szegények ideje

Szegedi és Kaposvári Egyetem - Konferencia 2014 március 6-7.

Szegények idejeA munka szerepe, súlya a szegények időfelhasználásában

Havasi Éva


Megválaszolandó kérdések

• A szegények elszoktak a munkától? Nem is akarnak dolgozni?• Ha lenne létpénz („ingyenpénz”) még kevésbé dolgoznának?

Válasz 2 adatforrás felhasználásával – EU-standard statisztikai adatokkal1. KSH Időmérleg felvétele (2010, 20-84 éves népességre reprezentatív

mintán)2. KSH EU-SILC/HKÉF adatgyűjtés

Ehhez 2 fogalmat kell tisztázni: a „szegény” és a „munka” fogalmakat


Fogalmi tisztázás

• Szegény nem azonos a relatív szegény fogalmával (Mihályi Péter)• Munka nem azonos a kereső tevékenységgel és a kereső tevékenység

nem azonos a foglalkoztatotti munkával! (Mihályi, Krémer, Váradi)• A tágan értelmezett „munka” a GDP részévé válik (kísérleti számítások

az EU-ban és a KSH-ban is) – szükség van a szemléletváltásra a közgazdászok körében is


A szegények súlya a népességen belül, a szegénység trendje

• A lakosság közel egyötöde jövedelmi szegény (nagyon alacsony jövedelemből él) – relatív mérőszám• Több, mint 40%-a létminimum alatti jövedelemmel rendelkezik – abszolút

mérőszám• Szegény és/vagy deprivált és/vagy kirekesztett, azaz a szegénység valamilyen

formája által érintett 35-45%-a – közel 4 millió ember. (relatív és abszolút mérőszám egyszerre)• A válság mélypontjához (2009) képest: • a szegények száma növekszik, beleértve a dolgozó szegényeket is • a szegények szegénysége mélyül• a jövedelmi egyenlőtlenségek ugrásszerű növekedést mutatnak

(Lásd következő 3 dia részletes adattábláit.)


Kik a szegények és hányan vannak, 1. • Sokféle szegénység definíció, sokféle szegénységszám (szűkebb és

tágabb megközelítés) – de a trend azonos

EU-OECD2 fogyasztási egységgel 2009 2010 2011 2012

(1.) Relatív (jövedelmi) szegény 12,3 13,9 14,0 na

Szegénységi rés 16,5 18,3 21,0 na

(2.) Súlyosan deprivált (9 tételből min. 4 hiányzik) 21,3 23,1 25,7 na

(3.) Nagyon alacsony munkaintenzitású 11,9 12,2 12,8 na

Szegény, illetve kirekesztett (1. 2. vagy 3. fennáll) 29,1 31,1 32,4 na

Ebből: dolgozók (18 éves és idősebb) 18,7 19,4 20,4 na

Forrás: KSH és EU-SILC/HKÉF


Kik a szegények és hányan vannak, 2.

Kétféle fogyasztási egységgel számolt „hazai” adat 2009 2011/2012

Relatív (jövedelmi) szegény (EU-OECD2) 14,0 17,0

Relatív (jövedelmi) szegény (1 főre jutó jövedelemmel) 18,0 20,9

Szegénységi rés (EU-OECD2) 21,8 25,6

Szegénységi rés (1 főre jutó jövedelemmel) 27,5 30,6

Súlyosan deprivált (EU) (9 tételből legalább 4 hiánya) 33,7 37,3

Komoly megélhetési nehézségek között él 29,9 34,6

Szegény, illetve kirekesztett 45,7 46,6

Forrás: TÁRKI Monitor adatok


Kik a szegények és hányan vannak, 3.

2009 2010 2011 2012

Létminimum alatt élők aránya 38,5 38,7 40,7 na

Létminimum küszöbérték, fe letminimum 75 024 78 736 83 941 85 960

Létminimum küszöbérték, főre vetítve 60 000 64 000 68 000 69 500 Forrás: KSH és EU-SILC/HKÉF, saját számítással (létminimumnál használt fogyasztási egységgel számolva)


Az időmérleg felvétel szegényei• Vizsgált sokaság: 20 éves és idősebb népesség• Jövedelmi szegény: jövedelme legfeljebb havi 50 ezer FT/fő• Mélyszegény: jövedelmi szegény és deprivált (nagyon rossz színvonalú

lakás, nagyon alacsony lakáskomfort és/vagy lakásfelszereltség)

20-84 évesek Fő

(ezerben)

Összesen

%

Együtt 8 315,4 100,0

Ebből:

„Csak” jövedelmi szegény 1 314,2 15,8

Mélyszegény (Jövedelmi szegény és deprivált is) 471,3 5,7

Forrás: KSH Időmérleg (saját számítás)


A felnőtt népesség munkával (társadalmilag kötött tevékenységgel) töltött ideje szegénységi érintettség szerint


Az aktív életszakaszban levő népesség munkával (társadalmilag kötött tevékenységgel) töltött ideje szegénységi érintettség szerint



Összes munkára fordított idő, ezen belül kereső munka

• A felnőtt népesség egészét tekintve a szegények többet dolgoznak• Kevesebb időt töltenek főfoglalkozású munkával • Több időt fordítanak jövedelemkiegészítő tevékenységgel és otthoni munkával,

ezen belül főként háztartási/ház körüli munkával• A pénzkiváltó munkák sokaságát végzik• „Atipikus” munkák sokasága a jellemző (a gyűjtögetéstől a lomizásig)

• Az aktív korú (25-62 éves) népességet tekintve már a szegények alacsonyabb főfoglalkozásra fordított idejét nem kompenzálja a nem intézményes keretek közötti egyéb munka• Az aktív korúak körét tekintve a szegények 9 perccel kevesebbet töltenek

munkával


A tétlenek és a gürcölők aránya a szegények körében

• A szegények körében milyen arányban találunk kiemelkedően sokat dolgozókat (időszegényeket) és tétleneket?• Milyen arányt képviselnek a gürcölő szegények, és egyáltalán vannak-e

ilyenek?• Milyen arányt képviselnek az időmilliomosok, és egyáltalán vannak-e

ilyenek?(Időszegény: aki ideje minimum 45%-át „munkára” fordítja, Időmilliomos: aki ideje legfeljebb 20%-át fordítja társadalmilag kötött tevékenységre, azaz tágan értelmezve „munkára”.)


Gürcölők és tétlen szegények az időmérleg adatok szerint

• A gürcölő szegények (idő és jövedelmi szegény is) legnagyobb arányban a jövedelmi szegények körében van, ahol még nincs depriváció (23,1%)• Az időmilliomos szegények legnagyobb arányban a mélyszegények körében

vannak (31,4%)

20-84 éves

népesség

együtt

Jövedelmi

szegény

együtt

Ebből:

Jövedelmi

szegény

depriváció

nélkül

Ebből:

Mélyszegény:

Jövedelmi

szegény és

deprivált

Együtt 100,0 100,0 100,0 100,0

Ebből:

Időmilliomosok 27,8 25,9 24,0 31,4

Időszegények 19,3 20,7 23,1 14,3


Mi jellemzi a gürcölő szegényeket?• Az összes 1,6 millió felnőtt időszegényből 371 ezer fő szegény • A szegények egyötöde (20,8%-a), a nem-szegény 20-84 éves népesség (18,9%-a)

időszegény

Időszegény (20-84 évesek) Jövedelmi

szegény

együtt

Ebből:

Jövedelmi

szegény

depriváció

nélkül

Ebből:

Mélyszegény

(Jövedelmi

szegény

deprivációval)

Hajnali 5 előtt kel 23,0 23,6 20,7

Legfeljebb 7 órát alszik/pihen 39,4 40,9 32,6

Legalább 510 percet tölt munkával 28,9 30,0 25,7

Éjszakai munkát (is) végez 19,2 20,0 15,8

Nagyon jó, ill. jó egészségi állapot 57,8 58,4 54,5

Fáradtnak érzi magát 48,6 48,9 46,9



Mi jellemzi az időmilliomos szegényeket?• A 2,3 millió felnőtt időmilliomosból 463 ezer szegény van • A felnőtt népesség 27,8%-a időmilliomos, a szegények 26%-a időmilliomos

Időmilliomos (20-84 évesek) Jövedelmi

szegény

együtt

Ebből:

Jövedelmi

szegény

depriváció

nélkül

Ebből:

Mélyszegény:

Jövedelmi

szegény

deprivációval

Legalább 10 órát alszik/pihen 51,1 49,2 55,1

Nagyon rossz, ill. rossz egészségi állapot 22,5 19,0 30,0

Fáradtnak érzi magát 44,6 42,8 48,4



Összegezve az időmérleg tanulságait• A dologtalan, életerős, csak a családi pótlékot és a segélyt váró

szegények képét árnyalni szükséges• A szegények közül kb. minden negyedik (26%) rengeteg „szabadidővel”

rendelkezik, IDŐMILLIOMOS. Ők a „fölösleges” emberek, akik nem kellenek a munkaerő-piacon, idősebbek, betegebbek, fáradtabbak, reményvesztettek.

Náluk az IDŐTLENSÉG PERSPEKTÍVÁTLANSÁGGAL PÁROSUL.

• A szegények egyötöde (20,8%), minden ötödik szegény éjt nappallá téve dolgozik, „gürcöl” a szerény megélhetésért:

Náluk az IDŐTLENSÉGBEN MINDEN A MUNKÁRÓL SZÓL.• (Az időszegények aránya a szegények körében magasabb, mint a

teljes felnőtt népességben, az időmilliomosoké viszont kisebb.)


Nemzetközi vizsgálatok tanulságai az alapjövedelem munkaösztönző szerepéről a

szegények körében• Karl Widerquist (UK) összefoglaló tanulmánya az USA és Kanada negatív jövedelemadó, illetve

garantált alapjövedelemre vonatkozó kísérleteiről (5 nagy kísérlet 1965 és 1980 között) – „A failure to communicate: what (if anything) can we learn from the negative income tax experiments?” (12 tömör oldalon sorolja a kapcsolódó irodalmat)

• Egyértelmű + hatások: az iskolai teljesítmények/részvétel javulása, az alacsony születési súllyal születettek kisebb aránya, lakáskörülmények javulása stb. (- hatás: a válási hajlandóság nőtt)

• A munkavállalási hajlandóság nem romlott, a szegények nem vonulnak ki a munkaerő-piacról (az a félelem, hogy a program nem lesz emiatt finanszírozható tévesnek bizonyult), a munkára fordított idő valamelyest csökkent.

• A pénzhiánynak betudható „röghöz kötöttség” lazult (nagyobb mobilitás, szabadabb munkakeresés)• A munkától elriasztó logika hasonló ahhoz, mintha megkérdőjeleznénk a TB rendszerünket. „Ha a

társadalombiztosítási rendszer nem lenne, akkor szolidárisabbak lennénk idős hozzátartozóinkkal, és szorgalmasabban tennénk félre idős napjainkra.”

• Lásd még Guy Standing indiai kísérletének tanulságait (2013 decembere) https://www.youtube.com/watch?v=zZEdMVEnr8Y)

• Szalai Júlia tanulmánya (Dinamo blog)

https://www.youtube.com/watch?v=zZEdMVEnr8Y



szegények ideje

Documents