Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi7052 Kölesd, Dózsa u. 3.

Tel.: 74 / 436-041 e-mail:mesevarovi@kolesd.huOM: 202415

OM: 202415

KÖLESDI KÖZÖS ÓVODA, BÖLCSŐDE ÉS CSALÁDI NAPKÖZI

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015. SZEPTEMBER 1.

I. A programot készítették

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi NapköziGárdi Szilvia intézményvezetőKovács Béláné Lückl GeorginaRégi JánosnéVajda-Gárdi VirágZentai Ágnes

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Sióagárdi TagóvodájaHorváth Andrea tagóvoda-vezetőBézsenyi Dóra Mónika Lechner PéternéNagy Istvánné

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Harci TagóvodájaSzakálosné Marosi Ildikó tagóvoda-vezetőErdősné Aranyos GyörgyiKoppány TerézStaubné Andrási Csilla

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Kistormási TagóvodájaHonti Anikó tagóvoda-vezetőTakács-Szabó Edina

II. Az intézmény adataiAz intézmény neve:Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi NapköziRövid neve:Kölesdi Közös ÓvodaSzékhelye:7052 Kölesd, Dózsa u. 3.Tagintézmények:

- Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Sióagárdi Tagóvodája 7171 Sióagárd, Kossuth u. 57/A.

Rövidített neve: Kölesdi Közös Óvoda Sióagárdi Tagóvoda- Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Harci Tagóvodája 7172 Harc,

Kölesdi u. 2. Rövidített neve: Kölesdi Közös Óvoda Harci Tagóvoda Intézményegysége: Harci Tagóvoda Egységes Óvoda-Bölcsődéje

- Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Kistormási Tagóvodája 7068 Kistormás, Dózsa u. 4.

Rövidített neve:Kölesdi Közös Óvoda Kistormási Tagóvoda

Óvodai csoportok száma: 8A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező határozat és a jogelőd szervek:

Alapította Sióagárd Község Önkormányzata (székhelye: 7171 Sióagárd, Kossuth Lajos utca 9.) 76/2013. (V. 31.) határozatával.

2

Az alapítás időpontja: 2013. július 1.

A költségvetési szervbe az alábbi költségvetési szervek olvadnak be: Kölesdi Mesevár Óvoda 7052 Kölesd, Dózsa u. 3. Harc Községi Óvoda 7172 Harc, Kölesdi u. 2. Kistormás Községi Óvoda 7068 Kistormás, Dózsa u. 4.

A költségvetési szerv a beolvadó szervek jogutódja.

Adatmódosítás időpontja: 2015. Július 1.

A költségvetési szerv közfeladata:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. §-a szerinti óvodai nevelés, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. §-a szerinti bölcsődei ellátás, illetve 43. §-a szerinti családi napközi szolgáltatás.

A költségvetési szerv tevékenysége:

A költségvetési szerv alaptevékenysége:Részt vesz az alábbi önkormányzati feladatok ellátásában:Ellátja a következő óvodai nevelési feladatokat:

az óvodáskorú (3-7 éves) gyermekek testi-lelki-szellemi szükségleteinek kielégítése;

a gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése, szocializációjának biztosítása;

a gyermekek anyanyelvi, valamint értelmi fejlesztésének és nevelésének megvalósítása;

a gyermekek egészséges életmódra nevelése, az egészséges környezet biztosítása;

a gyermeki fejlődést elősegítő tevékenységek megszervezése; a személyiségvonások fejlesztése a játéktevékenységeken keresztül sokoldalú

tapasztalatszerzés biztosításával; különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrált nevelésének

megvalósítása; nemzetiségi óvodai nevelés biztosítása; az esélyegyenlőség kialakítása, a különböző hátrányok minél teljesebb

kompenzálása. Ellátja a következő bölcsődei nevelési feladatokat:

egészséges életmód szokásainak alakítása, a gyermekek gondozása; a gyermekek érzelmi nevelése és szocializálása.

Az előző pontban felsorolt feladatokat ellátja a családi napközi csoportjaiban is.

A költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása:

3

091110 óvodai nevelés, ellátás091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának

szakmai feladatai091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai091140 Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai104030 Gyermekek napközbeni ellátása107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok098021 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai098022 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai

A költségvetési szerv államháztartási szakágazati besorolása:851020 Óvodai nevelés

A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A költségvetési szerv illetékessége, működési köre:Sióagárd, Kölesd, Harc, Kistormás községek közigazgatási területe.A sióagárdi székhely elsődleges ellátási körzete Sióagárd. A kölesdi, harci és kistormási tagintézmények elsődleges ellátási körzete Kölesd, illetve Harc, illetve Kistormás.Szabad kapacitás esetén, a férőhelyek maximális kihasználtsága érdekében az intézmény szolgáltatásai a Tolna megye közigazgatási területén lakók számára is biztosíthatók.

A költségvetési szerv irányítása és fenntartása:

Teljes jogkörrel rendelkező irányító szerv neve, székhelye:Kölesdi Közös Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa7052 Kölesd, Kossuth tér 2.

Alapító szervek neve, székhelye: Harc Község Önkormányzata 7172 Harc, Fő u. 59.

Kistormás Községi Önkormányzat 7068 Kistormás, Dózsa Gy. u. 2.

Kölesd Községi Önkormányzat 7052 Kölesd, Kossuth tér 2.

Sióagárd Község Önkormányzata 7171 Sióagárd, Kossuth u. 9.

Fenntartó szerv neve, székhelye:Kölesdi Közös Óvodafenntartó Társulás 7052 Kölesd, Kossuth tér 2.

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása:Önállóan működő költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait a Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatal (Hivatal) látja el.

4

A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (munkarend és ügyrend), valamint Hivatal és az intézmény közötti külön megállapodás rögzítik.

A költségvetési szerv típusa:Többcélú intézmény: közös igazgatású köznevelési intézmény (óvoda, bölcsőde, családi napközi)

A költségvetési szerv jogállása:Önálló jogi személy.

Felvehető maximális gyermeklétszám:Óvoda:

sióagárdi székhely 50 főkölesdi tagintézmény 70 főharci tagintézmény 48 főkistormási tagintézmény 16 fő

Bölcsőde: harci tagintézmény 5 fő

Családi napközi: sióagárdi tagintézmény 5 főkölesdi tagintézmény 5 fő

A feladatellátást szolgáló vagyon:

A mindenkori sióagárdi, kölesdi, harci, kistormási ingatlankataszter és vagyonleltár, valamint a társulási megállapodás szerint.

A vagyon feletti rendelkezés joga:

A társult önkormányzatok vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló mindenkori rendelet, valamint a társulási megállapodás szerint.

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően nyilvános pályázat útján, határozott időre Sióagárdi Közös Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa – Társulás tagjai képviselő-testületeinek véleményét előzetesen kikérve – nevezi ki, bízza meg, az egyéb munkáltatói jogok gyakorlója a Társulási Tanács elnöke.

A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése:

A költségvetési szerv foglalkoztatottjainak jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

5

szerinti munkaviszony, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti polgári jogi jogviszony (megbízás, vállalkozás).

Záró rendelkezések:Az alapító okirat 2015. július 1-jén lép hatályba.

III.Törvényi megfeleltetésProgramunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormányrendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a 2011. évi CXC. Törvény a köznevelésről alapján készült, megtartva a helyi tagóvodák pedagógiai programját. Az intézmény 2013. július 1-én alakult, így a nevelőtestület is még csak alakulóban van. Az átfogó, összedolgozott pedagógiai programot 2014. szeptember 1-ig készíti el a testület. Addig minden intézmény az addig elfogadott programja alapján látja el a nevelőmunkát.

A programok törvényi alapja: Magyarország alaptörvénye (2011. IV. 25.) 229/2012. (VIII. 28). Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC. Törvény végrehajtásáról 2011. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve 1997.tv. XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és jogairól 185/1999. (XII. 13.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-

szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. XII. 22.) kormányrendeletet módosítja

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi

6

Sióagárdi Tagóvodája7171 Sióagárd7171 Sióagárd www.sioagard.huwww.sioagard.huKossuth L. u. 57/A.Kossuth L. u. 57/A. sioovi@freemail.husioovi@freemail.huTelefon: 74/437-079Telefon: 74/437-079 OM: 202415OM: 202415

Rajzot készítette: Péter Emma 2013. 4,5 éves Óvodás

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi

Sióagárdi Tagóvodája Helyi Pedagógiai programja

2015.

Mottó:

„Ha jövő évről akarsz gondoskodni,

7

vess magot;Ha egy évtizeddel számolsz,

ültess fát!Ha terved egy életre szól,

embert nevelj!

Az óvoda státusza, főbb jellemzői

Az óvoda neve: Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Sióagárdi Tagóvodája

Címe: 7171 Sióagárd, Kossuth Lajos utca 57/A.

Telefon: 74/ 437-079

Fenntartója: Kölesdi Közös Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsa

Alaptevékenysége: Alapító okirat tartalmazza

Földrajzi működési területe: Sióagárd Községi Önkormányzatának közigazgatási területe.

Személyi feltételek: Az óvoda dolgozóinak létszáma 7 fő. Ebből: 4 fő óvodapedagógus,

3 fő szakképzett dajka,

Kölesdi Közös Óvoda, Helyi Pedagógiai Programja. A módosítás indoklása a törvényi előírások miatt történik valamint a társadalmi elvárások miatt. Az alapító okirat tartalmazza a SNI gyerekek nevelését az óvoda felvállalja az SNI gyermekek nevelését.

Óvodánk rövid bemutatása

1. Sióagárd völgyben helyezkedik el, a Sió és a Sárvíz folyók ölelik át. A körbe futó dombság kitűnő kirándulóhely. Őseink zárt közösségben éltek. Egyedi sajátos kultúrát hoztak 2. létre és egy páratlan népviseletet. Ma is élnek a faluban a hagyományok, népszokások. Kötelességünk megőrizni, továbbadni értékeinket, hagyományainkat a felnövekvő gyermekeknek. 3. Óvodai nevelésünk során törekszünk a családdal való szoros kapcsolatra, mert a kiegyensúlyozott gyermeki személyiség kialakítása csak együtt lehetséges. Hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés, mert a környezet szépsége, megóvása, gondozása egyik fő feladatunk. Számunkra szimpatikus volt a tevékenység központú minősített óvodai program nevelésfilozófiája. Gyakorlatban elsődlegesnek tartjuk a sokféle tevékenység biztosítását. A

8

szerzett tapasztalatokat játékos tevékenységgel, aktív módon építjük be az óvodai nevelés folyamatába.

I. Pedagógiai hitvallásunk

Pedagógiai hitvallásunk, amit a pedagógiai programunk készítésénél figyelembe vettünk:

Célunk, hogy a gyermek érdekeit figyelembe véve, a családi nevelést kiegészítve biztosítsuk a változatos tevékenységeket, a szabadjátékot, melyek a gyermek harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítik, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Ideértve a különleges gondozást, törődést igénylő gyermek ellátást is.Legfőbb célunk, hogy a gyermek alkalmas legyen az „életre” – az iskolai életmódra – testi – lelki – szellemi – szociális vonatkozásban. Tevékenység központú óvodai nevelést tűztünk ki célul, melyen keresztül tudatos környezeti nevelést kívánunk megvalósítani. 4. A gyermek személyiségének fejlesztését tevékenységeken keresztül, a tevékenységek által kívánjuk megvalósítani, előtérbe helyezve a szabadjátékok és a játékosságot, mint legfőbb tevékenységet, mert e tevékenységen keresztül formálható a gyermek társas kapcsolata, az ismeretek bővítésének tág teret ad, a gyermek fejlesztésének leghatékonyabb eszköze. 5.Óvodánk helyi programjának készítésekor figyelembe vettük községünk természeti és társadalmi adottságait, valamint a még élő néphagyományok ápolását, életkornak megfelelő szinten való megismertetését.

Óvodánk a gyermeket, mint személyt helyezi előtérbe. Tevékenység központú, mert tevékenységeken keresztül szerzi a legtöbb ismeretet a

gyermek. Nevelés központú, mert tevékenységek közben alakulnak ki a nevelési helyzetek.

Jövőképünk: Szeretnénk, ha óvodánk a megértés az egymásiránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot adó intézmény lenne, ahol a gyermekek napjuk nagy részét örömmel, boldogan játékkal tölthetnék el, szakmailag felkészült kreatív, a hagyományokat ismerő és ápoló megújulni képes óvodapedagógusok irányításával.

Gyermekképünk: Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a közösségben. Tisztelik a szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk. Bátran egészséges önbizalommal kommunikálnak érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon kifejezni. Érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal rendelkeznek. Magatartás –és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, szeretik és védik a természetet, ismerik lakóhelyük hagyományait. A gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

Óvodakép: Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezettel, szeretettel, elfogadó családias légkörrel, szabad játékkal és tevékenységekkel, a természet szeretetére neveléssel, sok mozgással, egészséges életmódra neveléssel a hagyományok ápolásával

9

készíti fel a gyermeket az életre. A gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

Főbb alapelveink: 1. A fokozatosság.2. A folyamatosság.3. A rendszeresség.4. A tudatosság

Feladatunk: A tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden

gyermeket lehetőségeihez mérten felkészítsük a zökkenőmentes iskolakezdésre.

Jól kommunikáló és kooperáló gyermekek nevelése. A gyermekek környezettudatos szemléletének magatartásának megalapozása. Gyermek kötődésének formálása és erősítése a társadalmi életbe való be-

kapcsolódásukkal. Aktív, tevékeny, cselekvésre kész gyerekek nevelése a közösség érdekében.

Az óvónők feladata a megvalósításhoz szükséges tevékenységek, eszközök, élmények hely, idő biztosítása a megvalósulás érdekében.

II. Az óvodai nevelés alapelvei

Alapelvek:

1. Az élethossziglan tartó tanulásra történő előkészítés. 2. A hagyományok tiszteletére, megőrzésére alapozott óvodai nevelés.3. A különbözőségek elfogadása, tisztelete. 4. A gyermeki érdekek mindenek feletti védelme. 5. A családi nevelés elsődlegességének érvényesülése. 6. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának támogatása.

7. Az egyéni képességek fejlődésének elősegítése.8. Komplexitásra törekvés.9. Játékosság, cselekedtetés biztosítása. 10. Szeretetet sugárzó óvodai légkör megteremtése. 11. A szükségletek kielégítésére alapozás. 12. Az inkluzív szemlélettel biztosítani az egyenlő hozzáférés lehetőségét.13. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása.

10

III. Az óvodai nevelés célrendszere

1. Általános célok- 3-6., illetve 7. éves korú gyermekek számára sokoldalú változatos tevékenységekben

gazdag óvodai élet biztosítása.- A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni

kibontakoztatása.- Harmonikus személyiség fejlődést megvalósító nevelési gyakorlat.- Eltérő fejlődési ütemhez igazított, a különbözőséget elfogadó nevelési szemléletmód.- Életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés,

módszerválasztás, a gyermekközpontú neveléshez szükséges tárgyi, és személyi környezet megteremtése.

- Nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet.- Családias, biztonságot sugárzó, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkör. - Az életre, a társadalmi gyakorlatban való helytállásra történő előkészítés. - Az esélyegyenlőség pedagógia eszközökkel történő támogatása. - Jól kommunikáló, és kooperáló gyermek nevelése. - Inkluzív, befogadó nevelés- Társadalmi leszakadás megakadályozása - Tehetségség kibontakoztatása

2. Helyi célok

- Az élő néphagyomány tevékenységeinek, és szokásainak ápolása, átörökítése.- Családokkal való szoros együttműködésben a helyi kulturális értékek megőrzése. - A környezettudatos nevelés hangsúlyozása, a természet megismerésére, szeretetére, és

megóvására nevelés. - A sikeres felkészítés az iskolai életmódra. - A játék elsődlegességét biztosító folyamatos, rugalmas tevékenységszervezés.

Az óvodai nevelés feladatrendszere az alábbiakban jelenik meg programunkban:

1. Egészséges életmód alakítása Célja:

- A gyermek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése.

- Az egészséges életmód, testápolás, az étkezés az öltözködés, betegségmegelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítása, fejlesztése.

- A gyermek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, a szervezet edzése.- A gyermekek egészséges stressz-mentes és biztonságos környezetének

megteremtése.Területei:

11

- Gondozás, - Testi nevelés, - Mozgás, - Levegőzés, - Környezetvédelmi tapasztalatok biztosítása- Pihenés- Egészségvédelem, edzés

Egészséges életmód kialakításának feladatai:- A gyermek életkorának megfelelő tevékenységek közbeni optimális életritmus

kialakítása a napirendben.- Az időkeretek rugalmas alkalmazása a napirendben- Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban - Szokás és szabályrendszer kialakítása- Önállósági törekvések támogatása- Kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása.- A gyermek tisztaság, ápoltság igényének a kialakítása- Mindennapos testnevelés, edzés- Közreműködés a gyermekeket fenyegető környezeti ártalmak kivédésében- A nyugodt pihenés biztosítása, nyugalmi állapot támogatása- Csoportszoba szellőztetése, párásítása, - A gyermekek levegőzésének biztosítása mindennap

A fejlődés várható eredménye:- Szükségleteit képes késleltetni, és önállóan kielégíteni- Önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell, segítséget kér- Ruháját összehajtva, helyére teszi- Kulturáltan étkezik- Vigyáz környezetének rendjére, tisztaságára- Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés okát, mikéntjét- Tisztálkodási eszközökre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi- Életkorának megfelelően edzett- Igényévé vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság- Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat

2. Érzelmi nevelés, szocializáció biztosítása:Az érzelmi nevelés célja:

- A szociálisan hátrányos helyzetű gyermek érzelmi biztonságának megteremtése, beilleszkedésük segítése.

- A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés- Esélyteremtés a migráns gyermekek részére- Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése- A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása

Az érzelmi nevelés feladatai:

- A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a szokás, és szabály-rendszer kialakulásának segítése. Már az óvodába kerüléskor nagy figyelmet fordítunk az

12

ingerszegény környezetből érkező anyagi, vagy szocializáció szempontjából hátrányos helyzetű gyermekek megismerésére, a családdal való szoros kapcsolat kialakítására.

- A hátrány okának megfelelő differenciált egyéni megismerő, feltáró, fejlesztő módszereket alkalmazunk a hátrányok enyhítése érdekében. A feladatvégzés során együttműködésre törekszünk a csoportban, illetve az óvodában dolgozó felnőttek között. A nevelési problémákat, és eredményeket a naplóban illetve a gyermek személyiség lapján rögzítjük.

- Kiemelt feladatunknak tekintjük e munkavégzésünk során a szülőkkel, illetve egyéb szervekkel való együttműködés kialakítását, és folyamatos fejlesztését.

- A bármilyen ok miatt magányos gyermekek közösségi kapcsolatainak óvónői részvétellel való kialakítása.

- A deviáns, a közösségi normáktól eltérő magatartási formák differenciált kezelése. - A nyugodt, kiegyensúlyozott biztonságot árasztó légkőr kialakítása- A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus,

biztonságos berendezése.- Az óvodapedagógus személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő

magatartása- Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák kialakítása- Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés- A társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése- Kooperatív technikák alkalmazása- Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése- A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése- A családdal való együttműködésre törekvés- Családlátogatások

A fejlődés várható eredménye:- Ismeri a közösségben megkívánt viselkedés kultúrát- A csoport szokás és magatartás rendszerét magatartásában is érvényesíti- Szereti, és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben tartja az

élővilágot- Képes a többiekhez alkalmazkodni, a másikat elfogadni- Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni- Türelemre kitartásra képes- Képes társaival kooperatívan együttműködni- Megtalálja a helyét a közösségben, abban jól érzi magát- Nem perem helyzetű szívesen játszanak vele a többiek- Szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés: Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében óvodai nevelési módszerek és eszközök segítségével elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul meg. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítható feladat.

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés célja:- A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése- Kognitív képességek fejlesztése

13

- Beszédkedv felkeltése és fenntartása- Beszédhallás és szövegértés fejlesztése

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés feladata:- Nyugodt szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják véleményüket,

gondolataikat a gyerekek.- Változatos tevékenységek biztosítása- A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés- A gyermek szókincsének bővítése

- Kommunikációs helyzet teremtése- A gyermekek beszédkedvének felkeltése- Figyelem- összpontosításra motiválás- Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása- A szakmai kapcsolat tartása logopédussal- A nyelvileg hátrányos helyzetű, ill. nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált

fejlesztése.- A migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése

A fejlődés várható eredménye:- A korának megfelelően kialakul a pontos érzékelése, észlelése.- Képes vizuális auditív differenciálásra- Térbeli viszonyokat képes felismerni- Figyelme korának megfelelő- Helyesen tisztán beszél- Szókincse korának megfelelő- Szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel- Kommunikációt kapcsolat felvételre is használja- Bátran kérdez- Verbális emlékezete korának megfelelő- A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes

magát megértetni

VI. Az óvoda működése, személyi és tárgyi feltételei

VI/1. Az óvoda működése

1. Óvodánk Napközis otthonos Óvoda

Nyitva tartása: Reggel 6 30 órától – 17 00 óráig

A teljes nyitvatartási idő alatt óvónő foglalkozik a gyerekekkel, melyet szakképzett dajka segít.

2. Kettő vegyes életkorú csoport működik, mégpedig részben osztott csoportként.

14

Csoportösszevonás 6 30 - 7 30 óráig majd, 16 30 – 17 00 óráig van az óvónők lépcsőzetes munkabeosztása miatt.

2. Az óvoda működését a házirend tartalmazza, mely a folyosón kifüggesztve, mindenki számára elérhető.

VI/2. Személyi feltételek

A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen az óvodapedagógus kreativitása az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű alkotó alkalmazása. Fontos hogy az óvodapedagógus segítő támogató, elfogadó, környezettudatos, vidám, jó empátiás képességgel rendelkezzen, gyermek és család centrikus legyen.Óvodánkban 4 fő főiskolát végzett óvónő dolgozik. 1 óvodapedagógus rendelkezik fejlesztő szakvizsgával.Munkájukat 3 fő szakképzett dajka segíti (csoportonként 1-1 fő), valamint a melegítőkonyhai, illetve dajkai kisegítő munkára 1 fő 8 órás alkalmazott van, aki rendelkezik a KÖJÁL által előírt konyhai feladatok ellátásához szükséges vizsgával.Az óvoda vezetője is a csoportban dolgozik. A dolgozók munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik.

VI./3. Tárgyi feltételek

A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz és felszerelési jegyzékbe foglaltaknak. Ezek folyamatos pótlására (elhasználódás miatt) és korszerűsítésére azonban szükség van. Régi építésű óvodánk esztétikailag és funkcionálisan is kielégít minden olyan igényt, amelyet egy korszerű, színvonalas intézménytől elvárhatnak a felhasználók és a dolgozók is. Tornaszobánk jól felszerelt tornaszerekkel rendelkezik, közös rendezvényeink, ünnepeink megtartását is itt szervezzük meg.Az épületet nagy területen zöldövezetű udvar veszi körül, lehetőséget kínálva, hogy a gyermekek mozgásigényüknek megfelelően önfeledten játszhassanak. Az udvari játékaink cserére szorulnak, melyet pályázati úton tudunk folyamatosan újítani, cserélni.

Az óvoda gáz-központifűtésű, a csatornázás megoldott. Az óvodában részben biztosított a hideg- meleg víz ellátottság. A berendezési és használati tárgyakban a természetes anyagok dominanciája esztétikai értékközvetítő. Az óvoda berendezési tárgyai a gyermekek testméretéhez igazodva, azok önálló használatát teszik lehetővé. Stabilitásuk a baleset megelőzését szolgálja, elemeinek variálhatósága változatos térépítéssel a gyermekek közös és elkülönülő játékának alapja. Az egészség megőrzése, a kultúrhigéniai szokások kialakításának és megerősítésnek érdekében minden gyermek jellel ellátott tisztálkodási eszközeit az óvoda részben biztosítani tudja.

15

A berendezési tárgyak, és a játékeszközök további kiegészítésre és pótlásra szorulnak. A játszópark és udvar berendezési tárgyai minden évszakban a gazdag mozgástevékenységet szolgálja. A csoportszobák játékeszközeinek széles skálája az aktív nagymozgástól a finommotorikáig az életkor sajátosságainak megfelelő fejlődéshez járul hozzá.

V. Az óvodai élet szervezése

1. Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, amelyek átszövik az óvodai élet teljes rendszerét. Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljainak a kiteljesedését.

2. Csoportonként 2 óvónő dolgozik heti váltásban és munkájukat 1 szakképzett dajka segíti. Megfelelő tervezéssel biztosítható (heti-rend, napirend), hogy a gyermek legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységére, a szabadjátékra elegendő időt biztosítsunk. Valljuk, hogy játékon keresztül minden megvalósítható!

3. Heti-rend: A heti-rend nem naphoz kötött tevékenységeket jelent, hanem egy-egy környezeti téma köré csoportosított ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozását segítő tevékenységek rendszerét.

A heti-rendet a csoport óvónői közösen készítik. A tervezés tudatos tevékenység, tervszerűen készül. Feladatból indul ki, ehhez keressük a megfelelő tevékenységet, és biztosítjuk a szükséges eszközöket. Egy hétre előre tervezzük a feladatokat és ennek megfelelően a fejlesztési módszereket, eszközöket.A fejlesztés önálló és irányított tapasztalatszerzés.Komplex tevékenységek történhetnek egyéni és csoportos, kötetlen foglalkoztatási formában. Heti-renden belül az egyes tevékenységek napja változhat aktualitás, váratlan esemény, időjárás változás hatására. Élethelyzetek változatosságával számolunk. A jó tervezést a rugalmasság, a folyamatosság, a következetesség, a céltudatosság jellemzi.

4. Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk az a gyermeki jogokat- vallási, nemzeti, etnikai,- figyelembe vesszük a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazzuk.

5. Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkoztatási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot a tevékenység szabad megválasztását. Kötetlenségként éli meg a gyerek, azonban az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. A tevékenységek közül csak a testnevelést szervezzük kötött formában, mert a mozgás baleseti forrás lehet, ezért az óvodapedagógustól fokozott figyelmet igényel, ami párhuzamos tevékenységként nem megoldható.

16

6. Napirend: A jó napirendet a rugalmasság és a folyamatosság jellemzi.

6 30 -10 30 Szabad játék szabadon választott tevékenységek, reggeli, óvónő által kezdeményezett tevékenység, Kötelező testnevelés foglalkozás heti egy, ill. nagyoknál heti 2 alkalommal, mindennapos testnevelés10 30 -11 45 Udvari játék, levegőzés, séta11 45 -12 45 Öltözködés, mosdóhasználat, ebéd12 45 -13 15 Előkészület a pihenéshez13 15 -15 00 Pihenés, egyéni szükségletekhez igazodó ébredés15 00 -17 00 Párhuzamos tevékenységek, átöltözés, mosdóhasználat, uzsonna, szabad játék, szabadon választott tevékenység, óvónő által kezdeményezett tevékenység.

A mozgásos játékok, a mese, vers mindennapi tevékenység legyen az óvodában, ideje a napirendben változó lehet.

V/1. Az óvoda kapcsolatai

1. A családdal: Az óvodai nevelés, a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Feltétele: a családdal való együttműködés.

A családdal való együttműködés alapelvei:

1. Egymás iránti bizalom, és segítségnyújtás.2. Jó partnerkapcsolat alakítása.3. Folyamatos, tapintatos tájékoztatás. 4. A szülők kérésének komolyan vétele. 5. Egyenrangú, kölcsönös nevelőtársi viszony kialakítása.6. A kapcsolat folyamatosságára törekvés. 7. Egyéni igények, szokások figyelembevétele. 8. Elfogadó – megértő kapcsolat létesítése, gyakorlása. 9. Megbecsülést kifejező magatartás. 10. Támogató szemléletmód.11. Diszkréció a problémamegoldás során. 12. Nyitottság érvényesülése.

Cél: Az óvodai nevelés, és a családi nevelés összhangjának megteremtése a családi nevelés elsődlegességének biztosítása alapján.

Feladatok:

- fokozatos beszoktatásra, befogadásra törekvés, a gyermek beilleszkedésének a segítése

- a gyermek megismeréséhez szükséges információhoz jutás,

- folyamatos tájékoztatás a napi eseményekről,

17

- együtt nevelésre törekvés,

A családban és az óvodában nevelkedő gyermekért mind a két környezet felelős. Az óvodapedagógus folyamatosan tájékoztassa a szülőket a gyermek fejlődéséről, közösségben elfoglalt helyéről.

Lehetőségek: szülői értekezletek családlátogatások közös kirándulások szervezése ünnepeken, ünnepélyeken közös részvétel (óvodán kívül és az óvoda ünnepélyein is).

Az együttműködés új formái:

- nyíltnap szervezése,

- közös programok tervezése,

- napi információcsere

Óvodánkba a gyermekek a családból érkeznek, így a gyermekekről még az óvodába érkezés előtt tájékozódnia kell az óvónőnek a szülők információ alapján (szokások, krónikus betegségek).A beszoktatási, befogadási időszak szolgálja azt a célt, hogy minél több hasznos információt szerezhessünk a gyermekről. Ez a cél segítheti a gyerek – óvónő kapcsolat harmonikus kialakulását.

2. A SZMK – val: szükség szerint.

3. Orvossal – védőnővel: - tisztasági vizsgálat,- hallás és látás vizsgálat,- a lábboltozat vizsgálata,- súly, fejlettségi eü. vizsgálat,- nagycsoportosok orvosi vizsgálata.

4. Az iskolával: - közös ünnep, hagyományok ápolása- a tanító látogatása a nagycsoportban- német nyelvoktatás tanító által

Óvodai élet utáni kapcsolat az iskolával, az 1. osztályos gyermekekkel: A tanévnyitó ünnepélyre az óvónő elkíséri a gyermekeket.Azután meglátogatja őket az osztályban. Az óvónő tájékozódik az osztály munkájáról, az ott szerzett tapasztalatait (pozitív és negatív) megosztja a nevelőtestülettel, így segítve elő a zavartalan átmenet biztosítását az iskola és az óvoda között.

5. Más intézménnyel: - Könyvtár – könyvkölcsönzés, - Gyermekek háza – bábelőadás, színházlátogatás,

- ovi délelőtt,

18

- Szekszárdi hagyományőrző óvodai csoporttal közös programok szervezése,- Múzeum látogatása Szekszárdon,- Faluház (tájház) megismerése.

VI. Továbbképzések megtervezése

1. Szakmai továbbképzések tervezése és ütemezése a meghirdetett az adott évben kiírt tanfolyamok közüli választás alapján történik. A résztvevő pedagógusok számát mindenkor az anyagi lehetőség biztosítása határozza meg.

2. Mindig törekszünk arra, hogy a választható tanfolyamok közül olyant válasszunk, amely hatékonyan segíti a munkánkat, az elsajátított ismereteket a gyermekek fejlesztéséhez fel tudjuk használni.

VII. Gyermekvédelmi tevékenység óvodánkban

Óvodánkban is vannak olyan gyermekek, akiknek neveléséhez nem elégséges az óvoda tudatos, célirányos, a személyiség tiszteletén alapuló nevelő munkája. Abban az esetben, ha a családban a feltételek nem biztosítottak a gyermek zavartalan, és egészséges személyiség fejlődéséhez, a gyermekvédelmi tevékenységünk fontos szerepet kap.

A gyermekvédelmi tevékenységünk célja : Az óvodai tevékenységek során a gyermek érdekeinek és jogainak védelme, a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás, az esélyegyenlőség biztosítása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása.Migráns gyermekek nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az integráció lehetőségét az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

A gyermekvédelem alapelvei: A családdal való együttműködés során őszinteség, bizalom kialakulása. Segítőkészség során a titoktartás érvényesülése. Folyamatos, rendszeres tájékozottság. Empátia, tolerancia Tapintatosság.

A gyermekvédelem feladatai A károsító jellegű hatások enyhítése óvodapedagógiai eszközökkel. Az óvodán belüli kompenzáció, és támogatás segítségével a pozitív hatások

túlsúlyának biztosítása. Egyéni bánásmód alkalmazásával a veszélyeztetett, és károsodott gyermekek óvodai

TEAM munkával történő fejlesztése a sikeres pedagógiai beavatkozási formák segítségével.

A társadalmi megsegítés folyamatos, és rendszeres szervezése.

A gyermekvédelmi felelős feladata: Figyelemmel kísérni, hogy biztosítottak – e az óvodában a gyermek alapvető jogai.

19

Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését folyamatosan figyelemmel tartja.

Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket nyilvántartja, szükség szerint jelzéseket ad, javaslatot tesz a Szociális Bizottság felé (pl. étkezési-díj fizetésére kedvezmény kérése, egyéb szociális vonatkozású kérdések).

Szükség szerint családlátogatást végez. A szülővel problémafeltáró beszélgetéseket végez.

6. A gyermekvédelmi felelős az óvónők jelzéseire, véleményére alapozva, illetve a gyermek vagy a szülő kérésére reagálva végzi feladatát, teszi a megbízatásából eredő feladatát. A testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek fejlődésének elősegítéséhez javaslatot tesz a segítségnyújtáshoz. 7. Szükség esetén pszichológus, logopédus, konduktor, fejlesztőpedagógus segítségét kéri, illetve az ő közreműködésüket javasolja eredmények elérése érdekében, melynek, ha a szülő nem tudja vállalni az anyagi vonzatát a gyermekvédelmi felelős javaslatot tesz, kér az arra illetékes szervtől a költségek finanszírozására. A gyermekvédelmi felelős feladatát az óvónők és a vezető óvónő segítségével, azok véleménye és javaslata alapján végzi.

VIII. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

„A kisgyermek, amit hall elfelejti, amit lát is, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz, az bizonyára bevésődik az emlékezetébe.”

Kodály Zoltán

VIII/1. A játék

8. A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenységi formája, elemi szükséglete, melyet programunkban, mint legfőbb tapasztalatot, ismeretet, élményt nyújtó és legfejlesztőbb tevékenységet emeltünk ki. A játékban minden megvalósítható, ami az óvodáskorú gyermek fejlesztéséhez szükséges. A játék fejlődése a fejlődés egészének a tükre.A játék elősegíti a gyermekek szabad képzelettársítását, az egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakozását. A szabad játék: amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot, a játéktevékenység kiválasztásában, játékeszközök, játszóhely és társak megválasztásában.

Cél: A szabad, elmélyült, önkéntes, spontán, szabad játék lehetőségeinek biztosítása. Játékon keresztül a külvilág elemeinek a megismertetése. A gyermek személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése A játék formáinak és tartalmának gazdagítása. Az alkotókedv fejlesztése. A szociális kreativitás fejlesztése. A játékrend szokássá válása. Versenyjátékoknál az egészséges versenyszellem kialakítása.

20

Feladatok: Lehetőséget biztosítani a gyermek számára, hogy képességeit önállóan választott

sokrétű tevékenységgel fejlessze, gyakorolja. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának

biztosítása a szabad játék során.

A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével.

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszerei. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása:

1. légkör2. hely3. idő4. eszközök5. tapasztalatszerzés, élmények

1. Megfelelő légkör alakítása: 1/a.) Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés. 1/b.) A csoportban csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. Az óvónő az oldott légkör érdekében bátran használjon humoros kifejezéseket, tréfás szavakat.1/c.) A kreatív légkör segíti a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. 1/d.) Az óvónő kezdeményezésére a gyermekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. 9. 1/e.) A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között.1/f.) Az óvónő az együttjátszás során teremtse meg a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az óvónő őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket.

2. A különböző típusú játékhoz szükséges hely biztosítása: 2/a.) A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, az óvónő segítségével alakítsák ki játékuk számára megfelelő helyet. 2/b.) A csoportszobában legyen helye a többféle állandó és variálható vagy elkülönített kuckónak. A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amelyben dramatizálni és bábozni is lehet. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincses ládája is. Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján.

21

2/c.) A rajzolásnak, festésnek szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak legyen állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindegyik játékidőben álljanak a gyermekek rendelkezésére. 2/d.) A gyermek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónő segítse az udvari szerepjáték kibontakozását (pl. a népi játékok, mozgásos játékok, közlekedési játékok, ügyességi és sportjátékok feltételének megteremtésével).

3. A játékhoz szükséges idő biztosítása: 3/a.) A játéktevékenység az óvodába érkezéstől elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékokkal játszhatnak. A játékok folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja. 10. Az 5 – 6 – 7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. Az óvónő csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja. 3/b.) A napi életszervezésben az óvónő törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek az udvaron.

4. A kreativitást segítő játékeszközök : 11. A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. 4/a.) A 3 – 4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját. Szerepjátékhoz szükséges eszközökre, amelyek szerepjátékra ösztönzik a gyereket. Esztétikai neveléshez szükséges eszközök biztosítása (vers, mese, rajzolás, ének).4/b.) Az óvónő 4 – 5 – 6 – 7 éves korosztálynak bővítse az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékokhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, szerephez azonosulást segítő ruhadarabokkal, egyéb eszközökkel stb.. Bővítse játékkészletüket értelem és képességfejlesztő játékokkal, melyekkel a gyermekek egyedül, mikro csoportban vagy az óvónővel együtt használnak. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki, de biztosítható olyan játékeszköz is, amely a nyugodt, kreatív játék is megvalósítható (rajzolás, agyagozás, barkácsolás stb.)

5. A gyermek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe: 12. 5/a.) A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvónő segítse elő, hogy a családban, az óvodában, a tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatait a gyermekek játékidőben újra és újra átélhessék. A programban kiemelt szerepet kapnak a séták, kirándulások, tapasztalatszerző élmények, melyek a gyermeki játékra fejlesztő hatást gyakorolnak. 5/b.) A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták. Gyakorló játék: legkisebbek játékformája. Gyakorló játék közben a gyermekek megismerik az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. A játékeszközök rakosgatásával sikerélményhez jut a gyermek, mely további tevékenységre ösztönzi. Az óvónő biztosítsa a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, a játékba való bekapcsolódásával adjon segítséget a játék fejlesztéséhez.Szerepjáték: már a legkisebbeknél is jelentkezik a szerepjáték csírája pl. a papás – mamás játék, az orvos, a nagyobb gyerekeknél kibővülnek ezek a tevékenységek, játékuk

22

tartalmasabb, használják a szerepükhöz illő kifejezéseket és a szerepjátékukhoz szükséges eszközök tára is bővebb. A nagyobb gyereke szívesen vállalnak szerepet alá- és fölérendeltségi viszonyban is, a szerepeket elosztják egymás közt, használják a szimbólumokat, „mintha” helyzeteket teremtenek.

Konstrukciós játékok: Tág teret adnak a gyerek fantáziájának bővítésére, egy-egy sikeres alkotás nyomán örömforrássá válik az alkotó, konstruáló játék, legyen az akár egy önálló mű, vagy egy játékhoz szükséges eszköz. Jelenjen meg a barkácsolás, technikai megoldások keresése, óvónői segítséggel ezek megoldása. Egyszerűbb eszközök álljanak mindig rendelkezésre a barkácsoláshoz is, hogy bármikor kedvük szerint alkothassanak, elképzeléseiket valóra válthassák.

Szabályjátékok: A gyerekek játszanak olyan egyszerű szabályjátékokat, amelyek koruknak megfelelően könnyen betarthatók.

Az óvónő szervezzen olyan szabályjátékokat, melyben a gyerekek szívesen részt vesznek, akár versenyjátékok, ügyességi játékok, sorjátékok formájában, amelynek a gyerekek mozgásigényét kielégítik, versenyszellemüket erősíti, kudarctűrő képességüket alakítja. A konstruáló és szabályjátékok alkalmával a gyermek kommunikációs játék elgondolása fejlődik. Alakul a versenyszellemük és csapat összetartásuk. Az óvónő adja meg annak lehetőségét, hogy a gyerekek maguk alkothassanak szabályokat, azt tartsák is be játék közben. Legyenek a játék irányítói. Fogadják el egymás ötleteit, játszanak a megbeszélt szabályok szerint. 13. 5/c.) A rendszeresen, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésben legyen résztvevő az óvónő, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. A bábozás először az óvónő előadásában jelenjen meg az óvodában. Legyen a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat, ez a báb is kerüljön a többi közé, hogy a gyermekek bármikor kézbe vehessék. Az óvónő a bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel együtt készítse el. A gyermek gátlás nélkül beszélhet a kiválasztott báb szerepében problémáiról. A bábozás során megfigyelhető a gyermek kifejező képessége. A szöveg tartalma sok mindent elárul a gyermek beszédkészségéről, szókincséről, kiejtéséről, érzelmeiről, élményeiről, bátorságáról, jó megfigyelési alapként szolgála az óvónő számára.

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben:

A szabad játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalási modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus), hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínek, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez (pl. hangutánzó játékok, hallásfejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok stb.).

23

Az óvónő játéksegítő módszerei:

Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációktól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén az óvónő legyen a játékot követő, szemlélő és hagyja őket cselekedni, tevékenykedni. A kiscsoportosok esetében – ha szükség van rá – az óvónő legyen a játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is legyen támogató, engedő, elfogadó.Segítse azon gyermekek játékát, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, zavarják a nyugodt, elmélyült játékot.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén:

- A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.

- Játékában dominánsan jelentkezik a szerepjáték. - Szívesen vállal szerepet- Az ismert meséket többször dramatizálja, bábozza. - Bonyolult építményeket képes alkotni, tervek szerint megvalósítani, lemásolni. - Élvezi a szabályjátékokat és képes a normák, szabályok betartására.- Másokat is figyelmeztet a szabály betartására

- Képes élményei eljátszására- Társas viselkedésében megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.- Interakciója gazdag, kulturált és érthető.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, melyre mindennap elegendő időt, eszközt, helyet kell biztosítanunk, hogy a várt eredményeket elérhessük.

VIII/2. Tevékenységben megvalósuló tanulás

„A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sor érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.”

Cél: Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése

- Tapasztalatszerzés, örömének átélése.- Megismerési képesség fejlesztése. - A tudás, a tanulás iránti vágy felébresztése.- Képszerű és szemléletes gondolkodási mód kialakítása. - A beszédészlelés, a beszédértés, szóbeli kifejezések fejlesztése.- Probléma helyetek megoldása.

Tartalom: - A tanulási tevékenységek szervezésénél az évszakokra, az ünnepekre, a hagyományokra alapozunk. Ezen tevékenységeken keresztül megvalósítható az anyanyelvi nevelés, környezeti nevelés, matematikai nevelés, vizuális nevelés és a mindennapos mozgás is.

24

Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bővítését. A tanuláshoz szükséges képességek, készségek kulcskompetenciák fejlesztését. Kötetlen szervezési formában, komplex módon, a játék adta lehetőségek alkalmával, játékos helyzetekben, folyamatos időkeretben történik valamennyi tevékenységi forma.

Tanulási helyzetek: - Utánozásos, modell és mintakövetés (szokások alakítása).- Spontán játékhelyzetek.- Élethelyzetek, események, ünnepre készülődés folyamata.- Munkafolyamatok közben szerzett tapasztalati ismeretek.- Óvónő által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás. - A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.- Gyakorlati probléma és feladatmegoldás.

Feladat: 3 – 4 (5) éves korban. - A közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések a dominánsak. - Figyelem ráirányítása a lényeges, jellemző jegyekre. - Élmények biztosítása, mélyítése, emlékezetből való felidézése.- A kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek teremtése. - Szókincsfejlesztés.

-(4) 5 – 6, 7 éves korban- Megfigyelések végzése közösen és önállóan. - Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből. - Megbízatások teljesítése (emlékezet fejlesztés).- Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései.- Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel. - Beszédfejlesztés.- Többféle megoldás lehetőségének a keresése.

Értékelés: - A megoldások lehetőségeinek megmutatása.- Az önellenőrzésre való rávezetés.- Egymás megoldásainak értékelése. - Szóbeli dicséret, pozitív megerősítés.

Fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - Tud önállóan, konkrét elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni

a megismert modellek alapján. - Kialakulóban van a feladattudata. - Ismeri saját értékeit. - Tud önállóan a begyakorolt feladatokat megoldani.- Önállóan végez megfigyeléseket, felismeri a jelenségeket. - Felfedezi a konkrét összefüggéseket, ok – okozati viszonyokat. - Törekszik többféle megoldás keresésére.- Szándékos figyelmének tartalma eléri a 10 – 15 percet.- Képes gondolatait érthetően szavakban, mondatokban kifejezni.- Elkülöníti a mesét és a valóság elemeit.- Érdeklődő bátran kérdez

25

Mese, vers, dramatikus játékA tevékenység célja:

- a gyermekek érzelmi – értelmi és esztétikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.

- Beszédkészség fejlesztés. - Interkulturális nevelés- Irodalmi érdeklődés felkeltése- A magyar kultúra értékeinek átörökítése

Feladata: - A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása- Csak a művészi értékű irodalmi alkotások biztosítják az esztétikai élmény

mélységét. Ezért a mű választásában érvényesüljön a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosság.

- Életkornak, érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása- Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása. - Az óvónő a 3 – 4 évesek versanyagát népi mondókákból és a legismertebb költőink

ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket válasszunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik.

- A 4 – 5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek és a mai magyar költők népművészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei.

- Az 5 – 6 – 7 éves kor a mese hallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermekek mesetárába. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszeretetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét.

A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása:

A népi mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet jelentenek a gyerekeknek, mert a felnőtt ölében, testmelegében teljes biztonságérzetben hallgathatják. Ez a többször átélt fizikai kontaktus sokat jelent a gyermek és a felnőtt érzelmi egymásra találásában. Az óvónő teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. A gyermekek az óvónővel együtt sokszor ismételjék az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük a gyakorlás érzetét. Az egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvónők a nagyobb gyerekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megeleveníteni az egyszerű meséket.

26

Az óvónő mutasson be párbeszéd formájában előadott rövid, ötletes jeleneteket. A bábok számát fokozatosan növelje.A vers, mese dramatikus játékokhoz olyan kellékeket használjon az óvónő, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Az óvónő és a nagycsoportos gyerekek bábozzanak, dramatizálják minél több alkalommal a kicsiknek. A kiscsoportos korú gyerekek 10 – 12 mondókát és 10 – 14 új mesét ismerjenek meg. A 4 – 5 éves gyerekekben kialakul a vers, a mese szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvónő meséit. Játékukban egyre gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, hangulatához, évszakokhoz, eseményekhez, ünnepekhez. Ismerjenek meg a gyerekek közmondásokat, szólásokat, egyes népi rigmusokat, melyeket aktualitásnak megfelelően alkalmaznak (pl. Lucázás, farsang).Az óvónő segítségével fejezzék be a gyerekek a megkezdett mese – vagy bábjátékot. A 4 – 5 éves gyerekek 10 – 12 mondókát, 8 – 10 rövid verset és 10 – 14 új mesét ismerjenek meg. Legyen kedvenc meséjük, amelyet többször kérnek, és mindig szívesen hallanak újra. 5 – 6 – 7 éves korban is minden adandó alkalmat használjon fel az óvónő a kiolvasók, versek, ismételgetésére. 4 – 5 kiolvasóval gazdagodjanak a nagycsoportos gyerekek. A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket. Az új versek (15 – 20) bemutatása kapcsolódjon a gyermek élményeihez. Az óvónő a gyerekeket lehetőleg ne szavaltassa kórusban. Kerülje az éneklő hanglejtést. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozására. A hallott egyszerű meséket önállóan tudják dramatizálni, bábozni. A gyerekek próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék kialakítását.

A gyerekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal:

A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszközei a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható magán – és a mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényserűségei. A gyermekek a mesékből, versekből új fogalmakat ismerhetnek meg. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - Szívesen ismételgeti a verseket, rigmusokat, mondókákat, meséket és a hozzájuk

tartozó játékok szövegét, és mozgását.- Várja és igénylik a mesehallgatást.- Szívesen mesél, bábozik, dramatizál az óvoda kiscsoportosainak és maguk

szórakoztatására is. - Megjegyez 10 – 14 mondókát, 6 – 8 verset és 15 – 20 mesét.- Tud meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni. - Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat.- Nyelvtanilag helyesen mondja a mondatokat. - Tud kiegészíteni szóban ismert meserészleteket. - Képes a hallottak képi megjelenítésére.- Megjegyzi a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események).- Tud könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát.- Igényli a hallott irodalmi művek ismételt meghallgatását.

27

- Figyelmesen tudja végighallgatni az óvónőt és társait.- Képes korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére.

Eszközszükséglet: mesekönyvek, képek, versek-kötetek, kesztyűbábok, fakanálbábok, jelmezek.

Ének, zene, énekes játékok:

Célja: A gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, lehetőleg tisztán énekeljenek. Szeressék meg az éneklést, énekes játékokat. Szívesen hallgassanak zenei előadásokat. Szép testtartással, örömmel mozogjanak énekre, zenére.Feladata:

- A gyermekek jussanak élményhez, keltse fel a mozgás iránti érdeklődésüket. - Szeressék meg az éneklést, énekes játékokat, a zenélést.- Fejlessze a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékező képességét,

zenei alkotókedvét.- Fejlessze a gyermekek harmonikus és szép mozgását, testtartását.

A megvalósítás módszerei: Elsődlegesen az érzelmekre hat, de fejleszti az értelmi képességeket is. A közös éneklésen, zenei élményen keresztül közös élmények alakulnak, ami a közösségi érzést is fejleszti.Az óvónő feladata: Tudatos, tervszerű, fejlesztő hatások megtervezése. Játék közben is szerezhetnek zenei élményeket énekelgetéssel, dúdolgatással. Az óvónő az énekzenei nevelést 3 éves távlatba tervezze, figyeljen az egymásra épülésre, így bármely terület lemaradását a következő évben pótolhatja. A tervezésben a zenei anyag, a zenei feladatok kiválasztásakor az óvónő vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, a csoport összetételét. A dal anyag kiválasztásában figyeljen a hangterjedelemre, ötfokúságra. A halk – hangos fogalom bemutatását sokoldalúan érzékeltesse, változatosan gyakoroltassa (ének, hangszer). A hangszín felismerésben a játékosságra törekedjen az óvónő, eltérő majd finom különbségek éneklésével változatos módon. Az egyenletes lüktetést, a ritmus megéreztetését sokoldalúan helyben, mozgással, eszközzel, eszköz nélkül játékban mondókán keresztül gyakorolják.

A gyermekek ismerjenek meg hagyományosan használt hangszereket és természetes anyagból készült népi hangszereket, ezeket gyakran használják is. A dallam felismerést kezdetben énekhangról, majd hangszerről játékos módon csak a hibátlanul tudott dallal végezzük. Fontos, hogy a dalt jellegzetes kezdő v. záró motívum jellemezze. A dallambújtatásba játékos módon báb is bevonható. A dalanyagot hangolja össze a zenei feladattal. Az óvónő énekelgessen, dúdolgasson napközben többször is, beszéljen többször énekelve. Találjon ki egyszerű, játékos mozdulatokat, hogy kedvet ébresszen az utánozásra, énekelgetésre, és amelyben ülnek, állnak, fejük, kezük mozog, hajlongnak, rugóznak, egyszerű lépéseket tesznek. Az ölbeli játékok, simogatók, tapsoltatók nagy örömet nyújtanak, bensőséges kapcsolatot teremtenek a felnőtt és gyermek között. Az egyéni foglalkozások alkalmával ismerje meg a gyermek hallását, mozgását, játékos és éneklő kedvét. A dalanyag, a játék kiválasztásánál vegye figyelembe a gyermek életkorát. Fokozatosan bővüljön a gyermekdalok és a fejlesztési feladatok köre. A játékos, utánzó mozdulatokat ízlésesen és természetes egyszerűséggel kívánja meg az óvónő. Az óvónő ügyeljen az éneklés könnyedségére, ne legyen hangos és nyújtott. A zenehallgatásra szánt anyagot bármely korból, néptől választhatja az óvónő, ha az szép, és művészi értékű. Az óvónők együtt is énekelhetnek vagy hangszeren is játszhatnak.

28

Az óvónő válogasson a helyi gyermekjátékok és népdalok között is, az életkori sajátosságokat figyelembe véve.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: - Bátran énekel, akár egyedül is- A gyermek szívesen énekelget örömében, bánatában. Képes lesz közös éneklésre,

játékra. - Élményt jelent az éneklés, zenehallgatás, mozgás.- Önállóan kitalál dallam motívumokat, mozgásokat, az alkotás örömét éli meg. - Megkülönbözteti a ritmust az egyenletes lüktetéstől.- Megismer néhány hangszert, népi hangszert és felismeri a hangjukat is.- Képes lesz egyöntetűen körbe járni, szép testtartással, kézfogással.- Táncos mozdulatokat is bemutat.- Hallott dallamot és ritmust vissza tud énekelni, tapsolni.- Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést

Eszköz igény: ritmus hangszerek: ritmus pálca, dob, cintányér, triangulum,- népi eszközök: csörgök, köcsög duda, agyagsíp, bodzasíp,

Dallam hangszerek: metallofon, furulya, citera Jelmezek: kendők, kalapok stb. Egyéb eszközök: labdák, szalagok, babok, kövek, bábok

Rajz, mintázás, kézimunka

Célja: Keltse fel a szép iránti vonzódásukat, értékelő-képességüket. Az alkotás keltsen örömet, jelentsen élményt, legyen hatással érzelmekre. Esztétikai érzékük szép iránti fogékonyságuk alakítása. A helyes ceruzafogás elsajátítása.

Feladata: - Juttassuk el a gyermeket az ábrázolás megszerettetéséhez.- Alakítsuk ki az önkifejezés képességét az állandó közös felfedezéssel kifejező formanyelvhez juttatjuk.14. - Ismerjék meg a gyermek a különböző anyagokat.- Fejlessze a megfigyelő képességet, fantáziát. - Segítse a térbeli tájékozódást. - Ismertesse meg a gyermeket a különböző technikai megoldásokkal, egyszerű munkafogásokkal (tépés, ragasztás, vágás, színezés, festés, rajzolás, karcolás).

A megvalósítás módszerei: Az óvónő teremtsen kedvező feltételeket a rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, építéshez, konstruáláshoz, képalakításhoz, kézimunkához.

Ismerje meg az egyéni fejlettségi szintjüket. Keltse fel a vágyat az eszközökkel való tevékenységre. Biztosítsa az ábrázoló tevékenység során a gyermek térformai és színképzetének

alakulását, gazdagítását. Ismertesse meg a gyermeket egyszerű munkafogásokkal, technikákkal, anyagok és

eszközök használatával, gondozásával (pl. ceruzafogás). Teremtsen alkalmat mikro csoportos munkákra, amikor a gyermekek közösen

alkotnak. Segítségadásnál óvakodjék a sablonoktól, ügyeljen arra, hogy az egyéni kifejezés

jusson érvényre.

29

Adjon lehetőséget a térbeli építésre, hogy fejlődjön képzeletük, finom ujjmozgásuk, kezük és szemük koordinált használata, térbeli tájékozódásuk.

A használt szerszám, eszköz, anyag kiváló minőségű legyen. A használatos anyagokat, eszközöket a gyermekek elérjék, önállóan elvehessék. Az óvónő akkor adjon ötleteket, ha a gyermek igényli, vagy tovább fejlesztheti a

gyermek munkáját. Az óvónő buzdítson, dicsérjen, hívja fel a figyelmet egy – egy alkotásra. Fontos szabály, hogy a gyermekek az eszközöket ne vegyék a szájukba, ahonnan

elvették oda tegyék vissza. Szokják meg az asztal leterítését, a kézmosást. Az óvónő értékelésnél vegye figyelembe az életkort, milyen aktivitással dolgozik a

gyermek, a formák mennyire összefüggőek, tagoltak, milyen viszonyban vannak egymással.

Készítsenek játékhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, építéshez kellékeket, eszközöket, alkalmi ajándéktárgyakat.

Rajzoljanak emberalakot, tárgyakat, cselekményes jeleneteket elképzelés és megfigyelés alapján.

Fessenek különböző eszközökkel (ecset, bot, ujj stb.), maguk választott színekkel és meghatározott színekkel is.

Barkácsoljanak különböző lécekből. Készítsenek agyag kompozíciót, tárgyak lenyomataival, szurkálással, karcolással,

fonallal, textillel, papírlaptépéssel. Gyűjtsenek terméseket, rügyeket, leveleket, ágakat, kavicsokat stb., melyeket

összehasonlítanak, csoportosítanak, válogatnak tulajdonságaik szerint. Ismerjenek meg többféle technikát: vágás, tépés, hajtogatás, konstruálás, plasztikus

formák, bemélyítés, kerekítés, szövés, fonás, ragasztás, karcolás, applikálás, gyöngyfűzés, csuhézás, kötözés, gipsszel dolgozás, varrás, különböző papírokkal dolgozás. Az udvari lehetőségeket is használják ki (homok, tábla és kréta használata).

Legyen néhány alkalom, amikor a gyerekek a felnőttekkel közösen díszítenek, felújító vagy ünnepi célzattal.

Lehetőség szerint ismerkedjenek kézműves műhelyekkel, műemlékekkel, múzeumokkal, kiállításokkal, szép parkokkal, műalkotásokkal.

Ismerjék fel az irányokat térben, saját térben és a síkban. Fejlesszük a gyermekek soralakítási készségét tárgyakkal, bábokkal, táblán, papíron. Az óvónő készítse fel a gyermekeket az iskolai munkára, kéz – szem koordinációra, a

feladatvégzésre irányuló figyelemösszpontosítás képességére.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Szívesen fogja kezébe az eszközöket, örömmel alkot fantáziáját felhasználva. Biztonsággal használja az ábrázolás eszközeit. Képes az eszközöket önállóan elővenni, kezelni, tisztán tartani. Tud ajándék és játék tárgyakat készíteni. Képes személyeket, tárgyakat, egyszerű eseményeket felismerhetően megjeleníteni,

papíron megtervezni, elhelyezni. Igényli az ízléses díszítést maga körül. Szívesen tervez, egyre kevesebb segítséget igényel alkotás közben.

Eszköz igény:

30

Rajzolás: különböző vastagságú, méretű papír, jó minőségű színes ceruza, zsírkréta, kréta.Hajtogatás: hajtogató papír, ragasztó, ragasztószalag, Festéshez: temperafesték, gombfesték, vastag és vékony ecset, Agyagozáshoz: agyag, gyurma, só gyurma, Egyebek: fonal, textil, tű, gyöngy, cérna, olló, szövő keret, csuhé, ruhafesték (batikoláshoz), bőr, gyertya, gipsz, gyapjú, szög, kalapács, kés, tűzőgép, lyukasztó, kavicsok, természetben fellelhető növények, botok, termések

Mozgás, mozgásos játékok

Célja: - A gyermek természetes, harmonikus mozgásának, állóképességének, testi

képességeinek fejlesztése játékos formában.- Rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása. - Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Erősítse és egészítse ki a gondozás és egészséges élet-módra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítse a térben való tájékozódást, a helyzet felismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlődését úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgás-kedve. Feladatok:

1. A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. 2. A különböző szerezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleteinek

kielégítése érdekében. A láb terhelhetőségét, a láb izmainak fejlődését, megerősítését biztosító lábtorna és a helyes testtartás kialakító tartásjavító torna beépítése a mozgás anyagába.

3. Tánc, mozgáskultúra fejlesztése, néptánc elemeinek beépítése.

A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása: A tornának, játékos mozgásnak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül az óvónőnek óvodai nevelés mindennapjain lehetőséget kell biztosítani. A gyermekek nagymozgásos (járás, futás, kúszás, mászás, utánzás bemutatás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, ahol a tér mozgásfejlesztő eszközök állnak rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányítás alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére.A mozgásos tevékenységet, s azok eszközeit az óvónő mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezze.A tartásjavítást elősegítő gyakorlatanyagot rendszeresen végezve elérhető a helyes testtartás kialakítása és a megtartása minden testhelyzetben és a mindennapi élet mozgásaiban. 3 – 4 évesek: Az óvónő a gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjen meg a futásgyakorlattal (pl. futás - különböző irányban futás feladattal, különböző futásformák gyakorlása). Játszanak ugrásgyakorlatokat (pl. szökdelések, sorozatugrások). Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal.A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is (pl. csúszások, kúszások, mászások, bújások).

31

A gyermekek játszanak minél több egyensúlyozó játékot. Az óvónő alkalmazzon többféle kézi szert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek. Késztesse gyermekeket elvárható erőkifejtésre. Az óvónő mutassa meg a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportteremben legyen mozgásra késztető eszköz (pl. labda, szőnyeg, karika, különböző mozgásfejlesztő eszközök, tölcsér, hinta, mászóka, gördeszka stb.). Az óvónő ezeket az eszközöket cserélgesse a gyermekek érdeklődésének megfelelően. A játékos lábtornát egész évben folyamatosan végezzük.4 – 5 évesek: A gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly, de a szem –kéz, szem láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztés is kerüljön előtérbe. A szem-kéz, szem láb koordinációfejlesztést szolgálják a különböző célba dobójátékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés. Az egyensúlyérzékelés fejlesztésében a hinta, tölcsér, és az Ayres terápiás eszközök. Az irányított mozgásos játékban jelenjenek meg a futásgyakorlatok (pl. fussanak 3 - 4 akadályon át, fel- és lelépésekkel, átbújással, tárgyhordozással). Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat (pl. egy lábon, páros lábon szökdelés, felugrás 2 lábra, leugrás 2 lábra, helyből távolugró verseny). A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célba dobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt – terpeszállásból. Minél gyakrabban játszanak labdagyakorlatokat, annál jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. Az irányított mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat. (pl. csúszást, kúszást, mászást talajon és szereken). A talajtorna elemeként jelenjen meg a guruló – átforduló és a kézenállás előgyakorlata. Ebben a korban lehet elkezdeni módszeresen a játékos lábtornát. Célszerű a foglalkozásokhoz kapcsolni (ezzel kezdeni vagy befejezni) azért, hogy a gyermekek szervezetének fokozatos megterhelésében ne legyen törés. Fontos a játékosság, fokozatosság és változatosság elveinek betartása. A csoport-teremben legyen alkalma a gyermekeknek szabadidőben is ismételni a szervezett formákat megismert mozgáselemeket és szép mozgás gyakorlását elgondolásuk alapján. 5 – 6 – 7 évesek: Ebben a korban a gyermekek mozgása már harmonikus ritmusú és összerendezettebb. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételgetnek. Fontos az önálló feladatvégzés, bátorság, szabályok betartása. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, alakítás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése és a szabályjátékok gyakori alkalmazása. Az óvónő minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használjon különböző kézi szereket (pl. szalagot, labdákat, kendőket, babzsákot). A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek. Ismerjék meg fokozódó futást, a gyors futást, és a lassú futást. Végezzenek ugrásgyakorlatokat. Dobjanak 1 kezes, 2 kezes, alsó- és felső dobással célba. A gyermekek játszanak labdagyakorlatokat. Vezessék a labdát járás és futás közben. A gyerekek tudjanak párokban labdázni. Végezzenek támaszgyakorlatokat (pl. pókjárás, rákjárás, talicskázás). Ismételjék a talajtorna elemeit (pl. guruló-átfordulás, a test hossztengelye körüli gurulás). Egyensúlyozzanak padon járással, ezt fej – kar és lábmozgásokkal összekötve. Ebben a korban kibővül a játékos lábtorna gyakorlatanyaga járásokkal, kemény szerekkel végzett gyakorlatokkal. A gyermekek életkori sajátosságainak és a mezítlábas tornában szerzett jártasságuknak megfelelően sor versenyt iktassunk be. A csoportteremben legyen alkalma a gyermekeknek szabadidőben is ismételgetni a szervezett formában megismert mozgáselemeket (szőnyegen, labdával, tini kondival).

2. A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítése érdekében:

32

Az óvónő a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és délutáni udvari játék és séta során biztosítja. A mindennapi testedzés megalapozza azt az igény, hogy napi rendszeresen ismétlődő hatások együttesével eredményesen szolgálja a kötelező testnevelés, mozgásfoglalkozásokat. Ezért fontos, hogy a gyermekek aktívan részt vegyenek benne. A mindennapi testedzés: a kocogás, a futás mindhárom korosztálynak ajánlott. A futás mennyiségét a gyermekek szabadot határozzák meg. Irányított mozgásos foglalkozásokat mindhárom korosztálynak az óvónő heti 1 alkalommal szervezze meg különböző időkerettel. Az óvónő legyen tekintettel az évszakokra is. A gyermekek öltözete tegye lehetővé, hogy késő ősszel és kora tavasszal is szabad levegőn tornázhassanak. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését.

Tánc, mozgáskultúra fejlesztése, néptánc elemeinek beépítése: Néptánc: hetente egyszer 3 – 4 és az 5 – 6 – 7 éves korosztálynak zenés mozgásos tevékenységet szervezzünk, ahol a gyermekek a magyar népi kultúra zenéjére is mozoghatnak. Megismerkednek a magyar népzenekultúra zenei és szokás hagyományaival, ezen belül lakó helyük hagyományival. A mozgás anyagát gimnasztikai elemekből építse fel a pedagógus pl. kartartások, kar-, törzs-, térd és lábmozgások.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermek szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. A gyermek nagymozgása, finom mozgása, egyensúlyérzéke, összerendezett Ismeri a vezényszavakat, azok szerint cselekszik. Ismeri az irányokat, tud térben tájékozódni. Helyes testtartással áll. Betartja a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok szabályait, akkor is, ha

önállóan kezdeményez. Tud ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Képes egyensúlyozni egy lábon. Szeret futni, képes 50 – 100 métert kocogni. Tud helyben labdát pattogtatni, dobni, gurítani, megfogni, célozni. Tud egy és két lábon is szökdelni. Átugorik kisebb akadályokat. Rövid ideig képes álló helyzetben maradni. Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő.

Tud rollerezni és biciklizni Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja Igényli a mindennapos mozgást

Eszközszükséglet: tornakarikák, szalagok, labdák, ugrózsámolyok, tornaszőnyeg (szivacs) Vesco eszközök, bordásfal, kockák, mászókák, Ayres eszközök, székek, asztalok, padok, kötelek,

A külső világ tevékeny megismerése

33

Ismerkedés a természet és az emberek világávalMatematikai és a környezeti nevelés megvalósítása.

A külső világ tevékeny megismerésének a célja, hogy a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rácsodálkozhasson a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje értékeinket. A természetet szerető és védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása.

Feladatok:, A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson

az óvónő gyermekeknek változatos tevékenységet, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. 15. -A környezeti nevelés, akárcsak az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelés egészét, jelen van a tevékenységi formák mindegyikénél.

A környezeti nevelés igazi színtere a természet. A legsokoldalúbb hatások, a legmélyebb töltésű élmények a természetben érik a gyermeket.

A természetbarát életmódod nem lehet elég korán elkezdeni. Mindennapi tevékenységeink során a természetszerető, környezetre figyelő magatartásra neveljük a gyermeket.

A játékot, az anyanyelvet, a kommunikációt és a művészeteket, a külső és belső világ tevékeny megismerését, a testnevelést, az attitűdök formálását és a kiszélesített értelembe vett tanulást használják fel céljaink eléréséhez.

Cél: Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre. A felfedés örömének érzékeltetése. Tapasztalatok szereztetése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeiről,

megfelelő tájékozottsági szint kialakítása a gyermek saját környezetében. A szerzett tapasztalatok, ismeretek, élmények szempontok alapján történő rend-

szerezésének megtanítása. A környezet jelenségeinek, tárgyainak, tulajdonságainak mennyiségi viszonyainak,

formáinak rendszerezése. Összefüggések megláttatása. A valóság objektív bemutatása. Időképesség fejlesztése. Pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezethet.

Feladatunk: Megfelelő helyet, időt, tevékenységet, eszközt biztosítania sokoldalú tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel kialakításához szükséges feltételek megszerzéséhez.

Tartalom: Megismerési módszerek alapozása. Tapasztalatszerzés a környezetről. Minden környezeti nevelési helyzethez megpróbáljuk megtalálni a matematikai,

irodalmi, ének, mozgás és a vizuális nevelés, fejlesztés lehetőségét.

34

1.Természeti környezet: Élettelen természet anyagai, változásai (időjárás, évszakok) természetvédelmi

teendők, tevékenységek évszakok szerint. Élő természeti elemei: növények, állatok tulajdonságai, életmódjuk, környezetük. Az ember testrészei, érzékszervei, külső tulajdonságai. Tárgyak, személyek összehasonlítása. Tárgyak válogatása szabadon vagy adott szempontok szerint. Tárgyak, építmények méreteinek összehasonlítása

összemérés, összehasonlítás, különbségek felfedezése (hosszabb – rövidebb, magas – alacsony stb.) azonosságok felfedezése (ugyanolyan hosszú, magas stb.) sorba rendezés mennyiségi tulajdonságaik szerint (tőszámok, sorszámok) sorba rendezés egyéb szempontok szerint, halmazok elemeinek meg és leszámolása (több, kevesebb, ugyanannyi) halmazok keletkezése (hozzátevés, elvétel, egyenlővé tétel) halmazok elemeinek megszámlálása (tízes számkörben) soralkotás, sorváltások, balról jobbra, föntről lefelé, igaz – hamis állítások eldöntése, történetek alkotása képekről a mennyiségek figyelembevételével.

2. Emberi környezet A család, a család élete, családtagok. Foglalkozások a családban. A család életmódja. Családtagok neve. A gyermek saját neve, címe, életkora.

3. Az óvoda és környezete A felnőtt munkája és a gyerekek tevékenysége. Az óvoda épülete, közintézmények a környéken. Az emberek munkája az egyes munkahelyeken. (orvos, boltos, fodrász, buszsofőr stb.) Eszközök, felszerelések ismerete egyes munkahelyeken.

4. Tulajdonságok (formák, színek, méretek) vizsgálata

5. Közlekedés a faluban A közlekedés eszközei, lehetőségei. Közlekedés szabályai. Városi forgalom megismertetése (pl. jelzőlámpa) Utazás autóbusszal, esetleg vonattal → utazás szabályai. Gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai.

6. Geometriai tulajdonságok megfigyelése: Építés szabadon, Építmények lemásolása, Építés rajz alapján, Síkbeli építések síkmértani formákban, Elemek összehasonlítása, válogatása geometriai tulajdonságok alapján.

7. Irányok, arányok megfigyelése

35

Bal – jobb, Alá – fölé, Mellé – közé – elé – mögé stb.

8. Helyviszonylatokat kifejező névutók gyakorlása Egyenes – görbe, Álló – fekvő, Eleje – közepe – vége, első – utolsó, Fenn – lenn, felső – középső – alsó.

Értékelés: folyamatos megfigyelés alapján. Kérdésekre adott válaszok helyessége. Megértette – e a feladatot? Elvégezte – e a munkát? Igényli – e a segítséget vagy önálló? Mennyi időre van szüksége a feladat elvégzéséhez? Milyen a megoldás minősége?

Feltételek, eszközszükségletek: A Minimat eszközei, gyurma, gyöngy, dobókocka, Lego, építőkocka, kártyák, dominók, termések (dió, mogyoró, gesztenye, falevél stb.), kavicsok, játékok, szalagok, fonalak stb., színezők, mesekönyvek, képeskönyvek, játékos feladatokat tartalmazó füzetek, logikai játékok, kirakók, puzzle, társasjátékok, képességfejlesztők.

Fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére Tudja a személyi adatait (név, lakcím, szülők, testvérek neve, foglalkozása) Összehasonlít mennyiséget (több – kevesebb – ugyanannyi, hosszabb – rövidebb stb.) Alkot megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről.

Tudja a le és megszámolást 10-es számkörben. Megnevez térbeli állások helyzetének irányait (jobb-bal, előtt, mögött, fölött, alatt stb.) Válogat alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket különböző szempontok szerint. Másol alakzatokat síkban és térben. Szétválogatja a síkbeli alakzatokat tulajdonságaik szerint (kör – négyzet – téglalap –

háromszög) Ismeri a térbeli alakzatok közül a gömböt, a kockát, a téglatestet. Megnevezi a saját testrészeit, érzékszerveit. Tudja az évszakok nevét, jellemzőit, napok nevét, sorrendjét és a napszakokat. Ismer néhány környezetében lévő épület funkcióját. Megnevezi a közlekedés eszközeit, néhány alapvető szabályát (jelzőlámpák színeinek

jelentése, gyalogos átkelőhely stb.) Ismeri a színeket, a színárnyalatokat (sötét, világos) Főbb csoportokba helyezi az élőlényeket (ember – állat – növény) Tud alapvető növény és állatgondozási műveletekről. Részt vesz elemi természetvédelmi tevékenységben (élőlények óvása) Jól használja a megismert kifejezéseket.

36

VIII/3. Munka jellegű tevékenységek

Célja: A munka iránti tisztelet és az eredmény megbecsülésének megalapozása. A gyermek örüljön az elért eredménynek. Tisztelje, becsülje a munkát elvégző felnőttet, gyermeket. Szerezzen tapasztalatokat, ismereteket. Fejlődjön értelmi képességük is. Lelje örömét a munkában és az eredményében.

Feladat: A belső fegyelem, kötelességvállalás kialakítása. Felelősségtudat, felelősségérzet kialakítása. Ismeretek, tapasztalatok, készségek szerzése munka közben. Eszközök, szerszámok célszerű használatának megtanulása. A munkafolyamat megtervezése, megszervezése. Fejlődjön együttműködési képességük, kitartásuk, feladattudatuk, figyelem

összpontosításuk.

A megvalósítás módszerei: Az óvónő nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremtsen a gazdag, változatos feladatok

elvégzésére. Az óvónő tanítsa meg a gyermeket a feladatok elvégzésének szükségességére. Bízzon olyan munkát a gyermekre, amelyet megerőltetés nélkül képes elvégezni. Az

óvónő teremtsen munkalehetőséget. Az óvónő segítsen, ha kell, de sohase végezze el a gyermek helyett, ne csinálja újra az

elvégzett feladatot előttük. Ismertesse meg az adott munka eszközeit, használatát, célszerű munkafogásokat, az

elvégzés logikus sorrendjét. Mutassa meg az ellenőrzés módját, az eszközök rendbetartását.

Törekedjen a tényleges aktivitásra. Fokozatosan növelje és nehezítse a munkaformákat.

Alakítsa ki a munkakészséget és szokásokat, szabályokat.

A gyermekek képességüknek megfelelő munkát végezzenek, folyamatosan és állandóan, tempójuknak megfelelően.

A munka soha ne legyen büntetés! Az óvónő hívja fel a szülők figyelmét a munka fontosságára (családi munka)

1. Naposság: Közösségi megbízatás, melyet 4 éves kortól lehet bevezetni. Az óvónő ismertesse, a gyermekekkel mi szerint választja ki a naposokat, melyet a

napostáblán egy nappal korábban jelez. A naposok között az óvónő ossza meg a feladatokat. A lemaradó napost segítsék

társai. Az óvónő mindig konkrétan értékeljen, vonja be a gyermekeket is.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Önállóan felteszi és leszedi az asztalterítőt, étkezési eszközöket. Esztétikusan elrendezi az asztalt. Összesöpri a morzsákat. A termet szükség szerint átrendezi.

37

Segít a foglalkozási eszközök kiosztásában.

2. Alkalomszerű munkák: A munkák egy része ismétlődik másik része esetleges. Az óvónő mutassa meg, magyarázza el a feladatot.

Kezdetben önkéntes alapon vonja be a gyermekeket a munkába. Az óvónő adjon sok megbízást, gondoljon a mozgékony, nehezen koncentráló, passzív

gyermekekre. Tervezzen közösen végezhető munkákat. Adjon feladatokat egyes gyermekeknek és csoportoknak. Szerezzenek jártasságot minél többféle munkában. Kérje ki a gyermekek ötleteit.

Feladat lehet: A környezet rendjének biztosítása. Segítés egymásnak, a kisebbeknek. Ajándékkészítés, egyéb megbízatás stb.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Szívesen segít a csoport díszítésében, rendjének kialakításában. Közösen készít díszeket, ajándékokat. Örömmel teljesíti a megbízatásokat. Részt vesz a magvak, termések gyűjtésében. Ügyel a tisztaságra az óvoda környékén is. Segít a játékszerek tisztításában, babaruhák mosásában.

3. Növény és állat gondozás, környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák: A teremben és kertben végzett feladatok: csíráztatás, rügyeztetés, veteményes kert gondozása, fű gereblyézése, falevelek és a szemét összegyűjtése, komposztálása, seprés, hólapátolás, élősarok öntözése, átültetése, föld lazítása. Szelektív hulladékgyűjtés elsajátítása.

Az óvónő biztosítson sokféle munka lehetőséget. Teremtsen lehetőséget a megfigyelésre (pl. a növények gondozási igénye) Hívja fel a gyermekek figyelmét a változásokra, hogy mit miért, hogyan csinál. Gyűjtsenek a gyermekek magokat, terméseket, hajtásokat. Az óvónő biztosítson a gyermek méretének megfelelő szerszámokat. Madáretetőhöz magokat

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: Megfigyeli, megismeri a növények jellemzőit. Tudja a növények nevét, színét, nagyságát, formáját. Látja a munka eredményét (pl. szüreteléskor) Fejlődik a figyelme, tapasztalatot szerez. Részt vesz a vetésben, ültetésben, kapálásban, öntözésben és a betakarításban. Megtapasztalja a növények gondozásának eredményét (termés) Télen gondoskodik a madarakról Szelektíven gyűjti a hulladékot

Eszközszükséglet:- kerti szerszámok, öntözőkanna.

IX. Óvodánk ünnepei

38

Az ünnepeket a mindennapok sorából az előkészület és a rendkívüliség emeli ki. A felkészülést az óvoda életének természetes menetébe kell beilleszteni.

1. Ünnepek, ünnepélyek az óvodában :- Mikulás- Karácsony- Farsang- Húsvét- Anyák napja- Gyermeknap- Évzáró2. Nemzeti megemlékezésünk az iskolával közösen

- Március 15. A nagycsoportos óvodások tevékeny részvétele az ünnepélyen.

3. A csoport ünnepei Kedves ünnepünk és minden gyermek számára várt ünnep a születésnapja, ahol csak őt ünnepeljük „mi” a csoport tagjai valamennyien. (Hagyományai vannak ennek az ünnepnek az óvodánkban.)

4. Falu ünnepei: A falu hagyományőrző tevékenységein való lehetőleg aktív részvétel.- szüreti felvonulás- falunap- Márton-nap

Feladatok

- Az ünnephez méltó magatartás megismertetése, gyakorlása.

- Szeretetteljes légkör kialakulása.

- Ajándékkészítés, ajándékozás örömének átélése.

- A néphagyományok és népszokások segítségével környezettudatos szemléletmód kialakítása.

- A néphagyományok ápolásával a kötődés a magyar nemzeti értékek iránti szeretet kialakítása, a közvetlen környezet szeretetén keresztül a nemzethez tartozás érzésének ápolása.

- Közös élményeken, közös tevékenységeken alapuló társas kapcsolatok kialakítása.

Az ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések megszervezése a csoport óvodapedagógusainak a feladata

Ellenőrzési, értékelési szempontok

Alapelv:

39

Az intézmény vezetőjének és a vezető óvónőnek tájékozódó jellegű látogatása a csoportban folyó munkáról.

Megbeszélések, véleményegyeztetések. A segítségnyújtás ösztönző és tárgyilagos.

Szempontjai:

Oktató – nevelőmunka színvonala. Továbbképzéseken való részvétel. Eredményes pályázatok. Vállalt megbízatások teljesítése. Adminisztrációs tevékenységek pontos, folyamatos elvégzése.

Eszközszükséglet a helyi óvodai program megvalósításához

Csoportszoba 2 2

Tornaszoba 1 1

Logopédiai foglalkoztató 1 0

Egyéni fejlesztőszoba - 1

Játszóudvar 1 1

Óvodavezetői iroda 1 1

Óvodavezető-helyettesi iroda 1 -

Gazdasági vezetői (óvodatitkári) iroda 1 0

Nevelőtestületi szoba 1 1

Orvosi szoba 1 0

Gyermeköltöző 2 2

Gyermekmosdó, WC 2 2

Felnőtt öltöző 1 1

Elkülönítő szoba 1 1

Melegítőkonyha 1 1

Tálaló-mosogató, ezen belül étkező 1 1

Felnőttmosdó 1 2

Felnőtt-WC 1 2

Mosléktároló 1 1

Raktár 1 2

Szertár 1 1

40

Helyiségeink bútorzata és egyéb berendezési tárgyaink

Helyiség megnevezése Előírás Tényleges állapotÓvodai fektető 50 45Gyermekszék 50 50

Gyermekasztal Gyermeklétszám figyelembevételével (10) 9

Fényvédő függöny Ablakonként 1 Összesen: 9 3

Szőnyeg Csoportszoba egyötödének lefedése (3) Csoportonként 3

Játéktartó szekrény vagy polc Csoportonként 2 Csoportonként 2

Fektető-tároló Csoportonként 1 Csoportonként 1Élősarok-állvány Csoportonként 1 Csoportonként 1Hőmérő 2 2Óvodapedagógusi asztal 2 0Felnőttszék 7 8Eszköz-előkészítő asztal 2 2Textiltároló szekrény 2 2Edény-és evőeszköztároló szekrény 2  

Szeméttartó 2 2Tornaszobában:    Tornapad 2 2Tornaszőnyeg 1 2Bordásfal 2 1Óvodai többfunkciós mászókészlet 1 2

Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

3 gyerek egyidejű foglalkoztatásához 200

Logopédiai foglalkoztató:

Tükör 1 1Asztal 1 1Szék 2 4Szőnyeg 1 1

Játszóudvar:

Kerti asztal 2 3Kerti pad 4 0Babaház 1 1

41

Udvari homokozó 1 1Takaróháló 1 0Mozgást fejlesztő eszközök   15

óvodavezetői iroda:

íróasztal és szék l-l l-lTárgyalóasztal 1 0Szék 2 2Telefon 1 1Könyvszekrény 1 1Iratszekrény 1 1Lemezszekrény 1 1Számítógépasztal és szék l-l l-lTelefon 1 1Fax 1 1Számítógép, nyomtató 1 2

Nevelőtestületi szoba:

Asztal 3 2 (nincs többre szükség)Szék 3 3Könyvtári dokumentum 500 500Könyvszekrény 2 2Tükör 1 1Mosdókagyló 1 1

Orvosi szoba

Orvosi szoba:Berendezése, felszerelése a 26/ 1997 (IX. 3.) NM-rendelet szerint

nincs, mert az épület mellet van közvetlenül a védőnői és orvosi rendelő

Gyermeköltöző

Öltözőszekrény Gyerekenként 1 50

Gyermekmosdó, WC:

Gyermekmosdó, WC: 2 2

Törölközőtartó Csoportonként a gyereklétszámnak megfelelő

42

megfelelőenFalitükör Csoportonként 3 1db.Hőmérő Csoportonként 1 1Fogmosópohár-tartó Csoportonként 1 2

Tisztálkodási és egyéb felszereléseink

Tisztálkodási és egyéb felszerelések megnevezése Előírás Tényleges állapot

Fésű, fogkefe, fogmosópohár Gyerekenként l-l Gyerekenként l-l

Ruhakefe, körömkefe, szappantartó 7 megfelelő

Fésűtartó Csoportonként 1 Csoportonként 1

Törölköző Felnőtt- és gyereklétszám szerint megfelelő

Abrosz Asztalonként 3 megfelelőTakaró 50 0Ágyneműhuzat, lepedő 50 0

Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközeink

Az eszközök megnevezése Előírás Tényleges állapot

Szennyesruha-tároló 1 1Mosottruha-tároló 1 1Mosógép+centrifuga 1 1Vasaló 1 1Vasalóállvány 1 0Szárítóállvány 1 1Takarítóeszközök 1 1Ásó, kapa, gereblye, locsoló l-l l-lHütőgép 1 2Porszívó 1 2

Nevelőmunkát segítő játékaink és egyéb eszközeink

A játékok és játékeszközök megnevezése Előírás Tényleges állapot

Különféle játékformák eszközei

Csoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

megfelelő

43

Mozgásfejlesztő eszközökCsoportonként a gyermeklétszámnak megfelelően

megfelelő

Ének, zene, énekes játék eszközei

Csoportonként a gyermeklétszámnak megfelelően

megfelelő

Anyanyelv és kommunikáció fejlesztéséhez

Csoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

megfelelő

Értelmi képességeket fejlesztő

Csoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

megfelelő

Ábrázolótevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök

Csoportonként a gyereklétszámnak megfelelően

megfelelő

Természeti, emberi, tárgyi környezet megismerését segítő eszközök, anyagok

Csoportonként a gyereklétszámnak megfelelően

megfelelő

Munka jellegű tevékenységek eszközei

Csoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

megfelelő

Videó 1 1Televízió 1 1Magnetofon 2 3Diavetítő 1 1Vetítővászon 1 1Hangszer (pedagógusoknak) 1 7

Hangszer (gyerekeknek)Csoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

megfelelő

Egyéni fejlesztést szolgálóCsoportonként a gyerekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

megfelelő

Egészség- és munkavédelmi eszközeink

Az eszköz megnevezése Előírás Tényleges állapot

Étel-mintavételi készlet 1 1Mentőláda 1 1Gyógyszerszekrény 1 1Munkaruha Törvény alapján megfelelő

44

Védőruha Törvény alapján megfelelőTűzoltó készülék Törvény alapján megfelelő

Felhasznált irodalom:1. Majorossy Judit: Együtt az első osztályban2. Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium.3. Kudarc nélkül az iskolában.4. Pszichológiától pedagógiáig. 5. Zilahi Józsefné: Magyar népi mondókagyűjtemény.6. Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játékok.7. Villányi Györgyné: Játék a matematika?8. Kriston – Ruzsonyi: Mozgásos játékok könyve.9. dr. Bucherna Nándorné: Néphagyományőrzés az óvodában.10. dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában.11. Szentesné Nagy Éva: Hagyományok lépésről lépésre.12. Hűvös Éva: Megkondul a harang az óvodában. 13. Óvodai nevelés országos alapprogramja 1996.14. Forray Katalin: Ének az óvodában.15. Tevékenységközpontú óvodai program MOP.16. Az óvodai nevelés programja 1989. 17. Napról – napra a mi kalendáriumunk. 18. Varanka Zoltánné: Az óvodai nevelés és tanulás a csoportnaplóban.

(Tevékenységek, képességfejlesztő tervek)19. dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr.: Mesélő természet.20. Szepesi Attila: Kalendárium.21. Miből lesz a cserebogár.

Záradék

A Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Sióagárdi Tagóvodájának nevelőtestülete 2015. szeptember 9 -i nevelőtestületi értekezletén, ahol 4 fő vett részt. A jelenlévők meghallgatták, majd döntési jogukkal élve 100%-os szavazatukkal elfogadták az Óvoda Pedagógiai Programját, melyet a hatályos jogszabályoknak megfelelőn módosított az óvoda nevelőtestülete és vezetése.

Sióagárd, 2015. Szeptember 9.

Horváth Andrea tagóvoda-vezető

45

A jegyzőkönyv hiteléül:

Melléklet:1 db jelenléti ív másolat

46

Nevelőtestületi értekezlet aHelyi Óvodai Pedagógiai Program módosításárólSióagárd, 2015. 09. 09.

Jelenléti ív

Bézsenyi Dóra Mónika Óvodapedagógus……………………………………………………

Nagy Istvánné Óvodapedagógus………………………………………………………………

Lechner Péterné Óvodapedagógus……………………………………………………………

Horváth Andrea Tagintézmény-vezető ………………………………………………………

Sióagárd, 2015.szeptember 9.

47

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi NapköziSióagárdi Tagóvodájának Szülői Szervezete azÓvoda Nevelési Programjának módosításról.

A Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Sióagárdi Tagóvodájának Szülői Szervezete meghallgatta és elfogadja az Óvoda Pedagógiai Programjának a módosításait. A Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Sióagárdi Tagóvodájának Szülői Szervezete támogatja az Óvoda Pedagógiai Programját.

…………………………………….Szülői Szervezet Vezetője

Sióagárd,2013, szeptember 9.

48

A Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi

Sióagárdi Tagóvodájának Szülői Szervezete azÓvoda Nevelési Programjának módosításról

Jelenléti Ív

……………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………

Sióagárd, 2015. szeptember 9.

49

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi

GYERMEKKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kölesd 2015.

TARTALOMJEGYZÉK

Hitvallásunk a minőségi munkáról 2.Küldetésnyilatkozat 4.I Az óvoda jellemző adatai_________________________________________ 6.

1. Óvoda személyi feltételei______________________________________ 6.2. Óvoda tárgyi feltételei_________________________________________ 6.

II Az óvodai nevelés célja___________________________________________ 8

50

III Az óvoda feladata_______________________________________________ 8.1. Egészséges életmód alakítása___________________________________ 8.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció_____________________________ 13.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, az anyanyelv fejlesztés____ 16.

IV Az óvodai élet tevékenységformái__________________________________ 19.V Játék__________________________________________________________ 19.

1. Vers, mese__________________________________________________ 22.2. Rajzolás, mintázás, kézimunka__________________________________ 23.3. Ének, zene, tánc______________________________________________ 24.4. Mozgás____________________________________________________ 26.5. Külső világ tevékeny megismerése_______________________________ 27.

5.1. a környezet védelme, a környezettudatos nevelés_______________ 28.5.2. környezet téri, formai, mennyiségi megismerése_______________ 30.5.3. munka jellegű tevékenységek______________________________ 31.

6. Tanulás____________________________________________________ 34.VI Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei___________________ 36.VII Az óvoda kapcsolatai__________________________________________ 40.VIII Az óvoda sajátos feladatai______________________________________ 43.

1. Gyermekvédelem____________________________________________ 43.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése________________ 44.3. Óvodai fejlesztő program______________________________________ 45.4. Óvoda szolgáltatásai__________________________________________ 46.

IX Az ellenőrzés és értékelés rendszere________________________________ 47.1. Az óvoda irányítási, nevelési felépítése___________________________ 47.2. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és

értékelése___________________________________________________ 47.3. Az óvodai nevelési programunk értékelése_________________________ 49.

X Az óvodába és az iskolába lépés feltételei____________________________ 50.1. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése____________________ 50.2. Az iskolába lépés feltétele______________________________________ 50.

XI Az óvodavezetés szerkezete és a vezetők közti munkamegosztás__________ 52.XII A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzéke__________________________________ 55.

HITVALLÁSUNK A MINŐSÉGI MUNKÁRÓL

A minőség a partnerek tágan értelmezett igényeinek kiszolgálását, a szolgáltatást végzők elkötelezettségét, a folyamatos újra értelmezést és javítást foglalja magában.

Célunk a minőség biztosítás terén nem kell több legyen, de kevesebb sem, minthogy azt tegyük, amit a nevelési programunkban leírtunk.

51

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a gyermek igénye alapján készítettük el a helyi Nevelési Programunkat, figyelembe véve a nevelési partnereink óvodai neveléssel szemben támasztott elvárásait.

A nevelő igénye a nevelőmunkát segítő, jól alkalmazható nevelési program

A minőségbiztosítás magában foglalja az értékelést. Feladatunk a Nevelési Program folyamatos elemzése, beválásának felülvizsgálása, kiegészítése.

A minőségbiztosítás folyamat jellegű és soha nincs vége.

Saját minőségfogalmat kell megalkotni a megismert igények alapján, figyelembe véve, hogy az igények, elvárások eltérő gyorsasággal fejlődnek.

A minőségbiztosítás lassú és hosszú folyamat, nincsenek látványos, gyors eredmények. A minőségbiztosításban nincs kudarc, csak el nem ért eredmények. A minőség biztosítást nem lehet rosszul végezni, csak folyamatosan javítani, jobbítani kell.

Az óvoda működésének javítása érdekében feladatokat vállal a nevelőtestület, amelyeket a Küldetésnyilatkozatban fogalmazunk meg.A Küldetésnyilatkozat a helyi minőségfogalom sűrített, felhívó jellegű, tömör megfogalmazása. A helyi minőségfogalom kialakítása a partneri igények elemzését és rangsorolását követő kompromisszumok eredménye.A minőséget az óvoda meglévő és vállalt alapértékeihez igazítottan határozzuk meg.

Óvodánk általános alapértékei - gyermekközpontúság- nevelésközpontúság- életkori sajátosságokhoz igazodó tanulás- differenciált fejlesztés- a játék kiemelt szerepe- tevékenységekre épülő nevelési – tanulási folyamat- a gyermek testi- lelki szükségleteinek maximális figyelembe vétele- érzelmi alapokon nyugvó óvodai élet- teljesítmény kényszertől mentes fejlesztés- esztétikus, harmonikus, tiszta környezet biztosítása- a gyermeki fejlődés – fejlesztés egyénhez igazodó megvalósulásának

elősegítése

52

- a kooperáció vagy együttműködési képesség fejlesztése, toleráns viselkedési formák elsajátítása

- a pedagógusok önállóságának biztosítása- néphagyományőrzés- egészséges életmódra nevelés- környezetvédelem, környezettudatos nevelés- kommunikáció kiemelt feladatai- hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése- Integrációs program a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

esélyegyenlőségének megteremtése érdekében- önállóságra nevelés az öntevékenység biztosításával- a helyi környezet értékeinek, hagyományainak megismertetése,

megszerettetése, stb.

Vállalt értékeink- családokkal való nyitottabb és szorosabb együttműködés kialakítása- minden gyermek általános gondozottságának javítása- sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- felzárkóztatáshoz szükséges szakember biztosítása

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A Kölesdi Közös Óvoda Pedagógiai Programjának értékei

Óvodai nevelésünk az óvodába lépéstől az iskolai tanulás megkezdéséig a gyermekek harmonikus fejlődését szolgálja.

53

Nevelőmunkánkat a gyermek korából és fejlettségéből adódó igényei alapján végezzük, figyelembe véve a szülők elégedettségét, és további partnereink elvárásait.Több éves múltra tekint vissza az érzelmi alapokon nyugvó óvodai élet szervezése, a gyermekek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése, a gyermekközpontú nevelési módszerek megváltoztatása, a tőlünk telhető iskolára való maximális felkészítés.Kiemelten kezeljük a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az „Egészséget testestben és lélekben” elvet kívánjuk érvényesíteni.Az óvodás gyermek fő tevékenysége a játék, mely színteret ad a nevelési feladatok, a képességfejlesztés feladatainak megvalósításához, a gyermekek ismereteinek gyarapításához.Nevelési folyamatunk a gyermeki tevékenységre épül, amely az egyéni fejlődés ütemének megfelelő, teljesítménykényszertől mentes fejlesztést tesz lehetővé.Jó hangulatú, empátiás készséggel rendelkező közösséget nevelünk, amelyben képes a gyermek az együttműködésre, a toleráns viselkedésre.Bátran megnyilatkozik társai és a felnőttek körében, kommunikációs készsége megfelel korának.Az öntevékenység biztosításával önállóságra nevelünk, segítjük az önbecsülésük kialakulását. Megteremtjük a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségét.

2007/2008. nevelési évben elkészült óvodánk Integrációs Programja, melyben célul tűztük ki, hogy:- a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek már három éves

korukban kerüljenek be az óvodába,- a program folyamán legyen biztosítva az esélyegyenlőség, érvényesüljön az

egyenlő bánásmód elve, ennek megfelelően csökkenjenek a családi háttérből és az egyéni képességekből eredő különbségek,

- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének érdekében tudatos és eredményes pedagógiai munkát végzünk,

- a család és az óvoda között egy működő és szoros partnerkapcsolatot építsünk ki,

- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának, szocializációjának segítségével, hiányosságainak pótlásával segítséget nyújthatunk az iskolába lépésben.

Mindezekhez esztétikus, harmonikus, tiszta, gyermekbarát környezet áll rendelkezésünkre.Megismertetjük, megszerettetjük és megbecsüljük a helyi környezet értékeit. A hagyományokat megőrizzük, az óvoda hagyományait ápoljuk. Védjük a környezetünket. Megismertetjük a szelektív hulladékgyűjtés lényegét, környezetmegőrzés fontosságát.Integráltan végezzük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését, felzárkóztatását.

54

A kreatív megvalósítást a pedagógusok önállósága és módszerbeli szabadsága biztosítja.Nevelőmunkánk még színesebbé, hatékonyabbá tétele érdekében óvodánk értékeinek bővítését tervezzük és vállaljuk.Tervezzük a családokkal való nyitottabb és szorosabb együttműködést, minden gyermek általános gondozottságának javítását, és a komplex esztétikai nevelés elmélyítését.Felvállaljuk intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését.Biztosítjuk a felzárkóztatáshoz szükséges szakembert.A szakértői véleményben meghatározott rehabilitációs foglalkozásokat a törvényben meghatározott módon óvodánkban megszervezzük. Heti rendszerességgel vesznek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai rehabilitációs és logopédiai foglalkozásokon. A logopédust és a gyógypedagógust óvodánk minden nevelési évben megbízási szerződéssel foglalkoztatja, minden nevelési év szeptember hónapjától május 31-ig. Az ellátáshoz hozzátartozik, hogy kötelező jelleggel részt vesznek az óvodapedagógus által kezdeményezett napi foglalkozásokon. A fejlesztési területek meghatározása segítséget nyújt a mindennapos óvodai nevelőmunka megtervezéséhez, mely az óvodapedagógusoknak kötelező jelleggel beépül a gyermekcsoport nevelési-fejlesztési tervébe.2009. februárjában egyik óvodapedagógusunk gyógytestnevelés szakvizsgát tett és van egy konduktor-tanítóiképesítéssel rendelkező kollégánk. A gyógytestnevelésben részesülő gyermekek névjegyzékét minden év május 15-ig beszerezzük a gyermekorvostól. Részükre csoportos foglalkozásokat szervezünk heti két alkalommal.

I. Az óvoda jellemző adatai

Az intézmény neve, címe, típusa

Az intézmény neve: Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi

55

Székhelye: Kölesd, Dózsa u. 3.Az intézmény típusa: ÓvodaGyermekcsoportjainak száma: 3

Az intézmény alapítója, fenntartója, jogállása

Az intézmény alapítója és fenntartója: Kölesdi Közös Óvodafenntartó TársulásCíme: 7052 Kölesd, Kossuth tér 2.Az intézmény önálló bérgazdálkodással felruházott, önálló költségvetési szerv.Munkáltatói jogkört az óvoda vezetője gyakorolja.Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Kölesdi Közös Óvodafenntartó Társulás látja el.Címe: 7052 Kölesd, Kossuth tér. 2.Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata:

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi

7052 Kölesd, Dózsa utca 3.

1. Az óvoda személyi feltételei

Az óvoda személyi feltételei az alapító okiratban meghatározottak szerint a feladatok ellátásához elégségesek. Dolgozóink:

- 5 fő óvodapedagógus, ebből 1 fő vezető- 1 fő pedagógiai asszisztens- 1 fő óvodatitkár-gazdasági ügyintéző- 3 fő dajka- Karbantartási munkákat az önkormányzat alkalmazásában állók

látják el.

2. Az óvoda tárgyi feltételei

Az alapprogramban meghatározottak szerint az „óvoda épületét, udvarát, kertjét oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteinek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás-és játékigényük kielégítését és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az óvoda tárgyi környezete

56

egyidejűleg – a mindenkori előírásokkal összhangban – biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak.”

Óvodánk 3162 m2 alapterületen fekszik. Ebből az udvarrész 1859 m2 a főépület 200 m2. Az épületben két csoportszoba kapott helyet, melyet 42 m2 illetve 54 m2 alapterületűek. Mindegyik gyermekcsoporthoz tartozik öltöző, és mosdó, melyeket 2002-ben sikerült felújítani, és minden igényt kielégítően felszerelni (folyékony szappantartók, papírtörlő tartók stb.) Mindkét mosdó biztosítja a gyermekek igényes feltételeit.Az épületben kapott helyet 42,5 m2 tornaszoba, mely több funkciót is betölt. A testnevelés foglalkozásoknak helyet adó jól felszerelt helyiségben mód van a tv- és videózásra, zenehallgatásra, és a logopédiai valamint a néptánc foglalkozások megtartására, stb. Fontos szerepe van más településről óvodánkba járó gyermekek foglalkoztatására a délutáni haza utazást megelőző időben.Ebben az épületben található a vezetői iroda, mely a nevelői szoba funkcióját is betölti, a felnőtt öltöző, melegítő konyha, közlekedő, és felnőtt mosdó.A fenti épületben kapott helyet, a mindenkori nagycsoportunk, hiszen ők önállóbbak, és az önálló épületben egy 42 m2 csoportszobához kapcsolódó mosdó- és öltözővel rendelkeznek. Itt található még intézményünk egészségügyi szobája, ahol mód van a napközben megbetegedett gyermek elkülönítésére, míg a szülő nem tudja megoldani a gyermek elvitelét.Óvodánk régi, de felújított épület, melyet folyamatosan szépítünk, újítunk, lehetőségeinkhez mérten karban tartunk. Így meglévő helyiségeink világosak, esztétikusan berendezettek, jól felszereltek, melyet a fenntartó és a szülők segítségével sikerült elérnünk.Intézményünk jó komfort fokozatú, hiszen hideg-meleg víz, gáz és vegyes tüzelés, telefon fax, fénymásoló, számítógép, internet – minden megtalálható.A játéktevékenységhez szükséges eszközöket nagyrészt a szülők közössége biztosítja, de rendszeresen pályázunk, és pályamunkáink többnyire sikeresek. 2007 óta rendszeresen nyerünk az Integrációs Pályázati Rendszerben, melynek segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak enyhítését próbáljuk enyhíteni.Játékudvarunk modern, jól felszerelt, a gyerekeknek lehetőségük van több játékeszköz közül választania, és minden gyermek megtalálja érdeklődésének, korának, fejlettségének megfelelő tevékenységet.

II. Az óvoda nevelési célja

Cél:

Az óvodába járó gyermek biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjen, életkorának és fejlettségének megfelelő óvodai életrend

57

alakításával hozzájáruljon képességeinek kibontakoztatásához. Nevelésünk iránytűje a szeretet.Az óvodapedagógus sikeres munkájának eredménye a társadalmilag hasznos és egyénileg értékes neveltséget, készségeket, jártasságot és tudást birtokló gyermekek iskolába lépése.

III. Az óvoda feladata

A gyermek fejlődését figyelemmel kísérjük, segítsük, közreműködjünk (a gyermeki jogok, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában) testi, lelki szükségletük kielégítésében.„Az óvoda feladata az, hogy a gyermeket életkorának megfelelően, mint egy ’’szociális anyaölben” hagyja, lehetőséget teremtve neki játékra, utánzásra, mesével fejlessze belső képvilágát, módot adjon a spontán utánzásos tanulásra.”

1. Az egészséges életmód alakítása az óvodai tevékenységekben.

Intézményünk bekapcsolódott az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatába. Helyi Egészségnevelő Programot dolgoztunk ki, melyben kiemelten kezeljük a gyermekek egészséges életmódra nevelését – a személyi-, szociális- és mentálhigiénés állapotukat.Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.Az egészség szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. A gondozás a kisgyermekek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakításához és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit.

helyes életritmus

Az életkornak megfelelő helyes életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele, a gondozás központi kérdése.A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, így az egészséges testi és szellemi fejlődésnek is feltételei.Az óvodapedagógus a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan, az élettani szükségletük figyelembevételével tervezi. Az oldott, kellemes légkörben szívesen végzett tevékenységek nem fárasztóak. A különböző tevékenységek váltakozása pihentet.

napirend

58

A rendszeresen visszatérő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben, biztosítva az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő váltakozását.- Az óvodai napirendben a legtöbb időt a játék kapja.- Az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság. A tevékenységekben való

elmélyülést teszi lehetővé a folyamatos tízóraizás, meghatározott időkereten belül, gyermeklétszám és fejlettségtől függően.

- Az egyes tevékenységi formákra szánt időtartamot a nyitvatartási időnek megfelelően kell elosztani.

- A napirendben meghatározzuk az étkezés, a pihenés, levegőzés, tanulás idejét.

- A rugalmas napirend lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a gyermeki személyiség fejlődését szolgáló események beillesztését.

- A napirend alkalmazkodik az évszakhoz.

hetirend

Az óvodai tevékenységek heti rendje a rendszerességet, a tevékenységi formák arányos változatosságát, a távlatok felállítását teszi lehetővé.

táplálkozás

A gyermekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel a napi tápanyagszükségletük 65-70%-át kapják meg. Ebben, megfelelő arányban és mennyiségben szerepeljenek fehérjék, szénhidrátok, növényi zsiradékok, vitaminok, ásványi sók és rostos anyagok.A napi étrendből nem hiányozhat a tej és a tejtermék, gyümölcs, zöldségféle, kellő mennyiségű folyadék. Az óvoda saját konyhával nem rendelkezik, az étrend összeállítását az élelmezésvezetővel közösen végezzük.Az étel tárolása (uzsonna) megfelelő tároló edényekben, hűtőszekrényben történik.Az étrend kifüggesztésével a szülők tájékozódhatnak az étrendről.Az étkezés mindig ugyanabban az időpontban, 3 órás időközönként, ízlésesen megterített asztalnál történik.Ivóvíz mindig a gyermekek rendelkezésére áll, annyi folyadékot ihatnak, amennyire szükségük van. A vezetékes ivóvizet mindig frissen, víztisztító által megszűrve kínáljuk.Minden reggel ovitejet kínálunk pohárban, a gyermekek ízlése szerint kakaót vagy müzlit kérhetnek bele.A gyermekek ízlésében, étvágyában, táplálkozási szokásaiban egyéni különbségek vannak, az (óvodapedagógus) óvodában dolgozó felnőttek részéről ezek elfogadása nagyfokú toleranciát kíván.

59

Minden hétfőn zöldség-gyümölcsnapot tartunk, amikor minden gyermek egy-egy darab zöldséget vagy gyümölcsöt hoz magával. A hét folyamán közösen fogyasztják el vagy a dajka, vagy a gyermekek által előkészítve.

testápolás

A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, szükségszerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja.Minden kezüket szennyező tevékenység után, étkezés előtt meleg folyóvízzel, szappannal mosnak kezet. Használják a szájápoló, fogmosószereket.Gondot fordítunk a víztakarékos tisztálkodásra.A csoportszobában a papírzsebkendőt elérhető helyen tartjuk. Helyes orrtisztításra szoktatjuk a gyermekeket.Az ép, és higiénikus mosdót, WC-t szükség szerint használják. WC használat, szükség szerinti lemosás, átöltöztetés esetén az intimitás megőrzése fontos.

öltözködés

A gyermekek ruházata kényelmes, biztonságos, célszerű legyen. A hőmérsékleti változások ellensúlyozására ajánlatos a többrétegű öltözködés. Az óvodapedagógus tartsa tiszteletben a család öltözködési szokásait, de javaslatával érje el, hogy a gyermekek öltözéke a mozgásigény kielégítéséhez, egészségi állapotukhoz, edzettségükhöz igazodjék.

mozgás

A gyermekek mozgásigényének kielégítését a kötött és kötetlen mozgásos tevékenységek szolgálják. A változatos mozgásformákat egyénileg gyakoroltassák mind a teremben, mind a szabadban. Az udvaron annyit mozoghatnak, amennyire igényük van.Az óvodapedagógus ötleteivel, játékos kezdeményezésével újabb mozgásformák elvégzésére készteti a gyermekeket, ezzel segíti őket önmaguk megismerésében, növeli önbizalmukat.A különböző mozgásformák gyakorlásakor fokozatosan bővítjük eszközkészletünket, (egyensúlyozás, mászás, függés, billegés, hintázás, ugrálás, dobás stb.)Kedveltessük meg a gyermekekkel sok szabályjátékot, amelyeket önállóan is kezdeményezzenek. Segédeszközként használjuk a szakmai munkaközösség által összeállított játékgyűjteményt.A séták, kirándulások és a kötetlen mozgásra, beszélgetésre adjanak lehetőséget.

60

edzés

Az egészség megőrzésében fontos, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz, a fokozatosan növekvő testi- és szellemi megterheléshez. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli a betegségekkel szembeni ellenállóképességet.Kedvező időjárás esetén a játék, szervezett tevékenységek, lehetőség szerint az étkezés idejét is töltsék a szabadban.A levegő hőmérsékletétől függően minél nagyobb testfelületet tegyünk ki a levegő edző hatásának. A víz edző hatását is használjuk ki megfelelő hőmérséklet esetén – permetező zuhanyozás, lábfürdő. Télen is – 5 C-ig rendszeresen levegőzzünk. Használjuk ki a téli sport lehetőségeket (szánkózás, csúszkálás). A kondicionáló, edző tevékenység célja a testmozgás megkedveltetése, a szabadon való tartózkodás igényének felkeltése, a fokozatosság elvének betartásának és az egészség védelmének szem előtt tartásával.

pihenés, alvás

A gyermek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. A nyugodt pihenés, alvás egyik feltétele a zavaró belső és külső ingerek megszüntetése.A gyermek akkor alszik eleget, ha felkeltés nélkül ébred fel.Ebéd után az óvodában 2 óra pihenésre van lehetőség. A pihenés kiszellőztetett szobában, folyamatos légcserével történik. A megfelelő méretű fektető ágyak elhelyezése az egészségvédelem szempontjából fontos min. 20 cm távolság legyen/A szülők otthonról hozzák a szükséges ágyneműt, pizsamát, 2 hetes időközönként vagy szükség szerint gondoskodnak a tisztántartásáról.A pihenés alatti nyugalom nem a mozdulatlanságot, bármi áron alvást jelenti. Az előbb ébredő gyermekek, ha lehetőség van rá, csendben öltözzenek fel és játszanak.A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése az óvodapedagógus feladata.

A gyermek testi képességei fejlődésének segítése

A fejlesztés alapja a gyermek csoport és az egyén mozgásfejlettségének felmérése.Az egész nap során lehetősége van a gyermeknek a nagymozgásoktól, a differenciált apró mozgások végzésére. Az óvodapedagógus kidolgozza a tudatos, fejlesztő programot és a gyermeki kezdeményezést igény szerint alkalmazza.

61

Pedagógiai igényességgel, céllal összeállított eszközkészlet álljon a gyermekek rendelkezésére. Az óvodapedagógus szükség szerint közvetlenül vagy közvetve segítsen. Hagyja a gyermekek tevékenységeit megszervezni, megtervezni a biztonságos, sikeres mozgáshoz a technikát önállóan megtalálni. A bizonytalan, elmaradt mozgásfejlettségű gyermekek esetében várjuk meg a belső igény jelentkezését, biztonságot nyújtó felügyelettel és szükség szerinti segítségadással.

Az egészséges környezet

Az óvodai környezet jelentősen befolyásolja a gondozás színvonalát, hatékonyságát.Az óvodapedagógus feladata, hogy gondoskodjék a megfelelő tárgyi környezetről. Számba veszi az adott feltételeket, kezdeményezi a hiányok pótlását, ellenőrzi a felszerelés megfelelő állapotát, folyamatos karbantartását. A felszerelések megóvásában, a környezet ápolásában, védelmében a gyermekekkel együtt tevékenyen vesz részt.Az udvar nagy része füvesített, de megfelelő méretű szilárd burkolattal is rendelkezünk. A napos és árnyékos terület aránya megfelelő. Nyári hónapokban a szabad levegőn való étkezéshez nyújt lehetőséget a fedett fészer. Az udvar állandó szépítése, célszerű alakítása folyamatos odafigyelést kíván.A szabadban végzett tevékenységekhez mozgásfejlesztő eszközök, játékok, kerti szerszámok szükségesek.Kettő különböző méretű homokozó ad lehetőséget a játékra, melyeket a játék végeztével a higiéniai előírásoknak megfelelően takarófóliával fedünk be. Falainak színe világos, dekoráltsága esztétikus legyen. Ablakait tegyük szabaddá, hogy a természetes megvilágítást ne akadályozzuk. A mesterséges világítás az előírt fényerősségnek és színhatásnak megfelelő.Szükséges átlagos hőmérséklet a gyermek magasságában 22-24 oC.A berendezési tárgyak megfelelő méretűek, könnyen tisztántarthatók, mozgathatók legyenek.A tiszta levegőt légtisztító készülék, a megfelelő páratartalmat hideg párásító biztosítja.Az öltöző berendezése és megvilágítása a gyermekek kényelmes vetkőzését és öltözését szolgálja.

A mosdó szerelvényeinek magassága, mérete megfelel a gyermek méreteinek. Minden gyermeknek jellel ellátott törülközője, fésűje, fogápoló eszköze van, amelyeket kijelölt helyen tároljuk.Az egészséges és tiszta környezet fenntartásának legfontosabb feltétele a korszerű eszközökkel végzett rendszeres és alapos takarítás.A balesetek megelőzése az óvoda minden dolgozójának fontos feladata.

62

Betegségek, az egészség kisebb eltérésének megelőzése és korrekciója.

- A napközben megbetegedett gyermeket az óvodapedagógus ideiglenesen különítse el, de állandóan legyen vele felnőtt, aki fokozott gondoskodással, türelemmel veszi körül. Ilyen tünetek: láz, fájdalom, bágyadtság, kiütés, hányás, hasmenés, szapora szívverés, erős köhögés, légzészavar, félrenyelés, görcsös állapot. Az óvodapedagógus értesítse a szülőket, súlyosabb esetben azonnal hívjon orvost.

- Ha az óvodában a gyermeket baleset éri saját nevelője vigye orvoshoz, illetve ápolja. Az orvosi ellátás után a szülőt értesíteni kell a történtekről.

- A fertőző betegségek gyors terjedése szellőztetéssel, megfelelő fűtéssel, párologtatással, szabadban folyó tevékenységekkel, edzéssel, helyes öltözködéssel, higiénikus eszközkezeléssel gátolható, megelőzhető.

- Veleszületett rendellenességek esetén az óvodapedagógus a szülővel és a háziorvossal beszélje meg a korrekciót. Az óvodapedagógus feladata a tünetekre való felfigyelés, a gyermek megfelelő szakemberhez való irányítása.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

testápolás: Önállóan mosakodnak, törülköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor szükséges. Körömkefével tisztítják körmüket. Ruhájuk ujját fel- és letűrik, begombolják, kikapcsolják. Vigyáznak a mosdó, a WC rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik.Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják.Fésülködnek. Zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat.

önkiszolgálás: Saját személyük kiszolgálását teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el. Épületbe lépéskor használják a lábtörlőt. Segédkeznek az ágyak ki- és berakásában.Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek.

étkezés: Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét.Helyesen használják az evőeszközöket.

öltözködés:

63

Önállóan a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműjüket helyre teszik. Ha fáznak, vagy melegük van segítenek magukon. Ruhájukat ki-, begombolják. A kötőt, cipőfűzőt bekötik.

a környezet rendben tartása: Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtót csendesen nyitják, csukják, az eszközökkel óvatosan bánnak. Észreveszik, ha valami rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik.

2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

Beszoktatás

Az óvodáskorú gyermek minden tevékenységére az érzelmi vezéreltség jellemző. A harmonikus fejlődéshez az óvodában is úgy, mint a családban érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül a gyereket.Már az óvodai beíratás előtt meghívjuk a beíratásra kerülő gyermekeket és szüleiket „Vár a Mesevár” programra. Így nyújtunk betekintést a mindennapi óvodai életbe. A nyár folyamán a beszoktatással kapcsolatban az érintett szülőknek szülői értekezletet tartunk, ahol a pedagógiai programunkról és a beszoktatás menetéről tájékoztatják a beszoktatást végző óvodapedagógusok.Már óvodába lépésekor kedvező érzelmi hatással könnyíti meg az óvodapedagógus a szülőtől való elválást. Az óvodába kerülő gyermeket az óvodapedagógus először otthonában keresse fel, ezzel az óvoda és a család kapcsolatát is megalapozza.A csoport indulása esetén az óvodapedagógus döntse el, hogy hány gyermek kezdheti meg egyszerre óvodai életét, illetve hány szülőt tud fogadni a csoportban. A gyermekek gondozásának, nevelésének feladatait a beszoktatási időben feltétlenül mindig ugyanaz az óvodapedagógus lássa el.Az óvodapedagógus beszélje meg a szülővel a beszoktatás módját. A beszoktatási időszakban mindenfajta érzelmi megnyilvánulást természetesnek kell tartani – a gyermek részéről.A beszoktatás legyen fokozatos, hozzák el a gyermekek otthonról a kedvenc tárgyaikat, fogadja el az óvodapedagógus a családban kialakult szokásaikat.

Az óvodapedagógus helye és kapcsolata a gyermekcsoportban.

Az óvodapedagógus a gyermekek közösségi életének irányítója, aki személyiségének modell, értékével hat a csoportszerveződés folyamatára, serkentője a gyermek egyéni fejlődésének, miközben maga is a közösség tagja. Viszonya egy-egy gyermekhez hat a csoporton belüli kapcsolatokra, a gyermekek egymás iránti érzelmeire és magatartására. Törekedjék az

64

önmérsékletre a különösen kedvelt gyermekek esetében. Törekszünk arra, hogy minden gyermekben fedezzük fel az a képességet, megnyerő tulajdonságot, melyre rokonszenve épülhet.A gyermekek érezzék, majd értsék meg, mit és miért tart helyesnek, mit miért utasít el. Így először érzelmileg, majd belátás alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet számukra az óvodapedagógus közvetít.Az óvodapedagógus legyen határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte. Mindig megértésre, toleranciára törekedjen. Követeléseibe vegye figyelembe a gyermek fejlettségét, jószándékát, törekvéseit, ugyanakkor tartsa szem előtt fejlesztésének feladatait.

A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban

A gyermek akkor érzi jól magát a csoportban, ha stabil, de nem minden esetben azonos helyet foglal el társai között.Ahhoz, hogy egy gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalnia kell, hogy őt – ugyanúgy, mint a többieket, - számon tartják, hogy szükség van rá.Óvodába érkezésekor üdvözöljük egymást, a hiányzó gyermekeket keressük, óvodába érkezésekor örömmel fogadjuk.A gyermek számára öröm, ha egyéni képességeit a közösség érdekében is felhasználhatja.Az óvodapedagógus segítse elő, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként élje meg önmagát.Gondoskodjék olyan együttes tapasztalatokról, élményekről a tevékenységeken keresztül, amelyet a gyermekek egymás iránti rokonszenvét felébreszti. Fogadják el társaik másságát, legyenek megértőek, toleránsak pajtásaikkal szemben.A gyermekek oldják meg a pillanatnyi feszültség okozta konfliktusokat, az óvodapedagógus elhárítására csak akkor vállalkozzék, ha sérelem vagy fizikai fájdalom veszélyezteti a gyermeket.

A gyermeki magatartás alakulása.

Az óvodapedagógus az óvodába lépéstől kezdve figyeli a gyermek közösségben elfoglalt helyét, helyzetét társai között. Vizsgálja, hogy mi lehet az oka magatartásának, gyermekekhez való viszonyának. A csoport életét ugyanúgy megzavarhatják az otthon túlságosan féltett, ún. elkényeztetett gyermekek, mint az elhanyagoltak.Kiemelt figyelmet fordítson azokra a gyermekekre, akiknek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi – kulturális hátrányok gátolják. A halmozottan hátrányos helyzet fejlődést veszélyeztető körülményt teremt.Az óvoda feladata a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése, a családdal együttműködve.

65

Az óvodapedagógus törekedjék a szülők bizalmának megnyerésére, közlései bizalmas kezelésére, és kizárólag a gyermek fejlesztése érdekében való felhasználására.A félénk, visszahúzódó, szorongó, önmagukban bizalmatlan gyermekek nem tudnak megfelelő eredményt elérni, háttérbe szorulnak társaik között. Az óvodapedagógus részéről mindig érezzék a biztonságot nyújtó szeretetet, keresse szorongásuk okát.A túlmozgékony gyermekek számára a megfelelő tevékenységi formák megteremtésével, biztosítsuk a mozgásigény kielégítését, segítsük elő az önirányítási képességének fejlődését.A dacosság 3-4 éves korban még természetes jelenség. Nyugodt, következetes nevelői magatartás hatására megnyugszik a gyermek. Erőszakosságra, verekedésre irányuló indíték hátterében leggyakrabban az érzelmi kapcsolat hiánya, a családi élet rendezetlensége, gyermekkel kapcsolatos szigorú bánásmód, a felnőtt agresszív magatartása, kudarcélmény áll.A gyermekek közötti konfliktusok indítékait ismerje meg az óvodapedagógus, tárja fel, hogy szituatív vagy visszatérő tartósabb ellentétről van e szó.Lehetőség szerint a gyermekek maguk oldják meg a felmerülő konfliktusokat. Törekedjék arra, hogy ne minősítő-elítélő, hanem a közösség érdekeit érvényesítő, gyermek biztonságát és bizalmát megtartó megoldás következzék be.A bohóckodás hátterében rendszerint erős önérvényesítési törekvés található, amely azonban nem találta meg a megfelelő megnyilvánulási formát. Az óvodapedagógus teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek meglévő képességeit a csoport számára értékes feladatok elvégzésében hasznosítsa. A passzív, látszólag az érdeklődés teljes vagy részleges hiányával jellemezhető gyermek „jó” magatartása miatt néha észrevétlenül meghúzódik társai között. Oka lehet a családi környezet inger- és érzelem szegénysége, fejlődést hátráltató bánásmód, fejlődésbeli vagy nyelvi elmaradás.Az óvodapedagógus minden esetben a hangsúlyt a gyermekek pozitív megnyilvánulásaira helyezze. A pozitív értékelése megerősíti a helyes magatartást, elősegíti az óvodapedagógusi elvárások belsővé válását. A negatív értékelés az elmarasztalásokon és visszatartáson túl mutasson a kívánatos magatartás irányába.Az értékelés akkor előremutató, ha a gyermek cselekedetére, konkrét tettére és annak önmagára és a többiekre gyakorolt hatására irányítja rá a figyelmet. Az óvodapedagógus saját érzelmeit, indulatait ne rejtse el, azonban értékelését ne az indulatos, hanem a pedagógiai megfontolások vezessék.Az értékelés fejlesztő hatását fokozza a csoportban dolgozó óvodapedagógusok koordinált, azonos pedagógiai elveken alapuló gyakorlata.

A gyermekek tevékenységének megszervezése

66

A gyerekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása, maga a közösségi élet, a tevékenységek rendszerében valósul meg. Az óvodapedagógus arra törekszik, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő tevékenységet folytassanak, és abban minden gyermek saját képességének leginkább megfelelő szinten vehessen részt. A gyermekeknek minél több alkalma legyen arra, hogy maguk választhassák meg azt a tevékenységet, amelyhez kedvet éreznek. Legyen lehetőségük élményeik feldolgozására. A sikeres, elmélyült tevékenység feltétele az aktivitás és a fegyelem. A fegyelem a tevékenységnek megfelelő magatartást jelenti. Olyan óvodai élet megszervezése kívánatos, amely elősegíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését.

Az óvodapedagógus törekedjék arra, hogy minden gyermek – egyéni fejlettségének megfelelően – képes legyen azonosulni a közösségi – erkölcsi igényekkel, segítse elő, hogy lehetőség szerint minden gyermek tűnjék ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulás, tevékenységi terület, amihez jól ért, amiben ügyes.A gyermekek eltérnek egymástól értelmi képességeik fejlődési tempójában és fejlettségi szintjében, a mozgás, az érzelmek, a gondolkodás és a beszéd fejlődésének tempója más-más lehet.Az óvodapedagógus mindig támaszkodjék a gyermektársak ösztönző, példát nyújtó hatására. Gondoljon arra, hogy nemcsak az egyes funkciók fejlesztése a cél, hanem a gyermek meglévő szellemi és érzelmi – motivációs tartalékainak mozgósítása, érdeklődésének és ambíciójának felébresztése, önbizalmának erősítése a cél. Külön gondoskodást igényelnek a kiemelkedő képességű gyermekek. Az óvodapedagógus feladata, hogy megőrizze és fejlessze az ilyen gyermekek képességeit, hasznosítsa tevékenységét a közösségi élet örömtelibbé, tartalmasabbá tételében.

Távlatok

A „holnap öröme” a csoport elé állított távlat, a közös tevékenység a gyermekek fejlődésének serkentője. A távlatokat az egyéni örömök teszik pedagógiailag értékessé. A kitűzött cél újabb perspektívák megközelítésére ösztönöz. Távlatok lehetnek a gyermekek tevékenységével kapcsolatos érdekes események, várható örömteli meglepetések. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek hagyománnyá válhatnak.Minél nagyobb a gyermek, annál távolabbi cél kitűzése lehetséges. Ügyeljünk arra, hogy e zárt tevékenységet, alkalmat pozitív érzelmi töltés jellemezze.A távlatok és hagyományok rendszeréből kiemelkednek a visszatérő, sajátos keretek között lezajló közösségi események, az ünnepek.

67

A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás csúcspontja maga az ünnepi együttlét, amelynek hangulatát tovább emelheti az egymás közötti és a felnőttek ajándékozása.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A gyermekcsoportokban az érzelmek, a rokonszenv, az együttműködési lehetőség, a közös érdeklődés hatására kisebb csoportok jönnek létre.Közösen oldanak meg számukra vonzó feladatokat. Megtapasztalják, hogy közösen örömtelibb és eredményesebb minden tevékenység. Belátásból, érzelmi elfogadásból megtanulják saját akaratukat alávetni másokénak. Az óvodai élet során a kialakult szokások a gyerekek igényévé válnak.Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre. Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók iránt. Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését.Önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a foglalkozásba.Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak munkájuk eredményeire.Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek.Együtt éreznek társaikkal, érdeklődnek egymás iránt. Felismerik, mikor léphetnek be társaik tevékenységébe. Érdekli őket társaik mondanivalója, munkája.Ha társuknál feltűnő, szokatlan megnyilvánulást tapasztalnak, megértéssel fogadják.Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak.Bíznak önmagukban és társaikban.Az óvodai közösség életét zavaró megnyilvánulást tapasztalva kísérletet tesznek a megoldásra.Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvodapedagógus kérését, útmutatását.Felfogják alapvető metakommunikációs jelzéseit. Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formát önként vállalják. Felelősséget éreznek a vállalt feladatokért, amelyet akkor is elvégeznek, ha nehézséget jelent.Önálló véleményalkotásra vállalkoznak, alakul a csoport közhangulata, közvéleménye. Igazat mondanak.

3. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

68

Az óvodáskorú gyermek tevékenységét spontán érdeklődés, érzelmi uralom határozza meg, kíváncsisága, nagyfokú mozgásigénye irányítja. Fejlődése csak tevékenységben biztosítható, amely tevékenységek során tapasztalatait, ismereteit spontán szerzi meg.Óvodás korban az értelmi fejlődésben bizonyos pszichikus funkciók közvetlenül alapozzák meg a tanulási képességeket, amelyeknek a gyermek fejlődése során minden tevékenységben kiemelt fontosságot tulajdonítunk.Ezek a következők:

- pontos és differenciált vizuális észlelés- a hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése- összerendezett, koordinált mozgás- a látott- hallott információk összekapcsolási képessége- rövid idejű vizuális – verbális memória- szándékos figyelem, figyelemkoncentráció (kb. 10 perc)

Óvodánk az éppen fejlődő pszichikus működés kibontakoztatásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális környezetet. Az egyes gyermekek érési folyamatához igazodó, életkori sajátosságaiknak megfelelő eszközökkel nyújtunk támaszt minden gyermeknek.Az óvodáskorú gyermekek értelmi fejlődésében a képszerű észleléses megismerési funkciók dominálnak. Ezt az észlelést kell pontosítanunk, differenciáltabbá, reálisabbá tennünk, a torzításokat minimálisra csökkentenünk. A tárgyi világ differenciált és reális megismerését, a gondolkodás fejlődését alapozza meg és biztosítja a teljes érzékelő apparátus kialakulása. Ebben nagy hangsúlyt kap a nyelvi fejlesztés, amely a mozgásos és észlelési megismerés kísérője. A nyelvi kísérő biztosítja, hogy az észlelt jelenség tudatos szimbolikus formája is beépüljön a gyermeki megismerésbe, ezzel juttatva azt a gondolkodás szintjéhez.Az értelmi fejlesztést, nevelést e szellemben, az óvodai nevelés idejének teljes folyamatában (3 éves kortól 6-7 éves korig) szükséges megvalósítanunk, hogy a hátrányos szociokulturális helyzetű gyermekeink is kiegyenlíthessék teljesítménybeli hátrányukat. A nevelés sikerességét a gyermek ismerete, a nevelési hatások folyamatos követése, ellenőrzése a további feladatmaghatározás szolgálja.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A harmonikus személyiség fejlesztése messzemenően szolgálja és biztosítja az iskolai életmódra való felkészítést is. Az iskolai tanulás eredményessége a pszichikus funkciók fejlettségétől függ.

1. pontos és differenciált vizuális észlelés:- alak-, forma-, méret-, szín pontos felfogása

69

- összetartozó részek értelmes egészként való észlelése /Gestalt-látás/- megadott formák-, színek megtalálása, kiemelése egy képi

környezetből (figura-, háttér észlelése)- adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése- vizuális információk téri elrendezése,- sorba rendezése

2. a hallott /auditív/ információk:- pontos észlelése, megkülönböztetése- adott hangok kiemelése- adott hangok helyes egymásutániságának felismerése,

hangcsoportok egységbe foglalása3. összerendezett-, koordinált nagymozgások, szem- kéz összerendezett-,

koordinált mozgása a testrészek differenciált megismerése, a test koordinációjának személyi zónájának alakítása,

4. a látott-, hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros információk visszaadása / a keresztcsatornák együttműködése /

5. rövid idejű vizuális-, verbális memória6. szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció

Az óvodás gyermek értelmi fejlesztésében a periódus végére el kell jutniuk a „totális érzékelő apparátus” kialakulásához, amely a tárgyi világ reális és differenciált megismerését biztosítja és megalapozza az iskoláskori gondolkodást. Ebben nagy hangsúlyt kap a nyelvi fejlesztés, amely kísérője minden esetben a motoros és észlelési megismerésnek.A nyelvi kísérő biztosítja, hogy beépüljön az észlelt jelenség tudatos- szimbolikus formája is a gyermek megismerő folyamatába, és ezzel mind-mind magasabb szintű gondolkodásra juttatja.

3.1.Az anyanyelv fejlesztése

A beszédkészség és a megismerő tevékenység nagymértékben összefügg. A szocializációs folyamatban a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. Beszéd által erősödi önbizalma, biztonságérzete, nő a tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei.A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó óvodai légkör, óvodapedagógus és gyermek, gyermek-gyermek közti bizalmon alapuló kapcsolat, a beszédkedv, beszédészlelés megfelelő szintje, az anyanyelv szókincsének, nyelvi sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. Az óvodapedagógus a gyermek számára e téren is minta, modell, akit utánoz, követ. Ezért különösen fontos, hogy ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos.

70

Az óvodai élet széles teret biztosít a gyermekek spontán megnyilatkozásának, szóbeli aktivizálásának lehetőséget adva párbeszédre, élménybeszámolóra, asszociációk, gondolatok elmondására. Kérdéseikre mindig választ kell kapniuk. A bátortalanabbakat a dicséret, biztatás beszédre serkenti, az állandó javítgatás és figyelmeztetés viszont a folyamatosan beszélő gyermeknek könnyen kedvét szegheti.Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az anyanyelvi fejlesztés feladatai ebből kiindulva, a gyermek egyéni képességeinek megfelelően fejtik ki hatásukat. Ezért kell folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermekek anyanyelvi fejlettségét, kiszűrni a beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdőket, s szükség esetén szakember segítségét kérni.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot.Nyugodtan, figyelmesen végighallgatják az óvodapedagógust, és többnyire végig várják a másik megnyilatkozását.Helyesen használják a névmásokat, névutókat, jövő idejű igeidőt és az igemódokat.Kialakul a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű és sebességű beszéd. Beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtik a hangokat.

IV. Az óvodai élet tevékenységformái

1. Játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.A játék a szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elépülnie.A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó tevékenységgé.

71

A gyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közti játékkapcsolatok kialakulását is.A játék mindig a valóságot tükrözi, hiszen a gyermek élményeit, tapasztalatait játssza el sajátos, illetve átalakított formában. Játék közben mindig derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára: maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés örömet szerez. Motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van. A játékot a feszültség csökkenése kíséri és áthatja a gyermek minden tevékenységét.Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek legfőbb tevékenysége, a munka, a tanulás is megőrzi játékos jellegét.A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segíti elő. A játék a személyiségfejlesztés eszközévé válik. Fejleszti a gyermek mozgását, általa ismerkednek a világgal, tárgyakkal, tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel, és ez által hatással van a gyermek értelmi képességeinek fejlődésére.Játék közben érzékszervük működése pontosabb lesz, fejlődik észlelésük, megfigyelőképességük.Tárgyak tulajdonságairól sokféle tapasztalatot szereznek, játékszituációkban képzeletük és gondolkodásuk fejlődik. Hatással van még a kreatív személyiség fejlesztésében, közlési vágyak ébresztésében, beszédkedv fokozódásában, viselkedési szabályok elfogadhatóvá válásában, gyermeki ízlés alakulásában és nem utolsó sorban a társas kapcsolatok fejlődésében. Kialakul és fejlődik önállósága, feladattudata, kezdeményező, alkotó, szervező képessége. Megtanulja önmagát és társait értékelni. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia.Ezért is szükséges olyan életrendet biztosítanunk az óvodában, hogy a gyermekek idejük legnagyobb részét szabadon, folyamatos játékkal tölthessék el. Ahol lehetséges, ennek érdekében a folyamatos tízóraizás is megvalósítható, mivel a folyamatos játékidő megnöveli a gyermekek játék- és mozgásterét.

Játékirányítási elveink

Játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. Az óvodapedagógus mindenekelőtt azokat a feltételeket, helyzeteket teremtse meg, amelyek hatással vannak a játékra, melytől a játék függ. Az irányítás kiterjed a gyermekek világról szerzett tapasztalatainak, ismereteink állandó erősítésére, elmélyítésére és az élményeket kísérő pozitív érzelmek alakítására.A gyermekek saját elgondolásaikat valósítják meg, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Fontos, hogy ne avatkozzunk be indokolatlanul, a segítés módját és mértékét mindig a konkrét játékhelyzetnek, a

72

csoport és az adott gyermek fejlettségének, igényeinek megfelelően alkalmazzuk. Közbelépés csak akkor szükséges, ha a gyermekek zavarják egymást, ha a helyzet testi épségüket veszélyezteti, vagy ha konfliktusaikat nem tudják önállóan megoldani. Beavatkozni csak akkor kell, ha a játék tartalma nem kívánatos viselkedési formákat vált ki. Segítsük őket akkor, ha technikai tanácsra van szükség, hiszen így tovább lendíthetjük a játékukat, fokozhatjuk jókedvüket, elmélyíthetjük tevékenységüket. A játék tendenciáján túl vegyük figyelembe a fejlődés egyéni sajátosságait, fejlettségük különböző szintjét, aktivitásuk eltérését, érdeklődésük különbözőségeit. Természetes, hogy a játék színvonala különböző, ezért igazodjék a fejlettségi szinthez, segítse, hogy a gyermek egyéni képességeinek megfelelően magasabb szintre jussanak el.Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt és eszközöket biztosítson a különböző játékformákhoz, mint a mozgásos játékhoz, szerepjátékhoz, az építő, konstruáló játékhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz.

A játék feltételeAz óvodás gyermek alapvető tevékenysége a játék.A játékot befolyásolják mindazok a körülmények, amelyek között a gyermekek élnek, amelyek között a játék lezajlik.

Megfelelő légkör: A gyermekek kiegyensúlyozottságához, közösségi életük fejlődéséhez szükséges nyugodt légkör a játékra közvetlenül hatással van.

Megfelelő hely: A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. Állandó és ideiglenes játszóhelyeket biztosítunk.

Játék idő: A napirendben a játékra biztosított idő a nap minden időszakában, teremben és udvaron egyaránt összefüggő legyen.

Játékeszközök:Gyakorló játék:

A gyakorló játék eszköz igényes, ezekből nagyobb mennyiségre van szükség. A kicsik számára legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek. Legyenek olyan eszközök, amelyeket tologathatnak, amelyekbe rakodhatnak, maguk is beülhetnek, amelyekkel szállíthatnak.

Szerepjáték: A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és ehhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A gyermekek játékában különösen a

73

hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza. A tartalmas játékhoz olyan eszközkészlet szükséges, amely lehetővé teszi a környezetből vett tapasztalatok, élmények valósághű felelevenítését.

Barkácsolás: A barkácsolást személyes példamutatással kezdeményezi az óvodapedagógus. Gondoskodik helyről, anyagról és kifogástalan, gyermekeknek megfelelő szerszámokról, azok áttekinthető és könnyen elérhető tárolásáról.

Dramatizálás, bábozás: A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon dramatizálják. Megjelenítik mese-, vers-, filmélményeiket. A cselekvésben, a dramatizált szövegben azt adják vissza, ami érzelmileg közel áll hozzájuk, ami foglalkoztatja őket. Mindezekhez jelmezekre, különféle szerepeket jelző kellékekre van szükség. Bábjátékban a gyerekek közvetlenül nyilvánulnak meg, bábjátékuk a környezethez való viszonyukat, átélt cselekvés vagy történés általuk felfogott tartalmát tükrözi. Az óvodapedagógus színes, megragadó, érdeklődést felkeltő bábjátékkal nyújt esztétikai élményt a gyermekeknek.

Építő, konstruáló játék: Az építő játék eszközök, és anyagok változatosságát igényli. Vegyük figyelembe a csoport összetételét, a gyermekek egyéni sajátosságait, azt, hogy a játékszerek különböző fajtái más – más fejlettségű gyermeknek felel meg. A hagyományos építő kockák mellett szükség van olyan építő elemekre, amelyek összekapcsolhatók, egymásba illeszthetők. Ezek mérete és mennyisége olyan legyen, hogy belőlük tetszetős építményeket alkossanak a gyermekek. Legyenek nagyméretű, színes építő elemek, fa, fém és műanyag mechanikai játékszerek, kirakók, félkész eszközök, gyöngyök stb.

Az udvari játék eszközigénye: Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszereltsége az óvodások sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Az udvar különböző jellegű talajfelületei más-más célt szolgálnak, ezért burkolt és füvesített területre, virágos- és veteményeskertre egyaránt szükség van. Legyen az udvarnak napos és árnyékos része is. Az utóbbit fedett teraszok, lugasok, ernyők is pótolhatják. Az udvaron feltétlenül legyen víznyerő hely, ivókút és lubickoló medence. A mosdó és a WC az udvarról feltétlenül megközelíthető legyen. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő felszerelési tárgyak, eszközök szolgálják.

74

Mozgásfejlesztő eszközök, játékok, kerti szerszámok, bútorok célszerűek, esztétikusak legyenek, feleljenek meg a gyermekek életkori igényeinek és testméreteinek, illeszkedjenek harmonikusan az óvoda környezetébe. Az udvaron gondosan rendben tartott homokozóra, agyagozó asztalokra is szükség van. A kerti szerszámok, húzó kocsik, talicskák, kerékpárok, labdák, kötelek, a szerepjátékok különböző kellékei növelik a gyermekek játékkedvét, és változatos tevékenységre késztetik őket.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

gyakorló játék: a 3-4 éves gyermek életkori sajátosságából adódó természetes tevékenysége a gyakorló játék. Később tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésben lemarad, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek,vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szükség.Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is.

szerepjáték:A gyermekek megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről.Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is.Tudnak játékot vezetni, játszótársaikhoz alkalmazkodni. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes, közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában.

barkácsolás:A barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze. A létrehozott eszközt felhasználják játékban, dramatizálásban.

dramatizált bábozás: A bábuk kiválasztása megfelel a kedvelt meséknek, kapcsolódik az élményekhez., A mesealakok mellett kedveltek a hétköznapi élet figurái is.

építő, konstruáló játék: A gyerekek mind igényesebbekké válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődést egyaránt jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés, a választott elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye, a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése, a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolat.

75

Szabályjáték:A játék jellegéből következik a szabályok pontos betartása, szabályoknak megfelelő viselkedés. A szabályjátékban a gyerekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában van és nem a szabály önkényes megváltoztatásában fejeződik ki.

2. Verselés, mesélés

„Az érzelmi biztonság megadásának az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek.” Ezért már az óvodai beszoktatás idején fontos szerepük van. Az óvodapedagógus a gyermekkel való páros, meghitt kapcsolatban személyes, bensőséges kontaktust teremt a népi mondókák (simogató, cirógató, ujj-számoló, höcögtető, altató, dúdoló stb.) segítségével, érzelmi élményt nyújtva a gyermek számára. A ritmusos, mozdulat, szavak egységének élménye megalapozhatja a versek iránti fogékonyságot is.A mese a gyermek érzelmi- értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodás gyermek még nem érti az emberi viszonyokat, ebben segíti eligazodni a mese, ami azért meggyőző számára, mert éppúgy építkezik, mint ahogy a gyermek érez és gondolkodik. Szélsőségek, és képszerűség uralja. A gonosz megjelenítése nem jelent szorongást, mert a jó győzelme feloldja azt.A cselekmény pszichológiai igazságával és a szöveg irodalmi, esztétikai értékével elbűvöli a gyermeket. Mozgásba hozza képzeletét, érzelmileg eligazítja, értelmesebbé teszi, megoldási modelleket, rendező elveket, viszonyulási lehetőséget kínál. Konfliktuskezelést, konfliktusmegodást tanul belőle. Erkölcsi normákat sajátít el általa, elfogadtatja az emberi természet és élet árnyoldalait is. (pl.: halál, szülőktől elválás, stb.)A sokszor hallott meséket a gyermekek újrajátsszák, ismert mesealakokat új cselekményben jelenítenek meg, később a valós élet szereplőit jelenítik meg átélt helyzetek alapján: így valósul meg a gyermek önkifejező irodalmi tevékenysége.Az óvodapedagógus tervszerű, vezérlő szerepe e folyamatban nélkülözhetetlen.A gyermeket nemcsak befogadásra, hanem alkotásra is szeretnénk ösztönözni. Ahhoz, hogy a gyermek könnyedén ki tudja fejezni érzelmeit, gondolatait, sok-sok reprodukálásra van szükség. Mintákat kell kapnia, amelyek átformálásával a képzelete segítségével merőben újat tud alkotniTehát a mesélés-verselés terén is sok-sok mintára van szüksége.Az erkölcsi nevelés talán legfontosabb eszköze a mese, vers, hiszen itt indirekt úton közvetítünk olyan etikai helyzeteket, amelyeket a gyermek még nem élt meg vagy nem így élt meg.

76

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondogatnak.10-12 mondókát, 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán. Hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdik felfogni a mondott, hallott vers témáját, költői képeit.Várják, kérik a mesemondást. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét.A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.A könyvekben a képek alapján megtalálják a legkedvesebb meséiket. Ismerik az óvoda könyvespolcát, a könyvek között eligazodnak.Vigyáznak a könyvekre.

3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

E nevelési terület sokszínű, összetett tevékenységeket jelent, mint rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, konstruálást, kézimunka, műalkotásokkal való ismerkedés és környezetalakítás.A megfigyelés és ábrázolás által formálódnak a gyermekek képzetei, gazdagodik élmény- és fantáziaviláguk, tartalmasabbá válnak fogalmaik. Nő önismeretük, önbizalmuk, differenciálódnak a cselekvéshez, s annak tartalmához kapcsolódó érzelmeik, fejlődik alkotóképességük.Az építő-ábrázoló-alkotó tevékenység segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását, elősegíti a természet színeire, formáira való rácsodálkozással, a művészi alkotások, népi művek nézegetésével a szépség iránti vonzódás és értékelő-képesség alakulását.A gyermekek megismerkednek a különböző anyagokkal, az ábrázolás és kézimunka technikai alapelemeivel.Az ábrázoló, alkotótevékenységek végzésére az óvoda egész napja valamennyi tevékenységi formája biztosítson teret, lehetőséget.Az óvoda épített és tárgyi környezete, díszítése, szemléltető eszközei a kötetlen és kötött foglalkozásokkal együttesen képezik a vizuális nevelés hatásrendszerét.

A fejlesztés tartalmaA rajzolás korai szakasza (kb. 3 éves korig) tulajdonképpen a mozgásos játékok közé sorolható.A gyermekek firkálás közben magukban a mozgásban és a mozgás eredményeként létrejött vonalakban és színekben, az anyagokkal való ismerkedésben találják örömüket. A firkálás, mint „mozgásos játék” a kézügyesség szempontjából nagyon jelentős.Az óvodáskor kezdetére nő a gyermekek valósághű ábrázolásának igénye. A rajzolás és festés különböző nagyságú, felületű, formájú anyagokra a képi-

77

plasztikai kifejező képesség birtokába juttatja a gyermekeket, alakítja elemi kép-olvasási, komponáló képességét.A szükséges eszközök, anyagok használata során lehetőség nyílik megismerésükre, gyakorlás közben helyes használatukra.A kézimunka jellegű tevékenységek az óvodai nevelésben sokszínű tevékenységet: agyagozást, gyurmázást, tépést, vágást, ragasztást, térplasztikázást, építést jelent. Ennek gyakorlása közben fejlődik a gyermek kéz finommozgása, a megfigyelő, problémamegoldó képessége, a rész-egész viszonyának térben való megértése, a téri tájékozódás, a háromdimenziós látás kialakulása.A színes formák vágása, tépése a kézügyességet szolgálja, forma és szín ismeretet közvetít, a különféle formák, alakok és színek közötti tájékozódás eszköze.A gyermekek különféle építései a legváltozatosabb eszközökből a tárgyak és részeik közötti összefüggéseket, külön-külön használatosakból és új keletkezésének és mindezek megértését valósítják meg.A kiállítások látogatása, a művészeti tárgyú albumok, könyvek nézegetése a gyermekeknek esztétikai élményt nyújtanak. Megismerik ez által az ember alkotó tudásának, képzelőerejének, érzésvilágának képi, téri megjelenítését.A fejlesztéshez nélkülözhetetlen a közösen átélt élmények biztosítása is.A gyermekek környezetében végbemenő változások és azok színeinek megfigyeltetésével a szépség iránti vonzódás és értékelő-képesség alakítható.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú zárt és nyitott terek elkerítésében, lefedésében, az építmények egyensúlyának megteremtésében. Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.Képalakításban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat.Élményeik, elképzeléseik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Rávezetéssel észreveszik a környezet, a műalkotások, saját munkájuk színhangulatát. Formaábrázolásuk változatos, többnyire képesek hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel is.Tudnak formákat mintázni elképzeléseik alapján és megfigyeléseik felhasználásával.

78

Önállóan és csoportmunkában is készítenek egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket. Fokozatosan önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. (papírhajtogatás, nyírás, tépés, ragasztás, konstruálás, összeszerelés, varrás, kötözés)Önállóan díszítenek tárgyakat, az óvodapedagógus irányításával képesek az anyagszerűségre törekvés szabályait betartani.

4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A ritmus és a mozgás együtt, a dallamot is hordozó ének-zene a gyermeknek örömélményt jelent.Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. A zenei nevelés elsősorban az érzelemre hat, de egyidejűleg az értelemre is. Szorosan kapcsolódik az irodalmi, a matematikai-, vizuális-, mozgás-, a környezet hasonló területeihez.Az anyanyelvi neveléssel pedig alapvető, átfogó kapcsolatot mutat. Fontos a zenei anyanyelv megalapozása.A zenei nevelés hatása megmutatkozik a gyermekek testtartásában, esztétikus, rendezett mozgásukban. Segíti a gyermekek biztonságérzetének növekedését, gátlásaik feloldását, közösségi érzésük és magatartásuk kedvező alakulását.Az óvodapedagógus a gyermekek ének-zenei nevelését 3 éves távlatban tervezi.Igazi örömet csak az éneklés, játék ad a gyermeknek, amit könnyedén, jól elsajátított készségekkel végeznek, s mindez oldott légkörben történik. Az óvodapedagógus napközbeni énekelgetése, dúdolgatása, mondókázása kedvet ébreszt a gyermekekben az utánozásra, énekelhetésre. A simogató, tapsolgató, höcögtető játékok bensőséges kapcsolatot teremtenek a felnőtt és gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét. Ezek az alkalomszerű kezdeményezések segítik a gyermekeket abban, hogy a későbbi tervszerűen beiktatott kötetlen és kötött foglalkozások is örömet, élményt jelentsenek számukra.

A fejlesztés tartalma:A korosztálynak megfelelő dalanyagból és zenehallgatási anyagból áll. (melyeket az óvodapedagógus egyszerűen és természetesen illeszt be a foglalkozásba, akár a nap folyamán magától adódó helyzetekre). Az ünnepi előkészületek hangulatához az énekek is hozzájárulnak.- a magas és mély hangok megkülönböztetéséből,- dallam-ritmus visszaénekléséből,- halk- hangos fogalompár megértéséből- egyenletes lüktetés-dallammotívumok, ritmusmotívumokból állnak.

79

- az egyéb hangok, zörejek közül: megfigyeljük állatok hangját természetes környezetben, a

természet egyéb hangjait, a környező zajeffektusokat, kiegészítik az állatok és a természet egyéb hangjainak újra

felidézése, hangutánzó próbálkozások, egyszerű játékos mozgások, egyöntetű, esztétikus végzése, táncos

mozdulatok elsajátítása.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

A gyermekek tudják a mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat, 5-6 alkalmi dalt tisztán, szép szövegkiejtéssel mondani, énekelni.10 dalt biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza egyedül is.A mondókákat, az egyenletes lüktetést kiemelve, a magyar beszéd ritmusa szerint mondják.Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbséget, térben mutatják, és maguk is tudnak magasabban és mélyebben énekelni.Felelgetős játékokat folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül el tudnak énekelni.Ismerik a halk és hangos közötti különbséget, tudnak halkan és hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, saját kezdő, eltérő belső vagy záró motívumokról.Képesek dallammotívum elbújtatására.Érzékenyek a természet és környezet hangjára, megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit.Ismerkednek néhány hangszerrel (fúvós, pengetős, ütős, vonós)Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól. Jól ismert dalokat, modókákat jellegzetes ritmusuk alapján felismerik.Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak.Összehasonlítják és énekléssel, mozgással bemutatják a normál tempónál gyorsabbat és lassabbat.Egyöntetűen körbejárnak szép, kicsit oldalra fordított testtartással, kézfogással.Egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják. (dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros fogás, kifordulás, köralakítás, lépések változatos iránya)Mozgásukban megjelennek a járás és lépés változatos formái. Különböző térformákat alakítanak. Egyszerű játékos táncmozgásokat esztétikusan végeznek.Ütőhangszereket használnak a lüktetés, ritmust, motívumhangsúlyt kiemelve.Énekelt kérdésre énekelve válaszolnak. Kitalálnak dalokat, játékos mozdulatokat.

80

5. Mozgás

A forma, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, járás, futás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás. Fejleszti a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tulajdonságainak alakulását.A tornával, játékos mozgásoknak teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai élet napján lehetőséget kell biztosítani.A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növekedéséhez.Óvodáskorban a testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának a fenntartásában. A gondozás, egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti, kiegészíti.

A fejlesztés tartalmaA játékok között szerepeljenek utánzó és szabályjátékok, melyeket különböző alakzatokból, kiinduló helyzetből, legkülönfélébb eszközökkel végezhetnek.Sorakozásnál tetszés szerint álljanak egymás mellé.Forduljanak a gyermekek állóhelyből a tárgy és az irány megnevezésével jobbra, balra és hátra.A gimnasztikai alapformákat a változatosság jellemezze, legyenek szabad-, társasé-, minél többféle kéziszer gyakorlatok (kisszék, kislabda, léglabda, henger, babzsák, kendő, szalag, bot) és padgyakorlatot különböző kartartásokkal, testhelyzetekkel.Járjanak természetes módon, irányváltoztatással, a talp különböző részein is, ütemre, dobszóra, zenére.Fussanak természetes módon, a járásnál megismert alakzatokban, versenyszerűen, állórajttal.Végezzenek távol-, magas- és mélyugrást.Másszanak 2-4 akadály különböző módon való leküzdésével. Talicskázzanak combfogással.Próbálkozzanak a kézállással.Végezzenek gurulóátfordulást, guruljanak a test hossztengelye körül.A függést és lengést érintő magas szereken végezzék.Egyensúlyozva járjanak különböző szélességű szereken.

81

Dobjanak kétkezes alsó és felsődobással különféle kisebb dolgokat, különböző távolságba helyezett kisebb-nagyobb célba.Labdával, kézi szerekkel végezzenek ügyességi gyakorlatokat.

A mindennapos testnevelésA mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges. Minden korcsoportban naponta kerüljön rá sor tízórai előtt és a nap bármely szakában, amikor a gyermekeknek erre igénye van.A testnevelési foglalkozásokon megismert mozgásokból álljon a mindennapos testnevelés anyaga is. Általában járással kezdődik, ehhez kapcsolódjék a futás sokféle változata.A gimnasztikai anyagában szerepeljenek a gyermekek által kedvelt szabad-, társas-, kéziszer- és padgyakorlatok.A mindennapos testnevelés középpontjában a mozgásos játék álljon, melyet többször ismételhetnek.A gyermekek megnyugtatását szolgálja a levezető járás és a légzési gyakorlat.A mindennapi testnevelés néhány egyszerűbb gyakorlatát délután énekszóra, zenére is végezhetik a gyermekek.Az óvodapedagógus mindig legyen tekintettel az évszakokra, lehetőség szerint a szabad levegőn tornázzanak a gyermekek.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban és ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.Fejlődik tér- és időbeni tájékozódó képességük. Megszeretik és igénylik a mozgást.Egyéni-, csoportos-, sor-, és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával.Megértik az egyszerű vezényszavakat.A természetes járást ütemes járással váltakoztatják.Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak.Talicskáznak combfogással.Egyensúlyoznak padon.Hátsó függőállásban lábmozgást végeznek.Hat-nyolc lépés nekifutással tetszés szerinti akadályt átugranak. Ugrásukat talajérés kor fékezni tudják.Kislabdát hajítanak távolba.Célba dobnak egykezes felső dobással vízszintes „folyosóba”.Labdát fognak, feldobnak, elkapnak, gurítanak, pattogtatnak, vezetnek.

82

Gurulóátfordulást végeznek hajlított térdű terpeszállásból zsugorülésen át alapállásba.

6. Külső világ tevékeny megismerése

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és a tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek.Segíti a gyermekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Fejleszti megfigyelőképességüket, képzeletüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. Alakul a gyermek társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejező képessége. A természeti és társadalmi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem szerepét. A gyermek a környezetében szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.A nevelési terület tartalma minden, a gyermek környezetéből származó élményére, tapasztalatára, ismeretére kiterjed.

A fejlesztés tartalmaTársadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségletéről, munkájáról, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, az együttélés konkrét tapasztalatairól. Viselkedésüket jellemezze a szeretet, tisztelet, a részvét, az őszinte együttérzés, az egymás problémái iránti érdeklődés, a segítő szándék, a megértés.A gyermekek ismerjék az óvodában dolgozó felnőttek munkáját. Vegyék számba, ők maguk miben segíthetnek környezetük ápolásában.Tájékozódjanak az óvoda környékén: látogassanak el a közeli intézményekbe, középületekhez, építkezésekhez, szaküzletekbe. Figyeljék meg az ott dolgozó felnőttek munkáját, foglalkozását.Legyen tapasztalatuk az orvos, védőnő, betegellátás feladatairól. Ismerjék a gyógyszerek használatát, a baleset-megelőzést.Tudják megnevezni az emberi testrészeket, ismerjék és gyakorolják tisztántartásukat, ismerjék érzékszerveiket, funkcióit, védelmét.Látogassanak el az iskolába, ismerjék meg az iskolások feladatait, a tanítók munkáját.Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Ismerjék a közlekedési eszközöket. Az óvoda körül megtalálható lehetőségeket természetes környezetben, a nem elérhetőeket képről, filmről szemléltessük.Figyeljék meg a napszakokat, gyakorolják az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.

83

A természeti környezet megismerésére alapvető lehetőség az évszakok megfigyelésén keresztül kínálkozik. Az időjárás, a természet jellemzői, változásai, a színek, a fények, a formák szépségei alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokra adnak lehetőséget.A növény és állatvilág megismerése fontos része a környezet megismerésére nevelés tartalmának. Védelmükre, gondozásukra nevelés elsősorban az élő állatokról szerzett, nagy élményerejű hatások miatt válhat sikeressé. A növényeket, fejlődésüket óvodai környezetben jól lehet szemléltetni. Az állatokat (házi, vadon élők) ha mód van rá, célszerű természetes környezetükben megfigyeltetni.Mind a társadalmi, mint a természeti környezet ismereteinek tartalma akkor megalapozott, haaz a kisgyermek környezetésből való, érzelmileg telített, élményhatású, az egyes gyermek számára konkrét tapasztalatokon alapul.

6.1.A környezet védelme, környezettudatos nevelés

Villányi Györgyné gondolatai az útmutató számunkra:„A környezeti nevelés prioritását az EU-s irányelvek és az ennek megfelelően a közoktatási törvény írja elő, tehát nem lehetséges, személyfüggő, hanem minden pedagógus feladata és kötelessége, hogy a gyermekek életkorának megfelelően alakítsa a tanulási környezetet. Ennek megfelelően fontos tervezni és alakítani az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki tevékenységet, környezeti nevelési témák feldolgozását, elemzését, valamint a fejlesztési tevékenységek tárházát, a témákat, területek feldolgozási módját, nyomon követését és fejlesztését. A fenntarthatóság pedagógiájának megjelenésével tág, horizontálisan és vertikálisan is az egész nevelést átható elvek valósulhatnak meg.”A valóság felfedezése során a gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, s a megfelelő érzelmi viszonyulás kialakulásának eredményeként a legnagyobb fokú tiszteletre nevel mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben. Fontos feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, ne rongálják, hanem gondozzák, gondoskodjanak életfeltételeinek biztosításáról. A környezetvédelemre nevelés nem csupán a gyermekek kizárólagos feladata. Az óvoda minden dolgozójától, a szülőktől is meg kell kívánni a példamutatást. A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, átrendezni – s ha nem kapnak megfelelő indíttatást – tönkretenni.A környezettudatos nevelés keretén belül minden szinten minden lehetőséget megragadunk:

- környezettudatos életmód alakítása: zöldség-gyümölcsnap, levegőtisztító, víztisztító, párásító.

84

- Környezettudatos gondolkodás: az egész környezet védelme és az okos, mértéktartó felhasználás Tisztítószerek, víz, áram, papír Esővíz gyűjtése, zöldhulladék gyűjtése – komposztálás A gyermekekre, szülőkre, az óvoda minden dolgozójára vonatkozik

– Szülői klub- Hulladékkezelés:

Papír, fém, műanyag Textil hulladék gyűjtése Elemgyűjtés

- Szelektív hulladékgyűjtés Szabály- és szokásrend kialakítása Szelektív hulladékgyűjtő edények beszerzése

- Világnapok: Szeptember 23. – takarítási világnap Október 4. – állatok világnapja Március 22. – víz világnapja Április 22. – föld világnapja Május 10. – madarak és fák világnapja Június 5. – környezetvédelmi világnap

- Lakókörnyezetünk értékeit védjük, látogatjuk: Sió és Sárvíz Orvoskút Zönge Feneketlen-tó

A valóság felfedezése során a gyermekben pozitív érzelmi viszony alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.A környezetvédelem a környezet ismeretén, megbecsülésén, rendben tartásán alapul, s a megfelelő érzelmi viszonyulás kialakításának eredményeként a legnagyobbfokú tiszteletre nevel mind a társadalmi, mind a természeti környezettel szemben.Fontos feladat, hogy a gyermekek védjék az élő környezetet, ne rongálják, hanem gondozzák, gondoskodjanak életfeltételeinek biztosításáról.A környezetvédelemre nevelés nem csupán a gyermekek kizárólagos feladata. Az óvoda minden dolgozójától, a szülőktől is meg kell kívánni a példamutatást.A jövő környezetét a jelen óvodásai fogják alapvetően meghatározni, átrendezni, s ha most nem kapnak megfelelő indíttatást, tönkretenni.

6.2.Környezet téri, formai mennyiségi megismerése.

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek birtokába jut a gyermek. Erős kötődés van a matematikai és a

85

környezet megismerése között, amely segíti a gyermek külvilágról szerzett tapasztalatainak feldolgozását, s ezzel segíti értelmi és érzelmi fejlődését.Minden matematikai fejlesztő tevékenység integrálható a megfigyelésre szánt jelenség, illetve tárgy tapasztalati rendszerébe. A matematikai tapasztalatszerzés tehát a természetes környezetben a legeredményesebb. Jól fejleszti a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezését. A közös feladat közös élményt jelent a gyermek számára, ezzel erősítve a csoporttudatot, miközben az egyéni feladatmegoldás egyéni sikert biztosít, mely növeli a feladatvállalói kedvet, segíti az önkontroll kialakítását.Az eredményes matematikai nevelés hatására a gyermekek egyre szívesebben vesznek részt matematikai jellegű tevékenységben, önállóbbá válnak, tudnak és mernek véleményt mondani, növekszik türelmük, kitartóbbakká válnak, nő figyelmük tartóssága, erősödik akaratuk, nő önfegyelmük. Jól fejlődik problémalátásuk, problémamegoldó képességük. Az óvodapedagógus olyan eszközöket és tevékenységeket biztosít, ami felkelti a gyermek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

A fejlesztés tartalmaA gyermekek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy a tárgyak, személyek, halmozok összehasonlíthatók, szétválogathatók tulajdonságaik szerint, illetve saját szempont alapján.Végezzenek sorbarendezést, megszervezett mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályok szerint.A számfogalom megalapozására végezzenek mérési, összemérési feladatokat, mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel.A gyermekek szerezzenek tapasztalatokat a geometria körében (például építéssel, síkbéli alkotásokkal stb.) jussanak el a geometriai formák felismeréséig.A tükörrel való tevékenység, mozgások tükör előtt, fontos feltételét képezik a téri percepció kialakításának. Minden alkalmat meg kell ragadni a fejlesztésre más területeken is (például: testnevelés, ábrázolás stb.), hogy a gyermekek egyaránt jól tájékozódjanak a térben és a síkban ábrázolt világban.A matematikai nevelés anyagát tehát elsősorban nem „elvont” ismeretek alkotják. A környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok matematikai tevékenységek egész tárházát kínálják a nevelés számára. Rendkívül fejlesztő hatását az önálló – minden gyermek számára egyénileg biztosítható – problémamegoldás fokozza, az egyéni fejlődésről kapott információ, segíti az óvodapedagógust a nevelési, fejlesztési elképzelésének differenciált kialakításában.A játékban és egyéb tevékenységben szerzett belső érdeklődésből fakadó tanulás, - a gyermek negyedik életéve után – egyre gyakrabban igényli és képes kisebb, nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására.

86

Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedünk meg a játékidőben vagy egyéb tevékenységek során szerzett benyomásokkal, vagy melyik összefüggést dolgozzuk fel foglalkozáson, azt az óvodapedagógus dönti el.

6.3.Munka jellegű tevékenységek

A munka – bár a játékból gyökeredzik – más indítékból, külső szükségességből motivált, célra irányuló tevékenység, felelősséggel jár, a végeredménye hasznos, szükséges, melyet a gyermekek tapasztalat útján fedeznek fel.Olyan fontos akaratú tulajdonságokat fejleszt, mint a kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség erőfeszítésre késztet, pozitívan és sokoldalúan hat a motoros képesség fejlődésére. Az óvodában a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység.Magába foglalja a naposságot, önkiszolgálást, az óvoda, a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkákat, a növény- és állatgondozást. A munkában a gyerekek sokszínű tapasztalatokat szereznek a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról.Mivel a munkát a környezet szükségessége indokolja, annak eredményessége mindenki számára érzékelhető. A tevékenység nevelőereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket.Fontos, hogy a gyermekek tudják, mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát.Szívesen kapcsolódjanak be, önként vállalják a munkában való részvételt.Tanulják meg a munkavégzés pontos menetét, mert itt a részmozzanatokat nem lehet felcserélni.Becsüljék meg mások munkáját, a közösen végzett tevékenység alatt tudjanak alkalmazkodni.Pozitív viszony alakuljon ki bennük a munkához.Tapasztalják meg, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni.Az óvodapedagógus megteremti a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz, képességükhöz mért munkalehetőségeket, biztosítsa a legalkalmasabb eszközöket, a nyugodt légkört, a megfelelő időt.Igyekezzék elérni, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével kapcsolatos teendők elvégzésére.

Önkiszolgálás A gyerekek saját személyével kapcsolatos tevékenység. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot minden gyermektől, saját fejlődési ütemében, tempójában.

87

Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. (Lásd az Egészséges életmódra nevelés c. fejezetben.)Az óvodapedagógus teremtsen olyan feltételeket, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett külső és környezet iránt.

NaposságKözösségi megbízatás, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. 4 éves kortól lehet bevezetni.Feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel.Minden csoportban önállóan alakítják ki a kiválasztás rendjét, ennek alapján a gyermekek számon tartják, hogy mikor kerülnek sorra. Az óvodapedagógus a naposokat megfelelő kellékekkel - kötény, jelvény – lássa el.Az óvodapedagógus ügyeljen arra, hogy minden gyermek sorra kerüljön, de ne erőltesse azokat, akik nem merik, vagy nem akarják vállalni. Derítse ki a visszautasítás okát.Ügyeljen arra, hogy egy-egy naposnak elegendő, de teherbírását meg nem haladó feladata legyen, amit örömmel, szívesen és eredményesen el tud végezni.A naposok feladataikat növekvő önállósággal oldják meg.A lemaradót a többi napos segítse, de úgy, hogy ne helyett dolgozzanak.

Alkalomszerű munkákAz alkalomszerű munkák egy része időről-időre szabályosan ismétlődik, másik része esetleges.Mindezeket a feladatokat a szükségletekről, a munka jellegétől, a körülményektől függően a csoport egyidejűleg végzi, vagy megbízatásként egyes gyermekek teljesítik. A gyermekekre bízott feladatok elvégzésének figyelemmel kísérése következetességet kíván az óvodapedagógustól.Alkalomszerű munkának tekinthető a környezet rendjének biztosítása, segítés az óvodapedagógusnak, egymásnak, ajándékkészítés, játékok, könyvek, más eszközök javítása, nagyobb ünnepek előtti „nagytakarítás”.

Növény- és állatgondozásA növények és kisállatok gondozásával, az életfeltételek megteremtésével a gyermekek átélik, megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. Folyamatos gondozások a gyermekek segítségével a felnőttek feladata.Az évszakoknak megfelelően a teremben és a kertben végezhető tevékenységek: csíráztatás, rügyeztetés, a veteményeskert, a virágoskert gondozása, a fű gereblyézése, a falevelek összegyűjtése, a hóseprés, élő sarok gondozása stb.Figyeljék meg, hogy minden növény másféle gondozást igényel. Az óvodapedagógus mutasson rá az emberi beavatkozásnak a növényekre és az állatokra tett hatására.

88

Óvodánk faluban található, az idejáró gyerekek szinte mindannyian ismerik a ház körül élő állatokat, veteményes kertben nevelhető növényeket. Próbáljuk a szülőket is úgy orientálni, hogy mindinkább vonják be gyermekeiket az otthoni állat- és növénygondozásba.Az élősarok a gyermekek tevékenységének és megfigyelésének területe. Ide kerüljenek a gyermekek által gyűjtött termések és magvak, rügyeztetett ágak, csíráztatott magvak.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

a környezet megismerése:

Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását.Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a szárazföldi, vízi, légi közlekedés eszközeit. Tudják, hogy a közlekedési eszközök az ember munkájaként készülnek. Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését.Felismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos változatait.Környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit emlékezetükben felidézik.A tárgyak, jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést felismernek.Ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik-, rendeltetésük szerint összehasonlítanak.A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. Igényesek testük tisztaságára.Felismerik a napszakokat.Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik az egyes évszakok néhány jellegzetességét.Ismerik a „növény” szót. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, a zöldségfélék növények. A növény magból kel ki. Ismerik a növényekkel kapcsolatos munkákat.

Az általuk ismert állatokat csoportosítják a szerint, hol élnek, összehasonlítják külső jegyeik és hasznosságuk alapján.

a környezet védelme:

A természet szépsége iránti fogékonyságot, érzékenységet kisgyermekkortól tanítani kell. Az esztétikai élmény legfőbb eszköze a megtapasztalás. Ha meg akarjuk védeni a környezetünket, mindenek előtt meg kell ismernünk.

A környezetünk megismerése során, rácsodálkozunk annak szépségére, egyediségére, törvényszerű folyamataira.

89

Az önfeledt játék, rácsodálkozás mellett észrevétlenül tanulják meg óvni, védeni a természet tisztaságát, szépségét, épségét.Szokták meg, hogy nem szemetelünk.A növényeket céltalanul nem tördeljük, nem tépkedjük. A védtelen állatokat, függetlenül hasznuktól, értelmetlenül nem pusztítjuk.Ismerjék meg a környezetükben élő védett, ritka növényeket, állatokat.Az élő és élettelen környezetet egyaránt védjük, becsüljük.

a környezet téri, formai, mennyiségi megismerése: A matematikai tapasztalatszerzésben és a gondolkodás fejlődésében nagy szerepe van az önálló problémamegoldásnak.Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatni, sorba rendezni.Összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások megállapításának igazságát megítélik.Értik és helyesen használják a mennyiségeket, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, legrövidebb, több, kevesebb)Össze tudnak mérni két halmazt párosítással különböző elemek esetén is. Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással, ugyanannyit, többet, kevesebbet.Tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig.Azonosítani tudnak különféle helyzetekben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.Másolással képesek megépíteni a mintával megegyező elemekből, és színben, nagyságban eltérő elemekből is kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat.Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat is megnevezni. Tükörrel való tevékenységük tapasztalat, és élményszerzésre szolgál – általában 2-4 elemből álló alakzat tükörképét zsebtükör mögött meg tudják építeni.A térben való tájékozódásban elérhető a jobbra – balra irányok és állások megkülönböztetése, értik és követni tudják az irányokat illetve helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, alatt, fölött, között)A síkban megszokott megegyezést megéretik. (vízszintes síkban, alatt, fölött stb.)

munka jellegű tevékenységek:

naposság: A naposság közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez, figyelem összpontosítást igényel. A naposok annyi feladatot kapjanak, amennyi teherbírásukat nem haladja meg, és szívesen, örömmel, eredményesen el tudnak végezni.A napos teendői: - étkezéssel kapcsolatos munkák- teremrendezés

90

- foglalkozási eszközök kiosztása

alkalomszerű munkák: Önállóan képesek a terem díszítésével kapcsolatos feladatok ellátására. Vigyáznak a terem rendjére. Megjavítják a játékszerek kisebb hibáit.Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van. Résztvesznek a kerti munkában, az élősarok gondozásában, az állatok védelmében, esetleges gondozásában. Munkavégzés során tapasztalatot szereznek, átérzik a tevékenység örömét, élvezik annak eredményét.Tudatosodik bennük a közösségért végzett munka szükségessége. Kialakul bennük a felelősségérzet, kitartás, kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés és ezzel együtt a közösségi értékelés.

7. Tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, mely nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó és szimulált helyzetekben, természetes környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg.A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.Az óvodás gyermek számára annyi ismerhető meg a világból amennyi érzékszervei által befogadható, és amelynek élményszintű átvételére lehetőséget biztosítunk.Ebben a fejlődési stádiumban mennek végbe a különböző észlelési funkciók, látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás működésének differenciálódása, egyre fontosabb és teljesebb funkcionálása, valamint a szenzoros (észlelési) és a motoros funkciók fokozatos összerendeződése, integrálódása.

Szerepük meghatározó a későbbi iskolai tanulásban. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex módon jelenik meg.A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. Ahhoz, hogy a gyermek befogadóvá váljék, az óvodapedagógus biztosítja a megfelelő érzelmi biztonságot, nyugalmat, melegséget, elfogadó és bátorító környezetet, amelyben a gyermek görcsök nélkül vállalhatja önmagát, értékeivel és gyengeségeivel együtt.Tolerálhatjuk a gyermek másságát, ne akarjuk mássá formálni, hanem bizalmat, együttérzést és segítőkészséget sugározni a gyermek irányába. Az ilyen érzelmi biztonságot jelentő légkörben a gyermek vágyik önmaga kifejezésére.

91

Az érzelmi légkör akkor megfelelő, ha kiegyensúlyozott tevékenységi rendszere jól strukturált és az érzelmi biztonság olyan tapasztalatokhoz juttatja a gyermeket, hogy jó együtt lenni, tevékenykedni. Így alkotó társként fedezheti fel a világot, kérdezhet, tévedhet, felismerhet, kitalálhat, próbálkozhat és felfedezhet. Az óvodapedagógus ösztönzi, segíti a kiegészítést, rendezést, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, tevékenységvágyára és élményeire építve a játék eszközeinek felhasználásával. Biztosítja a felfedezés, ráismerés, keresés, felismerés élményét, a valóságból származó tapasztalatok, élmények újraélésének lehetőségét. Így érvényesülhet a kreativitás, alkotva tanulás és fantázia.Biztosítsuk, hogy a gyermekek eredeti környezetben gyűjtsék élménybe ágyazott tapasztalataikat. Erre jó alkalmat kínálnak az óvodapedagógus által irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések, a környezetben tett séták, kirándulások. Az élményeket minél szívesebben, más-más közelítésből dolgozzuk fel, biztosítsuk a megismerés lehetőségét sokoldalú megközelítésben, amely különböző nézőpontelemzéseket, személyes tapasztalatokra, tevékenységekre épülő ismeretszerzést jelent.Probléma szituációkban a gyermekek maguk találják meg a megoldást, eközben átélik a felfedezés örömét. A tanulási folyamatban létrejön a gyermek a tanuláshoz szükséges beállítódása, feladattudata. Az óvodapedagógus fontos feladata a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő és ismereteket rendszerező hatásának érvényesítése.Óvodánkban a gyermekek különféle környezeti ártalommal terhelten, vagy ingerszegény környezetből érkeznek. Ezeket a gyermekeket sem tanítva tudjuk felemelni. Azt kellene pótolni, amiben hiányuk volt, azaz azokat a játékhelyzeteket, személyes kapcsolatokat, érzelmi biztonságot, amelyekhez nem jutottak hozzá. Számunkra különösen fontosak az ismétlődő, játékos tanulási helyzetek.A program keret jellege biztosítja az óvónők számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró-képességeihez igazodó tanulási kereteket és formákat.

A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely szakaszában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozik.

V. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei.

Az óvoda ünnepei.

Mikulás

92

December 6. a gyerekek és az óvodai dolgozók részvételével történik. Nincs kívülálló résztvevő. A mikulás személyéről és az ünnep megszervezéséről mindig a nevelési év rendjében felelősként megjelölt óvodapedagógus gondoskodik. A résztvevők ünnepi ruhában kötelesek megjelenni. Az ünnep helye: az óvoda legnagyobb csoportszobája. A gyermekek csomagjáról a szülői munkaközösség vezetői és az óvodavezető gondoskodik.

Karácsony

Ideje mindig a téli szünetet megelőző negyedik munkanap. A közös nagyfenyő a legnagyobb csoportszobába kerül felállításra, ahol az ünnepélyt szervezzük. Az ünnep lebonyolításáért a nevelési év rendjében meghatározott óvodapedagógus felel. Minden óvodapedagógus és dajka feladata, hogy az ünnep előestéjén feldíszítse a csoportszobájában felállított fenyőt, az ünnep hangulatát a csoportszoba díszítésével, szépítésével alapozza meg.Kötelességünk, hogy családias, szeretetteljes légkört biztosítsunk a szeretet ünnepén.A gyermekek ajándékozását a szülői munkaközösség és az óvodavezető oldja meg.Ünnep előtti napokban hagyományainknak megfelelően mézeskalácsot sütünk munkadélután keretében.

Húsvét

Az óvodai csoport a csoportban dolgozó óvodapedagógus vezetésével ünnepel. Az ajándékkészítés az óvodapedagógus feladata, egyeztetve a többi csoporttal. Tojásfestés a dajkák feladata, kivéve, ha az óvodapedagógus a gyermekeket bevonva óhajtja festetni azt. A szükséges eszközök, hozzávalók beszerzéséről az óvodavezető gondoskodik.

Anyák napja

Az éves munkarendben meghatározott óvodai munkanap délutánja. Csoportonként kerül megrendezésre. Minden óvodapedagógus és dajka feladata a csoport ünnepi alkalomra való feldíszítése, takarítása.A kezdési idő 15 perces eltolódással, úgy, hogy az a szülő, akinek kettő-három csoportban van gyermeke mindegyik köszöntő műsort tudja megnézni. Időpontot úgy választunk, hogy a vidéki gyermekek szüleinek utaztatása feltétlen megoldott legyen.Dolgozóknak és gyermekeknek egyaránt kötelező az ünnepi ruhában való megjelenés.Csoportok kialakíthatnak maguknak szokásokat, melyet előzőleg az óvodavezetővel és nevelőtestülettel egyeztetnek

93

Szüreti Mulatság

Immár hagyománnyá vált, minden év október közepén megrendezésre kerülő szüreti mulatság megszervezése. Mindhárom csoport aktívan műsorral készülnek erre az alkalomra. Az esti jótékonysági bállal zárul a program. A rendezvény bevételéből az óvoda eszköz állományát gazdagíthatjuk. A szülők is aktív részesei a program lebonyolításának, 5 szervezési feladat közül választják kim hogy miben vállalnak segítséget.

Október 23.

Mindig az ünnepet megelőző utolsó óvodai munkanapjának délelőttjén csoportonként történik a megemlékezés. Az óvodapedagógus megítélése, a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével készülünk, illetve emlékezünk.Az óvodapedagógus feladata, hogy a gyerekek koruknak megfelelő ismereteket szerezzenek szülőföldjükről, illetve nemzeti kultúránkról. Óvodánkat, csoportszobáinkat fellobogózzuk.

Március 15.

A kialakult helyi szokásoknak megfelelően a gyermekek és az óvoda dolgozói nemzeti színű kokárda kitűzésével, gyermekek által készített nemzeti színű zászlókkal és a nagycsoportosok által elhelyezendő, nemzeti színű szalaggal átkötött virágcsokorral vonulunk a községházával szembeni Kossuth szoborhoz. Az ott elhangzott ünnepi műsorunk után elhelyezzük a csokrot, illetve a kis zászlókat.

Tavaszi zsongás

Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának kezdeményezése alapján minden tavasszal megtartjuk a Tavaszi zsongás programunkat, belevonva a Béri Balogh Ádám Általános Iskola alsó tagozatos gyermekeit. A program az egészségnevelés jegyében zajlik: étkezés, mozgás, közösségi nevelés.

Egészséghét

Három napon át tartó program közösen a szülőkkel. 1. nap - egészséges táplálkozás, egészséges ételek napja2. nap – mozgás szerepe az egészség megóvásában3. nap – környezetünk védelme, szelektív hulladékgyűjtés, lelki

egészségvédelem

94

A programok nyitottak, melyre a szülőket szívesen látjuk. A Szülői klub keretén belül az éppen aktuális témában (táplálkozás, testápolás, lelki egészségvédelem, nyelvi fejlődés elősegítése, stb.) előadást szervezünk. Meghívjuk a védőnőt, aki egészségügyi méréseket (testsúly, vérnyomás, vércukorszint, stb.) végez a szülők körében.

Karácsonyi klubdélután

A téli szünet előtti utolsó nevelési napot megelőző munkanap délutánján tartjuk. A gyermekek a szülővel érkeznek a Kossuth Művelődési Házba, ahol az óvoda dolgozói bábelőadással ajándékozzák meg őket. Közösen díszítjük fel az óvoda karácsonyfáját, énekkel, verssel ünnepelünk.

Szülők klubja

2008. novemberétől működik. Évente 2-3 alkalommal találkozunk és egy-egy aktuális témát dolgozunk fel szakember segítségével, vagy közösen készítünk játékokat a gyermekekkel és a szülőkkel.

Gyermekek születés és névnapja

Minden csoport maga alakítja ki szokásrendszerét. A szeptemberi szülői értekezleten az óvoda felnőtt dolgozói megállapodnak a szülőkkel, a köszöntés és a vendéglátás hogyanjáról.

Óvoda kirándulásai

Minden nevelési év tavaszán óvodai kirándulást szervezünk ahol a szülők is részt vehetnek. A kirándulás helyét és idejét, módját a januári szülői értekezleten határozzuk meg. Az óvoda közvetlen környezetében szervezett családi napot a csoportban dolgozó óvodapedagógus határozza meg, a dajka munkájának figyelembevételével szervezi az és bejelenti az óvodavezetőnek.

Az óvoda – család közös rendezvényei, tevékenységei

Óvodánkban már hagyománnyá vált a minden év februárjában megrendezésre kerülő farsangi délután, majd az azt követő esti jótékonysági bál.Ennek szervezése és lebonyolítása a szülői munkaközösség és az óvodavezető feladata. A részvétel az óvoda felnőtt dolgozóira nézve kötelező. Feladata minden óvodapedagógusnak és dajkának, hogy tudásuknak és lehetőségeinek teljes bevetésével hozzájáruljon a rendezvény sikeréhez. Ez azért is fontos, mert

95

óvodánk felszerelését és óvodás gyermekeink játékeszközeit, költségvetés szűkössége miatt ebből a pénzeszközből pótoljuk.A pénz felhasználásáról minden nevelési évben a nevelőtestület javaslata alapján a szülők döntenek.Szokásunknak megfelelően az előkészületekben és a rendezvényhez szükséges kellékeket, hozzávalókat a szülők finanszírozzák (jelmezek, szendvicshez való, sütemény, szörp, tombolatárgyak, zsákbamacskához valók stb.). A délutáni és az esti jótékonysági bál szervezésétben is számítunk a szülők segítségére: 5 feladat közül választják ki, hogy miben tudnak közreműködni.

Az 1997/98-as nevelési évben szülői kezdeményezésre megszerveztük az óvodás gyermekek szüreti felvonulását és az azt követő szüreti mulatságot. A rendezvény sikerére való tekintettel szeretnénk ennek hagyományt teremteni. A rendezvényen minden gyermek részt vesz az óvoda felnőtt dolgozóival együtt.

Gyermeknap

2012-ben került először megrendezésre május utolsó péntek délutánján. Az óvoda valamennyi dolgozója és néhány vállalkozó kedvű közreműködő segítségével meseelőadást szervezünk a Művelődési Ház udvarán. Egy közös játék után lehetőség van sütemény és szörp fogyasztására, melyet a szülők kínálnak. Erre az eseményre valamennyi – egykori és leendő óvodás – gyermek meghívást kap.

Ballagás

Felelőse a középső csoportban dolgozó óvodapedagógus, aki a szülők bevonásával gondoskodik az óvoda helyiségeinek és udvarának díszítéséről és a ballagási ünnepség megszervezéséről.

Munkadélutánok

Természetesen alkalomadtán babaruhák varrásakor stb. számítunk a szülők segítségére.Társadalmi munkákat szervezünk udvarunk, óvodai környezetünk rendben tartására, felújítására, udvari játékok készítésére stb.

Óvoda egyéb rendezvényei, tevékenységei

Az idősek köszöntése minden nevelési év őszén a nagycsoportosok feladata. De karácsonykor és anyák napja alkalmával sem feledkezünk meg a Idősek klubjába járókról.

96

Alkalomszerűen részt veszünk a falu által szervezett ünnepeken, ünnepségeken, ha az óvodások részvételét igénylik.

VI. Az óvoda kapcsolatai

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az óvoda nem vállalhatja át a családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulhat a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez.Az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban, a jó partnerkapcsolatban valósul meg.Alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás.Az óvodapedagógus ennek érdekében tájékoztatja a szülőket mi történt az óvodában. Megismeri a családok életmódját, a gyermekek helyét a családban. Szükséges, hogy az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közeledni minden családhoz. Fontos, hogy az óvodapedagógusokat a szülő anyagi, társadalmi helyzete, kulturáltsága ne befolyásolja elfogadó, megértő a gyermek szüleinek kijáró megbecsülést kifejező magatartásukban.Az óvodapedagógus minden egyes családdal próbálja megtalálni a kapcsolatteremtés, az együttműködés - ha szükség van rá,- a segítés legmegfelelőbb módját. Az óvodapedagógus őszinte érdeklődése, bizalmat ébresztő, elfogadó, támaszt nyújtó magatartása lehetővé teszi, hogy a szülők az óvodapedagógussal együtt találják meg a megoldást a gyermekükkel kapcsolatos kisebb-nagyobb gondjaikra.A kapcsolatok alakulásában lényeges, hogy a szülő bízhasson az óvodapedagógus diszkréciójában. A naponkénti találkozások alkalmával az óvodapedagógus reálisan tájékoztassa a szülőket (tisztelve azok érzelmeit).Az óvodapedagógus elsősorban saját példájával hat a szülőkre beszédével, gyermekekkel történő foglalkozásával, a gyermekmunkák megbecsülésével.)

A kapcsolatteremtés módjai:- A naponkénti párbeszéd pillanatai lehetőséget adnak a kölcsönös

érdeklődés kifejezésére, a tájékoztatásra.- A szülő jelenléte a csoportban a gyermek számára fontos esemény, mert

a családi és óvodai környezet összekapcsolódását fejezi ki.- A szülők csoportban tartózkodásának speciális esete a nyílt napon való

részvétel. (Vagy a beszoktatás időszakában is ott tartózkodhat a szülő a csoportban – ha a gyermek érdeke úgy kívánja.)

97

- A csoportos találkozások, szülői értekezletek jó alkalmat adnak arra, hogy a szülők megismerkedhessenek az óvoda rendjével, elvárásaival, feladataival és a szülők is elmondhassák gondjaikat, javaslataikat.

- Általános tapasztalat szerint a szülők és a gyermek is szívesen fogadják az óvodapedagógus előre bejelentett családlátogatását. Jó, ha az első látogatásra a gyermek óvodába lépése előtt kerül sor.

- További közeledést jelent az óvoda és a család között, ha az egyes programok szervezésében a szülők egyenrangú félként vesznek részt. Ilyenek lehetnek a kirándulások, nagyobb séták, ünnepek előkészületei, ünnepek lebonyolításai, közös munkadélutánok rendezése.

A szülői munkaközösség - SZMK

Az óvoda és a család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van az SZMK-nak. Nemcsak koordináló, hanem kezdeményező is a folyamatos együttműködés elősegítésében.Az SZMK segítségével az óvoda változatos módszerekkel valósíthatja meg a szülők közötti ismeretterjesztést.Az óvoda kapcsolatai az intézményekkel.

Az óvoda kapcsolatot tart az intézményekkel, melyek az óvodába lépés előtt (nevelőotthon) az óvodai élet alatt (Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Szakszolgálat), közművelődési intézményekkel. Az óvoda után az iskola meghatározó szerepet tölt be a gyermek életében.

Az óvoda és az iskola kapcsolata

Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Az óvoda és iskola tartalmi együttműködésében érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az óvoda iskola-előkészítő munkája akkor tekinthető sikeresnek, ha a gyermekek örömmel és érdeklődéssel várják az iskolát. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskola életmóddal.A hatékony együttműködés érdekében az óvodapedagógus igyekszik megismerni az általános iskola nevelési alapelveit, az iskola nevelési tervétől az 1. osztályra vonatkozó követelményeket.Az óvodapedagógusok az óvodavezető segítségével megteremtik azokat a feltételeket, hogy a tanítók minél teljesebb képet kapjanak az óvoda mindennapi életéről, iskolára előkészítő munkájáról. (ismerjék meg a nevelőmunka folyamatát, eredményeit). Így a kölcsönös érdeklődés, a gyermek megismerése alapján összehangolhatják nevelési törekvéseiket. Az óvodapedagógus, ha a tanító kéri, tájékoztatást adhat a gyermek egyéni fejlődési üteméről, egyéni

98

bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól – ezáltal csökkentjük a gyermek számára az átmeneti nehézségeket, a zavartalan iskolai beilleszkedést.Az óvodapedagógus a nagycsoportosokkal ellátogat az iskolába. Ismerkednek az iskolai élettel, a leendő tanítókkal, iskolai taneszközökkel. S ez a tapasztalás segítheti, hogy a gyerekek érdeklődéssel és örömmel induljanak az iskolába. Ez a látogatás általában május hónapban történik.Az óvoda figyelemmel kíséri a gyermek iskolai beilleszkedését, s felhasználja az e téren szerzett tapasztalatait a saját nevelő munkájában. Erre a konkrét látogatásra szeptember – október hónapban kerül sor.Az óvoda az iskola esetleges követelményeinek hatására sem térhet el az óvodai nevelési program céljától, feladataitól és módszereitől.Az IPR keretében működő Átmeneteket segítő munkacsoport éves programjában részletesen kidolgozott az együttműködés.

Az óvoda és a Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata

Az óvodapedagógus mindig együtt működik a családdal, az iskolába lépés harmonikus megvalósulása érdekében. Ha a helyzet megkívánja, közvetít a szülő és a pedagógiai szakszolgálat munkatársai közt. Az óvodapedagógus folyamatos megfigyelése, tapasztalatai, és az orvosi vélemény alapján dönt, hogy a gyermek mikor kezdje meg tankötelezettségének teljesítését.Ha úgy ítéli meg, hogy a döntéshez szakember segítségére van szükség, úgy jelzi az óvodavezető felé, aki kezdeményezi a gyermek vizsgálatát.A tanulási képesség vizsgáló bizottsághoz december 15-ig küldheti a gyermeket, nevelési tanácsadó vizsgálatát január 30-ig kell kérni.Ha az óvoda úgy látja, hogy gyermek még egy évig vegyen részt óvodai nevelésben részesülhet. Ezen gyermek számára foglalkozás keretébe folyó differenciált fejlesztést gondosan meg kell terveznie az érintett óvodapedagógusnak, ha szükséges szaktanácsot kérhet.

Az óvoda és közművelődési intézmények

A közművelődési intézmények – könyvtár, művelődési ház, múzeum, színház – sajátos lehetőségeit tudatosan használja fel az óvónő a nevelőmunkájában. Úgy válogasson, hogy elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását. A napirendbe úgy próbálja beépíteni, a gyermekek nyugodt játékát és pihenését ne zavarja.Az óvodapedagógus különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezheti az ismerkedést a közeli közművelődési intézményekkel, a Művelődési Házzal, könyvtárral. (épület, funkció, tapasztalatszerzés, kiállítás megtekintése, családi programok).

99

Színházlátogatás a nagycsoportban válhat ünnepi alkalommá. Erre lehetőség nyílik a közeli művelődési házakban (Szekszárd vagy Paks).Múzeumlátogatás 5-6-7 éves gyermeknél elősegítheti a múzeum megszerettetését.Amennyiben a művelődési ház alkalmanként pedagógiai, egészségnevelési előadásokat szervez, úgy az óvodás gyermekek szüleit is invitáljuk ezekre a rendezvényekre.

VII. Az óvoda sajátos feladatai.

1. Gyermekvédelem

Óvodánk a gyermekvédelem általános társadalmi, családi feladatait segíti. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeknél – e helyzetet felismerve – a károsító tényezők enyhítésére, ellensúlyozására, a gyermek „eredményes” helytállására, kiegyensúlyozott fejlődésére összpontosítva végzik az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatukat.Óvodapedagógusaink a gyermekvédelem elsődleges prevenciós szakemberei. E feladatuk hangsúlyosságát a településünkön élő családok helyzete indokolja.Az óvoda elsődleges feladata a veszélyeztetettség felismerése, ezért a hátrányt, veszélyt jelentő tényezőket a gyermek óvodába lépésétől figyelemmel kell kísérni.Az óvodapedagógus már a gyermek óvodába kerülése előtt tett családlátogatáson tájékozódik a család összetételéről, a családi szokásokról, erkölcsi értékekről, normákról, életvitelükről, a gyermeknevelési felfogásukról, hozzáállásukról, anyagi helyzetükről, egészségügyi problémákról.Tájékozódik a gyermek játékairól, hogy a szülők mennyire ismerik gyermeküket, annak szokásait, testi- lelki fejlődését, állapotát. A megfigyelteket az óvodapedagógus a gyermek személyiségalapján rögzíti, így a változások is követhetők, s a hátrányt, veszélyt jelző tényezők azonnal kiszűrhetőkMivel településünkön egyre több a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermek, esetükben az alábbiak is fontos szerepet kapnak.

- Mióta él a nevelőszülőnél?- Mikor vált szükségessé a családjából való kiemelés? Oka?- Tart-e kapcsolatot családjával? Testvérei, hol?- Szeret-e játszani, képet nézni, énekelni, építeni, tanulni, verselni,

barátkozni, segíteni, tornázni, mesét hallgatni, szerepelni, beszélgetni, mosdani, enni?

- Kihez ragaszkodik leginkább?- Indulatos-e, haragtartó-e, könnyen sír-e, meddig?- Verekszik-e, megvédi-e magát?- Mitől fél?

100

Gyakori a rossz környezeti hatás, a családban megromlott emberi kapcsolatok, alacsony szintű ítélőképesség, hiányosak támasznyújtó kapcsolatai, interakciós képességei. Előfordul, hogy hiányzik életükből a szervezettség, nem tartják fontosnak a gyermek célirányos nevelését.Egyre többször találkozni elesettséggel, a munkanélküliségből adódó én-kép-leépüléssel, amely szintén szerepet játszhat a szülői viszonyulásban.Figyelni kell az olyan kedvezetlen környezeti tényezőkre, mint: a családtagok deviáns viselkedése, erkölcsi értékek mellőzése vagy tagadása, elhanyagoló vagy brutális bánásmód, anyagi nyomor. Ezek pszichés következményei a gyermeken „csapódnak le”: lelki sérülések és torzulások, viselkedési, pszichés eredetű zavarok, teljesítményzavarok, szocializációs, magatartásbeli zavarok formájában lépnek fel.Előfordul, hogy a szülők nem tudják a gyermek életszükségleteit kielégíteni. Okkeresés szükséges, hogy hibás életvitelük, vagy az anyagiak eredendő hiánya okozza-e.Ennek ismeretében határozza meg és végzi gyermekvédelmi feladatát az óvodapedagógus. Feltétlenül fel kell figyelni a rosszul táplált, hiányos öltözetű vagy gondozatlan gyermekre, s a feltárt okok ismeretében segíteni, intézkedni.Súlyosan egészségtelen körülmények között is élnek gyermekek a lakás zsúfolt, nedves, salétromos, nincs villany, folyóvíz, hiányos az alapvető berendezés, nem fűtenek, az egy szobában élő személyek száma magas, esetleg a gyermek beteg, deviáns személynek van kiszolgáltatva. Lényeges, és egyre gyakoribb jelenség, hogy a család az elvárható és szükséges mértékben nem tud gondoskodni a gyermek testi épségéről és egészségvédelméről: ha védőoltást nem enged adni, orvosi rendelkezéseket nem tart be, nem kezelteti a gyermeket, a felírt gyógyszert nem váltja ki, nem adja be a gyermeknek.Az óvoda feladata a gyermekek védelme érdekében a negatív tényezők felismerése, a családok segítése feladataik ellátásában. Kölcsönös tiszteleten és tolerancián alapuló együttműködés jegyében kell az óvodának hatást gyakorolni a családi funkciók megfelelő gyakorlására, elsősorban az önkéntesség és a személyiségi jogok tiszteletben tartásának elve alapján.

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai:

- A gyermekkel kapcsolatban meg kell ismerni: a veszélyeztető körülményeket a gyermek személyiségének jellemzőit a szülő nevelési tevékenységét a család szociális helyzetét a már biztosított alapellátásokat a szülő együttműködési készségét.

101

- A gyermek elhanyagoltsági tüneteinek felismerése (Ruházat, élelem, ellenőrzés hiánya, gondozatlanság, egészségügyi ellátás hiánya, stb.)

- Az óvodapedagógus csoportjában segítséget nyújt azoknak a gyermekeiknek, akiknek alapvető szükségleteit a család nem elégíti ki az alábbi területeken: fizikai, lelki, emocionális, egészségügyi, közösségi, szeretet-intimitás, a biztonság igénye.

- A szülőkkel a saját problémáik felismertetése, megfogalmazása, változtatási igényük felkeltése. A család belső nyugalmának megtalálására ösztönzés. Szükség szerint az értékek áthangolásának, a negatív események feldolgozásának segítése.

- A veszélyeztetettségre utaló jelenséget az óvodapedagógus haladéktalanul jelzi az óvodavezetőnek, hogy a megfelelő intézkedést mielőbb megtehessék.

2. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Óvodánkban már évek óta nevelünk sajátos nevelési igényű gyermekeket: beszédfogyatékos és pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekeket. Sajátos nevelési igényű gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral a (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.A 2011. évi CXC. Nkt. szerint az érintett gyermeket a szakértői bizottsághoz irányítjuk, aki a szakvéleményében meghatározza a gyermek speciális státuszát, kijelöli a fejlesztendő területeket és a szakember szükségességét. Szakszolgálati ellátás keretében helyben biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a gyermeket szakember az egyéni fejlesztési terv szerint ellássa. A gyermek óvodapedagógusai pedig a csoportnaplóban feltüntetik a gyermek speciális fejlesztési feladatait, így segítve őt a hátrányai leküzdésében (32/2012. (X. 8.) EMMMI rendelet).

3. Óvodai fejlesztő program

A 2007/2008. nevelési évben dolgozta ki óvodánk az Integrációs programját, melyben részletesen kidolgoztuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak leküzdését szolgáló átfogó tevékenységet. Gyermekeink jelentős része hátrányos helyzetű, és bizony sok a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek is, mely tükrözi lakókörnyezetünk sajátos szociális állapotát.A részletes kidolgozás az Óvodai integrációs programban dolgoztuk ki:1. Szervezési feladatok

1.1.integrációt elősegítő csoportalakítás

102

1.2.igazolatlan hiányzások minimalizálása1.3.szülők munkába állását segítő nyitva tartás kialakítása

2. Nevelőtestület együttműködése3. Pedagógiai munka kiemelt területei

3.1.az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés3.2.kommunikációs nevelés3.3.érzelmi nevelés, szocializáció3.4.egészséges életmódra nevelés3.5.társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése3.6.korszerű óvodapedagógiai módszerek

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka4.1.egészségügyi szűrővizsgálatok4.2.gyermekorvosi, védőnői tanácsadás4.3.gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése4.4.szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel5.1.gyermekjóléti, család segítőszolgálat5.2.védőnői hálózat5.3.szakmai szolgáltatók5.4.kapcsolat más óvodákkal5.5.kapcsolat civil szervezetekkel és intézményekkel

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása6.1.iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka6.2.iskolaválasztás6.3.óvoda-iskola átmenetet segítő program6.4.a gyermekek fejlődésének után követése

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés7.1.személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel7.2.gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása7.3.rendszeres tájékoztatás a gyermek óvodai életéről, fejlődéséről7.4.egyéni beszélgetések7.5.szülői közösségek

8. Intézményi önértékelés, eredményesség8.1.intézményi önértékelés8.2.eredményesség

4. Óvoda szolgáltatásai

Az óvodánkban már hagyománya van annak, hogy a szakemberek elvégeznek egy vizsgálatot a problémás középső csoportos korú és a nagycsoportos gyermekek körében. Ez tájékozódás, hogy milyen problémára kell nagyobb hangsúlyt fektetni főként az iskolába lépő gyermekek felkészítésénél.

103

Ezt a feladatot minden nevelési és szeptember, október hónapban végzik olyan szakemberek, akiknek jogosítványuk van a vizsgálat eredményéről Szakértői véleményt készíteni. A szakértővéleményben javaslatot tesz arra, hogy ki vegyen részt fejlesztő, illetve logopédiai foglalkozáson. A foglalkozások heti rendszerességgel az óvodában tartjuk, melynek költségét az intézmény fizeti.Óvodánk gyermek- és szakkönyv árusításával is foglalkozik. Az óvodapedagógus tanácsot ad, javaslatot tesz arra, hogy a gyermek életkori sajátosságainak, neveltségi és értelmi szintjének megfelelő könyvet válasszon a szülő.Szülői igény esetén az óvoda a pedagógusok véleménye alapján szervez a neveléssel, oktatással kapcsolatos előadásokat illetve a gyermekek részére térítéses vagy díjtalan foglalkozásokat. Az erre vonatkozó tájékoztatást, igényfelmérést, a foglalkozás megszervezését az óvodavezető köteles elvégezni és a nevelési év rendjében meghatározni, erről a pedagógusokat és a szülőket tájékoztatni. /hitoktatás, nyelvoktatás/2003-tól néptánc oktatás van heti alkalommal az óvoda tornaszobájában, melynek díját a szülők állják. A helyi Közéleti Egyesület Néptánccsoportjának óvodás csoportjaként működik a csoport. Az oktatással kapcsolatos szervezőmunkát a szülők végzik, az intézmény a helyet, az óvodapedagógusi jelenlétet és az eszközt biztosítja.2010. novemberétől dolgozik egy olyan óvodapedagógus az óvodában, akinek német nemzetiségi szakvégzetsége van. A nagycsoportos gyermekek részére heti rendszerességgel tart német nyelvi foglalkozásokat térítés mentesen.2012. szeptemberétől katolikus hittan oktatásra van lehetőség az azt igénylő nagycsoportosoknak. Heti rendszerességgel tartják a foglalkozást a nagycsoportban.A nagy- és középső csoportos fiúk részére U7 fociedzést tartanak a sportcsarnokban, ahová az óvodapedagógusok kísérik el az arra járó gyermekeket. A körmérkőzésekről tájékoztatásban, az utazásig tartó felügyeletben segít az óvoda, a felszerelés, az egyéb szervező munka Sportegyesület feladata. Ugyan nem szolgáltatásként, hanem az óvodai nevelés-oktatás szerves részeként jelenik meg a számítógép használata a gyermekek számára, mely egy sikeres pályázat eredményeként került birtokunkba és ez által építjük be az óvoda mindennapi tevékenységébe.Az ezzel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestületünk látja el.Az óvodavezető és a nevelőtestület felel azért, hogy minden óvodai szolgáltatás megfeleljen a gyermekek életkori sajátosságainak, másrészt erősítse az óvoda nevelési céljainak elérését, illeszkedjék a programunk sajátos arculatába.

VIII. Az ellenőrzés és értékelés rendszere

104

1. Az óvoda irányításának, nevelési felépítése

Az intézmény fenntartója Kölesd Község Önkormányzata.Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki a gyermekvédelmi feladatokat is ellátja.Az óvodavezető munkáját a szakmai munkaközösség vezetője, aki egyben a vezető helyettesi feladatokat is ellátja.Az óvoda nevelőtestülete egyben szakmai munkaközösséget is alkot.Az óvodai nevelőtestület munkáját segítik az intézmény nem pedagógus munkakörben alkalmazott óvodai dajkák. Feladatuk az óvodavezető által meghatározottak szerint végzik, a gyermekcsoportokban pedig a csoportban dolgozó óvodapedagógusok segítői.Az óvodapedagógus illetve az óvodai dajka, felelősek feladatait részletesen a munkaköri leírások tartalmazzák, melyet az óvodavezető készít el.Az intézmény valamennyi dolgozója alkotja a Közalkalmazotti közösséget.A szülők Szülői Munkaközösségét (SZMK) választottak, amely az általuk készített és elfogadott Szülői Munkaközösségi alapszabály szerint működik.

Éves működés értékelése

Célja: Annak megállapítása, hogy az intézményi folyamatok mennyiben felelnek meg a munkatervben kitűzött céloknak.

- Az óvodavezető május közepén felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit a beszámolóik elkészítésére./munkaközösség vezető, gyermekvédelmi felelős, minőségbiztosítási munkacsoport-vezető/

- Az óvodavezető összegzi azt az érintett területek és személyek vonatkozásában.

- Az óvodapedagógustól és a terület felelősöktől kapott információk alapján valamint a saját tapasztalatok alapján az óvodavezető elkészíti az intézmény munkájának éves értékelését, melyet egyeztet a terület felelősökkel.

- nevelési évet záró értekezleten a területek felelősei beszámolnak az éves munkájukról.

- Az éves beszámolót az óvodavezető teljes terjedelmében az évnyitó nevelési értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel, melyet az véleményez és elfogad.

- Az erről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak.

3. Az óvodai csoportok, a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése.

Az óvoda minden gyermekcsoportjában az óvodapedagógus köteles az alábbi szakmai dokumentumokat naprakészen vezetni.

105

- Felvételi és mulasztási napló- Hiányzások összesítője- Óvodában tartózkodó gyermekek összesítő lapja- Csoportnapló- Személyiséglapok

A gyermekcsoportban dolgozó óvodapedagógus feladata még, hogy minden nevelési év szeptember 30-ig elkészítse az adott nevelési évre vonatkozóan az a tematikát, mely tartalmazza a feldolgozandó témákat és az ahhoz kapcsolódó ismeretanyagot.

Ellenőrzés során- Pedagógiailag és pszichológiailag tudja alátámasztani a pedagógus a spontán

és tervszerű ellenőrzés során tapasztalt nevelői tevékenységét.- Nevelő munkát dokumentálni kell és annak módját a pedagógiai instrukció

határozza meg.- A nevelőmunka értékelésében az egyes gyermekek értékelése folyamatos

legyen, amelyet a folyamatosan vezetett személyiséglapon rögzíteni kell. A mindenkor használt, a nevelőtestület által elfogadott személyiséglapok a gyermek azon fejlettségi mutatóit tartalmazzák, melyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

A gyermeki fejlődés nyomon követésére vonatkozó dokumentumok vezetési rendje

I. A gyermekek fejlődéséről személyiséglapot vezetünk.A gyermek alaposabb megismerése érdekében tájékozódunk a születés előtti és a korai gyermekkor fejlődésének körülményeiről - SzemélyiséglapAz óvodába kerülve minden korcsoportban, minden gyerekről képesség mérést végzünk, amelyben a következő területeket jelöljük: önállóságukat, szociális fejlettségüket, mozgásfejlettségüket, értelmi fejlettségüket, nyelvi kifejezőképességüket. A felméréshez felmérőlapokat használunk, melyeket magunk állítottunk össze úgy, hogy egy lapon követhető legyen a gyermek fejlődése óvodába lépéstől az iskolába való lépésigAz Integrációs program bevezetésekor találkoztunk a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszerrel. A nevelőtestület véleménye alapján valamennyi óvodás gyermekünknél alkalmazzuk, mivel fontosnak érezzük azt, hogy van országos átlaghoz való viszonyítás. Az alkalmazásához szükséges tanfolyamon valamennyi óvodapedagógusunk részt vett. Mérési időszakok:

- 4 éves kor – teljes DIFER- Középső csoportban – rövid DIFER

106

- Nagycsoportban év elején – teljes DIFER, év végén – rövid DIFER

Folyamatosan feljegyezzük észrevételeinket a gyermekekről az Egyéni fejlődése lapon, így lehetőségünk van a gyermekek fejlődését és egyúttal az ONP beválását nyomon követni.A gyermekek fejlettségét folyamatosan értékeljük, az értékelés alapján egyénre szabott fejlesztési feladatokat jelölünk a felzárkóztatás és a tehetséggondozás érdekében. A gyermekre szabott feladatokat a havi, ill. heti ütemterv képességfejlesztés részében bontjuk le.

II. A fejlesztési feladatok tervezési rendje.Az óvodai nevelés céljainak eléréséhez nélkülözhetetlen a pedagógiai tevékenyég tudatos, célirányos megtervezése.A tervszerűség feltétele a rendszeresség, következetesség, fokozatosság és folyamatosság.A tervezés tartalmazza a személyiségfejlesztés széles, átfogó nevelési perspektíváját, a neveltségnek azt a konkrét szintjét, amely a nevelés eredményeként kell, hogy jelentkezzen.Tevékenységrendszert tervezünk, a gyermek olyan konkrét tevékenységét, amelyek a nevelési céljaink által kívánt egyéneket formálnak a közösségen belül kialakítva a tevékenységhez kapcsolódó szokásokat.

3. Óvodai nevelési programunk értékelése

Az óvodai nevelési program értékelésének területeit a következőkben határozza meg a nevelőtestület:

A nevelési folyamat Az értékelés alanyai Az értékelés tartalmaidőrendi szakmaiterületei

Az óvodába lépéskor Gyerek A családban,óvodábanóvodapedagógus való megfigyelés,beszél-szülők getés,családlátogatás,

szülő-gyermek kapcsolat gyermeki fejlettség szerint

Évente tárgyi feltételek felmérésnevelési folyamat gyermek tevékenysége dokumentum elemzéshatásának mérései, dajkák-szülők-gyermek megfigyelések,beszél-lépcsőfokai kapcsolat getések gyermekkel-szü- óvónő tevékenységével lőkkel-óvónőkkel kapcsolatos tervezése, elemzések, önértékelés

107

szervezése

Eredmények Gyermekek Magatartásuk,tudásuk,tevékenységeik megfelel-nek-e a fejlődési jellem-zőknek,a fejlesztési cé-loknak

Fontos még az összehasonlítás, miszerint kiderül, hogy milyen hatékonyan dolgozik az óvoda, megfelel-e az intézmény az eszközelvárásoknak, rendelkezik-e megfelelő eszközrendszerrel.Hogyan teljesíti az óvodapedagógus a nevelési programban meghatározottakat.Ennek megállapításakor vizsgálható, hogy mennyit vállal a munkából, végez-e önértékelést, felzárkóztatást, tehetséggondozást. Milyen értéktöbbletet ad a munkájában. (kreativitás, kezdeményező készség stb.).A testület minden évben, ha lehet több alkalommal, leül és értékeli az addigi munkát, próbálja azt javítani, vagy továbbfejleszteni.A nevelési eredményvizsgálat mutassa meg a gyermek neveltségi-fejlettségi szintjét, ösztönözzön a nevelési hatékonyságára és alapozza meg a további nevelőmunka tudatos, célratörő irányítását, korrekcióját és továbbfejlesztését.

3. Az óvodába és az iskolába lépés feltételei.

1. Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése

Az óvodai felvételről a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8.§ rendelkezik.Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakó, tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik évét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Beíratáshoz szükséges adminisztratív, formai feltételek

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. §. 10 pontja alapján a kormányhivatal az óvodás gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes óvodának.

108

Az óvodai felvételről, óvodai jogviszony létesítéséről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § rendelkezik.A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. Amennyiben a gyermek az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni az illetékes jegyzőt.A beíratáshoz szükséges iratok:

A gyermek azonosítására alkalmas:- Gyermek nevére kiállított személyi azonosítót- Lakcímet igazoló hatósági igazolványt

A szülő azonosítására alkalmas:- Szülő nevére kiállatott személyi azonosítót- Lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

Orvosi igazolás

XI. Az iskolába lépés feltételei.

A 2011. évi CXC Nkt. 45. §-a szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesülhet ellátásban, és azt követően válik tankötelessé.A tankötelesség kezdetéről az óvoda vezetője vagy a szakértői bizottság (az óvodavezető vagy a szülő kezdeményezése alapján) dönt.

A tankötelezettség megállapításaA 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 21. § rendelkezései szerint a tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban - amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt

igazolja- dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben

való további részvételéről, - szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez.Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány, mely állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az intézmény javasolja:

109

- a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét,- a gyermek további óvodai nevelését,- a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát.

A tankötelezettség teljesítéseA 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. § szerint az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.A beiratkozáskor be kell mutatni:- a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított

személyi azonosítót- a gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványát,- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Az iskolába lépés feltételei:

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális, akusztikus, differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb

110

szerepet kap a felidézés – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és átvitele.Cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán – és mássalhangzókat /a fogváltással is összefüggő vagy egyéni eltérések lehetségesek/, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az időjárás és öltözködés összefüggéseit.

- Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanítói elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel, gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek

kielégítését,- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a

feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

XI. Az óvoda vezetési szerkezete a vezetők közti munkamegosztás

Óvodavezető

111

A 2011. évi CXC. Nkt. 69. § előírásai szerint:- felel az intézmény szakszerű és törvényes működésért, gazdálkodásáért,- gyakorolja a munkáltatói jogokat,- dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet

jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,- felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,- jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,- képviseli az intézményt.- a pedagógiai munkáért- a nevelőtestület vezetéséért,- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk

szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,- a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez

szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért- a nemzeti ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséért,- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,- a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,- a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való

megfelelő együttműködésért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért.

A szakmai munkaközösség

Az intézményben dolgozó pedagógusok által alkotott testület. A 2011. évi CXC. Nkt. 71. § szerint részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről. Munkaközösség-vezető irányít, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az óvodavezető bíz meg legfeljebb öt évre.A vezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében teljes felelősséggel ellátja a vezetési feladatokat.Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják – melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után – az óvodavezető írásban meghatároz.

Feladata: - Házi bemutatók szervezése.- A munkaközösség témájában a tervező elemző, értékelő tevékenységben való

részvétel- Munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése- Segíti a vezető előkészítő- és ellenőrző munkáját

112

Részletesen a feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza.

Nevelőtestület

A pedagógusok intézményen belüli közössége a nevelőtestület, amely a nevelési és oktatási kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Dönt:- a pedagógiai program elfogadásáról,- az SZMSZ elfogadásáról,- az intézmény éves munkatervének elfogadásáról,- az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók

elfogadásáról,- a továbbképzési program elfogadásáról,- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,- a házirend elfogadásáról,- az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő

szakmai vélemény tartalmáról.Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

XI. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMMI rendelet 2. melléklet előírásai szerint a mi óvodánk jelenleg is rendelkezik a szükséges eszközökkel, játékokkal. Óvodánk már évek óta kereste a különféle pályázati lehetőségeket, melyekkel a játékokat, eszközöket, felszereléseket tudtuk bővíteni. A pályázati lehetőségeket továbbra is fontos figyelemmel kísérni, hiszen a fenntartó szűkös anyagi lehetőségei határt szabnak a lehetőségeknek. Szerencsére a Szülői munkaközösség és a Nevelőtestület, de valamennyi dolgozó sokat tesz azért, hogy a jótékonysági bálok minél magasabb bevétellel záruljanak. Az így befolyt összeget a játékok, eszközök, felszerelések bővítésére fordíthatjuk.Fontos, minden óvodai dolgozó feladata, hogy ezen eszközök, játékok állapotát folyamatosan figyelemmel kísérje, a szükséges javításokat, cserét elvégezze, szükség esetén szülői vagy szakember segítségét kérve.

Helyiségek:- Csoportszoba, gyermekágytároló szekrény- Tornaszoba, sportszertárral, logopédiai foglalkoztató, többcélú helyiség- Intézményvezetői iroda, nevelőtestületi és könyvtárszoba, - Elkülönítő szoba, egyéni fejlesztő szoba- Játszóudvar

113

- Általános szertár- Gyermeköltöző- Gyermekmosdó, WC helyiség- Felnőtt öltöző- Felnőtt WC helyiség- Felnőtt zuhanyozó, mosó, vasaló, szárító helyiség- Melegítő konyha, tálaló- Mosogató

Bútorzat és berendezési tárgyak:Csoportszoba

- Gyermekenként 1-1 db óvodai fektető, gyermekszék, gyermekasztal,

Ablakonként- Fényvédő függöny

Csoportonként 1-1 db- Szőnyeg, játéktároló szekrény. Polc, könyves polc, élősarok polc,

textiltároló és foglalkoztatási eszköztároló szekrény,- Edény- és evőeszköz-tároló szekrény, szeméttároló

Tornaszoba, sportszertár, logopédiai foglalkoztató, többcélú helyiség- Fejlesztő eszközök,- Tükör,- Asztal, szék, tároló szekrény- Tornapad, tornaszőnyeg, bordásfal,- Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet

Játszóudvar- Kerti asztal, kerti pad- Babaház- Homokozó takaróhálóval- Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő

eszközök.

Intézményvezetői, nevelőtestületi és könyvtárszoba- Íróasztal, szék, iratszekrény- Telefon, fax- Tárgyalóasztal, székek- Könyvszekrény, könyvtári dokumentum- Számítógépasztal, szék, számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal- Előkészítő munkaasztal- Fénymásoló

114

Elkülönítő szoba, egyéni fejlesztő szoba- Ágy- Asztal, szék

Gyermeköltöző- Ruhatároló fogas, öltözőrekesz, elkülönített cipőtárolóval- Öltözőpad

Gyermekmosdó, WC helyiség- Törölközőtartó – létszám szerint- Rekeszes fali polc – fogmosótartó – létszám szerint- Fali tükör

Tisztálkodási és egyéb felszerelések- Egyéni tisztálkodó szerek – fésű, fogkefe, fogmosópohár jellel ellátva- Tisztálkodó felszerelések – ruhakefe, körömkefe, szappantartó –

mosdókagylónként 1-1 db- Fésűtartó csoportonként- Ágytakaró gyermekenként 1-1 db

Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök- Szennyes ruhatároló, mosógép, szárítóállvány- Vasaló, vasalóállvány- Takarító eszközök, porszívó- Hűtőgép- Kerti munkaeszközök, szerszámok

Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközökJátékok, játékeszközök

- Különféle játékformák – mozgásos játékok, szimbolikus, szerepjátékok, gyakorló játékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás – eszközei

- Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

- Ének, zene, énekes játékok eszközei- Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek

fejlesztésének eszközei- Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem,

képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

- Ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök- A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő

eszközök, anyagok

115

- Munka jellegű tevékenységek eszközei

Nevelőmunkát segítő egyéb eszközök- Televízió- Magnetofon- Diavetítő, projektor- Vetítővászon- Hangszerek a gyermekeknek- Egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi NapköziHarci Tagóvodája7172 Harc, Kölesdi u. 2OM: 202415

116

Nevelési Program

Tevékenységközpontú Óvodai NevelésiProgram

Egységes szerkezetben az egységes óvoda-bölcsődei csoportra vonatkozóan.

Óvodánk jellemzői

117

Az óvoda elnevezése: Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Harci Tagóvodája

Címe: 7172, Harc, Kölesdi u. 2.

Fenntartója: Kölesdi Közös Óvodafenntartó Társulás

Alaptevékenysége: Olyan nevelési intézmény, ahol a 2. életévtől a 6. életévig, legfeljebb 7. életévig, az iskolába lépésig neveli a gyermekeket.

Jövőképünk

Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet;

biztonságot, vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek ottlétük nagy részét

örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék.

Gyermekkép

Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Bátran,

egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális

módon is kifejezni, érdeklődőek, sok-sok tapasztalattal felvértezettek. A gyermek fejlődő

személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és

tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes

hatásának következtében a gyermeknek sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és

lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő

személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú,

befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva

minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák

erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását.

Bölcsődei jellegű tevékenység bevezetésével a társadalmi igények maximális figyelembe vétele következtében a 2-3 éves korú gyermekek nevelése során az egyéni sajátosságokhoz és igényekhez igazított személyre szóló bánásmódot valósítjuk meg. Az élet első éveiben az egyéni fejlődési ütemhez igazodó fejlesztéssel kívánjuk elérni, hogy a gyerekek az óvodába lépéshez szükséges fejlettségi szintre eljussanak.

118

Óvodakép

Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes,

mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad

játék és mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és a

szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve

alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és a szülők

tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Biztosítjuk az egységes óvoda-bölcsőde intézményben a gyerekek folyamatos, egymásra épülő gondozását, nevelését, fejlesztését, a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A bölcsődés korú gyermekek ellátását a törvény által előírt alapellátás keretein belül folytatjuk. Közvetetten segítjük az

iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások

fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a

környezettudatos magatartás kialakulását.

Célunk, a sokoldalú, harmonikus fejlődés, a gyermeki személyiség kibontakozásának

elősegítse.

Óvodai nevelési programunk alapelvei

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége.

A gyermekek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása és megerősítése

119

A gyermeket elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.

Mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembevétele.

Inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő

hozzáférés lehetőségét.

Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a

hozott hátrányok kompenzálására.

Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermekek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását.

A hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása.

Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzésére törekvés.

A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;

A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni

készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;

Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermekek

személyiségéhez igazodnak.

A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda

nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget

úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és

120

szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a

belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott

környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására,

nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek

fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt,

tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú

óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden

későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az

együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és

kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket.

A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi

nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába:

A nevelési cél elérésének feltételei:

Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és

képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges

megvalósítani.

A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermek sajátos, életkoronként, életkori

szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek

kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és

tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a Család szerepe

igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A

családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk,

hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait.

Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekekhez, a

gyerekeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen

belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges

szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb,

tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a

121

nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns

egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az óvoda tehát nem a spontán

szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos

kibontakozása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát

nagymértékben az a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi

alapigények kielégítése, pl. a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek

környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az

óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik. Az óvodában a gyermek

egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az

érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan

óvodai atmoszféra, amelyek sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz

lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a

másik megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal

küzdenek (agresszivitás, gátlás) különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást

igényelnek.

Feladatunk az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése

Sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez

szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása.

Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek,

módszerek sajátos megszervezésével.

A gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása.

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával, fejlesztésük, esélyegyenlőségük

biztosítása.

A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése.

A jelzett területen történő fejlesztés értelmezésünk szerint a gyermek érési folyamatához

messzemenően illeszkedő eszközökkel történő támasznyújtás, amely az éppen fejlődő

szomatikus és pszichés funkciók kibontakoztatásához biztosít szociális és tárgyi környezetet.

Ebben meghatározó a 2 – 7 éves kor alapvető sajátossága: az érzelmi biztonság alapszükséglete. A testi-lelki szükségletek kielégítése a gyermekek alapvető joga, melyre programunk messzemenően törekszik.

122

Helyi nevelési programunk feladatrendszere

Általános feladataink

Nevelőmunkánk fő törekvése, hogy indítsa el a szokások belsővé válásának folyamatát, erről folyamatosan tájékoztassa a családot, hogy az otthoni, az egységes óvoda-bölcsőde és az óvodai kívánalmak összhangját meg tudják teremteni. A tanulási képességek és a kompetenciák célzott fejlesztésével

minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes

iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre. A mozgásra és játékra alapozva

szervezzük a főbb nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat.

Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása a 2-6 éves életkorban kiemelt jelentőségű. A fejlődés korai szakaszában az alapvető higiénés szokások kialakulásának elősegítése, emellett az életkori sajátosságoknak megfelelő testi, lelki fejlődés elősegítése, az egészséges életmódra történő felkészítés meghatározó, hiszen ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. Az óvodás korú

gyermekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek az óvodába. Ezekre

alapozva, ezt tovább erősítve vagy kioltva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés,

mozgás, pihenés, levegőzés, testedzés szokásrendszerét. Meghatározónak tartjuk a megfelelő

napirend kialakítását. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód

kölcsönhatásban van, egymásra épül, és kiegészíti egymást. Ezért létfontosságúnak tartjuk a

környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását.

Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok

123

A gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé

tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben.

Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban.

Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban.

Szokás- és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel.

A kialakított szokás- és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a

gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése.

A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának jellemzőivel:

lehetőség szerint természetes anyagból készüljön, kényelmes legyen, gumírozása ne

legyen túl szoros, a cipő tartsa a gyermek bokáját.

A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.

A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése.

A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.

Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés

és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről, szülők

értesítése.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos

környezet.

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása

Megfelelő emberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve –

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Sikerkritériumok

A bölcsődés kor végére kérésre és segítséggel végezzék a tevékenységeket.

A gyermek szükségleteit képes önállóan kielégíteni. Tisztálkodási eszközeire vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi.

Önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell segítséget kér.

124

Cipőjét befűzi, bekötésével próbálkozik.

Ruháját igyekszik összehajtva a helyére tenni.

Képes önállóan eldönteni, miből mennyit tud elfogyasztani.

Kulturáltan étkezik.

Vigyáz környezetének rendjére, tisztaságára.

Az udvaron nem szemetel.

Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés okát és mikéntjét.

Igényévé vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság.

Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül.

Életkorának megfelelően edzett.

Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat.

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

A bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, a gyermekek segítését az átélt nehézségek feldolgozásában a derűs, családias meleg légkör biztosításával oldjuk meg. Az egyéni szükség szerint, a bölcsődében, óvodában töltött idő fokozatos emelése és a szülői jelenlét egyénre szabott biztosításával a testi-lelki harmóniát biztosítjuk. Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának

minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára,

amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Ezért fontosnak

tartjuk az óvodapedagógus – gyermek, gyermek – dajka kapcsolatának a pozitív érzelmi

töltés, a pozitív attitűd megnyilvánulását.

Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A

személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az

óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör vegye

körül.

Mindezért szükséges, hogy:

Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.

125

Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én

tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek.

Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas

szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

Minden kisgyermeknek lehetősége van:

Kommunikálni társaival a közös tevékenységek során, számos tapasztalatot szerezni

az eredményes, kölcsönös elfogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálni saját

hiteles és célravezető kommunikációs formáikat.

Megtanulni a közös tevékenységek alkalmával, hogy hogyan viszonyuljanak

társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakításának érdekében. Ez erősíti a pozitív

viszonyulást, és jelentős mértékben elősegíti a szocializációt.

Megtanulni a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének

módját és a kritika elfogadását. A társaktól érkező pozitív visszajelzés egyben

önerősítő, önbizalom-növelő hatásával hozzájárul a személyiség kibontakoztatásához.

Észrevenni, hogy a közös tevékenységben együttműködő társak sokféle színes

egyéniségek, egymástól eltérő, saját kulturális környezetükből származó értékeiket

képviselők.

Megtapasztalni, hogy egy problémának több megoldása is lehet, attól függően, milyen

szempontból közelítjük meg.

Célunk:

Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és

a dajka példaválasztásával és helyzetteremtésével.

A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése.

A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés.

A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság

megőrzése, átörökítésének biztosítása.

Figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jóra és

szépre, tiszteletére és megbecsülésére nevelés.

Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

sajátos nevelési igényű, hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt,

gyermek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő

126

pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek

közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása.

Esélyteremtés a migráns gyermekek számára.

A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által

történő személyiségkibontakoztatás.

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításából adódó óvónői és

kisgyermeknevelői feladatok

Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása. A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos,

esztétikus, biztonságos berendezése. Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő,

„anyapótló” magatartása. Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki

viselkedésbe.

Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása.

Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés.

Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése.

Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása.

A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása.

Gyakorlatközeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához

szükséges készségek, képességek alakítása.

Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a

„mi-tudat” alakítása

Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása.

Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése.

A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására inspirálás.

127

A tehetséges gyermekek kibontakoztatásának támogatása.

A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben levő gyermekek

felzárkóztatása.

A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése.

A családdal való együttműködésre törekvés.

Szülői értekezlet tartása.

Sikerkritériumok

Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát.

A csoport szokás- és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában érvényesíti.

Szereti és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben tartja az

élővilágot.

Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni.

Szükség esetén segíti az arra rászorulókat.

Konfliktushelyzeteket mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old

meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri.

Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni.

A felnőtteket és munkájukat tiszteli.

A közösség érdekében szívesen vállal megbízatást, munkát.

Alakulóban van a feladattudata.

Korának megfelelően kialakult a felelősségérzete, képes egyszerű döntések önálló

meghozatalára.

Bátran, de kulturáltan mondja el a véleményét.

Igényes a saját tevékenységével szemben.

Nem peremhelyzetű, szívesen játszanak vele a többiek.

Nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus viselkedés jellemzi.

Szívesen kommunikál.

Érkezéskor, távozáskor köszön.

Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat.

128

Megtalálja helyét a közösségben, abban jól érzi magát.

Képes társaival kooperatívan együttműködni.

Türelemre, kitartásra képes.

Feladatunk az önálló aktivitás és kreativitás támogatása 2-7 éves korig az intézménybe lépéstől az iskolába távozásig.

A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik.

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő

tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi

tulajdonságainak és akaratának fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását.

A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni

a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje

azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.

A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az

óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

Az óvodai élet megszervezésének elvei

Személyi feltételek

Az egységes óvoda-bölcsődében a nevelőmunka szereplői az óvodapedagógus, a kisgyermeknevelő és a dajka. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele a bölcsődei és az óvodai nevelésnek. A mindkettő elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.

129

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus

alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés

eredményességéhez. Az egységes óvoda-bölcsőde csoportban dolgozók nevelési-gondozási alapismereteiket az erre hivatott képzéseken sajátítják el.

Elvárásaink az óvodai dolgozóink felé:

Segítő, támogató, fogadó, megengedő attitűd.

Vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képessége.

Differenciált nevelés iránti elkötelezettség.

Jó empátiás készség.

Gyermek- és családcentrikusság.

Környezettudatos szemlélet.

Csapatjátékos.

Az óvodai nevelés minőségét és eredményességét alapvetően az óvoda személyi feltétele

határozza meg. Kollektívánk összetétele stabil, az óvodapedagógusok, kisgyermeknevelő és a

nevelőmunkát segítő alkalmazottak állandósága a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt

biztonságot jelent. Intézményünk dolgozóinak többsége megfelelő szakirányú végzettséggel

rendelkezik, illetve annak megszerzése folyamatban van. Az óvoda családias, biztonságos,

nyugodt légkörének megteremtéséről, a gondjainkra bízott gyermekek érzelmi biztonságáról,

sokoldalú fejlesztéséről 7 főből álló, gyermek és hivatásszerető, jó szaktudású, kreatív

alkalmazotti közösség gondoskodik.

A pedagógusoknak és a kisgyermeknevelőnek oda kell figyelniük saját magukra, mert a

munkaeszközük a saját személyiségük. Nemcsak elméleti, gyakorlati ismeretekkel kell

gazdagodni, hanem fontos, hogy egy jó pedagógus saját lelki egészségét is megőrizze. Csak

akkor tud tenni a gyermekekért! A pedagógus modell a gyermek számára, és nem mindegy,

hogy milyen követendő példát nyújt.

Kultúrát adunk át a gyermekeknek, az óvodai történések során megtanulja, megtapasztalja,

hogyan közelíthet a másikhoz, értékeket, normákat, szabályokat közvetítünk felé. Ha

mindezek elsajátítása sikeres, kevesebb kapcsolatzavarból adódó konfliktusa lesz a

gyermekeknek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a gyermek érzelmeit, kérdését,

mondanivalóját, tevékenységét. Ehhez képesnek kell lenni az empátiára.

130

Személyi feltételek:

Óvoda:

1 óvodapedagógus

1 dajka

Óvoda-bölcsőde: 2 óvónő 1 kisgyermeknevelő 1 dajka

Tárgyi feltételek

Az óvoda épület új építésű, 2002. augusztus 20-án adták át ünnepélyesen a

felhasználóknak. Ezt követően 2010. szeptemberében DDOP 3.1.2/2F sikeres pályázat által

egy tornaszobával gazdagodtunk és a teljes akadálymentesítés is megvalósult. Belső

adottságaink megfelelőek. Tárgyi eszközeinket és felszereléseinket folyamatosan

korszerűsítjük, bővítjük.

A program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésünkre

állnak, mely megfelel a kötelező minimális eszköz- és felszerelési jegyzékbe foglaltaknak.

Ezek folyamatos pótlása és korszerűsítése azonban szükséges.

Helyiségeink:

1 db óvodai csoportszoba

1 db óvoda-bölcsődei csoportszoba 1 tornaszoba 1 db játszóudvar 1 db óvónői iroda

2 db gyermeköltöztető 2 db gyermekmosdó, WC 1 db elkülönítő szoba, pelenkázó helyiség 1 db tálalókonyha 1 db felnőtt mosdó, WC

1 db mozgáskorlátozott mosdó

131

Az óvodai bölcsődei élet megszervezése

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéshez a napirend és a hetirend biztosítja a

feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek

tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. A jó napirendet folyamatosság és

rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem

előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus

és a kisgyermeknevelő a gondozás folyamatában is nevel, építi a kapcsolatait a gyermekekkel,

egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét

óvodapedagógus és kisgyermeknevelő irányítja.

Az óvoda kapcsolatai

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek

fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. A beiratkozáskor a

személyes beszélgetés, tájékoztatás egymás jobb megismerését segíti. A szülőkkel való megbeszélések a 2-3 évesek gondozása-nevelése során még hangsúlyosabbak. A bölcsődés korúak szüleivel való szorosabb kapcsolattartás érdekében bevezetjük az üzenő füzet alkalmazását. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet, illetve munkánk folyamatos megismertetése. Az együttműködés formái változatosak, a

132

személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a

lehetőségeket, amelyeket az óvoda illetve a család teremt meg. Figyelembe vesszük a

családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós

gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Családlátogatás

Célja, hogy az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő megismerje a gyermeket közvetlen

környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről,

szokásairól.

Beszoktatás

Célja a gyermek beszoktatásának segítése. Különbséget kell tennünk a családból, bölcsődéből vagy más közösségekből érkező gyermekek között. Az egyéni szükséglethez igazodó, személyre szabott beszoktatási folyamat még jobban segíti a legkisebbek beilleszkedését, anyás beszoktatását.

Közös programok, ünnepek

A közös programok, ünnepek célja lehetőséget teremteni a család és az óvoda közötti

kapcsolat kialakítására, elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb

megismerésére, szemléletünk formálására, nevelési elveink közvetítésére. A közös programok

nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülőkkel együtt megszervezett kirándulásokat,

sportprogramokat, kulturális eseményeket s az ezekre való felkészülést.

Nyílt nap

A nyílt nap célja a szülőknek lehetőséget biztosítani a napi óvodai-bölcsődei életbe való betekintésre.

Szülői értekezlet

A szülői értekezlet célja az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő

legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleges problémák megbeszélése. Az

óvodapedagógus feladata a szülők tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása, javaslataik

figyelembe vétele. A bölcsődés korú gyermekek gondozása során tapasztaltakról a kisgyermeknevelő is beszámol. A szülői értekezlet idejéről,

133

témájáról a faliújságon keresztül, legalább egy héttel előbb tájékoztatni kell a szülőket. A

szülői értekezleten jelenléti ív írása és jegyzőkönyv készítése kötelező.

Kapcsolattartás egyéb nevelési, oktatási, szakszolgálati, kulturális intézményekkel

Az óvodai élet alatt a pedagógiai szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó, Speciális

képességeket vizsgáló szakértői bizottságok, Pedagógiai Szolgáltató Központ, Logopédiai

Szakszolgálat) az egészségügyi szakszolgálatok (orvos, szakorvosok, védőnő), a gyermek- és

ifjúságvédelem intézményei (Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügy, Pécsi Regionális

Módszertani Bölcsőde) a gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel segítik.

A közművelődési intézmények (színház, könyvtár, múzeum) rendezvényeit a gyermekek

érdeklődését és életkori sajátosságait figyelembe véve látogathatják csoportosan pedagógus

vezetésével, vagy egyénileg a szüleikkel.

Az iskolával való kapcsolattartás célja az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése.

Formái:

Nagycsoportos gyermekek látogatása az iskolában az óvónővel.

Iskolai szervezésű programokon való részvétel a nagycsoportos gyerekekkel.

Egymás munkájának megismerése kölcsönös hospitálással

Szakmai tapasztalatcsere, a gyermek fejlődésének nyomon követése.

Társulás óvodái

A társulás többi óvodájával folyamatos a kapcsolattartás, közös programok szervezése,

ismerkedés.

134

Az óvodai és a bölcsődei élet tevékenységi formái és az

óvodapedagógus feladataiA komplex fejlesztés tartalma

Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz

saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú

óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat,

négyes feladatrendszerének elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.

A feladatrendszer elemei:

1. Játék és tanulási tevékenység

2. Társas és közösségi tevékenység

3. Munkatevékenység

4. Szabadidős tevékenység

135

A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az

óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a

gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok

komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a

feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek

is összefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység mint pl. a sepregetés

éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe,

hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a

nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben

gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a

tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex

gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek

szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.

1. Játék és tanulási tevékenység

A játék a 2-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék

nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek,

hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az

életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat

bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit

és újraélheti kellemes élményeit, A környező világról sőt a világegyetem egészéről is a

játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan

komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a

nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen

sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett "játékos

módszerekkel" nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet -

különösen a játékban - nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése

lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket

ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A

136

gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy

tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is -

felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak

tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a

gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti

azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre,

hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való

együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A

nevelési folyamat: intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy

milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét

kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb

biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlődés, az önfejlesztés motívumait,

képességeit és készségeit is létrehozza.

Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata

megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és

szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az amit a

kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre

nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú

program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek

az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket

azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemek az élmények szerepe a

gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a

környezetből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli

jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk

megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt

módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán

élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg,

hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Általában a gyermek spontán

szerzett élményei és tapasztalatai nem kapnak kellő figyelmet. A legjobb esetben

meghallgatják a felnőttek ezeket az élményeket, de nem számolnak a továbbiakban vele. A

tevékenységközpontú óvodai nevelés nemcsak feltételezi, hanem el is várja az

óvodapedagógus ilyen irányú figyelmét, érzékeny reagáló készséget. Ilyen pedagógiai

alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermekek képességeire

építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot.

137

A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az

óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében.

Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva, olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben

a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben

elősegítheti. Gondoljunk pl. a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli

önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség

kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások

mozgósításának képessége vagy az alá-fölé rendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-

egy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikus, a gyermekközösség

elfogadott belső törvényszerűségei szerint kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is,

melyek a szimbolikus szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk

előzményeivé avatják.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése

A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára

A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása

Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához

Az egyéni élményeken túl, közös élmény szerzési lehetőségek kihasználása a játék

fejlesztése érdekében

A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása

Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a

tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden

pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben,

játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb

színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás

összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű

annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat

egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított

módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat

egészének.

138

Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és

használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe

vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 2-7 éves korú gyermek

fejlődésének szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni az egyoldalú

intellektuális fejlesztéssel, aminek jelentőségét elismerjük, ám mértéke és hatása alatta marad

a tevékenységek általi fejlesztésnek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az

érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak,

mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a

gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot

komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni.

Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az,

ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Egyáltalán

nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban

szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem

mindegy, milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már

kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját

motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a

kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni,

hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső

motiváció (jutalom) késztesse erre. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk

a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról

van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények

erősítik a gyermek önbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák

megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná,

félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát és alatta marad saját

teljesítőképességének. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy

milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a

gyermeket egyéni adottságainak figyelem-bevételével. A program keret jellege biztosítja az

óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez

igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás az

óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretek között valósul

meg. Beszélgetések, tapasztalatszerző séták, kötött és kötetlen stb. formájában egyaránt

megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus

kompetenciájába tartozó kérdés.

139

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,

gondolkodás)

A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének

kielégítése

Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik

a felfedezés, a kutatás örömeit

A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása

A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának,

feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a

gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti

2. Társas, közösségi tevékenység

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és

együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból

sikeres formálásnak legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni –érték

tartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az

együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát, stb.

mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága (közhasznú volt, kulturális

színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg. Pedagógiai programunk négyes

feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek

kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő

kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés,

azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből

kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a

készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a

gyermekek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban) egyszerűbbé, könnyebbé,

gyorsabbá válik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi

kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában tudatosan

törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység

kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A

jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat,

140

ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen.

Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges

alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az

adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is

gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani

személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok

kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az

óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen

hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a

különbözőség elfogadása, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása,

sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a

gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes

irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési

képességének kibontakoztatása irányában. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban

meghatározó. A nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és

világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség

kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek

rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek

egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az

együtt játszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik,

ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű,

változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a

gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A

közösségi szokások kialakítása pedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek

cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a

másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek között

jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során

kialakuló viták lerendezését stb. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez

szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket' abban, hogy minél nagyobb

önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának

színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli

szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus

ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a

gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a

141

felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell

építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző

nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok

pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi

tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik.

Az óvoda nyitottsága, óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő

közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő-óvodapedagógus) megnyugtató és

biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az

óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező

információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével,

nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető.

Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban:

Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben

lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti

minél gyakoribb kontaktusfelvételre

A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és

gyakorlása természetes szituációkban

A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás

képességének kialakítása és gyakorlás

A konfliktusok kezelése

A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása

A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása

Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik

irányában

3. Munkatevékenység

Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását.

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék

és munkatevékenység. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az

értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a

gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol

142

az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a

gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző,

megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki

a már említett nevelő-fejlesztő hatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általánosságban

elmondtunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek

megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermekek saját

személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti

munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz

tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek,

amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A

gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan

igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy

élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem

szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését

éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését és ha mindez pozitív élmények átélésének

forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni.

Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható.

Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a végzés során biztosítsuk a teljes önállóságot .A

munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a

gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától értetődő és

természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének,

egyéniségének, képességeinek megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a

munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami

beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást,

aminek az óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal

kapcsolatban minden teendőt- testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása- a

lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan végezni.

A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk ,hogy a gyerekek megtanuljanak

önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan olyan módon, mint amikor

szerepjáték játék megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú

önállóság és döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt

szolgálják a gyermekek életre való felkészítését.

143

Arra azonban mindenütt van lehetőség, hogy a gyerekek tisztán tartsák saját környezetüket,

közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, hogy maguk rendezzék be a csoportszobákat,

maguk díszítsék fel a termet, stb.

Véleményünk szerint a kerti munka az a terület, ahol ez az értékteremtő képesség még

tisztábban kimutatható. Fontosnak tartjuk tehát az óvodában az élősarok kialakítását és a kerti

munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, és a környezet és

az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport

valamennyi tagjának. Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg

tapasztalatot-ismeretet szereznek a gyerekek. Óvodai kert alatt valódi kertet értünk, ahol a

zöldségeket és virágokat nevelhetnek a gyerekek.

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:

Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és

képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet,

illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek

számára megfelelő munkaeszközöket

A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek elérhetik és

használhatják a szükséges eszközöket.

Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység

elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei

nincsenek teljesen összhangban. Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység

örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezhessék azokat.

4. Szabadidős tevékenység

A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad

választás.

Ez az öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált

sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani.

Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabad,

autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek közelébe kell

eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nem befolyásolják természeti

szükségességek, társadalmi kötelességek. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját,

144

semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben,

mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga

számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem

képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei

szerint cselekvő önálló egyéniséggé válik. A kívülről irányított ember, különösen, ha

hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által

irányított emberré válni.

Az alapvető társadalmi tevékenységet és az individuális tevékenységi formákat ötvöző

nevelési rendszer nem képzelhető el, hogy a társadalom tagjai elsajátítsák a társadalmi és

egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. Ezeknek a képességeknek

a sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága, egymást erősítő és kiegészítő jellege

az egyike azoknak a nagy horderejű feladatoknak, melyeknek megvalósítását az óvodában

lehet elkezdeni. Az óvodában persze sajátosan- az iskolától eltérő módon- értelmezzük a

szabadidős tevékenységet. Ennek oka elsősorban az, óvodások egész nap az óvodában

tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykednek. bábozás, festés,

rajzolás, zene-tánc, játéktanulás ,sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb.)

közül. Egész nap folyamán jut idő arra, hogy a gyermekek az óvónő által felkínált lehetőségek

közül ( p szabadon választhassanak.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében

Választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a

változtatások lehetőségét és szükségességét

Egyszerű, saját maga és a gyerekek által készített eszközökkel segítse elő a gyermekek

fantáziájának fejlődését

Egész nap folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek

fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

Az óvónő által kezdeményezett komplex tevékenységi formák rendszere

A komplex tevékenységi formák lényege:

145

a) Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén

b) A tevékenységi formákat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte

jellemzi

c) Az óvónő által kezdeményezett tevékenységeken tudatosan és tervszerűen integráljuk az

adott problémához tartozó ismereteket

1. A társadalmi érintkezést megalapozó, komplex tevékenységi formák.

1.1 Anyanyelv

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek

közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha

tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben

részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az

óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van.

Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva, segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését,

szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai

tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt

gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni.

Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb

teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédkészségű

gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az

otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet

megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül

kell hatást kifejteni. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és

tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget

biztosítani, hogy nyugodt légkörben életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen

arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása

nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a

kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen

körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor

adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni,

146

hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot

mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt,

ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus

ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására.

Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ

kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét javítgatással és figyelmeztetéssel a

folyamatos beszédtől. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a

beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen

arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással

küzd. Szükség esetén kérje ki szakember segítségét.

Célunk:

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos

bővítése.

Kognitív képességeik fejlesztése:

- egyre pontosabb, valósághű észlelés

- figyelem-összpontosításra való képesség

- valósághoz közelítő képzeleti működés

- reproduktív emlékezet

- problémamegoldó és kreatív gondolkodás

A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A beszédhallás és szövegértés fejlesztése.

Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz,

verbális és nonverbális eszköztár kialakításával.

Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői és

gondozónői feladatok

Olyan biztonságos, elfogadható, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat.

Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása.

147

Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményként előhívható.

A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek

észrevétetése, megismertetése.

A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés.

Az egyéni érdeklődési kör figyelembe vétele.

Figyelem-összpontosításra motiválás

A pszichikus képességkultúrák fejlődésének egyéni nyomon követése, a szükséges

fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba.

Minden gyermeki kérdés megválaszolása.

Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszédkedvének felkeltése.

A gyermekek szókincsének bővítése.

Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban.

A társ verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése.

A nyelvileg hátrányos helyzetű, ill. nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált

fejlesztése.

Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás.

Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén.

Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztőpedagógussal.

Sikerkritériumok:

Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése.

Képes vizuális, auditív differenciálásra.

Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni.

A keresztcsatornák működése korának megfelelő.

Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.

Figyelme korához képest tartós.

Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző.

Helyesen, tisztán, érthetően beszél.

Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol.

Szókincse korának megfelelő.

Jól használja a metakommunikációs eszközöket.

Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel.

148

Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját.

A közölt információt megérti.

A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja.

Bátran kérdez.

Verbális emlékezete korának megfelelő.

Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani.

Ismeri és használja az udvariassági szavakat.

Tud szemkontaktust teremteni és tartani.

Élményeit és gondolatait el tudja mondani.

A migráns gyermekek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes

magát megértetni.

1.2 Matematika

Programunk a matematikai ismerettartalmak komplex kezelésére, az óvodai élet egészén belül

megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Ez természetesen azt jelenti, hogy a

matematikai nevelés komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési

vágyára épülve valósul meg, a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve: utánzásos,

minta-modellkövető, spontán játékos tapasztalatszerzés, az óvodapedagógus által irányított

megfigyelésre épülve, gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, a gyermeki

kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, az óvónő által kezdeményezett tevékenységi

formákban.

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi

összetevőire: Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet

ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára

fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző

gondolkodási sajátosságokkal (invariancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés

folyamán is számolni kell. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott

matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes

149

fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeni egyenetlenség, a korai

családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet

jelöljünk meg:

Az első szint: bevezetés a matematikában, - általában a gyermek k5. életévéig tart.

Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a

matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

A második szint: Az intenzív fejlesztés szakasza, az 5-6-7 életévben.

Feladata: részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása.

Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre,

ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális,

motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a

matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. Az óvónő által kezdeményezett

tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett

benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük,

belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban

igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportban az óvodapedagógus által irányított formában a

mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte

mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának

tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a

játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel azt

az óvodapedagógus dönti el.

A matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek

1. A számfogalom előkészítése, megalapozása

Mennyiségek összemérése hosszúság, szélesség, magasság, vastagság, bőség, tömeg,

űrtartalom szerint.

Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód

párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására.

Fedezzék fel a rész – egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során.

150

Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni

fejlettségétől függően a 6 – 10-ig számkörben mozogjon.

Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése.

Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.

2. Tapasztalatszerzés a geometria körében

Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön,

tárgyakon.

Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.

Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákból,

fedezzék fel a rész – egész viszonyát.

Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.

3. Tájékozódás a térben és síkban

Irányok azonosítása, megkülönböztetése.

Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria

érdekességét, játsszanak sokat a tükörrel.

Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is.

Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők.

Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban színekkel, hangokkal, mozgással,

formákkal.

Sikerkritériumok

Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel.

Problémamegoldó készsége jó.

Számfogalma 10-es számkörben mozog.

Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni.

Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb

– rövidebb, kisebb – nagyobb, több – kevesebb.

Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során.

Helyesen használja a névutókat.

Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal.

151

Az alapvető formákat felismeri, azonosítja.

Képes részekből egészet kirakni.

Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni.

Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról.

Azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni.

152

A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A

gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes

napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek

(érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás,

problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben

folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak

közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és

kihasználására.

Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:

Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami

felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé

számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

Az óvónő által kezdeményezett matematikai tartalmú tevékenységeknek minden

esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A

matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges

megvalósítani.

2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző tevékenységek

2.1 Természet - társadalom - ember

Ezek az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formák,, mint elnevezéséből is kitűnik,

szeretnék egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben

érzékelhető. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt formáknak, mert azok nem képesek

az életben megmutatkozó sokszínűség mellett az összefüggések feltárására.

A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz,

hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ

megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet

szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet

szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell bennük

megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember

felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A

153

tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért az óvónő által kezdeményezett

tevékenységi formák legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetben,

udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti

környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd

az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok

megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda

udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási

lehetőséget kínálnak a gyermeknek, tehát komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó.

Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben

végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet és fel kell készíteni

a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat

ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben

különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a

gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni.

A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek, és gondolatainak tiszteletben tartása arra

neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban

való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a

mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben

fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedés formájává válik a más

felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló

véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére.

A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás

gyermek szintjén is felvethető és beépíthető.

A természet-társadalom-ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő

fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető,

megérezhető.

Falusi környezetben, a természettel szorosan együtt élve, gazdag lehetőségek adódnak a

természet megismerésére, megszerettetésére, és a természetvédelem megalapozására.

Az óvodapedagógus feladatai

Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a

természetben.

154

Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a

gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.

Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való

folyamatos tevékenykedtetéshez

Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert

működjék

Környezetvédelmi tapasztalatok gyűjtése

Megismertetni a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény és

állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.

A környezet és természetrombolásának és pusztításának példáit is megmutatja

Környezetbarát szokások megalapozása, például takarékoskodás a vízzel, árammal,

papírral, ill. hulladékkezelés, szelektálás elemi közlekedési szabályok megismertetése

Múzeumlátogatásokat szervezése

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb

természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság

felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz,

tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a

környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz szükségesek. Megismeri a

szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok,

szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

Célunk

A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás,

készségek, képességek alakítása.

A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés

megalapozása.

Sikerkritériumok

Tudja, hol lakik, mi a pontos lakcíme.

Tudja saját és szülei nevét.

Ismeri szülei foglalkozását.

155

Tudja óvodájának nevét.

Különbséget tud tenni az évszakok között.

Ismer a növény- és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó pár növényt és állatot.

Ismeri a közvetlen környezetében található növényeket, állatokat.

Ismeri a növényápolás és állatgondozás egyszerűbb feladatait.

Szívesen ápolja a növényeket, gondozza az állatokat.

Felismeri a közlekedési eszközöket.

Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és

társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

Szívesen vesz részt terepgyakorlatokon, kirándulásokon, sétákon, kiállításokon,

rendezvényeken.

3. Művészeti tevékenységek

A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi

kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai

életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik

megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni

az őszi falevél színeit, a virágzó fákat vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni

ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából

az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a

gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája

komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy

kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül,

saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ

megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a

művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért

sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a

gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit,

csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli.

A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek

legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldását

dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg,

156

az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése

szintén a kreatív emberek sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak

a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának

megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a

megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a

gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban a

rajzolásban, stb., kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat.

Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál

több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy,

hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz,

mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét - különösen akkor, ha

szeretetteljes kapcsolatban van vele - szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvó néni

szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember

foglalkozzon a kisgyermekkel.

A művészeti tevékenységek fogalma rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a

fogalomkörbe a mese, vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés,

az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A

művészeti tevékenységek tehát nem egy, az óvónő által kezdeményezett tevékenységet jelöl,

hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy

gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor.

A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek

megörökítését valamilyen formában. Az ősszel lehulló falevelet színezhetjük, festhetjük,

lerajzolhatjuk, énekelhetjük és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belőle.

Ez így együtt jelentkezik a valóságban is és ennek kell visszatükröződnie a tevékenységekben

is.

3.1 Mese-vers, dramatizálás, bábozás:

Mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés

vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg

csupán az, hogy minden nap meséljük, vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy

délben, elalvás előtt vagy délután. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen,

gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, a kortárs és klasszikus irodalmi művek

mellett. Fontosnak tartjuk a szülők szemléletének formálását a semmivel nem helyettesíthető

157

bensőséges kapcsolatot feltételező és alakító mesélés iránt, valamint a magyar kultúra

értékeinek átörökítését. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és

mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassak a gyermekek a

nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az

óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a

dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az

irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási

lehetőségek biztosításával.

Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki – érzelmi élményeket adnak. AA helyzetek alakítását a gyermek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot

kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és

erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét

formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi

viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról.

A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének.

Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi

világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati

kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb

értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi

magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában

eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki

élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő

kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének

elmaradhatatlan eleme.

Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

158

Célunk

A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal,

mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása.

A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés

felkeltése.

A magyar kultúra értékeinek átörökítése.

Interkulturális nevelés.

A szülők nevelési szemléletének formálása.

Javasolt tartalom

2 – 3 – 4 évesek: mondókák, mondókamesék, formulamesék, állatmesék, történetek, rövidke versek, ismerkedés a képes – mesés könyvekkel.

4 – 5 évesek: mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes mese, láncmese, egyszerűbb

szerkezetű tündérmese, történetek, versek.

5 – 6 – 7 évesek: kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék,

tündérmesék.

A mese-, verstevékenységgel kapcsolatos óvónői, gondozónői feladatok

Változatos irodalmi élmények közvetítése. Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása

Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs

irodalmi művekből és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből.

Irodalmi élmény befogadásához szükséges „szertartás” kialakítása.

Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére.

A gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására.

Szívesen dramatizál, bábozik.

Kiegészítő és bábeszközöket szívesen barkácsol.

159

A gyermekek mese-, versalkotásra ösztönzése, képeskönyvek elérhetőségének

biztosítása.

A könyvek használatának, megbecsülésének alakítása.

A mesélés szerepének megismertetése szülői körben.

Színházlátogatások, előadások szervezése.

Sikerkritériumok

Örömmel várja a mesélést.

Mesekezdeményezésen szívesen részt vesz.

Képes kitartóan figyelni.

Emlékezetében megtartja az egyszerűbb mesefordulatokat.

Képes a folytatásos mese szálait felidézni.

Képes a folytatásos mese szálait, epizódjait összekötni.

Szívesen nézeget képeskönyvet.

A képeskönyvet megbecsüli, vigyáz épségére.

Szívesen mond verset.

Szereti a mondókákat.

Képes történeteket elmondani.

Képes meséket, történeteket alkotni.

Elkezdett történetet fantáziája segítségével folytatni tud.

Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait.

Nő a szülői mesélés gyakorisága

3.2 Vizuális tevékenységek (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás,

ragasztás, varrás, barkácsolás stb):

Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy

biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára

megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz,

amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Nagyon célszerű a vizuális

tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló

tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel.

Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú

tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő

160

pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által

megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális

tevékenységek számára a az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és

megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve,

teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és

dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési

módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Lehetőséget

teremtünk a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Minden

csoportszobában egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítunk, ahol a barkácsoláshoz szükséges

eszközöket, felszereléseket, anyagokat tároljuk, olyan módon, hogy a gyermekek bármikor

hozzájussanak.

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző

fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való

ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a

belső képek gazdagítására épül.

Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az ábrázolótevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi

lehetővé a gyermek számára.

Célunk

A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéséhez a

lehetőségek biztosítása.

Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása.

A helyes ceruzafogás elsajátítása.

A vizuális nevelésből adódó óvónői, kisgyermeknevelői feladatok

Megfelelő helyet, időt és eszközt biztosít a gyermekek számára. Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja. Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra.

161

Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: hosszú ujjú

ruha feltűrése, védőkötény használata, kézmosás…

A higiéniás szokások betartását figyelemmel kíséri.

A 2 – 3 – 4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást.

A 4 – 5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás,

hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait.

Az 5 – 6 – 7 éves gyermekeknél a képalkotás különböző, változatos technikákkal

történő készítését erősíti (például mozaik, kollázs, nyomatok), és megismerteti a

szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást.

Bemutatja a gyermekeknek az életkoruknak és egyéni érdeklődésüknek megfelelő

műalkotásokat.

A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra.

A gyermekek által létrehozott alkotásokat pozitívan értékeli, elfogadja.

Ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára.

Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy –egy inspiráló eszközzel segíti.

A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezeli.

Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra.

Az ábrázolás során különösen figyel a díszgráfia tüneteire, észleléskor jelzi

szakembernek.

Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt.

A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli.

A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása

során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.

Sikerkritériumok

Bátran, szívesen használja az ábrázolás eszközeit.

Élményeit képes megjeleníteni.

Szem –kéz mozgása összerendezett.

Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót.

Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni.

Megfelelő a finommotorikus képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése.

Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő.

162

Szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján

mérlegel.

Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni.

Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára.

Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét.

Térlátása korának megfelelő.

Képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes esztétikai véleményt alkotni.

Ismer 2 – 3 műalkotást, jellegzetes épületet, hidat.

Vonalvezetése balról jobbra halad.

3.3 Ének-zene, énekes játék:

Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok,

mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi

ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A A

néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta

kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az

óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások.

Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán egy adott időtartamra. Napközben bármikor

adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Az óvónő által

kezdeményezett ének-zene tevékenységek inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek

ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.

Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai

nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai

Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a

tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a

gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei

nevelés színvonalának megőrzése.

Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi

gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermekeknek,

egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az

élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus,

a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és

163

népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei

nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv

kialakulását.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos

eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és

zenei kreativitásnak alakításában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a

nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet.

Célja

A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.

A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus,

szép mozgásának fejlesztése.

A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi

hangszerek megismertetése által.

A zenei nevelésből adódó óvónői, kisgyermeknevelői feladatok

Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport érdeklődésének, képességszintjének megfelelően.

2 – 3 – 4 évesek: A dalok hangterjedelme ne lépje túl a tiszta kvint távolságot,

lehetőleg egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozásával.

A játékok elsősorban kétszemélyes (óvónő gyermekkel, kisgyermeknevelő gyermekkel) jellegűek, illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok legyenek.

6 – 8 mondóka, ölbeli játékok, 10 – 15 énekes játék, 1 – 2 műdal.

164

4 – 5 évesek:

A dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot, hangkészletében

lehetőleg ne legyen félhang.

A negyed és a páros nyolcad mellett a negyed szünet és szinkópa is előfordulhat.

A játékok csoportos jellegűek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó.

4 – 5 új mondóka, 12 – 15 énekes játék, 2 – 3 műdal.

5 – 6 – 7 évesek:

A dalok hangterjedelme változatlanul nagy hatod távolságban mozogjon, de

hangkészletében már megjelenhet félhang is (fá és ti). a negyed és nyolcad mellett

megjelenhet a tizenhatod is.

Ismerjenek meg újabb játékformákat: kapus, hidas, sor és ügyességi, esztétikus

mozgást igénylő párjátékok.

4 - 7 új mondóka, 15 – 18 új énekes játék, 3 – 4 alkalomhoz illő műdal.

A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zenei

anyagválasztás.

Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság,

pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas.

Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus szép mozgás alakítása.

A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalok és zenei

fejlesztő játékokkal.

Igényes hangszerjátékkal és zene kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása.

Friss levegő biztosítása.

A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása.

A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus motiváló hatású,

élményt előhívó eszközök biztosítása.

Az óvónő örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a

tevékenységet.

Óvónői, kisgyermeknevelői feladatok a hallás- és ritmusérzék fejlesztése terén

2 – 3 – 4 évesek:

Fejleszti hallásukat magas – mély reláció, halk – hangos különbségének felismertetésével.

165

Motívum – visszhang, egyszerű dallammotívumok visszatérésével.

Hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése.

Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors – lassú)

érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal.

Egyszerűbb táncmozdulatok utánzásos elsajátítása.

Ütőhangszerek, egyszerű ritmushangszerek használatának bemutatása és

gyakoroltatása.

Ritmusmotívumok – egyszerű beszélt és énekelt – visszatapsolása.

4 – 5 évesek:

Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével.

Halk – hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában.

Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti.

Finomabb zörejek, egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése.

Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti

ritmusérzéküket.

Gyors – lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül.

Táncos jellegű mozdulatok alakítása.

Ritmushangszerek használatával a szem – kéz koordináció és a finommozgás

alakítása.

Ritmus és dallam motívum visszatapsolása és visszaéneklése.

Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés.

5 – 6 – 7 évesek:

Fejleszti hallásukat a magas – mély dallam vonalának térbeli érzékeltetésével.

Gyors – lassú és a halk – hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása.

Dallamfelismertetés kezdő motívumról vagy belső motívumról.

Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel.

Motívum visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg.

Sokféle zörejek és zenei hangok felismertetése, kis eltérések, irányok, távolságok,

közeledések, távolodások függvényében.

Fejleszti ritmusérzéküket, az egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetésével és

összekapcsolásával.

Dallam felismertetése a dal ritmusáról.

166

Gyors és lassú tempó tartatása mérőegységnek megfelelően, negyed, nyolcad lépéssel.

Esztétikus, együtemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos

táncmozdulatok gyakoroltatása.

Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére motivál.

Törekszik arra, hogy táncban a párok összehangoltan, és a több pár egymáshoz

igazodjon.

Változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás

képességének fejlesztése.

Dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal, járással, játékos

mozdulatokkal.

Ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására, zenei kérdés – felelet játékra.

Sikerkritériumok

Örömmel, szívesen játszik dalos játékokat.

Bátran énekel, akár egyedül is.

Korához képest tisztán énekel.

Zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő.

Megkülönbözteti a zenei fogalom párokat: halk – hangos, gyors – lassú…

Mozgása esztétikus, ritmust követő.

Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett.

Szívesen hallgat zenét.

Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést.

Felismeri néhány hangszer hangját.

Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).

Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.

4. Testi fejlesztés-testnevelés

A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves

gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban

gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést

biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi

167

fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztés tehát hozzátartozik, hogy

maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok

figyelem-bevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a

mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű

biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az

egyoldalú terhelést és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó

tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek

egyoldalú igénybevételét elkerülnünk.

Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A

mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata,

amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A

megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését,

melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes

végrehajtásának, ezáltal a mozgás-műveltség fejlődésének. A természet erőivel - napfény,

levegő, víz, - történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, ezért a

mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos

gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az

optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az Óvodapedagógus és a gyermek aktív

közreműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű játékban gazdag kellő

intenzitású napi 20-30—perces testmozgás nem csak a kondicionálás és koordinációs

képességek fejlődése, biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált

fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés hatásának maximális kifejtéséhez szükségesek

olyan objektív és szubjektív feltételek, amelyeket meg kell teremtenünk, és amelyek

megsokszorozzák az egyébként elérhető eredményeket.

A mindennapi testnevelés objektív feltételei:

Elsősorban a megfelelő hely biztosításáról kell szólni.

Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési

tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő

számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a

gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget.

A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei:

168

Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben

meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A

testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolással kedvezően

motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz

való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett

gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon

lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen

mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. A mindennapi

testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások,

futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok). Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem,

valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a testnevelési

játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a

mindennapi testnevelés keretébe beépíthető.

A mozgásfejlesztés feladatai:

Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni

A gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztése

Motoros képességek fejlesztése

Vázizomzat erősítése

Helyes testtartás kialakítása

Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető

Mozgásformák gyakorlása által.

Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.

A kéz finom mozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket.

Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:

Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél

hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.

Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.

169

Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a

legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. Változatos eszközök és a

gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a

mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.

Mozgás

Programunkban a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól

kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség

fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is.

A mozgásfejlesztés célja:

A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése.

A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása.

A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása.

A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.

Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

A mozgásfejlesztés területei:

Szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben.

Kötelező testnevelési foglalkozásokon.

Mindennapi testnevelésben.

Mozgásfejlesztés a szabad játékbanCélja:

Megőrizzük, ha szükséges felkeltsük a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá.

Minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának

legmegfelelőbb tevékenységet.

Bátran, örömmel mozogjanak a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

Életkori jellegzetességek

2 – 3 – 4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni.

4 – 5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem – kéz, szem – láb koordináció és az

egyensúlyérzék fejlesztése.

170

5 – 6 – 7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt

fektetni.

Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésbenCélja:

A tervezett, szervezett, irányított testnevelési játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése.

Koordinált mozgás alakítása.

Téri tájékozódás, oldaliság kialakítása.

A játékot és a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben.

2 – 3 – 4 évesek anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza.

4 – 5 éves korban a mozgásfejlesztésből nagyobb szerepet kap a tér mozgásos

megismerése. A testséma fejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság

tanítása. Megjelenik az észlelés fejlesztése is, de még mindig nem kiemelt feladatként.

5 – 6 – 7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Új feladat a finommotorika

fejlesztése.

A mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok

A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe.

Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása

A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése.

A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése.

A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a

gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása.

Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron.

A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása, folyamatos cseréje.

A testnevelés – foglalkozások anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az

egyéni fejlettség aktuális állapotát.

A játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon.

A testnevelés foglalkozások anyagába testalkati deformitások megelőzésére speciális

gyakorlatok beiktatása.

171

Tiszta, jó levegő biztosítása.

A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciálni és figyelembe venni az

egyéni fejlődési jellemzőket.

Szükség esetén dajka segítségének igénybe vétele.

Az adott testnevelés foglalkozás mozgásos anyagához a prevenciós program fejlesztési

feladatának hozzáigazítása.

Odafigyelés a gyermek optimális terhelésére.

Folyamatos mozgás lehetőségének biztosítása, várakozási idő kiküszöbölése.

Kézi szerek használata az anyagtól függően.

A napi tevékenységek részeként a mindennapos, 10 – 20 perces frissítő mozgása tervezése

során elsődlegességet biztosít a mozgásos játékoknak.

Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás-fejlesztés, egyensúlyérzék-

fejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testséma fejlesztés, térpercepció-

fejlesztés, finommotorika-fejlesztés, keresztcsatornák fejlesztése.

Sikerkritériumok

Igényli a mindennapos mozgást.

Mozgás harmonikus, összerendezett.

Irányokat meg tud különböztetni, téri tájékozódása kialakult.

Magabiztosan alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket.

Saját testét, testrészeit ismeri, képes meg is nevezni, beazonosítani.

Állóképessége, fizikai erőnléte életkorának megfelelő.

Szem-kéz, szem-láb koordinációja kialakult.

Egyensúlyérzéke fejlett.

Képes a mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére.

Vizuális memóriája korának megfelelően fejlett.

Legalább egy labdajátékot ismer.

Legalább 2-3 kézi szer használatát ismeri.

Korához képest fejlett az önuralma, toleráns, együttműködő, segítőkész, képes

alkalmazkodni a társaihoz.

A nevelés tervezése és időkeretei

172

A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai

ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az

óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos

átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre,

tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek

fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet

egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében

a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben,

egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során a 4-es

feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a

szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves,

féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes

periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermek spontán

ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználása. A

gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az

óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki

személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb

környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális

tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is

biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának

megjelenítését a tervező és megvalósító munkába. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az

óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő

folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan

nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra

hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek

megtervezéséből kiindulva a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve

szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelése, hanem a több alkalommal,

sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

Kevesebbet, de alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével

tervezzük meg. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő

számára, ezért nem szükséges a külön vázlatírás. Ennél fontosabb azonban, hogy

feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések

adjanak alapot az egyéni differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek,

173

javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése, a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez

nyújt segítséget.

A fejlesztés módszere

A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. Az

óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött

tevékenységi forma keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztést, a

tevékenység formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A

gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az

óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban

eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol

szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet.

A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában aktív

közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben

meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő

képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb

célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és

kifejtésére bátorítjuk és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra

ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az

óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre.

A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés

tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.

A fejlesztés kerete

A teljes nevelési folyamat, a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és

sokoldalú tapasztalatszerzésre épül.

A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei:

Önálló és irányított tapasztalatszerzés

Kötetlen és kötött tevékenységek komplex rendszere

A nevelés időkeretei

174

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,

időbeosztását. A heti rend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek

számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A

gyermek egészséges „fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés

váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű

tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását.

A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A

szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés,

tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába.

Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a

gyermekek napi életének.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére (6 – 7 éves korra) eléri az

iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az

állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor

figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség,

amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első

alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan

fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a

mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei

kielégítését szándékosan irányítani képes.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével

készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan

fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a

téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri

175

tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg

egészségesen fejlődő gyermeknél:

1. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett

megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a

felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.

2. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozottan növekszik

a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

3. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi

gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

1. Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások

számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal

tudja kifejezni; mindenszófajt használ; különböző mondatszerkezeteket,

mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással

is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és

megérti mások beszédét.

2. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét,

lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban

alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb

lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és

védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a

viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási

formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi, mennyiségi ismeretei

vannak.

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító

elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre

felnőttekkel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A

szociálisan érett gyermek:

176

1. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei

kielégítését.

2. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában,

a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,

munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a

tevékenységet.

Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,

feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének

elősegítése.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt

fejlettségi szint.

A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a

befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Sajátos nevelési feladataink

177

A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél több elméleti megfontolásból

is a mozgásra alapozunk.

A 2 – 7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája,

önérvényesítési módja a mozgás. Viszonylag e területen tekinthető homogénnek ez a

korosztály az óvodáskor kezdetén.

A mozgásos tapasztalatokból gyökerezethetőek az értelmi műveletek – egyben az

önmagunkról kialakított testséma is, amely a pszichés-én idegélettani leképeződése.

A mozgás, finommotorika célzott fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően

befolyásolhatunk, így a testséma, lateralitás, testdimenziók, térpercepció alakulását is.

Potenciális tanulási zavarok megelőzése prevenciós fejlesztéssel

Az iskolai tanulási képességeket meghatározó funkciók fejlesztése.

A potenciális tanulási zavarok korai kiszűrése és megelőzése.

Potenciális tanulási zavarok megelőzése korrekciós fejlesztéssel

A korrekciós fejlesztés célja támaszt nyújtani a részképesség-gyengeségekkel küzdő

gyermekek részére, egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztőfoglalkozások keretében, az

iskolai tanulási zavarok megelőzése érdekében.

Az óvodapedagógus fejlesztő feladatai

Ha azt tapasztalja, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában lemaradt, vagy tartósan

stagnál, abban az esetben vissza kell térnie a gyermeknek arra a fejlettségi szintjére,

amelyben még biztonságosan mozog, és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat

kell őt eljuttatnia a következő szintre.

Időt és lehetőséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy

gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való elmélyítésére, korrigálására.

A korrigálható lemaradások nagyrészt megelőzhetők azzal, hogy azok természetes

módon fejlesszék a gyermekek képességeit.

A fejlesztőpedagógus kompetenciaköre

Csak normál IQ-övezetbe tartozó gyermekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén.

178

Diagnosztikus tevékenysége csak a képzésben elsajátított tesztek felvételére és

értékelésére terjed ki.

A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket köteles speciális

szakemberhez irányítani.

Tevékenységét más szakemberekkel összehangoltan végzi.

Felelős a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért.

A fejlesztőpedagógus feladatai

Az óvónők jelzése alapján a korrekciós fejlesztést igénylő gyermekek megfigyelése,

képességeik felmérése.

A megfigyelések és mérések értékelése.

A kapott eredmények alapján az egyéni fejlesztőprogramok kidolgozása, koordinálása

a csoportos óvodapedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal.

Az előző nevelési évben a fejlesztő foglalkozásokban részesült gyermekek ellenőrző

felmérése.

A szülők tájékoztatása, az együttműködő kapcsolat kialakítása és az ehhez szükséges

szülői jóváhagyás beszerzése.

Egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozások megtartása.

Folyamatos kapcsolattartás a speciális szükségletű gyermekeket fejlesztő szakmai

segítő intézményekkel.

Sikerkritériumok

Örömmel és aktívan vesz részt a játékos foglalkozásokon.

Önmagához mérten kimutathatóan fejlődik.

Tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei.

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

179

Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye alapján:

Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Célunk

Harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a

gyerekek között személyiségük különbözősége.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének

elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben

tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

Alapelvünk

A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében

állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között,

párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb

formája a fejlesztésnek.

A gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók,

akik a többiekkel együtt nevelhetők.

Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a

gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást.

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző

gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára kell építeni.

180

A fejlesztés legfontosabb területei

A kognitív funkciók fejlesztése.

Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az

egyensúlyérzék fejlesztése.

Manuális készség, finommotorika fejlesztése.

Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció

fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az

aktív és passzív szókincs bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése.

Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása.

Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

Az integrált nevelésből adódó óvónői feladatok

Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a

gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés,

figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.

Sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a

sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát.

Ismerje fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.

A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan

tudjon cselekedni.

Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó

dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű,

mint az övé.

Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő

szakszolgálatoktól.

A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében, szakmai

kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása,

értékelése.

Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is

juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális

szintre.

181

A tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri

tájékozódást, beszédészlelés és –megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák

támogatását szolgáló eszközök.

Sikerkritériumok

A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába.

A közösségen belül megtalálják helyüket, társaikat elfogadják, nem kerülnek

peremhelyzetbe.

Örömmel vesznek rész a speciális foglalkozásokon.

A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.

182

Migráns gyermekek interkulturális nevelése

Migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár,

és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú.

Alapelveink

A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik

igénybe az óvodai nevelést.

Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket

megillet.

Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesítjük.

A bevándorló családból érkező gyermekek értékességét egyediségükben,

individualitásukban keressük.

A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok

Felkészülés a gyermek fogadására

Az érkező gyermekek empátiás fogadása

A gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése.

Sikerkritériumok

Szívesen jár óvodába.

A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát.

Szívesen játszik társaival, és a csoporttársak is keresik a társaságát.

Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tőmondatokat képes magyarul

kimondani.

183

Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai

tevékenysége

Hátrányos helyzetű gyermek az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek a hátrányos helyzetű gyermekek közül az,

akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a

gyermek hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott

tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós

nevelésbe vettek.

Veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás,

mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi,

érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

Célunk

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak

érvényesítése.

Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális környezetből

érkező gyermekek számára.

A gyermekek hátrányos helyzetére utaló jelek

A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része

vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel,

továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.

Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés

az egy főre jutó alapterület.

Egészségtelen lakhatási feltételek – vizes, salétromos falak, nagy páratartalom,

alagsori lakás, szuterén.

A szülők alacsony iskolai végzettsége

Deviáns környezet szocializációs ártalmai – alkoholizmus, drogfüggőség,

játékszenvedély.

184

Család hiánya – állami gondozásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek, egyszülős

család, elvált szülők.

Beteg, vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük

megfelelő ellátására, gondozására.

Az óvoda vezetője köteles

Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál.

Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos

elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek

önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek

Fizikai bántalmazás

A gyermek szexuális zaklatása

Szülői felügyelet hiánya

Elhanyagoló szülői magatartás

Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények

Pszichés bántalmazás

Éhezés, nem megfelelő táplálkozás

Indokolatlan hiányzás az óvodából

Minimális jövedelmi viszonyok

Az óvónők feladatai

Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokulturális családi hátterének

megismerése.

Szükség szerint környezettanulmány végzése.

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a

gyermekvédelmi felelősnek.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált

nevelése, fejlesztése.

A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a

gyermekvédelmi felelősnek.

A gyermekvédelmi felelős feladatai

185

Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.

Felterjesztés segélyre.

Nyilvántartás vezetése.

Beszámoló készítése félévente.

Az óvodavezető feladatai

A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős

megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten.

Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.

A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.

Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása

Étkezései kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az

önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása.

Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása.

A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben levő családok segítésének lehetőségei

Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről, támogatási lehetőségekről.

A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a

rászoruló családoknak.

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és

megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni:

Az óvoda orvosával, védőnőjével

A területi gyámügyi hivatallal

A Gyermekjóléti Szolgálattal

Sikerkritériumok

Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Minden rászoruló időben megkapja a segítséget.

A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz gondjaikkal.

Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából.

A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.

186

Az ellenőrzés értékelés rendszere

Az egységes óvoda-bölcsőde korcsoportban is elkerülhetetlen a nyomon követéses mérés, amely a gyermek megismerésén alapul, minden területre egyformán kiterjed, folyamatos és ezek eredményeire épülnek a nevelési tervek. A kisgyermeknevelő minden gyermekről egészségügyi törzskönyvet és rendszeres megfigyelést vezet, Az óvoda belső elemzési-

értékelési rendszerének első lépése az óvónő önelemző, önértékelő munkája. A bevezetett

program szellemében járjon el és értékelését ennek figyelembe vételével tegye meg. A

nevelőmunka belső ellenőrzésének alapja: a vezető éves terve, tevékenységének éves,

nevelési szervezési feladatainak negyedéves tervezése. Ellenőrzés: tervszerű, előre

megbeszéltek szerinti, alkalomszerű ellenőrzés. Célja. A problémák feltárása, segítség azok

megoldásában, a napi felkészülésben való tájékozottság. Az ellenőrzést értékelni kell, a

tapasztalatokat a nevelőtestülettel meg kell vitatni. A nagycsoportosok szintfelmérő

vizsgálatát a logopédus végzi el. Értékelés: az iskolába lépő gyermekek vizsgálata képet a

nevelés eredményességéről. A vizsgálat alapját az óvodás kor végére meghatározott fejlődés

eredményeiben meghatározottak képezik, a program minden területén.

187

HÁZIREND

I. rész: Általános rendelkezések

A házirend az óvoda belső életét szabályozza. Hatályos az óvoda teljes területén, illetve szervezett intézményi rendezvényeken.

A házirend érvényes a gyerekekre, a pedagógusokra, a szülőkre és az intézmény dolgozóira egyaránt.

A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az intézmény területére való belépéstől annak elhagyásáig, továbbá a rendezvények időtartama alatt.

Az intézmény gyermekeire, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan belső szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint az óvoda pedagógiai programja.

Az intézmény házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos helyi szabályokat.

A jogszabályban lefektetett előírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az óvoda valamennyi gyermekére, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az óvoda területén is.

A házirendet a nevelőtestület fogadja el a szülői munkaközösség egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti.

A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.

II. rész: A gyermek jogai és kötelességei

A nevelési és oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák. Óvodai napirendjét életkorának megfelelően alakítsák ki. Biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt végig pedagógus felügyelete alatt áll.

A gyerek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak. Idetartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.

A gyerek joga, hogy képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön (több szülő együttes kérése alapján).

188

Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani.

A gyerek nevelése az óvoda nevelési programja alapján történik, mely szerint az ismeretek átadását játékosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét.

A gyerek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát.

Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet.

A gyerekek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási, fejlesztő eszközök), berendezéseit, (bútor, rádió, magnó), felszereléseit ingyenesen, de rendeltetésszerűen használhatja, arra vigyáznia kell.

Életkorának és fejlettségének megfelelően a napirendben és a házirendben megfogalmazottak szerint vegyen részt saját környezetének és az általa használt játékok, eszközök rendben tartásában.

A gyerekek ruházata az óvodában A ruházatot, cipőt, csizmát jellel kell ellátni és a kijelölt helyen kell

elhelyezni. A ruházat legyen a gyerek számára kényelmes, tudjon benne

játszani, mozogni. A gyermek rétegesen legyen öltöztetve, hogy mindig a

hőmérsékletnek megfelelő ruha legyen rajta. A benti cipő ne legyen balesetveszélyes. Papucs használata tilos!

Váltóruha mindig legyen a gyermek polcán (zokni, bugyi, nadrág, póló, pulóver).

Tornafelszerelés tartalmazzon rövidnadrágot, pólót, zoknit és tornacipőt, ami lehet a benti cipő is, ha az tartja a gyermek bokáját és puha a talpa.

A gyermekek étkeztetése az óvodában Az étkezés befizetése csekken vagy átutalással történik. Hiányzás első napján az ebédet el lehet vinni az iskola konyhájáról. Tej- vagy lisztérzékenység, cukorbetegség esetén az eltérő

étkezésre lehetőség van, orvosi igazolás bemutatása után. A speciális étkezési szabályok betartásához a szülő együttműködése is elvárt. (Speciális élelmiszerek beszerzése, egyes esetekben az ételek előre elkészítése is.)

A gyerekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata, mely élelmiszerekből ételmintát köteles 48 órán át a hűtőben megőrizni. Kivétel: kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára vitaminpótlásra szolgáló plusz gyümölcs, zöldség.

189

Az óvoda területén a gyerekek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyerek előtt (csokoládé, cukorka, üdítő ital) nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását is zavarja.

Étkezések időpontja: - tízórai: 8.30 óra

- ebéd: 11.30 óra- uzsonna 14.50-15.15 óra között.

Célszerű a nagyon korán érkező gyereket otthon megreggeliztetni.

III. rész: Általános szabályok

Balesetvédelmi okokból a gyermekeknek tilos ékszer, óra viselése az óvodában.

A csoportszobában lévő tv- és video készüléket csak pedagógus üzemeltetheti.

Az óvoda területén talált tárgyakat a pedagógusoknak le kell adni. Az óvoda területén és szervezett óvodai rendezvényeken

dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Pedagógusok a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak, ahol gyermek nem tartózkodhat.

Balesetvédelmi okokból tilos az óvoda területén rágógumit, cukrot fogyasztani.

IV. rész: Az óvoda munkarendje

Az óvoda nyitva tartása reggel fél 7-től 17 óráig tart. A gyerekek lehetőleg 8 óráig érkezzenek meg.

Az óvoda a hét minden napján biztosít kötött és kötetlen tevékenységeket.

Az udvaron tartózkodáskor a gyermekek testi épségéért a jelenlevő óvónők felelősséggel tartoznak.

Az étkezések minden csoportban azonos időben történnek, felnőtt segítségével.

Ebéd után, - legkésőbb 14 óra 50 percig – pihenő idejüket töltik a gyermekek.

Uzsonna után folyamatosan mennek haza. Nyitástól zárásig a gyerekekkel óvónő foglalkozik.

V. rész: A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

Az óvodában csak teljesen egészséges gyerek tartózkodhat! Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyerek bevétele az óvodába a gyerek biztonságos gyógyulása és a többi gyerek egészségének megőrzése érdekében

190

nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyerek átvételének megtagadása.

Az óvónőknek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadniuk a gyermeknek nap folyamán! Kivéve allergia (pipa) és magas láz csillapítására szolgáló készítmények esetén.

Nevelési év alatt betegség esetén a háromnapos hiányzás után orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabály. Ha nem betegség miatt hiányzik a gyermek, egy-egy napot a szülő is igazolhat.

Az óvónő teendője baleset vagy napközben megbetegedő gyermek esetén: A gyereket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról gondoskodni kell (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz).

Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén az óvónő megkezdi a láz csillapítását, majd értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye el a gyereket. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről. Ilyen esetben a gyerek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába.

Fertőző betegség (rubeóla, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, bélférgesség, tetű) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az óvoda pedig a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez. A gyermek csak orvosi igazolás felmutatásával jöhet újra közösségbe.

VI. rész: Szülői jogok, kötelességek

A szülő joga a szabad óvodaválasztás. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény

pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek betekintés céljából át kell adni.

Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon

segítse a fejlődés folyamatát. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó

pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében szükséges tájékoztatást adja meg.

Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói munka, illetve a gyermekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek számítanak.

191

VII. rész: Kiegészítés a házirendhez, a 3 év alatti óvoda-bölcsődei csoportos gyermekek részére

1. Az óvoda-bölcsődei csoport az óvoda nyitva tartásával megegyezően naponta reggel 6.30 órától fogadja az érkező gyermekeket. A gyermekek naponta négy alkalommal étkeznek. A reggeli 8.30-tól 9.00-ig tart. A gyermekek hazavitelére 17.00-ig van lehetőség.

2. A gyermeket csak a szülő vagy az általa előre megnevezett személy viheti el.

3. A folyosón minden gyermeknek külön, jellel ellátott helye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a szükséges felszereléseket, ruhákat tartsák ott, mert az intézményben hagyott, illetve a gyermeken lévő vagy hozott tárgyakért felelősséget vállalni nem tudunk.

4. A csoportszoba, fürdő, gyermeköltözők tisztaságának megőrzése érdekében kérjük, hogy a gyermekek számára váltócipőt és váltóruhát biztosítsanak, amelyeket a gyermek jelével kell megjelölni. Kérjük, hogy az öltözőpadon élelmiszert, italt ne hagyjanak.

5. A dohányzás az intézmény teljes területén és annak 5 méteres körzetében tilos!

6. Az intézménybe csak egészséges gyerek hozható. A közösség érdekében lázas, (37,5C és ennél magasabb hőmérsékletű) antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek az intézményt nem látogathatja. A gyermek gyógyszer és/vagy ételérzékenységéről kérjük a szülőt, hogy tájékoztassa a gondozónőt, a kivizsgálás eredményét, a szakorvosi véleményt kérjük bemutatni.

7. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a kisgyermeknevelő értesíti a szülőt, illetve hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos cím és telefonszám. Kérjük, hogy megbetegedés esetén mielőbb gondoskodjanak a gyermek hazaviteléről illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit. A háziorvos kitiltó illetve vizsgálatokra vonatkozó utasításait kérjük betartani.

8. Ha a szülő gyermekét betegség vagy más ok miatt nem hozza, a távolmaradás okát 24 órán belül közölje a kisgyermeknevelővel. A betegség után orvosi igazolással várjuk vissza a gyermeket, más jellegű távollétet a szülő igazolhat.

192

9. A család és az intézmény kapcsolatának erősítésére lehetőséget biztosítunk a szülővel történő fokozatos beszoktatáson túl a kisgyermeknevelő és a szülő napi találkozásaira, szülői értekezletre, szülői megbeszélésekre. Módot adunk a családoknak a csoport életébe való betekintésre is, az előre meghirdetett nyílt napok keretében.

10. Szülői értekezletet évi három alkalommal tartunk. Ezek összevont formában kezdődnek, melyen az óvoda vezetője az egész intézményegységet érintő tudnivalókról számol be. Ezt követően az adott gyermekcsoportra vonatkozó aktuális események megvitatása a szülő – kisgyermeknevelői megbeszélésen történik.

11. Amennyiben a gyermek még pelenkát visel, a pelenkázáshoz kapcsolódó egyéb kellékeket a szülőnek kell biztosítania. (pl. nedves törlőkendő)

12. Kérjük, hogy az étkezési térítési díjat az intézmény által kiadott csekken, vagy átutalással pontosan fizessék be. Fizetési vagy egyéb gondjaik esetén keressék az óvoda vezetőjét, aki felvilágosítással áll szíves rendelkezésükre.

13. Az intézménybe való beiratkozással a házirend rendelkezéseinek betartására is kötelességet vállal a szülő.

14. A szülők jogai és kötelességei megegyeznek az óvoda házirendjében foglaltakkal.

15. A gyermekek jogai és kötelességei azonosak az óvoda házirendjében foglaltakkal.

VIII. Egyéb rendelkezések

A gyereket óvodába érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, egyébként, ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportba, az óvónő nem tud a gyerek jelenlétéről, így felelősséget nem vállalhat érte.

A szülő írásos kérésére a gyermek egyedül járhat az óvodába, de ennek egyedüli felelőse a szülő.

Szülőkön kívül a gyereket az óvodából csak a szülő írásos vagy szóbeli bejelentése alapján viheti el idegen.

Ha zárásig a gyermekért nem érkezik meg a szülő a gyermeket idegen nem viheti el. A szülőt fel kell kutatni.

Az óvodába a gyerekek által behozott dolgokat, játékokat az öltözőben kell elhelyezni, illetve a csoportba bevitelt be kell jelenteni. Ezekért a tárgyakért az óvoda felelősséget nem vállal.

Óvodai ünnepélyeken ünnepi öltözetként fehér blúz és sötét alj az elfogadott ill. mindenkor az óvónők kérése alapján.

193

IX. rész: Záró rendelkezések

A házirend a kihirdetést követően, 2015. december 1-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Egyúttal a 2014. február 1-én elfogadott házirend hatályát veszti.

Az elfogadott vagy módosított házirendet nyilvánosságra kell hozni. A házirend elfogadását, módosítását követően egy-egy példányát a mellékleteivel együtt a szülői munkaközösségnek, valamint az óvoda folyosóján kifüggeszteni, hogy azt bárki szabadon megtekinthesse.

A házirend 1 példányát beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie.

A házirend módosítására bármely pedagógus, dolgozó írásban tehet javaslatot az óvoda vezetőjénél. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt.

A tanév megkezdését követő 4 héten belül az óvodavezető az SzMK vezetőségével együtt áttekinti a házirendet, és határoz arról, hogy a házirendet szükséges-e módosítani.

Jelen házirend tartalmával és értelmezésével kapcsolatosan bárki fordulhat kérdéssel az intézmény vezetőjéhez.

Jelen házirend jóváhagyását az intézmény vezetője kezdeményezi a fenntartó szervnél.

Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül gondoskodik.

Egyetértés

194

A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 61.§ (3) bekezdés (b) pontja értelmében biztosított jogomnál fogva kijelentem, hogy a Kölesdi Közös Óvoda, Harci Tagóvoda házirendjének tartalmával egyetértek.

Harc, 2015. november 6.

Nagyné György Viktória

SzMK elnök

Elfogadó határozat

A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 64.§ (3) bekezdése értelmében a házirend módosításához szülői munkaközösség egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Kölesdi Közös Óvoda Bölcsőde és Családi Napközi Harci Tagóvoda házirendjét elfogadjuk.A nevelőtestület nevében:

Harc, 2015. november 9.

Szakálosné Marosi Ildikó Tagóvoda vezető

Jóváhagyás

A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ (9) bekezdése utolsó mondata értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy Kölesdi Közös Óvoda Bölcsőde és Családi Napközi Harci Tagóvoda házirendjét mellékleteivel együtt a képviselő-testület ….………………önkormányzati határozatával elfogadta. A fenntartó szerv nevében:

Harc, 2015. november Tóth Gábor Polgármester

195

Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi NapköziKistormási TagóvodájaKistormás, Dózsa u. 4.

GYERMEKKERT

KISTORMÁS TAGÓVODAHELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

2015.

Mottó:„Szentnek kell tartanunka gyermek érintetlen lelkét,amit abba ültetünkminden próbát kiálljon.Ha rossz magot ültetünk belemegmételyezzük egész életére,ha jó magot ültetünk,egész életében virágzik.” (Kodály Zoltán)

196

AZ ÓVODA ADATAI:

Neve: Kölesdi Közös Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Kistormási Tagóvodája

Címe: 7068 Kistormás Dózsa György u. 4.

Fenntartója: Kölesdi Közös Óvodafenntartó Társulás

Jogállása: szakmailag önálló

Alaptevékenysége: óvodai nevelés

Csoportok száma: 1 csoport, vegyes-heterogén csoport

Az intézmény vezetője: Honti Anikó

197

TARTALOM

Bevezető gondolatok

1. Helyzetkép . ……………………………………………….……….6.

1.1. Település bemutatása ……………………………….………….6.

1.2. Óvoda bemutatása ……………………………….……………..6.

1.2.1. Az óvoda feltételrendszere ……………………….…………….6.1.2.2. Óvodakép, gyermekkép ……………………………….………..7.

2. A nevelés célja és feladatai … ……………………………………9.

2.1. Általános pedagógiai alapelvek ………………………………..9.2.2. Óvodánk

nevelési céljai …………………………….……… ..10.2.3. Óvodánk nevelési feladatai …………………………… ….….10.2.3.1. Az egészséges életmód alakítása ……………………………..11.2.3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása …….……....14.2.3.3. Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ...16.

3. Az óvodai élet megszervezésének elvei ………………………..18.

3.1. Személyi feltételek …………………………………………… ..18.3.2. Tárgyi feltételek ……………………….………………………...18.3.3. Az óvodai élet megszervezése ……………………………….....19.

4. Az óvoda kapcsolatai …………………………………………..20.4.1. Család …………………………………………………………..20.4.2. Iskola …………………………………………………………...21.4.3. Fenntartó ……………………………………………………….21.4.4. Közművelődési intézmények …………………………………..22.4.5. Gyermekorvos-védőnő …………………………………………22.4.6. Szolgáltató intézmények ……………………………………….23.

198

4.7. Egyéb települési kapcsolatok …………………………………..23.

5. Óvodánk tevékenységrendszere ……………………………….24.5.1. Játék ………………………….…………………………………24.5.2. Mese, vers …………………….………………………………...26.5.3. Ének – zene, énekes játékok ……….…………………………...28.5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka …….…………………………...29.5.5. Mozgás ……………………………….…………………………31.5.6. A külső világ tevékeny megismerése ….………………………..33.5.7. Munka jellegű tevékenységek …….…………………………….36.5.8. Tanulás ……………………….………………………………....37.

6. Gyermekvédelem az óvodában ….……………………………..39.7. Az óvodai hagyományok ápolása ……………………………….40.8. Ellenőrzés, értékelés …………….……………………………....41.9. Érvényességi rendelkezés ….…………………………………...42.10. Felhasznált irodalom ….……………………………………….42.11. Legitimációs záradék …….…………………………………….43.12. Felülvizsgálat indokoltsága ……………………………………44.

199

BEVEZETŐ GONDOLATOK

1947. év óta működik óvoda Kistormáson. A 2001/2002 –es tanév befejezéséig közös igazgatású közoktatású intézmény – általános iskola alsó tagozata – intézményegységeként.2002. nyarán takarékossági okokra hivatkozva az óvodát és a részben osztott alsó tagozatos iskolát is bekörzetesítették, így már az óvodás korú gyermekeket is arra kényszerítették, minden nap az 5 km – re fekvő kölesdi óvodába járjanak.

2002. őszén az újonnan választott képviselőtestület, élükön az új polgármesterrel első és legfontosabb feladatának tartotta legalább az óvodát, ezzel együtt az „életet” visszahozni a faluba. Nagy erőfeszítések árán sikerült a régi óvodát újjávarázsolni és 2003. szeptemberében 17 gyermekkel az óvodát újraindítani.

A lakosság összetételéből és lehetőségeiből következően sok a hátrányos, sőt halmozottan hátrányos gyermek.

Az ilyen kis településen az óvoda feladata és szerepe még inkább felértékelődik, hogy ezeket a nehéz körülmények között élő gyermekeket olyan körülmények között fogadja és olyan feltételeket, lehetőségeket teremtsen számukra, amelyekkel már az indulásnál meglévő hátrányaikat enyhítse és a felemelkedési lehetőségeiket elősegítse.A falu közösségi és kulturális életében is fontos szerepet tölt be az óvodánk.Az óvoda dolgozói a polgármesterrel, képviselőtestülettel és az SZMK-val együtt mindent elkövetnek, hogy a gyermekek részére minden igényt kielégítő, esztétikus, barátságos, nyugodt, otthonos feltételeket teremtsenek.Pályázatokat írunk és új kapcsolatokat, támogatókat keresünk, hogy a meglévő felszerelési tárgyainkat felújítani, bővíteni, korszerűsíteni tudjuk. Így sikerült kialakítanunk tornaszobánkat is.

A sok változás, nehézség ellenére úgy gondoljuk és szeretnénk, hogy partneri összefogással, közös akarattal, minél több sikerélmény biztosításával kis lépésekben eredményeket érünk el, „talpon maradunk”.

200

Helyi nevelési programunk elkészítésében is az optimizmus, a szakmai és a gyermekek fejlődéséért érzett felelősség vezérelt.A lehetőségekhez igazított, a helyi értékeket tükröző, megvalósítható célokat és feladatokat fogalmaztunk meg.

1. HELYZETKÉP

1.1. Település bemutatása

Kistormás Tolna megyében a Mezőföld déli részén a Völgység három völgyében fekszik Szekszárdtól 30 km- re.A települést 1724–ben a Nassauból és Hessen-Darmstadtból kivándorolt németek alapították.A szorgalmas és jómódú németséget kitelepítették és házaikat a felvidékről és a Duna-Tisza közéről jött magyar lakosság foglalta el. Így a népesség teljesen kicserélődött.A falu lakóinak száma 381 fő. Túlnyomórészt mezőgazdaságból élnek. Az MGTSZ felszámolásával sok ember vált munkanélkülivé. A férfiak számára szinte kilátástalan új munkalehetőség, mivel a város messze van, ahol esetleg munkát vállalhatnának. Egy varroda működik a faluban, amely a nők elhelyezkedési gondján némileg enyhít. A lakosság összetételét tekintve, sok az idős, munkanélküli ember. A település közigazgatásilag Kölesdi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik.

1.2. Óvoda bemutatása

1.2.1. Az óvoda feltételrendszere

Tárgyi feltételek

Óvodánk régi parasztházból átalakított, részben felújított épület, a gyermeklétszámnak megfelelő méretű csoportszobával, étkezővel, mosdóhelyiséggel, tornaszobával, nagy, füves udvarral. A helyiségek felszereltsége, az udvaron lévő mozgásfejlesztés lehetősége jó – jól szolgálják az otthonosságot, a különböző tevékenységek elvégzését, a nyugalmat, biztonságot.

Személyi feltételek

201

Az óvodában két fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A 2 fő óvodapedagógus közül 1 fő a tagóvoda vezetői feladatokat is ellátja. Egy dajka segíti az óvodai nevelést, aki a gyermekek gondozásában, nevelésében részt vesz, takarít, tálal, mosogat stb.

1.2.2. Óvodakép, gyermekkép

„A gyermek ember…Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra, nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére…, hogy azzá legyen, ami voltaképp lehet…” (Nyíri Tamás)

Olyan óvodát szeretnénk:

- ahol biztosított a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtése,

- ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek,

- ahol az óvoda minden dolgozója (az érintett partnerekkel együtt) a gyermeket a saját képessége szerint, annak figyelembe vételével neveli, fejleszti,

- ahol a felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet,- ahol a gyermekek biztonságban, nyugodt, harmonikus, esztétikus

környezetben fejlődnek,- ahol a gyermek legfőbb tevékenysége a játék- ami közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez

szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését,- aminek a pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a

gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását- ahol a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns)

gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítja az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni:

- akik valamennyien – egyéni képességeik és fejlődési ütemük szerint – az óvodáskor végére elérik az iskolai élet sikeres megkezdéséhez szükséges ismereteket, magatartást,

202

- akik jól érzik magukat az intézményben, derűsek, vidámak, biztonságban érzik magukat,

- akik önbizalommal rendelkező, szabadgondolkodású, nyílt, őszinte szeretetet adni és elfogadni tudó gyermekek,

- akik ősi gyökereiket tisztelik, észreveszik az értékeket, megbecsülik és óvják őket és kötődnek falujukhoz,

- akik lelkiekben gazdagok, képesek egymás elfogadására, tisztelik a felnőtteket és a gyermekeket,

- akik képesek a másság elfogadására, toleránsak, szociálisan érzékenyek,- akik fizikailag (testileg), pszichikailag és mentálisan fejlettek,- akik kreatívak,- akik képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetbe észrevenni a szépet

és a csúnyát, a jót és a rosszat megkülönböztetni egymástól,- akiknek kommunikációs aktivitása, beszélőkedve, beszédbátorsága

képességeinek megfelelően fejlődik- akikből a körül ölelő világra nyitott, érdeklődő, fogékony önállóan

gondolkodni tudó emberek válnak

A helyi nevelési programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember, gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. Biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Gyermekképünk a jövő társadalmának elvárásait tükrözi.A második lépcsőfok: a 6-7 éves gyermekek elérik az iskolai tanuláshoz szükséges fejlettségi szintet, s az esélyegyenlőség lehetőségével indulnak az iskola első osztályába.

2. A NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI

2.1. Általános pedagógiai alapelvek

- Az emberi méltóság tiszteletének az elve- A gyermeki személyiség kibontakoztatásának elve- Pedagógiai etika elve- Az óvónői modell fontosságának elve- A játékvezető szerepének elve- A másság elfogadásának elve

203

Helyi adottságokból és igényekből fakadó nevelési elvek

- Az óvoda – család együttműködésének elve

A nevelésben elsődleges szerepe van a családnak. Az óvónő ismerje és fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét, s tapintatosan befolyásolja az életmód jó szokásainak alakításában.

- Esélyegyenlőség elve

A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozzon az óvónő érzelmileg is. Legyen jól tervezett és szervezett a gyermekvédelmi munka, ami az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését szolgálja a pozitív eljárásokkal a prevenció érdekében kitűzött feladatokkal.

- Tolerancia elve

Az óvónő törekedjen a másság elfogadására és elfogadtatására.

- A jövő emberképének elve

A jövőbeli ember társadalmi elvárásaként szélesebb körben alakuljon ki az emberszeretet, a természet esztétikuma, védelme iránti fogékonyság, a gyors felismerő képesség, kreativitás.

- A differenciált fejlesztés elve

Egyéni eltéréseket toleráló, arra építő képességfejlesztés, mely segít és alapjául szolgál a gyermek teljes személyiségfejlesztéséhez.

- Az összehangolt családgondozás elve – szocializáció elve

Az óvodai nevelés vállalja fel a halmozottan hátrányos helyzetű családok segítését a társintézmények bevonásával.

2.2. Az óvoda nevelési céljai

204

- Az óvodai nevelés segítse elő a 2,5- 6/7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ide értve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is).

- Az óvodai nevelés kiegészítője legyen a családi nevelésnek, illetve néhány esetben iránymutatóként funkcionáljon, ezáltal a gyermek személyiségének alakulása megfeleljen a társadalom követelményeinek, és az együtt elért eredmények alapozzák meg az iskolai nevelést.

- A gyermekek harmonikus személyiségfejlesztését a változatos, élményekben gazdag óvodai élet a játéktevékenység elsődlegessége alapján biztosítsa.

- Az intézmény igyekszik a legoptimálisabb feltételekkel a 2,5-6/7 év közötti gyermekek közösségben való nevelését, és sokoldalú képességfejlesztését biztosítani.

- Legfőbb célunk, hogy kiaknázzuk az egy intézményként működő óvodában rejlő lehetőségeket, és biztosítsuk a gyerekek adott kortól 7 éves korig történő folyamatos, egymásra épülő gondozását, nevelését, fejlesztését.

- A család segítése érdekében a szülők munkaideje alatt biztosítjuk gyermekeik számára a harmonikus, kiegyensúlyozott biztonságot nyújtó gondoskodást. Mindezt higiénikus, esztétikus, inger gazdag környezetben.

2.3. Óvoda nevelési feladatai

2.3.1. Az egészséges életmód alakítása

Feladatok:

Az óvónő teremtse meg az egészséges és biztonságos környezetet az épület helyiségei és az udvar megfelelő kialakításával.

Elégítse ki a gyermek testi szükségleteit és mozgásigényét. Közvetítse a gyermek felé az egészséges életmód lehetőségeit. Alakítsa ki a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait. Segítse a gyermek testi képességének fejlődését a harmonikus,

összerendezett mozgás kialakítása érdekében. Alkalmazza a speciális gondozást a prevenciós és korrekciós testi

feladatok ellátásához. A betegség megelőzése érdekében tartson folyamatos kapcsolatot az

óvoda gyermekorvosával, védőnőjével. Ismertesse meg a gyermekekkel az egészséges életmód kialakításához

szükséges tevékenységeket, eszközöket.

205

Az óvónő tájékoztassa a szülőket az óvodai étrendről és javasoljon kiegészítő ételeket az otthoni étkezés számára az egészséges táplálkozás szokásainak javítása érdekében.

Indítsa el a szokások belsővé válásának folyamatát, erről folyamatosan tájékoztassa a családot, hogy az otthoni, az óvoda és az óvodai kívánalmak összhangját meg tudják teremteni.

A feladatok megvalósításának lehetőségeiA gondozás, testi szükségletek kielégítésePihenés, alvás

- A gyermekek elalvását az óvónő a nyugodt környezet kialakításával segíti.

- Elalvás előtt egy vagy több mesét olvas vagy énekel.- Figyelembe veszi a gyermek egyéni alvásszükségletét, alvási szokásait.- A napközben fáradt gyermek számára biztosítja a pihenés lehetőségét.- Ügyel a mozgásos és pihenéses tevékenységek arányára, sorrendjére.

Étkezés:

- Az intézmény biztosítja a napi négyszeri étkezést.- Az étkezés folyamatosan történik a napirendbe ágyazva – ebéd pontos

időben.- A gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően terítenek, töltenek,

merítenek, használják az evőeszközöket.- Az óvónők az óvodás korú gyermekekkel együtt étkeznek, mintát adva a

kulturált étkezéshez. Az étel elfogyasztására senki sem kötelezhető, a felnőttek kedvébresztéssel, buzdítással próbálkoznak.

- A felnőttek a gyermekek étkezéseit megfigyelik, s ennek alapján javaslatot adnak az étrend összeállításához, az otthoni kiegészítő egészséges étkezéshez.

Öltözködés

- A tevékenységet a nap folyamán a gyermekek folyamatosan végzik a napirendi tevékenységhez igazodva (érkezés, lefekvés, felkelés, levegőzés előtt, után stb.).

- A felnőttek a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodva nyújtanak segítséget, törekedve az önállóság fejlesztésére, a ruházat rendben tartására.

- Az óvónő segíti a családot az otthoni és az óvodai „ruhatár” célszerű összeállításában.

206

Tisztálkodás

- A gyermek fejlettségéhez igazodnak a tisztálkodási szokások, szabályok.- A felnőttek türelemmel segítenek a tisztálkodási eszközök használatában,

megtanítják a fogásokat, a helyes sorrendet.- A nem megfelelően gondozott gyermek számára a felnőttek segítséget

nyújtanak (fürdetés, óvodai ruha biztosítása stb.).

Egészségvédelem, edzés

- Biztosítjuk a tiszta környezetet, a gyakori szellőztetést, a megfelelően kialakított természetes és mesterséges megvilágítást.

- A megbetegedett gyermekeket elkülönítve gondozzuk addig, amíg a szülei el nem viszik az intézményből. Szükség esetén az óvodaorvos segítségét kell kérni. A gyermekeket önmagunktól nem gyógyszerezzük.

- A helyes napirend kialakításával, a változatos tevékenységek szervezésével biztosítjuk a víz, napfény, levegő edző hatását.

- Alapvető higiénés, ill. kultúrhigiéniai szokások kialakulásának elősegítése- A mozgáshoz szükséges tér idő biztosítása- A primer szükségletek egyéni igények szerinti kialakítása (étkezés,

napközbeni pihenés, alvás)- A 2,5-6/7 éves korcsoport életkori sajátosságainak megfelelő testi-lelki

fejlődés elősegítése, egészségének védelme, óvása és megőrzése- A gyermek gondozása, testápolás, öltözködés, betegségmegelőzés

szokásainak kialakítása

Egészséges környezet

- Az intézmény valamennyi helyisége, egész környezete az egészség megőrzést szolgálja.

- A mobil, mozgatható berendezés az egy térben folyó – játékot, tanulást, pihenést – szolgálja. Az étkezés külön helyiségben történik.

- A bútorzat könnyen tisztán tartható, gyermekméretű.- Az ablakok sötétítő függönyei segítik az erős napsütésben és elalvásnál,

vetítésnél az árnyékolást.- Minden gyermeknek jellel ellátott helye van az öltözőben, a mosdóban

elkülönítetten tároljuk a gyermekek fogmosó felszerelését, fésűjét, törölközőjét. Ezeket a dajka rendszeresen fertőtleníti.

- Az udvaron árnyékos, napos, füves és betonos udvarrész van. A játékszerek a mozgást és a változatos tevékenységek szervezését szolgálják.

207

Napirend

Folyamatos és rugalmas, előre tervezett és utólag beépített elemeket egyaránt tartalmaz. A napirend fő kereteit a gyermekek életkori szükségletei és a fő tevékenységek adják. A folyamatos napirend alaphálóját a játék adja, ebbe helyezzük el az állandó és változó napirendi elemeket, ügyelve arra, hogy mozgásos játékok minden nap szerepeljenek a csoport életében.

Heti rend

A heti rendben a különböző foglalkozásokat, tanulási tevékenységeket általában kötetlen formában a játékba integráltan kezdeményezzük délelőtt vagy délután. A kötött foglalkozásokat az óvónők elsősorban a nagycsoportosok számára tervezik. A módszertani megoldások közül a játékosságot és a tevékenykedtetést tekintjük alapvetőnek.

Foglalkozási területek:- A külső világ tevékeny megismerése- Ábrázolás, kézimunka, mintázás- Mozgás – mozgásos játékok- Ének – zene -, énekes játékok- Mese, vers

A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végén

A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6/7 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz, változnak a testarányai, megkezdődik a fogváltás.Képes kulturáltan étkezni, viselkedni, helyesen használja az étkezéshez szükséges eszközöket.Esztétikusan terít.Önállóan végzi a testápolási teendőket.Önmaga is képes mindennapi szükségleteit önállóan kielégíteni.Ügyel saját személye, környezete rendjére.Ismeri, megérti és betartja az egészséges életmód szabályait.Ismeri a rendrakás folyamatát, a feladatokat képes megosztani.

2.3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

208

Derűs légkör biztosítása, az óvodába kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek feldolgozásában.Egyéni szükség szerint hosszabb - rövidebb ideig tartó szülői jelenlét biztosítása

az óvodába kerülés időszakában. Óvodában töltött idő fokozatos emelése, testi-

lelki harmónia kialakításának elősegítése.

Abból a tényből kiindulva és a tényt elfogadva, hogy nincs két egyforma

gyermek; a meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni

sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát

figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.

Az óvodáskorú gyermekek jellemző tulajdonsága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Cselekedeteit, gondolkodását az érzelmek irányítják, személyiségén belül az érzelmek dominálnak. Ezért tudatosan törekszünk arra, hogy az óvodában érzelmi biztonságot adó derűs légkör vegye körül, ennek része a vele foglalkozó felnőttek értékadó, szeretetteljes egyénisége. Ezt az elvet mindenki, aki az óvodában dolgozik és a 2,5-7 éves korú gyermekekkel bármilyen kapcsolatban van, képviselnie kell. Ugyanilyen fontos a gyermekek egymásközti segítőkész, önzetlen, és figyelmes magatartása. Ez alapvető feltétele annak, hogy az alábbiak megvalósuljanak. Az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzeteiben, a szocializáció, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése, erkölcsi érzelmek megalapozását és a szokás és normarendszer alapjait is jelenti. Különös gondot kell fordítani a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekre. Szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködését kell igénybe venni.

A társas kapcsolatok alakulásának elengedhetetlen része az együttlét szabályainak elfogadása. A másik iránti nyitottság, empátia és különbözőségek elfogadása, tisztelete, alapvető udvariassági szokások megalapozása. A közös élmények, tapasztalatok átélésével a rácsodálkozás, a csoport élet minél tartalmasabbá tételét szeretnénk elérni. Továbbá ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely alapja a szülőföldhöz való kötődésnek.

Ezeket a szempontokat figyelembe véve állítottuk össze feladatainkat.

Feladatok

209

Az intézmény biztosítsa a biztonságos, nyugodt, derűs, félelemmentes óvodai környezetet, már az óvodába lépéskor, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre.

Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.

A társakkal és a felnőttekkel kapcsolatos viselkedési szokásokat természetes szituációkban alakítjuk.

A gyermekekkel együtt alakítjuk ki a csoport szokásrendjét, azokat az elfogadott normákat, amelyek befolyásolják cselekedeteiket.

Valamennyi csoportszervezési formában a felnőtt mintaadó magatartása segítse a társas együttműködés fejlődését, a gyerek-gyerek közötti elfogadó – segítő viszony kialakulását.

A közösen szervezett együttes élményt nyújtó tevékenységek erősítsék az összetartozás érzését, a barátságok kialakulását, a szociális érzékenység fejlesztését.

A közösségi normák betartása mellett az egyén testi-lelki szükséglete is kellő odafigyelést igényel.

Különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, eltérő szocializációs környezetből érkező gyermekek beilleszkedésére, az esélyegyenlőség biztosítására óvodai eszközökkel.

Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

A játéknak kiemelt szerepet szánunk a társas kapcsolatok kialakításában.

A „szülős” beszoktatást kövesse aktív, sok közös élményen és tevékenységen alapuló együttnevelés a szülővel, nagyszülővel.

A gyermek kapjon bátorítást, segítjük önbizalmuk erősítését.

A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végén

- A gyermek képes felmérni saját helyzetét, státuszát a csoportban.- A gyermek kooperatív, kész a társaival való együttműködésre.- A gyermekben kialakul és erősödik az érzelmi beleélés, empátia, saját érzelmei kifejezésének képessége.- A gyermekek egymással szemben türelmesek, barátságosak, érdeklődőek, udvariasak.- Önbizalmuk fejlett, igyekeznek a konfliktushelyzeteket önállóan megoldani.- Tudnak alkalmazkodni másokhoz és a változó körülményekhez.- A szociálisan és egyéb okokból hátrányos helyzetű gyerekek képesek alkalmazkodni a közösségi normákhoz, kialakul biztonságérzetük, eligazodnak környezetükben.

210

2.3.3. Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Anyanyelvi nevelés 2,5-7 éves korban: Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása helyes mintaadással az óvoda nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű minden tevékenységben és az egész nap folyamán. Ez az a kor, amikor a gyermek a legtöbbet fejlődik az adott területen. Különösen a beszédkedv fenntartására, ösztönzésére, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.Fontos a mintaadó beszélő környezet, és a helyes szabályok közvetítése, amely áthatja a gyermekek óvodában töltött idejét.

Értelmi fejlesztés, nevelés 2,5-7 éves korig

Az óvónők fontos feladata, hogy az óvodába kerülő kisgyermekekkel meleg, szeretetteljes odaadással segítse értelmi fejlődését. Figyelembe kell venni a kisgyermek életkorát, fejlettségét, egyéni sajátosságait. Az egyéni bánásmód lehetőséget ad arra, hogy a gyermek napi hangulatát, a fizikai és pszichés állapotát tolerálja.

Feladatok

A tapasztalati tanulás elsődlegessége szolgálja a pontos, valósághű észlelést.

Az óvónő törekedjen a természetes kíváncsiság kielégítésére. Fordítson figyelmet az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére,

szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére.

A beszédfejlődés során segítse az óvónő a gyermekek gondolkodásfejlődését.

A kommunikáció során az óvónő teremtse meg a beszélés lehetőségét, illetve mutasson példát a helyes viselkedéskultúra terén is.

A nyelv – beszéd – viselkedés hármas egységében valósítsa meg az óvónő a zavartalan kommunikációt, ezzel szolgálja a megértés érdekét is.

Fejlessze a gyermek metakommunikációs készségét. Alakítsa ki a beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott

légkört.

211

Tegye képessé a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.

Folyamatosan bővítse a gyermek szókincsét. Az óvónő ismerje meg a család beszédkultúráját, ennek ismeretében

fejlessze egyénenként a gyermek beszédét. Folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermekek anyanyelvi

fejlettségét. A gondolkodás és a beszéd egymást erősítse. Fontos legyen a tanulási zavarokra és a részképesség zavarokra való

odafigyelés, a korrekció segítése.

A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végére

- Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.- Gondolatait, érzelmeit mások számár érthető formában, életkornak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.- Minden szófajt használ.- Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat.- Végig tudja hallgatni a beszélőt, és megérti mások beszédét.- Képes tájékozódni a kommunikációs helyzetekben.

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

3.1. Személyi feltételek

Az óvodában továbbra is 2 fő szakképzett óvodapedagógus, és egy dajka dolgozik. Felfogásuk, magatartásuk, megnyilvánulásaik fontosak a gyermekek, a szülők és egyéb partnerek előtt. Folyamatosan megújulni tudó - önképzéssel, továbbképzéssel -, hivatását szerető, problémaérzékeny, segítőkész óvodai nevelést végző felnőttek legyenek, akik együtt tudnak eredményesen tevékenykedni a gyermekek személyiségfejlő-dése érdekében.Az óvodapedagógus kulcsszereplő, modell, példakép a gyerekek előtt, ezért fontos, hogy pedagógiai és pszichológiai felkészültségével, felelősséggel végezze feladatát, a rábízott gyermekek nevelését:

ismeri a rábízott gyerekek életkori szükségleteit, alkalmazza a differenciált fejlesztést,

a gyermekek fejlődését nyomon követi, erről a szülőt tájékoztatja módszereit változatosan alkalmazza a különleges nevelési igényű

gyerekekre is

212

rendelkezik a gyerekek iránt megnyilvánuló együtt érző oda és ráfigyelő magatartással, etikusan viselkedik óvodán belül és kívül vele együttműködőkkel

igénye van az önképzésre, részt vesz a továbbképzéseken jó problémamegoldó képességgel rendelkezik a családdal együtt segíti a gyermeket a nevelés során a gyermekek fejlődését szolgáló módszereket, értékeket, normákat

közvetíti a szülők, kollégák felé a helyi nevelési program alapján a gyermeknevelés során megválasztja

módszereit, eszközeit saját példaadó viselkedésével a gyermekeket is a helyes viselkedési

normák betartására neveli segíti a nem pedagógus alkalmazottak tevékenységét, kiknek munkája

fontos az óvodai nevelés tekintetében.

3.2. Tárgyi feltételek- A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel helyezzük el.- A program alapeszközeinek folyamatos beszerzése.- Tornaszoba kialakítása, felszerelése.- A bútorzat cseréje, bővítése, felújítása.- Pályázati és egyéb támogatási lehetőségek kihasználása- Az udvari feltételek folyamatos javítása.- Az intézmény egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít a munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására.- A csoportszobában, a mosdóban, és az öltözőben egyaránt a gyermeket szolgáló eszközök úgy vannak elhelyezve, hogy a gyermek számára elérhető és biztonságos legyen. - A szülők által is használt helységek (folyosó-öltöző) alkalmasak arra, hogy gyermekét átadja, vagy beszéljen a gyermeke óvónőjével.- A tárgyi feltételek kialakításánál figyelembe vettük a fokozott biztonsági szempontokat, és a 2,5 év körüliek önállósági szintjét: mosdó magasság, szék-asztal méret, életkoruknak megfelelő játékkészlet, pihenősarok kialakítása.

3.3. Az óvodai élet megszervezése:

A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével.

Napirend

Folyamatos és rugalmas, előre tervezett és utólag beépített elemeket egyaránt tartalmaz. A folyamatos napirend alaphálóját a játék adja, ebbe helyezzük el az

213

állandó és változó napirendi elemeket, ügyelve arra, hogy mozgásos játékok minden nap szerepeljenek a csoport életében.

Heti rend

A csoportok heti és napirendjét az óvodapedagógusok egyeztetik a gyermekek fejlettségi szintjének figyelembevételével, biztosítva a tevékenységekhez megfelelő időt - helyet a mosdóban, öltözőben és a közösen használt egyéb területeken.A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a 2,5-7 év közötti gyerekekben.A heti rendben a különböző foglalkozásokat, tanulási tevékenységeket általában kötetlen formában a játékba integráltan kezdeményezzük délelőtt vagy délután. A kötött foglalkozásokat az óvónők elsősorban a nagycsoportosok számára tervezik. A módszertani megoldások közül a játékosságot és a tevékenykedtetést tekintjük alapvetőnek.

Foglalkozási területek:- A külső világ tevékeny megismerése- Ábrázolás, kézimunka, mintázás- Mozgás – mozgásos játékok- Ének – zene -, énekes játékok- Mese, vers

4. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

4.1. Család

Cél: A családdal való pozitív együttműködés a gyermek egészséges fejlődése érdekében. A családi nevelés kiegészítése, hozzájárulni a családi szocializáció esetleges kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez, illetve kiegészítéséhez.

Feladat: * Az. intézmény segítse elő a folyamatos, bizalmon alapuló együttműködést a

családdal a gyermek harmonikus fejlődése és biztonságérzete érdekében.Szervezzenek családos kirándulásokat, ahol kötetlen beszélgetések során a , az óvónő és a szülő közelebb kerülnek egymáshoz.

* Az óvoda járuljon hozzá a családi szocializáció kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez, iránymutatást adjon.

* Változatos, élménygazdag közös találkozások, ünnepélyek, rendezvények, kirándulások segítsék az egységes szemléletet, egymás elfogadását, nevelési

214

elvek, módszerek megismerését, problémák feltárását, a megoldásokkeresését, sikerélmény biztosítását.

* Fontos a 2,5-3 éves gyermekeknél beiratkozás idején a személyes beszélgetés, a tájékoztatás, az előzetes családlátogatás, a hirdetőtábla, a szülővel egyeztetett megbeszélés és a vele való fokozatos beszoktatás.

Tevékenységek - formákCsaládlátogatások, egyéni beszélgetések, szülői értekezlet helyett szülői beszélgető körök, intézményen belüli programok, családos kirándulások, ünnepi közös készülődés.

4.2. Iskola

Cél: Az átmenet segítése, egymás munkájának megismerése, a gyermek életútjának nyomon követése.

Feladat: Hospitálások szervezése. Egymás céljainak, feladatainak megismerése a nevelési/pedagógiai program

alapján, a gyakorlati megvalósítás során. Nyílt, őszinte, építő jellegű kommunikáció a gyermek fejlődése érdekében. Egymás elfogadása, tisztelete, a szakmai kompetencia biztosítása. Közös gyermekprogramok szervezése.

Tevékenységek - formák Hospitálások, munkamegbeszélések, közös programok, közös továbbképzések, beszélgetések.

4.3. Fenntartó

Cél: Folyamatos információ és segítségnyújtás az óvoda működéséhez.

Feladat:

Rendszeres információcsere. A feladatok ütemezése, azok végrehajtásának nyomon követése.

A működési feltételek biztosítása, közös értékelése, tervezés, végrehajtás. Időszakonkénti beszámolás a képviselő-testületnek.

215

Tevékenységek - formákSzemélyes megbeszélések, közös programok, beszámolók, meghívás az óvodai rendezvényekre, fizikai munka nyújtása az intézménynek, közös pályázatok, illetve pályázatok támogatása.

4.4. Közművelődési Intézmények

Cél: A gyermek ismereteinek bővítése, élmények, tapasztalatok szerzése.

Feladat: A közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás és az előadásaikon való

részvétel által a és az óvónő tágítja ki a gyermek számára a családi és óvodai tapasztalatok, élmények körét.

Az óvónő adjon lehetőséget a gyermekeknek ahhoz, hogy életkoruknak megfelelő közművelődési intézményeket megismerjenek (Faluház, Könyvtár, Művelődési Ház, Múzeum stb.)

Az óvónő a nevelési folyamatba építse be a közművelődési hatásokat. Az óvónő készítse elő a gyermekeket és szüleiket az esztétikai élményre, a

művészetek befogadására. Az óvónő pedagógiai tanácsokkal segítse a családokat a hasznos, az értékes és az

egészséges szabadidős programok kiválasztásában.

Tevékenységek - formák Bábszínházi és élőszínházi előadások, a gyermek életkorának megfelelő kiállítások és tárlatok, könyvtári foglalkozások, Művelődési Központban, Falu-házban szereplés, filmvetítés.

4.5. Gyermekorvos - védőnő

Cél: A gyermek egészséges testi-lelki fejlődésének segítése. Megelőzés, egészségvédelem.

Feladatok: A gyermek testi-lelki állapotának megismerése az óvodába lépés előtt. A gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, az esetleges

beavatkozás segítése. Az óvoda egészségnevelő tevékenységének szakmai segítése, megerősítés,

fejlesztés irányának meghatározása. A gyermekek rendszeres szűrése. Az iskolába lépés előtti általános szűrés, véleményadás. A családdal való együttgondolkodás, együttműködés segítése, támogatása - az

216

egészségnevelés terén.

Tevékenységek - formák

Személyes konzultációk, helyszíni látogatás, előadások, írásbeli véleményezés, meggyőzés, közös családlátogatás.

5.6. Szolgáltató intézmények (Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai intézet Gyermekjóléti Szolgálat stb.)

Cél: A pedagógiai és szociális problémák feltárásában, megoldásában, a fejlesztés irányának és módszereinek meghatározásában együttműködés a gyermek fejlődése érdekében.

Feladat: Folyamatos információáramlás. Őszinte, nyílt problémafeltárás, megoldás keresése. Rendezvényeken, tanfolyamokon való részvétel. Szakmai konzultációk szervezése. Közösen segíteni a családi és óvodai nevelést, a hatékonyságot.

Tevékenységek - formákInformációcsere, továbbképzések, rendezvények, szakmai anyagok, szakmai írott vélemények.

4.7. Egyéb települési kapcsolatok (varroda, bolt, vállalkozók, Kisebbségi Önkormányzat stb.)

Cél: Az intézmény működési feltételeinek javítása, a pozitív emberi kapcsolatok kialakítása.

Feladat: A spontán vagy tervezetten adódó lehetőségek optimális kihasználása, a

kölcsönös segítségnyújtással, tiszteletadással, toleranciával.

Tevékenységek - formákEszközkészítés, közös rendezvények, anyagi és természetbeli támogatás.

5. AZ ÓVODA TEVÉKENYSÉGRENDSZERE

217

5.1. Játék„A játék tanít, életre nevel. A játék alkotni, a világot szebbé tenni, megváltoztatni serkent. Tanítani kell tehát, mert nem öröklődik.”

(Andrásfalvi Bertalan)

A gyermekkor legfontosabb, és legfejlesztőbb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, az érzelmi és szociális fejlődést. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játék közben ismerkedik, ill. megismeri az őt körülvevő környezetet, majd időben előrehaladva kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvónőnek tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában, célja eléréséhez.

Cél: A játék a gyermek legfőbb tevékenysége legyen, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely híd a valóság és a képzelet között. A játék során a tapasztalatszerzés és élményfeldolgozás segítse a képességfejlesztést.A játék a kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan, lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. A 2,5-6/7 éves korú gyermek alapvető tevékenysége, amelynek folytonosságát a napirend biztosítja a nap során.

Feladatok:

Az óvónő tanítsa meg a gyermekeket játszani úgy, hogy partner a játékban. A játék folyamatában a felnőtt tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét.

Ismertesse meg a gyermeket a játékeszközök rendeltetésszerű használatával.

A feltételek biztosításával megteremteni a nyugodt légkörű, folyamatos játék lehetőségét – megfelelő játékhelyek kialakítása.

Játékirányítás legyen közvetett, közvetlen beavatkozással segítse a magányos és a társakat rendszeresen zaklató gyermekeket. Utóbbi esetekben mutasson rá az együttjátszási módokra.

A játék adta lehetőségek kihasználása a gyermekek sokirányú megfigyelésére, sokoldalú fejlesztésére.

Élményszerzése biztosítása a játéktémák továbbfejlesztéséhez. Az óvónő legyen nyitott és adjon teret a gyermeki spontaneitásnak,

használja azt ki. A szabályok betartására kellő hangsúlyt fektessen.

218

A napirenden belül elég időt és helyet biztosítson a játék számára. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.

Az óvónő viselkedése a játékban modellértékű A gyermekeknek legyen lehetőségük a különböző játékfajták

megismerésére, gyakorlására.

Játékfajták:

- gyakorló játék- építő játék- szimbolikus - szerepjáték- bábozás és dramatizálás- mozgásos játékok a teremben- játék a szabadban- barkácsolás

A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végén

- A gyakorlójátéktól a fejlődés során jut el a gyermek arra a szintre, hogy megérti és elfogadja játszótársai elgondolásait, tevékenységüket, logikáját.- Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önálló a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában.- Alkalmazkodik a játék szabályaihoz, szabálytudattal rendelkezik.- Vállalja a számára kedvezőtlen szerepeket is.- Kreatívan megjeleníti élményeit.- Képes elkészíteni az egyszerű játékeszközöket.- A konstruálás fejlettebb fokán a gyermek mind igényesebbé válik alkotásaival szemben.- Képes egészséges versenyszellemben játszani.

Alapeszközök:

- Képességfejlesztő játékok- A szerep- és szituációs játékok bútorai és kellékei- Különböző építő elemek fából, műanyagból, szivacsból, papírból- A mozgásos játékok eszközei- Bábok, dramatizálás díszletei, eszközei

Ajánlott irodalom

B. Méhes Vera: Az óvodai játékMérei F.- V. Binet Ágnes: GyermeklélektanAz óvodáskor fejlesztő játékai

219

5.2. Mese- vers Cél: Az irodalmi fogékonyság kialakulása, az irodalom iránti érdeklődés meg-alapozása. A beszéd és kommunikáció képességének fejlesztése, a gyermeki önkifejezés segítése az irodalom eszközeivel.

A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A bölcsődében a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Feladat: 2,5-4 éves gyermekek első igazi élménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz

tapadnak. Az óvónő testközelben (meghitt intimitásokkal) meséljen, mely a gyermekeknek biztonságérzetet jelent.

Mintaszerű előadással az irodalmi művek bemutatása. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Előadásmódjával a nyugodt, meghitt légkör megteremtésével biztosítsa, hogy a verselés, mesélés élmény legyen a gyermek számára, érvényesítse a beszéd zenei elemeit. 2,5-3 éves gyerekek szívesen hallgassák a verseket, mondókákat, érdeklődésük szerint kapcsolódjanak be mondogatásukba. Maguk is kedvük szerint alkossanak beszédjátékokat. Szívesen hallgassák a rövid meséket, örüljenek azok gyakori ismétléseinek.

Az óvónő szerettesse meg a gyermekekkel az irodalmi alkotásokat. Válaszoljon a mesével, verssel kapcsolatos spontán kérdésekre, beszélgessen a gyermekekkel.

A csoportban sokszor ismételjünk állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltse bennük ez a gyakorlás érzetét.

Az óvónő naponta többször kezdeményez verset, mesét, a gyermek kérésének, érdeklődésének megfelelően az életkori sajátosságok figyelembevételével.

Az óvónő meséjével hozza mozgásba a gyermeki képzeletet, mely megbékíti félelmeiben, mely erősíti önbizalmában. A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

Az óvónő mondjon mesét mindennap, sokat ismételjen, hiszen minden ismétlés énerősítő hatású.

220

Biztosítsa, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyermekek - "csak tiszta forrásból!"

Az óvónő egészítse ki élő meséjét a bábozással, dramatizálással, dráma játékkal.

A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

-A gyermek "befogadóból" maga is "előadóvá" válik.-A gyermek bátran mesél, kérdez, képes leküzdeni szorongásait.-A gyermek hangzás, hangulat, érzelem és alkalom egységében kezdi felfogni a már hallott vers témáját, költői képeit.

-A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudja kötni.-Szívesen bábozza, dramatizálja kedvenc meséi motívumait.-Csoportszobában a könyvek között eligazodik, megbecsüli a könyveket.-A gyermek különválasztja a mesét és a valóságot.

Alapeszközök

-Bábok (sík - és kesztyűbábok, zacskóbábok, termésfigurák).-Mesekönyvek, verseskönyvek illusztrációval, leporellók.-Diafilmek, mesekazetták.-Maskarák, különböző ruhadarabok (kalap, szoknya, menyasszonyi fátyol, suba, színes kendők, sálak, palást stb.)

-Térítők, takarók, textilanyagok-Díszletek, paraván-Gyertya, illatanyagok, szőnyeg

Ajánlott irodalom:Bauer Gabriella: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Magyar mese és mondavilág (Benedek Elek) Hetvenhét magyar népmese (Illyés Gyula)Grimm mesékA. A. Milne: MicimackóDe Saint- Exupéry: A kishercegírók, költők művei

5.3. Ének-zene, énekes játékok

"Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud. Játékot, zenét, örömet. Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára, amit maga is kíván." (Kodály Zoltán)

221

Cél: Zenei környezet létrehozásával - megfelelő módszerekkel és megfelelő szinten - a zenei értékek átörökítése, a zenei érdeklődés felkeltése, a zenei ízlés formálása, a zenei anyanyelv megalapozása, a zenei képességek fejlesztése.

Az óvodában sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. Az óvodai zenei nevelés eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.

Feladat: Az óvónő kezelje kiemelt tevékenységként az átgondolt, tervezett zenei

nevelést, amit a gyerekek zenei képességére alapoz. Az óvónő hangszeres játéka biztosítson gazdag zenei nevelési programot

nagy erejű élményhatással. Fejlessze a gyermek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét,

játékos zenei alkotó kedvét, mozgáskultúráját, lehetőség szerint a dallam-ritmus- mozgás összefüggésében.

Keltse fel a gyermekek zenei érdeklődését. Formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Szerettesse meg a gyermekkel az éneklést, az énekes-mozgásos játékokat. Szoktassa őket szép tiszta éneklésre. Az óvónő zenei élménnyel serkentse a gyermek képi és irodalmi

alkotások iránti kíváncsiságát, alkotókedvét, alapozza meg a zenei anyanyelv kialakulását.

Biztosítsa a gyermek ének-zenei kultúrájának megalapozását. Az óvónő jutassa élményhez a gyermekeket a zenei nevelés során. Engedje a gyerekek spontán népi tánc – ének - mozgás játékait

kibontakoztatni, amit ritmushangszerekkel kísérnek, és improvizált szöveggel előadnak a pillanatnyi érzelmeiket kinyilvánítva.

A 2,5-3 évesek is szívesen hallgassák, játsszák ezeket napközben. Kisebb csoportokban énekelgessenek, próbáljanak együtt mozogni a dallal. Sok simogató, tapsolgató, höcögtető énekeket, dalokat ismerjenek meg,

222

amelyek belsőséges kapcsolatot teremt felnőtt és gyermek között, erősítik a kicsinyek biztonságérzetét, érzelmileg gazdagítja őket.

A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

Képes megfelelő hangmagasságban, jó ritmusban a tanult dalokat visszaidézni.

Ritmusérzéke, tempóérzéke, ütemérzéke fejlett, a sajátságos zenei világában jól érzi magát.

Képességeinek megfelelően a dal ritmusát, a mondóka ritmusát vissza tudjaidézni.

A ritmushangszereket ismeri, az egyszerűbb ritmusokat le tudja játszani. Képességeinek megfelelő zenei hallással rendelkezik, hangmagasság iránti ér-

zéke fejlett, érzékelni tudja a hangmagasság különbségeit, hangszínérzékkelrendelkezik.

Szívesen énekel társaival, együtt játszik, kezdeményez tanult és kitalált dalosjátékokat.

Alapeszközök: Ritmushangszerek (dob, csörgődob, ritmusbot, cintányér, ritmuscsörgők,

ritmuscsengő, koppantó. triangulum, rumbatök stb.) Dallamhangszer (xilofon. furulya, illetve az óvónő hangtudásától függően

egyéb hangszer). AV-eszközök (magnetofon hanganyaggal, CD lejátszó lemezekkel , videó-

lejátszó). Egyéb eszközök (kalap, kendő, koszorú, bábok, fejdíszek stb.)

Ajánlott irodalom:Forrai Katalin: Ének az óvodábanTörzsök Béla: Zenehallgatás az óvodábanKodály Zoltán. Kis emberek dalaiSzabóné Horváth Valéria: Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana

5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka

223

Cél: A gyermekek élmény és fantáziavilágának szabad kifejezése, tér, forma, színképzetének gazdagítása, a szép iránti érzékük fejlesztése.

Feladat:

2,5-3 évesek: Ismerkedjenek az építő – ábrázoló – alakító tevékenységekkel és azok eszközeivel, eszközhasználataival.

Az óvónő fejlessze a gyermekek látáskultúráját a megfigyelési, tapasztalat szerzési lehetőségek és élmények biztosításával.

Teremtse meg a gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeit. Ismertesse meg a gyermekekkel tevékenységeikhez használható eszközök és

anyagok tulajdonságait és a velük való bánásmódot. Valósítsa meg a gyermekek képi - plasztikai kifejező nyelvének fejlesztését

egyéni érettségi szintjükhöz igazodó differenciált fejlesztés által. Fejlessze a gyermek vizuális (képi gondolkodás, megjelenítő és konstruáló)

képességeit. Alapozza meg a gyermekek esztétikum iránti vonzódását, jó ízlését a kör-

nyezet esztétikai jelenségeiben, a művészi alkotásokban történő együttes gyönyörködéssel és az esztétikus környezet biztosításával.

Teremtse meg az óvónő a vizuális tevékenységekhez a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit.

A csoportszobát úgy rendezze be a gyermekek segítségével, hogy elérhető legyen mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat.

A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végére

Bátor, ötletes az építésben, a téralakításban. Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében többnyire

biztonsággal használja kifejezés változatos eszközeit. Színhasználatában érvényesíti kedvenc színeit. Formaábrázolása változatos, többnyire képes hangsúlyozni a

legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásában megjelennek a részformák, próbálkozik a

legegyszerűbb mozgás kifejezésével is. A közös munkák értékelése során saját művéről és műalkotásáról szóbeli

véleményt nyilvánít. Képes egyszerű játékokat, kellékeket, modelleket, maketteket

készíteni. Fokozott önállósággal alkalmazza a megismert ábrázolási technikákat. Szívesen vesz részt környezete szépítésében.

224

Szenzomotoros koordinációja fejlett, alkalmas az iskolai tanulásra.

Alapeszközök:

- Különböző vastagságú, felületű, méretű fehér és színes papírok, újságpapír.- Gombfesték, korong-tempera, flakonos festék.- Eltérő vastagságú grafit és színes ceruzák, zsírkréta.- Ecsetek, ollók, ragasztók.- Gyurma. agyag, gipsz.- Tű, cérna, fonalak, textíliák.- Természetes anyagok.

Ajánlott irodalom:Dr. Hermann Alice: Emberré nevelésHalász László: MűvészetpszichológiaBalázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár

5.5. Mozgás

"Ha tanítványaitok értelmét akarjátok nevelni, neveljétek erejét... legyen erős ember, és hamarosan értelmes ember lesz belőle."

(Rousseau)

Csecsemő és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki,

fejlődnek. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani kell a gyermekek

számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek

használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik

mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. Fontos szempont, hogy

a környezet balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél

változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermeknek, annál nagyobb örömüket

lelik a játékban. A nagymozgásos játékokra a szabadba, udvaron, teraszon több

lehetőség adott, mint a szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz

finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek a

nagymozgásos játékok, kiemelten a mondókákkal együtt való tevékenykedtetés.

Cél: A természetes mozgás segítségével a mozgás megszerettetése (gyenge fizi-kumú, összerendezetlen mozgású, nehezen aktivizálható gyerekek ösztönzése),

225

mozgásigény kielégítése, a rendszeres mozgással hozzájárulni az egészséges életvitel megalapozásához.

Feladatok: Fokozza a gyermek edzettségét, teherbíró képességét, a szabadban végzett

számtalan tevékenység során, segítse elő fizikai fejlődését. Az óvónő teremtse meg a kellemes légkört, amiben rendszeresen végeztessen a

gyermekekkel különböző mozgásfajtákat, amelyek a gyermek igényévé válnak és beépülnek a szokásrendszerébe.

Fejlessze a különböző mozgások felidézésével a gyermekek vizuális memóriáját. Gyarapítsa a gyermekek ismereteit, a testrészek, a téri irányok és a különböző

formák megismerésével, segítse a testfogalom alakítását és erősítse a dominanciát.

Tartsa fenn a gyermek természetes mozgáskedvét. Elégítse ki mozgásigényét, szerettesse meg a mozgást.

Fejlessze a gyermekek fizikai erőnlétét. Fejlessze a mozgással kapcsolatos és mozgáshoz kapcsolódó szókészletet. Az óvónő fejlessze a gyermekek motoros képességeit és alakítsa a

koordinációs képességeit.Az önállósodási törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való

aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget.

Fontos ennél a korosztálynál is a finommotorika fejlesztése: az eszközök válogatása, rendezése, a gyűjtögetés, és a nap folyamán az ujjgyakorlatok végeztetése.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:

- Teste arányosan fejlett, teherbíró.- Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb.- Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika.- Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan

irányítani képes.- Növekszik teljesítőképessége, fejlődik ritmusa.- Cselekvőképessége gyors, mozgásában kitartó.- Megérti az egyszerű vezényszavakat.- Képes végrehajtani a verbális utasításokat tornagyakorlatok végzésekor.

Alapeszközök:

- Tornaszerek (tornaszőnyeg, szivacselemek és idomok, zsámoly, bordásfal,tornapad, magasugróléc, mászókötél).

226

- Kézi szerek (karika, szalag, bot, babzsák, kislabda. rongy-, lég- gumilabda,medicinlabda, kengurulabda)- Kiegészítő eszközök ( ugrókötél, téglák, talpak, kéznyomok, fagyöngy)gördeszka, görkorcsolya, szola-, lengő-, körlap hinta, labdamedence, léptető henger, forgókép, body-roll, Greinswald tornaszer, akadálypálya-rendszeri

Ajánlott irodalom: Tótszöllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodábanKisgyermekek játékos tornájaJáték a szabadbanDemeter Rózsa: Mozgásfejlesztés az óvodában

/5.6. A külső világ tevékeny megismerése

„Nem a lelket neveljük, nem is a testet,Hanem az embert.” (Montaigue)

Cél: A közvetlen és tágabb környezet tevékeny megismerése, pozitív viszony kialakítása, az élet tiszteletére, a növények és állatok tiszteletére, a természet – társadalom viszonya, ember-természet viszonya, környezetalakítás, környezetvédelem. A szülőföld szeretetének megalapozása.

Feladat:

- Az óvónő a gyermekekkel együtt alakítsa ki az olyan szabályokat, szokásrendszereket, viselkedési formákat, amelyek meghatározók a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában.

- Ismertesse meg a gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, hívja fel a figyelmét annak értékeire és szépségeire.

- Feltételek megteremtése a minél több tapasztalat megszerzéséhez a természetben, társdalomban.

- A foglalkozások lehetőség szerint a szabad természetben szerveződjenek.- Nevelje a gyermekeket az élőlények szeretetére, tiszteletére.- Ismertesse meg a gyermekekkel a veszélyes hulladékanyagok

egészségkárosító hatását.- Éreztesse meg a gyermekekkel a természet – társadalom - ember

egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszerét.

- A közlekedésre nevelés során az óvónő alapozza meg a közlekedési morált, mutasson mintát a helyes viselkedésre.

227

- Ismertesse meg a gyermekekkel az alapvető, egyszerűbb házi teendőket, amelyeket együtt végez a gyermekekkel (süssön, takarítson, főzzön stb.).

- Adjon lehetőséget az évszakok váltakozásának megfigyelésére.- Figyeltesse meg a gyermekekkel a napszakokat, gyakoroltassa az ehhez

kapcsolódó tevékenységeket.- Az óvónő a gyermekek matematikai képességét fejlessze játékosan,

támaszkodjon több esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.

- Figyeltesse meg a napi szituációkban a gyermekeket körülvevő környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak formáit.

- Fejlessze tevékenykedés közben a megismerő képességet (megfigyelés, érzékelés, emlékezés, tapasztalás, problémalátás).

- Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

- Az óvónő legyen minta, érzékeltesse az értékeket.- Az óvodába járó gyerekek szerezzenek sok tapasztalatot az őket

körülvevő tárgyakról, játékokról, próbálják megnevezni sajátos tulajdonságaikat /szín, forma/, egymáshoz való viszonyaikat.

- 2,5-3 éves korban:- Ismerkedjenek környezetükkel, a velük foglalkozó felnőttekkel, később

gyerektársaikkal. - Ismerkedjenek testükkel, mondókák, énekek, tükrös játékok közben.- Tapasztalják, csodálják meg az évszakok szépségeit, jellemzőit,

jellegzetes virágait, terméseit.- Szívesen fogyasszanak gyümölcsöket, zöldségeket legyenek

tapasztalataik a gyümölcs formájáról, ízéről, színéről, fontosságáról, higiénés szokásokról.

- Szerezzenek tapasztalatot állatokról, sok könyvet, képet nézegessenek róluk. Hangutánzó szavakkal játszanak könyv nézegetése közben.

- Az óvodába járó gyerekek szerezzenek sok tapasztalatot az őket körülvevő tárgyakról, játékokról, próbálják megnevezni sajátos tulajdonságaikat /szín, forma/, egymáshoz való viszonyaikat.

Természetvédelem:

- Séták, kirándulások során a környezet tisztaságának, sértetlenségének megóvása, környezetbarát szemlélet kialakítása.

A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végén

- Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.- Képes arra, hogy közvetlen környezetét elemi szinten átalakítsa.

228

- Tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását.- Felismeri és megnevezi a napszakokat.- Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.- Ismeri szűkebb lakóhelyét.- Ismeri a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét.- Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.- Ismeri a viselkedés alapvető szabályait.- Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.- Elemi mennyiségi ismeretei vannak.- Matematikai jellegű problémákról szabadon tud beszélni és javítani.- Problémamegoldásra bátran vállalkozik.- Tárgyakat meg tud számolni 20-ig.- Tájékozódni tud térben a névutók segítségével.- Képes összehasonlítani, jellemző jegyeket kiemelni, rendezni, rendszerezni.

Alapeszközök:

- televízió, videó, kazetta- diapozitív vetítő, diapozitívek- fényképezőgép, filmek- nagyító- növények-, állatok-, emberek-,

közlekedés világa képsorozat- társasjátékok- dominók- lottókártyák- földgömb- távcső- szemléltető képek- MINIMAT készlet- mérleg- tükrök- folyadékméréshez edények- a csoportszoba berendezése,

játékszerek- az élő és az élettelen természet

alkotóelemei

229

Ajánlott irodalom:

Napról-napra! A mi kalendáriumunk (Debrecen, 2. kiadás)Versek, mesék, mondókák gyermekeknekKörnyezetismeret az óvodábanNyisd ki ezt a kis kaputZilahi Józsefhé - Gegács Berta: Tavasz, Nyár, Ősz, Tél 1994.Játékos matematika, matematikai játékokJáték a matematika?Perlai Rezsőné. A matematikai nevelés módszertana

5.7. Munka jellegű tevékenységek

"Aki tettet vet, szokást arat. Aki szokást vet, jellemet arat. Aki jellemet vet, sorsot arat." (W.James)

Cél: Olyan készségek és képességek kialakítása, amelyek egyben pozitív ha-tásúak a gyerekek közösségi kapcsolataira is.A gyermek, munka jellegű tevékenysége önként, azaz örömmel és szívesen végzett játékos tevékenység.Ez a tevékenység az óvodai csoportban valamilyen élethelyzet közös elkészítéséhez és megoldásához, környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás stb.).

Feladatok:

Az óvónő adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munka tevékenység elvégzésére, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.

Tanítsa meg a gyermekeket a munkavégzéshez szükséges feladatok elvégzésére. Ismertesse meg a gyermekekkel az adott munka eszközeit, azok ésszerű

használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét, a munka ellenőrzésének módjait.

Alakítsa a munkakészségeket és szokásokat. Alapozza meg a munka iránti tiszteletet, ébressze fel a dolgozó ember

munkájának megbecsülését. Hangsúlyozza ezek fontosságát a megfelelő szocializáció érdekében. Ennek szellemében fejlessze a gyermekek értelmi –

érzelmi képességét. Ismertesse meg a gyermekeket a különböző munkafolyamat részmozdulataival,

azok célszerű sorrendjével. Teremtse meg a gyermekek számára az életkorukhoz, erejükhöz mért

munkalehetőséget, melyet egészségük károsodása nélkül képesek elvégezni. Teremtse meg a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört. Szocializációs programunkból kiindulva az óvónő törekedjen megismertetni a

gyermekeket a munka társadalmi értékével. Igénnyé váljon az értékteremtés, ami magába foglalja a materiális, szellemi, erkölcsi, esztétikai stb. értéke egyaránt.

2,5-3 évesen saját személyével kapcsolatos munka jellegű tevékenység végzése segítséggel történjen: terítés, önkiszolgálás, öltözködés, mosakodás, kerti munka élménye, termésgyűjtés.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

A munkavégzéshez szükséges képességekkel, készségekkel, tulajdonságokkalrendelkezik, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság.

Önként, örömmel szívesen végzi a munkatevékenységeit. Az önkiszolgálást teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként

látja el. A naposi teendőket szívesen vállalja, és önállóan végzi. Igényli, hogy az ünnepi készülődéskor nagytakarítást végez a csoportszobában,

önállóan ki tudja mosni a babaruhákat, meg tudja tisztítani a játékokat. Kreatív módon képes a terem díszítésére és az élősarok évszakonkénti

átrendezésére. Megtanulja, hogy a munka eredménye akkor tökéletes, ha pontosan, alaposan,

megfelelően végzi.

Alapeszközök:Gyermekméretű takarítószerek, kerti szerszámok, locsoló kannák, lombseprűk, vödrök, kosarak, napos kötények, törlőkendők.

Ajánlott irodalom:Szakirodalmi cikkek, szakkönyvek

5.8. Tanulás:

„Ne erőszakkal oktasd… a gyermeket a tanulmányokra…,

231

Hanem játszva tanuljanak; már csak azért is, hogy Könnyebben figyelhesd, melyiknek mire van hajlama.” (Platon)

Cél: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. A tanulás legyen elsődleges tapasztalatokra támaszkodó komplex tevékenység, mely a gyermek természetes kíváncsiságára és tevékenységvágyára épül. Kiemelt szerepet kapjon az élményszerzés, a motiváció.Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényessége, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. Feladat:

Az óvónő ismertesse meg az alapvető fogalmak jelentését. Késztesse a gyermekeket a sokoldalú tevékenységre, egyéni

fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással. Tapasztalatszerzésüket úgy irányítsa, hogy az a gondolati feldolgozást is

segítse. A gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen

figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát.

Szellemi aktivitásra ösztönözze a gyermekeket a problémaszituációk által. Kínáljon lehetőséget a gyermekek számára olyan szituációk átélésére,

ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit. Nyújtson segítséget olyan kapcsolatok szerzéséhez, amelyben a gyermek

saját teljesítőképességét is megismerheti. A tanulást a játék motivációs bázisára építse, törekedjen arra, hogy

mindvégig játékos jellegű maradjon. A játékos feladatmegoldásokkal fokozza a gyermekek érdeklődését,

kitartását, pontosságát, fejlessze gondolkodásukat, feladattudatukat, önállóságukat.

A tanulás irányítását a gyermekek folyamatos megfigyelésére építse. Az óvónő lehetőleg 2-3 fős csoportokban keressen tanulási helyzetet. 2,5-3 éves korban:

Ismerkedjenek környezetükkel, a velük foglalkozó felnőttekkel, később gyerektársaikkal.

Ismerkedjenek testükkel, mondókák, énekek, tükrös játékok közben.

232

Tapasztalják, csodálják meg az évszakok szépségeit, jellemzőit, jellegzetes virágait, terméseit.

Szívesen fogyasszanak gyümölcsöket, zöldségeket legyenek tapasztalataik a gyümölcs formájáról, ízéről, színéről, fontosságáról, higiénés szokásokról.

Szerezzenek tapasztalatot állatokról, sok könyvet, képet nézegessenek róluk. Hangutánzó szavakkal játszanak könyv nézegetése közben.

Legyenek érdeklődőek, nyitottak a kapott információkra, ami a környezetükhöz kapcsolódik.

A fejlődés főbb jellemzői óvodáskor végén

- Megszokta és igényli a foglalkozások rendjét.- Tudja, hogy a foglalkozás más, mint a játék.- Az őt körülvevő környezetben tájékozott, itt szerzett tapasztalatait, élményeit szívesen elmondja.- Az egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.- Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik.- Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.- Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása, átvitele.- A cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóan van.

6. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

Célja: A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felkutatása, rendszeres óvodába járásának segítése, rendszeres gondozása, a rendelkezésre álló eszközökkel hatékony együttműködés intézményen belül és"a partnerekkel. Kiemelten fontos a megelőzés.

Feladat: - A hátrányos helyzetű gyerekek be óvodázása.- Óvodai hátrány csökkentése, kiküszöbölése az Integrációs Prevenciós Programmal való részvétellel- Jó kommunikatív kapcsolat kialakítása a családdal.- A hátrányos helyzet csökkentéséhez, megszüntetéséhez, pedagógiai,

233

pszichológiai tanácsadás, egyéb segítségnyújtás.- Közvetítő szerep betöltése a gyerekek, a család és a speciális intézmények

között.- Egyéni fejlesztési terv készítése, melynek megvalósításáért mindkét óvónő

felelősséggel tartozik.- A szülők korrekt tájékoztatása a tapasztalatokról, a lehetőségekről, az

elérhetőségekről.- Az óvónők nyilvántartást vezetnek a hátrányos helyzetű gyerekekről, a

hátrányokról, a segítés lehetséges módjáról.- Fontos feladat a veszélyeztetettség megelőzése.

Kapcsolattartás a társintézményekkel A prevenció érdekében:

- Védőnő- Gyermekorvos- Gyermekjóléti Szolgálat- Nevelési Tanácsadó- Iskola- Polgármesteri Hivatal

Integrációs Prevenciós Program:

138/1992. (X.28) Kormányrendeletben meghatározott hét tevékenység, amely az Integrációs Óvodai Fejlesztő Program fő eleme:

közreműködés az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában,

közreműködés az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában,

részvétel olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges,

az ötéves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése,

a korai képességgondozás feladatainak ellátása, az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló

tevékenység segítése, együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális

gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel.

Feladatterv

Tevékenység1. Óvónő 1 af) az óvodából az iskolába történő

234

átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítéseag) együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivelae) a korai képességgondozás feladatainak ellátása

2. Óvónő 2 af) az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítéseae) a korai képességgondozás feladatainak ellátásaad) az 5 éves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése

7. ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

Célunk, hogy az intézményünkben kialakult hagyományokban vegyenek részt a 2,5 éves gyermekek is koruknál fogva amilyen aktívan, csak tudnak, szüleik közreműködésével. Intézményünkben a hagyományápolás célja, a sajátos hangulatú, eltérő szokásokkal zajló értékek közvetítése, identitástudat alakítása.

1. Az intézménybe járó gyermekek közösséggel kapcsolatos hagyományai: Közös megemlékezés a gyermek név, illetve születésnapjáról Ajándékkészítés anyák napjára Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása Advent, (koszorú, naptár, díszek, gyertyagyújtás), Télapó dalok, versek karácsony(dalok, versek, mézeskalács), húsvét, hímes tojás, teremdíszítés márc. 15-ei ünnepély, farsang, farsangi dalosjátékok, mesedramatizálás gyermeknap, évzáró műsorok, (udvari díszek készítése, iskolába menő

gyerekek búcsúztatása) Anyáknapja, (rövid műsor édesanyáknak, nagymamáknak), Népi hagyományok, szokások ápolása

235

Őszi tavaszi tanulmányi kirándulások: szüret, termények gyűjtéseszülőkkel kezdeményezett kirándulások, nagyobb városok városképének, nevezetességének bemutatása

lampionos felvonulás szervezésében való részvétel2. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok:

Szakmai napok szervezése, látogatása Továbbképzéseken szerzett ismeretek átadása, megvitatása Közös ünnepélyek szervezése Aktuális témák feldolgozása munkaközösségi foglalkozás keretein

belül Szoros együttműködés a Szülői Munkaközösséggel, és annak

kezdeményezéseivel: Adventi vásár megszervezése

7. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Az óvoda korcsoportban is elkerülhetetlen a nyomon követéses mérés, amely a gyermek megismerésén alapul, minden területre egyformán kiterjed, folyamatos, és ezek eredményeire épülnek a nevelési tervek. Az óvoda belső elemzési, értékelési rendszerének első lépése az óvónő önelemző, önértékelő munkája. A bevezetett program szellemében járjon el és értékelését ennek figyelembevételével, tegye meg.A nevelőmunka belső ellenőrzésének alapja: a vezető éves terve, tevékenységének éves, nevelési szervezési feladatainak negyedéves tervezése.Ellenőrzés: tervszerű, előre megbeszéltek szerint, alkalomszerű ellenőrzés. Célja: a problémák feltárása, segítség azoknak a megoldásában, a napi felkészülésben való tájékozottság.Az ellenőrzést értékelni kell, a tapasztalatokat a nevelőtestülettel meg kell vitatni.A nagycsoportosok szintfelmérő vizsgálatát a logopédus végzi el. Értékelés: az iskolába lépő gyerekek vizsgálata képet ad a nevelés eredményességéről. A vizsgálat alapját az óvodáskor végére meghatározott fejlődés várható eredményeiben meghatározottak képezik a program minden területén.

A dokumentumvezetés rendszeres, pontos és naprakész legyen.

Kötelező dokumentumok: - Óvodai felvételi előjegyzési napló.- Felvételi és mulasztási napló.- Étkezők nyilvántartása.- Csoportnapló, egyéb fejlesztési dokumentumok.- Óvodai szakvélemény.

236

- Személyiséglap.- Egészségügyi törzskönyv

Az intézmény működését, a hatás- és jogköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Kollektív Szerződés, a Közalkalmazotti Szabályzat és ezek kötelező mellékletei határozzák meg.A program mindkét óvónő együttes munkájával a csoportban/óvodában valósul meg.Az óvodapedagógusok számára biztosított az alkotói szabadság. A folyamatos tapasztalatgyűjtés az óvodai dokumentációkban összegződik (napló, megfigye-lések, fejlettségi mérések és vizsgálatok szakemberek bevonásával, egyéni fej-lesztési lapok.)Az óvodapedagógusok rendszeresen érdeklődnek a szülők tapasztalatairól, kérik a szülők véleményét, melyeket beépítenek napi tevékenységükbe.

8. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A helyi nevelési program érvényességi ideje:

A program módosításának módja: * Szóbeli előterjesztés alapján a szülői munkaközösség véleményének kikérése.* írásbeli programmódosítás együttes elkészítése - mindkét óvónő* írásbeli programmódosítás beterjesztése a Kistormási Képviselőtestületnek

A módosított nevelési program érvényességi ideje:

9. FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Az óvodai nevelés Országos Alapprogramja - Magyar Közlöny 71. sz. 1996.

2. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel - Szolnok, 1997.

3. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Teljesítmény- és magatartászavarok

összefüggése óvodás és kisiskolás korban - szombathely, 1985.

4. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában - Budapest, 1992.

5. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában. Tanszer-Tár Bt., 1993.

6. Dr. György Júlia. A "nehezen nevelhető" gyermek Medicina Könyvkiadó,

237

Budapest, 1978.

7. Dr. Kozéki Béla Fejlesztőpedagógia Tankönyvkiadó Budapest, 1989.

8. Dr. Pereszlényi Éva - Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Játék- mozgás-

kommunikáció. Óvodai nevelési program. ALCUS Kiadó, 1997.

9. 1993. évi LXXIX. tv. és módosításai a közoktatásról.

10.Ábrahám Ferencné: Útmutató HOP óvodai programhoz – Szeged

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK:

Véleményezte

Szoboszlai Máténé Gyönk Dátum:

Véleményét nyilvánította

óvodai SZMK Kistormás Dátum:

Elfogadta

az óvoda nevelőtestülete Dátum:

Jóváhagyta

Kistormás Község Önkormányzata

Képviselőtestülete Dátum:

Tájékoztatásul hivatalosan megkapják:

238

- Kistormás Község Önkormányzata Képviselőtestülete

- Közoktatási szakértő

- Nevelőtestület

- Szülői munkaközösség

FELÜLVIZSGÁLAT INDOKOLTSÁGA:

A megváltozott körülmények; a személyi és szerkezeti változások, a szakmai kihívások szükségessé tették egy új helyi nevelési program készítését.

Az óvodai nevelés országos alapprogramja és a gyermekek igénye alapján készítettük el a helyi nevelési programunkat, figyelembe véve a nevelési partnereink óvodai neveléssel szemben támasztott elvárásait.

239