Sébor János :

Általános geodézia I. (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1954.)

A z E r d ő m é r n ö k i Fő isko la ú j t a n k ö n y v ­

vel, a gyakor la t pedig igen ér tékes út ­

m u t a t ó v a l gazdagodott .

S é b o r János e g y e t e m i tanár k ö n y v e , az

Á l t a l á n o s geodéz ia I., a m ű s z a k i t u d o ­

m á n y o k z ö m é n e k e g y i k a l a p v e t ő t u d o ­

m á n y á g á t igen szemlé l t e tő m ó d o n is­

merte t i m e g az o lvasóva l .

A kiegyenlítő számítás l e g f o n t o s a b b

e l járásai t a szerző köze l 70 o lda lon tár­

gyal ja . A z i smertetés m ó d s z e r é n e k k ü l ö ­

nösen e lőnyös j e l l e m z ő j e , h o g y t ö b b

s zámszerű példa b e m u t a t á s á v a l j e l en tő ­

sen m e g tudja k ö n n n y í t e n i a k iegyen l í tő

s zámí tás megértését .

A k ö n y v további f ő b b fejezete i a k ö ­

vetkezők:

A geodézia felosztása f e jeze t t á j é k o z ­

tat a k ü l ö n b ö z ő térképekrő l , a F ö l d ­

el l ipszoid j e l l e m z ő adata iró l , a hosszúság ,

a szögek és a terület m é r t é k e g y s é g e i r ő l ,

v a l a m i n t a l éptékekrő l .

A mérési pontok i smerte té sében a cö ­

vektő l a h á r o m s z ö g e l é s i pontok m e g j e l ö ­

lésére haszná l t j e l ek ig m e g t a l á l j u k a j e ­

lek méretét , a lakját , e lhe lyezés i m ó d j á t

stb.

A látó- és irányzóeszközök, a leolvasó­

berendezések, a hosszmérőeszközök f e j e ­

zetekben m e g t a l á l j u k a haszná la tos e sz ­

közök, műszerek g o n d o s j e l l emzésé t .

N a g y ter jede lmet v e s z i g é n y b e a köz­

vetett távolságmérés, a szögmérő műsze­

rek, a szögeket közvetlenül mérő műsze­

rek leírása. K ü l ö n értéke e z e k n e k a f e j e ­

z e t e k n e k , h o g y a l e g ú j a b b m ű s z e r t í p u ­

sokat is tárgya l ja , a m e l y e k a g y a k o r l a t ­

ban m o s t v a n n a k e l t er j edőben és ezze l

l ehe tővé teszi azt, h o g y a m ű s z e r t h a s z ­

ná la tbavé te l a l k a l m á v a l m á r i s m e r ő s k é n t

keze l j e a m é r n ö k .

A szintmérő műszerek, területszámító

műszerek, felhordó műszerek, a térképek

kisebbítésére, illetve nagyítására szolgáló

műszerek h a s o n l ó k é p p e n a laposan m e g ­

i s m e r h e t ő k a k ö n y v a l a p j á n .

A k ö n y v b e n m i n d e n ü t t az e lmé le t és

a g y a k o r l a t l eg te l j e sebb egységé t tapasz ­

ta l juk . Előseg í t i e n n e k a c é l n a k a z é r v é ­

nyesü lésé t az is, h o g y a k ö n y v 432 á b ­

rája , ezen be lü l s z á m o s m ű s z e r f é n y ­

képe a szemlé le te s sége t a l e g n a g y o b b

m é r t é k b e n segíti elő.

A geodéz ia e l engedhete t l enü l s zükséges

szinte m i n d e n m u n k a t e r ü l e t e n . S é b o r

János professzor k ö n y v e a geodézia i

m u n k á t teszi k ö n n y e b b é , é s z s z e r ű b b é

m i n d a z z a l , a m i t o lvasó i e lé tár akkor ,

a m i k o r közk inccsé teszi t ö b b évt izedes

oktatói m u n k á j á n a k s z á m o s e lmé le t i

e r e d m é n y é t , gyakor la t i tudását és ta­

pasztalatát .

A k ö n y v m á r i s — m e g j e l e n é s e után

n é h á n y n a p p a l — igen hasznos segí tő­

társa a g y a k o r l a t n a k , m é g p e d i g n e m c s a k

az e r d ő g a z d á l k o d á s területén, h a n e m

mindenüt t , aho l g e o d é z i á v a l fog la lkoznak .

A M e z ő g a z d a s á g i K i a d ó a k ö n y v kü l ső

a lakját , a szedést , az á b r á k t i sztaságát

i l letően j ó m u n k á t végzet t .

Sa l i E m i l

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG POSTÁJÁBÓL

Az Erdő1 január 1-től már mint havi folyóirat jelenik meg. A lap havi megjelenése lehetővé teszi, hogy időtálló tudományos cikkek mellett

több beszámolót közöljünk a gyakorlat időszerű kérdéseiről is. Kérjük ezért a gya­korlat szakembereit, hogy legújabb eredményeiket, megfigyeléseiket és elgondolá­saikat a szerkesztőbizottsággal hosszabb-rövidebb cikk, vagy egyszerű levél formá­jában közöljék. A szerkesztőbizottság helyet biztosít a lap hasábjain minden, leg­rövidebben is megírt, a külső gyakorlatból jövő és általános érdeklődésre számot­tartó közlésnek, az esetleg feltett kérdésekre pedig nyilvánosan ad választ. Erre a célra a szerkesztőbizottság külön rovatot nyit. Reméljük, hogy ez a rovat hozzá fog járulni a lap írói táborának jelentős kiszélesítéséhez és meg fogja teremteni az olvasókkal azt a kapcsolatot, ami nélkül a szerkesztőbizottság jó munkát nem végez­het. Kérjük ezért az erdőgazdaság minden dolgozóját, — erdészt, erdőmérnököt — hogy rendszeresen ismertessék tapasztalataikat, bírálják bátran a hibákat és tegye­nek javaslatokat azok kijavítására, töltsek meg eleven tartalommal új rovatunkat.

Miért nem telepítünk több lepényfát?

A l e p é n y f a (gledicsia) a h o m o k -és s z ik la ta la jokon e g y i k l e g h o n o s a b b f a f a j u n k . Erdésze t i s z a k e m b e r e i n k m é g ­s e m k e d v e l i k és l e g i n k á b b é l ő s ö v é n y te lepí tésére j a v a s o l j á k . F á j a k e m é n y , tartós. A s z t a l o s , e sz tergá lyos do lgozza fel . G y ö k é r s a r j a nincs, tu skóró l j ó l sar ­jadz ik . N ö v e k e d é s e igen gyors , 15—20 m é t e r m a g a s r a m e g n ő , f a g y é r z é k e n y s é ­ge az a k á c é n á l k i sebb . T ö v i s t e l e n v á l t o ­z a t á n a k a z al földi e r d ő k b e n k o m o l y sze­repe lehet."

Kocsárdy Károly erdész , V a l k ó .

Válasz: A l e p é n y f á n a k (Gledi t sch ia) h a ­zai v i s z o n y a i n k közöt t á l ta lában u g y a n ­a z o k a t e r m ő h e l y i igényei , m i n t a z a k á c é ­nak. M'űszaki t u l a j d o n s á g o k tek inte tében a z a k á c fö löt te ál l . H á t r á n y a a z a k á c c a l s z e m b e n m é g , h o g y s o k k a l f é n y i g é n y e -s e b b és ezért zárt á l l o m á n y b a n v a l ó n e ­ve l é sre n e m a l k a l m a s . Sz ikes ta la jon s e m részes í thető az a k á c c a l s z e m b e n e l ő n y ­ben. S z e g é n y e b b h o m o k o s ta la jon l ege lő ­fás í tásra és a z e r d ő p á s z t á k b a n az edd ig i ­nél ké t ség te l enü l n a g y o b b f i g y e l m e t é r d e ­m e l , de a töv i sek szúrása k ö v e t k e z t é b e n

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG.

gyakor i t e tanuszmérgezés m i a t t i n k á b b a töviste len vál tozatot ke l l a l k a l m a z n i . A z 1953. é v b e n á l l ami c s e m e t e k e r t j e i n k sok százezer csemetét n e v e l t e k országfás í tás i cé lra; ezek kiül te tve á t lagosan 8 3 — 8 5 százalékos megeredést , i l l e tve m e g m a r a ­dást m u t a t t a k fel.

Célravezetőbe a fürkészek mesterséges tenyésztése?

„ . . . 1953. é v b e n e r d é s z e t ü n k b e n az a m e r i k a i szövő lepke puszt í tot t . K á r o s í ­tását kora tavassza l a k e c s k e r á g ó b o k ­rok f iatal leve le in kezdte , m a j d a m á ­sodik koronasz in tben u r a l k o d ó m e z e i j u h a r o k levele i t puszt í tot ta . K e z d e t b e n a h e r n y ó k ös szeszedéséve l v é d e k e z t ü n k , de a n a g y f o k ú e l s z a p o r o d á s k ö v e t k e z ­tében ez k é s ő b b igen k ö l t s é g e s n e k b i ­zonyult . Érdeke l , h o g y f ü r k é s z d a r a z s a k tenyésztéséve l l ehe t séges - e a z e l l ene v a l ó v é d e k e z é s ? "

Pölcz Kálmán erdész , V a l k ó .

Válasz: Erdésze t i v o n a t k o z á s b a n a z a m e r i k a i f ehér s z ö v ő l e p k e eddig k o m o l y kárt sehol n e m okozott . K o r a tavassza l a kecskerágó f iatal l eve le in m i n d e n v a l ó -

színűség szerint n e m az a m e r i k a i s z ö v ő ­lepke , h a n e m a H y p o n o m e u t a cognate l la n e v ű erde i m o l y h e r n y ó j a pusztított . E r ­de i f á i n k k ö z ü l c s a k a z ö l d j u h a r v a n a z a m e r i k a i f ehér szövő lepke k á r o s í t á s á n a k k ü lö nö sképpen kitéve. A z ö l d j u h a r ü l t e ­tését főigazgatói utasítás G y ő r - , B á c s -k i s k u n - és C s o n g r á d - m e g y é b e n elt i l totta, m i v e l a bécsi n ö v é n y v é d e l m i k o n f e r e n c i á n e lhangzottak a l a p j á n e z e k e n a v i d é k e k e n visszatérő fertőzéstől ke l l tartani . A z a m e ­rikai fehér s zö v ő l e pke h e r n y ó j á t e g y é b ­ként igen sok haza i f ü r k é s z - f a j és h e r ­nyólégy pusztítja. E z e k a s z ö v ő l e p k e t ö ­meges fe l lépése esetén a káros í tás h e l y é n önként m e g j e l e n n e k és i g y e k s z e n e k h e l y ­

reá l l í tani a b io lógia i egyensú ly t . E z z e l m a g y a r á z h a t ó , h o g y ott, a h o l 1 9 5 1 - b e n erős h e r n y ó r a j z á s vol t , 1 9 5 2 - b e n m á r a l ig v o l t s z á m o t t e v ő káros í tás ta lá lható . P e d i g a z e r d ő b e n s z á m o t t e v ő v é d e k e z é s r ő l a l ig l ehetet t beszé ln i . A z E R T I soproni e r d ő ­v é d e l m i c soport ja V a s m e g y é b e n , K e n y é r i h a t á r á b a n , aho l a s z ö v ő l e p k e h e r n y ó j a az égert és füzeket c s a k n e m te l jesen k o ­paszra rág ta és 1952-ben m á r al ig vo l t káros í tás , a v i z sgá la tok során igen sok fürkész t és h e r n y ó l e g y e t talált . E z arra m u t a t , h o g y haza i v i s z o n y a i n k közö t t a f ü r k é s z e k m e s t e r s é g e s t enyész té sére s z ü k ­ség nincsen, m e r t tő le k ü l ö n ö s e r e d m é n y t n e m várhatunk .

Egy figyelemre méltó akác-válfaj

Ezzel a c í m m e l je lent m e g a z Erdészet i L a p o k 1937. é v n o v e m b e r i füze tében dr. Mihályi Z o l t á n egy ik k ö z l e m é n y e , m e l y ­n e k h a t á s a alatt az a k á c h a z á j á b ó l , É s z a k a m e r i k á b ó l r ende l t em csemeté t a c i k k b e n említett ú. n. , , sudár"-akácból .

A 15 db. eg y éves c s e m e t e k ü l d e m é ­nye 1938. é v f e b r u á r j á b a n érkezet t m e g Sátora l jaújhe lyre . A k ü l d e m é n y nedves m o h á b a és v í zhat lan v á s z o n b a c s o m a ­g o l v a te l jesen é p e n és sérte t lenül érke ­zett m e g . Á t m e n e t i l e g n e d v e s h o m o k b a v e r m e l t e m el p incébe é s c s a k m á r c i u s hó v é g é n ü l t e t t em ki a v é g a r d ó i ál l . c s e m e ­tekertbe . A k ö z v e t l e n f e lügye le t a l lá tha-tása mia t t ü l te t tem ide, b á r ta la ja kissé kötött.

Szo lgá la t i á t he l yez t e t é sem mia t t 1941 tavaszán a c s e m e t é k e t a szántódi c s e m e ­tekertbe te lep í te t tem át o l y f o r m á n , h o g y a 15 db. h á r o m é v e s a k á c c s e m e t é k e t te l ­jesen v i s s zametsze t t em. E z e n k í v ü l a g y ö ­kerekből m i n t e g y 100—120 db. gyökér ­dugványt s ikerült k i t e r m e l n e m és azokat

S z á n t ó d o n megte l ep í t en i . A z e b b ő l a te­lepí tésből ke le tkezet t facsoport m a is m e g v a n a c s e m e t e k e r t j o b b fe lső sarká­b a n lévő k e r e k e s k ú t mel le t t , a S o m o s fürdőte lep s z o m s z é d s á g á b a n . A z itteni te­l ep í tésnek k b . 5 0 % - a m e g f o g a n t és m a m i n t e g y 63 db . törzs v a n m e g be lő lük . A g y ö k é r d u g v á n y o k a t 2 m sor - és 1 m c s e m e t e t á v o l s á g b a n h e l y e z t e m el és úgy tervez tem, h o g y a s o r t á v o l s á g b a n sűrítő-á r k o k a t f o g o k húzatn i , m e l y e k a l k a l m a ­sak l e sznek arra , h o g y a z e lőretörő o ldal ­g y ö k e r e k e n lé tesül t ú j h a j t á s o k k a l sza­p o r í t h a s s a m a z á l l o m á n y t . Ezt a t erve ­m e t s a j n o s n e m t u d t a m megva lós í tan i . I d ő k ö z b e n az á l l o m á n y záródott , a z el­n y o m o t t e g y e d e k f e j l ő d é s b e n l e m a r a d t a k és az á l l o m á n y s z á m b e l i s zapor í tásában s e m t u d t a k é r v é n y e s ü l n i , a m i a k e l l ő időben v a l ó szétültetés esetén m e g v a l ó ­s í tható lett vo lna .

A szántód i c s e m e t e k e r t b e n m e g t e l e p í ­tett sugárakác facsoport adatai t f e l m é r ­t e m és az a lább i táb láza tba á l l í tot tam össze:

Mellmagassági átm.

cm

Famagasság méterben Összes Mellmagassági átm.

cm 3 — 5 5—7 7—9 9 — 1 1 1 1 — 1 3 1 3 — 1 4

drb

3—9 9—12

12—14 14—Ili 10—18

21 8 4

5 5

1 fi 4

1 1

1

2

35 17

5 4 ' 2

Összesen 21 12 10 11 n 3 0:1

A facsoportbó l a z e l m ú l t é v n y a r á n t ö b b törzset k i v á g t a k és a k ú t me l l e t t l é tesül t m é h e s f e l ép í téséhez h a s z n á l t á k fel . E z a l k a l o m m a l a m u n k á s o k n a k k ü ­lön fe l tűnt , a f a e g y e d e k kivéte les ke ­m é n y s é g e . C é l s z e r ű v o l n a az eset leg m é g fe l n e m h a s z n á l t törzsrészeket k e m é n y ­ség, i l le tve sz i lárdság s z e m p o n t j á b ó l v izs­gá lat t á r g y á v á tenni.

A fent i á l l a m á n j továbbszapor í tá sa cél­j á b ó l s z ü k s é g e s l e n n e a v i s s z a m a r a d t tuskók kiásása , m á s r é s z t pedig sűrí tő ár ­k o k lé tes í tésével g y ö k é r d u g v á n y o k ter­

melése . Tek in te t t e l arra , h o g y a szántódi c semeteker t ta la ja k ö t ö t t agyag , célszerű v o l n a a t o v á b b i szaporítás he lyéü l a z a k á c n a k j o b b a n m e g f e l e l ő fekete h o m o k ta la j ja l b író területe t vá lasztani . A b b a n a r e m é n y b e n , h o g y e n n e k az értékes a k á c f a j t á n a k f e l k a r o l á s a iránt szükséges kísérleteikhez m e g lesz a lehetőség, le­g y e n s zabad a z i l le tékes s z a k k ö r ö k n e k a fentieket f i g y e l m é b e a ján lan i .

Szy Dénes e r d ő m é r n ö k

Munkatársainkhoz! A havi megjelenés gyorsabb szerkesztőségi munkát kíván. Kérjük munkatár­

sainkat, hogy ezt a kéziratoknak-HÍZ alábbi szempontok szerinti összeállításával maguk is segítsék elő!

Közlésre alkalmas minden olyan tudományos, vagy gyakorlati kérdést ismertető tanulmány, amelyben foglaltak az erdőgazdaséig és az elsődleges fafeldolgozó ipar termelékenységének emeléséhez hozzájárulnak és a továbbfejlesztést szolgálják. A lapnak kötött terjedelme miatt azonban csak olyan cikket vagy ábrázolást közöl­hetünk, amely nyomtatásban egészben vagy részben még nem jelent meg.

A közlésre 'szánt szöveget tömören és röviden kell megfogalmazni és a címe alatt fel kell tüntetni a szerző nevét, tudományos minősítését, vagy munkahelyét és hivatali beosztását. Kollektív munkánál elegendő a munkaközösség megnevezése. Kivonat, vagy idegennyelvű ismertetés nem s z ü k s é g e s .

Forrásmunkák felhasználása esetén fontos, hogy a forrást világosan és félreért­hetetlenül jelöljük meg. Nem elegendő ezért a felhasznált irodalomnak a tanulmány végén való puszta felsorolása, hanem azt már szöveg közben, a közvetlen felhaszná­lás helyen kell a legnagyobb részletességgel (lehetőleg idézetben, az érintett mű és abban az idézet helyének megjelölésével) feltüntetni. Több hivatkozás és forrás esetén célszerű a végső felsorolást sorszámozni és szövegközben a mű megjelölése helyett csupán a sorszámra hivatkozni. Fontos, hogy a forrásmunkák megjelölésénél a szerző neve és a mű címe mellett a megjelenés évszámát is feltüntessük.

A kéziratokat a szerkesztőbizottság lektoráltatja. Helyes azonban, ha a szerzők kézirataikat még a beküldés előtt átnézetik főleg stilisztikai szempontból és az eset­leg szükséges helyesbítéseket megteszik, mert a későbbi átszövegezés a szerkesztés munkáját rendkívül megnehezíti.

A jó képek nagy mértékben elősegítik \a szövegben foglaltak megértését és rög­zítését. A közlésre szánt fényképek tükörfényes kivitelűek legyenek és legalább akkorák, mint amilyenek nyomtatásban lesznek. Grafikus ábrázolásokat fehér papí­ron fekete tussal kell elkészíteni.

A kefelenyomatokat a nyomdának három napon belül vissza kell adnunk. Kér­jük ezért a szerzőket, hogy a kiadott lenyomatok korrektúráját a kézhezvétel után azonnal végezzék el és a lenyomatot haladéktalanul juttassák vissza. A szedési hibákat a szokásos jelekkel kell kijavítani. Egyéb javítás, a kéziratnak utólagos módosítása csak egészen kivételesen, elkerülhetetlen esetben engedhető meg.

A közölt cikkekért a kiadó esetenként megállapított tiszteletdíjat fizet.

Megjelent 1000 példányban

Felelős kiadó : A Mezőgazdasági K ö n y v - és Folyóiratkiadó Vál la la t igazgatója

24816/LD02- Rívai-nyomda, BudapeBt, V., Vadász-utca Ki. (Felelős: Nyáry nezső)

J1EC — EmeMecnwbiü otcypnaA rocydopcmscHHoeo Jlecmao Oöujecmsa Bempuu

C O f l E P W A H H E

PemeHne CoBera M H H H C T P O B B H P O HeAejie «epeBbeB 5 7

JXoman TOB. M. H . LUnuiKOBa B rocyflapcTBeHHOM üecHOiw OömecTBe 5 8 KOJ1BAH KAPOPÍ: nojicttKemin HayqHoro 3eM̂ eflejiiiH o nojiesawrHOM necopa3-

BefleHHH 7 3 30fiOMH BAJ1HHT: JIecoBOflqecKne pe3yjibTaTbi (j)iiToreorpa(})HHecKOií KapTorpaiJ)HH

B roaax BioKKa 7 8 UUOMKyTbl 3J1EMEP: KJiaccn<|)HKanHfl CTBOJIOB Ha ocHOBe pocTa H pa3BiiTHH. . . . 82

DER WALD — Ausgabe des Ungarischen Landesforstvereins. Erscheint monatlich

I N H A L T

D e r Besch luss des Min i s terrates über d ie „ W o c h e d e r B á u m e " 5 7

V o r t r a g d e s G e n o s s e n I . I . S i s k o v í m L a n d e s í b r s t v e r e i n 5 8 K O L B A I , K . : G e s i c h t p u n k t e d e s w i s senschaf t l i chen A c k e r b a u e s in d e r F e l d -

schützauf for s tung 7 3 Z Ó L Y O M I , B . : F o r s t w i r t s c h a f t l i c h e E r g e b n i s s e d e r p f l a n z e n g e o g r a p h i s c h e n

K a r t i e r u n g d e r B ü k k - G e b i r g e s ( I . T e i l ) 7 8 S O M K U T I , E . : S t a m m k l a s s i f i z i e r u n g a u f G r u n d v o n W a c h s t u m u n d E n t -

wiek lung 8 2

Ára : 5,— Ft