szeremlei néptáncegyüttes egyesület · 2012-02-21 · szeremlei néptáncegyüttes egyesület...
TRANSCRIPT
Szeremlei Néptáncegyüttes Egyesület
Szeremlén mindig komoly hagyománya volt a táncnak, a táncos
alkalmak át meg átszőtték a falu közösségi életét.
Mivel még a XX.század elején is a református közösség volt
többségben a faluban, annak megengedőbb jellege miatt több
alkalom adódott a táncra.
Csoportzászló, szőtte:Orján Éva Ennek a hagyománynak az őrzését
a Népművészet Mestere és színpadi bemutatását tartja legfontosabb
feladatának az Együttes.
Jelenlegi felállásában 2003 januárjától dolgozik a csoport.
14-24 éves fiatalok lelkes munkával ismerkednek szülőfalujuk és
a Kárpát-medence táncos hagyományaival, és igyekeznek tudásuk
legjavával bemutatni azt a helyi közösségnek. Természetesen
szívesen vállalnak fellépéseket az országon belül, és ha lehetőség
van rá külországi színpadokon is.
A szülőkkel karöltve igyekeznek megőrizni a rájuk maradt régi
szép viseletet, mely minden táncos sajátja.
Az együttes legfontosabb támogatója Szeremle község
Önkormányzata, és a falu lakói, akik egyben legnagyobb kritikusai
is.
Legfontosabb feladatuknak a 2001 óta minden évben
megrendezett Pünkösdi ladikázáson való részvételt és színvonalas
szereplést tartják.
Ezt a régi, kihalt népszokást az együttes élesztette újjá, és ma
már a falu összefogásának köszönhetően egész napos
rendezvénnyé nőtte ki magát Szeremlei Pünkösdi Ladikázás és
Borsoskalács Fesztivál néven.
Fiúk és lányok 2010-ben a Ladikázáskor
Próbát általában heti egy alkalommal tartanak, mivel sok a
kollégista a csoportban. Ezen felül rendszeresen szerveznek
nyaranta tánctáborokat, vagy hétvégi egész napos próbákat,
melyeknek legfontosabb feladata a repertoár bővítése.
2011-ben Kádár Ignác és Nagypál Anett néptáncművészek
bonchidai táncokat tanítanak a csoportnak.
Az együttes 1995-ben alakult egyesületté, melynek régi és új
táncosok a tagjai. Az egyesület elnöke ifj. Horváth Mihály,
gazdasági felelős Turi Istvánné, titkár és csoportvezető Kisné
Kovács Zsuzsa.
Állandó zenekari kíséretet a Bácska Banda biztosítja, melynek
tagjaival - Eördögh Gabriella prímással, Kis Tibor brácsással és
Ótott Kovács Zoltán bőgőssel-, már 1992 óta dolgozik a társulat.
Az évek alatt jó baráti és szakmai kapcsolatot sikerült velük
kialakítani.
Bácska Banda a szeremlei színpadon Vendégük Ölvecki Tamás klarinétos
Repertoár 2011-ben: Lévai Péter-Kiss Zsuzsa: Szeremlei lassú és friss csárdás
Lévai Péter: Széki sürütempó
Kiss Zsuzsa-Lévai Péter: Szeremlei üvegcsárdás
Simon Gábor: Dél-Alföldi lassú és friss csárdás, oláhos
Simon Gábor:Viharsarock
Simon Gábor: Kalotaszegi táncok
Simon Gábor: Somogyi ugrós és friss csárdás
Gyebnár László: Rimóci táncok
Ivanics László Iván: Nyárádmagyarósi táncok
Kis Zoltán: Moldvai táncok
ELÉRHETŐSÉGEK:
A csoport címe: 6512 Szeremle
Fő u. 34.
Telefon: 70/376-7404
E-mail:[email protected]
Egy kis történelem…
Az együttes 1927-ben alakult. Szeremlei fiatal párok táncmulatságok bevezetéseként mutattak be saját szerkesztésű táncokat. Vezetőjük Dittler Lajos tanító lett. Alapítók(balról) Férfiak (balról) Hadházy Balázs, Kiss Zoltán,Sánta István, Csáki Albin, Földesi Ernő, Elek Zoltán, Jakus Dezső, Csáki Mózes, Kovács István, DITTLER LAJOS csoportvezető
Nők: Kiss Zoltánné Angyó Julianna, Sánta Istvánné Kovács Ilona, Hadházy Balázsné Keszthelyi Irén Csáki Albinné Kiss Ilona, Jakus Dezsőné Tóth Julianna, Dittler Lajosné, Csáki Mózesné Csősz Jusztina, Kovács Istvánné Jézus Tóth Julianna
Erre a társulatra építve csatlakoztak Paulini Béla néprajzkutató megkeresésére a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz, melynek tagja is maradt az együttes egészen annak felbomlásáig, 1944-ig. Rendszeres résztvevői voltak a Budapesten megrendezett Szent István-napi felvonulásoknak, eljutottak Erdélybe négyszer, és Hamburgba is 1938-ban. Legtöbbet előadott koreográfiájuk a Halászjelenet és a Szeremlei koszorúkötés volt. Bokrétás csoport, középen Porkoláb Jánosné, Orján Éva
Hamburgi pillanatok A háború után hamarosan újjáéledt a táncos élet Szeremlén. Dittler Lajos kántortanító vezetésével a szeremlei néptánckincsből összeállított táncokat vittek színpadra. Legsikeresebb az egész estés lakodalmas összeállítás volt. Pénzhiány miatt főként itthon léptek fel, nagy esemény volt, ha Érsekcsanádra vagy Kecskemétre eljuthattak.
Csoportkép az 50-es évekből
1961-től egyik lelkes táncos Scheidl Károly vette át a nyugdíjba vonuló Dittler tanár úr helyét. Egyszemélyes zenekarukkal,- Kovács Pál harmonikással lelkesen dolgoztak, ápolva a folytonosságot. A70-es évek csoportja a legendás bajai VÍZISZINPADON
A 70-es években a környékbeli falvak táncosaival karöltve megalakították a Bácska Együttest. Így több fellépési lehetőség adódott, és táncos szakember felügyelete alá is került a csoport dr. Pálfy Csaba személyében. A 70-es évek végén jött össze egy lelkes „egy ívású” csapat, akikre Csaba bácsi is felfigyelt, és a hagyomány táncai mellett más tájegységek táncos anyagából készült koreográfiákkal–Sárköz(Pálfy Csaba), Rábaköz (Töreki Imre), Cigánd (Id. Ureczki Csaba), szatmár (Nagy Dezső)- bővült az együttes repertoárja. Ennek következtében 1980-ban a Pécsváradi Leányvásáron minősült át hagyományőrzőből néptáncegyüttessé.
Az 1980-ban minősült csoport Németországban
Közben fokozatosan becsatlakozott a csoport vezetésébe Kiss Dénes népművelő is, és néhány év közös vezetői munka után rá hárult az együttes irányítása. Az átminősüléssel megnyílt a csoport előtt a világ, és egymást követték a hazai és külföldi fesztiválokon való szereplések. Dr. Pálfy Csaba halála után (1983) egy évre ifj. Ureczki Csaba szakértő kezeibe került a társulat, majd egy ideig szakember felügyelete nélkül dolgozott a közösség.
Szekszárd, fellépés után a 80-as évek közepén
1986-tól Lévai Péter táncművész-táncpedagógus (akivel Csaba bácsi révén már korábban megismerkedett egy dél-alföldi koreográfia tanításakor a csoport) kezdett komoly táncos építő munkába az együttesben. Szakmai vezetése alatt fejlődött ki egy sok éven át együtt dolgozó csapat, amely a 90-es éveket végig táncolva komoly szakmai sikereket tudott elérni. Akkori párja- Kiss Zsuzsa- segítségével bevezette a táncosokat a dunamenti, szucsági, széki, szatmári, magyarszentbenedeki, somogyi, bagi táncanyagba, valamint sokat segített a szeremlei lépésanyag pontosításában és „újrafényezésében” is.
A leghosszabb ideig együtt táncoló csoport
Az együttes 1927-es megalakulásától kezdve folyamatos volt a tagok cseréje, a nemzedékek adták egymásnak a hagyományőrzés stafétabotját. Ma már csak néhány idős néni és bácsi emlékszik a gyöngyösbokrétás korra, lassan már csak magnófelvételek őrzik az emlékeket. Az utolsó nagy nemzedékváltás 2002 decemberében zajlott, amikor egyszerre hagyta abba 12 ”idős” táncos a közös munkát, és szinte teljesen az utánpótlás csoport vette át a hagyományok ápolását. Nemcsak a tagok, hanem a vezetés is lecserélődött. A csoport irányítását Kisné Kovács Zsuzsa volt táncos, a szakmai vezetést Simon Gábor táncos, táncpedagógus vette kézbe. Gáborral új repertoárt épített fel a csoport, megőrizve a régi koreográfiákból is néhányat. Legsikeresebb az eleki-méhkeréki férfitáncra épülő Viharsarock című összeállítása volt. Mellette néhány vendég koreográfus is segítette a munkát, és természetesen felkértük Lévai Péteréket, hogy egy új szeremlei összeállítást tanítsanak a csoportnak. Ezzel a koreográfiával 2010-ben Kiskőrösön arany minősítést ért el a csoport a Megyei Ifjúsági Néptáncversenyen.
Érpataki táncokat a budapesti Vizi Tibor és felesége tanított, ők a Törekvés Táncegyüttes vezetői.
2004-ben a téli nagyműsor után
Simon Gábor 2006 őszén külföldre ment dolgozni, így azóta szakmai vezető nélkül –alkalmi segítőkkel dolgozik a társulat. Dolgoztak Gyebnár László néptáncművész-táncpedagógussal, aki a rimóci motívumkinccsel bővítette a csoport tudását. Ezt követően Ivanics László Iván táncoktatóval, akivel a táncszínház világába tettek egy kis kirándulást. Honfoglalás c. előadásukat bemutatták a kunszentmiklósi KURULTAJON, valamint Kecskeméten és a Balatonnál is. Sajnos már a 2003-as váltás csapatából is sokan elhagyták a csoportot, de szerencsére az utánpótlás nevelése biztosítja, hogy ne szűnjön meg a táncos hagyomány Szeremlén.
Néhány szó az utánpótlásról: Az ifjúság táncos nevelése mindig is fontos ügy volt Szeremlén. Iskolai szakköri formában évtizedek óta zajlanak néptáncfoglalkozások. A kezdetekben Dittler Lajos tanár úr, majd Scheidl Károly és felesége Scheidl Károlyné Molnár Rebeka sok éven át végezték ezt a fontos feladatot. A 80-as évek végétől Kisné Kovács Zsuzsa pedagógus vette át az aprónép oktatását, azóta alsós és felsős csoportban zajlik az utánpótlás nevelése. Besegített a munkába kezdetekben Soós Marianna, Bárdos Gabriella, Farkas Éva, Kenéz Róbert, majd a 2003-as váltás után Kovács Mihály és Tamás, Turi Barbara, Kovács Balázs, Kis Zoltán és Farkas Alexa. 2008, azaz a táncos szakközépiskola elvégzése óta Kis Zoltán, az együttes egyik táncosa vezeti a felsős csoportot. 2011-12-es tanévben az alsós csoport is új vezetőt kapott Róka Edit volt táncos személyében. Pénz hiányában mindkét csoportnak kevés fellépési lehetősége adódik. Rendszeresen megjelennek a falu ünnepein, iskolai rendezvényeken, és évtizedek óta részt vesznek a Nagybaracskai Gyermektáncszín bemutatón. A legkisebbek 2011. márc.15-én.
2010. Idősek karácsonya, Disznótoros jelenet Művelődési Ház
Az együttes vezetői 1927-1961- Dittler Lajos kántortanító 1961-1984- Scheidl Károly volt polgármester 1980-2002-Kiss Dénes népművelő 2003-tól Kisné Kovács Zsuzsa tanító
Csoportvezetők a színpadon a 70 éves Jubileumi Emlékműsoron A középső karéjban balról Scheidl Károly, Kiss Dénes, jobbról Kisné Kovács Zsuzsa
Művészeti vezetők 1931-1944-Paulini Béla 1978-1983-Pálfy Csaba 1984-1985-Ifj. Ureczki Csaba 1986-2002-Lévai Péter 2003-2007-Simon Gábor
Zenekarok
Musi Peti és zenekara Rácz Zsiga és zenekara Kovács Pál harmonikás Dávodi tamburazenekar 1978-tól Pénzes zenekar 1987-től Bácska Banda 1992-től
Fontosabb fellépések, külföldi utak 1935- Csatlakozás a Bokréta Szövetséghez 1937- Budapest, Rákóczi Ferenc szoboravató ünnepély 1938- Hamburg, Németország 1939, 1940, 1942-Erdély 1944 – a Bokréta mozgalom vége 1980- Pécsvárad Leányvásár, Néptáncegyüttessé minősül a csoport 1981, 1983, 1987-Türkheim NSZK 1982, 1983-Doroszló, Jugoszlávia 1983- Modena, Olaszország 1984- Gunnebobruk, Svédország 1986- Lengyelország 1991- Modena, Olaszország 1997- Kas, Törökország folklórfesztivál 1997- 70 éves Jubileumi Emlékműsor 1998- Görögország folklórfesztivál 2000- Milleneumi Falulakodalmas rendezvénysorozat 2001- Pünkösdi Ladikázás újjáélesztése 2001- Dunamenti Folklórfesztivál 2001- Miranda di Ebro Spanyolország, nemzetközi folklórfesztivál 2002- Licata folklórfesztivál, Olaszország, Szicília 2003 március 15. -„SZEREMLE KÖZSÉGÉRT” kitüntetés elnyerése 2004- Dunamenti Folklórfesztivál 2006- Zamosc-Lengyelország nemzetközi folklórfesztivál 2007-80 éves Jubileumi Emlékműsor 2008- az első Borsoskalács Fesztivál 2008- Kurultaj, Kunszentmiklós 2008 -Csángó Hétvége Gyimesfelsőlok-Erdély 2009- Székelykeve-Szerbia 2010- Falulakodalom, Pünkösdi Ladikázás és Borsoskalács Fesztivál 2010- Budva, Montenegro nemzetközi folklórfesztivál