s z a k d o l g o z a t
TRANSCRIPT
S Z A K D O L G O Z A T
Hócza Diána
2015
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Rendészettudományi Kar
Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék
M i g r á c i ó a d i p l o m á c i a i
t e v é k e n y s é g b e n
Konzulens:
dr. Lőrincz Aranka
Szakfelelős:
Dr. Hautzinger Zoltán
Készítette:
Hócza Diána
Budapest
2015
1
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 3
2. A DIPLOMÁCIA KIALAKULÁSÁNAK MEGHATÁROZÓ ESEMÉNYEI ........... 5
2.1. Általánosságban a diplomáciáról ................................................................................ 5
2.2. Az ókori görögök diplomáciai felfogása .................................................................... 7
2.3. Az ókori rómaiak diplomáciai felfogása ..................................................................... 9
2.4. A diplomáciai felfogás változása a Pápai Állam kialakulása hatására ..................... 11
2.5. Az újkori diplomácia kialakulása.............................................................................. 12
3. A JELENKOR DIPLOMÁCIÁJA ...................................................................................... 14
3.1. Az 1961. évi bécsi szerződés .................................................................................... 14
3.2. Diplomáciai képviseletek létesítése a magyar jogban .............................................. 15
3.3. A diplomaták kiválasztása és kinevezése ................................................................. 16
3.4. A diplomáciai képviselet tagjai ................................................................................. 16
3.5. Diplomáciai képviseletek feladatkörei ...................................................................... 17
3.5.1. A képviseleti funkció ..................................................................................................... 17
3.5.2. Érdekvédelem ................................................................................................................. 18
3.5.3. Konzuli védelem ............................................................................................................ 20
3.5.4. Tárgyalási funkció .......................................................................................................... 21
3.5.5. Tájékozódási funkció és a hírszerzés ............................................................................. 22
3.5.6. Kapcsolatfejlesztési funkció ........................................................................................... 24
3.5.7. Egyezményben nem szereplő feladatok ......................................................................... 25
3.5.8. A diplomáciai feladatok és konzuli feladatok egymáshoz való viszonya ...................... 25
3.5.9. Mentességek és kiváltságok ........................................................................................... 26
4. KONZUL LEGFŐBB FELADATAI .................................................................................. 28
5. A SZAKDIPLOMÁCIAI KÉPVISELET .......................................................................... 30
5.1 A szakdiplomáciára vonatkozó jogszabályi háttér ..................................................... 30
5.1.1. A szakdiplomata kiküldése ............................................................................................. 31
5.1.2. A szakdiplomata külszolgálatának időtartama ............................................................... 31
5.1.3. A szakdiplomata rangjai és ellátmányai ......................................................................... 32
5.1.4. A szakdiplomaták irányítása .......................................................................................... 32
5.1.5. A szakdiplomácia megszűnésének illetve megszüntetésének esetei .............................. 32
2
5.1.6. A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének lehetséges esetei ................................... 33
6. MIGRÁCIÓS SZAKDIPLOMATA ................................................................................... 34
6.1. A külképviseletre történő szakdiplomata kiküldésének okai .................................... 34
6.2. Migrációs szakkonzuli hálózat bővülés .................................................................... 34
6.3. A migrációs szakkonzulok finanszírozása és a velük való kapcsolattartás .............. 35
6.4. A szakkonzuli hálózat további bővülésének lehetséges állomáshelyei .................... 35
7. BEVÁNDORLÁSI ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐ ........................................................ 39
7.1. A bevándorlási összekötő tisztviselői mandátum jogszabályi hátterei ..................... 39
7.1.1. A 377/2004/EK Tanácsi rendelet értelmezése ............................................................... 39
7.1.2. A 2005/687/EK rendelet értelmezése ............................................................................. 42
7.2. Magyarországi vonatkozások a tisztviselőkkel kapcsolatban ................................... 43
7.2.1. Bevándorlási tisztviselők kiküldése Magyarországról ................................................... 43
7.2.2. A bevándorlási összekötő tisztviselői hálózat további bővítése ..................................... 44
7.2.3. Tagállami partnereink és az együttműködések.............................................................. 44
7.2.4. Az első törökországi bevándorlási összekötő tisztviselő szemszögéből ........................ 46
7.3. A migrációs szakdiplomata és a bevándorlási összekötő tisztviselő tisztség
betöltésének kritériumai ................................................................................................... 47
8. BEFEJEZÉS ............................................................................................................................. 49
9. IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................ 51
3
1. BEVEZETŐ
A diplomácia kapcsolatok rendszere már gyermekkoromban is felkeltette az
érdeklődésemet. Szerencsés embernek tartom azokat, akik egy diplomáciai dinasztiába
születtek és a gyerekek is ilyen jellegű oktatásban vettek részt és több nyelven is
anyanyelvű szinten beszélnek.
Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának migrációs
szakirányán folytatom a tanulmányaimat és hallottam a migrációs szakdiplomaták
kihelyezésének lehetőségéről egy szakmai nap keretében, ahol számos előadás elhangzott
ezzel kapcsolatban. Már ekkor felettébb érdekesnek találtam a munkakörüket, mert én is
nagyon szeretek utazni és vonzanak az ezzel járó kihívások. Ekkor tudatosult bennem,
hogy diplomatának lenni nem csupán születés szerint lehetséges, hanem kellő szakmai
tudással és elég akaraterővel bárki bekerülhet a diplomácia vérkeringésébe. Nem csoda,
hogy akik ilyen affinitással rendelkeznek, azok nem akarnak kikerülni a diplomácia
körforgásából.
Személy szerint én is érdeklődök ezzel a munkakörrel kapcsolatban, és a jövőben el
tudnám képzelni magam, mint szakkonzul vagy bevándorlási összekötő tisztviselő. Mivel a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban kezdem el a pályafutásomat, örömmel tölt el
az, hogy akár ilyen diplomatának való kinevezés lehetősége is fennáll kellő szakmai
tapasztalat megszerzése után. Mindezen együttes okok szerepet játszottak abban, hogy a
diplomáciai élettel kapcsolatban felderítettem e terület rejtelmeit.
Napjainkban a migráció szerepe igencsak felértékelődött, hiszen egyre nagyobb
vándorlás tapasztalható világszerte, megközelítőleg kettőszázharminckettő millió ember
hagyja el évente hazáját, melyek közül gazdasági migráns körülbelül kilencven millió fő.
Az európai viszonylatokba lebontva évi egy millió a nettó bevándorlót jelent. Ennek okán
kiemelten fontos, hogy a szakdiplomaták előzetes meghallgatások keretében előzetesen is
szűrni tudják a migránsokat, akik feltehetően gazdasági céllal szándékoznak bejönni
Magyarország területére.
4
A szakdolgozatom megírásának az a célja, hogy a szakdiplomáciának ennek a
speciális ágazatát részletesen ismertessem és tájékoztatást nyújtsak azok számára, akik
ezen terület iránt érdeklődnek. Így össze tudják hasonlítani más szakdiplomáciai
tevékenységekkel.
Ahhoz, hogy el tudjam helyezni a diplomáciai életben a szakkonzulok szerepét, és
meghatározzuk őket, először is a diplomácia történeti hátterét, illetve annak fontos és
meghatározó részeit ismertetem. Továbbá a diplomácia egészére vonatkozóan a
legfontosabb feladatköröket is kifejtem, ideértve a diplomáciai mentességeket és
kiváltságok körét is, természetesen a pontos jogszabályi hátterek megnevezésével. Majd
megemlítem a konzul feladatköreit, hogy lássuk, hogy a migrációs szakkonzul feladata egy
merőben más terület, és részletezem, hogy a kettő között csupán részleges elnevezés a
közös. Ezt követően felsorolom a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal két kiküldött
tisztségviselőjének a legmeghatározóbb funkcióit. Végül, de nem utolsó sorban azt
vizsgálom, hogy a két tisztség betöltéséhez milyen kritériumoknak kell megfelelni.
5
2. A DIPLOMÁCIA KIALAKULÁSÁNAK MEGHATÁROZÓ ESEMÉNYEI
2.1. Általánosságban a diplomáciáról
A diplomáciának eredendően kétféle rendeletetése van. Az első és legfontosabb a
konfliktusok megelőzése, de ha valamilyen okból kifolyólag mégis két vagy több fél vagy
állam között felmerül a vita, akkor a diplomáciai kapcsolatok révén történő békés rendezés
a cél. Mindezek mellett az együttműködés előmozdítása is a diplomáciai feladatok közé
sorolandó.
Konfliktusok megelőzésére illetőleg az együttműködés előmozdítására évszázadok
során már kialakultak kölcsönösen elfogadott módozatok, eljárások, melyeket felkészült
személyek alkalmaznak. Ugyanakkor az államoknak számolniuk kell más államok hasonló
jellegű hatalmával, de a nemzetközi rendet csak is és kizárólag az államok egymással
közösen határozhatják meg. Nyilvánvalóan minden állam, ország a számukra előnyös rend
kialakítására törekszik, de számolni kell más államok akaratával is. Éppen ezért fontos a
hatalmi tényezők összeegyeztetése, valamint egy olyan nemzetközi rendet kell kialakítani,
amely senki számára sem kielégítő, de ugyanakkor mindegyik fél képes azt elfogadni.
Fontos tudnunk, hogy kiemelt jelentősége van az emberi tényezőknek, szabad
akaratnak és a választás lehetőségének az élet minden területén beleértve ebbe a
diplomáciát, illetőleg a diplomácia művelőit is. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy kik
töltik be a diplomata szerepeket és kik képviselik saját államukat egy másik állam
területén. Minden korban nagy figyelmet fordítottak arra, hogy milyen személyeket
választanak hírnöknek és küldöttnek. Talán a leglényegesebb három szempont melyet
figyelembe vettek a kommunikációs és tárgyalási készség, illetőleg a meggyőződési
képesség volt. Természetesen egy jó diplomatának rátermettnek kell lennie, hogy méltón
képviselhesse küldő államát. 1
1 Kincses László: Diplomáciatörténet. Elte Ájk Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszéke. Budapest. Hvg
orac Lap-és könyvkiadó Kft. 2014. 15-16. oldal
6
.
A dolgozatomban fontosnak tartom megemlíteni a diplomácia legáltalánosabb
elemeinek a felsorolását, hiszen így egy átfogó képet kapunk a jelentéséről és hogy mit is
tartalmaz valójában. Ide tartozik, hogy ez egy külpolitikai tevékenység, mely a
közigazgatás egy adott ágazatába tartozik. A következő fő eleme a tárgyalások
fontosságának a hangsúlyozása a háborúskodás helyett és ezzel kapcsolatban a tárgyalások
során alkalmazott eljárások, mechanizmusok hogyan is működnek. Végül pedig egy jó
diplomatának milyen készségekkel, képességekkel diplomáciai tapintattal,szakmai tudással
és stílussal kell rendelkeznie.2
E szerint: „ A diplomácia az államok külpolitikájuk békés módon való megvalósításáért
kifejtett tevékenysége. Ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén az államok
e sajátos tevékenységüket végzik. Így szélesebb értelemben magában foglalja az államfő, a
kormányfő, a külügyminiszter, a külügyminisztérium és a diplomáciai szolgálat
szerteágazó külföldi szervezetét, azaz az állandó diplomáciai és konzuli képviseleteket, a
különleges missziókat (ad hoc diplomácia), s a nemzetközi szervezetek melletti állandó
képviseleteket.”3
A külpolitika illetőleg a nemzetközi jog szorosan kapcsolódik a diplomáciához.
Szervezetileg a kormánynak és a külügyminisztériumnak van elsődleges szerepe a
külpolitika végrehajtásában és a parlament ezt ellenőrzi. A külpolitika a külügyi igazgatás
valamint az általa irányított diplomáciai szolgálat útján valósul meg. Az államok
egyenjogúságát a nemzetközi kapcsolatok alakítására vonatkozó szuverén jogosultságok
adják. Ilyen jogosultságok például a külpolitika meghatározása, az állam nemzetközi
képviselete, idegen államok elismerése, diplomáciai és konzuli kapcsolatok létesítése,
felfüggesztése, megszüntetése, nemzetközi szerződések kötése, nemzetközi szervezetekhez
csatlakozás, hadiállapot kihirdetése, békekötése. Amint a fentiekben korábban említettem a
külpolitikán kívül a nemzetközi jog is kapcsolódik a diplomáciához, hiszen a diplomáciai
kapcsolatok rendjét, döntően a nemzetközi közjog szabályai határozzák meg. Valamint a
nemzetközi jog intézményei javarészt a diplomácia erőfeszítései révén alakultak ki jogilag
kötelező normává.4
2 Kincses László: Diplomáciatörténet. 20. oldal
3 Jogi Lexikon (1999)
4 Kincses László: Diplomáciatörténet. 22-23. oldal
7
A diplomáciának a történelem során kialakult formái, módszerei, stílusai vannak,
amelyek természetesen nemzetközileg is elfogadottak. Éppen ezért van az, hogy a
diplomaták a világ bármely részén könnyen szót értenek, még ellentétes érdekeket
képviselve is betartják ezt a formalitást és ettől függetlenül akár baráti viszonyt is ápolnak.
A diplomácia talán ott kezdődhetett, hogy az emberek felismerték azt, hogy jobb
meghallgatni az üzenetet, mint esetlegesen megenni a küldöttet. Tehát mióta ember él,
azóta létezik e jelenség csak nem tudták megfogalmazni mi is ez valójában. Azonban a
későbbi európai fejlemények hatására a rómaiak mellett az ókori görögség gyakoroltak a
legnagyobb hatást ezen tárgykörben. 5
Már az ókorban is folytattak diplomáciai tevékenységet, mégpedig az uralkodó
nevében. A diplomáciát rendszerint végigkísérte a különféle nemzetközi szerződések
kötése, követküldés a viták rendezésére, valamint a politikai-katonai hírszerzés, más néven
a felderítés.
A nemzetközi közjog történetének áttekintése során számos esetben láthattuk, hogy
az államközi kapcsolatok alakulásában kezdettől fogva szerepet játszottak az uralkodók
megbízottai, akik hozták és vitték az üzenetet valamint elkészítették a szerződéseket.6
A dolgozatomban először is az ókori görög nemzetközi kapcsolatokra térnék ki majd
azok alakítására szolgáló diplomáciai tevékenység első jeleit és szabályait ismertetem.
2.2. Az ókori görögök diplomáciai felfogása
A görögöknél a békés nemzetközi kapcsolatok legrégebbi formája a vendégjog, más
néven proxenio és ennek intézményeként alakult ki a konzul melynek görög neve a
proxenosz. A proxenosz a városállam legtekintélyesebb polgára, aki megbízhatóságát
általában idegen városállamtól, de némely estekben a saját városától kapta. Elsődleges
feladata az volt, hogy védje a városállama polgárainak érdekeit egy másik államban.
Feladatainak ellátása érdekében a konzul már a kezdeti időszakban is előjogokban
részesült. Ilyen volt például a hajózás, kereskedelem, bíráskodás, sőt mi több tiszteletbeli
jogok is megillették őket. Vagyona és személye minden tekintetben sérthetetlen volt ezt az
ókori görögöknél asylum-nak hívták. Ma az asylum szó menedékjogot jelent . Visszatérve
a proxenosz sérthetetlenségére ez csak akkor bír nagy jelentőséggel ha a küldő és az adott
városállam egymással háborúban állt, mivel békeidőben fel sem merült senkiben, hogy a
5 Kincses László: Diplomáciatörténet. 24. oldal
6 Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest. Osiris Kiadó. 2011. 673p. 385. oldal
8
legtekintélyesebb polgárt bántalmazzák. Továbbiakban fontos megemlítenem, hogy az
ókorban a proxenosz útján diplomáciai tárgyalásokat is folytattak, ezáltal ez több volt a
mai konzuli feladatnál. Közvetítői és tárgyaló szerepeket töltöttek be a küldő és egy másik
városállam között. Nyilvánvaló, hogy a poliszok, akik a nemzetközi jog alanyai voltak,
egymással állandó és élénk kapcsolatban álltak. Közöttük számos szerződés alakult ki,
amelyek javarészt gazdasági , pénzforgalmi illetve a polgárokat szabályzó szerződések
voltak.
A görög városállamok közötti konfliktusok rendezése, a fegyveres összecsapásokon
túl, a követek illetve a megbízottak közreműködésével működött. A különböző
városállamok más állomáshelyen tartózkodó követei kezdetben egyenrangúak voltak. Az
ókori görögök szerint, csak később vált szokássá kiválasztani közülük a legfőbb követet.
A követ feladatait a diploma tartalmazta. Görög területen az volt a gyakorlat, hogy a
követ a város vezetőjének megmutatta a megbízólevelet később pedig ezt ismertette a
népgyűlésen. A követ feladatait a küldő állama határozott meg számára, és a fogadó
államban a feladatok ismertetése után a népgyűlésen nyomban meg is vitatatták. A követ fő
feladata a szerződések létrehozása volt. Az ókori görögök a szerződéseknek mágikus erőt
tulajdonítottak és ha azt valaki megszegte, az isteni bosszút vont maga után. Esküvel
erősítették meg, és a létrehozáskor átkot szórtak a megszegőkre. Ha valaki azonban mégis
megszegte e szabályokat, akkor semleges bizottság döntött sorsukról. A szerződést
általában kifüggesztették hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, továbbá egy-egy
példányát a szent helyeken őriztek, egyet pedig állami archívumban helyeztek el.
E korszak követei nemcsak béke és háborúügyében tevékenykedtek, hanem más
ügyekben is eljártak. Példának okáért megfigyeltek az ott zajló politikai életet, a kormányt
és azok törekvéseit, más országok követeinek üzeneteit, illetve feltérképezték a katonai
helyzetet is.
Fontos megemlíteni, hogy ebben a korszakban alakultak ki a nemzetközi tárgyalások
magatartási normái is. E normák közé sorolandó hogy a követ nem szakíthatja félbe
partnere beszédét, továbbá az ellenséges ország küldötteivel is udvariasan kellett
viselkedni, valamit az érzelmek kimutatása már ekkor is bűn volt. Valamint már azt is
meghatározták, hogy mi számít durvaságnak, amelyet minden városállam egyöntetűen
elutasított. Ilyen volt például a mérgezett fegyver alkalmazása háborúban, hivatalos
hadüzenet nélkül nem lehetett támadást indítani, háborúhoz csak végső esetben és kellő
indokkal lehetett folyamodni és csak is akkor, ha már a diplomácia tehetetlen volt, a
hadifoglyot váltságdíjért vissza kellett adni a polgár saját államába. Végül a titkos
9
diplomáciai tárgyalások közzététele durva jogsértésnek számított, továbbá a közvetítők
szerepe ajánlatos volt a békekötéseknél.
Az ókori görögök nemzetközi joga ismerte a hadüzenet és a békekötés intézményét, a
szerződések sérthetetlenségét, a választott bíráskodást és a követi intézményt is. A követi
intézménynél maradva figyelemre méltó, hogy az idegen követeket Athénben nagy
tiszteletben tartották és őket fogadta először az ötszázak tanácsa. Mint ahogy már a
fentiekben említettem átvezették őket a népgyűlésre, ahol meg is hallgatta őket és
szavazással döntöttek sorsukról.
Szerződéseiket cseréptáblára írták és addig voltak hatályban, míg a cserép ép maradt.
Összességében azt mondhatjuk, hogy fejlett szabályaik voltak, de a legfontosabbak a
tengeri kereskedelemre irányultak melyeket később a Római Birodalom is átvett és
beépített saját jogrendjébe.7
2.3. Az ókori rómaiak diplomáciai felfogása
Már az ókori Róma is a legrégebbi időktől ismeri a ius hospitii-t az az a vendégjogot.
A feciálisok a húsztagú papi testületének tagjai intézték a szövetségesekkel valamint a
hadüzenettel kapcsolatos teendőket és őrizték a szerződéseket. Ez egy titkosan működő
külügyi hatóság volt, amely a tárgyalásait is így folytatta. Hadüzenet előtt felkeresték a
bűnös városállamot és visszatérve saját városállamukba harminchárom napot vártak és
csak utána kezdték meg a háborút.
Rómában a hadikövetek intézménye is ismert volt és ők voltak azok, akik tárgyaltak
az ellenféllel a fegyverszüneti feltételekről, valamint a hadifoglyok kicseréléséről. Tehát
leszögezhetjük, hogy a békés érintkezés eszközei voltak ezek a háborús helyzetekben is. A
hadicselekmények folytatását azonban nem érintették a megállapodásaikat. A fennmaradt
emlékek szerint ilyen módon jött létre egy megállapodás a hadifoglyok kicseréléséről
Krisztus előtt Q.Fabius Maximus és Hannibál között.
Míg a görögöknél minden fontos ügy a népgyűlés elé tartozott addig az ókori
Rómában csak a háború és béke kérdése valamint a nemzetközi ügyek intézése csak a
Szenátus hatáskörébe tartozott. A követküldés a királyok idején az uralkodó joga volt, míg
a köztársasági korban csak a Szenátus foglalkozhatott vele, s ennek nagyon szigorú
7 Kincses László: Diplomáciatörténet. 38-48. oldal
10
szabályai voltak. A döntéseiket határozatba foglalták, melyek idegen neve
senatusconsultum volt.
A jog és a szokás védelme alatt állt a követ, akit legatusnak neveztek. Küldetésének
legfőbb rendeltetései közé tartozott a hadüzenet, a békekötés, a szerződéskötés, a viták
rendezése, valamit a közvetítés. Küldetésének befejeztével pedig beszámolót készített a
Szenátusnak munkásságáról.
A Szenátus azonban fogadta az idegen államok követeit is, de az eljárás eltérő volt
attól függően, hogy ellenséges vagy baráti követről esett szó. az ellenséges területről
érkezett követet ugyanis nem engedték be a városba, a Mars mezején egy speciális
épületben helyezték el, melynek idegen neve villa publiba volt. Addig pedig a Szenátus
döntött sorsáról, hogy fogadja e küldöttet vagy sem. Ha úgy döntöttek fogadják, akkor az a
Bellona hadistennő templomában történt meg, ha viszont nem fogadták, akkor pedig azon
nyomban el kellett hagynia az országot. A baráti országból jött követet pedig a Szenátus
közelében helyezték el s jelentős figyelemben részesítették, ajándékokat kapott, vagy
esetleg szobrot is emeletek neki. Azonban azt is meg kell említeni, hogy a követ is
hatalmas ajándékokkal érkezett.
A római birodalom kialakulásában nagy szerepe volt a hatalmi politikának, valamint
a diplomáciának. A köztársasági intézményeket bürokratikus császári kancelláriák
váltották, fel, ezáltal az állami irányítás a császár kezébe került melyet az alárendelt
tisztviselői útján látott el. A hatalmi központból a Szenátus a császár tanácsadójává
süllyedt. Így ehhez igazodott a diplomáciai irányítás és a külpolitika is. Ezek a döntések
csak is és kizárólag az uralkodó kezében összpontosultak a továbbiakban. A követeket is
csak a császár nevezhette ki és csak neki tartoztak felelőséggel. Ennek
következményeképpen az áttekinthetőség és a nyilvánosság megszűnt. Azonban a
követekre vonatkozó szabályok nem változtak, tehát a védelmük és sérthetetlenségük
továbbra is megmaradt.
Ebben az időszakban alakultak ki diplomáciai szónoklat szabályai is és ennek
javarészt azt volt az oka, hogy ekkor jöttek létre az első szónoki és jogi iskolák is. Továbbá
fontosnak tartom megemlíteni, hogy a rómaiak nemzetközi jogát szigorú formalitások
jellemzik. Példának okáért a háborút akkor és csak akkor ismerték el jogosnak, ha azt
hadüzenettel indították.
Római külügyeit egy speciális papi testület intézte melynek neve fetiales volt. Így a
hadüzenetet a testület feje más néven a pater patratus a birodalom határáig vitte, s és ott
11
három tanú jelenlétében el is mondta, ezután pedig véres lándzsát dobtak át a határon.
Azzal viszont már nem foglalkoztak, hogy az ellenség észrevette-e azt.
A római jog belső jogának fejlettségét a nemzetközi jog nem érte el, de része volt a
pacta sunt servanda elv, vagyis a szerződések betartásának kötelezettsége. Ezt az elvet
ugyanakkor a görögök is vallották, de csak is az egymás közötti kapcsolataikban. Viszont a
rómaiak csak addig tekintették magukra nézve kötelezőnek a szerződést, míg az
érdekükben állt. Róma különféle szerződéseket kötött, így köztük barátsági szerződéseket
is - melynek idegen neve amiticia volt - amelyben vállalta, hogy viszály esetén előbb békés
úton kísérlik meg a konfliktus kezelését. Továbbá Róma vendégjogot is biztosított az
idegen városok polgárainak az úgynevezett hospitum publicum-ban. Ezek mellett katonai
szövetséget is kötöttek, egyenlő szövetséget az az rómaiul foedus aequum-ot, illetve
egyenlőtlent az az foedus inaquum-ot. Ezt attól tették függővé, hogy mindkét fél, vagy
csak az egyikük van kötelezve fegyveres segítségnyújtásra. Továbbá a rómaiak szívesen
vettek részt a viták eldöntésében választott bírókent, és ilyen helyzetekben a szenátus
döntött. A proxenos rómaia megfelelője a patronus volt. A nemzetközi jogukat pedig ius
gentiumnak nevezeték, a mely része volt a belső jogrendszerüknek, melyet a praetor
peregrinus alakított ki az idegenek és rómaiak közötti jogviszonyban.
Róma két részre szakadása utána diplomáciai kapcsolatokat létesített, illetőleg
szerződéseket is kötött a barbár törzsekkel, akik idegen szövetségesként éltek a területen. 8
Későbbiekben egyre intenzívebbé vált a kapcsolatok szempontjából az állandó
missziók megteremtése, amelyek közül a legelsők felállítását az itáliai városállamokhoz
szokás kötni.9
2.4. A diplomáciai felfogás változása a Pápai Állam kialakulása hatására
A diplomácia fejlődésének következő lépcsőfoka a Pápai Állam kialakulása hatására
következett be. Ebben az időszakban a nemzetközi jog olyan, mint a természetjog, az
ember felismeri, de nem alkalmazza.
A pápa követei két kategóriába tartoztak. Az egyik a pápai legátus volt, a
Szentszéknek a bíborosi rangú diplomáciai képviselője, aki a pápát képviselte adott
eseményeken, ünnepélyeken. Lényegében nem állandó jellegű diplomáciai képviselő,
8 Kincses László: Diplomáciatörténet. 41-43. oldal
9 Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 385.oldal
12
ellentétben a natus legatus-sal, aki született követ volt. Ilyen volt például a mindenkori
érsek. A későbbiekben ez a követi kategória még az 1815. évi bécsi kongresszuson
elfogadott szabályzatban is az első rangsorba sorolja a legátus személyét. A másik
középkori követi kategória a pápai nuncius, más néven az apostoli nuncius, aki a Szentszék
diplomáciai képviseletének a nagykövettel azonos rangosztályba tartozó vezetője.
A pápa jogosítványai közé tartozott, hogy eldöntse, kik viselnek igazságos háborút.
Valamint kihirdette „treuga Dei”-t, amely napokon tilos volt háborúzni. Ez az időtartam
szerda estétől hétfő reggelig tartott, s így csak két napra szorította vissza az
ellenségeskedést. Továbbá azt is kimondta, mely napokon volt tilos a templomba
menekülni. Tulajdonképpen később ebből alakult ki a diplomáciai menedékjog intézménye
is. A pápa hatáskörébe tartozott még hogy választott bíróként szerepeljen az államok
vitájában. Ezen tények ismeretében megállapíthatjuk, hogy a pápai jogosítványok nagy
része a diplomácia fejlődését eredményezték.
Természetesen e korszakban a nem keresztény népeket nem is tekintették a
nemzetközi jog alanyának és a velük megkötött szerződéseket be sem kellett tartani.10
A továbbiakban a diplomáciatörténészek szerint a német-római császárként is
uralkodó Luxemburgi Zsigmond királyunk is létesített követséget. A XV.-XVI. század
fordulójára széleskörűen elterjedt ez az intézmény és egyértelművé vált az ehhez fűződő
udvariassági szabályok, valamint a kiváltságok és mentességek köre is.11
2.5. Az újkori diplomácia kialakulása
Az újkor nemzetközi jogászai közé tartozik Grotius és Vattel. Ők voltak azok, akik a
diplomáciai élet mögötti nemzetközi jogi problémákat is érzékelték. Grotius nevéhez
fűződik a területen kívüliség elméletének a kidolgozása, ami tulajdonképpen a diplomáciai
kiváltságok és mentességek magyarázatára szolgált és sokáig megkérdőjelezhetetlennek
tartották.12
Az újkori diplomácia fejlődésének a legmeghatározóbb okmányát Napóleon
Waterloonál elszenvedett veresége előtt pár nappal hozták létre. Ez volt a bécsi
kongresszus, amelyen aláírták a 121 cikkből és 17 mellékletből álló záróokmányt. S e
mellett témám szempontjából releváns okmányt is melynek neve: „Állásfoglalás a
10
Kincses László: Diplomáciatörténet. 50-51. oldal 11
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 385. oldal 12
Kovács Péter: Nemzetközi Közjog. 386. oldal
13
diplomáciai képviselők rangjáról. ” – amely a diplomáciai képviseletek vezetőinek a
rangját határozta meg. Az első és legfontosabb volt a nagykövet, a pápai legátus, nuncius
személye, majd ezt követte a nagykövet és végül pedig az ügyvivő. Aachenben 1818-ban
egy újabb egyezménnyel egészítették ki a vezetők rangjait, mégpedig ez a tisztség a
Miniszterrezidens volt. Ezt a rangot a hierarchiába a követ és az ügyvivő közé helyezték el.
Ez a felállás pedig a huszadik század közepéig maradt hatályban.13
A francia-porosz háború befejezését követően az első az első világháború vége felé
az imperalizmus fejlődése új jelleget adott a diplomácia fejlődésének. Ebben az időszakban
kezdett hanyatlani a kapitalizmus és a párizsi kommün ekkor mérte az első csapást a
kapitalizmusra. Végül a szabad kapitalizmusból imperalizmus fejlődött és az Októberi
Forradalom erői a Szovjetúnióban megdöntötték végérvényesen a kapitalizmust.14
A négy éven át tartó világháború valamint a központi hatalmak veresége egészen új
helyzetet teremtett a nemzetközi politikában és a diplomácia fejlődésében is. Az aktív
külpolitikát folytatni képes hatalmak száma megcsappant. A legyőzött Németország nem
sokkal számított többet a diplomáciai életben, mint például Svájc vagy Portugália. A
világpolitikában a vesztes országok közvetlen környezetében egyfajta vákuum keletkezett,
amelynek a kitöltésére különféle szabad érvényesülő erők sorakoztak fel.15
Az 1815. március 19.-én megalkotott okmányt az 1961.évi bécsi szerződés váltja fel,
amely a diplomáciai kapcsolatokról szól és melynek tartama még mai nap is hatályba van.
Az egyezmény alapvetően az államok egymáshoz telepített diplomáciai
képviseleteire vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. Ugyanakkor az egyezmény
vonatkozik a pápai diplomáciára is, azaz az Apostoli szentszék által küldött, valamint a
hozzá akkreditált képviseletekre is.16
13
Kincses László: Diplomáciatörténet. 80. oldal 14
V. M. Chvosztov: Az újkor diplomáciai története. Budapest. Szikra Kiadás. 1948. 422p. 5. oldal 15
Diósszegi István: A kulisszák mögül… A diplomácia története 1919-től 1939-ig. Paginarium. 1996. 182p. 3. oldal 16
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 386. oldal
14
3. A JELENKOR DIPLOMÁCIÁJA
3.1. Az 1961. évi bécsi szerződés
A diplomáciai kapcsolatok átfogó és általános kodifikációja az 1961. április 18.-án
kötött bécsi egyezménnyel fejeződött be. Ehhez az egyezményhez több mint 150 állam
csatlakozott és ez azt is mutatja, hogy a normatív nemzetközi jognak legegységesebb
részévé vált. Az egyezmény napirendre tűzése már 1949-ben megtörtént az ENSZ
Nemzetközi Jogi Bizottsága által. DE csak 1954-ben bízták meg Sandströmöt a bizottság
svéd tagját, hogy készítsen jelentést és ez a jelentés csak 1956-ban került megvitatásra. Az
egyezménytervezet teljes egészében 1958-ra lett kész, de az ENSZ Közgyűlése csak 1961
tavaszára hívta össze az egyezményt előkészítő konferenciát. Az egyezmény preambulum
részében az egyezmény fontosságát hangsúlyozták valamint alapvető elveket fogalmaztak
meg. Ilyen például a mentességek és kiváltságok elméleti megalapozása valamint a
szerződés és a szokásjog viszonya.17
A szerződésben a részes államok megemlékeztek arról, hogy a világ népei már az ősi
idők óta elismerik a diplomáciát és a képviselőik jogállását. Továbbá figyelembe veszik az
Egyesült Nemzetek Alapokmányának az államok szuverén egyenlőségét, a nemzetközi
béke és biztonság fenntartását, valamint a nemzetek közötti baráti kapcsolatok
előremozdítását. Meggyőződtek arról, hogy a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó
nemzetközi szerződés hozzájárulhat az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez.
Felismerték azt, hogy a kiváltságok és mentességek célja nem az egyének előnyben
részesítés emiatt történt, hanem a diplomáciai képviseletek biztosítása érdekében jött létre.
Megerősítették azt is, hogy a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadóak, ha a
szerződés rendelkezései kifejezetten nem szabályoznak. Végül, de nem utolsó sorban
megállapodásaikat ötvenhárom cikkbe fogalmazták meg.18
Példának okáért ezek a cikkek pontosan meghatározzák, hogy mely személyi körre
kell alkalmazni az egyezményt, valamint mi a diplomáciai képviseletek feladatköre.
Továbbá a képviselet létszámára vonatkozó megállapodásokat tartalmazzák. Említést
tesznek a képviselő személyes sérthetetlenségére, magánlakásának sérthetetlenségére.
Valamint leszögezik, hogy a képviselő mentes a fogadó állam büntetőjogi joghatósága alól,
továbbá a személyes vagy tárgyi, országos, regionális vagy községi adó vagy illeték alól. A 17
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest. Aula kiadó.2005. 50. oldal 18
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 27. oldal
15
Szerződés eredeti példányát angolul, franciául, kínaiul, oroszul és spanyolul egyaránt
hitelesítették és az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál letették, aki pedig a
Szerződés hiteles másolatát a részes államoknak megküldi.19
1961. április 18.-án aláirt nemzetközi szerződést Magyar Népköztársaság 1965.
szeptember 24.-én helyezte letétbe. Melynek hivatalos magyar fordítása: Bécsi szerződés a
diplomáciai kapcsolatokról.20
3.2. Diplomáciai képviseletek létesítése a magyar jogban
A külképviselet létesítéséről a kormány dönt, de csak a külügyminiszter javaslata
után. A tartós külszolgálatról szóló 172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet fogalmazza meg a
külképviseletek létesítésére illetőleg a megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Továbbá a
Kormány hatáskörébe sorolandó a felállítandó külképviselet típusa illetve annak székhelye.
A konzul képviselet estén pedig rangról beszélünk. Egy tervezési adatlapot kell készíteni a
létszámot illetően valamint a pénzügyi előirányzat biztosításáról, valamint az előirányzat
rendelkezésre bocsátásának időpontjáról, amelyet a kormány a létesítéssel egyidejűleg
hagy jóvá. A Magyar Köztársaság külképviseleteinek elnevezését, székhelyét, valamint a
típusát a kormány határozatban teszi közzé.21
A külképviselet, mint fogalom magába foglalja a konzuli képviseleteket, állandó
képviseleteket, valamint a belső jog által intézményesített szervezeti formákat az
úgynevezett kereskedelmi képviseletek viszont nem tartoznak a diplomáciai képviseletek
közé, de ezek státusza közel áll a diplomáciai képviseletek státuszához, de valójában az
államok kétoldalú egyezményein alapul.
Magyarországon a közigazgatási értelemben vett diplomáciai képviseletek
feladatkörét a belső jog határozza meg. Ugyanakkor velük ellentétben vannak olyan
államok, ahol a külügyi törvények szabályozzák a feladatköröket, de sok államban a belső
utasítási norma a szokásos, amelyek lehetnek általános és eseti jellegűek. Ezen kívül a
nagykövetek megbízólevele kiegészíti a meglévő általános szabályokat, hiszen nemzetközi
jogi érvényűnek tekintjük őket. Továbbá a megbízólevélhez hasonló, de inkább
közigazgatási iratként tekinthető a nagyköveti alaputasítás. Ez a dokumentum a nagykövet
megbízásának a nagyköveti tevékenységének az irányát és súlypontját tartalmazza.
19
1965. évi 22. tv. erejű rendelet 20
Kincses László: Diplomáciatörténet. 212. oldal 21
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 68. oldal
16
A külügyi szabályozási rendszeréhez kapcsolódik az, hogy a normatív szabályok
semmiképp sem ütközhetnek a nemzetközi jogba.
Magyar Köztársaság külképviseletét a külügyminiszter irányítja egységes irányítás
alatt. Az egyes képviseletek irányítását a külügyminiszteren kívül, a külképviseletei-
vezetők, valamit a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt
minisztériumi vezetők és azok szervezeti egységei végzik. A külképviseletekre delegált
szakdiplomaták szakmai irányítását pedig a külügyminiszter és a feladattal érintett
központi közigazgatási szerv vezetője által kiadott utasítása alapján a szakminiszter látja el.
22
3.3. A diplomaták kiválasztása és kinevezése
A diplomaták lehetnek karrierdiplomaták elméletileg vagy ténylegesen is
életvitelszerűn az adott ország külügyminisztériumában szolgálnak. azonban vannak
olyanok is akik a külügyminisztérium pályafutását eleve viszonylag rövidebb időre
tervezik, s akiket a köznyelv gyakran politikai követnek is hív. Ugyanakkor gyakran
előfordul, hogy a kívülről beemelt személy véglegesen bennmarad a külügyminisztérium
állományába, korábbi munkáját feladva a diplomáciának szenteli életét. A
külügyminisztériumnak éppen az az érdeke, hogy ha már külsők áramlanak be, úgy már
vérfrissítés is történjen. Ez a jelenség számukra jobban elfogadhatóbb, mint az, amikor úgy
érzik, hogy ez egyeseknek egy úgynevezett átjáróház. 23
3.4. A diplomáciai képviselet tagjai
A bécsi egyezmény szerint a képviselet tagjai a képviselet vezetője, igazgatási és
műszaki személyzet és ebbe a kategóriába tartozik a könyvelő, pénztáros, fordító,tolmács,
irattáros, leíró, rejtjelező. Továbbá a kisegítő személyzet: a gépkocsivezető, a biztonsági
őr, a portás, a takarító és a kertész is. A diplomáciai képviselet tagjainak a kiválasztását, a
kinevezésükre, megbízatásukra vonatkozó eljárási szabályokat alapvetően a küldő állam
joga határozza meg de, a fogadó állam is biztosít jogosítványokat ezzel kapcsolatban.24
22
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 67-68. oldal 23
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. 388. oldal 24
Bruhács János: Nemzetközi jog II. Különös rész. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. 2004. 290p. 269. oldal
17
3.5. Diplomáciai képviseletek feladatkörei
A diplomata első és talán legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy képviseli a küldő
államot a fogadó államban. Továbbá védelmezi a fogadó államban a küldő állam
polgárainak az érdekét, de csak a nemzetközi jog által megengedett keretek között.
Valamint tárgyalásokat folytat a fogadó állam kormányával. Tájékozódási funkciót is
betölt, hiszen a fogadó államban lévő viszonyokról és fejleményekről információt gyűjt és
ezt jelentésbe tovább küldi a küldő államába. Mindezek mellett előmozdítja a baráti
kapcsolatot a két állam között és fejleszti a gazdasági, kulturális és tudományos
kapcsolatokat is.
3.5.1. A képviseleti funkció
A képviseleti funkció a diplomácia értelemben más, mint az élet más területein.
Hiszen itt a diplomata már a jelenlétével is e képviseleti tevékenységet látja el és ez akkor
is megmarad, ha ezen kívül semmi más tevékenységet sem végez. Ez természetesen
magába foglalja azt is, hogy külképviseleti személyhez megfelelő magatartást kell
tanúsítani, amely jóval túlmutat a köztisztviselőkre vonatkozó általános elvárásokon.
Különkérdéseket vet fel a képviselet nevében kötött polgárjogi szerződés megkötése.
Mégpedig ezek a szerződések a küldő államot kötelezik, ezáltal az állam kerül szerződési
viszonyba. Ugyanakkor ebből a tényből nem az vonható le, hogy a nagykövet vezetője
rendelkezik a polgári jogi értelemben vett képviseleti jogosultsággal. Mindezek mellet
fontos megemlítenem, hogy a nemzetközi jogban használt képviseleti fogalom nem
egyezik a polgárjog által szabályozott képviseleti fogalommal. Hiszen ahhoz, hogy a küldő
állam bérleti vagy adásvételi szerződést kössön azt sem kizárt, hogy a fogadó állam írásbeli
meghatalmazást kérjen. Ugyanakkor a nemzetközi szerződések kötése tekintetében az az
irányadó, hogy a diplomáciai képviseletek vezetői, illetőleg a küldő és fogadó állam között
szerződések szövegének elfogadása céljából a képviseleti személy már egyébként is
meghatalmazottnak minősül. Mindezt pedig az 1969.. évi május 23. napján kelt szerződés
7. cikkének 2. pontja szabályozza.25
25
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 68-70. oldal
18
3.5.2. Érdekvédelem
Az érdekvédelemi feladat azt a célt szolgálja, hogy a képviseletet úgymond
védelmezi a küldő állam, továbbá a küldő álam polgárainak érdekeit a nemzetközi jog által
engedett kereteken belül a fogadó állam területén. A küldő állam polgárai alatt nemcsak
természetes személyeket értünk, hanem e fogalmi körbe a jogi személyeket is idevonjuk.
Ezt pedig a konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény 5. cikk a pontja tette egyértelművé.
Az érdekvédelemhez sorolandó bár nem a képviseletek kizárólagos feladatkörébe
tartozik a diplomáciai és konzuli védelem. A diplomáciai védelem kifejezésben a
diplomáciai jelző inkább a diplomáciai eszközre utal, mintsem a diplomáciai képviseletre.
A diplomáciai védelem az államnak azt a jogát jelenti, hogy az állampolgára érdekében
egy másik állammal szemben sokrétűen eljárjon, gondolok itt arra, hogy az idegen állam a
védelmet nyújtó állam állampolgárát valamilyen módon megkárosítja vagy hátrányt okoz
neki. A nemzetközi jogban általánosan elismert a diplomáciai védelem, melynek legfőbb
célja a másik állam részéről bekövetkezett jogsértő magatartás befejezése valamint a
jóvátétel követelése.
A Nemzetközi Bíróságnak született ítélete a diplomáciai védelemmel kapcsolatban,
hiszen ez a védelem nem kimondottan diplomáciai úton történik. A leghatékonyabb
eszköze pedig a diplomáciai védelemnek a tárgyalási technika. Ugyanakkor nem minden
állami fellépést kell diplomáciai védelemnek tekinteni, de egy szerződés hiányában történő
fellépés azonban annak tekinthető, ha a sérelmet szenvedett állampolgárok bizonyos
csoportja érdekében történik. Erre példák pedig az osztrák állam által kötött nemzetközi
vagyonjogi jóvátételi szerződések.
A diplomáciai védelem kapcsán nagyon fontos az állampolgárság megállapítása,
hiszen a sérelem időpontjában és a védelem időpontjában is egyaránt fent kell állnia.
Azonban se az egyik illetőleg se a másik periódusban ez nem teljesül, akkor nem
beszélhetünk a diplomáciának a védelemről.
A hágai nemzetközi bíróság azt az álláspontot képviseli, hogy a diplomáciai védelem
nyújtásakor az állam már a saját jogát érvényesíti, még akkor is ha az állampolgárának a
személyét éri sérelem. Összegezve tehát az állam a saját polgárának érdekeit magáévá teszi
és az ügy esetenként elfüggetlenedik az egyén érdekétől. Az állam a diplomáciai védelem
estén hiába a saját jogát érvényesíti, de erről az állampolgár már nem mondhat le. Ezáltal
19
az egyén is nemzetközi jog alanyává változott. Alanyi jogon azért érvényesítheti
állampolgársági jogait a nemzetközi bíróság előtt is. 26
Általánosságban elmondható, hogy a diplomáciai fellépésnek akkor nincs helye, ha
magát az állampolgárságot a védelemben részesülő személy akarata ellenére kapta meg
vagy netalán tévedésből szerezte meg.
Ahogy már azt korábban is említettem a diplomáciai védelem elsősorban az
állampolgárokat illeti meg, valamint a jogi személyeket. A jogi személyek diplomáciai
védelme önálló jogintézmény és ezt a megközelítést a Nemzetközi Bíróság 1970-ben
Barcelona Traction ügyével erősítette meg. Amikor is Belgium ügyében igényét egy
kanadai részvénytársaság belga részvényeseinek a diplomáciai védelmét elutasította, hogy
az adott esetben csak a jogi személy szerinti állam léphet fel.
A nemzetközi jogi normák megsértése lehet tevőleges vagy gondtalan és ez attől
elfüggetlenedik, hogy a sérelmet okozó állam melyik tényleges szerve okozta. Ilyen szerv
alatt a törvényhozó, végrehajtó és a bírói szervet értjük. A sérelmet okozó állam
cselekményének a nemzetközi jogi jogellenessége kétféleképpen jöhet létre. Az egyik, ha a
nemzetközi szerződésből származó kötelezettséget megszegi, a másik pedig az általános
jogi szabályok megsértéséből ered. Ez utóbbira példa a rabszolgatartás, a kártalanítás
nélküli kisajátítás, a rendes jogvédelmi út elutasítása és a szabadság önkényes megvonása.
Az azonban még problémákat vet fel, hogy az érintett állam területén tartózkodó
menekültnek elismert személy érdekében felléphetnek-e. Jelenleg ez még nem eldöntött
kérdéskör.
Általában a sérelmet elkövető országgal szemben alkalmazhatók szankciók is. Ilyen
lehet például gazdasági segítségnyújtás megszüntetése.
A nemzetközi jog modern irodalmában leggyakrabban felvetett kérdés az, hogy a
diplomáciai védelem tulajdonképp jog vagy kötelezettség. Valamint ha ez a kötelezettsége,
akkor az alanyi jogon jár e. Természetesen az államnak az joga, hogy diplomáciai
védelemben részesítse állampolgárait és ezt a jogot a nemzetközi bíróság több ítéletében is
megerősítette. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy ezekben az ítéletekben sosem tértek ki
a fennálló kötelezettségek alkotmányjogi oldalára. Ennek talán az is lehet az oka, hogy a
nemzetközi szabályok szerint ez csakis az államra és annak polgárára tartozik, amelybe a
nemzetközi jog nem avatkozik bele.27
26
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga 70-73.oldal 27
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 74-78. oldal
20
3.5.3. Konzuli védelem
A konzuli védelem nagyon hasonlít a diplomáciai védelemhez. A közös vonások
tekintetében azt állapíthatjuk meg, hogy a főszabályként mindkét formája a védelemnek
külföldön történik, mégpedig a védelmet nyújtó állam diplomáciai és konzuli képviseletek
igénybevételével. Továbbá mindkét védelem jogelméleti alapja az, hogy az államnak az
állampolgárok felett gyakorolt személyi felségjogából vezethető le. Azonban fontos tudni,
hogy a konzuli védelmet a képviseleteken belül működő konzuli tisztviselőkön keresztül is
elsősorban a diplomáciai képviseletek nyújtják. Nem előfeltétele a konzuli védelemnek,
hogy az idegen államhatalommal szemben történjen, hiszen nyújtható úgy is, hogy a
fogadó állam államigazgatási és más szerveivel vagy magánszemélyekkel szemben
történjen a védelem.
Általában a fogadó állam fórumain folyik a konzuli védelem, de nem minden egyes
esetben érvényesül. Mivel ha a küldő állam közigazgatási szervei a küldő állam területen
kérnek felvilágosítást a fogadó állam ott dolgozó tisztviselőjétől az még korán sem jelenti
azt, hogy diplomáciai védelemről lenne szó. Pusztán csak annak tudható be, hogy a küldő
állam a kérdéses ügyet fontosnak tartja és esetleg az ügy számára kedvezőtlen befejezés
esetén élni fog a diplomáciai védelem esteivel. A konzuli védelemnek nem feltétele, hogy
a külföldi állam valamiféle jogellenes cselekményt tegyen, mert jogszerű eljárások esetén
is igénybe vehető.
A konzuli védelem tartalmát tekintve két fontos elemet ölel fel. Az egyik az, hogy a
küldő állam honosainak védelmét biztosítja. Honosai alatt a természetes illetőleg a jogi
személyeket is értem. A másik pedig az, hogy a honosok számára támogatást és segítséget
nyújt. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a konzuli védelem jogosultjainak a
köre megegyezik a diplomáciai védelemre jogosultak körével.
Továbbá érdekesség, hogy a küldő állam konzuli képviselete harmadik állam részére
is végezhet konzuli feladatokat, de csak akkor, ha a fogadó államnak ez ellen nincs
kifogása.
21
Svájc 1968. január 26.-án közzétett jegyzékében azt mondja ki, hogy azt a
menekültet, akinek menedékjogot biztosított és ebből kifolyólag nem tudja saját állama
védelmét igénybe venni az a tartózkodása helye szerinti állammal szemben konzuli
védelemben részesül. Azonban ez az álláspont sajnos a gyakorlatban nem érvényesül és
nem is terjedt el.
Azonban más egyezmény is kiterjeszti a konzuli védelemre jogosultak körét. Ilyen
például a Konzuli Feladatokról szóló európai egyezmény, amelynek 46. cikke azt taglalja,
hogy a küldő állam konzuli tisztviselője azt a hontalant is védelemben részesíti, akinek az
állandó lakóhelye a küldő államban van. Ez alól egy kivétel van, mégpedig az, ha a
hontalan nem a fogadó állam egykori állampolgára.
A konzuli védelem következő sajátossága az, hogy a konzuli területen belül lehet
csak gyakorolni. Azonban ez a gyakorlatban nem akadályozza a konzuli védelem
működését, mivel a fogadó államban kialakított konzuli kerületek általában lefedik a teljes
államterületet. Kimondottan akkor, ha fogadó államban önálló konzuli képviseletet nem
létesítenek és a diplomáciai misszió látja el a konzuli feladatokat.
3.5.4. Tárgyalási funkció
A képviselet tárgyal a fogadó állam kormányával. Ezáltal a tárgyaláson azt a
jogosultságot kell érteni, hogy a képviselet nevében fellépő diplomatától semmiféle külön
írásbeli meghatalmazás nem követelhető, hanem a tárgyalás lefolytatására feljogosított
személynek kell tekinteni. Éppen ezért ez a jogosultság az, amely növeli a képviselet
tagjainak a felelősségét. A nyilatkozataikat közvetlenül az állam nevében teszik, azaz az
államnak, mint a nemzetközi jog alanyának közvetlenül beszámíthatók.28
28
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 78-80. oldal
22
3.5.5. Tájékozódási funkció és a hírszerzés
A képviselet az előbbiekben említett feladatokon túl a külpolitikai döntéshozatal
folyamatában előkészítő jelleggel vesz részt, informálja és tájékoztatja a döntéshozókat.
Természetesen az információs forradalom miatt a diplomáciai tevékenység is vesztett
súlyából, hiszen régen a diplomaták jelenései, a külpolitikai döntések előkészítésében
szinte az egyetlen információs forrást biztosították. Ezáltal napjainkban a diplomáciai
jelentőmunka a hírszerzés tevékenységéhez viszonyítva jelentősen csökkent.
A hírszerzés megengedhetősége tekintetében két álláspont áll fenn a nemzetközi jog
elméletében. Az egyik, amelyet a Német Szövetségi Alkotmánybíróság vall, az pedig az,
hogy a külföldön történő hírszerzés nemzetközi jogi aspektusból legálisnak tekinthető, de
ez rizikóval jár, hiszen a fogadó állam törvényeibe ütközve büntetőjogi
következményekkel is járhat. A másik álláspont szerint a külföldi hírszerzés a célállam
területi integritásának figyelmen kívül hagyását jelenti, ezáltal a nemzetközi jog
szabályaiba ütközik.
Általánosságban elmondható, hogy a kémkedést nem tekintjük nemzetközi jogba
ütközőnek. Ugyanakkor vannak olyan államok, melyek a külföldön szervezetten végzett
kémkedést az emberi jogok sérelme miatt, a nemzetközi jogba ütközőnek tartják.
Feltehetően az államok által kölcsönösen folytatott gyakorlat miatt nem alakult ki a
nemzetköz közösségben az, hogy ez valamilyen módon szabályozva legyen.
Továbbá a nemzetközi kapcsolatokban a kémkedés tekintetében nem állapítható meg
az a tény, hogy a hírszerző tevékenységet folytató államok tiszta lelkiismerettel végeznék
feladatukat. Mindenki számára világos az a tény, hogy a napvilágra került ügyek az
államközi kapcsolatok, a külpolitikáért és a két állam közti viszonyt befolyásolják.
A diplomáciai feladatokat meghatározó BDE 3. cikke szerint a hírszerző tevékenység
nem tartozik a diplomáciai képviseletet, illetőleg annak tagjainak feladatköreibe.
Ugyanakkor ez nem azt a következtetést vonja maga után, hogy a külképviseletek jogszerű
eszközzel ne szereznének információkat a fogadó állam biztonságpolitikai vagy
katonapolitikai viszonyairól. A diplomácia világában a képviseleteknek joga van ilyen
irányú szakmai előképzettséggel rendelkező diplomata kiküldésére. Egyfajta specifikus
helyzetet teremt az, ha a két állam katonai vagy légügyi attasék cseréjében állapodik meg.
23
Ez már valójában nem az információgyűjtés területe, hanem itt már elhatárolja a meg nem
engedett tevékenységtől a fogadó államban kifejtett tevékenységet. Az első világháborút
követően kerekedett ki az a bevált gyakorlat, hogy a küldő államok diplomáciai
képviselőként hírszerző tiszteket küldnek ki a képviseletekre.
A kémkedés számszerűen a leginkább előforduló kiutasítási ok, ha a nem kívánatos
személyek kinyilvánításának indokait keressük. Ugyanakkor megjegyezendő, hogy a
kiutasítás az egymással baráti kapcsolatban álló államok között még a kémkedés
tekintetében is nagyon ritka.
A diplomáciai kapcsolatokban a hetvenes évek óta jelent meg a terrorizmus és az
ehhez kapcsolódó jelenség. Hasonlóan a kémkedéshez ez egy olyan normasértés a
külképviseletek feladatait szabályozó rendelkezésekből, amelyet a fogadó állam normáinak
tiszteletben tartásából vezethető le. Erre kiemelkedő példa Líbia, melynek személyzete jár
az élen az ilyen típusú cselekmények területén. 1991-ben terrorista cselekményhez
kapcsolódva fegyvercsempészet miatt utasított ki egy iraki diplomatát a német állam.
Továbbá 1996-ban a nyugat-berlini robbantás merényletében is részt vett egy diplomata
aki, szír származású volt. Természetesen őt is azonnal kiutasították.
A terrorista cselekmények közé sorolandó a diplomáciai személyzet által elkövetett
emberrablás, mely közül leghíresebb a Dikko ügy. Umaru Dikko nigéria közlekedési
minisztere katonai puccs után 1983-ban Londonba menekült. Majd 1987. július 5.-én
Dikkot a lakásából elrabolták, elkábították és ládába zárták. Ezt követően a ládát pedig a
külügyminisztérium Lagosba címezte és diplomáciai csomagként hirdették ki. A ládát két
nigériai diplomata kíséretében a Standsted-i repülőtérre vitték és a nigériai gépre szerették
volna felhelyezni. Azonban a repülőtéri vámhivatalnok gyanút fogott, hiszen a láda nem
volt ellátva megkülönböztető jelzéssel. Ezáltal meghiúsult a tervük és nem került haza az
egykori miniszter a diplomatákat pedig kiutasították. Értelemszerű hogy ezek a szélsőséges
tevékenységek a küldő állam részéről történő tudatos megsértést jelentik a diplomáciai
kapcsolatban.
A nemzetközi terrorizmus alá tartozó esetek már a fogadó állam által elkövetett és a
nemzetközi jogi bűncselekmények kategóriájába tartozik. Az ilyen jelegű ügyekre az
jellemző, hogy az államok igyekeznek a felelősségi viszonytól elhatárolódni, a terrorista
cselekményeket pedig próbálják a magánszemélyek által elkövetett jogsértésbe utalni.29
29
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 81-83. oldal
24
3.5.6. Kapcsolatfejlesztési funkció
A diplomáciai feladatok felsorolásában talán utolsó pontként szerepel az, hogy a
képviseletnek elő kell mozdítani a baráti kapcsolatokat a küldő és a fogadó állam között,
valamint az hogy, fejlessze a gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat. Azonban
a jelenlegi diplomáciai gyakorlatban szinte ez a legfontosabb diplomáciai tevékenység.
A diplomáciai képviselet feladata az állami kereskedelemfejlesztési és támogatási
tevékenység, de a különféle üzleti tranzakciók támogatása vagy lebonyolítása nem
sorolható ebbe a feladatkörbe.
Változásokat idézett elő a konzuli és diplomáciai képviseletek szervezeti
összefonódása a kereskedelemi kapcsolatok tekintetében. Azok a személyek akik, a küldő
állam hivatalos megbízásából kereskedelmi üzleteket hajtanak végre nem élveznek
mentességet és nem jogosultak a diplomáciai státuszra sem. A gyakorlatban e kétféel
tevékenység elhatárolása nagyon nehéz, hiszen az államok szerepet vállalnak a
kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése terén. A fogadó államok általában tolerálják a
kereskedelemi képviseletek tevékenységi körét, de kitételt azért tettek, mégpedig azt hogy,
a kereskedelmi képviselet a nagykövetség szervezeti egységeként tevékenykedjen. Ebből
pedig az következik, hogy a külképviselet székhelyén kívül, más városban működő
szervezetek diplomáciai státuszát nem ismerték el.
Számos esetben előfordul a mentességek és kiváltságok tekintetében, hogy a küldő és
fogadó állam között kétoldalú megállapodás születik. 1978-ban Magyarország és az
Amerikai Egyesült Államok között egy kereskedelmi megállapodás jött létre. Melynek
lényege az, hogy kereskedelmi irodákat létesítenek a nagykövetség szerves részeként. Ez
az iroda a külképviselet helyiségétől távol is lehet.
A gazdasági együttműködések mellett kulturális kapcsolatok fejlesztésére is
törekednek a képviseletek. Általában önálló szervezeti formákhoz kapcsolódnak és
kulturális intézeteket hoznak létre, melynek valamilyen formában kapcsolódnak a külügyi
közigazgatási feladatokhoz és a külügyi közigazgatás rendszeréhez vagy a
külképviselethez. Ez a kapcsolat létrejöhet úgy, hogy az intézet vezetője a diplomáciai
személyzet tagja, de úgy is, hogy az intézet a nagykövetség önálló osztálya és így
szervezeti formát ölt.30
30
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 83-85. oldal
25
3.5.7. Egyezményben nem szereplő feladatok
Az egyezményekben felsorolt feladatok nem ölelik fel a külképviseletek teljes
feladatköreit. Az egyezmények szövegének „egyebek között” kitétele is ezt a megállapítást
erősíti. Továbbiakban pedig ezen feladatok jelentőségét fejtem ki. Az első a
környezetvédelmi és ökológiai kapcsolatok ápolása és az ezekben történő közreműködés. A
szomszédos vagy egymáshoz közel fekvő országok között kétoldalú egyezmények
születtek. Jellegüket tekintve ezek az egyezmények katasztrófavédelmi tartalommal bírnak,
illetve vízüggyel vagy környezetvédelemmel kapcsolatosak.
A környezetvédelmen kívül új területként és feladatként jelentkezett a szervezett
bűnözés elleni közös együttműködés. Ide tartozik a kábítószer-csempészet és -
kereskedelem és – forgalmazás elleni összehangol fellépés. Ezekre az együttműködésekre
tekintettel gyakran kerül kölcsönös rendőri beavatkozás. Ezeknek a rendőröknek és
hivatalnokoknak a feladatköre pontosan meg van határozva az egyezményben, hiszen az
operatív feladatok elvégzésére egyébként nem lennének jogosultak, mivel a külképviselet
tevékenységével összeegyeztethetetlen lenne.
Végül, de nem utolsó sorban az idegenforgalom fejlesztése is e feladatok közé
sorolandó. Gyakran e tárgyban is kétoldalú egyezményeket kötnek. Valamint ha ezek az
egyezmények nem határozzák meg az állami idegenforgalmi képviseletek létesítésének
önálló szabályait, akkor a külképviseleten belül is működhet önálló turisztikai vagy
idegenforgalmi attasé. A pedig külképviselet ellátja a nemzetközi idegenforgalom
fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is.31
3.5.8. A diplomáciai feladatok és konzuli feladatok egymáshoz való viszonya
A két külképviseleti formát tekintve a gyakorlatban úgy alakul a munkamegosztás,
hogy döntően a diplomáciai képviseletek látják el a konzuli feladatokat, a diplomáciai
képviseleten működő konzuli tisztviselők vagy konzuli osztályok közreműködésével. A
konzuli feladatokat ellátó személyek a konzuli tisztviselők, és ők a diplomáciai
képviseleten diplomáciai rangban vannak. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a fogadó
ország területén konzuli kerületek osztásával is működnek konzuli képviseletek. A konzuli
31
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 85-86. oldal
26
tisztviselő fogalma úgy szól, hogy a konzul viselhet rangot, ha a diplomáciai képviseleten
működik, vagy konzuli rangot, ha konzuli képviseleten működik.
A diplomáciai feladatok és konzuli feladatok egymáshoz való viszonyát Denza
vizsgálta és hat pontba gyűjtötte össze meglátásait. Az első pontba azt taglalja, hogy a
diplomáciai és konzuli feladatok összeolvadása gazdasági és hatékonysági okokból egyre
általánosabbá válik. Bár a küldő állam megtilthat vagy előírhat olyan feladatokat, amelyek
csak diplomáciai vagy csak konzuli képviseleten végezhetnek el. Az általa írt második pont
azt fogalmazza meg, hogy a legtöbb fogadó állam elfogadja, hogy konzuli feladatokat
diplomáciai képviseleten lássanak el, de fennállhat annak is a lehetősége, hogy az államok
belső jogszabályai vagy gyakorlata ezt korlátozza. Továbbá a harmadik pontjában azt fejti
ki, hogy a diplomatának általában nem szükséges az, hogy a konzuli működéshez
szükséges fogadó állami beleegyezést kapjon, annak érdekében, hogy akár eseti, akár
állandó jellegű konzuli feladatokat lásson el. Azt is kimondja, hogy a diplomáciai
képviselet azon tagjainak a nevét, akik állandó konzuli feladatokat látnak el, közölni kell a
fogadó állam külügyminisztériumával. A negyedik pontban meghatározottak szerint a
nehézségek elkerülése érdekében azt a megoldást részesítik előnyben, hogy a diplomáciai
képviselet azon tagjai, akik konzuli feladatokat látnak el, konzuli kinevezést kapjanak. Az
ötödik pont pedig azt tartalmazza, hogy a diplomáciai képviselet azon tagjai, akik konzuli
kinevezés nélkül látnak el konzuli feladatokat követniük kell a bécsi egyezményben
megfogalmazott gyakorlatot, mely a helyi hatóságokkal való kapcsolattartást részesíti
előnybe. Denza általi utolsó pontban pedig az szerepel, hogy a diplomáciai képviselet azon
tagjai, akik konzuli kinevezéssel vagy a nélkül végeznek konzuli feladatokat, azok élvezik
a menteséget, melyeket a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény ruház fel.
Ezeknek a diplomáciai menteségeknek és kiváltságoknak az a szerepe, hogy biztosítsa a
diplomáciai képviseletek feladatainak eredményes teljesítést.32
3.5.9. Mentességek és kiváltságok
A diplomáciában a meg kell különböztetnünk a mentességeket a kiváltságoktól,
hiszen a mentesség az eljárás normák alóli kivételt jelent, míg a kiváltságok többlet jogokat
is tartalmaznak. A mentességre vonatkozóan a nemzetközi jog a „területenkívüliséget”
32
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. 87-89. oldal
27
alkalmazta. Ez pedig azt jelenti, hogy a diplomaták ki voltak véve a fogadó állam
joghatósága alól, ezáltal nem vonatkoztak rájuk az anyagi jogi szabályok.
Később előtérbe került az a nézet mely szerint az egyes védett személyek mentesége
elsősorban ne őket, hanem a funkciójukat védje. Azonban a félreértés elkerülése végett
tisztázni kell, hogy a mentesség nem vonja ki a diplomáciai képviselőt sem a fogadó, sem
pedig a küldő állam joghatósága alól.33
A mentességek és kiváltságok révén nem lehet letartóztatni, illetve őrizetbe venni.
Sőt mi több a fogadó állam mindent megtesz a diplomata személye, szabadsága és
méltósága bármely sérelmének megakadályozása érdekében. Ezen felsorolások a
diplomata személyi sérthetetlenségét biztosítják. Ezen kívül a joghatóság alól is
mentességet kapnak. Így nem kötelesek tanúvallomást tenni, ugyanakkor velük szemben
nem szabad büntetőeljárást megindítani, továbbá letartóztatni, vagy őrizetbe vétel
foganatosítani. Természetesen, ha bűncselekményt követ el a diplomata az nem azt jelenti,
hogy ennek nem lesz következménye, csak a szankciót nem a fogadó állam rendeli el,
hanem ilyen estben a küldő állam hajtja végre. Ugyanakkor a diplomáciai képviselőnek be
kell tartania a fogadó állam szabályait, mert ellenkező esetben a fogadó állam kérheti a a
küldő államot, hogy mondjon le a mentességéről, és ha lemond akkor lefolytatható vele
szemben is a büntetőeljárás.
Általánosságban elmondható, hogy a küldött mentes a fogadó állam polgárai és
közigazgatási joghatóság alól is, de jogszabály felsorolja, hogy mely esetekben nem. Ilyen
lehet például a hagyatéki eljárással kapcsolatos per. Ezen kívül mentességet élvez adó és
vámügyi területen is. Az országos, regionális vagy községi adó és illeték megfizetése alól
minden személyes vagy tárgyi vonatkozásban. Továbbá a fogadó államnak kötelessége a
diplomatát menetesíteni a katonai illetőleg a közmunka terhei alól. Végül a személyi
poggyászát is mentesítik a vámvizsgálat alól, hacsak alapos okkal feltételezhető, hogy nem
tartalmaz kábítószert,fegyvert vagy műkincset.
A tisztviselők kiváltságai és mentességei attól a ponttól kezdve élnek, mihelyt a
fogadó állam területére értek és ezzel egyenesen arányosan akkor szűnnek meg, amikor az
államot elhagyják.34
33
Kende Tamás - Nagy Boldizsár – Sonnevend Pál – Valki László: Nemzetközi jog. Budapest. Comlex.2014. 885p. 304. oldal 34
Móré Sándor – Nagy Judit – Szilvási György Péter: Európai és Nemzetközi Közjog I. kötet, Rendőrtiszti Főiskola. Budapest. 2008. 57-58. oldal
28
4. KONZUL LEGFŐBB FELADATAI
A konzul a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a konzuli
szolgálat útján látja el. Ezt a folyamatot pedig konzuli védelemnek nevezzük. Feladataik
közé tartozik a segítségnyújtás és a tanácsadás, főként az állampolgárok alapvető jogait és
érdekeit közvetlenül érintő, utazással kapcsolatos körülményekről tájékoztatja. Továbbá
támogatást nyújt a külföldön bajba jutott magyar állampolgároknak. Például a
hazatérésüket segíti elő, mégpedig azzal, hogy új okmányt állíthat ki, ha esetleg az utazás
során az eredetit ellopták vagy megrongálták volna és az a továbbiakban már nem lenne
alkalmas a hazatérésre. A tisztviselő feladatkörébe tartozik a baleset áldozatainak, illetve a
bűncselekmény áldozatainak továbbá a súlyos ellátást igénylő személyeknek a
megsegítése. Ezen kívül katasztrófa, háború és fegyveres összeütközés esetén is megteszi
az adott körülmények között elvárható intézkedéseket az érintett magyar állampolgárok
körében. Sőt mi több a személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar
állampolgárokat is védelmezi, mégpedig oly módon, hogy figyelemmel kíséri a fogva
tartás körülményeit és hogy az eljárás során tiszteletben tartják e a nemzetközi jogi
szabályokat. Értesítési kötelezettséggel is bír a konzul, ha magyar állampolgár külföldön
hunyt el és felvilágosítást ad a legközelebbi hozzátartozójának a halálesetről. Továbbá a
konzuli tisztviselő szemmel tartja a kiskorút valamint a cselekvőképességben korlátozott
magyar állampolgárt az adott területen, amennyiben szükséges gyám és gondok
kirendelésében is intézkedik. Végül, de nem utolsó sorban képviseli a távollévő személyt a
bíróságon vagy más hatósági eljárásban, ha a magyar állampolgár elháríthatatlan okból
nem képes jogait időben és személyesen érvényesíteni.35
Magyarországon a konzul tisztvelők munkáját a miniszter irányítja, illetve feladataik
összehangolásáról és az egységes jogalkalmazás feltételeinek a megvalósításáról
gondoskodik. Magyarország konzuli tisztségviselője a konzuli feladatot ellátó személy,
mégpedig a diplomáciai vagy konzuli képviseleten. Továbbá e körbe tartozik a tiszteletbeli
konzul személye is, aki szintúgy a miniszter megbízatása alapján tevékenykedik. A fogadó
vagy a harmadik állam azon polgárát vagy a fogadó államban élő azt az állampolgárt
35
2001. évi XLVI. törvény - konzuli tv.
29
nevezetheti ki a miniszter, aki büntetlen előéletű. Mégpedig mind a magyar mind a fogadó
állam joga szerint is igazolni tudja a büntetlenségét. 36
36
1987. évi XIII. törvény erejű rendelet – tiszteletbeli konzuli tisztvelőkre és az általuk vezetett konzuli képviseletekre vonatkozó rendelkezések valamint a 2/1995 (III.24.)KÜM rendelet a tiszteletbeli konzulok küldéséről és fogadásáról
30
5. A SZAKDIPLOMÁCIAI KÉPVISELET
Szakdiplomata az a kormánytisztviselő, akit központi államigazgatási szerv egy
ágazati szakmai feladat érdekében helyez át meghatározott időre a kiküldő szervhez.
Szakdiplomáciai kihelyezések keletkezhetnek kulturális, biztonsági, oktatási, gazdasági,
média, parlamenti, sport, nyilvános, migrációs célból is.37
5.1 A szakdiplomáciára vonatkozó jogszabályi háttér
Az Állandó Képviselet estében az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszter a
feladatkörével érintet miniszterrel, valamint a külpolitikáért felelős miniszterrel tesz
előterjesztést a Kormánynak, mégpedig azzal a céllal, hogy szakdiplomata álláshelyet
létesítsenek. Ennek az előterjesztésnek tartalmaznia kell az állás létesítésének pontos
szakmai indoklását, továbbá a létesítés időpontját, magát az állomáshelyet, a biztosított
létszámot, valamint a pénzügyi vonatkozásokat és nem utolsó sorban a pontos összeget. Az
előterjesztésről a Kormány határozatban dönt. Ha a Kormány úgy dönt, hogy szükség van
az álláshely létesítésére, valamint a költségvetési előirányzat átcsoportosítására, akkor a
szakminiszter pályázat útján meghirdeti az állást. Ezek után a kihelyező vezetőnek tesz
javaslatot a szakminiszter személyére. A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerül sor,
ha a szakminiszter javaslatával a kihelyező vezető is egyet ért. A kiválasztott személynek
részt kell vennie egy külügyi-diplomáciai felkészülésen, melyet a külpolitikáért felelős
miniszter által végzett minisztérium végez. Ez a felkészülés általában egytől hat hónapig
terjed ki, azonban ha az Állandó Képviseletre kihelyezésre kerülő szakdiplomatáról van
szó ott legalább két hónapos elkészülési időről beszélhetünk.
A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítésének elvégzését a Külgazdasági és
Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség között egy megállapodás születik, melyben
fixálják a felkészülés pontos időtartamát. E felkészülés alól csak is és kizárólag az európai
ügyek koordinációjáért felelős miniszter adhat felmentést és csak indokolt esetben.38
37
www.szakdiplomacia.hu/fileDb/WSXPKL/tantargyi-adatlap-szakdiplomaciak.pdf letöltés ideje: (2015.04.19.)
38 172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről
31
5.1.1. A szakdiplomata kiküldése
A szakdiplomata kiküldése csak abban az esetben történhet meg, ha a külszolgálat
ellátásához előírt általános és különös feltételeket teljesíti. Általános feltételnek minősül,
hogy a tisztségviselőnek magyar állampolgárnak kell lennie, magyar lakhellyel kell
rendelkeznie és cselekvőképesség teljesülése mellet büntetlen előélettel kell rendelkeznie.
Továbbá a kihelyező szerv által meghatározott iskolai végzettséggel valamint
szakképzettséggel kell rendelkeznie az illetőnek. Ezen kívül a kihelyező szervnél működő
foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredményének is
megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a kijelölt állomáshelyen a külszolgálatra alkalmas
legyen a kijelölt személy. Amellett a kihelyező szerv által előírt illetőleg a munkakörének
megfelelő szintű idegen nyelvi ismerettel kell rendelkeznie. Ugyanakkor meg felelnie a
kihelyező szerv szabályzatában előírt szakmai követelményeknek. Sőt mi több írásban
hozzá kell járulnia, hogy a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéseket
végezhessenek. Végül pedig megnézik, hogy a nem állampolgára e a fogadó államnak.
Ezen feltételek teljesítése alól felmentés nem adható. Legfeljebb a kihelyező szerv a
nyelvismeret megszerzésére egy év halasztást engedélyezhet. Mindezen feltétek teljesítése
mellett a kihelyező vezető a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott álláshely
viszonyainak megfelelő egyéb feltételeket teljesítést is előírhatja. Valamint az orvosi
alkalmassági vizsga keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is meghatározhatja.39
5.1.2. A szakdiplomata külszolgálatának időtartama
A külszolgálati időtartam nem haladhatja meg a három évet. A külszolgálat várható
időtartamáról a kihelyező vezető tájékoztatja a külszolgálatra jelölt személyt, mégpedig
okirat formájában. Ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kihelyezésének kezdő
dátumát valamint a külszolgálati befejezés naptári évét is. Mindemellett a szakdiplomata
estében a szaktárcák egyetértésével a kihelyező vezető dönthet úgy, hogy a külszolgálat
megállapított időtartamát szolgálati érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok
miatt meghosszabbítja, de csak egy évvel és akkor, ha a kihelyezett tisztviselő is egyetért
vele.
39
172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről. II.fejezet. 8§
32
5.1.3. A szakdiplomata rangjai és ellátmányai
Szintén a kihelyező vezető az, aki a szaktárca javaslata alapján dönt a szakdiplomata
rangjáról, illetve az ellátmányszorzójáról. Természetesen az Állandó Képviseletre
kihelyezésre kerülő szakdiplomata tárgykörében a szakdiplomata rangjának
meghatározását megelőzően az európai ügyek koordinációjáért felelős miniszter és a
külpolitikáért felelős miniszter is egyeztet. A szakdiplomatára is irányadóak az általános
rangadományozási szabályok. Mely szerint a külpolitikáért felelős miniszter illetve az
európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által adományozott rangok a
követezők: segédattassé, attassé, harmad, másod illetve első osztályú titkár, másod illetve
első osztályú tanácsos. A kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége folytán a protokolláris
szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja a
rangját. Ugyanakkor a rang használata a magánéletben csak akkor megengedett, ha a rang
rendelkezésével és a kormánytisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik. A
rangadományozás részletes eljárási rendjét pedig a külpolitikáért felelős miniszter
határozza meg.40
5.1.4. A szakdiplomaták irányítása
A szakdiplomaták irányítását a kihelyező szerv végzi, mégpedig a képviseleti vezető
útján, sőt ha a szakmai kompetenciába tartozó kérdéskör merül fel, akkor a szaktárcával is
egyeztet. Sőt az alaputasítást és a munkaköri leírást is a kihelyező szerv készíti, de ehhez a
kihelyező vezető engedélye is szükséges. Ezáltal a szakdiplomata a külképviselet
munkájában a képviselet - vezető utasításai szerint vesz részt.
5.1.5. A szakdiplomácia megszűnésének illetve megszüntetésének esetei
A szakdiplomata külszolgálatának megszűnését illetve megszüntetését a
szakminiszter is kezdeményezheti a kihelyező szervnél. Azonban általános szabály szerint
a külszolgálat akkor szűnik meg, ha a kihelyező okiratban meghatározott naptári évben az
előzetes értesítésben meghatározott napon lejár a szolgálat teljesítése, valamint a
kihelyezett okiratban meghatározott feltétel bekövetkezik. Továbbá a kormányzati
40
172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről
33
szolgálati viszony megszűnésével vagy három hónapot meghaladó szünetelésével, illetve a
kihelyezett halálával is megszűnik a külszolgálat. A külszolgálat pedig akkor szüntethető
meg, ha a felek közösen megegyeznek vagy a kihelyezést visszavonják vagy a kihelyezett
azt kéri vagy nemzetközi jogi okból az tovább már nem teljesíthető. Más állomáshelyre
történő áthelyezés estében a tartós külszolgálatot ugyanúgy folyamatosnak kell tekinteni,
de az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése is szükséges. A kihelyezés megszüntetése
kapcsán a kihelyező vezetőnek három hónapon belül kell ezt teljesítnie. A megszüntetésről
pedig a külképviselet diplomáciai személyzetének tagja, a hivatásos konzuli tisztviselő, a
szakdiplomata, a tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő, a kormányzati ügykezelő
illetve a kihelyező vezető dönt. A szakdiplomácia esetkörében pedig a külszolgálatának a
kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a kihelyező szerv értesíti a
szakminisztert is. A külszolgálat visszavonása azonban bármely szakban megszüntethető.
A kihelyezés megszűntetésének bekövetkezésével a kihelyező vezetőnek kötelessége
gondoskodni az kormánytisztviselő eredeti vagy más munkakörbe történő elhelyezéséről.
A szakdiplomata kihelyezésének meghiúsulása kapcsán a szakdiplomatát vissza kell
helyezni a szaktárca állományába, mégpedig erről a kihelyező szerv intézkedik a szaktárca
értesítése mellett.
5.1.6. A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének lehetséges esetei
A szakdiplomata ideiglenes hazarendelésének az is lehet az oka, hogy a fogadó
országban válság van, továbbá valamilyen elháríthatatlan ok merült fel. Ez időtartam alatt a
kihelyező vezető döntése a külszolgálat további folytatása vagy estleges megszüntetése,
melyet a szakminiszter is kezdeményezhet.
A szakdiplomácia kapcsán a nem szabályozott területeknél a kormánytisztviselőre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.41
41
172/2012.(VII.26.) Korm. rendelet a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről
34
6. MIGRÁCIÓS SZAKDIPLOMATA
6.1. A külképviseletre történő szakdiplomata kiküldésének okai
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal migrációs szakdiplomatát küld ki az
illegális migráció szempontjából kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot jelentő, fejlődő
országokba. Ezeket a képviseleteket szakkonzuloknak nevezzünk, de a tevékenységük nem
ugyan azt a munkakört foglalja magába, melyeket a fentiekben a konzuli feladatoknál
kifejtettem.
A Hivatal kiemelt feladatának tekinti a nemzetgazdaság számára kiemelt területekről
érkező külföldiek vízumkérelmeinek gyors és szakszerű elbírálást. Továbbá
elengedhetetlennek tartja, hogy a legális migrációs folyamatok kezelhetősége végett,
illetve az illegális beutazási szándékok elleni hatékony küzdelem érdekében a migrációs
hatóság már ott legyen, ahol a Magyarországra beutazni kívánó külföldiek elsőként
jelentkeznek. Az első ilyen szakkonzul az előbb említett kettős cél érdekében 2005-ben
indult útnak Kínába, mégpedig Pekingbe.42
6.2. Migrációs szakkonzuli hálózat bővülés
2006 januárjától kezdődően kezdett kibővülni a migrációs szakkonzuli hálózat. A
nemzeti vízummal összefüggő feladatok ellátására a Magyar Köztársaság Ukrajnában,
Kijevben, Ungváron, Beregszászon, továbbá Romániában Bukarestben, Csíkszeredán,
illetve Szerbiában Szabadkán és Belgrádban működő külképviseleteire a Hivatal
állományából összesen hét fő migrációs szakkonzult helyezett ki. Azonban Románia
csatlakozása az Európai Unióhoz azt eredményezte, hogy a szakkonzuli feladatokat
megszüntették a külképviseleten, de a Külügyminisztérium egyetértésével két fő
szakkonzult helyeztek át Moszkvába, valamint Sanghajiba. Mindezek után 2010
januárjától két éves időtartamra további tisztviselőt helyeztek el Kisinyovba. A következő
években pedig a Hivatal igyekezett lépést tartani a migráció természetéből adódó
változásokkal számolni, mégpedig a szakkonzuli hálózat földrajzi lefedettségét tekintve.
Ezáltal 2011-ben új állomáshelyek létesítésére került sor Damaszkuszban és Teheránban,
2012-ben pedig Pristinában, Iszlámábádban valamint Új-Delhiben. Damaszkusz 42
Forrás: BÁH (engedéllyel) Felterjesztő: dr Horváth Dániel
35
kivételével valamennyi állomáson jelenleg is tevékenykedik migráció szakkonzul ezen
országok közé tartozik Oroszország, Ukrajna, Koszovó, Irán, Nigéria, India, Pakisztán és
Kína. Kínában jelenleg három szakkonzul teljesít szolgálatot két fő Pekingben egy fő pedig
Sanghajban.43
6.3. A migrációs szakkonzulok finanszírozása és a velük való kapcsolattartás
A migrációs szakkonzuli hálózattal kapcsolatos személyi és dologi költségeket a
külügyért felelős tárca tervezi és kezeli. A vízumkiadói tevékenység biztosítására uniós
forrás nem áll rendelkezésre. A migrációs szakkonzulok a két szervezet és a kihelyezett
szakkonzul között egy úgynevezett átnevezési megállapodással a külügy állományába
kerülnek és a továbbiakban a működésükre a külszolgálaton lévőkre irányadó általános
normák az alkalmazandóak. A megbízatásuk lejártával pedig a hivatal állományába
kerülnek vissza.
A szakkonzulok szakmai tevékenységét a Hivatal közvetlenül és folyamatosan
figyelemmel kíséri, mégpedig a referensi rendszer segítségével. Természetesen a
szakkonzulok ezen kívül is a közvetlen felső vezetőkkel is szintekkel is kapcsolatban
állnak.44
6.4. A szakkonzuli hálózat további bővülésének lehetséges állomáshelyei
A Hivatal a szakkonzuli hálózat további bővítésének lehetőségein is dolgozik. A
jövőben Tuniszba terveznek egy rövidtávú szakkonzuli poszt létrehozását, mivel a
problémásabb csoportot képviselő líbiai kérelmezők száma megnövekedett és ez egy olyan
jelentős migrációs nyomást keletkeztetett a külképviseleteken, amely hatására indokolt
lehet eme poszt létrehozása. Továbbá Bejrutba a külképviseleten újabban megsokasodott a
szír és szíriai palesztin családegyesítési ügyek száma, s az ezekhez kapcsolódó
okmánybiztonsági kihívásokra tekintettel középtávon itt is szükségessé vált egy
szakkonzul kihelyezése.
2013 májusában indult nemzetgazdasági célú tartózkodási program, majd hasonló
konstrukcióban kérelmezhető letelepedési engedélyügyi eljárás tapasztatai alapján
kijelenthető, hogy a kínai állampolgárok után az orosz állampolgárok mutatnak leginkább
érdeklődés e program iránt. Ezáltal újabb szakkonzuli kihelyezés válik esedékessé
43
Forrás: BÁH (engedéllyel) 44
Forrás: BÁH (engedéllyel)
36
Moszkvában esetleg Szentpéterváron. Ehhez azonban a 2014. szeptember 8-tól teljes
üzemben megkezdődő Vízumközponttal kapcsolatos tapasztalatok is hozzájárultak.
Mindezek mellett Kairóban a tartós migrációs kihívások hatása is indokolhatja a
szakkonzul jelenlétét az egyiptomi fővárosban. Az Arab tavasz hatása, is érződik e
térségben, valamint több száz vízumkérelmezői csoport is érkezett a területre és ezek azok
az események amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy az elkövetkezendő években
sem csökken a külképviseletekre nehezedő nyomás. Egyiptom kapcsán az Unió felé
irányuló illegális migráció hatására egyértelműen bizonyított, hogy a külképviseleteken az
elvégzendő feladatok száma megsokszorozódott. Az elmúlt években az érdekházasságok
kötése Magyarországon is népszerűvé vált, köztük számos egyiptomi állampolgár is
próbálkozok tartózkodási jogosultságot szerezni ily módon hazánkban. Éppen ezért
szükséges hogy a hatóság már ott jelen legyen, ahol a beutazni kívánó külföldiek elsőként
jelentkeznek és már akkor előzetesen ki tudja szűrni az ilyen jellegű beutazást.45
Ennek kapcsán a 2015. áprilisi szakmai gyakorlatom során volt szerencsém
személyesen is találkozni egy ilyen esettel. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
Ellenőrzési Osztályának tagjaival egy egyiptomi férfi jogszerű tartózkodásának
körülményeit vizsgáltuk, mivel az ügyfél a tartózkodási kártyájának megszerzése
érdekében házasságot s kötött egy magyar állampolgár hölggyel. Ezt a házasság pedig nem
érzelmi szálak miatt kötötték, hanem a jogszerű tartózkodás végett, amelyet a 2012. évi C.
törvény már büntetni rendel, mégpedig e bűncselekmény a családi kapcsolatok
létesítésével való visszaélés tényállást meríti ki. A mi feladatunk az volt, hogy
bebizonyítsuk, hogy az állítólagos pár nem is él együtt és csupán a köztük lévő kapcsolat
kizárólag vagyoni haszonszerzés célzattal történik és semmiféle érzelmi szálak nem fűzik
őket egymáshoz. A munkatársakkal kérdéseket tettünk fel a hölgynek a férfival
kapcsolatba, amelyre a nő természetesen nem tudott válaszolni, hiszen semmit nem is tud a
férfiről. Valamint a pár nem is tud egymással kommunikálni, hiszen nem is beszélnek
közös nyelvet. Továbbá a szomszédok körében is kérdezősködtünk, hogy esetleg látták e
már a férfit a hölgy társaságában, de állításuk szerint soha nem is látták. Ezek utána
kihallgattuk a férfit is az ő álláspontja szerint, de itt is az igazolódott be, amit előzetesen
sejtetünk, hogy a férfi sem tud releváns információval szolgálni a hölggyel kapcsolatban.
Az előbbiekben taglalt bizonyítékok miatt megállapítottuk, hogy a két fél között
érdekházasság köttetet. Összességében elmondható, hogy Magyarországon egyre
45
Forrás: BÁH (engedéllyel)
37
gyakrabban fordulnak elő ilyen esetek és ezért is válik egyre fontosabbá a szakkonzulok
feladatköre, hogy előzetesen szűrjük az ilyen célzattal beutazni kívánó állampolgárokat.
Továbbá az alternatív rendelkezésre állás esetén a migrációs szakkonzuli állomány
esetleges kínai bővítésén is gondolkozik, inkább rövid távú kihelyezésekben gondolkodva.
A későbbiek folyamán pedig az előbbiekben említett helyszínek mellett hosszútávon
Rabat, Amman, Isztambul és Tripoli merülnek fel lehetséges állomáshelyként.
6.5. A migrációs szakkonzulok jelentési kötelezettsége
A migrációs szakkonzulok évente kétszer jelentenek a térségben tapasztalt migrációs
folyamatokról, amelyet a Nemzetközi Együttműködési Főosztály széles körben elő is
terjeszt a magyar rendvédelmi szerveknek. Ezek közé a rendvédelmi szervek közé tartozik
az AH, IH, TEK, KNBSZ,ORFK,RRI,KR,SZEBEK,NEBEK. Ezen kívül a Hivatal
valamennyi, migrációs kérdésekkel közvetlenül érintett belügyi szervek számára is
hozzáférhetővé teszik a jelentéseket. Sőt a szakkonzul nemcsak jelentéseivel segíti a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkáját, hanem segítséget nyújt például a
menekültügyi eljárás lefolytatásához, mégpedig olyan értelemben, hogy a menekültügyi
eljárást végző ügyintői kérdéseket tesz fel a szakkonzulnak, mégpedig az adott térségről,
hogy megbizonyosodjon ügyfele igazmondása felől. Nyilvánvaló, ha a szakkonzul nem
erősíti meg az ügyfél által elmondottakat azok igazságtartama megkérdőjelezhető, ezáltal
könnyebb kiszűrni, azt is, hogy ki szorul tényleges védelemre és ki az aki „csak” gazdasági
célból jött hazánkba és nem szorul védelemre.46
6.6. A migrációs szakkonzuli hálózat kiépítésének háttérmunkái
Természetesen, ahhoz hogy egy szakkonzult kiküldjenek egy adott térségbe jelentős
munka és szervezettség áll a háttérben. Sajnos szervezetileg különálló iroda nincs e
feladatra. Jelenleg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Együttműködési Főosztály
vezetője és két-két szakmai, illetve pénzügyi projektmunkatárs végzi a koordinációs
feladatokat. Gondolok itt a napi kapcsolattartásra, időszaki beszámoltatásra illetőleg a
szakmai irányításra. Ugyanakkor e folyamat kapcsán 2015 áprilisától változás következik
46
Forrás: BÁH (engedéllyel)
38
be, mivel a Nemzetközi Együttműködési Főosztály keretén egy új egység felállítását
tervezi a Hivatal annak érdekében, hogy a szakdiplomaták munkáját jobban tudják
segíteni. Az Osztály várhatóan egy fő vezetővel, három fő ügyintézői egyes illetve egy fő
ügyintézői kettes besorolású munkatárssal kezdené meg működését. Azonban a jelenlegi
állás szerint a napi koordinációs feladatokat a projektmunkatársak végzik, akik operatív
kérdéseket tesznek fel a képviselőknek, valamint ők csinálják a logisztikai szervezéseket és
tartják a kapcsolatot az összekötőinkkel és a partnereinkkel is.
A partnereinkkel való kapcsolattartás segíti a hálózatokat kiépítését illetve bővítését
is, sőt a most tervezett szervezeti fejlesztés is részint holland tanulmányút tapasztalatainak
az eredményévé vált. A Hivatal próbál más országok legjobb gyakorlataiból építkezni és
nyitottak minden máshol bevált szervezeti megoldásokat átvenni, természetesen csak úgy,
hogy e közben a magyar elvárásoknak is megfelelnek. 47
47
Forrás: BÁH (engedéllyel) Felterjesztő: dr. Horváth Dániel
39
7. BEVÁNDORLÁSI ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐ
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a migrációs szakkonzulok mellett
Bevándorlási Összekötő Tisztviselő kiküldéséről is gondoskodik. Ezen tisztség
kiküldésének részletezése előtt a jogszabályi háttereit ismertetem.
7.1. A bevándorlási összekötő tisztviselői mandátum jogszabályi hátterei
7.1.1. A 377/2004/EK Tanácsi rendelet értelmezése
A 377/2004/ EK Tanácsi rendelet értelmében a bevándorlási összekötő tisztviselő a
bevándorlási hivatal vagy más illetékes hatóság által annak érdekében külföldre kiküldött
képviselőjét jelenti. Legfőbb feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatokat tartson fenn a
fogadó ország hatóságaival továbbá elősegíti az illegális bevándorlás megelőzését és az
ellene folytatott küzdelmet, valamint az illegális bevándorlók hazatelepülésében is közre
játszik. Végül, de nem utolsó sorban a legális migráció igazgatásával is foglalatoskodnak.
A rendelet szerint más összekötő tisztviselők is bevándorlási összekötő tisztviselőként
minősíthetők, ha a feladatkörük kiterjed a bevándorlásra.
A tisztviselők a küldő állam által meghatározandó időtartamra küldhetők ki,
mégpedig a harmadik országokban működő nemzeti konzuli hatóságokhoz vagy más
szervek illetékes szerveihez, továbbá a harmadik országok illetékes hatóságaihoz, valamint
nemzetközi szervezetekhez. A tagállamok igyekeznek biztosítani az összekötők számára,
hogy a fogadó országon belül a megfelelő szervezetekkel közvetlen kapcsolatokat
létesíthessenek vagy tarthassanak fenn. Az ilyen jellegű kapcsolatok teremtése általában
információgyűjtés, információcsere céljából történik. A továbbiakban felsorolom, hogy
ezek az információk milyen kérdéseket érintenek. Elsősorban a fogadó országból származó
vagy esetleg azon áthaladó illegális bevándorlók áramlásával, sőt mi több az ezen történő
áramlás során a tagállamok területének elérése érdekében követett útvonalakkal. Továbbá
az előbbiekben említettek megvalósulási módjaival, a használt szállítóeszközökkel és a
közvetítők bevonásával kapcsolatban szereznek információkat. A tisztviselők az
embercsempészetben részt vevő bűnszervezeteket és azok tevékenyégét próbálják
kipuhatolni, valamint olyan történéseket vagy eseményeket is figyelnek, amelyek új
fejleményeket is okozhatnak vagy eredményezhetnek az illegális bevándorlók áramlása
tekintetében. Ezen kívül az úti illetve a személyazonosság bizonyítására alkalmas
okmányok meghamisításának módszereit próbálják feltérképezni illetőleg az illegális
40
bevándorlók származási országába történő visszaküldés és hazatelepítés elősegítéseinek a
módjait és eszközeit figyelhetik meg. Végül, de nem utolsó sorban a fogadó ország
hatóságainak nyújtott segítség módjairól és eszközeiről tájékozódnak, a területükről
származó vagy azon áthaladó illegális bevándorlók áramlásának megelőzése miatt.
Ugyanakkor a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a bevándorlási összekötő
tisztviselők feladataikat a hatáskörük keretein belül végezzék, de a nemzetközi jogban
meghatározott rendelkezésekkel, valamint a fogadó országokkal vagy a nemzetközi
szervezetekkel kötött megállapodás vagy megegyezés rendelkezéseivel összhangban
tegyék mindezt. Ide értendő még a személyes adatok védelmének elve is. Az előzőekben
felsorolt információkat a Tanács és a tagállamok rendelkezésére bocsátja a bevándorlási
összekötő tisztviselő. A tagállamok rendszeresen és késedelem nélkül tájékoztatják a
Tanácsot és a Bizottságot valamint nem utolsó sorban egymást a tisztviselők
kirendeléséről, és az elvégzendő munkákról. Sőt vannak olyan tagállamok, amelyek már
azt is tudatják a többi tagállammal, hogy szándékukban áll egy harmadik országba
kirendelni tisztviselőt, mégpedig azért, hogyha együttműködési megállapodást kíván
valamely állam kötni az még idejében megtehesse.
A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy az ugyanazon harmadik országba
kihelyezett bevándorlási összekötő tisztek maguk között helyi vagy regionális hálózatokat
hozhassanak létre. Ha ezt a hálózatot sikerül megalkotni, akkor lehetőségük van a
tisztviselőknek rendszeresen vagy szükség esetén találkozni és kicserélni az általuk
gyűjtött információkat, gyakorlati tapasztalataikat pedig megvitathatják egymással.
Szükség szerint egyeztetik a kereskedelmi fuvarozókkal való kapcsolattartásban
alkalmazott álláspontjukat, sőt szükség esetén közös tanfolyamokon vesznek részt.
Valamint vannak olyan estetek, amikor ők maguk tartanak tanfolyamokat a tagállamok
fogadó országban működő képviseleteinek diplomáciai és konzuli személyi állományának.
Továbbá közös megközelítéseket fogadnak el a stratégiailag fontos információk
gyűjtéséről. Végül esetenként kapcsolatokat alakítanak ki a fogadó országban és
szomszédos harmadik országban működő hasonló hálózatokkal.48
A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának keretében rendezett találkozókon
az Európai Bizottság képviselői is jogosultak részt venni e rendezvényen, ha operatív
megfontolások ezt igazolják. Szükség szerint más szervek vagy hatóságok is
48
377/2004/EK Tanácsi rendelet
41
meghívhatóak. E találkozó megtartását pedig az Európai Unió Tanácsának elnökségét
betöltő tagállam kezdeményezi.
Kétoldalúan vagy egyoldalúan megállapodhatnak a tagállamok abban, hogy a
harmadik országban a bevándorlási összekötő tisztviselő egy vagy több tagállam érdekeit
is képviselhesse, ezáltal nem kell minden tagállamnak küldeni egy hivatalnokokat, hanem
elég egy embert alkalmazni, ha magába is el tudja végezni a feladatokat. Sőt esetenként
abban is megállapodnak, hogy a tisztviselők bizonyos feladatokat megosszanak egymás
között.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállamnak, vagy ha e tagállam
nem rendelkezik képviselettel az adott országban, akkor az elnökség feladataival
átmenetileg megbízott tagállamnak minden félév vége előtt jelentést kell készítenie,
mégpedig a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózati tevékenyégéről, valamint a fogadó
országban fennálló helyzetről és az illegális bevándorlással összefüggésben álló ügyekről.
Ezt a jelentést Az Európai Tanácsnak és Bizottságnak is meg kell küldeni, a Bizottság által
meghatározott minta és formátum szerint. Ezek a jelentések információkat szolgáltatnak
azon értékelő jelentéshez, amelyek minden soros elnökség végén a Bizottság küld el és
nyújt be a Tanácshoz. Javarészt olyan harmadik országban fennálló helyzetről, ahol a
bevándorlási összekötő tisztviselői tevékenykednek. Ennek a jelentésnek azért is van nagy
jelentősége, mert a Bizottság ez alapján illeszt be egy tényszerű összegzést abba az éves
jelentésbe, amelyet az illegális bevándorlásra, az embercsempészetre és
emberkereskedelemre, a külső határokra és az illegálisan tartózkodó személyek
kitoloncolására vonatkozó közös politikai fejlődésről készít. A Bizottság az általa
szükségesnek tartott javaslatokat vagy ajánlásokat is megteheti még a Tanács elé történő
terjesztésekor.49
Ez a 377/2004/ EK Tanácsi rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel
összhangban kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
49
377/2004/EK Tanácsi rendelet
42
7.1.2. A 2005/687/EK rendelet értelmezése
A bevándorlási összekötő tisztviselő tisztségének létrejöttét, működését, jogi hátterét
az előbbiekben kifejtett Tanácsi rendelet mellett az Európai Bizottság határozata is
szabályozza. Ez a jogszabály a bevándorlási összekötők hálózatának tevékenységéről és az
illegális bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a fogadó országban fennálló
helyzetről szóló jelentés formátumát tartalmazza, melynek száma 2005/687/EK rendelet.
E rendelet értelmében az olyan harmadik országban, ahol bevándorlási összekötő
tisztviselők működnek ott a fennálló helyzetről értékelő jelentést kell készíteni. Továbbá
egy éves jelentést is össze kell állítani, mégpedig az illegális bevándorlásról, az
embercsempészetről, az emberkereskedelemről, a küldő határokról, az illegálisan
tartózkodó személyek kitoloncolásáról. A jelentések formátumának figyelembe kell vennie
a célkitűzéseket is.
A jelentés tartamát tekintve két részből áll. Az első részben a bevándorlási összekötő
tisztviselők hálózatának tevékenységeit foglalja össze, míg a második részben az illegális
bevándorlással összefüggő ügyek tekintetében a fogadó ország helyzetét részletezi.
Természetesen a jelentéseknek a tényeken és adatokon, valamint a rendelkezésre álló,
illetve megbízható információkon kell alapulnia. Adódhatnak olyan esetek is, amikor
megfelelő forrás nem áll a tisztviselők rendelkezésre akkor azt is fel kell tüntetni. A kér
leírásoknak általában tömörnek kell lennie, valamint lehetőségek szerint tényekkel is alá
kell azokat támasztani.
A jelentés első részében érinteni kell néhány releváns kérdést, ezek közül sorolok fel
pár esetet. A tisztviselőnek írnia kell arról, hogy hoztak e létre e térségben együttműködési
hálózatot. Továbbá milyen fajta tevékenységekre került sor a jelentési időszak során.
Beszámolnak arról is, hogy az információ csere tekintetében mi bizonyult a
leghatékonyabb eljárásnak. Nyilatkoznak arról, hogy szervezett e a bevándorlási összekötő
tisztviselők hálózata a fogadó országban. Gondolnak itt a tájékozódási programok,
képzések szervezésére a diplomáciai és konzuli személyek tagjai számára. Továbbá ki kell
térniük a tisztviselők hálózatának a jelentési időszakban végrehajtott regionális szintű
tevékenységükre. Végezetül pedig rövid összefoglalót kell készíteni az általános
tapasztalatokról és értékelni kell a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának
tevékenységét, sőt mi több tanácsokat és javaslatokat is meg kell fogalmazni az érintett
országban való hálózati munkának a javítására, esetleges erősödésére.50
50
2005/687/ EK rendelet
43
A második rész tatalmilag egy kicsit nagyobb terjedelmet ölel fel, mert több pontra is
ki kell térni. Példának okáért meg kell említeni a migráció kezelését, a határellenőrzést és
az illegális bevándorlók elfogását. Ezen ponton belül ki érdemes térni a fogadó ország
határain fennálló kockázatokra és veszélyekre, az illegális bevándorlás útvonalaira és
elkövetési módjaira. Valamint az emberkereskedelem és embercsempészet megelőzésére
és legyőzésére irányuló nemzeti stratégiákra és intézkedésekre. A jelentés második
részének másodpontjának a saját illetve a harmadik ország polgárainak visszafogadást kell,
hogy tartalmazza. A harmadik résznek a migrációkezelés jogi, intézményi és pénzügyi
kapacitását kell belefoglalni. Végül pedig az utolsó részben a tisztviselőnek az
okmánypolitikával és az okmánybizottsággal kell foglalkoznia. Mindezeken felül
természetesen itt is javaslatokat kell megfogalmazni zárás gyanánt.51
7.2. Magyarországi vonatkozások a tisztviselőkkel kapcsolatban
7.2.1. Bevándorlási tisztviselők kiküldése Magyarországról
Magyarországon a Belügyminisztérium két szerve, a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal és a Rendőrség felelős az illegális migráció elleni küzdelemért.
Jelenleg hét bevándorlási összekötő tiszt van kihelyezve más tagállamokba
Magyarországról. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal öt tisztviselőt küldött
külföldre. Jelenleg Egyiptomban Kairóban, Törökországban Ankarában, Vietnámban
Hanoiban, Algériában Algerben és Kenyában Nairobiban teljesítenek szolgálatot.
Elsődleges feladataik közé tartozik a magyar Nagykövetség vízum kiadással kapcsolatos
eljárásainak intézése és az illegális migrációval összefüggő ügyek kezelésének támogatása.
Továbbá a fogadó ország hatóságaival történő együttműködés, valamint a kiutasítási
eljárás végrehajtása estén való együttműködés előkészítése. A Rendőrség pedig két
tisztviselőt küldött ki, akik okmányszakértőként tevékenykednek, az egyik szakértő
Kínában Chongkingben míg a másik Koszovóban Pristinaban van kihelyezve. Ez a két fő
az utazási dokumentumok vizsgálata mellett a Nagykövetség és a konzulátus számára
okirat hamisítás felderítésében nyújt segítséget valamint reptéri ellenőrzéseket is végeznek.
51
2005/687/ EK rendelet
44
A bevándorlási összekötő tisztviselők kihelyezése földrajzi szempontból történik,
mégpedig az illegális migrációt kibocsájtó országokba, illetve a tranzit országok is
meghatározóak, amelyekkel nem vagy nehézkesen működik a kommunikáció. Ezek a
térségek Magyarország szempontjából Kis-Ázsia térsége, Afrika Szarva, Észak Afrika és
Távol-Kelet. Az egyes számú melléklettel szeretném szemléltetni a bevándorlási összekötő
tisztviselők illetve az előző fejezetben említett migrációs szakkonzulok állomáshelyeit.52
7.2.2. A bevándorlási összekötő tisztviselői hálózat további bővítése
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint a további kihelyezések még
tervezések alatt állnak, de várható további nyitás az Észak-Afrikai és a Közel-Keleti térség
felé. Míg a Rendőrség a pristinai és a chongpingi helyszínt igyekszik megtartani 2015-ben.
Azonban 2020-ra további négy helyszín megvalósítást tervezik. Az elmúlt hónapokban
Koszovóból jelentős mennyiségű menekült érkezett, ezáltal a pristinai Nagykövetségen
szolgálatot teljesítő okmányszakértők munkája még inkább felértékelődött a
vízumkiadások kapcsán és az esetleges visszaélések megakadályozása tekintetében.53
7.2.3. Tagállami partnereink és az együttműködések
A hivatal részéről tagállami partnereink jelenleg Csehország, Hollandia és
Finnország, akik félévente összefoglaló jelentéseket készítenek számunkra. Algéria és
Kenya tekintetében magyar nyelvű kéthavi jelentések készülnek, angol nyelvű vezetői
összefoglalóval. Ezeket a román partnereink is megkapják. A hivatal álláspontja szerint a
jövőben a nemzeti projekteknél is bevezetnék ezt a féle struktúrát, ezáltal lehetőséget
adnának a tagállami megkeresésekre az angol nyelvű összefoglalók alapján.
Az Országos Rendőr Főkapitányság részéről pedig havi és eseti jelentések
formájában történik az információcsere a hazai társszervekkel és a partnerországok felé.
Továbbá félévente beszámolót tartanak a magyar társszervek számára. Ezekben a
jelentésekben ismertetik a fogadó állam aktuális migrációs helyzetét, továbbítják a
legújabb hamisítási trendeket, valamint az úti okmányokkal kapcsolatos egyéb releváns
információkat is eljutatják.
Napjainkban azon dolgoznak, hogy kivitelezhető legyen az, hogy a bevándorlási
összekötő tisztviselők jelentései az ICONet-re fel legyenek töltve, hogy ez a jelentés a
52
Forrás: BÁH (engedéllyel) 53
Forrás: BÁH (engedéllyel)
45
lehető legszélesebb tagállami kör számára elérhetővé váljon. Az információcsere
javulásához ez a folyamat elengedhetetlen fontosságú lenne.
Pillanatnyilag nemzeti szinten nagyon jó az együttműködés a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal illetve a Rendőrség és a többi érintett hatóság között. A
beszámolók megküldése mellett rendszeres szakmai találkozókat szerveznek, amelyeken a
többi érintett hatóság is részt szokott venni. Magyarország tagállami szinten fontosnak
tartja a tagállamok szakértőinek egymás közti illetve a fogadó állam hatóságaival való
tapasztalat – és információcserét. A Bevándorlási és állampolgársági Hivatal
(továbbiakban BÁH) álláspontja szerint az együttműködés a bevándorlási összekötő tisztek
projektjeinek megvalósítása további tagállamok bevonásával túl formális és viszonylag
súlytalan is. Az együttműködés kimerül az állandó rendelkezésre állásban és a jelentések
továbbításában. Ugyanakkor a terepen minden sokkal gördülékenyebben és hatékonyan
valósul meg. A Rendőrség tapasztalatai is azt mutatják, hogy az ő együttműködéseik is
zökkenőmentesen történnek. A partnerországaik ebben a pillanatban Észtország és
Ausztria, akikkel a kapcsolattartás havi rendszerességgel történik meg. Továbbá pozitív
tapasztalatként említették meg, hogy Pristinába delegált magyar, német és svájci
okmányszakértők együttműködése rendkívüli módon összhangban van, rendszeres az
információ és tapasztalatcsere, közös reptéri ellenőrzéseket tartanak, sőt mi több légi
szállítók képzéseit is együttesen valósítják meg. Az ő álláspontjuk szerint a bevándorlási
összekötő tisztviselő (röviden ILO) hálózat hatékony működését jelentős mértékben
javítaná az Európai Külügyi Szolgálat helyi képviseleteinek bevonása a helyi hálózatok
koordinálásába. Magyarország pedig úgy gondolja, hogy el kellene jutni arra a szintre,
hogy a kihelyezett bevándorlási összekötők a Tanács bevándorlási összekötő tisztviselők
hálózatának létrehozásáról szóló 377/2004/EK rendeletének előírásaival összhangban
lássák el a feladataikat. Főleg akkor, ha a kihelyezésekre európai uniós források
felhasználásával kerül sor. Magyar részről azt is fontosnak tartják, hogy több
tapasztalatokat osszanak meg egymással a tisztviselők, hogy minél szélesebb körű
információk birtokába juthassanak az adott országot, illetve régiót illetően. Mindemellett
Magyarország egyetért azzal, hogy a bevándorlási összekötő tisztviselő közötti
együttműködés legnagyobb akadálya a kihelyezett tisztviselők feladatai mellett a
kompetenciák közti különbség. Előrehaladást csak az jelentene, ha közel azonos
felkészültséggel, illetve feladattal rendelkező tisztviselők delegálására kerülne sor. Ezen
kívül előrelépést hozhatna az is, ha az EU delegációk és az EU ügynökségek aktívabb
szerepvállalást mutatnának a bevándorlási összekötő tisztviselők munkájában.
46
Magyarország a Migrációs Stratégiája alapján fenn kívánja tartani a kiépített ILO
hálózatot a Belső Biztonsági Alap támogatásával.54
Az EU Tanácsa magyar elnökségi időszaka alatt Magyarország Egyiptomról és
Törökországról készített jelentést. A BÁH elmondása szerint Egyiptom vonatkozásában
csak pozitív tapasztalatokról számolt be a hivatal, minden olyan információt felhasználtak,
melyet a helyi összekötői hálózat, továbbá a helyi hatóságok szervezetek, szereplők
részéről a magyar ILO rendelkezésére bocsátottak. 55
7.2.4. Az első törökországi bevándorlási összekötő tisztviselő szemszögéből
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal „Bevándorlási összekötői hálózat
működtetése a tagállami együttműködés rendszerének fejlesztésével” című projektje (ILO-
projekt) keretében 2009 és 2013 között dolgozott Törökországban az első magyar
bevándorlási összekötők egyike.56
Törökország migrációs szempontból mindig központi
szerepet játszott. Ez köszönhető földrajzi fekvésének és migrációs tranzit ország jellegének
is. Az illegális határátlépés különösen annak nemzetközi szervezett bűnözői jellege miatt
(csempészés, emberkereskedelem és terrorizmus) komoly kihívást jelent Törökország és
egyben az európai határellenőrzési rendszer számára. Törökország nyugati határa az EU
külső határa is, amely az illegális migránsok fő belépési pontja az EU-ba. Az illegális
migránsok gyakran csempészés útján jutnak be Törökországba és az EU területére is, akár
a zöld vagy kékhatáron, akár a kijelölt határátkelőkön keresztül hamis okmányokkal vagy
járművekben elrejtőzve. A hatékony határellenőrzéssel kapcsolatos problémák jelentősen
növekedtek Törökországban az elmúlt évtizedben.
A Törökországon keresztül az Európai Unió felé vezető illegális migrációs útvonalon
migrációs szempontból kockázatot jelentő állampolgárok juthatnak át a török-görög és a
török-bolgár határon. Onnan egyenes út vezet a balkáni útvonalon Magyarország irányába.
Mindezek a kockázatok indokolttá tették, hogy a magyar Bevándorlási és Állampolgársági
Hivatal együttműködést alakítson ki a török partnerszervekkel, az illegális migrációval
kapcsolatos információcsere kialakítása céljából. Az említett időszak nagyon mozgalmas
volt: magyar EU soros elnökség, a szíriai válság kialakulása és a török migrációs jog- és
intézményrendszer teljes reformja. Mindezeken a területeken sikeres munkakapcsolatot és
információcserét alakított ki a magyar összekötő a török partner szervekkel, továbbá a
54
Forrás: BÁH (engedéllyel) Felterjesztő: dr. Horváth Dániel 55
Forrás: BÁH (engedéllyel) 56
Személyes interjú dr. Szuhai Ilona tanársegéddel, korábbi bevándorlási összekötő tisztviselővel, NKE, 2015. április 14.
47
Törökországban működő összekötői hálózat tagjaival, az ILO-projekt keretében
együttműködő partnerországok képviselőivel, valamint a nemzetközi szervezetek
képviselőivel. Az ILO-rendeletben meghatározott feladatok mindegyike előfordult
Törökországban. A török hatóságok nem támogatják a külföldi összekötők tevékenységét a
nemzetközi repülőterein, azonban bizonyos mértékű szakmai együttműködés kialakított a
magyar ILO a határforgalmat ellenőrző hatóságok, valamint a jelentősebb légitársaságok
munkatársaival. Mindez elősegítette, hogy ezek a szakemberek könnyebben kiszűrjék a
hamis magyar okmányokat felhasználó illegális szándékú utasokat, megvédve ezzel a
schengeni térség biztonságát.
A Törökországban működő ILO-hálózat elnöki feladatait a magyar ILO látta el a
magyar EU soros elnökség időszakában. Ennek keretében rendszeres találkozókra került
sor a török és a nemzetközi partnerekkel. Az ILO-hálózat ülésein aktuális információkat
közöltek a partnerek a török migrációs politikával, az illegális migrációval, illetve az
embercsempészéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról. A migrációval kapcsolatos
rendezvényeken az összekötők részvétele növekedett, amely elősegítette az ILO-
tevékenység megvalósítását, valamint a kétoldalú együttműködést. A különböző szervezeti
egységekkel folytatott együttműködésben ugyanakkor az összekötők eltérő tapasztalatokat
szereztek.
A magyar ILO jelentős támogatást nyújtott mind az isztambuli főkonzulátuson, mind
az ankarai nagykövetségen a vízumkiadási tevékenység támogatásában. A kérelmezőkkel
folytatott meghallgatások, illetve a benyújtott dokumentumok ellenőrzése során szakmai
tanácsadással segítette a konzulok munkáját.
Összességében elmondható, hogy ez az első ILO-projekt jelentős előrelépést jelentett
az illegális migráció elleni fellépésben és a magyar-török migrációs együttműködés
kialakításában.
7.3. A migrációs szakdiplomata és a bevándorlási összekötő tisztviselő tisztség
betöltésének kritériumai
Ahhoz, hogy valaki kihelyezett szakdiplomata, azaz szakkonzul legyen, illetőleg
hogy bevándorlási összekötő tisztviselő munkakört tölthessen be, bizonyos feltételeknek
kell megfelelnie. Az első ilyen kitétel, hogy felsőfokú iskolai végzettséggel kell
rendelkezni, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalba legalább két éves
szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. Továbbá C típusú nyelvvizsgával kell rendelkezni
48
angol nyelvből, de természetesen minden további nyelvtudás előnyt jelent. A következő
feltétel, melynek eleget kell tenni az az, hogy jogi vagy közigazgatási szakvizsgával kell
rendelkezni. Végül a szervezeti egység vezetőjének- ide értve az igazgatót és a
főosztályvezetőt- a javaslata is számít. Ha mindezeknek a feltételeknek eleget tesz a
személy, akkor elküldik pszichikai alkalmassági vizsgálatra, hiszen tisztsége betöltése
során rendkívüli helyzetek is adódhatnak és megnézik, hogyan is reagál az adott személy
krízishelyzetben. Ha itt is eredményesen teljesít, akkor a pályázónk a Külgazdasági és
Külügyminisztérium közreműködésével lebonyolított, konzuli vizsgával záró szakmai
felkészülésen kell részt venni. Végül pedig a pályázónak vállalnia kell, hogy a hivatal által
kijelölt bármely szálláshelyen végezheti a munkáját. A tartós külszolgálatról és az
ideiglenes külföldi kiküldetéséről szóló 172/2012 (VII.26.) Korm. rendelet szerint a
külszolgálati időtartama maximum három év lehet, amely külszolgálati érdekből különös
méltánylást érdemlő ok miatt maximum egy évvel hosszabbítható meg. A Hivatal a
bevándorlási tisztviselő esetében kizárólag a munkakör betöltőjének kihelyezését
biztosítja, míg a szakkonzul hozzátartozóval történő kiküldése estében a Közigazgatási és
Külügyminisztérium által meghatározott szabályokat kell alkalmazni.57
57
Forrás: BÁH (engedéllyel)
49
8. BEFEJEZÉS
A diplomácia kialakulásának ismertetése által átfogó képet adtam a diplomaták
életéről, feladatköreiről és az ehhez kapcsolódó mentességekről és kiváltságokról. Így azt
is bemutattam, hogy melyek azok a többletjogok, melyek megilletik őket a többi
tisztségviselői poszt betöltéséhez képest. A diplomácia világában a szakdiplomatákra
vonatkozó szabályokat is kifejtettem, hiszen ahhoz, hogy megértsük a migrációs
szakdiplomaták gyakorlati alkalmazását, elengedhetetlen feltétel a szakdiplomatákra
vonatkozó rendelkezések ismertetése. Így a diplomácia életében sikerült elhelyeznem ez a
speciális tisztséget.
Továbbá megemlítést tettem a konzulok feladatairól, hiszen a dolgozatomban
részletesen kifejtem a migrációs szakkonzulok szerepét, és nagyon fontos, hogy nem lehet
párhuzamot vonni e két tisztség között, mert a funkciójukat tekintve teljesen más
feladatokat látnak el.
A kutatásaim legfőbb célja az volt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
által külszolgálatra küldött tisztségviselők jelentőségét bemutassam, illetve az általuk
végzett feladatukat összegezzem. Mivel a Hivatal két fajta tisztség kiküldését is ellátja,
ezért fontosnak tartom a felsorolni a migrációs szakdiplomata és a bevándorlási összekötő
tisztviselő szerepét a fogadó államban, hogy a munkakörüket figyelembe véve el tudjuk
határolni a munkaköreik között lévő különbséget.
A migrációs szakdiplomata a nemzetgazdaság számára kiemelt területekről érkező
külföldiek vízumkérelmeit bírálja el, mégpedig gyors és szakszerű módon. Továbbá a
legális migrációs folyamatok kezelhetősége végett, mint hatóság, már ott van a fogadó
államban, ahol a hazánkba beutazni kívánó külföldiek elsőként jelentkeznek. Sőt mi több,
az illegális migrációs folyamatok érdekében is azonnal fel tud lépni és nem engedi, hogy
egyáltalán Magyarország területére lépjenek be.
Míg a bevándorlási összekötő tisztviselő elsődleges feladati közé sorolandó a magyar
Nagykövetség vízumkiadással kapcsolatos eljárásainak az intézése, másodlagosan pedig az
illegális migrációval összegfüggő ügyek kezelését is támogatja. Nem utolsó sorban a
fogadó ország hatóságaival is együttműködik, ezáltal kapcsolatokat épít ki, amelyek
előnyösek lehetnek Magyarország számára. A harmadik fejezetben részletezem, hogy a
diplomaták, köztük a szakdiplomaták is már a jelenlétükkel is képviseleti szerepet töltenek
be, még akkor is, ha más érdemleges tevékenységet nem folytatnak. Hiszen tudjuk, hogy a
mai világban nagyon fontosak az országok közötti baráti viszonyok kialakítása, mivel ha
50
az együttműködés jól foganatosítható, akkor együttesen sikeresebben tudunk fellépni
például az illegális migrációval szemben is. Illetőleg a bevándorlási összekötő tisztséggel
kapcsolatban a Hivatalon kívül a Rendőrség is alkalmaz ilyen külképviseletre szakosodott
személyeket, akik okmányszakértői feladatokat látnak el, illetve okirat hamisítás
felderítéséhez is segítséget nyújtanak az összehangolt reptéri ellenőrzési kereteken belül.
A két migrációs tisztség betöltésének a közös nevezője, hogy a kinevezésük földrajzi
szempontból történik, mégpedig a legtöbb illegális migránst kibocsátó országokba
orientálódik. De a bevándorlási összekötő tisztségviselő kihelyezésénél az is szerepet
játszik, hogy már a tranzit országokban vissza tudjuk szorítani az illegális migránsokat,
amelyre kitűnő példa a törökországi összekötő tisztviselő kihelyezése és tapasztalatai.
Ezeket áthatóan részleteztem az interjú alanya által elmondottak alapján.
Ahhoz, hogy minél hatékonyabban léphessünk fel az illegális migrációval szemben, a
Hivatal hálózati bővítéseket eszközöl más-más térségekben, ahol újabb és újabb
kihívásokkal találkozunk a migránsok kapcsán. Ennek hatására a Hivatal Nemzetközi
Együttműködési Főosztályon belül egy új szervezeti egység létrehozásán dolgozik, amely
megoldja a szükséges igényeket a bővítéssel kapcsolatban.
A bevezetésemben is említettem, hogy mennyire érdeklődöm a diplomaták
tevékenysége és a diplomáciai élet iránt és ezen kutatások még jobban ráébresztettek arra,
hogy előszeretettel képviselném hazánkat, mint külképviseleti tisztségviselő a jövőben.
Bízom abban, hogy átfogó képet adtam a migrációs szakdiplomáciai képviseletről és
megfelelő tájékoztatást nyújtottam mindazok számára, akik érdeklődnek e téma kapcsán.
51
IRODALOMJEGYZÉK
Felhasznált szakirodalom:
Bruhács János: Nemzetközi jog II. Budapest-Pécs. Dialóg Campus Kiadó. 2004.
Diószegi István: A kulisszák mögül…A diplomácia története 1919-től 1939-ig.
Paginarium.1996.182p
Hajdu Gyula: Diplomáciai és Nemzetközi Jogi Lexikon. Budapest. Akadémiai kiadó. 1967.
Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest. Aula kiadó.2005.
Kende Tamás - Nagy Boldizsár – Sonnevend Pál – Valki László: Nemzetközi jog.
Budapest. Complex Wolters Kluwer. 2014. 885p.
Kincses László: Diplomáciatörténet. Elte Ájk Egyetemes Állam és Jogtörténeti Tanszék.
Budapest. HVG orac Lap és könyvkiadó. 2015.
Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest. Osiris kiadó. 2011. 673p.
Móré Sándor – Nagy Judit – Szilvási György Péter: Európai és Nemzetközi Közjog I. kötet
Rendőrtiszti Főiskola. Budapest. 2008.
V. M. Chvosztov: A diplomácia története. Budapest. Szikra kiadás. 1948. 422p.
Felhasznált jogszabályok:
1987. évi XIII. törvényerejű rendelet
2/1995. (III. 24.) KÜM rendelet
2001. évi XLVI. törvény
377/2004/EK Tanácsi rendelet
2005/697/EK rendelet
172/2012 (VII.26.) Kormány rendelet
Internetes hivatkozás:
www.diplomacia.hu/fileDb/WSXPKL/tantargyi-adatlap-szakdiplomatak.pdf
52
Mellékletek jegyzéke
1.sz. melléklet: A hivatal migrációs szakkonzuljainak és bevándorlási összekötő
tisztjeinek állomáshelyei
53
54
A n n o t á c i ó
Bevezetés gyanánt a diplomácia történetének kialakulását tártam fel, majd a
diplomatákra vonatkozó releváns jogszabályi háttereket ismertettem, továbbá részletesen
kifejtettem a diplomaták funkcióit a fogadó államban. A diplomatákon belül kitértem a
szakdiplomaták jelentőségére, de leginkább a migrációs szakdiplomaták feladatköreit
kutattam.
A migráció kapcsán két tisztség került bemutatásra, mégpedig a migrációs szakkonzul és a
bevándorlási összekötő tisztviselő. E tisztségek fő célja, hogy az illegális migrációt
visszaszorítsák, továbbá tájékoztatást nyújtsanak a fogadó államban kialakult viszonyokról.
Míg a szakdiploma abban játszik fő szerepet, hogy a nemzetgazdaság számára kiemelt
területekről érkező külföldiek vízumkérelmeit gyorsan és szakszerűen elbírálja, továbbá a
legális migrációs folyamatok kezelhetősége végett tevékenykedik. Addig a bevándorlási
összekötő tisztviselő az illegális migrációval összefüggő ügyek kezelését támogatja.
Természetesen az ő feladatai közé sorolhatjuk a Nagykövetség vízummal kapcsolatos
eljárásainak intézését is. A feladatukat tekintve azért néminemű különbségeket
fedezhetünk fel, ugyanakkor összességében elmondhatjuk, hogy egy célt szolgálnak.
A migrációnak a jelentősége napjainkban felértékelődött, ezáltal Magyarországnak is
új kihívások elé kell néznie, és ez egy jól kialakult rendszer, amely kihívásokkal teli,de jó
úton halad az illegális migráció visszaszorítása ügyében. A Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal a Nemzetközi Együttműködési Főosztály keretein belül egy új
szervezeti egység megalakítására törekszik, amely a migrációs szakdiplomaták
háttérmunkájának a megvalósításában játszik szerepet. Leginkább a hálózati bővítésének
projektjén dolgozik, mivel a világban számos országban újabb kihívásokkal kell
szembenéznie az egyre növekvő migrációs hullámot illetően. Ezen gondolatmenet alapján
vizsgáltam a migrációs diplomáciák tevékenységeit és ezen összegyűjtött anyagok alapján
született meg a szakdolgozatom.
55
A konzultációkon történő részvétel igazolása
A hallgató neve: Hócza Diána
A belső konzulens neve és beosztása: dr. Lőrincz Aranka tanársegéd
A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve: Bevándorlási és Állampolgársági
Tanszék
Nevezett hallgató a 2014/2015 -ös tanévben a szakdolgozat készítésével kapcsolatos
konzultációkon rendszeresen részt vett.
Az elkészített szakdolgozatot „Migráció a diplomáciai tevékenységben” címmel bemutatta,
a dolgozat saját szellemi termék, plágium gyanúja nem merült fel.
A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra történő beadásával egyetértek.
Budapest, 2015.04.28.
………………………………….
dr. Lőrincz Aranka
56
Nyilatkozat
Alulírott Hócza Diána a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar
migráció szakirányos hallgatója büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a
„Migráció a diplomáciai tevékenységben” című, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Bevándorlási és Állampolgársági Tanszéken benyújtott jelen szakdolgozat saját szellemi
tevékenységem eredménye, a benne foglaltak más személyek jogszabályban rögzített jogait
nem sértik.
Ezennel hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a
szakdolgozatom egy példányát a könyvtárában tárolja (elektronikus adathordozón
rögzítse), azt mások számára hozzáférhetővé tegye.
Hozzájárulok ahhoz is, hogy más személyek a szakdolgozatomban foglaltakat
tanulmányaik, kutatásaik során – a hivatkozási előírások betartásával – felhasználják.
Budapest, 2015.04.29.
…………………………..
Hócza Diána
57
Felhasználási nyilatkozat
Név
Hócza Diána
Kar, karhoz nem tartozó intézet
Rendészettudományi Kar Intézet
Tanszék
Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék Szak
Migráció A szakdolgozat címe,
elkészítésének éve:
Migráció a diplomáciai tevékenységben
2015.
Alulírott, mint a szakdolgozat szerzője, a szerzői jog jogosultjaként hozzájárulok
dolgozatom teljes szövegének a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi
Könyvtára által működtetett egyetemi repozitóriumban történő feltöltéséhez,
archiválásához és a nyilvánosság felé történő közvetítéséhez:
korlátlan hozzáféréssel
Hozzájárulok, hogy más személyek a szakdolgozatban foglaltakat tanulmányaik,
kutatásaik során – a hivatkozási előírások betartásával – felhasználják.
Budapest, 2015.04.29.
…………………………..
Hócza Diána