Miért Szentháromság?A pünkösd utáni vasárnap neve Szentháromság-vasár-

nap. Azért kapta ezt a nevet az egyházi hagyományban,mert az adventtel kezdõdõ egyházi év üdvtörténetiünnepekkel teljes elsõ fele pünkösddel lezárul, és immárminden együtt van, amit értünk Isten öröktõl fogva tett, samire az egyházi ünnepek sora emlékeztet bennünket.

Adventben megjelenik elõttünk ateremtéstõl eltelt hatalmas idõszak,egész addig, amíg csak az "idõk tel-jességében", karácsonykor eljöhetetthozzánk a világ Megváltója. Böjtbenönmagunk megpróbálásával elõké-szülünk értünk való szenvedésénekméltó emlékezetére. Virágvasárnaponkirályi bevonulását, nagypéntekenkereszthalálát, húsvétkor dicsõségesfeltámadását ünnepeljük. Negyven nap-ra, áldozócsütörtökön ment a földivilágból végleg az Atyához, pünkösdkorpedig elküldte Szentlelkét, ami egy-szersmind az egyház születésnapja is.Az év többi részében már nemüdvtörténeti ünnepek, hanem az ara-tásért, majd a szüretért, vagyis azúrvacsora kenyeréért és boráért valóhálaadások következnek, valamintoktóber 31-én a reformáció emlék-ünnepe. Ezek a mi református keresz-tyén ünnepeink.

Sokan kérdezik, miért valljuk IstentAtya, Fiú, Szentléleknek - vajon három Istenben hiszünk?Nem, Õ egy, sõt, egyedül Õ egy igazán, vagyis azonos ésegységes önmagával, míg a mi emberi személyünk mindigproblematikus és megosztott. De az Õ állandó jótéte-ményeit éppen ezekben érthetjük meg igazán: mint Atyánk,minden élet forrása és alkotója, mint Fiú, a teljes szeretet-ben megmutatja, milyen az igazán értékes emberi élet, ésmint Szentlélek tüzet és erõt ad tanítványai szívébe. Ahogyegy szép mondás tartja: az Atya Isten felettünk, a Fiú Istenértünk, és a Szentlélek Isten bennünk. S ez a három egy,vagyis egymással a legszorosabban összetartozik.

Kr.u. 451-ben Kalcedonban volt egy nagyon nevezetesegyetemes zsinat, amikor atyáink megfogalmazták az igennehezen megfogalmazhatót, vagyis azt, miként van jelenKrisztusban, a Fiúban az isteni és az emberi természet. Eztmondták ezen a zsinaton, amit azóta kalcedóni hitigazság-nak nevezünk: Elválaszthatatlanul, de összeele-gyíthetetlenül, és oszthatatlanul, de elkülöníthetetlenül vanjelen a két természet. Ez a meghatározás az arisztotelészigörög azonosság-logikán lépett túl, amely még azt tartotta,hogy két dolog vagy egyenlõ egymással, s akkor azonosak,vagy pedig nem egyenlõ, akkor viszont mások, de har-madik lehetõség nincs. S bár a matematikai azonosság-

logika alapját ezzel a görögök máig megvetették, de nemtudtak mit kezdeni az élõ kapcsolat, a személyes összetar-tozás esetével, amely során sosem maradéktalanazonosság vagy fel-cserélhetõség esete áll fenn, holottnagyon is szoros összetartozás, valódi életkapcsolat rejlikbenne.

Elválaszthatatlanul, de összeelegyíthetetlenül, ésoszthatatlanul, de elkülöníthetetlenül - ez azt jelenti, hogy

ahol személyes kapcsolat van, ott a kétrésztvevõ elválaszthatatlan is lehet, deugyanakkor mégsem összeelegyíthetõ,vagyis a kapcsolat ellenére mindkettõmegmarad önmaga.

Oszthatatlanok, vagyis teljes köztükaz egység, de elkülöníthetetlenek is,vagyis nem lehet két külön lényegnektekinteni õket, olyan szoros aközösségük egymással. Így érkezünk aSzentháromság titkához, ahol aztlátjuk, hogy Istenünk lénye éppen úgyszemély, mint mi emberek azokvagyunk, csak éppen személy fölöttiszemély, ezért egy és három egy-szerre, aki három és mégis egy. A Fiújelenléte Isten valóságában arról szól,hogy amint õneki, úgy nekünk, asszonytól született embereknek mindhelyünk van Isten lényében. Úgy tar-tozhatunk mi is õhozzá, éspedigkegyelembõl hit által, amint az Atya ésa Fiú örökké egyek.

Szentháromság vasárnapján hódolunkIsten lényének titka elõtt, és örvendezünk, hogy ez a titokránk is tartozik, sõt, éppen minket hivatott arról tudatni, kiis az Örökkévaló, és kik vagyunk mi földi emberek. Mi az õgyermekei, Krisztusért “fogadott fiai“ vagyunk, akiknek Õ aLélek által üdvünket munkálja. Legyen hát nyitva a szívünk,hogy megajándékozhatók legyünk valamennyien mi is ezzela boldog Isten-fiúsággal!

Dr. P. Tóth Béla lp.

Szentendrei Református Hírlevél - megjelenik negyedévente

2013. június IX. évf. 2. szám

www.szre.hu

“Ezt azért írtam nektek, akikhisztek Isten Fia nevében,hogy tudjátok: örök életetekvan.”

(1 Ján 5,13)

Református templomi mennyezetkazettaháromság-motívummal

2. oldal HÍREINK

Egyházlátogatás a SzentendreiReformátus Egyházközségnél

Az egyházlátogatás (canonica visitatio) az egyházkormányzásegyik eszköze. Célja annak ellenõrzése, hogy a gyülekezetekbena törvényes rend szerint folyik-e az élet. Már a Biblia is beszámolarról, hogy az apostolok személyes látogatásaik alkalmával és leveleik útján adtak tanácsokat, fogalmaztak meg intelmeket agyülekezeteknek. Ez a tevékenység szolgált mintául az egyházlá-togatásnak, amelynek a VI. században viszonylag egységes rend-je alakult ki. Az egyházi törvények (kánonok - innen a canonicajelzõ) a püspök kötelességévé tették a vizitációt, amit lehetõlegszemélyesen kellett gyakorolni. Az évszázadok folyamán a formák,részletek változtak ugyan, de az alapvetõ szempontok nem. Areformáció egyházai is megtartották ezt a szokást, amelynekfontos célja volt a gyülekezet megerõsítése az igaz tanban, azeretnekség eltávolítása, a jó erkölcsök ápolása, a hibák kijavítása,buzdítás az állhatatosságra.

Református egyházunk mai egyházalkotmánya az egyház-megye vezetésének (esperes és egyházmegyei gondnok) teszikötelességévé a rendszeres egyházlátogatást:"83. § (1) Az esperes az egyházmegye minden egyházközségétköteles az egyházmegyei gondnokkal együtt évente meglátogatni(canonica visitatio). Minden egyházközséget évente legalább egyalkalommal meg kell vizsgálni. Ha az esperes és az egyházmegyeigondnok ezt személyesen nem tudja teljesíteni, felkérésükre egy-házmegyei tanácsosok járnak el.(2) Az esperesi látogatásról az esperes vagy az általa megbízottlátogató küldöttség jegyzõkönyvet készít, amelyben az egy-házközség életének minden mozzanatára ki kell terjedni."

A canonica visitatio nem tévesztendõ össze a püspöki láto-gatással (generalis visitatio), amely inkább különlegeseseményekhez (lelkészbeiktatás, templomszentelés stb.) kap-csolódik, ezért célja is más. Már csak az egy egyházkerületbentalálható egyházközségek és intézmények igen magas száma - aDunamelléki Egyházkerületben ez több százra tehetõ - miatt semvetõdhet fel mindegyikük évenkénti püspöki látogatása.

Egyházmegyénkben, az Északpesti Egyházmegyében is többmint 50 egyházközség található, ezért az egyházmegye tanácsaévente felosztja tagjai között a gyülekezeteket, hogy minden egy-házközséget egy világi és egy lelkészi tanácsos látogatnak meg.(Természetesen az esperes és a gondnok is tagja a tanácsnak,ezért számos gyülekezethez õk mennek el.) Nálunk május 13-ánSárosi Gábor lelkészi tanácsos, százhalombattai lelkipásztor ésKertész Gábor világi tanácsos, a fót-kisalagi gyülekezet misszióigondnoka vizitált.

Az egyházlátogatásra már napokkal, sõt hetekkel korábbankészülni kell, ugyanis ki kell tölteni egy 28 oldalas kérdõívet,amelybõl a vizitálók könnyen át tudják tekinteni a gyülekezetéletének szinte minden részletét. Többek között olyan fejezeteivannak ennek a kérdõívnek, mint az egyházközség alapvetõadminisztratív, statisztikai és pénzügyi adatai, a missziói, hitoktatói,diakóniai munka, zenei tevékenység, a gyülekezet és a lelkipász-tor kapcsolatai, intézményekre, építkezésekre vonatkozó informá-ciók. Csak érdekességképpen: külön rovat van a kérdõívben arra,hogy hány férfi és hány nõ vett úrvacsorát az elõzõ évben.

Vendégeink látogatásukat gimnáziumunk és óvodánk megte-kintésével kezdték. Ezt követõen a lelkészi hivatalban a lelkipász-tor és a gondnok társaságában tekintették át az elõbb említett vizitációs kérdõívet, majd végignézték az egyházközség tavalyifontosabb dokumentumait (anyakönyvek, fõkönyv, zárószámadás,leltár, választói névjegyzék, presbiteri jegyzõkönyvek stb.), ésszúrópróbaszerûen ellenõrizték az iktatást és a számviteli bizony-latokat. Az ellenõrizendõk listája 29 tételt tartalmazott. Ugyancsakérdekességképpen: szerepelt a listában a bélyegzõk szabály-szerûségének, valamint a klenódiumok (keresztelõ- és úrvacsoraiedények) és a róluk készült fotók meglétének ellenõrzése. A vizitáció ezen szakaszát az egyházközség elnökségével valóbeszélgetés zárta, amelynek során a látogatók szóbeli tájékoz-tatást is kértek a gyülekezeti élet számokkal, dokumentumokkal kinem fejezhetõ részleteirõl, és arra is lehetõséget adtak, hogy azegyházközségi elnökség fogalmazza meg kéréseit, javaslatait azegyházmegye vezetõsége számára.

Egyházmegyénkben évtizedeken keresztül ezzel be isfejezõdött az egyházlátogatás, de újabban felelevenítették azt arégi szokást - amit több más egyházmegyében folyamatosangyakorolnak -, hogy a vizitálók a teljes presbitériummal is találkoz-nak egy presbiteri gyûlés keretében. (Vannak olyan egyház-megyék, ahol még istentiszteletet is tartanak a vizitáció alkalmá-val.) Nálunk is sor került erre a presbiteri gyûlésre, amirõl a mellékelt fotó is készült. Ezen a vizitálók beszámoltak a látogatásaddigi tapasztalatairól, és megállapították, hogy mindent ékesrendben találtak. Külön kiemelték az intézmények mûködését, abefejezett, ill. megkezdett beruházásokat, az istentiszteletekrésztvevõinek jelentõs számát és az asszonykör munkáját. Kértéka presbiterektõl, hogy meséljenek legnagyobb örömeikrõl és gond-jaikról a gyülekezeti élettel kapcsolatosan. Presbitereink hoz-zászólásában is kiemelt helyet kapott az a sok áldás, amivelintézményeink tevékenysége révén részelteti gyülekezetünket azÚr. Tájékoztatást adtak még többek között az asszonyköri munkarészleteirõl, a gyülekezeti és házi bibliaórákról.

Az egyházlátogatás utolsó mozzanataként vendégeinkelkészítették a vizitációs jegyzõkönyvet. Végezetül ebbõl idézünknéhány gondolatot:

"A vizitáció az óvoda és a gimnázium megtekintésével kezdõdött.Az egyházmegye is büszke lehet ezekre a modern intézményekre.… A szükséges iratokat példás rendben találtuk. A gyülekezetiközösségi alkalmak közül most az asszonykör növekedése örven-detes. Az asszonyok nemcsak egymás között érzik jól magukat,de beálltak a látogatás szolgálatába is. Részt vehettünk egy pres-biteri gyûlésen. Az alkalom rövid igeszolgálattal kezdõdött, majdmegkérdeztük a testvéreket a gondokról és örömökrõl. …. Öröm-mel beszéltek arról, hogy a városba is kisugárzik az a sok jó dolog,ami a gyülekezetben történik. Elmondták, hogy az intézményekmissziós területet, küldetést is ellátnak. A gimnáziummal kapcso-latban szóba került, hogy az egész Dunakanyar reformátusságátgazdagítja. A gyülekezet életére és további szolgálataira Istenáldását kérjük!"

Sikolya Zsoltgondnok

Az egyházlátogató küldöttség

Gyülekezeti autóbusz kirándulás Pécsre

Május 25-én szombaton reggel 7 órakor szép napfényben indul-tunk a meghirdetett pécsi autóbusz kirándulásunkra, aminek fõcélpontja a Pécsi Orgonaépítõ Manufaktúra volt. Ott épül a gimná-ziumunk számára a két manuálos, mechanikus játék-traktúrájú,sípos orgona, ami csaknem készen áll immár a szállításra és ahelyszínen való felállításra.

Az autóbuszban 28 gyülekezeti tag jött velünk, ketten pedig ottcsatlakoztak hozzánk, de mivel volt még helyünk, befogadtuk aZeneiskola tanárainak és növendékeinek tizenhat fõs csoportját is,akiket szintén vonzott úticélunk. Velünk tartott Zászkaliczky Tamás orgonamûvész is, aki az orgonát tervezte, és a tervezéssel együttaz építés mûszaki ellenõrzését valamint az orgona intonálásátingyenesen, adományként vállalta.

A manufaktúrában elõször megtekinthettük a fémbõl és fábólkészült sípok mûhelyeit, és megcsodálhattuk a rengeteg aprólékosés pontos kézimunkát, amit egy ilyen nagyszerû hangszeralkatrészeinek létrehozása igényel. Vendégfogadóink, miközbenkörbe vezettek bennünket, szorgalmasan válaszoltak kíváncsikérdéseinkre, és legtöbben csak annyit mondtak közülünk, sosemgondolták, milyen hatalmas munka is van egy orgona elké-szítésében, mennyi precizitással és hozzáértéssel kell dolgozniazoknak, akik évszázadokra megalkotnak egy ilyen hangszert,amely méltó módon dicsõíti majd Istent a nagy létszámú gimnáziu-mi istentiszteleteken.

Mûhelylátogatásunk fénypontja az összeszerelõ csarnok volt, aholimmár egyben láthattuk a csaknem teljesen kész orgonánkat. Lenyûgözõ volt a tervrajzok szépsége is, amik a mûhelyekben minden munkafolyamat, így az összeszerelés mellett is ott voltak,de külön öröm volt az orgona bonyolult belsõ szerkezetét és formálódó modern külsejét most már a valóságban is megcsodál-ni. (A tervek szerint július-augusztusban kerül sor a gimnáziumbana felállításra és intonálásra, ünnepélyes avatását pedig október 19-én szombaton du. 5 órakor tervezzük tartani.)

A mûhelyek megtekintése után - váratlan és örömtelimeghívásra - a pécsi Kodály Központot látogattuk meg, aholBogányi Tibor vezetõ karmester fogadott bennünket, és mutatta becsoportunknak a néhány éve épült pompás hangversenyközpontot.

Az épület posztmodern stílusa, grandiózus belsõ terei valóbanlenyûgözõek, és nagy meglepetéssel és örömmel hallottuk, hogy akoncertterem csodálatos akusztikáját ugyanaz az Arató Éva ter-vezte, aki a mi gimnáziumunk kápolnájának akusztikusaként isnagyszerût alkotott.

A délutánból maradt néhány órás szabadidõt legtöbben városisétával, az ó-keresztyén ásatások megtekintésével, a Csontváryképek vagy a Zsolnay Múzeum meglátogatásával töltötték, utánapedig beszálltunk a buszba és indultunk haza. Fáradtan és boldogszívvel érkeztünk Szentendrén a Református Gimnáziumhoz,ahonnan reggel indultunk is, mert olyan ritka élménnyel gazdagod-tunk, amire sokáig emlékezni fogunk.

3. oldal

A fémsípok bemutatása

Az épülõ orgona egy részlete

A pécsi Kodály Központ

A kirándulók a mûhelyek udvarán

"4. oldal

Hit- és erkölcstan - szeptembertõl

Különleges lehetõség indul meg a magyar közoktatásban a2013/14-es tanévben, bevezetésre kerül a erkölcstan óra.Számunkra, keresztyén emberek számára ez azt a többlet-lehetõséget is elérhetõ közelségbe hozza, hogy azok, akik ennéltöbbet szeretnének a gyermekeiknek nyújtani, részt vehetnek areformátus hit- és erkölcstanoktatásban is. Ugyanispárhuzamosan választható az állami és a felekezeti hitoktatás isaz órarendi keretben.

Így már most tavasszal, az iskolák beiratkozási napjai elõttvolt lehetõség arra, hogy az egyházak képviselõi bemutatkoz-zanak a szülõknek és beszámoljanak néhány mondatban arról,hogy mit jelent ez majd szeptembertõl és az adott felekezetmilyen többletet kíván nyújtani a polgári erkölcstanhoz képest.

Ezt a bemutatkozást a szeptembertõl újra szolgálatba állóbeosztott lelkésznõnk, Németh Ildikó végezte a szentendrei álla-mi iskolákban. Nagyon jó színvonalú vetítettképes elõadásábanpéldaként említett több fontos református személyt, akihazánknak múlhatatlan érdemeket szerzett. (Így érdemespéldául kiemelnünk a Himnusz íróját, Kölcsey Ferencet, aki atanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban folytatta 14éven keresztül.)

Hangsúlyozta, amit fontos most is kiemelnünk, hogy aválasztás nem az "etika" vagy a "hittan" között kell eldõljön,hanem valójában az a kulcskérdés, csupán erkölcsi, etikai szabá-lyokat tanulnak majd a most 1. és 5. osztályt kezdõk, vagy pedigezen szabályok alkotóját, világunk teremtõjét és az életünkadóját, a mindenható Istent is megismerik-e közben. Korántsemlebecsülendõ, hogy eközben az európaiságunk alapjait jelentõkeresztyén kultúrkörben is járatosságot szerezhetnek a hit- éserkölcstant választók a csupán erkölcstant választókkal szem-ben.

Fontos tudni, ha valaki most kezdi az 1. vagy 5. osztályt, demost még nem választotta a hit és erkölcstant, egy év múlva, akövetkezõ beiratkozásnál a lehetõsége ugyanígy meglesz.Semmi elõfeltétele nincs. Ha valaki még nem volna meg-keresztelve, vagy más felekezetû volna, de a református órákraszeretne járni, minden akadály nélkül megteheti, nagy szeretettelvárjuk.

Olyan lehetõség ez, amit érdemes megragadni, mert ezáltalgazdagabbá és magalapozottabbá válik a ma gyermekeinek, ajövõ felnõtteinek élete.

Lovadi Istvánsegédlelkész

Családi Nap pünkösd hétfõjénEbben az évben is megrendezésre került a pünkösd II. napi

Családi Nap, amelynek hagyományosan a Református Gimnáziumad otthont. Nagyon szép napsütést kaptunk erre az egész napra. Azösszejövetel a díszudvaron tartott szabadtéri istentisztelettel indult,amin a pünkösdi nép sokféleségérõl, “más nyelvet beszélésérõl” ésa Lélek által egymásra találásáról hangzott az igehirdetés. A közöséneklést Kovács Kata csembaló mûvész vezette elektromosorgonán, aki gyülekezetünkben konfirmált, majd a Zeneakadémiaelvégzése után több évi franciaországi ösztöndíjas ideje után ismétitthon van Szentendrén. Neki ez volt az elsõ istentiszteleti szolgála-ta közöttünk, de úgy hangzott, mintha mindig is ezt csinálta volna.

Már ez alatt is folyt a legkisebbekkel a kézmûves foglalkozás,amit a Református Óvoda óvónõi vezettek, majd a hirdetésekelhangzása után, amiket Lovadi István segédlelkész tett közzé,vezetett séta keretében bemutatásra került a gimnázium isten-tiszteleti helyén az épülõ orgona. (Ennek ünnepélyes avatása a ter-vek szerint október 19-én szombat du. 5 órakor lesz.)

Ezután a résztvevõk otthon készített süteményeibõl nagyszerûkiállítást lehetett megtekinteni, majd igen szakértõ zsûri válogatta kia díjazottakat, s nem sokat kellett várni a nevezett süteményekközös eltûntetésére sem. A legkisebbeknek a Habakuk Bábszínház"József és testvérei" elõadása következett, de a szülõk közül issokan élvezték gyermekeikkel együtt a színvonalas mûsort. A nagyobbacskák erre a napra készült bibliai társasjátékkal voltakelfoglalva és valamennyi jelenlévõ korosztályra való tekintet nélküljátszhatott az épület-bejáró kvíz vetélkedõjében, ahol is a külön-bözõ beépített bibliai szimbólumokat, növényi ritkaságokat és agimnázium épületének egyéb érdekességeit kellett megtalálni, s arájuk vonatkozó kérdésekre megfelelni. A tornateremben kedvükrejátszhattak és versenyezhettek a fiatalok az erre a célra elrendezettsportszerekkel a tornatanárok és segítõ gimnazisták keze alatt. Adíszudvaron táncház várta az érdeklõdõket, ahol a legkisebbek ésakár nagyszüleik is megmozdíthatták elmerevedett tagjaikat akitûnõ népzenére.

A kerti sátor alatt "Száz ellentmondás és nehezen érthetõ helya Bibliában" címmel igei beszélgetés zajlott felnõtteknek dr. P. TóthBéla lelkész vezetésével, amely az ilyen alkalmaknak immár hagyományos része, majd pedig a nap zárásaként "morzsa-szedegetés" következett. Ezen ki-ki elmondhatta, ha kapott valamilelki ajándékot ezen a napon, és aztán elénekeltük az általa válasz-tott éneket. Igazi testvéri szeretetben, örömben voltunk együtt itt is,mint egész nap, megtapasztalva a Lélek sok-sok ajándékát. Legyenérte hála Istenünké, és köszönet minden segítõé, akik csakelõkészítették és létrehozták ezt a tartalmas, szép napot!

Látogatók a gimnázium kápolnájában, ahol dr. P. Tóth Béla aleendõ orgonáról tart ismertetést

Szentendrei Református HírlevélKiadja: az egyházközség - Cím: 2000 Szentendre Rákóczi út 14.Telefon: 06 26 310-524 - Felelõs kiadó: dr. P. Tóth Béla lelkipásztorFõszerkesztõ: Jámborné Benkei Ildikó (E-mail: jambor@limar.hu)Olvasószerkesztõ: Sikolya Zsolt gondnok, (zsolt.sikolya@gmail.com)Tördelõ: Fazekas AndreaNyomtatás: Kádár Péter www.digitalisnyomda.net

A kiadványunkban megjelenõ cikkek, írások nem feltétlenül fedik mindenben a szerkesztõség véleményét, hanem elsõsorban azokszerzõinek gondolatait tükrözik.

5. oldal

Munkások az Úr szántóföldjén

Havonként egyszer elhangzik az istentisztelet végén mondotthirdetések között ez a mondat: "Az asszonykör pénteken fél 6-kortartja soron következõ összejövetelét."

Biztosan többen vannak, akik már elgondolkoztak azon, ezvajon mi lehet? Összejönnek néhányan kötögetni? Süteményrecepteket cserélni? És egyáltalán miért van szükség arra, hogy agyülekezet asszonyai külön is találkozzanak? Hiszen vancsütörtökönként bibliaóra, ahova mindenki eljárhat korra és nemrevaló tekintet nélkül. Miért nem elég nekik az? Mit "frakcióznak"még külön is?

Azt hiszem, a "miért"-re való választ mindenki könnyen meg-találhatja, ha kicsit belegondol a saját családja mindennapjaiba.Emancipáció ide, egyenjogúság oda, azért jó, ha van valaki otthon,aki észreveszi, hogy a fürdõszobában ki kellene cserélni ahasznált törülközõket, vagy hogy a gyerek már megint kócosankészül elindulni az iskolába. A gyülekezet életében is vannakolyan mozzanatok, amikor szükség van a háziasszonyi odafi-gyelésre, gondoskodásra. Ezt a szerepet vállalja fel az asszonyokkis, 30 fõs csoportja, ennek megszervezése, megbeszélése végettjönnek össze havonként egyszer egy órára.

A kör vezetését Ácsné Zsuzsa presbiternõ vállalta magára. Õköveti figyelemmel a hiányzókat, keresi meg telefonon vagy e-mail-ben azokat, akik hosszabb ideje elmaradtak. Õ tartja számona születésnapokat és névnapokat, hiszen a mûködõ közösségetéppen az különbözteti meg a véletlenül összeverõdött csoporttól,hogy odafigyelnek egymás örömeire és bánataira. Az együttlétetmindig az igére figyeléssel kezdjük, tiszteletes úr irányításával. Abibliamagyarázatokban különösen is fel szokta hívni a figyelmün-ket arra, ha egy-egy nõi szereplõ tûnik fel a színen: õ hogyan vetteki a részét az akkori gyülekezet életében, vagy éppen hogyankapcsolódott be a Jézus körüli szolgálatba.

A lelki feltöltõdés után következik a mindennapi feladatokmegbeszélése. Hogy mit csinálnak az asszonyok? Gondoltak-emár arra, hogy hogyan kerül minden hónap elsõ vasárnapján agyülekezeti terem asztalára tea és sütemény, honnan varázsolód-nak elõ a tiszta poharak, tányérok és hogyan kerülnek a helyükrevissza? Az úrvacsoraosztások hófehér terítõikkel, csillogó kelyheikkel szintén nõi kezeket igényelnek. A templom és a hozzátartozó helyiségek, termek sem maguktól maradnak tiszták,miután hetente közel 300 felnõtt és gyerek használja õket. A refor-mátus gimnazisták sokat segítenek ebben a munkában, - ter-mészetesen némi asszonyi irányítással (Pongrácz Zsuzsa végziezt évek óta nagy szeretettel) - de azért évente egyszer a legel-dugottabb sarkokra, ablakmélyedésekre is sor kell, hogy kerüljön,ami megint sok-sok kezet igényel. A Kehely gyülekezeti újság, aBibliaolvasó kalauz, a gyülekezeti levél idõnként megjelenik apostaládánkban. De hogyan kerül oda? Ki írja rá a címünket, ki töltimeg a 700 borítékot, ki ragasztja le, ki rakja sorba, hogy nekünkcsak annyi feladatunk maradjon, hogy elolvassuk? Sorolhatnánkmég a példákat, de azt hiszem, el tudjuk már képzelni, mit tesznekaz asszonyok a háttérben, szinte észrevétlenül a gyülekezetért. Azidei évben még egy munkaágat felvállaltak: a legidõsebb és a leg-fiatalabb születésnaposok felkeresését otthonaikban. Sok hálástelefon bizonyítja, hogy fáradozásuk nem hiábavaló!

Végül felmerül a kérdés, kik õk? Nyugdíjasok és dolgozó nõk,idõsek és fiatalabbak, családosok és egyedül élõk. Sokfélék, deegy közös bennük, hogy komolyan veszik az Igét: “Az aratnivalósok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogyküldjön munkásokat az Õ aratásába." Õk harmincan úgy döntöt-tek, hogy beállnak munkásnak az Úr szántóföldjére. De van méghely! Aki kedvet kapott és közénk akar állni, szeretettel várjuk anyári szünet után, szeptember elsõ péntekjén délután fél 6-kor!!!

P. T. Z s .

A parókia épületének történetérõl

Templomunkat ortodox vallású szerb menekültek építették 1748-ban, és 1770-ben került hozzá a torony. A 19. század elején azon-ban sokan visszaköltöztek Szerbiába, és egy évszázad alatt atemplom romossá lett, mivel nem használták. 1913 -ban, éppen

száz éve vette meg egyházközségünk Jordán István pomázi refor-mátus fõgondnok végrendeletileg erre a célra hagyott örökségébõl,s akkor szépen felújították. Advent elsõ vasárnapján fogunkmegemlékezni templomunk református száz évérõl ésgyülekezetünk történetérõl.

A parókia épületérõl viszonylag kevés feljegyzés maradt, demég így is elég pontosan rekonstruálható a változatos története.Jelentõs méretû pincéjét és a Rákóczi utca - Tiszteletes utca-isarkot képezõ (ma gyülekezeti terem és lelkész-lakás) földszintirészét egykor terményraktárnak építették a templommal egyidõben, ahová a hívek behordták a búza és a must tizedét az orto-dox papi szolgálat fenntartására. A terméskõbõl épült utcai falakonma is láthatók az egykori raktárépület ablakainak téglából rakottszemöldök-ívei és ablakkeretei.

Amikor a templom 1913-ban a református egyház tulajdona lett,ebbõl a raktárból iskolát építettek két osztályteremmel, és erre acélra fölfelé megnagyobbították. Jól látható a terméskõbõl épültrészen az a felsõ réteg, amely nagy méretû kövekbõl épült egészenaz ereszig. A templomudvaron az iskolának külön bejárat is épült,ez ma a lelkészi hivatal elõszobája.

1950-ben államosították az iskolákat, és így megszûnt a refor-mátus iskola is, a helyén gyülekezeti terem, valamint lelkészlakáskerült kialakításra. Megépült a mostani lelkészi hivatal, majd a 60-as években két lakószoba az épület Vörösmarty utcai végén.

1992-93-ban épült hozzá a mostani kápolna és a tetõtéri ifjúsá-gi terem a földszinti kiszolgáló helyiségekkel, így helyet kapottvasárnaponta három külön gyermek-istentiszteletes csoport a fel-nõttek templomi alkalmával egy idõben.

Több évszázados történelme során tehát már négyszer bõvítet-ték az épületet, és terveink szerint erre ismét sor kerül majd, amikoraz elöregedett tetõzetet várhatólag rövidesen kicseréljük, és bõvüla lelkészlakás is. Ennek a felújításnak építész terveit a napokbanhagyta jóvá mind a Városi, mind pedig az Országos ÉpítészTervtanács, amire azért volt szükség, mert a ház mûemlékikörnyezetben helyezkedik el.

A lelkészi hivatal az eddiginél nagyobb alapterületû, belsõszobában kap majd helyet, melynek helyébe az épület másikvégében a tetõtér beépítésével bõvül a parókia lakás része. Anyagilehetõségeinknek megfelelõen fokozatosan, legalább két lépcsõbentervezzük elvégezni a felújítást és bõvítést. Elõször a teljescserepezés és tetõzet felújítására kerül majd sor, ahol szükséges,ott a szarufák cseréjével és födémcserével együtt, majd a másodikütemben készül el a tetõtér tervezett beépítése.

A parókia két és fél évszázados falai, elõttük Dr. Thilo Fitzner és neje, a gimnázium orgonamotorjának

adományozói

6. oldal

RÉGI HISTÓRIÁK

JORDÁN ISTVÁN HAGYATÉKA(Megjelent a pomázi református gyülekezet lapjában

2013. márciusában) A Jordán-alap

Jordán Istvánnak - egykori református hittestvérünknek - 1884-ben bekövetkezett halálával teljes vagyona az OrszágosReformátus Közalapra, illetve annak kezelõjére, az EgyetemesKonventre szállt. Tükrözzék végrendeletének indítékait az alábbidézett sorok:

"...gyakran tapasztaltam, hogy oldalágra szálló vagyont az oldal-rokonok fent nem tartják s vagyonával a szerzõnek neve és emlékeis elenyészik, én pedig nem akarom, hogy félévszázados keres-ményem gyümölcsét képezõ vagyonom nyomtalanul tûnjön el,hanem akarom, hogy holtom után azon célra szolgáljon, melyértfáradtam és küzdöttem életemben; ... egész életemben és közpá-lyámon a magyar nemzetiség és állameszme megszilárdítása éserõsítése volt vezérelvem... a múlt tanúságán erõsödött meg-gyõzõdésem az, hogy a magyar nemzetiség és állameszme leg-erõsebb támaszát a magyar reformált egyházban találja..."

Továbbá: "...így tett alapítvány rendeltetése, ... hogy évijövedelmébõl elsõsorban az idegen... felekezetû lakosok közt lévõszegény, kisebb egyházak segélyeztessenek. ...Ilyenekül jelölöm kiegyelõre a Pest megyébe tartozó bekebelezett dunabogdányi ésszentendrei leányegyházakat ... azok mindig csak vagyonomjövedelmébõl, de semmi esetre sem a tõkébõl szolgáltathatók ki..."Özvegyére életjáradékot hagyott, ami csak addig illette volna meg,amíg újabb házasságot nem köt. Azonban a Közalap kezelõje - azalapító végakaratával ellentétben - hamarosan egyezkedni kezdettaz özveggyel, aki a férje halálát követõ évben, 1885-ben 40.000forint végkielégítés fejében lemondott járandóságáról és férjhezment. A konvent 66.000 forintért Tregele Jakabnak eladta az ingat-lanokat, a pénz maradékát földhitelintézeti záloglevelekbe fektette.

Az alapítvány további sorsa

A végrendelet szövege csak 1906-ban jutott a kedvezményezettszentendrei egyházközség fõgondnokának kezéhez. Miután aKonvent mereven elzárkózott járandóságuk kiadásától, VeresmartyMiklós ügyvéd és fõgondnok saját költségén pert indított a Közalapkezelõje ellen, melynek során a felek végül megegyeztek, így aKonvent a bíróság elõtt kötött egyezség alapján 1913-ban mind aszentendrei, mind pedig a dunabogdányi gyülekezetet kártalanítot-ta.

Szentendrei hittestvéreink a Jordán alapból megszerzett jogosjárandóságukból 1913-ban - éppen 100 éve - megvásároltak egyelnéptelenedés miatt kiürült, romos szerb ortodox templomot,melyet a mai napig is református templomként használnak, ígymegtörténhetett egyházközségük "anyásítása". A dunabogdányiak-nak is égetõ szüksége volt anyagi segítségre, így ebbõl a pénzbõltatarozhatták templomukat, parókiájukat. A földhitelintézetizáloglevelek az I. világháborút követõ nagy gazdasági válság miattelértéktelenedtek.

Jordán István (1822-1884)

Jordán Istvánról a források alapján annyi tudható, hogy nem voltpomázi születésû. Neve a presbiteri jegyzõkönyvekben a 19.század derekán tûnik fel elõször, és szerepel haláláig, mint a pres-biteri testület aktív tagja, anyagi támogatója, és mint fõgondnok is.A Beniczky utca 53. szám alatti lakóháza (amelyben ma a NémetNemzetiségi Általános Iskola mûködik) eklektikus kúria, a 19.század derekán épült. Külön érdekessége a terep adottságaitkihasználó terjedelmes pincéje, ami az elõkert alatt egészen azutcát határoló kerítésig húzódik. Valószínûleg egy régi épület

A Borovszky-féle vármegyetörténet úgy említi, mint a vármegyeegyik szolgabíráját (1861). Temetésén Szász Károly püspök ésSipos Pál esperes szolgált, és egy énekkar elõadása emelte azesemény jelentõségét. Sírja a pomázi református temetõben ma ismegvan.

A kúria további sorsa

Jordán István hagyatékát a Konvent Tregele Jakabnak adta el,aki mintegy két évtizedig lakta családjával a kúriát, majd anyaginehézségei támadván átadta egy - mai szóval - befektetõi csoport-nak, akik sok mindennel próbálkoztak, míg végül az I. világháborútkövetõen megvásárolta a vármegye a járási fõszolgabíróságszámára. Ez lett a fõszolgabíró szolgálati lakása. A hivatali helyiségek sorát (ma üresen álló tantermek) ekkor építették mellé.Késõbb volt még itt vármegyei irattár, majd szerb kollégium, míg1956-ban elnyerte mai rendeltetését, és iskola lett. Az épület homlokzatának festett díszét az hivatali helyiségek sorát (ma üresenálló tantermek) ekkor építették mellé . Az épület homlokzatánakszocreál hangulatot árasztó díszét az iskola fiatalon elhunyt egykorirajztanára készítette.

Könczöl Dánielné

VII. Zsoltár

Én Uram Istenem, hozzád menekülök,Oltalmazz meg engem,Szabadíts meg engem.

Hogy széjjel ne tépjen minket az oroszlán,Amely szerteszaggat,Ha nincs mentõ s megkap.

Én uram Istenem, ha csak bûnt is tettem,Ha hamis a lelkem,Ok nélkül gyûlöltem,

Ha csak ki békében volt velem s bántámGonosszal fizetveGúnyt szórva nevedre,

Üldözze akkoron ellenség a lelkem,Éltem az tapodjaKoronám tiporja

Kelj fel Uram, kelj fel méltó haragodban,Serkenj fel mellettem,Emelkedj felettem.

Vegyen körül téged népek sokasága,És felettük szálldoss,Ítéletet állj most.

Az Úr ítéli meg világnak végét,Bírálj óh, UramÁrtatlanság szerint.

1909. jan. 24. Móricz Zsigmond

7. oldal

“Titeket pedig az Úr gyarapítson ésgazdagítson a szeretetben egymásiránt és mindenki iránt, ahogyan mi isszeretünk titeket. Erõsítse megszíveteket és tegye feddhetetelenné aszent életben!”

(1 Tessz 3, 12-13)

A KEVE TársaságA Keresztyén Vezetõk és Üzletemberek Társasága, a KEVE

Társaság 2012. januártól Szentendrén is beindította kedvelteseményeit. A gyülekezetbõl többen kérdezték, mit is lehet tudnierrõl a társaságról.

A KEVE Társaságot (www.keve.org) keresztyén magánszemé-lyek alapították 21 évvel ezelõtt. Korábban jellemzõen budapestiközponttal mûködött, de 2012-tõl már Szentendrén és Pécsett isvannak rendszeres rendezvényeink.

A társaság tagsága - akik eseményeinket szervezik - viszonylagkisszámú, viszont szolgálataink révén sok ezer embert érünk elországszerte.Küldetésünk: "A magyar társadalom vezetõinek megszólítása -hogy Isten szeretetét és mindenhatóságát megismerjék és JézusKrisztust, mint személyes Megváltójukat elfogadják. Továbbicélunk a Biblia vezetésre vonatkozó üzenetének megértése ésközvetítése a gazdasági, társadalmi és egyházi élet képviselõi felé,a közösség hasznára. Ezen célunkat nyíltan és befogadóan kíván-juk elérni."A Társaság mûködési alapelvei:- Ragaszkodás a Biblia tanításához- A hitbeli meggyõzõdés és az életgyakorlat közti összhang- Nyitott, felekezetek közötti közösség- Szakmai igényesség és állandó tanulás

Munkánk középpontjában a Biblia alapjain álló, a vezetésre ésaz üzleti életre vonatkozó, magas színvonalú rendezvényekszervezése, illetve kiadványok megjelentetése áll. Elsõsorbanazokhoz az emberekhez szólunk, akik felelõsségteljes munkakör-ben másokat irányítanak, munkatársaik életére hatással vannak.Legnépszerûbb gondolatébresztõ, lélekfrissítõ kiadványunk az egy-oldalas terjedelmû hétfõi Monday Manna, amit nemzetközitestvérszervezetünktõl veszünk át és adunk ki hetente magyarul,elektronikus hírlevél formájában. Minden szám egy-egy hétköznapimunkahelyi- vagy üzleti téma és hozzájuk kapcsolódó bibliai igékköré épül. Elektronikusan lehet rá feliratkozni a keve@keve.orgcímen.

A modern élet tempója és feladatai mellett hatalmas kihívás,hogy egy önvizsgálatot nélkülözõ korban önvizsgáló életet éljünk. AThe Trinity Forum (TTF) akadémiánk egy-, illetve háromnapos idõ-keretben éppen ennek a kihívásnak a megválaszolására jött létre.Teret adva a résztvevõknek nagylélegzetû témák interaktív megvi-tatására, rendkívüli igényességgel összeállított világirodalmi olvas-mánygyûjtemények alapján, 20-30 fõs fórumok keretein belül. Fõtémáink címszavakban: a jellem, az élet céljának keresése, bûn éserény, a gonoszság a mai világban.

Rendszeresen tartunk beszélgetõs reggeliket és vacsorákat is.Ezek a rendezvények kötetlen, kerekasztal jellegû beszélgetésekismert elõadókkal, témavezetõkkel egy-egy aktuális téma körül -olyan nyitott és mások véleményét tiszteletben tartó üzletemberek,vezetõk között, akik készek a Biblia vezetésre vonatkozóüzeneteirõl eszmét cserélni.

A Compass Financial Ministries Társaságunk legfrissebb,indulófélben lévõ szolgálata. Célja, hogy Krisztus követõit hoz-zásegítse Isten anyagiakra (vagyonra, pénzügyekre, hitelekre,adakozásra, stb.) vonatkozó alapelveinek követéséhez az életükminden területén, hogy Krisztust még bensõségesebben megis-merjék és szabadon szolgálják.

A KEVE Társaság világnézeti hovatartozástól függetlenül várjavendégeit eseményire. Szívesen fogadunk mindenkit, aki szeretnévelünk együtt keresni Isten iránymutatását az eligazodáshoz azüzleti életben és a vezetéssel kapcsolatos kérdések megvála-szolásához. Társaságunk tagjai különbözõ felekezetekhez tartoz-nak, közös vonásuk azonban, hogy Jézus Krisztust személyesmegváltójuknak vallják, és a KEVE Társaságot céljai elérésébenmunkával és anyagilag rendszeresen támogatják. Sok szeretettelvárjuk az érdeklõdõket mind rendezvényeinkre, mind tagjaink sorá-ba.

Bódog Norbert, KEVE vezetõségi tag, a szentendrei események szervezõje

A 475 éves Debreceni Református Kollégium

tiszteletére

(Részletek dr. Móricz Imre visszaemlékezésébõl:)

Már több, mint húsz éves a Debreceni Református KollégiumBudapesti Baráti Köre. Nemsokára tartjuk esedékes, éves rendesközgyûlésünket. Engedtessék meg, hogy ez alkalomból néhányszót arról is szólhassak, hogy mit is jelentett és jelent ma is szá-momra alma máterünk. Nagyon nehéz és ugyanakkor nagyon könnyû is a válasz, amely tulajdonképpen csak egy szó:mindent, és ehhez annyi , de annyi emlék és embertársi kapcso-lat tartozik, hogy a korlátozott terjedelem nem teszi lehetõvé akérdés nyomán elõtoluló mondandók sokaságánakrögzítését…Tudásuk és emberi nagyságuk miatt is szeretvetisztelt tanáraink egy - egy arcélének vázlatos felvillan-tását…Hogy a rettenet éveiben dr. Kun Sándor fõigazgató urat akatedráról leparancsolták, hogy Szeremlei és Csokai tanár urakatkörünkbõl eltüntették…

Mégis mit is jelentett és jelent ma is számomra a Kollégium?Mindenek elõtt a HIT - et! Sok - sok gyötrelem, és küzdelemvéghezvitelén keresztül vállalni Egyházunkat és annak hitét, amagyar református õseink hitvallását…És sok - sok egyéb,embert formáló momentum mellett a Kollégiumnak köszönhetemazt is, hogy a Kollégium Arany János Szavalókórusának tagjalehettem, s ezáltal számos gyönyörû költeményt megismerhet-tem, s hogy a még romokban hevert Debrecen 1945. -évi elsõ kol-légiumi karácsonyi ünnepségén József Attila Napkeleti háromkirályok c. versébõl a narrátor szövegét alig tíz évesen már énmondhattam…

Orando et laborando!

Szentendre, 2013. május 27.

Az eklézsia humorából

Hírdetés az egyházi lapban: “Fõvárosi gyülekezetharminc évesnél fiatalabb, legalább 45 év gyakorlattal rendelkezõ lelkészt keres.”

8. oldal

Zászkaliczky Tamás, akitaz orgona

választott…

A Liszt Ferenc ZenemûvészetiFõiskolán 1969-ben végzett orgonaszakon. 1971-72-ben a SibeliusAkadémia ösztöndíjasa Helsinkiben.Orgonistaként számos koncertet adottBudapesten, szerte az országban,valamint külföldön. Legfontosabb hang-versenyeit Fraciaországban (párizsi

Notre Dame), a skandináv országokban, Németországban,Bulgáriában, Csehszlovákiában, Angliában, Hollandiában,Svájcban adta. Repertoárján tartja Bach fontosabb orgonamûveit,korai német, francia és olasz mesterek kompozícióit, valamint XIX.és XX. századi szerzõk, mint Liszt, Kodály és másokszerzeményeit - írja róla az Orgona kalauz.

Mikor és miért választotta hangszeréül az orgonát?- Amennyire visszaemlékszem, inkább az orgona választottengem. Zenével gyermekkoromtól foglalkoztam, a családbangyakran muzsikáltunk. Édesapám evangélikus lelkész lévén a templom mellett laktunk Fóton, így könnyen leülhettem az orgonaelé. Kilenc-tízéves koromtól kántorizáltam, ami szintén e hangszer-hez vonzott.

Ki milyen hangszeren játszott a családban?- Fõleg zongoráztunk és énekeltünk szüleimmel és négy test-véremmel. Ötünk közül én voltam a legfiatalabb, két bátyám és kétnõvérem elég korán magukkal vittek egyházzenei hang-versenyeikre, így ivódott belém a zene szeretete.

Hogyan telt gyermekkora Fóton, a Duna túlsó partján?Aranyélete lehetett legkisebbként…- Persze aranyéletem volt - nevet derûsen -, nagyon szép, szeretet-teljes családi körben nõttem fel idõsebb testvéreim körében.Ugyanakkor nehéz idõkre, az ötvenes évekre esett gyermekkorom.S a nehézség nem az anyagiakra vonatkozott, az akkoriban ter-mészetes volt.

Senkinek sem volt semmije…- Így igaz. Édesapám lelkész lévén nagyon nehéz helyzetben volt,sõt, még fel is függesztették, s addig nem is szolgálhatott. Szüleimhosszabb-rövidebb idõre be-befogadtak nehéz helyzetbe kerültgyermekeket, olyan pályatársak gyermekeit, akiket üldözött a hatalom, s így nem tudták õket taníttatni, így olykor hat-hét gyermekis helyet foglalt az asztalnál. … De valóban szép gyermekkoromvolt az akkoriban még falusias Fóton, amely azóta a fõváros közel-sége miatt nagyon megváltozott, szinte Budapest elõvárosává vált,de akkoriban még fõleg földmûvelõk lakták, minden reggel kihajtot-ták a tehéncsordát a legelõre. Igazi falusi gyerek voltam én is.

Hogyan történt a pályaválasztása?- Mindkét bátyám lelkész lett, az egyik nõvérem lelkészhez mentfeleségül, de a tágabb családban még több lelkész található, ígynagyon sokan - beleértve édesapámat is - azt gondolták, én is ezta pályát választom. De én a zene mellett maradtam, s ha már zene,akkor egyértelmû volt, hogy az orgonát választottam, ami egyházihangszerként leginkább kapcsolódott ehhez a közeghez. Némihabozás után a Konzervatóriumot, majd a Zeneakadémiát céloz-tam meg, ahová fel is vettek. Orgonaszakon orgonamûvészdiplomával végeztem. Az azonban, amire nagyon vágytam, mégsokáig nem következett be: nem végezhettem egyházi szolgálatotaz akkori igen fura egyházpolitikai helyzet következményeként. Így bár hangversenyeket bõven adtam itthon és külföldön, de egy-házi szolgálatot nem vállalhattam.

Szívesen vállalt volna?- Arra készültem! Viszont olyan szép irányt vett az életem, amitazóta sem bánok: ugyanis elkerültem az akkori egyetlen magyarországi zenemûkiadóhoz szerkesztõnek, elsõsorban a régibillentyûs zene kutatásával és közreadásával foglalkozhattam,illetve végzem mind a mai napig.

Mellette tanít?- Mellette tanítok is orgonát a Zeneakadémián, az EgyházzeneTanszakon. Szentendén, a Zeneiskolában is van egy kis orgonaosztályom 7-8 növendékkel. Amikor kicsit olvadozott ahelyzet, egyházi funkciót is vállalhattam: húszon évig voltam aDeák téri evangélikus templom másod orgonistája egyéb egyháziszerepek mellett.

Gondolom, nagyon izgalmas a mûvésznek, ha végigkísérheti ahangszer elkészültét, ahogyan ön teszi a református gimnázi-um orgonájának születésénél.- Így van, ez egy különleges, nem mindennapi feladat egyorgonistának. Maga a tervezés nem egyszerûen azt jelenti, hogyannézzen ki, sõt, az nem is az én feladatom, hanem az orgonaépítõé,a belsõépítészé és másoké. Az én feladatom a ReformátusGimnázium orgonájával kapcsolatban, hogy megtervezzem ahangját. Minden orgona más és más: másféle terembe kerül, másnagyságú helyen lesz, másféle zenei feladatokat kell ellátnia, sezek alapján kell megtervezni a hangját.

Milyen hangot tervezett ennek?- Azt kellett figyelembe vennem, hogy sokféle feladat fog a hang-szerre hárulni: egyrészt kápolnáról van szó, tehát vezetnie éskísérnie kell a gyülekezet, az ifjúság énekeit az istentiszteleten s azáhitatokon. A készíttetõk tervei szerint hangversenyek is lesznek akápolnában, például éppen orgonahangversenyek, tehát önállóorgonamûvek elõadására is alkalmas kell legyen, vagy kama-razenekari részvételre, de a kórus kíséretét is el kell látnia.Mindezen elvárások alapján kellett a hangot megterveznem.

Eszerint egy orgonamûvésznek technikai dolgokhoz is kellértenie…- Kell, de ezek nem technikai, hanem zenei tudást igénylõkérdések, hogy milyen regiszterek, milyen hangszínek legyenek.Egy ilyen hangszer évszázadok óta szakemberek közös munkájá-nak eredményeként születik. Orgonisták, építõk és építtetõk össze-dugják a fejüket, összeadják tudásukat. Nem egy, nem is két ta-nácskozás után felmértem a termet, hiszen még az is fontos, hogyhány ember foglal majd benne helyet istentisztelet vagy hang-verseny idején, s ez alapján elkészítettem az orgona un.diszpozí-cióját, összeállítottam azokat a regisztereket, amelyek ezeknek afunkcióknak megfelelnek, majd a kiválasztott orgonaépítõ céggelültünk össze, megvitattuk ezt a tervet, õk többször is átvizsgálták,majd egy csomó részletkérdés egyeztetése után elkezdõdhetett ahangszer készítése.

Ami már sínen van?- Olyan értelemben igen, hogy tavaly nyáron elkezdték készítését,ami azzal jár, hogy õk készítik a különbözõ alkatrészeket, sípokat,sípsorokat, egyebeket, mi pedig le-leutazunk Pécsre, hogy afelmerülõ kérdéseket még idõben tisztázzuk. Lassan elkészül azegész orgona.

Hit nélkül lehet-e az orgonán játszani?- Lehet, de nem érdemes. Az orgona szent hangszer, a szentmuzsikának az egyik nagyon fontos eszköze. Ahogyan hit nélkülprédikálni sem érdemes, ugyanúgy muzsikálni sem.

Pilisszentlászlói otthonában van-e kinek továbbadni az orgonaszeretetét?- Négy gyermekem közül egyik lányom, Ágnes, muzsikus lett. Õ ismár régen kirepült a fészekbõl, két gyermek édesanyja.

Jámbor

PORTRÉ