Összehasonlító vizsgálatok a digitális átállás módszertani megalapozásáról

RACSKO RÉKAEszterházy Károly Főiskola. Neveléstudományi Doktori Iskola

Témavezető: Kis-Tóth Lajos

Tartalom

1. A kutatás problémaköre és céljai

2. Az oktatás és a technológia integrálódásának fázisai

3. Az információs kultúra helye, rétegződése, helyzete

4. A digitális átállás értelmezési szintjei, jellemzői

5. A digitális átállás fogalma

6. Modellek Humán Teljesítményt Támogató Technológia BYOD-modell Hozzáférés 1:1 modellje 21. századi oktatás modellje

7. Távlati tervek

A kutatás problémaköre és céljai

4. ipari forradalom és a digitalizáció hatásai 3. platform új kihívásai új munkaerőpiaci elvárások új készségek IKT-fejlesztések (top-down) Digitális Oktatási Stratégia (DOS)

A digitális átállásban nem az oktatás élvez prioritást, csak az eszközellátottság szintjén, de nem módszertani oldalról.

„A XXI. században nem lehet XX. századi módszerekkel tanítani . A jövő iskolája digitális.” Digitális Oktatási Stratégia 2016

I. Alacsony IKT innovációs képesség + alacsony szakpolitikai

aktivitás

II. Magas IKT innovációs képesség + alacsony szakpolitikai aktivitás

Magyarország FinnországIII. Alacsony IKT

innovációs képesség + magas szakpolitikai

aktivitás

IV. Magas IKT innovációs képesség + magas

szakpolitikai aktivitás

Lengyelország Észtország

Digitális Oktatási Stratégia 2016Forrás: Empirica, 2014.

Az oktatás és a technológia integrálódásának fázisai a 20. században

Hardver

20. század eleje

Szoftver

20. század közepe

Curriculum, módszertan

1970-es évektől

https://hu.wikipedia.org/wiki/Film#/media/File:Muybridge_horse_gallop_animated.gifhttp://okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/oktataselmelet/1_tananyag14.htmlhttps://c1.staticflickr.com/6/5721/22960569952_6f181a508f_b.jpg

Az információs kultúra helye, rétegződése, helyzete

Kultúra

Információs kultúra

Digitális- Nem digitális kultúra

Hálózati kultúra

Forrás: Z. Karvalics, L. (2012). Információs kultúra , információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjdedelme, tipológiája és története. Információs társadalom. 12. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf

MezoszintMikroszint

A digitális átállás értelmezési szintjei, jellemzői

A digitális transzformáció fogalmát az alábbi területeken említik:

Értelmezési szintek

Átfogó értelmezés:

A digitális átállás a digitális technológia alkalmazását jelenti az emberi társadalom minden területén.

Másik, szűkebb értelmezés:

papír nélküliség koncepciója (3. platform) ~ digitalizáció

Stolterman, E. Croon Fors, A. "Information Technology and the Good Life", in: "Information systems research: relevant theory and informed practice", 2004, ISBN 1-4020-8094-8, p. 689Digital literacies: concepts, policies and practices By Colin Lankshear, Michele Knobel, 2008, p. 173

Kép forrása: https://c1.staticflickr.com/6/5318/14086360280_3c2cab8d21_b.jpg

Detlef La Grand: Digital transformation

A digitális átállás fogalma

A digitális átállás alatt azt a folyamatot értjük, amely során: az IKT-műveltség kiteljesedése valósul meg, a humán teljesítménytámogató technológia eszközrendszerének

alkalmazásával, az információs társadalom technológiáinak (IKT-eszközök) elterjesztése

és integrálása révén, az eszközök és azok virtuális környezetének, magabiztos, kritikus és problémacentrikus alkalmazása során, tanulási tartalomhoz való kötöttség nélkül, a megfelelő oktatási célokhoz kapcsolódó új tanulási környezet

kialakítása mentén, a tanulás-tanítás, a munka, a kommunikáció és a szabadidő területén.

Saját definíció

Humán Teljesítményt Támogató Technológia

International Society for Performance Improvement (ISPI) (2012) definíció: „ […] HPT alatt egy olyan komplex megközelítést értünk, amely segít fejleszteni a hatékonyságot, a termelékenységet, és bizonyos kompetenciákat, speciális módszerek és eljárások révén”

Pershing (2006):„ […] az egyének és a szervezet teljesítmények javítása érdekében tett lépések összessége”

ISPI What is Human Performance Technology? URL: http://www.ispi.org/content.aspx?id=54Pershing, J.A. (2006). Handbook of Human Performance Technology: Principles Practices Potential. San Francisco: Pfeiffer. ISBN 0-7879-6530-8.

BYOD-modell

http://www.ucinsight.com/wp-content/uploads/2016/04/byod_1.jpg

Általános iskola Gimnázium05

1015202530

29

13127

Egy számítógépre jutó tanulók száma (fő/db)

korszerű asztali géplaptop

Digitális Oktatási Stratégia 2016 . Adatok forrása: KIR-STAT2015

A hozzáférés 1:1 modellje

TeachThought (2014). The Access Model: A 1:1 Framework For Teaching With iPads. URL: http://www.teachthought.com/ipad-2/access-model-11-framework-teaching-ipads/.

A 21. századi oktatás modelljei

Partnership for 21st Century Learning. Framework for 21st Century Learning.2014.: https://edecaltschools.wikispaces.com/file/view/wiki3jpg.jpg/225567096/wiki3jpg.jpg

A 21. századi tanulás keretrendszere A webes műveltség keretrendszere

Web literacy. http://mozilla.github.io/content/web-lit-whitepaper/

Forrás: WORLD ECONOMIC FORUM (2015): New vision for education. Unlocking the potential of technology. Wold Economic Forum. Committed to imroving the state of the wold. Prepared in collaboration with The Boston Consultuing Group. 2015. URL: http://www3.weforum.org/docs/WEFUSA_NewVisionforEducation_Report2015.pdf

A kutatás folytatása

A kutatás módszere: a dokumentum- és tartalomelemzés deduktív kódolással: előre meghatározott szempontrendszer alapján számítógépes elemzéssel (nem reaktív módszer)

Elemzési egységek: a nemzetközi stratégiák közül az Európai Digitális Menetrend 2014-2020, Finnország, Észtország, Magyarország nemzeti IKT-stratégiája és nemzeti tantervei.

Az országok kiválasztásánál a belső reprezentativitás biztosításához figyelembe vett szempontok: PISA méréseken elért eredményt, a DESI 2015 (Digital Economy and Society Index) index eredményét, a DigCompOrg keretrendszer indikátorait. .

Mintavétel:   tipikus/intenzív  stratégia több dimenzió mentén az időbeni dimenzió: 2000-től napjainkig (az okoseszközök megjelenésétől); térbeli, földrajzi hatókör szerint pedig az Európai Uniót és tagországait  tekintem elemzési alapnak, a szervezeti, adminisztratív, szociális hatókörnél a közoktatást, azaz a  K12 korosztályt, a tanulási környezet szereplői közül a tanárt és a tanulót.

A kutatás eszközrendszere a leíró jellegen túlmenően, kvalitatív tartalomelemzés, amelyhez a   MaxQda szövegelemző szoftvert használom.

A trianguláció érdekében különböző módszerek és forráscsoportok párhuzamos használatát tekintem elsődlegesnek.

A dolgozat célja olyan indikátorok, jellemzők definiálása, amely segítheti módszertani szempontból a köznevelés digitális átállását.

Köszönöm a figyelmet!