SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ

LÁPI PÓC FAJVÉDELMI PROGRAM

Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület

2009. január

1

1. A Program eredményei

1. Az illetékes hatósággal (a Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE-vel) és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal történt egyeztetések alapján 60 m3-nél kisebb térfogatú, talajvizes (felszíni vízfolyástól független) tavak esetén nem szükséges vízjogi engedély készítése. Egy környezeti hatásvizsgálatot azonban el kellett készíttetni a tervezett két talajvizes „tó” kialakítása várható ökológiai hatásainak elemzésére (ld. a 6. sz. mellékletet).

2. A Szadai Mintaterületet a tulajdonos helyi önkormányzat ajánlotta fel az élıhely rekonstrukció helyszínének. A terület a Szıdrákosi-patak mentén, folyásirányban a Pócos-tó alatt, a Veresegyházi-medence NATURA2000 természeti terület közvetlen szomszédságában található (ld. az 1. sz. mellékletet). Az önkormányzattal való természetvédelmi célú együttmőködésünket sikerként könyveljük el, hiszen ez országos szinten is ritkának számít. A tavak kialakításáról 2008. május 7-én és június 17-én egyeztetı tárgyalást tartottunk a Szadai Polgármesteri Hivatalban, melyen részt vett a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértıje is. 2008. július 28-29-én gépi földmunkával létrehoztuk a 2 új, kubikgödör mérető tavat (ld. az 1. sz. mellékletet). Mindkét helyszín eredetileg degradált (az inváziós aranyvesszıvel borított) volt, ezért a beavatkozás a természeti értékek lehetı legkisebb károsítása révén valósult meg. Szintén fontos szempont volt, hogy a tavak a déli napsütés elıl védettek legyenek, melyet a környezı idıs főzfák árnyékoló hatása biztosít. Megjegyzendı, hogy az új élıhelyek horgászok általi veszélyeztetése minimális, mivel kis méretőek, és lakott területtıl távol, puhafás ligeterdıvel övezve (rejtetten) helyezkednek el. Paramétereik az alábbiak: Illés-tó A XIX. század közepén készült II. Katonai Felmérés térképén a Szıdrákosi-patak keleti mellékágát „Illés állya Árok”-nak nevezték; innen vettük a tó nevét. A tó a vízfolyástól kb. 60 m-re található, méretei: 8 x 6,5 m vízfelület, 1,1 méter átlagos vízmélység, legnagyobb mélység: 2 m, térfogata 57,2 m3, a vízszint a terepszinttıl számított kb. 1 m mélyen található. Az új élıhely az eredeti tervektıl eltérıen nincs kapcsolatban a Szıdrákosi-patakkal, mivel a vízfolyásból a lápi pócra veszélyt jelentı, idegenhonos ragadozó halak juthatnának be a tóba (elsısorban a törpeharcsa, de idıvel megjelenhet a hazánkban gyorsan terjedı amurgéb is). Illés 2. sz. tó A tó a Szıdrákosi-patak keleti mellékágától 5 m-re helyezkedik el, méretei: 9 x 7 m vízfelület, 0,9 méter átlagos vízmélység, legnagyobb mélység: 1,2 m, térfogata 50,4 m3. A további részleteket a „Lápi póc Adatbázis 1.0/2008” c. dokumentum tartalmazza (ld. a 4. sz. mellékletet).

3. 2008. június 19-én elvégeztük a szadai Pócos-tó és környezete terepi bejárását, állapotfelmérését (botanikai, vízkémiai, hidrobiológiai és halfaunisztikai jellemzık vizsgálata) a hosszú távú monitorozás megalapozására (ld. a 4. és 5. sz. mellékleteket).

4. Június 20-án a lápi póc egy további hazai élıhelyén, az Ócsai Tájvédelmi Körzet égerlápján (a Madárvárta területén) szintén állapotfelmérést végeztünk (ld. a 4. és 5. sz. mellékleteket). Augusztus 7-én a veresegyházi Hínáros-csatornából és a Pócos-tóból hínárvegetációt telepítettünk be az Illés-tóba. Az elıbbi helyszínrıl 30 liter érdes tócsagazt, az utóbbiról pedig 17 liter békalencsét telepítettünk be, vízzel együtt (ld. a 2. sz. mellékletet). A hínárral több planktonszervezet és makrogerinctelen állatfaj is bekerült az új élıhelyre. Itt jegyezzük meg, hogy már a tó kialakítása után pár nappal erdei békát találtunk a parton. Az Illés 2. sz. tó esetében a növény- és állatfajok megtelepedését a természetes benépesülési folyamatokra bíztuk. Így idı elteltével összehasonlítható lesz a mesterséges betelepítés és a természetes benépesülés eredményessége.

5. Október 18-án elvégeztük az Illés-tó és környezete terepi bejárását, monitorozását (botanikai, vízkémiai, hidrobiológiai jellemzık vizsgálata; ld. a 4. és 5. sz. mellékleteket).

6. A Program megvalósítása kapcsán egyeztettünk a KvVM Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárságán, melyen részt vett a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakértıje is. A tárgyaláson a jelen lévık az alábbiakat rögzítették: A lápi póc hazai (köztük a szadai és ócsai) élıhelyek, illetve az új tavak vízkémiai, botanikai és hidrobiológiai monitorozási adatainak összevetése alapján megállapítható, hogy egyes paraméterek a lápi póc ökológiai igényeinek megfelelnek (pl. vízhımérséklet, pH),

2

míg mások nem (pl. nitrát, vezetıképesség, fitoplankton, zooplankton és makrozoobenton). (További részleteket lásd a 4. és 5. sz. mellékletben.) Ezért a halfaj betelepítése jelenleg kockázatokat jelentene a populáció fennmaradását illetıen (pl. a haltáplálékul szolgáló kevés zooplankton miatt). Ezért a betelepítésre várhatóan 2009-ben, az ökológiai feltételek „beállása” után kerülhet sor. Ennek során a térségben még meglévı, de – pl. a vízrendezés, kotrás miatt – veszélyeztetett populációk átmentését kell elınyben részesíteni.

7. Színes leporelló készítése (500 pld.; ld. a 3. sz. mellékletet) és eljuttatása a célcsoportoknak (környezetvédı civil szervezetek, nemzeti parkok, horgász egyesületek).

Az ökológiai vizsgálatokat, illetve a monitorozást irodalmi kutatás elızte meg. Leghasznosabb forrásnak Sallai Zoltán alábbi monográfiája bizonyult:

Sallai Z. (2005): A lápi póc (Umbra krameri) magyarországi elterjedése, élıhelyi körülményeinek és növekedési ütemének vizsgálata a kiskunsági Kolon-tóban. In: A Puszta 2005. 1/22. pp. 113-172.

2. Szakmai együttmőködés és kommunikáció a Program megvalósítása során A Program megvalósítása során a következı szervezetekkel, személyekkel vettük fel a kapcsolatot:

� KvVM Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárság � Duna-Ipoly Nemzeti Park � Közép-Duna-völgyi KÖTEVIFE � Szada Község Önkormányzata (területtulajdonos) � Gödöllı-Vác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat (földmunkák

végzése) � VITUKI Kht. (hidrobiológiai vizsgálatok) � Vis Naturalis Bt. (vízminıség- és botanikai vizsgálatok, környezeti vizsgálat) � Sevcsik András (halfaunisztikai vizsgálatok), Sallai Zoltán, halbiológus (szakmai

tanácsadás) A Program bemutatása (jelentıség, célok, elvégzett munkák) az alábbi módon, illetve helyeken történt:

� Interjú adása a Kossuth Rádió Zöld Övezet c. mősorában (2008. október 7. 15.45 óra) � Sikeres Sporthorgász c. szaklap (válasz olvasói levélre, 2008. december) � MOHOSZ, nemzeti parkok, környezetvédı és horgász civil szervezetek (leporelló

megküldése) � www.greenfo.hu, Tavirózsa Egyesület honlapja, Tavirózsa Rádió

3. A Program mérhetı eredményei: Az élıhelyek állapotfelmérése során vizsgált paraméterek (további részleteket ld. a mellékletekben):

- botanikai vizsgálatok: növényfajok és -társulások száma, hínárvegetáció borítása, - vízkémiai és –fizikai vizsgálatok: mért paraméterek száma, - hidrobiológiai kutatások: fito- és zooplankton fajok száma és mennyisége, makrozoobenton

száma és mennyisége, - halfaunisztikai vizsgálatok: fogott halfajok száma és mennyiségük, - fotók és videók készítése a lápi pócról és élıhelyeirıl, - színes leporelló 500 példányban, - a különbözı médiumok által elért személyek, szervezetek száma (Kossuth Rádió – országos szint, Sikeres Sporthorgász c. szaklap – megjelent 80.000 pld-ban)

P. H.

____________________________

Krenedits Sándor elnök

3

Mellékletek

1. Az új tavak elhelyezkedése a Szadai Mintaterületen 2. Fotók a program megvalósításáról 3. Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram c. leporelló 4. Lápi póc Adatbázis 1.0./2008 5. A Lápi póc Fajvédelmi Program (Tavirózsa Egyesület) keretén belül megvalósult hidrobiológiai vizsgálatok eredményei. Záró jelentés. Témaszám: 721/32/763101. VITUKI Kht., 2008. november. 6. A Lápi póc Fajvédelmi Program keretén belül tervezett élıhely-rekonstrukciók várható környezeti hatásai. Környezeti vizsgálati dokumentáció. Vis Naturalis Bt., 2007. december 7. Számla másolatok

4

1. Az új tavak elhelyezkedése a Szadai Mintaterületen

5

2. Fotók a Program megvalósításáról A szadai Pócos-tó

Lápi póc utáni kutatás

A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) lárvája

Egy közepes mérető lápi póc egyed

Speciális akvárium segítségével közeli fotókat és videofelvételt is készítettünk a halról A Szıdrákosi-patak keleti (szadai) mellékága

Az autók által ritkán járt gázlókban is elıfordul a halfaj

6

Ócsai Tájvédelmi Körzet, Madárvárta területe

A főzláp erdı vízszemeiben ma is jelentıs állományai élnek a lápi pócnak

A Madárvárta ösvénye A szadai Pócos-tó

A makroszkópos gerinctelen fauna vizsgálata

A Szıdrákosi-patak keleti (szadai) mellékágának környezete

Az új tavak területe eredetileg degradált, aranyvesszıvel borított volt

Az Illés-tó kialakítása

7

Hínáros-csatorna (Veresegyház)

A Hínáros-csatorna volt az egyik „donorterülete” a hínártelepítésnek

A tápanyagban gazdag vizet kedveli az új Illés-tóba betelepített érdes tócsagaz

Apró békalencsét is telepítettünk az Illés- tóba

Illés-tó (augusztus vége)

A fotó jobb szélén a betelepített hínárvegetáció látható

A haltáplálékként is fontos árvaszúnyog lárvák is megtelepedtek az új élıhelyen

Gerinces állatfajok is felkeresik az új vizet (a képen erdei béka látható)

8

Hidrobiológiai vizsgálatok októberben

A vízben a csíborok is megtelepedtek