public goods aspect of land management...(bertin:br) forrás: gira (2010) marhahús marhahús...
TRANSCRIPT
Popp József
Debreceni Egyetem
egyetemi tanár, dékánhelyettes
A sertéságazat hazai és nemzetközi kilátásai
Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
Budapest
2014. május 20.
ÉLELMEZÉSBIZTONSÁG ÉS
HÚSTERMELÉS
Élelmezés-biztonság
Világnépesség
7-ről 9 mrd főre
nő (30%-kal)
Élelmiszer iránti
kereslet nő
(60%-kal)
2050-ig
Kihívás: világnépesség létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű
élelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nő: földhasználat változik
1960-2010 között a szántóterület/fő 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent; 2050-re 0,2 ha alá csökken
A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára
Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át)
Növekvő világnépesség 2050-ig (milliárd fő)
0,0
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
7,0
8,0
9,0
10,0
1990 1995 2000 2005 2010 2015 2025 2050
Africa Asia Europe Latin America Northern America Oceania
+ 30% világnépesség + 60% élelmiszerfogyasztás (Ázsia, Afrika
Forrás: FAO (2013)
A világ népességének és húsfogyasztásának
alakulása
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1961
1965
1969
1973
1977
1981
1985
1989
1993
1997
2001
2005
2009
2013
2017
2021
mill
iárd
fő
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
millió
tonna
húsfogyasztás
népesség
városi népesség
Forrás: FAO-OECD (2012)
1960-2010: népesség növekedése 230%
húsfogyasztás növekedése 450%
A húsfogyasztás kétszer gyorsabban nő, mint a népesség
A világ hústermelésének megoszlása (2012)
Forrás: OECD-FAO (2013)
Világtermelés: 1960-2010 között 450%-kal nőtt
2010-2050 között 60%-kal nő (világnépesség 30%-kal)
1960: 65 millió tonna
2010: 290 millió tonna: 42 kg/fő
2050: 470 millió tonna: 52 kg/fő (2 milliárd fővel több fogyasztó)
Baromfihús
35%
Marhahús
23%
Sertéshús
37%
Juhhús
5%
Globális hústermelés 72%-a a sertés- és baromfihús, 23%-a a marhahús
- 1kg élősúlyra jutó takarmány-felhasználás minimalizálása a tendencia
Megnevezés 1970 2010 Növekedés
(%) (millió egyed)
Szarvasmarha 1 081 1 428 32
Bivaly 107 194 81
Teve 16 24 50
Juh 1 063 1 078 144
Kecske 377 921 1
Sertés 547 965 76
Kacsa 256 1 187 364
Nyúl 136 769 465
Pulyka 178 449 152
Liba 54 359 565
Csirke 5 200 19 400 273
Összesen 9 010 26 700 196
Forrás: FAOSTAT (2012)
Globális állatállomány alakulása (1970-2010)
A globális hústermelés alakulása (2011-2021)
Juh-/kecskehús: 13-ról 16 m t-ra (+23%)
Millió t: vágott súly, bratfertig (baromfi)
A baromfihús termelés átveszi a vezetést 2020-ra! Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013)
A hal-, sertés-, baromfi-és marhahús termelés alakulása
Millió t (vágott súly, csirke bratfertig)
Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013)
Tengeri halfogás
Az akvakultúra növekvő haltermelésének köszönhetően a haltermelés 2000 óta
megelőzi a sertés-, baromfi- és marhahús előállítás volumenét
* Átváltási kulcs: élő- és vágott súly: 0,8
A globális húsexport alakulása (2011-2021)
Sertés (6,5-ről 7,5 m t)
- termelés 6%-a
Millió t Millió t: juh
A globális export 26-ról 32 m t-ra nő (+20%)
- marhahús export is 20%-kal nő
Fő importőr: Japán, Kína, Mexikó
Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013)
A globális húsexport: - 43%-át adja a baromfihús
- 30%-át a marhahús
- 25%-át a sertéshús
Fehérjehiány az EU-ban: a szója világpiaca
USA BRA ARG
GMO
CHN import X 1080 db
Szójatermelés:
- 80% 3 országban
- 70% GMO
- 25% Kínába megy
65 ezer BRT
70 millió t: globális termelés
25%-a
Kína szójabab importjának alakulása (millió t)
Kína
Egyéb ország
2024-ben a globális szójaexport
70%-a Kínába megy (20134: 60%)
Forrás: Outlook USDA ERS - China in the Next Decade Rising Meat Demand and Growing Imports of Feed.
A takarmány értéke az EU állattenyésztésében (2011)
A mezőgazdaság bruttó kibocsátásában az állattenyésztés részesedése 40% (160 mrd €)
Az állattenyésztés bruttó kibocsátásában a takarmány részesedése 59% (50% a tak.keverék)
Forrás: FEFAC (2012)
Magyarország: 67%: - technológia és szaktudás
értéke alacsony
Tartás- és takarmányozási
technológia fontos
A sertéshús világpiaci árának alakulása
Nominál érték Reál érték
sertés
csirke
marha juh
Sertés: vágott súly (105-115 kg: (Iowa, Minnesota)
A sertéshús ára nominál értékben szerény mértékben nő
A sertéshús ára reál értékben szerény mértékben csökken
Forrás: OECD-FAO (2012); USDA (2013)
Feltételezés: magas takarmány- és energiaár (szállítás, hűtés),
szigorodó élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti előírás
marha
juh
sertés
csirke
A sertéshús világpiaci kilátásai (2012-2022)
Forrás: OECD- FAO (2013)
Termelés
(2022)
Globális termelés: 110-ről 126 millió t-ra, évi 1,4 %-kal bővül (Kína, EU és USA részesedése 75%)
Globális kereskedelem 6,8-ról 7,8 millió t-ra, évi 1,4%-kal nő (USA, EU és Kanada részesedése 80%)
Export
(2022)
Import
(2022)
Kanada
2,1 m t
(2,4 m t)
USA
10,2m t
(11,3 m t)
EU-27
23,0 m t
(23,2 m t)
Brazília
3,3 m t
(4,0 m t)
Kína
50 m t
(60 m t)
Kanada
1,2 m t
(1,4 m t)
USA
2,2 m t
(2,8 m t)
EU-27
2,1 m t
(2,2 m t)
Brazília
0,5 m t
(0,6 m t)
Oroszor.
0,9 m t
(0,9 m t)
Japán
1,1 m t
(1,1 m t)
Korea
0,5 m t
(0,5 m t)
Mexikó
0,6 m t
(0,7 m t)
USA
0,4 m t
(0,4 m t)
Oroszor.
2,5 m t
(3,2 m t)
Fogyasztás/fő: 12,2-ről 12,7 kg-ra nő (Kína: 29-ről 34 kg-ra, EU: 32 kg marad)
USA versenyképességi előnyök miatt 6 millió malacot importál Kanadából
EU nemzetközi versenyképessége csökken
A húsipar koncentrációja: felvásárlás és összeolvadás
Részesedés a vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes
Top 10 26 11 17 17
Második top 10 2 4 4 3
(Kína)
(Brazília)
(Brazília)
(Bertin:BR)
Forrás: Gira (2010)
marhahús
marhahús
marhahús
0 2000 4000 6000 8000 10 000 12 000
Tyson Foods
JBS/Bertin/Pilgrims
Cargill Meat Solutions
Brasil Foods
Smithfield Foods
Vion
Danish Crown
Marfrig incl. Seara
National Beef Packers
Shineway Group
Következő 10
Elsődleges feldolgozás mennyisége (1 000 tonna)
Marhahús
Sertéshús
Baromfihús
Vezető globális húsipari vállalatok (2010)
(Kína) Shuanghui International: megveszi Smithfield-et.
(Brazília) 1,5 m t baromfihús
(Brazília)
(Bertin: Brazília)
(Dánia)
(Hollandia)
(USA)
(USA)
4 m t
baromfihúst
dolgoznak fel
3 m t baromfihús
Marhahús: - koncentrált
vágás
Önellátottság az EU-ban (2011)
%
tejpor
sertéshús
sajt
marhahús
tojás
baromfihús
vaj
gabona
cukor
szójaliszt
Forrás: FEFAC (2012)
EU: gabona önellátottsága < hús- és tejtermék önellátottsága
Magyarország: gabona önellátottsága > hús- és tejtermék önellátottsága
110%
EU: sertéshús termelése, fogyasztás és
külkereskedelme (millió t)
EU-15
Term
elé
s/F
og
yasztá
s
Kü
lkere
sked
ele
m
Import
Export
Termelés
Fogyasztás
Európai Bizottság (2012)
EU: húsfogyasztás változása (2011-2022)* V
ált
ozás f
og
yasztá
s/f
ő
*A buborék nagysága az összes
húsfogyasztás arányát mutatja 2022-ben
sertés baromfi
juh
marha
Forrás: Európai Bizottság (2012)
Összes fogyasztásban (65 kg/fő): a sertéshús aránya 50% körül marad (32 kg/fő)
a baromfihús aránya nő (0,9%-kal)
2022-re a sertéshús egy főre jutó fogyasztásában Kína (34 kg)
megelőzi az EU-t (32 kg)
A sertéshús előállítás költsége egyes országokban
2011-ben (€/kg vágott súly)
1,60 1,57 1,72 1,61 1,58 1,91 1,57 1,65 1,68 1,75 1,93 1,75 1,27 1,33 1,27 1,240,00
0,30
0,60
0,90
1,20
1,50
1,80
2,10
Feed Other variable costs Labour Other fixed costs
Forrás: Hoste, 2013 (az InterPIG 2011. évi adatai alapján)
takarmány egyéb változó költség munkabér Egyéb fix költség
Globális versenytársak
Versenyképes
Malacnevelés költsége meghatározó (€/kg vágott súly)
55 54
6461
54
65
57
62
57
53
83
69
1,05 0,93 1,07 0,96 0,96 1,34 1,02 1,03 1,01 1,14 1,01 1,030,70
0,80
0,90
1,00
1,10
1,20
1,30
1,40
30
40
50
60
70
80
90
Fatt
en
ing,
pe
r m
argi
nal
kg
Pig
let,
30
kg
Piglet cost (30 kg; €) Marginal cost in fattening (€/kg; ri-axis)
Forrás: Hoste, 2013 (az InterPIG 2011. évi adatai alapján)
Malac költsége (30 kg; €) ) Hízlalás marginális költsége (€/kg:jobb tengely)
Ma
lac,
30
kg
Híz
lalá
s,tö
bb
leth
oza
m k
g
Hollandia: sertéshízlalás költségmegoszlása (2012) 25-110 kg között
malac
takarmány
istálló
munkabér
trágya
egészségügy
egyéb
Forrás: Daan Sommers: Pig industry in the Netherlands. Presentation. Budapest, 31. 03. 2014.
Takarmány + malac = 80%
Átlag: 1 600 hízó/farm
Hollandia: malacnevelés költségmegoszlása (2012)
takarmány
trágya
egyéb
munkabér
egészségügy
energia
inszemináció
istálló
Forrás: Daan Sommers: Pig industry in the Netherlands. Presentation. Budapest, 31. 03. 2014.
Takarmány + tartástechnológia
+ munkabér ~ 80%
Átlag: 520 koca/farm
Malacnevelés + hízlalás: 320 koca + 1 900 hízó/farm
Termelési költségek alakulása
A sertéshús-termelés költségei világszerte jelentősen
eltérnek egymástól :
• Takarmányköltség
• Munkabér és járulékok
• Termelési eredmény
- az EU-ban részben kompenzálja a magas takarmány- és
bérköltséget Brazíliával és az USA-val összehasonlítva
• Társadalmi igények
- pl. környezetvédelmi előírások, állatjólét stb.
EU: eltérő állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás
Hollandia hagyományos előnye az olcsóbb takarmány (6-9 ct/kg vágott súly)
Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz viszonyítva csökken: ventillátoros levegőcsere: szagelszívás és ammónia összegyűjtése (3,3 €/hízó); trágyakezelés (7 €/hízó); termelés bővítésénél termelési jog díja: 500 €/koca és 170 €/hízó; 2013-ra 0,8 m2/hízó alapterület (EU: 0,65 m2, Németország: 0,75 m2), Albert Heijn szupermarket állatjóléti jelölés (=/>1 m2/hízó)
Dániában 2010 04.01.-ig az engedélyezett sertéslétszám a saját földterület
nagyságához kötötték: magas földárhoz vezetett (40 000 €/ha); új szabályozás a
földár drasztikus eséséhez vezetett; nitrát direktíva: 140 kg/ha, ventillátoros levegőcsere
Franciaországban a sertéshús termelői ára alacsonyabb a német árnál (5 ct/kg
vágott súly): ALDI és LIDL német sertéshúst árusít Franciaországban; német
feldolgozók munkabér költsége alacsonyabb
Németországban az istállóépítési szabályozás szigorítása és a növekvő
földbérleti díj csökkenti a sertéstartás versenyképességét: a takarmány felének
saját termelésből kell származni
A társadalmi elvárások költsége
19
77 7 8
5
-2,0
0,0
2,0
4,0
6,0
8,0
10,0
12,0
14,0
16,0
18,0
20,0
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
22
Netherlands France Germany Denmark Spain Poland
Environment Animal welfare Publich health Spatial planning
Source: Hoste, 2013
Környezet Állatjólét Közegészségügy Térségi tervezés
eurocent/kg vágott súly
Forrás: Hoste, 2013 (az InterPIG 2011. évi adatai alapján)
A sertéshús fogyasztás szerény mértékben
emelkedik az EU-ban
• Az EU piac lehetőségei korlátozottak, mert :
– Az EU belső piacnak számít;
– A lakosság létszáma stagnál;
– A sertéshús fogyasztása számos tagországban elérte a
telítettségi szintet;
– Egyre több ember csak heti 4-5 nap eszik húst egy főre jutó
fogyasztás csökken
– Sertéshús előállítása szinte stagnál
– Fő exportpiac: Kína, Japán, Dél-Korea, Oroszország, Ukrajna,
Fehéroroszország
– Az import elenyésző a vámok és nyomonkövethetőségi előírások
miatt
A sertéshús szektor versenyképessége
• A koncentráció többletköltsége alacsonyabb, mint a koncentrációból
származó haszon (anyagbeszerzés, innováció, tapasztalatcsere,
méretgazdaságosság takarmányozásban, vágásban és
feldolgozásban)
• A német húsiparban két tényező fontos szerepet játszik:
- Alacsony munkabér a minimumbér hiánya miatt;
- Óriási belpiac kritikus fogyasztókkal (discount versus hentesüzlet).
• A sertéshízlalás helyzete eltér a malacneveléstől, a vágástól és a
feldolgozástól.
Az új tagországokban csökken a sertéshús termelése
• A sertéstartás infrastruktúrája elmaradott (háztáji termelés, főleg
Romániában);
• A jó infrastruktúra hiánya: genetika, takarmány, állatorvosok,
eszközök, kereskedők, szállítás, vágóhíd, feldolgozóipar;
• Folyamatosan növekvő igény a minőség, higiénia, jelölés,
állategészségügy és kiskereskedelem iránt;
• Tudomásul kell venni, hogy más a sertéshízlalás, a
malacnevelés, a vágás és a feldolgozás
• Minőség hiánya: menedzsment, takarmányozás,
tartástechnológia, állategészségügy, együttműködési készség
az ellátási lánc szereplőivel
• Továbbá hiányzik a tőke, a tudás és együttműködés a lánc
szereplőivel (nyugati menedzsment és eszközök szükségesek)
Következtetések
Genetika megújítása fontos szempont
a termelők saját állományból végzik a pótlást
Korszerű technológia hiánya
a telepek nagy hányada felújításra szorul
új beruházások támogatása a régiek modernizációja helyett (EU-konform)
A szakismeret és tőke hiánya
Következmény: hatékonyság elmarad a legfontosabb versenytársakétól
Nem vagyunk ármeghatározók, hanem árelfogadók (élő állat export magas aránya)
A felvevőpiac egyre távolabb kerülnek az EU-tól, a versenytársak ezeken könnyebben növelik részesedésüket
Az EU-nál kevésbé szigorú állatjóléti, környezetvédelmi és termelési szabályozás + önkéntes standardok bevezetése is versenyképességi hátrány
