XXII. évfolyam, 3. szám Lapunk olvasható a www.szekszard.hu honlapon is 2012. január 22.

SZEKSZÁRD VÁROS KÖZÉLETI HETILAPJA

A legmagasabb városi elismerésben,díszpolgári címben részesíti a megye-székhely önkormányzata azokat aszekszárdi borászokat, akik a legje-lentõsebb hazai szakmai díjat, az „ÉvBortermelõje Magyarországon” cí-met elnyerik – jelentette be HorváthIstván polgármester azon az ünnep-ségen, amelyen 2011-es év borászát,

Vida Pétert köszöntötték. A BodriPincében megtartott szerdai rendez-vényen a családi vállalkozásnak, aborvidéknek és Szekszárd városánakegyaránt dicsõséget szerzett kiválóborászaink közül a szakmai elisme-rést korábban elnyert VesztergombiFerencnek és Takler Ferencnek is ki-járt az ünneplés.

A megyeszékhely közgyûlésénekrendelete értelmében a Szekszárd Vá-ros Díszpolgára cím az „Év Borterme-lõje Magyarországon” díjjal elismertszekszárdi borászoknak alanyi jogonjár, s azt az augusztus 20-i ünnepi köz-gyûlésen vehetik át.

Az ünnepségrõl szóló beszámolón-kat a 4. oldalon olvashatják.

Díszpolgári cím az év borászainak

Vida Péternek Horváth István polgármester gratulál. Mellettük Vesztergombi Ferenc, balról Takler Ferenc

Már idén érkezhetnek alkotók a Porkoláb-völgyi Mészöly-tanyábaEmléknap a szekszárdi író emlékére

„Sokakat megérint a mészölyi szellemihagyaték. Mészöly Miklós értette a ki-fejezés finoman árnyalt mesterségét.”E gondolatokkal köszöntötte dr. HaagÉva, Szekszárd város alpolgármestereaz idei Mészöly-emléknapon, január19-én, az író születésnapján az ünnep-lésre összegyûlt érdeklõdõket, iro-dalomkedvelõket. Amint fogalmazott,az író életmûve megannyi titkot rejt, snagy öröm a szekszárdiaknak, hogy Ba-bits, Baka István, Liszt, Hollós László,Escher Károly mellett a mészölyi élet-mû is gazdagítja a város kulturális ha-gyományait. Az esemény felszólalóit akorábban Mészöly-emlékplakettel ki-tüntetett Pócs Margit konferálta be,akiknek sorában elsõként dr. Haag Éva

alpolgármester örömét fejezte ki, hogyaz ez idáig csak tervben maradt Porko-láb-völgyi Mészöly-tanya felújítására és

használatba vételére idén, a nyári hóna-pokban sor kerül.

(Folytatás az 5. oldalon.)

A Mészöly-díj idei kitüntetettje: Szkárosi Endre költõ, író, mûfordító

FOT

Ó: M

ÁR

TO

NFA

I D

ÉN

ES

FOT

Ó: M

ÁR

TO

NFA

I D

ÉN

ES

2 2012. január 22.HÉTRŐL HÉTRE

Darányi-terv: stratégia a vidék minõségi életéértOrbán Viktor a vidék megerősödé-séről, a termőföld védelméről és aföldtörvény módosításának szük-ségességéről is beszélt a DarányiIgnác-terv, a nemzeti vidékstraté-gia végrehajtási keretprogramjá-nak január 16-ai bemutatóján.

– Magyarország minden híresztelésselellentétben, eredendõen mezõgazda-sági ország – kezdte beszédét a minisz-terelnök, hozzátéve, hogy ezt igazoljákföldrajzi, mezõgazdasági adottságai, tör-ténelme, kultúrája és hagyományai is.Orbán Viktor emlékeztetett: hazánk ak-kor volt erõs, amikor virágzott a mezõ-gazdasága, ám – jegyezte meg – a kor-szerû nemzetgazdaságok több lábonállnak. A mezõgazdaság mellett iparra,kutatásfejlesztésre, szolgáltatásra éserõs pénzügyi szektorra is szükség van.

„Akinek földje van, mindene van” –idézett fel egy régi mondást a kormány-fõ, hozzátéve: Európa jövõje múlhatazon, hogy ezt a bölcsességet megértik-e.Kifejtette: ma vidéken ennek az ellenke-zõjét tapasztalhatjuk, mely válságtüne-tek az évtizedeket meghatározó vidék-ellenes politika következményei.

A nemzeti vidékstratégia egy terv ar-ra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amita földünk adhat nekünk: a városi élet-formával összemérhetõ kényelmet,tisztes megélhetést biztosító munkale-hetõséget, biztonságot, egészséges ivó-vizet, jó minõségû, magyar élelmisze-

reket és kikapcsoló-dást. Hozzátette: aDarányi Ignác-tervehhez kínál életsze-rû és megvalósítha-tó szabályozást.

A miniszterelnökhárom szóban fog-lalta össze a terv lé-nyegét: megõrzés,megújítás, minõség.Megõrizni az idõtlenértékeket, természe-ti adottságainkat,elõdeink tapasztala-tait. Megújítani a vál-tozékony dolgokat:gondolkodásunk, tudásunk, mindenna-pi életünk megszervezését, a vidékrõlvaló gondolkodást, hiszen – fejtette ki –a városok életképtelenné válnak a vidéknélkül.

Gyakran lehet hallani, hogy a jövõháborúi a termõföldért, az ivóvízértfognak folyni. „A rossz hírem az, hogyez a háború már elkezdõdött, csaknem fegyverekkel vívják, hanem máseszközökkel – például leminõsítések-kel is –, ezért nagyon résen kell len-nünk, mert a róka sohasem mondjameg egyenesen, hogy a sajtot szeretnékiénekelni a szánkból – hangsúlyoztaOrbán Viktor. Meg kell védenünk a ter-mõföld- és ivóvízbázisokat. Ezért nemfogadunk be „génpiszkált” anyagokat aföldjeinkbe, ezért támogatjuk a gazdák

földvásárlását és helyben maradását.Orbán Viktor elmondta: a 2010-es vá-lasztások után arra vállalkoztak, hogykijavítják a múlt hibáit: helyreállítják amunka becsületét, és mindenkit, akitud és akar dolgozni, hozzásegítenekahhoz, hogy munkából tudjon megél-ni. Ennek érdekébe gyökeres változta-tásokat hajtottak végre: az alkotmány,mintegy harminc kétharmados tör-vény, több mint kétszázötven új tör-vény. Ezek a törvényekkel lezárták azátmenet húsz zavaros évét, hiszen nemlehet súlyos következmények nélkül,évekig átmeneti állapotok között élni.

Az új rendszer egyik nagy nyerteseilesznek a vidék, a mezõgazdaság, vala-mint a kis- és középgazdaságok – hív-ta fel a figyelmet Orbán Viktor. Új lehe-

tõségeket kell nyújtani a vállalkozókedvû emberek számára, sürgõsen átkell alakítani a földtörvényt, és továb-bi rendelkezéseket kell hozni a birtok-és tulajdonvédelemben. A földvagyon-gazdálkodás és földrendezés érdeké-ben a földügyekkel foglalkozó intézmé-nyek mûködését érintõ jogszabályokatát kell tekinteni, ésszerûsíteni kell azo-kat – fogalmazott. Tovább kell egysze-rûsíteni a helyi értékesítési, kisterme-lõi tevékenységet is. Javítani kell a he-lyi kistermelõi élelmiszer-elõállítás, -fel-dolgozás és értékesítés feltételein, vala-mint emelni kell a piacok rendjét sza-bályozó rendeletek minõségét – mond-ta. Orbán Viktor szerint kiemelten fon-tos a termelõ kiszolgáltatottságánakcsökkentése és a kereskedelmi partne-rek tisztességes piaci viselkedésrekényszerítése.

A miniszterelnök felhívta a figyelmetarra, hogy falusi emberek ma már nagy-áruházakban vásárolják meg azokat azélelmiszereket, amelyeket egyébként asaját kertjükben is megtermelhetnének.Ez szerinte világosan mutatja, milyennagy a baj. Leszögezte: nem szabad en-gednünk, hogy akár városban él, akár fa-lun, a magyar ember asztalán ne jó mi-nõségû és egészséges, magyar élelmi-szer legyen.” A biztató eredmények kö-zött a miniszterelnök példaként említet-te, hogy az õstermelõk számára máramegnyitották a közvetlen értékesítés le-hetõségét. (Forrás: kormany.hu)

Már nem zavar az avar abban a 15szekszárdi oktatási intézményben,ahova az elmúlt hetekben a KT-Di-namic Nonprofit Kft. kihelyezte az 5köbméteres lombkomposztálókat.

A Szekszárdi Klímakör egy újabb sike-res programja ért véget az elmúlt hetek-ben. A város iskoláinak és óvodáinakudvarán álló fák lehulló levelei mindenõsszel és télen problémát jelentenek. Afák alatt szaporodó avart általában mû-anyag zsákokba rakják (egy-egy na-gyobb iskola udvarában 50-100 darab50 literes zsák is megtelik), majd teher-autóval több kilométerre a város hatá-rába szállítják állatok alá alomnak. Aszállítás kiváltását – amely nem éppenklímabarát és egyre drágább megoldás– a Szekszárdi Klímakör októberi mun-kacsoportjának ülésén Tóth Ferenc, aKT-Dinamic Nonprofit Kft. ügyvezetõ-je vetette fel. Az ülésen az is szóba ke-rült, hogy az õszi idõszakban a jelentõsmennyiségû lomb összeszedése és el-szállítás komoly feladatot, költséget ésmunkát jelentett. Ez a költség természe-tesen az intézményeknél jelentkezett,és egy-egy õszi idõszakban 25-30 ezerforintra is rúgott. A Szekszárdi Klíma-kör ülésén született az ötlet a helyben

történõ komposztálás lehetõségérõl. El-sõ körben a kft. felmérte a fogadókész-séget az intézmények részérõl, melyminden esetben pozitív és támogatóvolt. Összesen 15 darab 5 köbmétereskomposztkeretet helyeztek ki, amelyekazonnal meg is teltek a friss avarral. Azavar egy-másfél éven belül lebomlik éskomposzt lesz belõle, amit helyben le-het hasznosítani.

A program Szekszárd MJ Város Klí-maalapjából valósult meg a KT-Dinamic

Nonprofit Kft. által. Az intézményeknélkihelyezett 1-2 darab lombkomposztálóintézményenként 10-15 ezer forintosmegtakarítást eredményezett, ennyivelkevesebb avart kellett elszállítani.

A komposztkeretek – nem véletlenül –mind óvodák és iskolák udvaraira kerül-tek, így mutatnak jó példát a jövõ nem-zedéknek a hulladék megelõzésében ésa helyben történõ klímabarát hasznosí-tásában.

Szekszárdi Klímakör

Már nem zavar az avarHelyreigazításA lapunk január 8-i számában a vá-rosi közmeghallgatásról szóló tudó-sításunkban a belvárosi parkolásigondokkal kapcsolatosan RochiLászló véleményét közöltük az Adyés a Csokonai utcákban kialakultproblémás, már régebb óta létezõparkolási helyzetrõl. Minden bi-zonnyal, díjfizetést elkerülendõ, so-kan, olykor reggeltõl kora estig be-zárólag az említett két utcában par-kolnak, ami nem csak az itt lakókszámára zavaró tényezõ.

Olvasónk ebben a témában márkorábban intézkedést kért a város-üzemeltetés illetékeseitõl, és indít-ványozta azt, hogy esetleg ne lehes-sen az említett utcákban egyáltalánparkolni. A fórumon többektõl iselhangzott megoldási javaslatkéntaz, hogy tegyék fizetõzónává ezt aterületet. Sajnálatos módon ezt amondatot a cikkben Rochi úr véle-ményeként közöltük, ami nem fedia valóságot, mert olvasónk az emlí-tett területre – éppen az utcák szû-kössége miatt – egyáltalán nem ja-vasolja megoldásként a fizetõzónakiterjesztését. A hibáért tõle és olva-sóinktól is elnézést kérünk. Aparkolás témájára a késõbbiekbenmég visszatérünk. A Kadarka utcai ovisok is ismerkednek a lombgyûjtés új módszerével

Orbán Viktor miniszterelnök

FOT

Ó: B

OT

ÁR

GE

RG

ELY

2012. január 22. 3

A Szekszárdi Vasárnap népszerűsorozata volt valaha a Városházikopogató, amely a polgármesterihivatalban működő osztályokatmutatta be, bepillantást nyújtvaaz ott folyó szerteágazó munká-ba, egyúttal segítséget adva a vá-roslakóknak abban, hogy külön-böző ügyeiket hol és hogyan in-tézhetik. Azóta majd húsz év el-telt, de a téma ma is aktuális,ezért most ismét bekopogtatunka Béla király téri szép épületbe ésjelképesen végigvezetjük olvasó-inkat az ott működő osztályokon.

A hivatal irányítója a polgármester, azapparátus vezetõje azonban a minden-kori jegyzõ, ezért elsõ utunk Amrein-né dr. Gál Klaudia jegyzõ elsõ emeletiirodájába vezetett, s arra kértünk, mu-tassa be ezt a nagy szervezeti egységet,amelynek mûködésébõl egy városlakócsak keveset lát.

– Hányan dolgoznak most az ap-parátusban és melyek a legfõbb fel-adataik?

– Közel 3200 féle hatásköre és felada-ta van a jegyzõnek és ezáltal a hivatal-nak, tehát sok és szerteágazó feladatotlátunk el. Ezek azonban széppé teszika mindennapi munkánkat, mert még arutinfeladatokban is megtalálhatjuk azegyediséget és a szépséget. A hivatalilétszámunk a szálkai körjegyzõséggelegyütt 172,5 fõ. Négy fõ szervezeti egy-ségünk a négy igazgatóság, amelyekenbelül különbözõ osztályok mûködnek.Az igazgatóságok: 1. Gazdasági, közok-tatási és informatikai igazgatóság, 2. Vá-rosüzemeltetési és fejlesztési igazgató-ság 3. Jogi és közigazgatási igazgatóság,4. Szociális és gyámhivatal. A polgár-mester és az alpolgármesterek napi te-vékenységét segíti a polgármesteri ka-binet, a jegyzõét és az aljegyzõét pediga jegyzõi titkárság. Mivel körjegyzõségvagyunk, Szálkán is mûködik egy kiren-deltség, ahol három kolléganõ intézi azott lakó polgárok ügyeit.

– Foglaljuk össze röviden a jegyzõfeladatait!

– A klasszikus felállás, hogy a polgár-mester irányít, a jegyzõ pedig vezeti aképviselõ-testület hivatalát. Tehát ajegyzõ a hivatalával megteremti a pol-gármester és a képviselõk munkájáhoza szakmai hátteret, segíti a tevékenysé-güket. Törvényességi, véleményezésijoga folytán pedig a szakmai és joginormáknak való megfelelést hivatottszolgálni.

– 2008. augusztus 18-án még al-jegyzõként került a hivatalba, demivel jegyzõ éppen nem volt, jegy-

zõi teendõket látott el. Majd 2010.augusztus 19-én a közgyûlés kine-vezte jegyzõvé. Hogyan emlékszikvissza az indulásra?

– Mint minden új feladat, ez is nagykihívás volt. Elsõsorban meg kellett is-mernem a hivatalt, az önkormányza-tot, annak intézményeit, gazdasági tár-saságait, ami rengeteg munkát jelen-tett, de kiváló kollégák álltak mellettemés így könnyebben tudtam venni azakadályokat.

– Több szervezeti egység, sok dol-gozó, idõnként kellemetlen dönté-seket is meg kell hozni. Ez nõkéntmennyivel lehet nehezebb, minthaegy férfi ülne a jegyzõi székben?

– Azt gondolom, hogy mi nõk sokkalemocionálisabbak vagyunk, tán a szo-ciális érzékenységünk is más.

– Mi a legnehezebb része a munká-jának?

– A személyi kérdések meghozatala.Ez sok esetben egyáltalán nem köny-nyû, de az ember igyekszik a saját er-kölcsi mércéje alapján dönteni úgy,hogy az emberiességi szempontokatis szem elõtt tartja. Sohasem szabad el-hamarkodott döntést hozni, elõbb mé-lyen el kell gondolkodni és megpróbál-ni a legbölcsebb megoldást választani.Sokszor nagy nehézséget jelent szá-momra az is, amikor olyan élethelyzet-tel találom szemben magamat, érzem,szeretnék segíteni, de a jogszabályoknem adnak rá lehetõséget. Leginkábbezt élem meg mélyen a fogadóórákután, amikor sok esetben el kell utasí-tani az ügyfelet vagy legalább is nemtudjuk a kérését olyan mértékben tel-jesíteni, amivel segíthetnénk.

– Ki helyettesíti a jegyzõt, ha távolvan?

– A jegyzõt akadályoztatása vagy tá-

volléte esetén az aljegyzõ he-lyettesíti. Hivatalunkban ezta pozíciót Göttlinger Istvántölti be.

– Tavaly az okmányirodá-ban ügyfélhívó rendszertállítottak be, illetve beve-zették a postai szolgálta-tást, azaz helyben is be le-het fizetni a hatósági ügy-intézési díjak csekkjeit. Azintézkedés híre nem vál-tott ki elõzetes ellenállásta dolgozókban, akik talántartottak az újtól?

– Bátran mondhatom,hogy az önkormányzati igaz-gatásban dolgozó kollégákmindig nyitottak az újra. Per-sze vannak nehézségek,

ilyenkor meg kell találni azt az egészsé-ges egyensúlyt, amellyel az ügyfélnekis jót teszünk és a kolléga kezdeti félel-me is elmúlik, és bátran lát neki egy-egy új feladatnak. A kezdeti döccenõkután az ügyfelek visszajelzése pozitívvolt, s a kollégák is azt tapasztalják,hogy a saját munkájukat is megköny-nyítik az új alkalmazások.

– Mit tart a munkájában a leg-szebbnek?

– Abban a szerencsés helyzetben va-gyok, hogy a munkám egyben a hob-bim is, így nap mint nap számos szépdolgot élek meg. Szépség például az,

ha egy ügyben segíteni tudok az ügy-félnek, ha egy kolléga sikereiben osz-tozhatom, ha a város fejlõdése tekinte-tében eredményeket érünk el, vagy haegy hosszú ideje húzódó ügy végérepont kerül. Az egyén, a város, a közös-ség, minden, amiben akárcsak kis ered-ményt is elérünk, szépsége ennek a te-vékenységnek. Mint ahogy az ÁllamiSzámvevõszék közelmúltbeli vizsgála-tának eredménye is pozitívum abbana tekintetben, hogy a jelentés vissza-igazolta: amiért és ahogy a kollégákkaldolgoztunk, az jó és ezen az úton halad-hatunk tovább.

– Mit tesznek azért, hogy ha egyszekszárdi polgár belép a hivatal-ba, minél barátságosabb, elõzéke-nyebb ügyintézõkkel találkozzon?

– A hivatal szolgáltat, mi vagyunk azügyfélért, ezt minden kollégának tud-nia kell. Ezt próbáljuk az ügyfélfogadá-si idõ alakításával is jelezni, és munka-társaim sok esetben egyedi kérések-nek is eleget tesznek. Ezen a területena jövõben még lehet és kell is javítani,igyekszünk, hogy minél inkább a la-kosság megelégedésére dolgozzunk.

– Vannak, akik úgy gondolják,hogy a hivatalnokok csak az ügy-félfogadási idõben dolgoznak. Mitcsinálnak olyankor, amikor éppennem foglalkoznak ügyfelekkel?

– Ahhoz, hogy megalapozott és elõ-készített döntések születhessenek, el-engedhetetlen, hogy a hivatal olykorne tartson ügyfélfogadást. Ilyenkor akollégák, ha szükséges, helyszíni szem-lére mennek, ha kell, tárgyalást tarta-nak, beidézik az ügyfeleket, olyan érde-mi munka folyik, ami nélkülözhetetlenahhoz, hogy a jogszabályok rengetegé-ben illetve magában az adott ügybenelmélyüljenek. A befogadott iratokatfel is kell dolgozniuk, továbbítaniuk, ér-keznek hatósági, szakhatósági megke-resések, amelyekre határidõre válaszol-ni kell, tehát számtalan feladat van ak-kor is, amikor nincs ügyfélfogadás.

– A 2013. január elsején hatályba lé-põ új önkormányzati törvény vál-tozásokat hoz majd a városházaéletében?

– Az új közigazgatási rendszer a pol-gármesteri hivatalra is hatással lesz.Nyilván változnak a feladataink, ebbõladódóan más elvárások lesznek velünkszemben, amelyeknek meg kell felel-nünk. Nekünk, köztisztviselõknek aváltozásokhoz alkalmazkodnunk kell,és a legjobb szakmai tudásunk szerint,az eskünknek megfelelõen az ügyfelekmaximális megelégedésére kell végez-nünk a munkánkat. Cser Ildikó

(Folytatjuk.)

A hivatal szervezetiegységei:

1. GAZDASÁGI, KÖZOKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI IGAZGATÓSÁG

1. Pénzügyi osztály2. Számviteli osztály3. Adóosztály4. Informatikai osztály5. Mûvelõdési, közoktatási és sport-

osztály2. VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS FEJ-

LESZTÉSI IGAZGATÓSÁG1. Városigazgatási és rendészeti osz-

tály2. Városfejlesztési és -üzemeltetési

osztály3. KÖZIGAZGATÁSI ÉS JOGI IGAZGA-

TÓSÁG1. Önkormányzati osztály2. Építési osztály3. Okmányiroda osztály4. Általános igazgatási és ügyfélszol-

gálati osztály4. SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL1. Szociális osztály2. Gyámhivatal5. POLGÁRMESTERI KABINET6. JEGYZÕI TITKÁRSÁG

Amreinnédr. GálKlaudiajegyzõ

„A hivatal szolgáltat, mi vagyunk az ügyfélért”

VÁROSHÁZI KOPOGTATÓ

4 2012. január 22.ELISMERÉS

Díszpolgári cím az év borászainakAz év bortermelője címet elnyertszekszárdi borászokat ünnepeltékszerda este a Bodri Pincében. A Vida Péter 2011-es sikerénekapropójaként megtartott rendez-vényen a legrangosabb hazaiszakmai elismerést korábban kiér-demelt Vesztergombi Ferencet ésTakler Ferencet is köszöntötték.

Elõször rendeztek ünnepséget az év bo-rásza cím díjazottja(i) tiszteletére, dehogy nem utoljára, azt köszöntõjébenVitéz Attila szervezõ azonnal megerõsí-tette. Az est házigazdája elmondta: a ren-delkezésre álló mintegy kétszáz hely na-pok alatt betelt, a most „lemaradókat” Vi-da Péterrel együtt a közeljövõben kár-pótolni szeretnék. A szervezõ ígéretettett arra is, hogy minden év elején azelõzõ esztendõ szekszárdi borászsike-reit is megünneplik.

A január 18-i esten ott volt a szekszár-di borásztársadalom színe-java. A kollé-gák nevében Heimann Zoltán, a Szek-szárdi borvidék elnöke és EszterbauerJános, a Szekszárdi Borászok Céhe el-nöke köszöntötte az ünnepeltet. A fel-szólalók egy-egy személyes élmény fel-elevenítésén túl méltatták Vida Pétermunkásságát, a borvidék számára is fon-tos sikerét, emberi kvalitását. Eszter-bauer János reményét fejezte ki, hogynem kell várni újabb 7-8 évet a szekszár-di év borászára, és a 2011-ben az „ÉvBortermelõje Magyarországon” díjraugyancsak jelelölt Dúzsi Tamás ésHeimann Zoltán is hamarosan megkap-ja az elismerést.

„Magyarországot, Szekszárdot, a bortés a Vida családot ünnepeljük ma” – fo-galmazott köszöntõjében az est díszven-

dége, Tállai András. A Belügyminisztéri-um önkormányzati államtitkára nem tit-kolta, hogy rajong a szekszárdi borért.A borért, amely Vida Péter immár szál-lóigévé vált megfogalmazása szerint „is-teni csoda”, s amely nem csak idehaza,de a legnagyobb európai versenyeken issok dicsõséget szerzett már a szekszár-di borászoknak. Tállai András kiemelte:Vida Péter igaz magyar ember, aki hittelél és dolgozik a családja támogatásával.

Köszöntõjében Horváth István pol-gármester is a család szerepét emelteki, amely erõt és stabil hétteret biztosíta borász munkájához, s amelynek fiata-labb tagjai viszik majd tovább a borá-szatot. A város elsõ embere hangsúlyoz-ta továbbá az összefogás erejét, amely aszekszárdi borászokat, s magát a borvi-déket is hazánk legjobbjává tette.

A polgármester egy igazi meglepetés-sel is szolgált az est vendégei számára:bejelentette ugyanis, hogy a megyeszék-hely közgyûlése egy órával korábbanmódosította a városi kitüntetéseket sza-bályozó rendeletét, és abban rögzítette,hogy az „Év Bortermelõje Magyarorszá-gon” címet elnyert szekszárdi borász

„Szekszárd Város Díszpolgára” kitünte-tõ címben alanyi jogon részesüljön. Azadható legmagasabb városi elismerésvisszamenõleg is jár, vagyis nem csakVida Pétert, hanem az 1993-as díjazottVesztergombi Ferencet és a 2004-esnyertes Takler Ferencet is megilleti.

Horváth István elmondta, az önkor-mányzat e rendeletmódosítással fejezi kiköszönetét és nagyrabecsülését a minden-kori év borászának Szekszárd város két-ezer éves bortermelõ hagyományainaklegmagasabb szintû ápolásáért, a Szekszár-di Történelmi Borvidék jó hírét öregbítõtöbb évtizedes példaértékû munkáért, alegrangosabb versenyeken díjakkal jutal-mazott kiváló borokért, melyekkel a bor-vidék és a város nemzetközi és hazai elis-mertségét növelte, továbbá Szekszárd éshazánk borkultúrájának fejlesztéséért ki-fejtett áldozatos tevékenységért. A polgár-mester a rendezvény vendégeinek vastap-sa közepette adta át a közgyûlési határo-zat egy-egy példányát a három borásznak,akik a díszpolgári címet az augusztus 20-iünnepi közgyûlésen vehetik át.

Miután Vesztergombi Ferenc és Tak-ler Ferenc is megköszönte a közgyûlés

igazán megtisztelõ és nagyvonalú gesz-tusát, és gratulált a 2011-es év borászá-nak, az ünnepelt ragadta magához aszót. Vida Péter elérzékenyülve mon-dott köszönetet mindazoknak, akik pá-lyáján segítik: a Mindenhatónak, akibevetett hite erõt ad a folytatáshoz, felesé-gének és gyermekeinek, akik támaszaia mindennapokban, valamint tanárai-nak, akiktõl örök érvényû útravalót ka-pott. Hallhattuk az ünnepelt hitvallásátborról, borkészítésrõl, és hallhattunk ré-gen dédelgetett tervérõl, mely a Szek-szárdon talált, és Budapesten kiállítottszarkofág hazaszállításáról szól. A ren-dezvény ünnepélyességét emelte Csö-tönyi László szavalata, akinek tolmácso-lásában Garay János Szekszárdi bordaláthallhatták a vendégek, valamint a Barti-na táncosainak fergeteges produkció-ja. Az est gálavacsorával zárult, melynekfinom fogásaihoz az ünnepelt, Vida Pé-ter kiváló borait szolgálták fel. -fl-

MEGHÍVÓA MAGYARSÁG KÜLDETÉSE

CÍMMEL

MOLNÁR V. JÓZSEFnéplélekkutató tart elõadást a

LÉLEKÉPÍTÕN idõpont: 2012. január 23. hétfõ

este 18 órakorSzekszárdon a Garay JánosGimnázium dísztermében

BELÉPÉS DÍJTALANA legközelebbi Léleképítõ február

6-án lesz, a három év borászarangú szekszárdi hazafival:

Vesztergombi Ferenc, TaklerFerenc és Vida Péter.

Az ünnepelteket több mint kétszázan köszöntötték

(Folytatás az elsõ oldalról.)Az átadás után beindulhat a tervezettszekszárdi íróiskola, amelyben 12 te-hetség tölthet egy hetet Szekszárdon,hogy valami új dolgot alkothassanak azirodalom területén. Az alpolgármesterköszönetét fejezte ki a Tolna MegyeiÖnkormányzatnak, valamint a TolnaMegyei Kormányhivatalnak, hogy segí-tették a beruházás megvalósulását. Dr. Haag Éva megköszönte az MTA Iro-dalomtudományi Intézetének, vala-mint a Mészöly Egyesületnek is, hogyfenntartják, elõsegítik az író kultuszá-nak továbbélését. A következõkbenHeilmann Józsefné, a Garay JánosGimnázium igazgatója szólt a megje-lentekhez: örömét fejezte ki, hogy Mé-szöly egykori alma matere, a Garay har-madik alkalommal ad helyet az emlék-nap mûsorának. Az igazgatónõ fontos-nak tartja, hogy a diákok nevelésébenhangsúlyt kapjon a hazaszeretet erõsí-tése, valamint, hogy helyi szinten is-merjék, szeressék Szekszárdot. Mintazt elmondta, a gimnázium tanulóibana Szekszárdra visszatalálás igényét szeretnék feléleszteni Babits, Lázár Er-vin, Mészöly kultuszán keresztül is. Prof. dr. Horváth Béla, az IGYK dékán-ja felhívta a figyelmet Mészöly gondo-lataira, amelyben arról értekezik aszekszárdi születésû író, hogy korunka sebesség mítoszában él, s másfajta el-beszélõ módra lenne szükség, mint ko-rábban. „Rövid, szaggatott, pergõ,snittszerû videoklippek elbeszélõmódjára lenne szükség” – idézte fel

Mészölyt, egyben ötletet is adva felkér-te a fiatalokat, készítsenek klipszerûanyagokat a Mészöly-mûvek interpre-tációjaként, nyissanak Mészöly-portált,s rakják fel az elkészített mûveket. Eztkövetõen után Szörényi László, az MTAIrodalomtudományi Intézetének igaz-gatója, a Mészöly Egyesület elnöke ve-zette fel a Privát Mészöly címû, 2011-ben forgatott dokumentumfilmet,amely két fiatal rendezõ, Gerõcs Péterés Dér Asia alkotása. A filmben többekközött Esterházy Péter, Nádas Péter,Szegedi-Maszák Mihály, Kukorelly End-re, Márton László, Szörényi László val-lanak Mészölyhöz fûzõdött barátsá-

gukról és az író világhoz való viszonyu-lásáról. Mészölyt természeti állapothozközel álló vadságként „definiálták”, akimindenkitõl hajlandó volt tanulni, sminden érdekelte, ugyanakkor, ha kel-lett, keményen és dacosan szembesze-gült mindennel. Az író tárgyszerûségé-ben volt nagy, közelnézetei erõsek vol-tak, amely abban mutatkozott meg,hogy egy tárgyat, bogarat, köldökötvagy szemet hihetetlen részletességgeltudott leírni – hallhattuk. Mészöly kö-zeli barátai szerint nem a móriczi ha-gyomány szerint írta tovább a magyarirodalmat, hanem a Kosztolányi, Ottlikáltal kijelölt úton járt. A filmet követõ-

en Köpenczei Csenge, a Babits MihályÁltalános Iskola 5. osztályos tanulójaadta elõ zongorán Takács Jenõ: Utcaimuzsikusok spanyol földön címû ze-nemûvét, majd a Mészöly Miklós vers-és prózamondó verseny 3. helyezettjé-tõl, a makói Szent István Gimnázium10. osztályos tanulójától, Csányi Gábor-tól hallhattuk Mészöly: A hangya és atücsök zenéje címû meséjét. Az ideiMészöly-emlékplakettet dr. Gaál Zsu-zsanna kapta, a díjátadót Németh Juditelõadómûvész, az Illyés Gyula könyv-tár igazgatója konferálta. Dr. Gaál Zsu-zsanna 2003-tól a Mészöly Miklós em-lékét Szekszárdon õrzõ múzeum létre-hozásában vállalt koordináló szerepet.A plakett átadását követõen a BabitsMihály Általános Iskola Német Nemze-tiségi Kamarakórusa lépett fel Naszla-di Judit karnagy vezetésével, majdMikó Zsuzsanna, az I. Béla Gimnázium11. osztályos tanulója, a Mészöly vers-és prózamondó verseny 2. helyezettjemondta el Mészöly: A torony meséje cí-mû mûvét. A Mészöly-díjat idén a buda-pesti költõ, író, mûfordító, az ELTEolasz tanszékének docense, SzkárosiEndre vehette át, akinek legutóbbi mû-ve, a 2011-es kiadású, Egy másik em-ber címû kötet a díjat odaítélõ bizott-ság véleménye szerint olyan, minthafolytatná a Mészöly körüli rejtély írását.Szörényi László véleménye szerintSzkárosi posztmodern szövegkezelésimódjával az újabb, Mészölyre figyelõnemzedéket képviseli.

Gyimóthy Levente

52012. január 22. KULTÚRA

Már idén érkezhetnek alkotók a Porkoláb-völgyi Mészöly-tanyábaEmléknap a szekszárdi író emlékére

A Mészöly Miklós születésének 91. év-fordulója alkalmából Szekszárd önkor-mányzata és a Mészöly Miklós Egyesü-let által szervezett emléknap elõren-dezvényeként január 18-án vers- és pró-zamondó versennyel idézték meg anagy hatású író, költõ, drámaíró szelle-mét a PTE IGYK új elõadótermében.

A 14 év feletti fiatalok és felnõttekszámára kiírt megmé-rettetésen 13 középis-kolás vállalkozott a ne-héz mészölyi szövegekszínvonalas elõadására,köztük nemcsak szek-szárdiakkal, Bonyhádkörnyékiekkel , de egymakói iskola két tanu-lójával is. Ugyan az el-hangzott mûvek mint-egy fele mese volt, negondoljunk egyszerûgyer mekmesékre ,ezek hiteles tolmácso-lása is mély megértést feltételez. Ahogy Németh Judit elõadómûvész,könyvtáros beszélgetésünk során el-mondta, a Mészöly-szövegek nehézsé-ge, hogy egy leírt mondat után a máso-dikat és harmadikat mindig hozzá kellgondolni. Megértési probléma nem

fordult elõ, a versenyzõk jól felkészül-tek voltak, senkinél nem kellett attóltartani, hogy belesül a szövegbe –mondta értékelésében Sopsits Árpád,színházi és filmrendezõ, a zsûri elnöke.

A mezõny a figurák ka-rakterisztikus megjele-nítésében a legerõsebbaz érzelmek, mint a tá-volságtartás, a humor,megmutatásában volt.Mindenkiben megvolta közlési vágy, nem fe-szengve léptek a kö-zönség elé. Ugyanak-kor a felkészítõ tanárokszámára is megfonto-landó annak figyelem-bevétele, hogy illik-e aszöveg az elõadóra.

Éppen elsõsorban a jó szövegválasz-tásért kapta a Babits Kiadó különdíjáta kakasdi Kató Hajnalka. A bonyhádiPetõfi Sándor Evangélikus Gimnáziumdiákja A bánatos medve meséjét adtaelõ. Sopsits értékelése szerint szép volta végén a tanulság levonása.

A Wosinsky Mór Megyei Múzeumkülöndíját a tavalyi 2. helyezett, anagydorogi Táibl Eszter nyerte el A to-rony meséjének elõadásával. Õ szinténa bonyhádi Petõfi-gimnázium tanulója.Mindkettõjük felkészítõ tanára FranyóRóbert.

A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyv-tár különdíját a szedresi Porkoláb Em-ma (I. Béla Gimnázium) kapta a Ma-gyar címû vers remek, értõ elõadásá-ért. Felkészítõ tanára Kis Pál István volt.

A magas színvonalú verseny arra in-dította a zsûrit, hogy az eredetileg meg-hirdetetthez képest duplájára emeljeaz elnyerhetõ könyvutalványok össze-gét. A zsûri – Péterfy Gergely Mészöly-díjas író, Frank Ildikó, a Magyarorszá-gi Német Színház igazgatója, SopsitsÁrpád rendezõ, a zsûri elnöke, TanczTünde, a PTE IGYK Irodalomtudomá-nyi és Nyelvészeti Intézetének adjunk-tusa és Csillagné Szánthó Polixéna, aszekszárdi önkormányzat humánbi-zottságának elnöke – döntése alapjána harmadik díjat, vagyis a 10 ezer forintértékû könyvutalványt a röszkei

Csányi Gábor nyerte, aki a makói SzentIstván Egyházi Általános Iskola és Gim-názium diákja. Õ mondta legtermésze-tesebben az elõadott mûvet, az õ ese-tében A hangya és a tücsök történetét.A 20 ezer forint értékû könyvutalványtnyert második helyezett, a már 2011-ben is versenyzett Mikó Zsuzsanna (I. Béla Gimnázium), Kis Pál István ta-nítványa, ugyanazt a mesét mondta,mint a különdíjas Táibl Eszter, de pon-tosabban építette fel az elõadását, ésnagyszerûen adta elõ a medve látoga-tásáról szóló részt. Mesébe illõ, hogyéppen a legkisebb fiú nyert a 2012-esMészöly Miklós vers- és prózamondóversenyen, vagyis a mindössze 13 évesmakói Gémes Tamás vihette haza a 30 ezer forint értékû könyvutalványt.Õ szintén a Szent István Egyházi Álta-lános Iskola és Gimnáziumban tanul,felkészítõ tanára, mint iskolatársának:Mészáros Ildikó. Karakteréhez illett aképtelenségeket halmozó Tréfás me-se, a zsûri elnökének értékelése sze-rint a poénok pedig mindvégig ültek.

Pócs Margit fõszervezõ zárásként el-mondta, hogy jövõre ismét megrende-zik ezt a nagy sikerû vers- és prózamon-dó versenyt Mészöly Miklós emlékére.

Kovács Etelka

Magas színvonal és mesébe illõ befejezésMészöly Miklós vers- és prózamondó verseny

A Mészöly-emlékplakettet dr. Gaál Zsuzsanna vehette át (jobbról).Mellette dr. Haag Éva alpolgármester

Táibl Eszter

2012. január 22.MOZAIK6

1823. január 22. Kölcsey Ferenc, a Szat-márcsekén élõ magányos költõ Istenhez fo-hászkodó, ünnepélyes hangú költeménye, aHimnusz elkészültének, „letisztázásának”napja. A verset 1844-ben zenésítette megErkel Ferenc, s mint nyertes pályamûvet,még abban az évben bemutatták a NemzetiSzínházban.

Himnuszunk csak 1989-ben került a Ma-gyar Köztársaság alkotmányába, addig semtörvény, sem uralkodó, kormány vagyországgyûlés nem tette kötelezõ érvényûvé,bár hivatalosan 1848. augusztus 20-áncsendült fel elõször. 1903-ig a Gott erhaltecímû, Haydn által szerzett osztrák császárihimnusz volt a kötelezõ, majd az 1903-as

országgyûlés augusztus 20-i hatállyal életbeléptetve elfogadott egy törvényjavaslatot,amely szerint „Kölcsey Himnusza azegységes magyar nemzet himnuszává nyil-váníttatik”. Ezt a törvényt azonban FerencJózsef soha sem szentesítette. Ennek el-lenére a Himnuszt maga a nemzet emeltesaját nemzeti énekévé, összetartozásunkjelképévé.

1989-tõl ezen a napon ünnepeljük amagyar kultúra napját, országszerte em-lékezve Kölcseyrõl és mûvérõl, múltunkatidézõ tárgyi, szellemi értékeinkrõl. 1993-tólnapon adják át a magyar kultúrával, ok-tatással, pedagógiai szolgálattal kapcsolatosdíjakat is.

A magyar kultúra napjaSzáznyolcvankilenc éve született a Himnuszunk

HimnuszA magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyartJó kedvvel, bõséggel,Nyújts feléje védõ kart,Ha küzd ellenséggel;Balsors akit régen tép,Hozz rá víg esztendõt,Megbûnhõdte már e népA múltat s jövendõt!

Õseinket felhozádKárpát szent bércére,Általad nyert szép hazátBendegúznak vére.S merre zúgnak habjaiTiszának, Dunának,Árpád hõs magzatjaiFelvirágozának.

Értünk Kunság mezeinÉrt kalászt lengettél,Tokaj szõlõvesszeinNektárt csepegtettél.Zászlónk gyakran plántáládVad török sáncára,S nyögte Mátyás bús hadátBécsnek büszke vára.

Hajh, de bûneink miattGyúlt harag kebledben,S elsújtád villámidatDörgõ fellegedben,Most rabló mongol nyilátZúgattad felettünk,Majd töröktõl rabigátVállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkainOzmán vad népénekVert hadunk csonthalmainGyõzedelmi ének!Hányszor támadt tenfiadSzép hazám, kebledre,S lettél magzatod miattMagzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött, s feléKard nyúl barlangjában,Szerte nézett s nem leléHonját a hazában,Bércre hág és völgybe száll,Bú s kétség mellette,Vérözön lábainál,S lángtenger fölette.

Vár állott, most kõhalom,Kedv s öröm röpkedtek,Halálhörgés, siralomZajlik már helyettek.S ah, szabadság nem virulA holtnak vérébõl,Kínzó rabság könnye hullÁrvánk hõ szemébõl!

Szánd meg Isten a magyartKit vészek hányának,Nyújts feléje védõ kartTengerén kínjának.Balsors akit régen tép,Hozz rá víg esztendõt,Megbûnhõdte már e népA múltat s jövendõt!

A Kölcsey halálának 100.évfordulójára készült képeslap A kézirat egy részlete

Tolnából Dombóvár lett a legjobb az év kórháza versenyenA HáziPatika.com idén hetedszer-re osztotta ki már hagyományos-nak mondható, „Az év kórháza” el-nevezésű díját, amelyet az inter-neten voksoló betegek szavazataialapján kaphatott meg a legjobb-nak bizonyult intézmény. Tavalyhozhasonlóan idén is taroltak a vidé-ki kórházak, a legjobb budapesticsupán az ötödik helyen végzett.A megyéből egyedül a dombóvárikórház jutott be a legjobb ötvenközé. A megyék összesített ered-ményei alapján Tolna végül a tize-dik pozíciót szerezte meg.

Az interneten keresztül zajló, így bár-ki számára elérhetõ „Az év kórháza”voksolás lényege, hogy a betegek esélyt kapnak az õket ellátó intézmé-nyek értékelésére, jutalmazva azokat,amelyekkel a leginkább elégedettekvoltak. A díjakat 2012. január 17-én

ünnepélyes keretek között adták át alegjobbaknak. Az MTA dísztermébenrendezett ünnepségen a HáziPati-ka.com képviselõ mellett az or-vosszakma több jeles alakja is képvi-seltette magát.

Pilling Róbert, a HáziPatika.comfõszerkesztõje két érdekességre is rá-mutatott az eredmények kapcsán. Azegyik legfeltûnõbb, hogy az élme-zõnybõl ezúttal is hiányoznak a fõvá-rosi intézmények, viszont a négy do-bogós (a második helyen ugyanisholtverseny alakult ki) közé bekerültkét kisvárosi – a gyulai és az ózdi –kórház is.

A kategóriánkénti rangsor élme-zõnyében a budapesti, debreceni ésszegedi egyetemi klinikák mellettszintén számos kisvárosi intézménykapott helyet. A betegek tehát min-den bizonnyal lojálisak szûkebb kör-nyezetük kórházához, és ezt voksok-ban is kifejezésre juttatták. A debre-

ceni ortopédiai klinika azonban,amely két kategóriában is az élenvégzett, az összesített eredményektekintetében mégsem fért fel a do-bogóra.

Az ortopédiai klinikák összesenhárom alkategóriát nyertek meg. Ezannak tudható be, hogy az utóbbiévekben olyan eszközöket szereztekbe és olyan eljárásokat vezettek be,amelyek a betegek gyorsabb és ké-nyelmesebb gyógyulását szolgálják.Emellett kezeléseik gyakran járnaklátványos eredményekkel, amelyekvissza is köszönnek a betegek értéke-lésében.

– A tavalyi gyõztes pontszám idénmég a legjobb 150-be kerüléshezsem lett volna elegendõ – hangzottel a díjátadón. Bár a szavazás nemvolt reprezentatív, az értékelés min-den bizonnyal arra utal, hogy a bete-gek némiképp elégedettebbek azõket ellátó intézményekkel. Megyei

szintre bontva a tolnai kórházakraérkezett pontok összesített átlagaalapján Tolna a megyék rangsorábana tizedik helyezést érte el. A megyé-ben az összesített lista alapján leg-jobb helyezést elért kórházak a kö-vetkezõk: Dombóvári Szent Luk-ács Egészségügyi Nonprofit Kft.(4.5059 pont, 42. hely), BonyhádVárosi Kórház–Rendelõintézet(4.4364 pont, 74. hely), Tolna Me-gyei Balassa János Kórház–Ren-delõintézet, Szekszárd, 4.3565 pont,96. hely)

Az Év Kórháza versenyben „orvos-szakmai ellátás”, „ápolás- és szaksze-mélyzet”, „infrastruktúra”, „ellátás”, va-lamint „környezet és tisztaság” kategó-riákban lehetett pontozni a kórháza-kat. Az abszolút gyõztesek a kategóri-ánként elért pontszámok átlagolásávallegjobb eredményt elért intézményeklettek.

Forrás: Ferling Press

72012. január 22. MULTIDÉZŐ

Küzdött az Augusz-ház lebontása ellenDr. Hadnagy Albert egykori megyei fõlevéltárosra emlékezünk

„Dr. Hadnagy Albert a Háromszék me-gyei Dálnokon, Dózsa György szülõhe-lyén látta meg a napvilágot 1901. janu-ár 21-én, a család ötödik gyermeke-ként. (…) Az elemi iskola elvégzéseután a középiskoláit a sepsiszentgyör-gyi Székely Mikó Kollégiumban végez-te el és ott érettségizett 1919-ben, kitû-nõ eredménnyel. (…) Miután a romá-nok átvették az uralmat Erdélyben, (…)1920 nyarán, sok megpróbáltatást kö-vetõen sikerült kiszöknie és egy szálruhában, poggyász nélkül érkezettmeg Budapestre. Itt bejutott az EötvösKollégiumba, állami ingyenes helyre,kitüntetéses érettségi bizonyítványá-nak köszönhetõen (…) Az egyetem el-végzése után állami ösztöndíjjal kiküld-ték a bécsi Magyar Történeti Intézetbe,ahol (...) többek között összegyûjtötteaz 1790/91. évi erdélyi országgyûlés le-véltári adatait. Károlyi Árpád történet-író megbízásából részt vett a Batthy-ány-kormány okirattárának gyûjtési ésmásolási munkálataiban. Szekfû Gyulamunkatársaként – az õ megbízásábólelkészítette a „Magyar államnyelv” c.munkájának az indexét. (…) 1926. júli-us 1. napjától kinevezték Tolna várme-gye fõlevéltárosává. (…) Tudományosvonalon több kutatót segített (…) mun-kájuk megírásához. Õ maga is (…) többtanulmányt tett közzé. Hosszú évekenkeresztül gyûjtötte az anyagot a megyekulturális életének a megírásához. Ez amunka felölelte volna a mindennapiéletnek legcsekélyebb részeitõl kezdvea jelentõsebb kulturális megmozdulá-sokig minden területét, fõleg a job-

bágyság foglalkozásait, napi életét stb.Sajnos, e pótolhatatlan tudományosfeljegyzései katonai behívása utánmegsemmisültek. (...) A II.világhábo-rúban – viszontagságos harctéri ese-mények után – a bajorországiNeuburgban mint kórházi beteg esettamerikai fogságba 1945. április 26-án.Közel egyéves hadifogság után, 1946.január 25-én tért vissza otthonába,Szekszárdra.(…) 1942. évben megkezd-te a levéltár anyagának elrejtését a me-gyeháza börtönében. Sajnos ezt a mun-kát – katonai szolgálata miatt – befejez-ni nem tudta. A helyén maradt anyagota háború alatt szétszórták, az elrejtettiratok tetejét szétbontották, a levéltáriberendezéseket teljesen megsemmisí-tették. Ennek a munkának a gyümöl-cseként azonban sok muzeális értékûfestményt, szobrot, antik bútort, 86ifm (iratfolyóméter) iratot és több ezer könyvet gyûjtött és mentett megNovák József múzeumvezetõvelegyütt a levéltár, a múzeum, az utókorszámára. Az ezt követõ 1950-es évek-ben (…) már készültek azok a tanulmá-nyok, amelyek a megye kultúréletévelés annak kihatásaival, a paraszti élettelés mozgalmakkal foglalkoztak. Ezutánkezdett hozzá a Béri Balogh Ádámrólés a Háry Jánosról szóló tanulmány ésLiszt Ferenc életrajza szekszárdi vonat-kozásainak megírásához.

Pedig ezekben a nagyon „nehéz”, amindennapi túlélést és egzisztenciát ve-szélyeztetõ idõben nem volt könnyû„talpon maradni”. Jellemzõ erre a téve-désekben és rosszindulatú megjegyzé-

sekben bõvelkedõ, a szekszárdi káder-csoport által, 1950. október 28-án rólaírt jellemzés: (…) Letagadta azt, hogy fe-lesége 23. k. hold földet örökölt. Még aztis letagadta, hogy Dunaföldváron házavan és 2. kh. szõlõje, ahol igen nagymennyiségben bor szokott teremni.Párton kívüli… (…) Felesége apja papvolt. Rendszeresen jár templomba. Abaráti köre régi reakciós elemekbõl te-võdik össze…” (…) Fõhatósága – a Levél-tárak Országos Központja a vizsgálatotazzal zárta, hogy „…a Végrehajtó Bizott-ság tagjai, mint szorgalmas, becsületesemberrõl beszélnek róla”, így továbbrais megerõsítették hivatalában. A TIT ke-retében számtalan elõadást tartott és ahelyi sajtóban is több, forrásértékû ta-nulmánya jelent meg. Ajtaja mindenkielõtt nyitva állt és a humanizmus, azembereken való segíteni akarás vezet-te cselekedeteit. Õszinte baráti szálakfûzték Illyés Gyulához, Féja Gézához,Mészöly Miklóshoz és Andrásfalvy Ber-talanhoz, (…) akikkel rendszeresen ki-cserélték gondolataikat.

Az eddig leírtakból talán következikis, hogy 1956-ban a magyar forradalommellé állt. Mint dr. Tóth Lajos írta dr.Hadnagy Albertre emlékezõ kö-tetében: „... mint a történelmi jelentõ-ségû népmozgalmak kiváló ismerõje, anemzetéhez és a meggyõzõdéséhezmost is hûséges, a saját veszedelmévelnem számoló, a közösséget szolgálniakaró, bátor és megfontolt egyéni-ség…” végezte munkáját, miután 1956.október 31-én a Nemzeti Bizottság el-nökségi tagjává választották. A forrada-

lom leverése után (…), amikor a forra-dalom sikeréért vívott harcban résztvettek ellen a legádázabb megtorlásoktörténtek, õ azért munkálkodott,„hogy a forradalom alatti tevékenysé-gükért börtönbe zártak rászoruló csa-ládtagjai anyagi támogatását megszer-vezze és a bátor támogatók hozzájáru-lását eljuttassa a szûkölködõknek…”.

Életének utolsó 10 évében folytattakutatásait, most már mint Baranya ésSomogy megye levéltárainak szakfel-ügyelõje. Ezek a kutatások két fõ témaköré csoportosultak: az egyik Liszt Fe-renc életrajzának szekszárdi vonatko-zásai ill. Augusz Antalhoz fûzõdõ bará-ti kapcsolata, a másik pedig Háry Já-nos személyérõl és koráról szólt. (…)Többek között az õ ellenállása és har-ca segített abban, hogy a városköz-pontban fekvõ – városrendezési okokmiatt lebontásra tervezett – Augusz-ház eredeti formájában fennmaradha-tott. 1966-ban támadta meg a haláloskór. Szeptemberben kórházba kerültés ott volt kénytelen maradni 1967. má-jus 26-án bekövetkezett haláláig.

Hadnagy Albert feleségének írt le-vélben Illyés Gyula egyszer így fogal-mazott: „…Az a szép este, amit ottho-nukban tölthettem, a néhány órás be-szélgetés és az egy-két levél elegendõvolt ahhoz, nemcsak megismerhessemkedves férjét, hanem õszintén meg isszeressem. Az ilyen érték nem tûnikel. Bennem is tovább él, vigasztalóan,bátorítóan…”.

Úgy legyen.Összeállította: Gyimóthy Levente

111 évvel ezelőtt, 1901. janu-ár 21-én született dr. HadnagyAlbert megyei főlevéltáros,akinek jeles munkásságáróllapunkban többször megem-lékeztünk már. A 45 éve,1967. május 26-án elhunyt le-véltárigazgató tizenkét évnyikutatómunkájának eredmé-nyeként megszületett, Lisztszekszárdi kapcsolatairól cí-mű tanulmánya révén (sajtóalá rendezte: Prahács Margit)Liszt Ferenc nevével együttSzekszárdét is mind széle-sebb körben emlegetik nem-csak Európában, hanem azontúl is. A Liszt-bicentenáriumjegyében lezajlott tavalyi évután néhány héttel azzal tisz-telgünk a kiváló szakemberés hazafi emléke előtt, hogyveje, néhai dr. Gutai Miklós:Ki volt dr. Hadnagy Albert? cí-mű, 1990 novemberébenmegjelent munkájából idé-zünk.

Dolgozószobájában, a Béla király téri régi vármegyeházán

8 2012. január 22.HIRDETÉS

A kiállított eszközökhöz nyúlni kötelezõ!Szombaton megnyílt a Látogatóközpont Pécsen

Lapunk megjelenésével egy idõben, január 21-én, szombaton megnyílt a Láto-gatóközpont – Labor, a Zsolnay Kulturális Negyed újabb büszkesége. A „csodákpalotájának” is nevezett természettudományos kiállítás egy technikai interaktívjátszóház, melynek célja az idelátogató gyerekben és felnõttben élõ kíváncsiságfelkeltése és kielégítése a természettudományi jelenségek megismerése ésmegértése iránt, mindezt szórakozva, játszva.

Az installációban találunk (többek között) mágnesezhetõ folyadékot, Tesla-transzformátort, megvizsgálhatjuk, miért tûnnek el hajók a Bermuda három-szögben, lõhetünk légörvényágyúval.

A Látogatóközpont – Labor január 21-tõl látogatható. Térkép: http://www.zsol-naynegyed.hu/terkep.

Nyitva tartás: 9–19 óra. Belépõjegy: 500 Ft. Kedvezményes: 250 Ft.

92012. január 22. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK!

A kihívások megedzik az embertKovácsné Lengyel Klára: „Szeretem, ha a szavak és a tettek összecsengenek”

F. Kováts Éva újságíró javaslatára mosta városszerte ismert Kovácsné LengyelKlárával beszélgetünk arról, hogy Klá-ri hihetetlen energiával, idejét, erejétnem kímélve alapította újjá és szerve-zi a szekszárdi alsóvárosiakat tömörítõegyesületet, és gyûjti a pénzt a kórhá-zi kápolna felújítására. De nem „ma-radhatott ki” a közremûködését bírómintegy tíz civil szervezet, sem az alsó-városi hagyományok.

– Csak ámulok! Nemcsak az ötle-tektõl gazdag szép házuk láttán, ha-nem Klári irodáján, ahol roskadoz-nak a polcok a megannyi dosszié-tól, melyekben például az alsóváro-si iratokat, pályázatokat gyûjti.

– Rendnek kell lennie! S ez az én fel-adataim egyike, hiszen a Szekszárd-Al-sóvárosi Római Katolikus KözhasznúEgyesület ügyvezetõ elnöke vagyok. Akét tiszteletbeli elnökünk: Bíró Lászlópüspök úr és Makk József tanár úr. Bí-ró püspök úr a mi szellemi atyánk, je-lentõs konkrét és lelki segítséggel tá-mogat bennünket. Mellette sok-sokszekszárdit és másutt élõt kellene névszerint említenem, akik szintén zászló-vivõi az alsóvárosiakat összefogó tevé-kenységnek, a kápolna ügyének. Vale-mennyiüknek hálásak vagyunk.

– Klári most ugyan „hegyoldali”,de eredetileg alsóvárosi?

– Az ükszülõkig visszamenõleg tükeszekszárdiak vagyunk. Az általános is-kolát Csatáron kezdtem, mégpedigosztatlan alsó tagozatos osztályban,majd a Béri Balogh Ádám utcai iskolá-ba kerültem. Édesanyám, aki 23-án töl-ti be 88. életévét, változatlanul itt él avárosban. Az õ egyik bölcs mondása,hogy az asszony legfontosabb „dóga” acsalád összetartása, a pénz és az idõ jóbeosztása. Ez nem csak számomramegszívlelendõ, hanem asszonytársa-imnak is. Persze, a mai világban sokmás feladat is jut nekünk, ajánlatos jólszervezni mindennapjainkat. De azévek múltával egyre simábban megyminden, hiszen a kihívások megedzikaz embert.

– Maradjunk a családjánál.– Nagydorogról származó férjem a

hegesztés-technikával és lakatosmun-kákkal foglalkozó családi vállalkozá-sunkat irányítja. Már több mint negy-ven éve vagyunk társak. Legbüszkéb-bek a három fiúnkra vagyunk. Jó szak-emberek lettek, van emberi tartásuk,s bízom benne, hogy családalapításukis sikeres lesz. Balázs rendszergazda,Nándor informatikus-programozó, Jó-zsef pedig vegyész. Sajnos, mindhár-man a fõvárosban élnek, ott találtákmeg boldogulásukat. Igaz, rendszere-sen járnak haza, és mi is megyünk hoz-zájuk…

– Azért szívesen hallanék néhányfontosat Önrõl, a szép nagycsalá-dot összefogó Kláriról.

– A számviteli fõiskola után ösztön-díjasként a megyei tanácsnál kezdtem,majd a „keriben” tanítottam. Nagyonszép idõszak volt, szerettük, becsültükegymást a diákokkal, de annyira, hogysokukkal a mai napig tartjuk a kapcso-latot. Közben egyetemet végeztem,közgazdász-tanár lettem. Több helyendolgoztam, majd az OTP-tõl mentemnyugdíjba.

– Ha gyalogosan látom az utcán,rendre négyen-öten veszik körül.

– Aminek nagyon örülök. Bár idõ-igényes a gyalogjárás, ezért ha sürgõsfeladatom van, akkor inkább autóvalmegyek.

– Klári, hány „emberbõl” van? Csa-lád, Alsóváros, kórházi kápolna ésrengeteg civil szervezet…

– Nem vagyok én sok emberbõl,csak sok lelkes emberrel csapatmunká-ban végzünk minden téren mindent.Ami egyik fontos tapasztalom, hogy azönkéntes munkát vállalók kiegyensú-lyozott, jókedvû, összetartó és õszinteemberek. Eredményesen dolgozni pe-dig csak így, az együvé tartozás szelle-mében, s azonos célért lehet. Jól érzemmagamat ezekben a „csapatokban”,mert szeretem, ha a szavak és a tettekösszecsengenek, ami nálunk pontosanígy van. Általában sikerül megtalál-nunk az egészséges munkamegosz-tást. A „munkáról” jut eszembe, hogyén magam is szinte többet, többfélétdolgozom mostanában, mint aktív ko-romban. Természetesen tevékenysé-gemet képezi az a három megyében

végzett, végzendõ munka is, amit az If-júsági Unió Civil Számadó Szolgálat ke-retében végzünk.

– Térjünk rá az alsóvárosi egyesü-letre!

– Örömmel, ám elõbb néhány mon-dat az elõzményekrõl. Sokan tudják,hogy hajdan miként tagozódott a város,s azt is, hogy az Alsóvárosban a szegé-nyebb réteg élt – egymást tisztelve, segít-ve. Ott – az írásos emlékek is igazolják –,mindig is összefogtak az emberek: kalá-kában építették a házakat, de említhe-tem a szüretet, vagy a kukorica- és toll-fosztást. Egymásra támaszkodtak min-denben, nem volt irigység, örültek egy-más sikerének. Ott gyerek nem kallódha-tott el, mert mindenki figyelt a máséra is.Mindenkinek fontos volt a közösség.

– Tehát nem véletlenül alakítottákmeg a Szekszárd-Alsóvárosi Ró-mai Katolikus Közhasznú Egyesü-letet.

– Ez így igaz. De egyesületünk egy jó-val korábbinak, az õseink által – a hiva-talos bejegyzések szerint – 1896-banalapított Szekszárd Római KatolikusOlvasókörnek a jogutódja. Alapsza-bályt módosítva 1990-ben újjáalakítot-tuk az egyesületet az imént említett né-ven. Szervezetünket az akkori plébá-nos úr, Farkas Béla is nagy odaadássalsegítette, amit Bacsmai atya szívesenfolytat.

– Interjúnk hivatalos megjelenésidátuma január 22. Elõzõ nap bállesz a volt 505-ös középiskolában.

– Ez már a 13. bálunk, aminek a be-vételét szintén a Szent János és Pál ká-polna felújítására fordítjuk. A gyönyö-

rû barokk mûemlék kápolna – a 18. szá-zadi megépülésekor még a város pere-mén állt – restaurálása egyesületünklegfontosabb célkitûzéseinek egyike.

– Az elsõ százezer forint éppen azÖn adománya volt …

– Azóta szépen haladnak a munkála-tok, és sorra csatlakozik hozzánk min-den jóakaratú szekszárdi és máshol élõa kórházi, vagy más néven „kiskápol-na” újjászületéséért. Egyesületi erõbõleddig több mint tízmillió forintot sike-rült gyûjtenünk. Ez nagyon jó érzés,ahogyan a kápolnába belépni szintén.Akár imádkozni, fohászkodni, akár ta-karítani, rendezvényt szervezni…

– Kanyarodjunk még vissza a bál-hoz, illetve a folyamatos összejöve-telekhez.

– 2000-ben sok alsóvárosi javaslatá-ra nosztalgiatalálkozót szerveztünk aWosinsky Közösségi Házban, ahova fõ-ként az ötvenes-hatvanas évek alsóvá-rosi diákjait vártuk. Mintegy százan ér-keztek. Garay János „Viszontlátás Szek-szárdon” versével induló program azemlékezés jegyében telt. Ugyanezenesztendõ adventjéhez kötõdik a hagyo-mányok tematikus gyûjtésének meg-kezdése. Az idõsek elmesélték a disznó-vágásokkor szokásos nyárstûzést, meg-tanították a fiataloknak, hogyan lehetházilag szaloncukrot készíteni, aszaltgyümölccsel és sajátkészítésû díszek-kel karácsonyfát ékesíteni. És perszeilyenkor is sorjáznak a visszaemlékezé-sek, a megható történetek…

– Gyönyörû a kápolnasorsot be-mutató kis könyv.

– Büszkék is vagyunk rá, s valameny-nyi szerzõjére. A kiadvány adomány-gyûjtõ céllal most is kapható, a befolytpénzt és az szja-felajánlásokat szintén akápolnára fordítjuk. Elmondom azt is,hogy a PTE Illyés Gyula Karának köz-remûködésével néprajzi kutatásokatfolytatunk, természetesen az Alsóvá-rost – vagy Alsóutcát – illetõen. Remél-jük, hogy lesz idõ, energia és támoga-tó jó szakember, hogy kiadhassuk az„Alsóvárosi kalendáriumot”.

– Elismerik a munkáját?– Hát hogyne. Szinte naponta. Ami-

kor megállítanak az utcán, megszorít-ják a kezemet, s ötleteket adnak a továb-biakhoz.

– Akár egy kisregény születhetettvolna ebbõl a beszélgetésbõl, ám ezlehetetlen. Ki legyen a következõ ri-portalany?

– Volt tanítványomnak, a civilszer-vezetek elkötelezett támogatójának ésismerõjének, a sokoldalú Gyõrfi Gyulá-nak adom át a jelképes stafétabotot.

V. Horváth Mária

FOT

Ó: V

. VE

RE

CK

EI

AN

ITA

10 2012. január 22.MULTIDÉZŐ

„Oly távol, messze vagy, hazám...”

Szárnykürttel a Don-kanyarban (II. rész)

Jaszenovics Gé-zát 1942. június11-én, 21 évesf iat a lember-ként vagoníroz-ták be, hogy a 2.magyar hadse-reg 18. honvédgyalogezredemintegy hetven-tagú katonaze-n e k a r á n a k

egyik tagjaként útnak induljon Orosz-országba. Azzal a feladattal, hogy afrontvonalhoz közel, a harcoló alakula-tok mögött néhány kilométernyire le-táborozzanak, s elszórakoztassák azo-kat, akiket sérülésük miatt vagy pihen-ni hátravezényeltek.

Az 1932-ben Rétságon született,1932 õszén szüleivel és testvéreivelSzekszárdra került fiú édesapja tisztvi-selõ volt, de kiváló zongoramûvész is,így a kis Géza hamar megismerkedetta muzsikával. Tetszett neki a leventezenekar játéka, különösen a szárny-kürt nevû hangszer. Amikor 1936-banSzekszárdra került a 18. honvéd gya-logezred és megalakult a katonazene-kar, olyan nagy hatással volt rá a játé-kuk, hogy addig könyörgött a szülei-nek, míg ott hagyhatta az iskolát és ka-tonazenész-növendéknek állhatott. Ígykerült késõbb zenészként a háborúba.

Egy darabig vonattal vitték, majd le-szállították õket, és gyalog kellett foly-tatniuk útjukat Oroszországon át ametszõ hidegben. Erre így emlékszikvissza:

– Rengeteget gyalogoltunk, és min-dig fáradtabb és fáradtabb volt a nép,úgy meg voltunk terhelve. A hátunkona hátizsák, benne a tartalék ruha, csaj-ka, kés, villa, kanál, tisztálkodási szerek.Összetekerve a köpeny, jobb vállun-kon a hosszú puska, a másikon meg ci-peltük a hangszerünket is tokostól. Anehéz fémsisak is a hátunkon volt, amia lövedékektõl védi az ember fejét. A lá-bunkon bakancsot viseltünk, de akko-riban nem volt zokni, csak kapca, azazegy rongy, ami mindig összegyûrõ-dött, és rondán feltörte az ember lábát.Nem tudtuk kimosni, büdös volt, em-bertelen dolgok voltak ott. Mint ahogymaga a háború is embertelen. Állandó-an levegõben lógott a halál. Sokszor öt-venesével húztak át a fejünk felett a re-

pülõk, mentek bombázni, talán éppenMagyarországra...

Míg hallgatom õt, elképzelem azokata tízen-huszonéves fiatalembereket ide-gen földön, fázva, tán betegen vagy éppfájdalmakkal küzdve, távol a biztonsá-gos családi fészektõl, és saját húszévesfiamra gondolok. Sírás fojtogat. – Nem szoktak félni odakint?

– Dehogynem. Mindenki félti az éle-tét. Éjjel-nappal hallottuk a surrogást,ahogy a házak fölött mentek el a löve-dékek. A repülõk, a Raták rendszerintéjjel jöttek. Riasztó, félelmetes hang-juk volt, rettegésben tartották a lakos-ságot. Kétnaponta jöttek, sosem tud-tuk, hogy épp fognak-e bombázni vagynem. Volt az oroszoknak egy trükkjükis. Egy-egy terület felett négy ponton –talán ejtõernyõre akasztva – hatalmaslángoló fénycsóvákat engedtek le.Sztálin-lámpáknak mondták ezeket,bevilágították az egész várost, és ígyföntrõl a fényben ki tudták válogatni,hogy melyik épületet bombázzák. A miszállásunkon is bomba érte az egyikházat, nem volt húsz méterre se a mi-enktõl. A légnyomás betörte a mi abla-kunkat is, de nálunk senki se sérültmeg. A másikban az egyik szerencsét-len repeszt kapott, és ott halt meg. Akollégái ástak neki egy sírt és eltemet-ték. Keserû világ volt ez. Hogy mi lett atöbbiekkel, miután én hazajöttem,nem tudom. Azóta se hallottam róluksemmit.– Fegyvert fogniuk sosem kellett?

– Harcolni minket nem vittek, de

amikor kiürítettek a németek egy oroszfalut, akkor nekünk kellett visszakísér-nünk az embereket akár tíz kilométer-re is. Azt mondták a németek, hogy havalamelyik megáll, és nem akar tovább-menni, tessék fejbe lõni. Dehogy csi-náltuk mi meg! Sok öreget ott hagy-tunk az árok szélén, magyaráztuk a tár-sainak, hogy próbáljanak neki segíteni,de persze nem tudtunk oroszul.

Itthon, a fûtött szoba békéjébennem is tudjuk elképzelni, min mehet-tek keresztül magyar fiaink orosz föl-

dön, ahova maguktól sosem mentekvolna. Nem lehetett könnyû felvidíta-ni õket még pihenõben sem.

– Vidám, pattogós darabokat játszot-tunk nekik, indulókat, operettrészlete-ket. De nem nagyon érdekelte õket, fá-radtak és elgyötörtek voltak, hazavágy-tak. A mi ezreddobosunk, azaz karna-gyunk egyébként Tölgyesi Tibor volt,

õ az, aki elöl megy a tambúrbottal. Derengeteg zenekar volt ám kint a fron-ton, abban a hatalmas országban.– Mit tudtak az itthoniakról vagy aháború állásáról?

– Semmit az égvilágon. Nem volt rá-dió vagy újság, csak szóban jöttek a rém-hírek. Annyi azért mindig kiszivárgott,hogy megint egy csomó magyar megnémet katona meghalt. A posta kifelénagyon rosszul jött, volt, amikor egyegész köteg levelet kaptunk meg egy-szerre, vagy meg se kaptuk némelyiket.

Egyszer aztán az ifjúszárnykürtös arról kapotthírt kicsi párjától, hogy azasszonyka várandós. Nagyörömére hamarosan sza-badságot kapott, és elindul-hatott haza. Több hétbe teltmire hazaért, január 13-ánszállt le a vonatról, éppenegy nappal azután, hogy aDonnál megtörtént a tragi-kus ütközet, melynek kö-vetkeztében a 208 ezer fõs2. magyar hadsereg legna-gyobb része rövid idõ alattmegsemmisült.

Jaszenovics Géza márnem mehetett visszaOroszországba, de a hábo-rú még nem ért véget, ésegyre közeledett Magyar-országhoz.

1945 márciusában a 18.honvéd gyalogezred azoroszok közeledtével nyu-gat felé elhagyta a várost,és Marcaliban telepedtekle, ahova – az oroszok Szek-

szárdra érkezése elõl – felesége kisfiávalegyütt utánamenekült. Onnan ápriliselején lovas kocsikon Ausztriába men-tek tovább. Egy faluban házaknál helyez-ték el õket, ott érték meg május 9-ét.

– A fõtérre tereltek minket. Jött egyangol dzsip, s a katona bejelentette: vé-ge a háborúnak, fogságba estünk. Júni-us 18-án egy Weissenstein nevû falubankellett jelentkeznünk, s ott egy nagyfenyves erdõ szélén kellett szállást csi-nálnunk magunknak. Négy tábor volt,A, B, C és D, s mi a katonazenekar ját-szottuk mindig a misét mindegyikben.

1945. október elején végre megkez-dõdött a hazaszállítás, de mi a legvégé-re maradtunk, mert minden katonavo-natot nekünk kellett zenével elbúcsúz-tatnunk. A bajtársaink integettek, ne-künk meg fájt a szívünk, hogy még ma-radnunk kell. Így csak 1945. október 9-énérkeztünk haza.

Jaszenovics Géza és Mátrai Mária le-gendásan nagy szerelmébõl ezután szü-letett még három újabb gyermek, s abékeidõben indult el a férj olyan szép ze-nei pályafutása, amelynek végállomásaa Szekszárd Big Band volt. De ez már egymásik történet. Cser IldikóEgy magyar katona sírjánál orosz földön

Betegsége miatt nem tudott részt venni a doni áttörés évfordulója al-kalmából tartott szekszárdi megemlékezésen, s mikor a túlélők jelent-kezését szorgalmazó újsághirdetésünkre reagálva telefonon felhívott,először szabadkozott is: Ő is ott volt ugyan a Donnál, de nem fegyveresharcosként, hanem mint katonazenész. Talán meg is róják majd azért,hogy épp ő beszél azokról a véráztatta időkről, mikor oly sokan voltak,akiket az első vonalba küldtek, megjárták a lövészárkokat, tankokkal,ágyúkkal kellett szembenézniük, elestek vagy megfagytak az oroszsztyeppén. Ő egy csodálatos véletlen folytán életben maradt, épp az át-törést követő napon szállt le itthon a szabadságos vonatról.

Feljegyzéseivel ma

Zenészõrség a ribalcsinói télben

Vannak az életnek fizikai törvénysze-rûségei, amelyek nem a mi álláspon-tunktól, véleményünktõl, hangula-tunktól, esetleg meggyõzõdésünktõl,érzéseinktõl vagy képességeinktõlfüggnek. Senki sem állíthatja komo-lyan azt, hogy most egy néhány hé-tig nem hat rám a gravitáció, úgy-hogy nem kell figyelembe vennem.Vagy attól, mert rosszkedvûen éb-redsz, nem kell arról lemondanod,hogy feljöjjön a nap, és elmúljon azéjszaka. Amit Isten megalkotott, azmûködik. Ha akarod, ha nem.

Vannak az életnek szellemi tör-vényszerûségei is, amelyek nem ami álláspontunktól, véleményünk-tõl, hangulatunktól, esetleg meggyõ-zõdésünktõl, érzéseinktõl vagy ké-pességeinktõl függnek. Minden em-berben ott a vágy, hogy bárcsak len-ne egy nálam magasabb rendû lény,

aki nem olyan tökéletlen, befolyá-solható, rosszra rávehetõ, mint én,hanem tökéletes, megbízható, ésminden hibám és hiányosságom el-lenére még szeret is. Akikben ez avágy „kihalt” – mert úgy gondolták,hogy õk az emberiség megoldása –azok hirdették ugyan az élet felvirág-zását hangzatos szavaikkal, de csakhalált és nyomort hagytak magukután. A másik vágy, a halál „kiküszö-bölésére” irányul. Az ember nemtud, és nem is akar a halállal együttélni. Akkor mégis miért van a halál?Akkor, akinek hatalma van arra, mi-ért nem törli el a halált?

Vannak és lesznek az életnek tör-vényszerûségei, amelyek a te életed-re is hatnak. Ha akarod, ha nem. ABiblia azt mondja: „Mint utolsó ellen-ség töröltetik el a halál.” És bár ellen-ség, eltöröltetik, de utoljára. Miért?

Mert a halál a világ legjobb prédiká-tora és igehirdetõje, aki vallást tesz abûntelen, minden embert szeretõ ésélõ Jézus Krisztusról! Mert az ember-nek nincs válasza a halálra, de Jézus-nak igen! Jézus arra válaszolt szerete-tével és gyõzelmével, hogy a magafeje után menõ embernek menekü-lést biztosítson, vissza az életbe, ami-re õt a teremtettségben szánta.

Erre két válaszod lehet: vagy lebo-rulsz elõtte elfogadva uralmát min-denen, vagy kiborulsz; vagy megalá-zod magad elõtte, vagy összetörsz.Jézus válaszolt a legnagyobbtól a leg-kisebb gondodra is! Ne máshol ke-resd a választ, hanem a Bibliában, ésáltala a Gyõztes Úrban, Jézus Krisz-tusban, aki téged is gyõzelemre te-remtett! Ha akarod, ha nem!

Papp Barnabásbaptista lelkipásztor

112012. január 22.MOZAIK

E heti rejtvényünk megfejtését január 29-ig várjuk szerkesztõségünk címére: Szekszárdi Vasárnap, Polgármesteri Hivatal,7100 Szekszárd, Béla király tér 8. A január 8-i rejtvény helyes megfejtése: Boldogasszony hava, Fergeteg hava, Télhó.A helyes választ beküldõk közül a Kerényi Nyomda Kft. által felajánlott könyvet nyert Király Anikó, 7054 Tengelic, Petõ-fi u. 23. Gratulálunk! A jutalom hétfõn déltõl átvehetõ a Városháza portáján.

Városi krimi

Ismét akcióba léptek

a trükkösökA napokban telefonon jelentkezettbe az E.ON munkatársaként egy fér-fi a Pollack utcai asszonynál, s párperc múlva meg is jelent társávalegyütt. Közölték, túlfizetése van ahölgynek, s meghozták az összeget.De a húszezresbõl tízezer forintotvissza kellene adnia az asszonynak.Hát elõvette a szekrénybõl a „pénzesborítékot”, s kivette belõle a bankót,majd a helyére rakta a pénzt.

Ezután embereink ellenõrizték akapcsolókat, majd távoztak. Persze,magukkal vittek egy négyszázezerforintot tartalmazó borítékot, sõt anõ pénztárcájából is kivették azötezrest. Az egyik férfi 180 centi ma-gas, fekete bõrdzsekit, világos nadrá-got és fehér sapkát viselt. A 170 cen-tis erõs testalkatú sötét nadrágbanés dzsekiben volt. Mindketten 30-35évesek.

A következõ napon egy Csopak ut-cai házba ment be egy – magát E.ON-alkalmazottnak kiadó – barna ka-pucnis kabátot, fekete csizmát viselõ– nõ. Az ürügy szintén a túlfizetésvolt, és ugyancsak fel kellett váltani atulajdonosnak a húszezrest. A nõ ki-figyelte, hogy a hálószobai szekrény-ben tartja pénzét az asszony. Erre ottkezdett felméréseket végezni, mi-után ehhez mérõszalagot kért. Míg atulaj kiment érte, a tolvaj a kis idõt ki-használva kivette a szekrényben lógókabát zsebében tárolt 400 ezer forin-tot, majd távozott.

Már-már zavarna, hogy rendsze-resen írunk a trükkös tolvajok ak-cióiról, de az olvasók védelmébentesszük. Sajnos, ennyire nem sza-badna megbízni az idegenekben.Érthetetlen, hogy miért engednekbe minden igazoltatás nélkül ott-honaikba ismeretleneket. Érdemesazt is megjegyezni, hogy sem azE.ON, sem az önkormányzat, sem avízmû, se más cég ma már nemszemélyesen viszi házhoz a túl-fizetési összeget. Vagy a folyószám-lára utalják vissza, vagy postázzák.

- hm -

Jézus válaszol, ha akarod, ha nemEvangélium

12 2012. január 22.KULTÚRA

A víz szerelmesePámerné Bükky Klára természetfotó-kiállítása

Hajnali, szürke párában üldögélõ hor-gász, alkonyi fénybe burkolózó Duna-holtág, mesébe illõ tavirózsabimbó,egy vízbe lógó ágon feszülten figyelõgém, harmatcseppek egy katicabogárhátán. Madarak, fák, virágok – és víz,víz, víz. Robajló tengeri hullámverés-ként vagy homokpadot körülölelõ fo-lyóként, de mindenütt ott van õ, az éle-tet adó. Erre nyitja rá a szemünketPámerné Bükky Klára amatõr termé-szetfotós, akinek képeibõl „Víz” cím-mel nyílt kiállítás január 16-án, hétfõn,a Baka István Általános Iskolában.

A felvételeket nézve az ember úgyérzi, készítõjük tán ki se lép a házbólfényképezõgépe nélkül, hogy el ne sza-

lasszon egy halászó gémet vagy egy vízfelett egyensúlyozó szitakötõt, és mintaz alkotóval beszélgetve kiderült, ezegy jó ideje így is van. De hogy is lehet-ne másként, hiszen Klára Tolnán él,ahol szinte minden családban akad egyhajós, s a faddi Volent-öbölben töltinyarait, karnyújtásnyira a vízparttól.

Képei mesélnek nekünk a körülöt-tünk lévõ természetrõl, és természete-sen az emberrõl, aki ha nem is láthatóminden fotón, de a jelenlétét – ha má-sutt nem, a lencse vé-gén – ott érezhetjük.A fotók által felsejlika világát éles szem-mel figyelõ és szere-tõ ember, de megje-lenik a ritmus, a szí-nek, vonalak játékátis érzékelõ mûvészis. Pámerné BükkyKlára ugyanis, aki1954-ben Szombat-helyen született, ze-nei tagozatos általá-nos iskolába járt,ahol a zene mellett avizuális nevelésre is hangsúlyt fektet-tek tanárai. Így került bensõséges kap-csolatba a zongora és az éneklés mel-lett a grafittal, a szénnel és az agyaggal.Tanár lett, majd közigazgatásban dol-gozott, az utóbbi években pedig kiad-ványszerkesztéssel és kiállításszerve-zéssel foglalkozott.

„A makrózás mellett a természetfo-tózás érdekel leginkább, mert ott„stresszmentes” a környezet. Ezért vál-lalja az ember a hajnali kelést, a hideget,meleget, esõt, havat… A természetfotó-zás jelenti számomra a tökéletes nyu-galmat, kikapcsolódást és szórakozástis egyben” – vallja magáról.

A kiállítást Fetzer Györgyi, az iskolaigazgatója ajánlotta a közönség figyel-mébe, közremûködött Elblinger Éva(7. o.) és Korsós Gergõ (6. o.).

Az alkotások között ott látható az aTükröm, tükröm címû, tavon úszóhattyút megörökítõ szép felvételt is,amit idén januárban a National Geo-graphic címû neves internetes maga-zin szakmai zsûrije a hónap képénekválasztott. A kiállítás február 3-ig te-kinthetõ meg. Cser Ildikó

Heim Károly: A biciklis Sváb és székely sorsokat jelenített meg az elsõregényes szerzõ

Tolnai sváb és bukovinai székely em-berek II. világháború alatti és utánimegrázkódtatásairól szól az a nemmindennapi, értékes könyv, amelyetaz Illyés Gyula könyvtárban 2011 no-vemberében megtartott bemutatóután január 13-án a Hrabovszki utcaiCserkészházban is megismerhettekaz érdeklődők.

A megyénkben élõ emberek történel-mi viszontagságait pontosan ismerõszerzõ, Heim Károly: A biciklis címûmûvében valós személyekbõl megfor-mált figurák alakítják a történetek fona-lát a harmincas évektõl a hetvenes éve-kig. Az író rávilágít a sajátos, háborúutáni helyzetre, amikor egymás mellettéltek a betelepített székelyek és az ittmaradt németajkúak. A könyv címeegy vidéki fiút takar, a Tevelrõl Majos-ra, egy csinos lányhoz, Jakab Irénkéhezés családjához került Kozma Antalt, azõ sorsán keresztül „görgeti” az esemé-nyeket Heim Károly. A fõszereplõ ke-rékpárjával számos helyet bejár a kör-nyéken, általa gyönyörû tájleírásokat

kap az olvasó. Antalt környezete kü-löncnek tartotta: valahol a lelke mélyénlázadó volt, ezért is foglalkozott a bicik-lizéssel – mutatott rá Aradi Gábor, akönyvbemutató beszélgetésvezetõje.

A cím egyben szimbóluma is azok-nak az embereknek, akik elüldözött, ér-tékeiket kényszerbõl hátrahagyott né-metajkúakként vagy a Bukovinából aDélvidékre telepített, majd onnan aszerbek elõl menekült, s itt letelepített,szintúgy szomorú sorsú székelyekkéntélték meg a be- és kitelepítéseket.

Heim Károly történeteibõl kivilág-lik, hogy az emberek a legnagyobb baj-ban is önzetlenül segíteni tudnak a má-sikon. Amint a bemutatón Aradi Gá-bor elmondta: a megyei könyvtár igaz-gatója, Németh Judit a 2011-es év áttö-résének nevezte a könyvet. Mûfaja do-kumentumregényként is meghatároz-ható, hiszen valósághûségre törekvé-se egyértelmû. Egyik legérdekesebbszereplõjében, Kozma Anti nevelõany-jában, Mári néniben, a nagy mesélõ-ben – aki egy elüldözött sváb családbefogadójaként jelenik meg – Heim el-

mondása szerint három ember jellem-zõi egyesülnek: a szerzõ édesanyjáé, skét szeretetre méltó székely asszonyé.Az írótól megtudhattuk: a könyvnektöbb rétege van, s többféleképpen le-het olvasni. Aradi elmondása szerintHeim távolságtartással írt az esemé-nyekrõl, s rábízta az olvasóra: bennealakuljon a regény. A mûbõl Kálóczi

Andrea olvasott fel részleteket, akinekdrámai hangvételû elõadásmódja kitû-nõen hozzájárult a történetek befoga-dásához. A bukovinaiak bácskai háza-ikban megkezdett új életének rombadõlése s az ott élõ svábok, délvidéki ma-gyarok anyagi kifosztása, a bevonulószerb partizánok általi megsemmisíté-sük emléke éppúgy megjelenik akönyvben, mint egy sváb embermalenkij robotra szállítása a Szovjet-unióba. De falusi ételek elkészítési fá-zisaiba is bepillanthatunk, ezeket aszerzõ gondosan belefûzte a cselek-ménybe… A regénybõl többek közt be-számolót kaphatunk egy hetvenesévekbeli balatoni kiruccanásról is,amelynek izgalmai egy Ági nevû lányszerelmében teljesednek ki a mólón…Sõt, az is kiderül, a krumpliból hogyanlehet bort csinálni, azaz a kereskedõvelmiként alkudtak meg a pityóka és akrumpli cseréjében a régiek… Érde-mes hát elolvasni ezt a mûvet, amelyszûkebb hazánk lakóinak viszontagsá-gairól ad korhû lenyomatot.

Gyimóthy Levente

FOT

Ó: G

OT

TV

ALD

KÁ

RO

LY

Szinkronúszás

Az alkotó

A képek a Baka-iskola emeleti folyosóján láthatók február 3-ig

132012. január 22. SPORT

A bírókat okolják a ceglédi kosarasfiaskóért„Még nem ment el a hajó...”

A felsőházi rájátszásba való beju-tás szempontjából nagyon fontosmeccset vesztett az AtomerőműKSC Szekszárd együttese Ceglé-den (66–62).

Tekintettel az erõviszonyokra, no ésarra, hogy a fiatal szekszárdi együttes-ben nincs benne a hátralevõ fontosmeccsek megnyerésének képessége –bár tévednénk – nagy valószínûséggela 9–10 helyek egyikének megszerzésé-ért küzdhet tovább a csapat. Ehhez ismindenképpen kell a hétvégi BSE elle-ni mérkõzés megnyerése – ez õsszel,közvetlenül az edzõváltozás után ide-genben sikerült – és szintén hazai kör-nyezetben vissza kell vágni a sereghaj-tó BEAC-nak a szintén az õszi idény-ben elszenvedett nem várt fõvárosi ve-reségért. Fájó a kettõs vereség a Ceglédellen, de Magyar Gergely jóval az in-gerküszöbön túlra esõ részrehajló já-tékvezetésnek tudja be a fiaskót.

– Elõször mindig a magam, a ma-gunk hibáit veszem számba, és csakezt követõen keresem egy-egy balul si-került meccs okát a külsõ körülmé-nyekben, így a játékvezetésben – szö-gezte le elöljáróban a KSC Szekszárdvezetõ edzõje, Magyar Gergely. – Spe-ciálisan készültünk a Cegléd játékából,erre építettük a védekezésünket, errealapult a támadójátékunk is. Úgy ér-

zem, megfogtuk õket – a szabályok ad-ta kereteken belül védekeztünk, de abírák ezt nem így látták. Már az elsõfélidõben rengeteg hibát fújtak be el-lenünk, s az ezekbõl szerzett büntetõk-kel tudott csak partiban maradni ve-lünk a Cegléd. Az ebbéli rossz játékve-zetõi felfogást jeleztük is a komisszár-nál, még a félidõben, de a folytatás el-sõ néhány percét leszámítva nem vál-tozott semmi: kárunkra születtek azítéletek, s így ahelyett, hogy idejeko-rán eldönthettük volna az általunkegyébként irányított meccset (akár 20ponttal is vezethettünk volna) a vég-hajrát már elbuktuk. Ebben nyilvánszerepet játszott a fentiekbõl követke-zõ sajnálatos tény: mindhárom magasjátékosunk, (Cvetánovics, Fejes, Zele)a 31. perctõl fokozatosan kipontozó-dott. Jórészt ennek tudható be, hogyebben a játékrészben csak öt lepatta-nóra voltunk képesek.

Magyar Gergely természetesen nemosztja a fentebb vázolt, a szurkolói véle-ményeket is tükrözõ pesszimizmusun-kat a 8. hely elérésével kapcsolatosan,úgy látja, az erõnléti gondok megszûn-tek, s túl vannak a játékosok az edzõvál-tás okozta lelki krízisen. A ziccerek ki-használásában határozott javulás állt be– állítja a szakvezetõ. A meccseken belülteljesítményhullámzással továbbra is szá-mol, hisz ez a korral és a tapasztalatlan-

sággal együttjár. Sajnos más középme-zõnybeli csapatokkal ellentétben nekinincsenek úgymond „biztos pontszer-zõ” játékosai.

– Ennek ellenére, még nem látom tel-jesen elveszve a 8 közé jutást – mondtaa tréner. – Esélyesek vagyunk itthon aBSE, a BEAC ellen, vissza akarunk vágnia Bajának az õszi vereségért, van esé-lyünk arra, hogy itthon is nyerjünk a Va-sas ellen, és a gyõzelem reményében uta-zunk Miskolcra is – merthogy hazai kör-nyezetben legyõztük a DKSK-át – vázol-ta fel egy sikeres periódus eljöveteléneklehetõségét a tréner, amit persze – legbe-lül ezt õ is tudja – egyáltalán nem borí-tékolhat. Arra, hogy végül is 8 gyõzelem-mel zárja az alapszakaszt a Szekszárd –de szép is lenne ! –, meglátásunk szerintötven százaléknál kisebb az esély.

Már csak azért is, mert középtávol-ról és távolról változatlanul nem úgydob a KSC, ahogy az elõtte levõ riváli-sok többsége. Hát ezért mostanság asok egyéni dobóedzés, amivel, jól felfo-gott érdekükben is, túlóráznak a játé-kosok... B. Gy.

A tavalyi nyári felkészülés óta ismét egyrégi-új arcot fedezhettünk fel a Tolle-UFC Szekszárd keretében. A 20 éves, azalapokat még itt elsajátított, de azótamár több csapatot, sõt, a külföldet ismegjárt Ganczer Péter döntött úgy,hogy hazatér nevelõegyesületéhez. Azok: Pakson, ahol élvonalbeli és másod-osztályú csapat is mûködik, nem kapottannyi játéklehetõséget az õszi idényben,mint amennyire számított. Okkal bízik,hogy most az NB III-ban nem lesz oka apanaszra. Ha már egyszer egy portugálharmadosztályú együttes, a Portimonsetartalékcsapatában kapott szerepet2011 tavaszán.– Miért nem folytatódott a portugálkaland? Feltételezem, nem csak félévet tervezett?

– Úgy gondolom, hogy ez nem raj-tam múlott, sokkal inkább a menedzse-remen, de ebbe most nem menjünk be-le... Még újpesti ifistaként jött ez a por-tugál lehetõség, amikor az ifiben és anagycsapat tartalékában jutottam szó-hoz a liláknál. Sajnos, ezzel még nemtudtam élni, mert megsérültem, visszais tértem Magyarországra, de most úgygondolom, hogy egy szerzõdés lehetett

volna a dologból, mert bizonyítottamannyit. Azonban az ügyeimet intézõk,sajnos, nem tudtak lépni e téren.– Nem okozott csalódást, hogy Pak-son – ahol a jobbak akár az NB I-escsapathoz is fölkerülhetnek – a je-lekbõl ítélve nem tudott gyökeretereszteni?

– Úgy látom, hogy az NB I-es keretta-gok, úgymond, állandó „visszajátszása”miatt csak epizódszerepeket kaptamLengyel Ferenctõl, a NB II-es csapat

edzõjétõl, akitõlegyébként úgy ér-zem, sokat tanul-tam, s így nem tar-tom haszontalan-nak ezt a fél évetsem. Ám nagymotivációt jelen-tett az UFC meg-keresése, az, hogyegy olyan csapat-ba térek vissza,amelyik a dobo-gón akar végeznia bajnokságban,ahol remek a szel-lemiség, az össze-

tartás, ahol bíznak bennem, ahol van-nak célok. Nekem is szükségem van a si-kerélményre, hogy bizonyítsam: alkal-mas vagyok arra, hogy magasabb szin-ten is megálljam a helyem.– Milyen poszton is, mert itt Szek-szárdon még védekezõ középpá-lyásként szerepelt?

– Ma már a támadásépítésben is gyak-ran részt veszek, s ehhez is van érzé-kem. Ezt például Portugáliában el is vár-ták tõlem, s ezen a téren mindenkép-

pen fejlõdtem. Ezért érzem nem elfe-csérelt idõszaknak azt a 3 évet, amit tá-vozásom óta különbözõ kluboknál eltöl-töttem, noha a céljaimat illetõen – ezkifelé így jelenik meg – nem jutottamelõbbre.– Most jött el ez az idõszak? Vagy re-álisan értékelve a helyzetét, le kelltennie egy nagyobb ívû futballistakarrierrõl…

– Nagyon remélem, hogy nem! Néz-ze, most sem vagyok még több minthúsz, ami rajtam múlott azt eddig ismegtettem, kellõ szorgalommal, sport-ági alázattal dolgoztam. Lehet, hogy akésõn vagy késõbb érõ kategóriába tar-tozhatom... B. Gy.

Portugáliát is megjárva tért haza az UFC-hez Ganczer Péter: „Még nem adtam fel a magasabb osztályú szereplést”

Legyél te is Sólyom!Szuper mozgáslehetõséget

ajánlunk gyerekeknek, fiataloknakmár NÉGYÉVES kortól a szekszár-

di jégpályán! Oktatások, edzések idõpontjai:

Hétfõ, szerda, csütörtök 18 órától. Gemenci Sólymok jégkorong

’96 SE

Ganczer Péter (sárga mezben) a portugál harma-dik vonalban szereplõ G. D. Lagoa színeiben is

játszott, ide adta kölcsön a Portimonense SC

Magyar Gergely edzõ még bízika 8 közé jutásban

14 2012. január 22.PROGRAMOK

JANUÁR 21. 10.00–14.00VIII. Adidas – Horfer Serleg (XIX.) TéliKispályás Teremlabdarúgó-kupaJANUÁR 21. 15.30 Atomerõmû KSCSzekszárd – Tatabánya NB I/B AmatõrNyugat nõi kosárlabda-mérkõzésJANUÁR 21. 18.00 Atomerõmû KSCSzekszárd – BSE - FCSM NB I/A nõikosárlabda-mérkõzésJANUÁR 22. 08.00–16.00VIII. Adidas – Horfer Serleg (XIX.) TéliKispályás Teremlabdarúgó-kupa

JANUÁR 22. 18.00Marley FKSE – Oroszlányi SE NB II.férfi kosárlabda-mérkõzésJANUÁR 23. 19.00–21.00Városi asztalitenisz-bajnokságJANUÁR 25. 19.00–21.00Városi asztalitenisz-bajnokságJANUÁR 26. 19.00–21.00Városi asztalitenisz-bajnokságJANUÁR 28. 08.00–16.00VIII. Adidas – Horfer Serleg (XIX.) TéliKispályás Teremlabdarúgó-kupa

BABITS PROGRAMOK 2012. JANUÁR-FEBRUÁR

JANUÁR 22., VASÁRNAP 18.00 ÓRA-KOR – A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁN –ÖNARCKÉP ÉRTÉKKELLányi Péter és meghívott vendégei, Há-zigazda: Finta ViktorBeszélgetés a helyi kultúra és közélet is-mert személyiségeivel és vendégeik-kel egy kicsit másként. A Babits MihályMûvelõdési Ház és Mûvészetek Háza újsorozata havi rendszerességgel.

JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK 10.00 ÓRA KEREKÍTÕ – MONDÓKÁS MÓKA0-3 éves korig Cirógatós – lógázós –höcögtetõs – dögönyözõs – mondó-kás – éneklõs móka furulyaszóval. Min-den csütörtökön a Babitsban.

FEBRUÁR 4., SZOMBAT 09.00–12.00 ÓRA„GA-ZSI” ZSIBVÁSÁR A GARAY TÉREN

FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK 12.30 ÉS 14.30 ÓRA„HÁRFA ÉS HEGEDÛ MÛHELYTITKOK”BUDAPESTI HEGEDÛ-HÁRFA DUÓHANGVERSENYE

Közremûködik: Kocsis Andrea hárfa-mûvész, Földesi Lajos hegedûmûvész.Jegyek korlátozott számban a BabitsMihály Mûvelõdési Ház és MûvészetekHázában (08.00–16.30) kaphatók. Abelépõjegy ára: 400 Ft.

FEBRUÁR 11., SZOMBAT 9.00–13.00FARSANGI JÁTSZÓHÁZ A BABITSBAN.A Csurgó Zenekar farsangi mûsorával,kézmûves-foglalkozásokkal, babaját-szó-sarokkal, farsangi fánksütéssel és

kóstolással várjuk az érdeklõdõ csalá-dokat!Belépõjegy: 500 Ft/fõ, 3 év alatt 300Ft/fõ.

FEBRUÁR 22., SZERDAHOLLÓS LÁSZLÓ TERMÉSZETISMERE-TI VERSMONDÓ VERSENY6-14 éves Tolna megyei diákok számá-ra. Versenykiírás és nevezési lap awww.babitsmuvhaz.hu oldalon talál-ható.

BABITS MIHÁLY MÛVELÕDÉSIHÁZ ÉS MÛVÉSZETEK HÁZALátogasson el hozzánk! www.babitsmuvhaz.hu

A 35 éves „Dicenty Dezsõ” Kert-barát Kör (1977–2012)

szervezésében

VINCE-NAPI ÚJBORÜNNEPa KÉKFRANKOS ÜNNEPEFábián András emlékére

2012. január 22 (Vince napja) Istifángödrei pincesor

PROGRAM

15.00 ÓRA Gyertyagyújtás FábiánAndrás emlékére

15.15 ÓRA A Vince-napivesszõvágást Ferenc Vilmos, a kert-barátkör elnöke, a szentelést Bacs-

mai László plébános tartja

16.00 ÓRA 2011-es évjárat és a ter-melõk által hozott 2011-es évjáratú

kékfrankos borok értékeléseDr. Kozma Pál (SZBKI, Pécs)

17.00 ÓRA Vince-napi pincebejárás

Szeretettel várjuk a szõlõ- és borter-melõket 2011-es évjáratú kék-

frankos borukkal, melyet közösenértékelünk.

Asztalitenisz-verseny a hétvégénA Tolna Megyei Asztalitenisz Szövet-ség versenyt szervez január 21–22-én(szombat-vasárnap) 9.00 órától aszekszárdi sportcsarnokban a megyeisportegyesületek asztalitenisz szak-osztályaiban felkészülõ versenyzõk ré-szére. Nevezési díj: Felnõtt verseny-zõknek 500 Ft versenyzõnként. Ifjúsá-gi és serdülõ versenyzõknek 300 Ftversenyzõnként. Újonc versenyzõk-nek nevezési díj nincs.

PROGRAMJANUÁR 21., SZOMBAT 9.00 Újonc fiú egyéni bajnokság (asztalitenisz-terem)Újonc leánybajnokság (kisterem)10.00 Serdülõ fiú egyéni bajnokság

(asztalitenisz-terem)Serdülõ leánybajnokság (kisterem)

JANUÁR 22., VASÁRNAP9.00 Ifjúsági fiú egyéni bajnokság(asztalitenisz-terem)Ifjúsági leány egyéni bajnokság (kisterem)10.00 Felnõtt férfi. Egyéni bajnokság(asztalitenisz-terem)Felnõtt nõi egyéni bajnokság (kisterem)A versenyen I-III. helyezettek éremdí-jazásban részesülnek versenyszá-monként.NEVEZÉS: elõzetesen, vagy a helyszí-nen, a verseny kezdete elõtti 30 per-cig lehetséges. Elõzetesen írásban: alaszlo.agner@gmail.com e-mail címre.

A városi sportcsarnok programja

MEGHÍVÓ

152012. január 22. KÖZÉRDEKŰ

A POLGÁRMESTER, A JEGYZÕ ÉS A KÉPVISELÕK2012. JANUÁRI FOGADÓÓRÁJA

HORVÁTH ISTVÁN polgármesterFebruár 21-én, kedden 16–18 óráig.Polgármesteri Hivatal, tárgyaló.

AMREINNÉ DR. GÁL KLAUDIA jegyzõMinden szerdán 10–12 óráigPolgármesteri Hivatal, I. em. 40. sz. iroda

DR. HAAG ÉVA alpolgármesterJanuár 24. (kedd) 16–17 óráigPolgármesteri Hivatal, I. em. 36. sz. irodaII. sz. választókerületJanuár 17. (kedd) 16–17 óráigGaray J. Általános Iskola és AMI (Zrínyi u.)Január 31. (kedd) 16–17 óráigPTE Illyés Gyula Kar Gyakorlóiskola

ÁCS REZSÕ alpolgármesterA hónap harmadik hétfõjén 14–15 óráigPolgármesteri Hivatal, I. em. 36. sz. irodaIII. sz. választókerületA hónap elsõ csütörtökén 17–18 óráigI. Béla Gimnázium (Kadarka u. 25–27.)

DR. HORVÁTH KÁLMÁN képviselõ I. sz. választókerület

A hónap második hétfõjén 17–18 óráigKadarka utcai óvoda

DR. TÓTH GYULA képviselõIV. sz. választókerületA hónap harmadik hétfõjén 16–17 óráigBabits Mihály Általános Iskola

KÕVÁRI LÁSZLÓ képviselõV. sz. választókerületA hónap elsõ hétfõjén 18–19 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

CSILLAGNÉ SZÁNTHÓ POLIXÉNAképviselõVI. sz. választókerületA hónap második keddjén 16–17 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

LEMLE BÉLÁNÉ képviselõVII. sz. választókerületA hónap elsõ szerdáján 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

MÁTÉ PÉTER képviselõVIII. sz. választókerület A hónap második hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

DR. HADHÁZY ÁKOS képviselõIX. sz. választókerület A hónap utolsó péntekén 14–15 óráigBaka István Általános Iskola

FAJSZI LAJOS képviselõX. sz. választókerületA hónap második hétfõjén 17–18 óráigSzõlõhegyi Óvoda, könyvtárépület

HALMAI GÁBORNÉ képviselõA hónap elsõ és harmadik csütörtökén16.30–18.00 óráigBejelentkezés: 74/510-663 telefononSzekszárd, Mikes u. 24.

ILOSFAI GÁBOR képviselõA hónap második szerdáján 17–18 óráigMikes u. 24.

DR. TÓTH CSABA ATTILA képviselõA hónap harmadik hétfõjén 17–18 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

ZAJÁK RITA képviselõA hónap harmadik hétfõjén 18–19 óráigPolgármesteri Hivatal, fszt. 4.

Kiadja Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala • Fõszerkesztõ: Cser Ildikó • Szerkesztõség címe: Polgármesteri Hivatal, jegyzõi titkárság,Szekszárd, Béla király tér 8. • E-mail: szekvas@gmail.com • Hirdetésfelvétel: Szántó Ildikó 30/9726-663 • HUISSN 1215-4679 • Nyomtatás: AS-NYOMDA Kft. Déli Üzem, 7630 Pécs, Engel J. u. 8. Telefon: 72/243-700. Telefax: 72/243-704. Felelõs vezetõ: Futó Imre • Tördelés: Fazekas András

SZEKSZÁRDON, a Mátyás király utcá-ban felújított, összkomfortos családiház eladó. Irányár: 15 millió forint. Tele-fon: 06-30/650-3021.

Nyugdíjasokfigyelmébe

A szekszárdi Nyugdíjasok TerületiÉrdekszövetsége és a Tolna MegyeiVöröskereszt Nyugdíjas Alapszerve-zete január 23-án, hétfõn reggel 6órától akciós, kedvezõ áron füstöltáru-árusítást tart a készlet erejéig. Ezzelegyütt száraztészta, étolaj, ételízesítõ,õröltpaprika-értékesítés is lesz a Hu-nyadi utca 4. sz. alatt. Ugyanekkor az el-maradt tagdíjakat is rendezni lehet.

Fókuszban a civiltörvény

A szekszárdi Mentálhigiénés Mûhely Ci-vil szolgáltató Központja szervezésébenfebruár 9-én 13.00 órától a Babits Mi-hály Mûvelõdési Ház II. emeleti konfe-renciatermében (Szent István tér 10.)„Fókuszban a civil törvény!” címmel fó-rumot tartanak civil szervezetek vezetõ-i, képviselõi számára. Az új törvénytSzablics Bálint, a Közigazgatási és Igaz-ságügyi Minisztérium fõosztályvezetõje,a szervezetek gazdálkodását Gyõrfi Gyu-la ismerteti. További információ és je-lentkezés február 6-ig: Gaálné Hoffer-csik Dóra, tel.: 20/353-4366 vagy a tm-ciszok@gmail.com elérhetõségeken.

AZ ÉV SPORTBERUHÁZÁSA: a 220 mil-lióból megvalósult Szekszárdi Atléti-kai Komplexum, amely országos vi-szonylatban is kiemelkedõ színvona-lú beruházás.

AZ ÉV CSAPATA (LABDAJÁTÉKOK): azországos kedettbajnokság szekszárdinyolcas döntõjében, az AtomerõmûKSC Szekszárd fiataljai Szabó Noémiedzõ vezetésével ötödikek lettek –több magyar nagyváros csapatát elõz-ték meg.

AZ ÉV CSAPATA (egyéni sportágak): aszekszárdi Gemenc Judo SE serdülõkiválóságaiból összeállított szekszárdicselgáncs csapat csapat gyõzni tudottaz ifjúsági korosztály ez évi országoscsapatbajnokságán.

AZ ÉV JÁTÉKOSA: Szekerczés Luca, azUKSE 17 éves játékosa, aki már ré-gebb óta az NB I-ben szereplõ csapattagja, mi több: folyamatos fejlõdéserévén a balszélen és az átlövõ posz-ton az egyik meghatározó kézilabdá-zója a csapatnak, a bonyhádi szárma-zású saját nevelésû játékos.

AZ ÉV LEGEXTRÉMEBB SIKERE: ATV2 „Nagy vagy” címû speciális fel-adatokat adó ügyességi vetélkedõjén

gyõzött a Garay János Általános Isko-la tanulókból, szülõkbõl és tanárok-ból álló csapata. A sikert heteken áttartó komoly csapatépítõ munka elõz-te meg.

AZ ÉV LEGVÁRATLANABB GYÕZELME:az UKSE Szekszárd NB I-es nõi kézi-labdacsapatának gyõzelme a Dunaferotthonában.

AZ ÉV LEGVÁRATLANABB SZEKSZÁR-DI KUDARCA: az Atomerõmû KSC ha-zai pályán elszenvedett egygólos vere-sége a Cegléd ellen.

AZ ÉV FELTÁMADÁSA: az UFC Szek-szárd labdarúgócsapata az eddigi NBIII-as középcsapatból dobogóváromá-nyossá vált az õsszel induló új bajnok-ságban.

AZ ÉV IGAZOLÁSA: az UKSE Szekszárdegyüttesének sikerült leigazolnia, azelmúlt tíz év egyik meghatározó beál-lós poszton játszó játékosát, BorbásRitát a Debrecen csapatából, aki nagyerõssége a bentmaradásért jó esély-lyel küzdõ együttesnek.

AZ ÉV VISSZAIGAZOLÁSA: az Atom-erõmû KSC Szekszárd visszahozta acsapat saját nevelésû játékosát Bajá-

ról, a nagy riválistól, ahová 2010 nya-rán – a megegyezés hiányában – ak-kor eligazolt a bedobó.

AZ ÉV KUDARCA: a komoly respekttelbíró, az edzõi szakmában idehaza„névnek” számító, férfivonalon ma-gyar bajnok csapatnál is edzõsködõFöldi Sándort az elsõ négy forduló ku-darcsorozata miatt fölállította a kis-padról az Atomerõmû KSC Szekszárdelnöksége.

AZ ÉV EDZÕJE: Szabó Noémi, az Atom-erõmû KSC Szekszárd utánpótlás sza-kágvezetõje, akinek eddigi kiváló mun-káját elismerendõ, már nyáron, ÚjhelyiGábor vezetõedzõ távozása után fel-ajánlotta a vezetõség a felnõtt élvonal-beli csapat irányítását, de a harmincaséveiben járó szakember több okból is– az egyik, hogy hamarosan anyai örö-mök elé néz – nem vállalta a felkérést.

AZ ÉV SPORTÁGI FEJLÕDÉSE OLIMPIAISPORTÁGBAN: másfél éve a semmibõlmegalakult Szekszárdi Kajak-Kenu SE,amely szponzorokra lelve megvetettea lábát a palánki Sió-hídnál, s JámborAttila, egykori világbajnokunk szak-mai irányításával az új klub már többmint ötven versenyzõt számlál.

B. Gy. (Folytatjuk.)

Sima és olykor görbe tükörbe is nézve, avagy...

Az év szekszárdi sportlegjei 2011/ 2.

16 2012. január 22.HIRDETÉS