ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI MÛSZAKI IRÁNYELV

MI–04. 175–83

IRÁNYELVEKA RÉSFALAK TERVEZÉSÉRE

ÉS PRÓBATERHELÉSÉRE

ÉPÍTÉSÜGYI TÁJÉKOZATÁSI KÖZPONTBUDAPEST, 1983

Felvilágosítást ad:

MESTER JÁNOS

Építésügyi Minõségellenõrzõ IntézetTelefon: 668-210

MI–04. 175–83

Az ME–04. 105–71és az ME–04. 110–74

helyett

ÉPÍTÉSÜGYIÁGAZATIMUSZAKIIRÁNYELV

IRÁNYELVEK ARÉSFALAK TERVEZÉSÉRE ÉS

PRÓBATERHELÉSÉRE

G 31

ÉPÍT

ÉSÜ

GY

I SZA

BV

ÁN

YO

SÍTÁ

SI K

ÖZP

ON

T

A jóváhagyás idopontja:1983. január hó

A hatálybalépés idopontja:1983. július hó

Ez a Mûszaki Irányelv* (a továbbiakban: Irányelv) az– alapozás,– földmegtámasztás,– vízkizárás,– falazat,– szivárgásgátlás** és– teheráthárítás

rendeltetésû résfalak tervezésére, kivitelezésére és próbaterhelésére vonatkozik.

_____* A Mûszaki Irányelvekre a 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 15. §-a vonatkozik. A

rendelet szerint a „Mûszaki Irányelvek a szerzõdõ felek egymás között történt megállapodásaesetén irányadók.”

** A kizárólagosan vízzárási célokat szolgáló szivárgásgátló résfalak esetében a jelen Irányelvetaz MI-10.238-al együttesen kell alkalmazni.

MI–04. 175–83 – 4 –

TARTALOM

1. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK................................................................ 5

2. TERVEZÉS................................................................................................................ 6

3. KIVITELEZÉS.......................................................................................................... 9

4. A TEHERBÍRÁS ELLENÕRZÉSE....................................................................... 13

5. MINÕSÉG-ELLENÕRZÉS .................................................................................... 20

6. BIZTONSÁGTECHNIKAI ELÕÍRÁSOK........................................................... 22

MELLÉKLET ................................................................................................................ 23

VONATKOZÓ SZABVÁNYOK, ELÕÍRÁSOK.................................................... 31

FÜGGELÉK ................................................................................................................... 33

– 5 – MI–04. 175–83

1. FOGALMAK

Rés: résiszap megtámasztással készülõ, a mélységéhez képest kis szélességû vagymunkaárok.

Réselés: az elõzõekben meghatározott rés kiemelési mûvelete.

Résfal: a résben létesített beton, vasaltbeton vagy vasbeton szerkezet. Csakvízzárási célokat szolgáló résfal készülhet megfelelõ összetételûhabarcsból vagy agyagból is.

Résiszap: a kiemelt rés állékonyságát adó folyadék (szuszpenzió).

Zagy: a résbõl kitermelt talaj és résiszap keveréke.

Résoldal: a rés hosszabbik, függõleges határoló fala.

Réshomlok: a rés rövidebbik, függõleges határoló fala.

Réstalp:a rés alsó talpfelülete (fenékszintje).

Átharántolt talajrétegek: A réselem felbetonozási szintje és a réstalp közöttitalajrétegek.

MI–04. 175–83 – 6 –

2. TERVEZÉS

2.1. Talajmechanikai vizsgálatok

2.1.1. Résfal tervezéséhez feltárások alapján készített talajmechanikaiszakvélemény szükséges.

2.1.2. A feltárások mélysége a réstalp alatt legalább 3 m legyen, ha a tervezõmásként nem intézkedik.

2.1.3. A talajmechanikai szakvéleménynek minden olyan adatot tartalmazniakell, amire a résfal építésénél és tervezésénél szükség lehet.

2.1.4. A talajmechanikus számára szóló adatszolgáltatás az MI-04.173 elõírásaintúlmenõen tartalmazza a következõ, a résfalépítéssel kapcsolatos speciálisadatokat.– a gépi berendezés szükséges részletességû ismertetése,– a tervezett résfallal közvetlen kapcsolatba kerülõ meglevõ vagy

tervezett létesítmények méretei, adatai.

2.1.5. Ha a gépi berendezés kiválasztása a talajmechanikai szakvéleményalapján történik, a feleknek a kölcsönös adatszolgáltatásokat illetõenkülön meg kell állapodniuk.

2.2. A résfalakkal szemben támasztott követelmények

2.2.1. A résfal végsõ kialakításában feleljen meg a vele szemben támasztottkövetelményeknek. Ezek rendeltetésétõl függõen lehetnek teherbírási ésvízzárási követelmények. Ezeket a vonatkozó elõírások szerint kellmeghatározni.1

_____1 MSZ 15000/1; MSZ 15001; MSZ 15002; MSZ 15003; MSZ 15004 és MSZ 15006

– 7 – MI–04. 175–83

2.2.2. A résfal építés közbeni állapotában feleljen meg a mindenkori építésihelyzet által támasztott átmeneti követelményeknek.

2.3. Az alapozási rendszer megválasztása

2.3.1. Az alapozási rendszert a tervezõnek kell meghatároznia. Ebbe beleértendõ– az alapozás síkjának a megválasztása,– réselemek méretének, kiosztásának meghatározása,– a részmegoldások, csatlakozások meghatározása.

2.3.2. A kivitelezéshez használt gépláncot a tervezõ határozza meg a kivitelezõfelkészültségének figyelembevételével. Ha a kiválasztott gépláncalkalmazására valamilyen oknál fogva nincs lehetõség, a feleknek egymásközött meg kell állapodniuk.

2.4. Méretezés

2.4.1. A résfal terheinek felvételénél és a méretezésnél a vonatkozó szabványokszerint kell eljárni.1

2.4.2. A méretezés során vizsgálni kell az építés alatti állapotot is(résállékonyság vizsgálat).

2.4.3. A résfal határteherbírását (PH) számítással kell kimutatni, és a 4. pontszerint végzett próbaterheléssel kell ellenõrizni. A számítássalmeghatározott határerõ nem lehet nagyobb a próbaterhelés alapjánmeghatározott határerõnél.

2.4.4. Elõregyártott résfalelem tervezésekor ki kell elégíteni az elõregyártottelemekre vonatkozó elõírásokat.

2.5. Szerkesztési szabályok

2.5.1. A réselemek szélességi méretét a rés szélességénél kisebbre kell felvenniszemcsés talajban 50-60 mm-relkötött talajban 30-40 mm-rel

A csatlakozó rések elméleti hosszméretei között 100-150 mm hézagotkell hagyni.

_____1 MSZ 15000/1; MSZ 15001; MSZ 15002; MSZ 15003; MSZ 15004 és MSZ 15006

MI–04. 175–83 – 8 –

2.5.2. Központos nyomóerõvel terhelt résfalakat nem kell teljes mélységükigacélszereléssel ellátni, elég a felszerkezethez vagy a teherelosztószerkezethez való csatlakozás helyén.

2.5.3. Az acélbetétek betontakarása min. 70 mm. Legkisebb alkalmazhatóátmérõ: 16 mm.

2.5.4. Az acélszerelést résiszappal megtámasztott résbe kell elhelyezni, ezért avonatkozó szabályban elõírt lehorgonyzási hosszakat egyéb elõíráshiányában 20%-kal növelni kell, mivel a résiszappal szennyezett acélbetéttapadása a betonhoz csökken.

– 9 – MI–04. 175–83

3. KIVITELEZÉS

3.1. A kivi telezés általános elõírásai

3.1.1. A résfalat a kivitelezési tervdokumentációnak megfelelõen kellelkészíteni.

3.1.2. A résfal függõlegestõl való eltérése egyéb elõírás hiányában legfeljebbd/100 lehet (d a résfal mélysége).

3.2. A résiszap

3.2.1. A résiszap összetétele feleljen meg a tervben elõírtnak.

3.2.2. A résiszap készítéséhez csak olyan anyagokat szabad felhasználni,amelyek kezdeti minõségét hitelt érdemlõen megvizsgálták ésmegfelelõségét igazolták.

3.2.3. A frissen készített résiszapot 24 óra elõduzzasztás után szabadfelhasználni.

3.2.4. Résiszapot mesterséges tisztítás nélkül legfeljebb háromszor szabadfelhasználni.

3.2.5. A résben levõ vagy visszaforgatásra kerülõ résiszap sûrûségének ésviszkozitásának munka közbeni változását, valamint kiülepedési hajlamátminden ismételt felhasználás elõtt méréssekkel ellenõrizni kell.

Amennyiben– a sûrûség a tervben elõírt értéket 10%-kal meghaladja, vagy– a viszkozitás a bekövetkezett tixotrópia miatt Marsh tölcséren már

nem mérhetõ, vagy

MI–04. 175–83 – 10 –

– a zagymintán a szilárd részek kiülepedési mértéke 6 órás állásidõután meghaladja a 2%-ot, a zagy felújításra (hígításra) szorul,vagy ha ez nem vezet célra, teljes egészében le kell cserélni.

3.2.6. A résiszap készítéséhez csak olyan vizet szabad felhasználni, amely nemtartalmaz a szuszpenzióban levõ anyagokra nézve káros szennyezõdéstvagy vegyi reakcióba lépõ anyagot.

A résiszap készítéséhez felhasználható víz alkalmasságátpróbakeveréssel kell ellenõrizni. Bentonit vagy agyag aktiválásáhozhasznált szóda vagy más aktiválószer mennyiségét és alkalmasságátelõzetes laboratóriumi kísérlettel kell ellenõrizni.

3.3. A réselés

3.3.1. A réselés akkor kezdhetõ meg, ha a folyamatos munkavégzés mindenfeltétele és az elegendõ mennyiségû elõduzzasztott résiszap rendelkezésreáll.

3.3.2. A résiszapot a réselés folyamán egyenletesen kell a résbe juttatni.

3.3.3. A résfalnak a munka teljes idõtartama alatt állékonynak kell lennie.

3.3.4. A résoldal állékonysága érdekében a résiszap szintjét állandóan a tervbenmegadott szinten kell tartani.

3.3.5. A felsõ részt résvezetõ sablonnal vagy gerendával kell állékonnyá tenni.

3.3.6. Több, egy markolásnyi hosszúságú elembõl álló alaptest elemeinekréselése csak az elõzõ réselem betonjának megkötése után készülhet.Összetett alakzatok esetén a réselési sorrendet az állékonyságiszempontok figyelembevételével a terv elõírásai szabják meg.

3.3.7. Amennyiben a rés kiemelése egy irányban haladva folyamatosan történik,elõször minden második (kezdõ) tábla készül el, utánuk kerül sor aközbensõ kihagyott (befejezõ) táblák építésére (1. ábra ).

– 11 – MI–04. 175–83

1. ábra

3.3.8. Az egyszerre kibetonozott réshosszat a résállékonysági és betonozásiszempontok határozzák meg.

3.3.9. A betonozás megkezdése elõtt tisztító markolást kell végezni.

3.3.10. A résfal szakaszolására külön részlettervet kell készíteni, a szakaszolástpedig ennek megfelelõen kell kivitelezni.

3.4. A vasszerelés

3.4.1. A vasalás feleljen meg a tervben elõírtaknak.

3.4.2. A vasalást statikai számítás alapján kell tervezni.

3.4.3. A rés acélszerelését a résiszappal megtámasztott résbe kell elhelyezni,ezért az acélszerelést elõszerelve kell kialakítani úgy, hogy a szállításhozés beemeléshez megfelelõ merevséggel rendelkezzen.

MI–04. 175–83 – 12 –

3.5. A betonozás

3.5.1. A résfal betonanyagának minõsége feleljen meg a tervben elõírtaknak.

3.5.2. A résfal kibetonozását betonozó csõvel és a víz alatti betonozásravonatkozó elõírások szerint kell végezni.

3.5.3. A rés kibetonozása a rés elkészülte után legkésõbb 4 órán belülkezdõdjön. A munkát megszakítás nélkül kell végezni a tervben megadottszintig.

3.5.4. A rés kibetonozását úgy kell megszervezni, hogy az a legelõszörbeadagolt beton kötésének megkezdõdése elõtt befejezõdjön.

3.5.5. A betonozó csõ alja munka közben legalább 2 méterrel mélyebben legyen,mint a beton szintje.

3.5.6. Nagymélységû rések kibetonozás közben a betonozó csövet többször megkell mozgatni a súrlódás csökkentése végett.

A betonozócsõ külsõ és belsõ felületének simának,keresztmetszetének végig azonosnak kell lennie, az egyes csõtagokkapcsolatát vízzáróan kell megoldani. A betonozócsõ felsõ végét garattal(tölcsérrel) kell ellátni.

3.6. Utólagos injektálással állékonnyá tett, elõregyártott résfalak

3.6.1. Az injektáláshoz felhasznált habarcs minõsége feleljen meg a tervbenelõírtaknak.

3.6.2. Az injektálás akkor indítható meg, amikor a réselemeket a tervbenmegadott helyzetükben rögzítették.

3.6.3. Az injektálás megindításával egyidejûen a résbõl kiszoruló résiszapelvezetésérõl gondoskodni kell.

3.6.4. Az injektáláshoz felhasznált habarcs mennyiségét mérni kell, azinjektálásról naplót kell vezetni, amelyben a beinjektált anyagmennyiségét és az injektálásnál kialakult injektálónyomás nagyságátrögzítik.

– 13 – MI–04. 175–83

4. A TEHERBÍRÁS ELLENÕRZÉSE (PRÓBATERHELÉS)

4.1. Elõkészítés

4.1.1. A résfal teherbírásának ellenõrzése próbaterheléssel történik. Apróbaterheléshez terv szükséges, a végrehajtás feleljen meg a tervbenelõírtaknak.

4.1.2. A próbaterhelés célja a teljes terhelés-süllyedési diagram megadása.

4.1.3. A próbaterhelés helyét az alapozási elemek helyén levõ talajviszonyokkalazonos helyen, lehetõleg a résfalas alapozással készülõ végleges építményalapterületén belül, vagy attól olyan távolságon belül kell kijelölni, ahol atalajfeltárások szerint azonos talajviszonyok vannak. A próbaterhelést avégleges alaptest készítésével azonos technológiával elõállított azonosméretû alaptesten kell végrehajtani. Ha azonos talajban többféle mélységûvagy alakú alaptest készül egy létesítménynél, abban az esetben elégségesegy, a tervezettnek megfelelõ egyik alapsíkon álló réselem próbaterhelése,ha a talajviszonyok ismeretében megnyugtató módon számítani lehetennek eredményébõl a más alapsíkon álló vagy más alakú réselemekhatárteherbírását.

4.1.4. A próbaterhelésre kerülõ alaptest készítése elõtt az altalajt fúrásokkalvagy fúrásokkal és szondázásokkal pontosan fel kell tárni.

4.1.4.1. Ha az altalaj feltárása csak fúrásokkal történik, legalább három fúrást kellkészíteni, amelyek közül az egyik az alaptesttõl 6 m-nél távolabb nelegyen.A fúrások talpa a réstalpnál 5 b-vel, de minimum 3 m-rel mélyebbenlegyen (b a réselem kisebbik oldala). A két érték közül a nagyobb azirányadó.

MI–04. 175–83 – 14 –

A fúrások olyan átmérõvel készüljenek, hogy zavart és zavartalantalajminták vételét lehetõvé tegyék. Az eredményeket fúrásijegyzõkönyvben kell rögzíteni (lásd 1. sz. melléklet).

4.1.4.2. Fúrás és szondázás egyidejû alkalmazása esetén legalább két szondázástkell végezni, az egyiket a terhelendõ alaptest közelében, a másikatközvetlenül a kijelölt fúrás mellett.

A szondázás a résalapnál legalább 5 b-vel (b a réselem kisebbikoldala), de minimum 3 m-rel mélyebb legyen. A próbaterhelésvégrehajtása után az alaptesttõl 1 b távolságra ellenõrzõ szondázást kellvégezni (b a réselem kisebbik oldala).

A szondázások eredményeit jegyzõkönyvben kell rögzíteni (lásd 2. sz.melléklet).

4.1.4.3. A fúrások során szemcsés talajokból zavart és részben zavart, kötötttalajokból zavartalan talajmintákat kell venni. A talajminták száma függ arétegek változásától és vastagságától.

Rétegenként legalább két mintát, nagyobb rétegvastagság eseténméterenként 1-1 mintát kell venni.

4.1.4.4. A talajmintákat és a talajvizet vegyészetileg meg kell vizsgálni.

4.2. A próbaterhelés terve

4.2.1. A próbaterhelés terve ugyanolyan részletességû legyen, mint a réselésterve. Ezen kívül tartalmazza a mérésekhez szükséges mûszerek beépítésiés egyéb, a méréshez szükséges adatait.

4.2.2. A mérésekhez használt mûszerek mérési tartománya a várható maximálisértéket legalább 50%-kal haladja meg, és mérési pontossága a végkitérés1/200 része legyen.

4.2.3. A próbaterhelésre készülõ réselem méreteit számítással kell meghatározni.

4.3. A próbaterhelésre kerülõ réselem készítése

4.3.1. A próbaterhelésre kerülõ és a lehorgonyzó réselemek a szerkezetirésalapokéval azonos technológia szerint készüljenek.

– 15 – MI–04. 175–83

4.4. A próbaterhelés végrehajtása

4.4.1. A próbaterhelést a lehorgonyzó és terhelésre kerülõ elemek betonozásaután 28 nappal szabad elkezdeni.

4.4.2. A próbaterhelés idejére a próbaterhelés helyén és környékén meg kellszüntetni minden olyan rezgéseket okozó hatást, ami a próbaterhelésnélmért adatok pontosságát befolyásolhatja (forgalom, szádfal verés,szomszédos épület bontása stb.).

4.4.3. A próbaterhelést megszakítás nélkül úgy kell végrehajtani, hogy a réselemközpontos, tengelyirányú erõt kapjon.

4.4.4. A próbaterhelés során olyan terhelési értéket kell elérni, amelynél aréselem függõleges fejelmozdulása (S) legalább

101

b, ha < 80 cm

80 mm, ha b ≥ 80 cmahol b a réselem kisebbik oldala.

Amennyiben ez nem határozható meg megnyugtató módon, vagy avizsgálati teher értéke az 5000 kN-t meghaladja, a tervezõ maximálispróbaterhelõ erõt a mértékadó terhelés 2,5-szereséig csökkentheti.

4.4.5. A terhelési lépcsõk nagysága az elõírt maximális vizsgálati teher(próbaterhelõ erõ) 1/10 részének feleljen meg, 100 kN-ra kerekítve.

A terhelést fokozatosan azonos lépcsõkben kell növelni, ésegyenletesen, rázkódásmentesen, lökések nélkül kell az alaptestre átadni.

4.4.6. Azoknál a próbaterhelésre kerülõ réselemeknél, amelyekbe talpfeszültség-és köpenysúrlódásmérõ mûszerek vannak beépítve, a próbaterhelés aterhelés fokozatos növelésével tehermentesítés nélkül történik.

Ezeknél a süllyedésmérést az alábbiak szerint kell végrehajtani;A süllyedést mérõ mûszereket az egyes terhelési lépcsõk kezdeti

pillanatától az 1., 2., 3., 5., 10., 20. majd 30. percben kell leolvasni ésértékét feljegyezni. Minden terhelési lépcsõnél ki kell várni a talajkonszolidációját. A konszolidáció akkor tekinthetõ befejezettnek, ha azutolsó 3 mérésnél a süllyedéskülönbség 15 percenként 0,05 mm-nél nemnagyobb. A köpenysúrlódás- és talpellenállásmérõ mûszerek,mérõberendezések leolvasását egyidõben kell végezni. A tehermentesítésta maximális vizsgálati teher elérése és az elõzõekben rögzítettkonszolidációs idõ kivárása után kell terhelési lépcsõnként végrehajtani.

Smax. =

MI–04. 175–83 – 16 –

Az egyes lépcsõkben a süllyedésmérõ mûszereket le kell olvasni, és aleolvasott értékeket jegyzõkönyvben rögzíteni kell.

4.4.7. A szokványos üzemi próbaterheléseknél, amelyeknél a köpenysúrlódást ésa talpellenállást nem mérik külön mûszerekkel, a próbaterhelést akövetkezõk szerint kell végrehajtani:

A terhelés felhordása fokozatosan a 4.4.5. szerinti terhelésilépcsõkben történik. Minden terhelési lépcsõnél ki kell várni a talajkonszolidációját. A konszolidáció akkor tekinthetõ befejezettnek, ha asüllyedés növekedése három egymás utáni leolvasásnál a 0,05 mm/15perc értéket nem haladja meg. Tehermentesítést a 2., 5. és 10. terhelésilépcsõ, vagy ennél nagyobb terhelhetõség esetén a maximális vizsgálatiteher elérése után kell végezni.

A tehermentesítések és újraterhelések során csak az elsõ és az utolsólépcsõnél kell a konszolidációt kivárni, a közbensõkben csak az órákállását kell feljegyezni. Ha a teljes tehermentesítés a mérésmegbízhatóságát, pontosságát károsan befolyásolja, akkor a terhelést csakolyan mértékig szabad csökkenteni, amíg ez a káros hatás még nem lépfel.

A süllyedési és terhelési értékeket az egyes konszolidált terhelésilépcsõkben az 1., 2., 3., 5. és 10. percben, majd szükség szerinti 15percenként kell leolvasni és rögzíteni. A konszolidáció akkor tekinthetõbefejezettnek, ha a süllyedés növekedése három egymás utánileolvasásnál a 0,05 mm/15 perc értéket nem haladja meg.

4.4.8. A horgonyelemek kihúzódását ellenõrzõ méréseket (szintezést) mindenterhelési lépcsõnél el kell végezni.

4.4.9. A próbaterhelés során mért értékeket a helyszínen az észleléskorjegyzõkönyvben kell rögzíteni.

4.4.10. A próbaterhelést megszakítani, vagy abbahagyni az alábbi esetekben kell:– amennyiben próbaterhelés közben a maximumot és minimumot

adó mérõórák által mutatott süllyedések különbsége meghaladja0,5-1,0 mm süllyedésig az 50%-ot,1,0-5,0 mm süllyedésig a 30%-ot,5,0 mm-nél nagyobb süllyedésnél a 20%-ot,

akkor a próbaterhelést abba kell hagyni, és az erõ centrikusátadódását ellenõrizni, szükség szerint korrigálni kell. Apróbaterhelést ez után lehet folytatni;

– 17 – MI–04. 175–83

– ha a terhelõerõ felhordása közben az erõ nagyságátregisztráló berendezés elromlik, kihagy vagy apróbaterhelésre kerülõ alaptest süllyedésmérõ órái közülhiba miatt már csak egy óra mûködik. Ebben az esetben apróbaterhelés nem értékelhetõ;

– ha a próbaterhelés során a lehorgonyzó réstáblák közül valamelyikkezd a talajból kihúzódni, és a kihúzódás sebességének fokozódásamiatt a terhelõerõ kívánt mértéke nem tartható.

4.5. A próbaterhelési diagram

4.5.1. A próbaterhelés során mért adatokat diagramban kell ábrázolni.

4.5.2. A diagramból a következõ adatokat kell megállapítani:– a résfal Pkrit. kritikus terhelését, amelyet az a pont ad meg, ahol a

diagram görbe szakasza egyenesbe megy át. (A kritikus terhelésen túla terhelõ erõk kismértékû növekedéséhez már jelentõs egyre növekvõsüllyedések tartoznak),

– a résfal kritikus terheléséhez (Pkrit.) tartozó So besüllyedést.A résfal határteherbírását a

PH = v1 ⋅ v2 ⋅ v3 ⋅ Pkrit.

képlettel kell meghatározni.

A v1, v2 és v3 tényezõk meghatározása az a 4.5.3. pont szerinttörténjen.

Ha a réselem kritikus terhelése a próbaterhelés során nem voltmegállapítható, a határteherbírást az elért maximális terhelõerõbõl kellmeghatározni. A réselem kritikus terhelése exportálással ismeghatározható, ha egyéb - hasonló talajviszonyok és geometriai méretekmellett végrehajtott - próbaterhelések adataiból arra következtetni lehet.

4.5.3. A v1, v2, v3 tényezõk a következõk szerint határozhatók meg:

4.5.3.1. v1 tényezõ

– ha a résfal kritikus terhelése próbaterheléssel közvetlenül megállapítha-tó volt: v1 = 0,9

– ha a kritikus terhelés nem volt megállapítható, de a próbaterhelési görbe

MI–04. 175–83 – 18 –

maximális terhelõerõig terjedõ szakasza még közel vízszintes, és amaximális terhelõerõnél az elõírt konszolidáció bevárása után is csaknéhány mm összesüllyedést mértek: (S < 5 mm) v1 = 1,0

– ha a kritikus terhelést még nem érték el, de a maximális terhelõerõnélaz elõírt konszolidáció bevárása után mért süllyedésbõl a kritikusterhelés megközelítésére lehet következtetni, és a mért süllyedés mégnem nagymértékû: (5 mm < S < 15 mm) v1 = 0,9

– ha a kritikus terhelés a próbaterhelési görbe jellegébõl nem értékelhetõ,de a maximális próbaterhelõ erõnél mért süllyedés a 15 mm értéketmeghaladja: v1 = 0,8

4.5.3.2. v2 tényezõ

– ha a réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozott, és a résfalasalapozás folyamatos résfalakkal készül: v2 = 1,0

– ha a réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozott, és a résfalasalapozás szoliter jellegû alapokkal készül: v2 = 0,9

– ha réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozatlan, és a résfalasalapozás folyamatos résfalakkal készül: v2 = 0,8

– ha a réselemekre kerülõ felszerkezet statikailag határozatlan és arésfalas alapozás szoliter jellegû alapokkal készül: v2 = 0,7

4.4.3.3. v3 tényezõ– ha a talajrétegzõdés a résfalas alapozás egész területén kellõen fel van

tárva, a rétegzõdés magassági szempontból közel azonos, a fúrásokbólvett talajmintákból meghatározott talajfizikai jellemzõk szerint mindenátharántolt talajréteg homogénnek tekinthetõ: v3 = 1,0

– ha a talajrétegzõdés a résfalas alapozás egész területén kellõen fel vantárva és a rétegzõdésben, valamint a fúrásokból vett talajmintákbólmeghatározott talajfizikai jellemzõkben csak kisebb változások vannak:v3 = 0,9

– ha a talajrétegzõdésben nagyobb változások várhatók illetve atalajfizikai jellemzõk meghatározása nagyrészt nem laboratóriumimódszerekkel, hanem táblázatok felhasználásával történt: v3 = 0,8

4.5.3.4. A v1 ⋅ v2 ⋅ v3 szorzat értéke legfeljebb 0,7 lehet, azaz:v1 ⋅ v2 ⋅ v3 ≤ 0,7

– 19 – MI–04. 175–83

4.6. A próbaterhelés kiértékelési dokumentációjának tartalmi elõírásai

4.6.1. A dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:– a próbaterhelés elõtt készült talajvizsgálatok (esetleges szondázások)

eredményeit (1. és 2. sz. mellékletek);– a próbaterhelés alaprajzi elrendezését, metszetét, a hozzá tartozó

számításokat és szöveges leírást;– a próbatestek készítésére, ellenõrzõ méréseire vonatkozó adatokat,

jegyzõkönyveket, megjegyzéseket (3. sz. melléklet);– a próbaterhelés lefolyásának eredményeit, jegyzõkönyveit (4. sz.

melléklet);– a vizsgálatnál használatos mûszerek leírását;– a terhelés-süllyedési görbét;– az idõ-süllyedési görbéket;– a talpfeszültségmérés eredményeit;– a próbaterheléssel kapcsolatos egyéb elvégzett vizsgálatok

eredményeit;– az esetleges fotó dokumentációt a próbaterhelés végrehajtásáról.

4.6.2. A dokumentált grafikonok méretaránya a következõ legyen:500 Mp max. terhelõ erõ alatt:

1 mm süllyedés = 10 mm100 kN terhelés = 10 mm500 Mp-nál nagyobb max. terhelésnél

2 mm süllyedés = 10 mm200 kN terhelés = 10 mm

A köpenysúrlódás és a talpellenállás különválasztása esetén ajánlatosméretarány:

10 kN/m2 köpenysúrlódás = 10 mm0,1 MPa talpellenállás = 10 mm

4.6.3. A próbaterhelés dokumentációját elkészülte után 1 hónapon belül aFöldmérõ és Talajvizsgáló Vállalat részére meg kell küldeni,nyilvántartásba vétel céljából.

MI–04. 175–83 – 20 –

5. MINÕSÉGELLENÕRZÉS

A résfalazási munkával kapcsolatosan az alábbi ellenõrzéseket kell elvégezni:

5.1. Elõkészítése

A munka során ellenõrizendõ:

– a közmûkiváltások,– a zsinórállások helyzete,– a tengelykitûzés;– a munkahely szabaddá tétele.

A kitûzés és kivitelezés pontossága legalább a következõ legyen:

kitûzési kivitelezési

pontosság

vízszintes értelemben +1 cm +5 cm és -2 cm

magassági, csatlakozási szint ±1 cm ±3 cm

alapsík szintje, mélysége ±5 cm +10 cm -20 cm

függõlegestõl való eltérés Χ d/100, ahol d aréselem mély-sége

5.2. Réselés és betonozás

A munka során ellenõrizendõ:

– a réstalp helyzete;– az utólagos minõség-ellenõrzés eszközeinek helyzete és állapota;– a beton szintjének magassági helyzete;

– 21 – MI–04. 175–83

– a beton minõsége1;– a résiszap minõsége;– réstalp tisztasága;– réselés kezdeti és befejezési idõpontja;– a felhasznált résiszap mennyisége;– a vasalás helyzete és rögzítése;– a beépített beton mennyisége.

5.3. Elõregyártott résfalak

Az elemeken az alábbiakat kell ellenõrizni:

– méretek2;– jelölések;– aszimmetrikus vasalás jelölése;– csõáttörések helye;– az elemek éleinek állapota;– a kampók helyzete;– a szilárduló résiszap minõsége;– az utólagos injektálásnál az injektáló anyag végszilárdsága.

5.4. Egyéb ellenõrzés

Kiemelt fontosságú létesítmények esetében sor kerülhet az elkészült résfalminõségének ellenõrzésére, amit külön e célra készült terv szerint kellvégrehajtani.

_____1 MSZ 4714, MSZ 47152 MSZ 16030

MI–04. 175–83 – 22 –

6. BIZTONSÁGTECHNIKAI ELÕÍRÁSOK

6.1. A résfalazási munka elõkészítése és lebonyolítása során a vonatkozóelõírások szerint kell eljárni.1

6.2. A résfalazási munkára vonatkozóan a kivitelezõnek VállalatiMunkavédelmi Szabályzatot kell készítenie.2

6.3. A kivitelezési tervhez organizációs tervet kell készíteni, amelynektartalmaznia kell a munkavédelemmel kapcsolatos tudnivalókat.2

_____1 MSZ-04.900 sorozat ; MSZ KGST 17282 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet , 31/1981. (XII. 28.) ÉVM számú rendelet

– 23 – MI–04. 175–83

MELLÉKLET

SysOp

– 25 – MI–04. 175–83

1.melléklet

A fúrást végzõ vállalat megnevezése:

F Ú R Á S I J E G Y Z Õ K Ö N Y V Munkaszám: …lap

MódszerTervezett próbaterhelés helye:Munka megnevezése

Berendezésmegnevezése

Fúrás kezdete Fúrás befejezése Fúrólyuk ∅(mm)

MélységRétegleírás, szín megnevezés,

nedvességi állapot (szervestartalom,mésztartalom)

Talajállapotfúrási tapasztalat

szerint

Zavartminta

Zavartalanminta

Átázottság jelentkezett........................................m-nélMegütött talajvízszint .........................................m észlelés idõpontja:...............................................Fúrásmélység........................................ mTalajvízszint ......................................... m észlelés idõpontja:...............................................Talajvíz beküldve:...............................................m-rõlTérszint magasság...............................................m.A.f.m, ..................... -hez képest.

Idõjárás:Általános feltételek:

Kelt: Felelõs:

MI–04. 175–83 – 26 –2. melléklet

SZONDÁZÁSI JEGYZÕKÖNYV

Tervezett próbaterhelés helye:Munka megnevezése:

A réselemkészítés idõpontja:

Terepszintmagasság: ......................................... m. A. f.

Szondázás idõpontja: Módszer

Idõjárás: Berendezés

Eredmény: Adatok:Mélység

Megjegyzés:

Folytatása …

lapon

A jegyzõkönyv ............................................. lapot tartalmaz.

Kelt: Felelõs:

– 27 – MI–04. 175–833. melléklet

PRÓBATERHELENDÕ RÉSELEMKIVITELEZÉSI JEGYZÕKÖNYV 1. lap

Munkahely megnevezése:Réselõgép típusa:Markoló nyitott mérete:Réselem tervszerinti mérete:

terepszint alatt ............................malapsík .............................m. A. f.

Réselem mélységefejtömb alatt ...............................m

Terepszint magassága ................m. A. f.Réselem felsõ síkja ...................m. A. f.Észlelt talajvízszint ...................m. A. f.

Réselés Szuszpenzió készítés BetonozásAdatok

idõpont idõjárás idõpont idõjárás idõpont idõjárás

Kezdet

Befejezés

RÉSELEM KIEMELÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK

réteg rés méreteitól-ig

talaj fajta esetlegesakadályok hossz szélesség

Megjegyzés

Folytatás a 2. lapon

MI–04. 175–83 – 28 –

3. melléklet

P R Ó B A T E R H E L E N D Õ R É S E L E MK I V I T E L E Z É S I J E G Y Z Õ K Ö N Y V 2. lap

SZUSZPENZIÓHOZ HASZNÁLT KEVERÕVÍZ JELLEMZÕI

PH szulfátiontartalom Keménységi fok

SZUSZPENZIÓ JELLEMZÕI

mélység fajsúly viszkozitás tixotrópia vízleadás PH homoktart. hõmérséklet

ZAGY VESZTESÉG

Betonozásra vonatkozó adatok:Betonmennyiség: Vízcementtényezõ:Konzisztencia: Adalékanyag:Rés mélység betonozás megkezdése elõtt:Betonacélminõség:Vasalás minõsége:

Hosszirányban Keresztirányban Megjegyzés

∅ távolság ∅ távolság

Betontakarás: ....................................... cmVasalt szakasz mélység: .............................................. cmKülönleges megjegyzések:

Tömörségellenõrzés eredményei: .......................................Beton alaptest ellenõrzõ próbakocka törési eredményei a ......................... sz. jegyzõkönyvben.

Hely:Kelt: Építésvezetõ:

A jegyzõkönyvet kiállította:

– 29 – MI–04. 175–834. melléklet

NYOMOTT RÉSFALPRÓBATERHELÉSI JEGYZÕKÖNYVE 1. lap

Munkahely: Felelõs:

ERÕMÉRÕ BERENDEZÉSEK:

Sz. típus mérési tartomány hitelesítési nap

SÜLLYEDÉSMÉRÕ MÛSZER:

Sz. típus mérési tartomány hitelesíti nap

ADATOK A VIZSGÁLAT MENETÉRÕL:

nap idõ idõjárás hõmérséklet talajvízszint megjegyzés

A vizsgálat kezdete:

A vizsgálat befejezése:

Teherátadás módja:

Lehorgonyzó tábla távolsága:

LEHORGONYZÓ RÉSTÁBLA ELMOZDULÁSÁNAK MÉRÉSE

Terhelés idõ leolvasás kihúzódás

bar kN 1 2 3 1 2 3átl. kih. Megjegyzés

MI–04. 175–83 – 30 –4. melléklet

NYOMOTT RÉSFALPRÓBATERHELÉSI JEGYZÕKÖNYVE 2. lap

Terhelés idõ leolvasás süllyedés

bar kN 1 2 3 1 2 3

Átl.Sülly,. Megjegyzés

A vizsgálatért felelõs:

Hely:

Kelt:

– 31 – MI–04. 175–83

VONATKOZÓ SZABVÁNYOK ELÕÍRÁSOK

MSZ 16030 Elõregyártott vasbeton és feszített beton elemek. Vizsgálat ésminõsítés

MSZ 4488 Talajfeltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhozMSZ 14043/1-6 Talajmechanikai vizsgálatokMSZ 15000-1 Alapozások tervezése. A tervezés rendje. Egységes jelölésekMSZ 15001 –. Tervezési elõmunkálatokMSZ 15002 –. Statikai és tervezési elõírásokMSZ 15003 –. Munkagödör megtámasztása és víztelenítéseMSZ 15004 –. SíkalapozásMSZ 15006 –. Kút- és szekrényalapozásMSZ 15105 Építõipari földmunkaMSZ 15022/1 Építmények teherhordó szerkezeteinek erõtani tervezése. (/)

Vasbeton szerkezetekMSZ 15221 (/)° Vízépítés. Szivárgások vizsgálata építményeket határoló

talajrétegekbenMSZ-04.88 Építményszerkezetek korrózióvédelmeMSZ KGST 384 Az építmények teherhordó szerkezetei erõtani tervezésének

általános elõírásaiMSZ 510 Építõanyagok és épületszerkezetek tömege és testsûrûségeMSZ 4714 A friss beton vizsgálataMSZ 4715 Megszilárdult beton vizsgálata47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet a munkavédelemrõl31/1981. (XII. 28.) ÉVM számú rendelet a munkavédelemrõl12/1980. (III. 14.) ÉVM számú rendelet az Országos Építésügyi Szabályzat

(OÉSZ)MI-04.173 Alapozások geotechnikai elõkészítéseMI-10.238-78 Résfalak vízépítési alkalmazása

SysOp

FÜGGELÉK

SysOp

– 35 – MSZ–04. 175–83

F.1 A résfalak alkalmazási területe

A résfalas építési mód általánosságban bármely talajban, a talajvízszintjétõl függetlenül alapozási szempontból tetszõleges mélységigszámításba jöhet.

A résfal rendeltetése szerint alkalmas:– építmények alapozására,– földmegtámasztásra,– vízkizárásra vízzáró szádfalként,– épületek (építmények) pincefalaiként,– földalatti építmények függõleges és vízszintes terhelést viselõ

szerkezeti falaként, amely szükség szering vízzáró is lehet,– vízépítési célú szerkezeti, teherviselõ, továbbá szivárgást gátló

falként,– meglevõ építmények alapozásának védelmére melléépítés esetén,– a felsorolt funkciók közül két vagy több funkció egyidejû

ellátására.

F.1.1 Résfalak alkalmazása függõleges terhelés eseténÉpítmények mélyalapozásaként funkcionáló függõlegesen terheltréselemek, résfalak, réspillérek a talajviszonyoktól függõen lehetnek állóés lebegõ alapok.

A résalapok terhelésüket részben a köpenyfelületükön kialakulóköpenysúrlódással, részben a réstalpon kialakuló talpellenállással veszikfel. Ezek megoszlása az átharántolt és a talp alatti talajok minõségétõl, arésalap mélységétõl és a függõleges elmozdulás (süllyedés) mértékétõlfügg.

Puha, laza talajokat harántoló és tömör vagy kemény talajba érõalapok álló cölöp, a végig képlékeny, közel azonos konzisztenciájútalajokban készült résalapok lebegõ cölöp módjára viselkednek.

MSZ–04. 175–83 – 36 –

Olyan talajrétegekben, amelyekben jelentõs köpenysúrlódás alakul ki, arésfalak - megfelelõ vasalással - húzóerõre igénybevett alapok egyaránt isalkalmazhatók.

F.1.2 Résfalak alkalmazása vízszintes terhelés esetén

A résfalak alkalmasak munkagödrök ideiglenes vagy végleges körülzárására,ha megfelelõ módon ki vannak horgonyozva és be vannak fogva. Vízzárófunkciót is betölthetnek. A résfalak alkalmazhatók meglevõ, síkalapokon állóépületek mellé készítendõ építménynél, a meglevõre károsfeszültséghalmozódás és többletsüllyedés megakadályozását biztosítószerkezetként, amely két épület között elhelyezve szükségtelenné teszi a régiépület aláfogását vagy egyéb biztosítását.

F.1.3 Résfalak alkalmazása összetett terhelés esetén

A résfal leggazdaságosabb alkalmazási területe, ha a beépített szerkezetegyidejûleg több célt szolgál:

– egy vagy több pinceszinttel készülõ épületek határolófalainál, melyekegyúttal a földmegtámasztást, munkagödör vízzáró körülzárását isszolgálják,

– nagy fesztávolságú csarnok - vagy egyéb - szerkezeteknél, afüggõleges terheléshez képest jelentõs vízszintes terhelést ésnyomatékot is átadó építmények alapozásánál,

– kémények, oszlopszerkezetek, árbocszerkezetek, toronyszerûépítmények alapozásánál,

– hídfõk, felüljárók, aluljárók és egyéb közlekedésépítési építményekalapozási, szint alatti szerkezeteinél.

F.2 Résfaltípusok

F.2.1 A réselõgép fejtési rendszere szerinti csoportosítás

F.2.1.1 A kotrási elv szerint mûködõ berendezések

A résfal számára szükséges földkiemelést markolókkal (vagy egyestípusoknál mélyásó szerelékkel, kotrókanállal vagy fúrószerszámmal) végzik,

– 37 – MSZ–04. 175–83

miközben a kiemelt rést résiszappal támasztják meg. A résiszapbetáplálása, pótlása a réselõgéptõl független berendezéssel(keverõtartállyal és csõvezetékkel, vagy szivattyúval) történik.

A markolók lehetnek mechanikus és hidraulikus vezérlésûek,kötélfelfüggesztésûek, vagy merev rudazattal ellátottak. E csoportbatartoznak a béléscsõ nélkül dolgozó, fúrószerszámmal felszereltnagyátmérõjû cölöpözõ berendezések is, amelyeknél a fúrószerszám(dobfúró, spirálfúró, körkeresztmetszetû markoló) a talajtípusnakmegfelelõen változtatható.

A kotrási elv szerint mûködõ gépekkel, a réselõgép típusától függõkeresztmetszetû és mélységû réselemek készíthetõk, a réselõgép típusátólfüggõ keresztmetszetû és mélységû réselemek készíthetõk bármely olyantalajban, amely bonthatatlan anyagokat nem tartalmaz.

A kotrási elv szerint mûködõ réselõgépek zöme önjáró. Ezekkel agépekkel készülõ réseknél a résiszap szerepe kizárólag a rés falánakmegtámasztása.

F.2.1.2 Folyadékszállítású (öblítõ rendszerû) berendezésekkel készülõ réselemek,résfalak

A folyadékszállítású réselõ berendezések a talajt bontó, kitermelõmechanizmusoktól függõen lehetnek ütve, forgatva és ütve-forgatva fúrógépek.

Ezek a berendezések három fõ részbõl állnak: a talajt megbontó, atalajt felszínre szállító és a zagytisztító berendezésekbõl. Ez utóbbi akitermelt talajt a résiszaptól leválasztja, a megmaradt résiszapot pedigtisztítás után a résbe visszavezeti.

A gép által kifejtett földanyag a résben levõ szuszpenzióba kerül. Alebegtetett törmeléket a zaggyal együtt a résbõl kiszívják, a megtisztítottrésiszapot pedig a recirkulációs rendszerben a résbe visszatáplálják.

A folyadékszállítású réselõgépek a különbözõ típusú talajokban atalajt bontó szerszámtól függõen dolgoznak hatékonyan. A készíthetõ résméretei a berendezés paramétereitõl függnek; általában mély résfalakkészítésére is alkalmasak.

A folyadékszállítású, öblítõ rendszerû réselõgépek általában vágányonjáró kivitelben készülnek. Ezzel a típussal készülõ réseknél a résiszapszerepe a résoldal megtámasztásán túl a fellazított talajrészek lebegtetéseés eltávolítása is.

MSZ–04. 175–83 – 38 –

F.2.2 A rés kitöltõanyagától függõ csoportosítás

A résfal alaptestek anyaga az igénybevételi, teherbírási vagy szerkezetiigényeknek megfelelõen beton, vasaltbeton, vasbeton, agyag, önszilárdulórésiszap vagy habarcs. Készülhetnek monolitikusan; ez esetben a résekkibetonozása a víz alatti betonozási módszerrel azonos állótölcséreseljárással, kontraktorcsõ használatával alulról felfelé történik, miközben afelemelkedõ beton a zagyot maga felett a résbõl kiszorítja. A teherviselõrésfal készülhet elõregyártva; ez esetben a résfal anyaga vasbeton. Aréselem keresztmetszeti mérete a réselõszerszám által kiemelt résnéllényegesen kisebb is lehet. Elõregyártott vasbeton résfalaknál a résbeönszilárduló résiszapot vezetnek, vagy a normál résiszapotcementszuszpenzió utólagos injektálásával kiszorítják.

A résfal készülhet kombinált eljárással is; elõregyártott vasbeton résfalelemek beültethetõk monolitikus (alsó) résfalban is. Önszilárdulórésiszapból készült résfal, a vízzáráson kívül szilárdsági követelményeketis kielégíti.

F.2.3 A réselemek alaprajzi kialakítása szerinti csoportosítás

A réselemek keresztmetszeti mérete, kialakítása, a résfalak kiosztása,alaprajzi elrendezése a szerkezeti, statikai igényektõl függõen, a választottvagy rendelkezésre álló réselõgépnek megfelelõen a következõ: Szoliterjellegû, pillérszerû alaptestek négyszög, kör, kereszt, H, I vagy T alakú,esetleg ezek kombinációjából kialakított keresztmetszettel (2/a ábra).Egymáshoz nem csatlakozó pengepillérszerû alapok (2/b ábra).Folyamatos, sáv jellegû résfalak, vonalas vagy zárt alakzatban (2/c ábra).Vonalas jellegû, különféle törtvonal vezetésû vagy bordákkal merevítettrésfalak (2/d ábra). Az egyszerre kiemelt és kibetonozott szakaszokvízszintes hosszát a felszerkezeti igények mellett résállékonysági,kibetonozási feltételek szabják meg. A résfal-szakaszok csatlakozása azigényektõl függõen vízzáró is lehet.

F.3 RÉSFALAK MÉRETEZÉSE

F.3.1 A terhelõ erõk és hatások

A résfalak, réselemek függõleges, vízszintes és összetett terhelésekfelvételére alkalmas szerkezetek.

– 39 – MSZ–04. 175–83

2. ábra

MSZ–04. 175–83 – 40 –

A résfalat méretezni kell a felszerkezetrõl a résalapra jutó terhekre,hatásokra és földnyomásra. Réselés közbeni, a kiemelt rés (gödör) faláraható terhekre külön vizsgálatot kell végezni (résállékonyság vizsgálat).

Az állandó terheket az építmény használatára és méretezésérevonatkozó szabványok és elõírások szerint kell figyelembe venni.

Résállékonyság vizsgálatánál a talajvízszintet a várható építésivízszinttel, a számításhoz szükséges talajfizikai jellemzõket atalajmechanikai szakvéleményben szereplõ értékekkel kell figyelembevenni.

F.3.2 A határteherbírás megállapítása

A határteherbírást számítással kell kimutatni, és próbaterhelésselellenõrizni az alábbi meggondolások szerint: A résfal-alaptest a ráhatófüggõleges irányú terhelést részben talpfelületén, részben köpenyfelületénkeresztül közvetíti a környezõ talajnak.

A talpellenállás és a köpenysúrlódás egymással szoros kapcsolatbanvannak; nagyságuk, a teherviselésben való részarányuk a terhelés és abesüllyedés függvényében változik. Amennyiben kísérleti adatok nemállnak rendelkezésre, ezeket az értékeket számítással kell meghatározni.

A függõleges irányú teherbíróképesség meghatározására használhatókolyan méretezési eljárások, és lehetõleg a réselemnek terhelés hatásáratörténõ besüllyedését is jó közelítéssel megadják. Kivételt képeznek azokaz esetek, amikor jó teherbíró, kis kompresszibilitású talajrétegre(márgára, tömör homokos kavicsra, vagy kõzetre) álló réselemekkészülnek puha, laza - gyakorlatilag hordképesség nélküli - talajrétegeketátharántolva. Ez esetben az alaptesteket mélyített síkalapként kellméretezni.

Vízszintes terhelés esetén a résfalat szádfalként, árbocalapként,oszlopcölöpként; a keresztmetszetükhöz képest kis mélységû réselemeketpedig merev alapként kell méretezni.

Munkagödör körülzárására is szolgáló réselemek méreteinekmeghatározásánál a munkagödör fenékstabilitását is ellenõrizni kell.

Lehorgonyzásra szolgáló húzott résfalak méretezésénél a horgonytáblaönsúlyát 0,9-es szorzóval kell figyelembe venni. A horgonytáblakihúzóerõvel szembeni ellenállását a csökkentett önsúlyon kívül csak aköpenysúrlódás adja.

Kis alapterületû aknák, kör, ellipszis alaprajzú terek körülzárásáraszolgáló résfalak méretezésénél a térbeli kialakítás kedvezõ hatását atervezõ figyelembe veheti.

– 41 – MSZ–04. 175–83

Vízszintes terhelés esetén a résfalra jutó igénybevételekcsökkenthetõk hátrahorgonyzás, dúcolás (dúckeret) alkalmazásával, vagytöbbszintes földalatti tér (pince) kialakítása esetén a végleges födémek,merevítõ bordák beépítésével.

Résfalas alapozások méretezésénél, fõleg pincefal, szerkezeti fal vagyszádfalként mûködõ szerkezeteknél figyelembe kell venni azt atechnológiából adódó sajátosságot, hogy a szerkezet egyszerrekibetonozott szakaszokból áll, tehát függõleges munkahézagokkal tagolt,ezáltal vízszintes irányú együttdolgozásuk korlátozott és csak vasbetonfejgerenda (koszorúgerenda) építésével hozható létre. Kivételt képeznekez alól az elõregyártott résfalszerkezetek egyes típusa.

F.3.2.1 Méretezés, függõleges terhelése

A résfalas építési módszerrel történõ mélyalapozások tervezésérevonatkozó méretezési eljárások kidolgozása az alapozási módelterjedésével együtt fejlõdött, és fejlesztése jelenleg is folyik.

Olyan méretezési eljárás szükséges, amely az alábbiakat veszifigyelembe:

– a résiszap hatása,– a terhelés növekedésével a köpenysúrlódás és a talpellenállás

részarányának változása,– a résfal tervezett mértékadó igénybevételéhez elmozdulás

meghatározása.A résfalas alapozások méretezéséhez a cölöpalapozásokra vonatkozóelfogadott elméleteket alkalmazták (Caquot-Kérisel, Meyerhor,Jamiolkowiski, Széchy, Berezancev stb.), amelyek a határteherbírást atörõterhelésbõl számítják, de az alaptestek várható süllyedését nem adjákmeg, azt külön számítással kell meghatározni. A cölöpök méretezésérevonatkozó eljárások közül Kézdi eljárása az, amely a határteherbírást nemtörõterhelésbõl vezeti le, hanem a teherbírást a cölöp besüllyedéséhezrendelve adja meg.

A képlet Regele által résfalra adaptált változata abban az esetben adreális teherbírási-süllyedési értékpárt, ha a képletben szereplõkonstansokat, elsõsorban a talpellenállás meghatározásához szükséges „q”arányossági tényezõ értékét jó becsléssel vették figyelembe.

A résfalak méretezésénél az eddig végrehajtott próbaterhelésekeredményei hasznos segédletként felhasználhatók. A hasonlótalajviszonyok között végrehajtott, megfelelõen csoportosítottpróbaterhelésekbõl szerkesztett átlagos terhelés-süllyedési görbék jóeredményt szolgáltatnak.

MSZ–04. 175–83 – 42 –

A méretezési eljárást illetõen ajánlatos a tervezés kezdetén aberuházóval megállapodni.

F.3.3 Méretezés vízszintes terhelésre

A földnyomást és az egyéb vízszintes irányú terheket a vonatkozóelõírások1 szerint kell felvenni a következõk figyelembevételével:

a támasztó vagy támaszkodó felülethez csatlakozó földtömegtalajfizikai jellemzõit (nyírószilárdságot, sûrûséget, pórusvíznyomást) avárható legkedvezõtlenebb értékkel kell számításba venni;

– földtömeg geometriai, felszíni adatai;– a támasztó vagy terhelõ szerkezet jellemzõi;– elmozdulási lehetõség, merevség, hajlékonyság;– a földtömegre ható erõk, terhek.

F.3.3.1 Méretezés összetett terhelésre

Az elõzõ két pontban megadottakat alkalmazva a szakirodalombanismertetett eljárások valamelyike ajánlható:

– TTI által kiadott TS M-3/II TS M-3/III,– SzNIP II-17-77 szovjet szabvány melléklete,– Szabó Gyula: Tömbalapok teherbírása összetett igénybevétel

esetén (ÉGSZI gyorsjelentés, Alapozás 7. 80/36)

_____1 MSZ 15003

Kiadja az Építésügyi Tájékoztatási KözpontFelelõs kiadó: Dr. Tiszai István igazgató. Készült az Építésügyi Tájékoztatási KözpontNyomdaüzemében (830125). Budapest, 1983. Felelõs vezetõ: Raffay Rusztem. Mûszaki szerkesztõ:Bernhardt Pál. Azonossági szám: 45/83. Megjelent: B/5 alakban, 3,5 (A/5) ív terjedelemben, 500

példányban.