Fák ültetése épületek mellé. írta: I l l é s Nándor, m. kir. f'őerdőtanácsos.

Általánosan kedvel t szokás fákat ül tetni az épüle tek mellé , részint á rnyékadás miat t , részint szépség szempont­jából. Tagadha t l an , hogy az épületek verőfényes oldalán álló fák á rnyéka nyáron át ke l lemes , s a fáknak elhelyezése e czélból rendszer in t helyesen tör ténik . Szépségi szempont ­ból azonban gyak ran követnek el hibát . Ami pedig az épüle tekre való figyelmet illeti, az m á r majd nem kivétel nélkül e lmarad, nem képezi szigorú megfontolás és e lőre­látás tá rgyá t .

A szépségi szempont megkívánja azt, hogy az éjiületet környékező fák annak stylusával el lentétet képezzenek . A ker tészek azt tar t ják, hogy az olyan, a lacsonyabb épületek­hez, a melyeknek körra jzá t tú lnyomóan egyenes vona lak alkotják, hosszura nyúlt koronájú, illetve j e g e n y e (p i ramida-lis) a lakú fák, karcsú tornyú, csúcsíves épületek mellé pedig domború koronájú fák il lenek legjobban.

Hogy ez igaz, szemeinkkel győződhetünk meg róla, ha délvidéki tá jképeken a góth stylü lovagváraka t környező bükk vagy tölgyfák jó ha t á sá t élvezzük. Házfödelek és épüle tek egyenes vonalú s egyhangú sorát távolról tekintve kel leme­sen szakítja meg néhány közüle k iemelkedő j egem r e fa . Budapes ten a m. kir. á l lamvasutak pá lyaházáva l szemben (a felszálló oldalon) a Csömöri uton, Sze iderhe lm ker tész négyszögletű ablakú, lapos fedelű házának elejét meg­lepő szépen és ízlésesen díszíti ké t j e g e n y e ákácz (pyra-midal is ákácz) . A város l ige tben a kiállí tási pa lo tá ra a város felől jövet tekintve (nyugati oldal) a szemnek igen jól esik az elébe ül te te t t fenyvek s a r égebb i időből magasba emelkedő j egenyenyár í acsopor t égbenyúló ka rcsú alakja.

E R D É S Z E T I LAPOK. 4

Yiszont, keskeny csúcsíves ablakú templomok mellett, külö­nösen a magas , karcsú torony közelében a hársfa domború koronájával oly jó behatás t tesz, hogy szinte hiányzik a szemnek, ha nincsen ottan. Hegyes házfödelek között szin­tén jól áll a terebélyes fa. Falusi lakok előtt azért veszik ki maguka t többnyire oly jól a gyömölcsfák.

A tájékra nézve is ugyanaz áll. Egyenes vonalakkal záródó tájképet is igen diszitenek a jegenyefák . Fel tűnő az, ha valamely előttünk kitáguló völgy sikján, sőt az előtér­ben jegenyefák állanak, melyek a hát tér egyhangú egyenes vonalát megszakítják. A mennyire diszitik azonban az ilyen helyeket egyes jegenyefák, vagy facsoportok, annyira tönkre teszik azok, ha túlságos mennyiségben fordulnak elő, a tájék ké ­jtét. A dunántul sikjain számos példát lehet erre nézve látni. Keszthely vidékén a hévizi fürdő körül elterülő sikság örö­kös egyhangú jegenye-nyárfa soraival unalmassá válik, habár a környezet szép is.

A tájék közvetlen környezetével ellenben a fák alak­jának összhangzásban kell állania. A lúczfenyő merev a lak­jával ez okból meredek sziklás hegyoldalokoii nagy hatás t t e sz ; mig a domború koronájú tölgy és bükk a szelid ha j ­lású dombvidék alakjához illik.

Az elültetendő fák megválasztásánál a fönnebb előadot­tak után azok alakjára nagy gondot kell fordítani, hogy mind magához az épülethez s a környezethez hozzá üljenek, annak hatását emeljék, mind pedig a tájék szépségének emelésére jó hatással legyenek. Polgári lakaink építé­szeti stylusa ugyan nagyobbára olyan, melyhez a fennebiek szerint leginkább jegenye alakú fák i l lenének; figyelembe kell vennünk azonban a házfedelek hatását is az épületek körrajzára. Ez okból — mint fönnebb emlitém — falusi, sőt városi lakházaink elébe is számos esetben igen jól a l-

ól

k a l m a z h a t u n k domború koronájú fákat. Maguk azonban a j egenyefák is ízléssel keve rhe tők ugy, hogy az egyhangú­ság benyomása el legyen k e r ü l v e . Ez i r ányban felhasznál­ható azok különböző alakja és lomboza tának eltérő színe­zete. J e g e n y e nyárfa is többféle lé tezik. V a n karcsú , van ter jedtebb koronáza tu . Az első a közönséges olasz j e g e n y e , a második a m a g y a r j e g e n y e (Populus pyramida l i s pannonica*), melynek ágai a törzsökből könyököt képezve indulnak ki. Ilyenféle fák lá thatók pl. a m. kir . földmivelósügyi minis te-rium palotája meget t , a ké t f a rak tá r s a rka in . E z e n fák egyiké­nek alakja épen közte áll a pyramida l i s és domború korona a laknak. Szapor í tása ez okból is é rdemes . J e g e n y e a lakúak azonban a fenyvek is, különösen fiatal ko rukban . A j e g e n y e ákácz, tölgy, szil mind sz inre , mind lombozatuk, mind ko­ronájuk a lakjára e l té rnek egymástól . Ezenkivül a ke r t é szek annyi mindenféle j e g e n y e a lakú fát t enyész tenek , hogy van mód elég válogatni az a lakokban, sz ínekben , sőt a n a g y r a növésben is.

A j egenye fák a lka lmazása nagyobb figyelmet é rde ­melne, mint az t ény leg tör tén ik . V á r o s o k t e re i r e is szól ez. Budapes t en pl. a József tó ren az ott levő n é h á n y j e g e -nyeákácz jó h a t á s a buzd í tha tna a r r a , hogy az A n d r á s s y ut i kö r t é r en is ü l tessenek néhány n a g y r a növő j e g e n y e nyár fá t és tölgyfát. Már tör tént is ily i r á n y b a n va lami . A népszín­ház mel le t t és előtt a f. é. őszén ü l te te t t egy-egy p y r a m i ­dalis tölgy ha megnő, e lőre lá tha tó lag igen jól fogja k ivenni magát .

Számos ese tben domború koronájú fák a lka lmazásá t el nem lehet kerülni , a midőn t. i. á rnyékos hely l é t rehozá­sáról van szó. Ez ese tben is azonban eleget l ehe t tenni a

*) Valószínű azonban, hogy a nőnemű magyar s a hímnemű olasz jegenye egy és ugyanazon fajt képeznek.

szépség kívánalmainak is, ha a fönnebbiek figyelembe véte­lével mindenik fát a maga helyére téve, harmonikus keve­réket hozunk lé t re . T a n n a k azonban terebélyes árnyék adó fák is, melyeknek koronája hosszura nyúlt. Ilyen pl. a kö­zönséges kőris, melyet a botanikusok excelsiornak neveznek. Vannak úgynevezett gúla alakú gyümölcsfák. Legjobb az épület vázlatrajzához oda rajzolni a fákat, s ugy ítélni meg a majdan létre jövendő hatást .

A mi az épüle tekre való figyelmet illeti, azt kell el­dönteni : milyen közel szabad a falhoz ültetni a fákat. Nagy r, azaz terebélyes koronájú fa, ha majdan megnőtt , nem fog elférni ágaival a fal mellett, felső ágai szeles időben ver­desik a ház fedelét, ősszel pedig telehullatják lombbal, s azzal is, ezzel is rongálják. Ez oknál fogva nem marad más hátra , mint ezen az oldalon az ágakat folytonosan levag­dalni. Ennek következménye azonban az, hogy a fa koro­nája félszeggé válik, külső oldalán súlyosabb lesz, ennél­fogva a fa kifelé dül, ekközben az épület alatt lévő gyöke­rei a falakat felfelé emelik, megrepesztik.

Ez okból az ül te tésre megválasztott fanemet tanulmá­nyozni kell a r ra nézve, hogy mennyire terjeszkednek ágai, gyökerei felnőtt korában oldal felé, s milyen magasra képes megnőni maga a fa, és fog az elültetendő helyen előrelát­hatólag felnőni.

Mert mennél magasabb a fa, annál inkább ingatja meg a szél; s ha már most gyökerei az épület alá futot­tak, azok is meginganak s meginognak velük a falak is, s annak következtében megrepedeznek; a mint azt figyel­mes szemlélet mellett mindenütt észre lehet venni.

Mindezen okoknál fogva nagy, magasra felnövő és messze kiterjedő ágazatu fákat épületek falaihoz közel ül­tetni nem szabad. Mennél nagyobb termetű a fa felnőtt ko-

r ában , annál távolabb kell azt ültetni a faltól. E r r e a körül­ményre azonban vajmi kevesen figyelnek. R e n d e s e n a fiatal fát nézik s nem gondolnak a r ra , hogy mivé fog fejlődni. Szembe tűnő ez Budapes t főváros u tczá inak fasoránál is . 2 — 3 m széles já rdák szélére is vannak n a g y r a növekvő fák ü l te tve , melyek nemcsak hogy első tét i t ik a l akásoka t , e l takar ják a czégtáblákat , h a n e m ágaikkal az ab lakoka t és falakat is nyomják. P é l d á u l csak a Damjanich utczát említem meg, melynek fái a megcson­kí tás folytán különben sem válnak díszére ezen, a város­ligetbe k i ránduló közönség által erősen lá togatot t u tczának . Hasonló h ibá t látni a lóversenyté r re l szemben, a Csömöri -és A r e n a - u t sa rkán , hol a p la t án fák 2 *n-re a faltól és egy­mástól 2 - 5 m-re v a n n a k ül te tve . Miután a platánfa ágai rossz, kedvezőt len helyen is egy-egy oldal felé 5 — 6 w-nyire ki ter jeszkednek, e lőre lá tható hogy ezen fák az emii te t t helyen nem fognak elférni, a háznak á r tan i fognak s alig 10 esz­tendő múlva kényte lenek lesznek azokat el távolí tani . Miután e z e n házban vendéglő van s a fákat a ház előtti t é r r e a szabadban étkezni szere tő közönség számára á rnyékadásu l ül te t ték, sokkal okosabban tesznek vala, ha papir -szeder-íáka t (Broussonet ia papir i fera) ü l te tnek oda, 3 mé te rny i r e a faltól és egymástól . Sokkal jobb , ál landóbb á rnyéko t s rövi­debb idő alat t kap t ak volna, a fák sem szorongtak s az épületnek sem ár to t tak volna. Ezen állítás igazolására szol­gá lha tnának a Fe rencz - Józse f t é ren , a D e á k és Széchenyi szobrok körül lévő pap í r - szeder fák. Az épület s a rká t pedig egy pyramidal is fa nagyon jól d ísz í tené .

Pok tek in te tben segiteni lehet a fák okszerű megnyesé -sével is. Kellő időben és helyesen a lkalmazot t nyesésse l a fa ko­ronájának alakját idomítani, s némi m é r t é k b e n k i te r jedésé t kor­látozni lehet . Nyeséshez értő e m b e r e k e t kapn i azonban vajmi nehéz. Hogy a ker tészek r i tkán ér tenek hozzá, azt megin t

látni lehet Budapes t utczáinak fasorain. Bám a nyesők munkája minden esztendő tavaszán azt a benyomást teszi, hogy nyesnek, mer t meg lettek bizva azzal ; hanem hogy r valamely ágat mely okból vágnak le, arról számot adni nem igen tudnának. H a pedig tudnának, cselekvésük helytelenségét bizonyitanák be. Yélemónyem szerint nyesni minél keveseb­bet kellene. Csak az oly ágakat volna szabad eltávolítani, melyek nem jó i r ányban indultak. Vas tag ágak levágását csak rendkívüli esetekben kellene megengedni . A korona r i tkí tásának rossz következményei t már gyümölcstenyész­tők is kezdik belátni, mer t fattyú ágak — úgynevezett j ég ­ágak — képződnek, melyek a fát gyengítik s örökös nye-segetésre kényszerí tenek. A természet pedig tudvalevőleg a legszebb koronákat hozza létre .

A r r a a ké rdés re kell még felelnem, hogy mily távol­ságra kell vagy szabad ültetni tehát az egyes fanemeket az épületek falától':' Nem könnyű a feleletet megadni , mer t kedvező talajon és körülmények között a fák nagyobbra növekednek, mint kedvezőtlenek között. Ez okból legjobb a közelségben található fák koronáit méregetni meg, s a szerzett tapasztalatok után indulni. Mindazonáltal hozzávető­leges tájékozásul álljanak itt a következők, a hol a fa­nemek után tett számok mindig az ágaknak egy oldalra való kiterjedését , vagyis a korona átmérőjének felét je lent ik .

Legnagyobbra növekednek : a kanadai nyár 6 — 1 4 , a platánfa 1 0 — 1 2 , fehér nyár 6 — 9 , kőris 6 — 1 1 , szil, tölgy 6 — 8 , v a d g e s z t e n y é d — 7, celtis 6 — 7 , ákácz 6 — 8 , Gym-nocladus 7, j uha rok 6 — 1 0 , há rs 6 — 7 m-ve egy oldal felé.

Kisebbek maradnak a korona alakjánál fogva: a gledics, catalpa, ai lanthus, fekete nyár 5 m. Úgyszintén nem igen haladják meg az 5 m-t rosszabb talajon, a juharok , a pla­tánfa, hárs , szil, vadgesztenye, mezgés s hamvas éger.

L e g k e s k e n y e b b koronával b í rnak a jegenyefák , 1*5—2 m, melyeknél azonban a törzsök magassága s a g y ö k e r e k mesz-szeter jedése kényszer i t távolabb ü l te tés re , ugy hogy pl. a j e g e n y e - n y á r t 4 w-nél közelebb nem szabad ültetni a fal­hoz. K i sebb fák m é g : az E leagnus (olaj fűz) 4 — 5 , Brus so -ne t ia (papirszeder) , virágos kőris (F rax inus ornus) 3 — 5 , Köel reu te r ia 4 — 5 , nyir 3 — 4 , Ca ta lpa 3 — 4 , P r u n u s m a h a -leb (saj meggy) 1*5—2, szomorú kőris és szil 4 , Cra tegus (galagonya, fává felnevelve) 1"5—2, feketefenyő 3 — 4 m egyoldali ki ter jedéssel .

A fönnebb emiitett nagy fáknak is vannak fajai, me lyek k i sebbek m a r a d n a k s fajrokonaikhoz képes t koronájuk keskeny marad . Y a n pl. egy meglehetősen kics inek m a r a d ó vékony ágaza tu szil (Ulmus tor tuosa Hos t . microphyl la W i t t g e n ) . I lyen a m á r fönnebb emiitet t virágos kőr i s . I lyen a havas i éger , az Alnus ba rba ta C. A. Mey. Alnus pubescens T a u s c h . Carp inus duinensis Scop. Quercus obtusifolia Michx. Quer ­cus n igra Wil ld . Quercus imbr ica r ia Michx. Quercus Phel los L . Salix caprea , Celtis occidental is L . és Tournefort i i Lam. E l e a g n u s angustifolia L. és A r g e n t e a P a r s c h . H ippophae rhamnoides L . A c e r ta ta r icum L . pensylvanicum L . sp ica tum L a m . monspessulanum L. Magnólia acumina ta L. és eonspi-cua Salisb. T a m a r i x africana Poir . Til ia pubescens Ait . P a v i a r u b r a Boerh . Aeseulus camea Wi l ld . R h a m u s ca tha r -tica és frangula L . R h u s typhina L . Mespilus ge rman ica L . Cra tegus monogyna L. Cr. Crus galli L . Cr. punc ta ta J a g n . Cr. tomentosa Du R. Cr . sanguinea Pal i . , Cr. Coccinea L. Cr . cordata Ai t . Cr . n igra Wa lds t . Ki t . Cr. azarolus L . P i r u s salicifolia L . fii. P . eleagnifolia Pa l i . P . amygdal i formis Vili. P . pa rad is iaca L . P . bacca t a L . (A ke r t é szek ál ta l úgyne­vezet t paradicsom alma) P . coronaria L . P . spectabil is Ait . Cydonia vulgáris P e r s . Sorbus ar ia Crantz . Sorbus aucu-

.r)(i

pária L. Amygdalus commúnis L . Pérsica vülg&ris Mill. P r u n ü s Árírieniaca L. Pr . insititia L. P r . domestica L. P r . cerasifera Ehrh . P r . Mahalel) L. P r . padus L . P r . virgi-niana L. Pr. serotina Ehrh. ( 'ytisus Laburnum L. C. alpinus Mill. Robiniák kisebb fajai, Caragana arboreseens Lam. Úgynevezet t szomorú fák : kőris, szil, füz stb.

Megjegyzendő azonban, hogy ezen fajok közül néme­lyek nagy bokrok, melyeket a szóban forgó czélra fává kell nevelni, s gondosan kapálgatni, hogy erősebb törzset hajt­sanak ; némelyek ismét kis fák ugyan, de kedvező talajon 1 0 — 1 5 m magasra is felnövekednek. Ezen fanemek neve­lése a kertészek részé rő l é r d e m e s volna.

Egyesületi közlemények. Az országos erdészeti egyesület 1890. en deczember hó 20-án

tartott rendes választmányi ülésének jegyzökönyve:

Jelen voltak : Gróf T i s z a Lajos elnök ő exja, B e d ő Albert első alelnök, B e 1 h á z y Emil, E 1 e ö d Jósa, H a v a s József, I 1 1 é s Nándor , K a l l i n a K á ­rolv, id. L u c z e n b a e b e r Pál , M á d a y Izidor, R u t s k a Tivadar és T i s z a László választmányi tagok, H o r v á t h Sándor titkár és H a n t o s János pénz­tárnok.

i. A pénztár á l lásáról a t i tkár a következő je lentést ter­jeszti e lő :

Az egyesület bevételei folyó évi j a n u á r 1-től kezdve a

mai napig 41.640 frt 87 kr . k iadásai ugyanezen idő alatt 32.068 „ 07 „

tesznek ki, pénztár i készlete tehát . . . . 9.572 frt 80 kr .