SZERVES KÉMIA

- SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

1. A szerves kémia elnevezése

A szerves kémia, a szénvegyületek kémiája.

Kezdetben az ember a természetben található szerves anyagokat használta. Pl.. bor, ecet, méz. Ezeknek ismerete, használata és felhasználása mindennapos volt. Az ókorban már ismerték a bőrcserzést, a tetoválást, számos gyógynövény élettani hatását. BERZÉLIUS, svéd természettudós a XVIII-XIX század fordulóján tankönyvében a vegyületeket két csoportba sorolta:

szerves (organikus) és

szervetlen (anorganikus) anyagokra. Azonban sokáig azt hitték, hogy szerves anyagot csak az élő anyag tartalmaz - vis vitalis elmélet. Ennek értelmében szerves anyagot csak ún. "életerő" segítségével lehet előállítani kizárólag élő anyagból. 1828-ban Friedrich Wöhler német kémikus alapjaiban változtatta meg a kémia alapjait. Egy véletlennek köszönhetően rájött, hogy a ciánsav és ammónia egyesítésekor karbamid keletkezik. A XVIII. század végén a francia Lavoisier vezette be a kémiába a pontos kémiai méréseket és elemzési módszereket. Tudományos megfigyelése során észrevette, hogy jelentős a szerves és a szervetlen anyag elemi összetételében. A szerves vegyületekben legfeljebb 4 elem, a szén, a hidrogén, a nitrogén és az oxigén található, el is nevezte organikus elemeknek. A XIX században kezdtek az anyagok szerkezeti felépítése felé fordulni. Három tudós - a német Kekulé, az orosz Butlerov és a skót Couper - egymástól függetlenül dolgozta ki a szerkezetelméletet - struktúra tant. Kekulé ismerte fel a, hogy a szénláncok nemcsak egyenes láncban, de zárt láncban is kapcsolódnak. XX. századtól az atom került a középpontba. 2. A szerves vegyületek csoportosítása szénváz szerint

A szénhidrogének, szénből és hidrogénből épül fel. Lehetnek zárt láncúak és nyílt láncúak- ezeken belül telített és telítetlen szénhidrogének. A nyílt láncú szénhidrogének lehetnek, egyenes, elágazó láncú, vagy gyűrűs vegyületek is. A gyűrűs vegyületeket csoportosíthatjuk a gyűrűk száma és több gyűrű esetén a gyűrűk kapcsolodási módja szerint. Így jelöljük a szerves vegyületek vázát:

• Nyílt láncú – egyenes telített molekula.(5 szénatomos pentán)

• Nyílt, elágazó láncú telített molekula. (Izopentán)

• Monociklusos telített molekula. (Ciklopentán)

• Nyílt, nem elágazó láncú telítetlen molekula (Pentén)

•

• Nyílt, nem elágazó láncú telítetlen molekula (Izopentén)

• Monociklusos telítetlen molekula (Ciklopentadién)

• Monociklusos aromás molekula (Benzol)

Szénhidrogének Nyílt láncú vagy alifás Zárt láncú vagy gyűrűs

izociklusos heterociklusos (csak szénatomot tartalmaz) (más atomot is tartalmaz) Aliciklusos Aromás Aromás Nem aromás

- alkán, telített H2C-CH2 metán (-án) CnH2n+2 - alkén, telítetlen -HC=CH- metén (- én) CnH2n

- alkinek, telítetlen -C C- metin (- in) CnH2n-2

Cikloalkánok CnH2n Cikloalkének

Benzol és származékai ( A körgyűrűben

CnH2n-2 delokalizált π (pi) elektronok vannak.

1. táblázat1

3. A szerves vegyületek fő csoportjai a kapcsolódó funkciós csoportok szerint

A funkciós csoportok olyan atomcsoportok, amelyek a szerves vegyületek kémiai sajátságait határozzák meg. A szerves vegyületek elnevezésére (nevezéktan) a funkciós csoportok nevét és az alap szénhidrogén nevének kombinálását használjuk. A funkciós csoporthoz tartozó szénatomhoz csatlakozó első szénatomot alfa szénatomnak, a másodikat béta szénatomnak, a harmadikat gamma szénatomnak stb. nevezzük. Ha másik funkciós csoport is kapcsolódik egy szénatomhoz, akkor használhatjuk a görög betűs elnevezést, például az alfahidroxilsav, karboxil csoporttól számított első szénatomon található hidroxil csoport(– OH).

Vegyülettípus Funkciós csoport Utótag

Hidroxi vegyületek (Alkoholok, fenolok )

Hidroxil csoport (-OH)

- ol

Aldehidek

Formil csoport (- CHO) -karbaldehid, -al

Ketonok Karbonil csoport (-CO ) - on

Karbonsavak Karboxil csoport (-COOH ) -sav, -karbonsav

Aminok Amino csoport (-NH2)

Észter Észter csoport (-COOR') alkil-...karboxilát, alkil-alkanoát

1 11. táblázat: Szénhidrogének.

2. táblázat2

4. Alkánok (paraffinok)

- Triviális név (a kémiai szerkezetre nem utal): Par affinis -→ "kevéssé

reakcióképes" paraffinok. - Racionális név (utal a kémiai szerkezetre): Alkánok - Összegképlet (nem mutatja a molekula szerkezetét): C2H6 - Szerkezeti képlet (mutatja a molekula szerkezetét):

𝐻 −

𝐻│𝐶│𝐻

−

𝐻│𝐶│𝐻

− 𝐻 𝑒𝑡á𝑛

Az alkánok nyíltláncú telített szénhidrogének. Felépítésükben szénatomok és a hozzájuk kapcsolódó hidrogén atomok létesítenek kötést.

Tagjaik homológ sort alkotnak, a szénatom szám növekedésével az egymást követő tagok mindig egy metilén-csoporttal [- CH2 -] különböznek egymástól.

Homológ sor CnH2n+2 Alapnevek

- metán CH4 - etán C2H6 - propán C3H8 - bután C4H10 - pentán C5H12 -

Fizikai tulajdonságok • Apolárisak, vízben nem, de szerves oldószerekben és egymásban jól oldódnak. • Molekulatömegükhöz képest alacsony az olvadás- és a forráspontjuk. • Olvadás- és forráspontjuk a szénatom számmal növekszik. • Az alkánok homológ sorának első négy tagja gáz halmazállapotú, a sorozat 5–17. tagja

folyadék, a 17-nél nagyobb szénatom számú alkánok szilárdak. • A víznél még a szilárd halmazállapotúak is kisebb sűrűségűek.

Kémiai tulajdonságok

• Az alkánok reakciókészsége kicsi (par affinis - "kevéssé reakcióképes") • Jellemző reakciója a szubsztitúció (olyan reakció, melyben valamely vegyület egyik

atomjának vagy atomcsoportjának helyébe egy másik atom vagy atomcsoport lép).

2 12. táblázat A szerves vegyületek fő csoportjai a kapcsolódó funkciós csoportok szerint

• Tömény szervetlen savakkal és lúgokkal nem reagálnak, de más erélyes reagensekkel szemben sem lépnek reakcióba (erős oxidálószer ). A kozmetikában savas krémek, gyümölcs alapú krémek alapanyagaként használjuk.

Izoméria Egy adott összegképletű alkán szerkezete többféle lehet, ha négy vagy annál több szénatomot tartalmaz. Az ilyen alkánok lehetnek egyenes és elágazó szénláncúak is.

Név Metán Etán Propán Bután Pentán Hexán Heptán Oktán Nonán Dekán

Izomerek száma 1 1 1 2 3 5 9 18 35 75

3. táblázat3

Izoméria fajtái: - szerkezeti (konstitúciós) izoméria: az atomok kapcsolódási sorrendje különbözik. - sztereo izoméria: azonos kapcsolódási sorrend mellett a térbeli elrendeződésük különböző

5. Oxigén tartalmú vegyületek

5.1. Alkoholok

Alkoholnak nevezzük azokat a hidroxil vegyületeket, melyek molekulájában a hidroxil csoport(-OH) telített szénatomhoz kapcsolódik. Az alkoholok elnevezése úgy történik, hogy elnevezzük az alapszénhidrogént, majd megadjuk annak a szénatomnak a számát, amelyhez a hidroxilcsoport kapcsolódik, és „–ol”végződést adunk a névnek. A szénláncuk szerint lehet nyíltláncú - egyenes és elágazásos, zártláncú, telített és telítetlen alkohol. Alapnevek : metán CH4 alap szénhidrogén 1 CH3-OH metanol etán C2H 6 alap szénhidrogén 2 CH3-CH2-OH etanol propán C3H8 alap szénhidrogén 3 CH3-CH2-CH2-OH propanol bután C4H10 alap szénhidrogén 4 CH3-CH2-CH2-CH2-OH butanol

5.1.1. .Értékűség

Megmutatja, hogy hány funkciós csoport van a molekulában. Ez alapján megkülönböztetünk egy-, két-, három- és többértékű alkoholokat. 3 12 táblázat Izomerek száma

- Egyértékű alkoholok, amelyek egy hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak.

CH3-CH2-OH etanol - Kétértékű alkoholok, amelyek két hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak

HO-CH2-CH2-OH etilén- glikol - Háromértékű (többértékű) alkoholok, amelyek három vagy annál több

hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak.

CH2OH-CHOH-CH2OH glicerin

5.1.2. Rendűség

Az alkoholok rendűsége azt jelenti, hogy a molekulában a funkciós csoport (-OH), hányadrendű szénatomhoz kapcsolódik.

- Elsőrendű, primer alkohol, ha a hidroxil csoport láncvégi

szénatomhoz kapcsolódik. Tehát az elsőrendű kötésekben kapcsolódó szénatom 1 másik szénatomhoz kapcsolódik.

− 𝐶𝐻2 − 𝑂𝐻 pl.: metán CH4 → CH3-OH metanol

- Másodrendű alkohol, láncközi, szekunder alkoholhoz kapcsolódik a hidroxil csoport. A másodrendűekben ugyanez a szénatom 2 másik szénatomhoz kapcsolódik, vagy egyhez, kétszeres kötéssel.

−│𝐶 𝐻

− 𝑂𝐻 , − 𝐶𝐻 = 𝑂𝐻

- Harmadrendű alkohol, láncközi, tercier alkoholhoz kapcsolódik a hidroxil csoport. A harmaddűekben ugyanez a szénatom 3 másik szénatomhoz kapcsolódik, vagy egyhez, kétszeres illetve háromszoros kötéssel.

−│𝐶 │− 𝑂𝐻, −

│𝐶 𝐻

= 𝑂𝐻 , −𝐶 ≡ 𝑂𝐻,

5.1.3. Az alkoholok általános fizikai tulajdonságai

- Színtelen - Jellegzetes szagú - Legkisebb szénatom számú alkoholok cseppfolyós halmazállapotúak (metanol, etanol, glikol, glicerin) - Egyértékű alkoholok sűrűsége a víznél kisebb (háromértékű glicerin viszont a víznél nagyobb sűrűségű folyadék) - Nagyobb szén atomszámú alkoholok vízben rosszul oldódnak - Poláris oldószerben jól oldódnak (szénatom- és funkciós csoport szám arányától függően)

5.1.4. . Az alkoholok kémiai tulajdonságai

Parafinokká redukálhatóak, illetve aldehidekké, vagy ketonokká, majd savakká oxidálhatóak.

- Alkoholmolekula gyenge sav - Az alkoholok vizes oldata semleges. - Az észterek alkoholokból és a savakból keletkeznek egy vízmolekula kilépése mellett.

R-OH+ R-OOH →ROOR’+ H2O

- Éghetőek széndioxiddá és vízzé égnek el - Primer alkoholok enyhe oxidációja aldehidet eredményez (etanol +rézoxid) - Szekunder alkoholok enyhe oxidációja ketonhoz vezet (propán-2-ol +réz-oxid)

5.2. Fenolok

1. ábra4

A fenol jellegzetes illatú, színtelen, kristályos szilárd anyag. Dipólusos molekula a molekulák között hidrogénkötések is kialakulhatnak. Az egyik legegyszerűbb aromás vegyület, mert a benzolgyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik. Köznapi neve: karbolsav. Sói a fenolátok.

5.3. Éterek

2. ábra Éter5

Az éterek olyan szerves vegyületek, melyek molekuláiban található olyan oxigénatom, mely két szénatomot (szénhidrogéncsoportot) köt össze.

4 5. ábra forrása: http://www.kemiakonyv.hu/vegyuletek/fenol.html 2011.06.07.

5 6. ábra forrás: Diisopropyl ether.svg, http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ter_%28k%C3%A9mia%29 2011.06.03. ,

A köznapi nyelvben éternek nevezzük a dietil - étert. Kitűnő apoláris oldószer, vízben kis mértékben oldódik, savas közegben alkoholra hidrolizál.

5.4. Oxovegyületek (aldehidek, ketonok)

5.4.1. Aldehidek:

Az aldehidek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában egy vagy több formil- csoport található.

−𝐶 │ = 𝑂

Formil - csoport

Formaldehid (HCHO): Mérgező , szúrós, kellemetlen szagú gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a formalin, fertőtlenítő, szagtalanító hatású.

Kémiai tulajdonságaik:

• Vizes oldatának kémhatása semleges • Alkohollá redukálhatók, karbonsavvá oxidálhatók • Biológiailag fontos reakció az ezüsttükör próba:

(Forrás: www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/16het/kemia/kemia16.html- ezüsttükör próba) A reakciót nem adják olyan aldehidek, amelyekben a formil- csoport közvetlenül aromás gyűrűhöz kapcsolódik! Kozmetikai felhasználása:

• formalin (formaldehid 40%vizes oldata) • hexametilén- tetramin (formaldehid és az ammónia reakciójából

keletkezett vegyület) • lysoform (formaldehid káliszappanos oldata)

5.4.2. Ketonok

A ketonok láncközi oxocsoportot (═O) tartalmazó oxigéntartalmú szerves vegyületek. Általános képletük: R1-CO-R2. A képletben szereplő R1, R2 láncokat a keton oldalláncainak nevezzük.

3. ábra Keton6

6 7. ábra: Fájl: Ketone-displayed.png, http://hu.wikipedia.org/wiki/Keton 2011.06.21.

Legegyszerűbb képviselője, az aceton. Kémiai tulajdonságok: A ketonok másodrendű alkohollá redukálhatók.

- Aceton (dimetil- keton)

• Színtelen, jellegzetes, édeskés szagú folyadékok. • Vízzel, de apoláris oldószerekkel is korlátlanul elegyedik, • Univerzális oldószer • Éghető, sőt gyúlékony, tűzveszélyes anyag • Szervezetünkben cukorbetegség és alkoholizmus esetén termelődhet, amely mérgező

koncentrációt érhet el.

4. ábra Aceton7

Kozmetikai felhasználása: • dihidroxi-aceton (aceton származéka - mesterséges barnító szer) • kámfor (izoprénvázas keton).

5.5. Karbonsavak

Karbonsavaknak nevezzük azokat a vegyületeket melyek karboxil- csoportot (- COOH) tartalmaznak. A funkciós csoport, egy hidroxil- csoport és egy karbonil- csoport építi fel.

𝑂∕∕

−𝐶 − 𝑂𝐻

5.5.1. .Fizikai tulajdonságok:

Erős hidrogénkötések miatt, a karbonsavaknak magas az olvadáspontja és a forráspontja.

A karboxil- csoport vízmolekulákkal is képes hidrogénkötést kialakítani( -OH csoport miatt), ezért a kis szénatom számú karbonsavak vízben jól oldódnak.

A nagy szénatom számú karbonsavak vízben nem oldódnak, de szerves oldószerekben jól oldódnak.

5.5.2. Kémiai tulajdonságok:

- Vizes oldatuknak savas kémhatása van. Szerves vegyületek közül a legerősebb savak a karbonsavak, de gyengébbek a szervetlen savaknál (pl.: HCl, H2SO4). A karbonsavak saverősség a szénlánc hosszabbodásával csökken.

- Nehezen oxidálhatók és redukálhatók, ezért csak erélyes körülmények között redukálhatók, közvetlenül primer-alkohollá.

7 8.ábra: . Fájl:Acetone-structural.png, http://hu.wikipedia.org/wiki/Keton 2011.06.21.

- A hangyasav molekulájában formil- csoport különíthető el, a többi savtól eltérően redukáló szerként viselkedik. Az ecetsav képes elszínteleníteni a brómos vizet, és adja az ezüsttükör-próbát.

- Az egyértékű telített és telítetlen karbonsavakat, melyek szénatom száma 10-18 közé esik, zsírsavaknak nevezzük. A telített zsírsavak, a laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav. A telítetlen zsírsavak, az olajsav, linolsav, linolénsav és az arachidonsav.

5.5.3. Kozmetikai felhasználása:

A kozmetikában megkülönböztetünk hámoldó és hámképző savakat (lásd savaknál). A leggyakrabban használt karbonsavak, a hangyasav, ecetsav, tejsav, szalicilsav, karbolsav, glikolsav, borkősav, citromsav, benzoesav, almasav.

5.5.4. Szappanok

Szappanok: a nagy szénatom számú karbonsavak kálium- és nátriumsói. (pl.: nátrium-sztearát, nátrium-palmitát) A szappanok amfipatikus tulajdonságúak, azaz a molekuláikat, jól elkülöníthetjük poláros és apoláris részekre. A vízzel kölcsönhatásba lépve, az apoláros részek, úgy helyezkednek el, hogy minél kisebb felületen érintkezzen a vízzel. Micellák alakulnak ki, amelyben a molekula apoláros része a micella belsejében helyezkedik el, a poláros része pedig a víz felé fordul. A szappanok tehát, amfipatikus tulajdonságuk miatt jó oldószerei ( emulgeátorai) a poláros és az apoláros vegyületeknek is.

5.6. Észterek

Az észterek, alkohol és valamilyen sav molekulájából, vízkilépéssel keletkezik. 𝑅𝐶𝑂𝑂𝐻 + 𝑅′𝑂𝐻 = 𝑅 − 𝐶𝑂 − 𝑂𝑅′+ 𝐻2𝑂

Sav + Alkohol = Észter + Víz A folyamat megfordítható, észter és víz reakcióját, észter hidrolízisnek nevezzük. Az észterek lúgos hidrolízisét elszappanosításnak nevezzük.

5.6.1. Gyümölcs észterek

Kis molekulájú alkoholoknak kis molekulájú karbonsavakkal alkotott észterei. Színtelen, folyékony, jellegzetes illatú anyagok a kozmetikában főleg illatosításra használják.

5.6.2. Zsírok, olajok (Gliceridek)

A glicerinnek, a telített illetve telítetlen10-18 szénatom számú karbonsavakkal (zsírsavakkal) alkotott észterei. Az élő szervezet tápanyagai. A zsírban oldódó vitaminok- A,D,E,K, F vitaminok és a Q10 koenzim oldószerei. A palmitinsav, sztearinsav olvadáspontja 25Co felett van, míg az olajsavé 25Co alatt van. A zsírokban sok a telített zsírsav (palmitinsav, sztearinsav) ezért szobahőmérsékleten szilárdak, míg az olajokban főleg telítetlen zsírsavak(olajsav, linol -, linolén -, arachidonsav) vannak, ezért folyékonyak.

A kozmetikai gyakorlatban hatóanyagok kinyerésére, emulziók előállítására, hatóanyagok-vitaminok oldószereként felhasználásra kerülnek a növényi-, és állati zsírok olajok. Zsírok, olajok kémiai tulajdonságai: • Lúgos közegben alkotórészeikre bonthatók, alkohol és sav sója keletkezik • A zsírok és az olajok lúgos hidrolízise során szappanok keletkeznek • Aldehid-, és a keton avasodás. • A zsírok és az olajok vízben nem oldódnak.

5.6.3. Viaszok

Nagy szénatom számú alkoholok és nagy szénatom számú zsírsavakkal alkotott észterei a viaszok- mivel az apoláris rész dominál, ezért vízben oldhatatlanok. A viaszok fehér – sárgás színű, zsíros tapintású, szilárd halmazállapotú anyagok. Kozmetikában a fehér-, és a sárga méhviasz, gyapjú viasz, montán viasz, karnauba viasz kerül felhasználásra.

1. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat. Csoportosítsa az anyagi rendszereket részecske nagyság alapján!

1._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

1. Feladat Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Liofil, liofób, hidrofil, hidrofób.

2._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

3. feladat Milyen halmazállapotokat ismer? Írja le a halmazállapot változásokat

3._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat Sorolja fel a periódusos rendszer csoportjait!

4._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

5. feladat Írja le a víz disszociációját és vezesse le a pH folyamatát!

5._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

6. feladat Csoportosítsa a kozmetikában alkalmazott savakat! Írja le a vegyjelüket is!

6._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

7. feladat Csoprtosítsa az alkoholokat rendűség szerint!

7._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

8. feladat Milyen oxigén tartalmú vegyületeket ismer?

8._______________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. MEGOLDÁSOK

1. feladat

Az anyagi rendszerek csoportosítása a felépítő részecskék nagysága szerint: 1. Homogén rendszerek- 1 nm. kisebb közötti részecske nagyság

1.1. Elemek ( egy komponensből áll) 1.2. Vegyületek ( egy komponensből áll) 1.3. Elegyek (több komponensből áll)

2. - Heterogén rendszerek 2.1. Kolloid rendszer. - 1- 500nm közötti részecske nagyság (több komponensből áll) 2.2. Durva diszperz rendszer - 500nm nagyobb részecske nagyság- (több komponensből áll)

2. feladat

Liofil –zsírt kedvelő Liofób- zsírtaszító Hidrofil- vizet kedvelő Hidrofób- vizet taszító Liofil= Hidrofób Liofób= Hidrofil

3. feladat

Halmazállapotok lehetnek: - gázhalmazállapot (gáz, gőz) - nincs állandó alak és térfogat

- folyékony halmazállapot (folyadék)- van állandó térfogat

- szilárd halmazállapot (szilárd)- van állandó térfogat és alak

- plazma halmazállapot (gázhalmazállapotból keletkezik, az atomok és molekulák ionizációja révén)

- Szilárd anyagból hőmérsékletemelkedéssel (olvadás) lesz folyadék és hőmérséklet csökkenéssel (fagyás) szilárd halmazállapotú lesz. - Folyadék halmazállapotból hőmérsékletemelkedéssel (forrás, párolgás) lesz gáz és hőmérséklet csökkenéssel (kondenzáció, lecsapódás) gázból folyadék halmazállapotú lesz. - - Szilárd anyagból hőmérsékletemelkedéssel (szublimáció) lesz gáz és hőmérséklet csökkenéssel (kondenzáció, lecsapódás) gázból szilárd halmazállapotú lesz. - Gázhalmazállapotból ionizációval elérjük a plazma állapotot.

4. feladat

A periódusos rendszer függőleges oszlopait csoportnak nevezzük, I-től VIII-ig számozzuk. I. Alkálifémek II. Alkáli földfémek III. Fölfémek

IV. Szén csoport elemei V. Nitrogén csoport elemei VI. Oxigén csoport elemei VII. Flór csoport elemei VIII. Nemesgáz csoport elemei

5. feladat

A víz disszociációja: H2O + H2O H3O+ + OH –

pH. érték leírása: Ez az egyensúly mindig fennáll tiszta vízben, ezért erre felírhatunk egy egyensúlyi állandót:

𝐾 =[𝐻3 𝑂+] ∗ [𝑂 𝐻−]

[ 𝐻2𝑂]2

A vízmolekulák koncentrációja nem változik meg számottevően. Így a víz koncentrációját - 25 °C-on- szintén állandónak mondjuk, mert a disszociált vízmolekulák száma elhanyagolható. Ezért felírható:

𝐾 ∗ [ 𝐻2 𝑂]2 = [ 𝐻3𝑂+ ] ∗ [𝑂𝐻− ]

10−14 �𝑚𝑜𝑙𝑑𝑚3�

2

= 𝐾𝑉 = [𝐻3𝑂+ ] ∗ [ 𝑂𝐻−]

[𝐻3𝑂+] = [𝑂𝐻−] = 10−7 𝑚𝑜𝑙𝑑𝑚3

𝐩𝐇 = −𝐥𝐠 𝟏𝟎−𝟕 [𝐇𝟑𝐎+]

1 pH egység változás 10-szeres H3O+ koncentráció-változást jelent 6. feladat

I. Hámoldó savak

1.1. Szerves hámoldó savak

1. Hangyasav- HCOOH 2. Ecetsav- CH3COOH 3. Tejsav- CH3(CHOH)-COOH 4. Szalicilsav- C6H4 (OH)-COOH 5. Glikolsav CH2 (OH)- COOH

1.2. Szervetlen hámoldó savak

1. Sósav – HCl 2. Kénsav- H2SO4 3. Salétromsav -HNO3

ll. Hámképző savak

1.1. Szerves hámképző savak 1. Csersav

2. Borkősav- HOOC (CHOH)2 COOH 3. Citromsav - C3H4 (OH)(COOH)3 4. Almasav- CH2- CH- (OH) -(COOH) 2

1.2. Szervetlen hámképző savak

1. Szénsav- H2CO3 2. Bórsav- H3BO3

• MEGOLDÁSOK

7. feladat

Értékűség Megmutatja, hogy hány funkciós csoport van a molekulában. Ez alapján megkülönböztetünk egy-, két-, három- és többértékű alkoholokat.

- Egyértékű alkoholok, amelyek egy hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak. CH3-CH2-OH etanol

- Kétértékű alkoholok, amelyek két hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak

HO-CH2-CH2-OH etilén- glikol

- Háromértékű (többértékű) alkoholok, amelyek három vagy annál több hidroxil csoportot (-OH) tartalmaznak.

CH2OH-CHOH-CH2OH glicerin

8. feladat

- Alkoholok - Fenolok - Éterek - Oxovegyületek (aldehidek, ketonok) - Karbonsavak - Észterek

3. irodalomjegyzék

Bodonyi Ferenc- Dr. Pitter György: Kémiai összefoglaló- Műszaki könyvkiadó, 1993 Bodor Ferencné: Kozmetikai anyagismeret I-II.- Műszaki könyvkiadó, 1995 Halmos Judit: Kozmetikai anyagismeretek jegyzet- Ligandum Bt.- 2008 Jókainé Szatura Zsuzsanna : Előadásanyag - Élelmiszermérnök BSc levelező hallgatóknak 2005/2006 Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963 Sánta Csaba: Általános kémia // vázlatok // www.sulinet.hu : Tyndall jelenség 2011.07.04 www.och.bme.hu/ifj-nagy/Kemia-ii/Szk-3.doc 2011.06.11. www.eduline.hu/segedanyagtalalatok.aspx/letolt/5403- Oxigéntartalmú szerves vegyületek, 2011. 06.10

http://hu.wikipedia.org/wiki/Keton 2011.06.21 www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/16het/kemia/kemia16.html- ezüsttükör próba

AJÁNLOTT IRODALOM Bodonyi Ferenc- Dr. Pitter György: Kémiai összefoglaló- Műszaki könyvkiadó, 1993 Bodor Ferencné: Kozmetikai anyagismeret I-II.- Műszaki könyvkiadó, 1995 Halmos Judit: Kozmetikai anyagismeretek jegyzet- Ligandum Bt.- 2008