szemináriumi dolgozat

7/17/2019 szemináriumi dolgozat

http://slidepdf.com/reader/full/szeminariumi-dolgozat 1/7

Babeş-Bolyai Tudományegyetem

Bölcsészkar

I. év, Magyar B szak

alman !us"die# Rubinnál ritkább a jó tanács c$m% novellá&ának,

"ermeneutikai elemzése

zemináriumi dolgozat

'ész$tette# Tunyogi (ndrea, )n * Ma

zemináriumvezet+# rd. agy oltán

'olozsvár, /010



Már a kezdetek kezdetén, az értelmet birtokló emberiség a lét miértjére kereste a

választ, tudatlan vagy tudatos módon. A körülöttünk levő világ nagy kérdőjelei nemcsak az autentikus ember kváncsiságát korbácsolták !el, "anem nyomon követ"etőek minden

egyes korszak !el!ogásában, elméletében. #ogyan le"et emberközelibb viszonyba "ozni

ezeket az elvolt, !ilozó!iai kérdéseket, "ogyan le"et megérteni azt, ami körülöttünk zajlik,

megle"et$e egyáltalán érteni% &zen 'roblémák !elmerülésénél lé' sznre az inter'retáció

!ogalma. Az ember körülnéz, és inter'retálja mindazt amit lát. A"ány ember, annyi

értelmezési le"etőség ( állt"atjuk analogikus módon.

)essünk !el egy *iblikus 'éldát. Milyen következményei lettek volna annak, "a

+dám máské'' értelmezi az r 'arancsát% #a nem az azonnali "alál bekövetkeztétől,

"anem sokkal inkább a "ossz-, nyomorgással teli élet utáni elm-lástól retten meg% #a

más 'ers'ektvából szemléli a kijelentést és világossá válik előtte, "ogy azon a na'on

amelyen eszik a gyümölcsből, csak meg'ecsételődik sorsa, a szentencia 'edig nem

azonnali, "anem egy távoli jövő előké'e% )alószn, máské'' döntött volna. /gyanakkor

!eltevődik az a kérdés is, "ogy miért létezik annyi megoszlás a vallások között% #onnan

ered az eretnekség% A választ, a különböző bibliai inter'retációk között kell keresni.

&ltekintve a *ibliától és a vallásos konce'cióktól, vessünk egy 'illantást 0latón barlang"asonlatára. Mi értelmez"ető valóságnak% A tz, és az árnyékok, vagy a 1a', ami

egy -j 'ers'ektvát knál az értelmező számára% 2e"et, "ogy a 1a' is csak egy

barlangbeli tz, egy másik, !elsőbbrend valósággal szemben% 3nter'retáció kérdése.

4zktsük le a lét!ilozó!iával ka'csolatos kérdésköröket, és "elyezzük át az

irodalmi dimenzióba, ugyanis e dolgozat célja az irodalmi szem'ontból való

megközeltése azon értelmezési le"etőségeknek, amelyek !elmerül"etnek egy m

szemlélésekor. Amikor irodalommal !oglalkozunk, egy é'' olyan összetett és

ki!ürkész"etelen rendszerrel állunk szemben, mint amikor a lét!ilozó!iát boncolgatjuk.

5alán nem is "elyes leszktésről beszélni, "anem sokkal inkább kibővtésről, ugyanis az

inter'retációk végtelen le"etősége, a "atárokon t-lra "elyezi az irodalmi szemléletet.

4zámos szem'ont áll azok rendelkezésére, akik egy irodalmi mvet elemzni, vagy sokan

megérteni akarnak. Mivel a bevezetőben az inter'retációk sok!éleségére esett a "angs-ly,



ezért a legkézen!ekvőbb szem'ontnak, a"onnan megközelt"etünk egy irodalmi mvet, a

"ermeneutika bizonyul.

Mi a "ermeneutika% Mire !igyel oda egy "ermeneutikai vizsgálat egy adott mben%

Mekkora teret enged az értelmezéseknek% 6igyelembe veszi$ e egyáltalán a teret és az

időt% &zek csak né"ány kérdések, amelyek a dolgozat !olyamán valamilyen szinten

elmélkedés tárgyává válnak. Annak érdekében, "ogy minél közelebbről lássuk az

össze!üggéseket, és konkrétan, nem 'edig elvontan 'illantsunk bele a "ermeneutika

bonyolult szálai közé, 'éldával igyekszem minden "i'otézist szemléltetni, tudniilik a

'élda ké'es konkrétan levetteni azon elvont dolgokat, amelyeket különböző elméletek

!elvetnek. #átránya is van ugyan a 'éldának, ugyanis amellett, "ogy szemléltet, szkt és

beskatulyáz is.

Azon széirodalmi szöveg, amely "ermeneutikai szem'ontból, a vizsgálat alanyáváválik, 4alman 7us"die, kortárs novellaró egyik mve, cmszerint a Rubinnál ritkább a jó

tanács. 5alán !ölösleges 7us"die biográ!iáját, illetve kortársi voltát megemlteni, ugyanis

ezzel ellentmondanánk a "ermeneutika azon nézetének, miszerint a m értelmét nem a

szerző előző ta'aszalatai vagy ismerete !ejt"eti ki, "anem sokkal inkább az olvasói

inter'retáció. 3lyen értelemben, 7us"die, saját mvének egy inter'retátora csu'án, egy és

csakis egy néző'ont megtestestője. Mindezek után, joggal kérdőjelez"etjük meg a szerző

"atalmát mve !elett. /gyanakkor, egyetért"etünk *art"es néző'ontjával, aki a 8szerző

"aláláról9 beszél.:

A "ermeneutika, a szöveget magát tekinti kiinduló'ontnak, kulcs!ontosság-

szere'et tulajdontva az olvasónak, értelmezőnek. Az inter'retációk "atártalan le"etősége,

át"elyezi a szöveget a végtelenség dimenziójába, a korlátan le"etőségek világába.

7us"die novellájának nem értelme, "anem értelmezési le"etőségei vannak. A

"ermeneutika nem azt vizsgálja, "ogy 8mit mond 7us"die9, "anem azt, "ogy 8mit mond

számomra a novella, milyen következtéseket von"atok le a szere'lők kijelentéseiből,

viselkedéseiből, a szöveg egészéből.

;yakran "allani olyan kijelentéseket, amelyek "ibás értelmezésre utalnak. 2étezik$e

ilyen% Megkérdőjelez"etjük$e egy értelemzés "itelességét, csak azért mert eltér a

miénktől% A "ermeneutikai gondolkodás ezekre az télkezésekre is !el"vja a !igyelmet.

: 7oland *art"es< A szerző halála. 3n uő< A szöveg öröme. =siris, *'., >??:, @? @@. ‒



A szöveg ily, korlátlan szemlélete mellett, lényeges oda!igyelni a

"orizontelemzésre, melyet auss részletesen ki!ejt a Horizontszerkezet és dialogicitás

cm mvében.> 5ény és való, "ogy 7us"die novellájának megrási ideje, nem azonos az

olvasó értelmezésének idejével. &bből az következik, "ogy ellentétes időskokkal állunk

szemben, a m-lt és a jelen skjával. *e!olyásolja ez az eltérés az olvasói inter'retációt,

vagy !igyelmen kvül "agy"ató% 5udjuk azt, "ogy egy malkotás értelmezésekor, mindig

az előző tudáskészletünkre ala'ozunk. &z a tény 'szic"ológiailag is bizonytott. #a az

asszociációs mezőnk"öz, olyan -j ismeretek társulnak, amelyek bele is é'ül"etnek, az

előzetes tudásunk jóvoltából, akkor az értelmezés könnyen megvalóst"ató. Az a tény is

világos, "ogy 7us"die, egy teljesen idegen néző'ontból rta meg a novellát a m-lt

skjában. #a idegen néző'ontból irta, !ennáll az a le"etőség, "ogy a jelenbeli olvasó nem

rendelkezik kellő "áttértudással, az in!ormációk értelmezésé"ez. Mindezen ok!ejtés arrautal, "ogy, a m-lt és a jelen közötti szakadék be!olyásolja az értelmezési !olyamatot. Az

idegen "orizont ké'viselője 7us"die, a saját "orizonté 'edig én, aki a mvet értelmezem.

Amikor m-ltról beszélünk, nem !eltétlenül az ókorig vagy közé'korig ny-lunk vissza. Az

elm-lt másod'erc is a történelmi m-lt egyik legközelebbi állomása. 7us"die "orizontja a

novella keretei közé szorul, mg a saját "orizont nyitott a jövőre, -jabb és -jabb

le"etőségek !eltárására.

5ekintsünk bele egy kicsit a novella világába, és 'róbáljunk !el!edezni né"ány

értelemzési le"etőséget. 4zemléltessük né"ány 'éldával a !antázia "atártalanságát,

melynek a "ermeneutika szabad utat enged. 6ontos kiemelni azt, "ogy ezek csak né"ány

szem'ontok, cse''ek az értelmezési le"etőségek óceánjában. Biinduló'ontunk a szöveg,

!őszere'lőnk 'edig maga az olvasó.

Bezdjük a szimbólum !ogalmával. Mivel rejtélyt jelent, automatikusan maga után

vonja az értelmezések le"etőségét, a 'ontatlanságot és bizonytalanságot. Mu"ammad Alit

a )égzet vonzotta 7e"ána kisasszony"oz. 2e"et ez a )égzet a szerelem utáni

vágyakozás, vagy é''en annak a tudata, "ogy a szerelem még el sem kezdődik, de már

véget is ér% A szerelmes örömével, vagy inkább a bztos csalódás bánatával közeledett Ali

ly módon a kisasszony"oz. Azt, "ogy 7e"ána kisasszony kitnik a tömegből, és nem

általánosan esik szó róla, bizonytja a következő kijelentés< 8 A legtöbben el!átyolozták

> #ans 7obert auss< Horitontszerkezet és dialogicitás. 3n uő< Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat ‒ ‒

irodalmi hermeneutika. =siris, *'., :CCC, >D: E>?. ‒



magukat, csu'asz arc-, mint 7e"ána kisasszony, kevés volt.9E Mg mindenki ksérővel

jött, a kisasszony nyugodtan és egyedül érkezett. Mi a szándék ezzel a kivételezéssel%

Miért nem olvad bele a többi asszonyok körébe% Böze van$e az !entiekben emltett

)égzet"ez% )an talán Ali"oz%

jabb vita tárgya Ali személyiségének a megkettőződése. Meg!igyel"etjük, "ogy egy

'árbeszéd zajlik le belső világában< 8Frülök is meg, gondolta Mu"ammed Ali, "allva,

"ogy a tulajdon "angja, akarata ellenére, gy beszél a szé' leány"oz9. G A gondolat és a

cselekedet közötti ellentét, a személyiség megismer"etetlenségére utal. 6reud, ugyanezt a

jelenséget, a tudat és a tudattalan mködésével magyarázza. 8Bi vagyok én, és ki vagy

te%9@$ kérdez"etjük ;adamer"oz "asonlóan. #ogyan ért"etünk meg mást, "a saját

magunkban ellentmondások léteznek% #ogyan inter'retálja az olvasó Ali cselekedeteit,

"a 'aradoH módon ő maga sem tudja mit miért tesz% 7e"ána kisasszony teljes bvöletbeejtette Alit. Mit jelent"etett számára ez a rövidke találkozás% Amikor esélye van

belekóstolni a boldogságba, az 'illanatok alatt eltünik. 5alán !ájdalmasabb ezután a

magányos és monoton élet !olytatása, vagy e né"ány örömteli 'illanat tá'lálni !ogja

legszomor-bb 'erceiben% 7e"ána kisasszonynak mit jelent az igazi boldogság% &ljutni

Angliába, vagy 2a"oréban maradni% Milyen nyomot "agy e találkozás mindkettejük

életében% Milyen nyomot "agy az én életemben% 2e"etek én is egy Ali, aki egy cse''nyi

boldogságra vágyik% )agy egy 7e"ána, aki megmozgatja a köveket is% 3nter'retáció

kérdése.

4zembetnő, "ogy mennyi kérdést "agy megmagyarázatlanul a "ermeneutikai

megközelzés. Minden kérdés -jabb kérdést szül, és minden -j megközeltés egy -jabbat

vonz maga után. Bicsit kaotikusnak tn"et az egész megközeltési mód, ugyanis nincs

egy stabil viszonytási rendszer, nincs meg az a bztonság, amelyet az egzakt tudományok

knálnak. &gy matematikai egyenlet végső eredménye egy és ugyanaz minden

szituációban. &z bztostja az egyenlet "elyes levezetését. Az irodalomkutatásban,

elméletben, mi számt 8"elyes levezetésnek9% 2etudjuk$e annyira szkteni a

"ermeneutikai szemléletet, "ogy "elyes és "elytelen kategorizációkat álltsunk !el%E 4alman 7us"die< Rubinnál ritkább a jó tanács. "tt'<IIJJJ.terebess."uIkeletkultin!oIrus"die."tmlKrubin

G /o.@ #ans$;eorg ;adamer< i vag!ok "n# és ki vag! $e% LBommentár 0aul elan verseinek Atemkristall cmciklusá"oz. 3n< *ókay Antal )ilcsek *éla 4zamosi ;ertrud 4ári 2ászló Lszerk.N< ‒ ‒ ‒ A posztmodernirodalomtudomán! kialakulása. =siris, *'., >??>. >G@. o.

http://www.terebess.hu/keletkultinfo/rushdie.html#rubin





A káoszt talán -gy "atároz"atjuk meg, mint rendszerezésben szegényt, de

in!ormációban gazdagot.O &z mint"a nem szktené, "anem sokkal inkább bővtené az

értelmezési köröket. Bom'leHebbé, elegánsabbá varázsolja mindazt ami

össze!üggéstelennek tnik.

Milyen következtetéseket von"atunk le ly tágkör értelmezésekből% 5alán jobb

lenne ezt a kérdést is nyitottnak "agyni. 7us"die novellája olyan 'roblémákat is !elvet"et

amelyek még emtésre sem kerül"etnek a dolgozat során. Minden az olvasón m-lik.

*rál"at, védelmez"et, gyilkol"at, támaszt"at. Mit kezdünk ezzel a "atalommal% Minden

szöveg olvasása -j 'ers'ektvákat tár elénk. 1e csak szemlélői, "anem résztvevői

legyünk annak a végtelen /niverzumnak, amely, "a né"ány 'illanatra is, kizökkent

"alandó mivoltunkból. 85anulj a tegna'ból, élj a mának és reménykedj a "olna'ban. A

leg!ontosabb azonban, "ogy ne "agyd abba a kérdezést.9D Albert &instein

O 1. Bat"erine #ayles szerint, aki elsőnek "vta !el a !igyelmet a káosz elméletéreD "tt'<IIJJJ.citatum."uI6ilozP6E!iaI

http://www.citatum.hu/Filoz%F3fia/





Bibliográ2ia

#ans$;eorg ;adamer< i vag!ok "n# és ki vag! $e% LBommentár 0aul elan verseinek

Atemkristall cm ciklusá"oz. 3n< *ókay Antal )ilcsek *éla 4zamosi ;ertrud 4ári ‒ ‒ ‒

2ászló Lszerk.N< A posztmodern irodalomtudomán! kialakulása. =siris, *'., >??>.

#ans 7obert auss< #oritontszerkezet és dialogicitás. 3n uő< 7ece'cióelmélet esztétikai ‒

ta'asztalat irodalmi "ermeneutika. =siris, *'., :CCC, >D: E>?. ‒ ‒

7oland *art"es< A szerző halála. 3n uő< A szöveg öröme. =siris, *'., >??:, @? @@. ‒

4alman 7us"die< Rubinnál ritkább a jó tanács.

"tt'<IIJJJ.terebess."uIkeletkultin!oIrus"die."tmlKrubin "tt'<IIJJJ.citatum."uI6iloz

P6E!iaI







szemináriumi dolgozat

Documents