IRODALOM SZEGEDEN, SZEGED AZ IRODALOMBAN

Szeged és a kortárs magyar irodalom

néhány találkozási pontja

Bene Zoltán

Mi az irodalom? A szót Szemere Pál használja először 1839-ben A kifejezés sokáig a nyomtatásban megjelent

írások összességét jelenti Az első irodalomtörténeti lexikonok 3 kategóriáról

beszélnek: tudományos, közéleti és gyakorlati írásműről

Idővel azonban a fogalom tagolódott, ma irodalmon elsősorban a szépirodalmat értjük

Mi a szépirodalom?

A végletekig egyszerűsítve: szépirodalom az, amiben művészet, azaz esztétikum van

„Mi az esztétikum? – Az esztétikai alkotás olyan mű, amely másképpen ragad meg bennünket, mint egy tudományos fejtegetés vagy egy gyakorlati tanulság. Nem (vagy nemcsak) azt érzem utána, hogy okosabb lettem tőle, hanem hogy valamiképpen több ember lettem. Nemcsak helyeslem, amit mond, hanem tetszik, nemcsak imponál, hanem vonz, nemcsak az eszemet, hanem valahogyan egész ember-mivoltomat.” (Sík Sándor)

Mi a szépirodalom? „a(z) (szép)irodalomhoz tartozik az a mű,

amelyről esztétikai ítéletet lehet mondani” (Van Thiegem)

„Az irodalom (...) olyan nyelvi művek összessége, amelyekben esztétikum van” (Sík Sándor)

Újabb fontos elem: a nyelv! Az irodalom mindig nyelvi kötöttségű.

S ha nyelvi kötöttségű, hát tisztán nemzeti-e? Vagy létezik nemzetek feletti irodalom is?

Természetesen - hiszen a valódi irodalmi alkotásban megjelenik valami általános, valami örök emberi, így a valódi irodalmi alkotás az egész emberiség közös kincse

„Minden irodalom, minden mű provinciális, ennél mi sem természetesebb: helyi jellegű, különben a levegőben marad, és lezuhan. Éppen ezáltal hat, hogy helyi jellegű, azáltal lesz minden népeknek tanítás, tanulság.”

UGYANAKKOR:

(Latinovits Zoltán)

Szeged és az irodalom – a múlt

Szegedi Kis István (1505, Szeged? – 1572, Ráckeve) reformátor, prédikátor, nyomdászmester és tollforgató

Szeged és az irodalom – a múlt Dugonics András (1740, Szeged –

1818, Szeged) piarista szerzetes, az Etelka szerzője

Szeged és az irodalom – a múlt A XIX. század vége és a XX. század

eleje a szegedi irodalom egyik virágkora, ebben az időben alakul ki egy sajátos, szegedi hang a magyar irodalomban, amely

Mikszáth Kálmán (1847-1910) sajátos ízű karcolataival vette kezdetét, aki

1878 és 1881 között a Szegedi Napló munkatársa,

fontos krónikása a Víznek - országos ismertségét is ennek köszönheti

Szeged és az irodalom – a múlt

Cserzy Mihály (1865-1925), írói nevén: HomokA Huszadik Század 1907-es cikke szerint írásai „nem tartoznak a mai magyar elbeszélő próza legmagasabbrendű ter-mékei közé, de az a szeretet, a melylyel az író Szeged és vidéke magyar népét figyeli és leírja s az a becsületes lélek, a mely bennünk nyilvánul, ked-vessé teszi őket.”

Szeged és az irodalom – a múlt

Gárdonyi Géza (1863-1922)

1888-1890 közt a Szegedi Híradó,

1890 és 1891 közt a Szegedi Napló munkatársa volt.

Szeged és az irodalom – a múlt

Tömörkény István (1886-1917) a magyar irodalom egyik legnagyobb novellistája

1886-ban kerül Szegedre a Szegedi Híradóhoz, 1888-91 közt katona; 1891 és 1899 között a Szegedi Napló újságírója

1899-ben kerül a Somogyi-könyvtárhoz, melynek 1904-től haláláig igazgatója

„Sejtelme se volt róla, hogy Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található.”

(Móra Ferenc nekrológja Tömörkényről)

Szeged és az irodalom – a múlt

Móra Ferenc (1879-1938) Szintén a Szegedi Napló révén került

Szegedre 1904-től a Somogyi-könyvtár munka-

társa, Tömörkény halála után a Könyvtár és a Közművelődési Palota igazgatója

Szeged és az irodalom – a múlt Juhász Gyula (1883-1937) József Attila (1905-1937) Babits Mihály (1883-1941) Radnóti Miklós (1909-1944) Sík Sándor (1889-1963)

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja Ördögh Szilveszter (1948-2007)

Temesi Ferenc (1949-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja Baka István (1948-1995)

Ilia Mihály (1934-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja

Petri Csathó Ferenc (1945-1997)

Veszelka Attila (1955-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja

Tarnai László (1946-2014)

Bátyi Zoltán (1956-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja Darvasi László (1962-

Podmaniczky Szilárd (1963-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja Zalán Tibor (1954-

Szilasi László (1964-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja Hász Róbert (1964-

Orcsik Roland (1975-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja Kollár Árpád (1980-

Kiss László (1976-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja Simon Adri (1974-

Csontos Márta (1951-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja

Simai Mihály (1935-

Diószegi Szabó Pál (1974-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja

Trenka Csaba Gábor (1959-

Erdei Lilla (1987-

Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja

Molnár H. Magor Bíró-Balogh Tamás Bencsik Orsolya Pál Sándor Attila Boldog Zoltán Weiner Sennyey Tibor Nagy Bandó András Petró János és még sokan mások….

Ennyi volt most Szeged és a kortárs magyar irodalom néhány találkozási pontja…

Köszönöm a figyelmet!

Bene Zoltánbenezoltan.hu