PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

XXII. Kerület Egyesített Óvoda

Rózsakert Tagóvoda Pedagógiai Programja

(Módszertani ajánlás)

PORKOLÁBNÉ DR. BALOGH KATALIN

KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAMJÁNAK

(KUDARC NÉLKÜL AZ ISKOLÁBAN)

ADAPTÁLÁSA

2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2

TARTALOM JEGYZÉK

Oldal

Az óvoda adatai…………………………………………………….…………3

I. Helyzetkép……………………………………………………….………….4

II. Gyermekkép, Óvodakép……………………………………………..…..16

III. Az óvodai nevelés feladatai…………………………………….……...18

1.Az egészséges életmódra nevelés……………………….……….…..18

2.Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés……………………………..26

3.Anyanyelvi és értelmi fejlesztés…………………………………….30

IV. Az óvodai élet megszervezésének elve ......................................... 34

V. Az óvodai élet tevékenységi formái:

1. Játék ...................................................................................... 49

2. Munka jellegű tevékenységek .................................................. 52

3. A tevékenységben megvalósuló tanulás .................................... 55

4. Mozgás ................................................................................... 58

5. Mesélés, verselés .................................................................... 62

6. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ..................................... 64

7. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ...................................... 70

8/a Külső világ tevékeny megismerése ......................................... 74

8/b Környezetünk mennyiségi, formai, téri összefüggései .............. 79

VI. A kiemelt figyelmet igénylő és egészséges gyermekek

együttnevelése az óvodában 83

VII. Gyermekvédelem ....................................................................... 98

VIII. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei.................................. 101

Függelék .......................................................................................... 103

Érvényességi nyilatkozat ................................................................... 104

Legitimációs záradék ........................................................................ 104

Felhasznált irodalom 105

PEDAGÓGIAI PROGRAM

3

AZ ÓVODA ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése: XXII. Kerületi Egyesített Óvoda

Rózsakert Tagóvoda

Az óvoda székhelye,

telefonszáma: 1223. Budapest, Rózsakert u. 31.

Tel: 362 51 40

Az óvoda felügyeleti szerve: Budapest, XXII. ker. Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal

Az óvoda fenntartójának címe,

telefonszáma: Budafok-Tétény Budapest, XXII. ker.

Önkormányzat

1221. Budapest, Városház tér 11.

Tel: 229-2611

Óvodai csoportok száma: 6

Az óvoda alapító okiratának száma: 114/2014

Az óvoda alapító okiratának kelte: 2014. 05. 30.

Az óvoda vezetője: HORVÁTHNÉ FŰKŐ ZSUZSANNA

Tagóvoda vezetője: Balogh Zsuzsanna

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4

I. HELYZETKÉP

Óvodánk a közoktatási rendszer alsó pillére, az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek

figyelembevételével a személyiség teljes kibontakoztatására törekszik.

Óvodánk arculatát a hazai óvodapedagógiai hagyományok tartalmi értékeit megőrizve

alakítottuk ki, melynek során figyelembe vettük a helyi sajátosságokat és adottságokat is.

A családi neveléssel együtt hangsúlyt fektetünk a gyermekek testi-lelki gondozására, az

érzelmi biztonság megteremtésére, az értelmi fejlődés elősegítésére és a szocializáció minél

teljesebb kibontakozására.

Elveink megvalósulását jól szervezett tevékenységekkel, nevelői támogatással, a mindennapi

élet biztonságos feltételeinek megteremtésével és eszközeivel biztosítjuk.

Pedagógiai Programunkban a közös értékek megfogalmazása egységet teremt pedagógiai

szemléletünkben.

1. Elhelyezkedés:

A Rózsakert tagóvoda a Rózsakert lakótelep négyemeletes panelházai között, középen

helyezkedik el. 1980-ban építették, a kerület egyik legfiatalabb óvodája. Az épület korának

modern építési stílusjegyeit viseli.

Jelenleg hat foglalkoztatóval és az ezekhez tartozó kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. Az

épülethez nagyméretű, fedett terasz és udvarrész kapcsolódik. l998 nyarán egy tágas

szélfogóból tornatermet alakítottunk ki. Az átgondolt költségvetés, a fenntartói támogatás

lehetővé tette az udvari mozgásos EU-s szabvány játszóeszközök cseréjét, a tető és homlokzat

szigetelést, a csoportok bútorainak folyamatos megújítását, az udvaron térkövezést, ill. két

csoportnál tornapálya kialakítását.

Az intézményünk évek óta nagy gondot fordít, nagy hangsúlyt fektet a közvetlen környezet

küllemére, az épületek külső és belső állagának megóvására, hogy minél ízlésesebb,

családiasabb környezetben biztosítsuk a gyermekeknek a fejlődésükhöz elengedhetetlenül

szükséges szeretetteljes, biztonságos és nyugodt légkört. Az eszköztárak bővítése céljából, az

évi költségvetés összegének gyarapítása érdekében, rendszeresen részt veszünk országos,

fővárosi és kerületi pályázatokon.

2. Háttér:

A Rózsakert tagóvoda hat csoportos, befogadóképessége 158 fő. A gyermekcsoportok

összetétele korcsoportonként homogén, melyeket felmenő rendszerben alakítottunk ki. A 10

főiskolát végzett óvodapedagógus, - akik közül 3 szakvizsgával rendelkezik -, munkájukat

szakképzett dajkák segítik. Az óvodapedagógusok 2/3-a fejlesztőpedagógus továbbképzésen

részt vett, minden csoportban van, aki tovább tudja adni a program lényegét, az új kollégák

vállalták, hogy megismerik és alkalmazzák a Pedagógiai Programban megfogalmazottakat. A

stabillá vált nevelőtestületre jellemző az együttműködés, a közös célok érekében való

összefogás. Az elmúlt években sikerült az óvoda arculatát kialakítanunk, melyben tevőlegesen

vettek részt a hozzánk járó gyermekek szülei. Pedagógiai munkánkat nyitottság, szakmai

érdeklődés, tudatosság és folyamatos önképzés jellemzi.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5

Eredményeink:

A kerületi gyermek rajzversenyeken és a kerületi és budapesti szintű sportrendezvényeken I.,

II. helyezéseket értünk el.

Az általános iskolák visszajelzései azt igazolják, hogy gyermekeinket alaposan felkészítjük az

iskolára.

Óvodánk bekapcsolódott az „Ovi zsaru” programba, az ezzel kapcsolatos vetélkedőkön, jó

eredményekkel szerepelt.

A Rózsakert tagóvoda gyermekeinek kulturális háttere különféle. A szülők többsége fiatal. A

gyermekek száma általában, családonként 2 fő, de gyakori a nagycsalád is. A gyermekek

családi háttere, szociális helyzetük nagyon különböző. Évek óta érezhető a részképesség

hiányos gyermekek számának növekedése, s mivel a 3-7 éves korosztály legtermészetesebb

megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás, a mozgásos tapasztalatokból

gyökereztethetők az értelmi műveletek. Ez indokolja a programválasztásunkat Porkolábné dr.

Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Óvodai Programjának adaptálását.

A prevenciós és korrekciós fejlesztőprogram tartalma és feladatai

A fejlesztőprogram alkalmazásának alapelvei:

Szervesen illeszkedik a nevelési programba

Épít a gyermek érzelmi, belső motivációjára

Lehetőség szerint kapcsolódik a gyermek spontán tevékenységéhez

Az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes alkalmazás

Az óvoda egész napos életrendjének minden mozzanatához kapcsolható

Alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása

Az óvodapedagógus fejlesztő feladatai:

Ha azt tapasztalja, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában (funkcióiban) lemaradt, vagy

tartósan stagnál (ez nyomon követhető a fejlettségmérő lapon), abban az esetben vissza kell

térnie a gyermeknek arra a fejlettségi szintjére, amelyben még biztonságosan mozog (vagyis a

mozgáshoz, cselekvéshez), és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell őt eljuttatnia

a következő szintre.

Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra

szoruló ismeretek más területen való elmélyítésére, korrigálására. A korrigálható lemaradások

nagyrészt megelőzhetők azzal, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermekek

képességeit (pl mozgásos játékeszközök, logikai játékok).

A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre:

Csak normál IQ-övezetbe tartozó gyermekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén.

Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és

értékelésére terjed ki.

A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét, meghaladó eseteket köteles speciális

szakemberhez irányítani.

Tevékenységét más szakemberekkel (pszichológus, utazó gyógypedagógus,

logopédus) összehangoltan végzi.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

6

Felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért.

A fejlesztőpedagógus feladatai:

A gyerekek fejlettség mérését a tanév folyamán kétszer végezik el: novemberben,

majd március – április hónapban:

- 3-4 éves gyermekeknél a játékos tevékenységek alatt történő megfigyeléseken

alapszik a fejlettségi szintjük megítélése;

- 4-5 éveseknél: pszichológiai teszteket töltetnek ki:

- EDFELDT

- Pieron : figyelemvizsgálat

- Dyslexia Prognosztikai Teszt

részfeladatok:- betűk azonosítása

-mértani formák másolása

- auditív diszkrimináció

- vizuális percepció

- 5-6-7 éves gyerekek mérése kiegészül a PREFER teszt rövidített

változatával.Teljes vizsgálatot abban az esetben végezünk, ha az eredmények nem

egyértelműek és teljesebb képet szeretnének kapni a gyermek fejlettségi szintjéről.

A megfigyelések és mérések értékelése.

A kapott eredmények alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, koordinálása

pszichológussal, logopédussal, utazó gyógypedagógussal.

Az előző nevelési évben a fejlesztő foglalkozásokban részesült gyermekek ellenőrző

felmérése.

A mérések értékelése.

A kapott eredményeket összevetve az előző év eredményeivel és az egyes gyerekekről

kapott szakértői vélemények, fejlesztési javaslatok figyelembevétele alapján az egyéni

fejlesztőprogramok kidolgozása, és ennek koordinálása a pszichológussal,

logopédussal.

A szülők tájékoztatása, az együttműködő kapcsolatkialakítása és az ehhez szükséges

szülői jóváhagyás beszerzése.

Egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megtartása. Helye elsődlegesen a

gyermekcsoport, ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztő játékot.

Indokolt esetben a gyermek kivihető a külön helyiségbe.

A fejlesztés folyamatos koordinálása a pszichológussal, logopédussal, utazó

gyógypedagógussal

A szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlődéséről: fogadóórák félévente,

illetve igény szerint.

Féléves ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek fejlődési üteméről (február).

Folyamatos kapcsolattartás a speciális szükségletű gyermekeket fejlesztő szakmai

segítő intézményekkel, fejlesztőkkel (Pedagógiai Szakszolgálat, utazó, fejlesztő

PEDAGÓGIAI PROGRAM

7

gyógypedagógus, pszichológus). Év végi ellenőrző felmérés, értékelés a gyermekek

fejlődéséről.

Sikerkritériumok

A kisgyermek

örömmel és aktívan vesz részt játékos foglalkozásokon,

önmagához mérten kimutathatóan fejlődik,

tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükségek részképességei.

A prevenciós és korrekciós fejlesztőprogram tartalma és feladatai

Mozgásfejlesztés

1. Nagymozgások fejlesztése

Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik.

Járás:

1. kis és nagy lépésekkel

2. különböző irányokba fordulással

3. változó szélességű sávok, vonalak között

4. különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával.

Futás:

1. különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással

2. különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással

3. változó szélességű sávok között

4. különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével.

Ugrás:

1. „távolugrás” (páros lábbal szökdelés), ugrás előre, hátra

2. „magasugrás”

3. ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában

4. különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög)

5. szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés

6. mélyugrás.

Csúszás, kúszás, mászás különböző tempóban:

1. különböző irányokba, majd irányváltoztatással

2. különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

8

3. különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.

2. Egyensúlygyakorlatok

Állás:

1. állás lábujjon, sarkon állás

2. állás egy lábon

3. egyensúlyozó járás padon, földre helyezett szivacson

4. kúszás egyenes padon

5. Body Roll henger gyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya)

6. forgások, fordulatok, testhelyzet-változtatások.

Szem-kéz koordináció fejlesztése:

1. játékok babzsákkal:

babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző

tárgyak fölött

babzsák-csúsztatás két vonal közé

babzsák dobás vízszintes és függőleges célba

2. karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról

3. kugli-játék

4. labdajátékok:

dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal, változó távolságról

labda célba ütése bottal.

Szem-láb koordináció fejlesztése:

1. ugrókötéllel: kötél átugrása, változó magassággal

2. karikával: különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás

3. lábbal különböző formák rajzolása alkalmi felületen (homokba, padlóra)

4. ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában

5. függeszkedés: átfogással tovahaladás.

Finommotorika fejlesztése:

1. gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák,

alakzatok kialakítása)

2. építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd

fokozatosan kisebbekkel)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

9

3. papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás

4. puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból

5. mintakirakás lyukastáblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig

6. vágás, domború vagy előrajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig

7. „papír-ceruza” feladatok:

rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával)

sablonok kiszínezése kiugró hátlapon

sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrajzolt mintáinak átírása

8. kéziszer gyakorlatok.

Testsémafejlesztés

A testrészek ismerete:

1. önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal,

jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy)

2. tevékenységek a testrészek megismerését célozva:

testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által

a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést

utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt

a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét

az előzőek megismétlése csukott szemmel

3. meghatározott testrészre koncentrálás:

különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve)

megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat

végezni

valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a

különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában.

Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni,és csak ezután következhet a testrészek

részeinek hasonló módon valóbegyakorlása.

A test személyi zónájának alakítása:

1. az „oldaliság” tanítása:

színes szalaggal (gumipánt) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon

különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-bal kézzel (labdát gurítani, babzsákot

dobni, karikát felemelni)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

10

lábra hasonlógyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés

2. a test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal:

az eszközt helyezzék maguk elé, majd a hátuk mögé

feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra

3. a test függőleges zónájának megtanítása:

játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra,vagy

a lábak elé

4. az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel

5. adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (pl. szék,pad, asztal):

állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át…

ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át…

térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át…

feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át…

Testfogalom

A testfogalom a testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete.

A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkciónak, a

nyelvi megfogalmazásoknak.

A testfogalomhoz kapcsolódó gyakorlattípusok:

Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját.

A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni

önmagán és másokon, megszámlálni.

Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni.

Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt.

1.Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások

Fej:

1. fejfordítás, fejkörzés

2. csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott

kézzel és egyszerre mindkét kézzel

3. csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert

helyzetű tárgy felé.

Törzs:

1. törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó, majd mellső középtartásban tartott

karokkal

2. a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

11

Karok:

1. karkörzés előre és hátra

2. karok helyzetének utánzása

3. oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén

4. különböző karlengetések ritmusra

5. oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése

6. oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás

7. karhúzás és –tolás, páros munka.

Ujjak:

1. a kéz ökölbe szorítása

2. az ujjak ide-oda mozgatása

3. ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra

4. a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva.

Lábak:

1. a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan

2. a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza

3. állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le

4. térdhajlítás és –nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk

5. padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése

6. törzshajlítás bokafogással

7. szökdelés, ugrálás

8. szökdelés váltott lábbal, láblengetés.

Lábak és lábujjak:

1. sarokemelés és –leengedés

2. a lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése, „pipálás”)

3. járás sarkon és lábujjhegyen

4. külső talpélen járás, kartartás törzs mellett

5. ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon

6. törzshajlítás előre

7. hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra

8. babzsák fölmarkolása lábujjal.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

12

Néhány gyakorlat ezek közül zenére is végezhető.

Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés)

Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén

keresztül érhetjük el. 5-6-7 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott,

hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés.

A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének, megtanítása, a szókészlet bővítése.

A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi

(auditív) és motoros tevékenységgel.

1. Vizuális (látás-) fejlesztés

Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom

szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a

szemmozgás kontrollját.

Vizuális fejlesztés:

1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése:

mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le,kör, diagonális…A fej

mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül

kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral,

kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése.

2. a szem fixációs működésének erősítése:

ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig

(fel, le mozgatjuk)

egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig

A perifériás látás gyakorlására is igen alkalmas, ha a gyermeknek ilyen megfigyelési

feladatot adunk.

3. vizuális zártság-egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik?

ismert tárgyak, eszközök, egy részlete hiányának felismertetése

hiányos képek felismertetése: mi hiányzik róla?, mit ábrázolhat?

rejtett figurák megtalálása

4. vizuális időrendiség felismertetése:

képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először?, mi következik?

5. vizuális ritmus (a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása):

tárgyakból kirakott – gyöngyök, kockák, rudak, kártyák – minták folytatása

rajzos – képi – minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó…)

sorminták rajzolása

PEDAGÓGIAI PROGRAM

13

6. vizuális helyzet- pozíciófelismertetése:

mágnestáblán a pedagógus elhelyez egy alakzatot adott mezőbe (négymezős tábla) és

a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt

az alakzatot adott mezőben, más pozícióba elforgatni

7. vizuális memória fejlesztése:

egyszerű testmozgást bemutatás után emlékezetből leutánozni

vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni (fokozatosan

növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése).

Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése:

1. A lehető legtöbbféle alak-forma-méret motoros kialakítása:

formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal

való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel)

padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása

padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más

méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére

2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyermekek

környezetében:

bemutatása

azonos megkeresése

párosítási, csoportosítási feladatok(lottó, dominó)

3. Adott vizuális minta kirakása:

forma, méret, szín szempontjából különbözőminták kirakása (lyukastábla, de

alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formától a

bonyolultabbig, először egetlen szempont figyelembe vételét követelve meg, pl. csak

szín, vagy csak forma, stb., kevesebb elemtől az összetettebb formákig)

4. Minták rajzolása, festése

5. Részekből különböző alakzatok összerakása.

2. A tapintásos – sztereognosztikus – észlelés fejlesztése

A tapintásos észlelés fejlesztése:

1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása:

gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával, plasztilin, agyag,

nedves homok felhasználásával

PEDAGÓGIAI PROGRAM

14

2. Különböző formák, méretek alakítása minta után

3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. „Varázsoljuk el!”

4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. Az említett fejlesztési módoknál a

főhangsúly a tapintásos tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a

kialakított formát látja is, vizuális benyomásokat szerezhet.

5. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával:

„Érzékelőzacskó”, „Elvarázsolt zsákocska” – Pusztán tapintással felismerni a

tárgyakat. Mi lehet? Milyen a mérete, formája, felülete, anyaga? A tapintással

felismert dolgokat párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy

minőségi jellemzőjük alapján.

Mozgásos és kinesztetikus észlelés fejlesztése:

1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus

segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe), lábbal (lépés előre, hátra), nyitott szemmel

mozgásokat megismétel.

2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni.

Térészlelés, térirányok:

1. Alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével:

rácsos papíron, szögestáblán, lyukastáblán a két oldal megkülönböztetése nélkül, a

mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével

a jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakatásával

a négy fő iránymező megismertetése az említett módon

2. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal

3. Ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakorlása

4. A tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán való kirakás,

elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette

5. Függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból

6. A fentiek segítségével a szögek (sarkok) érzékeltetése

7. A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása.

3. A hallási észlelés (auditív) fejlesztése

A hallási észlelés fejlesztése:

1. A hangzási analízis-szintézisfejlesztése:

Figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, mikor egy ember sóhajt vagy tüsszent,

különböző hangot működnek bennünk. Figyeljünk a természet hangjaira.

Az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása vagy lekopogása. Kezdetben

szabályos ritmusokat használunk, később szabálytalan ritmusokat.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

15

Ritmusvisszaadás csukott szemmel.

Mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek!

Hány szót tudsz felsorolni,melyek úgy kezdődnek: ma…, te…, si…

A megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk,

amelyek tartalmazzák ezeket.

2. A keresztcsatornák fejlesztése:

Vizuális-tapintásos interszenzoros működések fejlesztése:

- tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresnie a vizuális mintákban

- vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az

„érzékelőzacskóból”

- egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle

ingermodalitás átfordítását

Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése:

- mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző

hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel

az adott hangforrás képét

- „Figyeljünk a hangokra!” A hallott hanganyaghoz keresse a hangforrást:

„minek a hangja?” (társak megszólaltatása, hangjukról felismertetés)

- Auditív memória fejlesztése: dallamtöredékek, különböző hangok

megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése

Vizuális-kinesztetikus interszenzoros működés fejlesztése:

- bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe, és a hátára

rajzolt formát felismerje a vizuális mintában

- mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a

formát

- vizuális-kinesztetikus megközelítés, a későbbiekben a betűk vagy szavak

közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevétetésére is használható

Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése:

- a gyermekeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás

útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a

játékot vagy alakot, amit egy másik személy jellemez

A szem-kéz koordináció fejlesztése:

- A szem-kéz koordináció fejlesztésének finommotoros kontrollfejlettségével való

összefüggését a Mozgásfejlesztés című fejezetben is tárgyaltuk. A következő

szemmozgáshoz szükséges tevékenységekről pedig a percepció fejlesztésénél

PEDAGÓGIAI PROGRAM

16

beszéltünk. Fontos felmérnünk, hogy melyik gyermeknek van szüksége ilyen jellegű

fejlesztésre.

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

„Tegyük szomjassá a gyermeket, amennyire csak lehet.

Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket!

Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz.

Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a szájak,

meg fognak mozdulni az izmok .”

/Freinet/

1. Gyermekkép

A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos

törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen

határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos,

életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei

vannak.

Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó (inkluzív), amely során a gyermek fejlődési

ütemének, érési törvényszerűségeinek figyelembevételével biztosítjuk az életkoronként és

egyénenként változó testi-lelki- szociális-értelmi szükségletek kielégítését, egyéni

képességeihez, készségeihez igazodó személyiség fejlesztését, biztosítva minden gyermek

számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s

meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

A személyi és tárgyi feltételek megfelelő biztosításával, a tevékenységek gyakorlásával olyan

gyermekeket szeretnénk nevelni, akik önállóak önkiszolgálásukban (étkezés, tisztálkodás,

öltözködés) és a közösségért végzett feladatok elvégzésében, mint például a naposi munka,

alkalmi megbízatások elvégzése, és a feladatok teljesítésében jó megoldásokra törekszenek.

Olyan óvodai élet szervezésére törekszünk, amely segíti, hogy gyermekeink aktívak,

kreatívak, kíváncsiak, folyamatosan cselekvők, érdeklődőek, kitartóak, őszinték,

segítőkészek,udvariasak, előzékenyek, engedelmesek, figyelmesek, önzetlenek, együtt érzők,

tisztelettudóak legyenek, tudjanak egymásra figyelni, egymáshoz alkalmazkodni, becsüljék

egymást.

Rendelkeznek önfegyelemmel, nyitottsággal, önbizalommal, feladattudattal, szabálytudattal,

megfelelő türelemmel, felelősségtudattal, rendszeretettel. Merjék vállalni, ha hibáztak,

próbálják kijavítani, jóvátenni a hibákat.

Képesek legyenek a kapott szeretet továbbadására, a különbözőség elfogadására,

együttműködésre, döntésre, erőfeszítésre, összpontosításra, önkifejezésre, véleményük

kinyilvánítására. Jókedvűek, kedvesek, igényük van az egészséges életvitelre. Tudjanak

PEDAGÓGIAI PROGRAM

17

rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra,

tiszteljék, becsüljék és védjék azt.

Szeressék a mozgást, a zenét, a könyveket, a meséket, a verseket, az alkotásokat.

2. Óvodakép:

Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.

Az óvoda három alapvető funkciója: óvó - védő, szociális, nevelő - személyiség

fejlesztő.

Az óvodai nevelésünk célja:

A harmonikus és sokoldalú személyiségfejlesztés, a sikeres iskolakezdéshez

szükséges testi, szociális és értelmi érettségnek kialakítása, a 3 - 7 éves

gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének

figyelembevételével.

Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési

feltételek sajátos megszervezése.

Prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység, hogy a részképesség

zavarokkal küzdő gyermekeknek külön segítsége legyen. A kiemelt figyelmet

igénylő gyermekek integrált nevelése. A tehetséges gyermekek számára a

fejlődés biztosítása. Ezek az alapfunkción túl vállalt tevékenységek adják az

óvoda sajátos arculatát, ami a helyi óvodai nevelési célkitűzések egyik

feltétele.

A nevelési célok alapján: Támasznyújtás, amely igazodik a gyermekek érési

folyamatához, az életkori sajátosságokhoz, ehhez illeszkedő eszközökkel, mely

az éppen fejlődő szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít

szociális, személyi és tárgyi környezetet. Ebben meghatározóak az óvodáskor

alapvető sajátosságai: az érzelmi biztonság alapszükséglete, az érze lemvezérelt,

cselekvésközpontú megismerés, tapasztalatszerzés, az átélt élmények által

kiváltott gondolkodás, tanulás.

Nevelési munkánk legfontosabb alapelvei:

a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényesítése,

minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben,

a gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása,

a hátrányos helyzetű gyermekek problémájának enyhítése.

A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekei számára biztosítjuk az

önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

18

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek

kielégítése. Ezen belül:

1. Az egészséges életmódra nevelés

2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

3. Környezettudatos nevelés

1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS:

Célunk: A gyermek egészséges életvitel igényének kialakítása, testi -lelki,

szociális fejlődésének elősegítése, egészségének megőrzése, védelmének

biztosítása.

A GYERMEKEK TESTI NEVELÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATAINK:

A gyermekek edzésének, mozgásigényeinek kielégítése

Ez a feladat a pszichés-szomatikus-szociális gondozás egységeként, a nap legnagyobb

részében mozgásos játék keretében valósul meg. Mindemellett a mozgásigény

kielégítése megvalósulhat még a pedagógus által tervezett mindennapos mozgás,

testnevelés foglalkozás, gyógytestnevelés és egyéb programok (júdó, néptánc, vízhez

szoktatás) keretében.

Pedagógusaink már a családlátogatás során ill. a kitöltött anamnézis lapok alapján

tájékozódnak a gyermekek szomatikus- és pszichés fejlettségéről, a speciális

szükségletekről, igényekről.

Ezek figyelembe vételével történik a csoportszobák mozgásfejlesztő eszközeinek, a

mozgásos játékok eszközkészletének összeválogatása, az alapvető szabályok

kialakítása.

A nevelési év során az időjárástól függően, rendszeresen a szabad levegőn

tartózkodunk.

A szervezet folyamatos edzését segíti az évszakok kínálta lehetőségekhez igazodó

szabadlevegőn tartózkodás, ill., a különböző kinti, aktív, mozgásos tevékenységek.

A gyermekek szervezetének edzése során a rendszeresség és fokozatosság elvét

érvényesítjük, pihenő időszakok közbeiktatásával. Figyelembe vesszük életkori

sajátosságaikat, egyéni képességeiket

Nyáron a gyermekeknek óvodánk adottságaihoz igazodva zuhanyozási, pancsolási ,

sarazási lehetőséget, vízpermetet biztosítunk.

Sétáink célja az ismeretek gyarapítása mellett a levegőzés, mozgásfejlesztés, a társas

kapcsolatok alakítása, az alkalmazkodó képesség fejlesztése, a helyes, biztonságos

közlekedés szabályainak elsajátítása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

19

Az egyéni szükségletekhez igazodó gondozás, komfortérzet kielégítése

Intézményi, azon belül csoportszinten törekszünk az egészség megőrzésére, fenntartására,

kiegyensúlyozására és megerősítésére. Ez megjelenik és tükröződik valamennyi nevelési

területen és nevelési feladatban, a napirendünkben, szokásrendünkben.

Munkánk alapja az egészséges gyermek állapota, de szót kell ejtenünk lappangó-beteg,

mozgásszervi, ill. érzékszervi problémákkal, idegrendszeri-pszichés gondokkal küzdő

gyermekekről is. őket gondozó, gyógyulást segítő, tudatosan tervezett nevelői folyamatban

kell foglalkoztatnunk.

Az alapvető higiéniai tennivalókra való szoktatás során célunk, hogy óvodásainkban

alakuljanak belső igénnyé, szokássá a személyi higiénés tennivalók ( önálló

mosakodás, kézmosás, WC-használat, bőr-haj-köröm ápolás, fogápolás, zsebkendő

használat, ruházat rendezettsége.

o Kiscsoportban: segítséggel, személyes támogatással, példamutatással.

o Középső csoportban: egyénhez igazodó segítségadással, egyre nagyobb

mértékű önállósággal.

o Nagycsoportban: figyelmeztetés nélkül, automatizáltan.

o A szoktatásban a legfőbb mérvadó a türelem és a tapintat.

o A tevékenységek céljához a felnőttek magyarázata, bemutatása, segítsége, a

gyermekek méretéhez, igényeihez igazodó eszközök segítenek eljutni.

o Az eszközöket fenntartói, ill. szülői segítséggel biztosítjuk: évente 2

alkalommal óvodai szinten egységes tisztasági csomag, nevelési ciklus

kezdetén csoportlétszámhoz igazodóan 2 garnitúra törölköző, fogmosó

felszerelés, saját fésű, nedves törlőkendő közösségi használatra, körömkefe.

A felnőtt bensőséges kapcsolata a gyermekkel a gondozási feladatok alapvető feltétele.

Így intézményünk dolgozói nevelési gyakorlatuk során gyermekekhez

hajoló, szociális biztonságukat megalapozó, képességeiket,

adottságaikat, törekvéseiket kibontakoztató, stressz elhárító,- elviselő,

harmonikus közösségi kapcsolataik kiépítését célzó szemléletet

tanúsítanak.

o Tisztában vagyunk azzal, hogy a hatékony egészségnevelési törekvéseinket

egységben, összefogottan kell a gyermekek érdekében végeznünk (szülők,

egészségügyi dolgozók, óvodai dolgozók). Szoros egységben az

óvodakezdéstől szülők és óvónők között.

o A minőségi javítást, a bipoláris kapcsolattá fejlődést szolgálják: anyás

beszoktatás, fogadó órák, szülői értekezletek, egészséghét szervezése,

faliújság, csoport e-mailek…stb.

Arra törekszünk, hogy összehangoljuk a családi és az óvodai szokásokat.

o Ezen szokások megismerése a családlátogatással, anamnézissel veszi kezdetét.

Erre építenek a folyamatos kapcsolattartási formák ill a nyitott, kérdésekre

váró, és válaszoló óvodapedagógusaink.

o Intézményünk a „Szülői kérdőívek” anonim válaszaiból követi nyomon az

„otthon” véleményét óvodánkról, dolgozóinkról, gyermekek-szülők légköréről.

o Az összehangolást elmélyítik a közös programok (családi nap, kirándulás,

szülői fórumok, versenyek, közös együttlétek…) ezeken a közös lehetőségeken

még több információt kaphatunk a gyermekről, így támaszkodhatunk a család

elsődleges szerepére a nevelésben, melyhez mi az empátiás készségeinket,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

20

differenciált-egyéni bánásmódunkat, felkészültségünket igazítjuk, a gyermek

életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó módszerekkel, eszközökkel.

A rendszeres gyakorlás és a jelzés módszere segíti a gyermekek én – képét, a szokások

alakítását, önállóbbá válását.

o A gyermekek egészségvédelme, gondozása, komfortérzetének javítása

tevékenységekben, gyakorlás útján építhető be a személyiségbe. Az

óvodapedagógusaink bemutatásai, magyarázatai, a gyakorlás módszerei segítik

az ismeretektől a jártasságig, majd a készségekig eljutni óvodásainkat.

o Eközben ismétlések, korrekciók jelzik szakaszonként, hogy éppen milyen

szinten áll az adott kisgyermek.

o Óvodánkban a kötelező és kötetlen tevékenységek, a felkínált eszközök,

módszerek sokasága, komplexitása, az udvari játékok, séták segítik a

gyermekeket abban, hogy szokások alakuljanak, önállóbbá váljanak.

Mindezekről pedagógiai nyomon követés (dokumentáció) készül

intézményünkben.

A dajkák az óvodapedagógusok segítőtársai a gondozási folyamatban.

o Az ő magatartási, viselkedési jellemzőik is példaként hatnak a gyermekekre,

befolyásolja meggyőződésüket, mintakövetésüket.

o Célunk, hogy óvodánkban a dajkák belső igényévé váljon ismereteik bővítése,

gazdagítása, a továbbképzéseken, bemutatókon való részvétel. Így tudnak az

óvodapedagógusainkkal partnerként együttműködni, a gyermekek mind

teljesebb fejlesztésében, nevelésében részesekké válni. Összehangolt,

egymásra építő, következetes feladatvállalással, humánus, emberközpontú,

gyermeki értékeket meglátó megfigyeléseikkel, tevékenységeikkel támogatják

a nevelőmunkát. Láthatóan és „láthatatlanul” erősítik a csoport légkörét, derűs,

nyugodt klímáját. Kiegyensúlyozott, gyakorlatias segítői mindennapjainknak,

hiszen a szokások, szabályok közvetítése, megerősítése elképzelhetetlen

nélkülük. Saját feladatkörükön túl, nevelőpartnerként kapcsolódnak be

mindazon feladatok végzésébe, melyek a csoport érdekeit szolgálják (ünnepek

lebonyolítása, terem díszítése, stb.)

A gyermekek öltözködésének az időjáráshoz való igazítása

A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni szükségleteit az

öltözködésben.

o Figyelmet fordítunk arra ki az izzadékonyabb, fázósabb, esetleg betegségből

tért vissza, stb.

o Az egyéni igények megismerése már a beszoktatás során elkezdődik. A helyes

öltözködési szokások kialakítása érdekében kérjük a szülőket a célszerű

öltözék biztosítására, mely biztosítja a gyermek számára a biztonságos, szabad

mozgást. A ruha súlya, hossza, a rétegek száma megfelelő legyen. A

gyermekeknek megtanítjuk, hogy ha fáznak, felvesznek még egy réteg ruhát,

ha melegük van, levesznek egy réteget.

o A túlöltöztetésből fakadó átizzadás veszélyére felhívjuk a szülők figyelmét, a

gyermekeket az edzettségük fokozásával tereljük a jó egészségi állapot

eléréséhez.

o Elvárásainkat a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, testi adottságaihoz

igazítjuk. Az öltözködésszokásainak kialakítás a azonban nagy mértékben függ

az óvónő-dajka közös „értelmezésén”. Óvodai szinten egységesen

PEDAGÓGIAI PROGRAM

21

fogalmazódik meg a szülők felé a kérésünk: fokozott önállóság támasztás

gyermekeikkel szemben.

Kérjük a szülőket, hogy jellel lássák el gyermekük személyes holmijait,

ügyeljenek annak tárolására és kövessék nyomon azok meglétét-

hiányát. Gondoskodjanak váltó ruházatról, de intézményi szinten mi is

biztosítunk „pót-ruhákat”, melyek esetileg használhatók, majd vissza

kell adni kitisztított formában.

A cipők, váltócipők használatának jellemzői egységesen: egészséges

lábboltozat- lábtartás biztosítása, jellel ellátottság. Balesetvédelmi okok

miatt javasoljuk a papucs használatának a mellőzését.

Gondoskodunk a gyermekek ruháinak megfelelő tárolásáról.

o Óvodánkban minden gyermeknek külön öltözőszekrénye van. Ebben tárolják a

szülők a gyermekek ruházatát. A szekrények rendjét a szülőkkel megbeszéljük,

valamint ábrával is illusztráljuk (a jelzés minden csoportban ugyanaz).

o Az utcai, ill. udvari cipőknek csoportonként külön cipős polc van, a benti cipők

a szekrényekben vannak.

o A vizes, beleizzadt ruhadarabok szárításáról gondoskodunk.

o A dajka nénik takarítják a szekrényeket, de a szülő feladata azok rendszeres

kiürítése, és tiszta ruházattal történő feltöltése (csak annyi amennyire szükség

van).

Az öltözködés helyes sorrendjének elsajátításához a jelzés módszerét alkalmazzuk.

o Már kiscsoport kezdetén finoman, de határozottan tolmácsoljuk a szülői ház

felé az öltözködés helyes sorrendjére vonatkozó elképzeléseinket. (levetjük a

kabátot, sapkát, kibújunk a lábbeliből, polcra – ha vizes a kikészített plédre,

csepegtető tálcára tesszük - és nekilátunk az otthoni ruha átcserélésének

óvodai játszóruhára.

o Figyelem felhívás történik: családlátogatáskor, anyás beszoktatáskor, napi

szinten egyénileg, szülői értekezleteken, ill. csoportonként elhelyezett ábrák

segítségével.

o 4-5-6 éves gyermekeinknél napi tevékenységekben, játékokban (dramatikus,

egyéb…) is lehetőség van az öltözködés helyes sorrendjének gyakorlására,

megerősítésére.

Kialakítjuk a rend iránti igényét az öltözködéssel kapcsolatban.

o Első számú feladatunk az öltözködéssel kapcsolatos szokások, szabályok

következetes betartatása..

o Megtanítjuk a ruházat esztétikus összehajtását, megfelelő helyre történő

elrakását. A kicsiket személyes példával erősítjük.

o Rámutatunk arra, hogy így, a szekrényben könnyebb az eligazodás.

o Felhívjuk figyelmüket, hogy ruhájuk, cipőjük tisztaságára ügyelnek. A

lábtörlőt, szükség esetén a sárlehúzót használják. Biztonságukat a bekötött

cipőjük is segíti.

o Télen a csizmákat a bejáratnál leveszik, ezzel is megelőzve az elcsúszásokat a

folyosón.

o S nem utolsó sorban: önmagunkkal nevelünk! Mi felnőttek minden nap tiszta,

vasalt ruházatban jelenünk meg a gyermek, szülő előtt.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

22

A pihenés feltételeinek megteremtése

Az óvodás gyermek fejlődésének lételeme a pihenés – ezt az elvet szem előtt tartva

képviseljük a gyermek érdekét. Ehhez a családlátogatás és az anamnézis adja az alapot, és

erre épül az óvodai megfigyelés és tapasztalat.

A pihenés alatt nyugalom, a kellemes környezet fenntartása a cél, ezért a belső és külső

ingerek minimalizálásával teremtjük meg a feltételeket.

Megfelelő méretű fektetők, saját jellel ellátott lepedők (aki nem ágytiszta, annál vízálló

huzat), otthonról hozott alvós játékok, textil engedélyezése, saját takaró( nyári és téli),

életkornak megfelelő mesék hallgatása, altatózene, relaxációs zene biztosítása, óvónői

ének, dúdolás teszik kellemesebbé a pihenést. A felsíró kicsik megvigasztalásával is a

pihenés zavartalanságát biztosítjuk

Óvodánkban két hetente történik az ágyneműk cseréje, tisztítása.

A toalett használata alvásidőben is biztosított.

Az egyéni alvásigények figyelembe vételével biztosított a fokozatos ébredés. A nem

alvó gyermekek előbb kelhetnek fel, nézegethetnek könyvet, rajzolhatnak.

( 5 éves kortól, nyugalmas 40 perces pihenés) Egyetlen elvárásunk van: Hagyják

aludni alvó társaikat!

Az egészséges táplálkozásról való gondoskodás

Elsősorban a táplálékot biztosító konyha feladata, amelyet a szülők segítségével

naponta ( a faliújságra kihelyezett gyümölcs naptár segítségével napra pontosan

követhető) kiegészítünk gyümölcsök, zöldségek fogyasztásával. Ezt a gyermekek a

délelőtt folyamán fogyasztják, elsősorban a dajka néni előkészítésében. Középső – és

nagycsoportban már maguk a gyerekek is szeletelhetnek, tisztíthatnak gyümölcsöt, és

ízlésesen elhelyezhetik egy tányéron, ezzel is megteremtve a „látvány – illat

harmóniát”.

A heti étlap közzététele lehetővé teszi, hogy a családi étrend kiegészítője lehessen az

óvodai étkezésnek.

Folyadék egész nap a gyermekek szükséglete szerint rendelkezésre áll. A

folyadékpótlás alapját képezik: a víz – zöldség- és gyümölcslevek.

Ügyelünk arra, hogy az ételek fogyasztása mindig jó hangulatban történjen.

Lehetőségük van étkezés közben is halkan beszélgetni asztaltársaikkal. Így lehetőség

nyílik az ételek nevének, ízének, színeinek, összetételének megbeszélésére.

A kulturált étkezési szokások alakítása az óvodába lépés kezdetétől történik, ennek

alapja a terítés és a tálalás esztétikája a csoportban. A szépen megterített asztalon

elhelyezett kis kosarak, szalvétatartók, poharak, tányérok növelik az étkező gyermek

étvágyát.

o Az étkezésekkor elfogadjuk az egyéni különbözőségeket ( nem kívánja, több

folyadékot szeretne… stb.) azonban pici „kóstoló” szolgál az étel ízének

megismerésére.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

23

o Az étvágytalan vagy falánk természetű gyermekekre külön figyelmet

fordítunk. A falánkság mögött gyakran valamilyen probléma rejtőzik, így a

szülőkkel konzultálva a korszerű, egészséges táplálkozás szokásának

elsajátítására törekszünk, az optimális ételadagokat betartva.

Új ízek, ételek megismertetését különösen fontosnak tekintjük. Ennek érdekében

újszerű margarinkrémeket, salátákat készítünk. Egészséghéten egzotikus zöldségekkel,

gyümölcsökkel ismerkedünk.

A korszerű táplálkozás népszerűsítésére recepteket ajánlunk otthoni elkészítésre.

o A konyha vezetőjével folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, a fenntartó az ételek

minőségét rendszeresen ellenőrizteti.

Betegségek, balesetek megelőzése

A feladat megvalósításában arra törekszünk, hogy a szülők csak egészségesen hozzák

gyermekeiket óvodába. Ennek érdekében már a családlátogatás alkalmával

információkat gyűjtünk a gyermekekről, majd erre építjük a szülői értekezleteken

elhangzó tájékoztatást. Felhívjuk figyelmüket a gyakran előforduló járványos, ill. eseti

megbetegedések jellemzőire, az ezekkel kapcsolatos közösségi szabályokra,

előírásokra. Csak egészséges orvosi igazolással rendelkező gyermeket lehet a

közösségbe hozni.

Az óvodában történő megbetegedés esetén, telefonon értesítjük a szülőket, magas láz

esetén lázcsillapítót alkalmazunk, igyekszünk elkülöníteni a gyermeket a szülő

megérkezéséig.

Nagy figyelmet fordítunk az óvodában előforduló balesetek megelőzésére. A gyerekek

körében is, megfelelő módszerek és eszközök segítségével, október hónapban

balesetmegelőzési tájékoztatást tartunk. Folyamatosan ügyelünk a csoportszobai és

udvari játékok ellenőrzésére, karbantartására. A törött, sérült eszközöket kivonjuk a

játékból.

o Csoportonként évente frissítjük az eü. doboz tartalmát. Kirándulások

alkalmával is visszük magunkkal a szükséges eü-i felszerelést, ill a szülők

telefonszámait.

Ennek érdekében játékos módon egészségvédő ismereteket és balesetmegelőző

magatartási szabályokat közvetítünk gyermekeink részére. Az egészségvédő

ismereteket, magatartási szabályokat az évszakok váltakozásához igazítjuk.

A balesetmegelőzési ismeretek és közlekedési szabályok erősítését a

nagycsoportosoknak ajánlott „Ovi-zsaru” program keretében is taglaljuk.

A közlekedés szabályait játékos módon és a közlekedések alkalmával gyakoroltatjuk.

A fertőző betegségek megelőzése

A megelőzés (prevenció) érdekében a személyi higiénia elsődleges szerepét emeljük

ki, s ehhez járul még az óvónői higiénés kontroll (ellenőrizni a bőr, a haj, a ruházat

tisztaságát)

o Pl: fejtetvesség esetén tapintatosan jelzünk a szülőnek és négyszemközt

segítjük tanácsainkkal, javaslatainkkal.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

24

o Szezonális, járványos időszakokban fokozatos szellőztetéssel, aroma-lámpa,

légtisztító eszközök használatával segítjük elő a környezet higiéniájának

megtartását. Ilyenkor gyakoribbá tesszük a játékeszközök fertőtlenítését.

Nyáron, ha fürdési lehetőség van, a vizet fertőtlenítjük.

A kisebb egészségi rendellenességek korrekciója

Elsősorban a testtartási rendellenességek megelőzésére vonatkozik, amelyekre lehetőség a

mindennapos testneveléseken adódik.

Ennek érdekében megfelelő ruházatot, lábbeli kérünk a szülőktől a gyermekeiknek.

Meggyőzzük őket, hogy a papucs a lúdtalp kialakulását elősegíti.

A helyes testtartás kialakítását fejlesztő mozgással, egyenes fekvőhelyek biztosításával érjük

el. A mindennapos mozgás anyagába beépítünk 3-4 testtartásjavító, lábboltozat erősítő

gyakorlatot, játékot.

Intézményünk akadálymentesített, így mozgáskorlátozott, gyengénlátó, nagyothalló

gyermekek ellátása is biztosított.

Óvodánkban szakvizsgázott kolléganőnk gyógytestnevelést is tart. Segítségét szülők és

kollégák is kérhetik.

Lelki rendellenességek vagy viselkedésformák, gyermekbántalmazás vagy deviáns viselkedés

okait feltárjuk. Enurézis, enkoprézis, ingerlékenység, sírás, agresszivitás, passzivitás,

félénkség, visszahúzódás, kapkodás, figyelmetlenség, tikkelés, bevizelés, beszékelés,

maszturbálás is fellelhető a csoportokban. Ezek észlelésekor családlátogatás, tapintatos,

egyéni beszélgetések segíthetnek az okok felderítésében, a megfelelő szakember

megkeresésében. Intézményi és csoport szinten is a megóvás, a megszégyenítéstől való

tartózkodás az alkalmazott nevelési eljárás óvodánkban.

Gyermekbántalmazás nyomainak felfedezése esetén az óvoda gyermekvédelmi

megbízottjával közösen keressük a megoldást.

Látás-, hallás zavarral, beszédhibával küszködő gyermekek számára nevelési-fejlesztési

szakemberek, orvosok segítségét kérjük.

Esetmegbeszéléseken a gyermek nevelésében közreműködő szakemberekkel közösen a

megoldás keresésével kiemelten foglakozunk.

Lelki egészségfejlesztésre, nevelésre vonatkozó feladataink

Az óvoda pszichés klímájának megteremtése során olyan halk, nyugodt, biztonságot

sugárzó légkört alakítunk ki, mely „védőhálóként” veszi körbe a megannyi miliőből

érkező, egyedi sajátosságokat hordozó gyermekeket. Ez a pszichohigiénés nevelés

áthatja a mindennapos nevelőmunkát, legfontosabb célja a pszichés egészség

fenntartása, a pszichés sérülések megelőzése. Ennek feltétele a gyermekek életkori

sajátosságainak megfelelő napirend összeállítása. Többek között az anyás beszoktatás

lehetősége is segítségünkre van az óvodai élet első napjaiban a gyermekek

biztonságérzetének kialakításához. Igyekszünk kompenzálni, korrigálni az esetleges

sérüléseket, megfelelően alkalmazott közösségi és egyéni választható

tevékenységekkel, dramatikus- mentálhigiénés játékokkal.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

25

A pszichés sérülések megelőzése, kivédése, amelynek feltétele minden óvodai dolgozó

pozitív attitűdje a gyermekkel szemben. Nevelőmunkánk folyamatában nagy figyelmet

fordítunk a félelem – szorongás feloldására, az agresszió kivédésére. Ennek érdekében

a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk a gyakorlatban: nyugodt,

kiegyensúlyozott nevelői és dajkai magatartás, empatikus reakciók a gyermek aktuális

érzelmeire vonatkozóan, kevés kötöttség és tilalom a mindennapokban. Legfontosabb

feladatunknak a problémák kibeszélését, megbeszélését, az érintett gyermek

tevékenységbe való bevonását tartjuk.

A gyermekek érzelmi, akarati életének alakítása érdekében játékos módon segítjük az

egészséges viselkedés képességeinek fejlesztését, társkapcsolataik alakulását.

Személyiségük szabad kibontakoztatásához biztosítjuk a feltételeket. Az életre

nevelünk. Elsődleges célunk nem a konfliktusok elfojtása, hanem ezek kezelése a

közösség szabályainak betartásával.

Az önkéntesség, önállóság és aktivitás biztosítása a játékban megteremti a személyiség

szabad kibontakozását. Mindezek feltételezik az óvónői pozitív, jutalmazó,

megerősítő módszereket és az önmegvalósításhoz kapcsolható követelménytámasztást.

Valamennyi csoportunkban azon fáradoznak pedagógusaink, hogy a társas

kapcsolatok harmonizációját megteremtsék, hogy a gyerekek érezhessék,

megtapasztalhassák „egyediségüket – értéküket”.

Ezt segítik a dramatikus, mentálhigiénés játékok, mesék, diafilmek, bábozások,

családjátékok, stb.

A gyermekek fizikai, lelkiállapotát figyelemmel kísérjük, és ha kedvezőtlenül

változik, megkeressük a legmegfelelőbb eljárást annak javítására, Éreztetjük velük

elfogadásunkat, szeretetünket, bizalmunkat és, tudatosítjuk bennük, hogy mindig

mindenben segítjük.

Játékos módok alkalmazásával az egészségre káros szokások kialakulásának

megelőzésére nevelünk. (drog, alkohol, dohányzás) a családi miliő felé a meggyőzés,

kötetlen beszélgetések nyújthatnak alapot, ill. a szülői értekezleteken szakemberek

rövid előadásai, szakirodalom ajánlása jelenthet segítséget.

A gyermekeket erősíti az „Ovi-zsaru” program ide vonatkozó része is, valamint

bábokkal vagy óvónői dramatizálással előadott műsor is.

Szociohigiénés nevelésre vonatkozó feladataink

A gyermeki személyiség önkibontakozásának biztosítása, konfliktushelyzetek

megoldására szolgáló technikák megismertetése, bizonyos feszültségek elviselésére

való nevelés – sokféle dramatikus játék szervezése által biztosítjuk a feladat

megvalósítását.

Segítőkészségre, együttérzésre, a „másság” elviselésére nevelünk.

Az egészségügyi szolgálatokkal való folyamatos kapcsolattartás

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító Egészségügyi

Szolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

26

A védőnő látja el a gondozó munkát, ő a legközvetlenebb munkatársunk a gyermekek

egészségvédelmének biztosításában.

Az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és

hallásvizsgálatát végzik.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére :

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan,

felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat.

Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt.

Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak és vizet töltenek a

kancsóból.

Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.

Étkezés közben halkan beszélgetnek.

Segítség nélkül, önállóan öltöznek.

Ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

Ruhájukat ízlésesen, összehajtva a polcukra helyezik.

Környezetükben igyekeznek rendet tartani.

Figyelnek saját külsőjükre, megjelenik a szépre való törekvés.

2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI, ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

Célunk: érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derűs, szeretetteljes légkör

megteremtése. A családi nevelés kiegészítése. A gyermek szocializációjának

segítése. Az alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulása, amelyek

az együttéléshez szükségesek.

Az óvodapedagógusi feladataink az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés területén:

Az óvodai élet komplex szervezésével biztosítjuk, hogy a gyermekek erkölcsi és

akarati tulajdonságai sokoldalúan fejlődjenek.

Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedési és magatartásformákat beépítjük a

gyermekek viselkedésébe.

Megteremtjük az érzelmekre épülő, szeretetteljes, barátságos, biztonságos légkört, a

közös élmények sokoldalú, együttes feldolgozásának lehetőségét.

Tevékeny óvodai életet alakítunk, ugyanakkor kerüljük a túlzott ingereket,

élményzsúfoltságot, a cselekvésekben is nyugalmat biztosítunk. A gyerekek élettereit

PEDAGÓGIAI PROGRAM

27

igényesen, átgondoltan alakítjuk, a bútorok elrendezésével egyszerű és áttekinthető,

elkülönülésre is alkalmas belső teret alakítunk ki, melyek a gyerekek igényei szerint

bármikor átalakíthatóak. A csoportszobát részekre tagoljuk:

babasarok, építősarok, természetsarok, mozgásos sarok, ábrázoló sarok, mesélős-,

pihenős sarok.

A csoportszobában minden gyereknek biztosítunk olyan helyet, ahol a „kincseit”

tárolhatja. A textileket, szőnyegeket és egyéb kiegészítőket (képek, díszítő elemek)

úgy válasszuk ki, hogy harmonikusan illeszkedjenek egymáshoz. A csoportszobát

aktuálisan az évszakoknak, ünnepeknek, jeles napoknak megfelelően dekoráljuk.

Dekorációként felhasználunk:

Gyermekmunkákat

igényes fotókat, illusztrációkat

óvónők és gyerekek által közösen készített termésfüzéreket, termés és

gyümölcstálakat, valamint növényi és virág kompozíciókat

az ünnepkörnek megfelelő jelképeket (pl.- kokárda, zászló…)

A díszítő elemeket a gyermekeknek megfelelő szemmagasságba helyezzük el. Az

összetartozás érzésének erősítése érdekében csoportjelképeket alkalmazunk (póló,

zászló, csatakiáltás, báb…).

o Ebben az érzelmi biztonságot nyújtó környezetben biztosítjuk a gyermekek

képességeinek, tevékenység-szükségleteinek kibontakozását. A közös

élmények együttes feldolgozását ismertetjük a családokkal segítve ezzel az

intervenciós gyakorlatot, pozitív hatást gyakorolva a családi szokásokra.

Közös élményeken alapuló pozitív érzelmi kapcsolatot alakítunk ki gyermek-gyermek

és gyermek-felnőtt között az óvodába lépés első napjától az óvodáskor végéig.

Már óvodába lépés előtt felvesszük a családokkal a kapcsolatot, júniusban szülői

értekezletet tartunk a leendő óvódás gyerekeknek. A nyár utolsó hónapjában esedékes

családlátogatáson ismerkedünk leendő óvodásaink szokásaival, s anyás beszoktatással

biztosítjuk a lehetőséget a zökkenőmentes óvodakezdéshez.

Biztosítjuk az anyás befogadást, elfogadjuk az otthonról hozott kedvenc játékaikat,

tárgyaikat, a régi óvodásokkal ajándékot készítünk az új gyermekek fogadására. A

befogadási folyamatban részt vesz mindkét óvodapedagógus, a dajka, a szülő. Ez idő

alatt a gyermekek az óvodai szokásoknak megfelelően végzik a mindennapi

tevékenységeket.

Ismétlődő, közös, örömteli tevékenységeket, ünnepeket szervezünk, amelyek

beépülnek nevelésünk hagyomány-rendszerébe, és mélyítik az összetartozás élményét.

Nevelési folyamatunk alapritmusát az évszakok változása adja

meg. Ezeket a

hétköznapok és az ünnepek tagolják. Az ünnepek szinte magukba

sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit. Hagyományaink,

ünnepeink az összetartozás, a közösségi érzelmek alakulásában

jelentős szerepet töltenek be. Ezek szervezésében,

előkészítésében koruknak megfelelő tevékenységekkel a

gyermekek is részt vesznek, s az események tartalmától függően

a szülők is aktívan közreműködnek. Az érzelmi előkészítés és az

örömteli várakozás kiteljesedése maga az ünnepi együttlét.

Hagyományaink, ünnepeink a szülők javaslatainak figyelembe

vételével

együttműködő támogatásukkal és szervezésükkel valósulnak

meg.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

28

o az alábbi ünnepeket és hagyományokat tarjuk az óvodában

Nemzeti ünnep: 1848 márc. 15.

Hagyományos ünnepek, néphagyományok:

Szüret, Márton nap, Mikulás, Karácsony,

Medve hét, Farsang, Húsvét, Anyák napja,

Gyermek nap, gyerekek születésnapja,

Nagycsoportosok búcsúztatása

Jeles napok: Állatok világnapja október 04,

Víz világnapja március22,

Föld napja április 22, Madárkarácsony

Az óvoda és család közös rendezvényei:

családi nap, madárbarát munkadélután,

karácsonyi munkadélután, egészséghét,

évzáró ünnepség

Újra papír világnap Március 1.

Stabil szokás- és szabályrendszert alakítunk ki, amely a gyermekek fejlettségéhez

alkalmazkodik.

Együttjátszás, együttműködés, együttdolgozás során folyamatosan alakítjuk,

gyakoroltatjuk a különböző szituációkban megjelenő viselkedési szokásokat.

Ezen területek fejlesztését segítik az óvodapedagógusok által felkínált dráma- és

szituációs játékok.

Segítjük megtanulni a kritika mások számára elfogadható formában történő

kifejezésének módját a kritikát elfogadni

Észrevetetjük, hogy a közös tevékenységekben együttműködő társak sokféle

egyéniségek, egymástól eltérő, saját kulturális környezetből származó értékeket

közvetítenek

Fontosnak tartjuk nevelőmunkánk tartalmának megvalósításán keresztül a szociális

érzelmek (együttérzés, segítőkészség, szeretet, örömszerzés, kötődés, őszinteség,

türelem, tolerancia, tisztelet, önzetlenség, igazmondás) kialakítását. Elfogadó, támaszt

nyújtó magatartásunkkal ösztönözzük a gyermeket az utánzásra, a mintakövetésre.

A gyermekek viselkedéskultúrájának fejlesztésében hangsúlyozzuk a felnőttek

modellszerepét: a gyermekek érezzék, majd tudják, a felnőttek mit és miért tartanak

helyesnek, mit várnak el tőlük. A gyermekek elé olyan óvónői modellt állítunk, aki

példaképül szolgál, és közvetíti azon erkölcsi tulajdonságokat, amelyek az együttérzés,

a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség, a különbözőség iránti megértés

kialakulását segíti a gyermekben.

Elfogadó magatartásunkkal segítjük a gyermekek egymáshoz való közeledését,

nyitottságát, elfogadását.

Átgondolt szokásrendszerben, felesleges korlátozásokat, fegyelmezéseket elkerülve

alakítjuk a gyermekek illemtudó magatartását, empátiáját.

Segítjük, képviseljük a társas együttélés szabályait:

óvodába érkezéskor és távozáskor köszönjenek

egymásnak

legyenek türelmesek egymással, hallgassák végig

egymás mondani valóját

udvariasan viselkedjenek egymással, használják

a köszönöm, kérem, légy szíves szavakat

PEDAGÓGIAI PROGRAM

29

érezzék meg a másik gyermek bánatát, örömét,

örüljenek a másik sikerének, érdeklődjenek

mások iránt (hiányzó társak iránt érdeklődjenek)

találjanak örömet a tevékenységeikben, ne

zavarják a másik gyermek tevékenységét, elemi

szinten kontrollálják viselkedésüket

gyakorolják a harag tettlegességtől mentes

kinyilvánítását

séták, kirándulások, utazások alkalmával ne

hangoskodjanak

segítsenek társaiknak, ha arra rászorulnak

igyekezzenek örömet szerezni másoknak

a felnőttek és a társak munkáját becsüljék meg

Az óvoda minden dolgozójának kommunikációját, bánásmódját, viselkedését úgy

alakítjuk, hogy követendő minta legyen a gyermekek számára.

A különböző szociokulturális helyzetű családokból érkező gyermekek fejlődését,

változását, a különböző megfigyelések, diagnosztikus eszközök alkalmazásával

felmérjük és folyamatosan figyelemmel kísérjük. Eltérő szokásaik beillesztése

családias, harmonikus, derűs, elfogadó légkörben történik. Óvodapedagógusként a

megértést, elfogadást és az előítélet-mentességet tartjuk a legfontosabbnak.

Igénybe vesszük a gyermekvédelmi felelős segítségét illetve az óvodai nevelés

folyamatában a fent megfogalmazottak alapján elősegítjük, hogy meglévő hátrányai

csökkenjenek.

Segítjük az átlagostól eltérő képességű (kiemelt figyelmet igénylő), illetve eltérő

személyiségvonásokkal rendelkező gyermekeket. Fontosnak tartjuk, hogy a

szocializációs folyamat során érezzék magatartásunkban az elfogadást.

Erősítjük a felnőttekkel, társakkal való kapcsolatfelvétel igényét, a pozitív felnőtt- és

társas kapcsolatok alakulását. A gyermekcsoportokban kialakulnak a közösségi

együttélés szabályai, amelyekhez igazodik az egyén. Alkalom nyílik az egymáshoz

viszonyításra, amely szükséges a valóságos énkép kialakulásához, az énhatárok

megtapasztalásához.

Kialakítjuk, erősítjük a társakért, a csoportért érzett felelősségtudatot. A mindennapok

során alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek különböző helyzetekben más

csoportokkal együttműködhessenek az egész év folyamán.

Óvodás gyermekeinkben a felelősségtudat érzését csoportalakító játékokkal, közös

előadások alkalmával, közös, átjárható udvarrészek használatával, a kicsik óvásával, a

nagyok búcsúztatójával, közös versenyekkel erősítjük. A világnapok alkalmával

szervezett játékok (állatok vn., Föld vn.,) segítik az óvodán belüli illetve a csoporton

belüli összetartozás érzését.

Segítjük a barátságok alakulását, az érzelmileg átélt, közös tevékenységek

megvalósulását, amelynek során a gyermekek megtanulják felmérni saját helyzetüket

a csoportban, képessé válnak önálló helyzetmegoldásra felnőtt segítsége nélkül.

Mintaadással, tapasztalatok nyújtásával megalapozzuk a gyermekek környezettudatos

viselkedését.

Óvodánk a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segítjük a gyermeket, hogy

megismerje szűkebb (pl.- Kastélymúzeum, könyvtár, állatmenhely, Tétényi fennsík…)

és tágabb környezetét (Állatkert, Medvepark, Humusz ház,…), amely a hazaszeretet és

a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az

emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

30

Kirándulásaink, sétáink időpontjait igyekszünk úgy tervezni, hogy minél több időt

tölthessünk a szabadban.

A gyermekek véleményét kikérjük, javaslataikat figyelembe vesszük a kirándulások,

séták tervezésekor.

Az előkészületek során beszélünk az úti célról, mit fogunk csinálni, mit viszünk

magunkkal és arról is, hogy milyen viselkedési szabályokat kell betartani.

Mintaadással, tapasztalatok nyújtásával megalapozzuk a gyerekek környezettudatos

viselkedését.

Biztosítjuk, hogy felnőtt és gyermek aktív és kölcsönös kapcsolatában a

lehetőségekhez mérten a gyermekek is beleszólhassanak az óvodai élet szervezésébe.

Kiemeljük szakképzett dajkáink tapintatos, segítő, támogató, együttműködő szerepét.

Dajkáink a nevelési tervet megismervén a gondozási feladataikon túl segítik az

óvodapedagógus munkáját. Munkarendjük alkalmazkodik a csoport napirendjéhez,

részt vesznek a teljes nevelési folyamatban.

A tevékenységek során építünk a gyermekek belső motivációira, öntevékenységére.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen

jelentősnek tartjuk az óvoda együttműködő szerepét az ágazati jogszabályokban

meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

A már szakvéleménnyel rendelkező gyerekek fejlesztésében résztvevő

szakemberekkel felvesszük folyamatos kapcsolatot tartunk (utazó gyógypedagógus,

utazó logopédus).

Az óvónők a szakvéleményben leírtak alapján fejlesztési tervet készítenek (heti, éves),

a tanév végén pedig ez alapján értékelik a fejlődést.

3, ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS

Anyanyelvi nevelés:

Az anyanyelvi nevelés nem elkülönülő tevékenység az óvodai nevelés

rendszerében, hanem az egész óvodai élet folyamán, valamennyi tevékenységben

megjelenik. Ebben a fejezetben az anyanyelvi nevelés feladatait és lehető ségeit

rendszerezzük.

Célunk: A gyermek tanulja, gyakorolja, ismerje és becsülje meg, tudja használni

anyanyelvét.

Helye a nevelés folyamatában: Állandóan jelen van minden tevékenységben,

óvodába lépéstől iskolás korig.

Óvónőink feladatai a nevelés folyamatában:

3-4 éves korban:

Légzésgyakorlatok, beszédszerveket ügyesítő gyakorlatok, auditív - vizuális

emlékezetet fejlesztő gyakorlatok tervezése, játékos gyakoroltatása.

4-5 éves korban:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

31

A 3-4 éves korban nevelési feladatain túl - hallás, beszédhallás gyakorlatok

tervezése, gyakoroltatása.

5-6-7 éves korban:

A fentieken túl - a hangtani kódolást elősegítő gyakorlatok tervezése.

Valamint, korcsoporttól függetlenül az egész óvodáskor folyamán rendszeresen

a következők.

Felmérés gyermekenként: megfigyelés, irányított helyezetek, beszélgetés

kezdeményezése, célzott - egy bizonyos anyanyelvi fejlettségi szintre utaló

szimulációs játékok alkalmazása stb.

beszédértés

beszéd produkció

beszéd észlelés

beszédszervek állapota

hangzók képzése

A felmérés eredményeiből kiindulva állítja össze az óvónő a fejlesztés tartalmát

képező gyakorlatokat, játékokat, és gyermekenként a gyermek fejlődési szintjéhez

igazodva alkalmazza a következőket:

A fejlesztés tartalma:

játékos gyakorlatok a beszéd értés fejlesztésére,

a beszédprodukció fejlesztése - beszéd és kommunikáció, szókincs,

fogalomértés, mondatalkotás, - beszéd és gondolkodás,

a beszédészlelés fejlesztése,

a hangképző és egyéb beszédszervek ügyesítése,

a hangzási analízis- és szintézis fejlesztése - keresztcsatornák, auditív zártság,

auditív ritmus, auditív emlékezet, hangtani kódolás.

Modell-szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, jó kérdések feltevése,

átélés, szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta

artikuláció

A különböző tevékenységekből adódó lehetőségek felhasználása: új fogalmak,

szókincs-bővítés, mondatalkotás, folyamatos-összefüggő beszéd, helyes légzés,

értelemszerű tagolás, mondattípusok, beszédfegyelem, beszédmimika, tiszta ejtés,

jó artikuláció, magyaros hangsúlyozás, csoportos beszélgetés, metakommunikatív

elemek.

A beszéd észlelést, értést, produkciót, a beszédszervek ügyesítését, a hangzók

tiszta ejtését és elkülönítését célzó anyanyelvi játékok tervezése és alkalmazása.

Kommunikációt és önkifejezést fejlesztő játékok szervezése, tervezése és

alkalmazása, irányítása.

A fejlődés várható jellemzője óvodáskor végére:

a gyermek a beszédre figyel, érti,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

32

szókincse megfelelő ahhoz, hogy saját gondolatait, érzelmeit kifejezze,

képes összefüggően, összetett mondatokban beszé lni,

légzéstechnikája jó,

beszédfegyelme kialakult,

képes a feltett kérdésre értelemszerűen válaszolni,

a hangzókat tisztán ejti,

auditív és verbális emlékezete jó,

a magyar nyelvnek megfelelő ritmusban, lendülettel és hangsúllyal beszél,

kialakult az auditív zártság, az auditív ritmus, hangzókat képes kiemelni,

elkülöníteni.

Értelmi fejlesztés:

A kisgyermekkor a „nagy felfedezések korszaka, hiszen szeretnének mindent

megismerni, melyhez érzékszerveiket használják (tapintás, látás, hallás, szaglás,

ízlelés)

Célunk:

Legyenek képesek rendet teremtetni a tapasztalatokban, akarjanak és

tudjanak ezekről beszélgetni.

Szívesen hallgassák meg az óvónőik és társaik gondolatait, boldogan

beszéljenek, egészítsenek ki gondolatokat, ezáltal fejlődnek kognitív

képességeik.

Értelmi nevelés hangsúlyozott feladatai:

Az anyanyelvi fejlesztés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása

az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű.

A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése,

bővítése.

Az értelmi képesség és kreativitás fejlesztése.

Óvónőink feladatai az értelmi nevelés területén:

Igyekszünk megismerni a gyermekek érdeklődését, az előzetes élményeiket,

tapasztalataikat, tudásukat, és ezekre építjük az ismereteket is tartalmazó

tevékenységrendszert.

Megismerjük a ránk bízott gyermekek egyéni sajátosságait.

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük,

célirányosan bővítjük és biztosítjuk élethelyzetekben való gyakorlásukat.

A gyermekeknek változatos tevékenységeket kínálunk, melyeken keresztül

tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről, építve

érdeklődésükre, kíváncsiságukra.

Fenntartjuk a gyermeki aktivitást, alkotókedvet, beszédkedvet.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

33

A sajátos nevelési igényű gyermek számára is biztosítjuk az elfogadó,

fejlesztő környezetet.

Szakemberek segítségét kérjük munkánkhoz (fejlesztőpedagógus,

logopédus, gyógypedagógus stb.)

Lehetőséget teremtünk olyan helyzetekre ahol a gyermekek

vizsgálódhatnak, megbeszélhetik a jelenségeket.

A világ felfedezése közben ösztönözzük őket magyarázat keresésére.

A fejlődés nyomon követésének érdekében a fejlődési naplókban az egyéni

fejlesztéseket tervezzük, az eljárásokat rögzítjük.

Az értelmi képességek fejlesztését szem előtt tartjuk.

Képességfejlesztési lehetőségek:

Fejlődik:

nagymozgásuk, szem-kéz koordinációjuk, finommozgásuk; érzékszerveik

működése tökéletesedik,

észlelésük: látási, hallási, tapintási stb.; ezek differenciálódnak,

értelmi képességeik: emlékezetük, figyelmük, koncentrálóképességük,

gondolkodásuk, megfigyelőképességük,

fejlődnek verbális képességeik, gazdagodik szókincsük, nyelvtanilag

helyesen beszélnek, nő a beszédkedvük,

érzelmi életük, önbizalmuk, önfegyelmük, kudarctűrő képességük,

önértékelésük,

képzeletük, kreativitásuk, alkotóképességük,

ritmusérzékük, hallásuk,

igényességük, esztétikai érzékük,

tájékozódó képességük térben és időben,

beszédfegyelmük.

hangszerekkel, használatukkal, a néphagyományokkal, szokásokkal

ismerkednek, alakulnak a szülőföld, az emberek iránti pozitív érzelmek,

megszeretik a meséket, verseket, mondókákat, igénylik azokat.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

folyamatosan fejlődnek a gyermekek tanuláshoz szükséges kognitív

képességei,

ismereteik vannak környezetükről,

képesek megérteni a felnőttek és társaik beszédét, azokra értelmes válasszal

reagálni, újabb gondolatokat elindítani, viselkedésük tükrözi az egymás

figyelmes meghallgatásának illemszabályát,

a kapott feladatokat megértik, önállóan teljesítik,

kialakul a szándékos figyelmük, képesek a figyelemmegosztásra,

összpontosításra, megbízható válik az emlékezetük,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

34

felismerik az elemi ok-okazati összefüggéseket, rész-egész viszonyát,

tevékenységeikben gyakorolják,

gondolkodásuk fejlettségi szintje eljut az elvont, fogalmi gondolkodásig,

kialakul problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk,

kialakul a szabálytudatuk, felelősségtudatuk,

a tevékenységekben eszközhasználatuk kreatív, önálló,

megjelenik a siker, mint motiváló erő.

lV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVE

1. Napi és hetirend

2. Személyi feltételek

3. Az óvoda dokumentációi, a nevelés tervezése, ellenőrzés, értékelés

4. Az óvoda kapcsolatai

5. Óvoda és család együttműködése

1. Napi és hetirend

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend

biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtart amú párhuzamosan is

végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő

képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 -35 perces) csoportos

foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a

különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint

tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések

érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.

A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. fontos a tevékenységek

közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett

szerepét.

A napi és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.

A napirend kialakításánál (évszakhoz igazodva) figyelembe kell vennünk az

alábbiakat:

az óvoda belső elrendezését,

a gyermekek mozgásigényét, alvásigényét,

biztosítani kell, hogy az étkezésekre és az azzal kapcsolatos gondozási

feladatokra elegendő idő jusson.

A napirend feladata:

a gyermek egészséges fejlődésének biztosítása, megfelelő időkeretek

megjelölésével,

visszatérő ismétlődések szervezése az érzelmi biztonság megteremtésének

érdekében.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

35

Napirend szeptember 1-jétől május 31-ig

A

tevékenység

kezdete és

vége

A tevékenység megnevezése

Érkezéstől-

1150-ig

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb

szabadon választott tevékenység, testápolási

teendők elvégzése, folyamatos tízórai, az

óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenységben (5-35perces csoportos

foglakozás során) megvalósuló tanulás,

mindennapi testnevelés, testápolási teendők

elvégzése, öltözködés, udvari játék -

élményszerzés a szabadban.

1150-13h-ig Öltözködés, testápolási teendők elvégzése,

étkezés előkészítése, ebéd, testápolási teendők

elvégzése, pihenés előkészítés.

13h-

hazamenetel

ig

Mindennapi mese, pihenés, folyamatos felkelés,

testápolási teendők elvégzése, folyamatos

uzsonna, párhuzamos tevékenységek:

szabadjáték, egyéb szabadon választott

tevékenység, az óvodapedagógus által

kezdeményezett tevékenység

Nyári napirend június 1-jétől augusztus 31-ig

A

tevékenység

kezdete és

vége

A tevékenység megnevezése

Érkezéstől-

1150-ig

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb

szabadon választott tevékenység, testápolási

teendők elvégzése, folyamatos tízórai, az

óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenység, mindennapi testnevelés, testápolási

teendők elvégzése, öltözködés, udvari játék – jó

idő esetén testedzés (fürdés),

1150-13h-ig Öltözködés, tisztálkodási teendők elvégzése,

étkezés előkészítése, ebéd, testápolási teendők

elvégzése, pihenés előkészítése.

13h-

hazamenetel

ig

Mindennapi mese, pihenés, egyéni szükséglethez

igazított folyamatos felkelés, testápolási teendők

elvégzése, uzsonna, párhuzamos tevékenységek:

játék a szabadban, egyéb szabadon választott

tevékenység, az óvodapedagógus által

kezdeményezett tevékenység.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

36

A megfelelő, helyes életritmus kialakításánál nagy hangsúlyt kap a szokások

kialakítása, megalapozása. Nagyon fontos a jó szokások kialakítása, az igények

felkeltése mintaadással, megfelelő tevékenységek és időkeretek biztosításával.

A hetirend kialakításának elvei:

Nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré

csoportosítva, azt körbejárva dolgozza fel az élményeket, tapasztalatokat,

ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül.

2. Személyi feltételek

A nevelő munka középpontjában a gyermek áll.

A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége

meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában f ontos

feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató

attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem

pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai

nevelés eredményességéhez.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember

közreműködését igényli.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését,

a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az

óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és

a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg,

az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

3. Az óvoda dokumentációi, a nevelés tervezése, ellenőrzés, értékelés

Az óvodai nevelés tervezéséhez szükséges dokumentumok:

Az alapprogram

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja

Az óvodavezető és tagóvoda-vezető éves munkaterve.

Az Egyesített Óvoda és tagóvodák munkaközösségeinek terve.

A csoportos foglakozásban megvalósuló tanulás terve.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

37

A tagóvodák csoportonkénti nevelési, gondozási, tanulási terve (csoportnapló)

A tagóvodákban a gyermekek fejlődésének nyomon követő dokumentációja.

Célunk:

A gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését, egyéni fejlődési ütemét szem

előtt tartva a feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a tevékenységi köröket.

Óvodapedagógusi feladataink a nevelés tervezése területén:

A tervezés kiindulópontjának a gyermekcsoportot tekintjük.

A nevelés egészét a helyi lehetőségek alapos ismeretében gondoljuk át.

A nevelés a gyermek óvodába lépése pillanatától a hazamenetelig zajlik, ezért

mindegyik időszak ugyanolyan fontos.

A tervezést mindig megelőzi az anyaggyűjtés, amelyhez ötlettárat állítunk össze.

A teljes nevelési folyamat átgondolása számunkra alapvetően fontos, ugyanakkor

jelentős mértékben kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő

tapasztalataira.

A tervezés során a sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre

helyezzük a hangsúlyt.

Az éves nevelési, gondozási terv tervezésének fázisai: befogadási-, vissza szoktatási

tervet mindenkori nevelési év szeptember 1-ig készítjük el. Értékelés: mindenkori

nevelési év október vége, év végi értékelés június eleje.

A tagóvodák csoportonkénti csoportnaplóinak tartalma, a XXII. Kerületi Egyesített

Óvoda óvodai csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrendjében van rögzítve.

(Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program

megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében a VII., VIII.

fejezet, bizonylati albumban, az értékelési feladatok az intézményen belül fejezet,

csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrend címen)

A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távra, éves periódusokban

gondoljuk át. Az óvodapedagógus dönti el, hogy mit és hogyan kíván megtervezni.

Egyáltalán nem teszünk különbséget aszerint, hogy délelőtt vagy délután dolgozik

valaki.

A teljes nevelési folyamat átgondolása az óvodapedagógus számára alapvetően fontos

még akkor is, ha jelentős mértékben, kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a

gyermek meglévő tapasztalataira.

A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal,

sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés segítségével tervezzük

meg.

Az óvodapedagógus önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése

során. A tervezés éppen olyan önálló és kreatív munka, mint az anyaggyűjtés, a

tevékenységek átgondolása, vagy az anyag rendezése. A napirend biztonságot,

támpontot ad, és állandóságot jelent a gyerekek számára.

A napirend keretei: a korosztálynak megfelelő tevékenységek.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

38

Az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és írásban rögzítjük, mely

tartalmazza a gyermek fejletségi szintjét, fejlődésének ütemét.

A gyermekek érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődésének eredményét is –

szükség szerint, de legalább félévenként rögzítjük. Rögzítjük a gyermek fejlődését szolgáló

megállapításokat, intézkedéseket, javaslatokat is.

Az óvodáskorú gyermekek fejlődési naplójának tartalma:

A gyermekcsoport névsora, fejlesztést végzők neve és munkaköre (logopédus,

pszichológus vagy gyógypedagógus stb.).

A gyermekcsoport különböző területen történt mérése, és annak összesítő lapja.

„Gyermekek fejlődéséről a szülők tájékoztatásának nyilvántartása” című lapon

félévkor, és év végén dokumentálni kell a szülők tájékoztatását.

A „Nyilvántartó lap a szülők tájékoztatásáról” c. dokumentumban nyilvántartjuk a

tájékoztatás idejét./szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás, stb./

A gyermekek egyéni nyilvántartásának tartalma:

Gyermek neve, jele, gyermek oktatási azonosító száma, óvodába lépésének

időpontja/év, hó, nap/

A gyermek anamnézislapja

Környezettanulmányt /a családlátogatás tapasztalatai/, beszoktatás napjai/egy lapon

rögzítjük szeptember végén/.

A gyermek fejlődésének nyomon követése, a gyermek összes mérési eredményei az

óvodába lépéstől az iskolába lépésig.

„Tájékoztató a gyermek óvodai fejlődéséről, fejlesztési javaslat”, melyet az

óvodapedagógusok a nevelési évben két alkalommal írásban rögzítenek és fogadóórán

minden szülővel megbeszélik a leírtakat.

„Fejlesztési tervet ”, fejlesztési javaslat alapján. A gyermek fejlesztendő területeit,

fejlesztési módszereit és eszközeit jelöljük meg. Év végén a fejlesztés eredményeit, és

az esetleges további fejlesztést igénylő területeket határozzuk meg.

A gyermek embert ábrázoló rajzai, melyek minden nevelési év novemberében, illetve

áprilisában készültek.

Szakértői Bizottság felülvizsgálatának megállapításait, javaslatait.

Az ellenőrzés – értékelés – mérés

Az értékelés minden oktató-nevelő folyamatban döntő tényező. Az értékelés módja

befolyásolja a nevelő és a nevelt közti kapcsolatot, a pedagógiai folyamat

hatékonyságát.

A gyermek személyiségfejlődését alapvetően meghatározzák azok a visszajelzések,

melyek a környezetétől /társak, szülők, nevelők, / érkeznek hozzá. A legtudatosabb

visszajelzéseket óvodai életük legelején az óvodapedagógusoktól kapják.

A következő elvek szem előtt tartása alapfeltétele értékelésünk sikerességének.

Ha az értékelés rendszeresen és következetesen zajlik, a gyermek képessé válik

elsajátítani az ellenőrzési, értékelési szempontokat. Több pozitív tapasztalat után már

igyekszik eleget tenni az általa is megértett követelményeknek. Ezáltal

tevékenységében egyre nagyobb szerep jut az önértékelés szabályozó jellegének.

Természetesen a fent leírtaknak alapvető feltétele, hogy ezeket a szempontokat ne csak

megértse, hanem el is fogadja a gyermek. Ez csak akkor lehetséges, ha a

PEDAGÓGIAI PROGRAM

39

követelmények se nem túl magasak, se nem túl alacsonyak. Mindenkor a gyermek

életkorához, képességeihez és teljesítményszintjéhez kell igazodni, hiszen csak akkor

tudunk a számára is elfogadható elvárásokat megfogalmazni. Segítségünkre van ebben

az értékelés formatív, fejlesztő, szabályozó funkciója, amely a tanulás folyamatához,

annak korrekciójához ad segítséget, és feltárja a gyermek neveltségi szintjét, amihez

fejlesztési terveinket igazíthatjuk.

Az ellenőrzés, értékelés folyamatossága a pedagógiai tevékenység minőségi

garanciáját jelenti, főleg ha a pedagógus tudatosan és következetesen épít az ebből

nyerhető információkra.

Minél különlegesebb pedagógiai bánásmódra van szüksége egy gyereknek, annál

jobban ügyelni kell az értékelés módjára. Óvodánk magáévá tette és pedagógiai

programjában fel is vállalta az integrált nevelés eszméit. Magatartászavaros gyerek

bevonása az értékelésbe még nagyobb jelentőséget kap. Különleges bánásmódot

igénylő gyermek esetében az önértékelés, önérvényesítés realitását kell

megmutatnunk, egy egészséges „énkép” kialakítását elősegítenünk, a már esetlegesen

kialakult gátlásokat felszabadítanunk. Mindez az értékelés minősítő jellegének

háttérbe szorításával, és az ösztönző, motiváló jelleg előtérbe helyezésével érhető el.

Az egyéb indokok miatt hátrányos helyzetű gyermekünk értékelésénél is alapvető az

alapos, minden részletre ügyelő és kiterjedő, megfontolt, világos minősítés. Csak ez a

kifinomult értékelési rendszer teszi lehetővé, hogy a folyamatban résztvevő

valamennyi szereplő elégedett és sikeres legyen.

Az ellenőrzés - értékelés a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős

szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és

önértékelő képességet, önnevelésre késztet.

Az objektív, igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és

következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a gyermeket önmaga

teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell.

Az értékelés a gyermekeket egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható

maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra

építő.

Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető

irányelvek kellenek, csak az nem mindegy, hogy e korlátok kiépítéséhez milyen

eszközöket alkalmazunk.

A gyermekek fejlődésének nyomon követése, rögzítése a fejlettségmérő lapok alkalmazásával

történik. Számítógépes program segíti az adatok gyűjtését és feldolgozását. A program

megfigyelési szempontjai abban segítik az óvodapedagógust, hogy az óvoda mindennapi

életében, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljen a gyermek jellegzetes

viselkedésmódjaira. A megfigyelési szempontok segítségével könnyen kiszűrhetők a

Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, és a szükséges támogató nevelés egészen korán

elkezdhető.

Ezek a fejlettségmérő lapok a gyermeki fejlődés folyamatának magragadását teszik lehetővé

az óvodába lépéstől, az óvodáskor végéig.

A gyermekek megfigyelésének fő területei:

o Gyermekek testi fejlettsége, mozgásfejlettsége

o Érzelmi, erkölcsi magatartásuk, tulajdonságaik, szociális érettségük

PEDAGÓGIAI PROGRAM

40

o A nyelvi kifejezőkészségük, kommunikáció fejlettsége

o Értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,

gondolkodás)

A program 10 tevékenységi területen méri a gyermekek fejlődését.

Mindegyik tevékenységi terület 5-5 kritériumból áll.

Tevékenységi területek:

o Egészséges életmód alakítása

o Anyanyelv fejlesztése, mesélés-verselés

o Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc

o Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

o Külső világ tevékeny megismerése

o Tanulás

o Érzelmi-, erkölcsi-, és közösségi nevelés, szocializáció

o Munka jellegű tevékenységek

o Játék

o Mozgás

A fejlettségmérő lapok olyan szempontokat és feladatsorokat tartalmaznak, amelyek

idegélettani, fejlődéslélektani megalapozottságúak, de a gyermek mindennapi

tevékenységében előfordulók, az óvodapedagógus által játékosan mérhetők. Rutinos

teljesítésük csak óvodáskor végére várható el, illetőleg az iskolai érettség, alkalmasság

csak a rendszeres, jó megoldások birtokában állapítható meg. A mérés lehetőség

szerint természetes helyzetben – a feladathelyzetben – alkalmazott megfigyelésen

alapuljon, esetenként játékos egyéni vizsgálaton.

A fejlettségmérő lapok kitöltése, vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Így

már 3-4 éves korban képet kaphatunk arról, hogy a gyermekek közül kik azok, akik

várhatóan lassabb ütemben fognak fejlődni. A fejlődési ütemre, lemaradásra vagy

éppen a tehetségre utaló jeleknél az óvodapedagógusnak lehetősége van arra, hogy az

egyes gyermekeknél a lemaradt területek fejlesztését megcélzó játékokat beépítse a

gyermekkel való egyéni játékos foglalkozásokba, vagy a csoport nagyobb részénél

felfedezett hiányosságok korrigálására célzott játékokat, foglalkozásokat tervezzen.

Az értékelés és elemzés alapján történik a további feladatok meghatározása, melyek

alapján intézkedési illetve fejlesztési tervet készítünk akár a felzárkóztatás, akár a

tehetséggondozás érdekében. (Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a

pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek

kézikönyvében VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az

intézményen belül fejezet, a gyermek fejlődésének nyomonkövető mérési program

címen)

A nagyobb lemaradásoknál mindenképpen igénybe kell venni a Pedagógiai

Szakszolgálatok szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

41

A jutalmazás, fegyelmezés elvei

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény

megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos

viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg

kisgyermekkorban, éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni.

A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé

válásának megakadályozása, és a gyermek helyes irányba terelése.

Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp

ezért a gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete

alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek,

beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a

belső fegyelmezettséget.

A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást.

Az ilyen gyerekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó

felelősséget. Azzal, hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól,

megmaradva abban a gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni

mi helyes és mi nem. A személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni

akarja saját életének alakítását. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni

valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből

fakad. Az óvodában minden felnőtt minta és modell, a gyermekek viselkedésének

alakulásában.

“Amikor elérjük céljainkat nem az a jutalom, amit kapunk,

hanem az, amivé közben válunk.” (Andrew Matthews)

Hitvallásunk:

Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások

rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg.

Az értékelés fontos közösségalakító tényező.

Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett

formája, a biztatás, melyekkel megerősíthetőek a gyermeki magatartás helyes

megnyilvánulásai, kialakíthatóak a pozitív motivációk.

Jutalmazásnál figyelembe vesszük az egyéni erőfeszítéseket, az „első sikerek"

megszületését, a fejlődést.

Az óvodában a legegyszerűbb és legfontosabb jutalmazás a figyelem és a dicséret.

Alapelveink:

A jutalmazásnál mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát: minél kisebb a

gyermek, a jutalom annál személyesebb jellegű, kifejezi konkrétan a szeretetünket. (pl.

a gyermek megsimogatása, megölelése..)

A jutalmazásunk mindig a cselekvés mértékével arányos, átgondolt, tényleges

erőfeszítésért járó dicséret, elismerés.

A jutalmazás a cselekvés-tevékenység után közvetlenül történik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

42

Azt a viselkedést jutalmazzuk, amit meg akarunk erősíteni.

Célunk:

Az óvodai nevelésünk céljai által közvetített értékek megerősítése.

A gyermekek viselkedéskultúrájának alakítása: a jutalmazás tevékenység- és

magatartásszabályozó funkciójának érvényre juttatása.

A jutalmazás formái:

A gyermektől elvárható jobb teljesítményért egyéni dicséret, jutalom jár.

A gyermekcsoporttól elvárható jobb teljesítményért a közösséget csoportos

dicséretben, elismerésben lehet részesíteni.

Dicséret: személyes jellegű szeretet kifejezésétől egészen a példaként való kiemelésig.

Metakommunikációs eszközök:

Simogatás, cirógatás

Ölelés

Ölbevétel

Megerősítő pillantás

Elismerő mosoly

Elismerő tekintet

Fejbólintás

Megtapsolás

Verbális eszközök:

Személyre szóló dicséret

Csoport előtti dicséret, elismerés, megerősítés, bátorítás, ösztönzés, biztatás, példaként

kiemelés

Az egész óvodai közösséget érintő események után (sportverseny, rajzverseny.) az

egész óvodai közösség előtt dicséret, elismerés szóban, illetve kisebb jutalommal

Megelőlegezett bizalom (tudom, hogy te meg tudod csinálni, ügyes vagy…)

Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés célja:

Az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése annak feltárása, hogy milyen

mértékben közelítettük meg a Pedagógiai Programban kitűzött célokat, feladatokat. Az

ellenőrzés, értékelés a feladatok rendszeres, hibátlan és színvonalas teljesítésére irányul.

A szakmai-pedagógia munka ellenőrzése kiterjed:

A Pedagógiai Programban kitűzött célok teljesítésére és a feladatok megvalósítására

Az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok végrehajtására;

A gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek

megfigyelésére;

A szakmai dokumentumok ellenőrzésére

PEDAGÓGIAI PROGRAM

43

Az ellenőrzésen részt vesz a tagóvoda vezető, szakmai munkaközösség-vezető, a mérés-

értékelés munkaközösség vezető (teljesítményértékeléskor). /Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára

is kiterjed, akkor ő is részt vesz az ellenőrzési folyamatban./

Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése

A pedagógus önértékelés célja

Az értékelt személyek fejlődésének elősegítése. Iránymutatás ahhoz, hogy egyéni

céljai és az intézmény elvárásai összhangban legyenek

Az értékelés a teljesítmény mennyiségi jellemzőinek összegezése. (Az értékelés

szembesít az eredményekkel és a hiányosságokkal.)

A nevelőmunka értékelésének folyamata

A csoportlátogatást követő elemzésben és értékelésben mindazok részt vesznek,

akik az ellenőrzés során jelen vannak.

A gyakorlati munka elemzésekor elsődleges szempont az önálló munka

tiszteletben tartása, a pozitívumok megerősítése és az elfogadott elvek

számonkérése, amit a Pedagógiai Program összegez.

Az ellenőrzött óvodapedagógusok önértékelését – ami az ellenőrzési tervben

megfogalmazott szempontok alapján történik – követi a résztvevők elemzése,

értékelése, majd ezt követően kerül sor az óvodavezető véleménynyilvánítására.

A csoportlátogatást követően, már az ellenőrzési folyamaton kívül, az óvodavezető

– figyelembe véve a partnerek elégedettségét – meghatározott időszakonként,

illetve havi megbeszélések keretében, majd félévkor és év végén is értékeli az

óvodai nevelőmunka eredményességét, a dolgozók tevékenységét.

Az óvodapedagógusok a nevelési év végén, megadott szempontok alapján, az

egész évi tevékenységüket értékelik. A nevelési év értékelése alapján születik meg

az a testületi állásfoglalás, ami megadja a következő év ellenőrzési

tevékenységének alapvető szempontjait.

Mit értékelünk:

- Az óvodai csoportok dokumentumait

- A pedagógiai gyakorlatot

- A Pedagógiai Program megvalósulását a mindennapi nevelőmunkában

Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok az óvodában

Vezetői ellenőrzés értékelési rendszere

Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése

Az ellenőrzés és értékelés írásbeli dokumentumai

A szakmai pedagógiai munka ellenőrzése, nevelőmunka ellenőrzésének folyamata

Az óvodában folyó ellenőrzések területei

Az óvodai csoportok dokumentumainak ellenőrzés

A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése

A Pedagógiai Program megvalósulásának ellenőrzése

PEDAGÓGIAI PROGRAM

44

Külső ellenőrzés

Az intézmény működésének értékelése

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése

Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése

Az önértékelés célja

A nevelőmunka értékelésének folyamata

Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése

Az óvodai csoportok dokumentációjának értékelése

A pedagógiai gyakorlat

A Pedagógiai Program megvalósulásának értékelése

A nevelőmunka mérési rendszere

A gyermekek fejlettségének mérése

A gyermekek megfigyelésének fő területei

Feladatok a gyermekek mérésével kapcsolatban

Az intézmény működésének mérési rendszere

Az intézkedési terv és az intézményi munkaterv

A partnerkapcsolatok irányítása, koordinálása

Az intézményi működés belső rendje

Emberi erőforrások biztosítása fejlesztése

Kiválasztási és betanulási rend Továbbképzési rendszer működtetése

Teljesítményértékelés fogalma, tartalma, céljai

Ösztönző rendszer működtetése

Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása

Gazdasági erőforrások biztosítása

Eszközök, felszerelés, épületbiztosítás, munkakörnyezet biztosítása

Az intézmény működtetése

Beszerzési terv készítése

Gazdasági és pénzügyi folyamatok (Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését

és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek

PEDAGÓGIAI PROGRAM

45

kézikönyvében VII., VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az

intézményen belül fejezetben.)

Az óvoda – írásban történő – éves beszámolójának szempontjai:

Program célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység

Egészségnevelés, környezeti nevelés céljainak teljesítése

Az éves munkaterv feladatainak teljesítése

Szülői elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések

Gyermeki elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések

Pedagógusok és munkájukat segítő alkalmazottak elégedettség adatai és azokból

következő fejlesztések

Tehetséggondozás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei

Felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei

Dokumentált „csoportlátogatás ” tapasztalatai

A vezető ellenőrző tevékenységének tapasztalatai

Továbbképzéseken szerzett kompetenciák hasznosítása

Külső szakmai ellenőrzés eredményei és azokból következő fejlesztések

Pedagógus életpálya modell: minősítések eredményei, és azokból következő

fejlesztések

az óvoda kapcsolatrendszerének értékelése, különös tekintettel a családok és a

fenntartó irányába

4. Az óvoda kapcsolatai:

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését.

Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az

együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző

rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda,

illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok

sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az int ervenciós

gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés

előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai

szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok,

egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után

(iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás

formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A

kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.

Óvodánk kapcsolata a bölcsődékkel:

Az együttműködés tartalma:

Az óvónő tájékozódjon a bölcsőde életéről és működéséről.

Fokozatos ismerkedéssel igyekezzen az átmenetet zökkenőmentessé tenni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

46

Lehetőséget teremtünk a környező bölcsődék számára, hogy betekintést nyerjenek

az óvodai életbe, s hogy személyesen is megismerkedhessenek a leendő

kiscsoportos óvónők a gondozónőkkel és fordítva.

Lehetővé tesszük a bölcsődés gyermekek számára is, hogy társaikkal

belátogathassanak az óvodába, találkozhassanak leendő óvónőjükkel,

ismerkedhessenek az óvodai környezettel.

A kapcsolattartás módja és formái:

Az óvónő és a gondozónő közösen tervezze meg a szülőkkel és a gye rmekekkel

való kapcsolattartás formáit és lehetőségeit. A közösen szervezett

továbbképzéseket, munkaközösségi megbeszéléseket használják fel a tapasztalatok

elemzésére és értékelésére. Az óvónő a gyermekek óvodába lépése előtt tartson

tájékoztató szülői értekezletet. A kapcsolattartás formái: látogatások,

tapasztalatcserék

Óvodánk és az iskolák:

Az együttműködés tartalma:

Az együttműködés érdekében az óvónő ismerje meg az általános iskola nevelési

alapelveit, az iskola nevelési tervéből az első osztályra vo natkozó

követelményeket. Az óvónő lehetőséget ad a tanítóknak az óvodai élet

megismerésére. Az óvónő adjon tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről. A

gyermekek ismerkedjenek meg leendő tanítóikkal. Az óvónő a továbbiakban is

kísérje figyelemmel a gyermekek iskolai beilleszkedését.

A kapcsolattartás formái :

látogatások,

tapasztalatcserék,

tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési ütemétől, várható alkalmazkodási

nehézségekről,

értekezletek,

felhívjuk a szülők figyelmét az iskolalátogatási lehetőségekre.

Óvodánk és a közművelődési intézmények:

Az együttműködés alapelvei :

A közművelődési intézmények sajátos lehetőségeit úgy használja fel az óvónő,

hogy az elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. Az intézmények

kínálatából válogasson. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolatában

érvényesüljön a kölcsönös nyitottság.

Az együttműködés tartalma:

Az óvónő a különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezze meg az

ismerkedést a közeli közművelődési intézmények - könyvtár, művelődési ház,

múzeum, színház - épületeivel és funkcióival. Ez a tapasztalatgyűjtés tegye

színesebbé, örömtelibbé és gazdagabbá a gyermekek tevékenységét.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

47

A kapcsolattartás formái :

látogatás,

rendezvényeken való részvétel,

az óvónő részéről tájékozódás a programokról,

a szülők tájékoztatása a különböző lehetőségekről.

Óvodánk egyéb kapcsolatai

Az óvoda alakítsa ki tartalmi kapcsolatát a pedagógiai szakmai intézményekkel, a

nevelési tanácsadóval, a különleges képességet vizsgáló szakértői bizottsággal, az

egészségügyi szakszolgálatokkal (védőnő, orvos, logopédus, utazó fejlesztő -, és

gyógypedagógus), a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel (gyermekvédelmi

felelős, családsegítő szolgálat), és a programunkhoz kapcsolódó plusz

mozgásfejlesztésünk helyszínéül választott Hajós Alfréd Uszodával.

Az óvónőink feladata: folyamatos kapcsolattartás a családokkal és a fent említett

intézményekkel.

Évenkénti fórum a gyermekek iskolaérettségének megállapításával kapcsolatban :

a gyermekorvos, a védőnő, a logopédus, a pszichológus, a családsegítő szolgálat

munkatársa, a csoportvezető óvónők és a vezető -óvónő részvételével.

5. Óvoda és család együttműködése:

Az együttműködés alapelvei:

Az óvodai nevelés a családdal együtt szolgálja a gyermek fejlődését. A gyermek

nevelése a család joga és kötelessége. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi

nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét betölteni. Az együttműködés a

kölcsönös bizalmon és segítségnyújtáson alapszik. A gyermekek harmonikus

fejlesztése érdekében a korrekt tájékoztatás mind az óvoda, mind a család részéről

elengedhetetlen. A nevelés módja családonként különböző. Az óvónő minden

egyes családdal külön találja meg a kapcsolatteremtés, az együttműködés és a

segítés legmegfelelőbb módját. A családban végbement működésbeli változá sok

következtében egyre több feladat hárul az óvodára a fejlődésben történő

lemaradások és a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlására és

helyesbítésére.

Az együttműködés tartalma:

A családok szociális helyzetének figyelembevétele. A család hatásának döntő

szerepe van a gyermek egészséges testi, érzelmi és értelmi fejlődésében. Az

óvodás gyermek fejlődését az otthon érzelmi biztonsága alapozza meg. Az

óvodában megismerik a társas viselkedés alapvető mintáit, szerepeit. Fontos, hogy

az óvónő megismerje a családra jellemző főbb tudnivalókat:

a gyermekek testvérsorban elfoglalt helye,

csak az egyik szülővel, vagy a szülők egyikének új házastársával (pl.:

nevelőapával), esetleg féltestvérekkel is együtt élnek,

a szülők nevelési célkitűzései,

rideg, elutasító szülői magatartás.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

48

Az óvodás gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat, értékeket,

viselkedést, érdeklődési kört. Magatartását, érzelmi életét később a családtagokat

összekötő kapcsolatrendszer, a család életmódja, annak nevelési stílusa,

pedagógiai kulturáltsága alapvetően alakítja.

A kapcsolattartás módja, formái:

Az óvónő reálisan tájékoztassa a szülőket. Tisztelje érzelmeiket, mindig

tapintatosan és segítőkészséget kifejezően nyilvánuljon meg. Az óvónő mindig a

szülőkkel megbeszélve tegye meg javaslatait, az ő véleményüket, gondjaikat is

hallgassa meg, hogy a megoldást közösen kereshessék - a szülő bízhasson az

óvónő diszkréciójában. Fontos, hogy az óvónő elsősorban saját példájával hasson

a szülőre, pl.: ahogyan ő szól a gyermekhez:

családlátogatás - még az óvodába kerülés előtt

anyás beszoktatás - a szülő megismeri az óvodai életet, szokásokat, és mintát

kap gyermeke neveléséhez. Figyelembe kell venni, hogy a gyermek családból,

bölcsödéből vagy más közösségből érkezik -e. A beszoktatás lényeges, mert

minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek.

A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja. A család

legfontosabb információ forrása az óvodáról a gyermek hangulata, benyomásai,

tapasztalatai.

a naponkénti párbeszéd pillanatnyi lehetőséget ad a kölcsönös érdeklődés

kifejezésére, tájékoztatásra. A szülő jelenléte a csoportban a családi és óvodai

környezet összekapcsolását fejezi ki - sajátos esete a nyílt napon való részvétel.

a fogadóóra alkalmas a felmerülő gondok négyszemközti megbeszélésére

szülői értekezletek alkalmával a szülők megismerkednek az óvoda rendjével,

elvárásaival, feladataival, elmondhatják gondjaikat, javaslataikat. Egyes

programok szervezése a szülők aktív bevonásával történik pl. : egy nagyobb

séta. Az óvoda és a szülők együttműködésének erősödését segíti

bekapcsolódásuk egy-egy ünnep lebonyolításába. Az ünnepi előkészületekhez

hasonló együttműködés a közős munkadélutánok rendezése, amely szintén

megfelelő alkalom egymás jobb megismerésére.

a szülői munkaközösség - nemcsak koordináló, hanem kezdeményező is a

folyamatos együttműködés elősegítésében.

Az óvodapedagógus feladatai a családi nevelés területén:

biztosítjuk az óvoda nyitottságát,

figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait, érvényesítjük az

intervenciós gyakorlatot, azaz keressük a segítségnyújtás családhoz

illesztett megoldásait,

folyamatosan (fogadóórákon) objektív, szakmailag megalapozott,

dokumentumokkal alátámasztott tájékoztatást adunk a gyermekek

fejlődésével (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődésének

eredményével) kapcsolatban,

a szülők véleményét, igényeit évenként megismerjük, felmérjük a

kapcsolattartás változtatása, fejlesztése érdekében.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

49

V.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

1. A JÁTÉK

A játék a gyermek legfontosabb és egyben legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai

nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermekek szabad képzettársításának formája,

a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenység.

Célunk: A gyermekek fejlettségének megfelelő játéklehetőségek biztosítása,

élmények, színes tapasztalatok nyújtása és derűs, biztonságos légkör

megteremtése. Az óvoda napirendjében érvényesüljön a szabad játék túlsúlya.

Óvónőink feladatai a játék feltételeinek megteremtésében :

Tapasztalat- és élményszerzés biztosítása,

a játékhoz szükséges feltételek biztosítása,

a szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki élmények

feldolgozásának biztosítása a szabad játékban, Dr Pálfy Sándor gondolatai

alapján óvodánkban tartalmasabbá tesszük a szabad játékot az óvónők által

készített heti témához kapcsolódó játékeszközök kihelyezésével (társas

játékok, eszközök szerepjátékokhoz, fejlesztő játékok)

a 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának,

minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe

vételével.

Az óvodapedagógus szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató,

serkentő, ösztönző magatartásával, nem direkt reakcióival eléri az

élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását.

A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő legyen, melyben a gyermekek szabadon

szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt.

A hely: a játék színtere legyen a csoportszoba, de használható felnőtt felügyelete

mellett a csoporttal egybe nyíló öltöző, folyosó is. A játéktér növelhető galéria

építésével. Az óvónő a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes

játszóhelyeket, kuckókat alakítson ki. Ügyeljen arra, hogy a különböző

játszócsoportok ne zavarják egymást. Mindezek a gyermekek szabad mozgását

szolgálják.

A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan rugalmas. A gyermekek a délelőtt

elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem akár több napon és héten keresztül

is játszhatják. Addig folytatódhasson a kedvelt játéktevékenység, amíg az a

gyermekek számára érdekes, élményt és örömet adó. Törekszünk rá, hogy minél

több időt fordítsunk a szabad levegőn történő játékra.

A játék eszközei: a játékszerek megválogatásában tükröződjön az óvónői

igényesség. A játékok legyenek ízlésesek, igazodjanak a gyermekek életkorához,

segítsék elő a sokoldalú fejlődést, és fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra,

problémamegoldásra serkentsenek.

A játékfajták legjellemzőbb megjelenési szintjei, valamint a részképességek

mozgásban való fejlesztésének lehetőségei a különböző játékfajtákon belül :

PEDAGÓGIAI PROGRAM

50

3-4 éves korban:

Legjellemzőbb erre az életkorra a gyakorlójáték, mely a különböző játékszerek

funkcióinak megismerésére, a gyermek és a játékszer viszonyának és variációs

lehetőségeinek kipróbálására szolgál. Dominál benne a sorozatos mozdulat,

mozgássor, hangok, hangsorok ismétlődése, ezáltal válik játékká. Ebben az

életkorban többnyire egyedül, ill. egymás mellett játszanak. A szerepjáték még

csupán kezdetleges, többnyire egyszeri cselekvést jelent, melynek lényege a

szerepet jelképező eszköz birtoklása. Az építő - konstruáló játék a

gyakorlójáték egy-egy mozzanatának funkcióval ellátott eleme. A szabályjáték

még csak mozgásos játékokban jelenik meg. Az értelmi képességeket fejlesztő

játékok egyszerűbb fajtáival ismerkednek. Barkácsolás: megfigyelik az óvónő

játékokat javító tevékenységét. A bábozás, dramatizálás az eszközök biztosítása

mellett, elemi fokon jelenik meg.

Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, egyensúlyérzékük,

észlelésük, verbális képességeik, szabálytudatuk.

4-5 éves korban:

Legjellemzőbb erre az életkorra a szerepjáték, melyben a gyermekek a magukra

vállalt szerepeken belül ábrázolják a valóság számukra megismert lényeges

mozzanatait. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a sze rephez való

kötödés, kialakul a kisebb - nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye.

Az építő - konstruáló játék fejlődik, gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A

mozgásos szabályjátékok köre bővül és megjelennek az értelemfejlesztő

szabályjátékok. Barkácsolásként eszközök készítésében segédkeznek, önálló

ötleteik vannak, egyszerűbb műveleteket elvégeznek. Dramatizálás - bábozás

során gyermekkéz méretű bábokkal kedvenc verseiket, meséiket, ill. azok

részleteit eljátsszák. A gyakorlójáték a konstrukciós vagy a szerepjáték

elemeként jelenik meg.

Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testséma érzetük,

interszenzoros koordinációjuk, figyelmük, szabálytudatuk, verbális

képességeik, toleranciájuk, önkifejezésük, képzelőerejük.

5-6-7 éves korban:

Legjellemzőbb erre az életkorra az értelemfejlesztő szabályjátékok köre.

Képesek a bonyolult szabályok megértésére és betartására, valamint új

szabályok létrehozására is. Szerepjátékuk hosszan tartó, ötletgazdag, játékukat

előre megtervezik, a szerepek választását és az eszközök kiválasztását önállóan

végzik. Bábozás - dramatizálás - a szerepjátékhoz hasonlóan, a szerepeket és az

eszközöket önállóan elosztják, az ismert meséket végig eljátsszák, saját ötlettel

bővítik. Az építő - konstruáló játék és a barkácsolás is többnyire beleolvad a

szerepjátékba, vagy a dramatizálásba, annak részévé, kiegészítőjévé válik. Ha

önálló tevékenységként jelenik meg, célja, funkciója hosszú távú, előre

tervezett. A gyakorlójáték már csak nyomokban van jelen, egy -egy új eszköz

birtokbavételekor vagy pihenésképpen.

Mindezek által fejlődik: nagy mozgásuk, finommotorikájuk, testsémájuk,

térbeli tájékozódó képességük, észlelésük, logikus gondolkodásuk,

szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük,

önkifejezésük, képzelőerejük.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

51

Óvónőink feladatai a játék folyamatában:

a gyermekek egyéni és közös élményeinek gazdagítása,

csoportonkénti életkornak megfelelő séták, kirándulások alkalmával

élmények nyújtása, és a megfelelő hely, idő és eszköz biztosítása.

törekedjen a gyermek személyiségének megismerésére. Személyes

példamutatásával alakítsa a csoportban a toleranciát, fogadtassa el az eltérő

viselkedésű gyermekeket,

Tudja azonosítani a gyerekek játékszükségletét:

- hipotézeseik kipróbálása, ellenőrzése

- szükségük van átváltozásra

- szükségük van arra, hogy a játékukban az általuk megalkotott, másokkal

kialkudott kereteket megváltoztathassák.

a felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felkínálása

legyen, a spontán játékot előtérbe helyezzük a nap folyamán, biztosítjuk

hozzá a megfelelő feltételeket.

vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, és játékuk

fejlettségének különböző szintjét,

az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt,

irányított, vagy mintaadó modell is. Mintaadása a gyermeket utánzásra

késztesse.

a játékok elrakását a pozitív példák kiemelésével és példamutatással

erősítjük

a játék személyiségfejlesztő hatását a családdal együttműködve (pl.

nagyszülős délelőtt) tudatosítjuk.

Az udvari játék lehetőségek:

Domináljanak a nagymozgások fejlesztésére szolgáló játékok, valamint a

természeti anyagokkal való manipulációs lehetőségek. Az óvoda udvarát célszerű

csoportonként tagolni. Az adott udvarrészen átélt játék, és környezetalakító

élmények hatására a területet mindinkább a sajátjuknak érzik. Az udvarrészek

átjárhatók. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók.

A gyermek megválaszthatja a neki szükséges és megfelelő szabad mozgást.

Az udvari élet egyenértékű a csoportszobai tevékenységekkel.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

a gyermekek megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a

játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek

és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában,

a játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

52

bonyolultabb alkotásokat hoznak létre,

alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján készítik, a különböző

anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is képesek,

bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására is képesek, nagy

kedvvel, örömmel játszanak, egymást a szabályok betartására is

figyelmeztetik,

versenyjátékukat egészséges versenyszellem jellemzi, kudarctűrésük jó,

önállóan kezdeményeznek barkácsolást maguk választott módon és

eszközökkel,

szabadon, kötetlenül dramatizálják, bábozzák az irodalmi élményeiket.

2. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

A tevékenységek célja: A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső

irányítással folyik, a gyermekektől belső figyelmet, kötelességvállalást, és annak

fejlesztését igényli. Munkavégzés közben begyakorlódnak a különböző

munkakészségek.

A tevékenység feladata: A különböző típusú munkajellegű tevékenységek

tervezése, s azok feltételeinek biztosítása.

Munkajellegű tevékenységek:

­ Önkiszolgálás

­ Környezet rendjének megőrzése

­ Alkalomszerű munka

­ Naposi munka

­ Növény - állatgondozás

Munkajellegű tevékenységek feltételei = az óvónőink feladatai:

­ Megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása.

­ Elegendő munkalehetőség biztosítása életkor, fejlettség figyelembe vétele.

- Elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére.

­ Megfelelő hely biztosítása, rendben tartása, a munkaeszközök tárolása,

hozzáférhetőség, ahonnan a gyermek el tudja venni, illetve tenni.

­ Nyugodt légkör megteremtése.

Önkiszolgálás:

Mindazon gyermeki tevékenység, amely a saját személye körüli feladatok

ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás

sorrendjével. Az önkiszolgálás területei:

Testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk

gondozottságát, tisztasági igényük kialakulását szolgálja.

Étkezés: elsősorban a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

53

Öltözködés: a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartása, óvására

való nevelést szolgálja.

Környezet rendjének megőrzése:

Nem csak önkiszolgálás, hanem közösségért végzett munka is.

3-4 éves korban:

Ismerjék meg környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire

szükségük van, használat után tegyék vissza.

Szükség esetén a szoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz bátran

rendezzék át, majd befejeztével rendezzék vissza.

Ismerjék meg az otthonról hozott játékok használatának rendjét, helyét .

4-5 éves korban:

A csoport játékait a közösen megbeszélt helyről vegyék el, és oda is tegyék

vissza. Délután ügyeljenek arra, hogy ne a tovább maradó gyermekekre

háruljon a teremrendezés.

Terem átrendezésében szükség szerint segítsenek.

Apróbb rendetlenséget vegyenek észre.

Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendben tartásában segítsenek.

5-6-7 éves korban:

A csoport játékait tartsák rendben, babaszobában, babakonyhában időnként

önállóan takarítsanak ki. Vegyenek részt a babaruhák kimosásában, a

babaedények elmosogatásában a polcok letörlésében.

Ne csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helyiségek rendjére i s

ügyeljenek.

Segíthetnek a szertári eszközök ki- és behozatalában, rendben tartásában.

Lehetőség esetén ismerkedjenek a könyvtár használatával.

Alkalomszerű munka - egyéni megbízatások:

3-4 éves korban: az óvónők kérésének tegyenek eleget, ill. az óvónő

munkájában spontán segítenek.

4-5 éves korban: kért eszközöket hozzanak be, vagy vigyenek ki, üzeneteket

adjanak át stb.

5-6-7 éves korban: Bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítsenek. Adjunk

olyan feladatot, melyet már önállóan kell megszervezni (fokozatosság),

valamint időnként olyan alkalmi megbízatásokat is, amelyekhez otthoni

előkészületekre van szükség.

Kisebbek segítése: A csoportok között alakuljon ki az a szokás, hogy a nagyobbak

segítsenek a kisebbeknek.

Naposi munka:

3-4 éves korban: önkiszolgálási munka pontos megtanítása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

54

4-5 éves korban:

A napos rendszer fokozatos bevezetése.

Terítik a terítőt.

Szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket.

Segíthetnek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény).

Fokozatosan bevezetjük a reggeli pékáru kenését késsel.

5-6-7 éves korban:

Feladatbővülés:

Ők tartják számon, ki következik a naposságban

Ügyelnek az asztal ízléses rendjére

Letörlik az asztalokat, összesöprik a morzsákat

Közreműködnek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában,

összeszedésében.

Növény és állatgondozás:

3-7 éves korban: ősszel gyűjthetik a leveleket az udvaron. Télen

segédkezzenek a madáretetésben. Tavasszal a rügyeztetés, csíráztatás,

palántázás előkészítésében segédkezzenek, majd figyeljék a változásokat.

3-4 éves korban: a növényeket és állatokat az óvónő a gyermekek előtt

gondozza, és kisebb segítségre kérik őket. Magyarázza el, mutassa meg, mit,

miért, hogyan tesz. A gyermekek kísérjék figyelemmel a munkát.

4-5 éves korban:

A gyermekek folyamatosan működjenek közre az élősarok és a kisállatok

gondozásában.

Ősszel gyűjtsenek magvakat, terméseket az élősarokba.

Tavasz elején részt vehetnek a magvak ültetésében és a kikelt növények

gondozásában.

Leszedik és összeszedik a terméseket.

5-6-7 éves korban:

Folyamatosan gondozzák az élősarok növényeit, állatait.

Terméseket, magvakat, növényeket gyűjtsenek, ezeket meghatározott rend

szerint osztályozzák.

Minden gyermek önállóan ültethet, gondozhatja saját veteményét.

Leszedheti a termést, a gyümölcsöt.

Vegyenek részt a tárolók tisztántartásában.

Télen részt vehetnek a hó eltakarításában.

A tevékenység folyamatában:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

55

Minden fajta munka bevezetése hosszú átmenettel valósítható meg sok -sok

gyakorlással (3-7 éves kor között zajlik).

Munkavégzéshez szükséges készségek, képességek formálása, alakítása.

Feladatok elvégzésének megtanítása, munkafogások egyenkénti

megmutatása, gyakoroltatása.

Tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatás, a gyermekeket körülvevő

környezet megváltoztatásához. (növény és állatgondozás).

A munkavégzés közbeni szociális magatartás és az egymáshoz való

alkalmazkodás szabályainak megtanítása.

A játékkal azonos és eltérő vonások megismertetése.

A gyermekek eljuttatása odáig, hogy a kezdeti öncélú egyéni indítékok

közösségi indítékot kapjanak.

A biztonsági feltételek megteremtése: baleset, sérülés megelőzése.

A munkára nevelés kapcsán, elsősorban az önállóság és a feladattudat

alakulása miatt igen fontos a szülők tájékoztatása és megnyerése is.

A fejlesztés tartalma: mozgásfejlesztés, testséma fejlesztés, percepciófejlesztés,

vizuális fejlesztés, verbális fejlesztés

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik.

Környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére

figyelnek.

Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak.

Segítenek társaiknak.

Naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat önállóan,

igényesen végzik.

A környezetükben lévő növényeket óvják, az állatokat gondozásában, az

emberi gondoskodás igényét érzékelik. Óvodánkban hagyomány lett a Föld

Napja, amikor otthonról hozott virágokat ültetnek a kiskertbe, majd

gondozzák azokat.

3. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Célunk: a tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad:

A tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélésére.

Az érdeklődés kielégítésére.

A megismerési képességek fejlesztésére.

A képszerű, szemléletes gondolkodás kialakulására.

A beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés fejlesztésére.

Problémahelyzetek felismerése, megoldására.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

56

Feladataink:

A gyermekek spontán, önkéntes módon tanulnak, ezért az óvónő a gyermekek

megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére

támaszkodva irányítsa a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát. A gyermekeket

a tanulásban a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat, a foglalkozási

helyzet motiválja. Az akadályhelyzet szellemi aktivitásra ösztönöz. Az önállóság

erős motiváló tényező. A szemléletesség érvényesítéséhez nélkülözhetetlen a

tárgyak és jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítése, a tárgyakkal való

cselekvés. Minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék. A

gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással

késztesse sokoldalú tevékenységre.

A játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában érvényesüljön.

Társakkal, óvónőivel való együttműködésben alakulnak közösségi tulajdonságaik.

Az óvónő az előre megtervezett feladatok alapján a gyermekek részvételével

egyéni fejlettségükhöz igazodva szervez és irányít. A tanulásirányítás a

gyermekek folyamatos megfigyelésére épül.

Óvodánkban a tanulás, a folyamatos napirend, a párhuzamosan szervezett

tevékenységek keretében valósul meg, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre.

Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált

környezetben, kirándulásokon, az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon és

időkeretekben jelenik meg.

Alapelveink: a játékosság, a komplexitása, az egyéni képességek figyelembe

vétele, és az ehhez igazodó differenciálás. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő

aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének

biztosítása.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

Az utánzásos minta, modellkövetéses magatartás, - viselkedéstanulás

(szokások alakítása).

A spontán játékos tapasztalatszerzés.

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.

Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés.

A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.

Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.

Fontos a spontán tanulás és a szervezett tevékenység megfelelő aránya az óvodai

gyakorlatban.

Az óvodás korosztály számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret,

foglalkozási forma.

Az óvónő tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges,

differenciált tevékenységek feltételrendszerét

A tevékenységek megtervezése tudatosságot, nagyobb szervezési, áttekintő

képességet és nagyfokú kreativitást igényel. Kötetlen foglalkozás alkalmával a

gyermekek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű

kis csoporttal foglalkozik az óvónő.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

57

Az óvónő által irányított tevékenység megtervezése tudatosságot, nagyobb

szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást igényel.

Az irányított tevékenység választása estén is törekedni kell az oldott, családias

légkör megvalósítására. A kötött és kötetlen foglalkozást egyaránt hassa át a

játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. Fontos a két

foglalkoztatási forma között az ésszerű arány kialakítása. A kötetlen szervezeti

forma valamennyi korcsoportban a foglakozások egyik alapformája, kicsiknél a

testnevelésen kívül az egyetlen szervezeti forma. - A kezdeményezés nem

zavarhatja a kialakult játékot. Az időpont megválasztása az óvónőtől nagy

körültekintést, tapintatot igényel. - Kötetlen az elhelyezkedés is.

A 4-6-7 éves korban lévő gyermekek számára valamennyi foglalkozási ágból

kötetlen és kötött foglalkozás is szervezhető.

A kötött foglalkozás más magatartást igényel a gyermekektől. Részvételük

nemcsak a belső szándéktól, hanem a kitűzött feladattól is függ.

A szervezett tanulás formái: (Mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas)

Kötött: mozgás, mozgásos játék

Kötött vagy kötetlen: ének-zene, énekes játék, rajzolás, kézimunka, környezetünk

mennyiségi és formai összefüggései, a környezet megismerése, mese -vers.

A tevékenységek maximális időtartama (hetenként) - a tevékenységek aránya

korosztályonként.

A tanulás különböző tevékenységekben, és szervezett tanulás munkaformái :

Egyéni: a gyermekek lehetőleg a saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel

önállóan oldják meg a feladatokat.

Páros: társukkal együttműködve egymást segítve vegyenek részt a tanulásb an.

Mikro csoportos: társaikkal együtt működve egymást segítve vegyenek részt a

tanulásban.

Frontális: óvónőre, társakra figyelve a csoport együtt oldja meg a feladatokat.

A szervezett tanulás időkeretei korcsoportonként:

Maximális időtartam tevékenységenként:

3-4 éves korban: l0-l5 perc

4 éves korban: 20-25 perc

5-6-7 éves korban: 30-35 perc

A tanuláshoz felhasznált eszközök kiválasztásánál törekedjék az óvónő arra, hogy

érdeklődésre, aktivitásra, a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban

rejlő akadály felismerésére és megoldására ösztönözzék a gyermeket. Az eszközök

tudatos, célszerű felhasználására törekvés.

Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez:

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást,

dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy

mindegyik gyermek mindennap kapjon valamilyen pozitív megerősítést. A

gyermekek tényleges, jó cselekedetét, tettét emelje ki.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

58

Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás

sokféle módszerét: simítást, pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli

közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt egyaránt. Az óvónő a tanulási

szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés, eg y kérdés

segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.

Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez

megfelelően szervezzük a tanulási folyamatot, amelyek értékelésénél alapelv:

egyes differenciált értékelés.

4. MOZGÁS

Az óvodáskorú gyermek lételeme a mozgás. Egy-egy mozgásos játék,

mozgáslehetőség, próbára teszi érdeklődését, cselekvését, testi ügyességét,

gondolkodását, akaratát.

Mozgáskedvük belső igényből fakad.

Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük, az aktív

nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magában foglal

és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja a szociális

képességek alakulását is.

A természetes mozgások előnyösen befolyásolják a mozgások

összerendezettségét, erősítik az izomrendszert.

A mozgásában sikeres gyermek az értelmi képességek területén is sikeresebbé

válik. A mozgásos feladatok kivitelezésére fordított erőfeszítés fokozatosan

képessé teszi a gyermeket az irányított tanulásra.

A spontán, szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik

az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az

óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek

személyiségének pozitív fejlődésére.

A spontán, a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő mozgásos

tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden

napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden

gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.

A tevékenység célja:

A nagymozgások, szem,- kéz,- lábkoordináció, az egyensúlyérzék, a

finommotorika fejlesztése, természetes módon integrálva az óvodai

tevékenységekbe.

A természetes mozgásigény kielégítése, annak érdekében, hogy a

gyermekek szeressenek mozogni, fejlődjenek a testi képességeik, a fizikai

erőnlétük, fejlődjön személyiségük.

Olyan gyermekek nevelése, akik szeretnek mozogni, vidámak,

felszabadultak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

59

A tevékenység feladatai:

Megfelelő szokás-szabályrendszerrel olyan pozitív légkört alakítunk ki,

amelyben a gyermekek bártan, biztonsággal mozoghatnak.

Az óvodai nevelés minden napján spontán és szervezett formában

megteremtjük a mozgásos alkalmakat az épületen belül és kívül.

Az eszközöket a gyermekek életkorához, fejlettségi szintj éhez igazítjuk,

használatukat megtanítjuk, gyakoroltatjuk, figyeljünk a baleset

megelőzésre.

A mozgásfejlesztést szervesen beillesztjük a mindennapokba.

A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása.

Egészséges életmód kialakítására nevelés.

Szem előtt tartjuk a szervezet egészséges terhelését – figyelembe vesszük a

fokozatosság elvét a testnevelési tevékenységek felépítésében, ügyelünk

arra, hogy a betegségből felgyógyult gyermeket ne terheljük.

Az udvarom rendszeresen használjuk a mozgásfejlesz tő eszközöket.

Fejlesztőeszközként használjuk minden csoportban a nagyalakú tükröket, és

az oldaliság alakításában a csuklópántokat.

Pozitív személyiségtulajdonságok erősítése.

Egészséges versenyszellem alakítása.

Testi képességek alakítása, fejlesztése (erő, ügyesség, gyorsaság,

állóképesség, testtartás).

A növekedés elősegítése.

A légző-, keringési-, csont-, és izomrendszer teljesítő képességének

növelése figyelemmel a mozgásfejlődés lépcsőfokaira.

Örömmel, példamutatóan, együtt mozgunk a gyermekekkel. A gyermekek

aktivitását biztosítjuk nyugodt, derűs légkörrel, egyéni szükségleteiknek,

képességeiknek, életkoruknak megfelelő mozgásanyaggal.

Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.

Alkalmazkodó képesség fejlesztése.

Fontosnak tartjuk önképzésünket a mozgásos tevékenységek területén

(tartásjavító torna, preventív gyógytorna).

A mozgásfejlesztés fő területei:

Szabad, spontán mozgások.

Szervezett, tervezett testnevelés tevékenység, valamint a mindennapos frissítő

torna.

Az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen vannak, ehhez

járul még a csoportszobában bent lévő ill. bevihető fejlesztő játék - sportszerek

használata, valamint az udvaron használható, részben beépített, részben

mobilizálható mozgásfejlesztő eszközök. Ezek segítik az új mozgásformák

kialakulását, gyakorlását, az ismert mozgásformák tökéletesítését. A

PEDAGÓGIAI PROGRAM

60

veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás, hozzájárul a

kiegyensúlyozott, félelemmentes közérzetéhez.

Az irányított mozgás anyagában valamennyi mozgásfunkció fejl esztése jelen van

minden korosztályban, csupán a nehézségi fokok eltérőek.

Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig:

3-4 éves korban:

A testnevelés anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza, kiemelt

feladat a testséma és a nagymozgás fejlesztés. Nagymozgások: járás, futás,

csúszás, kúszás, mászás, függeszkedés, ugrás, egyensúly gyak.

Örülnek a mozgásnak (futó és fogójátékokat játszanak)

Néhány másodpercig nyugodtan állnak alapállásban.

Jelre képesek az óvónő felé fordulva megállni.

Ismerik a futás, járás közötti különbséget.

Képesek futás közben irányt változtatni, személyeket és tárgyakat kerülni.

Csúsznak, kúsznak, másznak a talajon (irányváltoztatással is).

Hat, nyolc lépés nekifutásból megtorpanás nélkül a megjelölt széles sávon

átlépnek.

A labdát helyben, és járás közben maguk mellett, egy kézzel gurítják.

Az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek

megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni és lassan elsajátítják azokat az

alapvető szabályokat, amelyek betartása a biztonságos mozgáshoz

elengedhetetlen.

4-5 éves korban:

Nagyobb szerepet kap a tér-mozgás megismerése, ehhez kapcsolódik az

egyensúlyérzék fejlesztés, szem-kéz, szem-lábkoordináció fejlesztés.

Labdagyakorlatok, dobások, járás-futás, szökdelések, ugrás, függés, mászás.

Kiemelt helyet kap az oldaliság.

Eljátszanak futójátékokat kettős körből szabályok magyarázata nélkül.

Ismernek átfutó játékokat.

Oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből felszólításra kézfogással kört

alakítanak.

Csoportos versenyjátékot el tudnak játszani, négy csapatban.

A természetes járás ritmusát l2-l6 lépés alatt átveszik.

Összehangolt kar- és lábmunkával egyenesen és körben futnak.

Két feladatból álló mászófeladatot 5-6 lépés nekifutással összekapcsolnak.

Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból, zsugorülésen át

alapállásba.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

61

Biztosan haladnak végig vízszintes padon, a pad végén leugranak hajlított

alapállásba.

30-40 cm magasból, páros lábbal, pillanatnyi repülésen át talajt fognak

páros lábbal, hajlított állásba.

Célba dobnak egykezes felsődobással vízszintes, l50 cm „folyosóba”.

Labdát fognak, feldobnak és elfognak, alkar között gurítnak, közben

leguggolnak és felállnak

5-6-7 éves korban:

Az észlelés fejlesztése a legcélzottabb, ehhez társul a finommotorika és a

keresztcsatornák fejlesztése.

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé,

megfelelő ritmusúvá válik.

Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és az ugrásban növekednek.

Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.

Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük.

Szeretik és igénylik a mozgást.

Egyéni - csoportos, sor és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és

a szabályok pontos betartásával.

Megértik az egyszerű vezényszavakat.

A természetes járást ütemes járással változtatják

Kislabdát hajítanak távolba.

Labdát vezetnek helyben.

A fejlesztés mozgásanyaga:

Játékok: szerep-, utánzó-, futó-, szabály-, küzdőjátékok.

Rendgyakorlatok: egyenes testtartás, vonal és köralakítású fordulatok

meghatározott irányokba.

Gimnasztika - szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlat, kar, láb

és törzsmozgatás, testhelyzetek, mozgáskoordináció alakítás, koncentrációs

mozgás gyakorlatok - kéziszer gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika,

labda)

Járások, futások: természetes járás irányváltoztatásokkal, speciális járás

(lábboltozat javítás)

Futás egyenes vonalban, irányváltásokkal. Lassítás - gyorsítás, akadályok

leküzdése, versenyfutás.

Az óvónőink feladatai:

A gyermek egészségének megóvása a higiénés szabályok betartásával.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

62

Szükséges környezeti feltételek megteremtése. (megfelelő idő, hely

biztosításával)

Mozgásfejlettség felmérése: mozgásszervi eltérések, érzékszervi

funkciózavarok felderítése.

A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés szempontjából a

megfelelő tárgyi feltételek, eszközök biztosítása.

Egészséges életvitel testi edzettség alakítása. (az évszakok lehetőségeinek

figyelembevételével, levegő, víz, napfény edző hatása, téli sportolási

lehetőségek). Gyermek-óvónő-család szabadidő hasznos eltöltése,

küzdőszellem alakítása.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés.

Egészséges versenyszellem kialakult, kudarctűrés jó.

Mozgása harmonikus, összerendezett.

Nagymozgása, egyensúlyészlelése, finommozgása kialakult.

Tudnak térben tájékozódni, oldaliság kialakult.

A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak.

A mozgásokban kitartóak.

Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

5. VERSELÉS, MESÉLÉS

A mese és a vers a kisgyermek számára az egyik leghatékonyabb tanulási forma, a

szociális tanulás páratlan lehetősége, az óvodai élet egészét átfogó folyamat.

Célunk: Irodalmi – esztétikai – érzelmi élménynyújtás, az irodalom

megszerettetése.

Váljanak képessé a néphagyományokat és művészi értékeket hordozó

irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadására,

a közösségben beszédhelyzet teremtésére és kialakult kapcsolat

fenntartására,

szókincsgyarapodás, beszédfegyelem fejlődése, mások meghallgatásának

képessége.

Feladataink: Anyanyelvünk ápolása, a gyermek beszédkészségének fejlesztése,

érzelmi „táplálék” legyen: – az érzelmek átélésének auditív módja, erkölcsi

érzék fejlesztése, kudarcélmények feldolgozása, érzelmi biztonság - minden

mese vége jó -, a pozitív tulajdonságok erősítése, a negatív tulajdonságok

visszaszorítása.

a pedagógus alakítsa bennük az irodalmi alkotások megismerése iránti

igényt,

pozitívan formálja érzelmi világát, belső képét, fantáziáját,

alakítsa a megnyilvánulásra való igényüket,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

63

alakítsa a helyes beszédmódot, változatos mondatalkotást,

segítse elő a helyes, szép kiejtés gyakorlását a magyar nyelv

sajátosságainak figyelembevételével,

segítse a pozitív életvezetéssel kapcsolatos készségek (hatékony

kommunikáció, önértékelés-önbecsülés, társas alkalmazkodás stb.)

fejlődését,

anyanyelvi kultúra, műveltség, olvasóvá válás megalapozása,

erkölcsi és esztétikai értékközvetítés.

A tevékenység hangulati megteremtésének lehetőségei óvodánkban:

meseszőnyeg, mesepárnák, gyertya, illatmécses, ének.

Ismerkedjen meg a kortárs népi és klasszikus irodalmi művekkel.

Az irodalmi élményeken keresztül erősödjön nemzeti tudatuk, és a

népmesék hagyományai által az anyanyelv mélyebb ismerete,

megbecsülése.

A folyamat ismertetése óvodába lépéstől az iskolába kerülésig:

3-4 éves korban:

Egyszerű népi gyermekmondókák hallgatása, mondogatása előkészíti a

gyermeket az irodalmi alkotások befogadására (a beszéd nem csak a

szükségletek közlésére és kielégítésére használható, a beszéd lehet játék,

örömforrás!).

Rövid, kevés szereplős egyszerű állatmesék hallgatása (a gyermek eddigi

életében csak azt követte figyelemmel, azt a történést, amit látott. Most a

tudatos figyelem kerül előtérbe, és fejlődik, mivel a történésről csak hall.

Ezáltal a képi megjelenítő fantáziája is fejlődik.).

4-5 éves korban:

Az előbbieken túl, egyszerűbb, rövidebb versek, köszöntők, csúfolók.

Láncmesék, több szereplős, eseménydús állatmesék, népmesék.

Könnyen érthető, rövidebb műmesék.

5-6-7 éves korban:

bármilyen, az óvodás korosztálynak szóló vers

hosszabb verses mesék

népmesék, műmesék

folytatásos mesék

A részképességek fejlesztésének lehetőségei az irodalmi foglalkozásokon:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

64

Verselés: A versek sajátos ritmusai fejlesztik az arány- és formaérzéket, a zenei és

a matematikai absztrakciók kialakulását. A versmondás és a mondókázás segíti a

helyes légzéstechnika, a magyaros hangsúlyozás és az auditív zártság kialakulását.

A lírai versek megtanítják a hangulatokra való ráérzést, az érzelmek, hangulatok

kifejezésére nyújtanak lehetőséget és példát, elősegítik az absztrakt gondolkodás

kialakulását. Fejlesztik a gyermek képzeletét, ehhez eszközül a szavakat kínálják.

A részképességek mozgásban való fejlesztésének lehetőségei:

Mondókázás, mozgással követhető versek, bábozás dramatizálás: nagymozgások,

páros mozgások, tükörmozgások, egyensúlyérzék, finommotorika, inte rszenzoros

koordináció

Óvónőink feladatai a folyamatban:

megfelelő hely, idő, eszköz, nyugodt légkör biztosítása,

modell - szerep: hibátlan, gazdag, árnyalt szép beszéd, átélés,

szemléletesség, a magyar nyelvnek megfelelő lendület és hangsúly, tiszta

hangképzés,

a gyermeki gondolkodás fejlődési folyamatának ismerete, ehhez

alkalmazkodó szókincs használata,

az élményszerűség érdekében az óvónői mesélés és verselés közben kísérje

figyelemmel a gyermekek reakcióit, tartson velük szemkontaktust,

emlékezetből meséljen, verseljen.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

a gyermekek örömmel hallgatnak verset, mesét. A cselekményt és a

szereplőket meg tudják jegyezni, a tartalmat saját szavaikkal vissza tudják

adni,

tudatos figyelemmel követik az eseményeket, el tudják képzelni a

hallottakat,

4 - 6 versszakos verseket képesek megtanulni, rövidebb meséket eljátszani,

ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat

szívesen a napi élet részeként használják, forgatják,

képesek megkezdett történet, mese folytatására saját képzelőerejükkel

kiegészítve azt,

a magyar népmesei szófordulatok szókincsükbe beépülnek.

6. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC

A zenei képességek a gyermekek életében legkorábban megnyilvánuló

képességek. A gyermekeket megfigyelve az óvónők a „hozott” készségekre

építenek, mivel a zenei képesség auditívan, verbálisan, kinesztetikus formában, és

mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az anyanyelvi neveléssel és

a mozgás általi percepcióval.

A tevékenység célja:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

65

A zene megszerettetése, befogadására való képesség megalapozása, zenei

anyanyelvünk ápolása.

A közös ének, játék örömének megéreztetése, a szépre való rácsodálkozás,

ami fejleszti a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.

Az énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok valamint a népzene,

népdalok, gyermektáncok, népi játékok, hagyományok megismertetése,

megszerettetése.

A tevékenység feladata:

A zenei készségek fejlesztése, e készségek fejlesztésének összehangolása

más készségek és részképességek fejlesztésével.

Arra törekszünk, hogy az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi

tevékenységeinek részévé váljék a felnőtt minta utánzása által.

Zenei ízlésük és zenei mozgásanyanyelvük megalapozása érdekében a

gyermekek minél több zenei élményhez juttatása.

Megismertetjük a gyermekeket a zenei tevékenységet segítő

mozgáskultúrákkal.

Erősítjük a közös énekléssel, mozgás általi élménynyújtással a közösségi

érzést.

Fejlesztjük a zenei kreativitást és alkotókészséget.

Tehetségük kibontakoztatása érdekében sokféle hangszerrel és

használatukkal ismertetjük meg a gyermekeket.

Felkeltjük érdeklődésüket, megalapozzuk a zene befogadására való

képességüket.

Megismertetjük a gyermekekkel a magyar népi kultúra kincseit, a

népszokások egyes elemeit, az ünnepeinkhez kapcsolódó zenéket, dalokat.

Az ének, és az ehhez kapcsolódó mozgásanyag óvodai életünk egészét

átszövi, komplexen kapcsolódik a mindennapi tevékenységekhez.

Tartalma: A zenei képességek a gyermekek életében, legkorábban megnyilvánuló

képességek. A gyermekeket megfigyelve az óvónő a „hozott” készségekre építsen,

mivel a zenei képesség auditívan, verbálisan és kinesztetikus formában, és

mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az anyanyelvi neveléssel és

a mozgás általi percepcióval. A következő táblázatokban a zenei készségekhez

rendelve láthatjuk a különböző egyéb készségek fejlesztésének lehetőségeit.

Zenei készségek: metrum érzék, ritmusérzék, dinamikai érzék, (halkabb -

hangosabb, lassabb-gyorsabb), hangmagasság-dallam, belső hallás, tonalitás,

intonáció-hangképzés, zenei emlékezet, rögtönzés, érzelmek, hangulatok.

Részképességek: nagymozgások, egyensúly, finommotorika, interszenzoros

koordináció, (kéz-láb, szem-kéz, szem,- kéz,- láb, látás-hallás, látás-tapintás,

hallás-tapintás.), szem-mozgás, testséma, lateralitás.

Egyéb kapcsolható fejl. területek: anyanyelv, vitálkapacitás, mozgáskoordináció,

matematika.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

66

Metrumérzék fejlesztés

Folyamat:

3-4 éves korban: ölbeli játékok (óvónő-gyermek), páros játékok (óvónő-

gyermek), közös mondókázás (az óvónő láttatja, hallatja az egyenletes

lüktetést), az óvónő és a gyermekek együtt éreztetik a metrumot (járások,

szökdelések), mondókázás, daléneklés közben a metrum megjelenítése

játékos, szimmetrikus mozdulatokkal.

4-5 éves korban: a 3-4 éves korban elért szint tartása, ritmushangszerek

használata, 2-es, majd a 4-es lüktetés érzékelése/érzékeltetése.

5-6-7 éves korban: az eddig elért szint tartása, 3-as lüktetés érzékeltetése,

motívum-, ill. sorhangsúly kiemelése, érzékeltetése hangzásban, ill.

mozgással kiemelve, térben máshová helyezve.

A részképességek mozgásban való fejlesztése:

3-4 éves korban: nagymozgás, egyensúly: kilendülések, egymás húzása,

dülöngélések, hajlongások, kar és láblendítések, integetés, egész testre

kiható mozdulatok, utánzó, mímelő mozdulatsorok.

Keresztcsatornák működése: látás-hallás, hallás-látás-mozgás

4-5 éves korban: finommotorika: taps, ujjtaps, egyensúly: fejbillegetés

szem-kéz koordináció többérzékszervi érzékelés, észlelés: hallás-tapintás-

látás

5-6-7 éves korban: nagymozgás, egyensúly, finommotorika, interszenzoros

érzékelés, lateralitás, testséma, keresztcsatornák.

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor: A csoport képes az egyenletes

lüktetést átvenni, érzékeltetve megjeleníteni. A 2. 3. 4. lüktetést érzékelte tni,

felismerni. A motívum- és sorhangsúlyokat érzékelni, kiemelni.

Ritmusérzék fejlesztés

Folyamat:

3-4 éves korban: a ritmus elkülönülten még nem jelenik meg, de a

mondókázás, mint szövegritmizálás már a ritmus kiemelését készíti elő,

közvetett módon, a ritmus szöveges visszhang játékban, beszédben jelenik meg,

szélsőséges tempó-különbségek észlelése.

4-5 éves korban: a szövegritmus kiemelése ismert szövegű mondókákból,

dalokból, helyettesítése egy szótagos halandzsával, pl. csip, csatt, zümm, kot,

stb., a ritmus önálló megjelenítése hangzásban és mozgásban (taps, koppantás,

tánc, ritmushangszerek), szünet helyének tudatosítása, kevésbé eltérő tempók

megkülönböztetése.

5-6-7 éves korban: ritmus és metrum összekapcsolása hangzásban, mozgásban,

osztinátó alkalmazása, „kétszólamú ritmusok”, kis tempókülönbségek észlelése.

A részképességek mozgásban való fejlesztése:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

67

4-5 éves korban: finommotorika, interszenzoros koordináció,

5-6-7 éves korban: nagymozgások, egyensúly, interszenzoros koordináció,

testséma, lateralitás, finommotorika.

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor:

A csoport, képes a ritmust szövegtől, dallamtól elvonatkoztatva megjeleníteni

hangzásban, mozgásban. Képes a metrum és a ritmus együttes hangoztatására

Képes a ritmus és egy osztinátó együttes hangoztatására. Képes két különböző

ritmus együttes megjelenítésére.

Dinamikai érzék fejlesztése

Folyamat:

3-4 éves korban: az óvónő jól látható, nagy mozdulatokkal jelezze a halkabbat,

hangosabbat - a gyermek utánoz; az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a

lendületi különbséget.

4-5 éves korban: a különbségek a szélső dinamikai értékek között finomodnak,

5-6-7 éves korban: további finomítás.

Részképességek mozgásban való fejlesztése:

3-4 éves korban: látás-hallás, mozgás koordináció,

5-6-7 éves korban: finommotorika, interszenzoros koordináció

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor:

A csoport felismeri, megnevezi, létrehozza a dinamikai különbségeket

hangzásban, mozgásban (az ellentétek mindig egymáshoz viszonyítva értendők!)

Hangmagasság - dallam

Folyamat:

3-4 éves korban:

Megfigyeltetés: az óvónő hangoztatja, térben elhelyezve mutatja a magasabb,

mélyebb hangon szóló szövegeket. Az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a

nagy hangmagasság különbségeket: (állathang utánzás, zörejhang utánzás,

mondókázás magasabb, mélyebb hangon) mozdulatsorokkal kisérve.

Felismertetés, reprodukció: a csoport verbális utasításra, vagy csupán az óvónő

mozdulatairól „olvasva” hozza létre a magasabb -mélyebb hangokat („produkció” -

hangoztatás).

4-5 éves korban: A hangmagasságok közötti különbség csökken, a folyamat

azonos. A recitált szöveg megmozgatásakor a hangjuk igazodik az óvónő

hangjához. A hangmagasság megfigyelése, felismerése a zörejhangok és a

ritmus hangszerek hangjára is kiterjed.

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a távolság a két szélső érték között

tovább csökken Ritmushangszerek, zörejhangok, hangmagasságbeli

különbségeit megnevezik, mutatják (kimozogják).

Részképességek mozgásban való fejlesztése:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

68

3-4 éves korban: látás-hallás, a hallott (auditív) információk mozgásban való

megjelenítése, nagymozgások, testséma, finommotorika, irányok érzékelése.

4-5 éves korban: nagymozgások, finommotorika, látás-hallás-mozgás

összekapcsolása (auditív információ mozgásban, látványban való megjelen ítése,

látott mozgás hangzásra fordítása)

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor:

A csoport képes megkülönböztetni a terc, szekund távolság alsó és felső hangját,

ezt megnevezi, kimozogja. Verbális utasításra képes egy ismert, kis

hangterjedelmű dallamot kezdőhang megadása nélkül, magasabb ill. mélyebb

kezdőhangról elénekelni. Dallamon belül képes jelezni a magasabb, mélyebb

hangokat, a dallam vonalát kézzel rajzolja a levegőbe.

Tonalitásérzék - belső hallás

Folyamat:

3-4 éves korban: Ismert mondóka, dal felhasználásával felelgetős játék a

csoport és az óvónő között (pl. soronként váltakozva). Rövid szakaszok

lehalkítása, kihagyása, elbújtatása. A felelgetős úgy változik, hogy a csoport

énekeli a befejező motívumot, az óvónő a záró motívumot - és fordítva.

Hosszabb szakaszok elbújtatása. Az egyenletes lüktetés a fejlesztés alatt

látványban, vagy mozgásban, vagy hangzásban érzékelhető legyen!

4-5 éves korban: A folyamat azonos, a dalból, mondókából elbújtatott

szakaszok hosszabbodnak.

5-6-7 éves korban: A csoport tisztán énekel, kezdőhang megadása után az

egész dalt belső hallással követi, záróhangot énekli (metrum v. ritmus

érzékelhető).

Részképességek mozgásban való fejlesztése:

3-4-5-6-7 éves korban: látás-hallás-mozgás összekapcsolása

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor:

A gyermek a kezdő motívum óvónő vagy csoport általi hangoztatása után az egész

dallamot eldugja, a befejezést énekli, közben a ritmus vagy a metrum végig

érzékelhető.

Intonációs készség, hangképzés

Folyamat:

4-5 éves korban: A hangterjedelem 5-6 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s-

m + lefutó, pentakord s-m-d, s-m-r-d, m-r-d, l-s-m-d, m-r-d-l.

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a hangterjedelem 6-8 hangra bővül.

Javasolt hangkészlet: s-m-r-d, l-s-m-r-d, m-r-d-l-s, d---------d, l---------l,

Részképességek mozgásban való fejlesztése:

3-4-5-6-7 éves korban: nagymozgások, látás-hallás-mozgás összekapcsolása,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

69

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor:

A gyermek képes a fonémák tiszta megszólaltatására, hangja termész etesen,

erőlködés nélkül szólal meg, légvétele helyes, dallamot 5 -6 hangterjedelemben

tisztán énekel, a hangnemből egy dalon belül nem lép ki, az alaphangot megtartja.

Zenei emlékezet

Folyamat:

3-4 éves korban: Ritmizált, szöveges visszhangjáték (2 ütemes motívum).

Rövid, kis hangkészletű dallamvisszhang (s -m, m-r-d, 2 ütem), egyszerű

szöveggel.

4-5 éves korban: A folyamat azonos 4 ütemes motívumokkal, megfelelő

ritmustartalommal. Javasolt hangkészlet: l-s-m, s-m-r-d, m-r-d-l.

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos.

A fejlődés várható szintje iskolába lépéskor:

Gyermekdalokra jellemző dallamfordulatok, azok megjegyzése, motívumok (4 db

2-es ütemű, 2 db 3-as ütemű, 2 db 4-es ütemű), és a hozzájuk tartozó

ritmustartalmak.

Improvizációs készség, zenei kérdés – válasz

Folyamat:

3-4 éves korban: kérdés-felelet játék ritmizált szöveggel, kérdés felelet játék

rövid dallam motívumokkal (2 db 2-es ütem s-m, s-l-s, s-l-s-m, m-r-d

motívumok). Kezdetben a gyermek a kérdés motívumát ismételve válaszol, csak

szöveget rögtönöz.

4-5 éves korban: A zenei kérdés motívumát eleinte az óvónő, később a

gyermek megfordítja, így jön létre a zenei válasz. ( Pl.: kérdés: d -d-r-r-m m

válasz: m-m-r-r- d d ) A motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül.

5-6-7 éves korban: A folyamat azonos, a motívumok hosszabbodnak, a

hangkészlet bővül. Olyan énekes játékok alkalmazása, melyben lehetőség

nyílik, vagy szövegre-dallam, vagy dallamra-szöveg, vagy mindkettő önálló

kitalálására.

A fejlődés várható szintje:

A gyermek képes 2-4 ütemes motívumokat, ismert ritmusképlettel, ismert

dallamfordulatokkal, önálló szöveggel énekelni, ismert motívumokból álló zenei

kérdésre azt lezáró zenei választ rögtönözni.

l-s-f-m-r-d dal és dalosjáték, valamint műdal.

A zenei tevékenységeken belül a szép mozgás kialakítása a készség, képesség

fejlesztésének szerves része, az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai

alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás

összerendezettségének kialakulását.

A zenehallgatási anyag tartalmazzon különböző hangulatú, évszakokhoz,

eseményekhez kapcsolódó magyar népdalokat, könnyen érthető szövegű - az

óvónő által könnyen előadható - műdalokat, más népek gyermekdalait. A

zenehallgatás bővíthető az óvónő hangszerjátékával, valamint idő nként gépi

PEDAGÓGIAI PROGRAM

70

zenével (magnó, lemez), amikor a meghallgatásra szánt mű az óvónő által nem

előadható.

Óvónőink feladatai a folyamatban:

A gyermek képességeinek felmérése, fejlődésük folyamatának figyelemmel

kisérése, fejlesztés tervezése, s erre való építése.

Nyugodt, vidám légkör megteremtése.

A gyermek spontán kezdeményezéseire való reagálás.

A megfelelő hely és idő kiválasztása a kötött tevékenységhez.

7. RAJZOLÁS, FESTÉS , MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

A környezet és esztétikai összefüggései

Az esztétikai nevelés összetett, sokszínű nevelési terület. Az, e területen szerzett

ismereteik gazdagabbá teszik a gyermek személyiségét és segítik, hogy

környezetében jól érezze magát, ahhoz alkalmazkodni tudjon, és alkotó módon

igényeinek megfelelően megváltoztassa azt, ezért azokra a nevelési területekre

helyezzük a hangsúlyt, melyen koncentráltan tudunk nevelő - fejlesztő hatást

kifejteni, igényekre nevelni.

Az ábrázoló tevékenység célja:

Olyan örömteli cselekvés, amiben a gyermek élmény- és képzelet világának

szabad önkifejezése érvényesül.

A differenciált vizuális észlelés (az alak -, a forma-, a nagyság, a szín pontos

felismerése, differenciált megkülönböztetése, és a térérzékelés, aminek minősége

pl. meghatározó szerepet játszik az írás -olvasás tanulásában.) emlékezés,

képzelet, vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, esztétikai érzékenységük, szép

iránti érdeklődésük és igényességük alakítása. Az intellektuális látás

megalapozása.

Tehetséges gyermekek gondozása, lemaradók felzárkóztatása.

Az ábrázoló tevékenység feladatai :

Az ábrázoló tevékenység feltételeinek megteremtése. A vizuális tevékenység

iránti vágy felkeltése. A vizuális nyelv megtanítása. A 3 -7 éves korban tervezhető

ábrázoló tevékenységek tartalma és fejlesztési célok meghatározása. Az ábrázoló

tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Kezdeményező, kreatív magatartás

kifejlődésének segítése, változatos eszközök, megfelelő tér egész napos

biztosításával.

A 3-7 éves korban tervezhető ábrázoló tevékenységek tartalma és minőségének

fejlesztése:

3-4 éves korban ajánlott tevékenység formák:

Az óvónő az óvodába kerülő gyermekeknek tegye lehetővé, hogy játszva

ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés

lehetőségeivel. A tevékenységi formák az építés, plasztikai munkák és

képalakítás körét alkotják. Ezek ne különüljenek el élesen egymástól.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

71

Építés során a gyermekek ismerkedjenek a különböző tárgyakkal, azok

formáival, alakzataival. Folytassanak téralkotó tevékenységet a belső terekben

könnyen mozgatható bútorokkal, nagyobb méretű dobozokkal , különböző alakú

és formájú, kisebb-nagyobb kartonlapokkal, hullámpapírral, építőjátékokkal,

takarókkal, egyéb tárgyakkal.

Plasztikai munkák: Ismerjék meg a különböző anyagok alakíthatóságát

nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, t épegetve,

mélyítve, karcolva stb. Szerezzenek tapasztalatokat az anyagok viselkedéséről:

oldhatóság, nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység.

Képalakítás: A képalakítás jelenjen meg festéssel tetszés szerinti

színválasztással, színkeveréssel, zsírkrétával, papírragasztással, nyomattal,

ujjfestéssel, tenyérnyomattal. A gyermekeknek legyen lehetősége

érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Ezen kívül természetesen

adnunk kell témákat is, mert e nélkül életkori sajátosságukból adódóan

témaválasztásuk könnyen megtapad.

Mozgásfejlesztés: Nagymozgások, egyensúlyérzék ( az építmény használata

közben, tapasztalatot szerez a stabilitás -labilitás, a test és a tárgyak

egyensúlyának viszonylatairól: kibújás, bebújás, átlépés, ráemelés),

finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordinációja,

Testséma fejlesztés: Személyi zóna alakítása (adott tárgyakhoz viszonyított

testhelyzet gyakorlása), testérzék ismerete, testfogalom,

Percepció fejlesztés: Vizuális fejlesztés (szemmozgás fejlesztés, vizuális

ritmus, vizuális helyzet, pozíció felismerése, vizuális zártság, egészlegesség,

vizuális emlékezet), alaklátás, formaállandóság fejlesztés (alak, forma, méret

motoros alakítása, részekből különféle alakzatok összerakása.) tapintásos -

sztereógnosztikus észlelés fejlesztés (különféle formák, méretek alakítása,

ritmikus sorminta, ismerkedés az anyagokkal), térpercepció (tér átrendezés,

térirányok, a tárgyak egymáshoz való viszonya mellett, előtt, szögek, sarkok

észlelése), keresztcsatornák fejlesztés.

Verbális fejlesztés: tárgyak, cselekvések, téri viszonyok megnevezése,

osztályozás - formák, alapszínek, méret, hasonlóság alapján,

4-5 éves korban ajánlott tevékenységformák:

Építés: Nagy térbeli alakzatok (nyitott, és zárt körök „kapuk”, egyenes és

kanyargó sor „vonat”, stb.), formálása a gyermekek közös játéka során. Kisebb -

nagyobb dobozokból készítsenek maketteket. Építsenek különböző féle

anyagokból pl. homok, hó, építőkockák, berendezési tárgyak, hullámpapír,

különböző méretű formájú karton lapok, takarók stb.

Plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Készítsenek

alkalmi ajándéktárgyakat, játékukhoz kellékeket. Gyűjtsék a természeti

tárgyakat (termések, levelek, virágok, kavicsok, ágak, gallyak stb.)

Szerezzenek tapasztalatokat különböző formák alakíthatóságáró l: gömbölyű,

szögletes, testes, lapos stb. formák kisebb részformákkal tagolása (emberalak

feje, nyaka, törzse, végtagjai, a virág szára, levele, színe stb. Arányviszonyok

gyakorlása részekre osztással (félbe, negyedbe hajtogatással). Készítsenek

fakanál-, zacskó- vagy síkbábokat.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

72

Képalakítás: A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet az

óvónő segítse élményekhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően

kapcsolódó technikával. Rajzoljanak az udvaron, aszfalton, földön, papíron,

egészen nagy méretekben is. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az

emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés szerint

történő megjelenítése. Fessenek egyénileg választott színekkel, gombfestékkel,

temperával, viasz-, és zsírkrétával, sokféle alakú, méretű, színű és anyagú papír

felhasználásával. Használjanak különböző vastagságú ceruzákat, ecsetet,

filceket, krétákat, fapálcákat. Alakítsanak képeket spárgából, fonalból,

textilből, termésekből, papírból tépéssel, vágással, ragasztással, kollázzsa l, stb.

Mozgásfejlesztés: Nagymozgás, egyensúlyérzék, finommotorika, szem -kéz,

szem-láb koordináció fejlesztése

Testséma fejlesztés: Személyi zónák, oldaliság tudatosítása, testrészek

ismerete, elülső-hátsó zóna, függőleges zóna, testfogalom.

Percepció fejlesztés: Vizuális fejl., szem működésének erősítése, vizuális

zártság - egészlegesség ( Mi hiányzik?), vizuális ritmus (díszítés), emlékezet

fejl., alaklátás, forma állandóság fejl., részékből - egész, tapintásos -

sztereógnosztikus észlelés fejl., térpercepció, téri irányok, keresztcsatornák

fejl.,

Verbális fejlesztés: Tárgyak, térbeli viszonyok megnevezése, irányok ( körbe,

kacskaringósan, ferdén, átlósan, közel, távol, stb.), helyzet ( -ba, -be, -ban, -

ben, kívül, stb.), időviszonyok, oldaliság, osztályozás (formák, színek, méretek,

hasonlóság stb.).

5-6-7 éves korban ajánlott tevékenységi formák:

A tevékenységi formák, eszközök a fejlesztési célok azonosak 4 -5 éves korban

leírtakkal. A fejlődés a részletgazdagságban közös kompozíciók készítésében,

azok tervszerűségében, bonyolultságában fedezhető fel. Legyen igényük az

ajándékkészítés. Gyűjtsenek alkotó tevékenységükhöz különféle anyagokat,

terméseket, virágokat, leveleket, stb. Használjanak a képalakításhoz minél

eredetibb megoldásokat. A hagyományos technikák mellett alkalmazzanak

újabbakat is pl. fessenek fogkefével, pálcikával, zsinórral, szívószállal, stb. Ne

csak rajzlapra fessenek hanem, textilre, üvegre, kartonra, csomagolópapírra,

kartondobozra, csempére, tortaalátétre, hullámpapírra, stb. Kés zítsenek

terményképet, fonalképet, textilképet, váljék mindennapossá az origami. A

varrás mellett ismerkedjenek a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, fonással,

szövéssel, makraméval, gipszöntéssel, kasírozással. Készítsenek zacskó -,

fakanál-, zsinórbábokat stb.

Az óvónőink feladatai a folyamatban:

Elsődleges feladat, hogy az óvónő minél több - egyéni és közös - élményt

biztosítson; további feladat, hogy a gyermekek mindennapi életében,

játékában az ábrázoló tevékenységek, anyagok, technikák minél szélesebb

körű megismerésére, kipróbálására, gyakorlására nyíljon lehetőség, és

engedjük azok állandó /kívánság szerinti/ használatát.

Legyen megfelelő hely és idő, megfelelő légkör, méretben, minőségben és

mennyiségben megfelelő eszköz, megfelelő tárolóeszköz biztosí tása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

73

Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő feltétlenül tanítsa meg a

gyermekeknek. Teremtse meg a lehetőségét a mindennapi szabad játékban

is.

Az óvónő vegye tekintetbe a gyermekek közötti ábrázoló képességbeli

különbségeket, hagyni kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját

elképzelését valósítsa meg, vagy saját élményeit alkossa újra.

Az alkotó-alakító tevékenységek szervesen beilleszkednek a mindennapi

játékba.

Az óvónő hetente legalább egyszer szervezzen tudatosan irányított kötött

vagy kötetlen formájú tevékenységet.

Lényeges a kötelező foglalkozások fokozatos bevezetése, melyek

szervezhetők akár mikrocsoportos formában is, de akkor oda kell figyelni,

hogy mindenki sorra kerüljön.

Nyitottá, érdeklődővé tegyük a gyermekeket, de semmi esetre se taní tsuk az

ábrázolás módjait felnőtt sémákkal, ne kössük meg képzelőerejüket.

Az 5-6-7 éves korúaknál alkalmat kell adni a differenciált

feladatmegoldásra és feladatvégzésre, a közös munkára is.

Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek

megtalálhassa a számára sikerélményt jelentő tevékenységi formát, és

megalkothassa a számára legvonzóbb eszközökkel képi -plasztikai

elképzelését a teremben és az udvaron is.

Rajzaikat, alkotásaikat értékként való kezelésre tanítjuk őket, ezért mágnes

táblára, szekrényajtóra kitesszük rajzaikat, alkotásaikat lefotózzuk.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:

A gyermekek ábrázolására jellemzővé válik a téma - és formagazdagság, a

színek egyéni alkalmazása.

Téralakításban, építésben ötletesek, együtt működők. Plasztikai munkáik

egyéniek, részletezők.

Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket,

élményeiket.

Formaábrázolásuk változatos. Emberábrázolásaikban megjelennek a

részletek, a mozgások jelzései.

Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, pl. vágás,

ragasztás, létrehozás, varrás, kötözés, papírhajtogatás, stb.

A finommotorika fejlesztése során kialakul a helyes ceruzafogás, laza

csuklómozgás.

A szem-kéz koordináció összehangolttá válik.

Kialakul a domináns kezesség, irányfelismerés (térbeli orientáció)

Képessé válnak az irányok megkülönböztetésére, előbb a függőleges majd a

vízszintes síkba történő átfordításra (a térbeli lent síkban alul van), bal -

jobb irányok megkülönböztetésére.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

74

Kialakul a gyermekek önazonosítása (testrészek ismerete, testfogalmak,

oldaliság)

Képessé válnak részekből egészet alkotni.

Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetnek egymás alkotásairól, újabb

terveket szőnek.

8/a. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

A tevékenység célja:

A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi

viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt.

Közvetlen tapasztalatszerzés során érzékeljék a környezet esztétikumát.

Új ismeretek nyújtása és a meglévők mélyítése, rendezése: megfigyelés, leírás,

kísérlet, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás mérés során.

A tevékenység feladatai:

A gyermek, környezetének felfedezése közben jusson olyan tapasztalatokhoz,

melyek a környezetben való, életkorának megfelelő eligazodáshoz szükségesek.

Ismerje meg a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok,

szokások és a tárgyi kultúra értékeit, tanulja meg ezek szeretetét és védelmét.

Az óvodapedagógus feladatai a környezetvédelem – környezettudatos nevelés területén:

Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek

tisztasága, szennyezettsége, a szennyezés hatása az emberre és az élőlényekre. A

megelőzés, a védekezés lehetőségei. Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok,

kísérletek a levegő, a víz, a talaj tisztaságáról. Egyszerű eljárás a víz tisztítására,

szűrésére. Levegő, víz, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű

vizsgálóeszközökkel

A víz megjelenési formái a természetben. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos

rögzítése. A különböző csapadéktípusok vizsgálata.

Különböző kísérleteket végzünk pl.- a Víz világnapja alkalmából, valamint lehetőséget

biztosítunk a közvetlen tapasztalatszerzésre kirándulások során.

o Dunapart

o Kopaszi gát,

o Feneketlen tó,

o Víztorony látogatása (Víz világnapján),

o Humusz ház

A közvetlen környezetben előforduló növények megfigyelése, megismertetése az

óvodánk udvarán található fákon, bokrokon elhelyezett információs táblák

segítségével. Albumot készítünk növényeink fotóival, lepréselt leveleivel, virágával,

termésével.

Elemi ismeretek szereznek a növénygondozásról az ültetések, csíráztatások, hajtatások

alkalmával. A gyerekekkel közösen gondozzuk a Föld napja alkalmából kiültetett

növényeinket.

A termesztett növények megfigyelésére lehetőséget nyújtanak a környékünkön lévő

családi házak veteményeskertjei, illetve az óvoda udvarán található gyümölcsfák..

PEDAGÓGIAI PROGRAM

75

Növényi táplálékaink, zöldségek és gyümölcsök hangsúlyos szerepet kapnak az

egészséges táplálkozásban. A szülők által biztosított gyümölcsöt, zöldséget a nap

folyamán tízóraiként, illetve reggeli és uzsonna kiegészítéseként ajánljuk fel.

Egészséghetünk keretén belül kiemelten foglalkozunk az egészséges élelmiszerekkel,

a szülők bevonásával ismerkedünk a reformkonyhával.

Az óvodánk udvarán sok gyümölcsfa található, ezekkel megismertetjük a gyerekeket:

o almafa, cseresznyefa, meggyfa, mandulafa, diófa, naspolya, szőlő, körtefa.

o Óvodán belüli tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a dióverés, alma- és

szőlőszüret, dióverés. Alkalmanként egészséges finomságokat készítünk

közösen a gyerekekkel.

A környezet változásainak hatását a növények életére folyamatosan van lehetőségünk

nyomon követni, megfigyelni óvodánk udvarán.

Növények gondozására lehetőség nyílik az udvaron, valamint a csoportszobákban

(dísznövények, Luca búza, csíráztatások, közösen ültetett virágpalánták).

Az udvar és a közeli park növényzetének vizsgálata. Egyszerű vizsgálódások az

életfeltételek bizonyítására szervezett és spontán lehetőségek alkalmával.

A közvetlen környezetben előforduló állatok megfigyelésére remek alkalmat ad az

óvoda udvara. Az állatok megismerését, felismerését segítik az óvodán falán

elhelyezett fotók, tablók.

A csoportokban tartható állatok gondozásába a gyerekeket is bevonjuk (teknős, hal,

giliszta, csiga…).

Az Állatok világnapja alkalmával közös játékokat tervezünk, szervezünk. Ilyenkor

lehetőséget biztosítunk arra is, hogy egy-egy állattal kiemelten ismerkedjünk szekértő

segítő bevonásával (pl.- vakvezető kutya, sólyom, otthoni kedvencek – tengeri malac,

hörcsög, nyúl… ).

A vadon élő, a tenyésztett és a kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbségek

megfigyelésére adnak lehetőséget az következő helyszínek:

Vadaspark

Állatmenhely,

Állatkert- örökbefogadás,

Tropicarium

Kamaraerdei tanösvény,

Nőtincs- Seholsziget,

Sóskúti lovarda,

Medvepark,

Emese park

Közeli kertes házaknál tartott állatok megfigyelése a séták alkalmával.

Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.

A madárbarát kert kialakításával, folyamatos fejlesztésével lehetőségünk nyílik a

Madarak életének megfigyelésére. Létrehoztuk óvodánk Madárbarát klubját, melynek

feladata a meglévő etetők, itatók javítása, kihelyezése, madáreleség készítése az

érdeklődő szülök bevonásával (munkadélután keretén belül).Óvodánk hagyományává

vált a Madárkarácsony szervezése, melynek során a már elkészített eleségeket a

gyerekekkel közösen helyezünk ki az etetőkbe, illetve a fenyőfákra . Kedvenc hobbi

vagy háziállatok behozatalára a csoportba az Állatok világnapja, valamint a Húsvét ad

lehetőséget.

A környezetben előforduló anyagok tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető

tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és

felhasználhatóságuk közötti kapcsolat. A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás,

összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása a mindennapok során történik

PEDAGÓGIAI PROGRAM

76

barkácsolás, alkotás közben, szelektív hulladékgyűjtés során, az ültetésnél, sütemény-

, gyümölcssaláta készítés közben.

A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásainak elkerülése

érdekében szmogban, ködben nem megyünk az udvarra, erős napsütésben árnyékba

húzódunk, sok folyadékot biztosítunk a gyerekek számára.

A környezet változásainak hatása életünkre, az évszakok változásának, a természet

körforgásának megfigyeltetése érdekében a gyerekekkel sok időt töltünk az óvoda

udvarán.

Az egészséget károsító szokások kialakulásának veszélyére, az elutasító magatartásra

készítjük fel a gyerekeket. Tapasztalatszerzési és gyakorlati lehetőségeket

biztosítunk(drámajátékokon és dramatikus-, szituációs játékok) a gyerekek számára a

hatékony kommunikációra, véleményalkotásra, az érzelmek feldolgozására és a

feszültség kezelésére. A feszültségoldására a szabad játék és az ábrázolás adta

lehetőségeket is felhasználjuk. Arra törekszünk, hogy a gyerekek

megbizonyosodhassanak a biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerezhessenek a

veszélyhelyzetek felismerésében, önmaguk védelmében. Mindezen szempontok

figyelembevételével tudatosan, folyamatosan bővítjük dramatikus

játékgyűjteményünket.

A gyerekek helyes, folyamatos napirendjének kialakítása során figyelünk arra, hogy

mindenre hagyunk időt. Sok időt töltünk a szabadban (-10 fokig), és ameddig az

időjárás engedi délután is levegőzünk. Változatos tevékenységek, szervezett

tevékenységek kezdeményezése, mindennapos mozgás , énekes játékok szervezése az

udvaron.

Helyes viselkedés a természetben. Az ember szerepe a környezetben élő más

élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Séta,

kirándulás alkalmával a szabályok megismertetjük a gyerekekkel, helyes viselkedést

gyakoroltatjuk.

Nem dobjuk el a szemetet, ha mégis leejtünk valamit, azt felszedjük, kukába tesszük.

Ami élő az nem tépjük le, tapossuk össze, csak azt szedjük fel, amit a természet már

elengedett. A kijárt ösvényen haladunk.

Élményszerző Kirándulási lehetőségekről gyűjteményt állítunk össze.

Különválogató hulladékgyűjtés érdekében papírgyűjtő ládát rendszeresítünk

csoportjainkban, évente 2 alkalommal szervezünk papírgyűjtést (október, március).

Az újrapapír világnapja alkalmából papírgyűjtést, kiállítást szervezünk minden év

márciusában a szülők bevonásával. Barkácsolunk, játékeszközöket készítünk, a

nagycsoportosok ellátogatnak a Humusz Házba .

Folyamatosan gyűjtjük a flakonokat, a csoportban keletkezett flakonokat is az udvari

tárolóba visszük.

A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés. Szárazföldi, vízi,

légi közlekedés. A közlekedés környezetszennyezése. Környezetbarát közlekedés.

Kerékpáros közlekedés, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Ezen céljaink

megvalósításának érdekében beléptünk az OVI Zsaru programba. A lehetőségek

alkalmával használjuk a környezetünkben található tömegközlekedési eszközöket. Az

óvodánk udvarán alkalomszerűen lámpák, táblák kihelyezésével lehetőséget

biztosítunk a helyes közlekedési szabályok elsajátítására, gyakorlására, valamint a

közlekedési eszközök szabályszerű használata pl.:roller, kerékpár

Élményszerző kirándulási lehetőségek: Vonatozás

hajókázás

Repülőtér látogatása

PEDAGÓGIAI PROGRAM

77

Az óvoda udvarán, kirándulások (óvodai, családi) alkalmával gyűjtött termésekből,

terményekből, növényi részekből gyűjteményeket készítünk, barkácsolunk.

Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság érdekében

csökkentjük a víz nyomását a csapokon, felhívjuk a gyerek figyelmét a

víztakarékosság fontosságára. Étkezés után megmaradt csapvizet felhasználjuk

virágöntözésre, madáritatóba, télen párologtatóba.

Kirándulások alkalmával az ételek-italok csomagolásának módjára felhívjuk a gyerek

és szüleik figyelmét, személyes példát mutatunk (pl.- textil szalvéta, kulacs…).

A természettel kapcsolatos élményeiket, kirándulások alkalmával megfigyelt,

környezettel kapcsolatos emlékeiket felidézzék, és azokat festményekben, rajzokban

ábrázolják, illetve a természetben talált időjárással és annak változásaival kapcsolatos

dalok, versek felidézése érdekében fotóalbumot, kirándulási naplót készítünk.

Célunk megismertetni a gyermekeket a szabad levegőn való mozgás örömével,

fontosságával.

Ehhez kellő mennyiségű időt, eszközt biztosítunk számukra

A témakörök keretét az évszakok adják. Az évszak blokkokhoz rendeljük a

növény- és állatvilág, az ember és környezete, a hagyományok témaköreit. Itt kell

kiemelnünk a helyi sajátosságok megjelenítését, elsősorban azt, hogy a témák

csak azon ismereteket közelítsék, mélyítsék, amelyekről ebben a közegben

konkrét tapasztalatokat szereznek a gyermekek. Alkalmanként a gyermekek

szerezzenek ismereteket életterüktől távol álló témákról is.

Témakörök:

Kiscsoport: 3-4 éves Középsőcsoport: 4-5 éves Nagycsoport: 5-6-7 éves

­ évszakok - évszakok - évszakok, időszakok

­ óvodások vagyunk - család - család

­ család - testünk - testünk

­ testünk - közlekedés - közlekedés

­ közlekedés - állatok - állatok

­ állatok - óvoda környéke

- nagycsoportos vagyok

- tűzvédelem

A fejlesztés tartalma mindhárom korosztályban a mozgás -, testséma- és verbális

fejlesztésre terjed ki.

Folyamatismertetés, beszoktatástól iskolába kerülésig:

3-4 éves korban:

A gyermekek fogadják el és szeressék meg az óvodát, majd ismerkedjenek

az óvoda környezetével.

Figyeljék meg az évszakok közötti különbségeket.

Beszélgessenek családjuk tagjairól, ezzel kapcsolatos ismereteiket

szimulációs játékban is elevenítsék meg.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

78

Ismerjék meg az óvoda környezetét.

Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő

élővilág és az esztétikus környezet megóvása.

4-5 éves korban:

Séták az óvoda környékén, melynek célja az élmény- és tapasztalatszerzés.

Váljék hangsúlyossá a megfigyelés, gyűjtögetés.

Az évszakokhoz tudják kötni azok jellemzőit (időjárás, növény- és

állatvilág).

Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között.

Végezzenek rügyeztetést, hajtatást, magvak csíráztatását.

Nézegessenek családi képeket, ezek alapján tudják bemutatni családjuk

tagjait, otthonukat.

Látogassanak el az óvoda környékén lévő intézményekbe, ismerkedjenek

meg az orvos munkájával, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait.

Ismerjék a személy- és teherszállító járműveket.

Figyeljék meg, hogy az óvoda környezetében, milyen háziállat ok, madarak,

bogarak élnek: élőlények óvása, védése.

Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő

élővilág és az esztétikus környezet megóvása.

5-6-7 éves korban:

Az évszakok témakör bővítése: környezetszennyeződés, növények fejlő dési

feltételei.

Kirándulás alkalmával ismerkedjenek a gyógyfüvekkel, mezei virágokkal,

vadon termő növényekkel, állatokkal pl. Budakeszi Vadaspark, Állat és

Növénykert, Mezőgazdasági Múzeum

Végezzenek egyszerű vizsgálódásokat.

Az összegyűjtött termények, termések hasznosítása.

A közlekedéssel kapcsolatos ismereteik bővüljenek szárazföldi - vízi - légi

közlekedési eszközökkel

Bővítsék ismereteiket az állatvilág témakörben, ismereteik minden témában

lehetőleg alapos tapasztalati háttérrel rendelkezzenek.

Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő

élővilág és az esztétikus környezet megóvása.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét,

óvodájuk nevét,

tudják születési helyüket, idejüket,

különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellemzőiket,

ismerik a környezetükben lévő intézményeket,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

79

ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat,

ismerik környezetük növényeit, azok gondozását,

ismerik az egészség fogalmát, törekednek egészségük megőrzésére,

gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a

közlekedés eszközöket,

megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat

pl. alá-, fölé-, mellé-, stb.,

kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól

érthető beszéd.

Becsülik, szeretik a természetet, igényükké válik az őket körülvevő élővilág

és esztétikus környezet megóvása .

Tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: spontán, j átékos módon,

kezdeményezett foglalkozáson, kérdés-felelet formában, gyakorlati

probléma és feladatmegoldás során, közvetlen tapasztalat és élményszerző

séták alkalmával.

8/b. KÖRNYEZETÜNK MENNYISÉGI, FORMAI ÉS TÉRI

ÖSSZEFÜGGÉSEI

A tevékenység célja: a minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kifejezésbeli

összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek

igényeihez, ötleteihez igazodva.

A tevékenység feladata: a gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az

elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Pozitív

viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás

megalapozása.

A természeti - emberi - tárgyi környezet matematikai tartalmú megismerését

szolgáló témakörök:

Halmazok képzése.

Halmazok összehasonlítása tulajdonságuk szerint.

Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra.

Halmazok elemeinek sorba rendezése.

Halmazok összemérése becsléssel, párosítással, másolással.

Mennyiségek összemérése: magasság, tömeg, mennyiség, ű rtartalom, terület,

szélesség, vastagság, bőség.

Kis számok összkép alapján. (0, 1, 2, 3)

Sorba rendezett elemek helye a sorban.

Tapasztalatok a darabszám változásairól.

Építések, alkotások szabadon és másolással, valamint egy feltétel megadásával.

Tevékenység tükörrel. (szimmetria)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

80

Tájékozódás térben. (téri viszonyok, irányok)

Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban.

A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak.

Mozgásfejlesztés:

Nagymozgások (utánzás, hosszúságmérés lépéssel)

Egyensúlyérzék (vonal mérése tyúklépéssel, tárgyak hordozása)

Finommotorika (építés, rajzolás, applikációs képek összerakása)

Szem-kéz koordináció. (építés, folyadéköntés méréskor, terítés vendégség

játéknál)

Szem-láb koordináció. (vonal hosszmérése, tyúklépéssel)

Testséma fejlesztés:

Testrészek ismerete. (tükörjáték, relációk használata)

Meghatározott testrészekre összpontosítás. (lábbal dobbantás)

Oldaliság (irányok)

Percepciófejlesztés:

Vizuális időrendiség felismerése. (képek időrendi sorba rendezése)

Különböző alakok, formák megismerése. (halmazképzés)

Vizuális emlékezet fejlesztése. (minta kirakása emlékezetből)

Térpercepció fejlesztése. (tér bemozgása)

Taktilis csatorna fejlesztése. (érzékelő játék tapintással)

Hallás észlelés fejlesztése. (érzékelő játék hallással, zörejek,

hangszerek hangja)

Keresztcsatornák fejlesztése. (hallás - tapintás érzékelő játékkal)

Verbális fejlesztés:

Osztályozás: színek, méretek, hasonlóság, különbség, formák megnevezése.

Tárgyak megnevezése.

Testrészek megnevezése.

Cselekvések kifejezése szóban.

Térbeli viszonyok, helyzetek, irányok megnevezése.

Folyamat ismertetés az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig:

Az óvodába kerülő 3 éves gyermekek a mindennapi életben találkoznak

matematikai fogalmakkal, összefüggésekkel.

Ezek a fogalmak először passzív szókincsükké válnak, majd fokozatosan

beépülnek a beszédükbe. Középső csoportban kezdődik a tervezett, szervezett

matematikai nevelés, mely játékos tevékenység során a gyermekek minden

érzékszervét bevonva tapasztalatok szerzését biztosítja számukra.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

81

Megismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli viszonyokat (relációkat),

alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiségi szemléletük, logikus

gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük.

Az óvónőink feladatai a folyamatban:

Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket,

előkészítse és megtervezze az egyénre szabott fejlesztési területeket.

Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán, és szervezett

tapasztalat- és ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére, szükség

estén korrigálására.

A kötetlenebb cselekvő tapasztalatgyűjtés mellett szükség van esetenként

kötelező foglalkozásokra is új ismeretek feldolgozásánál, illetve ismétlés,

rendszerezés alkalmával. Ezeket is hassa át a játékosság!

Az egyéni, páros, mikrocsoportos foglalkozásokon alkalom nyílik a

differenciált feladatadásra, az egyéni tempó és fejlettségi szint

figyelembevételére.

A speciális matematikai kifejezéseket pontosan használja az óvónő!

A gyermekek pontatlan megfogalmazásait javítsa!

Minél több problémahelyzetet kell teremteni, ez ösztönzi a gyermekeket a

gondolkodásra. A probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermekek

számára! Hagyjuk saját logikája szerint gondolkodni, próbáljuk rávezetni a

megoldásra, de ne oldjuk meg helyette! A mozdulat ismétlődése örömet

okoz, ami elvezet az eredményhez kapcsolódó örömhöz.

Az eszközöket a gyermekek is készíthetik, felhasználhatók a csoportszoba

játékai, valamint speciális matematikai segédeszközök.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

Iskoláskorra megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem.

A cselekvő - szemléletes, és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi

gondolkodás kialakulóban van.

Képesek megadott szempontok szerint halmazok képzésére.

Képesek szín, forma, nagyság, időrendiség alapján csoportosítani tárgyakat,

tárgyképeket.

Képesek megadott szempontok szerint szétválogatni, sorbarendezni

tárgyakat, a rossz válogatást, sorbarendezést javítani tudják.

Kis számokat összkép alapján felismernek (dobókocka)

Elemi mennyiségi ismereteik vannak.

Képesek különböző mennyiségek összehasonlítására, összemérésére,

párosítására.

Képesek építéseket másolni.

Egyszerűbb tükörképeket képesek létrehozni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

82

Eligazodnak a térben és a síkban.

Az irányokat, relációkat értik, követik, a helyzeteket megnevezik.

Képesek elemi ok-okozati összefüggések megértésére.

A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

83

VI. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ ÉS EGÉSZSÉGES GYERMEKEK

EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN

A kiemelt figyelmet igénylő, a „másság” fogalmi kategóriájába beletartozók:

az életkori sajátosságokból adódó másság,

a testi és pszichés jellemzők mássága,

a szükségletek, igények mássága,

a nemzetiségi hovatartozás következtében fellépő másság,

a szociokulturális háttér következtében megmutatkozó másság,

a tehetség mássága,

a zavar a fejlődésben,

a magatartás- és a viselkedés-problémák következtében fellépő másság is,

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: aki a szakértői és rehabilitációs

bizottság szakvéleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-

vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

Különleges bánásmódot igénylő gyermek:

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

6.1. AZ EGYÜTTNEVELÉS INDÍTÉKAI, CÉLJA

Az együttnevelés természetes életszituációból indul ki: elismeri a heterogén adottságokat,

képességeket, az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat

hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani a

kiemelt figyelmet igénylő és az egészséges gyermekek között.

A személyes bánásmód és a differenciálás módszerének alkalmazásával biztosítjuk minden

gyermek számára az életkornak megfelelő, ideális fejlődést. A tehetséges, a sajátos nevelési

igényű, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségletei egymás

mellett, egyenértékűen kapnak kielégítést az óvodai nevelőmunka során.

Célja:

Az egészséges és különleges bánásmódot igénylő gyermekek együttnevelése,

képességfejlesztése, az eltérő képességű gyermekek egészséges, harmonikus

személyiségfejlesztése,

közös és kiscsoportos tevékenységeken keresztül a tanuláshoz szükséges képességek

fejlesztése, a gyermekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása,

az egymás elfogadása, az egészséges gyermekek közvetítésével pozitív befolyásoló

modell nyújtása a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára.

a közösségi életbe való beilleszkedés segítése, szocializálódás,

a társas viselkedés szabályainak elsajátítása az egyenletes ütemben fejlődő gyermekek

közvetítésével,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

84

képességeinek, személyiségének optimális kibontakoztatása.

az ember, mint érték megtapasztalása,

empátia, segítőkészség kialakítása, interiorizálása

A gyermekek egész nap együtt tevékenykednek. Az életkori és a teljesítménybeli

heterogenitás alapján biztosítjuk az egymáshoz való alkalmazkodást, az egymás közti

kooperációt, kölcsönös segítségnyújtást, a viselkedés és együttélés szabályainak elsajátítását.

Csak a megélt tapasztalatokon keresztül alakulhatnak ki azok a viselkedési, együttélési

szokások, amelyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, elfogadást.

6.2. ÓVODAPEDAGÓGUSI FELADATAINK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ

GYERMEKEK ESETÉBEN

Az óvodapedagógus attitűdje legyen:

empatikus, elfogadó, támogató,

személyre szóló pedagógiai hatásokat érvényesítő,

értékeket, erősségeket hangsúlyozó és elfogadtató,

kommunikációja, tevékenysége pedagógiai optimizmust tükröz.

A fejlesztés elengedhetetlen feltételei:

a gyermeki személyiségfejlődés szakaszainak, jellemzőinek, pontos ismerete,

az egyes gyermekek személyiségének, fejlődési jellemzőinek, eltérő fejlődési

ütemének, fejlettségi szintjének ismerete,

az alkalmazott fejlesztő játékban rejlő lehetőségek pontos ismerete,

az egyes fejlesztési területek közötti integráció lehetőségeinek ismerete, a fejlesztés

komplexitása,

helyzetfelismerő képesség, tudatos (indirekt) jelenlét

a tevékenységek szervezése egyéni, illetve kisebb csoportos formában történjen, így

lehetővé válik az egyes gyermekek fejlődésének viszonylag szoros követése, segítése,

egyénre szabott fejlesztése.

A pedagógiai programban foglaltak és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésének

elvei összhangba kerüljenek

6.2.1. BEFOGADÓ NEVELÉS

Minden gyermek más, alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának

megfelelően segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához.

Különbözőségük miatt hasonlóan társaikhoz az egyéni bánásmódot alkalmazzuk, a

részfunkciók fejlesztésén túl az általános személyiségfejlesztést tekintjük

feladatunknak.

Óvónői attitűdök a befogadó nevelés képességéhez: szociális érzékenység, empátia,

másság elfogadása, a különbségek kezelésének képessége.

Az óvónők szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár kialakítása a

sokféleség kezeléséhez.

Támogató környezet az óvodán belül és kívül.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

85

A fejlesztőpedagógusunk részképesség- fejlesztésre szoruló, ép érzékszervekkel

rendelkező gyermekekkel foglalkozik. A különböző teljesítményzavarokkal küzdő

gyermekek prevencióját, szűrését és korrekcióját végzi.

Felfogásunk szerint, minden kisgyerek fejleszthető.

Nevelésünkben alapvető követelmény a gyermeki jogok védelme.

Feladatunk, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő területeken

valósuljon meg, a nevelésük, a fejlesztésük ne terhelje túl őket.

Feladatunk a feltétel nélküli szeretet, az ilyen szeretet nem nézi a gyermek külsejét,

előnyös és hátrányos tulajdonságait, fogyatékosságait, független a vele szemben

támasztott követelményektől, és független viselkedésétől is. A feltétel nélküli szeretet

segít megérteni a gyermeket, megérteni viselkedését, indítékait, s mindez a szilárd

kapcsolat alapja.

6.2.2. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Munkánk eredményes, ha

a prevenció során meg tudjuk akadályozni a veszélyezettség kialakulását,

egyedi probléma esetén segíteni tudunk,

a hátrányos helyzetben lévő családokkal jól működünk együtt,

differenciált bánásmóddal kompenzálni tudjuk a gyermek hátrányait (humánum,

megértés, támaszadás, szeretet),

a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek segítségével szükség esetén a

gyermeket biztonságba, megnyugtató környezetbe helyezhetjük,

a rászoruló családok bizalommal fordulnak a tagóvodához problémáik megoldásához

való segítségadásért.

A gyermekek joga, hogy személyiség jogait, különösen személyiségének szabad

kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési, családi élethez és magánélethez való jogát az

óvoda tiszteletben tartsa. A kisgyermeket megilleti a társadalom által nyújtott védelem és a

segítségre vonatkozó jog is.

A szociálisan vagy más okból hátrányos helyzetű családok és gyermekeik pedagógiai

módszerekkel való segítésének lehetőségei tagóvodáinkban:

mozgásfejlesztés

személyes bánásmód.

differenciált fejlesztés csoportjában.

nyelvi illetve logopédiai fejlesztés, részképesség hiány korrigálása.

pszichológus személyes segítése a szülők számára is

zavart szenvedett képességek fejlődését támogatjuk, megsegítjük.

6.2.3. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret,

gondolkodásmódot, másságot.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

86

Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból, így különösen a gyermek

vagy hozzátartozói bőrszíne neme, vallása, nemzetiségi hovatartozása, politikai vagy más

véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi

helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb

helyzete miatt.

6.2.4. TEHETSÉGGONDOZÁS

Szemléletünk szerint minden gyermek tehetséges valamiben.

A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció.

Az egyéni képességek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés lehetőségét támogatjuk.

Érzelmi biztonságban, ingergazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás

feltételeit biztosítjuk.

A tehetséges gyermekek felismerését, differenciált, egyéni fejlesztését a

tevékenységek szervezésével a gyermekek saját aktivitására támaszkodva segítjük.

Az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken való elmélyüléshez a feltételeket

biztosítjuk. A családdal együttműködve különös gondot fordítunk arra, hogy

szocializációjukat segítsük, hiszen a társak, a környezet elismerése elősegítik a

tehetség kibontakozását.

6.2.5. NEMZETISÉGI FELADATOK

A nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi

önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.

A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságra tekintettel a

személyiség fejlesztése differenciált módszerekkel vezet eredményhez.

Fontosnak tartjuk a korai prevenciót az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi nevelés, a

szocializáció területén, együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok

csökkentése érdekében.

Az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredő

hiányok kompenzálása. A higiénia, a táplálkozási szokások, a pihenés, edzés,

mentálhigiénét biztosító szemléletének megalapozása.

Az érzelmi élet gazdagítása, a kezdeti gátlások feloldása mintakövetéses tanulással,

egyéni élmények átélésével.

Az értelmi képességek területén mutatkozó esetleges eltérések kiegyenlítése, az iskolai

élethez szükséges személyiségjegyek és részképességek fejlesztése.

Az esetleges veszélyeztetettség miatt kiemelt feladatnak tekintjük az együttműködést a

szűkebb és tágabb környezettel

Multikulturális nevelés

A más országból itt tartózkodó családok gyermekei óvodai nevelésének alapelveiben az

integrált nevelés szemléletét, céljait és feladatait érvényesítjük.

Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a másságot, a sokszínű, sokféle kulturális

hátterű szükségleteket, igényeket és gondolkodásmódokat.

Tiszteletben tartjuk saját nyelvüket, ugyanakkor a gyermekekkel való közös játéka és az

óvoda más tevékenységformái közben elsajátítják a magyar nyelvet. A felnőttek

PEDAGÓGIAI PROGRAM

87

beszédmintája és a differenciálás, az egyéni képességek fejlesztése ezen a területen is

hangsúlyos. Az együttes tevékenységek során arra törekszünk, hogy oldott, feszültségmentes

környezetben növeljük a gyermekek beszédbátorságát, nyelvi és nonverbális

kifejezőképességüket.

Hazánk értékeihez való pozitív kötődés kialakítása

KAPCSOLATTARTÁS A CSALÁDDAL, SZAKMAI SZERVEZETEKKEL

A befogadás és beilleszkedés tekintetében kitüntetett szerepet kap a szülői házzal való pozitív

kapcsolattartás, együttműködés. Elsősorban a család igényeinek és szükségleteinek

megismerésére törekszünk, ugyanakkor segítséget kell nyújtanunk abban, hogy ők is

megismerjék és értsék nevelési törekvéseinket.

Az óvoda a családdal való együttérzéssel támogatja a problémák megoldását. Rámutat a

gyermek nevelése során átélhető örömre, támogatja és megerősíti a szülőt nevelői szerepében,

és a kölcsönös bizalom kiépülése után javasol lehetőségeket a változtatásra. Munkánk során

mindannyian ügyelünk arra, hogy a rászoruló gyermekek és szüleik ne érezzék ezt a

segítségnyújtást diszkriminációnak.

A nyitott óvoda intézménye minden család felé bizalmat áraszt. Nyitott óvoda működtetése

konkrét és közös programokkal, együttes tevékenységek szervezésével mélyíti a kapcsolatot.

Az óvoda minden dolgozója egységes magatartásformát képviselve, tapintatosan közelit a

család felé elfogadja helyzetüket, és támogatja őket problémáik megoldásában.

Együttműködésünk – a gyermek szükségleteinek megfelelően – természetes módon kiterjed a

családsegítő, családgondozó, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra, a szakmai

szervezetekre, szakemberekre (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor,

pszichológus, gyermekorvos, védőnő).

Az együttműködés formái: családlátogatás közösen más szakemberekkel, családdal közös

beszoktatás, szülői értekezletek, szülői klubok, szülőkkel közös kirándulások, szülőkkel közös

rendezvények (pl.: közös mozgásos tevékenységek), előadások, fogadóórák, egyéni

beszélgetések, kerekasztal beszélgetések a szülőkkel és más szakemberekkel, nyíltnapok,

hospitálások, szűrő vizsgálatok, életmód tanácsok, egészséges életmód programok, játszó- és

munka délutánok stb.

6.2.6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE

Általános elvek:

Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános

célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.

A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az

akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.

A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és

segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a

napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló

cselekvéséhez szükséges.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

88

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek

határozzák meg.

Az integrált óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői

véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek

szükségletei szerint.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő,

nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő

fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai

eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó

gyógypedagógiai- orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira

kell építeni.

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban

gyógypedagógiai kompetencia.

Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés

fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus,

konduktor, óvodapedagógus, pszichológus, orvos együttműködése szükséges.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

A hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép

funkciók bevonásával,

Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás

megkezdésének ideje,

korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai időszak

fejlődés menete

A gyermek

– életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

– képességei, kialakult készségei,

– kognitív funkciói, meglévő ismeretei,

– családi háttere.

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos

észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi

képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap

nagyobb hangsúlyt.

A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

89

A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek

számára (saját állományú gyógypedagógus, utazó tanári hálózat által)

a sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és

alkalmazása;

az egyéni szükségletekhez igazodó környezet,

az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata,

a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;

annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken

kiemelkedő teljesítményre is képes;

rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának megvalósulásához.

az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő

tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült

gyermek családjával

Az óvodánkban megvalósuló integrált nevelés

A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését

elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált

nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos

nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget.

Az együttnevelés feltételei

Az együttnevelés a gyermekek együttműködésére épül. A nevelés team – munkában valósul

meg. Ennek tagjai: szűkebb team esetén a szülők, óvodapedagógusok, gyógypedagógus/ok/,

fejlesztőpedagógus/ok/, dajkák; tágabb team esetében kiegészül külső segítő szakemberekkel,

akik vizsgálják, fejlesztik a gyermeket.

Fontos a tagok közötti kapcsolattartás, folyamatos együttműködés a sajátos nevelési igényű

gyermek eredményes nevelése érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, a

szakemberek segítik a családi nevelést.

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelését

Az Alapító Okirat deklarálja és

a mindenkori vonatkozó jogszabályok szabályozzák.

Személyi feltételek

Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a

szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartás-szabályozási zavarral) küzd.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

90

Az ellátás személyi feltétele: szakirányú végzettségű gyógypedagógus

Diagnózis alapján lehet:

enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott,

mozgásában akadályozott, mozgásszervi fogyatékos, mozgáskorlátozott,

érzékszervi fogyatékos, látássérült (aliglátó, gyengénlátó),

érzékszervei fogyatékos, hallássérült (nagyothalló, cocleaimplantált),

beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás

szabályozási zavarral) küzd.

Az egyes tagóvodákba felvehető, sajátos nevelési igényű gyermekek sérülési típusonkénti

megoszlása az Alapító Okiratban kerül megfogalmazásra.

A sajátos nevelési igényű gyermek ellátásának feltétele minden esetben:

Felvételének feltételei:

Szakértői vélemény, amely javasolja számára az együttnevelést, és leírja, hogy kerületi

önkormányzati intézményben integráltan nevelhető. (Ennek kiállítója:Megyei szintű

szakértői bizottság)

Képes legyen társaival kooperálni, együttműködni.

Követelmény, hogy a többi gyermek fejlődésére ne gyakoroljon negatív hatást, ne

veszélyeztesse testi épségüket, lehetővé tegye számukra a harmonikus

személyiségfejlődést.

A beszoktatási idő alatt, amelynek kezdő és záró időpontjáról, a tapasztalatokról az

intézmény feljegyzést vezet, a szülővel egyeztetett formában (1hónap)

bebizonyosodjon, hogy ez a nevelési helyzet legalkalmasabb számára, gondozási

igénye így valósítható meg legeredményesebben. (Amennyiben óvodánk

feltételrendszere nem biztosítja a gyermek eredményes fejlődését, a Szakértői

Bizottság segítségével keressük a megfelelő intézményi elhelyezést számára.).

A sajátos nevelési igényű gyermek szülei segítik a gyermek beilleszkedését, a sikeres

integrációt, az esetlegesen felmerülő problémák megoldását.

Nem tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését megvalósíthatónak a

következő esetekben:

A pervazív fejlődési zavarban szenvedő, autizmus spektrum zavarral küzdő

kisgyermekek esetében, mivel a számukra szükséges speciális ellátást, speciális

környezetet és feltételrendszert nem tudjuk biztosítani.

Súlyos beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén, amely veszélyezteti a többi

gyermek testi épségét, nem biztosítja harmonikus személyiségfejlődését.

Ha a sajátos nevelési igényű gyermek külön felügyeletet, egy felnőtt állandó, csak rá

irányuló figyelmét igényli, mivel a jelenlegi személyi feltételekkel ezt nem tudjuk

biztosítani.

Ha nem tud minimális szinten együttműködni, kooperálni társaival.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

91

Óvodapedagógusok

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai,

pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az

együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat

alkalmaz,

a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a

gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja,

az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,

javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Gyógypedagógusok

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai integrációját szakirányú végzettségű

gyógypedagógus segíti

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,

javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a

gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,

együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó

óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában,

kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával,

részt vesz a befogadó közösség felkészítésében,

részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában.

Tárgyi feltételek

Speciális eszközök, módszerek, terápiás módszerek alkalmazása.

Fejlesztő szobá/k/, ahol a fejlesztés megvalósítható.

A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

Nevelőmunkánkban a gyermekek aktuális tevékenységeiből indulunk ki, amelyek azonosak

az ép, egészséges gyermekek tevékenységi területeivel. A különleges bánásmód a csoportban

differenciált fejlesztésben valósul meg.

Valamennyi gyermek esetében elsődleges tevékenység a játék, mint életkori sajátosság és a

személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze.

A csoportos fejlesztésen, nevelésen kívül a gyermekek egyéni, illetve kiscsoportos

fejlesztésben is részesülnek. Ezt a komplex gyógypedagógiai, multiszenzoriális fejlesztést a

gyógypedagógus/ok/ végzi/k/. Az együttnevelés, fejlesztés tervét a gyógypedagógus

PEDAGÓGIAI PROGRAM

92

irányításával dolgozza ki az óvodapedagógus, amelyet a Szakértői véleményben leírtakra és

saját megfigyeléseinkre, vizsgálatainkra alapoz.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének ütemezéséről a gyógypedagógus és az

óvodapedagógus is külön fejlesztési tervet készít, a szakértői bizottság véleménye, a tanév

eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján.

Az együttnevelés feladatai

A gyermekek beszoktatása, visszaszoktatása team – munkában valósul meg.

A gyógypedagógusok segítik az óvodapedagógusok munkáját, aktívan részt vesznek a

szemléletformálásban, a másság elfogadásának segítésében.

A nevelési év eleji vizsgálatok során a gyógypedagógusok feltérképezik a gyermekek

képességeit. Ez komplex logopédiai- gyógypedagógiai vizsgálat, magában foglalja a

beszédértés, beszédészlelés, szókincs, grammatika, artikuláció, kifejezőkészség, nagy- és

finommotorika vizsgálatát.

A fejlesztési tervet az óvodapedagógus készíti el, a szakértői bizottság véleménye, a

nevelési év eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján.

Fő területei: a pedagógiai programunkban megfogalmazott területek.

Az egészséges életmód alakítása

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés

Játék

Verselés, mesélés,

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Mozgás

Külső világ tevékeny megismerése.

Munka jellegű tevékenység

A csoporton belül kiemelt területek: mozgás – ritmus – kommunikáció / beszéd / anyanyelvi

nevelés. Az óvodapedagógusok differenciált fejlesztése igazodik az életkori sajátosságokhoz

és a gyermek fejlettségi szintjéhez, ezt a Fejlődési naplóban dokumentáljuk.

Nagy hangsúlyt fektetünk a csoporton belüli együttműködés kialakítására.

A gyógypedagógus bekapcsolódásának módjai:

az óvodapedagógus kezdeményezéseibe bevonja, segíti a SNI gyermeket,

csoporton belül, egyénileg foglalkozik a SNI gyermekkel,

csoporton belül, mikro csoportos formában foglalkozik a SNI gyermekkel,

amelybe az

egészséges gyermekeket is bevonja.

Az egyéni / mikro csoportos gyógypedagógiai - logopédiai fejlesztést a szakirányú

végzettségű gyógypedagógus végzi. Ez mindig komplex fejlesztés /mozgás, beszédértés, -

észlelés, szókincs, grammatika, kifejezőkészség, artikuláció, diszlexia prevenció stb. /

PEDAGÓGIAI PROGRAM

93

A terápia felépítése, súlypontjai igazodnak a gyermek sérüléséhez, annak súlyosságához,

fejlettségi szintjéhez, személyiségéhez. Dokumentálása az Egyéni fejlődési lapon történik. A

gyermekek fejlődését félévkor, év végén értékeljük, s megbeszéljük a szülőkkel. A nevelési

év végén meghatározzuk a következő év kiemelt feladatait is.

Tanköteles korba lépő gyermekeinknek egyénileg, a szülővel közösen keressük meg a

megfelelő általános iskolát.

6.2.5. A SÉRÜLÉSSPECIFIKUS FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI, MÓDSZERTANI

AJÁNLÁS

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek esetében:

Kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése,

megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása,

megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb

megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a

megtanult mozgás alkalmazására nevelés.

Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és

életteret, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és

pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a

mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni.

Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek

alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott

gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az

óvodai nevelés valamennyi területén.

Mozgásfejlesztés

Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási

funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és

finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb

fejlesztésekkel.

A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást,

helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának

is.

Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése

A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve

szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos

tevékenykedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való

kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában.

Játéktevékenység

A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan

testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri

tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér

átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására.

Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe,

bekapcsolódása.

Nyelvi fejlesztés

A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák.

A szókincsszegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége

akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a

nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben

beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek

PEDAGÓGIAI PROGRAM

94

bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe,

szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való

együttműködésre.

Éneklés, zenei nevelés

Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és

tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén

kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével.

Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek

fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a

mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a

ritmus- és tempóérzékelést.

A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele,

esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek)

használata.

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése

Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll

hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen.

Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő

testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése,

szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a

finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése.

Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a

cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése.

A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái,

testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról.

Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a

kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri

tájékozódást stb.

A látássérült gyermek esetében:

A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és

gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a

látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének

időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség.

A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében

segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a

viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést.

Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük

megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása.

Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai

terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre.

A gyengénlátó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép

látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni.

Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján

történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási

analizátor kompenzatív működésének is.

Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az

ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása.

A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

95

A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények

hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális

megismertetése.

Területei:

Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.

A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság.

Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.

A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.

A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások

esetében egyaránt.

Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése

A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást.

A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól

szerzett ismereteket.

A hallássérült gyermek esetében:

A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás

kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális

segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben.

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai

és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása,

megindítása, fejlesztése.

A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába

lépés idõszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a

hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő

módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot,

szociokulturális környezet korai és optimális pedoaudiológiai ellátástól stb.).

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében

megjelenik.

Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni

a hallássérült gyermekeket.

A fejlesztés feladatai:

A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott

felfogására, differenciálására képesek.

Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy a nélkül),

esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.

A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció

megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó

erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba

építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló

gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.

A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő

környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása,

szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb

eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a

kommunikáció-fejlesztés rendszerébe.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

96

A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochleaimplantált) hallássérült

gyermeknél – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai

értelemben közel ép hallás mérhető.

Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával

történik. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a

hallók beszédfejlődésével.

Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A család aktív

együttműködésétől. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni

pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés, szülői támogatás, foglalkozás –

valamint azzal párhuzamosan –, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi

fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását.

Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda,

szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja

intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási

akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a

speciális pedagógiai megsegítés.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek esetében:

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem

fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal

való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények,

tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált

óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos

gyógypedagógiai megsegítésről.

Beszédfogyatékos gyermek esetében:

Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi

képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az

anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő.

A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája

illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés

zavarok miatt eltérően fejlődik.

Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata

alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti

a korai fejlesztés.

A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében,

a beszédértés és észlelés nehézségében,

kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai

fejletlenség),

a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége,

összefüggő beszéd kialakulatlansága),

a beszédszervi működés gyengeségében,

a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában,

az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív

képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális

emlékezet zavarai),

a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

97

A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok

(diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák,

amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot

segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a

gyermek komplex állapotfelmérése alapján.

A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy

az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott

játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását

és a személyiség fejlődését is.

Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív

nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és

észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi

élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és

kiscsoportos fejlesztési formában.

A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez

szükséges fejlettségi szint elérését.

A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek

fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján

valósulhat meg.

Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen

fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés

zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság

módszereinek kombinációjával valósulhat meg.

A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek esetében:

A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő

teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének

következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok

diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást.

Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az elvárások iránti közömbösség,

elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák

alakulhatnak ki.

Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés

szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő

gyermekek esetében abban is megmutatkozik,

hogy általában fáradékonyabbak,

a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat,

viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget,

aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van

szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra,

fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető

és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres

teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

98

A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési

igényű gyermekek, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem

zavarával küzdenek.

Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani,

komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni,

az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh,

haragreakciók, motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása,

stb.), megkezdett tevékenység befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése, én-

bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek.

A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése.

A fejlesztés feladatai: team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai,

szakorvosi együttműködés, speciális figyelem-tréning, a figyelem tartósságát biztosító

környezeti feltételek megteremtése, fokozott egyéni bánásmód, az önszervezési

képesség, az önkontroll fejlesztése, feladatok idői struktúrájának megtervezése és

kivitelezése, motiválás, sikerélmény biztosítása.

A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok

zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az

érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-

szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az

önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.

Minthogy a magatartás jellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges

hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az

ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.

A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés

kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi

egyensúly megteremtése.

A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével

történik.

Eszközei lehetnek: a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi

tevékenységek végzéséhez idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési képesség

fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák

bevonása.

Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori

pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

VII. GYERMEKVÉDELEM

A gyermekvédelmi törvény érelmében a közoktatási intézmények, különösen a

nevelési-oktatási intézmények, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó

feladatokat látnak el.

A gyermekvédelem jogi hátterének teljességét a szociális törvényben található

szabályozások jelentik.

A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési -oktatási intézmények

pedagógiai tevékenységéhez.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

99

Mindez összefügg azzal, hogy az óvodában olyan légkört kell kialakítani, amely

eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármely gyermek, bármely oknál fogva

hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy

minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket,

lehetőségeket.

Az óvodánk gyermekvédelemi célja: A prevenció, a gyermekek hátrányos

helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése,

illetve segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében és együttműködés

a különböző szakemberekkel.

Feladatunk: Gyermekvédelem önmagában nem létezik, a megoldás keresése és a

beavatkozás nem összpontosíthat kizárólag a gyermekre. A gyermeket a

családjával együtt kell védeni, tehát családgondozást kell alkalmazni.

Elveink: A gyermekvédelem összetett tevékenység. Szemléleti alapja a személyiségfejlődés

egészét segítő pedagógiai szemlélet. Csak az a gyermekvédelem lehet esélyes, amelyik a

helyi körülmények, és az ezekből kialakuló helyi problémák ismeretére építi stratégiáját,

intézményrendszerét és módszereit. A titoktartási kötelezettség minden családot érintő

kérdésben érvényesül

Az tagóvoda vezetők feladatai:

A gyermekek mindenek felett álló érdekeinek az érvényesítése és az érvényesülés

ellenőrzése.

A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése.

A gyermekbalesetek megelőzése.

A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

A vezető felelőssége, hogy minden ötödik életévét betöltött gyermek a jegyző

tájékoztatása alapján óvodába kerüljön.

Szükség esetén a családon belüli szociális körülmények figyelembevételével tegyen

javaslatot a család bevonására a szociális segélyezettek körébe.

Segítse elő a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, és

járását.

Az óvodai dolgozókat hivatali titoktartási kötelezettség terheli (a technikai személyzetet

is) betartatása vezetői feladat.

Segítse elő az óvodai dolgozók személyiségfejlesztő tréningeken való részvételét.

Az óvónőink helye a folyamatban: Családlátogatás alkalmával ismerkedés a család

szociokultúrájával, nevelési elveivel. Ezeknek ismeretében a család a gyermek

tiszteletben tartása mellett a családi nevelés erősítése a gyermek iránti felelősség

ébrentartására, irányuló magatartás. A prevenció elsődleges feladat. Az első

negatív jeleket kell az óvónőnek észrevennie és a szülőkkel való jó viszony

alapján életvezetési, pedagógiai tanácsokkal elejét venni a súlyosabb probléma

kialakulásának.

Az óvónőink feladatai:

A problémákat, hátrányos helyzet okozta tüneteket ismerje fel, ha szükséges szakembert

hívjon segítségül.

Feltáró munka után készítsen tervet a kompenzálásra.

Szervezze meg a felzárkóztatást

Segítse elő, illetve valósítsa meg a tehetséggondozást.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

100

Vegyen részt az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában, szükség esetén javasolja

a soron kívüli szűrést.

Kísérje figyelemmel a gyermekek rendszeres óvodalátogatását, szükség esetén a hiányzást

jelezze.

A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, különböző támogatásokhoz való

hozzájutás javaslatával segítse elő.

Minden rendelkezésre álló eszközzel segítenie kell a gyermek, családban történő

felnevelését.

Az óvónőnek jelzési kötelezettsége van, ha azt tapasztalja, hogy a gyermek emberi

méltósága sérül, mert bántalmazzák, (fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal), vagy

elhanyagolják.

A gyermekvédelmi felelősünk feladatai:

Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi

önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és azt az óvodavezető illetve kollégái tudomására

hozza.

Az intézményben, jól látható helyen kifüggeszti a gyermekvédelmi feladatokat ellátó

intézmények címét, telefonszámát.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt, nyilvántartást és statisztikát vezet.

Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.

Folyamatos kapcsolatot tart a nevelőtestület tagjaival.

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekekkel összefüggő feladatok:

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele;

A veszélyeztetettség típusának, súlyának mérlegelése; egyeztetés a

gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral;

A szociális ellátások számbavétele;

Tanácsadás szülőknek, óvónőknek.

Az intézmény valamennyi gyermekével kapcsolatos feladatok:

Általános prevenciós tevékenységek, az óvodást körülvevő szociális -társadalmi

környezet függvényében;

A szociális ellátások számbavétele;

Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete!

A nevelőközösségünkben végzendő feladatok:

Együttműködés és szemléletformálás;

Tanácsadás;

A nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel;

Szakirodalom ajánlás.

A szülők körében végzett feladataink:

Együttműködés és szemléletformálás;

Tanácsadás;

Családlátogatás (esetenként);

Szülői értekezleteken, főrumokon való aktív közreműködés;

Előadások szervezése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

101

Önálló feladatai:

A külső intézményekkel való kapcsolattartás (gyermekjóléti szolgálat, nevelési

tanácsadó, orvos, védőnő);

Nyilvántartás;

Ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése;

Pályázat, továbbképzés.

A gyermekvédelmi felelős munkáját minden évben értékelni kell, ügyeinek

intézéséről folyamatosan beszámol az óvoda vezetőjének.

VII. AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

8. A három éves kortól az óvodai férőhelyek függvényében.

9. Korának megfelelő önállóság.

10. Kommunikációs készség kialakulása.

11. Kizáró tényező: az olyan fokú értelmi, mozgási, érzékszervi károsodás vagy

tartós betegség, amely miatt a gyermek speciális gyógypedagógusi, illetve

egészségügyi segítséget igényel mindennapjaiban.

12. A gyermekek felvételét a mindenkori tanügyi - igazgatási feladatoknak

megfelelően végezzük, az óvodavezetés és az SZK -val való egyeztetés

alapján.

AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

Az iskolába lépés elsődleges feltétele a gyermek érettsége, ami a családi n evelés

és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az

óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez

szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába,

amelyben az óvodából iskolássá érik.

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

Testi érettség:

megfelelő testi fejlettség és egészségi állapot,

súly, magasság,

mozgásszervek, idegrendszer, érzékszervek épsége,

a beszéd érthetősége,

megfelelő egészségi állapot,

PEDAGÓGIAI PROGRAM

102

teherbíró képesség,

az izmok kellő fejlettsége,

finommotorikája megfelelő fejlettségű,

mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani tudja.

Szociális érettség összetevői:

szociális érzékenység: annak igénye, hogy másokkal kapcsolatba lépjen, a

kapcsolat megteremtésének képessége. Együttműködési képesség, gyermek -

gyermekkel, gyermek - felnőttel.

a közösség igénye és az abba való beilleszkedés készsége,

szabálytudat kialakulása,

a felnőtt irányításának elfogadása,

a közösségért végzett munka igényének kialakulása,

testséma kialakulása,

érzelmi kiegyensúlyozottság

teljesítményen keresztül történő önérvényesítés, önállóság,

vizuális és akusztikus differenciálásra képesség,

feladattudat, feladattartás, önálló helyzet és feladat megoldásra való képesség,

növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és az

átvitele fejlett,

fejlett a szándékos, folyamatos figyelem, szándékos megőrzés, szándékos

felidézés,

érzékelés, észlelés differenciált,

téri észlelése és tájékozódása megfelelő .

Értelmi fejlettség:

elemi, fogalmi gondolkodás kialakulása,

anyanyelvi fejlettsége megfelelő,

beszédfegyelme kialakult,

időrendiség felismerésére képes

ok - okozati összefüggések megértése

A gyermekek iskolai felvételéről az óvodai szakvélemény, esetenként a

Pedagógiai Szakszolgálat alapján az iskola igazgatója dönt

PEDAGÓGIAI PROGRAM

103

FÜGGELÉK

PEDAGÓGIAI PROGRAM

104

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

A helyi nevelési program érvényességi ideje: 2014. szeptember 1-jétől,

visszavonásig.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

1.) Egyetértését nyilvánította:

Dátum: 2014. augusztus 29.

.....................................................................................................................

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda, Rózsakert Tagóvoda Szülői Közösség Elnöke

2.) Elfogadta:

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda, Rózsakert Tagóvoda nevelőtestülete

Dátum: 2014. augusztus 29.

Balogh Zsuzsanna ....................................................

Fellegvári Anikó ....................................................

Horváth-Medla Anikó ....................................................

Horváth Hajnalka ....................................................

Horváth Istvánné ....................................................

Jungné Szabó Edit ....................................................

Kleinné Naszádos Krisztina ....................................................

Lukenics Eleonóra .... ................................................

Mesterné Nagy Csilla ....................................................

Pomporné Tóth Marianna ....................................................

Szuhai Kata ....... .............................................

Tóthné Csehó Mária ....................................................

3.) Véleményezte: ..............................................

Dátum: .............................................

4.) Jóváhagyta: ..............................................

Dátum: ..............................................

PEDAGÓGIAI PROGRAM

105

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK

SZABÁLYOZÓI

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

2. 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendeletaz óvodai nevelés országos alapprogramjáról

3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és

a köznevelési intézmények névhasználatáról.

4. Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve

17/2013.(III.1.) EMMI- rendelet

5. 32/2012. (X. 8.) EMMI- rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve

6. 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról.

7. 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról.

8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos

nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet.

9. Gyermeki Jogok Egyezménye 1991. évi LXIV. Törvény

10. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény

11. A XXII. kerületi Önkormányzat Intézkedési Terve

12. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Alapító Okirat

13. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda SZMSZ