pulszky ferenc:
DESCRIPTION
Rézkor (Eneolithic, Äneolithikum) Kre. 4400–2800 korai rézkor Kre 4400–4000 középső rézkor vagy javarézkor Kre. 4000-3600 későrézkor Kre. 3600-2800. Pulszky Ferenc: VIII. Ősrégészeti kongresszus Bp. réztárgyakat tartalmazó tárló (együtt az aranykorongok is) A rézkor Magyarországban. Bp. 1883 - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Rézkor(Eneolithic, Äneolithikum)
Kre. 4400–2800
korai rézkor Kre 4400–4000középső rézkor vagy javarézkor Kre. 4000-3600
későrézkor Kre. 3600-2800
Pulszky Ferenc: VIII. Ősrégészeti kongresszus Bp. réztárgyakat tartalmazó tárló (együtt az aranykorongok is)
A rézkor Magyarországban. Bp. 1883Németül 1884
Magyarország archaeologiája I-II Bp. 1897
nagyméretű réztárgyak összegyűjtésével bizonyította a rézkor meglétét
Szeged-Szilléri rézkincs
Stollhof: aranykorongok, két réz laposbalta, réz spirálcsövecskék, réz pápaszemes csüngők
P. Patay: Kupferzeitliche Meissel, Beile und Äxte in Ungarn. PBF IX, 15 (1984)
Árak Laposbalták (Flachbeil)Nyéllyukas csákányok
(Schlaflochaxt):1, Kalapácsbalták
(Hammeraxt), 3 alforma, a 3. az ún csatabárd
(Streitaxt)2, kétélű csákányok (zweischneidige Axt)
A, kurzschneidige Axt – ellentett élű csákány
B, Doppelhacken – a két él egy állásban van
4400 Varna
4600-4200
aranykincslelet
2800
Raczky P.: A tisza-vidék kulturális és kronológiai kapcsolatai a Balkánnal és az Égeikummal a neolitikum, rézkor időszakában. Szolnok 1988
Tiszapolgár
Késő lengyel
Vinca és Sopot maradványok
Gumelniţa
Varna
Cucuteni
Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. 348Kalicz N.: Kultúraválzozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. ArchÉrt 114–115 (1987-88) 5-6.
Tisza-Herpály-Csőszhalom
Lengyel II
Vinca D
Sopot III
Karanovo VI
Varna
Cucuteni-Tripolje
1a rézhorizont: Rezek első jelenléte már a korai neolitikumban, szórványos, véletlen használat
1b rézhorizont: késő neolitikum: tudatos felhasználás de még csak ékszerekm, eszközök csak kivételesen árak tűk
2. Rézhorizont Rézkor-Tiszapolgári kultúra: tudatos nagymérvű rézfelhasználás + aranyak
3. rézhorizont: Bodrogkeresztúr ennek továbbfejlőde, ekkor a központ már a Kárpát-medence
Délkelet Európai metallurgiai kör = 2-3 rézhorizontFüggetlen Anatóliától és a görög területektől
4. rézhorizont: Baden kultúra időszaka, eltünnek a súlyos réztárgyak a metallurgia visszaesik a későneolitikus szinvonalra
1b rézhorizont leletei
2. Rézhorizont leletei
3. Rézhorizont leletei
Kalicz N.: Kultúraváltozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. ArchÉrt 114-115 (1987-88) 3-15.
Kalicz N.: A legkorábbi fémleletek Délkelet-Európában és a Kárpát-medencében az i.e. 6-5. évezredben. ArchÉrt 119 (1992), 3-14.
Rézkorkorszakváltás
– településhálózat megváltozása, sok kis telep, a telleket felhagyják
– kialakulnak az önálló temetkezési helyek– megváltoznak a háztípusok
– hidegebbre fordul az időjárás atlantikum szubboreális, módosul a gazdálkodás
– nő a népességszám
Gyucha A. – Parkinson W. A. – Yerkes R. W.: Kora rézkori
településkutatás a Dél-Alföldön. Előzetes jelentés a Körös
Regionális Régészeti Program 1998-2002 között végzett
munkájáról. MFMÉ-StudArch X (2004) 25-52.
Tiszapolgári kultúrakorarézkor
Kre. 4400-4000
Tiszapolgár
Késő lengyel
Vinca és Sopot maradványok
Gumelniţa
Varna
Cucuteni
Ida Bognár-Kutzián: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung XLII (1963)
1928-ban fedezik fel a lelőhelyet elpusztult sírok száma: 30-40 sír?
1929-ben Tompa Ferenc ásatása 11? sír
1950-1954 a szerző ásatása 156 sír
Σ 199–216 sír
Két fázisú temető
Tiszapolgári sírok (klasszikus fázis) 60 sír, a temető nyugati, délnyugati részén, Ny-K tájolás
Átmeneti sírok 7 sír
Időbeli hiátus
Bodrogkeresztúri sírok (klaszikus fázis) 88 sír, a temető kelet, északkeleti részén, Ny-K és K-Ny-i tájolás is
Tiszapolgári és bodrogkeresztúri típustáblák is
Minden későbbi tipológia alapja.
Ida Bognár-Kutzián: The Early Copper Age Tiszapolgár Culture
in the Carpatian Basin. ArchHung XLVIII (1972)
Šiška, S: Pohrebisko Tiszapolgárskej Kultúry v Tibave. — Gräbelfeld der Tiszapolgár–Kultur in Tibava. SlovArch 12 (1964) 293–356.
Šiška, S: Pohrebisko Tiszapolgárska Kultúre na Slovensku. — Die Tiszapolgár–Kultur in der Slowakei. SlovArch 16 (1968) 154–175.
Nevizánsky, G.: Sozialökonomische Verhältnisse in der Polgár–Kultur aufgrund der Gräberfeldanalyse. SlovArch XXXII. 1984. 263–310.
Korongok a tibavai temetőből
Szlovák kutatás
Telepek
Goldman György: A tiszapolgári kultúra települése Bélmegyeren. ArchÉrt 104 (1977) 221–234. 1 házomladék, 1 gödör, 1 árokrészlet és 1 sírKenderes: 2 cölöpszerkezetes ház in: Bognár-Kutzián 1972, 51-52, 165-166.Siklódi Cs.: Előzetes jelentés a tiszaug-kisrétparti rézkori telep ásatásáról. — Vorbericht über die Ausgrabung der kupferzeitliche Siedlung von Tiszaug-Kisrétpart. ArchÉrt 109 (1982) 231-238.Siklódi Cs.: Kora rézkori település Tiszaföldváron. — An early copper age settlement at Tiszaföldvár. SzMMÉ 1982-83, 11-31.
Velke Raskovce
Tibava
Temetkezés
Zsugorított csontvázas temetkezések, oldalt háton vagy hason
A fő tájolás a K-Ny, de jelentős a Ny-K és a D-É tájolású sírok száma is
Mellékletként edényeket, ékszereket, fegyvert, szerszámot és ételmellékletet tettek
a halott melléA mellékletek száma általában itt magasabb
mint a Bodrogkeresztúri kultúráé (legmagasabb érték 44 melléklet egy sírban)
Területi csoportok
Basatanya csoport:A leggazdagabb és a legnagyobb
területet elfoglaló csoportTiszapolgár-Basatanya, Debrecen-
nyulas, Kenderes Kulis és Telekhalom, Örvény-Temetődomb
Lucska csoport:legészakibb csoport, szlovákiai
említett lelőhelyek + Apagy-Nagysziget, Paszab-Éghalma
Tiszazug csoport:Legkisebb területű csoport
Tiszaug-KisrétpartTemetkezéseit nem vagy csak
telepekről ismerjükDeszk csoport:
Deszk, Crna Bara, Csőka, Ószentiván, Hódmezővásárhely-Népkert, -Kotacpart, -Szakálhát
Lucska csoport
Basatanya csoport
Tiszazug csoport
Deszk csoport
Tiszapolgár-Bodrogkeresztúr átmenet
Magyarhomorog-Kónyadomb
Tiszavalk-Tetes (telep + temető) (Hunyadihalmi leletanyag is)
Patay P.: A magyarhomorogi rézkori temető. — Das kupferzeitliche Gräberfeld von Magyarhomorog. DMÉ 1975, 173–254.Patay P.: A tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. — Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes. FolArch 29 (1978) 21–58.Patay P.: A tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. II. A telep — Kupferzeitliches Gräberfeld und Siedlung von Tiszavalk-Tetes. II. Die Siedlung. FolArch 30 (1979) 27–53.
Bodrogkeresztúri kultúraközépső rézkorKre. 4000-3600
Első összefoglalás
Patay Pál: A bodrogkeresztúri kultúra temetői RégFüz Ser. II 10 (1961)
BodrogkeresztúrBalaton-Lasinja
Ludanice
Salcuţa
Cernavoda
Cucuten-Tripolje
Kalicz N.: Beiträge zur Kenntnis der Kupferzeit im ungarischen Transdanubien. 348
Kalicz N.: Kultúraválzozások a korai és középső rézkorban a Kárpát-medencében. ArchÉrt 114–115 (1987-88) 7.
Patay Pál: Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztúr-Kultur. BdRGK 55 (1974) 1-72
A tipológiai táblák: Ida Bognár-Kutzián: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. ArchHung
XLII (1963)című könyvéből származnak
a fényképes ábrák a tipológai rész végén Patay Pál: Die hochkupferzeitliche Bodrogkeresztúr-Kultur.
BdRGK 55 (1974) 1-72 származnak
Poharak
Ezt a típust csak Bognár-Kutzián különíti el
M: Bognár-Kutzián 1963 szerint nem önálló típusok (egyéb kategória)
Ma típus Patay 1975/4 típus: gömbös hasú korsó, ritka de jellemző típusa a kultúrának
G: Bognár-Kutzián 1963 főzőedény
Patay a C típussal együtt a virágcserép alakú edényekhez sorolja
Csőtalpas tálakPatay 1975/10 =
Bognár-Kutzián 1963 H és I típus
Bognár-Kutzián 1963 I típus – magas csőtalpas serleg
=Patay 1975/6 típus: csőtalpas
korsó
Patay 1975/8 típus
Kétfülű bögre
(depas amphikipellon)
Patay 1975/11 típusCsőtalpas tartóállványA talp és a felső tálrész között nyitott az edény, vagyis valaminek a megtartására szolgált
Temetkezés
Zsugorított csontvázas temetkezés, önálló temetőkben
A sírok sorokba, csoportokba rendeződnek
Tájolás: K-Ny (kisebb eltérések: Bodrogkeresztúr: ÉK-DNy; Tiszavalk-Kenderföld és Jászladány: DK-Ény)
Az Alföld északi részén Ny-K tájolású temetők pl.: Polgár-Basatanya, Tiizsavalk-Kenderföld
Férfiak jobb oldali fektetés (általános mellékletek: rézár, réztű, tőr, laposvéső, balta, kőpenge, vakaró, nyílhegy, csiszolt kőbalta, kőgolyó, vaddisznóagyaramulett, vaddisznó alsó álkapcsa, réz karperec, csavart szárú dísztű)
Nők bal oldali fektetés (általános mellékletek: arany ékszerek, réz karperec, gyűrű, spiráltekercs, , kőgyöngyök, kisebb mértékben eszközök: csontlyukasztó, kisebb kőpengék)
Marton T.–Patay R.: Középső rézkori temetkezések Szihalomról (Előzetes jelentés.) —Mittelkupferzeitliche Gräberfelder in Szihalom (Vorbericht). MΩMOΣ III. Őskoros Kutatók III. Összejövetelének konferenciakötete. Halottkultusz és temetkezés. Szombathely–Bozsok, 2002. október 7–9. Szombathely 2004, 293–304.Patay, P.: Das kupferzeitliche Gräberfeld von Tiszavalk-Kenderföld. FontArchHung Budapest 1978.K. Kovács – G. Váczi: The Cemetery of the Early Copper Age Tiszapolgár Culture at Hajdúböszörmény-Ficsori-tó-dűlő. In: The Lengyel, Polgár and related cultures in the Middle/Late Neolithic in Central Europe. Krakkow 2007, 397-410.
Település alig ismertez kutatási állapot
a temetkezések nagy száma nem indokolja a népesség számának
csökenését.
Hunyadihalom csoport vagy kultúra(középső rézkor végének időszaka)
P. Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH XI, 2005)
Bognár Kutzián Ida körvonalazza először a csoportot (Bognár-Kutzián I: Probleme der mittleren Kupferzeit im Karpatenbecken. Štud
Zvesti 17 (1969) 31-60)fő jellemzője a korongos tapadású fülek
Bognár-Kutzián Ida Salcuţa IV kultúra hatásaként értékeli a Bodrogkeresztúri kultúra fiatalabb B fázisában megjelenő ilyen fülkialakítást, majd véleménye
szerint a Salcuţa kultúra a Bodrogkeresztúr után megjelnik az Alföldön és mi ezt hívjuk itt Hunyadihalomnak.
Patay Pál a tiszaluci ásatás feldolgozása során arra a véleményre jutott, hogy közvetlen átfejlődés figyelhető meg a fiatal bodrogkeresztúr és a Hunyadihalom
között(P. Patay: Kupferzeitliche Siedlung von Tiszalúc. IPH XI, 2005)
mindenképp van egy közös bodrogkeresztúri-hunyadihalmi fázis (basatanyai, pusztaistvánházi, Tiszavalk-kenderföldeki legfiatalabb sírok)
önálló típusok a kerámiaművességbenHorváth L. A. a hunyadihalmi kultúrát a Bodrogkeresztúr utánra teszi, szerinte
a későrézkori egységesülési folyamat első jelea korongos tapadású fülek ún Scheibenhenkel horizontját sokkal szélesebb
időhatárokhoz köti mint a hunyadihalmi kultúrát(Horváth, L. A.: Beiträge zur Chronologie der mittleren Kupferzeit in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Acta ArchHung 46 (1994) 73–105.)
Kalicz N.: Újabb adatok a rézkori Hunyadihalmi csoport időrendjéhez SZMMÉ 1979-80, 43–58.
Tiszafüred majoroshalmi hunyadihalmi telep bemutatása