szervezeti és működési szabályzat gedeon... · web viewa közoktatási intézmény...

Szervezeti és Működési Szabályzat

Richter Gedeon Általános Iskola

Vig Zoltánné

2013.

Richter Gedeon Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

1.BEVEZETÉS

Az SZMSZ célja és tartalma

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § - ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az annak végrehajtására készülő éves munkaterv, valamint e szabályzat alapján végzi.

Jogszabályi háttér

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, és módosításai

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,

23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

16/2013. (II.28. ) EMMI rendelet

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

Az SZMSZ hatálya

Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt.

1


Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a Richter Gedeon Általános Iskola nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben továbbá az intézmény honlapján.

Az SZMSZ-ben meghatározott szabályok megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek és más az intézménnyel kapcsolatban álló és kapcsolatban nem álló személyeknek egyaránt.

2

INTÉZMÉNYI ADATOK

Az intézmény megnevezése:

Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola

OM azonosítója:

031557

Az intézményt képviseli:

Vig Zoltánné mb. iskolaigazgató

Címe/székhelye:

3013 Ecséd, Szabadság út 141.

Telefon: (37) 358 014 (37) 558 022

Elektronikus postacím: [email protected]

Az intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

1055 Budapest, Szalai u.10-14.

KLIK azonosítója: 094013

Az intézmény működtetője:

Ecséd Községi Önkormányzat

3013 Ecséd, Szabadság út 139.

Az intézmény típusa:

8 évfolyamos általános iskola

Jogállása: Szakmailag önálló, kiadmányozott munkáltatói jogokat gyakorol.

Az intézmény által kibocsátható jogosítvány: Általános iskolai bizonyítvány, mely az általános iskolai tanulmányok folytatására, vagy a középiskolai továbbtanulásra jogosít.

mailto:[email protected]


Az intézmény alapfeladata:

Alapfokú oktatás, általános iskolai nevelés és oktatás nappali tagozaton

Az intézmény alapfeladata szakfeladati rend szerint:

- Alapfokú oktatási intézményeinek, programjainak komplex támogatása- Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)- Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

- alapfokú nevelés- oktatás a tanulócsoportok egy időben történő elhelyezésével

- a gyermekek általános iskolai nevelésével, oktatásával összefüggő, annak megvalósításához pedagógiai szakértelmet igénylő és minden a nevelő-oktató munkát segítő, a tanulók szociális ellátásával összefüggő feladat.

- Kt. 121. § (1) 29/a alapján sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos

- Kt. 121. § (1) 29/a alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége (sajátos nevelési igényű)

- Kt. 121. § (1) 29/b alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége (sajátos nevelési igényű)

- Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása

- Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon)

- Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása - alapfokú nevelés-oktatás a tanulócsoportok egy időben történő

elhelyezésével

- a gyermekek általános iskolai nevelésével, oktatásával összefüggő, annak megvalósításához pedagógiai szakértelmet igénylő és minden a nevelő, oktató munkát segítő, a tanulók szociális ellátásával összefüggő feladat

- Kt. 121. § (1) 29/a alapján sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos

- Kt. 121. § (1) 29/a alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége (sajátos nevelési igényű)

- Kt. 121. § (1) 29/b alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége (sajátos nevelési igényű)

4


- Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása

- Általános iskolai napközi nevelés

- Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

- Fejlesztő felkészítés

Az iskola épülete a község életében jelentős események alkalmából közösségi célokra a fenntartó és a működtető engedélyével (esetlegesen bérleti díj ellenében) igénybe vehető. A bérbeadásra akkor kerülhet sor, ha az nem akadályozza az intézményben folyó oktató-nevelő munkát, a mindennapos testedzést és az iskolai sportkör munkáját.

Az intézmény vállalkozási tevékenysége:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:

300 fő

Az intézmény bélyegzői:

(fejbélyegző)

(körbélyegző)

Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak:

igazgató: minden tekintetben

igazgatóhelyettes: az igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel

osztályfőnökök, pedagógusok: egyedi megbízás esetén

iskolatitkár: iskolalátogatási és diákigazolványok,egészségügyi ellátáshoz szükséges iratok esetében.

Levelezéskor az ügyben érintett pedagógust ügyintézőként kell feltüntetni.

A kiadmányozási jog az igazgatót illeti meg. E jogát írásos megbízás alapján átruházhatja.

5


SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

Az intézmény szervezeti felépítése:

2. A VEZETŐI MUNKA RENDJE

Az intézmény vezetője

A köznevelési intézmény vezetője

Az állami köznevelési intézmény vezetőjét a nevelőtestület, a fenntartó, az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre.

Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért.

a.) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért,

b.) gyakorolja a fenntartó által kiadmányozott munkáltatói jogokat,

6

pedagógus


c.) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,

e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,

f) képviseli az intézményt.

Felel:

a.) a pedagógiai munkáért,

b.) a nevelőtestület vezetéséért,

c.) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

d.) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,

e.) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,

f.) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

g.) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

h.)a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,

i.) a tanulóbaleset megelőzéséért,

j.) a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,

k.) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

Az intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

Az intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

7


Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Az igazgatót távolléte esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a felsős munkaközösség vezető látja el a helyettesítést. Távollétük esetén az alsós munkaközösség vezető, az ő hiányzása esetén a nevelőtestület bármely tagja megbízható.

Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.

Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjára. A döntési jog átruházása (az igazgató-helyettesek kivételével) minden esetben írásban történik.

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadhatja az alábbiakat:

az igazgatóhelyettes, a felsős és alsós munkaközösség vezetők számára a területüket érintő dokumentumok előkészítését,

az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét.

A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó és méltó megszervezését a munkatervben kijelölt pedagógusok számára.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait a közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Közvetlen munkatársai:

igazgatóhelyettes

iskolatitkár

Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az igazgatóhelyettes főbb feladatai és felelősségei:

az iskolában folyó mérések előkészítése, lebonyolítása,

túlórák elszámolása (tanítási időkeret alapján),

iskolai statisztika elkészítése,

8


éves és havi ütemterv előkészítése és elkészítése, korrigálása,

iskolai dokumentumok előkészítése.

A felsős munkaközösség vezető főbb feladatai és felelősségei:

a felső tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása,

pedagógiai mérések elemzése,

munkaközösséggel kapcsolatos kérdések,

együttműködése a szülői munkaközösséggel,

javító és osztályozó vizsgák szervezése.

ügyeletek beosztása,

iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése.

Az alsós munkaközösség vezető főbb feladatai és felelősségei:

az alsó tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása,

ügyeletek beosztása,

munkaközösséggel kapcsolatos kérdések,

iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése,

javító és osztályozó vizsgák szervezése.

Az iskolatitkár főbb feladatai:

az ügyiratkezelést, az iktatást mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi önállóan és teljes felelősséggel,

lebonyolítja az intézmény levelezését,

vezeti a tanulói nyilvántartást,

végzi az 1. osztályos tanulók beírását, közreműködik a 8. osztályos tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációban,

felelős a bizonyítványok, törzslapok gondos őrzéséért, a törzslapok évenkénti köttetését intézi,

vezeti a tanügyi és egyéb hivatalos megbeszélések, értekezletek jegyzőkönyveit,

lebonyolítja a diákigazolvány igénylésével és kiadásával kapcsolatos teendőket,

9


részt vesz a személyzeti nyilvántartás végzésében, az ügyintézést az igazgató utasítása alapján végzi,

ellátja a gépelési feladatokat.

Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetősége (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők, DÖK vezető, GYIV felelős, közalkalmazotti tanács elnöke, ill. szakszervezeti bizalmi) mint testület konzultatív, véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik. Rendszeres megbeszélést tart, amelynek időpontját az éves munkaterv készítésekor rögzíti.

A vezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

Az intézmény vezetősége együttműködik az alábbi közösségek képviselőivel:

szülői munkaközösségek (DÖK vezető),

a diákönkormányzat diákképviselőivel (DÖK vezető).

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az ellenőrzés alapvető célja, hogy biztosítson kellő mennyiségű és mélységű információt az oktató-nevelő-képző munka tartalmáról és színvonaláról, az iskola belső működéséről; illetve ennek ismeretében - a hibák okainak feltárásával és a javítás lehetőségeinek kidolgozásával - folyamatosan növelje a hatékonyságot.

Az ellenőrzés formái:

óra- és foglalkozáslátogatás,

dokumentumelemzés,

beszámoltatás,

céljellegű vagy tematikus vizsgálat,

eredményvizsgálatok, mérések,

az iskola működési feltételeit biztosító ügyviteli ellenőrzés.

Az ellenőrzést végzik:

igazgató az iskolai élet minden területén,

igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők saját feladataik körében,

10


különböző felelősök felelősi területükön belül,

bármelyik pedagógus előzetes felkérés alapján.

3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ÉS HASZNÁLATI RENDJE

Tájékoztatás az iskolai alapdokumentumokról

Az iskolai alapdokumentumok közül nyilvánosak a következők:

Pedagógiai program

Szervezeti és működési szabályzat

Házirend

Az alapdokumentumokról az igazgatótól és az igazgatóhelyettesektől lehet tájékoztatást kérni a fogadóórájukon vagy az előre egyeztetett időpontban.

A nyilvánosság színterei:

Nyomtatásban: igazgatói iroda,

Az iskola honlapján.

Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettese az intézményben tartózkodik abban az időszakban, amikor a tanulók számára szervezett iskolai rendszerű foglalkozások vannak.

Ennek biztosítása érdekében általában hétfőtől csütörtökig 730 és 16 között, pénteken 730 és 1530 között az egyikük az intézményben teljesíti feladatait. Az ügyeletük napokon belül is megosztható. Érvényes beosztásuk az aktuális órarend elkészülésekor lesz nyilvános. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és az aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

A pedagógusok munkaideje és munkarendje

Az iskolában határozatlan időre kinevezett beosztott pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. A heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a

11


fennmaradó részben saját maga jogosult meghatározni munkaideje beosztását, felhasználását. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvan százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhet el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a nevelés-oktatást előkészítő, azzal összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

A pedagógusok napi munkarendjét az igazgató, a helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes, az ügyeleti rendet a munkaközösség vezető állapítja meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásakor az érdekképviselet (közalkalmazotti tanács) vezetőjének véleményét, a helyettesítési rend készítésekor a munkaközösség véleményét kikérheti.

A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatainak ellátását, működésének zavartalanságát kell biztosítani.

A pedagógus köteles munkakezdése előtt 20 perccel (ügyelet esetén 5 perccel) a munkavégzés helyén megjelenni.

A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 20 percig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedhessenek.

Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt - legalább egy nappal előbb - a tanóra elhagyására, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú foglalkozás megtartására.

A tanórák elcserélését az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes engedélyezheti.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzás esetén - lehetőség szerint - azonos szakos pedagógust kell helyettesítésre beosztani.

A pedagógusok idejének kitöltése

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben ellátott alapfeladatok különösen az alábbiak lehetnek:

a) tanítási órák megtartása,

b) iskolai sportköri foglalkozások,

c) énekkar, szakkörök vezetése,

d) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.),

e) magántanuló felkészítésének segítése,

f) könyvtárosi feladatok,

12


g) rendszergazdai feladatok,

h) honlap szerkesztés,

i) érdekképviselet órakedvezménye,

j) napközis és tanulószobai foglalkozások,

k) az gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

l) fejlesztő foglalkozások.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

A kötött munkaidő fennmaradó részében ellátott feladatok kiemelten a következők:

a) munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

b) osztályfőnök feladatok ellátása,

c) a tanítási órákra való felkészülés,

d) a tanulók dolgozatainak javítása,

e) a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

f) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és helyettesített órák vezetése,

g) osztályozó vizsgák lebonyolítása,

h) kísérletek összeállítása,

i) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

j) tanulmányi versenyek lebonyolítása,

k) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

l) felügyelet vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

m) iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése,

n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

q) a tanulók felügyelete reggel, óraközi szünetekben és ebédeléskor,

r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

13


s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

ü) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével kerül kialakításra a napi munkarend és a munkavállalók szabadságának kiadásra. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

A munkarendet az aktuális munkaköri leírások tartalmazzák.

Az iskolában dolgozó technikai személyzet munkáltatója a működtető önkormányzat, munkarendjüket ő határozza meg.

Az épület nyitva tartásának rendje

A tanév során szorgalmi időben a diákok számára tanítási napokon reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésőbb 17 óráig van nyitva.

Az intézmény nyitva tartása tanítási szünetekben a tanév helyi rendjében meghatározott ügyeleti rend szerint történik.

A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt eseti kérelmek alapján a működtetővel történő egyeztetés után.

Az intézménybe érkező személyek csak a főbejáraton léphetnek be, illetve ott távozhatnak.

Gépjárművel a vaskapun érkezhetnek az engedéllyel rendelkezők (ételszállítás, bútorszállítás, építkezés, lomtalanítás, stb.).

A belső udvarra vezető ajtó 7 órától 17 óráig lehet nyitva.

A tanítás zavartalan megkezdése érdekében a szülők reggelente gyermekeiket a kapuig kísérhetik. Kivételt képeznek az első osztályosok szülei/kísérői szeptember első két hetében, illetve ha a tanuló egészségi állapota szükségessé teszi a kísérést.

14


A szülők rendkívüli közlendő/esemény esetén az ügyeletes pedagógus segítségét kérhetik a fenti szabálytól való alkalmankénti eltéréshez.

A tanulók tanítási idő alatt csak az intézményvezető, helyettese, illetve az osztályfőnök engedélyével, szülői kérés esetén az osztályfőnöknek átadott a szülő által írásban foglalt engedélye alapján hagyhatják el az iskolát.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet és az osztálytermeket címtáblával kell ellátni.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

az energiafelhasználással kapcsolatos takarékoskodásért,

a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény helyiségeit, csak pedagógusi felügyelettel használhatják, az udvaron, a sportpályán, a játszótéren csak pedagógus felügyelettel tartózkodhatnak.

Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően - a tanteremért felelős vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett - lehetőségük van az iskola minden felszerelésének használatára.

Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott az interaktív táblával felszerelt termeket, szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak nyitása, zárása az órát tartó pedagógusok, illetve - a tanítási órákat követően - a technikai dolgozók feladata.

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - a diákönkormányzatot segítő tanárral való egyeztetés után - szabadon használhatja.

15


Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

Az intézmény - amennyiben nem sérti alapfeladatainak ellátását - helyiségei, berendezései bérbe adhatók. A bérbeadásról a fenntartó és a működtető döntenek az intézményvezető bevonásával.

Az iskolába érkezés és az iskolában tartózkodás rendje

Az első óra megkezdése előtt 15 perccel mehetnek a tanulók a tantermekbe. 700-800 között a pedagógusok ügyeletet biztosítanak. Időjárástól függően az udvaron vagy a földszinti aulában gyülekeznek a tanulók háromnegyed nyolcig.

A csengetési rend a házirendben olvasható.

Az iskolában főétkezésre 11.40 és 14.00 között van lehetőség, az órarend figyelembevételével.

A tanulók a délutáni foglalkozások kezdete előtt 5 perccel gyülekeznek a kijelölt terem előtt, sportfoglalkozás esetén 10 perccel korábban mehetnek az öltözőbe.

Az interaktív táblával felszerelt termekben felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók.

A tanítási órák rendje, időtartama

a) Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

b) A tanítási órák időtartama általában 45 perc. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. 8 óra előtt csak az intézményvezető engedélyével indokolt esetben kezdődhet óra.

c) A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

d) Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet beiktatása nélkül is tarthatóak, de csak rendkívüli esetben.

A belépés és bent tartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére

a) Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek az iskolatitkárnál történő jelentkezés után tartózkodhatnak az épületben, és csak akkor, ha látogatásuk indokolt.

16


b) Az iskola helyiségét bérlő vagy ahhoz tartozó személyek csak akkor látogathatják, ha belépésük jogosságát igazolni tudják.

d) A tornaterem, a táncterem, a fejlesztőterem, a nyelvi labor kulcsát csak az ott órát tartó pedagógusok és a szerződésben lévő felnőttek vehetik fel.

e) Az iskola bármely helyiségének a kulcsát a nevelőiben a kijelölt helyen kell elhelyezni. Azokat a kulcsokat, amelyek vagyonvédelmi szempontból különös kezelést igényelnek, csak az igazgatóság által kijelölt személyek vehetik fel.

Ezek a helyiségek:

számítógépterem és szertár,

könyvtár,

A személyes felelősségű termek/szobák kulcsát csak a felelős személy veheti fel, illetve az igazgató megbízottja.

Ezek a helyiségek:

igazgatói iroda.

A tanári szobához, szertárakhoz, tantermekhez kulcs van az iskolatitkárnál, egyes esetekben a helyiségek használóinak.

Illetéktelen személynek a kulcsot kiadni tilos.

Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

Egyéb foglalkozások:

a) napközi és tanulószobai foglalkozások,

b) szakkörök,

c) korrepetálás

d) felzárkóztatás-fejlesztő foglalkozás,

e) énekkari próba,

f) iskolai sportkör,

g) tanulmányi és sportversenyek,

h) könyvtárlátogatás,

17


i) a diákönkormányzat rendezvényei,

j) kulturális rendezvények,

k) tanfolyamok.

a) A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülésnek, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének egyaránt színterei. Működésük rendjét az alsós munkaközösség dolgozza ki, és rögzíti a házirendben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő (a tájékoztató füzetbe beírt) kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével.

b) Szakköröket a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek; erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógus felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben.

c) A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

d) Felzárkóztatásra a tanulók kötelezhetők.

e) Iskolánkban énekkar működik. Az énekkar biztosíthatja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Felkérés, illetve lehetőség szerint képviselik az intézményt iskolán kívüli rendezvényeken is.

f) Az ISK a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult, keretében sportcsoportok működnek. Az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre.

Az ISK vezetője a tervezett versenyprogramot az igazgatóval egyezteti. Azon versenyek felsorolását, amelyen indulni kívánnak, a munkaterv tartalmazza.

A versenyeredményekről feljegyzést készítenek, ezeket havonta számítógépes nyilvántartásba kell venni.

g) Az Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola tanulói az iskolai hagyományoknak megfelelően nagy számban vesznek részt különféle tanulmányi, művészeti és sportversenyeken.

A versenyek fajtái:

házi

más iskola által szervezett

körzeti

városi

megyei

18


régiós/területi

országos

nemzetközi

Az iskola, a munkaközösségek által támogatott versenyzési lehetőségekről tájékoztatja a tanulókat, nevezésüket a megfelelő helyre továbbítja.

Az iskola szaktanárai segítséget nyújtanak a versenyekre való felkészüléshez.

A tanulók versenyeredményeikért az iskolában jutalmat, dicséretet kaphatnak.

A sikertelen szereplés miatt tanulót elmarasztalás, hátrány nem érhet.

Versenyezni nem akaró tanulót arra kényszeríteni sem nyíltan, sem burkolt formában nem szabad.

h) Az iskolai diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. Az iskola létesítményeit díjtalanul használhatja.

i) Kulturális rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők, illetve az Ecsédi Iskoláért Alapítvány támogatja.

j) Igény esetén térítéses tanfolyam indítását az igazgató engedélyezi. A tanuló tanfolyamon való részvételét a szülőnek írásban kell kérnie. A tanfolyam díjat előre kell befizetni.

A rendszeres tanórán kívüli foglalkozás választása esetén annak látogatása egész tanévre kötelező.

Felmentést tanév közben a szülő írásbeli indoklása alapján az igazgató adhat. Az esetleges hiányzást a tanórákhoz hasonlóan igazolni kell.

E követelményeket a szülőkkel a jelentkezés előtt ismertetjük.

Az iskolai hagyományok ápolása

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat és felelősöket az éves munkaterv tartalmazza.

Megemlékezés a Magyarország nemzeti ünnepeiről

a) március 15-e,

b) október 23-a,

c) október 6-a, az aradi vértanuk napja

d) február 25-e, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja

19


e) április 16-a, a holokauszt áldozatainak napja

f) június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja

Hagyományos ünnepi rendezvényeink:

a) tanévnyitó ünnepély,

b) Richter Nap-Richter Kupa

c) Richter Gála (tavaszi műsoros est),

d) ballagás,

e) tanévzáró ünnepély,

f) pedagógusnap.

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:

Lányoknak: sötét szoknya/nadrág, fehér blúz

Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing

Richteres nyakkendővel viselete mindenki számára.

Egyéb hagyományos rendezvények:

a) osztály és falu karácsony

b) anyák napja osztályban és az Idősek Otthonában

c) farsang,

d) pályaválasztási fórum (igény esetén),

e) költészet napja,

f) mesemondó/versmondó verseny,

g) játékos sportvetélkedő,

h) sítábor,

i) nyári táborok,

j) osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások,

k) erdei táborok

l) osztályrendezvények (Mikulás, stb.)

Intézményi védő, óvó előírások

20


A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

a) A tanulók számára minden év első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során - koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell.

b) Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek, tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

c) Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

d) A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi elektronikus rendszer alkalmazásával.

e) A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített/használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

A dolgozók feladata a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén

A felnőtt alkalmazottakat a tanulók védelme tekintetében különleges kötelezettségek terhelik.

Minden dolgozónak kötelessége az intézmény területén felfedezett vagy tudomására jutott balesetveszélyes helyet és/vagy veszélyt jelenteni a felelős vezetőnek, a gazdasági vezetőnek vagy a portaszolgálatnak.

Ha a dolgozó a balesetveszélyt meg tudja szüntetni, szüntesse meg.

Ha a dolgozó balesetet szenvedett tanulót lát az épületben, értesítse az ügyeletes vezetőt vagy az iskolatitkárt. Ha szükséges és lehetséges, értesítse az épületben éppen tartózkodó orvost vagy elsősegély nyújtására képes személyt. Ha szükséges, hívjon-hívasson mentőt.

21


Az ügyeletes vezetőnek (vagy kötelezettség átruházása esetén az iskolatitkárnak vagy az osztályfőnöknek) értesítenie kell a szülőt a történtekről.

A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyről az iskolatitkár gondoskodik.

Ha a balesetveszélyes helyzetet épületrész vagy annak berendezése okozza, a veszélyt az észlelőnek kötelessége jelenteni az iskolatitkárnak (vagy az ügyeletes vezetőnek). Ő értesíti a létesítményfelelőst.

A veszély megszüntetéséről a létesítményfelelős gondoskodik.

A szakszerű elhárításig a helyben lehetséges megelőzést biztosítani szükséges.

Ha a balesetveszélyes helyzetet helytelen tanulói magatartás okozza, az osztályfőnöknek (távollétében az osztályfőnök-helyettesnek vagy az ügyeletes vezetőnek) kell eljárnia; súlyosabb esetben kezdeményezni lehet fegyelmi eljárás lefolytatását.

Intézményi preventív feladatok

Évente két alkalommal (szeptember és február) munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai szemlét kell tartani.

A szemlebizottság tagjai az igazgató vagy megbízottja, iskolatitkár a munka- és tűzvédelmi megbízott. A bejárásról a létesítményfelelőst értesíteni kell.

A szemlék megállapításait írásba kell foglalni felelősök és határidők megjelölésével. Az újabb szemlén ellenőrizni kell az előző szemlén feltárt hibák kijavítását.

Baleset megelőzés miatt az észlelt hibákat, hiányosságokat az iskolatitkárnál elhelyezett hibabejelentő füzetbe kell dokumentálni (hol, mi, időpont, bejelentő neve).

A működtető által kirendelt karbantartó minden nap a füzet átnézésével kezdi meg a munkáját.

Munkavégzésének sorrendjét a fontosságra való tekintettel határozza meg. Ha önállóan nem tudja elhárítani a hibát, veszélyhelyzetet, jelenti a működtetőnek és az intézményvezetőnek.

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó intézményi eljárások

Az iskola épületében és udvarán felügyelet nélkül gyerekek nem tartózkodhatnak.

A padok, kültéri játékok, kézilabdakapuk rögzítettek, a fából készült berendezések szálkamentesek.

Az udvari játékok épségét rendszeresen ellenőrizzük, a homokcserét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően végezzük.

A kerítés rácstávolsága biztonságos, gyermekfej nem fér ki rajta.

22


Az udvaron árnyékos hely biztosított.

A telepített növények között nincs mérgező, szúrós, tüskés. Nincsenek orr-fülnyílásba helyezhető vagy megehető terméseik. Nem kell őket mérgező vegyszerekkel kezelni.

A tantermi bútorok igazodnak a tanulók testméretéhez, szélük lekerekített, felületük nem tükröződő. Kopásállóak, könnyen tisztán tarthatóak.

A mosdókban mindenütt biztosított a szappanos kézmosás lehetősége. A helyiségek jól tisztántarthatók, fertőtleníthetők.

A szaktantermekben nem tárolunk veszélyes anyagokat, ilyenek csak a szertárban találhatóak megfelelően felcímkézve. A szertárakban tanulók nem tartózkodhatnak.

A tisztítószerek tárolása zárt, tanulók által nem hozzáférhető helyen történik.

A gyors és könnyen elérhető elsősegélynyújtás érdekében 1 db felszerelt elsősegélynyújtó láda található az intézményben.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Rendkívüli esemény esetén (pl. tűzriadó, bombariadó, kivonulási próba, stb.) a Kiürítési terv alapján kell eljárni.

A leglényegesebb rendelkezések:

A kiürítést az igazgató vagy az igazgató helyettes rendeli el (hatósági utasításra, illetve saját döntés alapján).

A kiürítést, annak pontos időtartamát és okát dokumentálni kell.

A kiürítés elrendelése a szokásos módon történik (csengetés, hangos szó).

A kiürítés elrendelése esetén a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok egyetlen és fő feladata a tanulók azonnali biztonságos helyre történő vezetése a kiürítési terv alapján.

Bombariadó esetén a tűzszerészek és a rendőrség munkájának befejezését, illetve egyéb, az oktatást akadályozó rendkívüli esemény elhárítását követően még ugyanazon a napon a tanítást az órarend szerint folytatni kell.

Az elmaradt órák pótlására póttanítási nap szervezhető. A pótnap szervezéséről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.

4. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS KÖZÖSSÉGEI

A nevelőtestület

23


A nevelőtestület: az iskola pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási-képzési kérdésekben a legfőbb tanácskozó és határozathozó szerv.

Tagja: az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

A nevelőtestület kizárólagos döntési jogköre:

a pedagógiai program elfogadása, valamint módosítása,

a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,

az éves munkaterv elkészítése, jóváhagyása,

az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

a testület képviseletében eljáró pedagógusok megválasztása,

a házirend elfogadása,

az "Ecsédi Iskoláért Alapítvány" díj odaítélésre javaslat kialakításában,

az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,

a továbbképzési program elfogadása,

dönt a jogszabályokban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület által átruházott jogkörök:

A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának döntési jogát az osztályban tanítókra ruházza át.

A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést a fegyelmi bizottsága révén hozza meg.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A tantestületet tájékoztatni kell:

a tantárgyfelosztásról,

a pedagógusok külön megbízásainak elosztásáról,

az igazgatóhelyettes megbízásáról, illetve a megbízás visszavonásáról.

A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

tanévnyitó - tanévzáró értekezlet

nevelési értekezlet (őszi, tavaszi)

24


félévet záró értekezlet

tájékoztató és munkaértekezlet (szükség szerint, általában havi gyakorisággal)

rendkívüli értekezlet (szükség szerint)

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából), ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50 %-a vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készült az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.

Amennyiben a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait - jogszabályokban meghatározottak kivételével, valamint az Ecsédi Iskoláért Alapítvány díjának odaítéléséért - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

Vezetői értekezlet

A vezetői értekezlet az iskola vezetésével összefüggő tevékenységek koordinálását, előkészítését végző testület.

Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a diákönkormányzat tanárelnöke, a munkaközösség-vezetők, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szakszervezeti érdekképviselet és a közalkalmazotti tanács elnöke.

Feladatai:

az iskola folyamatos műhelymunkájának biztosítása,

az iskola működésével, nevelő-oktató-képző munkájával kapcsolatos kérdések vizsgálata, elemzése, értékelése,

ellenőrzések, értekezletek, rendezvények, iskolai események előkészítése, tapasztalatainak megvitatása,

az információk áramlásának biztosítása.

fejlesztési, beruházási, felújítási tervek elkészítése,

Vezetői értekezletet az intézményvezető hívja össze.

Szakmai munkaközösségek

A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Intézményünkben két munkaközösség működik alsó tagozatos és felső tagozatos munkaközösség.

25


A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok értékelő, minősítési eljárásában.

Feladatai:

az intézményben folyó nevelő-oktató-képző munka szakmai színvonalának, minőségének emelése, koordinálása,

módszertani eljárások tökéletesítése,

együttműködés különböző szakmai munkaközösségekkel,

a területére vonatkozó helyi tanterv elkészítése, folyamatos javítása,

a nevelési eredmények, a tantárgy, a tantárgycsoportos oktatás hatékonyságának növelése,

a gyakorlati képzés tartalmi fejlesztése,

a tanulói tankönyvek és taneszközök kiválasztása,

eredménymérések készítése, elemzése,

a tantárgyi, nevelési követelmények egységesítése,

az osztályozó- és javítóvizsga-bizottság megalakítása, a tantárgyi követelmények meghatározása, a vizsgák lebonyolítása.

Döntési joga van saját területén:

alternatív tantervek, tankönyvek választásában,

saját munkatervének, továbbképzési tervének meghatározásában,

az iskolai tanulmányi versenyek programjának kialakításában.

Véleményezési jogot gyakorol:

a munkaközösség tagjainak különböző feladatokkal való megbízásában,

a tantárgyfelosztásban,

szakterületét érintő pedagógiai munka eredményességében, javaslatot tesz továbbfejlesztésére

Javaslatot tehet a munkaközösség vezetője személyére és a területét érintő valamennyi kérdésben. A munkaközösség-vezető megbízása - legfeljebb öt évre az igazgató jogköre.

A munkaközösségek saját programjuk szerint, de legalább évi három alkalommal üléseznek.

Munkaközösség-vezetők

26


A munkaközösség-vezető szervezi, irányítja és koordinálja a munkaközösség tevékenységét.

A munkaközösség vezető feladatai:

a munkaközösségi program és beszámoló összeállítása a pedagógiai program és az iskolai munkaterv alapján,

a munkaközösségen belüli munkamegosztás megszervezése, helyettesítések beosztása,

a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos tennivalók koordinálása,

a munkaközösség tagjainak látogatása,

az iskola vezetőinek és a munkaközösség tagjainak kölcsönös informálása.

Döntési joga van:

a területéhez tartozó tantárgyi programok és a tanórán kívüli programok jóváhagyásában,

más munkaközösségekkel, külső szervezetekkel való kapcsolattartás módjában,

saját területükön folytatott kísérletek, kutatások megindításában.

Véleményezési jogkörrel rendelkezik:

a munkaközösség tagjainak értékelésében,

a szakterületük fejlesztésében, taneszközök beszerzésében.

Javaslatot tehet:

a munkaközösséget érintő valamennyi kérdésben,

a munkaközösség tagjainak kitüntetésére és jutalmazására, bérfejlesztésére.

Alkalmazotti közösség

Az iskolában közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak közössége (a nevelőtestület tagjai, és az adminisztratív dolgozók). Jogköre kiterjed az igazgató személyének véleményezésére.

Közalkalmazotti tanács

A közalkalmazotti tanács közvetíthet az iskolavezetés és az intézmény dolgozói között.

A közalkalmazottak nagyobb csoportját köteles tájékoztatni az iskolavezetés terveiről.

A testület véleményét köteles a munkáltatóval közölni.

27


Munkavállalói érdekképviselet

A munkavállalói érdekképviselet a törvényben meghatározott módon és formában képviselheti a munkavállalók érdekeit a munkáltató felé.

A szülők közösségei

Az iskolában a szülők kötelességük teljesítése és jogaik érvényesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

Az egy osztályba járó tanulók szüleinek közössége, ill. képviselője az odajáró tanulók ügyében járhat el.

Az osztályok szülői közösségéből választott 2-2 fő alkotja az iskolai szülői tanácsot. Működéséről az alapszabály rendelkezik.

Az iskolai szülői közösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját (a mindenkori tanulólétszáma 25 %-a) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

Az intézményen kívüli kulturális, művészeti tevékenység, sportfoglalkozás, ill. kirándulás, erdei iskola - amely nem tartalmazza a mindenki számára előírt tananyag megismerését és feldolgozását - szülői kérésre, szülői finanszírozás mellett szervezhető. A Szülői Munkaközösség évente meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény a fentiek megvalósításához nem léphet túl.

A szülői közösség dönt:

saját működési rendjéről,

munkatervének elfogadásáról,

tisztségviselőinek megválasztásáról.

A szülői tanácsot véleményezési jog illeti meg:

a pedagógiai program elfogadásakor,

az iskolai munkaterv tanulókat érintő programjának kialakításakor,

intézményvezetői pályázatok vezetői programjának értékelésekor,

az SZMSZ elfogadásakor (miniszteri rendelet által meghatározott témakörben),

a házirend elfogadásakor.

A szülői tanács ülésein meghívottként az alább felsoroltak vehetnek részt:

28


az iskola igazgatója,

az igazgatóhelyettes,

a diákönkormányzat munkáját segítő nevelő.

Az iskola egészének életéről az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese rendszeresen tájékoztatja a szülői tanácsot.

A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéshez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal - a diákközösség javaslatának figyelembevételével - az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben - az iskolai munkarendben meghatározott időben - diákközgyűlést tart, amelynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit - az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után - szabadon használhatja.

A diákönkormányzat véleményét - a hatályos jogszabályok szerint - be kell szerezni:

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a házirend elfogadása előtt.

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

Az osztályközösség

29


Az egy osztályba beírt tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai - a csoportbontásban tanított órák kivételével - a tanórákat közösen látogatják.

Az osztályközösség az intézmény legkisebb tanulói közössége.

Az osztályközösség döntési jogkörébe tartozik:

az osztály diákbizottságának és az osztály titkárának megválasztása,

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba.

Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök.

5. A pedagógusok kötelességei és jogai

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kötelességei

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel össze-függésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg mindent tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse,

c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,

d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat,

f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről,

g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával,

30


h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,

k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát,

l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,

m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,

n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,

p) megőrizze a hivatali titkot,

q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson,

r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel,

s) a tantestület tagjai magatartásukkal, összetartásukkal mutassanak példát az osztályközösségeknek (kollegialitás).

A pedagógusok jogai

a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza,

c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,

d) a köznevelési törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,

e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz,

31


f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában,

i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket,

j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógus-igazolvánnyal látogassa,

k) az oktatási jogok biztosához forduljon.

Hozzáférés informatikai eszközökhöz

Intézményünkben vezeték nélküli internetelérés a tanári szobában, illetve az informatika teremben/szertárban lehetséges.

Hét tanterem/szaktanterem egy-egy - interneteléréssel rendelkező - asztali számítógéppel, interaktív táblával van felszerelve.

A tanári szobában 2 db számítógép és kettő hálózati nyomtató áll a kollégák rendelkezésére.

Intézményünkben több pedagógus laptopot használhat munkájának korszerű végzéséhez. Intézményvezető dönti el, hogy az adott tanítási évben ki kap laptopot a munkájához.

Az iskola vezetőségének tagjai használhatnak 1-1 laptopot mindennapi feladataik teljesítéséhez.

A laptopok iskolán kívül is használhatók intézményi programok megvalósításához.

Munkaköri leírás

Intézményünkben minden munkavállaló rendelkezik egységesen szerkesztett, névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírással.

Munkaszervezési okokból az egyes feladatok munkaköri leírásait külön készítjük el, így az új feladat megkezdésekor, illetve a feladat megszűnésekor nem kell minden egyes alkalommal módosítani a pedagógusok munkaköri leírását.

32


A névre szóló munkaköri leírások egységes szerkezete a következőket tartalmazza:

alapadatok,

a munkakör betöltésének követelményei,

a követelmények közül amivel a munkakör betöltője rendelkezik,

függelmi viszonyok,

helyettesítés,

munkaköri feladatok (köznevelési törvény, SZMSZ és Kollektív szerződés alapján),

a közalkalmazottak által gyakorolt jogkörök,

a közalkalmazott felelőssége,

utasítás a munkaköri leírásba nem foglalt feladatok elvégzésére,

záró rendelkezések.

Munkaköri leírásminták

a) Munkaköri leírásminta - pedagógus

A pedagógus kötelességeit és jogait a köznevelési törvény 62. §. és 63. §.-a tartalmazza.

A pedagógus a saját nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programja, tanterve,

valamint a szabályzatok keretein belül önállóan és felelősséggel végzi.

Feladatai különösen:

a/ a tantárgyi program elkészítése és folyamatos gondozása,

b/ megbízás esetén gyakorlati pedagógusképzési tevékenységét egységes elvek alapján legjobb tudása szerint, a módszerek szabad megválasztásával végzi,

c/ részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az iskolai hagyományok ápolásából és az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből;

d/ szakmai ismereteit, tudását ön- és továbbképzésekkel gyarapítja,

e/ nevelő-oktató munkáját saját tantárgyi programja alapján önállóan és tervszerűen végzi, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti,

f/ a témazáró dolgozatokat előre jelzi, és öt munkanapon belül kijavítja,

33


g/ fogadóórát tart, és rendkívüli esetben azonnal értesíti a szülőt,

h/ munkájának megkezdése előtt 15 perccel (ügyelet előtt 5 perccel) köteles a munkavégzés helyén megjelenni,

i/ a munkakörével járó adminisztrációs és gazdasági munkát elvégzi,

j/ ha munkáját betegség vagy váratlanul felmerült más ok miatt nem tudja megkezdeni, az iskola igazgatóját vagy az ügyeletes vezetőt 7 óra 20 percig értesíti,

k/ tanévi munkaközösségi feladatait teljesíti, illetve az iskolai feladatokból esetenként adódó tevékenységeket elvégzi,

l/ az új kolléga ismerje meg iskolánk pedagógiai programját, szabályzatait, és arról fél éven belül adjon számot az iskola vezetőségének.

Döntési joga van tanulók értékelésében és szaktárgyi osztályzatainak megállapításában.

A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok:

a tantervi követelményeknek, a tanulók előképzettségének, a szakmai közösségek és szülők véleményének figyelembevételével a taneszközök és az eljárások, módszerek megválasztása,

az éves munka megtervezése (tantárgyi program, foglalkozási terv),

a tanulók felkészültségének és munkáinak folyamatos ellenőrzése, értékelése,

tehetséggondozás és felzárkóztatás,

szaktantermek gondozása, taneszköz- és szertárfejlesztés,

a tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése, személyiségük fejlesztésének segítése,

a szülők tényszerű tájékoztatása az iskolai és az egyéni fogadóórákon, szülői értekezleteken, osztályfőnököknek családlátogatásokon,

kulturális és sportrendezvények, közhasznú munkák, kirándulások szervezésében, lebonyolításában részvétel,

reggeli, déli és óraközi szüneti ügyelet,

tanulók felügyelete és kísérése (orvosi vizsgálat, úszás, mozi, színház, versenyek, tanulmányi kirándulások, stb.),

az előírt adminisztráció végzése (napló, anyakönyv, bizonyítvány, továbbtanulási lapok, stb.),

szünidei programok, táborok szervezése, vezetése.

Az IMIP alapján a pedagógus:

az értékelő csoport tagjaként részt vesz a pedagógus és nem pedagógus teljesítményértékelési rendszer kialakításában és működtetésében,

34


az értékelő csoport tagjaként részt vesz az intézmény pedagógusainak teljesítményértékelésére vonatkozó feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében.

b) Munkaköri leírásminta - munkaközösség-vezető

1. A munkaközösség-vezető feladatai:

- a munkaközösségi program és beszámoló összeállítása,

- a munkaközösségen belüli munkamegosztás megszervezése,

- a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos tennivalók koordinálása,

- a munkaközösség tagjainak látogatása,

- az iskola vezetőinek és a munkaközösség tagjainak kölcsönös informálása.

2. Döntési joga van:

- a területéhez tartozó tantárgyi programok és a tanórán kívüli programok jóváhagyásában,

- más munkaközösségekkel, külső szervezetekkel való kapcsolattartás módjában,

- saját területükön folytatott kísérletek, kutatások megindításában.

3. Véleményezési jogkörrel rendelkezik:

- a munkaközösség tagjainak minősítésében,

- a pedagógus-álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásában,

- a szakterületük fejlesztésében, taneszközök beszerzésében.

4. Javaslatot tehet:

- a munkaközösséget érintő valamennyi kérdésben,

- a munkaközösség tagjainak kitüntetésére és jutalmazására, bérfejlesztésére.

c) Munkaköri leírásminta - osztályfőnök

1. Az osztályfőnök: az osztályának felelős vezetője.

Megbízásáról az igazgató gondoskodik.

2. Feladatai:

- az osztályfőnöki program készítése, az abban foglaltak megvalósítása,

- az osztály tanulóinak megismerése alapján egyéni és közösségi fejlődésük biztosítása, öntevékenységük fejlesztése,

35


- az osztály fejlesztési programjának tervezése, a végrehajtás megszervezése,

- az osztályban tanító pedagógusokkal, a szülői közösséggel, a gyermekvédelmi felelőssel, szabadidő-szervezővel és a diákönkormányzattal való együttműködés kialakítása,

- a szülői értekezleten, fogadóórákon tapasztaltakról beszámol az iskola vezetőségének,

- képviseli az iskolai tevékenységgel kapcsolatos többségi tanulói véleményeket; minden tanév május közepéig összegyűjti a tanulók által választott következő tanévi foglalkozásokra való jelentkezéseket (napközi, tanulószoba, tanórán kívüli foglalkozások, stb.).

3. Dönt:

- a tanulók évi maximum 1-3 napos mulasztásának igazolásáról,

- a tanulók teljesítményének osztályfőnöki dicsérettel, elmarasztalással való értékeléséről.

4. Véleményez, javasol:

- minden olyan kérdésben, mely az osztályában lévő tanulókat érinti.

d) Munkaköri leírásminta - napközis/tanulószobai foglalkozást tartó nevelő

1. A napközis/tanulószobai foglalkozást tartó nevelő a napközis/tanulószobai csoport felelős vezetője.

2. Feladatai:

- a csoport fejlesztési programjának tervezése, a végrehajtás megszervezése,

- a napközis/tanulószobai foglalkozások szakszerű és tervszerű vezetése,

- a csoporttagok egyéni és közösségi fejlődésének biztosítása, öntevékenységük fejlesztése,

- a tanulási technikák kialakítása és folyamatos fejlesztése,

- az érintett pedagógusokkal és szülőkkel való együttműködés kialakítása.

3. Véleményez, javasol a csoportjába tartozó tanulókat érintő valamennyi kérdésben.

e) Munkaköri leírásminta - könyvtáros

A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő-képző munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse.

Az iskolai könyvtáros tanító a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra; a

36


további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.

Az iskolai könyvtáros munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalmi ellátására.

1. Szakmai feladatai

1.1. Állománygondozás

Állománygyarapítás:

Felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért.

A megjelenő kiadványokról tájékozódik.

Szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez.

A beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait.

Állományba vétel:

A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja.

Rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez.

A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból.

Állományvédelem:

A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért.

Állományellenőrzési rendeleti előírás szerint az igazgató utasítására előkészíti a leltározást (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában.

Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást.

A rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik.

1.2. Szolgáltatások

Kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon.

37


2. Egyéb feladatok

2.1. A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal.

2.2. Szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral.

2.3. Együttműködik az oktatástechnikussal az audiovizuális eszközök nyilvántartási és feldolgozó munkálatai terén, egészséges munkamegosztásra törekszik.

2.4. A könyvtáros heti munkaideje: 40 óra

2.5. Nyitva tartás alatt ellátja az alábbi teendőket:

kölcsönzés,

tájékoztatás,

könyvtárbemutató foglalkozások,

raktári rendezés ügyviteli feladatai.

2.6. Belső munkálatok során elvégzi az alábbi feladatokat:

állománygyarapítás (leltárkönyvek vezetése),

katalógusszerkesztés,

bibliográfia készítése,

irodalomkutatás,

felkészülés a foglalkozásokra,

egyéni továbbképzés.

2.7. Külső tevékenységei:

tájékozódás a könyvpiacon,

egyéni beszerzések,

továbbképzés,

tapasztalatcsere.

3. Könyvtári munkán kívüli feladatok

A könyvtári teendőkön kívül az alábbi teendők ellátásáért felelős:

kulturális szervezőmunka

szakkör vezetője

38


Segédkezik a tankönyvrendelésben, ingyenes tankönyvellátásban.

Dönt: a rendelkezésére álló költségvetési keret felhasználásáról.

f) Munkaköri leírásminta - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

1. Gondoskodik a gyermeki/tanulói jogok érvényesítéséről és a rászoruló gyermekek segítéséről.

2. Feladatai:

a tanulók és szülők tájékoztatása a gyermekvédelemmel összefüggő kérdések megoldásának módjáról, az ilyen feladatot ellátó intézmények elérhetőségéről,

kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat helyi szervezetével,

a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben lévő tanulók folyamatos figyelemmel kísérése és segítése (családlátogatás, esetmegbeszélés),

részt vesz az iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programjának kidolgozásában, végrehajtásában,

veszélyeztető tényezők esetében kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

3. Dönt:

a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezéséről,

az osztályfőnökökkel és a diákönkormányzat vezetőivel közösen az iskola, illetve az Egylet által biztosítható támogatások odaítéléséről.

g) Munkaköri leírásminta - szabadidő-szervező

1.A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját.

A szabadidő-szervező feladatai különösen:

az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor, stb.),

39


a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról,

a tanulóközösség, a diákönkormányzat programjainak segítése,

a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése,

az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése,

az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése,

az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai, stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés,

az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése,

a hazai és külföldi tanulmányi utak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés.

2. A szabadidő-szervező együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a diákönkormányzatok munkáját segítőkkel.

3. A szabadidő-szervező segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, közreműködik, segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

4. Az iskola vezetője gondoskodik a szabadidő-szervező munkájához szükséges feltételekről.

h) Munkaköri leírásminta - a diákönkormányzat tanárelnöke

1./ Segíti az iskola diákvezetőinek munkáját. Összekötő szerepet tölt be az iskola- és diákvezetők között.

2./ Feladatai:

gondoskodik a diákönkormányzat működési szabályzatának végrehajtásáról (lásd: házirend),

részt vesz az iskolai hagyományok keretébe tartozó rendezvények előkészítésében, szervezésében,

gondoskodik a diáktagozat tevékenységének dokumentálásáról,

gondoskodik a diákokat érintő belső pályázatok kiírásáról, elbírálásáról és teljesítéséről,

40


együttműködik az osztályfőnökökkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel és a szabadidő-szervezővel.

i) Munkaköri leírásminta - igazgatóhelyettes

1. Az igazgatóhelyettes saját feladatai felelős teljesítésével és testületi munkájával vesz részt az iskola vezetésében.

2. Feladatai különösen:

a nevelő-oktató munka megszervezésében, irányításában való részvétel,

értekezletek tartása, előkészítése,

szakkörök munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése,

az ügyeleti rend ellenőrzése,

órarend készítése,

naplók, adminisztrációs munka figyelemmel kísérése (alsó-felső tagozat),

taneszköz-igénylés folyamatos felmérése, nyilvántartása,

a pedagógiai asszisztens munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése,

javítóvizsga szervezése, lebonyolítása

év eleji tervező munka gondozása, figyelemmel kísérése,

a munkaközösségek és a napközi/tanulószoba munkájának megszervezése, irányítása, ellenőrzése (továbbképzések, pályázatok),

tanulmányi versenyek, nevelői pályázatok gondozása,

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok áttekintése,

TIK elszámolás elkészíttetése, ellenőrzése,

az iskolai statisztika elkészítése,

a fejlesztő pedagógus munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése,

a kompetenciamérések tapasztalatainak felhasználásával fejlesztési terv készítése,

DIFER- és kompetenciamérések tapasztalatai birtokában alsós fejlesztési terv készítése,

részt vesz a pedagógus teljesítményértékelési rendszer kialakításában és működtetésében,

részt vesz a pedagógusok teljesítményének értékelésére vonatkozó feladatok végrehajtásának ellenőrzésében.

41


3. Az igazgatót távolléte esetén az igazgatóhelyettes (a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok kivételével) teljes jogkörrel helyettesíti.

j) Munkaköri leírásminta - igazgató

1. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe.

2. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

3. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

4. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

5. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.

6. A közoktatási intézmény vezetője az előző pontokban meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen:

a nevelőtestület vezetése,

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,

a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

a Szülői Tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés,

42


a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,

a tantárgyfelosztás és az órarend jóváhagyása,

a tankönyvellátás megszervezése.

k) Munkaköri leírásminta - rendszergazda

1. A munkavégzés célja:

Az iskola számítógépes hálózatának üzemeltetésével kapcsolatos teendők ellátása, a szoftver és hardver állomány felügyelete, karbantartása, az iskolában folyó informatika oktatás feltételeinek naprakész biztosítása, fejlesztése, terv készítése, beszerzések elvégzése.

2. Feladatai különösen:

az iskolai számítógépes hálózat üzemeltetése, karbantartása, felügyelete, fejlesztése,

kapcsolattartás az egyetemi hálózat üzemeltetőjével,

az iskola számítógépparkjának karbantartása,

a számítógéppark leltárának naprakész nyomon követése,

javaslat kidolgozása az informatikai keret terhére történő beruházásokhoz,

pályázatok előkészítése és írása a fejlesztés érdekében,

beszerzések intézése a fenntartói előírások alapján,

vírusvédelem biztosítása,

igény esetén tanfolyamok szervezése és megtartása kollégáknak és tanulóknak,

intézményi informatikai szabályzat megalkotása.

3. Felelősségi kör:

Munkájáért közvetlenül az igazgatónak tartozik felelősséggel.

Munkájáról beszámolási kötelezettséggel tartozik az iskola igazgatójának.

l) Munkaköri leírásminta - pedagógiai asszisztens

Felettese: igazgató, igazgatóhelyettesek

Munkaköre: az iskolai nevelő-oktató munka segítése

43


Munkaideje: 40 óra

Munkaidő-beosztását az igazgató határozza meg.

Feladatai különösen:

1. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők utasítása, útmutatása alapján közvetlen segítséget nyújt az iskolai nevelő-oktató munkában.

2. Feladatait főként az alsó tagozaton, illetve napközis/tanulószobai foglalkozásokon látja el.

3. A fejlesztő pedagógus is bevonhatja a pedagógiai munkához kapcsolódó feladatok megvalósításába.

4. Részt vesz az iskolai ügyeleti munkában, beosztása szerint ebédeltet.

5. Előkészítés és felkészítés után szabadidős foglalkozások szervezésével és vezetésével is megbízható.

6. Szükség esetén ellátja a gyermekek, gyermek/tanuló csoportok felügyeletét, megbízás esetén kísérési tevékenységet végez (pl. orvoshoz, kulturális intézménybe, uszodába, utazáskor, kiránduláskor, táborozáskor, stb.).

7. Tanítás nélküli munkanapokon - amennyiben igény van rá - felügyel a napközit, ügyeletet igénylő tanulókra.

8. Segítséget nyújt szemléltető eszközök készítésében.

9. Részt vesz az iskolai dekorációs munkában.

m) Munkaköri leírásminta - fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus

1. A munkakör célja:

A tanulásban akadályozott tanulók pedagógiai ellátása, terápiás megsegítése.

2. A munkakörhöz szükséges iskolai végzettség:

Gyógypedagógiai szakok.

3. Munkaterületei:

komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálatok pedagógiai részének végzése,

tanácsadás,

egyéni és kiscsoportos foglalkozások vezetése,

a képzése során elsajátított tesztek felvétele és értékelése (DIFER, SINDELAR),

a Nevelési Tanácsadó és a képességvizsgáló intézet szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése,

44


adminisztratív munka.

Pedagógiai diagnosztizálás:

pedagógiai vizsgálat alkalmával az általános képességek, részképességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás, taníthatóság, tantárgyi ismeretek felmérését, azok életkori szinttel/osztályfok szinttel való összevetését végzi,

szükség esetén (a szülő hozzájárulása mellett) konzultáció a tanuló pedagógusával és egyéb intézményekkel, szakemberekkel,

amennyiben a komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat összegzése alapján a tanulónál sajátos nevelési igény valószínűsíthető, szükség esetén szakértői vizsgálatot kezdeményez.

Tanácsadás:

a hozzá fordulóknak, (tanító, tanár, szülő) -otthoni körülmények között is megvalósítható- ötleteket, tanácsokat, esetleg hozzáférhető szakirodalmat ajánl a felmerülő problémák kezelése érdekében,

felkérésre konzultációt biztosít az oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak és szakembereinek,

segítségnyújtás a gyermek, a tanuló neveléséhez, oktatásához, ha adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődési üteme indokolja .

Csoportfoglalkozások vezetése:

A SNI , BTMN tanulók fejlesztő foglalkoztatása, ez a probléma függvényében egyéni vagy kiscsoportos,

az osztálytanítót segítve, kéttanáros, vagy csoportbontásos órák vezetése, segítése.

Szakvélemény készítése:

tanulási és beilleszkedési nehézséggel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek pedagógiai vizsgálatát követően írásos szakvéleményt készít a képzése során elsajátított felmérő eszközök segítségével (DIFER, SINDELAR...stb),

a Nevelési Tanácsadó és a képességvizsgáló intézet szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése,

kontrollvizsgálatok és alapvizsgálatok intézése. A szülővel és osztályfőnökkel való kapcsolattartás.

Adminisztratív munka:

egyéni lapon rögzíti a gyermekek megjelenését,

feljegyzéseket vezet a foglalkozások tartalmáról.

Egyéb kötelezettségek:

45


kötelező óraszámon kívüli munkaidejét kapcsolattartásra, szakmai dokumentációra, felkészülésre, továbbképzésre használja,

részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről gondoskodik,

titoktartási kötelezettség,

szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el,

tiszteletben tartja a hozzá fordulók méltóságát, személyiségi jogait,

a munkavállaló feladata továbbá mindaz, amellyel a munkaköréhez kapcsolódóan, a szakképzettségével összefüggően az intézményvezető megbízza.

n) Munkaköri leírásminta - szertárfelelős

1. Anyagi felelősséggel tartozik a leltárában lévő eszközökért.

2. Gondoskodik a szertárában lévő eszközök karbantartásáról, javításáról, állaguk megóvásáról.

3. Javaslatot tesz a szertár eszközeinek fejlesztésére.

o) Munkaköri leírásminta - iskolatitkár

Az iskolatitkár felelős az iskola ügykezeléséért.

Ezen belül:

az ügyiratkezelést, az iktatást mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi önállóan és teljes felelősséggel,

lebonyolítja az intézmény levelezését,

a beérkezett leveleket az igazgató utasítása szerint a címzetteknek továbbítja, a határidős feladatokat nyilvántartja,

az ügyvitelhez és az iskolában folyó munkához szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat biztosítja, nyilvántartja,

elvégzi a tanév közben érkező és távozó tanulókkal kapcsolatos teendőket,

vezeti a tanulói nyilvántartást,

végzi az 1. osztályos tanulók beírását, közreműködik a 8. osztályos tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációban,

felelős a bizonyítványok, törzslapok gondos őrzéséért, a törzslapok évenkénti köttetését intézi,

vezeti a tanügyi és egyéb hivatalos megbeszélések, értekezletek jegyzőkönyveit,

46


a szülők és pedagógusok hivatalos iskolai ügyeiben közreműködik,

lebonyolítja a diákigazolvány igénylésével és kiadásával kapcsolatos teendőket,

igény esetén iskolalátogatási igazolást állít ki,

rendszeres kapcsolatot tart az iskolaorvossal és a védőnővel,

az iskolában történt tanulói baleseteket jegyzőkönyvezi,

a pedagógus igazolványokat megrendeli, nyilvántartja,

részt vesz a személyzeti nyilvántartás végzésében, az ügyintézést az igazgató utasítása alapján végzi,

nyilvántartja a dolgozók szabadságát,

intézi a kedvezményes vasúti utazásra jogosító igazolások kiadását,

ellátja az iskola épületének, berendezési és felszerelési tárgyainak karbantartásával, leltározásával, selejtezésével kapcsolatos ügyintézői, szervezői munkát,

az energia (víz, villany) mérőállás-jelentést havonta elküldi,

ellátja a gépelési feladatokat.

Munkája során a tanulókról, pedagógusokról és az iskola belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli.

Munkakörébe nem tartozó munkát is köteles ellátni, amellyel a felettese megbízza.

Külön munkát csak az igazgató tudtával vállalhat úgy, hogy az az iskolai munkát ne hátráltassa.

Munkáját közvetlenül az iskola igazgatója irányítja.

Munkaideje: hétfőtől péntekig 7.30-15.30-ig,

Szabadságra szorgalmi időben csak rendkívüli esetben mehet. A szabadságát az intézményvezetővel egyezteti, engedélyezteti.

5. A VEZETŐK ÉS A BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek

47


kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje

A közalkalmazotti tanács képviselője az iskolavezetés rendszerességgel tartott értekezletein részt vesz. A KT értekezletein alkalmanként - a tárgyalt napirendtől függően - meghívott az iskolavezetés valamely tagja.

A nevelőtestület egészének véleménynyilvánítását vagy döntését igénylő kérdésekről értekezletet tartunk.

A munkaközösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás az igazgatóhelyetteseken keresztül történik, akik felosztják maguk között a munkaközösségek felügyeletét.

Az iskolavezetés a rendszerességgel tartott értekezletein - szükség esetén, illetve valamely feladattal összefüggésben - beszámoltatja valamely közösség vezetőjét vagy tagját.

A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az igazgató, illetve a diákönkormányzat munkáját segítő tanár rendszeres kapcsolatot tart a DÖK elnökével.

A diákönkormányzat számára érkező postának külön gyűjtődossziéja van a titkárságon, amelyet a DÖK megbízottja naponta átvehet.

Az igazgató legalább évente egy alkalommal megbeszélést tart a diákönkormányzat elnökével.

A diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát.

A diákönkormányzat működéséhez az épületben lévő helyiségeket használhatja.

Internet-hozzáférés, fénymásolási lehetőség áll rendelkezésükre.

A DÖK működéséhez rendelkezésre álló költségvetési támogatást éves munkatervükben rögzített célokra, munkatervben rögzített ütemezés szerint kapják meg, annak felhasználásával meghatározott időben és módon kötelesek elszámolni.

Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az intézményi sportkör az Iskolai Sportkör (ISK) elnökének irányításával működik.

Az ISK alapszabály szerinti működéséért az igazgató felelős, a sportkör tevékenységét az iskolavezetésen belüli munkamegosztás értelmével az igazgató felügyeli.

48


Minden tanév szeptemberében a sportkör pedagógus irányítója előterjeszti az igazgatónak a sportkör éves programját. Ebben megtervezik, hogy:

mely sportágakban indulnak rendszeres sportköri foglalkozások,

milyen versenyeken vesznek részt, illetve javaslatot tesznek az intézmény költségvetésében sportcélokra fordítható támogatás felhasználására.

Az iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzata külön dokumentumban található.

A vezetők és a szülői szervezet (szülők közössége) közötti kapcsolattartás formája

Az intézmény és a szülői szervezet tevékenységét a DÖK vezető tanár fogja össze.

A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek és fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

6. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

Pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje

A kapcsolattartás formái:

napi munkakapcsolat a tanórákon,

tanórán kívüli munkakapcsolat (pl. versenyre való felkészítés) szakmai foglalkozásokon,

szakkörökön, egyéni foglalkozásokon, kulturális programokon, sport-rendezvényeken.

A tanórákon kívüli kulturális és sportprogramokon a pedagógus testület tagjai - az iskolavezetés vagy a diákközösségek kérésére - a szervezésben, felügyeletben is segítenek.

A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje

Valamennyi pedagógus tagja szakmai munkaközösségnek.

a) A testületi döntést vagy véleménynyilvánítást igénylő kérdésekről először a munkaközösség-vezetők közössége folytat vitát. A munkaközösség-vezetők értekezletének összehívását az igazgató, igazgatóhelyettesek vagy bármely munkaközösség-vezető kezdeményezheti.

b) Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden „tantárgyközi" feladat tervezését, megoldását (pl. felvételi, pályázatok, óratervek,

49


tantervek összehangolása, versenyek, vizsgák) az érintett munkaközösségek - közös munkaközösségi értekezleten - megvitatják, és véleményüket a testületi értekezleten nyilvánosságra hozzák.

A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje

A nevelőtestület évente legalább két alkalommal közös délutáni fogadóórát tart (az ütemterv tartalmazza az időpontokat).

A szülők közösségei - képviselőiken keresztül vagy egyénileg - délelőtti fogadóórájukon kérdéseikkel, problémáikkal felkereshetik a pedagógusokat, illetve ha a probléma olyan jellegű, a pedagógus testületek vezetőit.

Az iskola honlapján valamennyi pedagógus elérhetősége (elektronikus levélcíme) olvasható. A szülők közösségeinek képviselői az elektronikus levélben feltett kérdéseikre, észrevételeikre - ugyanúgy, mint az írásos beadványokra - választ kapnak, a témától függően írásban vagy szóban.

7. A KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

a) A fenntartóval és a működtetővel az intézményvezető tartja a kapcsolatot.

b) szakmai irányításban résztvevő testületekkel, illetve bizottságokkal az azokba választott ill. delegált nevelőtestületi tag révén tartunk kapcsolatot.

b) A szakmai szervezetekkel egyrészt folyamatos konzultációt folytatunk, másrészt tagsági viszony keretében realizálódik az együttműködés.

c) A szülőkkel rendszeresen az iskola munkatervében meghatározott időpontokban, szülői értekezlet és fogadódóra formájában tartjuk a kapcsolatot. Az osztályfőnök - szülői meghívás után - családlátogatáson, a szülő pedig - előre egyeztetett időpontban - bármikor informálódhat a gyermekről.

d) Gyermekvédelmi kérdésekben a gyermekjóléti szolgálattal, a tanulók egészség-védelme érdekében az iskola-egészségügyi szolgálattal a vonatkozó jogszabályok szerint tartunk kapcsolatot.

e) Szakmai szolgáltatókkal, szakellátó szervezetekkel és társintézményekkel a közösen megoldandó feladatokban működünk együtt.

f) Egyéb partneri kapcsolatok gondozása felelősi rendszer alapján működik, a teendőket munkaköri leírásokban rögzítjük.

g) A településen működödő óvodával az intézményvezető tartja a kapcsolatot. Együttműködünk a beiskolázást érintő feladatokban.

Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szervezettel

50


Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel.

A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az iskolatitkár közreműködésével, az alábbi személyekkel:

iskolaorvos

iskolai védőnő

iskolafogászat

Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere

a) Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VVV.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM rendelet szerint végzi.

b) Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. §. (5) alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az iskolatitkár végzi.

c) Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat:

a) Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók kétévente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. §. (6)/d bekezdése, valamint a 25 §. (5) bekezdése előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).

b) A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM rendelet alapján.

c) A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. És a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).

d) A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást október 1-ig elvégzi, kivéve ha a vizsgálat oka később következett be.

e) A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.

f) Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.

51


g) Sürgősségi eseti ellátást végez.

h) Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.

i) Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelőkkel, velük konzultál tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

Az iskolai védőnő feladatai

a) A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, látásvizsgálat, stb.), a hallásvizsgálatról gondoskodik.

b) A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával.

c) A nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok:

Az éves munkatervhez a védőnői feladatok összeállítása, egyeztetése a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével.

A tanulók védőnői vizsgálata 6 éven felüliek esetében kétévenként (kivéve a színlátás vizsgálata):

o a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,

o a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés- és magatartásproblémák feltárása,

o érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata 11 éves életkorban,

o mozgásszervek vizsgálata különös tekintettel a lábstatikai problémákra és gerinc-rendellenességekre (tartáshiba, scoliosis),

o vérnyomásmérés,

o pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves kortól.

A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.

Elsősegélynyújtás.

52


Az orvosi vizsgálatok előkészítése.

A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.

A krónikus betegek, magatartászavarral küzdők életvitelének segítése.

Részvétel az egészségtan oktatásában elsősorban az alábbi témákban:

o az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),

o családtervezés, fogamzásgátlás,

o szülői szerep, csecsemőgondozás,

o önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek,

o szenvedélybetegségek megelőzése.

Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.

Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).

Kapcsolattartás segítő intézményekkel (pl. drogambulancia, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, stb.).

Pályaválasztás segítése.

Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, egészségügyi könyv, ambuláns napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása, stb.).

A tanulók veszélyeztetettségét megelőző feladat

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. §. (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

A nemdohányzók védelme

Az 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről értelmében, az intézményben és annak bejáratától számított 5 méteren belül sem nyílt, sem zárt légtérben dohányzóhely nem

53


jelölhető ki (beleértve az udvart is). A dohányzási korlátozást jól látható, szabványos tiltó táblával kell jelölni.

8. AZ INTÉZMÉNYBEN A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

A fegyelmi eljárás szabályai

a) Ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte, a közoktatásról szóló 2011. CXC. törvény 53. §. (1) bekezdése szerint fegyelmi eljárást lehet indítani.

b) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell.

Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést olya módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

c) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg.

A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ezen igényét a kézhezvételtől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be.

Egyeztető eljárás

a) Célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, megállapodás létrehozása.

b) Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat.

c) A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

d) Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az iskola bármely pedagógusát felkérheti.

e) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet szenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló szülője elfogad. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

54


f) Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.

g) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.

h) Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

Fegyelmi tárgyalás

a) Kötelező fegyelmi tárgyalást tartani akkor, ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, illetve ha a tényállás tisztázása ezt indokolja.

b) Ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arra meg kell hívni a tanulót, a szülőt, az iskolai diákönkormányzat képviselőjét, mivel a fegyelmi ügyekben véleményezési jog illeti meg.

c) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság elnökét saját tagjai közül választja meg.

d) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri.

e) A fegyelmi büntetés lehet:

megrovás,

szigorú megrovás,

meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (pl. kirándulás),

áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba vagy iskolába.

A fegyelmi tárgyalás menete

a) A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira.

b) Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést.

c) Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

d) Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket.

55


e) Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről.

f) A bizottság fegyelmi határozatot hoz.

g) A bizottság elnöke kihirdeti a határozatot, ismerteti annak rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja.

h) A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül -egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek.

i) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a tanuló nem követett el kötelességszegést,

a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,

a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,

a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,

nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.

j) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri.

k) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.

l) A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indoklását, elutasított bizonyítási beadvány esetén az elutasítás okát.

m) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét is idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését.

n) Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

9. AZ ELEKTRONIKUS ÉS ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTAVÁNYOK HITELESÍTÉSI ÉS KEZELÉSI RENDJE

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt

56


dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatika rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

Iskolánkban első évfolyamon és a második évfolyam félévéig elektronikusan előállított és papíralapon tárolt adatként kezeljük a tanulók szöveges értékelését.

A tanulók adatait az érintett osztályfőnök digitális úton viszik be a rendszerbe.

Az adatok tárolása - ideiglenesen - az iskola e célra használatos szerverén történik.

A digitális úton előállított és papíralapú szöveges értékelést az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával kell hitelesíteni.

11. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYV-ELLÁTÁS RENDJE

Jogszabályi háttér

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,

a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről

57


16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet.

Egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

A tankönyvellátás célja és feladata

a) Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

b) Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.

c) Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Azokat a tankönyveket, amelyeket a kölcsönzés lejártakor a tanuló nem tud visszaszolgáltatni (elveszett vagy használhatatlanná vált), a szülő köteles pótolni.

Ez lehet használt jó állapotú használt tankönyv is, amennyiben a raktári szám megegyezik.

A hiányzó dokumentumot a szülő költségén a könyvtáros a következő évi tankönyvrendeléskor pótolja. Ennek lebonyolítására a szülő írásos felhatalmazást ad.

A tankönyvfelelős megbízása

a) Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a tankönyvforgalmazóval a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi.

b) Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-ig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyv-terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

58


A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

a) Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni.

b) E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig el kell végezni.

c) A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére sem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság a megadott időpont eltelte után állt be.

d) A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.

e) A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

f) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

g) Az iskola a honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményeinek figyelembe vételével adható.

h) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

a) A normatív kedvezmény igényléséről készült felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot.

b) Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.

59


A tankönyvrendelés elkészítése

a) A tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába lépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, amelyet megállapodás szabályoz.

b) A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés és az iskola minden rászoruló tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

Iskolánkban tankönyvtár működik.

A tankönyveket és segédkönyveket egyedi címleltárkönyvben tartjuk nyilván.

Az iskola körbélyegzője a könyv előzéklapján, benne a könyv leltári száma.

A tankönyvek külön gyűjteményt képeznek. Erre kijelölt teremben külön polcokon kerülnek elhelyezésre.

Tanulói kölcsönzések:

Az iskolai könyvtár állományában meglévő tankönyveket a tanulók egy tanévre kölcsönözhetik.

A tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

A selejtezést törlési jegyzék készítésével végezzük.

Nevelői kölcsönzések:

A nevelők a munkájukhoz szükséges tankönyveket, munkafüzeteket, tanmeneteket, témazárókat stb.) egy tanévre kölcsönözhetik az iskola könyvtárából.

A kiadóktól ingyen kapott dokumentumokat nem leltározzuk be, de az iskola pecsétjét beütjük. Csak ezután lehet kölcsönözni a példányokat.

Tanév végén a nevelők minden kikölcsönzött könyvet visszaadnak a könyvtárba. Kivétel, ha a nevelő több évig ugyanazt a tárgyat és évfolyamot tanítja.

60


1.sz

1.sz melléklet

A Richter Gedeon Általános Iskola Adatkezelési szabályzat

A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését.

I. Nyilvántartható adatok

61


1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógus- igazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.

3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok:

a) nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) nemét,

d) lakóhelyét, tartózkodási helyét,

e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,

f) oktatási azonosító számát tartja nyilván.

4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:

a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,

b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,

c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:

felvételivel kapcsolatos adatok,

az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,

tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,

kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok,

a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

a tanuló oktatási azonosító száma,

mérési azonosító,

62


a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

a tanuló diákigazolványának sorszáma,

a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,

évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,

a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,

az országos mérés-értékelés adatai.

II. Adatok továbbítása

1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók

o a fenntartónak,

o a kifizetőhelynek,

o a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,

o a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek,

o a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak,

o a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közre-működők részére továbbítható.

3. A tanuló adatai közül

63


a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,

b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához,

c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,

d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,

e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,

f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz,

g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható.

4. A tanuló

a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,

b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés

64


szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés

végzőjének,

d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére

továbbítható.

5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

III. Titoktartási kötelezettség

1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

IV. Adattovábbítás

Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.

2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

65


V. A köznevelés információs rendszere

1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel.

2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be.

3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak,

b) aki tanulói jogviszonyban áll,

c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,

d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,

e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,

f) akit óraadóként foglalkoztatnak.

4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet.

5. A tanulói nyilvántartás a tanuló

a) nevét,

b) nemét,

c) születési helyét és idejét,

d) társadalombiztosítási azonosító jelét,

e) oktatási azonosító számát,

f) anyja nevét,

g) lakóhelyét, tartózkodási helyét,

h) állampolgárságát,

i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,

j) diákigazolványának számát,

k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya

szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,

l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját,

66


m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,

n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,

o) nevelésének, oktatásának helyét,

p) tanulmányai várható befejezésének idejét,

q) évfolyamát tartalmazza.

6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére.

A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott

a) nevét, anyja nevét,

b) születési helyét és idejét,

c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,

e) munkaköre megnevezését,

f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

g) munkavégzésének helyét,

h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,

i) vezetői beosztását,

j) besorolását,

k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

67


l) munkaidejének mértékét,

m) tartós távollétének időtartamát.

8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.

9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.

10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.

12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

68

szervezeti és működési szabályzat gedeon... · web viewa közoktatási intézmény...

Documents