Szent István Egyetem GödöllőGazdaság- és Társadalomtudományi KarGazdaságelemzési és Módszertani Intézet

Gazdasági Informatika TanszékSZIE GTK GMI GINT

Zárójelentés

SZT-2002-EG-2

Pályázat címe:

E-kormányzati stratégiai igények, lehetőségek, szereplők és beavatkozási pontok az agrárgazdaság és vidékfejlesztés területén

Pályázó neve:

Debreceni Egyetem Agrártudományi CentrumAgrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet

Agrárinformatikai és Alkalmazott Matematikai Tanszék

Társpályázó:SZIE GTK GM GINT

Időszak:2002. szeptember – 2003. május

Gödöllő, 2003.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék.........................................................................................................2Rövidítések jegyzéke..................................................................................................3A kutatás eredményeinek bemutatása....................................................................5Vezérelvek..................................................................................................................8Mellékletek.................................................................................................................9

Adatlap tervezet....................................................................................................9IIER-táblázat......................................................................................................26NFT-OP / ITFA-táblázat...................................................................................61GIL full text..........................................................................................................84A HOMBÁR rendszer jellemzése........................................................................88Az AKII-tender értékelése...................................................................................90ONTIR, (ikTAbu, TEIR)......................................................................................91Piaci felmérések jellemzése.................................................................................92Rural Wins projekt jellemzése.............................................................................95Teleházak szolgáltatásainak monitorozása...........................................................96Online szolgáltatások értékelése..........................................................................97INSPIRE javaslatok I.........................................................................................108INSPIRE javaslatok II........................................................................................109ITEM-pályázat.................................................................................................110Szakmai Tudományos Nap I..............................................................................136Szakmai Tudományos Nap II.............................................................................136Nyíltlevél: EUKK...............................................................................................137Online demonstrációs anyagok listája................................................................138Technológiai ajánlások.......................................................................................139Szakértői állásfoglalások....................................................................................141

Rövidítések jegyzéke

AKII Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet

ÁMÖ Általános Mezőgazdasági Összeírás

APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

AVA Agrár- és vidékfejlesztési konferencia, Debrecen 2003

BM Belügyminisztérium

BMAK Békés megyei Agrárkamara

BSC Balanced Score Card

DOC Word dokumentumok kiterjesztése

EDI Electronic Data Exchange

EEA Economic Accounts of Agriculture (MSZR)

FADN Farm Accountancy Data Network (tesztüzemi rendszer)

FAIR Cégnév

FÖMI Földmérési és Távérzékelési Intézet

FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

FVMMI Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Műszaki Intézete

GAK Gödöllői Agrárközpont

GIL Gesellschaft für Informatik in der Landwirtschaft, Német Agrárinformatikai Társaság

GINT Gazdasági Informatika Tanszék

GIS Geographic Information System

GMI Gazdaságelemzési és Módszertani Intézet

GTK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

HTML Formátum

IIER Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer

IKTABU Információs és Kommunikációs Technológiák Alkalmazása a Területfejlesztés Támogatására Adatbányászat Útján

INSPIRE GIS-projekt

IT Információs Technológiák

ITEM Projekt kód

ITFA Információs Társadalom Stratégiai Albizottság

KSH Központi Statisztikai Hivatal

LAN Local Area Network

MAGISZ Magyar Agrárinformatikai Szövetség

MAINFOKA Magyar Agrárinformációforrások Katalógusa

MIAÚ Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság

MIMIR Magyarországi Integrált Mezőgazdasági Információs Rendszer

MTA Magyar Tudományos Akadémai

NFT Nemzeti Fejlesztési Terv

NKFP Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program

NWS Networkshop

OKAB Oktatói-kutatói adatbázis

OLAP Online Analytical Processing

OMMI Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet

OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat

ONTIR Online Turisztikai Információs Rendszer

OP Operatív Program

PÁIR Piaci és Árinformációs Rendszer

PC NFT OP mellékletei

PDF File formátum

PHARE EU forrás

PPP Public-private partnership

PR Public Relation

RENOAAR Regionális Normatív Agráradatok Rendszere

RLP Rhein-Land-Pflaz

RTF File formátum

STR IIER Stratégiai tervező rendszere

SZIE Szent Istávn Egyetem

TKB Tudományos és Kutatási Bizottság

URL Internetes hivatkozás megadása

VPOP Vám- és Pénzügyőrség Országos Paramcsnoksága

WAM Induktív szakértői keretrendszer

XML Szabvány

A kutatás eredményeinek bemutatásaA kutatás, a téma komplexitásának megfelelően nem egyetlen gondolati fonalra fűzi fel eredményeit, hanem minden fontos aspektusból külön-külön mutatja be a feltárt problémákat és a fejlesztés érdekében tett javaslatokat.

Stratégia: A kutatás abból a feltevésből indul ki, hogy a tudásvagyonnal való hatékony gazdálkodás alapvetően központosított irányítást igényel, mely a részletes és átgondolt jogi szabályozásban, szabványok kidolgozásában, hatáskörök, felelősségek, monitoring rendszerek és források összehangolt biztosításában fejeződik ki. Ma, ill. az elmúlt évtizedben az állami tudásvagyon gazdálkodás koncepciója, intézményrendszere és forrásai nem alakultak ki, így egyrészt lehetőség van mindent az alapoktól felépíteni egységes koncepció alapján, másrészt azonban nagyon nagy hiányosságokkal kell szembenézni a mindenkori döntéshozóknak.

Az alábbiakban az egyes mellékletek rövid bemutatása, értelmezése (a tanulmány feladataihoz való illeszkedése) kerül bemutatásra:

Szolgáltatás-engedélyezési adatlap: A kutatás elsőként részletesen kidolgozott engedélyezési adatlapot definiál az elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal szemben támasztandó követelményekről. Az adatlap alapvetően jogi (alkotmányos, fogyasztóvédelmi, verseny, adatvédelmi) szempontból vizsgálja a jelenlegi helyzet anomáliáit, s ezek alapján fogalmazza meg minimum-követelményeit.

IIER-specifikus javaslatok: A SZIE munkacsoportja abban a kivételes helyzetben van, hogy itt készült 2002 tavaszán az IIER megvalósíthatósági tanulmány. A felhalmozott dokumentumok és tapasztalatok alapján lehetőség nyílt részletesen feltárni az IIER-specifikus problémákat és megoldási javaslatokat. Az IIER ma az a projekt és tartós kormányzati feladat, mely lehetőséget teremt a kapcsolódó területek problémáinak átfogó, stratégiai szintű kezelésér. Természetesen lehet az IIER-t kizárólag önálló problémaként is kezelni, de ezzel a kifejezés első jelzője az INTEGRÁLT szó értelmét veszti.

NFT-OP-PC: A feltárt nagyszámú, bár eltérő jelentőségű és volumenű probléma közül az NTF-OP keretében összefoglalásra kerülnek azok, melyek az itt kínálkozó finanszírozói feltételek mellett reálisan kivitelezhetők lennének. Minden egyéb feladatot az államapparátus saját hatáskörben kellene, hogy kezelni tudjon. Az állam feladata az informatikai projektek kapcsán nem más, mint a jogbiztonság, a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség biztosítása addig a pontig, amíg piaci szereplők, ill. a személyes egyedi motivációk nem kezdenek hatni.

GIL: A nemzetközi szakmai közösség előtti megmérettetés és további impulzusok gyűjtése érdekében a kutatási eredmények bemutatásra kerülnek a Német Agrárinformatikai Szövetség (GIL) éves konferenciáján.

KSH-, AKII-projektek: Az IIER mellett, ettől függetlenül két projekt külön kiemelést érdemel. Az egyik a KSH, a másik az AKII belső fejlesztése. Mindkettő jelzi ugyanis milyen helyzetben vannak maguk a potenciális szolgáltatók (HOMBÁR, PÁIR). A gödöllői munkacsoport tanulmánya a konzorciumon belüli munkamegosztás értelmében nem foglalkozik a már működő szolgáltatásokkal (pl. www.ekormanyzat.hu, www.apeh.hu, www.mav.hu), hiszen ezek működése egy fajta koncepció kivitelezhetőségét jelzi. A munkacsoport elemzi azonban a sikertelenül

induló, elhalt, zárolt szolgáltatásokat (ONTIR, ikTAbu, TEIR). Ezek tanulságai sokkal közelebb visznek ugyanis az ideális koncepcióhoz.

Piaci felmérések: Az elektronikus kormányzat kapcsán (köszönhetően pl. a sajtó leegyszerűsítő, ill. sajátos prioritásokkal operáló megközelítésének, ill. a tudásvagyon-gazda jogi definiálatlanságának) a közvélemény lényegében nem lát a kulisszák mögé. A jelenlegi helyzetben az sem lenne irreális, ha számos Alkotmánybírósági beadvény lenne napirenden az információhoz való alapvető jogok megsértését feszegetve…

Szélessávú fejlesztések: A Rural Wins projekt keretében folyó szélessávú fejlesztések kapcsán vizsgálandó, mennyiben demokratikus érdekegyeztetési, ill. stratégiai kérdés a kellően gyors hozzáférés tér-független biztosítása.

Teleház-monitoring: PhD-munkatervként alakot öltött egy olyan minősítő rendszer kidolgozásának vágya, mely megkísérli a Teleházakban folyó kommunikáció hasznosságát rangsorolni. Ennek alapján az egyes Teleház-fejlesztések belső forrásallokációs, prioritás-meghatározási problémáihoz döntéstámogató elemzéseket nyújtani.

Online szolgáltatások értékelése: Hallgatói önálló munkát keretében (PhD-képzés, szaktanácsadó szakmérnöki képzés) kísérletet folyattunk arra vonatkozóan, az intelligens, motivált felhasználó (doktorandusz, szaktanácsadó) mennyiben képes strukturált jellemzést adni a neki szánt tartalomszolgáltatásokról. Megállapítható, hogy az alapvetően jól képzett felhasználók sem képesek magától értetődő kérdésként kezelni az online szolgáltatások minősítését. Így az objektum-összehasonlítás általános módszertanának felhasználásával a munkacsoport ajánlásokat fogalmazott meg, melyek a mellékletben találhatók. Hasonlóan a mellékletben található az egyes hallgatói megoldások listája is.

Online szakértői rendszerek fejlesztése: A számos feltárt probléma kapcsán megoldásként javasolt szakértői rendszerfejlesztés – mint a strukturált gondolkodás objektum összehasonlítás mellett létező másik példája – szintén beépült már a Gazdasági Informatika képzésbe (nappalos és levelező gazdasági agrármérnök képzés, közgazdász képzés, PhD-képzések, emberi erőforrás menedzser képzés, műszaki gazdasági menedzser képzés, szaktanácsadó szakmérnöki képzés). A mellékletben (online demonstrációs anyagok listája) a hallgatói megoldások elérhetőségéhez szükséges adatok állnak rendelkezésre. Már itt meg kell jegyezni, hogy a szakértői rendszerben való gondolkodás egyrészt jól oktatható, másrészt azonban csak ritkán alkalmazott kommunikációs (tartalomszolgáltatási forma). Így ezek fejlesztése tartósan megkerülhetetlen.

GAK-BMAK-konzultációk: A tartalomfejlesztés és a tanácsadás jegyében számos szakmai szervezet készít információs rendszerfejlesztési terveket. Az Agrárkamarák megyei problémáira választ keresve született a megadott tematika: http://interm.gtk.gau.hu/miau/56/index.html , ill. http://interm.gtk.gau.hu/miau/56/ajanlott.xls

INSPIRE: A tudásvagyon-gazdálkodás speciális szelete a térképi vagyonnal való gazdálkodás, mint ahogy ez az adatlap-tervezetből is kiderül. A munkacsoport az aktuálisan futó helyzetfeltárás keretében 2 javaslatot fogalmazott meg, melyek a mellékletben szerepelnek. A javaslatok lényege a felhasználók számára történő ellentmondás-mentesített és átlátható vagyonkatalógus megteremtése, mint a jogbiztonság és a hatékony erőforrás allokáció alapja.

ITEM-pályázat: A tartalomfejlesztés kormányzati koncepciójának tesztelése érdekében is született pályázat azért kerül bemutatásra, mert még a beérkezést igazoló regisztrációs számot sem kapta vissza a pályázó, így a várt, publikus bírálói vélemények becsatolása meghiúsult. A pályázat maga azonban világos stratégiát jelöl ki az önszerveződések számára. A pályázat másik tanulsága, hogy sem az érintett szervezetek, intézmények, sem az állami források között nincs tartós fedezete az egyébként elvitathatatlanul szükséges információs rendszerfejlesztési folyamatoknak. A javaslatok más formában az OM felé is megfogalmazásra kerültek, egyelőre válasz nélkül.

Szakmai tudományos napok: A projekteredmények bemutatásának egyik fontos állomása lesz a Szent István egyetemi napok keretében tervezett előadássorozat és bemutató-sorozat.

EUKK-nyílt levél: A kutatócsoport az EU csatlakozás kapcsán világos felvetést fogalmazott meg a kommunikációs stratégiát és tartalmat illetően. Eddig nem érkezett hivatalos válasz a felvetésekre. Ha erre az esetre is érvényes pl. a 30 napon belüli válaszadási kötelezettség, akkor azért furcsa a válasz elmaradása, ha nem érvényes, akkor javaslatként fogalmazódhat meg a felvetésekkel kapcsolatos kötelező állásfoglalás állami gyakorlatának elve.

Online demo-anyagok listája: Az online szakértői rendszerek kapcsán már jelzett lista szerepe az, hogy világos példákat mutasson be arra, hogy a kutatócsoport javaslatainak megvalósítása nem igényel lényeges eszköz- és hálózatfejlesztést, sokkal inkább a mindenkor adott infrastruktúra hatékony kihasználására törekszik a tartalomfejlesztési javaslatok zöme.

Technológiai javaslatok, ajánlások: A tudásvagyon-gazdálkodás technológiai lehetőségeit tekinti át az anyag. Célja rövid összefoglalást adni az alapvetően alkalmazás-filozófiai megközelítések ellensúlyaként a technológiáról is.

Szakértői állásfoglalások: A felsorolás célja a nem a kutató csoport által megfogalmazott (de azonos irányt felmutató) tézisek csokorba foglalása.

Egyéb eredmények:

– Részvétel az MTA-FVM-MAGISZ rendezvényen (http://miau.gau.hu/magisz). Felszólalás keretében annak kiemelése, hogy az információs rendszerfejlesztés hatékonyságáról és hatásosságáról a monitorozás szervezeti és intézményrendszerének, s módszertanának stabil kialakítása nélkül nem is lehet beszélni.

– A vizsgálatok egyes megállapításai felhasználásra kerültek az NKFP projekt esetében, s elhangzottak az AVA Debreceni konferencián (http://miau.gau.hu/miau/53/ip1.doc).

– Részvételre jelentkezés a MAGISZ soron következő közgyűlésére (http://miau.gau.hu/magisz). A tervezett felszólalás célja a szakmai szervezet online kommunikációjának áttekintése.

– Nemzetközi kapcsolatoko Osztrák Információs Gazdaság Egyesülete, Bécs: cél a PPP folyamatba

való kapcsolódás lehetőségének elemzéseo Agrar-Info-RLP: e-kormányzati konferencia szervezése

Publikációk:Az írásos anyagok a http://miau.gau.hu szerveren, vagyis a példaértékű szolgáltatásokat folyamatosan fejlesztő és fenntartó Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság keretében (HU-ISSN-14191652) folyamatosan publikálásra kerülnek.

Vezérelvek

– Az elektronikus kormányzat agrár- és vidékfejlesztési aspektusai kapcsán szinte minden gazdasági és társadalmi jelenség szerepet kap, így pl. az agrár- és vidékfejlesztési tematikájú felsőoktatás (pl. SZIE), a szakmai szervezetek (pl. MAGISZ) problémái sem kerülhetők meg.

– A vizsgálatok tartalma és struktúrája alkalmazkodik az aktuális országos folyamatokhoz:

o egyrészt az IIER fejlesztéshez, hiszen ma az IIER fogalmához köthető minden agrárinformatikai fejlesztés, ugyanis ennek kapcsán van esély arra, hogy az eddigi inkonzisztens folyamatok feszes rendszerben kerülnek összefogásra.

o másrészt a Nemzeti fejlesztési terv Operatív programjainak és mellékleteinek (PC) tematikájához, vagyis az Információs Társadalom Fejlesztési Albizottság munkatervéhez. Ez a keretrendszer ad lehetőséget arra, hogy a tervezett infrastrukturális és tartalomfejlesztési tervek a szakmai közösségek által úgy teljenek meg élettel, hogy a tervek finanszírozása és kivitelezése jogilag és pénzügyileg reális.

– Az operativitás további jegye az elektronikus kormányzati szolgáltatások közé való bekerülés szigorú feltételrendszerének kodifikálása, ill. jó és rossz példák bemutatása az esetalapú következtetések előmozdítása érdekében.

– Saját fejlesztésű demonstrációs anyagok biztosítása a javaslatok hátterében annak érzékeltetésére, hogy az adott javaslat valódi igényeket mutat be, s egyszerű technológiai kivitelezést sejtet, ezzel biztosítva az információs többletérték-termelést.

Mellékletek

Adatlap tervezetNWS: full text: http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/nws2003full.docNWS-mellékelt: http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/nwsmell.doc

NWS 2003, Pécs, 2003. április

Dr. Pitlik László egyetemi docens, tanszékvezető (pitlik@miau.gau.hu)Pásztor Márta egyetemi tanársegéd (marta@miau.gau.hu)Popovics Attila egyetemi tanársegéd (popovics@miau.gau.hu)Bunkóczi László egyetemi tanársegéd (blaszlo@miau.gau.hu)Pető István PhD-hallgató (ipeto@miau.gau.hu)Szent István Egyetem (SZIE), Gazdaság és Társadalomtudományi KarGazdaságelemzési és Módszertani Intézet, Gazdasági Informatika Tanszék

Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minőségbiztosítási előfeltételei az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán

BevezetésAz előadás a MEH által, az elektronikus kormányzat fejlesztése kapcsán kiírt pályázat (SZT-2002-EG-2) keretében az agrárgazdaság tartalomszolgáltatási problémáinak egyik központi kérdésével, vagyis a szolgáltatott tartalom minőségbiztosításának (jogi, technológiai, szervezeti és menedzsment) aspektusaival foglalkozik. A SZIE Gazdasági Informatika Tanszéke évek óta követi a hazai és a nemzetközi agrár tartalomszolgáltatás alakulását, ill. maga is aktív szolgáltatóként lép fel demonstrációs jelleggel. Az eddigi tapasztalatok alapján számos kritikus pontra derült fény, melyek kapcsán bizonyos, a hibás szolgáltatások elkerülését elősegítő (egyelőre hipotézis jellegű) intézkedések fogalmazhatók meg, melyek egy fajta ajánlásként is felfoghatók. Néhány kritikus (nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető) szempont/jelenség, melyek kezelése szükségszerű/reális: Ma nincs (jogi és szervezeti) felelőse az agrár (vidékfejlesztési) adat-, térkép- és

dokumentumvagyon jelentős részének, ebből is következők, hogy nincs meta-adatbázis a rendelkezésre álló erőforrásokról, nem tisztázottak a hozzáférési jogosultságok és technológiai kiszolgálás minimuma. Nincs agrárinformatikai stratégia.

Az egyes adatgyűjtésben érintett szervezeteken belül nincs (kiforrott) konzisztencia-ellenőrzési módszertan és szervezeti/jogi keretrendszer, így egyes adatok (s ezen keresztül az ezekre épülő alkalmazások) ellentmondásossága bizonyítható.

Az elemzések szolgáltatói nincsenek versenyhelyzetben, így például az elemzések beválásának követése és ezen referencia-értékű adatsorok publikálása esetleges.

A K+F tevékenység keretében (legitim irányelvek, világos célok hiányában és a pályázati rendszerek koordinálatlansága következtében) jórészt csak előre kalkulálhatóan végrehajtható tevékenységek folynak, így a módszertani megújulás, az innováció terjedése és valódi elméleti problémák kezelése ad hoc jelleggel folyik. Hiteles az a K+F rendszer, ahol minden pályázat egy sikertörténet?

Az adatszolgáltatók együttműködési készsége alacsony szintű, még akkor is, ha kizárólag kutatási projektet érint a megkeresés, tehát nem forog veszélyben a szolgáltató vélt vagy valós piaci érdeke.

Nincs világos rendszere a hibás szolgáltatások javításának, felfedésének, szankcionálásának.

Mindaddig, amíg a jogi, technológiai, ellenőrzési szempontok, ill. a stratégiák szintjén nincsenek egyértelmű fogódzók a leendő tartalomszolgáltatók előtt, a részlegesen átgondolt, részlegesen ellenőrzött szolgáltatások számos jogi és marketing dilemmát vethetnek fel az alkotmányosságtól, az adatvédelmi és verseny-szabályokon át, a fogyasztóvédelem kérdéséig.

Az online kommunikáció szabályozandó / szabványosítandó elemeiAz alábbiakban egy potenciális tartalomszolgáltatási adatlap egyes rovatai kerülnek nagyító alá (kérdés, miért fontos, milyen módon válaszolható meg, melyek a válaszadás előfeltételei – részletek és vitairat a mellékletben). Az online kommunikáció szabályozandó / szabványosítandó elemeinek az alábbiakban leírt sorrendje a jelenség komplexitása folytán jelen pillanatban még sem átfedés-, sem kihagyásmentesnek, ill. szigorúan szekvenciálisan értelmezhetőnek sem tekinthetők.A szabályozás és szabványosítás fogalmai a vizsgálatok jelen állása szerint sokkal inkább szabályszerűségek felállításának sokszínű igényeire, mintsem a jogalkotási formákat specialitásaira kellene, hogy felhívják a figyelmet.A kérdésekben megfogalmazott igények nem a potenciálisan érintett szervezetek jelenlegi szolgáltatásainak minősítését szolgálják, hanem azok fejlesztési lehetőségeinek feltárását szeretnék elősegíteni.

Szolgáltatott tartalomAz elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán fel kell tételezni egy engedélyezési eljárást, mely keretében a portál szakmai üzemeltetője eldönti, vajon a szolgáltatni kívánt tartalom hasznos- / szükséges- / kívánatos-e a portál keretében.A kormányzati portálra kerülés elképzelhető feltételei (általános szempontok): Teljes mértékben államilag finanszírozott tartalomról van-e szó? Az állami

feladatok és szerepvállalások demokratikus környezetben automatikusan (alkotmányos jogként) feltételezik, hogy minden egyes (egyéb jogi védelem alá nem eső) tartalom hozzáférhetősége adott legyen, más szóval: a nem védett tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása az állam kötelezettsége. Hogy ez valóban így van-e, arról pl. az Alkotmánybíróság értelmezésének felmutatása feltehetően nem kerülhető meg. Ez a gondolat egyben átcsatol a következő fejezethez, vagyis a jogi keretrendszerhez…

Mi a helyzet, hanem teljes mértékben államilag finanszírozott adatgyűjtésből, elemzésből származó adatokkal és dokumentumokkal? Ki tekinthető tulajdonosnak? Milyen feltételekkel bocsátható a nyilvánosság elé a tartalom? Érvényesíthetők-e az alábbi, szigorú, jelenleg talán sokak szemében teljesíthetetlennek tűnő minimum feltételek ezekkel szemben is?

Kinek kell felügyelnie, hogy az agrárinformatikai adatvagyon-gazdálkodás (meta-adatbázisok, hozzáférési jogosultságok, adatminőség) eléri-e a jogilag és technológiai indokolt minimális szintet?

Van-e nevesített költségvetési fejezet a potenciális szolgáltatók esetén a tudásvagyonhoz való minél szélesebb körű hozzáférés minél olcsóbb és színvonalasabb biztosítására (web/OLAP)?

A tartalom nemzetközi összehasonlítására (benchmarking) rendelkezésre áll-e a közös kódszótár (legalább az alapadatok esetén az egyes fogalmak ugyanazt a tartalmat takarják-e)?

Jogi aspektusokKeretfeltételek kialakításához megválaszolandó kérdések: Ki vizsgálja, hogy összhangban vannak-e az alkotmányos jogok, és a

mindennapos ügy(fél)kezelés? Rendelkezésre áll-e az Alkotmánybíróság állásfoglalása arról, milyen módon kell,

hogy eleget tegyen a mindenkori kormányzat a polgárok információhoz való jogának valódi érvényesüléséhez?

Létezik-e a felhasználó hibajelzéseire reagáló ügymenetre eljárási rend (ki, mikor, mennyi idő alatt válaszol/küszöböli ki a hibát?

Kezelhető-e jogilag és költségvetési szinten a minimális szolgáltatások technológiai színvonalának kötelezettsége?

A tartalom minőségének aspektusaiA tartalom minőségének szempontjából fontos, a szolgáltatás típusától függetlenül (tehát mindegyik esetben: adat, dokumentum, térkép) az adatvédelmi korlátozások ismerete, ez jelzi ugyanis a felhasználó felé az adatok értékét. A hozzáférés korlátozása lehet pl. egyedi adatok védelme miatt, esetlegesen (nem közhasznú adatok esetében) piaci megfontolások miatt késleltetett hozzáférés is elképzelhető.Az adatvédelmi szempontokból következik, hogy fel kell tüntetni: Milyen formátumban lehet hozzáférni a szolgáltatáshoz? Ki az adat, dokumentum kizárólagos (eredeti) birtokosa? Mikor keletkezett az eredeti adat (dokumentum)? Mikor került katalogizálásra? Várható-e frissítés, korrigálás (ha igen, mikor)? Milyen időintervallumban, (elő)feltételekkel érvényes a közölt adat

(dokumentum)? Hozzáférési korlátozások formái?

AdatvagyonAz adatvagyon minőségének megítéléséhez ismerni kell adatok származásának, előkészítésének és esetleges feldolgozási folyamatainak és feldolgozottságának kérdéseit, melyek az adatok értelmezéséhez adnak segítséget, pl. az adatgyűjtő íveken milyen kérdéseket kellett megválaszolni, azok hogyan értelmezhetők, vagy a számított adatok milyen módszertan alapján keletkeztek. A szemponthoz kapcsolódó főbb kérdések: Hol férhetők hozzá az adatgyűjtő ívek, kitöltési útmutatók, egyéb módszertani

leírások? Tartalmaz-e származtatott adatokat a szolgáltatás, ha igen, hol férhető hozzá a

számításmenet módszertani leírása? Tartalmaz-e a szolgáltatás aggregált adatokat, ha igen, hol férhető hozzá az

agrregációk módszertani leírása? Tartalmaz-e a szolgáltatás mérlegszerű kimutatásokhoz alkalmas adatokat, ha

igen, hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása?

Ugyanazon jelenség hány mértékegység mellett kerül kimutatásra? Tartalmaz-e az adatelőkészítési folyamat minőségi ellenőrzéseket, ha igen, hol

férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása? Milyen az egyes adatok státusza (pl. egyedi adat kérdőív alapján, aggregált adatok

kérdőív alapján, korrigált adat konzisztencia-vizsgálatok alapján, becsült adat, számított adat, korrigált adat...)?

Milyen formában kerülnek az adatok publikálásra (pl.: gyorsjelentés, végleges adatközlés, revidiált adat)?

Milyen időterv van érvényben az adatok gyűjtésétől, a publikációk formáin át a revízióig?

Adatrevízió esetén hogyan értesíthetők a hibás (elavult) adatot birtokló felhasználók?

Van-e lehetőség az adatrevíziók, adatfrissítések automatikus átvételére (EDI)? Vannak-e a szolgáltatás keretében olyan saját adatok, melyek idősorba csak akkor

fejthetők, ha az egyes adat-felvételezések fogalmi konszolidáción esnek át?

Az alternatív adatgyűjtésekhez kapcsolódó kérdések megválaszolása félreértések elkerülését támogatja, ha a szolgáltatás hatáskörébe eső jelenségek alternatív adataira a szolgáltatás felhívja a felhasználó figyelmét. Milyen szervezet gyűjt hasonló tartalmú adatokat? Folyik-e hivatalos szakmai egyeztetés az alternatív adatok gyűjtőivel? Van-e fogalmi, módszertani konszolidáció érvényben az alternatív adatokkal

kapcsolatban?

DokumentumvagyonA dokumentumvagyon a módszertani leírások, értékelést tartalmazó szakértői cikkeket, jelentéseket tartalmazza. Részben ideértendők az elemzések és az előrejelzések is, a számszerű adatokat (előrejelzett értékeket) viszont az adatok között kell nyilvántartani, és itt különösen fontos az alternatív adatokkal való összehasonlítás.A tartalomszolgáltatás minősítéséhez megválaszolandó kérdések: Melyek a dokumentum kulcsszavai (szakmai thesaurus)? Kik alkotják a dokumentum célcsoportját? Készültek-e (automatikus, szakértői, szerzői) kivonatok a dokumentumból? Milyen nyelvi változatokban hozzáférhető a dokumentum, a nyelvi változatok

hogyan készültek (automatikus, szakértői, szerzői fordítás)? Tartalmi jellemzők (táblázatok, ábrák)? Melyek a kapcsolódó dokumentumok (hivatkozások)? Ki hagyta jóvá a dokumentum tartalmát (lektor, konzulens, szakértői,

megrendelő)? Ki és hogyan ellenőrzi a közölt eredmények reprodukálhatóságát? Az elemzéseket tartalmazó dokumentumok esetében a beválási arány (jóság)

ismert-e, illetve létezik-e az azt igazoló szervezet? A szakértői tudás a dokumentum mellett szakértői rendszer formájában is

megfogalmazásra került?

TérképekA térképek elkészítésük és előkészítésük specialitásai miatt alkotnak külön csoportot. A térképek szolgáltatásánál a szokásos (felbontás, jelmagyarázat, lépték stb.) ismérvek feltüntetésén túl fontos az alábbi kérdések megválaszolása:

A térkép előállításának módszere (raszter, poligon, egyéb)? Raszter-szintű azonosság más térképekkel? Poligon szintű metszet más térképekkel? Mit tartalmaz a térkép? Melyek a tartalom és objektum szerint kapcsolható térképek?

Összefoglalás helyett, avagy az elektronikus kormányzat tartalomszolgáltatása és az EU-csatlakozás kapcsolataEgy kétségtelenül aktuális kérdés: az EU-csatlakozásra való felkészülés kérdése. Az elektronikus kormányzat tartalomszolgáltatási potenciáljának növelése szempontjából a feladat nem más, mint azon információ-áramlás keretfeltételeinek megteremtése, mely hozzásegíti az összes érintettet ahhoz, hogy világosan lássa, pl. a következő 36-48 hónapban várható ár- és árarány-változásokat (alapvetően „csak” trend jelleggel) a piac minden szegmensére vonatkoztatva. Ilyen típusú elemzéseket csak akkor vállal fel bármely magára valamit is adó szakértő(csapat), ha az alapadatokhoz való hozzáférés úgy jogilag, mint technológiailag rendezett, ha az elemzési módszertanok a közölt, publikus eredmények versenyén keresztül

szelektálódhatnak, fejlődhetnek. ha finanszírozás sikerorientált, de stabil. ha az új felismerések beépülnek az oktatásba és a szaktanácsadásba, vagyis annak

ideális rendje és módja szerint egyre helyesebb döntéseket váltanak ki a jövőképek tudományos megalapozottsága által.

Egy ilyen folyamat nem olcsó, s nem is kötelező, ha elhisszük, hogy a döntéshozók átlagos, intuitív teljesítménye (jövőbe látása) van olyan jó, mint egy versenyben kiérlelt, ellenőrzött módszertan esetén előálló jövőkép helyessége.

A szolgáltatások hasznosságának realizálása szempontjából érdemes rámutatni arra a komplexitásra, vajon az oktatás, a kutatás vagy a szaktanácsadás (gazdasági döntések előkészítése) igényli-e jobban a rendezett tudásvagyont?

FelhívásEzúton kérünk minden érintettet és érdeklődőt, hogy írásos véleményét legyen szíves a miau@miau.gau.hu címre eljuttatni a tovább-feldolgozás érdekében.

Irodalom Kornai G. 2003: Az informatikai tanácsadásról, in: Business Online 2003/1-2.,

54-57. oldal Magda Sándor (2003): Informatika a szaktanácsadásban és a felnőttképzésben az

MTA-FVM-MAGISZ szervezésében megrendezett „Agrárinformatikai Fórum” előadás anyaga: http://miau.gau.hu/magisz/2003/mta/magda.ppt

Pitlik, L. 2001: Agrárinformációs rendszer, agrárstatisztika az EU-ban és Magyarországon, „Az agrárinformációs rendszerek időszerű kérdései Magyarországon” c. tréningen elhangzott előadás kivonatamiau.gau.hu/miau/38/kshphare.ppt

Pitlik, L. (2002/a): Nyilatkozat-tervezet in: MAGISZ-honlap (Napló: http://miau.gau.hu/magisz/magisz.php3, dokumentum: http://miau.gau.hu/magisz/2002/magisztervezet.doc)

Pitlik, L. (2002/b): Bírálati szempont-tervezet a MAGISZ-pályázathoz in: MAGISZ-honlap (http://miau.gau.hu/magisz/2002/birszem.doc)

Pitlik, L. et. al. (2003/a): NWS 2003: Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minõségbiztosítási elõfeltételei az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán (kivonat) in: MIAÚ for NWS2003:http://miau.gau.hu/miau/53/rezum.doc, http://miau.gau.hu/miau/53/rezum_en.doc

Pitlik, L. et. al. (2003/b): NWS 2003: Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minõségbiztosítási elõfeltételei az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán (vitairat melléklet) in: MIAÚ for NWS2003: http://miau.gau.hu/miau/55/nws2003m.doc

Pitlik, L. et al (2003/c): IDARA-report, in MIAÚ: http://miau.gau.hu/miau/51/idarabsc.doc

Pitlik, L. 2003/d: 24. Kurzfassung: Wichtige Aspekte der Dienstleistungsstandards für Anbieter landwirtschaftsrelevanter online Wissenskomponenten im Bereich e-government, http://miau.gau.hu/miau/54/gil2003k.doc, in: GIL-Jahrestagung, Göttingen

Szenteleki, K (2001): A szőlő és borágazat információs rendszerei, ISBN 9630087499, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

MIMIR: http://miau.gau.hu/news/ MIVIR: http://miau.gau.hu/news/ IIER: http://miau.gau.hu/news/

Tartalomszolgáltatás agrár-specifikus minőségbiztosítási előfeltételei az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán

MELLÉKLET – ADATLAP-TERVEZET(full text: http://miau.gau.hu/miau/55/nws2003full.doc)

Az elektronikus kormányzati portálra kerülés kapcsán fel kell tételezni egy engedélyezési eljárást, mely keretében a portál szakmai üzemeltetője eldönti, vajon a szolgáltatni kívánt tartalom hasznos / szükséges / kívánatos-e a portál keretében.A kormányzati portálra kerülés elképzelhető feltételei:

Adatvagyon

Kérdés: Teljes mértékben államilag finanszírozott tartalomról van-e szó?Válasz: Az állami finanszírozás aránya (%-ban)Fontosság: Az állami feladatok és szerepvállalások demokratikus környezetben automatikusan (alkotmányos jogként) feltételezik, hogy minden egyes (egyéb jogi védelem alá nem eső) tartalom hozzáférhetősége adott legyen, más szóval: a nem védett tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása az állam kötelezettsége. Hogy ez valóban így van-e, arról pl. az Alkotmánybíróság értelmezésének felmutatása feltehetően nem kerülhető meg. Ez egyben átcsatol a következő fejezethez, vagyis a jogi keretrendszerhez…Példa: Felsőoktatási intézmények kutatási eredményeinek közzétételi rendje nincs szabályozva (pl. eddigi OTKA-kutatások).KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen adatvédelmi korlátozás áll fenn?Válasz: A meta-adatbázis alapján válaszolható meg. A meta-adatbázis kell, hogy erre vonatkozó bejegyzéseket tartalmazzon, hiszen a leíró adatok között szerepelnie kell az adathozzáférési jogosultságok jellemzőinek is. A hozzáférés korlátozása lehet pl. egyedi adatok védelme miatt, esetlegesen (nem közhasznú adatok esetében) piaci megfontolások miatt késleltetett hozzáférés is elképzelhető.Fontosság: Az adatvédelmi korlátozások ismerete jelzi a felhasználó felé az adatok értékét.Példa: személyes, egyedi adatok védelmeKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Hol férhetők hozzá az adatgyűjtő ívek, kitöltési útmutatók, egyéb módszertani leírások?Válasz: URL-ek, kiadványadatokFontosság: Az adatgyűjtő ívek és útmutatók alapján az alapadatok értelmezése a legkézenfekvőbb.Példa: TEIR, METATÉRKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Tartalmaz-e származtatott adatokat a szolgáltatás, ha igen, hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása? (az aggregációk külön kerülnek jellemzésre!)Válasz: Nem / igen, ill. URL-ek, kiadványadatok, származtatott adatok felsorolása.

Fontosság: A számított adatok értelmezése csak ezek módszertani leírása alapján korrekt.Példa: takarmányadag-számítások ágazatonkéntKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Tartalmaz-e a szolgáltatás aggregált adatokat, ha igen, hol férhető hozzá az agrregációk módszertani leírása? (A mérlegszerű kimutatások külön kerülnek jellemzésre!)Válasz: Nem, igen, ill. URL-ek, kiadványadatok, aggregációk felsorolása.Fontosság: Az aggregációk a hozzáférési korlátozások és a származtatott adatok speciális esetei.Példa: területi bontás: ország, régió, megye, kistérség, településKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Tartalmaz-e a szolgáltatás mérlegszerű kimutatásokhoz alkalmas adatokat, ha igen, hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása? (a mértékegységek kérdése külön kerül kezelésre!)Válasz: Nem, igen, URL-ek, kiadványadatok, mérlegszerű kimutatások fajtáinak felsorolása.Fontosság: A mérlegszerű összefüggések esetén a szolgáltatás ellentmondásai szemmel láthatóvá válnak. A mérlegszerűség esetén fontos, milyen aggregációs szinten történik mindez (pl. mezőgazdasági ágazatok termelési értéke, mérete, ill. területi bontás: ország, régió, megye, kistérség, település, vállalkozás, személy, …). A mérlegszerű közlés feltételezi, hogy a mindösszesen tétel kihagyás- és átfedés-mentes elemek összegeként határozható meg, ill. elvárás az „egyéb” kategória kezelése.Példa: termékmérleg, fedezeti hozzájárulás-számításKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Ugyanazon jelenség hány mértékegység mellett kerül kimutatásra?Válasz: pl. naturális mindösszesen, naturális fajlagos, monetáris mindösszesen, monetáris fajlagos.Fontosság: a fajlagosság és mindösszesen kategóriák, ill. a monetáris és naturális tételek egymásra épülése konzisztencia kérdés.Példa: pl. búzaágazat hozama, termelési értéke: tonna, kg/ha, eFt, Ft/ha, ill. termékmérlegek termelési érték adata legyen összevetve a szektor termelési érték számítás ágazati adataival (pl. búza, KSH mezőgazdasági statisztikai évkönyv)KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Tartalmaz-e az adatelőkészítési folyamat minőségi ellenőrzéseket, ha igen, hol férhető hozzá a számításmenet módszertani leírása?Válasz: Nem, igen, ill. URL-ek, kiadványadatok, minőségellenőrzési pontok, szerveztek, szakértők felsorolása.Fontosság: A konzisztencia biztosítása érdekében fontos az aggregációk, a mérlegszerű kimutatások, ill. a mértékegység-összefüggéseket ki, mikor, hogyan ellenőrzi.Példa: hektár-mérlegKO-kritérium: kötelező a konzisztencia-ellenőrzés (vö. ISO)

Kérdés: Milyen az egyes adatok státusza?

Válasz: egyedi adat kérdőív alapján, aggregált adatok kérdőív alapján, korrigált adat konzisztencia-vizsgálatok alapján, becsült adat, számított adat, korrigált adat...Fontosság: Az egyes adatok értelmezéséhez tudni kell, milyen manipulációkon esett át. Ha egy aggregált adat egyetlen becsült adatot is tartalmaz, akkor az aggregáció is becslésnek számít.Példa: település lakosainak száma, adott tevékenységi körbe sorolt vállalkozások összes forgalma, mezőgazdaság által visszavásárolt energia értéke, saját fogyasztásra termelt burgonya mennyisége, fedezeti hozzájárulásKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen formában kerülnek az adatok publikálásra?Válasz: gyorsjelentés (előzetes adat az adatfeldolgozás x%-a alapján), végleges adatközlés, revidiált adatFontosság: Az egyes adatközlések esetén a felhasználónak tisztában kell lennie az adat életciklusával.Példa: választási eredmények közzétételének fokozataiKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen formátumban kerülnek az adatok publikálásra?Válasz: papír, CD, web, egyébFontosság: A hozzáférés formátumainak ismerete segíti a felhasználót a felhasználás optimális szerkezetének meghatározásábanPélda: ÁMÖ kiadványok és CD-k, OLAP, ill. kimutatás-varázslóval kezelhető táblázatok teljes hiánya. A publikáció alapjául választott táblázatok az Interneten tovább-feldolgozhatatlan, strukturálatlan állapotban találhatók meg.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen időterv van érvényben az adatok gyűjtésétől, a publikációk formáin át a revízióig?Válasz: időterv-tábla Fontosság: Az adatok értékét az időbeli hozzáférési koordinátái alapvetően befolyásolják.Példa: A jelenségek megtörténte, a gyorsjelentések és a végleges adatok között eltelő idő nem szabályzott világosan. A gyorsjelentések nem mindig azonos kör számára publikusak, mint a később kiadott végleges adatok.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Adatrevízió esetén hogyan értesíthetők a hibás adatot birtokló felhasználók?Válasz: felhasználók nyilvántartásának és az értesítés rendjeFontosság: A felhasználó elvárhatja, amennyiben nem anonim módon jutott hozzá az adatokhoz, hogy ezek hivatalos revíziója esetén azonnal értesítést kapjon erről?Példa: támogatások alakulása több éves revíziós folyamatot tételez felKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Van-e lehetőség az adatrevíziók, adatfrissítések automatikus átvételére (EDI)?Válasz: Nincs, igen, hol?Fontosság: Speciális szolgáltató-felhasználó viszonyban az EDI-alapú adatáramlás szükségszerű lehet.

Példa: Ma semmilyen tekintetben nem beszélhetünk szabványos állapothoz közeli közhasznú agrárstatisztikai közleményekről. Bizonyos esetekben egy azon kiadványos belül sem azonosak adott jelenség mérőszámai (pl. KSH termelési érték adatok az egyedi termékmérlegekben és az összesítő táblázatokban).KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Ki gyűjt hasonló tartalmú adatokat?Válasz: Lista (meta-adatbázis alapján)Fontosság: A félreértések elkerülését támogatja, ha a szolgáltatás hatáskörébe eső jelenségek (objektumok, attribútumok) alternatív adataira a szolgáltatás felhívja a felhasználó figyelmét.Példa: országos és megyei KSH adatok, ill. kamara, terméktanácsok. Az országos kiadvány és a megyei kiadványok összegeként előálló adatok nem azonosak.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Folyik-e hivatalos szakmai egyeztetés az alternatív adatok gyűjtőivel?Válasz: Nem, igen, s ennek formája, gyakoriságaFontosság: Az egyeztetések hiánya valódi inkonzisztenciák veszélyére hívja fel a figyelmet.Példa: KSH és OMMI által végzett állatlétszám-felvételezés összevetése: 2002 őszén a szarvasmarha létszám tekintetében ez az eltérés százezer körül ingadozott, ami a vizsgált populáció több mint 10 %-a. KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Van-e fogalmi, módszertani konszolidáció érvényben az alternatív adatokkal kapcsolatban? Válasz: Nincs, van, ill. ennek módszertani leírása (URL-ek, kiadványok).Fontosság: A felhasználó korrekt tájékoztatását szolgálja, ha az egyes hasonló adattartalmak definíciói és ezek közötti különbségek átgondolt rendszerben kerülnek dokumentálására.Példa: Szakmai kerekasztal beszélgetések esetén a különböző intézményeket és érdekeket képviselő hozzászólók rendszeresen nem közös adatvagyonra hivatkoznak, mindenki értetlenül áll a másik fél számai előtt, s csak a sajátját ismeri el hitelesnek.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Vannak-e a szolgáltatás keretében olyan saját adatok, melyek idősorba csak akkor fejthetők, ha az egyes adat-felvételezések fogalmi konszolidáción esnek át?Válasz: Nincs, van, melyek…Fontosság: Saját hatáskörben közölt adatok esetén ne fordulhasson elő, hogy az azonos fogalmat sejtető adatok nem fejthetők idősorba, vagyis a szolgáltató legyen kötelezve az időszakos módszertani váltásokat becslésekre alapuló konszolidált adatokkal (átszámítási eljárások megadásával) támogatni.Példa: kert-terület MagyarországonKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Felhasználók felszólamlása (vélt adathibák) esetén milyen ügy- és eljárásrend van érvényben?Válasz: Ügy- és eljárásrendek nyilvános közzététele illetve Gyakran Ismételt Kérdések (FAQ) szolgáltatásának üzemeltetése

Fontosság: Az felhasználókat szükséges arról tájékoztatni, hogy milyen ügyben kihez, milyen feltételekkel, milyen határidőkkel lehet fordulni (a „szolgáltató állam” ideája)Példa: Adózók Chartája az APEH honlapján; valamint illetékességi leírások a BM honlapján, ill. a KSH-állásfoglalása szerint (Forrás: MAGISZ-napló)Program: Mûhelytalálkozások II. (KSH) KSH, Budapest II. Keleti K. u. 5-7., A/fsz. 1. KonferenciateremTéma: Jog & agrárstatisztika

2002.09.27

az egyes adatközlési hibák esetén elsődlegesen a személyi felelősség megállapítása a cél, nem az adatközlés minőségbiztosítási rendszere kerül revízióra.KO-kritérium: kötelező megadni

Dokumentumvagyon

Kérdés: Ki a dokumentum kizárólagos birtokosa?Válasz: Bejegyzés a meta-adatbázisban, ill. a dokumentumhoz csatoltan megjeleníteniFontosság: Lényeges a dokumentum fellelhetőségével, ill. a dokumentummal kapcsolatos kérdések, kifogások, javaslatok érvényesítésével kapcsolatbanPélda: Doktori disszertációkhoz kötődik-e önálló kiadói jog tekintve, hogy kötelező jelleggel bekerül az OM Doktori Adatbázisába? A diplomamunkákat hozzáférhetővé tehetik-e elektronikus formában a tanszékek vagy egy egyetemi szintű szervezet?KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen formátumban férhető hozzá a dokumentum?Válasz: papír, digitális: PDF, DOC, RTF, …Fontosság: A dokumentumok formátuma (ill. elektronikus formában való meg(nem)léte) sok esetben behatárolja a felhasználási, tovább-feldolgozási lehetőségeket.Példa: A PDF-dokumentumok bizonyos mértékig elősegítik a szerzői jogok érvényesítését, viszont a továbbfeldolgozást kommentálást igénylő anyagok esetében nem számít jól kezelhető formátumnak. A dokumentumok közötti keresést, böngészést jelenleg viszonylag kevés szolgáltatás (pl. Google.com), illetve honlap (pl. a típust jelző ikonnal) támogatja. Tenderdokumentációk PDF-ben való kiadása akadályozza ezek megszokott munkarend szerinti csoportos feldolgozását.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Mikor keletkezett a dokumentum?Válasz: Időpecsét-jellegű bejegyzés a metaadatbázisban, ill. a dokumentumhoz csatoltan, szűrési lehetőség biztosítása szükségesFontosság: Az információ élettartama, aktualitása függ a keletkezési időtől.Példa: A MIAÚ (http://miau.gau.hu) és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások üzemeltetésénél a keletkezés dátuma (szinte) minden esetben feltüntetésére kerül.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Mikor került katalogizálásra?Válasz: időpecsét-jellegű bejegyzés a metaadatbázisban, ill. a dokumentumhoz csatoltan, szűrési lehetőség biztosítása szükségesFontosság: A szolgáltató naprakészségét jellemezhetjük pl. a keletkezési és a katalogizálási idő különbségével.Példa: Könyvári katalógusok KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Várható-e frissítés?Válasz: A frissítések léte vagy nem léte mellett konkrét jelzése annak, hogy mikor és miben változott a dokumentum.Fontosság: Igen jelentős szempont, hogy a felhasználó tájékozódhasson a dokumentum elő- illetve várható utóéletéről.Példa: Ennek technikai megvalósítását támogathatja a frissítést „előrejelző” szabványos leíróobjektum (pl. XML-alapon), illetve egyfajta kommentáló szolgáltatás (pl. az Info-Periszkóp egyik testreszabott szolgáltatásaként: http://miau.gau.hu/periszkop/cust/index_c.html)KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Hozzáférési korlátozások formái?Válasz: a metaadatbázis tartalmaz erre vonatkozó bejegyzést, rögzítve a hozzáférés egyes szintjeihez tartozók személyét, a korlátozás formáját (pl. csak helyben olvasható – papír alapú dokumentumoknál, nem tölthető le, nem szerkeszthető, nem hozzáférhető – elektronikus dokumentumoknál); illetve a korlátozás okát (üzleti érdek, know-how védelem, személyes adatok védelme, stb.)Fontosság: Jelzi az érdeklődőnek, hogy jogi szempontból milyen feltételek mentén használhatja fel a dokumentumot.Példa: Általános dokumentummenedzsment-szoftverek képesek kezelni a hozzáférési jogköröket. Az online dokumentum-kínálat esetén a LOG-adatok utalhatnak bizonyos (hasznos és gyanús) felhasználói magatartásformákra.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Kulcsszavak?Válasz: automatikus indexálás, szakértői indexálás, szerzői indexálás Fontosság: Lényeges, hogy az esetlegesen eltérő indexálási elvek egységes – mindenképpen nyilvános! – szempontrendszer alapján legyenek konszolidálva. Ennek hiányában ezen funkció minőségbiztosítása kétségessé válik.Példa: Info-Periszkóp szolgáltatás (http://miau.gau.hu/periszkop) keretében alkalmazásra kerül az online agrárforrások egyes célcsoportoknak szóló (hasznosságra, esélyre, veszélyre témakörökként is utaló) indexálása. A dokumentumok érdemleges feltárása sok esetben csak emberi erőforrások bevonásával reális.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Kivonatok?Válasz: automatikus kivonatolás, szakértői, szerzői kivonatolásFontosság: a legfontosabb gondolatok átadása, a felhasználók gyors tájékoztatása, a kivonat PR-szerepe,Példa: Hírportálok összefoglalói a cikkekről, tudományos tézisek összefoglalói.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Nyelvi változatok?Válasz: automatikus fordítás, szakértői, szerzői fordítás – szükséges jelezni, hogy a nyelvi változatok megfelelőnek tekinthetők-e (szükséges egyfajta – szubjektív – rangsort felállítani és közzétenni: pl. lektorált, szakfordító által készített, automatikus fordítással nyert, stb.)Fontosság: A többnyelvűség egyre inkább fontossá válik, ugyanakkor utalni kell a fordítás minőségére is.Példa: Az Info-Periszkóp szolgáltatás (http://miau.gau.hu/periszkop) esetében a fejlesztés ideje alatt kétnyelvű megoldás üzemelt (a struktúrák kialakítása céljából), ezt követően jött létre a különálló magyar és angol (későbbiekben a német) változat.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Érvényesség?Válasz: metaadatbázisban kerül tárolásra, az egyes dokumentumokhoz csatoltan, ill. a felhasználó lekeresésen keresztül tájékozódhat ez iránt.Fontosság: Releváns és irreleváns témakörök lehatárolásaPélda: XML-szerű objektumok segítségével

KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Tartalmi jellemzők?Válasz: táblázatok, ábrák, irodalomjegyzékFontosság: Szövegestől eltérő tartalmak könnyen kereshetővé, feldolgozhatóvá válnak (lásd. pl. a Kulcsszavak kérdése)Példa: ábrák adattartalmának feltárása (pl. mögöttes kulcsszavak segítségével), további feldolgozás megkönnyítéseKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Kapcsolódó dokumentumok?Válasz: hivatkozásokFontosság: Azonos tárgykörbe tartozó információk közös struktúrában való kezelése, ennek segítségével az egyszerű keresésnél hatékonyabb információszerzés.Példa: Honlaptérkép jellegű megoldások (gyorsabb információ-feltárás); állami dokumentumvagyon feltárást segítő piaci alapú szolgáltatások, melyek meghaladják az egyszerű keresés technológiáját.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Jóváhagyó személye?Válasz: konzulens, szakértői, megrendelő, …Fontosság: A hordozott információ szakmai szempontból való hitelesítésePélda: Szabványos leírónyelvi (pl. XML) megoldásokkal kezelhető, a hitelesítő személye alapján a dokumentum egyfajta „referenciával” bír.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Célcsoport?Válasz: Az indexáláshoz kapcsolódó, azzal sok tekintetben közösen kezelendő problémakörFontosság: Azonos tárgykörbe tartozó információk kezelése, ennek segítségével az egyes szakterületek felhasználói az egyszerű keresésnél hatékonyabb információszerzést folytathatnak.Példa: Szabványos leírónyelvi (pl. XML) megoldásokkal kezelhető, pl. a diplomamunkák elkészítésének új követelményeként a hallgatónak meg kellene tudni határozni a célközönséget.KO-kritérium: kötelező megadni

Térképvagyon

Kérdés: Térkép típusa?Válasz: Raszter, poligon, egyébFontosság: Vizualizáció szempontjából lényeges eltérés (nagyíthatóság). A raszteres térkép esetén elvileg minden ponthoz tényadat (mérés) kellene, hogy tartozzon. Amennyiben nem így van, úgy a szolgáltatott információtartalom kétséges.Példa: Internetről bitmap-ként átvett térképek tovább-feldolgozásának veszélye (TEIR publikus részei)KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen layerek kerültek kidolgozásra?Válasz: Attribútumok listájaFontosság: Meta-adatbázis feltöltésének az alapja. Másrészt fogyasztóvédelmi ajánlások és/vagy állami szabványok fogalmazhatók meg a térképek kiadóival szemben. Ez a fajta szabványosítás a térképek elektronikus kereskedelmének alapjaként is felfogható (termékkatalógus)Példa: GIS-alkalmazások dokumentálásaKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Tartalom és objektum szerint kapcsolható térképek?Válasz: lista az azonos térbeli objektumra vonatkozó azonos tartalmat sejtető térképekrőlFontosság: Feltételezve, hogy a raszterpontok illetve a poligonok valódi információhordozók, úgy a raszter-szintű azonosság illetve a poligon-szintű metszet esetén a tartalmak (layer-enként) azonossága is vizsgálandó (vö. INSPIRE II)Példa: Közműtérkép-vagyon illetve a felszínborítottsági térképek tesztelése KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Adott-e raszter-szintű azonosság más térképekkel?Válasz: Igen/nemFontosság: A raszter-szintű azonossággal bíró térképek (layer-ek) listáját a térképvagyon-gazdálkodás keretében az államnak a felhasználók számára biztosítani kell (vö. INSPIRE I).Példa: Hőtérképek, légifelvételek, ujjlenyomatokKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Adott-e poligon szintű metszet más térképekkel?Válasz: Igen/nemFontosság: A poligon-szintű azonossággal bíró térképek (layer-ek) listáját a térképvagyon-gazdálkodás keretében az államnak a felhasználók számára biztosítani kell (vö. INSPIRE I).Példa: Vektoros közműtérképekKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Adat-felvételezés módszere?Válasz: űrfelvétel, légifelvétel, speciális szenzor (pl. hőtérkép), stb.Fontosság: Az elvárható információtartalom, pontosság és költség nagymértékben függ az alkalmazott technológiátólPélda: IIER-ellenőrzések űrfelvétel, légifelvétel és GPS-koordináták alapján

KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Adat-felvételezés ideje?Válasz: Időpecsét-jellegű bejegyzés a meta-adatbázisban, ill. a térképszelvényhez csatoltan, szűrési lehetőség biztosítása szükségesFontosság: Az információ élettartama, aktualitása függ a keletkezési időtől.Példa: Környezeti terhelés-mérés idősorai (légszennyezettség-mérés Budapesten)KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Érvényesség?Válasz: meta-adatbázisban kerül tárolásra, az egyes térképekhez csatoltan, ill. a felhasználó lekeresésen keresztül tájékozódhat eziránt.Fontosság: Aktuális és idejétmúlt térképszelvények lehatárolásaPélda: XML-szerű objektumok segítségévelKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Frissítés?Válasz: A frissítések léte vagy nem léte mellett konkrét jelzése annak, hogy mikor és miben változott a térkép.Fontosság: Igen jelentős szempont, hogy a felhasználó tájékozódhasson a térkép elő- illetve várható utóéletéről.Példa: Ennek technikai megvalósítását támogathatja a frissítést „előrejelző” szabványos leíróobjektum (pl. XML-alapon), illetve egyfajta kommentáló szolgáltatás KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Hozzáférés korlátozása?Válasz: a meta-adatbázis tartalmaz erre vonatkozó bejegyzést, rögzítve a hozzáférés egyes szintjeihez tartozók személyét, a korlátozás formáját (pl. csak helyben olvasható – papír alapú dokumentumoknál, nem tölthető le, nem szerkeszthető, nem hozzáférhető – elektronikus dokumentumoknál); illetve a korlátozás okát (üzleti érdek, know-how védelem, személyes adatok védelme, stb.)Fontosság: Jelzi az érdeklődőnek, hogy jogi szempontból milyen feltételek mentén használhatja fel a szóban forgó térképelemet.Példa: LOG-statisztika a hozzáférési kísérletekről.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Ki a térkép tulajdonosa?Válasz: Bejegyzés a meta-adatbázisban, ill. a térképhez csatoltan megjeleníteniFontosság: Lényeges a térkép fellelhetőségével, ill. a térképpel kapcsolatos kérdések, kifogások, javaslatok érvényesítésével kapcsolatbanPélda: Jogi értelemben kérdéses az Interneten található térképek továbbhasznosíthatósága.KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: A térkép tulajdonosának/készítőjének elérhetősége?Válasz: telephely, honlapFontosság: A felhasználó közvetlenül fordulhat a tulajdonoshoz/készítőhöz, a visszajelzések lehetőségének biztosításaPélda: térképészeti honlapokKO-kritérium: kötelező megadni

Elemzések (adatként kezelhető jövőképek)

Kérdés: Van-e a jövőképek beválását figyelő független szervezet?Válasz: nem (az elemző szervezet közzéteszi-e a saját beválási gyakoriságát?), igen (ki? milyen hatáskörrel?), sajtó szerepe az elemzések párhuzamos nyilvánosságra hozatalábanFontosság: Az elemzéskészítő hitelességét erősíti, a felhasználót orientálja az elemzések közötti választásbanPélda: könyvvizsgálói auditor cégek mintájára létrehozandó szervezet, illetve a napilapokban párhuzamosan közölt közvélemény-kutatási adatokKO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen rendszerességgel férhetők hozzá az elemzések beválási gyakoriságai?Válasz: Időterv-tábla, az elemzés típusától függően más-más minimális elvárássalFontosság: Az elemzéskészítő hitelességét erősíti, a felhasználót orientálja az elemzések közötti választásbanPélda: A MIAÚ-n megtalálható sertésállomány-prognózis ellenőrzése (http://interm.gtk.gau.hu/miau/46/sertespir.xls)KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Milyen formában férhetők hozzá az elemzések beválási gyakoriságai?Válasz: Konzisztens-e az alapadatokkal a beválási gyakoriság? Önállóan vagy relativálva történik-e az ellenőrzés? Ellenőrizhető-e folyamatában az előrejelzések helyessége?Fontosság: Az egyértelmű értékelést teszi lehetővéPélda: A MIAÚ-n megtalálható sertésállomány-prognózis ellenőrzése (http://interm.gtk.gau.hu/miau/46/sertespir.xls)KO-kritérium: kötelező megadni

Kérdés: Lehet-e rangsorolni az elemzőket a beválási gyakoriság nagysága szerint?Válasz: nem, igen (rangsorskálák változatai)Fontosság: Az elemző hitelességét növeli az előkelő helyezése ill. az előrejelzések javuló pontosságaPélda: egyes sajtótermékekben esetlegesen közzétett táblázatok adott jelenségek kapcsán különböző szervezetek által közölt prognózisok és a tények egymással való összevetésérőlKO-kritérium: kötelező megadni

IIER-táblázat

Az alábbi táblázat célja, hogy az IIER főfeladat-feladat-alfeladat struktúrájának megfelelően áttekintse az elektronikus kormányzati stratégia kapcsán várható azonnali és hosszabb távú problémákat, ill. támpontot adjon ezek megoldásához.

Az IIER struktúrája az alábbi 120 részfeladatot (12*5*4) jelöli ki:

Főfeladatok (12)Nyilvántartások, adatbázisok fejlesztése (1-5. főfeladat)1. Állatnyilvántartások2. Regisztrációs adatbázis3. Támogatási kérelmek nyilvántartása4. Parcella-nyilvántartás5. Távérzékelési adatbázisKeretfeltételek kialakítása (6-8. főfeladat)6. Keretjogszabály:7. Keretintézmény (intézményrendszer):8. IT keretrendszer:Alapfeladatok (9-10. főfeladat):9. Ellenőrzési rendszer (adminisztratív és helyszíni):10. Stratégiai tervező rendszer (STR):Katalizáló feladatok (11-12.főfeladat):11. Oktatás:12. PR:Feladatok (5)1. Jogszabályi alapok és javaslatok:2. Intézményrendszer helyzete és fejlesztése:3. Tartalom:

Adatok:Módszerek:Gazdák, vállalkozások támogatása:„Agrárpolitika-csinálás”:Ellentmondások feltárása:Kritikus pontok, kockázatok, hiányzó döntések:Pilot projektek szükségszerűsége:

4. IT-helyzet és javaslatok:5. Tesztelés:

Támogatási konstrukciók:Akkreditáció:IT-teszt:

Alfeladatok (4)1. Kormányzati kompetencia2. Minisztériumok kompetenciája3. Főosztályi, ill. egyéb külső intézményi kompetencia4. Egyéb szervezetek bevonásaForrás: GINT

A támpontok alapvetően szolgáltatási típusok, melyek egyedül, ill. tetszőleges kombinációban léphetnek fel. A figyelembe vett (alapvető) szolgáltatástípusok a következők:

1. Dokumentum menedzsment2. Hipertext3. Szakértői rendszer4. Adatbázis5. Térkép6. Algoritmus7. Technológia8. Egyéb

Az alábbiakban a kombinatorikailag lehetséges egymásra épülések értelmezése következik (csak egy-kettő-három típus-szolgáltatás esetére, hiszen ennél komplexebb projekt lényegében egyszerűbb szolgáltatás-típusok kombinációjaként is értelmezhető):

Dok

umen

tum

m

ened

zsm

ent

Hip

erte

xt

Szak

értő

i ren

dsze

r

Ada

tbáz

is

Tér

kép

Alg

oritm

us

Tec

hnol

ógia

Magyarázatok

X

 Az adott jelenség kapcsán felmerül dokumentumok adatainak és teljes szövegének archiválása, katalogizálása (vö. online könyvtári katalógusok, elektronikus könyvtárak). A szolgáltatás lényege: bármely dokumentum jogosultság szerinti utólagos megtalálása, felhasználása.

X

Amennyiben dokumentumok egyes pontjai között szoros kapcsolat van, úgy a tárgymutató és lábjegyzet megoldások mellett hasznos lehet, ha az Olvasó a szekvenciális feldolgozást megszakítva, de külön keresésre nem kényszerülve, ott folytathatja a dokumentum-halmaz értelmezését, ahol az adott pontban felmerült kérdés kapcsán a leglogikusabb (pl. távoktatási anyagok).

X

Abban az esetben, ha a dokumentumokban rejlő tudás értelmezőjétől nem várható el (időben és egyéb szempontból), hogy a számára releváns részek mindegyikét a dokumentum-halmaz különböző pontjain fellelje és egyben értelmezze, úgy hasznos segítség lehet, ha a dokumentum-halmazban rejlő tudást kérdés-felelet rendszer formájába átfogalmazzák a szakértők. Így az egyébként szekvenciális közlés mellett gyakran elsikkadó probléma-specifikus információk nem csak, hogy strukturáltan kikényszerítésre kerülnek a szakértőből, hanem minden különösebb értelmezés nélkül, direktben jutnak el a felhasználóhoz (pl. növényvédelmi tanácsadás).

X

Adatbázis jellegű támogatásra ott lehet szükség, ahol nagy mennyiségű, jól strukturált jel (tény) merül fel, melyek gyors és komfortos visszanyerése alapjaiban határozza meg az érintettek folyamatokról alkotott képét.

XTérképi támogatásra akkor lehet szükség, ha az egyéb formában azonos tartalmat leíró adatok értelmezését a térképi forma jelentősen megkönnyíti. Ide sorolandó minden egyéb

vizualizációs effektus (pl. 3D, grafikonok) is.

X

Online algoritmusok felkínálása akkor célszerű, ha a mindenkori felhasználó által biztosítható futtatási környezet kiszámíthatatlan, gyenge, ill. a lokális szoftver licence drága, a szoftver alkalmazása eseti.

X Az IT támogatás alatt a kommunikációt gátló hálózatfejlesztés, hardverpótlást kell érteni ez esetben.

X X

Abban az esetben, ha a dokumentum menedzsment önmagában nem elegendő a hatékony munkavégzéshez, úgy ezt kiegészítő részleges vagy teljes hipertextes támogatás kiépítése javasolható (vö. tezaurusz, gépi és kézi indexálás).A hipertextes struktúrák kialakításának dokumentumai visszacsatolnak a dokumentum menedzsment kérdéséhez.

X X

A dokumentum menedzsment megléte esetén egyes dokumentumok, ill. egyes (eltérő nagyságú dokumentumhalmazt átfogó) témakörök esetén a szerzők és/vagy új szakértők bevonásával eset-specifikus tudástranszfer kialakítása lehet célszerű (pl. karbantartás).A szakértői rendszerek fejlesztésének dokumentumai visszacsatolnak a dokumentum menedzsment kérdéséhez.

X X

Abban az esetben, ha a dokumentumvagyon számos táblázatot, így adatszerű tudáselemet tartalmaz, párhuzamos adatbázis-fejlesztésre lehet szükség (pl. külső információs rendszer kialakítása az alapvetően dokumentum formátumban publikált partneradatok strukturálása révén.)Másrészt nagy méretű és széles felhasználói kört jelentő adatbázis dokumentációja önálló dokumentum menedzsment problémaként is felvetődhet.

X X

Abban az esetben, ha a dokumentumok tartalma számos térbeli közlést tartalmaz, célszerű lehet ezen tartalmak térképeken megjeleníteni. A térképek készítésének dokumentumai visszacsatolnak a dokumentum menedzsment kérdéséhez.

X X

Abban az esetben, ha a dokumentumok jelentős képletvagyont mutatnak be, úgy ezek programkódként való felkínálása célszerű lehet (pl. EXCEL-munkalap és makró-csere leírások helyett).Az algoritmusok értelmezését támogató dokumentumok, esettanulmányok visszacsatolnak a dokumentum menedzsment kérdéséhez.

X X

Bizonyos esetekben a dokumentum menedzsment igényei új lokális hardverelemeket és hálózatfejlesztést követelhet meg.Az IT fejlesztés dokumentumai visszacsatolnak a dokumentum menedzsment kérdéséhez.

X X Szakértői rendszerek hipertextként is előállhatnak (vö. demo lista a jelentés végén)

X X

Bonyolult hipertextes struktúrák (quasi automatizált) kialakítása adatbázis feladatokat is felvethet, hiszen az egyes dokumentumpontok közötti kapcsolatok leírása (hasonlóan a térképi adatok kódolásához) speciális adatbázisokat igényel.

X X Térképen történő információközlés esetén is szükséges lehet hipertextes ugrásokra, pl. online turisztikai információk esetén.

X X Hipertextes struktúrák kialakítása nem csak kézi vezérléssel, hanem speciális algoritmusokkal is történhet.

X XBár hipertextes megoldások lokális környezetben is létezhetnek, ezek fejlesztése gyakran vezet hálózati kapcsolatok kialakításához.

X X

Szakértői rendszerek nem csak absztrakt fogalmakkal képesek dolgozni, hanem adatbázisban tárolt adatok alapján végzett számítások is integrálhatók az eset-specifikus kérdés-felelet rendszerekbe (pl. benchmarking, ahol a felhasználó tipizálása után a mindenkori legfrissebb adatok alapján számítódnak azok a küszöbértékek, melyekhez képest alakul ki a végső tanács tartalma.)

X XEgyes szakértői rendszerek esetében, melyek problémaköre erőteljesen térbeli kötődésű, a tanácsként megfogalmazott tartalom vizualizálása térképen célszerű (pl. bűnüldözés).

X X

Szakértői rendszerek keletkezhetnek indukció útján is. Az indukció algoritmusai képesek nem csak szabályrendszerré konvertálni a numerikus formában tárolt tudást, hanem akár ennek szöveges interpretációit is generálhatják, mint pl. a munkacsoport saját indukciós rendszere és szöveggenerátora: WAM-TXT (http://interm.gtk.gau.hu/miau/38/lillafuredfull.doc)

X X

Szakértői rendszerek adják a lényegét a touch screen megoldások egy részének, így az IT fejlesztés magától értetődően merül fel. Hasonlóan a nem csak karakteres inputot igénylő szakértői rendszerekhez, ahol az inputok biztosítása (scanner, hang) vezet eszközfejlesztéshez.

X XTérképek és adatbázisok összekapcsolása magától értetődő elvárás, hiszen egyrészt a térkép maga is adatbázis jellegű, ill. a térképpel vizualizálni kívánt tartalmak maguk az adatbázisok.

X X

Az adatok és az algoritmusok kombinálása szintén magától értetődő, hiszen az adatbányászat nem más, mint nagy mennyiségű (így adatbázisban tárolt) adat speciális algoritmusokkal történő elemzése.

X X Az adattömeg, ill. struktúra, valamint az osztott elérés okán az IT fejlesztés az adatbázis-fejlesztés velejárója lehet.

X X A térképek layerei közötti műveletek speciális algoritmusokat igényelnek, mint minden vizualizációs effektus.

X X A térképek gyors előállítása, különösen online esetben speciális térképszervereket tételez fel.

X XA számításigényes algoritmusok már lokálisan is hardverfejlesztést jelenthetnek, az online algoritmusok esetében a hálózati kapcsolatok megteremtése merülhet fel.

X X X

Komplex információs bróker szolgáltatás alapja a dokumentumok tárolása, hipertextes feltárása és szakértői rendszerré konvertálása. A fejlesztés hatására a felhasználók kereséssel és értelmezéssel töltött ideje nagy mértékben csökken, ill. a megértés aránya jelentősen javul (pl. jogszabályok értelmezése).

X X X

Meta-adatbázisok egyik megoldása lehet, ha az adatvagyon mibenlétének átvilágításához adatbázisokra (mezőnevekre), s az ezeket jellemző, egymásba is kapcsolódó (hipertextes) dokumentumokra támaszkodunk.

X X XSpeciális online térinformatikai alkalmazás, ha a térbeli összefüggést mutató dokumentumokat térképről (pl. html + bitmap) aktiválható hipertextes ugrásokkal érhetjük el.

X X X Bonyolult, többlépcsős elemzési folyamat dokumentálása és

oktatása támogatható oly módon, hogy az egyes algoritmus részekhez kötődő dokumentumokat és demokat hipertextes kapcsolattal fűzzük össze.

X X XIT fejlesztés a hálózat, a sebesség és a tárolókapacitás iránt megnövekedett igény esetén szinte bármikor szükséges lehet (pl. rendszerek méretezése).

X X X Adatbázis alapú szakértői rendszerek oktatása, dokumentálása esetén célszerű.

X X X Térkép-alapú szakértői rendszerek oktatása, dokumentálása esetén célszerű.

X X X Induktív szakértői rendszerek oktatása, dokumentálása esetén célszerű.

X X X Online szakértői rendszer katalógusok fejlesztése IT-szolgáltatások bővítésével.

X X XKlasszikus GIS-projekt (nagy mennyiségű adat térképi vizualizációja), jól dokumentálva (külső felhasználók és újonnan belépő dolgozók profilja szerint)

X X XKlasszikus adatbányászati projekt (nagy mennyiségű adat, sok algoritmus), jól dokumentálva (külső felhasználók és újonnan belépő dolgozók profilja szerint)

X X X Klasszikus OLAP, ill. adattárház-fejlesztés, jól dokumentálva (külső felhasználók és újonnan belépő dolgozók profilja szerint)

X X X Speciális GIS-alkalmazás, melyben elemzési adatok térképi vizualizációja és dokumentálása a cél.

X X X Térképi szolgáltatások kialakítása a kiindulási IT-rendszer fejletlensége esetén.

X X X Nagy adatvagyonnal dolgozó online szakértői rendszerek fejlesztése HTML alapon.

X X XTérképi, ill. egyéb képi válaszok online szakértői rendszerek eseetén (pl. növényrendszertan, állatrendszertan, diagnosztika, növényvédelem)

X X X Távoktatást támogató online szakértői rendszerek módszertani tudás átadására.

X X X Gyenge IT-alapokról indított online szakértői rendszerek fejlesztése.

X X XAdatszerű összefüggések hipertextes kapcsolatainak bemutatása térképi, képi hordozón (pl. űrfelvételekre linkelt pl. technológiai adattáblák, műszaki rajzokhoz linkelt segédtáblázatok)

X X X Adatbányászati elemzések eredményeinek és módszereinek webes vizualizációja.

X X X

Gyenge IT-alapokról indított webes adatszolgáltatás, mely célja komplex, hierarchikus adatstruktúrák linkelt láncolatának bemutatása (pl. online vezetői információs rendszerek, drill down)

X X X Speciális GIS-alkalmazás, melyben elemzési eredmények térképi vizualizációja és hipertextes dokumentálása a cél.

X X X Gyenge IT-állapotban indított kép-közlés, hipertextes kapcsolatok kiemelésével (pl. online múzeumok).

X X X Gyenge IT-alapról indított online elemzések láncolatának kialakítása (pl. online döntéstámogatás, tervezés)

X X XTérképen megjelenített szakértői rendszer válaszok adatbázis háttérrel a számításokhoz (pl. helyspecifikus környezetvédelmi intézkedések feltárása)

X X X Induktív szakértői rendszerek fejlesztése.

X X XGyenge IT-alapokról indított szakértői rendszerfejlesztés adatbázisok bevonásával (pl. fundamentalista ár/árfolyam, ill. konkurencia-elemzés)

X X X Számítási eredmények térképi vizualizációja szakértői rendszer keretében (pl. precíziós gazdálkodás döntéstámogató rendszere)

X X X Gyenge IT-alapról indított szakértői rendszer fejlesztése, melyben a rendszerválaszok képi, térképi szinten jelennek meg.

X X X Számítási, ill. kommunikációs kapacitásfejlesztés online elemzések esetén.

X X X Klasszikus GIS projekt: pl. termésbecslés űrfelvételek alapján

X X X GIS projektek eredményeinek online közlése IT-fejlesztéssel stabilizálva a szolgáltatást.

X X XKépi, térképi manipulációk (online képfeldolgozás) IT-fejlesztéssel (pl. ujjlenyomat, retina-kép alapú beléptető rendszerek)

A fenti általános magyarázatokat az IIER-specifikus problémák és az ajánlott megoldások (szolgáltatások) kijelölése követi. Az előző szolgáltatás-típus (kombináció-típus) magyarázatok alapján kijelenthető, hogy a Nemzeti Digitális Adattár projekt logikájának adaptálásával az elektronikus kormányzati szolgáltatások hátterében dokumentum-menedzsment központot, hipertextes és szakértői átalakítást megrendelő tendereket, általános közhasznú adattárházakat és térképvagyon-kezelő szolgáltatásokat kell létrehozni úgy, hogy az egyes konkrét feladatokról egy az Információs Társadalom Fejlesztési Albizottsághoz hasonló tárcaközi fórum és szakértői testület nevesített állásfoglalásai szükségesek. Bizonyos feladatok pl. az online algoritmusok, az oktatási-kutatási intézményekben keletkező tudásvagyon kezelése külön költségvetési fejezetként kijelölve, központi szabványok, ajánlások mellett delegálható a keletkezés helyszíneire.Fontos kiemelni, hogy az állami IT-tenderek jogi kereteit újra kell gondolni, hiszen számos eddig példa azt mutatja, hogy a beszállítók profitérdekeiből következő gyors projektzárásra való törekvés nem egyeztethető össze a megrendelői oldalon

tapasztalható átgondolatlan, késedelmes, belső bürokráciával küzdő projektszervezettel.

Kulcsfogalmak

Főfeladatok Feladatok: Jogi kérdésekSzervezet és intézményrendszer Tartalom IT Teszt

Állat-nyilvántartás Állatnyilvántartás

jogharmonizáció állása

feladat és hatásköri leírások

igénylési lehetőségek és feltételek kapcsolódási pontok adatkontroll

 Tenyésztési hely nyilvántartása

nemzeti hatáskörbe utalt szabályozások

ügyintézések könnyítése (szolgáltató állam)

kérelmezők adatlekérdezése vonalsebesség  

 Tejkvóta és tejcsarnok nyilvántartása Ellenőrzések  

aggregált és konzisztens adatszolgáltatás    

 Vágottest minősítés és vágóhíd nyilvántartása

nemzeti szankcionálások        

Regisztrációs szám Számigénylés

jogharmonizáció állása

feladat és hatásköri leírások

igénylési lehetőségek és feltételek kapcsolódási pontok adatkontroll

  Számkiadásazonosítók átjárhatósága

ügyintézések könnyítése (szolgáltató állam)

elektronikus adatlekérdezés, adatmódosítás vonalsebesség  

  Ügyfélszolgálatkapcsolatok más azonosítókkal        

   elektronikus aláírás, ill. adatmódosítás        

Kérelem-nyilvántartás Kérelem-beadás

jogharmonizáció állása

Feladat és hatásköri leírások

elektronikus beadás, nyomon követés és pótlások-módosítások kapcsolódási pontok adatkontroll

 

Kérelem útjának nyomon követése az adminisztrációs folyamatban

elektronikus benyújtás, ill. adatmódosítás

ügyintézések könnyítése (szolgáltató állam)   vonalsebesség minőségbiztosítás

 Hiánypótlások és adat-kiegészítések  

kiemelt jelentőséggel bír az intézkedési határidők betartása      

Ellenőrzési rendszer

Adminisztratív keresztellenőrzések

jogharmonizáció állása

feladat és hatásköri leírások

kérelembeadás az alapadatbázisok egyidejű lekérdezhetőségével kapcsolódási pontok kijátszási tesztek

 

Támogatási összeg előzetes és ellenőrzések után korrigált kiszámítása jogbiztonság

jogorvoslati szervezet

adminisztratív keresztellenőrzés alapkövetelményei beépítve a kérelembenyújtó szoftverben szoftver minőségbiztosítás

 

Fizikai ellenőrzés tervezése, időzítése, kiválasztás

kötelességek és lehetőségek        

 Távérzékeléses fizikai ellenőrzés          

 Helyszíni fizikai ellenőrzés          

Parcella Parcella azonosításajogharmonizáció állása

Feladat és hatásköri leírások

igénylési lehetőségek és feltételek kapcsolódási pontok adatkontroll

 Parcella elhelyezkedése

nemzeti hatáskörbe utalt szabályozások

ügyintézések könnyítése (szolgáltató állam)

kérelmezők adatlekérdezése vonalsebesség  

  Parcella alakja ellenőrzések  

aggregált és konzisztens adatszolgáltatás    

  Parcella művelője(?)nemzeti szankcionálások        

TávérzékelésMűholdas és/vagy légi felvételek

jogharmonizáció állása

feladat és hatásköri leírások

igénylési lehetőségek és feltételek kapcsolódási pontok kijátszási tesztek

 A fotó alapján a parcellák azonosítása

nemzeti hatáskörbe utalt szabályozások

ügyintézések könnyítése (szolgáltató állam)

kérelmezők adatlekérdezése vonalsebesség  

 A területen termelt növény azonosítása ellenőrzések  

aggregált és konzisztens adatszolgáltatás    

   nemzeti szankcionálások        

OktatásTávoktatási és intranetes tananyagok

Dokumentum-menedzsment szabályozása, hozzáférési jogok rendezése

Feladatok delegálása

Ügykezelés, eljárásrend, dokumentációk IT alapú támogatása szoftverfejlesztés

Dokumentum-menedzsment funkcionális tesztje, az információáramlás hatásosságának vizsgálata

PRPublikus információk terjesztése

A PR-stratégia jogi megalapozása

Feladatok delegálása

Célcsoportok, profilok és illeszkedő kommunikációs módszerek kialakítása

Technológiai támogatás célcsoportonként Hangulatjelentések

Keret-IT EKG fejlesztéseEKG átlátható jogi megalapozása

Működtetés szervezeti és működési szabályzata

Fejlesztés, bevezetés, karbantartás iteratív folyamata

Tenderek kiírása és végrehajtása

Hardver, szoftver, hálózati ellenőrzések

Keret-Intézmény

Intézmények kapcsolódási pontjainak definiálása

Feladatdelegálás jogi megalapozása

Adatáramlás, hatáskörök-felosztása, felelősségi viszonyok meghatározása az intézményrendszer elemei között

Szervezeti és működési szabályzatok kialakítása, toborzás, képzés programok

Intézményi IT célszerű mértékű fejlesztése akkreditáció

Keret-Jog

EU és hazai jogszabályok harmonizálása

Megfelelő szakértői tudás biztosítása

Megfelelő intézményi háttér biztosítása

Kodifikálás, konzisztencia ellenőrzés, hibajavítás

Kommunikációs és archiválási infrastruktúra megteremtése

Ellentmondás-mentesség és részletesség szintjének meghatározása

Stratégiai tervezés

Az IIER adat- és tudásvagyon illesztése az agrárpolitikai tervezéshez

Adatáramlás és minőség jogi szabályainak megalkotása

Intézményközi, s szervezeti egységek közötti kapcsolatok áttekintése

Konzisztencia ellenőrzés, szakértői és algoritmikus előrejelzések,

Adatbányászati manipulációk, agrárszektor-modellek, EU kompatibilitás IT hátterének megalkotása

Előrejelzések, modellszámítások minősítése

Állatnyilvántartások

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat

A jogharmonizáció állása, az átvett joganyagok folyamatos katalogizálása, a nemzeti szabályoknak való megfeleltetés biztosítása. X X

  Kormányzat

A jogszabályok alkalmazhatósága az alanyok (termelők, szakértők, vágóhidak stb.) számára, pl. jelentési kötelezettségek, szankciók. X X X

  KormányzatJelentési kötelezettségek fellistázása online szolgáltatás formájában az azonosító számok megadása alapján. X

  Minisztérium Jogszabályok és kapcsolatok a felsőbb szintű joganyagokkal. X X  Főosztály Eljárásrendek és kapcsolatuk a felsőbb szintű joganyagokkal. X X  Egyéb szervezetek Eljárásrendek és kapcsolatuk a felsőbb szintű joganyagokkal. X X

  Egyéb szervezetek

Összeférhetetlenségi helyzetek fellistázása online szolgáltatás keretében az azonosító számok megadása alapján. X

Szervezet és

intézmény-rendszer

KormányzatFeladat és hatásköri leírások, egyértelmű felelősségi körök és intézkedési határidők. X (X) X

KormányzatJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  KormányzatÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  KormányzatSzervezeti kapcsolódások, az ügyfélhez legközelebb eső belépési és információs pont megjelölésével. X X

  MinisztériumÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  MinisztériumJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  FőosztályÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  Főosztály Jogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése X

szakértői rendszer segítségével.

  Egyéb szervezetekÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

Tartalom Kormányzat

Az ügyfelek részére a saját magukról tárolt adatok lekérdezhetőek legyenek a pontos adatkitöltés/kérelembeadás érdekében, esetlegesen online kapcsolhatók a kérelem kitöltő programhoz. X X (X)

  Kormányzat

Más adatgyűjtőkkel konzisztensre egyeztetett, aggregált adatok és az előállításuk számításmenetének nyilvánosságra hozatala a kutatók számára. X X

  Minisztérium Támogatási lehetőségek és feltételek részletes ismertetése. X X X

  MinisztériumTermékpálya szabályozási és állattenyésztési információk nyilvánosságra hozatala. X X

  MinisztériumPiac- és árszabályozási információk közzé tétele online módon. X X X

  Főosztály Támogatási lehetőségek és feltételek részletes ismertetése. X X X

  Egyéb szervezetek

Pályázati támogatás a támogatási lehetőségek és feltételek részletes ismertetéséhez szükséges online szolgáltatások kialakításához. X X X

IT Kormányzat

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Minisztérium

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Főosztály

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Egyéb szervezetek A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű

X X

csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával.

Teszt Kormányzat Pályázati adatok kontrollja. X X X  Minisztérium Pályázati adatok kontrollja. X X X  Főosztály Pályázati adatok kontrollja. X X X  Egyéb szervezetek Pályázati adatok kontrollja. X X X

  Egyéb szervezetekPályázati adatok publikus része alapján szakmai tanácsadás, elemzés. X X X X

Regisztrációs adatbázis

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat EU harmonizált regisztrációs szabályok közzététele. X X

  Kormányzat

A regisztrációs szám és az egyéb azonosítók átjárhatóságának szabályai (alkotmányossági és adatvédelmi kérdések). X X

  KormányzatRegisztrációs szám adatbázisban együtt tárolt adatok köre (alkotmányossági és adatvédelmi kérdések). X X

  KormányzatAz elektronikus úton történő regisztráció és adatmódosítás érdekében az elektronikus aláírási szabályok közzététele. X X

  MinisztériumEU harmonizált regisztrációs szabályok, eljárás és ügyrendek közzététele. X X (X)

  MinisztériumAz elektronikus úton történő regisztráció és adatmódosítás érdekében az elektronikus aláírási eljárások közzététele. X X

  FőosztályEU harmonizált regisztrációs szabályok, eljárás és ügyrendek közzététele. X X (X)

  Egyéb szervezetekEU harmonizált regisztrációs szabályok, eljárás és ügyrendek közzététele. X X (X)

Szervezet és

intézmény-rendszer

KormányzatFeladat és hatásköri leírások, egyértelmű felelősségi körök és intézkedési határidők. X (X) X

KormányzatJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  KormányzatÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  KormányzatSzervezeti kapcsolódások, az ügyfélhez legközelebb eső belépési és információs pont megjelölésével. X X

  MinisztériumÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  MinisztériumJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  FőosztályÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  FőosztályJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  Egyéb szervezetekÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

Tartalom KormányzatA regisztráció feltételeinek és szükséges dokumentumainak közzététele. X X

  MinisztériumA regisztráció feltételeinek és szükséges dokumentumainak közzététele. X X

  Minisztérium

A regisztrált ügyfelek saját adatainak lekérdezési (az elektronikus aláírási szabályok függvényében módosítási) lehetősége a pontos adategyezés érdekében. X X X

  Főosztály

A regisztrált ügyfelek saját adatainak lekérdezési (az elektronikus aláírási szabályok függvényében módosítási) lehetősége a pontos adategyezés érdekében. X X X

  Egyéb szervezetek

A regisztrált ügyfelek saját adatainak lekérdezési (az elektronikus aláírási szabályok függvényében módosítási) lehetősége a pontos adategyezés érdekében. X X X

IT Kormányzat

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Minisztérium A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű

X X

csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával.

  Főosztály

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Egyéb szervezetek

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

Teszt Kormányzat Regisztrációs adatok kontrollja. X X X  Minisztérium Regisztrációs adatok kontrollja. X X X  Főosztály Regisztrációs adatok kontrollja. X X X  Egyéb szervezetek Regisztrációs adatok kontrollja. X X X

Támogatási kérelmek nyilvántartása

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat EU harmonizált regisztrációs szabályok közzététele. X X

  KormányzatAz elektronikus úton történő benyújtás és adatmódosítás érdekében az elektronikus aláírási szabályok közzététele. X X

  MinisztériumEU harmonizált regisztrációs szabályok, eljárás és ügyrendek közzététele. X X (X)

  MinisztériumAz elektronikus úton történő regisztráció és adatmódosítás érdekében az elektronikus aláírási eljárások közzététele. X X

  FőosztályEU harmonizált regisztrációs szabályok, eljárás és ügyrendek közzététele. X X (X)

  Egyéb szervezetekEU harmonizált regisztrációs szabályok, eljárás és ügyrendek közzététele. X X (X)

Szervezet és

intézmény-Kormányzat

Feladat és hatásköri leírások, egyértelmű felelősségi körök és intézkedési határidők. X (X) X

Kormányzat Jogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése X

szakértői rendszer segítségével.

  KormányzatÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  KormányzatSzervezeti kapcsolódások, az ügyfélhez legközelebb eső belépési és információs pont megjelölésével. X X

  MinisztériumÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  MinisztériumJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  FőosztályÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  FőosztályJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  Egyéb szervezetekÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

Tartalom KormányzatA támogatási kérelem aktuális helyzete a feldolgozási folyamatban. X X X

  KormányzatA hiánypótlásra, kiegészítésre való felszólítás automatikus, elektronikus jelzése. X X X

  KormányzatElektronikus kérelem-beadási lehetőség (az alapnyilvántartások adatainak exportálhatóságával). X X X

  MinisztériumA támogatási kérelem aktuális helyzete a feldolgozási folyamatban. X X X

  MinisztériumA hiánypótlásra, kiegészítésre való felszólítás automatikus, elektronikus jelzése. X X X

  MinisztériumElektronikus kérelem-beadási lehetőség (az alapnyilvántartások adatainak exportálhatóságával). X X X

  Főosztály

Gyakran ismételt kérdések és válaszok, azaz a leggyakrabban előforduló problémák és megoldások gyűjteménye. X X X X

  Egyéb szervezetek A regisztrált ügyfelek saját adatainak lekérdezési (az elektronikus aláírási szabályok függvényében módosítási)

X X X

lehetősége a pontos adategyezés érdekében.

IT Kormányzat

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Minisztérium

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Főosztály

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Egyéb szervezetek

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

Teszt Kormányzat Regisztrációs adatok kontrollja. X X X  Kormányzat Minőségbiztosítási kérdések a feldolgozásban. X X X  Minisztérium Regisztrációs adatok kontrollja. X X X  Főosztály Regisztrációs adatok kontrollja. X X X  Egyéb szervezetek Regisztrációs adatok kontrollja. X X X

Parcella-nyilvántartás

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat

A jogharmonizáció állása, az átvett joganyagok folyamatos katalogizálása, a nemzeti szabályoknak való megfeleltetés biztosítása. X X

  Kormányzat

A jogszabályok alkalmazhatósága az alanyok (egyéni és csoportos művelők ) számára, pl. jelentési kötelezettségek, szankciók. X X X

  KormányzatJelentési kötelezettségek fellistázása online szolgáltatás formájában az azonosító számok megadása alapján. X

  Minisztérium Jogszabályok és kapcsolatok a felsőbb szintű joganyagokkal. X X  Főosztály Eljárásrendek és kapcsolatuk a felsőbb szintű joganyagokkal. X X  Egyéb szervezetek Eljárásrendek és kapcsolatuk a felsőbb szintű joganyagokkal. X X

  Egyéb szervezetek

Összeférhetetlenségi helyzetek fellistázása online szolgáltatás keretében az azonosító számok megadása alapján. X

Szervezet és

intézmény-rendszer

KormányzatFeladat és hatásköri leírások, egyértelmű felelősségi körök és intézkedési határidők. X (X) X

KormányzatJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  KormányzatÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  KormányzatSzervezeti kapcsolódások, az ügyfélhez legközelebb eső belépési és információs pont megjelölésével. X X

  MinisztériumÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  MinisztériumJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  FőosztályÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  FőosztályJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  Egyéb szervezetekÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

Tartalom Kormányzat

Az ügyfelek részére a saját magukról tárolt adatok lekérdezhetőek legyenek a pontos adatkitöltés/kérelembeadás érdekében, esetlegesen online kapcsolhatók a kérelem kitöltő programhoz. X X (X)

  Kormányzat Más adatgyűjtőkkel konzisztensre egyeztetett, aggregált adatok és az előállításuk számításmenetének nyilvánosságra

X X X

hozatala a kutatók számára.  Minisztérium Támogatási lehetőségek és feltételek részletes ismertetése. X X X X

  Minisztérium

Termékpálya szabályozási, növénytermesztési információk közreadása, különös tekintettel az egyes területek földrajzi egységek kiemelt támogatása esetében (pl.: hagyományos termőterületek). X X X

  MinisztériumPiac- és árszabályozási információk közzé tétele online módon. X X X X

  Főosztály Támogatási lehetőségek és feltételek részletes ismertetése. X X X X

  Egyéb szervezetek

Pályázati támogatás a támogatási lehetőségek és feltételek részletes ismertetéséhez szükséges online szolgáltatások kialakításához. X X X X

IT Kormányzat

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Minisztérium

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Főosztály

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Egyéb szervezetek

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

Teszt Kormányzat Pályázati adatok kontrollja. X X X  Minisztérium Pályázati adatok kontrollja. X X X  Főosztály Pályázati adatok kontrollja. X X X  Egyéb szervezetek Pályázati adatok kontrollja. X X X

  Egyéb szervezetekPályázati adatok publikus része alapján szakmai tanácsadás, elemzés. X X X X

Távérzékelési adatbázis

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat

A jogharmonizáció állása, az átvett joganyagok folyamatos katalogizálása, a nemzeti szabályoknak való megfeleltetés biztosítása. X X

  Kormányzat

A jogszabályok alkalmazhatósága az alanyok (egyéni és csoportos művelők) számára, pl. jelentési kötelezettségek, szankciók. X X X

  KormányzatJelentési kötelezettségek fellistázása online szolgáltatás formájában az azonosító számok megadása alapján. X

  Minisztérium Jogszabályok és kapcsolatok a felsőbb szintű joganyagokkal. X X  Főosztály Eljárásrendek és kapcsolatuk a felsőbb szintű joganyagokkal. X X  Egyéb szervezetek Eljárásrendek és kapcsolatuk a felsőbb szintű joganyagokkal. X X

  Egyéb szervezetek

Összeférhetetlenségi helyzetek fellistázása online szolgáltatás keretében az azonosító számok megadása alapján. X

Szervezet és intézmény-rendszer

KormányzatFeladat és hatásköri leírások, egyértelmű felelősségi körök és intézkedési határidők. X (X) X

KormányzatJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  KormányzatÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  KormányzatSzervezeti kapcsolódások, az ügyfélhez legközelebb eső belépési és információs pont megjelölésével. X X

  MinisztériumÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  MinisztériumJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  FőosztályÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

  FőosztályJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  Egyéb szervezetekÜgyintézés könnyítése az ügyfelek számára (online időpont-egyeztetések, webes ügyintézés, letölthető űrlapok). X X

Tartalom Kormányzat

Az ügyfelek részére a saját magukról tárolt adatok lekérdezhetőek legyenek a pontos adatkitöltés/kérelembeadás érdekében, esetlegesen online kapcsolhatók a kérelem kitöltő programhoz. X X (X)

  Kormányzat

Más adatgyűjtőkkel konzisztensre egyeztetett, aggregált adatok és az előállításuk számításmenetének nyilvánosságra hozatala a kutatók számára. X X X

  FőosztályTetszőleges koordináták megadása esetén az adott pontról rendelkezésre álló térképek katalógusa. X X X

  Egyéb szervezetekAdott poligonról rendelkezésre álló térképek közötti esetleges ellentmondások feltárása. X X X

IT Kormányzat

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Minisztérium

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Főosztály

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Egyéb szervezetek

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

Teszt Kormányzat Adateltérések és kijátszási tesztek. X X X  Minisztérium Adateltérések és kijátszási tesztek. X X X  Főosztály Adateltérések és kijátszási tesztek. X X X  Egyéb szervezetek Adateltérések és kijátszási tesztek. X X X

  Egyéb szervezetekPályázati adatok publikus része alapján szakmai tanácsadás, elemzés. X X X X X

Keretintézmény (intézményrendszer)

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat

Központi stratégia: adatgyűjtő rendszer felállításának jogi hátterét megalapozni kormányzati szinten. Célcsoport: intézmények. X X X

  MinisztériumAzonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: intézmények. X X X

  Főosztály Azonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: intézmények. X X X

 Egyéb szervezetek

Külső intézmények, mint külső szakértők bevonásának jogi szabályozása Célcsoport: intézmények. X X X

Szervezet és intézmény-rendszer

KormányzatMeglévő kormányzati szervezeteknek és hierarchiáknak feladat delegálás Célcsoport: intézmény. X X X

MinisztériumAzonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X

  FőosztályAzonos elvárás főosztályi szinten is. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X

 Egyéb szervezetek

Kapcsolódó külső állami és külső profitorientált intézmények integrálása bármilyen programba. Célcsoport: gazdálkodók/lakosság. X X

Tartalom Kormányzat

Mindenkori gazdaságpolitikai helyzetből fakadó elemzési igények feltárása és kielégítése Célcsoport: termelők/lakosság. X X X X

  MinisztériumA kormányzati szinten ismertetett feladatok minisztériumi szintű bontása Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

  FőosztályAzonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X

 Egyéb szervezetek

A szakértői hálózat és az adatbányászati kompetencia központok megteremtése a külső kapacitások feltárása révén. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

IT helyzet Kormányzat

Felmérni és fejlesztési irányokat kijelölni az IT erőforrások stratégiai adatgyűjtés hatékony kihasználása érdekében (osztott adatbázisok) Célcsoport: intézmény. X X X

  MinisztériumFelmérni a rendelkezésre álló IT hálózatokat és adatvagyont intézményi és országos szinten Célcsoport: intézmény. X X X X

  FőosztályA rendelkezésre álló IT erőforrások figyelembevételével hasznosítási tervek készítése Célcsoport: intézmény. X X X X

 Egyéb szervezetek

Csatlakozás beszállítóként és megoldásszállítóként Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

Teszt-feladatok

Kormányzat Belső benchmark projektek Célcsoport: intézmény. X X X XMinisztérium Belső benchmark projektek Célcsoport: intézmény. X X X X

  Főosztály Belső benchmark projektek Célcsoport: intézmény. X X X X

 Egyéb szervezetek

Külső szakértőként független benchmark Célcsoport: intézmény. X X X X

IT keretredszer

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat

Az EKG-ra való csatlakozás esetleges jogi akadályait-lehetőségeit meg kell vizsgálni, jogszabályt hozni a transzparens adatok hozzáférhetővé tételéről Célcsoport: intézmények. X X

  Kormányzat

Az EKG-en hozzáférhető adatbázisok publikus részeinek interfészen keresztül történő hozzáférés jogi akadályait-lehetőségeit meg kell vizsgálni Célcsoport: gazdálkodók. X X X X

  Kormányzat Bizonyos adatbázisok közhasznúvá minősítés szabályozását át kell tekinteni, megfelelő jogszabályokat

X X X

meg kell alkotni Célcsoport: intézmények.

  Kormányzat

A hozzáférési jogosultságok rendszerét át kell tekinteni, harmonizálva a már működő rendszerek szabályozásával. Célcsoport: intézmények. X X X X

  Minisztérium

Az adatvagyonok felmérésének, s a katalógusok fenntartásának, ill. az ezekhez való hozzáférés rendjének szabályozása. Célcsoport: intézmények. X X

  Főosztály

A takarékos, (de stratégiai szempontokat is figyelembe vevő) WAN és LAN fejlesztés a jelenlegi infrastruktúrák pontos felmérését igényli. Célcsoport: intézmények. X X X X X

 Egyéb szervezetek

Ki kell dolgozni a közhasznú információs csatornák felhasználói által felvetett hibák, kérdések ügykezelésének, eljárásának rendjét. Célcsoport: intézmények. X X X

 Egyéb szervezetek

Az IT-cégek bevonása egy rugalmas rendszer fejlesztésébe felveti a rugalmasság szerződéses körülírásának jogi problémáit, melyek határidőcsúszásból és a folyamatok jogi útra tereléséből származó jogi és műszaki kockázatokat jelentenek. Célcsoport: intézmények. X X X X

Szervezet és intézmény-rendszer

KormányzatA meglévő intézményhálózat és IT hálózatuk hatékonyabb kihasználása. Célcsoport: lakosság. X X X X

MinisztériumAzonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: lakosság. X X X X

Főosztály Azonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: lakosság. X X X X

 Egyéb szervezetek

Önkéntes alapon történő csatlakozás adatszolgáltatóként Célcsoport: lakosság. X X X X

Tartalom Kormányzat

Az EKG-en hozzáférhető adatbázisok publikus részeinek interfészen keresztül történő hozzáférés lehetőségét ki kell alakítani (transzparencia növelése) Célcsoport: gazdálkodók. X X X X

  Minisztérium Azonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: X X X X

lakosság.  Főosztály Azonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: lakosság. X X X X

 Egyéb szervezetek

A végpontoknak a gerincre való, megyei FM Hivatalok esetében lehetőleg redundáns kapcsolódása és szakmai vélemények szerint a falugazdász központok hálózatba kapcsolása Célcsoport: intézmények/gazdálkodók. X X X X

 Egyéb szervezetek

Minden külső állami szervezet publikus adat és tudásvagyonának publikussá tétele (közoktatás, közegészségügy, hatósági jogkörű szervezetek). Célcsoport: lakosság. X X X X

IT helyzet Kormányzat

Meglévő hardver, szoftver, hálózati elemek felmérése, használata a hatékony eszközhasználat jegyében Célcsoport: lakosság. X X X X

  MinisztériumMinisztériumi és intézményhálózati szinten is. Célcsoport: lakosság. X X X X

  Főosztály Azonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: lakosság. X X X X

 Egyéb szervezetek

Csatlakozás beszállítóként és megoldásszállítóként Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

Tesztfeladatok Kormányzat Kontroll + benchmark feladatok Célcsoport: intézmények. X X X X  Minisztérium Kontroll + benchmark feladatok Célcsoport: intézmények. X X X X  Főosztály Kontroll + benchmark feladatok Célcsoport: intézmények. X X X X

 Egyéb szervezetek Kontroll + benchmark feladatok Célcsoport: intézmények. X X X X

Ellenőrzési rendszer

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat EU harmonizált ellenőrzési szabályok közzététele. X X  Kormányzat A gazdálkodók jogai és kötelességei az ellenőrzés során. X X  Kormányzat Jogorvoslati lehetőségek az ellenőrzési folyamatban. X X  Minisztérium EU harmonizált ellenőrzési szabályok, eljárás és ügyrendek X X (X)

közzététele.  Minisztérium Jogorvoslati lehetőségek az ellenőrzési folyamatban. X X

  FőosztályEU harmonizált ellenőrzési szabályok, eljárás és ügyrendek közzététele. X X (X)

  Főosztály Jogorvoslati lehetőségek az ellenőrzési folyamatban. X X  Egyéb szervezetek Jogorvoslati lehetőségek az ellenőrzési folyamatban. X X (X)Szervezet

és intézmény-rendszer

KormányzatFeladat és hatásköri leírások, egyértelmű felelősségi körök és intézkedési határidők. X (X) X

KormányzatJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  KormányzatSzervezeti kapcsolódások, az ügyfélhez legközelebb eső belépési és információs pont megjelölésével. X X

  MinisztériumJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  FőosztályJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  Egyéb szervezetekJogorvoslat rendjének egyed-specifikus értelmezése szakértői rendszer segítségével. X

  Egyéb szervezetekEllenőrzési eljárásban a tapasztalatok és az előírások összevetése. X X X

Tartalom Kormányzat

Az adminisztratív keresztellenőrzéseken való megfelelés elősegítése, az alapadatbázisok kérelmező-specifikus egyedi adatainak lekérdezhetőségével. X X X X

  Kormányzat

Az adminisztratív keresztellenőrzéseken való megfelelés elősegítése kérelem-kitöltő program közreadása által, mely az alapvető szintaktikai és szemantikai hibákat kiszűri. X X

  KormányzatA fizikai ellenőrzések során bemutatni elvárt bizonylatok és okmányok listája, legalább kérelem-specifikusan. X X X

  Minisztérium

Az adminisztratív keresztellenőrzéseken való megfelelés elősegítése, az alapadatbázisok kérelmező-specifikus egyedi adatainak lekérdezhetőségével. X X X X

  Minisztérium Az adminisztratív keresztellenőrzéseken való megfelelés X X

elősegítése kérelem-kitöltő program közreadása által, mely az alapvető szintaktikai és szemantikai hibákat kiszűri.

  MinisztériumA fizikai ellenőrzések során bemutatni elvárt bizonylatok és okmányok listája, legalább kérelem-specifikusan. X X X

  FőosztályA fizikai ellenőrzések során bemutatni elvárt bizonylatok és okmányok listája, legalább kérelem-specifikusan. X X X

  Egyéb szervezetekEllenőrzés esetén tudnivalók a gazdáknak (tapasztalatok alapján, gyakran ismételt kérdések-jelleggel). X X

  Egyéb szervezetekA fizikai ellenőrzések során bemutatni elvárt bizonylatok és okmányok listája, legalább kérelem-specifikusan. X X X

IT Kormányzat

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  KormányzatAz adminisztratív ellenőrzésen való megfelelést elősegítő szoftver közreadása.

  Minisztérium

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Főosztály

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

  Egyéb szervezetek

A tartalmi szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a gazdák és a szakértők számára, kellő mennyiségű csatlakozási pont és elfogadható sebességű összeköttetés létrehozásával. X X

Teszt Kormányzat Kijátszási tesztek. X X X  Kormányzat Minőségbiztosítási kérdések az ellenőrzésben. X X X  Minisztérium Kijátszási tesztek. X X X  Főosztály Kijátszási tesztek. X X X

  Egyéb szervezetek Kijátszási tesztek. X X X

Stratégiai tervező rendszer

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat

Központi stratégia adatgyűjtő rendszer felállításának jogi hátterét megalapozni kormányzati szinten. Célcsoport: intézmények. X X X

  MinisztériumAzonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: intézmények. X X X

  FőosztályAzonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: intézmények. X X X

 Egyéb szervezetek

Külső intézmények mint külső szakértők bevonásának jogi szabályozása Célcsoport: intézmények. X X X

Szervezet és intézmény-rendszer

Kormányzat

Stratégiai adatvagyon (koordináló) és tervező rendszer felállításának kezdeményezése és kormányzati központ felállítása a központi kormányzatot érintő ügyek (árvíz, belvíz, aszály, katasztrófa stb) stratégiai tervezése, előrejelzése + operatív vezénylésére. Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

MinisztériumHorizontális adatvagyon-koordinációs központok felállítása. Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

  Főosztály

Operatív döntéseket kiszolgáló adatvagyon-felügyeleti csoportok működtetése Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

 Egyéb szervezetek

Adatgyűjtő centrumokként működtetni bizonyos eddig is adatgyűjtő funkciókkal rendelkező intézményt (APEH, VPOP, OMSZ, FÖMI stb.) Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

Tartalom Kormányzat Az ismert adatelemzési módszerek mellé a stratégiai tervező rendszer keretében integrálni kellene a modern adatbányászati eszközöket, vertikális elemző központok

X X X X X

kormányzati szinten. Célcsoport: intézmények/lakosság.

  Kormányzat

Minden olyan gazdasági jelenségre előrejelző modellek alkotása, melyek nem vetik fel a visszaélés, az állami piaci beavatkozás veszélyét. Ilyen terület az időjárás-, állatállomány-előrejelzés, termésbecslés, ezeken a területeken a nemzetközi trendek elemzése. Célcsoport: termelők/lakosság. X X X X X

  Kormányzat

Mindenkori gazdaságpolitikai helyzetből fakadó elemzési igények feltárása és kielégítése Célcsoport: termelők/lakosság. X X X X X

  Kormányzat

Alapfeladata lenne a stratégiai tervező rendszernek az egyes ellenőrzésre felkínált adatbázisok egymás közötti összevetése, az ellentmondások feltárása, a szükséges javítási, korrekciós mechanizmusok beindítása, az eredmények visszaellenőrzése. Célcsoport: termelők/lakosság. X X X X X

  MinisztériumA kormányzati szinten ismertetett feladatok minisztériumi szintű bontása Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

  FőosztályAzonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X

 Egyéb szervezetek

A szakértői hálózat és az adatbányászati kompetencia központok megteremtése a külső kapacitások feltárása révén. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

IT helyzet Kormányzat

Felmérni és fejlesztési irányokat kijelölni az IT erőforrások stratégiai adatgyűjtés hatékony kihasználása érdekében (osztott adatbázisok) Célcsoport: intézmény. X X X

  Minisztérium

Felmérni a rendelkezésre álló IT hálózatokat és adatvagyont intézményi és országos szinten Célcsoport: intézmény. X X X X

  FőosztályA rendelkezésre álló IT erőforrások figyelembevételével hasznosítási tervek készítése Célcsoport: intézmény. X X X X

 Egyéb szervezetek

Csatlakozás beszállítóként és megoldásszállítóként Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

Teszt-feladatok Kormányzat

Kontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X X

  MinisztériumKontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X X

  FőosztályKontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X X

 Egyéb szervezetek

Kontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X X

Oktatás

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat Meglévő joganyag aktualizálása Célcsoport: intézmény. X X X          

  MinisztériumAzonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: intézmény. X X X X        

  Főosztály Azonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: intézmény. X X X X        

 Egyéb szervezetek

Külső szervezetek bevonásának jogi hátterét tisztázni kell. Célcsoport: intézmények. X X X          

Szervezet és Kormányzat

Meglévő intézményi hálózat további kihasználtságának javítása. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X        

intézmény-rendszer Minisztérium

Azonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X        

  FőosztályAzonos elvárás főosztályi szinten is. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X        

 Egyéb szervezetek

Kapcsolódó külső állami és külső profitorientált intézmények integrálása bármilyen programba. Célcsoport: gazdálkodók/lakosság. X X X X        

Tartalom Kormányzat

Képzési/oktatási programok inicializálása preferált tudományterületeken az általános műveltségszint növelése és a felmerülő igények kapcsán. Célcsoport: gazdálkodók/lakosság. X X            

  Minisztérium Minisztériumonként a megfelelő képzési/oktatási programok X X            

indítása Célcsoport: gazdálkodók/lakosság.

  FőosztályProgramok bontása tudomány/szakterületekre Célcsoport: gazdálkodók/lakosság. X X X X        

 Egyéb szervezetek

Javasolt a szaktanácsadási és egyéb általános továbbképzési központ felállítása valamely, jó referenciákkal rendelkező egyetemen az általános oktatási feladatok koordinálására Célcsoport: gazdálkodók/lakosság. X X X          

IT helyzet Kormányzat

Felmérni és fejlesztési irányokat kijelölni az IT erőforrások hatékony kihasználása tekintetében (közös web alapú projektek - számítókapacitás, osztott adatbázisok) Célcsoport: intézmény. X X X          

  MinisztériumFelmérni a rendelkezésre álló IT hálózatokat intézményi és országos szinten Célcsoport: intézmény. X X X X        

  FőosztályA rendelkezésre álló IT erőforrások figyelembevételével hasznosítási tervek készítése Célcsoport: intézmény. X X X X        

 Egyéb szervezetek

Oktatások, továbbképzések lebonyolítása Célcsoport: gazdálkodók/lakosság. X X X X        

Teszt-feladatok Kormányzat Benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X            Minisztérium Benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X            Főosztály Benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X          

 Egyéb szervezetek Benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X          

PR

    LeírásDokumentum menedzsment

Hiper-text

Szakértői rendszer

Adat-bázis

Tér-kép

Algo-ritmus

Techno-lógia Egyéb

Jog Kormányzat Az országos adatvagyon-gazdálkodás koncepciójának megalkotásával és végrehajtásával nem csak a közvetlenül szükséges politikai tanácsadás helyzete javulna, hanem minden érintett informáltsága, ezáltal az egyedi gazdálkodói döntések megalapozottsága is, ami a PR egyik fontos célja és

X X X

eleme. Célcsoport: intézmény/lakosság.

  Kormányzat

Az állami feladatként jelentkező adatvagyon-gazdálkodás keretében meg kell határozni az állami szaktanácsadás és az ezt kiegészítő fizetett információs bróker tevékenység, ill. tanácsadás hatékonyságának növelése érdekében, milyen adatok léteznek (katalógus), melyek minősülnek közhasznúnak (azonnal, ill. késleltetéssel), melyek hogyan férhetők hozzá a jogosultak számára. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X

  Minisztérium

Az adatvagyon-gazdálkodás keret-szabályozásának elhúzódása esetén is számos felvetett módszertani kérdést fel lehetne oldani a gondos, jól szervezett és minőségbiztosítási szempontból ellenőrzött minisztériumi szintű publikációs szabályok megalkotásával. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

  Főosztály

Egységes szemléletben fel kell dolgozni az eddigi állampolgári, szakmai, érdekvédelmi jelzéseket javaslatokat arra tekintettel, milyen szűk keresztmetszetek adódnak a jelenlegi végrehajtási gyakorlat alapján, ill. hol lehet jelentős invesztíciók nélkül előrelépni. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X

 Egyéb szervezetek

Abban az esetben, ha a külső szervezetek valós problémát tárnak fel, azonnal meg kell kezdeni a felmerült információk integrálását az adatvagyonba. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X

Szervezet és intézmény-rendszer

KormányzatMeglévő kormányzati szervek és hierarchiában a feladatok meghatározása Célcsoport: intézmény/lakosság. X X

MinisztériumAzonos elvárás minisztériumi szinten is. Célcsoport: intézmények. X X X

  Főosztály Azonos elvárás főosztályi szinten. Célcsoport: intézmények. X X X

 Egyéb szervezetek

Külső szakértői szerepkör az intézményi feladatdelegálás meghatározásában Célcsoport: intézmény/lakosság. X X

Tartalom Kormányzat

A KSH az EU csatlakozás után jelentős bevételi kényszerrel kerül szembe. Tartós és nagyobb volumenű bevételt azonban csak jól strukturált, friss, ellentmondásmentes adatvagyon X X X X

értéknövelt (elemzett, online) szolgáltatásával lehet realizálni. Az IIER adatvagyon minőségének és KSH adatvagyon minőségének, összhangjának együtt kell fejlődnie. Ellenkező esetben a KSH negatív piaci hatás alá kerül, mely semmilyen szempontból nem lehet cél. Az IIER adatvagyona és pontossága alapvetően kikényszeríti az eddigi reprezentatív és részleges adat-felvételezések (KSH) összevetését. Célcsoport: intézmény/lakosság.

  Minisztérium

Minisztériumi szinten azonos kontroll munka a KSH és egyéb konzisztensnek tartott adathordozó összevetések kapcsán. Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

  FőosztályKorábban taglalt munka főosztályi szintű leosztása Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

 Egyéb szervezetek

Mint független külső szakértőkénti bevonás a konzisztencia + szakmai helyesség, benchmark projektekbe Célcsoport: intézmény/lakosság. X X X X

IT helyzet Kormányzat

Felmérni és fejlesztési irányokat kijelölni az IT erőforrások stratégiai adatgyűjtés hatékony kihasználása érdekében (osztott adatbázisok) Célcsoport: intézmény. X X X

  MinisztériumFelmérni a rendelkezésre álló IT hálózatokat és adatvagyont intézményi és országos szinten Célcsoport: intézmény. X X X X

  FőosztályA rendelkezésre álló IT erőforrások figyelembevételével hasznosítási tervek készítése Célcsoport: intézmény. X X X X

 Egyéb szervezetek

Csatlakozás beszállítóként és megoldásszállítóként Célcsoport: intézmények/lakosság. X X X X

Teszt-feladatok Kormányzat

Kontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X X

  MinisztériumKontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X X

  FőosztályKontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: intézmény. X X X X

  Egyéb Kontroll vizsgálatok / benchmark tesztek Célcsoport: X X X X

szervezetek intézmény.

NFT-OP / ITFA-táblázat

Ebben a fejezetben a korábban feltárt, ill. az NFT OP táblázatát logikája szerint fogalmazott feladatok kerülnek felsorolásra annak reményében, hogy a szükséges projektek kiírása és finanszírozása az Információs Társadalom Fejlesztési Albizottság bekapcsolásával lehetséges. A szempontok magyarázata:

OP fejezet A NFT Operatív Programjának címeAlpontok A NFT Operatív Programjának fejezeteKód A NFT Operatív Programjának fejezetkódja

Rövid cím A javasolt fejlesztés tartalma

Célcsoport A javasolt fejlesztés célcsoportja

Hasznosság A javasolt fejlesztés várható hasznosulási formái

Volumen (rövid- és hosszútávon)

A fejlesztések minden eseten egy induló projektből, ill,. az ott keletkezett értékek fenntartásából, gyarapításából állnak, így a költségek is két szinten fogalmazhatók meg. Fontos elv kellene, hogy legyen az állami szerepvállalás esetén, hogy olyan projektet nem szabad kezdeményezni, mely tartós működésének biztosítása nem garantálható.

Tartam

A rövidtávra szóló pilot projektek a szokásos IT-tenderek logikája szerint néhány hónapos kivitelezési idő mellett zajlanak. Ismét meg kell jegyezni, hogy egy ilyen konstrukció csak a tartós működésben érdekelt, felkészült megrendelői csoport esetén szolgálja a kiíró érdekeit.Amennyiben a megrendelői csoportok szuverén hozzáállása nem biztosított, úgy célszerűbb lehet a külső egyszeri beszállítók helyett, belső fejlesztő kapacitások, elhúzódó és kevésbé a legújabb technológiákra alapuló megoldások felvállalása.

Kivitelező

A kivitelező konzorciumok, ill. vállalkozások, intézmények versenyeztetése sok esetben értelmetlen, hiszen egy intézményi belső információs rendszerfejlesztést (pl. szolgáltató egyetemek kialakulása) nem lehet tender formájában és külső szakértők tudására alapozva rövid idő alatt kikényszeríteni.

Állami vs. Versenyszféra

Az egyes fejlesztések kapcsán az állam szerepe addig terjed, amíg nem biztosított a versenysemlegesség, az esélyegyenlőség, ill. az alkotmányos jogok (jog az információhoz) gyakorlásának technológiailag stabil keretrendszere.

Megjegyzés -

Alternatív OP fejezetMivel minden fejlesztés önmagában is számos nézőpontból értékelhető, így az egyes javaslatok több NTF OP fejezetben is megjelenhetnek.

Alpontok -Kód -Kommentárok

A továbbiakban a volumen megadásánál a következő kategóriákat használjuk: kis (A): <10MFt; közepes (B): 10-50MFt; nagy (C): >50MFt

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Mezőgazdasági beruházásokKód 1.1.

Rövid címOnline katalógusok ill. összehasonlítási lehetőség a potenciális szállítókról/termékekről (pl. mezőgazdasági gépek: szállítók paraméterei, gépek paraméterei ill. tesztjei)

Célcsoport Potenciális megrendelők

HasznosságIgényfelkeltés az online adatbázisok mindennapi használatára. A megrendelők informáltsága szélesebb körűvé válik.

Volumen (rövid- és hosszútávon) Pilot: A, ill. 1 szakember/katalógus/hó

Tartam Rövidtávon pilot, ill. folyamatos karbantartásKivitelező Egyetemek, agrárkutató intézetek (pl. FVMMI), szakmai szervezetek, IT cégek

Állami vs. Versenyszféra

Állami feladat, mert a versenyszféra közvetlenül nem érdekelt az átláthatóság megteremtésében, ill. ezt nem akarja (tudja) megfinanszírozni

MegjegyzésAz agrárkutató intézetek, mint a szolgáltató állam intézményei legyenek képesek az e-agrárgazdaság keretén belül (alulfinanszírozás megszüntetése) az adófizetőket kiszolgálni

Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Kommentárok

Az 1999-ben lezárt Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési pályázat keretében kiértékelésre került 775 agrár döntéshozó, ill. potenciális tanácsadó véleménye a tudásvagyonhoz való hozzájutás, ennek alkalmazása kérdéskörben. A feltárt döntéshozói magatartásformák csak alacsony százalékban engedtek akkor egy információs társadalomra érett réteg létére következtetni, melynek alapvető oka a szolgáltató állam hiánya. (http://miau.gau.hu/miau/16/fkfp.doc)

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Képzési programokKód 1.5.

Rövid címA meglévő oktatási struktúrára (iskolák és szaktanácsadói hálózat) alapozott szakoktatások szervezése (pl. vállalkozói, agrárinformációs ismeretek)

Célcsoport Termelők, termelés menedzsment

HasznosságA várható szélessávú fejlesztés, az új tartalmakkal való gazdálkodás csak stabil számítástechnikai, eszközhasználati képzettség mellett lehet hasznos.

Volumen (rövid- és hosszútávon) Éves szinten általánosságban közepes (B) volumenű (földrajzi kiterjedtségtől függően)

Tartam Folyamatosan, bizonyos csúcsidőszakokkal (pl. EU-csatlakozás)

Kivitelező Egyetemek, agrárkutató intézetekÁllami vs. Versenyszféra Elsősorban állami feladat

MegjegyzésAz agrárinformatika (kormányzati informatika) helyzetének felmérése, tájékoztatás, támogatás, infrastruktúra-fejlesztés

Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok FoglalkoztatásKód 1.2.

Kommentárok

A jelenlegi tantervekben a számítástechnika (mint az eszközhasználat ismerettömege) és az informatika (mint projektfeltárási és menedzsment módszertan, gazdaságszervezési filozófia) háttérbe szorulnak. Ez egyrészt az akkreditációs folyamatok látszólagosságára, másrészt a mindenkori intézményvezetés gyakori informatikai alulképzettségére, a hiányosságokat feltáró monitoring-rendszerek hiányára vezethető vissza. Az ECDL és/vagy magassabb szintű tudás biztosítása minden polgár számára elengedhetetlen, kiegészítve azzal, hogy az ECDL technikai ismeretblokkjait a kiképzendők egyedi élethelyzetéhez igazított, reális méretű informatika projektek kivitelezésén keresztül kell számonkérni (pl. szaktanácsadók képzése szolgáltatásra képes online szakértői rendszerek fejlesztésén keresztül). Általában javasolható, hogy a hallgatói kreativitást ne látszatfeladatok, látszatértékelésébe fojtsák az oktatási intézmények, hanem élő, közhasznú szolgáltatások kialakítása legyen egy-egy személy, csoport feladata. Erre példa 5 éve a Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság, mely többek között minden értékes hallgatói munka online publikálását vállalta fel.

A továbbiakban a volumen megadásánál a következő kategóriákat használjuk: kis (A): <10MFt; közepes (B): 10-50MFt; nagy (C): >50MFt

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Termékfeldolgozás-, értékesítésKód 2.1.

Rövid címOnline értékesítés, szálláslehetőség, promóció, reklám kapcsán megfogalmazható szabványok kialakítása (pl. termék- és szolgáltatás kínálati űrlapok, termékkatalógusok)

Célcsoport Termelők, kereskedők, vidéki turizmusban érintettek

HasznosságAz Internet fontosságának felismerése, igényfelkeltés az online adatbázisok használatára, Keresletnövekedés a felkínált termékek és szolgáltatások tekintetében

Volumen (rövid- és hosszútávon) Pilot: A

Tartam Folyamatos karbantartás

Kivitelező Egyetemek, szakmai szervezetek

Állami vs. Versenyszféra Versenyszféra feladata, de célszerű lenne az állam koordinációja

Megjegyzés A szükséges internetes kommunikáció biztosítása és működtetése, többnyelvűség szükségesAlternatív OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Település rehabilitációKód 2.2.

KommentárokMinden olyan helyzetben, ahol az érintettek egyedi fejlesztéseinek hatékony összekapcsolása a végcél, az állami szerepvállalás a szabványok, ajánlások megfogalmazását jelenti.

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Termékfeldolgozás-, értékesítésKód 2.1.

Rövid cím

A gazdálkodás során felhasznált erőforrások (szaporítóanyag, kemikáliák, állatgyógyászat, takarmányozás) egységes szemléletű katalógusának létrehozása, karbantartása - azok megszerzésének teljes költségét (pl. szállítás) vizsgáló kalkulációs sémák kialakítása

Célcsoport Mezőgazdasági termelők, szaktanácsadók

HasznosságAz erőforrások összehasonlíthatóságának megteremtése (különböző forgalmazók ajánlatainak összevetése), az optimális megoldás kiválasztásának támogatása

Volumen (rövid- és hosszútávon) Pilot: B; a folyamatos karbantartás, fejlesztés kb. 2 szakember munkáját igényli

Tartam Rövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos karbantartás

Kivitelező Egyetemek, kutatóintézetek, gyártók, forgalmazók

Állami vs. Versenyszféra Elsősorban állami koordinációt igényel

MegjegyzésA gyártók és forgalmazók ellenérdekeltsége miatt szükséges a fejlesztés és fenntartás állami szintű kézbentartása

Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-gazdaságKód 4.1.

Kommentárok

Minden olyan helyzetben, ahol az érintettek egyedi fejlesztéseinek hatékony összekapcsolása a végcél, az állami szerepvállalás a szabványok, ajánlások megfogalmazását jelenti. A versenyszférától nem várható el átlátható piaci helyzet kialakítása, hiszen az üzleti érdek mindig parciálisabb, mint a közjó.

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Termékfeldolgozás-, értékesítésKód 2.1.

Rövid cím

Az egyébként online vagy papír alapú publikációként jórészt megjelenő – kutatóintézeti és egyetemi-főiskolai kutatási eredmények (pl. fajtakísérlet, termelési eljárások összevetése) standardizált formában való megjelenítése (illetve a jogi és/vagy finanszírozási hátterének - pl. szerzői jogok kérdése - megteremtése).

Célcsoport Mezőgazdasági termelők, szaktanácsadók

Hasznosság

Az egyes eljárások összehasonlíthatóvá válnak, a felhasználók értesülnek a legfrissebb eredményekről, kiválaszthatják a saját környezetükhöz (pl. talaj, éghajlat, eszközellátottság) leginkább illeszkedő eredményeket.

Volumen (rövid- és hosszútávon) Pilot: B; a folyamatos karbantartás, fejlesztés kb. 2-3 szakember munkáját igényli

Tartam Rövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos karbantartás

Kivitelező Egyetemek, kutatóintézetek

Állami vs. Versenyszféra

Elsősorban állami koordinációt igényel, megvalósítás a kutatóintézetekkel ill. felsőoktatási intézményekkel együttműködve

MegjegyzésA gyártók és forgalmazók ellenérdekeltsége miatt szükséges a fejlesztés és fenntartás állami szintű kézbentartása

Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Kommentárok

A dokumentumok kezelése, online könyvtári katalógusok, s végső soron (decentralizált, de szabványos) full text könyvtárak kialakítása és fenntartása az állam alapvető feladata különösen az oktatási és kutatási tevékenységek kapcsán képződő, államilag finanszírozott dokumentumvagyon esetében. A dokumentumok tartós, közhasznú elérése talán ezek minőségére is pozitívan hat, s így segít a jelenleg gyakran tapasztalható látszat teljesítmények elleni harcban.

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Termékfeldolgozás-, értékesítésKód 2.1.

Rövid címAz adott vállalkozás számára releváns termékpályák input és output árainak idősoros és területi bontású adatbázisának kialakítása (OLAP alapú megoldással)

Célcsoport Termelők, értékesítők, a témakörben dolgozó kutatók, döntéshozók

Hasznosság Piaci rések feltárásának lehetőségeVolumen (rövid- és hosszútávon) Pilot: B; a folyamatos karbantartás, fejlesztés kb. 2-3 szakember munkáját igényli

Tartam Rövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos karbantartás

KivitelezőAz értékesítési adatok birtokosai, ill. ezen adatok gazdájának (gazdáinak) kijelölt szervezet (szervezetek)

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-gazdaságKód 4.1.

Kommentárok

A dokumentum menedzsment mellett a technológiai minimumot (OLAP) elérő, közhasznú adatbázisok megteremtése szintén az állam alapfeladata. Az online erőforrásokkal való gazdálkodáshoz először kínálatot kell teremteni, s csak utána lehet ennek alkalmazási hasznosságát vizsgálni.

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Vidéki jövedelemszerzésKód 3.1.

Rövid cím

"Best practice" jellegű megoldások (pl. jövedelemszerzés több forrásból - mezőgazdaság, tájmegőrzés, falusi túrizmus) online közzététele. Megvalósulási forma: dokumentumtár, kereső, értékelő, kommentáló… szolgáltatásokkal

CélcsoportVidéken (az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés tárgykörében) vállalkozni szándékozók, vidékfejlesztési menedzserek, kistérségi menedzserek, civil szervezetek

Hasznosság A sikeres/sikertelen projektek tapasztalatainak átadásaVolumen (rövid- és hosszútávon) Pilot: B; a folyamatos karbantartás, fejlesztés kb. 2 szakember munkáját igényli

Tartam Rövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos karbantartás

Kivitelező Szakmai szervezetek, egyetemek

Állami vs. Versenyszféra

Állami koordinációt igényel (ill. a projektdokumentáció jelentős része állami szerveknél található), ugyanakkor (pl. adatvédelmi, know-how szempontból ill. az államtól független kezdeményezések esetében) be kell vonni a pályázó vállalkozásokat, civil szervezeteket, magánszemélyeket is

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

KommentárokA dokumentum- és adatvagyon speciális nézete a benchmarking, ill. a legjobb objektumok bemutatása.

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Vidéki jövedelemszerzésKód 3.1.

Rövid cím

A meteorológiai adatvagyon illetve a különböző biológiai szervezetek (kártevők, gyomnövények, haszonnövények) tulajdonságainak ismerete alapján növényvédelmi, termésbecslésbeli, műveletütemezési előrejelzések készítése, különös tekintettel azok megbízhatóságának, pontosságának szigorú rendben történő rögzítésére.

Célcsoport Mezőgazdasági termelők, szaktanácsadók

Hasznosság

A termésbecslés különböző vonatkozásai (éghajlati növényegészségügyi…) egységes szemléletben, közösen kerülnek vizsgálatra, a felhasználók tájékozódhatnak az egyes előrejelzési típusok jellemző beválási arányairól

Volumen (rövid- és hosszútávon) A pilot-projekt közepes (B) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2-3 szakember munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon karbantartás, ill. új megoldások integrációja

Kivitelező Egyetemek, kutatóintézetek, Növényvédelmi Szolgálat

Állami vs. Versenyszféra Szoros állami koordinációval a két szféra közös feladata

Megjegyzés Fontos kérdés az adatok közhasznúsága, ill. az egyes intézmények közötti átjárhatóságaAlternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Szakképzés fejlesztéseKód 3.2.

Kommentárok

A meteorológiai adatvagyon közhasznúan, mindenki számára tovább-feldolgozhatóan kell rendelkezésre bocsátani. A mai lokális és online elemzési módszerek amár egyéni, hosszú távú előrejelzések kidolgozását is lehetővé teszik. A meteorológiai előrejelzéseket szakértői szinten, azaz névhez kötötten kellene vezetni (bár ez nem állami alapfeladat, de egy példamutató projektet éppen ezen a szubjektív értékektől függetleníthető szakterületen érdemes lenne indítani). Egy 2002 őszén a kutatócsoport által kezdeményezett hallgatói felmérés szerint a hétfőn kiadott és csütörtökre szóló hőmérsékletintervallum előrejelzésbe a valós adatok csak 50%-ban illeszkedtek: http://miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/jeles/kogpivot1.doc, ill. http://miau.gau.hu/nappalos/2002osz/pelda/jeles/kogpivot1.xls

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Alapvető szolgáltatások vidéki vállalkozók és a lakosság számáraKód 3.3.

Rövid címOnline szakértői rendszerek, ügyleírások, kompetencia-leírások az APEH, OEP, TB, Cégbíróság, Önkormányzatok és egyéb közigazgatási hivatalok lapjain

Célcsoport Teljes lakosság

Hasznosság A szolgáltató állam gyakorlati megvalósítása, az információ-ellátottság nőVolumen (rövid- és hosszútávon)

A pilot projekt volumene kicsi (A), a "közhivatali vevőszolgálat" típusú szolgáltatások fenntartása, bővítése 1 szakember/intézmény munkáját köti le

Tartam Rövidtávon pilot, ill. folyamatos karbantartás

Kivitelező Egyetemek, agrárkutató intézetek a szakértői rendszereknél, valamint IT cégek, szakmai szervezetekÁllami vs. Versenyszféra Állami feladat

MegjegyzésAz agrárium szempontjainak megfelelő információs rendszer kialakítása, fenntartása és fejlesztése, az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása

Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

Kommentárok

Mivel a tudásvagyon felhasználóinak zöme nem tekinthető, s soha nem is válik profi információs brókerré, ellenben testre szabott válaszokat keres típusproblémákra, így a szakkönyvek helyett a szaktudást szakértői rendszerek formájában illene a kiemelt területeken (pl. növényvédelem) felkínálni. Az első projektek állami feladatként jelentkeznek a példamutatás okán, míg a további fejlesztéseket a piaci kellene, hogy felvállalja, hiszen a csökkenő keresési idő és az adekvát válaszok versenyelőnyt, többletszolgáltatást jelentenek, melynek ára van. Az esélyegyenlőség biztosítása felvetheti a piac által kifejlesztett fizetős szolgáltatásokra szóló szociális alapon odaítélt bérletek kifejlesztésének rendszerét (pl. kistermelők növényvédelmi tanácsadása, mely egyrészt a termelés gazdaságosságát, másrészt a környezeti terhelés csökkentését, ill. az ilyen kulturális közegben felnövő, bár szegény gyermekek felzárkózásának biztosítását jelenthetik.)

OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok LEADER +Kód 3.5.

Rövid címKistérségek egységes szemléletű portálfejlesztéséhez az európai szintű együttműködést lehetővé tevő standardok kialakítása, az ehhez szükséges infrastruktúra létrehozása

CélcsoportKistérségi döntéshozók, az együttműködésben érdekeltek (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások)

HasznosságAz együttműködést támogató információáramlás egységes, az érintettek által elfogadott mederbe terelése

Volumen (rövid- és hosszútávon) A pilot-projekt közepes (B) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 4-5 szakember munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítésKivitelező Kistérségek szakemberei, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra

Állami feladat, ill. az egyes konkrét megvalósulásokban az adott kistérségek feladata az alapelveknek megfelelően a saját érdekeiknek az érvényesítése

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok SzélessávKód 4.4.Kommentárok Az összehasonlíthatóság biztosítása szabványosítási alapfeladat.

OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Település rehabilitációKód 2.2.

Rövid cím

Online benchmarking (hasonló objektumok - települések, kistérségek - tetszőleges jellemzőinek adatbázis-alapú kezelése, összevetése, az azonos jelentéstartalmú attribútumok rendszerének kialakítása) - szabványosítása, állami és/vagy szakmai szervezetek által ajánlott scoring-rendszerek kialakítása

Célcsoport A település- és (kis)térség-fejlesztésben érdekeltek

Hasznosság Hasonló feltételekkel rendelkező településekhez való mérés lehetőségeVolumen (rövid- és hosszútávon) A pilot-projekt közepes (B) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

Tartam Rövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos karbantartás

Kivitelező szakmai szervezetek, egyetemek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-gazdaságKód 4.1.Kommentárok Az összehasonlíthatóság biztosítása szabványosítási alapfeladat.

OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Település rehabilitációKód 2.2.

Rövid cím"Best practice" jellegű megoldások online közzététele. Megvalósulási forma: dokumentumtár, kereső, értékelő, kommentáló… szolgáltatásokkal

Célcsoport A település- és (kis)térség-fejlesztésben érdekeltek

Hasznosság A sikeres/sikertelen projektek tapasztalatainak átadásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A pilot-projekt közepes (B) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

Tartam Rövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos karbantartásKivitelező Szakmai szervezetek, egyetemek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-gazdaságKód 4.1.Kommentárok Az összehasonlíthatóság biztosítása szabványosítási alapfeladat.

OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Regionális tudásközpontokKód 2.4.

Rövid cím

Központok tudatos oktatásfejlesztése (minden katalogizálható ismeret adatbázisba fejtése, objektumok, attribútumok szabványjellegű meghatározása), dokumentumvagyon kézi indexálása, célcsoportokhoz rendelése

Célcsoport Termelők, kereskedők, vidéki turizmusban érintettek

Hasznosság Hatékonyabb termelés + értékesítési metodikaVolumen (rövid- és hosszútávon)

A pilot-projekt közepes (B) volumenű, a bővítés és a karbantartás szervezetenként 1 szakembert igényel

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező Oktatási intézmények, szakmai szervezetek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

MegjegyzésRegionális tudásközpontok, pályázatírási irodák legyenek az egyetemeken… kapcsolódás az IVSZ javaslatához…

Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok FelnőttképzésKód 4.2.

KommentárokA tudásközpontok állami támogatása kapcsán a központok az állami szabványokat alkalmazva alakíthatnák ki az ott szükségesnek vált szolgáltatási tartalmakat.

OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Regionális tudásközpontokKód 2.4.

Rövid címGPS poligonhoz és/vagy raszterhez rendelhető térképi adatvagyon ill. azonos tartalmú térképek tartalmi ütközésére utaló listák

Célcsoport EU-támogtásokban érintett gazdálkodók, terület- és vidékfejlesztésben érintett szakemberek

Hasznosság Térképi vagyon egységes szemléletű kezeléseVolumen (rövid- és hosszútávon) Már a pilot is jelentős forrásigényű, nagy volumenűnek tekinthetőTartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező Térképi vagyon gazda szervezet megteremtése szükséges, ill. alvállalkozók

Állami vs. Versenyszféra Állami feladat

Megjegyzés Az INSPIRE által befogadott javaslatAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

KommentárokA térképi vagyon közhasznúvá válásának első lépése a katalogizálás, ill. a háttérben a szakértői szintű ellentmondás-mentesítés.

OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Helyi közigazgatásKód 3.1.

Rövid címOnline szolgáltatások, statikus megoldásokkal (weblapok, hírlevelek), ill. dinamikus szolgáltatások (online űrlapok, lekeresések)

Célcsoport Teljes lakosság

Hasznosság Információ ellátottság és társadalmi kontroll nőVolumen (rövid- és hosszútávon)

A pilot projekt volumene kicsi (A), a "közhivatali vevőszolgálat" típusú szolgáltatások fenntartása, bővítése 1 szakember/intézmény munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező IT-cégek az érintett szervezet koordinációja mellett

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

KommentárokA tudásközpontok mellett a lehetőleg saját (térségi, PPP-alapú) fejlesztési kapacitásokra támaszkodó önkormányzatok támogatása, szabványokkal való ellátása, MONITOROZÁSA állami feladat.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok MunkanélküliségKód 1.1.

Rövid címA távmunka koncepciója érdekében a megfelelő IT-ismeretek és szemlélet megszerzését célzó képzések indítása

Célcsoport Munkanélküliek

HasznosságAz érintett réteg a távmunkára való alkalmasság mellett a hagyományos munkahelyeken is jól kamatoztatható ismereteket szerez

Volumen (rövid- és hosszútávon)

A pilot-projekt éves szinten közepes (B) volumenű, a további forrásigényt az érdeklődés nagysága határozza meg

Tartam Folyamatos

KivitelezőCélszerű beilleszteni a meglévő oktatási rendszerbe (közép- és felsőfokú oktatási intézmények), a képzés struktúrájának kialakításába be kell vonni a potenciális foglalkoztatókat is

Állami vs. Versenyszféra A két szféra közös feladata

MegjegyzésFontos feladat, mivel a reális minőségű IT-orientált távmunkára alkalmas munkanélküliek száma alacsony

Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Egész életen át tartó tanulásKód 3.1.

KommentárokAz IT és a munkanélküliség csökkentésének fogalmi metszete a távmunka, mely alapvetően számítástechnikailag jól felkészült embereket kíván.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok FoglalkoztatásKód 1.2.

Rövid címAz online álláshirdetések szabványosítása, az egyes rendszerek közötti átjárhatóság és összehasonlíthatóság biztosítása érdekében

Célcsoport Potenciális álláskeresők, álláskínálók

Hasznosság Az informáltság javítása, az egyes lehetőségek összehasonlíthatóságaVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt kis (A) volumenű

Tartam Az ajánlások kialakítása egyszeri feladatKivitelező Egyetemek, kutatóintézetek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra A piaci szereplők ellenérdekeltsége miatt állami koordinációt igényel

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet -Alpontok -Kód -

KommentárokSzabványosítási alapfeladat a diverz szolgáltatások átláthatóságának, átjárhatóságának növelése csökkenti az információkeresésre fordítandó időt.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Hátrányos helyzetű tanulókKód 2.1.

Rövid címAz esélyegyenlőség biztosítása, az egyéni kreativitás korlátainak feloldása a szélessávú, támogatott Internet hozzáférés alanyi jogon való felkínálása révén

Célcsoport Hátrányos helyzetű tanulók

Hasznosság Az egyéni képességek nagyobb eséllyel való kibontakoztatásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt nagy volumenű (C)

Tartam Az infrastruktúra folyamatos fejlesztést igényelKivitelező IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok SzélessávKód 4.4.

Kommentárok

Ma mindenki hátrányos helyzetű, speciális monopol helyzetben lévő társaihoz képest. A hozzáférési csatorna és a közhasznú tartalmak biztosítása így az esélyegyenlőség garanciája. Ettől függetlenül megmarad a személyes motivációra, ill. ennek hiányára visszavezethető digitális szakadék, melyet tehát nem a távolság abszolút megléte, hanem a csökkentés esélyei szintjén kell mérni.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Társadalmi beilleszkedésKód 2.2.

Rövid címFogyatékkal élők számára (pl. az eKormányzati megoldások keretében) nyújtott szolgáltatások speciális fejlesztése

Célcsoport Fogyatékkal élők

Hasznosság Az érintett csoport nagyobb bekapcsolódási lehetősége az eKormányzati folyamatokbaVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt nagy volumenű (C)

Tartam Folyamatos fejlesztést igényel

Kivitelező Kutatóintézetek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata állami kontroll mellett

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Társadalmi befogadásKód 5.2.Kommentárok -

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Egész életen át tartó tanulásKód 3.1.

Rövid cím

Az egyes érintett szakterületek anyagának (pl. elemzések, tanulmányok, statisztikák) folyamatos (online használatot támogató) feldolgozása, közzététele kapcsán: szabványosítási, információ-feldolgozási (pl. keresés, kommentálás) feladatok ellátása, állami kompetenciába eső részterületek (pl. államigazgatás, törvényhozás) anyagának feldolgozása

Célcsoport Teljes lakosság (ill. az egyes szakterületek)

Hasznosság Információ-ellátottság nő, folyamatosan frissülő ismeretek, potenciálisan jobb munkaerőpiaci esélyekVolumen (rövid- és hosszútávon) A pilot projekt kis (A) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

Tartam Rövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos karbantartásKivitelező Szakmai szervezetek, egyetemek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra

Állami szabványosítás és állami kompetenciába eső szakterületek tartalmi kialakítás ill. az adott szakmai szervezet által végzett tartalomfeltöltés és -karbantartás

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Kommentárok

Az egész életen át tartó tanulás IT-szempontból a hálózaton közhasznúan, korlátlanul elérhető tartalmat, megfelelő hozzáférési sebességet jelent, hiszen a gazdasági élet által kikényszerített többlet tudás távoktatási formában való felkínálása segíti a valóban motivált csoportokat.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Egész életen át tartó tanulásKód 3.1.

Rövid cím

Online szakmai fórumok megteremtése, működésük támogatása (vállalkozóvá válás) kapcsán: szabványosítási, információ-feldolgozási (pl. keresés, kommentálás) feladatok ellátása, állami kompetenciába eső részterületek (pl. államigazgatás, törvényhozás) szakmai támogatása

Célcsoport Teljes lakosság (ill. az egyes szakterületek)

HasznosságInformációellátottság nő, folyamatosan frissülő ismeretek, potenciálisan jobb munkaerőpiaci esélyek, gyors informálódás az aktuális kérdésekben

Volumen (rövid- és hosszútávon) A projekt volumene közepesnek (B) tekinthető

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező Szakmai szervezetek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra Főként állami feladat

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Kommentárok

Az általános dokumentum menedzsment, hipertextes támogatás és szakértői rendszerek technológiai vonulata más kifejezéssel az élethelyzet specifikus tudásfeltárást jelentik, vagyis azt hogyan lehet pl. a vállalkozóvá válás, kisvállalkozóként élés során felhalmozott tapasztalatokat egymással hatékony megosztani. Ez egyben speciális távoktatási kérdés, így az életen át történő tanul egyik esete is.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Szakképzés fejlesztéseKód 3.2.

Rövid cím Szakértői rendszerek, oktatóanyagok kialakítása

Célcsoport Az oktatásban résztvevő állampolgár

Hasznosság Új ismeretek megszerzésének lehetőségeVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt nagy volumenű (C)

Tartam FolyamatosKivitelező Oktatási intézmények, szakmai szervezetek, a potenciális munkaadók képviselői

Állami vs. Versenyszféra A két szféra közös feladata

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Képzési programokKód 1.5.

Kommentárok

A szekvencális ismeretközlés (szakkönyvek) helyett, mellett helyzet-specifikus ismeretek kellenek sok élethelyzetben. Az így leképezett tudás sokkal könnyebben ellenőrizhető beválási gyakoriságát illetően, mint az általános szakmai szövegek (félre)értelmezése után hozott döntések sikere. Ez egyben alapja a szakértők referenciaképzésének, szelekciójának.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Oktatás korszerűsítésKód 3.3.

Rövid címDiplomamunkák, hallgatói dolgozatok online katalógusa, full text eléréssel, indexált kereséssel egyes célcsoportok számára

Célcsoport1. Hallgatók (tanulmányaik kiegészítéseként), 2. Az oktatás minőségbiztosításában dolgozók 3. Az érintett szakterületek szakemberei

Hasznosság

1 és 3. Szélesebb körű ismeretek megszerzésének lehetősége az érintettek tanulmányaiban /munkájában 2. Lehetőség az egységesebb (magasabb?) színvonal kialakítására a dolgozattémák és a megvalósítás terén

Volumen (rövid- és hosszútávon) A pilot projekt kis (A) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartás

Kivitelező Egyetemek, potenciális felhasználói csoportok (szakmák, szakmai szervezetek) képviselői

Állami vs. Versenyszféra A két szféra közös feladata

Megjegyzés A diplomamunkák, szakdolgozatok beadása nem csak nyomtatott (pl. CD) formábanAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Kommentárok

Az oktatás során képződő dolgozatok, feladatok megfogalmazása legyen közhasznú, ill. eredménye közkincs (névvel és/vagy anonim módon). A dolgozatok bírálatai is legyenek közhasznúak, s mivel sorsokról lehet szó, kötelezően a szakértői névvel együtt.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Vállalkozói készségek fejlesztéseKód 4.1.

Rövid cím Online tervezés, optimalizálás, elemzés fejlesztése

Célcsoport 1. Vállalkozók 2. Szaktanácsadók, szakmai szervezetek

Hasznosság A szaktanácsadás célját szolgáló online közhasznú agrárinformációs adatbázis létrehozásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt közepes (B) volumenű

Tartam Folyamatos

Kivitelező Egyetemek, agrárkutató intézetekÁllami vs. Versenyszféra

Állami feladat, főként a közhasznúság tényleges megvalósulása érdekében. A speciális igényeket a piaci szereplők elégíthetik ki.

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Kommentárok

Tipizálható döntés-előkészítési lépések algoritmusai ne csak lokális programok, tankönyvek formájában álljanak rendelkezésre, hanem online szolgáltatásként is. Erre tett kísérletet két ével ezelőtt az AGRONET projekt, mely keretében többek között online lineáris programozási feladatokat lehetett volna Monte Carló módszer által feldolgozva termelési szerkezet optimalizálásához igénybe venni. Sajnos a projekt világos projektgazda és fenntartás miatt nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok FelnőttképzésKód 4.2.

Rövid cím IIER vezérfonalra felfűzött agrárinformatika tanfolyamok gazdálkodóknak

Célcsoport Gazdálkodók, falugazdászok

Hasznosság Az EU-elvárásoknak megfelelő irányultságú információk megszerzéseVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt közepes (B) volumenű

Tartam Folyamatos, bizonyos csúcsokkal (pl. IIER bevezetése)Kivitelező egyetemek, agrárkutató intézetek, megyei regionális FVM-szervezetek

Állami vs. Versenyszféra Elsősorban állami koordinációt igényel

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Képzési programokKód 1.5.

KommentárokAz IIER kapcsán a teljes agrárinformatikai tudásvagyon megmozdítható, rendszerezhető, így egyben oktatási céllal újragondolható.a

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Oktatási infrastruktúraKód 5.1.

Rövid címStandardok kialakítása az oktatási intézmények portáljaihoz (pl. élethelyzet-specifikus alportálok - pl. 1. éves, végzős hallgatók igényére szabott szakértői rendszerek)

Célcsoport Oktatási intézményben tanulók

Hasznosság Potenciális és jelenlegi hallgatók átfogóbb, egységesebb rendszerű információhoz juttatásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A pilot költségvetése közepes (B) szintű, a fejlesztés adaptáció 2-3 szakember munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

Megjegyzés Hasonló jellegű fejlesztések valósulhatnak meg más közintézmények esetében isAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

Kommentárok

A NEPTUN (általános érvényű feladatokat átfogó) rendszere mellett még számos további feladat van, melyek megoldása az egyes intézmények egyedi információs rendszerproblémájaként definiálható (pl. évközi kommunikáció a hallgatókkal). Ezen feladatok egyelőre nem tekinthetők központilag szabványosíthatónak, ill. már a NEPTUN keretében is számos alternatív megközelítés merült fel. Az intézmények költségvetési támogatásának címzett fejezete lehetne a kommunikácó támogatását szolgáló fejkvóta bevezetése, mely egyértelműen jelezni, hogy e területen kell és szükséges fejleszteni. Jelenleg ad hoc döntések, egyedi finanszírozási megoldások mellett folyik az így kevéssé hatékony munka.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Oktatási infrastruktúraKód 5.1.

Rövid cím

Információs pontok (pl. érintőképernyős terminálok) kialakítása az oktatási intézményekben (pl. Neptun-, és Neptun-független oktatási információk, könyvári funkciók, campus-alaprajz navigációs segédletként, telefonkönyv)

Célcsoport Oktatási intézmények hallgatói/látogatói

Hasznosság Hallgatók és látogatók komfortosabb informálódásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A pilot-projekt közepes (B) volumenű

Tartam Rövidtávon pilot, ill. folyamatos karbantartásKivitelező Oktatási intézmények, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

Megjegyzés Hasonló jellegű fejlesztések valósulhatnak meg más közintézmények esetében isAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

KommentárokAz oktatási intézmények tartalomfejlesztése akkor hasznosul hatékonyan, ha a fogyasztói oldalon a hozzáférés (a használathoz szükséges készségek kialakítása) adott.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Oktatási infrastruktúraKód 5.1.

Rövid cím

Kialakítani azt a szabványos feltétel- és eszközrendszert, melynek segítségével lehetséges az egyes információs erőforrások (pl. könyvtár, információs pontok, szervezeti honlapok ill. azok szolgáltatásainak) használatának folyamatos nyomon követése, a felhasználói igények felmérése így a fejlesztési irányok megszabása

Célcsoport Oktatási intézmények döntéshozói az információs erőforrások használói és üzemeltetői

Hasznosság Az információs igényeknek való jobb megfelelés, azok folyamatos követéseVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt közepes (B) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

TartamRövidtávon a keretfeltételek és a struktúra kialakítása, illetve folyamatos feladat az újonnan létrejövő struktúrákhoz való igazodás

Kivitelező Oktatási intézmények, IT-cégekÁllami vs. Versenyszféra Központilag meghatározott keretfeltételek mentén a versenyszféra által megvalósítandó feladat

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

Kommentárok

A tartalomfejlesztés speciális, de a hatékonyságot alapvetően növelő problémája az áramló tartalom minősítése, a hiányok feltárása, a hasznos szolgáltatások fejlesztése. A Teleházak kapcsán erre a kérdésre a tanulmány külön is kitér.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Társadalmi befogadásKód 5.2.

Rövid címFogyatékkal élők számára (pl. az eKormányzati megoldások keretében) nyújtott szolgáltatások (mind hardver, mind szoftver mind pedig szervezési kérdések) fejlesztése

Célcsoport Fogyatékkal élők

Hasznosság Az érintett csoport nagyobb bekapcsolódási lehetősége az eKormányzati folyamatokbaVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt nagy volumenű (C)

Tartam Folyamatos fejlesztést igényelKivitelező Kutatóintézetek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata állami kontroll mellett

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Társadalmi beilleszkedésKód 2.2.Kommentárok -

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok EgészségügyKód 5.4.

Rövid címA felhasználók (betegek) online tájékoztatása, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök paramétereiről, nem orvosi kompetenciába tartozó terápiákról, életmód-tanácsokról

Célcsoport Minden állampolgár

HasznosságAz e-kormányzati megoldások fejlesztése révén szorosabb kapcsolat alakítható ki az állampolgárokkal

Volumen (rövid- és hosszútávon) A projekt közepes volumenű (B), fejlesztése, karbantartása 1-2 szakembert köt le

Tartam Rövidtávon pilot, ill. folyamatos karbantartásKivitelező Szakmai szervezetek, kutatóintézetek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra A versenyszféra feladata

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet -Alpontok -Kód -

Kommentárok

Az egészségügy reformjának számos IT vonatkozású szelete van: Ez érinti egyrészt az adatvédelem kérdését: Miért kell vajon a társadalom elől eltitkolni az egyed egészségügyi (vö. adóügyi) helyzetét? Másrészt a gyógyszerek, gyógymódok hasznosságának ki nem mutatását, a háttérben folyó kísérletek publikusságát, az alkalmazott terápiák beválásának ki nem mutatását, a kísérleti betegnaplók vezetésének hiányosságait, s ebből következően a kísérletek értékelhetetlenségét. Ezen információk hiánya vezet a túlzott gyógyszerfogyasztáshoz, az alternatív gyógymódok zavaros kezeléséhez, a társadalom általános egészségi állapotának alacsony szintjéhez. Talán nem merészség azt feltételezni, hogy éppen a saját testünk kapcsán felmerülő ismeretek, tények hozzáférhetősége terén vannak a legnagyobb hiányosságok a magyar társadalomban.

OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok EgészségügyKód 5.4.

Rövid címOrvosoknak, ápolóknak szóló tudásbázis (képanyag, leírások, diagnózis), gyógyszer és gyógyszertári adatbázis kialakításának támogatása (pl. szabványosított forma)

Célcsoport Orvosok, gyógyszerészek

HasznosságAz adatbázisok összekapcsolása biztosítaná az orvos számára, hogy csak kapható, esetleg a beteg számára megfizethető gyógyszert írjon fel

Volumen (rövid- és hosszútávon) A pilot projekt kis (A) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező Szakmai szervezetek, IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra Főként a versenyszférát célzó projekt, a szakmai felügyelet mellett

MegjegyzésAlternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Oktatás korszerűsítésKód 3.3.

Kommentárok

Az orvos-továbbképzés rendszerét hosszabb távon az internetes tudásvagyonhoz való hozzáféréssel, s ennek alkalmazására való felkészítéssel kell kiegészíteni. Ez feltételezné azt is, hogy a bevált és be nem vált terápiák rögzítésre kerülnek, így pl. a háziorvos a betegkartonok alapján szembesülne a saját diagnózisainak betegségtípusonkénti beválási mutatóival, így tárva fel a továbbképzés szakterületenként szükségességét.

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-gazdaságKód 4.1.

Rövid címAz eGazdasági folyamatok támogatása, a digitális aláírás, az online fizetés tényleges elterjedésének elősegítése

CélcsoportAz üzleti tranzakciók elektronikus útra terelésében potenciálisan érdekeltek (termelők, értékesítők, pénzintézetek…)

Hasznosság Ügykezelés gyorsítása, adminisztrációs költségek csökkentéseVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt minden tekintetben nagy volumenűnek számít

Tartam Rövidtávon fontos a jogszabályi háttér tisztázása, majd a szükséges infrastruktúra kialakítása

KivitelezőIlletékes állami szervek, konzultálva az érintett csoportokkal (felhasználók, bankok, stb.), ill. IT-cégek

Állami vs. Versenyszféra Állami feladat, ill. az infrastruktúra esetében IT cégek

MegjegyzésAz elektronikus dokumentumok kezelésével kapcsolatos kérdések (eredetiség, másolhatóság, irattárazás, stb.) egyértelmű jogi szabályozást igényelnek

Alternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok SzélessávKód 4.4.Kommentárok -

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Rövid cím Online és CD-alapú növényvédelmi, állategészségügyi képanyag kidolgozása

CélcsoportGazdálkodók, a növényvédelem, állategészségügy területén dolgozók, ilyen jellegű képzésben résztvevők

Hasznosság Ismeretek integrált, multimédiás átadásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A pilot projekt közepes (B) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező Egyetemek, agrárkutató intézetek

Állami vs. Versenyszféra Versenyszféra feladata lehet, az illetékes intézmények szakmai koordinálásával

Megjegyzés Kapcsolódási pont a képi információk témaköréhez…Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Oktatás korszerűsítésKód 3.3.

Kommentárok

A növényvédelem jó kísérleti területe lehetne egy átfogó dokumentum-menedzsmentet, hipertextes támogatást, szakértői rendszerfejlesztést, adatbázis-fejlesztést, térképi vagyon bevonást, elemző algoritmusok online felkínálását egybe fogó projektnek.

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Rövid cím Szakkönyvek átírása online szakértői rendszerekké

Célcsoport Gazdálkodók, agrárszakképzés, TIT

Hasznosság Problémaspecifikus válasz szakértő bevonása nélkül, azonnalVolumen (rövid- és hosszútávon) Mintegy 100 mFt/év, nagy volumenű projekt

Tartam FolyamatosanKivitelező Egyetemek, agrárkutató intézetek, IT cégek

Állami vs. Versenyszféra

A szaktanácsadásba bevonható tartalom fejlesztése állami feladat a meglevő szakirodalom átdolgozását tekintve. Új szakirodalom online szakértői rendszerben történő megjelenését a versenyszférában az alapkínálat megjelenése katalizálja.

MegjegyzésElkerülhetetlen feladat (szolgáltató állam) az agrárkutató intézetek agrárszaktanácsadási információs rendszerének kialakítására

Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Vállalkozói készségek fejlesztéseKód 4.1.

Kommentárok

Az eset-specifikus tanácsadás számos területen szóba jöhet, a területek prioritását az elvárható hasznosság alapján pl. egy gyors MTA állásfoglalás jelölhetné ki. Sajnos azt is meg kell itt jegyezni, hogy a MTA informatikai vonatkozásban nem adekvát partner, hiszen a ma legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező szakemberek korosztálya ma még nem Akadémia képes, s ezen helyzet súlyos tehertételként nehezedik az információs társadalmi stratégiák létére, tartalmára.

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Rövid címA mindenkor hatályos joganyag (törvények, miniszteri rendeletek…) egységes szemléletű online közzététele, azok értelmezésére szolgáló megfelelő fórumok létrehozása

Célcsoport Minden állampolgár

Hasznosságközkinccsé és egy helyről elérhetővé válik az eddig igen szétszórtan hozzáférhető hatályos joganyag, az értelmezési fórumok visszacsatolást jelenthetnek a jogalkotók, végrehajtók felé

Volumen (rövid- és hosszútávon) A projekt közepes volumenű (B)

Tartam Rövid távon az aktuális joganyag feldolgozás, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező Központi jogszabálykezelő szerv / szervezeti egység kinevezése szükségesÁllami vs. Versenyszféra Fontos az egyes jogszabályforrások ill. a visszacsatolások összehangolása, ezért állami feladat

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Vállalkozói készségek fejlesztéseKód 4.1.

Kommentárok

Elvileg a jogszabályok sokasága egy nagy, de mégis szakértői rendszer szempontból adekvát kiindulási tudásvagyon. A jogszabályok előkészítése és alkalmazása során mégsem merül fel ezek IT-alapú megközelítése, noha az alkalmazási hatékonyság és a tervezési biztonság (ellentmondások, átfedések automatikus feltárása, ill. a szabályozás kihagyás- és átfedés-mentességének biztosítása) jelentős társadalmi érdek lenne.

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Rövid cím

Az ipari parkok saját és közvetlen környezetére, (ill. a településekre, kistérségekre, megyékre, országra) jellemző infrastrukturális adatok adatbázisa, ill. összehasonlító, elemző algoritmusok kialakítása

Célcsoport1. Befektetők2. Az egyes objektumok (pl. települések, kistérségek) döntéshozói

Hasznosság

1. A befektetések helyszínének kiválasztása2. Hasznosnak tűnő fejlesztési irányok meghatározása, ill. idősoros elemzésekkel az objektumok fejlődésének nyomon követése

Volumen (rövid- és hosszútávon) A pilot projekt kis (A) volumenű, karbantartása, fejlesztése 1 szakember munkáját köti le

Tartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező Egyetemek, kutatóintézetekÁllami vs. Versenyszféra Központi feladat, mivel fontos az egységes, a feltárt szempontokat következetesen vizsgáló fejlsztés

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Település rehabilitációKód 2.2.Kommentárok Szabványosítási alapprobléma.

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok TartalomfejlesztésKód 4.2.

Rövid cím

Banki termékekkel kapcsolatos kalkulációs felületek (hitel-, kamat-, befektetési konstrukciók összehasonlítása, szakértői rendszer az ezek közötti választáshoz, az egyes banki termékek igénybevételének a gazdálkodásra gyakorolt hatását elemző szolgáltatások, stb.)

Célcsoport A banki termékeket igénybevevők

Hasznosság Az igénybevétel hatásainak vizsgálati lehetősége, a legkedvezőbb konstrukciók meghatározásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A pilot projekt kis (A) volumenű, karbantartása, fejlesztése kb. 2 szakember munkáját köti le

Tartam FolyamatosanKivitelező Egyetemek, pénzügyi intézmények, PSZÁF, PMÁllami vs. Versenyszféra A pénzügyi intézmények ellenérdekeltsége miatt állami ill. felügyeleti szervi koordinációt igényel

Megjegyzés -Alternatív OP fejezet Humánerőforrás-fejlesztésAlpontok Vállalkozói készségek fejlesztéseKód 4.1.Kommentárok Szabványosítási alapprobléma

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

Rövid cím IIER összekapcsolása a digitális aláírás lehetőségével

Célcsoport Az IIER folyamataiban érintettek

Hasznosság Ügykezelés gyorsítása, adminisztrációs költségek csökkentéseVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt nagy volumenűnek számít

Tartam Rövidtávon fontos a jogszabályi háttér tisztázása, majd a szükséges infrastruktúra kialakításaKivitelező Egyetemek, kutatóintézetek, IT-cégekÁllami vs. Versenyszféra Állami feladat, ill. az infrastruktúra esetében IT cégek

MegjegyzésAz elektronikus dokumentumok kezelésével kapcsolatos kérdések (eredetiség, másolhatóság, irattárazás, stb.) egyértelmű jogi szabályozást igényelnek

Alternatív OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Alapvető szolgáltatások vidéki vállalkozók és a lakosság számáraKód 3.3.Kommentárok -

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

Rövid címKözintézmények, hivatalok nyilvántartásainak (munkatársak, elérhetőségek, hatáskörök, ügyrendek) online elérhetővé, kereshetővé tétele, folyamatos karbantartása

Célcsoport Minden állampolgár

Hasznosság A hivatali ügyrendben való gyorsabb eligazodás, a problémák gyorsabb megoldásának támogatásaVolumen (rövid- és hosszútávon)

A pilot projekt volumene kicsi (A), a "közhivatali vevőszolgálat" típusú szolgáltatások fenntartása, bővítése 1 szakember/intézmény munkáját köti le

Tartam Rövidtávon pilot, ill. folyamatos karbantartásKivitelező Az adott intézmény irányításával IT-cégekÁllami vs. Versenyszféra Állami feladatMegjegyzés -Alternatív OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Alapvető szolgáltatások vidéki vállalkozók és a lakosság számáraKód 3.3.

Kommentárok

Szolgáltató állam alapkérdéseEgyedi problémaként, mégis fontos szempontként érdemes kiemelni, hogy az EU csatlakozásra való felkészülés jegyében mind a mai napig nem léteznek hivatalos többnyelvű online elérhető fordítások intézmény nevek, szervezeti egység nevek, titulusok, beosztások, munkakörök, szakterületek, diszciplínák korrekt megadásának támogatására. Például: az OTKA nem rendelkezik a tudományterületi besorolás angol nyelvű változatával, senki nem rendelkezik az egyetemi beosztások angol változatával, melyet pl. egy egyetemi oktatói-kutató adatbázis angol változatához fel lehetne használni, vö. http://miau.gau.hu/tkb/okab/index.html)

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

Rövid címKözintézmények, hivatalok panaszadatbázisának ill. a Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK, FAQ) adatbázisának létrehozása

Célcsoport Minden állampolgár

Hasznosság A hivatali ügyrendben való gyorsabb eligazodás, a problémák gyorsabb megoldásának támogatásaVolumen (rövid- és hosszútávon)

A pilot projekt volumene kicsi (A), a "közhivatali vevőszolgálat" típusú szolgáltatások fenntartása, bővítése 1 szakember/intézmény munkáját köti le

Tartam Rövidtávon pilot, ill. folyamatos karbantartásKivitelező Az adott intézmény irányításával IT-cégekÁllami vs. Versenyszféra Állami feladatMegjegyzés -Alternatív OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Alapvető szolgáltatások vidéki vállalkozók és a lakosság számáraKód 3.3.Kommentárok Szolgáltató állam alapkérdése

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-közigazgatásKód 4.3.

Rövid címAz intézményi honlapok egységes - felhasználóbarát - technológiai szemlélet alapján történő átalakítása (pl. böngészőfüggetlenítés)

Célcsoport Minden állampolgár

HasznosságMegszűnik az az állapot, hogy bizonyos termékek a fejlesztésben való preferálásával kizárnak egyes honlapok böngészéséből bizonyos felhasználói csoportokat

Volumen (rövid- és hosszútávon) A projekt közepes (B) volumenű, az új fejlesztések ill. módosítások "auditálást" igényelnek

TartamA meglévő honlapok egyszeri átalakítása, a változtatások, új fejlesztések ilyen szempontú "auditálása"

Kivitelező IT-cégek, független szakmai ("fogyasztóvédelmi") koordinációvalÁllami vs. Versenyszféra Versenyszféra feladata, független szakmai (civil) szervezetek ellenőrzésévelMegjegyzésAlternatív OP fejezet Agrár- és vidékfejlesztésAlpontok Alapvető szolgáltatások vidéki vállalkozók és a lakosság számáraKód 3.3.

KommentárokA böngésző függetlenség, ill. a szabványos információ tartalmak kialakítása a hatékony hozzáférés és tudásfeltárás alapja.

OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok SzélessávKód 4.4.

Rövid cím

A rurális területeken is (nyilván nem csak ott) kialakítani azokat a szélessávú hálózati pontokat, melyek lehetővé teszik az e-kormányzati és e-gazdasági folyamatokba való bekapcsolódásokat (pl. falugazdászok, teleházak, civil szervezetek, önkormányzatok esetében)

Célcsoport Minden állampolgár

Hasznosság A nemzetközi informatikai folyamatokba való bekapcsolódás alapfeltételeVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt minden tekintetben nagyvolumenűnek számítTartam Rövid távon pilot, hosszabb távon bővítés, karbantartásKivitelező IT-cégekÁllami vs. Versenyszféra Állami teendő a szükséges szabályozások megteremtése, a kivitelezés a versenyszféra feladataMegjegyzés Rural WINS felmérés alapjánAlternatív OP fejezet Gazdasági VersenyképességAlpontok E-gazdaságKód 4.1.Kommentárok -

OP fejezet KörnyezetvédelemAlpontok E-környezetvédelemKód ?

Rövid cím

Online és CD-alapú környezetvédelmi tájékoztató program, a nemzetközi egyezményeknek és elvárásoknak megfelelően (pl. jogi szabályozás, kutatási eredmények, „best practice” jellegű tanulmányok)

Célcsoport Minden állampolgár

Hasznosság Hazai és nemzetközi elvárásoknak megfelelő információk szolgáltatásaVolumen (rövid- és hosszútávon) A projekt volumene: A, a karbantartása 1 szakember/hó munkát igényelTartam FolyamatosKivitelező Egyetemek, Zöld-szervezetekÁllami vs. Versenyszféra Elsősorban állami feladatMegjegyzés A szolgáltató állam egyik kiemelten fontos feladataAlternatív OP fejezetAlpontok Oktatás, kutatásKód

KommentárokA paksi példát alapul véve: minden ami nem titok, kerüljön azonnal webre. A titokvédelem alá eső jelensége listája legyen közhasznúan elérhető.

OP fejezet KörnyezetvédelemAlpontok E-környezetvédelemKód ?

Rövid cím

Környezetvédelmi mutatók (pl. vízszennyezettség, nitrátszennyezettség, nehézfémek) monitoring-jellegű információinak valamint ezek felhasználását támogató megoldások (szakértői rendszerek, előrejelzések) fejlesztése és online közzététel, megfelelő területi ill. idősoros bontásban

Célcsoport Az érintett szakterületeken (pl. környezetvédelem, mezőgazdaság, túrizmus) dolgozók

HasznosságA tevékenységüket befolyásoló szennyezések ill. azok lehetséges következményeinek nyomon követés és a tevékenység ennek megfelelő ki-/átalakítása

Volumen (rövid- és hosszútávon) A projekt forrásigénye a közepes kategória (B) felső szegmensébe esikTartam FolyamatosKivitelező Egyetemek, Zöld-szervezetekÁllami vs. Versenyszféra Állami feladatMegjegyzésAkternatív OP fejezet Regionális fejlesztésAlpontok Település rehabilitációKód 2.2.Kommentárok -

GIL full text

Wichtige Aspekte der Dientsleistungsstandards für Anbieter landwirtschaftsrelevanter online Wissenskomponenten

im Bereich e-government

LÁSZLÓ PITLIK ET. AL., GÖDÖLLŐ (UNGARN)24. GIL-Jahrestagung, Göttingen, 2003.

AbstractE-government services concerning Agriculture and Rural Development have several forms: e.g. databases (facts and analyses), documents, algorithms (online calculating, expert system for the complement of literature), maps. The potential knowledge assets for online services, which increases continuously, is not surveyed official, because neither the rights and obligations of the state nor the access and technology support level for the users are clarified. The aims of the project (tendered by the Prime Minister’s Office) include the detailed listing of the problems and suggestions both professional and both financial level, in order to patch the “false course”.

1 EinführungProjektdaten: Das Projekt wurde 2002 vom ungarischen Kanzleramt ausgeschrieben (SZT-2002-EG-2), um die Rahmenbedingungen diverser, zukünftiger e-government Projekte umfassend überblicken zu können. Unser Konsortium besteht aus drei Universitäten: Universität Debrecen, Technische Universität Budapest und Universität Gödöllő. Das Konsortium hat die Aufgabe die potentiellen landwirtschaftsrelevanten Dienstleistungen zu durchleuchten. Darunter befasst sich die Arbeitsgruppe an der Universität Gödöllő mit der Fragestellung: welche Standards (Normen, Erwartungen) und warum es für die Anbieter landwirtschaftsrelevanter online Wissenskomponenten (Daten, Dokumente, Expertensysteme, LP- und andere Algorithmen) ratsam wären diese einzuhalten. Falls diese Standards nicht eingeführt werden, lässt sich das Recht auf Information in der Bevölkerung nur begrenzt realisieren. Außerdem leiden die Beratungsprozesse weiterhin unter Informationsmangelerscheinungen. Die Definition und die Einführung der Standards erweckt widersprüchliche Interessen. Diese Fragen sind weder in der EU noch international gelöst, obwohl diese Grundlagen der Informationsgesellschaft sind.

2 Wichtige Aspekte der StandardisierungDas effiziente Wirtschaften mit dem gesellschaftlichen Wissensvermögen setzt einen (zentral betriebenen und demokratisch genutzten) Überblick über die Ressourcen voraus. Diese Aufgabe bedeutet nicht nur gewisse Kataloge, sondern (vielmehr) der strategische Wille des Staates und des Menschen, über alles wissenswerte, was für die direkte und indirekte Steuerung des menschlichen und gesellschaftlichen Handels eine Rolle spielen kann, erfahren zu wollen. Diese Art der Überwachung sollte „real time“ Dienstleistungen für die Bevölkerung schaffen und keine Monopolrechte des Staates neu gründen. Die Überschaubarkeit der Prozesse und Ressourcen für jeden ist die Grundlage dafür, frei und effektiv denken, entscheiden zu können.

Solange eine verpflichtungs- und dienstleistungsorientierte Strategie des e-Staates nicht beschrieben wird, sollte nicht über e-government geredet werden. Diese Strategie sollte neben überwiegend juristischen Komponenten nur gewisse IT-spezifische Richtlinien festlegen. Die Strategie sollte also folgende Bereiche umfassen:

Betroffene Objekte : Alle Daten (Fakten und Analyseergebnisse), Dokumente, Algorithmen (online Berechnungen, Expertensysteme zur Ergänzung von Fachliteratur), Kartenmaterialien deren Entstehung aus öffentlichen Mitteln finanziert wurde, sollten im Rahmen einer staatlichen „Wissensvermögen-Ordnung“ liegen. (Falls dieses Prinzip generell eingehalten werden könnte, wäre das heutzutage noch einzigartige Projekt „EuroSOMNET“ eine Selbstverständlichkeit.) Nur die Objekte dürfen im Rahmen einer Dienstleistung gemeinnützlich angeboten werden, bei denen alle juristischen und technischen Details geprüft und geklärt sind. Hierfür wurde ein Dienstleistungszulassungsprotokoll vorgeschlagen und ausgearbeitet: http://miau.gau.hu/miau/55/nwsmell.doc. Die Philosophie der Zulassungskriterien sind: alles was zu katalogisieren ist, muss katalogisiert werden und diese Kataloge müssen ohne Zugriffsbegrenzungen für jeden zugänglich sein. Die weiteren Punkte zeigen, welche Aspekte in diesem Zulassungsprotokoll eine Rolle spielen könnten. Außerdem gibt es im Katalog eine Reihe von (meistens leider negativen heimischen und internationalen) Beispielen dafür, wie man mit dem Wissensvermögen nicht umgehen sollte (veröffentlichte Produktionsstrukturstatistiken umfassen nicht die ganze Fläche Ungarns, national und international verwaltete Kennzahlen sind unterschiedlich, die Aggregate sind nicht zu zerlegen, die Summe der Regionen ergibt nicht das Land, Statistiken und Modellergebnisse werden meistens nicht ausreichend auf ihre Konsistenz geprüft, etc.).

Verfassungsorientierte, juristische Grundlagen : Es muss immer klar und deutlich sein, wer der Eigentümer der Datenvermögen ist, besonders dann, wenn eine Mischfinanzierung komplexer Tätigkeiten (z.B. Meteorologische Dienste oder Fernerkundung) im Hintergrund besteht. Dementsprechend sollten alle Datenerfassungen (statistische und z.B. meteorologische Daten), Dokumente (Dissertationen, Diplomarbeiten, Forschungsberichte, Kartenmaterialien, online Algorithmen (teils oder voll staatlich finanziert) katalogisiert werden (vgl. Meta-Datenbasis). Die Bürger sollten jeder Zeit darüber Bescheid wissen können, welche potentiellen Informationen zu ihrer Verfügung stehen. Geheimschutz als solches sollte minimiert werden. Die wahren Kräfte einer Informationsgesellschaft liegen unter anderem darin, dass alle gemeinnützigen Fakten „real time“ zugänglich und immer mehr Bereiche und Phänomene als gemeinnützig einzustufen sind. Somit wird sich die noch monopolbasierte Gesellschaft immer mehr in eine Richtung umwandeln, wo die echten Triebkräfte der Prozesse darin bestehen, wie genau die zukünftigen Änderungen geplanter Handlungsalternativen prognostiziert werden können und wo es weniger wichtig ist, wie sich eine Neuverteilung der produzierten Güter unter Menschen realisieren lässt.

Wettbewerbsaspekte : Alle Wissenskomponenten, welche nicht einem besonderen Rechtsschutz unterliegen und aus öffentlichen Mitteln finanziert wurden, sollten

nach ihrer Entstehung (sobald wie möglich) katalogisiert und technisch gesichert für alle (privaten und wirtschaftlichen) Interessierten zugänglich gemacht werden. Diese Ressourcen könnten dann kostenlos von beliebigen Mehrwert-Anbietern in ihren Systemen (automatisiert?) integriert werden, damit ein Dienstleistungswettbewerb entsteht, der dafür sorgt, dass die potentiell Interessierten (hierbei bereits gegen Entgeld) bei der Nutzung von Informationen maßgeschneiderte Beratung erhalten. Der Staat ist also nur soweit verantwortlich für die Informationsprozesse, bis keine Mangelerscheinungen und Benachteiligungen entstehen. Das gleiche gilt auch für GIS-Daten. Die Bürger sollten jeder Zeit präzise Informationen darüber erhalten, welche Karten, mit welchem Inhalt und technischen Gegebenheiten für einen GPS-Punk/Poligon volle oder Teildeckung ergeben. Dieser Vorschlag sollte als ein mögliches Element des INSPIRE-Projektes fungieren / http://interm.gtk.gau.hu/miau/58/inspire.doc, bzw. http://interm.gtk.gau.hu/miau/58/inspire2.doc/.)

IT-minimum : Ein technisch gesicherter Zugriff auf gemeinnützige Wissenskomponente setzt voraus, dass sich die jeweiligen Geldgeber einigen können, welche IT-Lösungen in welchen Zeitintervallen als Mindesterwartungen zu definieren sind. Heutzutage sollten z.B. alle Faktendatenbasen mit OLAP-Techniken bedient werden können, was eine reine staatliche Aufgabe ist. Fachliteratur sollte in Zukunft immer mehr in Form von Expertensystemen entstehen und angeboten werden, was hingegen vielmehr als ein Aufgabenfeld für Firmen anzusehen ist. Nur sobald das Expertenwissen in Form von Frage-Antwort-Systeme umgeleitet wird, kann das situationsspezifisch erst bei jedem angewandt werden.

Sicherung der Datenqualität : Alle gemeinnützlichen Dienstleistungen müssen von der Qualität her stabil gesichert sein. Es dürfen keine inkonsistenten (widersprüchlichen) Datenbasen online angeboten werden. Es muss geregelt sein, wie Datenfehler eliminiert werden. Staatliche statistische Dienste sollten ihre primären Beobachtungen in Form von komplexen Systemen zusammenführen (vgl. einzelne landwirtschaftliche Daten vs. prozessanalytisch unterteilte Tabelle der landwirtschaftlichen Gesamtrechnung, drill-down Technik für Sicherung der Aggregate), damit die Fehler zu entdecken sind. Sobald Fehler entstanden sind, müssen im Voraus geregelte Prozeduren eingeleitet werden, die dazu führen, dass die nicht konsistenten Stellen zentral eliminiert werden. Die Konsistenzkontrolle sollte sich auf alle möglichen Aggregationsebenen beziehen. (Ein Land/Bund sollte also aus seinen Regionen numerisch immer ableitbar sein, um hinter den Landesdurchschnittswerte z.B. die betriebsformspezifischen Zerlegungen verfolgen zu können.)

Kontrolle der Qualität : Im Bereich der Analysen müssen Gütekriterien festgesetzt werden, wonach (z.B. nach Prognose-IST-Vergleiche) die einzelnen Institutionen/Experten bewertet werden können (vgl. Wetterprognosen). Neben der Glaubwürdigkeitskontrolle der IST-Daten (vgl. Konsistenz der Fakten) sollten also die Eintrittswahrscheinlichkeiten von Expertisen mitverfolgt werden. In den Bereichen, wo sich die Phänomene unabhängig davon ändern, ob die Menschen darüber wissen oder nicht (wie Meteorologie, oder andere Naturprozesse), sind Prognosen „einfach“ zu kontrollieren. Andere Bereiche (wie

Börsen) lassen nur bedingte Prognosen und somit bedingte Trefferquoten ermitteln. Der Staat ist dafür verantwortlich, die juristischen und technischen Rahmenbedingungen für solche Referenzwert-Bildungsmaßnahmen zu schaffen. Dies kann nämlich keine Aufgabe der nie unabhängigen Presse sein, was heutzutage der Fall ist. Die Medien (und die einzelnen Bürger) können wiederum anhand von (quasi) objektiven Trefferquoten die gesellschaftlichen Chancen von gewissen Interessengruppen interpretieren.

Verbraucherschutz und Sanktionen : Anbieter von Daten, Dokumenten, online Beratungsprozessen müssten dafür begrenzt haften, falls durch falsche Informationen bei den Anwendern Schaden entsteht. Die bislang fehlenden Kontrollmaßnahmen bei der Festlegung von staatlichen, statistischen Daten könnten dazu führen, dass sich Fehler in Wirtschaftspläne einschleichen. Dies führt dann zu Fehlentscheidungen und somit für alle längerfristig zu schaden. Bei IST-Daten können die Konsistenzchecks die Fehler teilweise in Grenzen halten, bei den Analysen sind es die Trefferquoten, die eine Art Glaubwürdigkeit an die Informationseinheiten koppeln lassen. Bei Texten und Reden sowie bei graphischen Informationen sind jedoch immer noch keine Hilfsmittel in Sicht. (Die Aufgabe hierfür würde lauten: Wie kann die Logik der Gedanken in natürlichen Informationsquellen automatisch geprüft werden? Wären solche Checks einmal geschaffen, so würde eine Regierungsantwort auf eine Frage der Opposition zunächst automatisch interpretiert und nur dann mit Abstimmung.) Im Falle von Kartenmaterialien sollte eine ständige Aufgabe definiert werden, in der die passenden Layer unterschiedlicher Herkunft miteinander verglichen werden sollten. Das Ergebnis eines Kartenvergleiches wäre die Schaffung einer speziellen Layer, d.h. eine Verdachtsliste.

Finanzierung der Maßnahmen : Zur Zeit (im Rahmen des EU-Beitritts) sind zwei wichtige Finanzquellen für solche Aufgaben zu identifizieren. Einerseits das IACS-Budget (Integrated Administration and Control System), andererseits die Quellen zur Realisierung von Maßnahmen zur Entwicklung der Informationsgesellschaft (vgl. Nationale Entwicklungsstrategie, Operative Programme und deren Anhänge). Das IACS-Projekt könnte neben den direkten Aufgaben auch als ein Rahmen zur Entwicklung einer modernen Strategie der Agrarinformatik angesehen werden (http://miau.gau.hu/miau/45/gil2002full.doc).

3 LiteraturFRANKO, U., et al. (2002): EuroSOMNET – Eine Datenbank für europäische

Dauerversuche zur Organischen Bodensubstanz, in: Referate der 23. GIL Jahrestagung in Dresden, Band 15. S.51-54.

PITLIK, L., et. al. (2003): Abschlussbericht und Anhänge zum Thema e-government in Ungarn, in Medium Im Internet für Agrarinformatik in Ungarn (HU ISSN 1419-1652), No.58., http://miau.gau.hu/miau/58/index.htmtl

Im weiteren siehe http-Hinweise im Text.

A HOMBÁR rendszer jellemzése

Objektum: KSH PHARE tender (HOMBÁR): Forrás: Hungarian Oracle User Group soproni konferenciája alapján (2003.04.09.). Kivitelező: FAIR Kft. Cél: egy olyan adatbázis és alkalmazás kifejlesztése volt, amely a magyar agrárstatisztika beérkező adatait és azok feldolgozásait támogatja. Az alkalmazást elsősorban a belső munkatársak használják. A fejlesztés állása: Az adatbázis és alkalmazás elkészült, teszt környezetben 2002. augusztusa óta, éles környezetben 2003. januárjától fut. 2003-ban a régi (manuális feldolgozás) és az új rendszer párhuzamosan zajlik, az év végén dől el, hogy 2004-től megmarad-e a kézi feldolgozás is. A rendszer kezdeti feltöltése megtörtént. Az első beérkezett kérdőívek (tej, állat) rögzítése és feldolgozása lefutott. Kapcsolatok a többi KSH-s rendszerrel: A rendszer több, már létező KSH rendszerhez kapcsolódik: Így együttműködik a szervezetek regiszterével (de az egyéni gazdálkodókat saját maga tartja nyilván), az adatgyűjtés-előkészítő rendszerrel, az adatrögzítő és ellenőrző rendszerrel, a meta-információkat (nómenklatúrákat, mutatókat) tároló rendszerrel és kapcsolódik a KSH adattárházához is. Funkcionalitás: A HOMBÁR egy meta-leírásokra épülő dinamikus rendszer, amely képes a kérdőíveken beérkező adatok tárolására és feldolgozására. Mivel mind a beérkező adatok szerkezete, mind pedig a feldolgozás módja változhat (gyakorlatilag változik is), ezért egy olyan rendszert kellett készíteni, amely képes ezeket a változtatásokat is kezelni. A HOMBÁR logikailag táblázatokat kezel. Az adatok táblázatokban érkeznek (a kérdőív táblázataiban vagy egyéb forrásból) és táblázatokat kell előállítani belőlük (a publikációk táblázatait); kézen fekvőnek tűnik ezért, hogy a belső logikai adatstruktúra is táblázat legyen. A HOMBÁR-ban tehát lényegében táblázatokat lehet definiálni, beleértve a táblázat szerkezetét és a bele kerülő adatok származtatásának leírását is (ebből a szempontból a HOMBÁR hasonlít az EXCEL-re). A leírások birtokában a HOMBÁR előállítja a szükséges objektumokat (táblák, programok, stb), melyek ezután magából a HOMBÁR-ból használhatók (ebből a szempontból a HOMBÁR egy olyan CASE rendszerre emlékeztet, amely egyúttal futtatja is a benne tervezett alkalmazást). Természetesen a táblázatok meghatározása specifikusan történik, figyelembe véve az agrárstatisztika specialitásait. Működési mechanizmus: (1) A kiküldött kérdőíveket a HOMBÁR egy alkalmas felületén le kell írni: azaz

rögzíteni kell, hogy a kérdőív rubrikáiban milyen adat található. Ez a leírás a meta-adatbázisban tárolódik. A leírás maga (bármilyen táblázat leírása) két részből áll: egy fizikai leírásból (melyik táblázat, melyik sorában, melyik oszlopában van az adat) illetve logikai leírásból (milyen nómenklatúra bontás szerint milyen mutatók értékeiről van szó).

(2) A leírás után a HOMBÁR automatikusan előállítja azokat a tábladefiníciókat, amelyek az adatok tárolásához szükségesek illetve előállnak azok az interfész táblák is, amelyekbe a rögzítő rendszer az adatokat beviszi. Ha a kérdőív változik, a kérdőív leírásában kell csak átvezetni a változásokat, és a HOMBÁR a tábladefiníciók előállítása után azonnal fogadni tudja az új struktúrában érkező adatokat.

(3) A tárolt adatokkal elvégzendő feldolgozásokat definiálni kell. Ezek a feldolgozások zömmel különféle összegzések, de előfordulnak bonyolultabb esetek is. AHOMBÁR-ban lehetőség nyílik az összegzések meghatározására,

illetve származtatási képletek megadására. A feldolgozás leírása után a HOMBÁR generálja a feldolgozáshoz szükséges elemeket (táblázatokat, illetve programokat). Ezután a feldolgozások elindíthatók. Ha változik a feldolgozás, csak a leírás-generálás ciklust kell megismételni.

(4) Le kell írni az adatok publikálására használt táblázatokat, és azt, hogyan állnak elő az táblázatokban megjelenő adatok. (Hasonlóan a kérdőívekhez, illetve a feldolgozásokhoz.) A leírások a meta-adatbázisban tárolódnak. Ha a leírás elkészült, a HOMBÁR előállítja a szükséges objektumokat és a táblázatok adattartalma előáll. Ha a publikáláshoz formázni is kell, a formázást a HOMBÁR nem támogatja). A publikációt általánosan értjük, papír (évkönyvek, gyorsjelentések, stb.) illetve elektronikus (fájltranszfer, adattárház, Internet, stb.) alapon egyaránt. A HOMBÁR-nak nem létezik demo változata mivel, csak a KSH egyéb rendszereivel együtt képes működni.

Továbbfejlesztési lehetőségek: Felvetődött, hogy a kérdőíveket ne utólag kelljen leírni, hanem azok a leírás (tervezés) után automatikusan előálljanak valamilyen hordozható formában (pl. XML-ben). Hasonlóképpen, cél lehet, hogy a feldolgozások tervezése is a HOMBÁRON belül történjen (és innen legyenek pl. a kitöltési útmutatók, ellenőrzési feltételek, stb. előállíthatók). Készül egy nem agrárstatisztika specifikus változat, amely önállóan is használható bármilyen kérdőív adatainak tárolására és feldolgozására (ebből demo a tervek szerint ősszel lesz elérhető). Érdemes talán megemlíteni, hogy a HOMBÁR egy döntéstámogató rendszer, belső megoldásai miatt nem alkalmas online tranzakciók gyors kezelésére. Ettől a korláttól eltekintve azonban elvileg alkalmas bármilyen döntés-előkészítés támogatására is. Szélsőséges példát említve, lehetséges lenne ilyen elven működő fűkönyvi rendszer, vagy bérszámfejtő rendszer elkészítése is.

Javaslatok, kommentárok

A KSH belső célra szánt fejlesztése első pillantásra magába foglalja azokat az elemeket, melyek az elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal szemben az engedélyezési adatlapon megfogalmazásra kerültek. Mivel az elvek azonosak az adatszolgáltatás minősége már csak a keretrendszer feltöltésétől, vagyis az alkalmazandó konzisztencia-kritériumoktól függ.

Az publikálás alapegysége a táblázat. Ez önmagában szintén pozitívan ítélhető meg, amennyiben a táblázat minimum az EXCEL-ből is ismert kimutatás-varázsló elvárásai szerint kerül megtervezésre. Amennyiben a klasszikus papír-alapú kiadványokból ismert táblázatokat kell az output fogalma alatt érteni, úgy a szolgáltatás nem felel meg a felhasználók komplex, változó igényeinek.

Ezen fejlesztés kapcsán is elmondható, hogy a közszolgáltatásként működő megrendelő nem fektet hangsúlyt arra, hogy fejlesztéseit szakmai szervezetekkel egyeztesse, ill. hogy a dokumentációk beépüljenek a potenciális felhasználók képzésébe. Ha ugyanis egy felhasználó tisztában van az adatgyűjtés belső technológiájával, megalapozottabban tudja megfogalmazni megrendeléseit.

A meta-adatok publikálása szintén alapja egy felkészült megrendelői réteg kialakulásának. Így fontos lenne a meta-adatok felhasználása olyan formán, hogy abban bárki szabadon kereshessen, így térképezve fel azt, hogy a KSH adott jelenség kapcsán mit is gyűjt pontosan.

Az AKII-tender értékelése

Objektum: AKII tender (PÁIR): Cél: A belső munkatársak adatbázis-szervezési és elemzési feladatainak támogatásaForrás: tenderkiírásProjekt állása: tenderezés lezárás alatt (projekt zárás előreláthatólag 2003-ban)Működés: Mintegy tucatnyi belső felhasználó számára lehetővé tenni azt, hogy a piaci és árinformációs rendszerben keletkező adatokkal szinte tetszőleges manipulációkat legyenek képesek végezni. Emellett feladat a keletkező adatok helyszíni rögzítésének támogatása is, vagyis a teljes belső adatkezelési folyamat egységes rendszerbe foglalása az elvárás. A széles felhasználók felé tervezett outputok: táblázatok. A hardverek csak a belső folyamatok szükségleteit fedezik.

Javaslatok, kommentárok

Az AKII szintén belső célra szánt fejlesztése szintén magába foglalja azokat az elemeket, melyek az elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal szemben az engedélyezési adatlapon megfogalmazásra kerültek.

Mivel mindkét, az agrárium számára jelentős adatgyűjtő és szolgáltató szervezet belső folyamatainak fejlesztésével van elfoglalva, melyet sem hirtelen felmerült új feladatok miatti újrastrukturálási igény, sem a technológia jelentős változása nem kényszerített ki, arra a következtetésre lehet jutni, hogy mindkét intézmény jelentősen el van maradva az elektronikus kormányzati szolgáltatásokhoz ideális esetén elvárt technológiai minimumtól. Az is megállapítható, hogy a fejlesztések elsődleges mozgató rugója nem a felhasználók igényeinek minél jobb kielégítése, vagyis országos szinten hiányzik az adatgyűjtés miértjét világossá tevő stratégia.

Az publikálás alapegysége itt is a táblázat. Ez önmagában szintén pozitívan ítélhető meg, amennyiben a táblázat minimum az EXCEL-ből is ismert kimutatás-varázsló elvárásai szerint kerül megtervezésre. Amennyiben a klasszikus papír-alapú kiadványokból ismert táblázatokat kell az output fogalma alatt érteni, úgy a szolgáltatás nem felel meg a felhasználók komplex, változó igényeinek.

Ezen fejlesztés kapcsán is elmondható, hogy a közszolgáltatásként működő megrendelő nem fektet hangsúlyt arra, hogy fejlesztéseit szakmai szervezetekkel egyeztesse, ill. hogy a dokumentációk beépüljenek a potenciális felhasználók képzésébe. Ha ugyanis egy felhasználó tisztában van az adatgyűjtés belső technológiájával, megalapozottabban tudja megfogalmazni megrendeléseit.

ONTIR, (ikTAbu, TEIR)

Objektum: Az Online Turisztikai Információs RendszerCél: A magyarországi turisztikai információk egységes szerkezetben és szervezeti rendben történő kezelése a Magyar Turizmus Rt és partnerei által.Forrás: tenderdokumentáció, szakértői véleményekProjekt állása: elvileg lezárt, azonban hivatalos működését meg nem kezdett projektMűködési koncepció: Adatok gyűjtése egységes adatbázis szerkezet definiálása után online egyedi (intelligens űrlapok) és kötegelt formában a központi adatbázishoz kapcsolódni akaró szervezetek által. Fontos az adatok frissességének, ill. hitelességének biztosítása.Vizsgálatba vonás indoklása: A turisztika a vidékfejlesztés és az IT metszetének egyik jelentős gazdasági erőt képviselő példája, s mint ilyen az elektronikus kormányzati tevékenység része.

Javaslatok, kommentárok A projekt – minden erőfeszítés ellenére is csak - szervetlenül illeszkedett a

projektgazda szervezeti rendszerébe. Így a működtetés lényegében ellehetetlenült. Fontos kiemelni, hogy a beszállítói érdekek és a közbeszerzési kötöttségek kettős

szorításában csak tévedhetetlen megrendelői csapat esetén biztosított a siker. Bármilyen apróbb-nagyobb tervtől való eltérés bekövetkezik a jogi kényszerek hatására, a legnagyobb jó szándék mellett is nagy valószínűséggel zárható ki a helyes újra megtalálásához szükséges lépések helyes időben történő kivitelezése.

A piaci és állami folyamatok logikai szétválasztása már a tervezés szintjén sem volt egyszerű. Sajnos a projekt működésének elhúzódása miatt további adaptációs tapasztalatok nem állnak rendelkezésre.

A helyzet nagyon hasonló volt az ikTAbu projekt esetében is, melynek mai napig aktuális célja az adatvagyon-gazdálkodás technológiai minimum szintéjének elérése, ill. erre épülő online elemzések biztosítása az adatgyűjtő szervezetek, lomhaságát megkerülő piaci szolgáltatás kidolgozása révén. A cél fontosságát jelzi, hogy az e-content és e-tartalom pályázat keretében nemzetközi és hazai konzorciumok alakultak ismételten a feladat kivitelezésére.

Korábbi kormányzati tervek között felmerült az ipari parkok információs rendszerének egységesítése, mely lehetővé tette volna a szabványos mutatószámrendszert tükröző adatbázis kialakításával egyrészt azt, hogy objektumok (települések, ipari parkok, kistérségek) összehasonlítsák saját adataikat egymással, ezzel nyerve impulzusokat ahhoz, merre is érdemes fejlődniük. Másrészt a potenciális befektetők (kockázati tőke) szempontjából nyílott volna arra lehetőség, hogy egységes rendbe foglaltan tudják a szóba jöhető telephelyeket egymással versenyeztetni a mutatószámok szintjén. A projektterv idő és forrás hiányában nem került tenderként kiírásra.

TEIR: A Területi Információs Rendszer egy fajta értékelését az online szolgáltatások értékelése fejezet külön is tartalmazza. Itt annyit érdemes kiemelni, hogy a TEIR jogilag zárt, aktív rendszerének információ-tartalma nem képezheti az oktatás részét, így zárványt jelent az információs társadalmi folyamatok szempontjából. A publikus részek bár megkísérlik a meta-adatok kezelését, de érdemleges szolgáltatásként adattartalom hiányában, s a szolgáltatás formai hiányosságai (színes térképek, tábláztok nélkül) nem kezelhetők a felhasználók véleménye alapján.

Piaci felmérések jellemzése

Az alábbi dokumentumrészletek a NetMonitor kutatás keretében (NRC-TNS Hungary, 2003) Ságvári Bence jelentése alapján kerültek közlésre: http://miau.gau.hu/miau/58/egov.doc

EE -- K O R M Á N Y Z A TK O R M Á N Y Z A T , , O N L I N EO N L I N E Ü G Y I N T É Z É SÜ G Y I N T É Z É S

Tények és várakozásokNetMonitor kutatás - NRC – TNS Hungary - 2003. március

„Az adatfelvétel 2003. március 12-e és 17-e között zajlott. Az 500 érvényes kérdőív adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatívak a magyarországi internetezőkre. A kutatássorozat alapját az NRC által működtetett NetPanel.hu kutatási portál regisztrált felhasználóinak online megkérdezése adja. Az adatfelvétel során létrejövő adatbázist munkatársaink több szempont szerint ellenőrzik és a TNS - hagyományos módszerrel felvett, nagymintás hazai internet alapkutatásának eredményeiből származó - adatainak felhasználásával besúlyozzák. A szigorú módszertani eljárásunknak köszönhetően a kutatás reprezentatívnak tekinthető a webet legalább heti rendszerességgel böngésző hazai internetfelhasználókra.” „Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban a magyarországi internetes társadalom „rajtra készen áll”, azaz kijelenthetjük, hogy a fogadókészségre nem lehet panasz. Az adatok szerint különböző hivatali ügyeit az internetezők 86 százaléka hajlandó lenne online módon, számítógépén és az interneten keresztül intézni. Különösen magas ez az arány a Budapestieknél, illetve a falvakban élőknél.”„A pozitív várakozásokat jól szemlélteti az a tény is, hogy az internetezők 79 százaléka megbízhatónak tartja az interneten keresztüli ügyintézést.”„A többség azonban egyelőre nem lenne hajlandó elfogadni azt, hogy az elektronikus (online) ügyintézés ugyanúgy pénzbe kerülhet mint ennek jól megszokott, hagyományos formája. Három magyarországi internetezőből kettő jelenleg nem lenne hajlandó fizetni ügyei online elintézéséért. Sőt, azok akik ezt elképzelhetőnek tartják sem lennének túl bőkezűek, hiszen a legtöbben 500 és 1000 forint közötti összeget szánnának erre. Az sem érdektelen, hogy a 3000 forintos „lélektani” határnál többet szinte senki sem áldozna erre a célra.”[1. javaslat] „Az elektronikus ügyintézés teljes megvalósulásának eljövetelével kapcsolatban a válaszadók igencsak megosztottak. Egyedüli konszenzus csupán abban alakult ki, hogy ez egy éven belül semmiképpen sem fog megvalósulni. Minden ötödik internetező gondolta viszont úgy, hogy erre már csupán csak 2-3 évet kell várni, míg 28 százalék 3-5 év közötti időszakot jelölt meg. A többség – 38 százalék – szerint erre az elkövetkezendő öt év ugyan kevés lesz, ám tíz éven belül talán megvalósulhat. Igazán szkeptikusnak az internetezőknek csupán 13 százaléka bizonyult. Ők azok, akik a teljesen online ügyintézés, az „igazi e-Magyarország” bekövetkeztében nem hisznek.”[2. javaslat]„A kérdőívben a válaszolók számára felkínált 15 országos jellegű online információs forrás, adatbázis közül a legfontosabbnak a hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos eljárási szabályok és feltételek, és ezeknek az intézményeknek az általános információi bizonyultak. „[3.]

Intézné-e az alábbi ügyeit elektronikus (online) módon?Az ’igen’ válaszok százalékában

52,4%

61,6%

65,2%

65,9%

66,6%

77,7%

85,6%

86,5%

88,1%

88,8%

89,5%

89,7%

95,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

vám ügyek

szociális támogatások igénylése

közüzemi díjak fizetése (gáz, villany, stb.)

adóbevallás

biztosítás, banki ügyek

gépjármű ügyintézés

pályázatok beadása

személyi iratok, okmányok igénylése

igazolások, hivatalos iratok másolatának igénylése

hivatalos bejelentések (pld.: okiratok elvesztése, költözés, stb.)

különböző engedélyek kérelmezése

tanfolyamokkal, továbbtanulással kapcsolatos ügyek

beiratkozással, regisztrációval kapcsolatos ügyek

N=500

„A kutatás foglalkozott a magyarországi interntetes piac speciális kérdéseivel is, hiszen az utóbbi időkben több – az internetes piac viszonyaiba történő – kormányzati beavatkozásra is sor került, elősegítendő az internetezők számának gyarapodását. Ezzel kapcsolatosan a válaszadók, azaz az internetes társadalom teljes mellszélességgel kiállt kormány mellett – legalábbis ami magát az elvet illeti – hiszen 94 százalékuk vélte úgy, hogy ilyen lépésekkel pozitív hatást lehet elérni. A megvalósítás mikéntjével kapcsolatban üdvözítő megoldásként az internetszolgáltatók és a felhasználók támogatását jelölték meg a legtöbben. A direkt támogatási megoldásokhoz képest nem bizonyult túl népszerű lépésnek azonban az informatikai oktatás és a tartalomfejlesztés állami támogatásának gondolata. „ [4.]

Kapcsolódó javaslatok:

[1] Mint ahogy az a felmérésből kiderül, az e-kormányzati szolgáltatásokat a potenciális felhasználók alapvetően alanyi jogon járó, ingyenes szolgáltatásnak képzelik el. Így a kormányzati stratégiának világos határvonalakat kell húznia a piaci szolgáltatók által kezelhető, díjköteles, s az állampolgári jogon járó, ingyenes szolgáltatások között. Az államilag fenntartott ingyenes szolgáltatásokat a piaci szereplők is ingyenesen kellene, hogy integrálhassák a versenyben finomodó többletszolgáltatások kialakítása érdekében. (Itt érdemes megjegyezni a vállalkozások és a magánszemélyek számára azonos szolgáltatások - pl. telefon, ill. Internet-előfizetés- eltérő árának jogi megalapozottságát feszegető kételyeket!) Fogyasztóvédelmi ellenőrzések kérdése csupán a többletszolgáltatás létének megállapítása, ill. a piac maga kiszűri a csak az állami alapadatokkal zsonglőrködő, tényleges technológiai és tartalmi többletet nem nyújtó szolgáltatókat.

[2.] A felmérés tanulsága, hogy a potenciális e-kormányzati ügyfelek lassú fejlődésre számítanak. Minden eddigi rohamszerű kényszerfejlesztés azt a tapasztalatot erősíti (pl. ONTIR), hogy az adott társadalmi közegbe nem szervesen illeszkedő, nem akart fejlesztések alapvetően kudarcba fulladnak. Az IT-támogatás nem öncél, hanem valós folyamatokhoz illeszkedve katalizátor.

[3.] A felmérésben az e-kormányzat témaköréhez sorolt, fontosnak ítélt területek egy fajta sztereotíp megközelítést mutatnak. Nem válik világossá ennek kapcsán a piac és a kormányzat, ill. az állampolgári jogon járó és fizetős szolgáltatások határvonala.

[4.] Az állam szerepéről alkotott állampolgári vélemények alapján érdemes kihangsúlyozni, hogy állami szerepvállalást csak a versenysemlegesség, az esélyegyenlőség biztosítása terén kell definiálni, hiszen ezek megléte esetén a kialakuló társadalmi különbségek mélyebb okokra vezethetők vissza, így nem biztos, hogy ezek minimalizálása mindösszesen kívánatos jelenség.

Rural Wins projekt jellemzése

Az alábbi kérdőív részlet a SZTAKI által végzett felmérésből. A beírt válaszok alapján világossá válik, hogy a szélessávú Internet elérés fejlesztése kifejezetten stratégiai kérdés:

1. Your Region __________Gödöllő________________ Is it An Integrated Area Intermediate Area

Remote Area URBAN Area X2. What are the major ICT requirements of your region ?

(a) életforma-, nem földrajzi elhelyezkedés függő(b) kérdés: kell-e a végvárakban csúcstechnológia, vagy éppen ott kell pl. kompenzációként, s már ezen egyetlen kérdés megválaszolása jelzi, mi is legyen a stratégia.(c) -3. Do you agree with the RURAL WINS IST Strategic Roadmap Yes / NoWhat further elements should be included in it ?(a) az életforma meghatározó eleme a munkahely, s egy szellemi foglalkozást űző manapság aligha lehet meg kellően gyors hálózati kapcsolat nélkül, így munkahely-életforma szempontból egyetértek.(b) ha átlagos pl. mezőgazdasági munkavállaló vagyok, akkor nem árt, de nem is létkérdés…(c) ha az információhoz való jog gyakorlásának alaptechnológiájaként vesszük a hálózati kommunikációt, akkor mindenkinek biztosítani kell a funkcionálisan azonos lehetőséget…4. Do you agree with the RURAL WINS initial conclusions ? Yes / No. What further conclusions should be included ?(a)(b)(c)

5. What further ICT technologies should be included in the RURAL WINS Roadmap & why ?(a)(b)(c)6. What are the main business activities that Broadband would facilitate ?(a) az online tudástranszfer és online management folyamatok reálissá válása óta szinte minden termelő és szolgáltató tevékenység érintett lehet…(b)(c)7. What are the main services that broadband will provide in your region ?(a) a hálózati kapcsolat léte vagy nem léte az Alkotmányban rögzített jog technológiai értelmezésének kérdése…(b)(c)8. What would the main benefits and impact of widespread broadband use be in your region ?(a) a jogegyenlőség (a lehetőség megléte) a fő kérdés, azt a digitális szakadékot, mely az intelligens és a felületes/igénytelen/… felhasználók között alakul ki soha nem lehet csökkenteni, ez ugyanis bármilyen technológiai közegben kiütközik.(b)(c)9. When do you expect to have broadband in your area & how will it be delvered ?(a)(b)(c)10. Which roadmap sector should be revised and how much? (5 Excellent- 4 very good-3 average – 2 poor – 1 unacceptable)

11. What is missing from the RURAL WINS proposals that should be included (or any other comments or suggestions that you would like to add – please continue overleaf if required) ?(a) http://miau.gau.hu/miau/55/nws2003full.doc & http://miau.gau.hu/miau/55/nwsmell.doc (b) http://miau.gau.hu/miau/54/ava.doc (c) http://miau.gau.hu/news (d) http://miau.gau.hu/miau/56/eukk.doc

Teleházak szolgáltatásainak monitorozása

Az alábbi dokumentum célja a közösségi tartalomszolgáltatás hatékonyságának feltárása:

PhD-munkaterv-tervezet: http://interm.gtk.gau.hu/miau/53/telehazmonitoring.doc Eredeti munkaterv: Hohl Ferenc: http://interm.gtk.gau.hu/miau/53/hohlphdmunkaterv.doc

Teleházak hatékonyságának és hasznosságának monitorozása(javaslatok egy PhD munkaterv kapcsán)

Pitlik László, SZIE2003.01.16.

Cél: a Teleházak tevékenységének átvilágítása, az egyes tevékenységek hasznosságának rangsorolása

Megjegyzés: a hasznosság (célfüggvény) szubjektív kategória, így minden monitorozásra módszertanilag alkalmas rendszer jó megoldásnak minősül

Módszer: kétlépcsős szakértői rendszer építése

Kiviteli terv: az indikátorok és szakértői rendszerek meghatározására1. 1. indikátor = a lokális!? és/vagy hálózati LOG bejegyzések csoportosítása HASZNOT

VALÓSZÍNŰSÍTŐ, ill. EGYÉB kategóriába2. szabályrendszer az első indikátorhoz: minden LOG bejegyzés esetén fel kell venni a feladat

környezeti paramétereit (ki, mikor, miért) kezdeményezte a feladatot, majd ezen tényezők és a várható hasznosság kapcsolatát le kell írni klasszikus (logikai) és vagy hibrid (scoring) módszerekkel

3. kockázati tényező: hogyan lehet a loggolást úgy kialakítani, hogy csak olyan mértékű legyen a szétaprózottság, mely még értelmezhető méretű és tartalmú bejegyzéseket valószínűsít?

4. 2. indikátor = a hasznos valószínűsítő log-bejegyzésekhez hasznossági pontszám rendelése normatív alapon

5. szakértői rendszer a második indikátorhoz: normatív rendszer kialakítása, mely a log-bejegyzések már feltárt (kiegészítyő jelleggel feltárt) környezeti paraméterei alapján hasznossági kategóriákat (pontokat) rendel az egyes feladatokhoz

6. kockázati tényező: minden csoportosítás és mérték(arány) a hasznosság meghatározására csak szubjektív lehet, bár konszenzusos alapon ez is feloldahtó (vö. Pitlik: Matematikai demokrácia, http://miau.gau.hu/miau/remete/made.html)

7. Módszertani és vizualizációs támogatás: Potenciál csillag módszer (http://miau.gau.hu/miau/remete/pcsm.html).

Feljesztési feladat:1. Újszerű loggolási technika, tartalom úgy lokális, mint hálózati esetben2. Komponenesek szintézise

Várható hasznosság:A kidolgozott szakértői rendszerek, egymásra épülve, automatikusan tudják elemezni az egyes felhasználók teleházban végzett munkájának hasznosságát a felhasználó által megadott környezeti paraméterek és az elemző program értékelési rendszerét kidolgozó szakértő/testület értékkoncepciója alapján, melyből természetesen tetszőleges variáns készíthető, ill. az értékelési rendszer folyamatos karbantartást is feltételezhet…

Online szolgáltatások értékelése

A kutatócsoport által kidolgozott séma esettanulmányszerű alkalmazásáról szóló példa világosan mutatja az online szolgáltatások értékelése kapcsán a fogyasztóvédelemre háruló feladatok módszertani és mennyiségi kontúrjait:

Online kommunikációs weboldal: http://interm.gtk.gau.hu/miau/54/ouki.html Séma (xls):

Üres: http://interm.gtk.gau.hu/miau/54/ouk.xls Példa: http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/gato.xls

Kommentárok: Segédlet: http://interm.gtk.gau.hu/miau/54/objektum.doc Példa: http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/gato.doc

Egyéb (szöveges) megoldások: http://interm.gtk.gau.hu/miau/55/1.dochttp://interm.gtk.gau.hu/miau/57/oukjod.doc http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/ouksor.doc http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/oukbio.doc

XLS-séma: http://interm.gtk.gau.hu/miau/54/ouk.xls

Objektum-értékelés moduljai I.  Beválasztott Kihagyott

Szempontok sorszáma 1 2 3 4 5 n 1 2 3 4 5 mSzempontok elnevezése                        

Szempont jellemzése                        Szempont súlya                         sum=100

Kritérium a 0 pont eléréséhez                        Kritérium az 1 pont eléréséhez                        Kritérium a 2 pont eléréséhez                        Kritérium a 3 pont eléréséhez                        Kritérium a 4 pont eléréséhez                        Kritérium az 5 pont eléréséhez                        

Mekkora a szempont értékelésének erőforrás (pénz, munkaidő)

szükséglete?                         sum=100 

Kritériumok kihagyás- és átfedésmentesen legyenek megadva!!!  Forrás: GINT 2003

Objektum-értékelés moduljai II.  Beválasztott Kihagyott

Objektumok sorszáma 1 2 3 4 5 w 1 2 3 4 5 rObjektumok leírása                        Részesedése a teljes

információszükségletből                         sum=100Forrás: GINT 2003

Objektum-értékelés moduljai III.  Súly Objektum_1 Objektum_2 Objektum_3 Objektum_4 Objektum_5 Objektum_m

Szempont_1='objektumok & szempontok listája'!

B5 pontszám(1;1)          

Szempont_2='objektumok & szempontok listája'!

C5            

Szempont_3='objektumok & szempontok listája'!

D5            

Szempont_4='objektumok & szempontok listája'!

E5            

Szempont_5='objektumok & szempontok listája'!

F5       pontszám(I;j)    Szempont_6 …            Szempont_7 …            Szempont_8 …            Szempont_n …           pontszám(n;m)

Összevonás sum=beválasztottoszlopösszeg(súly*pont

)oszlopösszeg(súly*

pont)oszlopösszeg(súly*po

nt) oszlopösszeg(súly*pont)oszlopösszeg(súly*

pont) oszlopösszeg(súly*pont)Egyedi rangsor ---            

Csoport ---            Csoportrangsor ---            

Egyéb kommentár, szempontokon túli

megérzések ---            

Forrás: GINT 2003

Objektum-értékelés moduljai III.Sorszám Kommentár

1 szöveg_12 szöveg_23 szöveg_3q szöveg_q

Forrás: GINT 2003

Objektum-értékelés moduljai IV.Sorszám Objektum Szempont Sorszám

1      2 i j kz      

Forrás: GINT 2003

Segédlet: http://interm.gtk.gau.hu/miau/54/objektum.doc (GINT, 2003)

Objektum-értékelési rendszer

Az általánosan megfogalmazott rendszer célszerűen adaptálható bármilyen összehasonlító-értékelő rendszer kidolgozásához. Példaként az Online üzleti kommunikáció c. tárgy házi feladatának témája szolgál.

Bevezetés

Az értékelés céljaMilyen objektumokat, miért kell/szeretnék összehasonlítani (a PhD-munkaterv alapján)?

HasznosságaMit várok az összehasonlítástól (a PhD-munkaterv alapján)?

CélcsoportjaKiknek hasznos az összehasonlítás eredménye (a PhD-munkaterv alapján)?

Módszertan

Az értékelési szempontok

A szempontok megfogalmazása2. A szempont rövid elnevezése, a lényegre utaló szlogen (például: „Könnyen

elérhető-e az adott honlap a keresőgépekkel?”)3. A szempont értékelésének kifejtése (az előbbi példánál maradva: kiválasztott

keresőgép(ek)en a kiválasztott keresőszavak alapján végzett kereséseknél a honlap hányadik helyre sorolódik, például benne van-e az első tíz találatban?)

4. A szempont súlya (az összes szempontot figyelembe véve, hány százalékot képvisel az adott szempont?)

5. Pontozási kritériumok (a kritérium-rendszernek átfedés-, és kihagyásmentesnek kell lennie (!); jóságpontok esetén: például 0-5 közötti pontokat kiosztva, az előbbi példánál maradva, 0 pontot kap a lap az elérhetőségre, ha a kiválasztott keresőgépeken, a megadott keresőszavak egyikére sincs az első 10 találatban, 1

pontot kap, ha egy keresőszó és egy gép esetén megtalálható az első tízben, stb.; hibapontok esetén az a lap kapja a legtöbb pontot, amelyet a legnehezebb elérni.)

6. A szempont értékelésének erőforrás szükséglete (mennyi időbe, pénzbe kerül értékelni a szempontot, például az említett, keresőgépek találati listájának következetes lekérdezése mennyi időt visz el; ez, és a szempont súlya segít annak a megítélésében, hogy valóban fontos-e a vizsgálati szempont, érdemes-e beválogatni a végső elemzésbe, például kis súlyú, de nagy ráfordítás-igényű szempontot nem érdemes vizsgálni.)

A szempontrendszer felállításaA megfogalmazott szempontok közül melyik kerül bele az értékelési rendszerbe és miért?

Az objektumok beazonosításaA pontos leírás mellett a következő kérdésekre érdemes választ adni: Milyen objektumok játszhatnak szerepet az összehasonlításban? Mely objektumokat választjuk ki az összehasonlításhoz (esetleg tekintettel a

megállapított szempontrendszerre)? A kiválasztott objektumok mennyi és milyen információ értékkel bírnak (az össze

elvárható/megszerezhető adat milyen részét reprezentálják)?

Összehasonlító értékelés

Objektumok pontozásaElvégzendő feladatok: A kiválasztott objektumok az egyes szempontok alapján történő pontozása

(esetleg érdemes lehet megfogalmazni, hogy miért annyi pontot kapnak, ez felelne meg a táblázat [http://miau.gau.hu/miau/54/ouk.xls] kommentár lapjának, tipikus hibákat érdemes a szempontrendszer értékelésébe felvenni, illetve listát készíteni, és úgy hivatkozni rájuk).

A szempontok súlyainak figyelembe vételével a pontszám összegzése. Ha csak jóság, vagy csak hibapontokkal dolgoztunk, az összegzés összeadással elvégezhető, vegyes pontozásnál például a hibapontokat negatív jellel érdemes figyelembe venni.

A pontozást kiegészítő megjegyzések leírása. (Olyan értékelési megjegyzések, amelyek a pontozásban nem játszanak szerepet. Ha túl nagy számban fordulnak elő, érdemes lehet az értékelési irányelveket újragondolni!)

Objektumok összehasonlításaAz egyedileg szerzett pontok összege alapján az objektumok összehasonlítását célszerű az áttekinthetőség érdekében táblázatba foglalni.1. Egyedi rangsor: csak jóságpontok esetén csökkenő, csak hibapontok esetén

növekvő sorrendbe rendezve a pontszámok összege alapján az objektumok rangsora keletkezik (vegyes pontozás esetén a pozitív előjellel figyelembe vett pontok alapján kell megállapítani a rangsort). Az egyedi rangsor minden esetben felállítandó!

2. Csoportképzés: a pontszámok összege alapján képezhető csoportok megállapítása, beazonosítása (cluster).

3. Csoportrangsor: a pontszámok összegének egyes intervallumai milyen közös jellemzővel írható le, például egy küszöbérték alatti értéket elérő objektumok nem értékesek (weblap esetén nem ajánlanánk információ-szerzésre), vagy például három csoportba sorolható (jó, közepes rossz). Csoportképzés általában nagy objektum-mennyiség esetén célszerű, de a csoportba foglalás alapelvei minden esetben megfogalmazhatóak!

ÖsszegzésMegválaszolandó kérdések: Mennyire sikerült az elemzést végrehajtani (a bevezetésben leírt célokhoz

képest)? Milyen eredményt hozott az összehasonlítás? A számszerű (objektív) összevetés jól tükrözi-e a szubjektív érzéseket az

objektumokról? Milyen irányokba bővíthető az elemzés?

  BeválasztottSzempontok sorszáma 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Szempontok elnevezése

Gra

fika

Szer

keze

t

Gyo

rsas

ág

Fris

sess

ég

Tarta

lom

Kap

csol

atok

Din

amiz

mus

Ism

erts

ég

Elér

hető

ség

Szempont jellemzése

Nem csupán művészeti, esztétikai szemszögből, hanem az olvashatóságot is beleértve

A honlap szerkezeti felépítése, áttekinthetősége

Honlap elérésének sebessége

Mennyire friss információkat tartalmaz

A honlap tartalma Linkek más hasonló témájú oldalakra

Mennyire dinamikus a weboldal

Máshonnan vannak-e linkek, keresők ismerik-e

Kapcsolati információk találhatók-e

Szempont súlya 6 9 8 15 24 10 6 8 4

Kritérium a 0 pont eléréséhez

nincs áttekinthetetlen nem mindig elérhető

elavult, régi információk kevés, semmit mondó

nincsenek linkekteljesen statikus nincsen rá link Nincs kapcsolati információ

Kritérium az 1 pont eléréséhez

Igénytelen, felesleges

Nehéz eligazodni benne

Nagyon lassú Régi, elavult anyagok is az oldal elején vannak

Nincs összhangban a honlap tartalmi mondanivalójával

1-2 van csak Jobbára statikus Nem jellemző az ismertsége

Elrejtve hiányos kapcsolati információ

Kritérium a 2 pont eléréséhez

Zavaró, nem szép, stílustalan

Túl bonyolult Sokat kell rávárni, mire letöltődik

Nem frissítik rendszeresen Kevés, hiányos Van néhány, csak úgy...

Csak látszólag dinamikus

Kevés link mutat rá, keresők alig ismerik

Elrejtve a kapcsolati információ

Kritérium a 3 pont eléréséhez

Jó, de több a kelleténél, nem igazán szép

Rosszul tagolt Lassú Nem frissítik rendszeresen Hiányos Van, de nincs megfelelően csoportosítva

Dinamikus elemeket használ, de nem elég hatékony

Van kereső, amely ismeri

Neheze elérhető, de teljes

Kritérium a 4 pont eléréséhez

Igényes, kisebb hibákkal

Kisebb aránytalanságok, eltolódások tapasztalhatók

Elfogadható sebességű

Lehetne frissebb Jó Sok, de nem elég rendszerezett

Dinamikus, de helyenként zavaró

Jobbára ismert Könnyen elérhető hiányos

Kritérium az 5 pont eléréséhez

Igényes, stílusos, image építő

Könnyen, jól használható

Gyors Naprakész, rendszeres frissítésű

Rendszerezett, sokrétű

Jól használható, rendszerezett

Dinamikus Ismert keresőkből, más oldalakon linkelt

Könnyen elérhető teljes

Mekkora a szempont értékelésének erőforrás

(pénz, munkaidő) szükséglete?

7 12 5 7 16 9 6 16 4

http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/gato.xls

  Súly

teir

.vat

i.hu

ww

w.fv

m.h

u

ww

w.k

szi.h

u

agra

rkap

u.hu

ww

w.p

afi.h

u

ww

w.e

uroi

nfo.

hu

Grafika 6 4 2 4 4 2 5Szerkezet 9 3 4 4 4 4 3Gyorsaság 8 3 3 3 3 2 3Frissesség 15 4 5 2 5 5 4Tartalom 24 4 4 1 4 4 4Kapcsolatok 10 4 4 2 3 3 3Dinamizmus 6 4 3 3 4 3 3Ismertség 8 3 5 2 3 4 3Elérhetőség 4 4 4 2 5 5 4

Összevonás 90 335 357 200 353 335 325Egyedi rangsor --- III-IV. I. VI. II. III-IV. V.http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/gato.xls

http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/gato.docMezőgazdasági szaktanácsadáshoz felhasználható honlapok összehasonlító elemzése

szubjektív objektum-értékelési rendszer alapján

Készítette: Gábel István ésTörökné Rácz Erzsébet

2003. május

Bevezető gondolatokMa már egyre természetesebbé válik, hogy az ember a munkájához eszközként használja az Internetet, és rajta keresztül megpróbálja a lehető leggyorsabban és legolcsóbban beszerezni a munkájához nélkülözhetetlen információkat. Az Interneten elérhető honlapok száma dinamikusan növekszik, a már üzemelő honlapok tartalmi gazdagságáról szintén megállapítható az ilyen irányú fejlődés. Sajnos az Internet penetráció fejlődési üteme elmarad a szükségestől, így különösen fontos lehet, hogy a szaktanácsadók és más szervezetek - amelyek a termelőkkel kapcsolatban állnak -, naprakészen ismerjék azokat a forrásokat, amelyekből meríthetnek, és továbbadhatják azokaz az információkat.Több honlap létezik, amely ma már különösen jól használható, ezek közül az elemzésben az alábbiakkal foglalkozunk:

A Országos Területfejlesztési és Területrendezési információs rendszer (teir.vati.hu)

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (www.fvm.hu) - mint az ágazat elsődleges hivatalos információ forrása

Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete (www.kszi.hu) Agrárkapu (www.agrarkapu.hu) - regionális agrár információs portál Pályázatfigyelő (www.pafi.hu) - pályázati lehetőségek források

megszerzéséhez Európai Uniós információs forrás (www.euroinfo.hu)

A honlapok kiválasztásánál igyekeztünk olyanokat vizsgálat alá vonni, amelyek jelentősen különböznek egymástól tartalomban, üzemeltetőjében, továbbá jelentős átfedések se legyenek. Európai Uniós honlapok tekintetében bő a választék, de sajnos tartalmukban még igazán egyik sem komplex, így a pontos tájékozódáshoz természetesen más EU témájú honlapok látogatását is javasoljuk az általunk kiválasztott oldalon kívül.

Értékelési szempontok

GrafikaEgy honlap megjelenésében döntő szerepe van. Lehet pozitív és negatív is a

hatása. Természetesen a web böngészés grafikára épül, így a szerepét erősíteni kell, de nem mehet a használhatóság rovására, nem csökkentheti a honlap értékét igénytelen, ízléstelen grafikus elemek használata. A mi nézeteink szerint, a grafika csak kiegészítő, nem vonhatja el a figyelmet a tartalomról, nem akadályozhatja a honlap használatát a sok túlméretes grafikai elem. A hangsúlynak a tartalomra kell esnie.

SzerkezetAz a jó honlap, ahol a látogató gyorsan kiismeri magát, jól tud tájékozódni,

nem kell sok felesleges kattintást végezni a a szükséges tartalom eléréséhez.

GyorsaságEz részben függ a kliens oldali számítógéptől is, mivel a tesztelés ugyanarról a számítógépről folyt, így a sebesség viszonyítása nem egy abszolút skálához

történik, hanem relatív. A honlap készítőjének a felhasználó kiszolgálásához törekednie kell az egyszerűségre és a gyorsaságra.

FrissességOn-line média esetén nagyon fontos szempont a frissesség. Fontos, hogy az elavult információk kerüljenek le a honlapról, a már aktualitásukat vesztettek pedig kerüljenek archívumba.

TartalomA honlap mögötti tartalom mennyire használható, megfelel-e a böngésző felhasználók elvárásainak. Egy „üres” – tartalom nélküli – honlap sokkal inkább bosszantó, mint használható.

KapcsolatokEgy honlap – bármely területen (tartalmi szempontból) is működik – sohasem tud abszolút átfogóvá, egyeduralkodóvá válni, viszont nagy segítséget nyújthat más azonos, illetve kapcsolódó témákban működő honlapok eléréséhez.. Ezzel akár az is elérhető, hogy kiindulási honlapként („startlapként”) legyen használható.

DinamizmusEgy dinamikusan felépített honlap könnyebben aktualizálható, a rajta lévő adatok célirányosabban, könnyebben érhetők el, jobban aktualizálható.

IsmertségKeresők és felhasználók körében mennyire ismert, más honlapokról mutat-e rá link.

ElérhetőségA honlapok kritikus problémája. Probléma, kérdés esetén ad-e útmutatást,

hogy kihez lehet fordulni, hol érhető el az adott szervezet, vagy cég (cím, telefon, stb...)

Figyelmen kívül hagyott szempontokA vizsgálódásnál nem vettük figyelembe, hogy a honlap adatbázis alapra épül-e vagy sem. Milyen technológiával készült, készül. Van-e saját keresési lehetősége, támogatása. Mennyire interaktív.

A fenti négy szempont kétségkívül fontos, de talán inkább a jövőben lesz szerepük, mivel ezen lehetőségek használata lényegesen megdrágítja a honlap fejlesztését – esetenként a naprakész üzemeltetését -, és ma még egy-egy honlap kialakításánál és különösen az üzemeltetésénél érzékeny pont a költség.

Honlapok értékelése

teir.vati.huA honlapra látogatáskor kicsit körülményesen juthat információkhoz a felhasználó, ugyanis a szerveren azonosítást várnak, emiatt több felesleges kattintás szükséges az amúgy sem túl gyors honlap megtekintésekor.A honlap szervezése kissé bonyolultnak tűnik, nem igazán áttekinthető. A honlapnak ez a legnagyobb hátránya, nagyobb szerepet kap az önreklámozás, háttérbe szorítva a használhatóságot.. A belső oldalak grafikailag igényesek. Bőséges tartalommal rendelkezik a website, kiegészítve adatbázisokkal, lekérdezési lehetőséggel.A honlapon található információkhoz való hozzáférés korlátozott, a teljes tartalom nem mindenki számára elérhető.

www.fvm.huMint elsődleges információforrás a mezőgazdaságban, bizony ahhoz képest hagy némi kívánnivalót megjelenésében. Grafikailag semmiképpen nem mondható el erről a honlapról, hogy tökéletes munka. Ennek csupán esztétikai jelentősége van, de helyenként kissé zavaró a háttérkép. Tartalmilag a honlap használható, aktuális adatokkal van feltöltve. Szerkezetében egyszerű, könnyű eligazodni rajta, sallangoktól mentes, igazán jól használható. Talán csak az jelent(het) problémát, hogy a dokumentumok különböző formátumban vannak felrakva, valamint egynémely word dokumentum szövegszerkesztési szempontból a minimálisan elvárható színvonalat sem éri el.Úgy véljük, az ágazat „első számú” honlapjának – megjelenésében professzionálisabbnak kellene lennie. Tartalmát tekintve jól használható.

www.kszi.huEz a honlap tipikusan kirakat honlap. Megjelenését tekintve semmi kivetnivalót nem találunk benne - talán csak azt, hogy a bejelentkező oldal lett a leggyengébb grafikailag -, azonban tartalmát illetően erős kritikai észrevételeket kell tennünk. A weboldalakon íratlan szabály, hogy csak olyan linkeket (kapcsokat) helyeznek el, amelyik mögött valódi tartalom van. Ezzel szemben a KSZI-s oldalak jelentős részén csak a bosszantó „Ez az oldal fejlesztés alatt áll” olvasható. Így ennek a weboldalnak mind tartalmi, mind frissességi szempontból komoly elmaradásai vannak. Az értékelésben ez a webhely szerepelt a leggyengébben.

agrarkapu.huA kisebb hátterű honlapokhoz tartozik. Ennek ellenére igényesen fejlesztett, a tartalomra koncentrál. Ugyan néhány rovata nem sok tartalommal van feltöltve, de többségében hasznos, regionális, szakmai érdeklődést kielégítő honlap. Szerkezete áttekinthető, gyakran frissül, megfelelő kapcsolódásokat találhatunk rajta más oldalak felé.

www.pafi.huEz a honlap eléggé homogén tartalommal rendelkezik. Nem túl látványos, de friss és jól használható. Semmi másról nem szól, mint ami a nevében benne

van: pályázati figyelő. Aki pályázni szeretne, kiírásokat keres, annak lehetősége van több szempont szerint válogatni, keresni a pályázatok közt.. Érdemes gyakran látogatni, mert nagyon sok pályázati kiírást lehet megtalálni rajta.

www.euroinfo.huAz elemzett honlapok között grafikában ez a honlap az amelyre a legtöbb figyelmet fordították. Jó megjelenésű, mutatós, harmonikus a színválasztás. A honlap tartalmat illetően nagyon sok EU-s kiadványról ad információt, de szerkezetében nem a legjobban sikerült. Nehézkes a használata és a tájékozódás rajta. Valamely témát a főoldalon kiválasztva, egy újabbat csak úgy érhetünk el, ha visszatérünk a főoldalra. Szerencsésebb lett volna a menüket az aloldalakon is megjeleníteni.

A honlapok értékelést a szubjektív objektum-értékelési rendszer alapján, a mellékelt táblázatok tartalmazzák.

Békéscsaba, 2003. május 22.

INSPIRE javaslatok I.

Az alábbi két dokumentum a térinformatikai fejlesztésekbe való e-kormányzati bekapcsolódás lehetőségeit tárja fel: http://miau.gau.hu/miau/58/inspire.doc

Dr. László PitlikHead of Department of Business Informatics

Secretary for HAAI (Hungarian Association of Agricultural Informatics)University Gödöllő

H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.Tel: + 36 (28) 410 200 / 2015 - Fax: + 36 (28) 410 804Email: pitlik@miau.gau.hu - WWW: http://miau.gau.hu

Gödöllő, 15.05.2003.Danny VanderbrouckeINSPIRE Country Interviewerc/o zsolt.sikolya@ihm.gov.hu

Subject: Suggestion for INSPIRE

JAVASLAT / SUGGESTION

A térinformatikai fejlesztések kapcsán a felhasználók körében évek óta felmerülő kérdés: Hogyan tudható meg egy GPS koordinátákkal kijelölt poligonról / pontról, milyen térképek, milyen tartalommal és egyéb technikai adottságokkal léteznek az adott országban. Ez nem más, mint a térképi adatvagyonnal való közhasznú gazdálkodás alapja.Amennyiben offline kialakítható egy megfelelő tartalmú adatbázis, úgy ennek online szolgáltatásként való felkínálása magától értetődő lenne. A felhasználók a GPS koordináták megadása után a rendszertől megkaphatnák lista formájában az adott térrészletet teljesen és/vagy részlegesen jellemző térképek adatait (cím, készítő, dátum, tartalom, hozzáférés), tetszőleges szempontok szerint (idő, tartalom, hozzáférés, ár) rendezve.Hosszabb távon, a térképi állományok folyamatos digitalizálása kapcsán, egyre több térképi tartalom online hozzáférése is kapcsolható lenne a katalógusszerű (meta-adatbázis) szolgáltatás mellé.A SZIE és a MAGISZ aktív szerepet tudna vállalni egy ilyen rendszer tervezésében, fejlesztésében, tesztelésében és üzemeltetésében. A térképi adatvagyon katalógus, mint tartalomfejlesztési eredmény, ill. mint módszertan és technológiai megvalósítás szerves részét képezné az informatika oktatásnak, a szaktanácsadók képzésének. Az IIER fejlesztése kapcsán a térképpel való együttműködés kényszere és készsége egyre nagyobb mértékben áthatja majd az agrárgazdaságot és a vidéki Magyarországot. Így a térképvagyonnal való gazdálkodás, a gazdaság-, a vállalkozás- és vidékfejlesztés univerzális eszközeként definiálható. Ebből következően a projekt hasznossága magától értetődő. A felvetés több ponton is szervesen kapcsolódik az Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz.Whether an offline database with suitable content may be created, in this case the online providing would be evident. After giving the GPS co-ordinates the users may get back the attributes of the maps (title, provider, date, content, access) partially or totally covering the given co-ordinates, sorted by optional aspects (date, content, access, price). For long term along digitalisation of maps, more and more GIS content could be included to the catalogue service (meta-database).Along GIS-based developments there`s a returning question among the users for years: How can it be known about a polygon, a raster – outlined by GPS – what kind of maps (with what kind of content, technical properties) exists in the certain country.The University of Gödöllő and the Hungarian Association of Agricultural Informatics may take an active role in the planning, development, testing and maintaining of the system. The GIS data assets catalogue as the result of the e-content development, as methodology and technical realisation would be integrated into Knowledge Management education and into Extension System. Along IACS development the force and ability of handling maps becomes higher and higher in agriculture and in rural development in Hungary. So the GIS data assets management may be defined as the universal device of business-, enterprise-, rural development. The suggestion is joined in several ways to the Operative Programmes of the National Development Plan.

Üdvözlettel / Best regards László Pitlik

INSPIRE javaslatok II.

http://miau.gau.hu/miau/58/inspire2.doc

Dr. László PitlikHead of Department of Business Informatics

Secretary for HAAI (Hungarian Association of Agricultural Informatics)University Gödöllő

H-2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.Tel: + 36 (28) 410 200 / 2015 - Fax: + 36 (28) 410 804Email: pitlik@miau.gau.hu - WWW: http://miau.gau.hu

Gödöllő, 19.05.2003.

Attn. Danny VanderbrouckeINSPIRE Country Interviewerc/o zsolt.sikolya@ihm.gov.hu

Subject: Suggestion for INSPIRE (II.)

JAVASLAT / SUGGESTION

A térképvagyonnal való gazdálkodás során a jelenlegi gyakorlat szerint is szükséges felmérni, hogy az adott területre van-e már adat, termék, s az hol, milyen minőségben és milyen feltételek mellett érhető el. Az előző javaslatunk szellemében (annak részeként) felhasználói szemmel szükséges lenne egy olyan online szolgáltatásra is, mely a felhasználó által meghatározott tematika és térrészlet alapján olyan (gyanú)listát generál, mely tartalmazza azokat a megadott térrészletet részben vagy teljesen magukba foglaló térképeket, melyek tartalma esetlegesen ütközhet egymással.Módszertani szempontból ezen online szolgáltatás előkészítése és tesztelése során olyan információk keletkezhetnek, ill. kell, hogy keletkezzenek, melyek az egyes térképek tartalma közötti ütközéseket előre feltárják, így az ellentmondás-mentésítéshez szükséges intézkedések az illetékesek felé kezdeményezhetők.

Along managing the map assets, it`s necessary to survey – like current practise – whether some data, product is given or not, and if given, then where and in which quality and under what kind of terms can it be reached. Under the intention of our previous suggestion (as the part of it), from user side an online service would be needed, which generates a (suspect)list – after the given aspects and territory part given by the user – which contains the maps covering fully or partially the given object, which contents may conflict with each other.From methodology side along the preparation and testing, these online services may form some information, or should form, which information reveals the conflicts of the contents of each map in advance, so in this way the consistency recovering can be initialised at the authorities.

Üdvözlettel / Best regards

László Pitlik

ITEM-pályázat

Az alább olvasható pályázat az e-kormányzati projekt kapcsán feltárt tapasztalatok alapján kísérletet tett a klasszikus pályázati rendben támogatások elnyerésére, azonban még a pályázat nyilvántartásba vételéről szóló igazolás sem érkezett meg mind a mai napig.

http://miau.gau.hu/miau/58/2kotet.rtf

IHM-OM-ITEM

„Az oktatás, kutatás, szaktanácsadás addicionális feladatainak online kiszolgálása önszerveződő csoportok keretében

- multi-group-03”

Második kötet

Gödöllő, 2002. 12. 09.

TartalomjegyzékZárójelentés........................................................................................................1

Tartalomjegyzék.........................................................................................................2Rövidítések jegyzéke..................................................................................................3Előzmények...........................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.Feladatok................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.A kutatás eredményeinek bemutatása........................................................................5Vezérelvek..................................................................................................................8Mellékletek.................................................................................................................9

Adatlap tervezet.....................................................................................................9IIER-táblázat........................................................................................................15IIER-táblázat magyarázatai...............................Hiba! A könyvjelző nem létezik.NFT-OP / ITFA-táblázat......................................................................................61NFT-OP / ITFA-táblázat magyarázatai.............Hiba! A könyvjelző nem létezik.GIL full text..........................................................................................................83A HOMBÁR rendszer jellemzése........................................................................87Az AKII-tender értékelése...................................................................................89Piaci felmérések jellemzése.................................................................................90Rural Wins projekt jellemzése.............................................................................94INSPIRE javaslatok I...........................................................................................96INSPIRE javaslatok II........................................................................................108ITEM-pályázat...................................................................................................109

A kutatás-fejlesztési feladat célja, várható eredményei és az eredmények hasznosulása a projekt befejezése után............................................................................................112

A megoldandó probléma leírása.............................................................................112A projekt alapvető tudományos és műszaki célkitűzései.......................................113

Műszaki célok....................................................................................................114A projekt társadalmi céljai.................................................................................115A projekt gazdasági céljai, a várható eredmények hasznosulása.......................116

A projekt innovatív elemei, a várt közhasznú eredmények gyarkorlati alkalmazásának terve..............................................................................................116

Az eredmények fő hasznosítói...........................................................................118A piaci lehetőségek............................................................................................118A versenytársak és a konkurens termékek.........................................................119A fejlesztés megvalósulását követő működés....................................................120A projekt innovatív elemei.................................................................................120

A tervezett kutatás-fejlesztési tevékenység a szellemi tulajdon védelme szempontjából.........................................................................................................121

A projekt irányítása....................................................................................................122A projekt irányításának módja...............................................................................122

Szervezeti felépítés.............................................................................................122A tervezett minőségirányítási intézkedések...........................................................123A jogszabályok és szabványok alkalmazása..........................................................123

A projekt munkaterve.................................................................................................124A kiinduló helyzet, a rendelkezésre álló erőforrások, az előmunkálatok...............124

Kiinduló helyzet.................................................................................................124Erőforrások.........................................................................................................124Előmunkálatok...................................................................................................124

A kutatás-fejlesztési tevékenység részletes leírása, a célok elérése érdekében végzendő.................................................................................................................124

Fejlesztési tevékenység......................................................................................124Kockázati tényezők............................................................................................125

A projekt feladatainak időbeli ütemezése és a megvalósítási folyamat bemutatása................................................................................................................................126

A feladatok időbeli ütemezése...........................................................................126A tevékenységek egymástól való függése..........................................................126A projekt munkaszakaszainak listája.................................................................126

A munkaszakaszok leírása.....................................................................................131Szakmai Tudományos Nap I..............................................................................135Szakmai Tudományos Nap II.............................................................................135Nyíltlevél: EUKK...............................................................................................136Online demonstrációs anyagok listája................................................................137Technológiai ajánlások.......................................................................................138Szakértői, kormányzati állásfoglalások..............................................................139

A kutatás-fejlesztési feladat célja, várható eredményei és az eredmények hasznosulása a projekt befejezése után

A megoldandó probléma leírásaA konzorcium vezetését adó szervezet keretében egyedül álló módon, az önszerveződés kézzel fogható bizonyítékaként működik a Koordinátor által 1998. szeptembere óta üzemeltetett szerver, mely időközben számos szolgáltatásnak biztosít helyet. Ezen szolgáltatások két közös jellemzője, hogy

a kapcsolódó folyamatokra, intézményekre, szervezeti egységekre jellemző forrás, szaktudás és stratégiai célok hiányában nem, vagy csak megkésve jöhettek volna létre, noha

így önszerveződő módon, a mindenkori felhasználók valós igényei által életre keltve, a LOG-statisztikák alapján bizonyítottan hasznos segítséget nyújtanak a mindennapi munkához.

Az önszerveződő szolgáltatások célcsoportjai: hallgatói közösségek (dolgozatok, feladatok, hírek online elérése) oktatók-kutatók-tanácsadók (dokumentumok, hírek, adatok) szakmai szervezetek (hírek, dokumentumok) szakmai közvélemény aktív magja (online szaklap, digitális szakkönyvtár) bizottságok (hírek, adatok) szervezeti egységek (hírek, katalógusok) nemzetközi partnerek (hírek, dokumentumok)

Az önszerveződés tipikus jegye, hogy a szűkös források mellett csak a mindenkor legszükségesebb technológiai megoldás, s a legminimálisabb élőmunka befektetés mellett működhetnek az érintett szolgáltatások.A pályázat célja és feladata tehát, hogy az egyszeri támogatás segítségével a technológiai környezetet úgy alakítsuk ki és át, hogy az élőmunka hatékonysága a támogatást követő időszakban magasabb legyen, mint előtte, így biztosítva a tartós továbbélését a már kialakult és az új keretrendszerben felmerülő szolgáltatásoknak.Az új technológiai keretrendszer a folyamatok egyedisége és sokszínűsége révén nem előre gyártott szoftveres támogatás (pl. portálfejlesztő) beszerzését és adaptálását, hanem a mindenkori feladatoknak megfelelő, egyedi fejlesztéssel kialakított keretrendszerek megalkotását igényli, melyek a jelenlegi, sok manuális beavatkozást és ellenőrzést igénylő megoldásokat automatizálják, ezzel csökkentve a továbbra is önszerveződő formában működtetendő szolgáltatások terheit.A jelenlegi szolgáltatások számos apróbb modulja mellett (melyeket a munkaterv a projekteredmények áttekintő táblázatában egyedileg is felsorol) két súlyponti kérdés is felmerül, melyek egyben a konzorcium kialakítását indokolták. Ez a két prioritást élvező terület az online adatszolgáltatás és az online elemzés területe.Mindkét kiemelt terület a döntéstámogatás témaköréhez kapcsolódik, melyek a Koordinátor alapkutatási, alkalmazott kutatási tevékenységét adják. A mesterséges intelligencia alapú előrejelző, hatékonyság-elemző, hasonlóság-elemző algoritmusok egy részét már piaci partnerek is átvették (vö. referenciák). A Koordinátor algoritmusai kutatási körülmények között – előrejelzési pontosság tekintetében – legyőzték már neves világcégek piaci megoldásait. Az elemző algoritmusok természetesen csak megfelelő alapadatok mellett értékesülnek, ezért a konzisztens alapadatok biztosítása a hazai adatszolgáltatási rendszerek kiforratlansága miatt, szinte minden gazdaságelemző projekt alapfeladataként definiálható.A konzorcium megalakítását az indokolja, hogy az idő rövidsége miatt a támogatásként igényelhető források terhére sem lenne kifejleszthető egy online

adatszolgáltató keretrendszer, melyet a konzorciumi tag a továbbfejlesztés, referencia-értékű tesztelés reményében alapként biztosít a konzorcium számára.

A projekt alapvető tudományos és műszaki célkitűzéseiAz ITEM 2a projekt tudományos célkitűzései közül a konzorcium által felvázolt feladatok az alábbiakat elégítik ki.Az Internet, mint hatékonyságnövelő eszköz és kommunikációs médium felhasználása érdekében az internetes közösségek együttműködését elemezni kell, a hírek keletkezésének, áramlásának, értelmezésének, ill. a technológiai rendszer hozzáférési jogosultsági kockázatainak és előnyeinek szempontjából, mely egyben a csoporttevékenység tér, idő és tevékenységbeli struktúrájának optimalizálásához vezet. Ezen feladatok lényegében kivitelezési kockázat nélkül megoldhatók a jelenleg is létező, stabil folyamatok tükrében.Az önszervező online szolgáltatások automatikusan vezetnek tematikus informatikai rendszerek megalkotásához, folyamatos üzemben tartásához. Jelen konzorcium keretében a tematikus informatikai rendszerek alábbi fajtái kerülnek optimalizálásra:

hírügynökségi funkciók, katalógusfunkciók, dokumentummenedzsment-funkciók, metaadat- és tényadat szolgáltatási funkciók, online tudástranszfer funkciók (online elemző algoritmusok kiajánlása).

A Koordinátor eddigi tevékenysége keretében kidolgozott algoritmusok szorosan kapcsolódnak a mesterséges intelligenciákhoz, melyek célja a konkrét elemzési pontenciál mellett az e-learning effektusok biztosítása, online szakértői rendszerbe ágyazva a navigációs és didaktikai elemeket:

hasonlóság alapú idősor-elemzések (előrejelzések érdekében), tőzsdei autonóm adaptív ágensek (szakértői rendszerek: (előrejelzések

érdekében), kombinatorika elvű matematikai-statisztikai eljárások (előrejelzések

érdekében), induktív szakértői rendszerek és neurális hálózatok (előrejelzések érdekében), web-képes hatékonyságelemzések, benchmarking-elemzések (objektum-

összehasonlítás érdekében), részleges célirányosságot biztosító Monte-Carlo-eljárások (optimalizálás,

tervezés érdekében).A jelenlegi önszerveződés és technológiai szint a LOG-elemzéseken keresztül biztosítja az önszerveződő közösségek számára annak lehetőségét, hogy saját maguk számára az önmonitorozás révén cselekvési programokat, akcióterveket dolgozzanak ki, melyek az önszerveződő szolgáltatások racionális fejlesztési pontjait adták, adják. A pályázat keretében a LOG-elemzés automatizálása és parametrizálása fontos részfeladatként jelentkezik.A meglévő struktúrák elemzése és hatékonyságnövelő továbbfejlesztése mellett a mesterséges intelligencia alapú online elemzési potenciál egyedi, újszerű kommunikációs és alkalmazási problémaként definiálható, mely úgy didaktikailag és ergonómiailag (problémadefiniálás online támogatása), mint gazdasági értelemben (online elemzések hasznosulásának hatékonysága) kihívást jelent.

A pályázat súlypontját adó adatszolgáltatási és elemzési témakörkidolgozásához kapcsolódó legfontosabb tudományos célkitűzések:

a rendelkezésre álló adatok minőségellenőrzése és konvertálása a megfelelő adatbázis-struktúrába,

a megfelelő algoritmusok kiválasztása és adaptálása, az online működéshez szükséges eljárások kidolgozása.

A célok eléréséhez két alapfeltételnek kell teljesülnie: a gazdasági adatok online keresőjének és az online matematikai-statisztikai

adatelemzőnek gyorsan, hatékonyan és felhasználóbarát módon kell működnie, és

az adatbázisban nagymennyiségű, intenzíven növekvő rekordnak kell rendelkezésre állni, melyek mennyisége és minősége megfelel a szakmai elvárásoknak.

Ez utóbbi szemléltetésére jelezzük, hogy az adatbázisban milyen adatokat kívánunk szerepeltetni (illetve milyen adatok találhatók már most is az adatbázisokban). A végleges változatban a változók száma több ezer, a rekordok száma több millió.A főbb témacsoportok:

Különbözõ bázisú (település, gazdaság, személy, térség) adatbázisok egységes kezelésének és elemzésének lehetõsége az objektum-orientált megközelítés és a "context free" jellegű kombinatorikai alapú elemzés összekapcsolásával.

Speciális elemzési és lekérdezési modulok kifejlesztése tematikus (társadalmi, gazdasági, mezõgazdasági-meteorológia, demográfiai, szociális stb.) és regionális metszetben.

Modell felállítása a fenti folyamatokra, mely segítségével elõrejelzés készíthetõ a térségekben, s hatásvizsgálatokra is alkalmas.

Stratégiai cél: egy, az oktatásban és a kutatásban használható verzió párhuzamos kifejlesztése.

Műszaki célokCél: alapvetően ingyenes és nyílt forráskódú technológiákra alapozva fejleszteni a szükséges, egyedi megoldásokat (PostGreSQL-adatbázisok, HTML-form-ok, PHP algoritmusok), hiszen csak ezek fenntartása biztosítható tartósan, a támogatás nélküli időszakban is.A megoldások üzembiztonságát és a széleskörű hozzáférhetőséget biztosítandó, minden adatbázis és algoritmus úgy kerül kialakításra, hogy az a Koordinátor és a Tag szerverén egyaránt (nem feltétlenül azonos komfort mellett) futtatható legyen.Az önszerveződő közösségek egy része nem tud hatékony Internet-kapcsolatot fenntartani, ezért bizonyos szolgáltatások (digitális könyvtár, dokumentum-mendzsment, adatbázisok) CD-változatban is publikálandók. A Koordinátor már eddig is 7 (részben jelentős IT-cégek által szponzorált) CD-t adott ki saját ISSN szám mellett, több mint 2.000 példányban.A pályázat keretében a Koordinátor és a Tag saját (részben még garanciális) hadverkapacitással és szakértelemmel rendelkezik, melyek tartósan biztosítják a pályázat keretében kialakuló szolgáltatások működését. Külön fejlesztést igényel a LOG-elemzés testre szabott rendszerének kialakítása, mely alapvető eszköze az önellenőrzésnek, a hatékony és célszerű működtetésnek. A Koordinátor elmúlt 51. havi log-elemzése a mellékletben található. Eddig mindösszesen több, mint 550 ezer visit jutott a ma már több, mint 10 ezer file-ra.A fokozatosan bővülő, s alapvetően ingyenes, közhasznú, s hozzáférés szempontjából nem korlátozott szolgáltatások jogosultsági rendszerének menedzselését és a

biztonságos kommunikáció (pl. hír, adatfeltöltés, SSL) általánossá válását átfogó jelleggel ki kell dolgozni.

A projekt társadalmi céljaiA pályázat társadalmi, közösségi szempontból célul tűzi ki az eddig kialakult szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó célcsoportok magasabb technológiai szintű, de a továbbiakban támogatás nélkül is fenntartható szolgáltatási keretrendszerének (adatbázisok, form-ok, jogosultsági rendszerek, ergonómiai fejlesztések, desing finomítása) kialakítása.Az érintett célcsoportok alapvetően a Koordinátor oktatási, kutatási és szaktanácsadási (közhasznú) tevékenységéből vezethetők le (hallgatók, oktatók-kutatók, szakmai közvélemény).Az önszerveződés szükségszerűségét az magyarázza, hogy a kialakult szolgáltatások (digitális könyvtár, kézi indexálású könyvtári katalógusok, hír-oldalak, adatbázisok, távoktatást, e-learning-et lehetővé tevő tartalmi, módszertani minták, komplex hipertextes navigációk, online lexikonok, feladatgyűjtemények) az érintett szervezetek, szervezeti egységek szokásos (az IT-forradalom előtti SZMSZ-ekben körülírt) kötelezettségei között nem szerepel, noha az élet kikényszeríti a modern eszközök, s ezeket kiszolgálni képes informális közösségek létrejöttét.A súlyponti modulok (adatszolgáltatás, online algoritmus fejlesztés) társadalmi aspektusai az alábbiak.A probléma abból fakad, hogy a kiterjedt statisztikai- és felmérési adatgyűjtő rendszerek működése és a minden korábbinál dinamikusabban növekvő számítástechnikai lehetőségek ellenére:

a statisztikai-, felmérési és technikai adatok hozzáférhetősége jelenleg nehézkes,

az adattárolási rendszerek sajátosságai miatt - a számszerű adatokban is tükröződő - jelenségek közötti összefüggések feltárásának költségei rendkívül magasak és

a piacon található statisztikai elemző programok használata általában komoly szaktudást igényel,

csak “off-line” működnek és drágák.

A probléma fennállásának okai igen szerteágazók: a valamilyen módon hozzáférhető adatbázisok adatminősége sok esetben

kérdéses, elsősorban az adatok pontosságát és az adatbázis belső konzisztenciáját illetően;

a statisztikai adatgyűjtő rendszerek egy része nagy létszámú, nehezen mozduló intézmény, ezért a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket is lassabban használják ki;

az üzleti szféra más utakon gyűjtött információkat eddig, és nem gondoltak az ebben rejlő profit lehetőségekre, és

a számítástechnika csak az utóbbi években jutott arra a szintre, hogy hatékonyan lehessen matematikai elemzőt “online” működtetni.

A probléma súlya nem szembetűnő első látásra. Nem kell azonban mélyebb elemzést végezni ahhoz, hogy kiderüljön:

az adatokhoz való gyors hozzáférés összességében mennyivel hatékonyabbá teszi a munkát,

az összefüggések feltárása mennyivel eredményesebbé teszi a döntési folyamatokat, és

az információkhoz való hozzáférés mennyivel nyíltabbá teszi a társadalmat, illetve

az elemzési eszközök és lehetőségek bővítésével tágabb kör juthat olcsóbban az igényelt tudáshoz.

Elhanyagolásának negatív következményei ugyanarra a szálra fűzhetők fel: egyrészt megnyilvánulnak a probléma fenti bemutatásakor jelzett nem kívánt sajátosságok (pl. az adathoz jutás és az összefüggések feltárása költséges), másrészt lényegesen nehézkesebben lehetne az éppen szükséges adathoz (pl. az EU információkhoz) hozzáférni. Ezen felül az országon belüli tervezések, vizsgálódások és döntés előkészületek – a szükségletekhez képest – lelassulnának.

A projekt fontos társadalmi célja a fent vázolt probléma megszüntetése egy jól működő rendszer segítségével. A felhasználók a társadalom különféle csoportjait képviselik. Olyanokra is számít a projekt, akik korábban egyáltalán nem fordultak az ilyen típusú információk felé.

Kiemelt társadalmi célnak tekintjük a rendszer "e-tanulást" segítő Internetes felületét, amely a legkülönbözőbb szakterületek mélyebb megismeréséhez nyújt segítséget.

Az oktatás reformja (probléma-orientált képzés előtérbe kerülése) nem csak az oktatási koncepciók szintjén, hanem az ezek megvalósulását támogató IT-megoldások esetében is K+F probléma. A Koordinátor már eddig is erőteljesen támaszkodott a távoktatási, e-learning effektusokra (CD, online könyvtár, mintafeladatok online katalogizálása).

A projekt gazdasági céljai, a várható eredmények hasznosulása Az önszerveződő, kisebb volumenű modulok esetében a gazdasági hasznosság

a hatékonyabb működtetést lehetővé tevő, a pályázat keretében optimalizált keretrendszer által kiváltott intenzívebb felhasználásban, ill. a manuális kiszolgálás részleges kiváltása során felszabaduló emberi erőforrások továbbfejlesztésre fordításában mutatható ki.

A projekt súlyponti feladatainak gazdasági célja kettős: Egyrészt a szolgáltatást igénybevevő hallgatók, szakemberek és bármely információigénylő számára az adatelérés és elemzés (training: probléma-felismerés) hatékonyságának javulása, másrészt az üzemeltetők számára az alapszolgáltatáshoz (ingyenes statisztikai információk az Internetről) kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. automatikus jelentés-készítő) egy része bevételt is biztosít.

A projekt innovatív elemei, a várt közhasznú eredmények gyarkorlati alkalmazásának terve

A projekt innovatív elemei:

mesterséges intelligencia-alapú, saját fejlesztésű algoritmusok közhasznú kialakítása;

az e-content esetében hatékony munkaszervezést támogató adatbázis-szerkezet, jogosultsági rendszer kialakítása;

dokumentum-katalógusok index-rendszerének, thesaurusának fejlesztése;

hipertextes struktúrák, szakértői rendszerek az e-learning támogatására.

A várható eredmények hasznosulása célcsoportonként valamelyest különböző. A hatás mind rövid, mind hosszabb távon jelentkezik, bár nem ugyanolyan tartalommal. Rövidtávon a különféle szakmai körökből és az oktatás oldaláról a LOG-statisztikán keresztül is kimutathatóan elvárható egy intenzívebb szolgáltatás-felhasználás (több hír, több dokumentum, több visit, mely egyre színvonalasabb új dokumentumot indukál). Hosszabb távon – a nyilvánosság egy sajátságos formája lévén – még ennél is széles körből lesznek felhasználók. Így például különféle részterületek (mind tartalmi, mind regionális értelemben) műszaki, gazdasági döntéshozói, kutatók, beruházók stb., mely az önszerveződés sajátos anyagi bázisát pályázatok nélkül is részben, vagy teljesen biztosíthatja. Itt ügyelni kell arra (mint eddig is), hogy az akadémiai hálózaton csak közhasznú szolgáltatások helyezhetők el. Azonban a CD-n és az outsourcing keretében duplikált szerveren is, igény esetén, a szolgáltatás azonnal kiajánlható.

Az eredmények fő hasznosítóiAz eredmények fő hasznosítói a bevezetésben megjelölt célcsoportok

(zárójelben megadva a LOG-statisztikák és CRM tapasztalatok alapján realizált/kalkulált létszámadatok):

hallgatói közösségek (évente mintegy 500 fő);

oktatók és kutatók (mintegy 1.000 fő), valamint tanácsadók (több mint 100 fő);

szakmai szervezetek (több mint 100);

szakmai közvélemény aktív magja (hazai és nemzetközi);

egyetemi bizottságok és szervezeti egységek (több mint 100);

nemzetközi partnerek (több mint 10).

A fontosabb hasznosítási területek a következők:

Az államigazgatási kör: feladatai végrehajtásának elemzésére, illetve rövid-, közép- és hosszú távú tervek készítésére.

Non-profit kör: az évente végző több ezer hallgató elemzési és tervezési feladatok eszközrendszerének és e folyamatok mechanizmusának elsajátítására, a civil szervezetek tervezési folyamatainak támogatására.

Vállalkozói kör: A kis-, közép- és nagyvállalatok beruházási döntésének előkészítésére, illetve rövid-, közép- és hosszú távú üzleti tervek készítésére.

A projekt megvalósulása többek között kedvező hatással lehet a kistérségek EU-s pályázati számának növekedéséhez, mert elõsegíti a sikeres pályázatok generálását kistérségi szinten, így hozzájárul az EU elõcsatlakozási fejlesztési források kistérségi szinten való megjelenéséhez.A klasszikus területfejlesztési/vidékfejlesztési célok mellett az ezekkel szervesen összekapcsolódó szaktanácsadási, vállalkozásfejlesztési feladatok is jól támogathatók egy integrált adat- és elemzőrendszer kidolgozásával. A rendszer további potenciális lehetőségei:

gyorsinformációk a média számára;

oktatási háttérforrás tanárok, diákok számára;

az egyes önszerveződő csoportok Interneten való megjelenésének biztosítása;

a csoportok számára fontos hírek áramoltatása.

A piaci lehetőségekMivel a pályázat lényege az önszerveződő e-content szolgáltatások

katalizálása, így a pályázat alapvetően nem bevétel-orientált, vagyis bevételek nélkül is, az eddigi esetleges források és az önszerveződő csoportok szellemi és humán tőkéje terhére a szolgáltatás fenntartása magától értetődő.

A szolgáltatás üzemeltetői az alábbi területekről számítanak bevételekre, melyeket reális lehetőségként értékelnek és a folyamatos fejlesztés forrásának tekintenek nem akadémiai hálózatra duplikált szervert kialakítva:

A portál fizetős szolgáltatásai, pl. jelentéskészítő, az ügyfél saját adatainak feltölthetősége és együttes elemzése az adatbázis adataival, az elemző program „advanced” funkciói, stb.

Kutatási megrendelések, adatgyűjtések egyedi megrendelésre, kiterjedtebb, analitikus kutatások.

A szoftver moduljainak értékesítése licence formájában, akár szervezeten belüli célokra, akár más regionális online felhasználók számára.

Adatbázis-hosting: egyes szervezetek saját adatbázisainak „outsourcing” jellegű karbantartása és megjelenítése az Interneten.

Egyedi megrendelésben végzett adatbázis-összekapcsolások: online és off-line egyaránt (ez tulajdonképpen szoftverfejlesztés).

A portál non-profit részének szponzorálásai.

A versenytársak és a konkurens termékekAz önszerveződés egyfajta kötéltánc a szűkös lehetőségek és a napi

kényszerek erőterében. A Koordinátor eddigi tevékenysége bár önmagában egyedi, mégis mintaként szolgál számos egyéb önszerveződő online közösség számára, ill. ez fordítva is igaz.

A tervezett súlyponti szolgáltatás Magyarországon egyedi. Ez a rendszer négy jellemzőjének együttes előfordulásával magyarázható:

azonnali online adatelérés, különféle szakterületek adatai egy adatbázisban, a statisztikai adatokat kereső és megjelenítő programhoz egy online elemző is

tartozik, az adatszolgáltatás ingyenes.

A ma adatszolgáltatással, dokumentum-menedzsmenttel foglalkozó szervezetek jellemzően nem tekintik valódi feladatuknak a szaktanácsadás, közművelődés, történeti célú archiválás érdekében naponta felmerülő hírek, adatok, dokumentumok szabályozott rendben és modern technológiai alapokon, vagyis komplex módon való szolgáltatását.

A pályázatok keretében képződő adatvagyonoknak, a kutatók és egyetemi hallgatók által előállított értékes dokumentumoknak csak névleg van gazdája, de a megfelelő szervezet (önszerveződés) és a szükséges technológia hiányában ezek a szellemi tőkék elvesznek a minden napok számára.Másrészt online statisztikai adatszolgáltatás természetesen létezik. Azonban mindegyik adatszolgáltató – eltekintve néhány nagy nemzeti / nemzetközi szervezettől (pl. World Bank, OECD, Eurostat, CIA) – pénzért, s még így is kimutathatóan hibásan kínálja szolgáltatásait, így is többségében korlátozott funkciókkal. Az Interneten elérhető adatok elsősorban szakterületi adatbázisok és látszólag gyors elérhetőségük mellett sok esetben nem felhasználó-barát módon jelennek meg. Az adatszolgáltatók általában a legfrissebb adatokat jelenítik meg, az idősorok viszont gyakran hiányoznak. Elemző szoftver ezekhez sem tartozik és a különféle szakterületek együttes elemzésének előnyei (pl. rejtett kapcsolatok feltárásának lehetősége) sem élvezhetők.Különféle területek adatai egy adatbázisban gyakorlatilag csak CD-ROM-okon található (pl. nemzeti statisztikai kiadványok). Hátrány, hogy nagyon szűk a felhasználók köre és elemző program nincs hozzá. Természetesen ez sem ingyenes.

Az Interneten található elemző programok nagyon kevés funkcióval rendelkeznek és adatbázisok nem kapcsolódnak hozzájuk.

A fejlesztés megvalósulását követő működésA továbbélés garanciája a Koordinátor által irányított szolgáltatás-csomag és

keretrendszer 51 havi dinamikus, kizárólag az önszerveződést szem előtt tartó, s csak egyedi és esetleges forrásokat bevonni tudó léte. A referenciák között az eddigi külső források által is támogatott modulok kerültek kiemelésre. A hírügynökségi, adatszolgáltatási, elektronikus könyvtár és -katalógus fejlesztési, online szakértői rendszer, távoktatási, navigációs modulok kizárólag önszerveződő jelleggel működnek több mint négy éve.A fejlesztés megvalósulását követően a szolgáltatás folyamatosan tehát az eddiginél hatékonyabban és színvonalasabban működő- és fejlődőképes lesz. A pályázat nélkül azonban a jelenlegi, egyedi és részmegoldások egymás mellett élése a kaotikus jelleget növeli, a rendelkezésre álló adat- és dokumentumvagyonnal való okszerű gazdálkodást nehezíti, hosszabb távon ellehetetleníti. Éppen ennek megelőzésére került kidolgozásra jelen pályázat.

A projekt innovatív elemeiA projekt több innovatív elemet is tartalmaz. Nagyobb részük szemléletbeli és szervezési, más részük technológiai-alkalmazási.Szemléleti oldalról a szolgáltatás létrehozásában fontosnak érezzük, hogy fő hangsúlyt kapjon az adatminőség (pontosság, konzisztencia, stb.), illetve az egyes közösségekben létrejövő, a valamely szakmai szegmens számára hasznosítható dokumentumok (pl. értékes egyetemi hallgatói egyéni feladatok, szak-, diploma-, TDK-dolgozatok) hozzáférhetősége online módon biztosítható legyen. Emellett a projekt törekszik a statisztikai és felmérési adatokhoz való demokratikus hozzáférés terjesztéséhez, az oktatás és a kutatás támogatásához. Ezt például a projekt e-tanulást segítő moduljai is mutatják.Szervezési szempontból a létrejövő szolgáltatás lényegi eleme, hogy a különböző közösségek számára biztosíthassa a tevékenységüket megkönnyítő hírek, dokumentumok, katalógusok onlinem ódon való elérését. Ezen kívül előrelépés, hogy több adat-tulajdonos és adatgyűjtő szervezet bekapcsolódásával, együttműködésével történik a fejlesztés.Technológiai szempontból újításnak számít a szolgáltatás egyediségét biztosító – feljebb kifejtett – négy szempont (online adatelérés stb.) együttes érvényesülése. További nóvum a különféle adatformátumokat és adatbázis- szerkezeteket összekapcsoló off-line adatgyűjtő és adatintegráló szoftver.Felmerülhet a kérdés, hogy az adat-tulajdonos cégek átadják-e információikat a projekt céljaira. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a projekt egyrészt szabadon hozzáférhető információkat közöl rendszerezetten, másrészt az adat-tulajdonos szervezeteket hozzásegíti ahhoz hogy adataikat nyilvánosságra hozzák, akár profit-szerzési célzattal. Ez utóbbit előfizetéses megoldással lehet egyszerűen megoldani. A projekt jól működő „partnerségi” modellje a garancia erre.Gyakori kérdés a projekttel kapcsolatban az adatok megbízhatósága. Az információk minőségéről a projekt többféle úton gondoskodik. Ezek az alábbiak:

folyamatos szakértői konzultáció az adatgyűjtés és adatbevitel során; automatikus adatellenőrzés; plauzibilitás és konzisztencia-vizsgálatok nem

csak a saját hatáskörben kidolgozott szekunder (származtatott) adatokon,

vitás esetekben (amikor különböző források ugyanarra az információra különböző értékeket adnak) mind a kettő, vagy több adat elérhető és a felhasználó dönti el, hogy melyiket használja.

A tervezett kutatás-fejlesztési tevékenység a szellemi tulajdon védelme szempontjábólA szolgáltatások zöme nem érinti a szellemi tulajdon védelmének kérdését, hiszen a Koordinátor és a Tag egyaránt működteti az adatvagyont és az algoritmusokat, melyek alapvetően közhasznúak, tehát ingyenesek. A bevételt termelő szolgáltatásigénylés esetére a pályázat elnyerésekor a konzorcium kidolgozza a felosztásra vonatkozó elveit. A szolgáltatások közvetlen vagy továbbfejlesztés utáni ellenszolgáltatás keretében való továbbadása csak a konzorciumi tagok egyetértése mellett valósulhat meg.

A projekt irányítása

A projekt irányításának módja.Az önszerveződő modulok esetében a fejlesztés lényege az eddigi és előrelátható szolgáltatások áttekintése, az így specifikált keretrendszer optimális technológiai kiszolgálása. Ebből következően a konzorcium Koordinátora és az önszerveződésben érintettek képviselője egyedi megállapodások keretében rögzíti az optimalizálandó specifikációt és az újszerű megoldás tartós működtetésének feltételeit. Ugyan ezen delegáltak végzik el a szigorú tesztelést a prototyping elven, azaz lépésről lépésre a célhoz közeledő módon megalkotott megoldások esetében. A teljesítések a fázisoknak és arányoknak megfelelően dokumentálhatók. Az első fázisban a mindenkori váz, a másodikban ennek feltöltése, míg a harmadikban a tesztelés, dokumentálás kerül előtérbe. Mindvégig fontos szempont a PR feladatok ellátása, vagyis a szolgáltatások folyamatos üzemelése melletti publikálás, demoanyag készítés.

Szervezeti felépítésA projekt a két, egymást feltételező súlyponti modul esetében az alábbi feladatok és szervezeti egységek szerint épül fel.

A) Projekt manager teamA projekt menedzser teamben mindkét konzorciumi tag egy-egy főt delegál. Ez a team felelős a projekt vállalásainak teljesítéséért és a teljes pénzügyi menedzselését. A projekt koordinátor a szerepét az előírásoknak megfelelően tölti be.B) PR és kapcsolatépítő teamEbbe mind a három konzorciumi tag több munkatársat delegál, akik részben folyamatosan, részben ad-hoc végzik ezt a munkát. PR feladatot külső megbízásban is végeztet a projekt. A PR teamet az 1. sz. konzorciumi tag képviselője irányítja. A team vezetője felelős a projekt külső kapcsolatainak építéséért.C) “Offline adatgyűjtő és adatintegrátor” program fejlesztő teamjeAz offline adatgyűjtő és adatintegrátor program rendszer- és a programfejlesztés szakértést az 1. és 2. sz. konzorciumi tag, részben külső megbízottal együtt közösen végez. Ennek a teamnek a vezetője a 2. sz konzorciumi tág által kinevezett személy. A szoftverek elkészüléséért és minőségéért a 2. sz. konzorciumi tag felelős.D) “Online adatmegjelenítő és adatelemző” program fejlesztő teamje

Az online adatmegjelenítő és adatelemző program rendszer- és a programfejlesztését szakértést az 1. és 2. sz konzorciumi tag, részben külső megbízottal együtt közösen végzi. Ennek a teamnek a vezetője az 1. sz konzorciumi tag által kiválasztott személy. A szoftverek elkészüléséért és minőségéért a 1. sz. konzorciumi tag felelős.E). Az adatok és eljárások szakértői teamjeA team felelős a szolgáltatásba integrált adatbázisok tartalmának és az alkalmazott algoritmusoknak az elvárható szakmai színvonalnak való megfeleléséért.F) Adatbeviteli teamEz a csoport végzi az adatgyűjtési, adatbeviteli és szakmai ellenőrzési feladatokat. A munkában az 1. és 3. sz. konzorciumi tag-szervezet részt vesz. Ennek a teamnek a vezetője a 3. sz. konzorciumi tag-szervezet munkatársa.Együttműködés

A projekten belül az információcsere rendszeres team-megbeszéléseken és belső dokumentációs rendszer kialakításával történik. A döntéshozatali módszerek jellegét az adott probléma határozza meg. Az együttműködést az 1. sz. konzorciumi tag koordinálja.

A tervezett minőségirányítási intézkedések.A szolgáltatás minőségi színvonalát a folyamatos szakmai, szakértői felügyelet

biztosítja. Emellett a szoftvert és az adatbázist a felhasználók folyamatosan tesztelik. A visszajelzések alapján a javítások azonnal elvégezhetők. Ugyanez vonatkozik az adatok minőségére is. Irányelvként az EUROSTAT szempontjait érvényesítjük.

További minőségi garancia, hogy a 2. számú konzorciumi tag ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik.

A jogszabályok és szabványok alkalmazása.Jogszabályok a szoftver termékekkel kapcsolatban. A tervezett fejlesztési tevékenységre a szoftver termékek jogi védelme vonatkozik.Jogszabályok a közzétett adatokkal kapcsolatban. Az adatbázisban tárolt és közzétett adatokkal kapcsolatban egyetlen, de igen lényeges kérdést a statisztikai adatokhoz kapcsolódó copyright-ot kell tisztázni. Az adatok copyright szempontjából négy csoportját különböztetjük meg: A kiadó deklarálja, hogy megengedi a további felhasználást, csak előírja, hogy a

forrást a felhasználó jelölje meg. (most már a KSH Évkönyv is ilyen) Ezen kiadványok adatait felvesszük az adatbázisba.

Az Interneten számos olyan publikáció van, amelyik megengedi az adatok további használatát. Ezen kiadványok adatait felvesszük az adatbázisba.

A copyright által védett statisztikai kiadványokból csak néhány kiemelt, fontos adatot veszünk fel az adatbázisba. Ezáltal nem sértjük a copyright-ot, mivel a kiadványt nem másoljuk le, csak egyes adatait használjuk fel és úgy hivatkozunk a forrásra, ahogy tudományos publikációkban szokás.

Nem publikus adatokat jelszóval védve, csak az adatok tulajdonosa által megengedett módon teszünk elérhetővé.

(Mindez egyébként egy nagyon szigorú megközelítés részünkről, hiszen a copyright sohasem a publikált adatokra, hanem a publikált kiadványra (könyvre, CD-Rom-ra) vonatkozik. Ezek másolása tilos és nem az adatoké.)Az adatvédelemmel kapcsolatban a lehető legjobb költség / biztonság mutatóval rendelkező eljárást használjuk adatbázisunk védelmére.

A projekt munkaterve

A kiinduló helyzet, a rendelkezésre álló erőforrások, az előmunkálatok

Kiinduló helyzetA Koordinátor tevékenysége keretében adott 1998. szeptembere óta egy szerver, melyhez számos egyedi intézkedéssel támogatott és kizárólag saját erőt, önszerveződést felhasználó szolgáltatás kapcsolódik. Az eddigi visitek száma az elmúlt 51 hónapban meghaladja az 550 ezret. A célcsoportot egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók, szakmai és civilszervezetek jelentik. A szolgáltatások kiterjednek az alábbi területekre: adatszolgáltatás, hírügynökség, digitális könyvtári katalógus, URL-katalógusok, digitális könyvtár, egyéb dokumentumok menedzsmentje, online újság, szerverkeresés. A konzorciumi tag esetében rendelkezésre áll egy online gazdasági adatbázis (1.7 millió rekordot tartalmaz 1.100 változóval) a megfelelő kiszolgáló felülettel, offline adatellenőrzési megoldásokkal, a működtetés szervezeti rendszerével.

ErőforrásokA Koordinátor rendelkezik egy, még garanciális, nagy kapacitású IBM szerverrel, a szükséges üzemeltetési és fejlesztési szakértelemmel és a működtetéshez minimálisan szükséges állandó dologi kerettel, saját ISSN számmal az Internetes szaklap esetében, jelentős online (százezer rekord) és offline (több millió rekord) adatvagyonnal, saját fejlesztésű mesterséges intelligencia-alapú algoritmusokkal, kialakult szervezeti és működési renddel a kapcsolódó önszerveződő csoportosulások kapcsán.A Tag rendelkezik egy, a saját fejlesztéseit stabilan futtatni képes szerverrel és a további feladatokhoz elvárható megfelelő szellemi kapacitásokkal, jelentős adatvagyonnal (1,7 millió rekord).

ElőmunkálatokA konzorciumi megállapodást megelőzően a Koordinátor és a Tag egyeztették a pályázati célok realizálásának feltételeit. A felvették a kapcsolatot támogató nyilatkozatot adó szervezettel. A Koordinátor folyamatosan követi az önszerveződő csoportok részcéljait, a felmerülő feladatokat és a LOG-statisztikákat. Ennek alapján az eddigi fejlesztések keretbe foglalása, racionalizálása indokolt. Ezen fejlesztés fedezetét csak külső forrás bevonása mellett lehet biztosítani.

A kutatás-fejlesztési tevékenység részletes leírása, a célok elérése érdekében végzendő

Fejlesztési tevékenységA fejlesztés három munkaszakaszból áll. Ezek a munkaszakaszok a tevékenység jellege alapján egymásra épülnek. A három munkaszakasz a következő: Prototípusok (adatbázis-szerkezet, felületek, jogosultságok optimalizálása, régi

és új rendszer konszolidálása) kialakítása minden modulra, részleges adatfeltöltés mellett.

Adatfeltöltések befejezése, algoritmusok fejlesztése, folyamatos tesztelés és PR tevékenység.

Dokumentálás, többnyelvűség részleges biztosítása, CD-változatok kialakítása.A súlyponti feladatok (adatbázis-építés és algoritmus fejlesztés) mintegy 60 %-ot tesznek ki a teljes projektből, míg a fennmaradó modulok 1-1%-ot jelentenek (összesen 26%). A harmadik fázisra 14%-nyi feladat marad.Az egyes fázisok szervesen épülnek egymásra, ágyazódnak egymásba. A korábbi szolgáltatások mindaddig változatlanul futnak, míg az új prototípusok (új felületek, adatbázisok, algoritmusok) el nem készülnek, s ezt követi majd a régi adatok átemelése, ill. az új működés tesztelése, szervezése. A PR feladatok minden nap jelentkeznek, hiszen az új felületekhez kapcsolódó reklámérték és a háttérben kialakított help- és dokumentumrendszer folyamatos beépülést biztosít a keresőszolgáltatásokon keresztül a közvéleménybe. Emellett a közvetlenül érintettek a szokásos csatornákon kapják a szükséges információkat.A feladatokat alapvetően a konzorcium tagjai végzik, ill. a kevésbé kreatív feladatok alvállalkozóknak kerülnek kiadásra. Minthogy a konzorcium maximálisan igyekszik felmutatni az eddigi előéletén keresztül az önfejlesztő működés garanciáit, így a szakértelem rendelkezésre állása magától értetődő.A konzorcium Koordinátora egyetlen eszköz (adatmentő eszköz) beszerzését tervezi a harmadik fázis kapcsán, hiszen az eredmények biztonságos megtartása alapvető cél. Azonban a szoftveres tükrözéseken keresztül ma is magas biztonsági szinten üzemel a garanciális szerver. A fejlesztés alapvetően kreativitás- és élőmunka-igényes folyamat.

Kockázati tényezőkMivel a cél úgy online, mint részleges CD-alapú megoldás kialakítása, így a létrejövő szolgáltatások felhasználását lényegében semmi nem korlátozza.A konzorcium célja, hogy minden új adatbázis és algoritmus a Koordinátor és a Tag szerverén futtatható legyen. Így az online szolgáltatás biztonsága magas szinten adott lesz.Valós kockázatként lényegében sem technológiai sem egyéb kérdés nem merül fel, hiszen az elmúlt évek stabil működése, az önszerveződés magától értetődő volta garancia a további működésre, mely azonban a pályázati forrás nélkül lényegesen kaotikusabb, labilisabb lesz, mint az optimalizált szolgáltatások esetében.Ha a társadalmi változások kiszámíthatatlansága kockázati tényezőként említhető, akkor ezen pályázat esetében is igaz, hogy az előre nem látható igényeket az optimalizálásnál nem lehet figyelembe venni, de éppen az elmúlt 4 év jelezte, hogy ezen ad hoc kérdések a sajátos önszerveződő folyamatokon keresztül kezelhetők. Így a fejlesztés alatt felmerülő új feladatok egy részét, csak a kiérlelés után, egy későbbi pályázat keretében lehet és célszerű optimalizálni.Előre nem látható események (pl. határidőcsúszás, fontos személyek váratlan kiesése) esetére biztonságot nyújt az eddigi (ilyen esetekkel már szembekerült, s ezeket sikeresen kezelő) önszerveződő erő.A projekt eredményessége a modulonkénti újrastrukturálások számában és a kapcsolódó adatmennyiségeken keresztül kézzel foghatóan nyomon követhető. A kisebb volumenű, de nagy számú modul esetében minden egyes szolgáltatáshoz új felület, új adatbázis és lekérdező algoritmusok kerülnek kialakítása), míg a súlyponti kérdést jelentő gazdasági adatok adatbázisának fejlesztése és az elemző algoritmusok kidolgozása rekordszámmal és forráskóddal dokumentálható. Az új adatrekordok

száma meg kell, hogy haladja a jelenlegi rekordmennyiséget. Az új algoritmusok száma minimálisan 5.

A projekt feladatainak időbeli ütemezése és a megvalósítási folyamat bemutatásaA projekt időtartama 11 hónap. Az ütemezést és a megvalósítási folyamatot alapvetően meghatározza, hogy (1) a projekt nem nulláról indul, hanem egy alapszinten meglévő eszköz továbbfejlesztéséről van szó, (2) az eredmények kezdettől fogva a felhasználók rendelkezésére állnak, és (3) az egyes lépések, feladatok és részeredmények összekapcsolódása nem szekvenciális.Ez a sajátosság mind a feladatok időbeli ütemezésén, mind a megvalósítási folyamaton tükröződik.

A feladatok időbeli ütemezéseA feladatok végrehajtása gyakorlatilag a projekt elejétől a végéig folyamatosan és párhuzamosan történik. Az egyes programok és programrészletek elkészülte a munkafolyamatokat (pl. adatintegráció) gyorsítja vagy minőségét javítja.A munkaszakaszok időbeli ütemezését az alábbi ábra mutatja.

Munkaszakaszok Időbeli megoszlás

1. Prototípus elékszítése

2. Adatfeltöltés

3. Dokumentálás, PR

Hónapok: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

A tevékenységek egymástól való függéseA fejlesztési folyamat sajátossága, hogy folyamatos visszajelzés várható a felhasználóktól (tanárok, diákok, kutatók, piaci szereplők). Ennek következtében az igényeknek megfelelően az adatbázisok tartalma módosulhat és az online adatelemző kínált algoritmusai közé fel lehet venni olyanokat, amelyek a felhasználók igényeit tükrözi.

A projekt munkaszakaszainak listája

A projekt munkaszakaszainak listája

A munka-szakasz

sorszáma

A munkaszakasz megnevezése

A munkát végzők

azonosítója

Ember-hónap

Kezdet (hét)

Idő-tartam (hét)

Az eredmények sorszáma

1. továbbfejlesztett proto-típusok kialakítása (az eredményeknél feltün-tetett tagolás szerint)

1, 2 6,6 1. 12 1-10

2. prototípusok folyamatos feltöltése

1, 2 11 13. 20 1-10

3. dokumentáció, teszte-lés, PR

1, 2 4,4 21. 12 11

Összesen 22

A projekt eredményeinek listájaSsz. Cím Elkészülési

idő (hét)Forma Jelleg A nyilvánosságra

hozatal módjaRészarány az

összteljesítésen belül

1. Gazdasági adatok online elemzése 47 korlátozottan elérhető

projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

60%Ebből:

1.1 Adatbázis adaptálása, feltöltése 47 adatbázis korlátozottan elérhető

projekt honlapján 30%

1.2 Online algoritmusok 47 számítógépes program

korlátozottan elérhető

projekt honlapján 25%

1.3 Online szakértői rendszer(ek) 47 számítógépes program

korlátozottan elérhető

projekt honlapján 5%

2. Tudományos, szakmai, hallgatói, stb. szervezetek honlap-fejlesztése

47 nyilvános projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

6%Ebből:

2.1 Tudományos Kutatási Bizottság (TKB) honlapja

47 honlap nyilvános projekt honlapján 1%

2.2 Magyar Agrárinformatikai Szövetség (MAGISZ) honlapja

47 honlap nyilvános projekt honlapján 1%

2.3 Hallgatói szervezetek (pl. AIESEC) híroldalai

47 honlap nyilvános projekt honlapján 1%

2.4 TDK-honlap 47 honlap nyilvános projekt honlapján 1%2.5 Gödöllő-Giessen egyetemi

partnerkapcsolat honlapja47 honlap nyilvános projekt honlapján 1%

2.6 Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ (VSZK) honlapja

47 honlap nyilvános projekt honlapján 1%

3. Szakmai szempontból értékes hallgatói munkák katalogizálása, felkínálása

47 nyilvános projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

3%Ebből:

3.1 Szakértői rendszer adatbázis 47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

3.2 Pivot-kimutatások adatbázisa 47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%3.3 WAM-megoldások adatbázisa 47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%4. Tudományos, szakmai dolgozatok

online katalógusának létrehozása (e-könyvtár)

47 nyilvános projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

3%Ebből:

4.1 Közös dokumentum-menedzsment a dolgozat-adatbázisok összekapcsolása révén – metafelület (a MIAÚ cikkállományának e-könyvtár formájában történő megjelenítésén keresztül)

47 adatbázis és eljárásrend

nyilvános projekt honlapján 1%

4.2 TDK-dolgozatok adatbázisa 47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%4.3 Szak- és diplomadolgozatok

adatbázisa47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

Ssz. Cím Elkészülési idő (hét)

Forma Jelleg A nyilvánosságra hozatal módja

Részarány az összteljesítésen

belül

5. A KOORDINÁTOR ÁLTAL KÉPVISELT ÖNSZERVEZŐDŐ CSOPORTOK munkáját támogató adatbázisok kialakítása

47 nyilvános projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

5%Ebből:

5.1 A KOORDINÁTOR ÁLTAL KÉPVISELT ÖNSZERVEZŐDŐ CSOPORTOK nemzetközi projektjeinek adatbázisa

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

5.2 A KOORDINÁTOR ÁLTAL KÉPVISELT ÖNSZERVEZŐDŐ CSOPORTOK rendezvényeinek katalógusa

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

5.3 A KOORDINÁTOR ÁLTAL KÉPVISELT ÖNSZERVEZŐDŐ CSOPORTOK külkapcsolatainak nyilvántartása

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

5.4 A KOORDINÁTOR ÁLTAL KÉPVISELT ÖNSZERVEZŐDŐ CSOPORTOK űrlapjai

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

5.5 A KOORDINÁTOR ÁLTAL KÉPVISELT ÖNSZERVEZŐDŐ CSOPORTOK évkönyve

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

6. A hallgatói képzést támogató szolgáltatások integrálása

47 vegyes projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

2%Ebből:

6.1 Jegyadatbázisok (nappalos, levelező, HEM, MGM, SZSZ)

47 adatbázis korlátozottan elérhető

projekt honlapján 1%

6.2 Naplók (nappalos, levelező, HEM, MGM, SZSZ)

47 adatbázis és megjelenítő felület

nyilvános projekt honlapján 1%

7. Szakmai (URL) katalógusok kialakítása

47 nyilvános projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

2%Ebből:

7.1 Info-Periszkóp (mezőgazdasági külső információs források – elsősorban URL katalógusra alapozva)

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

7.2 URL-ajánló felület 47 számítógépes program

nyilvános projekt honlapján 1%

8. Az oktatói-kutatói munkát segítő katalógusok létrehozása

47 nyilvános projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

2%Ebből:

8.1 A KOORDINÁTOR ÁLTAL KÉPVISELT ÖNSZERVEZŐDŐ CSOPORTOK online publikációs-katalógusa és –adatbázisa

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

8.2 Oktatói és Kutatói Adatbázis (OKAB)

47 adatbázis nyilvános projekt honlapján 1%

Ssz. Cím Elkészülési idő (hét)

Forma Jelleg A nyilvánosságra hozatal módja

Részarány az összteljesítésen

belül

9. Online szótárak fejlesztése 47 projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

2%Ebből:

9.1 Online Gazdasági Informatika Lexikon (OGIL) fejlesztése

47 adatbázis és megjelenítő felület

nyilvános projekt honlapján 1%

9.2 Online természetvédelmi szótár fejlesztése

47 adatbázis és megjelenítő felület

nyilvános projekt honlapján 1%

10. Logstatisztikák elemzése 47 nyilvános projekt honlapján és PR-jellegű dokumentumokban

1%

11. A felhasználást támogató megoldások kivitelezése

47 nyilvános online és CD-n és PR-jellegű dokumentumokban

14%Ebből:

11.1 Szükség esetén a tematikus magyar nyelvű honlapok (szolgáltatások) angol változatának előállítása

47 honlap nyilvános projekt honlapján 2%

11.2 CD-változat kiadása (az Internettel nem rendelkező hallgatók érdekében)

47 CD nyilvános CD-n 1%

11.3 Dokumentáció elkészítése 47 dokumentum nyilvános online és CD-n 11%

A munkaszakaszok leírásaRésztvevők azonosítói:

1 – koordinátor2 – konzorciumi tag

A munkaszakasz száma: 1.

A munkaszakaszban részt vevők azonosító száma: 1, 2

A munkaszakasz kezdete és vége (év, hó, nap): 2003.03.01. – 2003.05.31.

A munkaszakasz megnevezése: A továbbfejlesztett prototípusok kialakítása

Az elvégzendő munka leírása: A projekt első szakaszának célja, hogy a Koordinátor által az elmúlt évek során működő szolgáltatás, működőképes demo, vagy tervezet formájában létrejött megoldások (súlypontilag gazdasági adatokat tartalmazó adatbázisok és algoritmusok) a Konzorciumi tag által kialakított illetve kialakítandó keretrendszerhez illeszthetők legyenek. A bevezető szakasz fontos feladata, hogy lerakja azokat az alapokat (adat- és adatbázis-struktúrák, navigáció, ergonomikus kezelőfelület, stb.), melyekre a várható eredmények között felsorolt szolgáltatások egységes, hosszú távon is életképes csomagja jöjjön létre. Az ily módon létrejövő integrált, az egymástól többé-kevésbé függetlenül működő csoportok munkáját támogató szolgáltatás folyamatosan fog fejlődni (funkciók elérhetősége, adatokkal való feltöltöttség), funkcionálisan bővülni. Jelen fázis végére egy funkcióiban közel teljes (illetve minden lényeges funkciót legalább szövegesen bemutató), az adatokkal mintegy 20%-ban feltöltött megoldás jön létre. Ennek érdekében a következő részfeladatok kerülnek definiálásra:(1.) A Koordinátor részéről:

Közreműködik a szolgáltatás kereteinek (funkcióinak) kialakításában. Elvégzi a birtokában lévő adatbázisok minőségellenőrzését. A rendelkezésre álló adatvagyont általános formában átadja a Konzorciumi tagnak. A már kifejlesztett algoritmusokat átadja a Konzorciumi tagnak. Közreműködik az adatok frissítési gyakorlatának meghatározásában. Végzi a rendszer folyamatos tesztelését.

(2.) A Konzorciumi tag részéről: Közreműködik a szolgáltatás kereteinek (funkcióinak) kialakításában. Továbbfejleszti a rendelkezésre álló keretrendszert (beleértve pl. az adatok áttöltéséhez

szükséges ellenőrző algoritmusokat). A megkapott adatbázist a keretrendszer logikájának megfelelően konvertálja. Elvégzi a kapott algoritmusok programozását, úgy hogy a programok a koordinátor

szerverén is futtathatók legyenek. Közreműködik az adatok frissítési gyakorlatának meghatározásában. Végzi a rendszer folyamatos tesztelését.

A munkaszakasz száma: 2.

A munkaszakaszban részt vevők azonosító száma: 1, 2

A munkaszakasz kezdete és vége (év, hó, nap): 2003.06.01. – 2003.10.31.

A munkaszakasz megnevezése: A prototípusok adatokkal való folyamatos feltöltése

Az elvégzendő munka leírása: A második fázisban kerül sor az eredmények között vázolt szolgáltatás-modulok végleges változatának kialakítására. Ennek során elkészül minden, az

előzőekben meghatározott funkció, illetve az adatokkal való feltöltöttség eléri a 100%-ot. Ennek érdekében a feladatok a következők:(1.) A Koordinátor részéről:

Közreműködik a szolgáltatás funkcióinak fejlesztésében. Elvégzi a birtokában lévő adatvagyon minőségellenőrzését. A rendelkezésre álló adatvagyont általános formában átadja a Konzorciumi tagnak, saját

szerverén lekereshetővé teszi az egytáblás adatbázisokat. Végzi a rendszer folyamatos tesztelését.

(2.) A Konzorciumi tag részéről: Közreműködik a szolgáltatás funkcióinak fejlesztésében. A megkapott adatbázist a keretrendszer logikájának megfelelően konvertálja. Közreműködik az adatok frissítési gyakorlatának meghatározásában. Végzi a rendszer folyamatos tesztelését.

A munkaszakasz száma: 3.

A munkaszakaszban részt vevők azonosító száma: 1, 2

A munkaszakasz kezdete és vége (év, hó, nap): 2003.11.01. – 2004.01.31.

A munkaszakasz megnevezése: Dokumentáció elkészítése, végső tesztelés, PR-feladatok

Az elvégzendő munka leírása: A záró munkafázisban kerül sor minden egyes szolgáltatás végső tesztjére amellett, hogy a fejlesztésnek ezt megelőző szakaszában is folyamatos volt a készülő produktum működőképességének, célszerűségének, használhatóságának ellenőrzése.A projekt eredményeként létrejövő megoldást oly módon kívánjuk kialakítani, hogy az túlmutasson a jelen pályázat adta lehetőségeken, és további közösségek elvárásainak is megfelelő, könnyen adaptálható keretrendszer jöjjön létre.Ennek érdekében fontos, hogy a potenciális alkalmazók kellőképpen megismerhessék a szolgáltatás-csomag kínálta, illetve fejlesztések útján létrehozható lehetőségeket. Ezt a célt a következő lépésekkel kívánjuk megvalósítani:

Olyan dokumentáció elkészítése, mely – a projekt eredményeinek alátámasztása mellett – tartalmi szempontból kielégíti a jelenlegi és potenciális felhasználók igényeit, így a felhasználói kézikönyv, vagy a Help szerepét is betöltheti.

A jelenlegi és potenciális felhasználók számára képzés tartása, mellyel bemutatjuk a megoldás szerepét, lehetőségeit munkájuk támogatásában.

Az Internetes kapcsolattal nem rendelkező hallgatók számára statikus CD-változat elkészítése, amely ezen szerepén túlmutatva egyfajta „kedvcsináló” funkciót is betölthet.

Szakmai Tudományos Nap I.

Programtervezet

Cím: Az online kommunikáció perspektívái a felsőoktatásban és a kutatásban

Célcsoport: PhD-hallgatók bármely Doktori Iskolából, oktatók-kutatók

Helyszín: 2100 Gödöllő, SZIE Campus, Főépület, VII. ea. 2003.08.26. 9-17.00.

Előadók: SZIE GTK GMI Gazdasági Informatika Tanszék munkatársai

Tematika:

Online kommunikáció alapjai E-kormányzat szerepe a felsőoktatásban és a kutatásban Az felsőoktatási intézmények menedzsmentjének támogatása online eszközökkel A szervezeti egységek menedzsmentjének támogatása online eszközökkel Példák a SZIE és más egyetemek életéből

o szie.huo TKBo OKABo SSNo LDAP

Szakmai Tudományos Nap II.

Programtervezet

Cím: Az online kommunikçió jelene és jövője a SZIE-n

Célcsoport: A SZIE dolgozói, hallgatói

Helyszín: Campusonkénti bemutatók

Előadók: SZIE GTK GMI Gazdasági Informatika Tanszék munkatársai

Tematika:

A MIAÚ SERVICES illeszkedése az egyének és szervezeti egységek mindennapi életéhez

Gyakorlati bemutatóko Könyvtári katalógusoko Full text könyvtárak onlineo Bizottsági hírek, szolgáltatásoko Nemzetközi kapcsolatoko Adatbázisoko Hírügynökségek

Nyíltlevél: EUKK

Az alábbi levél célja, az EU-csatlakozással kapcsolatos kormányzati feladatok közül egy jól strukturálható, szolgáltatásként megfogalmazható feladat felvázolása:

http://interm.gtk.gau.hu/miau/56/eukk.doc

Dr. Pitlik Lászlóegyetemi docens, tanszékvezető

SZIE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

Tel: (28) 410 200 / 2015 - Fax: (28) 410 804Email: pitlik@miau.gau.hu - WWW: http://miau.gau.hu

Gödöllő, 2003. 02.14.

EUKKrészére

Tárgy: javaslat

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az EU-csatlakozásra való felkészülés kapcsán az áprilisi szavazás előtt a józan, szakmailag korrekt információk minél célzottabb áramoltatásán túl feltehetően sok mindent már nem lehet tenni. Azonban a – vélhetően pozitív szavazási eredmények után – a mindennapi életvezetési és gazdasági döntések helyességének fokozása (vagyis a felkészülés) érdekében hasznos lenne (különösen az agrárterület tapasztalatai alapján), ha az EUKK felvállalhatná, ill. alvállalkozóknak kiadná a szakértői vélemények szisztematikus gyűjtését (sajtó-, Internet-figyelés), megrendelné kérdésenként legalább 2-2 kutatóintézetnél a korábban csatlakozó országok

tapasztalatainak elemzését (ha akkor, adott körülmények között úgy volt, akkor vajon milyen következtetések vonhatók le a magyar csatlakozás esetére a helyzet hasonlósága/különbözősége alapján), ill.

megrendelné kérdésenként legalább 2-2 kutatóintézetnél numerikus és tendenciákat megadó jövőképek levezetését,

arra vonatkozóan, hogyan változnak a következő 36-48 hónapban, havonta, ill. negyedévente az egyes termékek árai, ill. egyes termék-párok árarányai.

Az így összegyűjtött prognózisokat az idő múlásával folyamatosan összevetné a valósággal, s jelezné, mely szakértői csoportok milyen pontossággal találták el legalább a változások irányát.

A döntéstámogatás értelmében „helyes” döntést csak a jövőképek minél pontosabb ismeretében lehet hozni. Mivel a jövőképek szisztematikus gyűjtése se egyéni, se vállalati, de még érdekvédelmi szinten sem kezelhető kellően hatékonyan, így ez a feladat tipikusan kormányzati kérdés, vagyis a gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, szaktanácsadás része, ill. a javaslat megvalósulása esetén az információhoz való alkotmányos alapjog jól strukturált megoldásával állhatnánk végre szemben.

Mihamarabbi válaszuk és a potenciális együttműködés reményében!

Köszönettel és üdvözlettelPitlik László

Online demonstrációs anyagok listája

A javaslatok között megfogalmazott szolgáltatások (saját hatáskörben kidolgozott) típuspéldái az alábbi címeken érhetők el:

Szolgáltatás http-címOnline dokumentum-katalógus

-

Diploma, szakdolgozat

http://interm.gtk.gau.hu/mf/dipl.html

TDK http://interm.gtk.gau.hu/mf/tdk.html Cég http://interm.gtk.gau.hu/mf/ceges.html SZR http://interm.gtk.gau.hu/miau/52/b-kat.xls Online URL-katalógus

-

MAINFOKA http://interm.gtk.gau.hu/mf PERISZKÓP http://interm.gtk.gau.hu/periszkop Dokumentum-menedzsment

-

DK http://interm.gtk.gau.hu/op/miaudk1.xls IIER-segédlet http://interm.gtk.gau.hu/miau/58/mimirmiviriier.xls Szakértői rendszerek

-

Őstermelők adózása

http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2002osz/pelda/jeles/szsz1/index.html

Vetőmag-kiválasztás

http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/2002osz/pelda/jeles/szsz2/index.html

Tejminősítés http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/szsz/index.htm Egyéb kiemelt: http://interm.gtk.gau.hu/miau/52/index.html Algoritmusok -WAM-mintapéldák

http://interm.gau.hu/miau/19/gilll/filler.xls

Lista http://interm.gtk.gau.hu/services/wam.html Adatbázisok -FADN http://interm.gtk.gau.hu/miau/32/fadn.xls PÁIR http://miau.gau.hu/miau/46/sertespir.xls OKAB http://interm.gtk.gau.hu/tkb/okab/index.html Hírügynökségek -MAGISZ http://interm.gtk.gau.hu/magisz/index.htmlGG http://interm.gtk.gau.hu/gg/index.html TKB http://interm.gtk.gau.hu/tkb/index.html levelező képzés http://interm.gtk.gau.hu/levelezo/index.html

Technológiai ajánlások

http://miau.gau.hu/miau/51/kmss.pps

Szakértői állásfoglalások

Az itt felsorolt dokumentumok jelzik, hogy más szakértők és szervezetek is hasonló kérdésekkel szembesültek, ill. hasonló jellegű részleges válaszokat fogalmaztak meg, ill. elfogadták, támogatták a kutatócsoport állásfoglalását:

Online szakértői rendszerek, konzisztencia szükségszerűsége: http://miau.gau.hu/magisz/2003/mta/magda.ppt, MTA-FVM-MAGISZ Fórom, 2003.03.06. MTA Díszterme

MAGISZ-nyilatkozat-tervezet: http://miau.gau.hu/magisz/2002/magisztervezet.doc , 2002.06.18.

KSH-PHARE-workshop: http://interm.gtk.gau.hu/miau/38/kshphare.ppt, nyitóelőadás, 2001.10.01.

Megjegyzés: az ország területével az adott évről közölt statisztikai adatok (ha) alapján nem lehet tetszőleges pontossággal elszámolni (http://interm.gtk.gau.hu/miau/40/statisztikak/)