SNI – tanulók integrációs oktatásának módszertana

a tanulásban akadályozott gyermekre fókuszálva

„Az integráció az emberi együttélés formája,

éppen ezért nem annak az alkalmazását kell

indokolni, hanem az ettől való eltérést.”

/Muth/

Készítette: Jákliné Perei Erika

Oligofrénpedagógia - pszichopedagógia szakos tanár

2

Tartalom

Az integráció 3.

Meghatározása 3.

Az integráció nevelés-oktatás fajtái és szintjei 4.

Az együttnevelés feltételei 4.

Törvények 5.

SNI fogalma 5.

Integráció feltételei 6.

Az integráció várható előnyei 7.

Az integráció esetleges hátrányai 8.

A viselkedési rendellenességek stratégiák 9.

A tanítás minőségét meghatározó tényezők 10.

Együttnevelést végző pedagógus lehetőségei 11.

Egyéni sajátosságok 12.

Sikeres fejlesztés alapja 12.

Dokumentáció felépítése 13.

Kompetencia alapú oktatás magában foglalja 14.

A tanulás mint a tudáshoz vezető út 14.

Osztályok, csoportok szervezése 15.

Segítő gondolatok az olvasás szövegértés sikeres elsajátításához 16.

Módszertani ajánlás 1. osztály 16.

Módszertani ajánlás 2. osztály 20.

Módszertani ajánlás 3. osztály 23.

Módszertani ajánlás 4. osztály 25.

Mellékletek 1. Anyanyelvi játékok a hatékony fejlesztésben 27.

Mellékletek 2. Támogató együttműködés a családokkal 34.

Mellékletek 3. Óravázlat 1. osztály 35.

Mellékletek 4. Óravázlat 4. osztály 37.

Felhasznált irodalom 39.

3

Az integráció

Napjaink egyik nagy kihívása. A társadalmi kirekesztés csökkentése fokozottan előtérbe kerül.

Az európai uniós állásfoglalások, fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt,

azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén

ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve.

Az integráció meghatározása a Magyar értelmező kéziszótár szerint: "különálló részeknek

valamely nagyobb egységbe való beilleszkedése, beolvadása".

A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű

gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt látogató

gyermekek, fiatalok közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban

az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket,

tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő

képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig.

Általános szociális értelmezése szerint az akadályozott emberek részvételének biztosítását

jelenti a társadalmi folyamatokban az óvodától az iskolán át, a szabadidőben, otthon és a

munkában. Az integráció mint pedagógiai feladat azt jelenti, hogy megkísérli az akadályozott

és nem akadályozott gyermekek tanulását és életét egyaránt didaktikai és módszertani

eszközökkel professzionális módon felügyelni, védelmezni, segíteni. Ez nem puszta fizikai

együttlétre korlátozódik, hanem minden gyermek a maga lehetőségeihez mérten közös

tartalmú, kooperatív, kommunikációs tevékenység aktív részese.

A fogalom főbb jellemzői:

- Nem a deficitre, a képességek hiányára, hanem inkább a teendőkre összpontosít, a „mire van

szüksége” kérdést állítva előtérbe.

- A pedagógiai hangsúly kerül előtérbe.

- Kiterjed az átmeneti jellegű, illetve a nem egyértelműen organikus eredetű nevelési

szükségletekre is.

4

Az integrált nevelés-oktatás fajtái és szintjei

Az integráció oktatásszervezési forma, mely az ép és a sajátos nevelési igényű gyermekek

együttnevelésére ad lehetőséget.

Fajtái és szintje:

Lokális integráció /csak az épület közös/

A gyermekek között semmiféle kapcsolat nincs ( pl. kihelyezett osztályok esetén).

Szociális integráció:

A fogyatékos csoportok tudatos egyesítése a kortárs közösséggel a tanórán kívüli időben, mely

lehet:

- időszakos, esetleges

- rendszeres, folyamatos

Funkcionális integráció:

Együttfejlesztés a tanórákon, foglalkozásokon mely lehet:

- részleges, az idő bizonyos részében

- teljes, a teljes képzési időben

Az együttnevelés feltételei

- a társadalom felkészítése

- a különböző fogyatékosságok jellemzőinek ismerete

- A fogyatékkal élők befogadása

5

Törvények, OM rendeletek melyek segítséget adnak a sajátos nevelési igényű gyermekek

integrált nevelésének, oktatásának megvalósításához:

-1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról

- A Nemzeti Alaptanterv

- 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai

szakszolgálatokról

- 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A közoktatási törvény szabályozza a pedagógiai szakszolgálatok, köztük a nevelési tanácsadók

és a szakértői bizottságok munkáját.

„A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek

rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda

megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága,

fejlettsége ezt lehetővé teszi.”

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos

szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell

a. a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges

gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és az ellátáshoz

kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra.

b. vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.

A törvény 121§ meghatározza a sajátos nevelési igény fogalmát is.

29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és

rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a. testi, értékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása

esetén halmozottan fogyatékos;

6

b. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy

kóros aktivitászavar).

„Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő vagy sajátos nevelési igényű a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és

rehabilitációs bizottság dönt.”

A Közoktatási törvény 121.§. 28. pontja határozza meg az integráció feltételeit

„ A sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló

külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény

típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a

neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek;

magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési

kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz

, szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása. A foglalkozásokhoz

szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a

gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai

szolgáltatások biztosítása.”

- Az alapító okiratban rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását mint

feladatot.

- Az intézmény pedagógiai programjában is rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek

integrálását, a sérülés-specifikus elemeket.

- Meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő és fejlesztő eljárásokat, amelyek az

eredményes integrálást biztosítják.

- Olyan adaptált környezet biztosítása, mely a sérült gyermek igényeinek megfelel.

- Megfelelő szakember ellátottság biztosítása.

A sikeres integrációt elősegítő tényezők:

Fontos hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek:

- a gyermek sajátos nevelési igényeiről

- fejlesztési lehetőségekről

- a gyógypedagógiai módszerekről

7

Állandó konzultáció szükséges a pedagógus és gyógypedagógus között, illetve az integrációt

segítő szaktanácsadóval.

A gyermek környezetében a társak nyitott, pozitív magatartása, toleranciája.

A gyermek megfelelő képességei és az iskolai követelmények összhangja, rugalmassága.

Fontos az alacsony csoportlétszám.

Szükséges a gyermek családjának pozitív támogató hozzáállása.

Az integráció során a legfontosabb érték a nevelés és személyiségfejlesztés, a tanulói

készségek fejlesztése. Elengedhetetlen a harmonikus tanár-diák kapcsolat kialakítása, a

nagymértékű tolerancia. Fontos a heterogén csoportok szervezése, az egyéni fejlesztési

lehetőségek megteremtése.

Az integráció várható előnyei

Pozitív szociális magatartásmintát közvetít.

A sajátos nevelési igényű gyermek könnyebben tudja elsajátítani a társadalmi érintkezés

megszokott formáit. Többféle konfliktuskezelő stratégiákat sajátíthat el. Fejlődik az

alkalmazkodó képessége. Szocializációja magasabb szintet ér el.

Az ép gyerekek jobban megtanulják, hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz. Gyakorolják a

segítségnyújtást. Megértik a másság valódi jelentését. Ideális esetben kialakulnak a morális

értékek: tolerancia, empátia, segítőkészség. Megtanulják az együttműködés formáit. Saját

egészsége felértékelődik.

8

Az integráció esetleges hátrányai

- A sajátos nevelési igényű gyermek: kirekesztődhet

- Pszichés zavarok léphetnek fel nála, mivel szembesül másságával

- Ép gyermek: a sérültség látványa frusztráló lehet.

A pedagógus felelőssége a befogadó osztály megfelelő felkészítése a tanuló befogadására. Az

általános iskolai követelmények nagyon messze esnek az értelmi fogyatékosság határától,

tehát az általános iskola a gyengébb képességű, de nem fogyatékos gyermekeket is nehezen

„integrálja”. A kompetenciaalapú oktatás lehet az egyik megoldási lehetőség.

Az SNI nehézség problémaköre nem kapcsolható csak az iskolához, jelei sok esetben már

csecsemő – illetve óvodáskorban – megfigyelhető.

Az ép percepció, a figyelem, a felidézés, az elvont gondolkodás, a logikai, grammatikai

folyamatok, a beszéd, az írás, olvasás mind nélkülözhetetlen alaptényezői az eredményes

tanulásnak.

A tanulás során nyújtott gyengeség bizonyos pszichés funkciók zavarával jár együtt.

Ilyenek:

A viselkedés és aktivitás területén mutatkozó zavarok pl.: hipermotilitás, fáradékonyság…

- Figyelemzavarok pl.: nehezen rögzíthető figyelem vagy esetleg megtapadó figyelem…

teljesítményük hullámzó.

- Motorikum területén mutatkozó zavarok. Nagymozgásaik összerendezetlenek, nem tudják

igazán irányítani testüket. Finommozgásaik koordinálatlanok, grafikai készség zavarai.

Egyensúlyzavarok.

- Az érzékelés zavarai: - Vizuo-motoros koordináció

- Akusztiko-motoros koordináció

- Nehézséget okoz az ingerek átfordítása

9

- A téri orientáció problémái: Lateralizációs zavarok.

- Testséma zavarai

- Időérzékelés zavarai, általában hiányos térérzékeléssel társul.

- Érzelmi élet zavarai

- A beszédfejlődés rendellenességei

Ezek a funkciózavarok általában egy-egy gyermeknél társulva jelentkeznek, okoznak

problémát.

A tanulási zavarban szenvedő, szakszerű fejlesztésben nem részesített gyermekek az idő

múlásával mind több tantárgy terén fognak „csődöt” mondani.

A tanulási nehézség következményeként hamar kialakulnak a másodlagos tünetek. A kudarcok

hatása leghamarabb a viselkedésben tükröződnek.

A viselkedési rendellenességek stratégiák a sikertelenség kezelésére, feldolgozására.

Lehet a gyermek:

- visszahúzódó, gátolt

- bohóckodó

- túlzottan engedelmes, veszélyeztetettek lesznek a fiatalkori bűnözéssel

kapcsolatban

- nyafogó

- kialakulhatnak túlzott érzelmi reakciók

- ellenállás léphet fel

- agresszió

- iskolakerülés

Testi tünetekben is realizálódhat a gyermek túlterheltsége, pszichoszomatikus tünetek jelennek

meg. Pl. hasfájás, hányinger, fejfájás…

Ezek a tünetek jelentkezhetnek akkor is, ha az integráció folyamata zavart szenved.

10

A tanítás minőségét meghatározó tényezők a tanári munka minősége és a tanítási

környezet.

A pedagógus hozzáállása a gyermekhez nagymértékben meghatározza az integrált oktatás

eredményességét. Szükséges a tanítványok empatikus elfogadása.

Az elfogadás biztosítja a személyiség fejlődésének optimális légkörét. Pozitív érzelmi

odafordulást jelent a másik ember felé, amely nem a tulajdonságnak, a viselkedésnek szól,

hanem az egyénnek.

A verbális és nonverbális kommunikációja mindig legyen összhangban, különben a

hitelessége a gyermekek előtt megkérdőjeleződik. A gyermekek azonnal megérzik a hamis

üzenetet, és nagyon hamar bezárnak, elutasítóvá válnak.

Fontos a nyugalom és a türelem. A megfelelő oktatási légkör kialakításához megfontoltságra

és higgadt határozottságra van szükség. A kapkodó, izgatott magatartás elbizonytalaníthatja a

gyerekeket, passzívvá teheti őket. A kapkodó, sürgető munkatempót nem tudják követni,

értelmezni a hallottakat. A lassú haladási ütem, az érthető kifejezésmód sokat segít a tanítás-

tanulás folyamatában.

A pedagógus a tanulók segítése közben tudjon a megfelelő időben hallgatni és a megfelelő

időben megszólalni. A tanulásban akadályozott gyermekeknek a válaszadása, ötleteik

megfogalmazása hosszabb időt is igénybe vehet. Fontos a gondolkodni hagyó hallgatás,

segíthet a jó időben feltett kisegítő kérdés, mely továbbsegíti a tanuló gondolatmenetét.

Az integráló pedagógusnak csapatban, teamben dolgozva könnyebb a feladata. A szakemberek

közötti együttműködés nélkülözhetetlen a gyermek személyre szabott oktatásának,

fejlesztésének folyamatában. Az együttműködésben résztvevő szakemberek lehetnek: tanító,

tanár, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, orvos, szociálpeda-gógus, szociális

munkás, jogász.

Az együttnevelésben résztvevő szakemberek közül a tanító vagy tanár és a gyógypedagógus

szoros együttműködésüknek záloga a gyermek megfelelő, optimális fejlődésmenete. A

szakszerű sérülés specifikus fejlesztési terv kidolgozása és megvalósítása. Szükséges a

kapcsolattartás a szakértői bizottsággal, a nevelési tanácsadóval. Sok esetben a családsegítő

központtal, a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás a gyermek megfelelő szociális

hátterének biztosítása érdekében.

11

Az osztályban folyó együttműködésre is sok lehetőség kínálkozhat:

- A társ megfigyelése /a tanár munkáját figyeli egy kolléga/ kiterjedhet általánosságban az órára,

egyes gyermekekre, a tanítási módszerekre…, az ezt követő megbeszélés kitűnő

információkkal szolgálhat a megfigyelt egyénnek.

- A szupervíziónak /strukturált megfigyelés/ három fázisa van /tervezés, megfigyelés az

osztályban, értékelő-konferencia/, a folyamat több szakember együttműködését igényli és

eredményezi.

- A munkatársi felkészítés egyes problémák megoldására irányuló módszer, amelynek során az

egyik fél segíti a másikat a problémamegoldásban.

- Az osztálytermi segítség a tanulásirányítás folyamatában is megvalósulhat, a tanár segítői

lehetnek: gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, szülők, tanulók. Ennek a

segítségnyújtásnak több típusát különböztetjük meg:

- Az egyéni segítő feladata az, hogy egyénnek, kis csoportoknak rövid ideig intenzív segítséget

nyújtson. A tevékenységirányító megkísérli az osztály többi tanulóját a folyamatos munkába

bevonni.

- A mozgató a segédeszközök kezelését végzi.

Ezek a szerepek nem egyszerre és nem minden tanórán betöltött szerepek.

A megerősített együttműködés segíthet az iskolában fellépő nehézségek megoldásában.

Az együttnevelést végző pedagógusnak tudnia kell:

- a neveléshez, az oktatáshoz, a fejlesztéshez szükséges motivációs bázist /egyéni, közösségi/

megteremteni, aktivizálni

- a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez, differenciált nevelés-oktatásához alkalmas

individuális módszereket, technikákat megtalálni

- az egyes fogyatékosságú tanulók részvételével foglalkozásokat tervezni, irányítani

12

- a tanulói diagnózist pedagógiai szempontból értelmezni, annak ismeretében fejlesztési

eljárásokat találni

- egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat adni, a tanórákat

eredményesen és hatékonyan vezérelni, tud a háttérben maradni, a tanulói aktivitást serkenteni

- együttműködni szülőkkel /melléklet 2./, társadalmi partnerekkel, más szakemberekkel.

Az integrált iskolai oktatás során nem a tanításnak, hanem a tanulásnak kell a középpontban

állnia. A tanítás-tanulás folyamatában a gyermekek tanulási szükségleteire és stílusára kell

épülnie. A tanulói értékelés elsősorban a teljesítmény elemzéséhez és javításához nyújt

lehetőséget. Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a gyermek teljesítményét mindig

önmagához mérten kell kialakítani.

Az osztálytermi folyamatok során történjék a motiválás, működő gyakorlat legyen a sajátos

nevelési igényű tanulók mindennapos osztálytermi jelenléte.

Olyan munkaformák alkalmazása szükséges, amelyekben a készségeket és képességeket

kölcsönös támogatások útján erősítik. A létszámkorlátok növelik a munka eredményességét:

optimális a 20 fős osztály, benne legfeljebb 2-3 sajátos nevelési igényű tanulóval.

A tanórák jelentős részében a felfedeztető tudás megszerzése áll a középpontban. Az

osztálytermi egyéni kísérletezés serkentőbb, mint a szabályok, technikák tanulása. A frontális

tanítási módszerek kevesebb, mint az idő felében jelennek meg, több idő jut a tanulói egyéni

munkára. Az individualizált, kísérleti feltáráson alapuló tanítás erősíti a tanulói motivációt,

segíti az eredményességet.

A tantermi elrendezés a tanórákon, foglalkozásokon gyakran változik: a tanulók mozognak,

egymással beszélgetnek, a falakon dominánsan az ő munkáik jelennek meg. Ez segíti a tanulói

eredmények egyenletesebb emelkedését, a nagy különbségek csökkentését.

Az individuum fejlődése együtt kell, hogy járjon a közösségi szerepek megtanulásával, a

csapatban gondolkodás felvállalásával. Cél az adottságok feltárása, kulcskompetenciák

beépülésének elindítása. Az önállóság együttműködés, empátia, problémamegoldás,

konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel.

13

A sikeres fejlesztés alapja a megfelelő környezet,az elegendő idő biztosítása . A fejlesztés

sikerességét a tanulás szervezése, a segítő-támogató tényezők biztosítása és a korrekciós

lehetőségek, kialakítása határozza meg. Egyénre szabott fejlesztési, tanulási, tanítási

stratégiákat alakítunk ki. A tanulás szervezésekor előzetes feladatunk, hogy minden egyes

tanuló számára megfelelő időt biztosítsunk, majd a motiváció egyénhez igazított kialakításával

és folyamatos fenntartásával és a szükséges korrekciós lehetőségek biztosításával végezzük

fejlesztő tevékenységeinket.

Lépései:

- Az elsajátítandó készség meghatározása.

- Olyan értékelési eljárás tervezése, amellyel meg tudjuk állapítani, hogy a tanuló elsajátította-e

a tervezett készségeket:

–Ha igen, akkor új készségek vagy készségcsoport tanulása kezdődhet el.

– Ha nem, akkor kiegészítő fejlesztést alkalmazunk. Ez a szakasz a korrigáló, visszacsatoló

eljárások alkalmazásának szakasza. Fontos, hogy a tanulók ne lépjenek a következő szintre,

amíg nem sajátították el a készség megelőző szintjét.

A tudatos pedagógia munka alapja differenciáltan megjelenített tartalmú tervezési

dokumentum. A tanmenetben célszerű fejlesztési tartalmakat meghatározni, szükséges a

képességek, készségek, kompetenciák középpontba állítása. Az egyéni tanulási útvonalak

kiépítéséhez, a tanmenethez igazítva, ami feltételezi a tanuló optimális elsajátításához

szükséges tanulói környezet kialakítását, egyéni tanulási tervet készítünk.

Az óratervek óravázlatok elkészítésénél, ha sajátos nevelési igényű gyermek van az

osztályban, szükséges sérülés- specifikus feladatokat tervezni. /melléklet 3./

Az óravázlat tartalmazza a:

- feladatokat,

- munkaformákat ,

- differenciálást ,

- specialitásokat az együtt nevelt tanulóra.

14

A kompetencia alapú oktatás magában foglalja:

A tanulási folyamat irányítását

- az olvasás megtanulásához szükséges képességek biztos megalapozását eredményező

célirányos fejlesztést,

- a fejlesztésben alkalmazott alapozó tevékenységek szakszerű, elegendő időt ráfordító

megvalósítását,

- az olvasástanulást megelőző időszak időtartamának az egyes gyermek fejlesztési

szükségleteihez való igazítását,

- a folyóírás tanításának késleltetett ütemezését.

Mindez összhangban áll a NAT - ban megfogalmazott követelményekkel és az oktatási

törvény hatályos rendelkezéseivel.

Az SNI-s tanulók oktatásának, integrált fejlesztésének egyik lehetőségeként kínálkozik.

A tanulás mint a tudáshoz vezető út

Hogyan lehet eljutni a tudáshoz? Hogyan tanulunk? Lépései a következők:

1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor

elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb.

2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor, amikor

lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket teszünk fel

velük kapcsolatban.

3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan

elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk - megjegyzünk egy-egy kulcsszót,

amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket (ábrákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni

a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”.

4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem

kell visszalapozni a könyvben, újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba

tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni,

összehasonlítani tudunk.

15

A tudást a tanuló maga építi fel

A sokféle tanulót együtt nevelni képes pedagógustól elvárás, hogy olyan tanulási környezetet

teremtsen, amelyben a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy egyéni és csoportmunkában

létrehozzák, megkonstruálják magukban a tudásrendszert.

Ebben a folyamatban a pedagógus nagyrészt az önálló gyermeki tanulási tevékenység segítője.

Szabályozza, és nem vezérli a tanulás folyamatát. A folyamat középpontjában az önálló

tanulói tevékenység, a tanulás áll.

Az osztályok, csoportok szervezése

3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési,

tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermeket, tanulót – függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi

gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban,

kollégiumi nevelésben – az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának

számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi fogyatékos, továbbá az autista

gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Két

tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő

tanulót.

A törvény kimondja: A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében

állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy a

fogyatékosságát megállapították.

Az integrációtól minőségileg különböző forma a befogadás, vagy inklúzió. Segítségével

megvalósítható az a cél, hogy (néhány kivétellel) minden gyermeket lakóhelyéhez a lehető

legközelebb lévő, felkészült intézményben lehessen nevelni-oktatni. Az inklúzió és az

integráció között a következő az alapvető különbség: az integrációval be kívánják olvasztani

az iskola meglévő struktúráiba az egyéneket vagy a gyermekek kis csoportját, míg az

inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit.

16

Az inkluzív iskola (óvoda) egyik legfontosabb jellemzője az egyéni, differenciált bánásmód: a

pedagógus ismeri és kiaknázza a gyermekben rejlő egyéni sajátosságokat, a tanulási

nehézségeket a tanulási folyamat velejárójának tekinti, s elfogadja a teljesítményszintek széles

sávjának természetes voltát.

A tanulásban akadályozottak tantervét figyelembe véve, néhány segítő gondolat az

olvasás szövegértés sikeres elsajátításához, az elvárható célok megvalósításához.

1.osztály:

Kommunikáció: Lehetőség szerint tiszta, érthető beszéd alakuljon ki.

Tudja kifejezni magát 2-3 összefüggő mondatban

A tanult társas érintkezésformákat használja.

Olvasás szövegértés

Ismerje a tanult betűket.

Legyen képes a begyakorolt szavak, tőmondatok hangos szótagoló illetve szóképes olvasására.

Értse meg a némán olvasott szavakat, tőmondatokat és bizonyítsa a megértését cselekvéssel,

feladatmegoldással, rajzzal, megbeszéléssel.

Írás-íráshasználat.

Tanult betűket, betűkapcsolatokat legyen képes vonalközben leírni.

Írottról másoljon egyszerű szavakat.

Látási, hallási előkészítéssel írjon le szavakat.

Az írás olvasás teljes jelrendszerének elsajátítását két évre teljesíthető. A helyi adottságoktól,

tanulók fejlettségi szintjétől függően lassúbb, illetve gyorsabb haladási tempó is elképzelhető.

Módszertani ajánlás

Kommunikáció

A kommunikáció tanításának elsődleges célja köznyelvi kifejezések normáinak elsajátítása, a

nyelvi szabályszerűségek megismerése, a másnak szóló üzenetközvetítés normáinak

elsajátítása. Természetesen ez egy hosszú fejlesztési, fejlődési folyamat eredménye lesz.

17

A kommunikáció legfontosabb egységei:

- a beszédtechnika

- a beszédtartalom

- a társas érintkezés

1.A beszédtechnika több fontos tényezőre bontható-mint a beszédlégzés, artikuláció,

beszédritmus, hangerő, hangsúly.

A beszédlégzés gyakorlatainál arra szükséges figyelni, hogy a beszédszervek aktívan részt

vegyenek a gyakorlatokban.

-A légzéstechnikai gyakorlatok része az egy hang ejtése hosszan, a szósorok rövid szövegek,

versek uránmondása kilégzéskor.

2. A beszéd tartalmi része

A beszédalapozás, beszédfejlesztés a cél. A beszéd tartalmi felmérésének a spontán beszéd

megfigyelése a kiindulási alap. Ezután irányított helyzetben mérjük fel szókincsüket, pl.:

tárgyak megnevezése, cselekvések felismerése, tulajdonságok meghatározása. A

mondatalkotás szintjéről, eseményképről történő spontán és irányított beszélgetés alapján

alkothatunk képet. A minőségi értékelés szempontjai: a tanuló felsorolást ad, tőmondatot,

egyszerű vagy bővített mondatot használ, képes-e összefüggések felismerésére,

megfogalmazására. Ezek kapcsán figyeljük meg a nyelvhelyességi problémákat. A tanév

folyamán a szókincsfejlesztést és a mondatalkotást a dyslexia prevenció szisztematikusan

felépített anyagára építjük. Pedagógiai feladatok: tartsuk szem előtt, hogy használja a tanuló a

tanult szavakat, a kérdésekre helyes toldalékot alkalmazzon, névutókkal fejezzen ki

viszonyokat, és ezeket használja mondataiban is. Figyeljünk arra, hogy ez beépüljön a

szókincsébe, és a mindennapi beszédhelyzetekben is alkalmazza helyesen.

3. A társas érintkezés tanításával a leggyakrabban használt nyelvi formákat, és viselkedési

szabályokat sajátíttatjuk el sok alkalmazással, folyamatos gyakorlással az iskolai élet minden

területén. A gyakorlás kiterjed a mindennapi élethelyzetekre, amelyet eljátszhat a csoport,

mesterséges környezetben, szituációkban alkalmazhat. A társas érintkezés fontos eszköze a

köszönés, a megszólítás, a bemutatkozás, a szándéknyilvánítás, a kérés, a tudakozódás, de a

véleménynyilvánítás, az elbeszélés, a leírás is.

Az első osztályban fontos szerepet kap az iskolaélettel összefüggő köszönés, megszólítás,

bemutatkozás, kérés és tudakozódás. A tanítás fontos eleme a szerepjáték, mert ezáltal az

összes variációt gyakoroltathatjuk játékos, motiváló formában.

18

A köszönés tanítása kiterjed a napszakokhoz kötött köszönési formákra, az ismerős és

ismeretlen köszöntésére, a gyerek-gyerek közötti köszönési módokra, a gyerek-felnőtt

köszönési mintáira. A köszönés tanításához kötjük az idevonatkozó illemszabályokat, a

nonverbális kommunikációs eszközöket.

Az elsős tanuló gyakran félénk, visszahúzódó, így nehezen szólít meg bárkit is. Nehézséget

okoz számára a megszólítás nyelvi formáinak alkalmazása. Oldhatók a tanulók merevsége, ha

szituációs játék keretében segítséget kapnak nehézségeik leküzdéséhez.

A megszólítás tanításának ki kell térnie az-illemszabályokra

- a nyelvi formákra

- ismerős, idegen, felnőtt, gyerek megszólításának szabályaira, nyelvi megjelenítésére. A

bemutatkozás sok játékos elemmel tarkítható, így a bábbal történő bemutatkozás, a szituációs

játékokkal, az iskolán belüli helyzetek kihasználásával.

Olyan feltételeket kell teremteni, ahol a bemutatkozás illemszabályai egyértelműek,

gyakorolhatók. A tanulók előtt tisztázni kell olyan fogalmakat, mint név, családi név, becenév,

gúnynév, névkártya. Az első osztályos tanuló is tanulja meg, hogy mikor és miként illik kezet

nyújtani.

Az iskolai élet bővelkedik olyan helyzetekkel, amikor a tanulónak kérni kell és azt érthetően

ki kell fejezniük. A kérésnél a magázó, a tegező formákat is el kell sajátítani. A legnagyobb

nehézséget a pontos nyelvi megfogalmazás jelenti, amit több éven át szükséges gyakorolni.

Mint: - Kérem szépen a…Legyen szíves nekem….,Légy szíves…., Szeretném elkérni…,

Segíts…., Mond meg nekem… A kéréshez tartozik a helyes megköszönés, a pontos udvarias

köszönetnyilvánítás is.

Bármely kommunikációs területet tanítjuk, nem feledkezhetünk meg a helyes testtartás, a

szemkontaktus, a testközelség bemutatásáról, gyakoroltatásáról sem.

Módszertani ajánlás az írás tanításához

1. Az írástanulás első szakaszában a legfontosabb feladat a lassú tempóban végzett

mozgáskoordináció-fejlesztés

19

- Az irányok közti pontos eligazodás-jobb, bal, fent, lent, előtt, mögött, között, mellett, közel,

távol.

- Az íráshoz szükséges helyes testhelyzet kialakítása, fontos a megfelelő bútorzat.

- Az írószer fogásának megtanítása, írószertartás automatizálása.

- Az írómozgás ritmusának megéreztetése, a laza csuklómozgás kialakítása.

- Az írófelület és a kézmozgás, a folyamatos kézcsúsztatás.

- Pontos tájékozódás az írófelületen: a lap széle, sarka, közepe, a sor eleje, a vége, a sorköz, a

vonalköz, a kezdőpont, a végpont, a haladási irány.

Pedagógiai feladatok:

- Az írás megkezdése előtt a tanulók testhelyzetét ellenőrizzük, laza, könnyed testtartással

üljenek, izmaikat ne feszítsék meg, a törzs, a fej egyenes tartásban legyen.

- A füzet, az írófelület 20-30cm távolságra legyen, bal alkarja az asztalon rögzítse vele a

papírt, a jobb alkar 45 fokos szögben az asztalon támaszkodjék.

- Írószerfogást ellenőrizni, igazítani úgy, hogy a tanuló középső ujjpercére fektessük az

írószert, a hüvelyk és a mutatóujjával fogja irányítani.

- A megfelelő tér biztosítása a padon, a tárgyak, a tanszerek helyes elrendezése.

2. Írómozgás, írás az írófelületen

Az íráselemek, betűk bemutatása táblán függőleges síkban:

- Az írómozgás elemzése-a mozgás szóbeli megerősítése többször, folyamatosan, a kézmozgás

irányára, lendületére, a csukló csúsztatására felhívni a figyelmet.

- A bemutatást követően a tanulók a levegőben nagy mozgással utánozzák a vázolást.

- Függőleges síkban a táblai ráírással gyakorolják a mozgás irányát, lendületét, dinamikáját.

Az íráselemek, a betűk vázolása vízszintes síkban.

- Az íráselem, a betű nagyalakú előrajzolt formájára ráírás, átírás.

- A forma vázolása szélesebb vonalközben előírással.

- Ugyanezen forma írása a munkalapon, a füzetben előírással, mintával.

- Az elemek, a betűk közti távolság kijelölése kezdetben a mutatóujj segítségével.

- A sor elején kijelöljük az első elem vagy betű helyét, és a sor végét.

Pedagógiai feladatok:

- Az íráshoz, az írott betű felismeréséhez a pontos megfigyelésre kell törekedni. Az íráselemek

emlékezetbe véséséhez az apró részletekig menő megkülönböztetésre van szükség.

- Minden foglalkozás előtt figyelem és emlékezetfejlesztő gyakorlatokat végeztessünk. pl.:

tárgyak sorba rendezése, letakarása, emlékezetből felsorolása.

20

3. Íráshasználati módok, az írástechnikák fejlesztése

Az alapozás, az előkészítés időszakában a legfontosabb íráshasználati mód a másolás.

-A másolás technikáját el kell sajátítani a tanulóknak lépésenként, a betűelemeket, betűket,

szavakat elolvassuk, értelmezzük, elemezzük. Ez ne legyen több 3-4 betűnél, vagy szónál.

- Megfigyeltetjük a betűk elhelyezkedését a vonalközben, formájukat, az ékezetet, az

egymásutániságot, a betűközöket.

- Hasonlóan járunk el a szavak esetében is, de itt hangokra bontjuk, számláljuk, szótagokra

bontjuk a több szótagból álló szavakat. Tapsoljuk, számoljuk.

- Elemezzük a szavak helyesírását, felhívjuk a figyelmet az ékezetre.

-A leírás előtt engedjük a megtekintést, a betű, a szó leírása alatt ne tekintsenek a táblára, a

szövegre.

- Több betű másolásánál a sorrendet mutathatjuk is, hangoztatva a másolandót.

- Közös ellenőrzés, a hibák elemzése, javítása zárja a másolást.

2.osztály

Tantárgyi koncentráció: Iskolai élet, család, évszakok, ünnepek, állatok életmódja.

Technika: anyagok megmunkálása különböző technikákkal, bábok, kellékek készítése.

Művészetek: vonalvezetés különféle technikákkal, szín-, forma-, esztétikai élmény,

olvasmányok rajzos megjelenítése.

Olvasás-írás témakörben végezzük diagnosztikus mérést: az olvasás tempója, a hangos olvasás

tipikus hibái (dyslexia), az íráshibák (dysgraphia), helyesírási készség felmérése céljából. Ezt

célszerű év elején, félévkor lebonyolítani. Minőségi kiértékelése alapot ad a habilitációs

munka megtervezéséhez.

I. Kommunikáció

A társas érintkezésben építünk az 1. osztályban elsajátított anyagra. Alkalmazzuk ezeket a

mindennapi életben, szituációkban.

Az olvasmányok tartalmi feldolgozása során a dramatizálás, bábozás, mesélés alkalmat ad a

kommunikációs formák gyakorlására, alkalmazására, bővítésére. Kapcsolatfelvétel, kérés,

felszólítás, üzenetközvetítés kapcsolódhat a tananyaghoz is. S a mindennapi élet helyzeteihez

is.

A beszéd tartalmi részében szókincsfejlesztésre tág lehetőség nyílik az olvasmányok

feldolgozása során. Változatos formában végezzük a szókincsfejlesztést. Helyezzük hangsúlyt

a szómagyarázatokra, a tanult kifejezéseknek az aktív szókincsbe kerülésére. Az olvasmányok

21

tartalmának reprodukálása során a kifejezőkészség jól fejleszthető, pl. kérdésre pontos

válaszadás, képről, képsorról pontos állítások, közlések.

- Törekedjünk a bővített mondatok használatára, kérdésekkel segítsük azt.

- Eseményről, eseménysorról az időbeli sorrend visszaadásával számoljon be.

- A dramatizálás során és a szituációs játékokban teremtsünk lehetőséget az önkifejezésre, a

beleélő képesség kialakítására. Használja a mimikát, a metakommunikációs jeleket,

mozdulatokat kifejező eszközként.

- Segítsük, hogy kialakuljon egyéni véleménye és ítéletalkotása. Tanulja meg ezt megfelelő

formába önteni.

A beszédtechnika fejlesztése folyamatos. Bővítjük a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a

beszédritmus megfigyeltetésével. Alkalmazzuk a mindennapi helyzetekben és az

olvasmányokhoz kapcsolódó szituációkban.

Nyelvi ismeretek

Az anyanyelvi ismeretek témában első osztályban elsajátítottakat tovább visszük,

alkalmazzuk, bővítjük.

Kiépítjük a nyelvi ismereti alapokat.

- A mondatírással kapcsolatos nyelvhelyességi tudnivalókat megtanítjuk: mondatkezdő

nagybetű használata, mondatvégi írásjel alkalmazása.

- A nevek írásánál alkalmazzuk a nagybetűs kezdést. Ennek megvalósítása párhuzamosan

történik az írástanítással.

Használjuk a nyelvtani kifejezéseket, megnevezésit ne kérjük számon, de írásban tudja

alkalmazni azokat. A helyesírás alapozása a szavak, mondatok írásán keresztül valósul meg. A

hallási megfigyelés, szótagolás segítségével törekszünk a pontos, hibátlan írásra.

- Szavakat, rövid mondatokat előkészítés után látóhalló tollbamondással tudjanak leírni.

- Jelöljék a magán- és mássalhangzók hosszúságát.

- Vezessük be az önellenőrzés módszerét. A könnyen téveszthető betűk, tipikus hibák

javítására figyeljünk. A helyesírás begyakorlására az első osztályban összeállított

alapszókészletet fokozatosan bővítjük.

22

III. Olvasás – szövegértés

Az olvasástechnika keretein belül az olvasás teljes jelrendszerét megtanítjuk az ismertetett

módon.

- Szövegolvasás fokozatosan nehezedő és terjedelemben bővülő szövegen történik. A

szótagoló olvasásból fokozatosan térünk át a szóképes olvasásra, az egyéni haladási ütem

betartásával. Az áttérés megsegítésére olvasástechnikai gyakorlatokat végezhetünk: 4-5

hosszabb szót szótagolva olvasunk, majd ugyanezeket más sorrendben szóképesen.

- Szövegben tudjon tájékozódni, egy mondatot egy egységként fogjon fel, és hangsúlyával,

hanglejtésével érzékeltesse azt. Mondathatár érzékeltetésére jó gyakorlási mód a

mondatonkénti stafétaolvasás. Hívjuk fel a figyelmet a levegővétel szerepére. Ezt segíthetjük

szó-. s mondatpiramisok olvasásának gyakorlásával. Figyeljünk a pontos olvasásra,

hibatípusokra, azok javítására. Fejlesszék az olvasási ütemet, építsünk be változatos gyakorlási

módokat, és időnként mérjük a fejlődés mértékét.

Szövegértés kialakítása már az elsős anyagban megkezdődött a szavak, mondatok olvasásával,

a megértés bizonyítása is megtörtént változatos módokon. A 2. osztályos tananyagban

fokozatosan térünk át az összefüggő szöveg olvasására, értelmezésére.

Először hangos olvasás után történik a tartalom feldolgozása, a megértést kérdésekkel

ellenőrizzük. A képi illusztrációk nagyobb szerepet kapnak. Az olvasmányokat tagolhatjuk

logikai részekre, így haladunk a szövegen végig, s utána egységében, összefüggésében

láttatjuk azt.

A mesék alkalmasak átvitt értelemben emberi helyzetek, jellemek megelevenítésére. A

szereplők, a helyzetek megítélésében, az ítéletalkotásban az erkölcsi példák jól kiemelhetik,

pozitív mintául szolgálhatnak. A néma értő olvasás alapozása elkezdődött első osztályban a

szavak, mondatok olvasásával. Ez folytatódik, majd a szövegolvasásban áttérünk a részenkénti

néma olvasásra. Először a megértés ellenőrzését szóbeli úton, kérdések alapján végezzük.

Fokozatosan térünk át a feladatlapok használatára.

Fordítsunk gondot a jelek értelmezésére, használatára, a feladat megoldási technikák

megtanítására. Fokozatosan haladjunk az instrukció közös értelmezésétől, a közös megoldástól

az önálló értelmezésig, az önálló megoldásig. Az ellenőrzés megoldási minta nyújtásával

történhet. Ezzel párhuzamosan jól fejleszthető az önellenőrzés is. A tartalom reprodukálása,

alapos feldolgozás után, rajzzal, bábozással, meséléssel történhet. Így motiválóvá,

változatosabbá, élményszerűvé tehetjük az olvasmányok feldolgozását.

23

Írás-íráshasználat

- Az írástechnika keretén belül az írás teljes jelrendszerét megtanítjuk. A megtanult írott kis és

nagybetűket folyamatosan gyakoroltatjuk.

- A tanulóknak legyen igényük a tiszta rendezett írásképre. Jussanak el a tanulók az

írástechnika olyan szintjére, hogy látó-halló tollbamondással le tudjanak írni rövid

mondatokat, emlékezetből rövid szavakat.

-A szavak, mondatok jelentéssel bíró szerepével legyen tisztában.

- A hallási megfigyeléssel, a szó tagolásával, a mondatok tagolásával a helyesírás kialakulását

alapozzuk meg. Ezzel ránevelhetjük a tanulókat az önellenőrzésre, ennek fontosságát

tudatosítani kell. Fontos, hogy fokozatosan, segítséggel, irányítással vezetjük be.

Módszertani ajánlás 3. osztály

Az adott osztály haladási ütemének megfelelően folytassuk a megkezdett munkát.

Kommunikáció

- Beszédtechnika területén a cél a hangok időtartamának megfelelő ejtése. -

Beszédhelyzetekben megfelelő hangerő, hanglejtés, hangsúly, beszédritmus használata. - A

beszéd tartalmi részében a szókincsfejlesztés, új kifejezések használata, összefüggő mondatok

alkotása képsorról.

- Társas érintkezési formák alkalmazása szituációkban Az olvasmányok feldolgozásakor sor

kerül párbeszédes olvasásra, dramatizálásra, eseménysor elmesélésére, szereplők jellemzésére.

- A kommunikációs helyzetgyakorlatokban a társas érintkezés formáit sajátítják el a

gyermekek. Lehetőség adódik az osztályban előforduló helyzetek feldolgozására is. A

kommunikációs technikák épüljenek be a tanulók mindennapi viselkedésébe.

Magyar nyelvi ismeretek

- Tájékozódás a beszélő szándéka szerint.

- Szó kérdőszó alapján felismerés, csoportosítás.

- Hang-betű, magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása.

- ABC-sorrend.

24

- A j és ly jelölése.

- Elválasztás-szótagolás.

- Tanult szabályok alkalmazása begyakorolt szókészleten.

Cél a szótani és hangtani ismeret és a helyesírás megalapozására. A mondatfajtákkal is

ismerkedhetnek a tanulók, de csak a témakör bevezetése történik meg.

A tananyag-feldolgozás tervezésekor a mondattól indulunk, a természetes beszéd egységét

vesszük alapul. Így haladunk a kisebb nyelvtani egységek, a szó, a hang-betű felé. Tudatosan

építettünk a közvetlen megfigyelésekre, tapasztalatokra, a koncentrációra a többi témával. Az

olvasás-szövegértés téma olvasmányai a megfigyeléshez, ismeretek bővítéséhez alkalmasak .

A magyar nyelv témakörben tanultak visszacsatolva, alkalmazva jól fejlesztik az

olvasástechnikát, a kifejezőkészséget, a dramatizálást.

Az írás-íráshasználat téma megkívánja a nyelvhelyességi ismereteket, melyet a magyar nyelv

témán belül tanulnak a gyerekek.

Tudatos alkalmazása az irányított vagy önálló írásos munkákban, az önellenőrzés

képességének kialakításában történik meg.

Olvasás- szövegértés

Az olvasás során fokozatosan térjenek át a tanulók a szóképekről a folyamatos olvasás

szintjére. Törekedjünk a szöveghű olvasásra.

Törekedjünk az olvasási tempó növelésére.

Időnként végezzünk szintfelméréseket. Szövegértésben törekedjünk a néma, értő olvasás

fejlesztésére. Némán olvasott szövegrészek megértését bizonyítják kérdések alapján adott

válaszokkal. Fokozatosan növeljük az elolvasandó szövegterjedelmet. Szövegértést, bizonyító

feladatokat segítséggel vagy önállóan tudjanak elvégezni.

Olvassanak párbeszédet szereposztás szerint. A tartalom reprodukálása elmeséléssel,

dramatizálással, rajzzal történjen.

Tanítsuk meg a gyerekeket az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon használatára.

Tanítsuk meg őket az iskolai könyvtár használatára is. Szerettessük meg az olvasást, mert csak

így tudunk olvasóvá nevelni.

25

Írás-íráshasználat

3. osztályban a cél a készségszintű írástechnika és íráshasználat megalapozása, kialakítása.

A magyar nyelv témakörben szereplő tananyag és az írás-íráshasználat anyaga kölcsönösen

hatnak egymásra, erősítik egymást.

Szükség szerint fokozatos segítségadás szükséges lehet.

4. osztály

Módszertani ajánlás:

Kommunikáció

A beszédtechnika témaköre bővül.

- A kifejező, szituációnak megfelelő beszéd kialakítására kerül a hangsúly. Tanórai irányított

és a mindennapi beszédhelyzetekben kerül sor ennek megtanítására és alkalmazására.

-A beszéd tartalmi része szorosan összekapcsolódik az olvasás – szövegértés téma anyagaival.

Az olvasmányok, feldolgozásakor kerül sor a szógyűjtésre, az olvasottak tartalmának szóbeli

megfogalmazására (3-4 összefüggő mondat), rajzos, írásos vázlat készítésére,

lényegkiemelésre, idő- és eseménysorrend megállapítására.

- A társas érintkezés témakör anyagának feldolgozása történjen szituációs helyzetekben és

begyakorlása, alkalmazása érvényesüljön a mindennapi beszédhelyzetekben. A kulturált

viselkedés szabályainak betartása épüljön be a mindennapi megnyilatkozásainkba.

Magyar nyelvi ismeretek

E téma tananyaga a 4. osztályban megtartja alapozó jellegét. A témakörök anyaga új

elemekkel bővül.

-A mondatok témakörében szerepel a már megismert anyag elmélyítése, alkalmazása, ez

kiegészül a felszólítás bevezetésével, értelmezésével. Cél a beszélő szándék felismerése,

ennek megfelelő mondatalkotások.

- A szó témakör anyaga is bővül, új kérdőszavak lépnek be, teljes körűvé válik.

- Új anyagként belép a szó összetételének vizsgálata, megismerése, szótő, toldalék

leválasztása, jelölése.

26

- Megismerkednek a tanulók a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokkal. Az alkalmazásban a szótő

+ toldalék, szótagolás tudatosítására törekszünk. E témakörben a Mosó Masa c. könyv jól

használható.

A magyar nyelv téma tananyagának feldolgozása szoros koncentrációban történik az olvasás –

szövegértés, írás – íráshasználat témakörével.

Olvasás – szövegértés

-A hangos olvasásban törekedjünk a szöveghű, kifejező, folyamatos olvasás elérésére. A

tanórán kívül is legyen állandó gyakorlási lehetőség.

- Kapjon emellett egyre nagyobb színteret a néma, értő olvasás.

- A tartalom-feldolgozásban tudjanak adatokat kiemelni, segítséggel összefüggéseket

értelmezni, tömöríteni, vázlatot készíteni.

- Párbeszéddel, dramatizálással, rajzos vázlat készítésével a tartalom feldolgozását,

reprodukálását színessé tehetjük.

- Folytassuk a könyvtári foglalkozásokat, bővítsük a könyvtárismeretet.

Az olvasmányok utáni feladatsorban előforduló, nyelvtannal és írástechnikával kapcsolatos

feladatokat időszerűen, a témák anyagához kapcsoltan javasoljuk feldolgozni.

Írás-íráshasználat

- A hangsúly az automatizált írásmozgással egyéni rendezett írásmód kialakításán legyen.

- Másolással, tollbamondással, emlékezetből írással fejlesszük a helyesírási készséget. -

Önellenőrző és hibajavítás váljon tudatos tevékenységgé.

- A magyar nyelv és irodalom és más tantárgyak, feladatmegoldásaiban használja az írást

eszközszinten, a fokozatosság betartásával.

A differenciált tanulásszervezés során alkalmazhatunk páros, kooperatív, projekt

tanulásszervezési formákat. A szabad tanulási helyzeteket. A munka során cél, hogy

szerezzen örömöt a tanulás, ez maradjon és fejlődjön tovább.

27

Mellékletek 1.

Anyanyelvi játékok a hatékony fejlesztésben

Barkochba

Kiszámoljuk a kérdezőt, aki kimegy a teremből.

A játékosok tárgy, élőlény vagy fogalom témakörben kiválasztanak egy szót, ezt kell a kérdezőnek kitalálni. A

kérdező sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel, amire csak igennel és nemmel lehet válaszolni. A tanulókat rá

kell vezetni arra, hogy kérdéseikkel fokozatosan szűkítsék a kört, amiben a szót keresni kell. Minden

osztályfokon felhasználható gondolkodtató játék.

Összegyúrt történetek

A játékvezető két szövegből egyet készít úgy, hogy a két szöveg mondatait összekeverve gépeli le vagy

ragasztja papírra. Annyi példányt kell készíteni, ahány párban akarjuk játszani.

A párok megkapják a címekkel ellátott összegyúrt történetet. Egyikük az egyik, másikuk a másik történet

mondatait próbálja sorba rakni. Ha az összegyúrt történet mondatait beszámozzuk, elég csak a számokat sorba

rakni. Játszhatunk összekevert mondatcsíkokkal is.

A mondatokat leíratni nem szerencsés akkor, ha időre vagy versenyszerűen játszunk.

Ez a játék fejleszti a szövegértő képességet, a gondolkodást és a figyelmet.

Szövegrekonstruálás

A kiválasztott szöveget vágjuk össze pl. mondatonként, bekezdésenként vagy tetszőleges alakban. Lehet a

szövegre foltokat is helyezni, festeni. Feladat a szöveg rekonstruálása.

Lehet versenyszerűen, időre, párosával vagy kiscsoportban játszani.

Legegyszerűbb, ha egyforma prospektust, újságot, reklámszöveget használunk.

Ez a játék fejleszti a gondolkodást, figyelmet és a szövegértést.

Csak a végét!

A társaság első tagja mond egy összetett szót. A másodiknak egy olyan összetett szót kell mondania, amelynek

az első tagja azonos az előző szó utolsó tagjával, pl. vaskapu-kapufa-favágó-vágószerszám-szerszámolaj stb

Lehet írásban, időre is játszani. Jól fejleszti a gondolkodást.

Szólánc

Sok változata van. A lényeg az, hogy mindenkinek egy szót kell mondania/írnia bizonyos szabály szerint.

1. Kiválasztunk egy hangot/betűt és olyan szavakat kell gyűjteni, ami ezzel kezdődik. Lehet szűkíteni a kört pl.

csak főneveket, élőlényeket, híres embereket, földrajzi neveket stb lehet mondani. (Ország-város játék)

2. A kiválasztott hanggal/betűvel végződjön a szó.

3. Amilyen betűvel végződik a szó, a következő azzal kezdődjön

4. Minden szóban kétszer forduljon elő a betű.

5. Érdekes betűkapcsolatok gyűjtse. Pl a szó közepén legyen „rf”: karfiol, férfi, morfium stb

Szólánc másképpen

28

A játékvezető mond egy szót és továbbadja a labdát a következő játékosnak, aki elismétli a szót és hozzátesz

egy másikat. A következőnek már mind a két szót el kell ismételnie, és egyet hozzátenni. Addig játsszuk, amíg

valakinél meg nem szakad a lánc. Ilyenkor megkérdezhetjük: ki figyelt, ki tudja?

Nehezíthetjük úgy a játékot, hogy nem sorba dobjuk a labdát.

Emlékezet és figyelemfejlesztő játék.

Találd ki!

A gyerekek körbe ülnek, a kérdezőt kiszámoljuk és kimegy a teremből. Kiválasztunk egy tárgyat, ennek a nevét

kell kitalálni. A kérdezőt behívjuk. Feltesz egy kérdést. Mindenki ugyanerre a kérdésre válaszol, csak kicsit

másképpen. Pl. Hol található? fán, asztalon, a számban, üzletben stb (alma).

Az válaszol jól, aki igazat mond, de a feleletéből nem lehet rögtön kitalálni, hogy miről van szó.

A kérdező felteszi következő kérdést. Így megy a játék addig, amíg a kérdező ki nem találta a szót.

Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy csak meghatározott számú kérdést lehet feltenni.

A játék jól fejleszti az analizáló-szintetizáló képességet.

Kakukktojás

1.Megadunk néhány szót pl alma, barack, paprika, citrom .Az egyik nem illik a többi közé. Melyik? Miért?

Elegendő, ha négy szót adunk meg. Kisebb gyerekeknél eleinte kezdhetjük három szóval.

Ezt a játékot rajzos formában, tárgyakkal vagy - nagyobbaknál - írásban is játszhatjuk.

2.Mindenki kap egy szót (képet, rajzot, tárgyat), amihez neki kell kakukktojás-rejtvényt készíteni. Egymás

feladatait kell kitalálni. A magyarázat, indoklás sose maradjon el!

Ez a játék jól fejleszti a gondolkodást és a kifejezőkészséget. Segíti a csoportosítás, általánosítás, rendszerezés

képességét.

Memória

A memória játékokkal sokféle párosítást lehet gyakorolni, pl azonos képek, ellentétpárok, kis- és nagybetűk,

írott-nyomtatott betűk, szavak, szó-kép, szám és mennyiség, szorzótábla, római számok stb. Minden kártyának

legyen párja. A kártyákat összekeverjük, lefelé fordítva kirakjuk. Mindenki két kártyát húzhat egymás után. Ha

párt talált, kiveheti a többi közül, majd húzhat még kettőt. Az győz, aki a legtöbb párt összegyűjti.

A párok keresésével fejlődik az emlékezőtehetség, figyelem, éppúgy, mint a matematikai, anyanyelvi tudás.

Lehet játszani egyedül, de párban, vetélytárssal, időre is.

Folytasd a sort!

A játékvezető elindít egy sort, ezt kell folytatni. Pl banán, narancs, alma… Minden gyermeknek egy új szót kell

hozzátenni, gyorsan haladunk, aki sokat gondolkodik, vagy már hallott szót mond, kiesik vagy zálogot ad. A

végén a játékvezető megkérdezi, hogy mi volt a szabály.

Ötletadóként felsorolunk néhány főfogalmat - gyűjtőfogalmat: állat, háziállat, vadállat, gyümölcs, zöldség,

szerszám, jármű, játék, élelmiszer, bútor, rovar, bolygó, hangszer, foglalkozás, színek, virág, tantárgy,

tulajdonság, sportág, ékszerek, növény…

Varázsdoboz

Ez itt egy varázsdoboz. Sok minden vagy sok mindenki belefér. Pl Zsuzsi belefér. Ági is, anyu is. Apu már

29

nem. Karcsi vajon belefér? Mindenki sorban mond szavakat, a játékvezető megmondja, hogy ki vagy mi fér

bele. Ki kell találni a szabályt. A megadott példában a lányok beleférnek, a fiúk nem. Bármilyen gyűjtőfogalom

szerint lehet játszani. Pl. csak a háziállatok, csak a piros színűek, bármi, csak a zöld színűek nem stb

A szabály lehet anyanyelvi jellegű is Pl. bármi belefér, amiben nincs e betű, csak a „k”hanggal kezdődő tárgyak

férnek bele stb.

Nagyobbak gyerekek játéka.

Fejleszti a gondolkodási képességeket.

Meseszövés

A gyerekek nagyon szeretik a meséket. Különösen érdeklődőek, ha ők maguk találhatnak ki új meséket. A

meseszövés csoportos mesekitalálás. A játékvezető mond egy bevezető mondatot. A mellette ülő gyerek

folytatja a megkezdett gondolatot. Sorban mindenki tovább fűzi a mesét, végül egy önálló történet alakul ki. A

meseszövésnél arra kell vigyázni, hogy ne ismert mesét mondjanak el a gyerekek, hanem önálló

elképzeléseiket, gondolataikat fogalmazzák meg. Kezdetben vagy kisebb gyerekeknél képekkel, bábokkal

segíthetjük a mesekitalálást. A játék másik fajtája, ha megadott szereplőkre vagy témára kell történetet kitalálni.

A meseszövés gondolkodás- és képzeletfejlesztő játék, minden korosztályt jól szórakoztat.

Erről jut eszembe

A játékosok körbe ülnek. Az első mond egy szót. A mellette ülőnek olyan szót kell mondania, ami kapcsolatos

az előző szóval, tehát arról jutott az eszébe. Ha a kapcsolat nem nyilvánvaló, bárki rákérdezhet az

összefüggésre. Ha a játékos nem tudja a kapcsolatot megmagyarázni kiesik vagy zálogot ad .

pl. labda, rét, fa, cseresznye, víz (a cseresznyét meg kell mosni), hajó, kémény, füst, stb.

Kicsik, nagyok szívesen játsszák. A játék jól fejleszti az absztrakciós és asszociációs képességeket.

Fekete, fehér, igen, nem

A játékvezető sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel. A válaszban nem szabad szerepelnie a cím szavainak.

Pl. Szeretsz moziba járni? Szeretek. Kérsz egy puszit? Adjál. Stb

Aki kimondja a letiltott szó egyikét zálogot ad.

Beszéd- és figyelemfejlesztő játék.

Levegő, föld, víz

A játékosok körbeülnek. A játékvezető a három szó közül / levegő, föld, víz / az egyiket mondja és rámutat

valakire. Olyan állatnévvel kell válaszolnia (közlekedési eszköz, növény stb) amilyen a megadott közegben

előfordul. Pl. levegő-fecske, víz-bálna, föld-kutya stb

Aki nem tud válaszolni vagy téveszt kiesik / zálogot ad /.

Kisebb gyermekek játéka. Más fogalomkör szavaival nagyobbak is játszhatják. Pl. ragadozó- növényevő-

rovarevő, tanszer- gyógyszer- fűszer, főváros- város- falu, tenger- folyó- tó stb. A játék elősegíti a gyors

asszociációk kialakítását, fejleszti a gondolkodást.

Mondatlánc

A kezdő játékos mond egy rövid mondatot. A mellette ülő megismétli és hozzátesz egy szót. Mindig csak egy

30

szóval bővülhet a mondat. Nem baj, ha tréfás vagy eröltetett lesz.

Sok nevetésre ad alkalmat. Vigyázzunk, hogy a mondatunk értelmes maradjon. Nem könnyű játék, minél

többen vagyunk, annál hosszabb lesz a mondatunk, és nagyon kell figyelni a névelőkre!

Hol járunk, mit csinálunk?

A játékvezető mond egy fogalmat, vagy főnevet: gyógyszertár, piac stb. és a gyerekeknek olyan szavakat kell

mondaniuk, amelyek kapcsolódnak ehhez a fogalomhoz.

A fogalmi gondolkodás fejlesztésének egyszerű játéka. A szókincs fejlesztésére is alkalmas. Inkább kisebb

gyermekek számára ajánljuk, de ha sikerül nehéz szót kitalálnunk a nagyobb gyerekeket is " megmozgathatjuk"

vele.

Gyorsan haladjunk, ne legyen hosszú a gondolkodási idő!

Figyeld a végét!

Ez egy láncjáték, labdával. Lehet sorban haladni, de a figyelemkoncentrációt jobban fejleszti, ha össze-vissza

dobjuk a labdát. A játékvezető azt mondja: a te szavad azzal a betűvel kezdődjön, amivel az enyém végződik:

padlás - sárga - arany.

Nehezebb változata: a te szavad azzal a szótaggal kezdődjön, amivel az enyém végződik: kályha - hajó - jóság.

Lehet játszani szóban, írásban.

Fejleszti a helyesírási készséget, és a szótagolás képességét is.

Üzenet

Az egyik játékos az „Adó" álljon a másik játékos a „Vevő" háta mögé, és rajzoljon egy nagyméretű betűt a

hátára. A Vevő feladata, hogy felismerje a betűt. Ha a Vevő nem tudta kitalálni a feladványt, akkor az Adó írja

fel ismét. Ha a Vevő megfejtette a feladványt, akkor cseréljenek szerepet. Ha ez már jól megy, akkor

nehezítsünk a feladaton, és rövid szavakat, számokat, képeket stb is rajzolhatunk.

A játékot nem csak két személy játszhatja, hanem többen is. Ekkor álljanak sorba, és mindenki azt a betűt vagy

szótagot írja az előtte álló hátára, amit a saját hátánfelismert.

Hang-betű differenciálás

Az asztalon tárgyak K és T hanggal. (Kesztyű, kanál, kutya, kulcs, kenyér, kifli, kígyó, tányér, tojás, tészta, toll,

törölköző, tulipán, tükör). Az óvónő/tanár kiejti a tárgyak első szótagját, amelyik gyermek először be tudja

fejezni a szót, kezébe veheti a tárgyat és eldughatja a teremben. Így mindent eldugnak a végén.

1.Soroljuk fel milyen tárgyak voltak az asztalon! Amit fel tudtak sorolni, annak a képét a mágnes táblára

erősítjük. Ki tudja hová dugtuk a kesztyűt? stb,

2. Most a táblán lévő képekkel játszunk. Nem mondjuk ki a tárgynak a nevét, csak az elejét. Titkos üzenetet

küldünk. Pl. ka..., aki kitalálja, hogy kanál, az megkeresheti a tárgyat és kihozhatja az asztalra.

Kisebb gyermekek játéka.

Valami megváltozott!

31

Ülünk a szobában vagy az osztályban. Egyvalaki kimegy, mielőtt elindul, jól körülnézhet. Amíg kint van,

valamit megváltoztatunk: pl helyet cserél két - három gyerek, kicsit átrendezzük a helyiséget stb. Otthon a

családban játszhatjuk úgy is, hogy valaki átöltözik, átrendezzük a díszpárnákat, megcseréljük a képeket

stb.Mikor visszajön a kiküldött gyerek, ki kell találnia, hogy mi változott.

Ez a játék már kicsikkel is játszható, csak akkor szembeszökőbb dolgokat, és kevesebbet kell változtatnunk.

A vizuális emlékezet fejlesztése mellett a megfigyelő-képesség fejlesztésére is alkalmas.

Helykereső

Megadunk egy betűt.

Olyan rajzokat készítünk, amelyek nevében szerepel a kiemelt betű. A nevek helyét lepontozzuk. Meg kell

találni a betű helyét a szóban.

Ez a feladat fejleszti az analizáló-szintetizáló képességet, a figyelmet és az auditív/vizuális emlékezetet.

Betűkereső

Képeket, rajzokat vagy tárgyakat mutatunk. Kiválasztunk egy betűt/hangot. Jelöljük meg azokat, amelyek

nevében szerepel.

Lehet versenyszerűen vagy időre is játszani.

Ezek és az ezt követő feladatok fejlesztki az analizáló-szintetizáló képességet, a figyelmet és az auditív/vizuális

emlékezetet.

Hibakereső

Képek alá hibásan van leírva a megnevezés (zöngés-zöngétlen, hosszú-rövid, vizuálisan hasonló betűk, j-ly

stb.). Keressük meg a hibát, írjuk le a szót helyesen.

Melyik hiányzik?

Szavakat írunk, amelyekből egy betű hiányzik. Ezt kell a gyereknek megtalálnia, egyeztetnie vagy pótolnia.

Nehezebb, ha a mondat hiányos. A pótlást lehet önállóan, magadott szavak közül való válogatással vagy képek

felhasználásával elvégezni.

Melyik a felesleges?

Olyan szavakat írunk, amelyekbe van egy felesleges betű. Meg kell keresni és áthúzni. Érdemes leíratni a szót

helyesen.

Rakd össze!

Kirakunk néhány képet. A hozzájuk tartozó szavakat szótagokra bontjuk és összekeverjük. A szótagokból kell

32

kiválasztani és összeállítani a szavakat.

Nehezítésképpen megadhatunk fölösleges szótagokat is.

Anagramma

Anagramma: összekevert betűkből értelmes szót kell alkotni úgy hogy minden betűt fel kell használni.

Kisebbeknél segít a kép. Pl. Á,O,B,R,G: Gábor, bogár

Mi a sorrend?

A mondat szavait összekeverjük. Értelmes mondatot kell alkotni. Nem baj, ha nem ugyanaz lesz, mint amit

kigondoltunk.

Kicsiknek képekkel lehet segíteni.

Bontójáték

Egybeírunk egy kifejezést vagy mondatot. Szavakra kell tagolni. Nem baj, ha tréfás lesz.

Pl. hatalmasok: hat alma sok, hatalmas ok, hatalma sok stb.

Igaz vagy hamis?

Állítások igazságát kell felismerni és jelölni. Nehezíthetjük pl. a mondat összetett, azonos kifejezések

összefűzése más kötőszóval stb.

Egyeztető játékok

Számtalan variációja létezik. Pl. szó-kép, nyomtatott-írott, kisbetűk-nagybetűk, kép-mondat, ellentétek (lásd

memória) stb.

Válogató

Képek szétválogatása gyűjtőfogalmak alapján.

Vagy: szavak szétválogatása képek alapján

Fejezd be!

Megkezdett mondatokat kell befejezni saját gondolatok alapján. Nagyobb gyerekek szívesen játsszák. Nagyon

jó hatású önismereti játékká is alakulhat.

33

Rejtvények

Igen sok fajtája létezik. Pl. hagyományos, skandináv, betűtábla, szótábla, betűtábla, számtábla (számok

bontásán alapszik), haladás köralakban, meghatározott irányban, lóugrással stb.

Mellékletek 2.

Támogató együttműködés a családokkal; nálunk szülőklub működik szakemberek segítségével

Közös ünnepi készülődés Tanácsadás, megbeszélés, problémamegoldás

Gyermekek műsorának megtekintése Szülők által szervezett összejövetelek

Családi napok Közös kirándulás, főzés

35

Mellékletek 3.

Óravázlat a Tanulásban Akadályozott Gyermekek Integrált oktatásában

Kompetencia: Szövegértés-szövegalkotás 1.osztály

1.Az óra célja : Írott kisbetű alakítása :a betű írásának előkészítése

A következő tanórán fognak a gyerekek csak a papírra vázolni.

Fejlesztési területek: azonosítás, forma meghatározása, összehasonlítás, rész-egész viszony

megkülönböztetése, vizuális és auditív jelek egymáshoz rendelése, finommotorika , testséma fejlesztés,

önellenőrzés

2.A óra menete:

Ráhangolódás Tervezett idő /10 perc/

- 1.Alma, alma… mondókával páros ritmusgyakorlat.

- 2.Iránygyakorlatok almával. Tedd az almát oda ahova mondom!pl.: - Emeld a fejed fölé!- Vedd a jobb

kezedbe! - Rakd a bal zsebedbe! - Tedd az asztalodra!

- 3.Minden mozdulat után válaszoljanak a /Hol van az alma? /kérdésre! Pl.:A fejem fölött….

- 4.A padjukon elhelyezett nyomtatott kisbetűk közül emeljék fel az alma szó kezdő betűjét!

Az írott a betű képének megismerése Tervezett idő:10 perc

1. - Nagyméretű kép megjelenítése táblán, projekttoron…

2.- A betű képének megfigyelése, közösen beszéljük meg milyen vonalelemekből tudnánk a betűt kirakni.

3.- Páros munkával válasszák ki a vonalelemek közül / ha van a Vésike elemeiből, ha nincs saját készítésű

elemekből/ azokat amiből a betű kialakítható. A tanulásban akadályozott gyermeknek is adjunk elegendő

időt a kiválasztásra, segítség lehet számára ha kevesebb, formailag erősen differenciált elemekből

válogathat.

- Minden pár önellenőrzéssel hasonlítsa össze az írott betű képét az általuk kialakított képpel.

Kézizmok bemelegítése utánzó mozgással.. Tervezett idő:5 perc

1. Tükörjáték

-. Vízcsap kinyitása mindkét kézzel

-. Rongycsavarás

-. Szőlőcsipegetés

-. Virágnyílás

-. Furulyázás

-. Zongorázás

2.-A nagyméretű betű megfigyelése után megpróbáljuk a levegőben végigkövetni nagy karmozdulattal a betű

vonalát.

Ha van rá megfelelő helyünk, akkor „lejárhatjuk” a betű vonalát. Tervezett idő: 5 perc

36

3. Fonalból, gyöngysorból alakítsuk ki a betű formáját mindenkinél, legyen nagyméretű előrajzolt forma. A

társak értékelik párjuk kialakított betűformáját. Próbálják megfogalmazni gondolatukat, figyeljünk, ne legyen

bántó a megjegyzésük./ Motorikusan gyenge gyermeknél biztató segítő észrevételeinkkel tudunk megfelelő

motivációt adni./Tervezett idő:5 perc.

4.Négyes heterogén csoportokat alkotunk. Minden csoport kap az asztalára peremes dobozban búzadarát, vagy

lisztet, esetleg mákot vagy homokot. A csoportok feladata a ” porba” minél szebb a betűket formázni.

Tervezett idő: 10 perc.

3.Az óra értékelése

Egyéni és csoportmunka ösztönző értékelése.

A tanulás során használt eszközök:

- nagyalakú vázolt betűformák az osztály létszámának megfelelően

- fonal, gyöngysor

- búzadara, homok….

- IKT eszköz

- Vésike a tanulók számának megfelelően

A tanóra szervezési formái:

- frontális osztálymunka

- páros kooperatív feladatok

- csoportmunka

A kész munkák az osztálytermet díszítik

Nagy karmozdultatokkal követjük a betű vonalát

MELLÉKLETEK 4.

Óravázlat a Tanulásban Akadályozott Gyermekek Integrált oktatásában

Kompetencia:Szövegértés-szövegalkotás 4.osztály

1.Az óra célja : Móra Ferenc: A csókai csóka

Fejlesztési területek:,olvasás-szövegértés, rész-egész viszony megkülönböztetése, vizuális és auditív jelek

egymáshoz rendelése, finommotorika , mondatokról tanultak elmélyítése, önellenőrzés

2.A óra menete:

Ráhangolódás Tervezett idő /10 perc/

- 1.Madarak voltunk… mondókával páros ritmusgyakorlat,halk,hangos előadásmód.

- 2. A csóka képének megkeresése a világhálón

- Jóslás a cím alapján

- A vers bemutató olvasása

Kooperatív munka.

1. Párokban, versszakokként váltva önállóan olvassák el a verset! Értékelő kockával meséljenek társuk

olvasásáról.

2. Keressétek meg a kérdő mondatokat, és írjátok le! Ügyeljetek a mondatkezdő nagybetűre, és a

mondatvégi írásjelre!/A tanulásban akadályozott gyermekkel megbeszéljük a mondatírás fortélyait, bemutatjuk

a kérdőjelet./

___________________________________________________________________________________

3. Válaszolj a történet alapján a kérdésekre!/ A tanulásban akadályozott gyermeknek adjunk megfelelő időt

a feladat megoldásához./

Kik voltak a szereplők?_____________________________________________________________

Helyszín?_______________________________________________________________________

4. Húzd alá az igaz állítást!/ Értelmezzük a feladatot az SNI-s gyermekkel mielőtt nekilátnak a

feladatnak./

fehér

A csóka volt.

fekete

Csalavér

Arra ballagott a róka.

Csigavér

38

lisztbe

A csóka beugrott a hogy fehér legyen.

hóba

elcsípte

A róka a csókát.

elengedte

5. Kösd megfelelő tulajdonságokat a szereplőkhöz!

hiszékeny

ravasz

Holló Csalavér a róka okos

fekete

6.Időkitöltő feladatként az a csoport aki végzett az olvasmány szövege alapján készítsen illusztrációt a

szöveg alapján.

3.Az óra értékelése

Egyéni és csoportmunka ösztönző értékelése. A csoport tagjai egymás és önmagukat is értékeljék.

A tanulás során használt eszközök:

- IKT eszköz

- Csoportalakító kártyák

- Értékelést segítő kocka

- Felelőskártyák A gép a kedvenc

- Feladatlapok

A tanóra szervezési formái:

- frontális osztálymunka

- páros kooperatív feladatok

- csoportmunka

Felhasznált irodalom

A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény

Kőpatakiné Mészáros Mária: A sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan nevelő-oktató intézmények

gyakorlata Új pedagógiai Szemle 2004.

Csányi Yvonne: A speciális nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált nevelése-oktatása 2000.ELTE

BGGYTFK, Budapest

Illyés Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek 2000. ELTE BGGYTFK, Budapest

Gaál Éva:Tanulásban akadályozott gyermekek szegregált és integrált oktatásának jelene és jövője

2001.Gyógypedagógiai Szemle

Jenei Andrea: Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

2006.Sulinova Budapest

Tanmenetek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez ELTE BGGYTFK, Budapest

Dr. Salné Lengyel Mária – Kőpatakiné Mészáros Mária Az együttnevelés jelenlegi helyzete – egy OKI-kutatás

tapasztalatai

Fejlesztő és Gyógypedagógusok honlapja

Khün Mária:Integrált nevelést igénylő csoportok

Gordosné Szabó Anna:Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia Medicina kiadó.Bp.

Mesterházi Zsuzsa:A tanulási képesség megismerése és fejlesztése Tankvk. Bp.