Összehasonlítása a btk. korábbi, valamint a be. … evi clxi osszehasonlitas.pdfvagy részben...

Vaskuti András

Összehasonlítása

a Btk. korábbi, valamint a Be. korábbi és a 2010. évi CLXI. törvény által módosított rendelkezéseinek

Forrás: Magyar Közlöny 2010. évi 196. szám

Kihirdetve: 2010. december 22.

Hatályba lépés: 2011. január 1. (fő szabályként, az ettől való eltérések külön jelezve)

Indoklás forrása: T/1673 Javaslat

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=1673

A 2010. évi CLXI. törvénynek a BTK-t érintő változtatásai Általános indokolás

1. A Btk. legutóbbi nagyobb terjedelmű módosítását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 évi IV. törvény

módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXX. törvény) hajtotta végre . A

2009. évi LXXX. törvény 29. §-a 2010. május 1-jével új jogintézményként bevezette a szabadságvesztés

végrehajtásának részbeni felfüggesztését, amelynek a szabályait a Btk. 90-918. §-ai tartalmazzák. E

rendelkezések Btk.-ba iktatásával egy időben azonban a jogalkotó elmulasztotta az új jogintézményhez

kapcsolódó anyagi jogi, eljárásjogi és végrehajtási jogi szabályok módosítását. Indokolt a büntetőjogi tárgyú

jogszabályok (Btk., Be., Bv. tvr., Nbjtv.) rendelkezéseit összhangba hozni a részben felfüggesztett

szabadságvesztésre vonatkozó új szabályokkal.

2. A 2009. évi LXXX. törvény óta a Btk. tíz kisebb terjedelmű módosítására került sor. Ezek közül a minősített

adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: 2009. évi CLV. törvény) és a Büntető

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LVI. törvény (a továbbiakban: 2010.

évi LVI. törvény), előírásai miatt pontosítani kell a Btk. néhány rendelkezését.

3. A Javaslat – reagálva a társadalmi és szakmai igényekre – úgy módosítja a fogolyszökés tényállását, hogy

büntethetővé váljon a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak megszegése.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi, házi őrizete vagy

előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.

A házi őrizet szabályainak a megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem

szükséges, rendbírság szabható ki.

Ezen eljárásjogi jogkövetkezmények mellett a Javaslat anyagi jogi szankciót is megállapít arra az esetre, ha a

terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a lakhelyelhagyási

tilalom vagy a házi őrizet szabályait. Ebben az esetben ugyanis a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a

Javaslat értelmében fogolyszökést (Btk. 245. §) követ el.

4. A Magyar Köztársaság — a 2101/2003. (V. 30.) Korm. határozat alapján — aláírta az Európa Tanács

Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt, Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvét.

Ezen kiegészítő jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és külföldi választottbírák aktív és passzív vesztegetésére

vonatkozóan állapít meg szabályokat. Tekintettel arra, hogy a hatályos Btk. értelmében a választottbírák nem

http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=1673

Összehasonlítás 2010.évi CLXI. tv alapján 2

minősülnek hivatalos személynek, a kötelező hatály elismerése érdekében a Javaslat kiegészíti a Btk. hivatalos

személy fogalmát a választottbíróval.

2010. évi

CLXI. tv Btk. régi szabálya Btk. új szabálya

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.§ tevékeny megbánás

36.§ (3)

[Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásának nincs

helye, ha az elkövető]

d) a szándékos bűncselekményt a

szabadságvesztés felfüggesztésének

próbaideje alatt vagy a szándékos

bűncselekmény elkövetése miatt

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után,

a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése

előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy

vádemelés elhalasztásának

tartama alatt követte el,

tevékeny megbánás

36.§ (3)

[Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye,

ha az elkövető]

d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés

felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a

szándékos bűncselekmény elkövetése miatt

végrehajtandó vagy részben felfüggesztett

szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés

végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára

bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának

tartama alatt követte el,

A részben felfüggesztett szabadságvesztés olyan szabadságvesztés, amelynek fele része végrehajtandó, fele része

pedig próbaidőre felfüggesztett. A részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részéhez bizonyos

esetekben olyan jogkövetkezmények kapcsolódhatnak, mint a végrehajtandó szabadságvesztéshez.

A tevékeny megbánás kizárása indokolt akkor is, ha a kiszabott szabadságvesztést nem teljes egészében, hanem

csak részben függesztik fel, és a terhelt a szándékos bűncselekményt a részben felfüggesztett szabadságvesztésre

ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el. A Javaslat ennek megfelelően

módosítja a tevékeny megbánás szabályait.

2.§ szabadságvesztés

40.§

(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal

szemben szabható ki, aki a bűncselekmény

elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.

szabadságvesztés

40.§

(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal

szemben szabható ki, aki a bűncselekmény

elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E

rendelkezés a 85. § (4) bekezdése és a 97/A. § (1)

bekezdése szerinti életfogytig tartó

szabadságvesztésre is vonatkozik.

A Btk. 40. (3) bekezdése szerint életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben szabható ki, aki a

bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Emellett a Btk. 110. § (2) bekezdés a) pontja szerint

a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés

leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év. A 110.

(3) bekezdése alapján pedig az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor

tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év.

A 2010. évi LVI. törvénnyel bevezetett módosítás ezzel szemben azonban mind a halmazat, mind az erőszakos

többszörös visszaeső esetén kötelezővé teszi az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását meghatározott

feltételek esetén . Az új rendelkezés tehát ellentmond a Btk. meglévő szabályainak. A Javaslat az ellentmondást

úgy oldja fel, hogy kizárja a kötelezően alkalmazandó [tehát a Btk . 85. § (4) bekezdése, illetve a 97/A . (1)

bekezdése szerinti] életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazását mind halmazat, mind erőszakos többszörös

visszaeső esetén a húsz éven aluliakkal szemben.


68.§ (5)

bek. a)

pont

szabadságvesztés

42.§

(1) Fegyházban kell végrehajtani az

életfogytig tartó szabadságvesztést.

(2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi

vagy ennél hosszabb tartamú

szabadságvesztést, ha

a) állam vagy emberiség elleni

bűncselekmény (X. és XI. fejezet),

b) 1. terrorcselekmény (261. §), légi jármű,

vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy

tömeges áruszállításra alkalmas jármű

hatalomba kerítése (262. §), visszaélés

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263.

§), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel

[263/A. § (1)-(3) bek.], haditechnikai

termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős

felhasználású termékkel visszaélés (263/B. §),

bűnszervezetben részvétel (263/C. §),

visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott

fegyverrel (264/C. §),

2. az emberölés, az emberrablás, az

emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a

szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás,

a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és

a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. §

(2) bek., 175/A. § (2)-(4) bek., 175/B. § (3)-

(5) bek., 197. § (2)-(3) bek., 198. § (2)-(3)

bek., 259. § (2)-(3) bek., 261/A. § (3) bek.,

321. § (3)-(4) bek.],

szabadságvesztés

42.§

1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó

szabadságvesztést.

(2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy

ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha

a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény

(X. és XI. fejezet),

b) 1. terrorcselekmény (261. §), légi jármű,

vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges

áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése

(262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy

robbantószerrel (263. §), visszaélés lőfegyverrel

vagy lőszerrel [263/A. § (1)-(3) bek.],

haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg

kettős felhasználású termékkel visszaélés (263/B.

§), bűnszervezetben részvétel (263/C. §), visszaélés

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel

(264/C. §),

2. az emberölés, az emberrablás, az

emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a

szemérem elleni erőszak, a közveszélyokozás, a

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a

rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2)

bek., 175/A. § (2)-(4) bek., 175/B. § (3)-(5) bek.,

197. § (2)-(3) bek., 198. § (2)-(3) bek., 259. § (2)-

(3) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)-(5) bek.],

3.§ feltételes szabadságra bocsátás

47/B. §

(1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó

szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett

bűncselekmény miatt az életfogytig tartó

szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott

tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre

ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra

bocsátás legkorábbi időpontját a határozott

tartamú szabadságvesztés időtartamáig

elhalasztja.




szabadságvesztésből történő feltételes

szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a

bíróság a feltételes szabadságot megszünteti,

és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi

időpontját a határozott tartamú

szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja.

feltételes szabadságra bocsátás

47/B.§




szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott

tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett

szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes

szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a

határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés

vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része

időtartamáig elhalasztja.




szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra

bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó

vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre

ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot

megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás

legkorábbi időpontját a határozott tartamú

végrehajtandó szabadságvesztés vagy a

szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig

elhalasztja.

A Btk. 47/B . §-a szabályozza az életfogytig tartó szabadságvesztés és a határozott ideig tartó szabadságvesztés


„találkozásának” eseteit. A Btk. 47/B. § (1)–(2) bekezdése rendelkezik arról az esetről, ha az elítéltet az

életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése el őtt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik végrehajtandó

szabadságvesztésre. Figyelemmel arra, hogy ezekben az esetekben nem kizárt az elítélt részben felfüggesztett

szabadságvesztésre ítélése sem, erről rendelkezni kell. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk.-t.

A 47/B. (3)–(5) bekezdés szabályozza azokat az eseteket, amikor az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztés

végrehajtása, illetve az abból történ ő feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik

határozott tartamú szabadságvesztésre. A határozott tartamú szabadságvesztés alatt a végrehajtás részbeni

felfüggesztésének a bevezetése előtt érteni kellett a végrehajtandó és a felfüggesztett szabadságvesztést, de az új

szabályok szerint az alatt érteni kell a részben felfüggesztett szabadságvesztést is. Ez nem igényel módosítást,

mivel a szabadságvesztés alatt érteni kell annak valamennyi végrehajtási módját, így a részben felfüggesztett és a

felfüggesztett szabadságvesztést is.

4.§ feltételes szabadságra bocsátás

48.§

(4) A bíróság a feltételes szabadságot

megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre

emelkedését megelőzően vagy azt követően

elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes

szabadság alatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a

feltételes szabadságot megszünteti, ha az

elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett

bűncselekmény miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb

büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási

szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes

szabadságot megszüntetheti.

feltételes szabadságra bocsátás

48.§

(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti,

ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését

megelőzően vagy azt követően elkövetett

bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt


szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes

szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes

szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt


szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb

büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat

megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot

megszüntetheti.

A Btk. 48. § (4) bekezdése alapján a feltételes szabadság megszüntetésének kötelez ő esete, ha az elítéltet a

feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekményért végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A

Javaslat a részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélést is a feltételes szabadság megszüntetése kötelező

eseteként határozza meg, mivel ebben az esetben már nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetéséről van

szó, és az elkövető társadalomra veszélyessége is nagyobb fokú.

5.§ pénzbüntetés

52.§

(3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó

szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a

felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását

elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő

szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a

szabadságvesztés fokozata az irányadó.

pénzbüntetés

52.§

(3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó vagy részben

felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabták ki,

vagy a felfüggesztett szabadságvesztés

végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe

lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a

szabadságvesztés fokozata az irányadó.

A Btk. nem rendelkezik a pénzbüntetés helyébe lép ő szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, ha a

pénzbüntetést részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabják ki. A Javaslat pótolja ezt a szabályozási

hiányosságot.

6.§ foglalkozástól eltiltás

56.§

(1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a

bűncselekményt

a) szakképzettséget igénylő foglalkozása

szabályainak megszegésével követi el, vagy

b) foglalkozásának felhasználásával,

szándékosan követi el.

foglalkozástól eltiltás

56.§

(1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a

bűncselekményt

a) szakképzettséget igénylő foglalkozása

szabályainak megszegésével követi el, vagy

b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan

követi el.


(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a

közélet tisztasága elleni bűncselekményt

foglalkozásának felhasználásával,

szándékosan követi el.

(3) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés

alkalmazása szempontjából foglalkozásnak

minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó

szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja,

illetve igazgatója; a szövetkezet

igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának

tagja; a gazdasági társaság vezető

tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának

tagja vagy egyéni vállalkozó.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is

alkalmazható, aki a bűncselekmény

elkövetésekor a tevékenységet nem a

foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik

annak a foglalkozásnak a gyakorlásához

szükséges szakképesítéssel, amely

szabályainak megszegésével a

bűncselekményt elkövette.

(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet

tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának

felhasználásával, szándékosan követi el.

(3) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása

szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az

elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését

ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet

igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának

tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője,

illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni

vállalkozó.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is

alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor

a tevékenységet nem a foglalkozásaként

gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak

a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely

szabályainak megszegésével a bűncselekményt

elkövette.

A Btk. 56. §-át két okból szükséges módosítani. Egyrészt annak jelenleg két (3) bekezdése van, másrészt az –

első – (3) bekezdésben a „mellékbüntetés” szövegrész helyett a „büntetés ” szöveg lenne a helyes

megfogalmazás. Erre figyelemmel a Javaslat újra megállapítja a Btk. 56 . §-át.

7.§ közügyektől eltiltás

62.§

(1) Azt, akit szándékos bűncselekmény

elkövetése miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra,

hogy a közügyekben részt vegyen, azok

gyakorlásától el kell tiltani.

közügyektől eltiltás

62.§

(1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése

miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett

szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy

a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el

kell tiltani.

A Btk. 38. § (7) bekezdése szerint a közügyektől eltiltás szabadságvesztés mellett, a 62. § (1) bekezdése szerint

kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabható ki. Figyelemmel arra, hogy részben felfüggesztett

szabadságvesztés már nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény miatt szabható ki, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy

az elkövet őt a közügyek gyakorlásától ekkor is el kell tiltani, ha méltatlan arra, hogy a közügyekben részt

vegyen. Ebben az esetben sem lesz tehát automatikus a közügyek gyakorlásától való eltiltás, hanem a bíróság

értékeli a bűncselekmény elkövetésének körülményeit, az elkövet ő társadalomra veszélyességét és előéletét .

68.§ (8)

a)

a büntetés elévülése

68.§

(1) A büntetés elévülésének határideje a

büntetést kiszabó határozat jogerőre

emelkedésének napjával, ha pedig a

szabadságvesztés végrehajtását részben vagy

egészben felfüggesztik, a próbaidő leteltének a

napjával kezdődik.

a büntetés elévülése

68.§

(1) A büntetés elévülésének határideje a büntetést

kiszabó határozat jogerőre emelkedésének

napjával, ha pedig a szabadságvesztés

végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a

napjával kezdődik.

68.§ (8)

b)

intézkedési nemek

70.§

(2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt

intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4.

pontjában megjelölt intézkedés büntetés

mellett, az 5. és 6. pontjában megjelölt

intézkedési nemek

70.§

(2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt

intézkedések önállóan, büntetés helyett, az 5. és 6.

pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és

büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában


intézkedés önállóan, és büntetés vagy

intézkedés mellett is, a 7. pontjában megjelölt

intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett

alkalmazható.

megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés

mellett alkalmazható.

68.§ (5)

bek. b)

pont

halmazati büntetés

85.§

(4) Ha a bűnhalmazatban levő

bűncselekmények közül legalább három a

137. § 17. pontjában meghatározott személy

elleni erőszakos bűncselekmény, a (2)

bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a

kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel

így felemelt felső határa a húsz évet

meghaladja, vagy a törvény szerint bármelyik

bűncselekmény életfogytig tartó

szabadságvesztéssel is büntethető, az

elkövetővel szemben életfogytig tartó

szabadságvesztést kell kiszabni.

halmazati büntetés

85.§

(4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények

közül legalább három a 137. § 17. pontjában

meghatározott személy elleni erőszakos

bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési

tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a

büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet

meghaladná, vagy a törvény szerint bármelyik

bűncselekmény életfogytig tartó

szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel

szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell

kiszabni.

68.§ (5)

c)

törvényi mentesítés

102.§

(1) A törvény erejénél fogva áll be a

mentesítés

a) közérdekű munka, pénzbüntetés,

foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás

és kiutasítás esetén - foglalkozástól eltiltás

vagy járművezetéstől eltiltás esetén a

foglalkozás vagy a járművezetés

gyakorlásának joga kivételével - az ítélet

jogerőre emelkedésének napján;

törvényi mentesítés

102.§

(1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés

a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól

eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás esetén

- foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől

eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés

gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre

emelkedésének napján;

A 68.§ (5) c) pont alapján a 102. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzbüntetés” szövegrész helyébe a

„pénzbüntetés,” szöveg…lép.

(megjegyzés: a két szöveg azonosnak tűnik)

8.§ bírósági mentesítés

104.§

(1) A bíróság előzetes mentesítésben

részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés

végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a

mentesítésre érdemes.

bírósági mentesítés

104.§

(1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az

elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását a 89.

§ alapján felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre

érdemes.

Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a törvényi mentesítés a próbaidő leteltének napján következik be. Ha a

büntetés végrehajtását elrendelik, a mentesítés nem áll be, illetve hatályát veszti, ilyenkor a mentesítésre a fel

nem függesztett szabadságvesztés szabályai az irányadók. A Javaslat – követve azt az elvet, hogy a felfüggesztett

szabadságvesztés alatt a részben felfüggesztett szabadságvesztést is érteni kell – nem módosítja a törvényi

mentesítés szabályait.

Eszerint a részben felfüggesztett szabadságvesztésre is a Btk. 102 . § (1) bekezdés b) pontja az irányadó, vagyis a

mentesítés a próbaidő leteltének napján áll be. Amennyiben azonban a felfüggesztett rész végrehajtását el kell

rendelni, akkor – szintén hasonlóan a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséhez – attól

függ a mentesítés időpontja, hogy az alapcselekmény gondatlan vagy szándékos volt. Gondatlan cselekmény

esetén a Btk. 102. § (1) bekezdés c) pontja, míg szándékos cselekmény esetén – tekintettel arra, hogy részben

felfüggesztett szabadságvesztés kizárólag kettő és öt év közötti lehet – a Btk. 102. (1) bekezdés e) pontja alapján

áll be a mentesítés.

A törvényi mentesítés esetében tehát nem szükséges a Btk. módosítása, az előzetes mentesítés esetében azonban

elengedhetetlen. Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett szabadságvesztés akár öt év is lehet, és ez


olyan tárgyi súlyú bűncselekményt feltételez, amelynél nem indokolt lehetővé tenni az előzetes mentesítés

kedvezményét, a Javaslat kifejezetten rendelkezik róla, hogy előzetes mentesítés kizárólag a felfüggesztett

szabadságvesztés esetén alkalmazható, részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén nem.

9.§ fk büntetések és intézkedések

109.§

(1)

(2) A fiatalkorúval szemben intézkedésként

javítóintézeti nevelés is alkalmazható.

fk büntetések és intézkedések

109.§

(1) A fiatalkorúval szemben intézkedésként

javítóintézeti nevelés is alkalmazható.

(2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki

közérdekű munka.

A Btk. 38. § (6) bekezdése értelmében szabadságvesztés mellett nem szabható ki közérdekűmunka. Közérdekű

munka kiszabásának kizárása javítóintézeti nevelés mellett is indokolt, ezért a Javaslat megállapítja az erre

vonatkozó rendelkezést.

10.§ Az előzetes fogvatartás beszámítása

120/B.§

(1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az

előzetes fogva tartás teljes idejét be kell

számítani.

(2) A beszámításnál egynapi előzetes fogva

tartás egynapi javítóintézeti nevelésnek felel

meg.

Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása

120/B.§

(1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes

fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell

számítani.

(2) A beszámításnál egy napi javítóintézeti

nevelésnek egy napi előzetes fogvatartás, illetve

három nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A

beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát

egy napi javítóintézeti nevelésként kell

beszámítani.

A Btk. 99. § (1) bekezdése szerint az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a

kiszabott szabadságvesztésbe. Figyelemmel arra, hogy a javítóintézeti nevelés is — a szabadságvesztéshez

hasonlóan — szabadságelvonással jár, javítóintézeti nevelés alkalmazása során indokolt beszámítani a házi őrizet

teljes idejét is. A Javaslat ezért rendelkezik a házi őrizet beszámítására vonatkozó szabályokról.

11.§ értelmező rendelkezések

137.§

1.

(hivatalos személy:)

e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész,

2.

(közfeladatot ellátó személy:)

a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy

biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a

közforgalmú tömegközlekedési eszközt

működtető gazdálkodó szervezetnél

végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó

személy, továbbá a közúti személyszállítási

szolgáltatást végző más személy,

17.

erőszakos többszörös visszaeső az a

többszörös visszaeső, aki mindhárom

alkalommal személy elleni erőszakos

bűncselekményt követ el. E pont

értelmező rendelkezések

137.§

1.

(hivatalos személy:)

e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a

választottbíró;

2.


„a) a postai szolgáltatónál végrehajtó vagy

biztonsági szolgálatot ellátó személy, a

közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető

gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy

biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a

közúti személyszállítási szolgáltatást végző más

személy,”

17.

erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös

visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy

elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont

alkalmazásában személy elleni erőszakos


alkalmazásában személy elleni erőszakos

bűncselekmény az alkotmányos rend elleni

erőszakos szervezkedés [139. § (1)-(2)

bekezdés], a lázadás [140. § (1)-(2) bekezdés],

a népirtás (155. §), az apartheid (157. §), a

polgári lakosság elleni erőszak (158. §), a

bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet elleni

erőszak (163. §), az egyéb háborús bűntett

(165. §), az emberölés (166. §), az erős

felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a

testi sértés (170. §), a kényszerítés (174. §), a

lelkiismeret és vallásszabadság megsértése

(174/A. §), a közösség tagja elleni erőszak

(174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési

szabadság, valamint a választási gyűlésen való

részvétel jogának megsértése (174/C. §), a

személyi szabadság megsértése (175. §), az

emberrablás [175/A. § (1)-(5) bekezdés], az

emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos

közösülés (197. §), a szemérem elleni erőszak

(198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban

(226. §), a hivatalos személy elleni erőszak

(229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni

erőszak (230. §), a hivatalos személy

támogatója elleni erőszak (231. §), a

nemzetközileg védett személy elleni erőszak

(232. §), a terrorcselekmény [261. § (1)-(7)

bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti

tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra

alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. § (1)-

(3) bekezdés], az önbíráskodás (273. §), a

rablás (321. §), a zsarolás (323. §), a zendülés

minősített esetei [355. § (2)-(4) bekezdései] és

az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni

erőszak (355. §),

bűncselekmény az alkotmányos rend elleni

erőszakos szervezkedés [139. § (1)–(2) bekezdés],

a lázadás [140. § (1)–(2) bekezdés], a népirtás

(155. §), az apartheid [157. § (1)–(3) bekezdés], a

polgári lakosság elleni erőszak [158. § (1)–(2)

bekezdés], a bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet

elleni erőszak (163. §), az egyéb háborús bűntett

(165. §), az emberölés [166. § (1)–(3) bekezdés],

az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §),

a testi sértés [170. § (1)–(6) bekezdés], a

kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és

vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség

tagja elleni erőszak (174/B. §), az egyesülési, a

gyülekezési szabadság, valamint a választási

gyűlésen való részvétel jogának megsértése

(174/C. §), a személyi szabadság megsértése (175.

§), az emberrablás [175/A. § (1)–(5) bekezdés], az

emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos

közösülés (197. §), a szemérem elleni erőszak

(198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226.

§), kényszervallatás (227. §), jogellenes fogvatartás

(228. §), a hivatalos személy elleni erőszak [229. §

(1)–(6) és (8) bekezdés], a közfeladatot ellátó

személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos

személy támogatója elleni erőszak (231. §), a

nemzetközileg védett személy elleni erőszak [232.

§ (1)–(2) bekezdés], a terrorcselekmény [261. §

(1)–(5) és (7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi,

közúti tömegközlekedési vagy tömeges

áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése

[262. § (1)–(3) bekezdés], az önbíráskodás [273. §

(1)–(2) bekezdés], a rablás (321. §), a zsarolás

(323. §), a zendülés minősített esetei [352. § (2)–

(4) bekezdés], és az elöljáró vagy szolgálati közeg

elleni erőszak (355. §),

1. A Magyar Köztársaság — a 2101/2003. (V. 30.) Korm. határozat alapján — aláírta az Európa Tanács

Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye Kiegészítő Jegyzőkönyvét

(a továbbiakban : Kiegészítő Jegyzőkönyv), de annak kötelező hatályát még nem ismerte el.

A Kiegészítő Jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és külföldi választottbírák aktív és passzív vesztegetésére

vonatkozóan állapít meg szabályokat . A jelenlegi magyar szabályozás nem teszi lehetővé a hazai választottbírák

vesztegetésének büntetését, mivel a Btk. hatályos megfogalmazása szerint a választottbírák nem minősülnek

hivatalos személynek. Ahhoz, hogy Magyarország a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfeleljen, a

Btk. módosítása szükséges. A módosítással a törvény hivatali vesztegetésre vonatkozó rendelkezései a

választottbírákra is alkalmazandóvá válnak, így elhárul az akadály a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező

hatályának elismerése elől.

2. A Btk. 137. 2. pontja határozza meg a közfeladatot ellátó személy fogalmát. Az a) pontban a „postai

szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja” helyett a „személy” megjelölés

szükséges, a büntetőjogi védelem ugyanis elsősorban a feladathoz kötődik és nem a személyhez. Az

„alkalmazottja” megfogalmazás esetében a postával szerződéses jogviszony alapján, egyéni vállalkozás

keretében postai szolgáltató vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy — a büntetőjogi védelem szempontjából

— nem tekinthető közfeladatot ellátó személynek (BH 2003 .446). Ez a helyzet nem tartható, mert a postánál is

gyakori, hogy a feladatokat szerződéses jogviszony alapján, vállalkozás keretében végzik — éppúgy, mint a

személyszállításban --, ezért a Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk. 137 . § 2. pont a) alpontját.

3. A Btk. 137. § 17. pontja szerint erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom

alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. A személy elleni erőszakos bűncselekmény

természetszerűleg csak szándékos lehet, erre figyelemmel a Javaslat javítja a Btk. 137. 17. pontjában az erre

vonatkozó Btk.-beli hivatkozásokat.

68.§ (8)

c)

értelmező rendelkezések


137.§

2.


n) a Kormány által meghirdetett

településbiztonsági programban

végrehajtóként résztvevő személy;

hatályát veszti

KÜLÖNÖS RÉSZ

68.§ (5)

d)

kémkedés

147.§

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott

kémkedést Szigorúan titkos! minősítésű

nemzeti adat vagy nemzetközi szerződésben e

minősítésű adatnak megfeleltetett külföldi

minősített adat kiszolgáltatásával követi el, öt

évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

kémkedés

147.§

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott

kémkedést szigorúan titkos! minősítésű nemzeti

adat vagy nemzetközi szerződésben e minősítésű

adatnak megfeleltetett külföldi minősített adat

kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

12.§ zaklatás

176/A.§

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját

személy elleni erőszakos vagy közveszélyt

okozó büntetendő cselekmény elkövetésével

megfenyeget, vagy

b) annak a látszatnak a keltésére törekszik,

hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi

épségét vagy egészségét sértő vagy

veszélyeztető esemény következik be, vétséget

követ el, és két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást

a) volt házastársa, volt bejegyzett élettársa,

vagy volt élettársa,

b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy

gyógykezelése alatt álló személy

sérelmére követi el, az (1) bekezdésben

meghatározott esetben két évig terjedő

szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben

meghatározott esetben bűntett miatt három

évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

zaklatás

176/A.§

(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy

elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó

büntetendő cselekmény elkövetésével

megfenyeget, vagy

b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a

sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét

vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény

következik be,

vétséget követ el, és két évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Btk. 176/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a

következő rendelkezés lép:

(Aki a zaklatást)

„a) házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa,

volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt

élettársa,”

[sérelmére követi el, az (1) bekezdésben

meghatározott esetben két évig terjedő

szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben

meghatározott esetben bűntett miatt három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]

1. A Btk. 176/A. § (2) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a

rendelkezést.

2. A házastárs, bejegyzett élettárs, illetve élettárs sérelmére elkövetett zaklatás jelenleg egy, illetve a Btk. 176/A.


§ (2) bekezdése szerinti fordulat esetében két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg a volt házastárs,

a volt bejegyzett élettárs és a volt élettárs sérelmére elkövetett ugyanezen bűncselekmények minősített esetet

jelentenek. Ez a különbségtétel nem indokolt, ezért a Javaslat a minősített védelmet kiterjeszti a házastársra, a

bejegyzett élettársra, és az élettársra is.

68.§ (5)

e)

kettős házasság vagy kettős bejegyzett

élettársi kapcsolat létesítése

192.§

(1) Aki házasságának fennállása alatt újabb

házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi

kapcsolatot létesít, továbbá aki házassági

kötelékben levő személlyel köt házasságot,

vagy ilyen személlyel létesít bejegyzett

élettársi kapcsolatot, bűntettet követ el, és

három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

kettős házasság vagy kettős bejegyzett élettársi

kapcsolat létesítése

192.§

(1) Aki házasságának fennállása alatt újabb

házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi

kapcsolatot létesít, továbbá aki házassági

kötelékben levő személlyel köt házasságot, vagy

ilyen személlyel létesít bejegyzett élettársi

kapcsolatot, bűntettet követ el, és három évig


A 68.§ (5) e) pont alapján 192. § (1) bekezdésében a „kapcsolatra lép” szövegrész helyébe a „kapcsolatot létesít”

szöveg, a „lép bejegyzett élettársi kapcsolatra” szövegrész helyébe a „létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot”

szöveg,…lép

(megjegyzés: a két szöveg azonosnak tűnik)

68.§ (8)

d)

visszaélés bizalmas minősítésű adattal

222.§

(4) Az a minősített adat felhasználására

törvény rendelkezése alapján jogosult

személy, aki a bűncselekményt

gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés

esetén vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával

vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén

vétség miatt két évig terjedő


visszaélés bizalmas minősítésű adattal

222.§

(4) Az a minősített adat felhasználására törvény

rendelkezése alapján jogosult személy, aki a

bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1)

bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén vétség

miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

13.§ visszaélés korlátozott terjesztésű minősített

adattal

222/A.§

(1) Aki a minősített adat védelméről szóló

törvényben meghatározott korlátozott

terjesztésű minősítésű adatot

a) jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja,

b) jogosulatlan személy részére

hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére

hozzáférhetetlenné teszi,

vétséget követ el, és közérdekű munkával

vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évig terjedő

szabadságvesztés, közérdekű munka vagy

pénzbüntetés, ha a bűncselekmény folytán a

korlátozott terjesztésű minősítésű adat

jogosulatlan külföldi személy részére válik

hozzáférhetővé.

(3) Aki a bűncselekményt minősített adat

felhasználására törvény rendelkezése alapján

jogosult személyként követi el, az (1)


szabadságvesztéssel, közérdekű munkával

vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén

visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal

222/A.§

(1) Aki a minősített adat védelméről szóló

törvényben meghatározott korlátozott terjesztésű

minősítésű adatot

a) jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja,

b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé,

vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné

teszi,

vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a

korlátozott terjesztésű minősítésű adat jogosulatlan

külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.

(3) Aki a bűncselekményt minősített adat

felhasználására törvény rendelkezése alapján

jogosult személyként követi el,

az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig

terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén

bűntett miatt három évig terjedő


bűntett miatt három évig terjedő


(4) Az a minősített adat felhasználására

törvény rendelkezése alapján jogosult

személy, aki a bűncselekményt

gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés

esetén vétség miatt közérdekű munkával vagy

pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén vétség

miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.


(4) Az a minősített adat felhasználására törvény

rendelkezése alapján jogosult személy, aki a

bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1)

bekezdés esetén vétség miatt pénzbüntetéssel, a (2)



A 2009. évi LXXX. törvény átalakította a Btk . büntetési rendszerét, amit a 2009. évi CLV. törvény figyelmen

kívül hagyott. A Btk. 2009. évi CLV . törvény által beillesztett új 222/A. §-a olyan büntetési tételeket

(kombinációkat) határoz meg a Különös Részben, amelyek a hatályos Btk. Általános Része alapján nem

lehetségesek. A Javaslat javítja ezt a hibát.

14.§ fogolyszökés

245.§


szabadságvesztés, ha az elítélt a

szabadságvesztés végrehajtása során a részére

engedélyezett büntetés félbeszakítás,

eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy

kimaradás tartamának elteltével abból a célból

nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása

alól kivonja magát.

fogolyszökés

245.§


szabadságvesztés, ha

a) az elítélt abból a célból, hogy a büntetés

végrehajtása alól kivonja magát, nem tér vissza a

szabadságvesztés végrehajtása során a részére

engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás,

rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának

elteltével, vagy

b) a terhelt abból a célból, hogy a

kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja

magát, a házi őrizet vagy a lakhelyelhagyási

tilalom szabályait megszegi.

A Javaslat úgy módosítja a fogolyszökés tényállását, hogy büntethetővé váljon a lakhelyelhagyási tilalom és a

házi őrizet szabályainak megszegése.

A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet olyan büntetőeljárási kényszerintézkedések,

amelyek elrendeléséhez a törvényi alapot a Be . teremti meg . Eszerint a lakhelyelhagyási tilalom a terhelt

mozgási szabadságát és a lakóhelye szabad megválasztásának jogát korlátozza, elrendelés e esetén a terhelt a

bíróság által meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetőleg a

lakóhelyét nem változtathatja meg.

A házi őrizet a terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza.

Elrendelése esetén a terhelt a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet csak a bíróság

határozatában meghatározott úti célra és az ott írt időben hagyhatja el.

A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet végrehajtásának részletes szabályait a 6/2003. (IV.4.) 1M-BM

együttes rendelet tartalmazza. A végrehajtás módját tekintve e rendelet egységes szabályokat állapít meg

mindkét kényszerintézkedésre: a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet előírásának megtartását a rendőrség

járőr útján, eseti ellenőrzéssel, vagy a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzi (ez utóbbi

ellenőrzési módot a gyakorlatban egyelőre nem alkalmazzák).

A jelenlegi szabályozás szerint, ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi, házi őrizete, vagy

előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható. A házi őrizet

szabályainak a megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges,

rendbírság szabható ki (Be. 139. §). Látható tehát, hogy már most is biztosított mindkét kényszerintézkedés

megszegése esetére eljárásjogi jogkövetkezmény.

Ugyanakkor a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályait többféleképpen meg lehet szegni, annak

vannak enyhébb (pl. ha a terhelt lakhelyét az arra kijelölt időn és célon kívül elhagyja, de utána oda visszatér) és

súlyosabb formái. A jogalkalmazási tapasztalatok szerint indokolt, hogy ezen szabályszegések között a törvény

is különbséget tegyen, és annak ne csak az adott eljárásban legyen jogkövetkezménye, hanem a súlyosabb

szabályszegés büntetendő cselekmény is legyen. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, miszerint fogolyszőkést követ

el az a terhelt, aki abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a


lakhelyelhagyási tilalom vágy a házi őrizet szabályait.

68.§ (8)

e)

vesztegetés feljelentésének elmulasztása

nemzetközi kapcsolatban

258/F.§

258/F. § Az a hivatalos személy, aki e

minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez

arról, hogy nemzetközi kapcsolatban még le

nem leplezett vesztegetést (Btk. 258/B-258/D.

§) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt

teheti, nem tesz feljelentést, bűntettet követ el,

és három évig terjedő szabadságvesztéssel,

közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendő.

vesztegetés feljelentésének elmulasztása

nemzetközi kapcsolatban

258/F.§

258/F. § Az a hivatalos személy, aki e

minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról,

hogy nemzetközi kapcsolatban még le nem

leplezett vesztegetést (Btk. 258/B-258/D. §)

követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti,

nem tesz feljelentést, bűntettet követ el, és három


68.§ (5)

f)

nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

261/A.§

(1) Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi

jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve

az Európai Közösséget létrehozó szerződés

60. cikke alapján elfogadott rendeletekben,

illetve e rendeletek felhatalmazása alapján

elfogadott rendeletekben vagy határozatokban,

valamint az Európai Uniót létrehozó szerződés

15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös

álláspontokban elrendelt

a) a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek

vagy gazdasági erőforrások zárolására

vonatkozó kötelezettségét,

b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi

tilalmat,

c) behozatali vagy kiviteli tilalmat

megszegi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő


nemzetközi gazdasági tilalom megszegése

261/A.§

261/A. § (1) Aki a Magyar Köztársaság

nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett,

illetve az Európai Unió Működéséről szóló

szerződés 75. cikke alapján elfogadott

rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása

alapján elfogadott rendeletekben vagy

határozatokban, valamint az Európai Uniót

létrehozó szerződés 15. cikke alapján elfogadott

tanácsi közös álláspontokban elrendelt

a) a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy

gazdasági erőforrások zárolására vonatkozó

kötelezettségét,

b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat,

c) behozatali vagy kiviteli tilalmat

megszegi, bűntettet követ el, és öt évig terjedő


15.§ visszaélés haditechnikai termékkel és

szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású

termékkel

263/B.§

(5)

b) kettős felhasználású terméken a kettős

felhasználású termékek és technológia

kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési

rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i

1334/2000/EK tanácsi rendelet 2. cikk a)

pontjában meghatározott terméket

visszaélés haditechnikai termékkel és

szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású

termékkel

263/B.§

(5)

b) kettős felhasználású terméken a kettős

felhasználású termékek kivitelére, transzferjére,

brókertevékenységére és

tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési

rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i

428/2009/EK tanácsi rendelet

2. cikk 1. pontjában meghatározott terméket”

(kell érteni.)

A Btk. 263/B. (5) bekezdés b) pontja szerint a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg

kettős felhasználású termékkel bűncselekmény vonatkozásában kettős felhasználású terméken a kettős

felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellen őrzési rendszer kialakításáról szóló,

2000. június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendeletben meghatározott terméket kell érteni. Figyelemmel arra, hogy

ezt a rendeletet a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára

vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet

hatályon kívül helyezte, ehelyütt az új tanácsi rendeletre szükséges hivatkozni.


16.§ visszaélés radioaktív anyaggal

264.§

(1) Aki az emberi egészségre, illetve a

környezetre veszélyes radioaktív anyagot

jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, kezel,

forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon

felhasznál, tartására nem jogosult személynek

átad, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az

ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt


visszaélés radioaktív anyaggal

264.§

(1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre

veszélyes radioaktív anyagot jogosulatlanul

előállít, megszerez, birtokol, tárol, kezel,

forgalomba hoz, feldolgoz, vagy más módon

felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad,

ártalmatlanít, az országba behoz, onnan kivisz,

vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el,

és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 2008/99/EK irányelv 3. cikk e) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy bűncselekménynek minősüljön a

jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból a nukleáris anyagok vagy más veszélyes

radioaktív anyagok gyártása, feldolgozása, kezelése, használata, tartása, tárolása, szállítása, behozatala, kivitele

vagy ártalmatlanítása, ha bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, vagy a víz

minőségének, vagy az állatoknak vagy növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja.

A 2008/99/EK irányelvben szereplő gyártásnak megfelel a Btk. 264. § (1) bekezdése szerinti előállítás; a

feldolgozás, kezelés, használat, tartás (birtoklás), behozatal, kivitel szerepel a Btk. 264 . (1) bekezdésében, a

tárolást és a szállítást pedig a Btk. 264. § (2) bekezdése tartalmazza. Az ártalmatlanítást azonban nem

tartalmazza a Btk. 264 . §-a, ezt a Javaslat beiktatja a tényállásba.

17.§ közokirat-hamisítás

274.§

(1) Aki

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat

tartalmát meghamisítja,

b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére

szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy

kötelezettség létezésére, megváltozására vagy

megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt

vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntettet követ el, és három évig terjedő


közokirat-hamisítás

274.§

(1) Aki

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat

tartalmát meghamisítja,

b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére

szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy

kötelezettség létezésére, megváltozására vagy

megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt

vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntettet követ el, és három évig terjedő


A Btk. 274. § (1) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a

rendelkezést.

18.§ környezetkárosítás

280.§

(2) Aki személyes használatra szolgáló

mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító

anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó

terméket az ország területére behoz, onnan

kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet

követ el, és három évig terjedő


környezetkárosítás

280.§

(2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen

anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az

ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt

forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három


A 2008/99/EK irányelv 3. cikk i) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy bűncselekménynek minősüljön a

jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból az ózonkárosító anyagok gyártása,

behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása.

A Btk. 280. § (2) bekezdése nem tartalmazza az ózonkárosító anyagok jogellenes gyártását és felhasználását, így

a Javaslat kiegészíti a tényállást. A két új elkövetési magatartás beiktatása a tényállásba nem okoz fogalmi

nehézséget, hiszen a háttérjogszabályként szolgáló, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK

rendelet (a továbbiakban: 1005/2009/EK rendelet) 3. cikk 14. pontja definiálja a gyártás, a 21. pontja pedig a

felhasználás fogalmát.

A Btk. 280. § (2) bekezdése jelenleg csak a személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget


károsító anyagra vagy ilyen anyagot tartalmazó termékre történ ő elkövetést rendeli büntetni. A 2008/99/EK

irányelv azonban ilyen megszorítást nem tartalmaz, így az uniós jogszabály szerinti anyagok gyártása,

forgalomba hozatala és felhasználása mennyiségre tekintet nélkül tilos. Erre tekintettel a Javaslat elhagyja a Btk.

280. § (2) bekezdéséből a mennyiségi korlátra utalást.

A Btk. 280. §-a szerint büntetendő magatartások vonatkozásában megemlítendő még, hogy az 1005/2009/EK

rendelet megállapít olyan mentességeket és kivételeket (ld. III. fejezet, 24. cikk), amelyek alapján a

„szabályozott anyagok” és „új anyagok” gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása bizonyos feltételek

esetén – tekintettel arra, hogy az európai uniós rendeletek közvetlen hatályúak – külön jogszabály szerint

engedélyezett tevékenységnek minősülnek.

19.§ természetkárosítás

281.§

b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve,

hogy azok külön jogszabályban

meghatározott, pénzben kifejezett értékének

együttes összege eléri a fokozottan védett élő

szervezet egyedei esetében megállapított,

pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

természetkárosítás

281.§

(1)

b) védett élő szervezet vagy az Európai

Közösségben természetvédelmi szempontból

jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve,

hogy azok külön jogszabályban meghatározott,

pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri

a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében

megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb

értéket,

(jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza,

az országba behozza, onnan kiviszi, az ország

területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt

károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és

három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.)

A 2008/99/EK irányelv 3. cikk j) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy bűncselekménynek minősüljön a

jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos gondatlanságból a védett, vadon élő állat- vagy növényfajok

megölése, elpusztítása, birtoklása vagy begyűjtése, kivéve azokat az eseteket, amikor a cselekmény az érintett

fajok példányainak elhanyagolható mennyiségét érinti, és elhanyagolható hatással jár a faj védettségi helyzetére

nézve.

A 2008/99/EK irányelv 2. cikk b) pont i) alpontja szerint védett, vadon élő állat- és növényfajok azok, amelyek

szerepelnek a természetes élő helyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK

irányelv IV. mellékletében, vagy a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 4. cikk (2)

bekezdésében említett I. mellékletben.

A 2008/99/EK irányelv szerinti védett, vadon élő állat- és növényfajok egy részét lefedik a Btk. 281. § (1)

bekezdésében szereplő elkövetési tárgyak. Vannak azonban olyan fajok, amelyekre a Btk. hatálya nem terjed ki,

ezek vonatkozásában a Btk. kiegészítése szükséges. A 2008/99/EK irányelv szerinti vadon élő állat- és

növényfajok köre megfelel a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok

köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok

közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 7-8. mellékletében felsorolt, az Európai Közösségben

természetvédelmi szempontból jelentős növény, illetve állatfajoknak. A Javaslat ezért úgy módosítja a Btk. 281.

(1) bekezdés b) pontját, hogy azt kiegészíti a védett élő szervezet egyedei mellett az Európai Közösségben

természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok egyedeivel is. Azért a b) pont kerül kiegészítésre,

mert ott nem egyetlen, hanem több egyedre történő elkövetés minősül bűncselekménynek, és az új elkövetési

tárgyak esetén is ez látszik indokoltnak természetvédelmi szempontból.

20.§ gazdálkodó szervezet vezető állású

személyének visszaélése

298/A.§

A gazdálkodó szervezet vezető állású

személye, aki

a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről

vagy vezető állású személyéről e

gazdálkodó szervezet vezető állású személyének

visszaélése

298/A.§

A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki

a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy

vezető állású személyéről e tevékenységével


tevékenységével összefüggésben, illetve a

gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi

eszközről valótlan adat közlésével vagy

híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,

b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt

ügylet kötésével a gazdálkodó szervezet tagját

vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és

két évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre

vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat

közlésével vagy híresztelésével, illetve adat

elhallgatásával,

b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet

kötésével

a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait

megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedő


A Btk. 298/A. §-ának jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a rendelkezést.

21.§ rongálás

324.§



a) a rongálás kisebb kárt okoz,

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó

kárt okozó rongálást bűnszövetségben

követik el.

(3) Bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő az, aki

a) nagyobb kárt okoz,

b)

1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat,

régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási

szertartás végzésére szolgáló épületet vagy

tárgyat,

3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet,

illetőleg temetőben vagy temetkezési

emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat,

c) nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy

fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot

kisebb kárt okozva

rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztés, ha a rongálás

a) jelentős kárt okoz,

b)

1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat,

régészeti lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási

szertartás végzésére szolgáló épületet vagy

tárgyat,


illetőleg temetőben vagy temetkezési

emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat

semmisít meg,

c) robbanóanyag vagy robbantószer

felhasználásával követik el.

rongálás

324.§



a) a rongálás kisebb kárt okoz,

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt

okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy

bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő


a) a rongálás nagyobb kárt okoz,

b) az elkövető

1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti

lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás

végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,


illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen

a halott emlékére rendelt tárgyat,

4. nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy

fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb

kárt okozva

rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő


a) a rongálás jelentős kárt okoz,

b) az elkövető

1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti

lelőhelyet vagy műemléket,

2. vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás

végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,


illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen

a halott emlékére rendelt tárgyat

semmisít meg,

c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer

felhasználásával követik el.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval,

filctollal, vagy bármilyen más felületképző

anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges

felületbevonat, amely nem a vagyontárgy

rendeltetésszerű használatához szükséges.


A Btk. 324. §-ában több nyelvtani és jogszabály-szerkesztési hiba is található, a Javaslat 21. §-a ezeket javítja ki.

22.§ polgári szolgálat megtagadása

336/B.§

Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt

kapott személy, aki a polgári szolgálat

teljesítését megtagadja, egy évtől öt évig


polgári szolgálat megtagadása

336/B.§

Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott

személy, aki a polgári szolgálat teljesítését

megtagadja,

bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Btk. 336/B. §-a tekintetében (a polgári szolgálat megtagadása) hiányzik a bűncselekmény bűntetti

megnevezése, ezért a Javaslat ezt pótolja.

23.§ elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak

355.§

(1) Aki

a) az elöljáró ellen,

b) a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati

közeg ellen szolgálatának teljesítése közben

vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal

fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít,

bűntettet követ el, és három évig, háború

idején egy évtől öt évig terjedő


elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak

355.§

(1) Aki

a) az elöljáró ellen,

b) a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg

ellen szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt

erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges

ellenállást tanúsít,

bűntettet követ el, és három évig, háború idején

egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.

A Btk. 335. (1) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt a

rendelkezést.

A 2010. évi CLXI. törvénynek a Be.-t érintő változtatásai Általános indokolás

5. A Be. módosítását egyrészt az Alkotmánybíróság egyes határozatai, másrészt az egyes rendészeti tárgyú és az

azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló T/1426 . számú törvényjavaslatban (a továbbiakban: T/1426.

számú törvényjavaslat) foglalt előírások indokolják.

5.1. A 104/2009. (X. 30.) AB határozatban foglaltak szerint alkotmányellenes, hogy a Be . 583 : §-a nem

rendelkezik az ügyészt és a bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettségről a terhelt kártalanítási igényének

jogalapja, az igény érvényesítésének határideje és a határidő kezdő időpontja tekintetében. A Javaslat ezt a

hiányosságot pótolja.

A 72/2009. (VII . 10.) AB határozat szerint a tárgyaláson történ ő bizonyítás garanciája az ügyész tárgyaláson

való jelenléte. A határozat ezért 2010. december 31-ei hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket,

amelyek előírták, hogy mikor kötelező az ügyész részvétele a tárgyaláson, ezzel általános érvényűvé tette a

tárgyaláson történ ő ügyészi részvételt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Be . több szabálya

arra az esetre irányadó, amikor az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson, álláspontja szerint azonban ha a

tárgyaláson az ügyész részvétele minden esetben kötelező, az ettől eltérő helyzetre vonatkozó kisegítő

rendelkezések értelemszerűen nem kerülnek alkalmazásra. A Javaslat nem osztja ezt az álláspontot, ezért az AB

határozathoz igazítja az ügyészi részvétellel kapcsolatos rendelkezéseket.

A 104/2010. (VI. 10.) AB határozat szerint a büntetőeljárásban a tanú — tanúvédelmi rendszeren belül

érvényesülő — információs önrendelkezési joga körébe tartozik, hogy személyi adatainak zárt kezelését kérje.

Nincs olyan alkotmányos indok vagy cél, amely miatt a nyomozó hatóságot, az ügyészt, valamint a bíróságot fel

kell arra jogosítani, hogy — vizsgálva a tanú fenyegetettségének objektív alapjait és mérlegelve a

teljesíthetőséget — a kérelmet megtagadja. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Be . 96. § (1) bekezdését

2010. december 31. napjával megsemmisítette, ami miatt a tanú személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó

szabályt szükséges újraírni.


5.2. A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési

feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági vizsgálat során törvényben

meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért indokolt a Be.-t ezzel összhangban úgy

módosítani, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben — amennyiben azok a

megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál – a

feljelentést el lehet utasítani, illetve a nyomozást meg lehet szüntetni, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó

szabályokhoz.

A T/1426. számú törvényjavaslat kiterjeszti a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűncselekményi

körét, ezzel összhangban szükséges módosítani a Be.-ben a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályozást,

tekintettel arra, hogy a titkos információgyűjtés eredményének felhasználhatóságát a Be. részben a titkos

adatszerzés törvényben meghatározott feltételeinek fennállásához köti.

A T/1426. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan szükséges a Be. módosítása arra tekintettel is, hogy a titkos

adatszerzést a nemzetbiztonsági szakszolgálat mellett más szerv is jogosult legyen végrehajtani.

2010. évi

CLXI. tv

Be régi szabálya

Be új szabálya

68.§ (6)

a)

ügyész feladata

29.§

f) az igazságszolgáltatás elleni

bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet V. Cím)

közül a hamis vád (Btk. 233-236. §), a hatóság

félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás

(Btk. 238-241. §), a hamis tanúzásra felhívás

(Btk. 242. §), a hatósági eljárás akadályozása

(Btk. 242/A. §), a hatóság eljárásának

megzavarása (Btk. 242/B. §), a mentő

körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a

hivatalos személy eljárása során elkövetett

bűnpártolás [Btk. 244. § (3) bek. b) pont], az

ügyvédi visszaélés (Btk. 247. §), a zugírászat

(Btk. 248. §), a nemzetközi bíróság előtt

elkövetett igazságszolgáltatás elleni

bűncselekmény (Btk. 249/B. §),

ügyész feladata

29.§

f) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

(Btk. XV. Fejezet VI. Cím) közül a hamis vád

(Btk. 233-236. §), a hatóság félrevezetése (Btk.

237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238-241. §), a hamis

tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a hatósági eljárás

akadályozása (Btk. 242/A. §), a hatóság eljárásának

megzavarása (Btk. 242/B. §), a mentő körülmény

elhallgatása (Btk. 243. §), a hivatalos személy

eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 244. §

(3) bek. b) pont], az ügyvédi visszaélés (Btk. 247.

§), a zugírászat (Btk. 248. §), a nemzetközi bíróság

előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni

bűncselekmény (Btk. 249/B. §),

68.§ (6)

b)

c)

minősített adat megismerése

70/D.§

(1) Az eljárás jogerős befejezését követően, a

nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a

vádemelés részbeni mellőzését követően az

államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó irat

megismerésére a 70/C. § (1) bekezdése az

irányadó.

(3) Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás

megszüntetését, az eljárás megszüntetését

vagy a vádemelés részbeni mellőzését

követően az államtitkot, a szolgálati titkot

tartalmazó irat másolására és a másolat

kezelésére a 70/C. § (5) bekezdés a) pontja az

irányadó. A másolatot az eljárás jogerős

befejezését követően az elsőfokú bíróság, a


vádemelés részbeni mellőzését követően az

minősített adat megismerése

70/D.§

(1) Az eljárás jogerős befejezését követően, a


vádemelés részbeni mellőzését követően a

minősített adatot tartalmazó irat megismerésére a

70/C. § (1) bekezdése az irányadó.

(3) Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás

megszüntetését, az eljárás megszüntetését vagy a

vádemelés részbeni mellőzését követően a

minősített adatot tartalmazó irat másolására és a

másolat kezelésére a 70/C. § (5) bekezdés a) pontja

az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős

befejezését követően az elsőfokú bíróság, a


vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész,

illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell,


ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de

biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a

hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül

tanulmányozhassa.

hogy a másolatot a jogosult a hivatali

munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa.

68.§ (6)

d)

felvilágosítás-adás és a nyilvánosság

tájékoztatása a büntetőeljárás során

74/A.§

(3) Meg kell tagadni a sajtó számára a

felvilágosítást, ha a minősített adat védelmét

sértené, vagy egyébként az eljárás eredményes

lefolytatását veszélyeztetné.

felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása

a büntetőeljárás során

74/A.§

(3) Meg kell tagadni a sajtó számára a

felvilágosítást, ha az a minősített adat védelmét

sértené, vagy egyébként az eljárás eredményes

lefolytatását veszélyeztetné.

24.§ tanú személyi adatainak zárt kezelése

96.§

(1) A tanú, illetőleg az érdekében eljáró

ügyvéd kérelmére vagy hivatalból

elrendelhető, hogy a tanú személyi adatait [85.

§ (2) bek.] - a nevén kívül - az iratok között

elkülönítve, zártan kezeljék. Kivételesen

indokolt esetben a tanú nevének zárt kezelése

is elrendelhető. Ezekben az esetekben a tanú

zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró

bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság

tekintheti meg.

tanú személyi adatainak zárt kezelése

96.§

(1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó

hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy

az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli,

hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bekezdés]

az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék.

Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait

csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a

nyomozó hatóság tekintheti meg.

A Javaslat a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően úgy rendelkezik, hogy erre

vonatkozó kérelem esetén az eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság a tanú személyi adatainak (ide

értve nevét is) zárt kezelését köteles elrendelni, azt nem mérlegelheti.

25.§ szakértő kizárása

103.§

(1)

(Szakértőként nem járhat el,)

b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy

nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, ezek

hozzátartozója, valamint az ügyben eljárt vagy

eljáró bírósággal, ügyészséggel, nyomozó

hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati

viszonyban lévő személy,

szakértő kizárása

103.§

(1)

(Szakértőként nem járhat el,)

b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó

hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek

hozzátartozója,

A Be. jelenleg hatályos 103. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az ügyben eljárt vagy eljáró nyomozó

hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő személy szakértőként nem járhat el. Több éve húzódik a

szakmai vita abban a kérdésben, hogy a nyomozást végző nyomozó hatósággal szolgálati vagy alkalmazotti

viszonyban nem álló, azonban a Rendőrség állományához tartozó személyek kirendelését, vagyis az úgynevezett

„átszakértést” a Be. hivatkozott kizárási szabálya lehetővé teszi-e vagy sem.

A 72/2009. BK vélemény az alábbi megállapításokat tette: „Az 1998. évi XIX. törvény 103. § (2) bekezdése

értelmében a valamely rendőr-tókapitányságnál alkalmazásban vagy szolgálati viszonyban álló személy —

egyéb kizáró ok hiányában — a más rend őr-főkapitányság, vagy a helyi nyomozó hatóságként eljáró (városi,

kerületi, vízirendészeti) rendőrkapitányságok által nyomozott ügyekbe szakértőként bevonható. Nem kizárt a

helyi nyomozó hatóság által nyomozott ügyben annak a személynek a szakértőkénti alkalmazása sem, aki azzal a

rendőr-főkapitánysággal áll alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban, amelynek az illetékességi területéhez a

nyomozást végző rendőrkapitányság tartozik. Ez az értelmezés irányadó a vám- és pénzügyőrség nyomozó

hatóságaira is.”

A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tehát az átszakértés mellett döntött, ugyanakkor a jogbiztonság

követelményére tekintettel a Be. kizárási szabályának a pontosítása szükséges, az Előterjesztés 25. §-a ezt hajtja

végre.


26.§ feljelentés elutasítása

175/A.§

175/A. § (1) A bűncselekmény elkövetésének

megalapozott gyanúja esetén az ügyész a

feljelentést határozattal elutasítja, ha a

bűncselekmény elkövetésével a rendőrségről szóló

törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és

bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja

gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt

megbízhatósági vizsgálat végzése során,

bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el.

(2) A feljelentés nem utasítható el, ha az (1)

bekezdésben meghatározott személy a rendőrségről

szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában

meghatározott bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható.

(3) A feljelentés elutasítása esetén a 175. § (3)–(5)

bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési


meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért indokolt a Be.-t ezzel összhangban

módosítani úgy, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben – amennyiben azok a

megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál — a

feljelentést el lehet utasítani, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz.

27.§ nyomozó hatóság egyéb adatszerző

tevékenysége

178/A.§

(2) Ha meghatározott személy megalapozottan

gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e

személyről be kell szerezni a bűnügyi

nyilvántartás és a központi szabálysértési

nyilvántartás adatait, és - ha annak külön

törvényben meghatározott feltételei fennállnak

- a szervezett bűnözés elleni fellépés

koordinációjáért felelős közigazgatási szerv

adatnyilvántartásában kezelt adatokat.

nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége

178/A.§

(2) Ha meghatározott személy megalapozottan

gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e

személyről haladéktalanul be kell szerezni a

bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési

nyilvántartás adatait, és – ha annak külön

törvényben meghatározott feltételei fennállnak – a

szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért

felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában

kezelt adatokat. Ha a bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható személy magyar

állampolgár, az Európai Unió tagállamainak

bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben

hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat is

be kell szerezni.

(hatálybalépés: 2011. július 1.)

A Be. 178/A. § (2) bekezdését arra tekintettel indokolt módosítani, hogy a hatályos rendelkezés értelmében a

nyomozó hatóság, illetve az ügyész kizárólag a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokat köteles beszerezni

bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben, ugyanakkor külföldi ítéletek

figyelembe vételéhez elengedhetetlen az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal

szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok ellenőrzése is. A Bnytv. 7. §-ából azonban egyértelműen

kitűnik, hogy ez a nyilvántartás nem része a bűnügyi nyilvántartásoknak, így az ehhez való hozzáférés

jogszabályi alapját indokolt megteremteni.

28.§ nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége

178/B.§

(1) Ha a nyomozó hatóság a 178/A. § (2)


bekezdésében meghatározott módon beszerzett

adatok alapján megállapítja, hogy a magyar

állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan

külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai

Unió tagállamainak bíróságai által magyar

állampolgárokkal szemben hozott ítéletek

nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi

bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben

meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem

ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az

ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való

figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló

bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés

kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását

befolyásolja, haladéktalanul tájékoztatja az

ügyészt.

(2) Az ügyész a nyomozó hatóság (1) bekezdésben

meghatározott tájékoztatása nyomán, vagy ha a

178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon

beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a

magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan

olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az

Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar

állampolgárokkal szemben hozott ítéletek

nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi

bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben

meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem

ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az

ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való

figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló

bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés

kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását

befolyásolja, haladéktalanul kezdeményezi az

igazságügyért felelős miniszternél a külföldi ítélet

nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény

szerinti elismerését.

(3) Ha a gyanúsított nem magyar állampolgár, és az

Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi

szerződés lehetővé teszi az ügyész, vagy a

nyomozó hatóság – az ügyész jóváhagyásával –

haladéktalanul megkeresi a bűnügyi nyilvántartó

szervet a gyanúsított korábbi – az állampolgársága

szerinti állam bűnügyi nyilvántartást kezelő szerve

által kezelt – elítélésére vonatkozó adatok

beszerzése érdekében.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott

rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, ha a

nyomozó hatóság vagy az ügyész a (3)

bekezdésben meghatározott módon beszerzett

adatok alapján megállapítja, hogy a nem magyar

állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az

állampolgársága szerinti állam bűnügyi

nyilvántartásában, amelynek érvényét magyar

bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló

törvényben meghatározott eljárásban még nem

ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy a

külföldi ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban

való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául

szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a


büntetés kiszabását vagy az intézkedés

alkalmazását befolyásolja.


A Javaslat által bevezetett új rendelkezés értelmében, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész a terhelt büntetett

életére vonatkozó adatok ellen őrzése során megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan

gyanúsítható személlyel szemben született olyan külföldi ítélet, amelynek elismerése még nem történt meg, és

amelyet elismerése esetén a büntetőeljárás keretében hozott ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott

intézkedés szempontjából figyelembe kell venni, a nyomozó hatóság – összhangban a Be. 165. § (2)

bekezdésének rendelkezésével – erről haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt, az ügyész pedig – akár saját

észlelés, akár a nyomozó hatóság tájékoztatása nyomán – kezdeményezi az elismerési eljárás lefolytatását.

Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy nem magyar állampolgár, akkor rá

vonatkozóan kizárólag a bűnügyi nyilvántartásban szerepelhet adat, az Európai Unió tagállamainak bíróságai

által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában nem. Emellett a nyomozó hatóság,

illetve az ügyész a terhelt állampolgársága szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásából is igényelhet adatokat a

magyar bűnügyi nyilvántartón keresztül. Ha van ilyen adat, és annak figyelembe vétele a Magyarországon

megindított eljárásban a vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az

intézkedés alkalmazását befolyásol(hat)ja, a külföldi személyre vonatkozó ítéletek elismerési eljárását is meg

kell indítani.

Az (5) bekezdés arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyész az elismerési

eljárás lefolytatását melyik bíróságnál kezdeményezze. A külföldi ítélet elismerésének meggyorsítása érdekében

az ügyész a folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására illetékes bíróság székhelye szerinti megyei bíróságnál

kezdeményezi az elismerési eljárás lefolytatását.

(megjegyzés: az elfogadott törvény ezen §-ában nincs (5) bekezdés)

29.§

A nyomozás megszüntetése az együttműködő

gyanúsítottal és a fedett nyomozóval szemben

A Be. 192. §-át megelőző alcím helyébe a

következő alcím lép:

A nyomozás megszüntetése az együttműködő

gyanúsítottal, a fedett nyomozóval és a

megbízhatósági vizsgálatot végző személlyel

szemben

30.§ 192/A. §

(1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott

gyanúja esetén az ügyész a nyomozást határozattal

megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével a

rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső

bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó

szerv tagja gyanúsítható megalapozottan, aki a

cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése

során, bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből

követte el.

(2) A nyomozás nem szüntethető meg, ha az (1)

bekezdésben meghatározott személy a rendőrségről

szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában

meghatározott bűncselekmény elkövetésével

megalapozottan gyanúsítható.

(3) A nyomozás megszüntetése esetén a 175. § (3)–

(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési


meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért indokolt a Be-t ezzel összhangban

módosítani úgy, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben – amennyiben azok a

megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál – a

nyomozást meg lehet szüntetni, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz.

31.§ bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés

általános szabályok

bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés



200.§

(1)

(Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói

engedély alapján az elkövető kilétének,

tartózkodási helyének megállapítása, elfogása,

valamint bizonyítási eszköz felderítése

érdekében a nyomozás elrendelésétől a

nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett

tudta nélkül)

b) levelet, egyéb postai küldeményt, valamint

telefonvezetéken vagy más hírközlési rendszer

útján továbbított közlés tartalmát

megismerheti, és azt technikai eszközzel

rögzítheti,

c) a számítástechnikai rendszer útján

továbbított és tárolt adatokat megismerheti és

felhasználhatja (a továbbiakban: titkos

adatszerzés).

200.§

(1)

(Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély

alapján az elkövető kilétének, tartózkodási

helyének megállapítása, elfogása, valamint

bizonyítási eszköz felderítése érdekében a

nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak

ismertetéséig az érintett tudta nélkül)

b) postai küldeményt, beazonosítható személyhez

kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizhet, és

azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti,

valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján

továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti,

az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti,

c) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján

továbbított, vagy azon tárolt adatokat

megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja (a

továbbiakban titkos adatszerzés).

A T/1426. számú törvényjavaslat módosítja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:

Rtv.) titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályait, a Javaslat ezzel összhangban módosítja a Be. 200. §-át.

A módosítás indoka egyrészt technikai jellegű. Az elmúlt években a hírközlés területén végbement technológiai

változások, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény terminológiája miatt elengedhetetlen a

pontosítás. A módosítás indoka másrészt az, hogy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó

szerv és a terrorizmust elhárító szerv a feladatai ellátásához szükséges különleges, titkos felderítési eszközöket

jogállami keretek között, alkotmányos garanciák által körülhatárolt módon vehessen igénybe. Ennek

megfelelően, illetve a rendelkezések összhangjának megteremtése végett szükséges a Be. módosítása.

32.§ bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés


201.§

(1) Titkos adatszerzésnek

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendő szándékos

bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben

elkövetett, három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő

bűncselekmény,

c) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf

felvétellel visszaélés, a kitartottság, a kerítés,

az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a

bűnpártolás három évig terjedő

szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

d) visszaélés minősített adattal

bűncselekménye,

e) az a)-d) pontban meghatározott

bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az

előkészületet a törvény büntetni rendeli –

előkészülete esetében van helye.

bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés


201.§

(1) Titkos adatszerzésnek

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztéssel büntetendő szándékos

bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett,

három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

bűncselekmény,

c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a

kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye,

d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf

felvétellel visszaélés, a kerítés, az

embercsempészés, a hivatali visszaélés, a

bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés

nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a

természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás

rendjének megsértése három évig terjedő

szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó

bűncselekmények,

f) az a)–e) pontban meghatározott bűncselekmény

kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény

büntetni rendeli – előkészülete esetében van helye.

A T/1426. számú törvényjavaslat kiterjeszti a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés bűncselekményi

körét, mivel a vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, környezetkárosítás, természetkárosítás,

hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmények háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata


is olyan súlyos fokban veszélyes a társadalomra, hogy minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel fel kell

lépni ellenük. E cselekményeket jellemzi a konspiráció, az elkövetők közötti érdekazonosság és az, hogy

gyakran állami alkalmazottak és hivatalos személyek közreműködésével valósítják meg. Az ilyen jellegű

bűncselekmények felderítése nehéz. A rendőrség így a törvényben meghatározott bűnüldözési és bűnmegelőzési

feladatainak csak akkor tud eredményesen megfelelni, ha alkalmazhatja a titkos információgyűjtés eszközeit és

módszereit.

Ezzel összhangban szükséges módosítani a Be.-ben a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályozást, tekintettel

arra, hogy a titkos információgyűjtés eredményének felhasználhatóságát a Be. részben a titkos adatszerzés

törvényben meghatározott feltételeinek fennállásához köti.

33.§ vádirat

217.§

(3)

(A vádirat tartalmazza)

f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés

alkalmazására vonatkozó indítványt, ha az

ügyész nem vesz részt a tárgyaláson,

vádirat

217.§

(3)

(A vádirat tartalmazza)

f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés

alkalmazására vonatkozó indítványt,

A hatályos szabályozás szerint a vádirat kötelező tartalma a büntetés vagy intézkedés kiszabására vonatkozó

indítvány, ha az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson. A 72/2009. (VII. 10.) AB határozatban foglaltak

értelmében az ügyész részvétele minden tárgyaláson kötelező, így ez a rendelkezés „kiüresedik”. Tekintettel

azonban arra, hogy jelenleg már nem csak az ügyész indítványára, hanem hivatalból is dönthet a bíróság úgy,

hogy az adott ügyben tárgyalás mellőzésével hoz határozatot, szükségessé válik, hogy minden vád tartalmazza az

egyéb indítványokon túl a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó ügyészi indítványt is.

34.§ vádemelés elhalasztása

223.§

(1)

[A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján

nem halasztható el, ha a gyanúsított]

b) a szándékos bűncselekményt a

szabadságvesztés felfüggesztésének

próbaideje alatt vagy a szándékos

bűncselekmény elkövetése miatt

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után,

a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése

előtt követte el.

vádemelés elhalasztása

223.§

(1)

[A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem

halasztható el, ha a gyanúsított]

b) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés

felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a

szándékos bűncselekmény elkövetése miatt


szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés

végrehajtásának befejezése előtt követte el.

A részben felfüggesztett szabadságvesztés olyan szabadságvesztés, amelynek fele része végrehajtandó, fele része

pedig próbaid őre felfüggesztett. A részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részéhez bizonyos

esetekben olyan jogkövetkezmények kapcsolódhatnak, mint a végrehajtandó szabadságvesztéshez.

A vádemelés elhalasztásának kizárása indokolt akkor is, ha a kiszabott szabadságvesztést nem teljes egészében,

hanem csak részben függesztik fel, és a terhelt a szándékos bűncselekményt a részben felfüggesztett

szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el. A Javaslat ennek

megfelelően módosítja a vádemelés elhalasztásának szabályait.

35.§ tárgyaláson részt vevő személyek

241.§

(2) Az (1) bekezdés e) pontja kivételével a

helyi bíróságon ügyészségi titkár is

képviselheti a vádat.

tárgyaláson részt vevő személyek

241.§

(2) A helyi bíróságon ügyészségi titkár is

képviselheti a vádat.

(3) A helyi bíróságon ügyészségi fogalmazó is

képviselheti a vádat, kivéve, ha

a) a bűncselekményre a törvény öt évi vagy ennél

súlyosabb szabadságvesztést rendel,

b) a vádlottat fogva tartják,

c) a vádlott – a beszámítási képességre tekintet


nélkül – kóros elmeállapotú.

A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette a tárgyaláson történő ügyészi részvételt, ezért a Be.

241. § (2) bekezdését pontosítani szükséges.

36.§ eljárás felfüggesztése

266.§

eljárás felfüggesztése

266.§

(A bíróság az eljárást)

d) hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. §

(2) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményezte a

vádlottal szemben a külföldi ítélet nemzetközi

bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti

elismerési eljárásának lefolytatását, de az a

bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejeződött be.


A 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelés érdekében a Javaslat kiegészíti a Be. 266. §- át egy új ponttal.

Ennek értelmében a bíróság felfüggeszti az eljárást, ha az ügyészség a külföldi ítélet érvényének elismerési

eljárás lefolytatását már kezdeményezte, azonban az az ítélethozatalig nem fejeződött be.

37.§ perbeszédek és felszólalások

314.§

perbeszédek és felszólalások

314.§

(5) Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a

védőbeszédet a vádlott adhatja elő.

A 7212009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette a tárgyaláson történő ügyészi részvételt, ezért a Be.

342. §-ában érdemi rendelkezésként egyedül a (4) bekezdés maradna. Mivel azonban ez szorosan összefügg a

314. §-ban foglaltakkal, ezért az a szabály, miszerint ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a védőbeszédet a

vádlott adhatja elő, a 314. §-ba kerül.

38.§ határozat a kényszerintézkedésről és az

összbüntetésbe foglalásról

327.§

(3) A vádlott felmentése, próbára bocsátása,

az eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a

bíróság nem szabott ki végrehajtandó

szabadságvesztést, nem rendelt el

javítóintézeti nevelést, illetőleg ha a felmentés

esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést,

az előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási

tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetőleg

az ideiglenes kényszergyógykezelést

megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott

szabadlábra helyezéséről.

határozat a kényszerintézkedésről és az

összbüntetésbe foglalásról

327.§

(3) A vádlott felmentése, próbára bocsátása, az

eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a bíróság

nem szabott ki végrehajtandó vagy részben

felfüggesztett szabadságvesztést, nem rendelt el

javítóintézeti nevelést, illetőleg ha a felmentés

esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az

előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat,

a házi őrizetet, a távoltartást, illetőleg az ideiglenes

kényszergyógykezelést megszünteti, és nyomban

intézkedik a vádlott szabadlábra helyezéséről.

Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, a bíróságnak a tárgyaláson határoznia kell az

általa elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatásról, lakhelyelhagyási tilalomról, házi őrizetről,

távoltartásról, illetve ideiglenes kényszergyógykezelésről.

Ezeknek a kényszerintézkedéseknek a fenntartása vagy elrendelése csak akkor lehetséges, ha a bíróság olyan

szabadságvesztést szabott ki, amely végrehajtandó, vagy a felmentő ítéletben elrendelte a vádlott

kényszergyógykezelését. Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett szabadságvesztésnek a fele része

végrehajtandó, a felsorolt kényszerintézkedések elrendelhetők akkor is, ha a bíróság a kiszabott

szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggeszti. Ellenkező esetben nem lehetséges személyi szabadságot

korlátozó kényszerintézkedés elrendelése, ezt a Javaslat kizárja.

68.§ (9)

b)

IV. Cím

TÁRGYALÁS AZ ÜGYÉSZ, A VÉDŐ

TÁVOLLÉTÉBEN

342. § (1) Ha e törvény szerint a tárgyalás

az ügyész, illetve a védő távollétében

megtartható, az I. és II. Cím rendelkezéseit az

hatályát veszti


e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha az ügyész nincs jelen a tárgyaláson,

a vádiratból a vádat a bíróság ismerteti.

(3)

(4) Ha védő nincs jelen a tárgyaláson, a

védőbeszédet a vádlott adhatja elő.

(5) Ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő

határozat ellen a vádlott és a védő nem

jelentett be fellebbezést, a bíróság azt a

tárgyaláson jelen nem levő ügyésszel a

rendelkező rész kézbesítése útján közli. Ha az

ügydöntő határozatot a bíróság az ügyésszel a

rendelkező rész kézbesítése útján közli, az

ügyész a fellebbezését öt napon belül

jelentheti be. E határidő elmulasztása ellen

nincs helye igazolásnak.

39.§ súlyosítási tilalom

354.§

(A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú

bíróság a vádlott terhére bejelentett

fellebbezés hiányában nem szabhat ki)

e) részben felfüggesztett szabadságvesztés

helyett rövidebb tartamú végrehajtandó

szabadságvesztést,

súlyosítási tilalom

354.§

(A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság

a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában

nem szabhat ki)

e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett

hosszabb tartamú részben felfüggesztett

szabadságvesztést,

a részben felfüggesztett szabadságvesztés

végrehajtandó részénél hosszabb tartamú

végrehajtandó szabadságvesztést,

A Be. hatályos 354. § (4) bekezdés e) pontja szerint a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott

terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett

rövidebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést. Ez a tilalom azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság nem

szabhat ki részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett olyan végrehajtandó szabadságvesztést, amely bár a

kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztésnél rövidebb, de annak végrehajtandó részénél hosszabb.

Gyakorlati példával élve a másodfokú bíróság négy év részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett, amelyből

két év végrehajtandó, nem szabhat ki három év végrehajtandó szabadságvesztést.

A szabályozás hibája, hogy a fentiekben írtak mellett lehetőséget ad egy másik értelmezésre is, amely ellentétes

a súlyosítási tilalom céljával. Ezen értelmezés szerint a másodfokú bíróság nem szabhat ki részben felfüggesztett

szabadságvesztés helyett olyan végrehajtandó szabadságvesztést sem, amelynek tartama rövidebb a részben

felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél.

Ha tehát az elsőfokú bíróság négy év részben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, a másodfokú bíróság a

súlyosítási tilalom folytán nem szabhat ki helyette egy év végrehajtandó szabadságvesztést.

A hatályos szabályozás hiányossága továbbá, hogy nem zárja annak a lehetőségét, hogy a másodfokú bíróság a

részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést szabjon ki. Bár ez logikus

tilalomnak tekinthető, normaszöveg szintjén nincs rögzítve.

A leírtakra figyelemmel a Javaslat módosítja a Be. 354. § (4) bekezdés e) pontját és egyértelművé teszi,

miszerint a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó

szabadságvesztés nem szabható ki. Rögzíti továbbá azt is, miszerint részben felfüggesztett szabadságvesztés

helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztés sem szabható ki.

68.§ (9)

c)

(fellebbezési) tárgyalás

364.§

(3) A tárgyaláson az ügyész részvétele

kötelező, ha a részvétele az első fokú

tárgyaláson is kötelező volt, kivéve, ha a

részvétel oka a másodfokú eljárásban már nem

áll fenn. A másodfokú bíróság az ügyészt

ebben az esetben is kötelezheti a tárgyaláson

való részvételre.

hatályát veszti


68.§ (6)

e)

felülvizsgálat okai

416.§

(1)

b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a

büntetőjog más szabályának megsértése miatt

törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy

törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg

a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában

foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

felülvizsgálat okai

416.§

(1)

b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a

büntetőjog más szabályának megsértése miatt

törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy

törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a

büntetés végrehajtását a Btk. 91.§ (1)

bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére

függesztették fel

40.§ fk. tárgyalás

460.§

(3) A tárgyaláson az ügyész részvétele

kötelező.

fk. tárgyalás

460.§

(3) A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. A

fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban ügyészségi

fogalmazó és ügyészségi titkár a vádat nem

képviselheti.

41.§ katonai büntetőeljárás


488.§

A tárgyaláson a katonai ügyész részvétele a

241. § (1) bekezdésében meghatározott

esetekben kötelező. A katonai

büntetőeljárásban az ügyészségi titkár a vádat

nem képviselheti.

katonai büntetőeljárás


488.§

A tárgyaláson a katonai ügyész részvétele kötelező.

A katonai büntetőeljárásban ügyészségi fogalmazó

és ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti.

A Javaslat a 72/2009. (VII. 10.) AB határozatnak megfelelően – amely általános érvényűvé tette a tárgyaláson

történő ügyészi részvételt – módosítja a Be.-t, és rögzíti azt is, hogy a fiatalkorúak, illetve katonák elleni

büntetőeljárás során ügyészségi titkár nem képviselheti a vádat.

42.§ bíróság elé állítás

első fokú bírósági tárgyalás

522.§

(1) A tárgyaláson az ügyész és a védő

részvétele kötelező.

bíróság elé állítás

első fokú bírósági tárgyalás

522.§

(1) A tárgyaláson a védő részvétele kötelező.

43.§ eljárás távollévő terhelttel szemben

bíróság eljárása az ismeretlen helyen

tartózkodó vádlottal szemben

530.§

(1) A vádlott távollétében tartott tárgyaláson

az ügyész és a védő részvétele kötelező.

eljárás távollévő terhelttel szemben

bíróság eljárása az ismeretlen helyen tartózkodó

vádlottal szemben

530.§

(1) A vádlott távollétében tartott tárgyaláson a védő

részvétele kötelező.

A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette az ügyész részvételét a tárgyaláson, a Javaslat

ennek megfelelően módosítja a Be. több rendelkezését.

44.§ tárgyalás mellőzése

544.§

tárgyalás mellőzése

544.§


(1) A bíróság a szabadlábon lévő vádlottal

szemben tárgyalás mellőzésével végzésben

végrehajtásában felfüggesztett

szabadságvesztést, közérdekű munkát,

pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást,

járművezetéstől eltiltást, kiutasítást -

katonával szemben lefokozást, szolgálati

viszony megszüntetését is -, továbbá

intézkedésként próbára bocsátást, megrovást

alkalmaz a három évi szabadságvesztésnél

nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény

esetén, ha

a) a törvény a szabadságvesztés

végrehajtásának felfüggesztését, közérdekű

munka, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást,

járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, kitiltást -

katonával szemben lefokozást, szolgálati

viszony megszüntetését, rendfokozatban

visszavetést és a várakozási idő

meghosszabbítását is - vagy a próbára

bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,

b) a tényállás egyszerű,

c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését

beismerte,

d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.

(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy

hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben

tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában

felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű

munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást,

járművezetéstől eltiltást, kiutasítást – katonával

szemben lefokozást, szolgálati viszony

megszüntetését is –, továbbá intézkedésként

próbára bocsátást, megrovást alkalmaz a három évi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő

bűncselekmény esetén, ha

a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának

felfüggesztését, a közérdekű munkát, a

pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a

járművezetéstől eltiltást, a kiutasítást, a kitiltást –

katonával szemben a lefokozást, a szolgálati

viszony megszüntetését, a rendfokozatban

visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását

is – vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé

teszi,

b) a tényállás egyszerű,

c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését

beismerte, és

d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.

A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. törvény megváltoztatta a tárgyalás mellőzéses eljárás szabályozását oly

módon, hogy a bíróság számára lehetővé tette, hogy a bíróság ügyészi indítvány nélkül is tárgyalás mellőzéses

eljárás keretében döntsön a terhelt büntetőjogi felelősségéről. A jogalkotó célja ezzel a büntetőeljárás menetének

gyorsítása volt. Ez a módosítás a gyakorlatban problémát okozott, mert nem volt egyértelmű, hogy az ügyész

tehet-e indítványt tárgyalás mellőzéses eljárásra. A Javaslat ezt a hézagot pótolja, egyértelművé téve, hogy az

ügyész a jövőben is tehet arra indítványt, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével hozzon végzést az adott ügyben,

mivel az eredeti célt, nevezetesen az eljárás gyorsítását, a módosítás így érheti el. A Javaslat továbbá technikai

módosítást végez el a Be. 544. § (1} bekezdés a) pontjában.


547.§

(5) A végzést bírósági titkár is meghozhatja.


547.§

(5) Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész

indítványozta, a végzést bírósági titkár is

meghozhatja.

Amikor a bíró hivatalból bírálja el tárgyalás mellőzéses eljárás keretében a terhelt büntetőjogi felelősségét, akkor

először arról dönt, hogy az ügyész tárgyalás tartására irányuló indítvány a ellenére, tárgyalás mellőzésével hozza

meg végzését. A bírósági titkár a jelenlegi szabályozás alapján a törvényben meghatározott esetekben az

elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önállóan eljárhat. E

szabályozásból következik, hogy bírót megillető eljárási jogokat bírósági titkár kizárólag az eljárási törvényben

meghatározott feladatkörben gyakorolhat. A törvény alapján a bírósági titkár tárgyalás tartására nem jogosult,

így nem jogosult annak eldöntésére sem, hogy az adott ügyben tárgyaláson vagy tárgyalás mellőzésével lehet

dönteni a terhelt büntetőjogi felelősségéről. Ezért a Javaslat rögzíti, hogy a bírósági titkár csak azokban az

ügyekben hozhat végzést tárgyalás mellőzésével, ahol az ügyész tárgyalás mellőzésére tett indítványt.


548.§

(2) Az ügyész nem kérheti tárgyalás tartását

azon a címen, hogy a bíróság az 544. § (1)

bekezdése alapján járt el.


548.§

(2) Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész

indítványozta, az ügyész nem kérheti a tárgyalás

tartását azon az alapon, hogy a bíróság az 544. §

(1) bekezdése alapján jár el.

A Be. 548 . § (2) bekezdése szerint az ügyész nem kérheti tárgyalás tartását azon a címen, hogy a bíróság

tárgyalás mellőzésével járt el. Az ügyészi jogorvoslati jognak ezen korlátozása korábban azzal függött össze,


hogy kizárólag az ügyész indítványára kerülhetett sor tárgyalás mellőzés alkalmazására, és indokolatlan lett

volna olyan kérdésben a tárgyalás kérésére vonatkozó jogosultság biztosítása, amelyre nézve az ügyész korábban

maga terjesztett elő indítványt. A hatályos szabályozás értelmében azonban a bíróság már hivatalból is

alkalmazhat tárgyalás mellőzéses eljárást, így ebben az esetben az ügyész jogorvoslati joga nem korlátozható.


550.§

(2) A tárgyalást kérő személynek a

tárgyaláson való részvétele kötelező. Ha a

tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos

okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti

ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét

visszavonta. Ez a rendelkezés az ügyészre

nem vonatkozik.


550.§

(2) A tárgyalást kérő személynek a tárgyaláson

való részvétele kötelező. Ha a tárgyaláson nem

jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen,

haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni,

mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi

rendelkezés az ügyészre nem vonatkozik.

A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette a tárgyaláson történő ügyészi részvételt, ezért a Be.

550. § (2) bekezdését módosítani szükséges.

48.§ Próbaidőre felfüggesztett büntetés

végrehajtásának utólagos elrendelése és

utólagos rendelkezés a próbaidőre

felfüggesztett szabadságvesztésről

572.§

(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett

büntetés végrehajtását az ügyész indítványára

vagy hivatalból elrendeli, ha

a)

b) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett

bűncselekmény miatt a Btk. 91. § (1)

bekezdésének b) pontjában vagy (3)

bekezdésében meghatározott büntetésre

ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró

bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

c) az elkövető a pártfogó felügyelet

magatartási szabályait súlyosan megszegte.

Próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés

végrehajtásának utólagos elrendelése és utólagos

rendelkezés a próbaidőre felfüggesztett

szabadságvesztésről

572.§

(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett

szabadságvesztés végrehajtását az ügyész

indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha

a) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó

része alatt elkövetett bűncselekmény miatt

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk.

91/A. § b) pont], és az újabb bűncselekmény miatt

eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett

bűncselekmény miatt végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § c) pont],

és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a

végrehajtás iránt nem intézkedett,

c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási

szabályait súlyosan megszegte.

A 2010. május He előtt hatályos Btk . lehetővé tette a pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztését.

Figyelemmel arra, hogy a pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztése túlságosan enyhe, súlytalan joghátrány

volt, fenntartása nem volt indokolt. A pénzbüntetés végrehajtása felfüggesztésének az anyagi jogi alapját a 2009.

évi LXXX. törvény megszűntette, de ezzel párhuzamosan nem helyezte hatályon kívül a felfüggesztett

pénzbüntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseket. Szintén elmulasztott a

törvény rendelkezni arról az esetről, ha a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását kell utólag

elrendelni.

Mindezekre tekintettel a Javaslat egyrészt módosítja a Be. 572. §-át megelőző alcímet és egyértelművé teszi,

hogy kizárólag a szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel, másrészt összhangba hozza a végrehajtás

elrendelését megalapozó körülményeket a Btk.-ban meghatározott okokkal.

A Javaslat nem változtat a Btk.-ban alkalmazott megoldáson, miszerint nem nevesíti külön a részben

felfüggesztett szabadságvesztést, hanem a felfüggesztett szabadságvesztés alatt érti a szabadságvesztés

végrehajtásának részbeni felfüggesztését is.

49.§ kártalanítás

583.§

kártalanítás

583.§


(5) A terheltet kártalanítási igényének jogalapjáról,

az igény érvényesítésének határidejéről, és a

határidő kezdő időpontjáról a nyomozást

megszüntető határozat, a felmentő ítélet, a

megszüntető végzés, illetve a rendkívüli

jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat

közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell.

A 104/2009. (X. 30.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően a terhelt tájékoztatást kell, hogy kapjon

kártalanítási igényének jogalapja, az igény érvényesítésének határideje, és a határidő kezdő időpontja

tekintetében. A Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a Be. 583. §-át.

50.§ biztosíték

587.§

(3) Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása

esetén a büntetés végrehajtásának befejezése

után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell

fizetni. Más büntetés végrehajtása iránt nem

lehet intézkedni.

biztosíték

587.§

(3) Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett

szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés

végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az

elítéltnek vissza kell fizetni. Más büntetés

végrehajtása iránt nem lehet intézkedni.

A hatályos szabályozás alapján végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a biztosítékot a büntetés

végrehajtásának befejezése után kell az elítéltnek visszafizetni. A végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtása,

ha abból feltételes szabadságra bocsátják az elítéltet, csak akkor befejezett, ha a feltételes szabadságot az elítélt

letölti. A büntetés csak akkor végrehajtott, ha a feltételes szabadság eredményesen eltelt.

Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett szabadságvesztésnek is van végrehajtandó része, amelyet az

elítéltnek le kell töltenie, a biztosíték visszafizetésének az időpontjáról rendelkezni kell.

A Legfelsőbb Bíróság BKv 88. számú büntető kollégiumi véleménye szerint, ha az elítélttel szemben részben

felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a biztosítékot a szabadságvesztés végrehajtandó részének a letöltése

után kell számára visszafizetni. A Javaslat ettől eltér, és úgy rendelkezik, hogy a büntetés végrehajtásának

befejezése után kell a biztosítékot visszafizetni. Az eltérés indoka az, hogy a végrehajtandó szabadságvesztéssel

azonos módon kerüljön meghatározásra a visszafizetés időpontja. Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása

esetén sem kell minden esetben a teljes tartamot kitöltenie az elítéltnek, a feltételes szabadság kedvezményével

— ha annak törvényi feltételei fennállnak — előbb szabadulhat. Bár a feltételes szabadságra bocsátás és a

felfüggesztett büntetés próbaideje más jogintézmények, a hasonlóság az, hogy ezen időtartamok alatt az elítélt

nincs büntetés-végrehajtási intézetben. Ha viszont végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén is csak a

végrehajtás befejezése (adott esetben a feltételes szabadság eredményes eltelte) után kell visszafizetni a

biztosítékot, részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén is a végrehajtás befejezése (azaz mindig a próbaidő

eredményes eltelte) kell, hogy az irányadó időpont legyen.

69.§ (6)

f)

halasztás és részletfizetés engedélyezésének

eljárási szabályai

595.§ (4)

(4) A pénzbüntetés, a rendbírság és az államot

illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás,

illetőleg a részletfizetés engedélyezése

tárgyában hozott határozat ellen nincs helye

fellebbezésnek.

(megjegyzés: a két szöveg azonos)

halasztás és részletfizetés engedélyezésének

eljárási szabályai

595.§ (4)

(4) A pénzbüntetés, a rendbírság és az államot

illető bűnügyi költség tekintetében a halasztás,

illetőleg a részletfizetés engedélyezése tárgyában

hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

69.§ (9)

d)

intézkedés a büntetés végrehajtásának

biztosítására

596.§

(3) Ha a bíróság végrehajtandó

szabadságvesztést kiszabó határozatának

jogerőre emelkedésekor a terhelt nincs

előzetes letartóztatásban, és a bíróság a

szabadságvesztés végrehajtásának azonnali

intézkedés a büntetés végrehajtásának biztosítására

596.§

(3) Ha a bíróság szabadságvesztést kiszabó

határozatának jogerőre emelkedésekor a terhelt

nincs előzetes letartóztatásban, és a bíróság a

szabadságvesztés végrehajtásának azonnali

foganatba vételét nem rendeli el, de a kiszabott


foganatba vételét nem rendeli el, de a

kiszabott szabadságvesztésre tekintettel vagy

egyéb okból alaposan feltehető, hogy a

szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés

végrehajtása alól kivonná magát, az elítélttel

szemben - a büntetés-végrehajtási intézetbe

történő befogadásáig - a szabadságvesztés

végrehajtásának biztosítására irányuló

intézkedés rendelhető el.

szabadságvesztésre tekintettel vagy egyéb okból

alaposan feltehető, hogy a szökésével vagy az

elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná

magát, az elítélttel szemben - a büntetés-

végrehajtási intézetbe történő befogadásáig - a

szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására

irányuló intézkedés rendelhető el.

51.§

68.§ (6)

g)

h)

felhatalmazó rendelkezések

604.§

(2)

m) a büntetőeljárás során keletkezett iratokból

másolat adását a rendészetért felelős

miniszterrel és az adópolitikáért felelős

miniszterrel együttesen,

(3)

Felhatalmazást kap a rendészetért felelős

miniszter, illetőleg az adópolitikáért felelős

miniszter, hogy az igazságügyért felelős

miniszterrel együttesen rendeletben

szabályozza az irányítása alá tartozó nyomozó

hatóságok nyomozásának részletes szabályait,

köztük a nyomozási cselekmények

jegyzőkönyv helyett más módon való

rögzítésének szabályait, a büntetőeljárás

nyomozási szakaszában a sajtónak adandó

tájékoztatás részletes szabályait.

(4)


604.§

(2)

m) a büntetőeljárás során keletkezett iratokból

másolat adását a rendészetért felelős miniszterrel és

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó

miniszterrel együttesen,

(3)

Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter,

illetőleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

felügyeletét ellátó miniszter, hogy az igazságügyért

felelős miniszterrel együttesen rendeletben

szabályozza az irányítása alá tartozó nyomozó

hatóságok nyomozásának részletes szabályait,

köztük a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv

helyett más módon való rögzítésének szabályait, a

büntetőeljárás nyomozási szakaszában a sajtónak

adandó tájékoztatás részletes szabályait.

(4)

(Felhatalmazást kap)

c) a rendészetért felelős miniszter, hogy az

egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi

statisztikai rendszer szabályait, valamint az

adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait

(rendeletben megállapítsa.)

A Be. 604. § (2) bekezdés q) pontja értelmében az igazságügyért felelős miniszter rendelkezik az egységes

nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) szabályainak, valamint az

adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályainak rendeletben történő meghatározására vonatkozó

felhatalmazással. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § (1)

bekezdés ca) alpontja értelmében jogutódlással a belügyminiszter feladatkörébe került át egyebek mellett a

bűnügyi statisztika is, erre figyelemmel a Javaslat a rendészetért felelős minisztert hatalmazza fel az ENyÜBS

részletes szabályainak rendeletben történő meghatározására.

68.§ (9)

e)


604.§

(2)

q) az egységes nyomozó hatósági és

ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer

szabályait, valamint az adatgyűjtés és

feldolgozás részletes szabályait,

hatályát veszti

Összehasonlítása a btk. korábbi, valamint a be. … evi clxi osszehasonlitas.pdfvagy részben...

Documents