szerző: christina kuntersage.projekter.eu/doc/pilottraining/trainers_handbook...elearning –...

SAGE – Időskorúak részvétele életük alakításában www.sage-eu.com

Oktatói kézikönyv 1

Lépésről lépésre:

Oktatói kézikönyv

Szerző: Christina Kunter



Bevezető

Ez az írás a SAGE projektben kidolgozott oktatói segédanyag kiegészítő dokumentuma,

amely a SAGE képzési rendszerének (a teljes anyag, vagy egyes modulok átvételével)

megvalósítását felvállaló szervezeteknek és oktatóknak készült.

Az írás gyakorlati támogatást nyújt, és ötleteket ad különböző tevékenységekhez és

feladatokhoz, valamint szervezési tanácsokkal szolgál a tanfolyam megtervezéséhez és

megvalósításához.

A projekt történetének rövid bemutatása után a képzési program pedagógiai koncepciójának

oktatási és tanulási alapelveit írjuk le. Kiemelt figyelmet szenteltünk a problémaközpontú és

kooperatív tanulásnak, amelyek a tanulói autonómiát és kezdeményezést hangsúlyozzák,

valamint valós problémákra és szituációkra koncentrálnak.

A különböző modulok leírásán belül kifejtjük az adott modulra vonatkozó tartalmi, felépítési

és módszertani tudnivalókat. Ezt követően a tananyagban szereplő feladatokat és

tevékenységeket mutatjuk be.

A képzés megvalósításával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében érdemes a képzés

végleges megkezdése előtt oktatói megbeszélést tartani. Ez segítheti az oktatók kölcsönös

információcseréjét, megkönnyítheti a koordinációt, valamint teret és időt biztosít arra, hogy a

résztvevők megvitassák a tartalommal, valamint a szervezéssel kapcsolatos különböző

kérdéseiket.

Javasoljuk, hogy a kurzus megkezdése után is legyen módjuk az oktatóknak

véleménycserére, hogy megvitathassák az eredményeket, kudarcokat, a pozitív és negatív

tapasztalataikat (s ezek lehetséges okait is).



SAGE – A projekt

“Sage – Időskorúak részvétele életük aktív irányításában” egy kétéves Leonardo da Vinci II

projekt, amelynek célja, hogy (elsősorban 50 év feletti), idősekkel foglalkozó, különböző

szolgáltatói szektorban dolgozók számára sajátos képzést valósítson meg, melynek

segítségével képesek lesznek idősek közéleti aktivitását elősegítő projektek kifejlesztésére

és megvalósítására. Értelmezésünk szerint az aktivitás/részvétel azt jelenti, hogy a

különböző területeken érintett emberek az adott területtel kapcsolatos politikai és társadalmi

döntésekben részt vesznek a közvélemény és az érintettek minél szélesebb körű

bevonásával.

A tanfolyamon résztvevők a segítő1 szerepének felvállalásával megpróbálnak egyrészt olyan

struktúrákat és lehetőségeket teremteni, amelyek segítségével az idősek képesek lesznek

beleszólni a nekik szánt szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezési és döntéshozatali

folyamatokba, másrészt pedig közvetíteni különböző érdekcsoportok között.

Mivel számos idős-képviselő már korábban is eljárt idősek érdekében, a tanfolyam nekik is

segítséget nyújthat abban, hogy növeljék képességeiket és elmélyítsék tudásukat

szervezetük keretein belül.

SAGE – A képzés

A különféle feladatok és helyzetek sikeres kezelésének érdekében a segítők számára egy öt

modulból álló, az alábbi témaköröket felölelő képzési anyag készült:

Gerontológia

Kommunikáció és moderálás

Aktív állampolgárság és részvételi módszerek

Projektmenedzsment

Gyakorlati képzés

1 “A segítő az a személy, aki részrehajlás és személyes állásfoglalás nélkül segít emberek egy csoportjának abban, hogy közös céljaikat felismerjék, és megvalósításukat megtervezzék. A segítő megpróbál közvetíteni a csoporttagok között, hogy eleve meglévő, vagy a találkozások során felbukkanó eltérő álláspontok esetén megegyezésre juthassanak, s ezzel megalapozzák a későbbi együttműködést. A segítő szerepe a szülésznőjéhez hasonlítható: segédkezik a “teremtmény születésénél”, de nem ő a végtermék létrehozója.” (Uhttp://en.wikipedia.org/wiki/FacilitatorU).

http://en.wikipedia.org/wiki/Facilitator





SAGE – Oktatási és tanulási alapelvek

A tanfolyam pedagógiai felfogása a tanítás és a tanulás konstruktivista megközelítésén

alapul, s kompetencia-alapú oktatás biztosítását célozza meg. Ily módon elsősorban a

mostanában „új tanítási és tanulási módszerként” emlegetett oktatási stílusok alkotják a

SAGE képzési rendszer magját. Ezeket- a hagyományos képzési módszerekkel ellentétben

(lásd 1-es táblázat)- olyan szemléletváltás jellemzi, ami az oktatással szemben a tanulásra,

az instrukciókkal szemben a részvételre, s a „tiszta” tudásátadással szemben a

módszertanilag sokszínű tanulói környezetre helyezi a hangsúlyt.2

Ennek fontos részét képezi az új médiaeszközök használatán alapuló tanulás (eLearning,

blended learning) mely a SAGE képzésnek is jelentős alkotóeleme.

1. táblázat: A hagyományos és a tanuló-központú oktatási módszerek összehasonlítása

Tanítás és tanulás/ Hagyományos nézetek Tanulóközpontú oktatás

Tartalom Szabály-és struktúrarendszerek hierarchikus felépítése

Jelentést kifejező és formáló rendszer

Tanulási elmélet Szokások kialakítása: a képességek szóbeli közlése

Aktív kommunikáció; fontos feladatok; a tanulást elősegítő nyelv

Tevékenységek

A beszélgetést a tanár vezeti; ismétlés és emlékezés

A tanulók társaikkal történő kölcsönhatásokon keresztül tanulnak; a jelentés következtetés/ megállapodás eredménye

A tanuló szerepe

Jól irányított tanulási folyamat eredményeképp létrejött helyes magatartást mutató organizmus

A tanulók aktívan közreműködő személyek; adnak és kapnak

A tanár szerepe

Központi és aktív; az oktatás a tanításon alapul; ellenőrzött folyamat, célok, és tanulási tempó

Motivál és segít; tanácsot ad és kíséri a tanulási folyamatot

Oktatási anyag Elsősorban a tanárt veszi alapul

eredeti; segíti az interakciót; előmozdítja a tanulást és a tanulói aktivitást

Quelle: Konrad/Traub 2005: 10

2 Vgl. Uhttp://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/ueberblick.php / Abruf 03.04.2008U

http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/ueberblick.php%20/%20Abruf%2003.04.2008



Problémaközpontú tanulás

A problémaközpontú tanulás önmagában nem egy különleges módszer, de leírja azt a

megközelítést, ami elősegíti az egyéni irányítású tanulást és túlnyomórészt valós

problémákhoz (pl. a jövőbeli területek tevékenységének problémája) kapcsolja azt.3

Ezzel növeli egyrészt a problémamegoldó-képességet, a kritikai gondolkodást és az önálló

munkavégzést, másrészt lehetővé teszi a tanulók számára, hogy már tanulmányaik során

szembesüljenek leendő feladataik kihívásaival.

Ezért a SAGE képzés kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy minél több gyakorlati feladatot

iktassunk be. Ezekben a résztvevőknek az időskorú célközönséggel kapcsolatos valós

problémákra és kérdésekre kellett megoldási javaslatot tenni (pl. „időstaxi” projekt). Ily

módon az alábbi tanulási alapelv került alkalmazásra.

Együttműködésen/ együttes munkán alapuló tanulás Az együttes tanulás (csoportmunka, tanulói csoportok, stb.) középpontjában a résztvevők

különféle tudásanyagának és eltérő tapasztalatainak felhasználása áll. A tanulók egy része

közösen dolgozik, míg a tanár csak tanácsokat ad. Cél a tartalommal való aktív foglalkozás,

és a tevékenységek egyenletesebb elosztása, valamint a tartalom különféle nézeteken

alapuló kritikai megközelítése.4

A SAGE Modulok: Tevékenységek – Módszerek - Tananyagok

Általános

A kurzus moduljait a korábbi igényfelméréseken alapuló első pedagógiai elképzelés

kidolgozása során határoztuk meg. Az igényfelmérés a projekt elején, kérdőívek

segítségével készült, és minden partnerországból számos, különféle (az időskorú

célcsoporttal foglalkozó) ember és szervezet vett benne részt. Az igényfelmérés támogatást

nyújtott a SAGE partnereknek ahhoz, hogy pontosabban meg tudják határozni azokat a

készségeket és képességeket, amikre egy idősekkel foglalkozó segítőnek szüksége lehet.

Képzési anyagok

3 Lásd Uhttp://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#problemorientiertes_lernenU

4 Lásd Uhttp://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#kooperatives_lernenU

http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#kooperatives_lernen



A modulok képzési anyagát a partnerszervezetek együttesen dolgozták ki. Az alkotók

országától függően az adott országra jellemző ábrák és források szerepelnek, mivel nem állt

rendelkezésünkre minden egyes témakörnél egész Európára vonatkozó információ. Ezért

feltehetően hasznos és szükséges lenne néhány résznél az anyagok kiegészítése nemzeti

források és információk (pl. számadatok) hozzáadásával. Minden modulnál (kivéve a

gyakorlati képzést) az alábbi alpontokból álló forgatókönyvet készítettük el:

• Bevezetés

• Célmeghatározás

• Kompetenciák

• Tartalom (a tevékenységekkel együtt)

• A tevékenységek összefoglaló táblázata

• Bibliográfia

• Lehetséges kiegészítő anyagok (munkalapok, cikkek, stb.)

Ezen írás a tanfolyam moduljainak levezetéséhez kínál biztos alapot. Az oktatótól függ, hogy

mikor, és a tananyag mely részét adja át a tanfolyam résztvevőinek.

Mivel a bevezető tanfolyam során e-learninges lehetőséget is biztosítunk, a résztvevők

számára hozzáférhetővé tettünk néhány anyagot (munkalapok, szövegek, videók) egy online

felületen (Moodle), amelyről a későbbiekben adunk részletes leírást.

ELearning – Blended Learning A képzésen belüli együttműködés és kommunikáció megkönnyítése érdekében (a résztvevők

és oktatók, valamint csak az oktatók között), valamint, hogy a virtuális kommunikáció számos

lehetősége feltárulhasson, a képzésen résztvevők fogékonyságától függően egy online

felület használata – akár az órák alatt, előtt, vagy után- jótékony hatású lehet.

A nagyközönség számára is elérhető szoftver vagy online tanulási felület -nem csupán a

könnyű kezelhetőségnek köszönhetően- a

jelenleg igen elterjedt: MOODLE. A Moodle a

felhasználók számára olyan virtuális teret

biztosít, amelyben a munkaanyagok

(szövegek, hivatkozások, előadások, videók és egyéb dokumentumok), valamint a tanulói

tevékenységek (pl. közvélemény-kutatások, fórumok) egyaránt elérhetők. Az oktatók a

Moodle előadótermet teljes egészében elképzeléseiknek megfelelően rendezhetik be, a

kurzus témáinak, vagy az éppen aktuális tanulási folyamatrésznek megfelelően. A Moodle

ezen felül az információk, kommunikációs lehetőségek, valamint a feladatrészek tetszőleges

elosztását kínálja.



1. Ábra: Moodle – az osztrák bevezető képzés keretében

Mint ahogy az oktatók igényei szerint feldíszítik a termet, úgy rendezhetjük be a Moodle

szemináriumi termét a tanulási céloknak megfelelően.

Minden kurzus egyéni arculatú Moodle felülete interneten keresztül elérhető. Az összes

felhasználónak meg kell kapnia a belépési kódot (felhasználói név és jelszó) ahhoz, hogy

beléphessen a szemináriumi szobába és részt vehessen a foglalkozáson. A felület

eléréséhez mindenkor szükség van a felhasználói névre és a jelszóra. A különféle

státuszokat figyelembe véve a tanároknak és a képzés résztvevőinek különféle lehetőségeik

vannak a bekapcsolódásra (olvasás, belépés, oldalszerkesztés, stb.)

Ezáltal a Moodle, mint online felület, lehetővé teszi a SAGE oktatói számára, hogy a

résztvevőknek különféle tananyagot juttassanak el (pl. munkalapok, cikkek, videók, audio

kiegészítők, stb.), amiket a résztvevők bármikor kinyomtathatnak, meghallgathatnak,

megnézhetnek (pl. házi feladatként) akkor is, ha közös fejlesztésre nem kerülhet sor (pl.

időhiány miatt). A fent említett eszközök, vita- és csevegő fórumok azon felül, hogy

előmozdítják a véleménycserét és kommunikációt, a résztvevők hozzászólásainak és

közreműködésüknek gyűjtőhelyeként is szolgálnak, melyek újabb átnézések és

megbeszélések tárgyát képezhetik.



Az oktatók együttműködése

Mivel feltételezhetően a modulok az oktatók szakvéleményét is tükrözik, a tanárok közti

információátadás szükséges lehet. Minden oktatónak előzetesen információt kell kapnia a

csoport tagjairól és tanulmányi előmenetelükről, valamint a modulok tartalmáról és

feladatairól.

Mindez megkönnyíti a felkészülést és megakadályozza az ismétlések előfordulását, illetve

azt, hogy bizonyos anyagok kimaradjanak a képzésből. Az információátadás történhet

munkamegbeszéléseken- vagy amennyiben ez túl költséges- a tanárokhoz eljuttatott rövid

kurzusleírás formájában.

Gerontológia modul

Tartalom

A gerontológiai modul, amelyben az öregedési folyamat, valamint az időskorúak

életvezetésének különböző aspektusait tárgyaljuk, olyan képzési részeket tartalmaz, ahol a

közös tudás feltárása (pl. a demográfiai változás adatai, az öregedés történeti áttekintése),

kerül előtérbe. A tanfolyamon a résztvevők aktívan foglalkoznak az öregedés témakörét

érintő kérdésekkel, például megvitatások, szövegelemzések és véleménynyilvánítások

formájában.

Kiemelt hangsúlyt kapnak az öregedéssel kapcsolatos egyéni tapasztalatok, a korra

vonatkozó elképzelések a mindennapi életben, és az egyéni életútra való visszatekintések. A

résztvevők csupán a saját életút (melynek eredménye az időskori élethelyzet és

személyiség) tanulmányozásán keresztül érthetik meg az időskorúakkal kapcsolatos

hozzáállásukat, életfelfogásukat és viselkedésüket, mely elengedhetetlen fontosságú a

korosztállyal való későbbi foglalkozásukhoz.

Időtartam és módszerek

A gerontológiai modul megvalósítására egy körülbelül 15 órás képzési időt terveztünk. Az

időkereten belül az oktatók dönthetik el, hogy mely tartalmi és foglalkoztatási elemekre

helyeznek hangsúlyt (a csoporttól is függően), és milyen sorrendben kívánják tárgyalni a

képzés témáit. A tartalmi forgatókönyv szerint az alábbi sorrend ajánlott:

1. rész: Szociológia: demográfiai fejlődés, a kor és az öregedés szociológiai

megközelítései

2. rész: Történelem: az időskor történeti és kulturális áttekintése

3. rész: Az időskor és az öregedés multidiszciplináris felfogása

4. rész: Az időskorúak társadalmi szerepvállalásának jelentősége



Kommunikáció és moderálás modul

Tartalom

A kommunikáció és moderálás/bemutatás modulban a képzés résztvevői

megtudhatják, hogy milyen képességek szükségesek, s melyeket kell fejleszteni

annak érdekében, hogy sikeresen tudjanak kommunikálni és moderálni, főképp az

időskorúak célcsoportjával. A javasolt tevékenységeken keresztül, elsősorban a

kapcsolódó esettanulmányok mentén (pl. egy szeminárium megszervezése) a

résztvevők a gyakorlatban használják az adott témát és ezzel döntéshozatalukat és

felelősségüket erősítik.

A képzés dokumentumai két részre oszthatók: A kommunikáció alapjai: Egy rövid bevezetőt követően („4-fül modell”) az idősbarát

kommunikáció és a célcsoporttal való megfelelő kommunikációs módok kerülnek a

középpontba

1. A moderálás és konfliktuskezelés alapjai: Ez a második rész elsősorban a

csoportdinamika és a moderálás/ konfliktuskezelés témaköreivel foglalkozik.

Időtartam és módszerek

Ez a képzési modul a résztvevők hatékony kommunikációval kapcsolatos szándékától

függően számos gyakorlati feladatot tartalmaz, melyek közé tartoznak a megbeszélések,

(ön)reflexiók, melyek által a résztvevőknek lehetőségük nyílik saját és társaik társalgási

stílusának elemzésére. A kurzus felépítése és szervezése alapján a témafeldolgozás alábbi

sorrendjét javasoljuk:

1. Kommunikáció

2. Moderálás és konfliktuskezelés

Mivel a moderálás kivitelezése a hatékony kommunikáción alapul, valamint a moderátornak

a kommunikációs típusokat ismernie kell ahhoz, hogy biztosan tudja alkalmazni őket, a fenti

sorrend tűnik ésszerűnek. A képzési anyagon belül számos munkalap is található, melyek magukban is megbeszélések

alapját képezhetik, de ezen felül konkrét információt és hivatkozásokat is tartalmaznak (pl.

Barry Spiegelmann: Kommunikáció idősekkel).



Mivel átfogó dokumentáció áll ennek a modulnak a rendelkezésére, időhiány esetén a

tevékenységek kiválasztása a trénerre van bízva, illetve a csoport érdeklődésének és

kommunikációs képességeinek megfelelően alakulhat.

A viták időnkénti áthelyezése online felületre a résztvevők számára a közvetlen és a virtuális

kommunikáció előnyeinek és hátrányainak összehasonlítási lehetőségeit kínálja, s ily módon

ésszerű törekvés lehet. Az újabb kommunikációs módok megismerése fontos lehet,

különösen a területen rohamosan fejlődő, sokszínű technikai lehetőségek fényében.

Azonban a kurzus résztvevőinek mindig meg kell fontolniuk, kritikailag megközelíteniük és

megvitatniuk azt, hogy ezek a médiaeszközök (chat, e-mail, szöveges üzenetek, stb.)

mennyiben tudják az idős korosztály kényelmét szolgálni, illetve az idősek mennyire fogadják

el, vagy utasítják el használatukat.

Részvételi módszerek modul

Tartalom

A részvételi módszerek modulja tekinthető a SAGE képzés legfőbb pillérjének. Időseknél,

vagy egyéb érdekcsoportoknál alkalmazható részvételi formák és részvételi módszerek

bemutatására kerül itt sor.

A dokumentumok tartalma:

o Mi a részvétel? o A részvétel mértéke o Miért pont a részvétel? o A részvétel előnyei és hátrányai o A részvétel kritikus pontjai o A részvétel minőségi követelményei o Bevezetés a részvételi módszerekbe:

- Műhelymunka/fókuszcsoport - Jövőbeli keresések - Nyílt Tér (Open Space)

A modul célja a részvétel témájának közvetítésén túl a részvételi folyamat kivitelezését

lehetővé tevő alapfeltételek, valamint a különböző technikák alkalmazásának és

alkalmazhatóságának megismerése.



Időbeosztás és módszerek

A részvétel témakörébe történő elméleti bevezetést követően a képzési anyagon belül öt,

konkrét esetekkel és kérdésekkel foglalkozó tevékenység szerepel. Ez a rész elsősorban a

különböző technikák kipróbálására és tesztelésére fókuszál. A résztvevőknek be kell

számolniuk arról, hogy az általuk bemutatott technikák hogyan alkalmazhatók bizonyos

helyzetekben, valamint különféle projektek vezetését kell átvenniük.

A szöveg változatossá tétele érdekében, a többi modulhoz hasonlóan elméleti részek és

gyakorlati feladatok váltakoznak.

Az 5-ös tevékenység talán kissé szokatlannak tűnhet a résztvevők szemében: egy nyílt tér

(open space) létrehozása az interneten, mely egy konfigurált eszköz hozzáadásának

segítségével lehetséges, s amely hasznosan alkalmazható akkor, ha nincs lehetőség

nagyobb méretű találkozó összehívására. Ennek a különleges feladatnak a tesztelése

azonban az emberek érdeklődésétől és a szükséges számítástechnikai felszereltségtől függ.

Projektmenedzsment modul

Tartalom

A projektmenedzsment modulban a projektközpontú tervezés és kivitelezés alapjait és az

egyszerű tervezési és menedzselési eszközöket tárgyaljuk.

Egy négylépcsős modell segítségével minden fázis vonatkozó problémáit és kérdéseit

magyarázzuk meg és dolgozzuk ki- az első részben elméleti síkon, a második részben

lépésenként esettanulmányok alapján.

Ezáltal az alábbi témakörök tárgyalását találhatjuk meg:

o Mi a projekt?

o Milyen részei vannak?

o Projektjavaslat/instrukció

o Szükségletfelmérés

o Célmeghatározás

o Projekt partner

o Projekt strukturális terve

o Projekt időbeosztása

o Projekt kalkulációja

o Projekt megvalósítása

o Projekt befejezése



Időbeosztás és módszerek

A gyakorlattal való közvetlen kapcsolat, valamint a bevezetett módszerek alkalmazhatósága

elemzésének megvalósítása érdekében a kurzus dokumentumai között egy esetleírás

található, melyet a képzés alatt elméleti síkon meg lehet tervezni a csoportmunkával

összefüggésben.

Az is egy lehetséges út, hogy a résztvevők saját projekt ötletüket fejtik ki, mely beilleszthető

a „gyakorlati képzés” moduljába, vagy megvalósítható a képzés befejezése után.

A projektmenedzsment modul számos lehetőséget kínál online felületek használatára,

melyek segíthetik a tanfolyami anyag elsajátítását. Ily módon az oktatók különféle vázlatokat

készíthetnek a résztvevők számára, melyek hozzáigazíthatók az igényeikhez/céljaikhoz,

illetve továbbfejleszthetők. A kurzus moduljának számítógépes támogatottsága azonban

nagyban függ a tanfolyami csoport képzettségétől és érdeklődésétől, valamint

szükségleteiknek is meg kell felelnie.

A gyakorlati képzés modulja A gyakorlati képzésnek, mely a gerontológia, kommunikáció és moderálás, részvételi

módszerek és projektmenedzsment moduljai után következik, a stabilizáció lehetőségének

megteremtéseként módot kell adnia arra, hogy a résztvevők a gyakorlatban tesztelhessék le

megszerzett képességeiket és saját részvételi projektjük megvalósításán keresztül a

tanultakat egységesen lássák.

A gyakorlati képzés szervezése többféleképpen valósulhat meg:

A résztvevők teljes csoportja például egy közösség képviseletében átveheti az

időseknek/idősekkel készülő projekt tervezését és kivitelezését, vagy kisebb csoportokban,

párokban, vagy akár egyénileg is megvalósíthatnak kisebb részvételi projekteket.

A gyakorlati rész megkezdése előtt mindenképpen előnyös lehet a gyakorlati képzés

működési elvének biztos ismerete, (amikor a téma és a projektterv mértéke meghatározott),

mivel így következetesen lehet igazodni a tervezett tevékenységekhez és előre meg lehet

beszélni a tanfolyam során esetlegesen felmerülő akadályok áthidalását.

A gyakorlati képzés időtartama és formája elsősorban a tervezett projekt volumenétől függ.

Ha a résztvevők a gyakorlati képzés alatt valósítják meg projektötletüket, a tervezés során

személyenként 40 órás keretben kell gondolkodniuk (ezt esetleg hosszabb időre is



elosztható). A gyakorlati képzés ideje alatt általános képzési egységek nincsenek

(találkozókra azonban szükség van, legalábbis a gyakorlati képzés elején és végén).

Általánosságban a gyakorlati képzés megkezdése előtt meg kell egyezni a részvétel

mértékéről és formájáról, melyek attól függnek, hogy a hallgatóknak mennyi segítségre van

szükségük.

A kommunikáció megvalósulhat virtuális megbeszélések (pl. Moodle, vagy Skype online

felületek) segítségével, amennyiben megfelelő technikai felszereltség áll rendelkezésünkre

és a résztvevők is hajlanak rá. Ez helyettesítheti a közvetlen megbeszélések egy részét,

azonban ezeknek a kommunikációs eszközöknek a kezelése némi gyakorlatot igényel, így

valószínűleg nem minden csoportnál alkalmazható.

A résztvevőknek a gyakorlati képzéssel kapcsolatos minden gyakorlatot és tapasztalatot

dokumentálniuk kell, hogy áttekinthető legyen milyen tevékenységekre került sor.

A gyakorlati tréning, (vagy inkább a gyakorlati program) lezárásaként a résztvevőknek

egyrészt általános beszámolót kell tartaniuk (akár csoporttársaik, vagy nagyobb hallgatóság

részére), hogy ezzel lehetőségük nyíljon megfelelő keretek között bemutatni a projektjüket,

másrészt a résztvevők közötti lezáró beszélgetésre (értékelésre) is sor kerülhet, melynek

során még egyszer megvitathatják a kurzussal és a gyakorlati képzésben szerzett

tapasztalataikkal kapcsolatos észrevételeiket.

Ezáltal a résztvevők és az oktatók kölcsönösen elmondhatják meglátásaikat a kurzus és a

tanulók sikereivel kapcsolatban és így hozzájárulhatnak a képzés továbbfejlesztéséhez.


Irodalom

Felnőttoktatással kapcsolatos weboldal: http://www.erwachsenenbildung.at/ A tanulási stílusok áttekintése: http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/ueberblick.php Problémaközpontú tanulás http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#problemorientiertes_lernen Együttes tanulás http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#kooperatives_lernen Konrad, K. & Traub, S. (2005) Koopreratives Lernen. Baltmannsweiler: Schneider


http://www.erwachsenenbildung.at/

http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/ueberblick.php

http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#problemorientiertes_lernen

http://www.erwachsenenbildung.at/fachthemen/lernformen/weitere_lernformen.php#problemorientiertes_lernen



szerző: christina kuntersage.projekter.eu/doc/pilottraining/trainers_handbook...elearning –...

Documents