Róma háborúi

A római hadseregA hadsereg felépítése:• Általános hadkötelezettség (17-46 között, majd 60-ig

/seniores/ városvédelem) – kivétel a proletár, akinek nincs vagyona (nem tud fegyvert vásárolni)

• Nincs állanó hadsereg, csak hadjáratokra vonulnak be (átlagban 10-15 egy ember élete alatt)

• Alapja a vagyoni felosztás (Servius Tullius), az 5 classis 193 centuriát állított ki,+ itáliai szövetségesek csapatai + idegen zsoldosok (pl. krétai íjászok)

• Alapegysége a 4 legio (4200-6200 fő), benne 30 manipulus, benne 2 centuria.

• 3 soros manipulus-taktika (fiatal, tapasztalt, veterán)• Alapfegyverzet: lándzsa, gerely (2 m), rövid kard, hosszú

pajzs, sisak, mellvért.• A hadsereg élén a dux (vezér) állt, győzelem esetén imperator titulust járt neki, nagy győzelem esetén triumphus vagyis diadalmenet.

Római legionáriusok

Róma háborúi Itália birtoklásáért• A köztársaság első 150 évében

védekezik• 5. sz. eleje: a latin városok

szövetsége ellen• Majd a szabinok és volcusok ellen

(az Appenini középső részén éltek)

• Etruria meghódítása – Kr. e. 5. sz. második fele

• A gallok támadása Róma ellen – Kr. e. 387 Róma elfoglalása (Capitolium - szent ludak gágogása)

• Plebejusok egyenjogúsítása (belső erő növekedése), „divide et impera”

• A szamnisz háborúk, Campania megszerzése – Kr. e. 343 – 290

• A tarentumi háború Dél-Itáliáért – Kr. e. 282 – 272 („pürroszi győzelem”), 275 beneventumi csata (döntő győzelem)

A háborúk következményei

• A latin szövetség átszervezése, az oszd meg és uralkodj el alapján.

- Egyes városok lakói római polgárjogot kapnak- Mások latin jogú szövetségesek (függetlenek, de

kötelesek katonai segítséget nyújtani, kül- és belpolitikájukat Róma érdekei alá rendelik, vaank polgári jogaik, de nincsenek politikai jogaik, ha Rómába költöztek római polgárjogot kaptak.

- Más városok csak szövetségesi jogot (vazallusi helyzet

jogok nélkül) kaptak- Coloniák létesítése

A pun háborúk• Karthágó – türoszi telepesek alapították de független

Türosztól,fokozatosan gyarmatosítja É-Afrikát és az itáliai szigeteket.

• Az állam élén két bíró (suffet) és kereskedőkből és hajótulajdonosokból álló tanács

• Zsoldoshadsereg, de a tisztikar karthágói arisztokrata. A meghódított népeket katonaállításra kötelezték.

• A nagybirtokok a tömeges rabszolgamunkára épültek• Virágkora a kr. e. 4. század• Az első pun háború – Kr. e. 264 – 241– ekkor épül ki a

római hadiflotta, a csapóhidak alkalmazásarómai győzelem: (Szicília – első provincia, magas hadisarc)a magas adók miatt felkelés Karthágóban: hazarendelik Szardínia és Korzika helyőrségét – ez is Rómáé lesz.

- Róma a háború után szerzi meg az Illír partvidéket

Pun háborúk II.• A második pun háború – Kr. e. 218 – 201

Hamilkar Barkasz megszerzi Hispánia déli részét, Nova Karthago.Róma szövetséget köt Saguntummal (hispániai város)Hannibál elfoglalja Saguntumot – ebből keletkezik a háború Rómávalaz 50 ezres sereg az Alpokon át északról támad Itáliára (50-60%-os veszteség). Ezt a gallok csatlakozása kompenzálja.Karthagoi győzelmek a Trasimenus-tónál (217) és Cannae- nál (216), de a várt lázadás elmarad.Közben Hispániában római siekrek – Italica nevű colonia.205 ifj. P. Cornelius Scipio a Konzul., a i a következő évben partraszáll É-Afrikában202: Záma – római győzelemfeltételek: K. elveszíti Afrikán kívüli gyarmatait, csak Róma engedélyével viselhet háborút, nem lehet zsoldosserege, 10 ezer talentum hadisarc

• a A harmadik pun háború – Kr. e. 149 – 146 még előtt Hispánia meghódítása (Hispania Citerior és Ulterior)M. Portius Cato: Egyébként javaslom, hogy Karthagot romboljuk le.146-ban ez meg si történik – Africa provincia létrehozása

• A Földközi-tenger medencéjének meghódítása – 133-ig

Via Appia

A Római Birodalom lakossága kr. e. a 2. században (Polübiosz nyomán)

Felnőtt férfiak

Szabad lakosság

Terület km2

rómaiak 300 000 923 000 25 615

latinok 134 000 431 000 10 630

Szövetsé-

gesek

441 600 1 398 000 71 545

összesen 875 600 2 752 000 107 790

Provinciák a köztársaság idején

• Itálián kívüli terület, amelyet a Rómából kinevezett kormányzó irányít,

• Kr.e. 81-től csak propraetorok vagy proconsulok lehetnek a provinciák irányítói,

• Csapatokat irányít, adót szed, perekben dönt,• Fizetést nem kap, de jövedelmező a tisztség• Provinciák a köztársaság idején: Szicília, Szardínia,

Hispania citerior, Hispania ulterior, Illiria, Makedónia, Africa, Asia, Gallia Narbonensis, Gallia Cisalpina, Cyrenaica (Kréta), Cilicia (Ciprus), Szíria