Ranganathan, a könyvtártudomány öt törvénye:

1. A dokumentumok azért vannak, hogy használják őket.

2. Minden olvasónak a maga dokumentumát.3. Minden dokumentumnak a maga olvasóját.4. Kíméljük az olvasó idejét.5. A könyvtár fejlődő szervezet.+1 Egyetlen könyvtár sem létezhet elszigetelten.

(Vickery kiegészítése)

Brian Campbell Vickery(1918 – 2009)

Brian Campbell Vickery élete:

• könyvtári osztályozással foglalkozó tudós • 1918.09.11 Ausztrália – 2009.10.10.• tanulmányait Ausztráliában, Kairóban és

Canterbury-ben végezte• 1941-ben az oxfordi egyetemen MA fokozatot

ért el vegytanból• 1945-ig kémikus

Brian Campbell Vickery élete:

• 1946-ban szerkesztőasszisztens az ipari vegyészetben, Londonban

• 1946-1960-ig könyvtáros egy kutató laboratóriumban, a királyi vegyészeti/kémiai központban (Hertfordshire, Anglia)

• 1960-1964 Egyesült Királyság nemzeti tudományos és technológiai kölcsönző könyvtárában dolgozik

Brian Campbell Vickery élete:

• 1964-1966-ban a manchesteri egyetem tudományos és technológiai intézetének könyvtárosa

• 1966-1973-ban kutatási igazgató az Aslib-nél • 1973-1983 között professzora és igazgatója a

könyvtári iskolának (School of Library), az archív és információs tudományoknak, a University College London intézményében

• 1983-2009 nyugalmazott professzor a londoni egyetemen, és részidős szaktanácsadó

Brian Campbell Vickery munkássága:

• „2. tanárnemzedék” kiemelkedő tagja • a brit osztályozáskutató társaság egyik

alapítója • talajtani, asztronómiai, élelmiszer-ipari

osztályozási rendszerek készítője• fazettás osztályozás európai elterjesztője és

továbbfejlesztője• kezdődő gépesítéssel párhuzamosan az elsők

között tartott lépést az új technológiákkal

Brian Campbell Vickery munkássága:

• termékeny szakíró, könyvek• az indexelésről (1958)• a fazettás osztályozásról (1960)• információkeresési technikákról (1970)• információs rendszerekről (1961)(1973)

Információs rendszerek = Information Systems. London : Butterworth, 1973. 350 p.

Információs nyelveknek két fontos tulajdonsága:1. Osztályozáshoz használt kifejezések között relációk

vannak.2. Kifejezéseket a dokumentumképen belül

koordinálják: szabadon egymás mellé rendelve, csoportokba összekapcsolva, rendszerezetten összekapcsolva vagy súlyozva.

Vickery kétdimenziós mátrixa:

Mátrixból ötféle tétel alakítható ki:

1. ismérv-hozzáférésű tétel pl. A: I, III, V2. dokumentum-hozzáférésű tétel pl. III: A, B,

D, G3. csoportos ismérv-hozzáférésű tétel pl. A, C: I,

III, IV, V, VI4. csoportos dokumentum-hozzáférésű tétel pl.

III+IV: A, B, C, D, F, G, H5. elemi tétel pl. A:III

A(>B), B(A,H), C(E), D(F), E(C,H) F(D,G), G(F,H), H(B,E,G)

A C D

B E F

G

H

Befoglalási háló

Az információkeresés technikái = Techniques of information retrieval. London : Butterwortzh, 1970. 264 p.

Az információkeresés műveletének négy fázisa:1. Szókeresés2. Hivatkozáskeresés 3. Dokumentumkeresés 4. Adatkeresés

Az információkeresés folyamatának hét lépése:

1. melyik ismérvfajta?2. dokumentum jelölése előre meghatározott ismérvekkel 3. ismérvek szabványosítása vagy/és dekódolása 4. rekord előállítása 5. tételek nyilvántartásba vétele 6. szabványosított és szükség esetén kódolt keresőkép

elkészítése7. keresőkép és a dokumentumképek összehasonlítása és

az egyezés meghatározott mértéke esetén a megfelelő hivatkozási vagy lelőhelyadatok megszerzése

A tárgyszavak és tárgyjelek kérdéseinek újabb eredményeiIn: Babiczky Béla: Szöveggyűjtemény az osztályozás és indexelés kérdéseinek tanulmányozására. Budapest : Tankönyvkiadó, 1970. A tárgyszókatalógus szerkesztés szempontjai:1. osztályozó táblázatok készítése a katalógus által

felölelt területek számára 2. kölcsönös hivatkozások készítése3. szakkifejezések kategóriákba sorolása

Ismerteti Ranganathan fazettás osztályozási rendszerét

• fazettás osztályozás• , (vessző) a P (egyedi=personal) fazetta• ; (pontosvessző) az M (anyagi=material)

fazetta• : (kettőspont) az E (energia=energy) fazetta• . (pont) az S (térbeli=spatial) fazetta• ’ (aposztróf) a T (idő=tima) fazetta

Classification and indexing in science. London. Butterworths Scientific Publications, 1959. 235 p.

• leírja azt az elvet és a módszert, amit egy osztályozási rendszer kialakításakor követni érdemes

• földtudományok példáján keresztül bemutatja az általa használt eljárás hét lépését

• „a legáltalánosabb genusok síkja”

Vickery rendszere:Dolgok, szubsztanciák, entitások

TermészetesekProduktumok

EszközökSzellemi alkotások

Dolgok részeiAlkotó elemekSzervek

Dolgok rendszereiDolgok attribútumai

Minőségiek, tulajdonságokSzerkezetiek,Numerikus értékek

Folyamatai, viselkedésCselekvés elszenvedője, tárgyaDolgok közötti viszonyok. EgyüttműködésHatásokEllenhatások

Dolgokra irányuló műveletekKísérletiekElméletiek

Attribútumok és műveletek tulajdonságaiAttribútumokon és műveleteken végzett műveletekHely, feltételIdő

Deszkriptornyelvek In: Varga Dénes: A dokumentáció nyelvészeti kérdései I. : Szemelvénygyűjtemény. – Budapest : Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, 1966. p. 24–60. Eredeti: 4. Descriptor languages. In: On Retrieval System Theory. London: 1960. p. 23–57.

• elemzi kora minden, a deszkripotornyelvekkel és a koordinált indexeléssel összefüggő eredményeit

• bemutatja konkrét tartalmi leírás öt különböző deszkriptornyelvvel végzett feltárását

A könyvtár és a tájékoztatástudomány oktatása és a tudományos kutatásIn: Könyvtári Figyelő, 1976, 22. évf., 4–5. sz., p. 399–402. Eredeti: Academic research in library and information studies. In: Journal of Librarianship, 1975, Vol. 7, No. 5, p. 153–160.

• valós igényekre válaszoló, gyakorlati jellegű tárgyak oktatására van szükség

• az információtudomány saját módszertan nélkül, gyerekcipőben jár(t); a puszta leírás helyett oksági elemzésre van szükség

Az információ-közlés (továbbítás, terjesztés) kutatásának jelenlegi helyzete In: TMT, 1964, 4–5. sz., p. 386–388. Eredeti: The present state of research into the communication. In: ASLIB proceedings, 16. k. 2. sz. 1964. febr. p. 79-88.

• az információs igények hatékony kiszolgálása az információáramlás kutatását igényli

• az információáramlás modelljének leírásával azonosíthatók a kommunikációs csatornák akadályai

A könyvtárak jövője a gépesítés korszakában = The future of libraries in the machine age . – Library Association Record, 68.k. 7. sz. 1966. p. 252-260.

• Mi az ami gépesíthető? A rutinszerű, nagytömegű információt érintő folyamatok.

• a könyvtáros, mint rendszerszervező