Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság, melynek részvényei részben vagy egészében nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra és bevezetik a tőzsdére (szabályozott piac).

Nyrt. lesz abból a Zrt.-ből is, melyet bevezetnek a tőzsdére Zrt.: zártkörűen működik az a részvénytársaság, melynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, azaz nincs bevezetve a tőzsdére.

Zrt. lesz abból az Nyrt.ből is, melyet kivezetnek a tőzsdéről Részvényes: a társaság tulajdonosa, aki meghatározott számú és névértékű részvényt birtokol.

anyagi felelőssége korlátolt, a tevékenységben nem kell közreműködnie A részvény tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő forgalomképes értékpapír, mely az alaptőkéhez való vagyoni hozzájárulást igazolja pénzbeli vagy apport

A részvényesnek biztosított jogok: • szavazati jog szavazhat a közgyűlésen • osztalékjog részesedhet az osztalékból • közgyűlésen való részvétel • éves beszámoló és felügyelőbizottsági jelentések megismerése • kérdés közgyűlés napirendjére tűzése legalább 5% szavazati jog esetén

Osztalék: a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvények névértékére jutó arányos hányad. Részvény névértéke: a részvényen feltüntetett érték (szám és pénznem), a részvény tulajdonosa ezzel az összeggel járult hozzá a jegyzett tőkéhez.

A társaság által kibocsátott részvények névértékének összessége az alaptőke.

A részvénykibocsátás lényegében az alaptőke (a társaság induló vagyona) összeszedése.

Kibocsátáskori érték: az az ár, melyért a részvényt a kibocsátáskor megvették.

Lehet nagyobb, mint a névérték, de kisebb nem.

Névérték alatt nem lehet kibocsátani a részvényt, mert akkor nem jönne össze a társaság alaptőkéje (jegyzett tőke).

Részvény árfolyama: a részvény mindenkori piaci értéke, amennyiért a részvény eladható, illetve megvehető. Értelemszerűen eltérhet a névértéktől.

• a részvény által képviselt vagyon egy idő után már nem egyenértékű a nominális névértékkel például a vagyon nő, de a jegyzett tőke nem változik

• az árfolyam elsősorban a várható hozamtól függ mitől függ a hozam?

A részvénytársaság tulajdonosairól részvénykönyvet vezetnek.

A részvények csoportosítása

Megjelenési forma szerint • Nyomdai úton előállított részvény: papíralapú részvény, meghatározott tartalommal

− rt. cégneve és székhelye − részvény sorszáma − névérték − első tulajdonos neve − biztosított jogok és esetleges korlátozások − kibocsátás időpontja − alaptőke nagysága − kibocsátott részvények száma − cégjegyzésre jogosultak aláírása

• Dematerializált részvény: elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott részvény. tartalma megegyezik a nyomdai részvényével DE

• nincs sorszám és aláírás (csak a cégjegyzők neve) • a részvényes adatait értékpapírszámla tartalmazza,

az átruházás is ezen keresztül történik Átruházhatóság szerint • Névre szóló részvény: a tulajdonos nevét és adatait, valamint az ezekben bekövetkezett

változásokat kötelező beírni a részvénykönyvbe. • Bemutatóra (látra-) szóló részvény: nem kötelező a részvénykönyvbe való bejegyzés így

könnyebben átruházható.

Biztosított jogok szerint: • Törzsrészvény: a részvények alaptípusa, mely minden alapvető tulajdonosi jogot és

kötelezettséget magában foglal.

az alaptőke minimum felének törzsrészvénynek kell lennie • Elsőbbségi részvény: tulajdonosának a többi részvényessel szemben bizonyos jogok

tekintetében elsőbbséget biztosít osztalékjog, több szavazati jog, elővásárlási jog, vezetők kiválasztása, stb.

névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke felét • Kamatozó részvény: a részvényes alapjogain kívül, a nyereségtől függetlenül előre rögzített

kamatot is biztosító részvény.

névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át • Dolgozói részvény: a munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményesen kiadott

részvény.

névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke 15%-át • Visszaváltható részvény: olyan részvény, melyet az rt. visszavásárolhat, illetve a tulajdonos

eladhat az rt.-nek.

névértékük összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át

Részvénytársaság alapítása

• Nyrt. esetében az alakuló közgyűlést a sikeres részvényjegyzéstől számított 60 napon belül meg kell tartani. Az alakuló közgyűlésig az összes névérték 25%-át be kell fizetni.

• Az Nyrt. csak dematerializált részvényt állíthat elő. • Az Nyrt. és a Zrt. is megalapítható kizárólag apportból álló alaptőkével. • Az Zrt. esetében az alapítók egybeesnek a részvényesekkel. Az alapszabály (nyrt.) és az alapító okirat (zrt.) kötelező tartalmi elemei: • alaptőke nagysága • alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összege • részvények megoszlása • alapításkor kibocsátandó részvények száma, névértéke és kibocsátási értéke • a szükség szerinti tartalom az egyedi területeket érinti (TK. 69.old.) A részvénytársaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jön létre. A cégbejegyzés feltétele: • a bejegyzési kérelem benyújtásáig az összes névérték 25%-át befizették

a fennmaradó hozzájárulást pénz esetén 1 éven belül, apport esetén 5 éven belül kell átadni

A részvénytársaság működése

Közgyűlés: • a részvényesek (tulajdonosok) gyűlése • a részvénytársaság legfőbb szerve a legfőbb kérdésekben dönt • évente legalább egyszer összehívja az ügyvezető szerv (igazgatóság, igazgatótanács) • részvétel feltétele, hogy a részvényes szerepeljen a részvénykönyvben • jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni • a közgyűlés határozatképes, ha a szavazatok 50%-a plusz egy szavazat jelen van, ha ez nem

teljesül, akkor a megismételt közgyűlés (min. 3 nap difi) a jelenlévő szavazatok számától függetlenül határozatképes

• legtöbbször szótöbbséggel döntenek, komolyabb ügyekben 3/4 kell • bővebben TK. 69-70. old. Igazgatóság és igazgatótanács: • a részvénytársaság ügyvezető szerve a napi működést irányítják és megteremtik ennek

feltételeit • minimum 3, maximum 11 természetes személy a tagja • a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt, illetve ajánlásokat tesznek és beszámolókat

terjesztenek elő • a zrt. igazgatóság helyett választhat vezérigazgatót (egy személy) • az nyrt. az igazgatóság helyett választhat igazgatótanácsot egységes irányítási rendszer

az igazgatótanács az igazgatóság és a felügyelőbizottság feladatait is ellátja minimum 5, maximum 11 természetes személy a tagja tagjai többségének függetlennek kell lennie, azaz nem lehetnek részvényesek,

munkavállalók, stb.

A részvénytársaság megszűnése A részvénytársaság a már tanult megszűnési módokkal szűnhet meg. A végelszámoláshoz 3/4-es szótöbbség kell.

Egyszemélyes részvénytársaság Egyszemélyes részvénytársaság: olyan részvénytársaság, melynek valamennyi részvénye egyetlen tulajdonos (természetes vagy jogi személy) birtokában van. Azaz a társaságnak csak egy tulajdonosa van. • csak zrt. lehet • ha nyrt. részvényei kerülnek egy tulajdonoshoz, akkor átalakul zrt.-vé • a teljes alaptőkét be kell fizetni alapítás előtt • a tulajdonos írásban dönt lényegében nem hívnak össze közgyűlést