-ergcentraacutelis benzodiazepin rendszer a memoacuteria-rendszer az immunrendszer a viselkedeacuteses aktivitaacutes

Javasolt irodalom Gunnar M eacutes mtsi (2002) A kortizol szint szabaacutelyozaacutesa a korai

fejlődeacutesben embergyerekekneacutel In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 181-208 oldal

Maunder RG Hunter JJ (2001) Koumltődeacutes eacutes pszichoszomatikus mediciacutena a stressz eacutes a betegseacuteg megkoumlzeliacuteteacutese a fejlődeacutes probleacutemaacutei felől In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 154-180

Rigoacute A (2007) A stresszvaacutelasz-rendszer korai programozaacutesa eacutes kapcsolata a pszicheacutes eacutes szomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteggel In Tanulmaacutenykoumltet Kulcsaacuter Zsuzsanna tiszteleteacutere (SzerkDemetrovics Zsolt)

Rigoacute A (2011) Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegiai probleacutemaacutek kroacutenikus testi betegseacutegekben IN A Klinikai Pszicholoacutegia horizontja KRE eacutes LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2011

Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

• Pszichoszomatikus zavarok
• Vaacutezlat
• bdquoTestirdquo betegseacutegek
• Pszichoszomatikus betegseacutegek
• Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes
• Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek
• Slide Number 7
• Slide Number 8
• A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei
• Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)
• Slide Number 11
• Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulataa pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes bdquoharcardquo
• A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete
• A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata
• A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 16
• A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja
• A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől
• A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 20
• Slide Number 21
• A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg-klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip
• Klasszikus peacutelda
• Modernebb peacuteldaacutek
• Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői
• A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői
• Slide Number 31
• bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsbenMaunder eacutes Hunter (2001)
• Slide Number 33
• Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben(Tacoacuten A 2003)
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Mi az alexitiacutemia
• Alexitiacutemia
• Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Alexander munkaacutessaacutega
• Alexander modellje
• Slide Number 42
• Alexander modellje
• Slide Number 44
• Slide Number 45
• A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten
• Slide Number 47
• 1 taacuteblaacutezat A HPA-tengely hiper- illetve hipo-funkcioacutejaacuteval jaacuteroacute aacutellapotok (Chrousos (1992 1995) Fricchione eacutes Stefano (1994) Webster eacutes mtsi (1998) nyomaacuten)
• A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacutenfontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve
• Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben
• A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo
• Slide Number 52
• Javasolt irodalom
• Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo a HPA-tengely nagy plaszticitaacutes a koumlrnyezeti felteacutetelek

fuumlggveacutenyeacuteben (amely koumlrnyezeti felteacutetelek valoacutesziacutenűleg felnőtt korban is hasonloacuteak lesznek) programozhatoacute legyen a HPA-tengely aktivitaacutesa

Meaney (2001) maga a vaacuteltozaacutes oumlnmagaacuteban nem előny a keacutesőbbi felteacutetelek doumlntik el hasznossaacutegaacutet Maacutessaacuteg veacutedelmet eacutes seacuteruumlleacutekenyseacuteget is jelenthet (pl alacsony

HPA-reaktivitaacutes)

A gondozoacutei viselkedeacutes fuumlggveacutenyeacuteben nemcsak a HPA-tengely bdquoprogramozaacutesardquo megy veacutegbe hanem egyeacuteb neuroendokrin rendszerek eacutes eacuterintődhetnek A GABA-ergcentraacutelis benzodiazepin rendszer a memoacuteria-rendszer az immunrendszer a viselkedeacuteses aktivitaacutes

Javasolt irodalom Gunnar M eacutes mtsi (2002) A kortizol szint szabaacutelyozaacutesa a korai

fejlődeacutesben embergyerekekneacutel In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 181-208 oldal

Maunder RG Hunter JJ (2001) Koumltődeacutes eacutes pszichoszomatikus mediciacutena a stressz eacutes a betegseacuteg megkoumlzeliacuteteacutese a fejlődeacutes probleacutemaacutei felől In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 154-180

Rigoacute A (2007) A stresszvaacutelasz-rendszer korai programozaacutesa eacutes kapcsolata a pszicheacutes eacutes szomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteggel In Tanulmaacutenykoumltet Kulcsaacuter Zsuzsanna tiszteleteacutere (SzerkDemetrovics Zsolt)

Rigoacute A (2011) Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegiai probleacutemaacutek kroacutenikus testi betegseacutegekben IN A Klinikai Pszicholoacutegia horizontja KRE eacutes LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2011

Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

• Pszichoszomatikus zavarok
• Vaacutezlat
• bdquoTestirdquo betegseacutegek
• Pszichoszomatikus betegseacutegek
• Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes
• Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek
• Slide Number 7
• Slide Number 8
• A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei
• Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)
• Slide Number 11
• Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulataa pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes bdquoharcardquo
• A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete
• A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata
• A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 16
• A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja
• A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől
• A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 20
• Slide Number 21
• A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg-klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip
• Klasszikus peacutelda
• Modernebb peacuteldaacutek
• Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői
• A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői
• Slide Number 31
• bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsbenMaunder eacutes Hunter (2001)
• Slide Number 33
• Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben(Tacoacuten A 2003)
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Mi az alexitiacutemia
• Alexitiacutemia
• Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Alexander munkaacutessaacutega
• Alexander modellje
• Slide Number 42
• Alexander modellje
• Slide Number 44
• Slide Number 45
• A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten
• Slide Number 47
• 1 taacuteblaacutezat A HPA-tengely hiper- illetve hipo-funkcioacutejaacuteval jaacuteroacute aacutellapotok (Chrousos (1992 1995) Fricchione eacutes Stefano (1994) Webster eacutes mtsi (1998) nyomaacuten)
• A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacutenfontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve
• Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben
• A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo
• Slide Number 52
• Javasolt irodalom
• Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

Javasolt irodalom Gunnar M eacutes mtsi (2002) A kortizol szint szabaacutelyozaacutesa a korai

fejlődeacutesben embergyerekekneacutel In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 181-208 oldal

Maunder RG Hunter JJ (2001) Koumltődeacutes eacutes pszichoszomatikus mediciacutena a stressz eacutes a betegseacuteg megkoumlzeliacuteteacutese a fejlődeacutes probleacutemaacutei felől In Megmagyaraacutezhatatlan testi tuumlnetek szoumlveggyűjtemeacuteny ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2004 154-180

Rigoacute A (2007) A stresszvaacutelasz-rendszer korai programozaacutesa eacutes kapcsolata a pszicheacutes eacutes szomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteggel In Tanulmaacutenykoumltet Kulcsaacuter Zsuzsanna tiszteleteacutere (SzerkDemetrovics Zsolt)

Rigoacute A (2011) Klinikai egeacuteszseacutegpszicholoacutegiai probleacutemaacutek kroacutenikus testi betegseacutegekben IN A Klinikai Pszicholoacutegia horizontja KRE eacutes LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2011

Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

• Pszichoszomatikus zavarok
• Vaacutezlat
• bdquoTestirdquo betegseacutegek
• Pszichoszomatikus betegseacutegek
• Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes
• Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek
• Slide Number 7
• Slide Number 8
• A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei
• Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)
• Slide Number 11
• Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulataa pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes bdquoharcardquo
• A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete
• A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata
• A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 16
• A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja
• A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől
• A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 20
• Slide Number 21
• A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg-klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip
• Klasszikus peacutelda
• Modernebb peacuteldaacutek
• Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői
• A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői
• Slide Number 31
• bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsbenMaunder eacutes Hunter (2001)
• Slide Number 33
• Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben(Tacoacuten A 2003)
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Mi az alexitiacutemia
• Alexitiacutemia
• Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Alexander munkaacutessaacutega
• Alexander modellje
• Slide Number 42
• Alexander modellje
• Slide Number 44
• Slide Number 45
• A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten
• Slide Number 47
• 1 taacuteblaacutezat A HPA-tengely hiper- illetve hipo-funkcioacutejaacuteval jaacuteroacute aacutellapotok (Chrousos (1992 1995) Fricchione eacutes Stefano (1994) Webster eacutes mtsi (1998) nyomaacuten)
• A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacutenfontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve
• Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben
• A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo
• Slide Number 52
• Javasolt irodalom
• Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

Koumlszoumlnoumlm a figyelmet

• Pszichoszomatikus zavarok
• Vaacutezlat
• bdquoTestirdquo betegseacutegek
• Pszichoszomatikus betegseacutegek
• Alexander pszichoszomatikus betegseacutegei ndashtaacutegabb felsorolaacutes
• Pszichoszomatikus koacuterkeacutepek
• Slide Number 7
• Slide Number 8
• A bio-pszicho-szociaacutelis modellre jellemző emberkoumlzpontuacute orvoslaacutes korai peacuteldaacutei
• Oacutekori goumlroumlgoumlk orvoslaacutesa (Kr e 500 koumlruumll)
• Slide Number 11
• Pszichoszomatikus szemleacuteletű orvoslaacutes- toumlrteacuteneti vonulataa pusztaacuten termeacuteszettudomaacutenyos eacutes holisztikus orvoslaacutes bdquoharcardquo
• A Pszichoszomatika mint tudomaacuteny toumlrteacutenete
• A pszichoszomatikus orvoslaacutes keacutet fő iraacutenyzata
• A pszichodinamikai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 16
• A pszichodinamikai iraacutenyzat kritikaacuteja
• A pszichoszomatika iraacutenyvonala a 20 szaacutezad maacutesodik feleacutetől
• A pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat fő keacutepviselői
• Slide Number 20
• Slide Number 21
• A keacutesőbbi pszichofizioloacutegiai iraacutenyzat eacuterdemei
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg-klasszikus eacutes modern koumlntoumlsbenhellip
• Klasszikus peacutelda
• Modernebb peacuteldaacutek
• Konkreacutet peacutelda betegseacutegből gyulladaacutesos beacutelbetegseacuteg
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• A regresszioacuteelmeacuteletek koumlzoumls jellemzői
• A regresszioacuteelmeacuteletek klasszikus keacutepviselői
• Slide Number 31
• bdquoRegresszioacuteelmeacuteletrdquo modern koumlntoumlsbenMaunder eacutes Hunter (2001)
• Slide Number 33
• Konkreacutet peacutelda koumltődeacutes melldaganatos nők koumlreacuteben(Tacoacuten A 2003)
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Mi az alexitiacutemia
• Alexitiacutemia
• Alexitiacutemia eacutes betegseacuteg kapcsolata
• Pszichoszomatikus seacuteruumlleacutekenyseacuteg
• Alexander munkaacutessaacutega
• Alexander modellje
• Slide Number 42
• Alexander modellje
• Slide Number 44
• Slide Number 45
• A betegseacutegek modern csoportosiacutetaacutesa a stressz-vaacutelasz alapjaacuten
• Slide Number 47
• 1 taacuteblaacutezat A HPA-tengely hiper- illetve hipo-funkcioacutejaacuteval jaacuteroacute aacutellapotok (Chrousos (1992 1995) Fricchione eacutes Stefano (1994) Webster eacutes mtsi (1998) nyomaacuten)
• A betegseacutegek 2 fő csoportja a kortizolszint alapjaacutenfontos koumlvetkezmeacutenyek a bdquotestirdquo betegseacutegekre neacutezve
• Peacutelda a stressz eacutes stressz-rendszerek szerepe gyomorfekeacutelyben
• A stressz-rendszer korai bdquoprogramozhatoacutesaacutegardquo
• Slide Number 52
• Javasolt irodalom
• Koumlszoumlnoumlm a figyelmet