szita szilvia - pelcz katalin magyarok a2+magyar-ok.hu/docs/mok2_teachers_manual_1_4.pdf · a...

MagyarOK A2+ Tanári kézikönyv

© Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu

Szita Szilvia - Pelcz Katalin

MagyarOK A2+

Tanári kézikönyv


© Szita Szilvia és Pelcz Katalin www.magyar-ok.hu 1

Kedves Kolléga! Ebben a tanári kézikönyvben a MagyarOK A2+ nyelvkönyv és munkafüzet tanításához talál módszertani javaslatokat. A javasolt munkamenet ismertetése mellett szabadon letölthető és fénymásolható munkalapok is rendelkezésére állnak. Az egyes munkalapokhoz tartozó leírást a tanári kézikönyv megfelelő helyein találja. A csomag célja, hogy optimális keretet biztosítson a MagyarOK A2+ felhasználásához, és megkönnyítse az órai felkészülést. Mivel a könyv igen erőteljes progresszióval dolgozik, a tanfolyam végére a tanulók nyelvi szintje meghaladja a Közös Európai Referenciakeret A2-es szintjét, így az A2 és a B1 szint elvárásai közötti szakadék könnyebben áthidalható. A tananyag kb. 120-160 óra alatt végezhető el. A tananyag felépítése lazább, mint az első köteté, egyes részek, feladatsorok idő hiányában elhagyhatók.

Módszerek A feladattípusok kidolgozásakor összességében a multimodalitás elvét tartottuk szem előtt. Ennek értelmében a tanári kézikönyvben mindig igyekeztünk olyan munkamenetet javasolni, amely egy feladaton belül a több érzékszervet és készséget mozgat meg. Ennek nagy előnye, hogy mindvégig ébren tartja a figyelmet, és az eltérő tanulótípusoknak egyaránt lehetőséget ad a bevésésre. Ezenkívül a második kötettől fokozatosan egyre nagyobb figyelmet szentelünk az egyes nyelvi stílusok és műfajok bemutatásának, hiszen a nyelv több rétegből áll, amelyek elsajátítása és megfelelő alkalmazása a tanuló nyelvi szintjének emelkedésével egyre fontosabbá válik. A multimodalitás elvét leginkább kooperatív módszerek segítségével éreztük megvalósíthatónak. Kooperativitáson itt egyrészt olyan munkamenetet értünk, amelynek során a diákok egymással együttműködve oldanak meg egy-egy feladatot, másrészt olyan feladattípusokat, amelyek segítségével egymás segítik a célnyelv elsajátításában. A kooperatív módszerek előnye, hogy • megvalósítják a multimodalitás elvét, vagyis a diákok a feladatmegoldás során több

érzékszervet és készséget használnak, ezzel is segítve a bevésést, • stresszmentes környezetet biztosítanak, • ezáltal hatékonyabbá teszik a tanulást, • és pozitívan befolyásolják a csoportdinamikát. • A gyakorlás során a diákok mindvégig aktívak, • a rendelkezésükre álló beszédpanelek segítségével tanári segítség nélkül is helyes

mondatokat képezhetnek, • és közben lehetőség szerint minden készséget fejlesztenek.



• Mivel az ismeretek változatos feladatokon keresztül mélyülnek el, • a diákok emlékezetes szituációkhoz köthetik a tanultakat, ezzel is növelve a bevésés

esélyét, • és ezzel együtt a motivációt. • Sok feladat tanári segítség nélkül is elvégezhető, így a tanulók olyan eszközöket is

kézhez kapnak, amelyeknek köszönhetően nagyobb autonómiára tehetnek szert, vagyis önállóan is hatékonyabban tanulhatnak.

A tankönyvcsalád minden szintjén hangsúlyos szerepet kap az interkulturalitás. Az interkulturális ismereteket feldolgozó feladatok olyan kommunikációs helyzetet teremtenek, amelyekben a diákok az adott témában először Magyarországról szereznek információkat, majd ezeket saját országukkal és egymás országával is összehasonlíthatják. Az ilyen feladatok célja, hogy a magyar nyelvről és kultúráról szerzett ismereteket globális kontextusba helyezze, valamint képessé tegye a diákokat a saját országukkal kapcsolatos információk megosztására. Az új technológiák – ezen belül is elsősorban az internet – számos lehetőséget kínálnak a szemléltetésre. Az interneten található képek segítik a közvetítőnyelv nélkül adott szómagyarázatokat (pl. Google Képek funkciója), valamint lehetővé teszik, hogy a Magyarországról vagy a diákok országáról, városáról és kultúrájáról elmondott információkat szemléltessék. A Wikipédia és más, magyar nyelvű oldalak szintén kezdettől fogva a tanulás, az autentikus szövegekkel való fokozatos ismerkedés hatékony eszközévé válhatnak. Ha van virtuális platformunk, a diákok szövegeit oda is feltehetjük. A platform lehetőséget ad a szövegek megosztásra és tartós megőrzésére, egyúttal közösségteremtő ereje is van. A mobiltelefonjuk segítségével a diákok hangfelvételeket is készíthetnek, rögzíthetik például az anyanyelvi beszélőkkel készített interjúkat, beszélgetéseket. Visszatérő elemek a tanári kézikönyvben Kiegészítő módszertani megjegyzések: Miért így? Helyenként szükségét éreztük, hogy kiegészítő magyarázatot fűzzünk a választott munkamenethez. Ezeknek a megjegyzéseknek a Miért így? címet adtuk. Kulturális és országismereti információk A tankönyv számos kulturális és országismereti információt ad Magyarországról. Természetesen – elsősorban a terjedelmi korlátok miatt – nem törekedhettünk teljességre. A kiegészítő jellegű, ám lényegesnek ítélt kulturális információkat itt, a tanári kézikönyvben ismertetjük a Kultúra és országismeret szekciókban.



Javaslatok a tankönyv és a munkafüzet ismétlődő feladattípusainak felhasználására A tankönyv és a munkafüzet is tartalmaz néhány ismétlődő feladattípust. Ezek felhasználásához alább adunk javaslatokat, amelyekre az egyes fejezetekben már csak hivatkozunk. Összefoglaló feladatok a fejezetek végén Ezeknek a feladatoknak az a célja, hogy a tanuló a fejezetben tanultakat önmagára vonatkoztatva, egy hosszabb szöveg formájában tekintse át és mélyítse el. Érdemes mindig mintát adnunk, vagyis először mi meséljünk az adott témáról, összegezve a tanultakat, és bemutatva a már ismert nyelvi eszközök szövegbe helyezésének lehetőségeit. Ha van rá lehetőségünk, ezt a szöveget írjuk és le, és osszuk ki a diákoknak, mint szövegmintát. A tanulókat érdemes arra biztatni, hogy az összefoglaló feladatot egy anyanyelvi beszélővel is végezzék el, ha van rá lehetőségük. Ehhez használhatják a könyvben megadott kérdéseket. A beszélgetést felvehetik a telefonjukkal, hogy később elemezni tudják. Szórendi feladatok a munkafüzetben A magyartanulás egyik sarokköve a szórend rendszerének megértése. Ez igen komoly feladat elé állítja a nyelvtanulót. Véleményünk szerint nem elégséges csupán a nyelvtanulás későbbi szakaszaiban összpontosítani erre a területre, hanem folyamatosan foglalkozni kell vele. A munkafüzet minden fejezet végén tárgyalja a szórend egy-egy kiemelt kérdését. Ezek célja, hogy a diákok kreatív nyelvhasználóként minél több helyes mondatot legyenek képesek alkotni, s közben megfigyeljék, megértsék, milyen hangsúlyeltolódást eredményez a szórend megváltoztatása. A feladatok megoldásakor kövessük a munkafüzet instrukcióit. A szórend gyakorlása kártyákkal Minden fejezet utolsó munkalapja olyan kártyákat tartalmaz, amelyek segítségével elmélyíthető a szórendnek a fejezetben tárgyalt aspektusa. A feladat célja, hogy a diákok idővel egyre nagyobb biztonsággal el tudják dönteni, mely mondatok felelnek meg a magyar szórendi tendenciáinak. 1) Készítsünk kártyákat a munkalapon található szavakkal. (A diákok számától függően egy vagy több kártyaszettre is szükségünk lehet.) Első lépésben nagyobb csoportban is dolgozzunk közösen. Terítsük a kártyákat egy szabad asztalra. 2) Kérjük meg a diákokat, hogy alkossanak helyes mondatokat a megadott szavakkal és írásjelekkel. A mondatokat ejtsék is ki. A fókuszpozícióban lévő szónak adjanak nyomatékot. 3) Majd változtassák meg a szórendet (pl. hangsúlyozzák az idő- vagy a helyhatározót, az alanyt stb.), és ejtsék ki újra a mondatot. 4) A diákok egy-egy kártyaszett segítségével további mondatokat alkothatnak, ezeket fel is írják, majd közösen ellenőrizzük őket.



Megjegyzés: A fejezetek kártyáit természetesen össze is keverhetjük, így a diákok még több mondatot alkothatnak. Ebben az esetben célszerű az egyes fejezetekhez tartozó szavakat más-más színű lapra nyomtatni, hogy a gyakorlás végén könnyen szét tudjuk őket válogatni. Ismétlő tesztek A fejezetekhez tartozó kiegészítő anyagokat ismétlő teszt zárja. Ezt kiadhatjuk házi feladatnak vagy megoldhatjuk együtt az órán, de természetesen számonkérésre is felhasználhatjuk. Az ismétlő tesztek eredménye rávilágít azokra a területekre, amelyeket a diákok nem értettek meg, és/vagy nem mélyítettek el kellőképpen. A tanórán térjünk ki a diákok kérdéseire, és ismételjük át azokat a jelenségeket, amelyek a diákoknak a tesztben problémát okoztak. FIGYELEM! Az ismétlő tesztek a honlap jelszóval védett szekciójában találhatók, és csak tanárok számára tölthetők le.

Kiejtés A második kötetben a fejezetek végén található kiejtési feladatok a mássalhangzók helyes artikulációjának elsajátítását szolgálják (a könyv sárga hátterű lapjain). A feladatok az egyszerűtől a komplex felé haladnak: míg az első feladatok kizárólag a kiejtésre összpontosítanak, a későbbiek a kiejtést más jelenségekkel – nyelvtan, szó- és mondatalkotás, beszédhelyzetek – is összekapcsolják. A feladatokat beépíthetjük részekre bontva az órák menetébe, vagy a fejezet után is átvehetjük, a tanulók igényeihez alkalmazkodva. Nagy részüket a diákok önállóan, otthoni gyakorlásként is megoldhatják. A kiejtéshez kapcsolódó feladatsorok felépítése hasonló: 1) Az első feladatban a mássalhangzókat a szótagok és rövid szavak szintjén gyakoroljuk. Mivel a szótagoknak nincs önálló jelentésük, a diákok egyértelműen a hangképzésre összpontosíthatnak. Az értelmes szavak esetében is összpontosítsunk első körben a kiejtésre. Az idegenes hangzású kiejtést – legalább részben – az okozza, hogy a tanuló nincs tudatában a hangok helyes képzésének, és a magyar nyelv hangjainak képzésekor is saját nyelvének artikulációs bázisára épít. Ezért a munkát minden esetben kezdhetjük azzal, hogy elmagyarázzuk az ajkak és a nyelv pozícióját és mozgását. 2) Az első feladatot közösen oldjuk meg: ehhez játsszuk le a hangfelvételt vagy mi olvassuk fel a szótagokat. A diákok kórusban ismételnek. 3) A következő fázisban megkérhetjük a diákokat, hogy a hallott szótagokat írják le. Ez a gyakorlat tudatosítani fogja a bizonytalanságokat, illetve bizonyos hangok hasonló hangzását. Ez számunkra is értékes információt ad, melyik hangok és hangkapcsolatok gyakorlására kell különösen nagy hangsúlyt fektetni. 4) Ezután nézzük meg az első feladatot a könyvben, ismerkedjünk az írásképpel, és ejtsük ki a hangkapcsolatokat úgy is, hogy a diákok közben a könyvet nézik. 5) A második feladat olyan ismert szavakat tartalmaz, amelyekben az adott mássalhangzók megjelennek. Itt olyan hangkapcsolatokat is bemutatunk, amelyek kiejtése megegyezik az adott mássalhangzóéval (pl. ss: mással, igazság, egészség stb.) A diákok a hangzás és a



jelentés kapcsolatára összpontosítanak. A feladatot az első feladathoz hasonlóan először hallás után gyakoroljunk, csak azután kapcsoljuk össze az írásképpel. 6) A szavakkal modatokat is alkothatunk. Így a nyelvtani ismereteket, a szókincset és a kiejtést együtt gyakorolhatjuk. A mondatalkotási gyakorlathoz szabjunk időkeretet (5–10 perc). A mondatok felolvasásakor összpontosítsunk a helyes kiejtésre. 7) Az utolsó előtti feladat a hangképzést és kiejtést általában kontextusba helyezi: a diákok mondatokat hallanak, egészítenek ki és ismételnek el. A feladatokat diktálásként is elvégezhetjük. 8) Az utolsó feladat rövid beszédszituációkat és nyelvtani jelenségeket kapcsol össze a kiejtéssel. Ebben a fázisban a diákok kreatívan használják a nyelvet: legtöbbször szabadon alkothatnak mondatokat, rövid párbeszédeket. Mindeközben a hangsúly természetesen a helyes kiejtésen (is) van. 9) A gyakorlást követő órákon a kiejtés javításakor fektessünk nagyobb hangsúlyt a gyakorolt hangokra. Hasznos mondatok A törzsanyag minden fejezetét a Hasznos mondatok egyoldalas listája zárja. A lista a fejezetben előforduló legfontosabb beszédpaneleket tartalmazza, – a könnyebb áttekinthetőség érdekében – témákra bontva. 1) A fejezet végére érve adjuk fel házi feladatnak a lista tanulmányozását vagy nézzük végig közösen. 2) A diákok – egyénileg, párban vagy csoportban – a kifejezések változtatható elemeivel további variációkat hozhatnak létre. Pl. ha a könyvben a Szeretek nyaralni mondat áll, a tanulók a következő variánsokat alkothatják: Imádok / Nem szeretek nyaralni. / Szeretek síelni. / Szeretek olvasni stb. 3) A hasznos kifejezésekhez szókártyákat is készíthetünk. Ehhez ld. részletesebben az A1+ tanári kézikönyv 6–8. oldalát.



1. fejezet MAGUNKRÓL ÉS MÁSOKRÓL

ISMERKEDÉS

1. Bemutatkozunk Az 1–3. feladat célja, hogy felfrissítse és elmélyítse a bemutatkozási szituációban használható mondatokat. 1) Válaszoljunk saját nevünkben az 1. a) feladat kérdéseire, amelyeket a diákok tesznek fel nekünk. A válaszokat vetítsük ki vagy írjuk a táblára. 2) A válaszok alapján a diákok saját nevükben válaszolják meg a kérdéseket. 3) Ellenőrizzük a válaszokat, néhány lehetséges választ írjunk a táblára. Miért így? Amikor mi is részt veszünk egy-egy feladat megoldásában, nemcsak magunkról osztunk meg – vélhetően érdekes – információt, hanem nyelvi modellt is adunk a diákoknak a feladat megoldásához. A diákok fel is vehetik a telefonjukkal, amit mondunk, így később is rendelkezésükre állnak az információk és az általunk használt nyelvi eszközök. Ezt minden hosszabb narratív szöveg esetén megtehetik. Variáció a 3. lépéstől 3) A szóbeli korrekciót követően több diák párhuzamosan is felírhatja a táblára a válaszait. A hibákat a többiek javítják. 4) A b) feladatrészben két – lehetőség szerint nem mellette helyet foglaló – diáktársával beszélget a tanuló. Először nézzük meg a tegeződés felajánlásának nyelvi megformálását a táblázat alatt. A modell segítségével a diákok az első beszélgetésnél tegező, a másodikban önöző alakokat használnak. A válaszokat rögzítik a könyvben. 5) A c) feladatot adjuk fel házi feladatnak. Kultúra és országismeret Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a magyarok igen könnyen és gyorsan tegeződnek. Ha a diák nem biztos benne, hogy tegezze vagy magázza-e az adott személyt, mindig udvariasabb a magázás. Egy idő után a partner legtöbbször felajánlja a tegezést vagy automatikusan átvált a tegező alakra.

1. munkalap: ismerkedünk Variáció arra az esetre, ha a csoport tagjai nem ismerik egymást: 1) A kérdések listáját felvágjuk, minden diáknak kap néhány kérdést, melyekre a választ összegyűjti a csoport többi tagjától. Mi is vegyünk részt a beszélgetésben.

2) Összesítsük, kiről milyen információt tudtunk meg. Ebben a fázisban kérjük meg a diákokat, hogy reagáljanak is a hallottakra. Ehhez megadhatunk néhány mondatot, pl.: De érdekes! /



Nem is tudtam, hogy Lina is Bonnban él. / Tényleg tudsz japánul? / Én is tudok spanyolul, de nem olyan jól. stb.) 3) Végül adjunk alkalmat újabb kérdések feltételére és válaszadásra. Variáció arra az esetre, ha a csoport tagjai már ismerik egymást: 1) A munkalapot kiosztjuk a diákoknak, akik párban megbeszélik a kérdések jelentését. 2) Mindenki tetszés szerinti új identitást választ magának, és az új szerepében válaszolja meg a kérdéseket. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 3) A diákok párokban beszélgetnek. Először eldöntik, tegezik vagy magázzák-e egymást, majd felteszik egymásnak a kérdéseket. Kérjük meg őket, hogy reagáljanak is az érdekes információkra (ld. 1. variáció 2. lépés). 4) Összesítsünk néhány információt közösen. Variáció a 2. lépéstől 2) Megadunk egy szituációt, amelynek keretében a diákok kettes-hármas csoportokban beszélgetnek, pl.: Új iskolába/munkahelyre kerültek, ott beszélgetnek. / Nyaralás közben néhány szimpatikus emberrel ismerkednek. / Új lakásba költöznek, és a szomszéddal beszélgetnek stb. Tisztázzuk, mikor használunk tegező, mikor önöző alakot (pl. melyik alakot használjuk, a szomszéd idősebb nálunk, a többi nyaraló fiatalabb, mi vagyunk a csoportban a legidősebb/legfiatalabb stb.). 3) A diákok kisebb csoportokban beszélgetnek a megadott szituáció szerint. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 4) Összesítsük a beszélgetések eredményét szóban vagy a táblán.

2. Egy házaspár bemutatkozik A feladat célja, hogy a diákok a mintaszövegek alapján tovább bővítsék a bemutatkozás nyelvi eszközeit. 1) A szövegek előkészítését, elolvasását és az új szavak kigyűjtését feladhatjuk otthoni munkának. Kérjük meg a diákokat, hogy hallgassák is meg otthon a szövegeket, és ismételjék el legalább egyiket mondatonként. A b) feladatot is megoldhatják otthon. Miért így? Sok diák kényelmetlenül érzi magát, ha órán, és nem otthon, saját tempójában, saját módszerei szerint dolgozhatja fel az ismeretlen szöveget. Ezért javasoljuk – itt is, és lehetőség szerint minél több szövegnél – az otthoni feldolgozást.

A szöveg meghallgatása segít a tagolás felismerésében és ezzel az értelmezésben, amint a helyes kiejtés és intonáció megfigyelésében és elsajátításában is. Ezenkívül az auditív tanulók ily módon könnyebben elsajátítják a szövegben található szavakat, szószerkezeteket. 2) Játsszuk le órán mindkét hangfelvételt, és tisztázzuk a kérdéseket. Ellenőrizzük a b) feladat megoldásait kiscsoportokban vagy közösen. 3) Nézzük meg a helyhatározó ragjait a munkafüzetben a Hol tanulsz/dolgozol? kérdésre (6. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét.



4) Ezután a diákokat két csoportra osztjuk. Az egyik csoport Péterfi Éva bemutatását készíti elő első személyben, a másik Janét. Ehhez még egyszer végigmennek a szövegen, és összefoglalják az információkat. 5) A két csoport keveredik, egy „Éva” és egy „Jan” dolgozik együtt. A párok tagjai felolvassák egymásnak a saját szövegüket, mintha ők lennének Jan és Éva. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. A másik ember reagálhat is, ehhez adjunk meg mondatokat, pl.: Tényleg? Ez érdekes! Nahát! Akkor te nagyon sok helyen jártál / sokat utaztál / sok nyelvet beszélsz! A bemutatót képekkel is illusztrálhatjuk pl. Keszthelyről, Koppenhágáról vagy Japánról, amelyeket a falra vetítünk.

6) Végül a c) feladat beszédpaneljei segítségével a diákok bemutatják a partnerüket. Miért így? Az 5. lépés első látásra talán feleslegesnek tűnik (hiszen nem tartalmaz kreatív elemet). Azonban jó alkalmat ad arra, hogy a diákok stresszmentes környezetben gyakorolják az új szerkezetek használatát, kiejtését és a mondatintonációt. A mi feladatunk pedig ebben a fázisban kizárólag a kiejtés és intonáció javítására szorítkozik. Kultúra és országismeret Javasoljuk, hogy az egész tanulási folyamat során, amint a térképen megjelenő magyarországi helyről esik szó a tanórán (pl. itt Keszthely), jelöljék be a diákok a tankönyv vagy a munkafüzet térképén. A tanulás későbbi fázisában ezt a jelölt térképet is felhasználhatjuk ismétlés gyanánt, amikor megbeszéljük, mit is tudunk az adott helyről.

2. munkalap: Itt valami nem stimmel... A munkalap Éva és Jan bemutatkozó szövegét közli – sok-sok hibával. 1) A diákok párokban dolgoznak. Minden diák megkapja a munkalapot. Aki eddig Jan volt, most Éva szövegét tanulmányozza, az Évák pedig Janét, és igyekeznek megtalálni a hibákat a szövegben.

2) Közösen ellenőriznek, ehhez használhatják a megadott szerkezeteket. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában.

3) Végül összegezzük mi a különbségeket az eredeti és a munkalapon található szövegek között.

Miért így? Felmerülhet a kérdés, hogy a 2. munkalap feladatsorának utolsó lépésében miért mi mondjuk el a megoldásokat, és nem a diákok. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a diákok rengeteget tanulhatnak a mi megnyilvánulásainkból: ismerős témában hallanak helyes, jól megformált mondatokat. Egyes kutatások (hely hiányában nem idézzük őket) azt látszanak igazolni, hogy sok diák a tanár megnyilvánulásait érzi az óra leghasznosabb részének. 3. Igék és főnevek



Ez a gyakorlat a szókapcsolatok gyakoriságára hívja fel a figyelmet, valamint gyakoroltatja ezek intonációját. Írásban is elmélyíti az új szókincset, és lehetőséget ad néhány vonzatos ige átismétlésére. 1) A diákok egyénileg oldják meg a feladatot, majd kisebb csoportokban ellenőrzik. Az ellenőrzés nyelvileg is sikeres lefolytatásához adjuk meg a következő paneleket: Szerintem ez nem jó. / Igazad van. / Neked van igazad. / Szerintem is ez a jó megoldás stb. Variáció: A tanulók kérdéseket tesznek fel egymásnak, pl.: Hol él/élsz? Mit olvas/olvasol? A kérdésekre a megfelelő szerkezettel adnak választ. 2) Olvassuk fel a kifejezéseket, a diákok ismétlik őket. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az egység első szótagja kapja a főhangsúlyt, az ige a kiejtésben szinte összeolvad az előtte álló szóval. A diákok a hangfelvétellel otthon is gyakorolhatják a kiejtést és az intonációt.

3. munkalap: torpedó A munkalap az igeragozást gyakoroltatja. 1) Az A és a B munkalap megegyezik. 2) A diákok párban játsszák a torpedó játékot. Ennek menete: mindenki bejelöl a saját rácshálóján valamilyen színnel, egy 5 elemből, kettő 4 elemből, három 3, 2 és 1 elemből álló hajót. Másik színt vesz a kezébe. 3) A partner megpróbálja eltalálni az ellenség hajóit. Ehhez a megfelelően ragozott igei szerkezetet mondja ki.

4. Igeragozás A feladat célja a jelen idejű igeragozási rendszer felfrissítése. 1) Csoportosítsuk Éva és Jan bemutatkozó szövegeinek igéit. 2) Nézzük meg Az igeragozás rendszere c. egységet a munkafüzetben (7. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét, vagy adjuk fel házi feladatnak. 3) A diákok két-három fős csoportokban vagy közösen mindegyik típusból legalább két igét elragoznak. Ahol határozatlan és határozott ragozással is végig lehet ragozni az igét, ott használjunk szókapcsolatot (Pl. Újságot olvasok / A kedvenc újságomat olvasom.) 4) A c) feladatrész a határozatlan és határozott ragozást ismétli át. A feladatot párban vagy csoportosan is meg lehet oldani. 5) Ezek után nézzük meg a munkafüzet 9. oldalán a tárgy típusait, és oldjuk meg a feladatok egy részét.

4. munkalap: Milyen típusú a tárgy? A munkalap a tárgy típusait rendszerezi. 1) Vágjuk szét a munkalapot kis kártyákra. 2) A kártyákat rögzítsük a falon rendezetlenül vagy tegyük szabad asztalokra. 3) A diákok a kártyákat a tárgy típusa szerint két csoportba rendezik.

5. Írjon magáról hasonló szöveget!



1) Először modellezzük a feladatot, vagyis meséljünk és írjunk magunkról hasonló szöveget. A szöveget osszuk is ki a diákoknak, hogy – így Éva és Jan szövegén kívül ezt is – modellként használhatják majd saját fogalmazásukhoz. 2) A diákok házi feladatként saját magukról írnak szöveget. (Ezt képekkel is illusztrálhatják, de tartsuk tiszteletben, hogy nem mindenki oszt meg szívesen információkat, fotókat a magánéletéről.) 3) Javítsuk a szövegeket óra előtt. 4) A szövegeket kifüggeszthetjük az osztályban, vagy feltehetjük a közös internetes platformra. Miért így? Érdemes minden összefoglaló feladathoz írnunk magunkról egy szöveget, amelyet később fel tudunk használni a csoportjainkban. Ezekben a szövegekben mindig igyekezzünk a lehető legtöbb szót és kifejezést visszaforgatni a fejezetből, ezzel is bemutatva a tanulóknak az új szókincs felhasználási lehetőségeit. A tanultak összefoglalásához és magukra vonatkoztatásához a diákoknak hosszabb előkészületre van szükségük, amelyre alkalmasabb a tanórai keretnél az otthoni munka. Ha elektronikusan kapjuk meg a szövegeket, a diákoknak nem kell a következő óráig várniuk a javított változatra, valamint a javított változatot ki tudjuk nyomtatni és tudunk vele dolgozni órán. 6. Ismerkedés egy partin: Endre Jannal beszélget Ez a gyakorlat a 2. feladatból ismert információkat dialógus keretében dolgozza fel. A diákok megfigyelhetik és gyakorolhatják az ismerkedés tipikus fordulatait és a kommunikáció fenntartására irányuló elemek használatát. 1) Csukott könyv mellett hallgassuk meg a hangfelvételt, és kérdezzük meg a diákokat, kik a szereplők, milyen beszédhelyzetről van szó stb. 2) Majd olvassuk el és hallgassuk meg újra a dialógust. Hívjuk fel a figyelmet a kommunikáció fenntartását szolgáló fordulatokra. 3) A diákok párokban beszélgetnek. Kérjük meg a tanulókat, hogy kétszer játsszák el párbeszédet, egyszer a magyar beszélgetőpartnert, egyszer pedig saját magukat adva. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és az egyéb hibákat, ha szükséges. Variáció 1) A diákok a feladatot otthon oldják meg és ellenőrzik. 2) Tisztázzuk a kérdéseket óra elején. 3) Adjuk meg a következő szituációt: buliban vagyunk, ismerkedünk, több emberrel is beszélgetünk. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egy ilyen helyzetben a cél nem az, hogy minél több információt „préseljünk ki” a beszélgetőpartnerből, hanem hogy kellemes, kötetlen társalgást tartsunk fel (mutassunk érdeklődést, reagáljunk megfelelően egy-egy információra stb.). Ezekre az elemekre a 6. a) feladat ad példát. Kérjük meg a diákokat, hogy használjanak belőlük minél többet. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára.



Miért így? Felmerülhet a kérdés, miért használjuk itt is ugyanazt a szöveget, mint a 2. feladatban. A rövid válasz erre az, hogy ez nem ugyanaz a szöveg. A szöveg tartalma ugyan megegyezik a 2. feladatéval, azonban a kommunikációs helyzet egészen más. A dialógusban olyan nyelvi elemek is megjelennek, amelyek egy narratív szövegben nem találhatók meg, s amelyek kizárólagos, ám annál lényegesebb szerepe a kommunikáció fenntartása. Az idegennyelv-tanulóknak éppen ezeknek a kommunikáció fenntartására irányuló nyelvi paneleknek a használata szokott problémát okozni. A gyakori panelek elsajátítása által a diákok megnyilvánulásai is közelítenek az anyanyelvi beszélőkéihez.

5. munkalap: Ön következik A munkalap segítségével a diákok vázat kapnak egy ismerkedős beszélgetéshez, amelynek fordulatait a mindennapi életben is jól tudják használni. 1) A munkalap Endre és Jan beszélgetéséből Endre kérdéseit és reakcióit tartalmazza. A diákok házi feladatként vagy az órán kitöltik a munkalapot a saját adataikkal.

2) Javítsuk a szövegeket.

3) A diákok párokban dolgoznak, és váltott szereposztásban kétszer eljátsszák a dialógust (lehetőleg ne olvassák a szöveget).

TÉGED MI ÉRDEKEL? ÖNT MI ÉRDEKLI? 7. Mit csinálsz szabadidődben? Mit csinál szabadidejében? 1) Az a) feladat megoldásához a diákok körbejárnak a csoportban, és eldöntendő kérdéseket tesznek fel egymásnak. Pl.: – Mit csinálsz szabadidődben? – Aktívan sportolok. – Tényleg? Mit? – Focizok és tornázom. A modelldialógust írjuk fel a táblára. 2) Az egész csoport közösen összegyűjti, kinek mi a hobbija. Adjunk alkalmat kérdések feltevésére. 3) A b) feladatban a diákok kettes csoportokban kérdéseket írnak. Kérjük meg őket, próbáljanak olyan kérdéseket írni, amelyeket valóban fel akarnak tenni valakinek a csoportból. Járjunk körbe, és javítsuk a hibákat. (Mindenki írhat minden kérdőszóval kérdést, de fel is oszthatjuk a kérdőszókat csoportok szerint.) 4) A diákok pergő ütemben felteszik egymásnak a kérdéseiket. Javítsuk a kiejtést és a hibákat. 5) A c) feladatot feladhatjuk házi feladatnak. Variáció A diákok beszélgethetnek nagyobb, hármas-négyes csoportokban is, így több információt tudnak megosztani. 8. Szeret? Nem szeret? Ebben a feladatban újra, kicsit más szempontból rendszerezzük az eddig gyakorolt igéket, s immáron a diákok saját hozzáállásukat mutathatják be a felsorolt hobbikhoz.



1) A diákok az a) feladatban csoportosítják az igéket, ahogy igaz rájuk. Mi is mondjuk el, mit szeretünk/nem szeretünk csinálni. 2) A listájuk alapján a diákok 2–3 társukkal beszélgetnek. Ehhez használják a b) feladat mintadialógusát. Variáció 1) A diákok önállóan kitöltik az a) feladatban a táblázatot. 2) Közösen átnézzük a b) feladat mintadialógusát. 3) Kijelölünk három pontot a teremben: * Nagyon szeretek / Imádok * Szeretek * Egyáltalán nem szeretek / Utálok 4) Mi mondjuk a feladat mondatait, a diákok pedig érzelmeiknek megfelelően állnak az egyik vagy másik oszlopba. Pl.: Nagyon szeretek teniszezni. / Imádok kertészkedni. / Szeretek kirándulni. / Egyáltalán nem szeretek főzni. / Utálok énekelni. 5) Az azonos/nem azonos helyen álló diákok a b) feladat dialógusa alapján beszélgetnek röviden az adott hobbiról (lehetőleg egy-két beszélgetés után könyv nélkül). Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és a hibákat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 9. Mi érdekli Annát? Itt ismét kontextusban, ezúttal narratív szöveg segítségével mélyítjük el a szabadidő témáját. 1) Az a) feladatban listázott kulcskifejezések tisztázása után próbáljuk meg kitalálni, vajon szeret-e Anna Budapesten lakni, és mit csinál ott. Ehhez adjuk meg a következő kifejezéseket: Talán / Szerintem / Valószínűleg / Én úgy gondolom, ... 2) Hallgassuk meg a felvételt kétszer, az első meghallgatás után a b), a második után a c) feladatrészt oldjuk meg. A diákok beszéljék is meg egymás között, mit értettek. Ehhez is adjunk beszédeszközöket: (Én) azt értettem, hogy ... / Szerintem ... / Ezt nem értettem pontosan. / Azt hiszem, hogy ... / Csak annyit értettem, hogy ... 3) A teljes szöveg kiegészítését és ellenőrzését feladhatjuk házi feladatnak. Arra is kérjük meg a diákokat, hogy otthon hallgassák meg Anna szövegét, és (csukott könyv mellett) ismételjék el mondatról mondatra.

6. munkalap: Mi érdekli Annát? A munkalap a névszóragok funkcióját mélyíti el, a hangfelvétellel való ellenőrzés pedig lehetőséget ad a hallásértés iskolázására. 1) A munkalap kiosztása után hallgassuk meg újra a felvételt. 2) A diákok a hallott szöveg alapján kiegészítik a szöveget a hiányzó főnévragokkal. 3) Megoldásaikat párban ellenőrzik úgy, hogy felolvassák egymásnak a mondatokat. (Kérdéses esetben segít a tankönyvi szöveg.) Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést.

4) Az e) feladatot a diákok házi feladatként oldják meg. Javítsuk a szövegeket. Kultúra és országismeret



Az internet segítségével mutassuk be a Művészetek Palotáját, nézzük meg az aktuális programot, és hallgassunk bele Bach Máté-passiójába. 10. Írjon magáról hasonló szöveget! Ebben a feladatban a diákok magukra forgatják vissza a tanultakat. 1) Először mi írjunk magunkról szöveget, és mondjuk el a tartalmát órán, az írott változatot pedig osszuk ki. Adjunk alkalmat kérdések feltevésére. 2) A diákok házi feladatként megírják a saját fogalmazásukat. 3) Javítsuk a szövegeket. 4) A javított szövegeket osszuk ki a diákok között random módon. 5) Mindenki felolvas egy szöveget, és megtippeli, hogy ki írhatta. Ehhez adjunk nyelvi eszközöket, pl.: Azért gondolom, hogy ez Bea szövege, mert ... / Tudom, hogy Bea nagyon szeret ... Miért így? Az összefoglaló szöveg a hasznos szókincs bevésését releváns kontextusban (önmagunkra vonatkoztatva) teszi lehetővé. Ez egyúttal a folyékony beszédet is segíti és a nyelvtani biztonság megszerzésére is szolgál. 11. Téged mi érdekel? Önt mi érdekli? 1) Figyeljük meg a hangzóvesztés jelenségét az az a) részben, majd pedig a nyelvtani munkafüzetben (13. oldal). Oldjuk meg a nyelvtani munkafüzet vonatkozó feladatát. 2) A b) feladatban a diákok három-négy társukkal játsszanak minidialógusokat. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. 3) A c) feladatot önálló órai munka keretében vagy házi feladatként is megoldható. Miért így? Amikor a diákok háromszor-négyszer is elgyakorolják ugyanazt a beszédszituációt, automatizálják a nyelvi viselkedést, és a folyékony beszédet is iskolázzák. 12. Ki mit szeret? A feladatban hasonló jelentésű mondatokkal dolgozunk, valamint megismerkedünk néhány rendhagyó tárgyesetű főnévvel. 1) A diákok önállóan töltik ki a feladatot. 2) Majd a b) feladat kérdései segítségével dialógusokat alkotnak, pl.: – Szereted a történelmet? – Igen, nagyon (szeretem). / Igen, nagyon érdekel. 3) Végül nézzük meg a rendhagyó tárgyeset típusait a munkafüzetben (15. oldal), és oldjuk meg a feladatot.

ÉN ÉS A TÖBBIEK 13. Vannak magyar barátaid? Vannak magyar barátai?



1) Kérjük meg a diákokat, hogy párokban tegyék fel egymásnak az a) feladat – egyes számú – kérdéseit. Emlékeztessük őket arra, hogy a magyarban a számnevekkel egyes számot használunk, pl.: Van magyar könyved? / Sok magyar könyved van? – Igen, nagyon sok magyar könyvem van. / Igen, van néhány. 2) Ismételjük át a birtokos személyjelek rendszerét egyes számban (MagyarOK A1+ 94–96. oldal) házi feladatként vagy közösen. 3) Térjünk át a birtoktöbbesítés bevezetésére: mondjuk el, nekünk milyen nemzetiségű barátaink, rokonaink, kollégáink stb. vannak. Magyarázzuk el a az -i birtoktöbbesítő jel funkcióját (ezt a diákok a példáink alapján könnyen meg fogják érteni). 4) A b) feladatrészben a minta alapján a diákok párban teszik fel egymásnak a kérdéseket. 5) Kérjük meg őket, hogy néhány információt az egész csoporttal is osszanak meg. 6) Nézzük meg az összefoglaló táblázatot a munkafüzetben (16. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét. 14. Ki milyen nemzetiségű? 1) Az a) feladatrészt önálló – órai vagy otthoni – munkára ajánljuk, melynek ellenőrzését felhasználhatjuk a családtagok, rokonok megnevezésének átismétlésére. 2) A diákok kis csoportban, egymást kérdezgetve ellenőrzik a feladatot. Javítsuk az intonációs és egyéb hibákat. 3) A csoportmunka eredményéről hallgassunk meg néhány beszámolót. 15. Kiejtés és mondatintonáció: eldöntendő kérdések A fejezet során már többször előkerülő eldöntendő kérdések intonációját helyezzük a fókuszba. A feladatot érdemes először csukott könyvvel elvégezni. 1) A diákok hallgatják, és hallás után ismétlik el a mondatokat. 2) A második lépésben hallgassuk és olvassuk is el a mondatokat. Emlékeztessünk arra, hogy az összetartozó lexikai egységeket kiejtésben nem választjuk el egymástól. 16. Családtagok A feladat a családtagok neveit ismétli át. 1) Oldjuk meg egyénileg vagy kiscsoportban az a) feladatot, és ellenőrizzünk közösen. 7. munkalap: családtagok Ez a munkalap a 16. a) feladat variánsa, amelyet ismétlésre is felhasználhatunk. 1) Készítsünk kártyákat. A vastagbetűs kifejezéseket tartalmazó kártyákat a falra rögzítünk vagy egy szabad asztalra tesszük. A többit kiosztjuk a diákok között.

2) A diákok a megfelelő defínió alá helyezik a kártyáikat. Ehhez kérhetnek a többiektől segítséget, pl.: Elfelejtettem, mit jelent ez a szó. / Tudsz segíteni? Nem tudom, mit jelent ez a szó. / Mit jelent ez a szó? stb.

3) A megoldást közösen olvassuk fel. Variáció



A feladat kisebb csoportokban is elvégezhető. Gondoskodjunk arról, hogy minden csoportnak jusson egy kártyaszett.

2) A b) feladatrészt feladhatjuk házi feladatnak, és a tanórán következőképpen ellenőrizhetjük: a diákok párban, felváltva tesznek fel kérdéseket egymásnak, pl.: – Ki a feleséged édesanyja? – Az anyósom. 3) Beszéljük meg a találós kérdést. (A megoldás: én.) 17. Bálint bemutatja a családját Ez a feladat kontextusba helyezi a családtagok bemutatását. 1) Ismertessük a szituációt, és olvassuk el együtt a mondatokat. Beszéljük meg az esetleges kérdéseket. 2) Játsszuk le kétszer a hangfelvételt, közben a diákok eldöntik, hogy az a) feladat mondatai igazak vagy hamisak. 3) Ellenőrizzük a megoldásokat szóban. Kérjük meg a diákokat, indokolják is meg, miért gondolják, hogy az adott mondat igaz vagy hamis, pl.: Azért gondolom, hogy ez a mondat hamis, mert Bálint azt mondja, hogy ... 4) Térjünk át a b) feladatra. Kérjük meg a diákokat, hogy először olvassák végig a teljes szöveget, majd egészítsék ki a hiányzó szavak megfelelő alakjával. A megoldásokat a hangfelvétellel is ellenőrizhetjük vagy a feladatot a hangfelvétellel is megoldhatjuk. Miért így? Ha a 3. lépésben megadott, sok előre- és visszautalást tartalmazó és az ehhez hasonló mondatokat folyamatosan gyakoroljuk, nagy segítséget nyújtunk a diákoknak a mindennapi beszéd megértéséhez, hiszen a hétköznapi párbeszédek nagyon sok előre- és visszautalást tartalmaznak. 18. Családmodellek Európában 1) A diákok önállóan gondolják végig, mit válaszolnak (a megadott mondatkezdetekkel) a három felvezető kérdésre. 2) Kisebb csoportokban vagy közösen összegezzük a válaszokat. Néhány mondatot írjunk a táblára. 3) A b) feladatban beszéljük meg a kulcsszavak jelentését. 4) Először hallgassuk meg a szöveget, és összegezzük, mit értettünk. 5) Hallgassuk meg újra a szöveget, amelyet a diákok ezúttal olvashatnak is. Miért így? Hasznos lehet, ha a szövegeket először hallás után vezetjük be. Érdemes felhívni a diákok figyelmét arra, hogy a mindennapi életben is legtöbbször hallás útján jutnak el hozzánk az információk. Ezért jó, ha a diákok nem ragaszkodnak túlságosan az írásképhez, hanem a fülükre (is) hagyatkoznak.

8. munkalap: családmodellek



Ez a munkalap a 18. feladat szövegét bontja lexikai egységekre. 1) Annyi példányban készítsünk kártyákat, hogy 2–3 diákonként jusson egy szöveg. 2) A diákok újraépítik, majd felolvassák a szöveget. Variáció Ha nehezíteni akarjuk a feladatot, ne adjunk ki minden kártyát, csak a kártyák egy részét. A diákok a hiányzó elemeket emlékezetből egészítik ki.

19. Egészítse ki a kifejezést! 1) Oldjuk meg a feladatot közösen vagy egyénileg, és ellenőrizzünk közösen. 2) A kifejezések elmélyítésére minden szót írjunk fel egy-egy kártyára. Az igéket és a főneveket írjuk eltérő színű kártyára. (A feladatot a diákok is elvégezhetik.) 3) A csoport létszámának megfelelő számú kártyát osszunk ki (minden diáknál egy kártya legyen), a többit tegyük egy szabad asztalra, és párosítsuk a kifejezéseket közösen. A diákok megkeresik a saját szókapcsolatuk másik felét. (Akinél ez van, lehet a következő feladatban a párjuk.) 4) Ellenőrzésként mondjuk ki hangosan a szókapcsolatokat. 20. Szerepjáték: interjú a szakemberrel A feladat a 18. feladat narratív szövegén alapul, és azt mutatja be, hogyan hangzik az írott szöveg interjú formájában. Ezzel egyrészt a szöveg szókincsét ismételjük át, másrészt megismerkedünk a riportok, interjúk néhány tipikus fordulatával. 1) Az a) feladat megoldása előtt játsszuk le a lehetséges megoldás hangfelvételét (leirat a Függelékben). Hívjuk fel a figyelmet az interjúk nyelvezetének tipikus fordulataira (Utolsó kérdésem Magyarországra vonatkozik stb.). 2) Majd a diákok önállóan előkészítik saját válaszaikat. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megfogalmazásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) A diákok saját szövegeiket használva, párban eljátsszák az interjút. Kiegészítő feladat A következő lépésben saját országukra vonatkoztathatják a kérdéseket, és házi feladatként válaszolnak rájuk. Javítsuk a szövegeket, majd az érdekesebb információkat mondjuk el a következő óra elején, vagy kérjük meg a diákokat, mondják el ők. Miért így? Az A2-es szinttől kezdve egyre lényegesebbé válik, hogy a diákok a különböző nyelvi regiszterek sajátosságaival is megismerkedjenek. Nem ugyanazok a fordulatok, nyelvi eszközök jellemzik az igényes írott és beszélt nyelvet, a média nyelvezetét, a hétköznapi társalgást vagy az informális írásbeli kommunikációt. Erre a MagyarOK A2+ tananyagban – és a többi kötetben – fokozott figyelmet fordítunk. 21. Meséljen a családjáról! A feladatban a saját családunkra vonatkoztatva összegezhetjük a tanultakat.



1) Kérjük meg a diákokat, hogy hozzanak fotót egy családtagról, de ne mutassák meg senkinek. Mi is hozzunk egy képet valamelyik családtagunkról. Írásban is mindenki mutassa be a képen látható személyt, a szövegeket lehetőleg óra előtt javítsuk ki. Mi is írjunk szöveget. (Ha valaki nem szívesen oszt meg magánjellegű információt, készülhet egy híres ember fotójával is, akit pl. úgy mutat be, mintha valamelyik rokona lenne.) 2) Az írásokat lefele fordítva szedjük össze, és véletlenszerűen rögzítsük a falon. Mivel a legtöbb diák valószínűleg a telefonjában tárolja a fotókat, a telefonokat is kicserélhetjük vagy megkérhetjük a diákokat, küldjék el nekünk a képeket, amelyeket egy fájlba téve kivetítünk. 3) A diákok megnézik a képeket, elolvassák a leírásokat, és egymáshoz rendelik őket. 4) Javítsuk a párosítás során felmerült tévedéseket. Adjunk alkalmat kérdések feltevésére, bókolásra stb. Ehhez felírhatunk néhány mondatot a táblára, pl.: Jaj, de szép/kedves/aranyos a kislányod! Hasonlítasz az édesanyádra. Nagyon hasonlít rád a lányod! stb. 5) Az egész család bemutatása lehet házi feladat.

TULAJDONSÁGOK 22. Testrészek 1) A testrészek nevét szóban vezessük be: mutassunk egy testrészünkre, ha valaki a csoportból meg tudja nevezni, nevezze meg, ha nem, nevezzük meg mi. Írjuk fel a szót a táblára, majd ejtsük ki újra, a diákok elismétlik. Egy-egy testrész nevén többször menjünk végig. 2) Végül írjuk a felsorolt szavakat a megfelelő nyilak mellé. Lehetséges kiegészítő feladat A diákok párban dolgoznak. Egyikük megnevez egy testrészt, a partner saját magán megmutatja. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. 9. munkalap: testrészek Ez a munkalap a 21-22. feladat rajzait tartalmazza a felsorolt szavak nélkül. A diákok egyénileg vagy közösen töltik ki a feladatlapot. A munkalap használható szótesztként is.

23. Melyik testrész neve illik a melléknévhez? 1) A szókapcsolatok gyűjtését a diákok párban végzik. 2) A gyűjtés eredményét írjuk fel a táblára, hogy a diákok javíthassák az esetleges hibákat. Kiegészítő feladat A diákok készíthetnek rajzot is, a többiek a feladatban megadott szókapcsolatok segítségével jellemzik a rajzon látható embert. 24. A haj, az arc és a szem: -ú/-ű A 24. és a 26. feladat olyan jelzős szerkezeteket mutat be, amelyek a személyleírás módját tágítják.



1) A diákok kiegészítik az a) feladatot, majd közösen ellenőrzünk. 2) Kérjük meg őket, hogy néhány perc alatt memorizálják a szavakat, kifejezéseket. 3) A diákok párban dolgoznak, az egyik letakarja az első sor képeihez tartozó mondatokat, és elmondja a társának, aki a könyv segítségével ellenőrzi. Majd cserélnek. 4) Nézzük meg a b) feladatrészben az -ú/-ű képző használatát. Tudatosítsuk, hogy ezekben a szerkezetekben az -ú/-ű képzős melléknevet egy másik melléknév előzi meg. 5) A c) rész, amely a tipikus szókapcsolatokat mélyíti el, házi feladatként vagy órán is megoldható. 25. Készítsen rövid leírást! 1) A diákok házi feladatként írják meg a szövegeket. Javítsuk őket az óra előtt. 2) Az órán vagy mi, vagy a diákok felolvassák a szövegüket. 26. Kiegészítők, ruházat: -s 1) Az a) feladatrész az A1-es szinten már megismert -s melléknévképző új funkcióját mutatja be. Ebben a funkcióban az -s képzős melléknevet is egy másik melléknév előzi meg. 2) A b) feladat a leggyakoribb kötőhangokat gyakoroltatja. A diákok egyénileg vagy párban oldják meg a feladatot, majd közösen ellenőrzünk. 3) Ezután a diákok ismét párokban dolgoznak: egyikük olvassa a könyvben megadott jelzős szerkezetet, a másik megadja az -s képzős alakot. Kultúra és országismeret Szinyei Merse Pál festménye kiváló alkalmat ad arra, hogy további magyar festők műveinek segítségével gyakoroljuk a személyleírást. Ilyen kép lehet például Rippl-Rónai József: Vörössapkás önarcképe, Berény Róbert: Csellózó nő, Czóbel Béla: Ülő férfi, Ferenczy Károly: Festőnő stb. 27. Alkosson rövid párbeszédeket a minta alapján! 1) A nyolc minidialógus előkészítése lehet otthoni munka, mely a két jelenséget integráltan gyakoroltatja. 2) Órai gyakorlásra vagy takarjuk le a válaszokat, és a diákok párban mondatról mondatra újra megoldják a feladatot, vagy vágjuk fel a mondatokat kérdésekre és válaszokra, számozzuk be a kártyákat, hogy tudjuk, mi tartozik össze (pl. 3: kérdés, 3: válasz). Mindenki húz egy vagy több kártyát, akinél kérdés van, mondja a kérdés számát, és felteszi a kérdést, akinél a megfelelő kártya van, válaszol. Variáció Készíthetünk egy kb. 12 személy fényképét tartalmazó tablót. A párok egyik fele a tablót, a másikuk a különálló képeket kapja meg. Feladat: annak, aki a különálló képeket kapja, a tablón szereplő sorrendbe kell tenni a fotókat. A diákok kérdések segítségével rekonstruálják a képeket, pl.: Az első személy szakállas? Piros inges? A második egy középkorú nő? stb. Köszönjük Görbe Tamásnak a feladat ötletét.



28. Judit, András barátnője először találkozik András családjával 1) Magyarázzuk el röviden a szituációt, majd kérjük meg a diákokat, hogy az a) feladatban megadott mondatkezdetek segítségével írják le a képet. 2) Játsszuk le egyszer úgy a hangfelvételt, hogy a diákok egyetlen dolga, hogy figyeljenek. Ha akarnak, jegyzetelhetnek is. 3) Összesítsük szóban, amit a diákok megértettek. 3) A második meghallgatást követően oldjuk meg a b) és a c) feladatrészt. 4) A d) részt megoldásához játsszuk le újra a hangfelvételt. (Várható, hogy a harmadszori lejátszásnál azok is jól értik majd a szöveget, akiknek az első két alkalommal gondjaik voltak.) A megoldásokat a diákok párokban ellenőrzik: egyikük olvassa a megadott kifejezést, a partner pedig megnevezi, kiről van szó. 6) A teljes szöveget az e) feladatrész tartalmazza, melynek kiegészítését emlékezetből, kis csoportokban vagy házi feladatként végezhetik a diákok. 7) Az f) feladatrészben a diákok párokban dialógusokat játszanak. Az első egy-két párbeszéd után kérjük meg őket, hogy csak a fotót nézzék, a megadott beszédeszközöket ne. Lehetséges kiegészítő feladat 1) Az f) feladatrész megoldása után formálhatunk életképeket. Ehhez mi adjuk meg, ki milyen szerepet alakít, pl.: Te vagy a nagymama, aki a férjével táncol. Te vagy az unoka, aki nem szeret itt lenni a buliban stb. 2) Két diák nem kap szerepet, hanem az f) feladat mintája alapján beszélget az életképről. Ha a csoportnak tetszik a feladat, újabb két diák beszélgethet az újabb életképről, amelyik más szituációban mutatja a kitalált szereplőket. 3) Ha megoldható, fényképezzük le a diákok formálta életképet, mert kivetítve fel tudjuk használni a 31. feladathoz. 29. Jellemzés A feladat az újonnan elsajátított nyelvi elemek kreatív használatát célozza. 1) A diákok kiválasztanak a képen szereplő emberek közül valakit, akit jellemeznek. Erre adjunk néhány perc felkészülési időt. A diákok jegyzetelhetnek is, ebben az esetben járjunk körbe, és javítsuk a mondatokat. 2) Mindenki leírja a választott személyt. Javítsuk a kiejtést. 3) A többiek kitalálják, ki ez a személy. (Ez a részfeladat lehetőséget biztosít a Hol? kérdésre válaszoló névutók ismétlésére is.) Adjunk példamondatokat a feltételezések megformálásához, pl.: Arra a nőre gondolsz, aki a piros blúzos, szőke lány előtt áll? / Az a férfi, aki ott áll a lila ruhás nő mellett? stb. Miért így? Ugyan a vonatkozói mellékmondatokat csak a 6. fejezetben vezetjük be, a szerkezet egyszerűsége miatt alanyesetben már részletesebb nyelvtani magyarázat nélkül is használható. 30. A szemszín



A feladat során ismét némileg leegyszerűsített, de autentikus tudományos-ismeretterjesztő szöveggel dolgozunk. 1) A téma felvezetéséhez lejátszhatjuk/elénekelhetjük az Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék című dalt. Tudatosítsuk, hogy ezt a dalt a legtöbb magyar ismeri. 2) Nézzük végig az a) feladat kérdéseit együtt, és hívjuk fel a figyelmet a közép- és felsőfokú melléknevekre (Ezt a nyelvtani témát a 2. fejezet mélyíti majd el.) 3) A diákok párban beszélgetnek az a) feladat kérdéseiről, járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. Néhány mondatot a táblára is írhatunk. Majd kérjük meg a párokat, mondják el a csoportnak is a megbeszélt információkat. Erről készítsünk összefoglalást a táblán. 4) Játsszuk le a felvételt, miközben a diákok olvassák a szöveget. 5) Tisztázzuk az ismeretlen szavakat. 6) A c) és a d) feladatrész a szöveg tartalmát foglalja össze. Ezeket közösen oldjuk meg. 7) Az e) feladatrész azt a mindennapi élethelyzetet szimulálja, amelyben két vagy több ember egy mindenki által olvasott cikkről beszélget. A megadott mondatkezdetek ennek a beszédszituációnak a tipikus nyelvi eszközei. Segítségükkel a diákok beszélgetés formájában feleleveníthetik a szöveg tartalmát, valamint a reakcióikat is megfogalmazhatják. 31. Ismered azt a magas lányt? Ismeri azt a magas lányt? A diákok eddigre már sok mindent megtudtak egymásról, jó alkalom, hogy megosszák ezt a többiekkel. 1) Az a) feladatban a diákok párokban beszélgetnek egymásról a megadott modell segítségével. (Ha készítettünk fényképet a 28. feladat kapcsán, erre is adaptálhatjuk a párbeszédeket. Ha van lehetőségünk, a képet vetítsük ki.) 3) A b) feladatot közösen oldjuk meg, hogy mindenkinek legyen néhány mondata a csoport többi tagjáról. Variáció: 1) Készítsünk kártyákat a diákok nevével, és mindenki húzzon egy nevet. (Aki a sajátját húzza, visszadobja a cetlit és újat választ.) 2) A feladat, hogy az a) mintadialógust használva, minél több információt gyűjtsön össze a többiektől a kihúzott diáktársról. 3) Ezt rögzíti is a b) feladatrészben, amit közösen ellenőrizzünk. 32. Kire hasonlítunk? 1) A feladat a birtokjel bevezetésével segíti az összehasonlítást. (Mellőzzük a fül, orr stb. részletes leírását, itt nem célunk további melléknevek bevezetése, csupán az új nyelvtani anyag kontextusban való gyakorlásán van a hangsúly.) Olvassuk el a mondatokat, tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) Oldjuk meg a b) feladatot párokban vagy közösen. 3) Térjünk át a nyelvtani munkafüzet összefoglaló táblázataira (18. oldal), és oldjuk meg a gyakorlatok egy részét az órán.



Variáció Az interneten több olyan magyar nyelvű oldal van, ahol híres embereket láthatunk a gyerekeikkel. Róluk is beszélgethetünk. Miért így? A MagyarOK minden kötetére jellemző, hogy az új nyelvtant és az ismeretlen szókincset lehetőleg elkülönítve tanítja (ezért nem javasoltuk ebben a fázisban új szókincs bevezetését). Tapasztalataink szerint kevésbé hatékony a bevésés folyamata, ha a kettő között megoszlik a figyelem. 10. munkalap: vonzatos igék A munkalapot tulajdonképpen bármikor felhasználhatjuk. Célja a fejezetben előforduló vonzatos igék elmélyítése. Ezeket az igéket a nyelvtani munkafüzet 19–20. oldalán találjuk. 1) Készítsünk kártyákat úgy, hogy a kártya egyik felén a teljes mondat, a másikon a hiányos mondat szerepeljen. 2) Osszuk szét a kártyákat a diákok között. Lehetőleg mindenki egyenlő számú kártyát kapjon. 3) A diákok először átnézik a saját kártyáikon lévő kifejezéseket. Ha van kérdés, tisztázzuk. 4) Amikor ezzel megvannak, odamennek valakihez, akivel gyakorolják a mondatokat. Ehhez odaadják a partnernek a saját kártyáikat. A partner a kártyák hiányos felét mutatja fel, akié a 3. lépésben a kártya volt, kiegészíti a mondatokat (tehát mindenkitől a saját kártyáit kérdezzük ki, amelyekkel a 3. lépésben dolgozott). Ha hibázik, a partner segít, s közben maga is igyekszik megjegyezni a vonzatokat. 5) Ha megbeszélték az összes mondatot, kártyát cserélnek. 6) Megismételjük a 3–5. lépést. 7) 4–5 kör után fejezzük be a gyakorlatot. 8) Pergő ütemben mondjuk végig az igéket (vagy az igék egy részét), a diákok megnevezik a vonzatot. Variáció A diákok a Quizlet, a Memrise vagy más szótanuló program platformjára is feltehetik az igéket, így önállóan is tudnak gyakorolni. 33. Összefoglalás 1) Ez a feladat írásban foglalja össze a tanultakat. Modellezzük órán a feladatot: meséljünk a kérdések alapján magunkról. A szöveget írjuk is le, és osszuk ki a diákoknak, akik modellként használhatják. Igyekezzünk a fejezetből a lehető legtöbb nyelvi eszközt újra felhasználni. Lehetőleg természetes, jól olvasható szöveget írjunk. 2) A diákok házi feladatként megírják a maguk szövegeit. Javítsuk őket a következő óra előtt. 3) Osszuk ki úgy a szövegeket, hogy mindenki egy másik emberét kapja. A diákok az adott embert mutatják be, harmadik személyben. Adjunk lehetőséget kérdések feltevésére.



Miért így? Amennyiben a diákok nyelvvizsgáznak, ezek a javított összefoglaló szövegek segítenek a felkészülésben, hiszen a tankönyvben az Összefoglalások témája legtöbb esetben megegyezik a nyelvvizsga-témákkal.

11. munkalap: szórend A feladatleírást ld. a 4. oldalon.

A Kiejtés gyakorlatainak feldolgozásához ld. a kézikönyv 5. oldalát. A Hasznos mondatok feldolgozásához ld. a kézikönyv 6. oldalát. Az ismétlő teszt feldolgozásához ld. a kézikönyv 4. oldalát.



2. fejezet A HELY, AHOL LAKOM

LAKÁST KERESÜNK

1. Milyen házban vagy lakásban lakik? Kivel lakik? 1) A mondatok elolvasása előtt készthetünk szóbokrot, melynek közepén a nyitó kérdés található. A bevezetés célja, hogy listázza a már meglevő szókincset, amit a mondatok a következő lépésben bővítnek. 2) Elolvassuk a mondatokat, a diákok bejelölik, melyik állítás vonatkozik rájuk. Variáció a 2. lépéstől 2) A diákok párban dolgoznak, és eldöntendő kérdéseket tesznek fel egymásnak a mondatokra. A saját magukra és a beszélgetőpartnerükre is igaz mondatokat megjelölik. 3) Az érdekesebb információkat beszéljük meg közösen. 1. munkalap: Sajnos vagy szerencsére? A munkalap a 2. feladat felvezetéseként használható. 1) A munkalapon az első feladat mondatai találhatók. Készítsünk belőlük kártyaszetteket úgy, hogy mindenkinek vagy minden párnak jusson egy teljes készlet. 2) A SAJNOS és SZERENCSÉRE feliratú, két nagyobb kártyát függesszük ki, vagy tegyük két szabad asztalra. 3) A diákok elhelyezik a rájuk vonatkozó kártyákat a Sajnos és a Szerencsére kártyák alatt, és összehasonlítják a preferenciáikat. (Ehhez ld. 2. feladat alább.) 2. Sajnos vagy szerencsére? Beszélgessenek a minta alapján! A feladat célja az első feladat mondatainak kontextusban való használata és néhány tipikus mondatkezdet bevésése. Ha elvégeztük az első munkalapot: 1) Nézzük végig a feladatban megadott mondatokat. Tisztázzuk az esetleges kérdéseket. Tudatosítsuk a Sajnos... Szerencsére... Ennek az az előnye/hátránya... és az Ezért azért jó / nem olyan jó, mert ... kifejezések magas használati gyakoriságát. 2) Azoknak a mondatoknak a megbeszélésére térjünk ki, amelyikből a Sajnos és a Szerencsére kártya alatt is van legalább egy-egy. A diákok a 2. feladat mondatai segítségével megindokolják az álláspontjukat. Ha nem végeztük el az első munkalapot: 1) A diákok az első feladatban bejelölt mondatokhoz foglalnak állást. Ehhez először olvassuk el a párbeszéd mondatait és a kék példamondatokat. Tisztázzuk az esetleges kérdéseket. Tudatosítsuk a Sajnos... Szerencsére... Ennek az az előnye/hátránya... és az Ezért azért jó / nem olyan jó, mert ... kifejezések magas használati gyakoriságát.



2) A diákok kettes vagy hármas csoportban beszélgetnek a lakásukról. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában, mert a példamondatok valószínűleg nem fednek le minden élethelyzetet. 3. Milyen lehet a ház és a lakás? 1) A tipikus szószerkezetek rögzítjük. Ezt akár kártyák segítségével is megtehetjük, amelyeket a diákok készítenek el úgy, hogy mindegyikre egy-egy melléknevet írnak. 2) 2–3 diák közösen társítja a jelzőket a ház és lakás szavakhoz. 2) A b) feladatrész előtt nézzük át a munkafüzetben az -i és az -s melléknévképzőkre vonatkozó ismereteket (24. oldal). A munkafüzet feladatait otthoni munkára javasoljuk. 3) A b) feladatrész visszahelyezi alkalmazásba a nyelvtani ismereteket: a diákok egyénileg néhány perc alatt írnak a lakásukról egy-két mondatot. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. 4) Hallgassunk meg néhány példát.

2. munkalap: főnevek és melléknevek A munkalap célja a néhány -i és -s képzős melléknév jelentéstartományának és kapcsolódó főneveinek a felgyűjtése. 1) Kártyákat készítünk a munkalapból. 2) Minden csoport egy teljes kártyszettet kap. A diákok feladata, hogy mindegyik főnévhez a megadott melléknevek közül legalább egyet hozzárendeljenek. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy találkozni fognak átvitt értelmű szókapcsolatokkal is. (Ezeknek több európai nyelven hasonló a fordítása.) 3) A diákok csoportokban dolgoznak, a megoldásaikat le is írják. 4) Ellenőrizzük a megoldásokat, adjunk meg minden lehetséges szókapcsolatot. 5) A diákok egy néhány mondatos szöveget – párbeszédet vagy narratív szöveget – írnak, amelyben minél több szószerkezeteket felhasználnak. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban.

6) A csoportok felolvassák a szövegeket. A hasznos mondatokat írjuk a táblára.

4. Körkérdés: Ki miért akar elköltözni? 1) A feladatsor elvégzése előtt közösen megállapítjuk a középfok képzésének szabályát: kötőhang + -bb. (Ezt a későbbieken még elmélyítjük.) 2) Játszzuk le a hangfelvételt, a diákok megjelölik, melyik lakáskeresőre vonatkozik az adott mondat. 3) A b) feladatrészben a diákok minden olyan információt feljegyeznek, amit értenek. Ezek lehetnek szavak vagy egész mondatok. A feladat megoldásához kétszer játsszuk le a hangfelvételt. 4) A diákok összehasonlítják egymással a jegyzeteiket, majd felírjuk az információkat a táblára, javítva az esetleges hibákat. 5) A tanulók a c) részt megoldva látják a teljes szöveget, amelyben a hallásértés mellett immár az olvasás is segíti a szövegfeldolgozást. Ezt a részt a diákok önállóan oldják meg, majd – a szövegeket egymásnak felolvasva – ellenőrzik válaszaikat.



Miért így? A 3. lépésben a diákok szabadon jegyzetelhetnek, nincs meghatározott feladatuk. Ez a fajta globális hallgatás sok diák számára kevesebb feszültséggel jár, mint a célzott hallgatás, következésképpen többet is értenek a szövegből. Kiegészítő feladat A diákok hármas csoportokban dolgoznak, mindegyikük a 4. feladat egyik szereplőjét alakítja, aki elmeséli a másik kettőnek, milyen lakást szeretne. A diákok ehhez természetesen használhatják a könyv szövegét, hiszen itt a szókincs elsajátítása a cél. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában, ha szükséges. 5. A középfok jele: -bb 1) Az a) feladat összegzi a középfok képzésének módját, építve a szövegben fellelhető példákra. A feladat elég ismeretet ad a továbbhaladáshoz, ugyanakkor már itt meg lehet nézni a nyelvtani összefoglalót. (Ez a nyelvtani magyarázat már a felsőfok kérését is tárgyalja, ezért a vonatkozó utalást csak a 28. feladatnál találjuk.) 2) A b) feladatot a diákok közösen vagy egyénileg oldják meg. 3) Ellenőrzés- és elmélyítésképpen a diákok párban dolgoznak: egyikük mondja az alapfokú melléknevet, a másik a középfokút. 4) Ha végigmentek mindegyik melléknéven, szerepet cserélnek. 6. Elégedett vagy a lakásoddal? Elégedett a lakásával? A feladat az előnyök/hátrányok kifejezésének módját és a középfok jelenségét igyekszik autentikus beszédhelyzetben gyakoroltatni. 1) Nézzük meg a modelldialógust, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok először önállóan írnak néhány mondatot arról, mivel elégedettek és mivel nem a lakásukban. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 3) Ezután a diákok kisebb csoportokat vagy párokat alkotnak. A modelldialógus alapján megbeszélik, mivel elégedettek/nem elégedettek a lakásukban. 4) A b) feladatban leírják a saját és a partner(ek) tapasztalatát. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 5) Minden csoportból egy ember felolvassa a mondatokat. 6) A c) feladat közösen vagy házi feladatként is megoldható.

3. munkalap: Mi jelent előnyt és mi jelent hátrányt? A munkalap a lakások jellemzőit állító és tagadó mondatok segítségével járja körbe. 1) A tanulók önállóan vagy párban ellentétes tartalmú mondatokkal egészítik ki a táblázatot. 2) A megoldásokat közösen ellenőrizzük. 3) A tanulók a táblázatot további olyan tartalmú mondatokkal bővítik, amelyek számukra előnyt vagy hátrányt jelentenek. 4) A 2. feladatban rangsoroljuk, kinek mennyire fontosak ezek a sajátosságok: a tanulók fontossági sorrendbe teszik a mondatokat.



5) Párban megbeszélik az eredményt, hasonlóságokat és különbségeket keresve. Segítsünk a mondanivaló megformálásában, ha szükséges. 6) Végül közösen beszéljük meg az érdekesebb információkat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára.

7. Lakáshirdetések 1) Három részre osztjuk a csoportot. Mindegyik csoport elolvas egy hirdetést, és kiválasztja, hogy kinek ajánlaná a lakást a 4. feladatban megismert emberek körül. 2) Ajánlást készítenek, miért ideális a lakás/ház, mintha ők lennének az ingatlanügynökök. Járjunk körbe, segítsünk a mondanivaló megformálásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) A diákok bemutatják a lakást, egy vagy két ember átveszi a lakáskereső szerepét, és kérdéseket tesz fel. A hasznos mondatokat itt is írjuk a táblára. 4) a b) feladatrészt feladhatjuk otthoni munkára. Átvezető feladat: lakáshirdetések összehasonlításban A különböző országokban más számít előnynek és hátránynak. Kérdezzük meg diákokat, az ő országukban milyen sajátosságok tesznek egy lakást különösen vonzóvá vagy kétségessé. Beszélgessünk közösen a témáról. Kultúra és országismeret Néhány vonatkozó magyarországi sajátosság: – Magyarországon a tetőtéri és a földszinti lakásokat a legnehezebb eladni. A tetőtéri lakás nyáron nagyon meleg, a földszinti lakásba pedig könnyen betörhetnek. – Az erkélyes lakást általában könnyebb eladni, mint az erkély nélkülit. Viszont az erkélyes lakások általában drágábbak, mint az erkély nélküliek. – A magyar lakásokban általában egy fürdőszoba van. A hirdetésben a fürdőszobát csak akkor érdemes megemlíteni, ha kettő vagy három van belőle. – A nagyobb városokban sok panelház van. Egy panellakás mindig olcsóbb, mint egy téglalakás. 4. munkalap: országok és lakásvásárlási szokások A munkalap azokat a kritériumokat emeli ki, amelyek Magyarországon különösen jellemzőek. 1) Osszuk ki a munkalapot. Nézzük végig együtt a mondatokat, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok először bejelölik a saját lapjukon, melyik állítások igazak a saját országukra. 3) A diákok kisebb csoportokban beszélgetnek a megadott dialógusminta alapján. 4) Összesítsük a beszélgetések eredményeit. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára.

8. Lakáshirdetések az interneten 1) Az internetes keresést a diákok házi feladatként végzik el. 2) Ha a teremben van internet, képekkel mutatják be a választott lakást, különben kérjük meg őket, hogy a hirdetés fontos elemeit írják le egy A4-es papírra. A Word sémái közül is



használhatjuk pl. a prospektuskészítőt, amelynek segítségével szép kivitelezésű munkadarabok készíthetők. 3) Ha a diákok internetes bemutatót tartanak, kérjük meg a többieket, hogy közben jegyzeteljenek. A hirdetéseket tegyük egy szabad asztalra vagy a falra. 4) A diákok végignézik a jegyzeteiket vagy végigolvassák a hirdetéseket, és szóban kiemelik a lakások előnyeit. Állást is foglalhatnak, nekik miért tetszik/nem tetszik az adott lakás. A beszélgetés közben felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. Miért így? A 3. lépésben azt javasoltuk, hogy a diákok jegyzeteljenek. A jegyzetelés (vagyis a hallás és a kézmozgás összekapcsolása) segíti a bevésést, és különösen jó szolgálatot tesz a haptikus-kinetikus tanulóknak, akiknek úgy tanulnak hatékonyan, ha a tanulást mozgással kapcsolhatják össze. 9. Elvira telefonál az ingatlanirodába 1) Felolvassuk az a) feladatrész mondatait úgy, hogy a diákok tankönyve csukva van. 2) A második felolvasásnál a diákok leírják a hallott mondatokat, majd a tankönyvet kinyitva javítják a hibákat. Miért így? A diktálás feladattípusa rengeteg előnyt kínál, különösen a hangok és az íráskép összekapcsolása valamint a mondatépítés tekintetében. A diákok ilyenkor a fülükre támaszkodva, szekvenciáról szekvenciára ismerkednek egy szöveggel vagy annak egyes mondataival, amelyeknek az írásképe folyamatosan bomlik ki előttük. Az új szavakat fel is írhatjuk diktálás közben a táblára, azonban még érdekesebb a feladat, ha arra kérjük a diákokat, írják le a szavakat úgy, ahogy hallják. Ez ugyanis értékes információt ad arról, hogyan is hallja a diák az egyes hangokat és hangkapcsolatokat, ami segíthet pl. a kiejtés célzott gyakorlásában. 3) Lejátsszuk a hangfelvételt, a diákok pedig jelölik, hogy melyik mondatokat hallják a beszélgetésben. Közösen megbeszéljük a megoldást. 4) A második meghallgatás során a diákok önállóan töltik ki a b) feladat táblázatát, és párban összehasonlítják a válaszaikat. 5) Ha a diákok megoldásai között eltérések vannak, játsszuk le újra a hangfelvételt, a diákok a kérdéses szakaszokra összpontosítanak. 6) Ellenőrizzük a megoldásokat közösen vagy a megoldókulccsal. 7) Térjünk át a c) feladatra. Mielőtt újra lejátszanánk a szöveget, kérjük meg a diákokat, próbálják meg leírni Elvira kérdéseit emlékezetből. Feltételezhetjük, hogy a kérdések tartalmilag helyesek lesznek, de nyelvi megformálás tekintetében nem tökéletesek. 8) Játsszuk le újra a felvételt. A diákok ezúttal nem arra fognak figyelni, mit mond Elvira, hanem hogyan mondja. A hallott szöveg alapján pontosítják a mondatokat. 9) Végül két diák felolvassa a teljes párbeszédet.



Átvezető feladat Kérjük meg a diákokat, hogy gyűjtsenek információkat saját városuk lakás- és albérletköltségeiről. Ezeket felhasználhatják a következő feladat során. 10. Játsszanak hasonló párbeszédeket! A feladat lezárja a fejezet első egységét. 1) Nézzük végig közösen a megadott mondatokat, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok párokban gyakorolják a párbeszédeket. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában, ha szükséges. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) Egy vagy két párbeszédet hallgassunk meg.

5. munkalap: lakást keresünk A munkalap kártyái olyan szerkezeteket, szókapcsolatokat tartalmaznak, melyek beépíthetők a 10. feladat párbeszédébe. 1) A diákok párban dolgoznak. Első lépésként közösen átismétlik a kártyákon található szavakat, szókapcsolatokat. 2) Majd kiterítik maguk elé a kártyákat, és elkezdik kidolgozni a párbeszédet. Amelyik kártya tartalmát beépítik, az felveszik. A cél, hogy a párok minél több kártyát vegyenek fel a padról, vagyis minél több szerkezetet használjanak. Variáció A diákok a lakáskereső, illetve az eladó/ingatlanközvetítő szerepébe helyezkedve nemcsak személyesen, hanem telefonon is beszélhetnek. További variációkat eredményez, ha nem jó számot hív fel a lakáskereső: Téves kapcsolás, elnézést kérnek és vége a beszélgetésnek. / A véletlenül felhívott ember éppen árulja a lakását. Miért így? A 10. feladat úgy gyakoroltatja témához kapcsolódó párbeszédet, hogy a kontextus által meghatározott elemeket egyben tartja, ugyanakkor rámutat a változtatható részekre. Cél, hogy a diákok befogadják, értsék és reprodukálni is tudják a variánsokat. A témához kapcsolódó variációk tovább tágíthatók, ennek leginkább az időkeret és a diákok érdeklődése szab határt. 11. Veszünk vagy bérelünk lakást? Tendenciák Magyarországon 1) Az a) feladat a kulcskifejezéseket ismerteti. Tudatosítsuk a vonzatokat. 2) Játsszuk le a hangfelvételt, miközben a diákok olvassák a szöveget a b) feladatrészben. 3) Beszéljük meg az esetleges további új szavakat, kifejezéseket. 4) A következő lépésben a diákok felolvassák a szöveget. El is mondhatják egymásnak a szöveg tartalmát: ehhez egyikük mesél, a másik nézi a könyvet, és segít a mondanivaló megfogalmazásában. Járjunk körbe, és segítsünk mi is. A hasznos mondatokat, tipikus nehézségeket írjuk a táblára. 5) A c) feladatrészben a tanulók önállóan alkotnak mondatokat a megadott kulcsszavak segítségével.



6) Javítsuk a mondatokat közösen. Ha időnk engedi, beszéljük át az egyes mondatok szórendjét, keressük meg a fókuszt, nézzük meg, miért épp az adott szó vagy kifejezés került ebbe a pozícióba. (A szöveg legtöbb mondata egyértelműen fókuszos mondat.) 7) A d) feladatban először különböző kötőszókat és gondolatokat összekötő elemeket figyelhetünk meg. A diákok visszakeresik őket a szövegben, hogy pontosabb képük legyen a használatukról. (Ha dolgozunk korpuszokkal, azokban számos további példát találunk a használatra.) 8) A diákok önállóan vagy kisebb csoportokban mondatokat írnak. 9) Ellenőrizzünk közösen. 10) Az e) feladatot közösen vagy házi feladatként is megoldhatják a diákok. 12. Ön következik A feladat kulturális ismeretcserére ad lehetőséget. 1) Nézzük végig együtt a mondatokat, és tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok párban megbeszélik a kérdéseket. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban, ha szükséges. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) Összesítsük az információkat a táblán. 4) Kérjük meg a diákokat, hogy a számukra új, érdekes és/vagy meglepő információkat írják fel a b) feladatrészben. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. 5) A diákok néhány információt a csoporttal is megosztanak. Ehhez megadhatunk néhány mondatkezdetet, pl.: Nagyon érdekesnek találtam, hogy… / Nem gondoltam, hogy… / Eddig nem tudtam, hogy… stb.

A LAKÁSBAN Átvezető feladat A következő egység feldolgozása előtt kérjük meg a diákokat, hogy ismételjék át az 1. kötet 8. fejezetéből a lakás részeinek és a bútoroknak a nevét. Ennek alapján feladhatjuk házi feladatnak a 13. feladatot. 13. Bútorok és használati tárgyak a lakásban (Ismétlés) 1) Ha a feladatot nem adtuk fel otthoni munkának, oldjuk meg közösen. Egy-egy kisebb csoportnak is kiadhatunk egy helyiséget, a csoport a helyiséghez tartozó tárgyak nevét gyűjti össze. 2) A b) feladatban a helyek leírásához elengedhetetlen Hol? kérdésre válaszoló névutókat ismételjük át. Olvassuk el közösen a feladatot és a példamondatokat. 3) Modellezzük a feladatot: mondjuk el, mi hol van a lakásunkban vagy annak egy válaszott helyiségében, a diákok csak figyelnek, és lerajzolják vagy feljegyzik, amit mondunk. (Elképzelhető, hogy a leírást kétszer is el kell mondanunk.) 4) A diákok ezután párokban elmesélik egymásnak, mi hol van a lakásukban. (Füllenteni természetesen szabad.) A partner lerajzolja a lakást vagy az adott helyiséget.



5) Kioszthatunk a diákoknak magyar lakberendezési újságokat vagy kivetíthetünk a falra lakásbelsőket: a képanyag segít a szókincs szemléltetésében. Beszéljük meg, kinek melyik lakásbelső tetszik, és miért. Ehhez újabb hasznos kifejezéseket adhatunk meg, pl.: Ez a nappali nagyon tetszik, mert ... / Nem rossz ez a fürdőszoba, de/csak (túl) ... / Ezzel a lakással az baj, hogy ... / (Nem) szeretnék itt lakni, mert ... stb. Kultúra és országismeret Ha vittünk az órára lakberendezési lapokat, vagy viszünk lakásbelsőket ábrázoló képeket, esetleg vetítünk lakberendezési portálok képeiből, akkor érdekes beszélgetést generálhat, ha megkérdezzük a diákoktól, hogy szerintük a lakások hol, melyik országban, milyen településen találhatók. A lakberendezés mely részei kulturálisan meghatározottak, mi árulkodik szerintük a fotókon arról, hogy egy lakás vagy házbelső magyar/német/japán/amerikai stb.?

Kiegészítő feladat 1) Kérjük meg a diákokat, hogy gondoljanak egy számukra kedves tárgyra a lakásukból, majd a bejárattól indulva „vezessenek bennünket” oda. A diákok elmondják, hol helyezkedik el ez a tárgy, milyen más tárgyakat látunk, amíg eljutunk hozzá, és milyen tárgyak veszik körül. 2) A vezetés alapján a többiek lerajzolhatják az útvonalat a lakásban, valamint a tárgyat és környékét. 14. Mit szeretne megváltoztatni a lakásában? Mit hova szeretne tenni? 1) A Hol? kérdésre válaszoló névutók ismétlése után bevezetjük a Hova? kérdésre válaszoló névutókat. Nézzük meg együtt a táblázatot, tisztázzuk a kérdéseket. A szórenddel kapcsolatosan érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a szeret úgynevezett hangsúlykérő ige, vagyis – ha mást nem hangsúlyozunk – automatikusan hangsúlyt kap. (Ez magyarázza a két oszlopban a mondatok szórendjének különbségét.) 2) Nézzük meg a munkafüzet megfelelő egységét (27. oldal), és oldjunk meg néhány feladatot. A gyakorlást a diákok otthon fejezik be. 3) Térjünk át a b) feladatra. A diákok végiggondolják, a lakásuk melyik részeit szeretik, mit változtatnának meg, majd párokban vagy kisebb csoportokban beszélgetnek. Járjunk körbe, és segítsünk a fogalmazásban. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 4) Kérjük meg a diákokat, hogy két lapra írjanak fel egy-egy mondatot. Egyikre azt írják, amivel elégedettek, a másikra, amit változtatni szeretnének. Járjunk körbe, és javítsuk az esetleges hibákat. 5) Tegyük a lapokat szabad asztalokra vagy a falra. A diákok körbejárnak a teremben, elolvassák egymás mondatait, és kérdéseket tesznek fel egymásnak, ha valamelyik információ különösen érdekli őket. Segítsünk a fogalmazásban, és a felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. Átvezető feladat: átrendezem a lakásomat Ezzel az átvezető feladattal előkészíthetjük a 15. feladat leíró szövegét. 1) Egy szöveget írunk arról, hogy miként szeretnénk átrendezni a lakásunkat. A szövegben keverednek a reális és nem kivitelezhető ötletek. Az állítások kb. fele legyen lehetetlen ötlet, a



másik fele pedig lehetséges, pl.: Veszek egy új világoszöld íróasztalt, amit az ablak alá teszek. Az új asztalom alá pedig egy nagy állólámpát állítok. Szeretem az előszobában azt a nagy falitükröt, ami a zuhanykabin mellett van. 2) A diákok egyik csoportja azt írja le, mi lehet valóságos, a másik fele pedig azt, ami lehetetlen. A két csoportból egy-egy diák páronként összeveti, ki mit írt. A feljegyzésekben nem lehet azonos elem. 3) Ellenőrizzük a jegyzeteket, javítsuk a hibákat. Ezzel az átvezető feladattal előkészíthetjük a következő leíró szöveget. 15. Kata berendezi a lakását 1) Az a) feladat ismert szókincset ismétel át és rendszerez. A diákok a feladatot egyénileg oldják meg, majd ellenőrizzünk közösen. Javítsuk a kiejtést. 2) Hallgassuk meg a hangfelvételt, amelyben a rendszerezett szavak nagy része előfordul. A diákok egyetlen feladata, hogy figyeljenek. Jegyzetelni természetesen szabad. 3) A diákok kisebb csoportokban vagy közösen megbeszélik, mit értettek felvételből. Nem baj, ha egyelőre nem figyeltek a tárgyak helyzetére, itt inkább az általános információkra helyezzük a hangsúlyt pl. hogy Katának van egy macskája. Nem akar függönyt, mert Hollandiában ezt látta. Sokat fotózik stb. 4) A b) feladatrész elvégzésénél mindenki eldöntheti, rajzolni akar-e vagy inkább jegyzetelni. Készíthetünk két közös képet is, egyet rajzzal, egyet pedig a szavak térbeli elhelyezésével. Ezekkel ellenőrizhetjük a megoldást. (A rajzot előre is elkészíthetjük, és kivetíthetjük ellenőrzésképp.) 5) A szöveg kiegészítése akár önállóan (órán vagy házi feladatként), akár párban is történhet. Ha párban ellenőrzünk, adjunk meg kérdésmintákat, pl.: Szerinted melyik szó hiányzik innen? Te mit írtál ide? Ezt nem értettem. Fogalmam sincs. Szerintem Kata azt mondja, hogy ... 6) A d) feladatrész önállóan vagy párokban is megoldható otthoni feladat. A diákok rajzot/tablót készítenek, amit bemutatnak a következő órán, és írnak leírást is. 16. Kiejtés és mondatintonáció: névutós szerkezetek Az intonációs gyakorlat arra hívja fel a figyelmet a tanult anyag kapcsán, hogy a névutó nem kap hangsúlyt, hanem szinte egybeolvad az előtte álló főnévvel. (A főnév előtt álló névelő szintén nem kap hangsúlyt.) 1) Játsszuk le a hangfelvételt csukott könyv mellett, mondatról mondatra. A diákok hallás után ismételnek. 2) Nyissuk ki újra a könyvet. A diákok így ismétlik a mondatokat. 3) Opcionális lépés: játsszuk le harmadszorra is a hangfelvételt, ezúttal ismét csukott könyv mellett. Egy ember vagy az egész csoport ismétli a mondatokat.

REND A LELKE MINDENNEK 17. Mit kell, szabad és tilos egy házban?



1) Tisztázzuk, mit jelent a házirend szó és a Rend a lelke mindennek közmondás. Megkérdezhetjük a diákokat, ismernek-e hasonló mondást saját nyelvükön. 2) Az a) feladatrész a nem ragozható segédigékkel képezhető szerkezeteket mutatja be (hasonló szerkezetekkel valamint a kell segédigével a diákok az első kötetben már találkoztak). 3) Olvassuk el közösen a házirendet a b) részben. Tisztázzuk a kérdéseket. Valószínűleg felmerül, hogy a kell szórendileg másképp viselkedik, mint az általában hangsúlykérő szabad és tilos (pl. tisztaságot kell tartani). Bő magyarázatba azonban ne menjünk bele, csak utaljunk arra, hogy a szórenddel később foglalkozunk. 4) A c) feladatban a diákok párokban vagy kisebb csoportokban beszélik meg, az ő házukban mit szabad és mit nem. (Füllenteni természetesen szabad.) Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megfogalmazásában. Emlékeztessük a diákokat, hogy reagáljanak is egymás kijelentéseire, hiszen ehhez már ismernek néhány beszédpanelt, pl.: Kár, hogy ... / Nálunk szerencsére ... / Te szegény! / De jó neked! stb. Ezeket írjuk a táblára. 5) Végül nézzük meg a részletesebb magyarázatot a nyelvtani munkafüzetben (30. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét. Mivel a fejezet szórendi egysége is ehhez a témához kapcsolódik, ezt is érdemes itt átvenni (37. oldal). A2-es szinten elég, ha a diákok a segédigék szórendjével valamelyest megismerkednek, a szórendet a B1-es szint mélyíti majd el. 6. munkalap: házirend A munkalap kártyái a házirend mondatait tartalmazzák. Segítségükkel a szókincs és a szórend mélyíthető el. 1) Készítsünk annyi teljes kártyaszettet, ahány csoportban a diákok dolgozni fognak. 2) Osszuk ki a kártyakészleteket. 3) A diákok mondatokat raknak össze a kártyákból. Van olyan mondat, amelyikhez csak két kártyára lesz szükségük, van, amelyikhez többre. 4) Ellenőrizzük a megoldásokat, hívjuk fel a figyelmet minden lehetséges szórendre. Elemezzük, melyik esetben mit emelünk ki. Variáció 1) Minden diák kap néhány kártyát. Akinél mondatkezdet van, felolvassa azt. 2) Aki úgy gondolja, hogy nála van a mondat folytatása, folytatja. 3) Egy kör addig tart, amíg a teljes mondatot nem rekonstruáltuk. Utána újabb kört indítunk egy másik mondatkezdettel. 4) Miután végigmentünk a kártyákon, a diákok kisebb csoportokban megpróbálhatják fejből leírni a mondatokat. (Ez hasznos feladat a szókincs és a szórend elmélyítésére.) A saját kártyáját mindenki használhatja, de másik kisebb csoporttól egyelőre nem szabad segítséget kérni. 5) A diákok körbejárnak a teremben, összehasonlítják egymással a megoldásaikat, és kiegészítik a hiányos mondatokat. 6) Végül a tankönyvvel ellenőriznek.



18. Az Öné egy emeletes ház. Mit kell, szabad és tilos ott csinálni? Írjon legalább öt pontból álló – alternatív vagy hagyományos – házirendet! A kreatív feladatmegoldás teret adhat a szokványos házirendtől való eltérésnek, a diákok kitalálhatnak szokatlan (pl. anarchista) házirendet is. 1) Az elkészült házirendet a diákok hangosan felolvassák. Amennyiben otthon készítik elő a feladatot, akkor tudassuk előre velük, hogy fel fogják olvasni a csoport előtt, így fel tudnak erre készülni. Javítsuk a szövegeket óra előtt. 2) Adjunk időt a csoporttagoknak, hogy tudjanak reagálni a különböző házirendekre. 3) Végül emeljünk ki néhány kiejtési problémát, és gyakoroljuk a problémás hangokat és intonációt.

MILYENEK A SZOMSZÉDOK? 19. Beszélgessenek a kérdésekről kisebb csoportokban! A szomszédainkhoz fűződő viszonyunk egyrészt kulturálisan és személyiségünk által meghatározott, másrészt függ a helyi szokásoktól is, végül a véletlen is alakítja. 1) A diákok körbejárnak a teremben, és minél több társuktól tudnak meg információkat. (Beszélgethetnek kisebb-nagyobb csoportokban.) A mondanivaló árnyalásához felírhatjuk pl. a következő mondatokat: Nem olyan / annyira fontos. Egyáltalán nem fontos. Van, akinek fontos. Nem mindenkinek fontos. / Van, aki összejár a szomszédaival, van, aki nem stb. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megfogalmazásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 2) A beszélgetések után a diákok leírják az érdekesebb információkat. Járjunk körbe, javítsuk a hibákat, és segítsünk a fogalmazásban. 3) Beszéljük meg az információkat közösen. A véleménynyilvánításhoz ismét adhatunk újabb beszédeszközöket, pl.: Érdekesnek tartom, hogy ... / Érdekes volt hallani, hogy ... Ha a csoportban több nemzetiség van, érdekes és tanulságos lehet összehasonlítani a különböző országok szokásait. Miért így? A tanári kézikönyvben igen sok helyen javasoljuk kiegészítő beszédeszközök megadását. Koncepciónkhoz híven ezek a kifejezések és mondatok is olyan tipikus beszédfordulatok, amelyeket az anyanyelvi beszélők gyakran használnak. Azért, hogy a diákok beszéde minél jobban közelítsen a természetes nyelvhasználathoz, mindig érdemes ilyen paneleket is gyakoroltatni.

20. Ki lakik a szomszédban? 1) Beszéljük meg közösen az a) feladatot. 2) Majd a diákok a b) feladatrészben a minta alapján arról beszélgetnek, hogy ismernek-e ilyen nevű embereket.



3) Ha a válasz pozitív, bemutatják/jellemzik a megnevezett embert. Itt visszautalhatunk az 1. fejezet 20–24. feladatainak szóanyagára. 4) A c) feladatrészt érdemes otthoni feladatnak adni, így több ideje lesz a diáknak a keresésre. Javítsuk óra előtt a szövegeket. 5) A diákok a következő órán elmondják, amit az országuk neveiről tudni kell. Miért így? Az 5. lépésben a diákok saját kultúrájukról osztanak meg információkat. Ilyen jellegű feladatokkal már az első kötetben is gyakran találkozhattunk, és ennek a könyvnek is szerves részét képezik. A hasznos, értelmes és érdekes információcsere mindig „megnyitja a fület”, és segít az adott szókincs bevésésében, hiszen a diákok számukra releváns dolgokról számolnak be. S természetesen magyarokkal találkozva a tanórán kívül is gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol a saját országukról, kultúrájukról kérdezik őket. A gyakorlatok erre is felkészítenek. 21. Ki hol lakik? 1) Az a) feladatot a diákok kisebb csoportokban oldják meg. Adjunk meg néhány mondatot, amit fel tudnak használni a beszélgetésben, pl.: ... nem lakhat ebben a lakásban, mert... / Ha ..., akkor ... / A szövegben az van, hogy ... / ... mindenképpen itt lakik. / ... semmiképpen nem lakhat itt. (A -hat/-het képző részletes bemutatására a 3. fejezetben kerül sor, de pl. a lehet szóból a diákok már tulajdonképpen ismerik a képzőt.) 2) Ellenőrizzünk közösen. 3) A b) feladatot adhatjuk házi feladatnak. Javítsuk a szöveget. Kiegészítő feladat 1) A logikai feladat megoldását követően a diákok kisebb csoportokban dolgoznak. Mindegyik csoport választ magának egy embert a feladatból, és kitalál számára egy identitást. Segítségül használhatjuk az alábbi kérdéseket: Hány éves? / Van családja? / Mióta lakik itt? / Mit csinál egy nap? / Mit csinál szabadidejében? / Milyen a lakása? / Milyen ember? stb. (Az utolsó kérdéssel megelőlegezünk néhány melléknevet a 22. feladatból.) 2) A diákok elkészítik az illető portréját, és elmondják a többieknek. Kultúra és országismeret A feladat lehetőséget ad arra, hogy listázzuk, miként használhatja egy férjezett asszony a nevét, pl. Nagy Péter felesége, Farkas Emília: Farkas Emília / Nagyné Farkas Emília / Nagy-Farkas Emília / Nagy Emília / Nagy Péterné A diákoknak természetesen nem szükséges megtanulniuk az összes változatot, de érdemes egyszer bemutatni őket. 22. Milyenek lehetnek a szomszédok? 1) Nézzük végig az a) feladatban a mellékneveket, tisztázzuk a jelentésüket. 2) A diákok önállóan teszik többes számba a mellékneveket (hiszen ez ismétlő feladat), és a megoldókulcs segítségével vagy közösen ellenőrzik válaszaikat.



3) Ezután párban gyakorolnak: egyikük egyes, a másik többes számban mondja az adott mellékneveket. Aki az egyes számot mondja, ellenőriz, előtte nyitva van a könyv. 4) A b) feladatrészben a diákok párokban dolgoznak. Minden partnerrel egy tulajdonságról beszélgetnek, és minden rövid dialógus után partnert váltanak. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 5) Az érdekesebb információkat a diákok a csoportnak is elmondják. 6) Nézzük meg a munkafüzet 32. oldalán a többes szám rendszerezését. A feladatot adhatjuk otthoni munkának, amelyet a diákok a hangfelvétellel vagy a megoldókulccsal ellenőriznek. 23. Mit tud a szomszédairól? 1) A feladat megoldásához mintaszöveget készítünk, amelyben bemutatjuk az egyik szomszédunkat. Meséljünk a szomszédról órán. 2) A diákok ezt a szöveget alapul véve készíthetik el saját bemutatójukat, amit akár fényképpel is illusztrálhatnak. A bemutatott személy lehet fiktív is, vagy híres ember akár a múltból, akár a jelenből.

ÉLETFORMÁK: VIDÉK ÉS NAGYVÁROS 24. Mi jellemző a vidéki életre? Mi jellemző a nagyvárosi életre? 1) Írjuk fel a tábla egyik felére: Vidéki élet, a másikra: Nagyvárosi élet. Kérjük meg a diákokat, jellemezzék a két életformát kifejezésekkel és mondatokkal. Amit mondanak, írjuk a táblára. (Feltehetőleg meg fog jelenni néhány az a) feladat kifejezései közül, valamint néhány kulturális különbségre is fény derülhet.) 2) Térjünk át az a) feladatra: nézzük meg a kifejezéseket, és tisztázzuk a kérdéseket. 3) A diákok párokban vagy egyénileg oldják meg a feladatot. 4) Beszéljük meg a csoportosítás eredményét kisebb csoportokban vagy közösen. Kérjük meg a diákokat, mindig szóljanak közbe, ha nem értenek egyet valamelyik társuk kategorizálásával. Ehhez adjuk meg pl. a következő beszédelemeket: Szerintem ez inkább a nagyvárosi élethez tartozik. / Ez nálunk (inkább) a vidéki életre jellemző. / Ez (nálunk) nem igazán jellemző a nagyvárosi életre stb. 5) A b) feladatban – az a) feladat immár kitöltött – táblázatát követve összehasonlítjuk a két életformát. Az anyanyelvi beszélők által gyakran használt Igaz, hogy ... mondatkezdés begyakorlása és a szókincs elmélyítése így párhuzamosan halad. 6) A c) feladatrészben a diákok elmondják, számukra melyik kritérium fontos. A feladat ehhez három gyakran használt beszédpanelt kínál segítségül. A beszélgetés közben felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 7) A feladat írásbeli megoldását feladathatjuk otthoni munkának. Miért így? Néhány állítás szándékoltan általános és túlzó, egyrészt mert vitaalapot adhat, másrészt mert az életben is hajlamosak vagyunk a túlzó általánosításokra, pl.: Mindenhol tömeg van. / Semmi



érdekes nem történik, amitől ezek a mondatok a mindennapi kommunikáció repertoárjába beleillenek. Ezt a diákokban is tudatosítsuk. Kultúra és országismeret Érdekes, melyik országban mit takar a nagyváros fogalma. Hogy a diákok képet kapjanak arról, melyik magyar városban hányan is élnek, vetítsük ki a Wikipédia Magyar városok oldalát, ahol népességszám szerinti sorrendben találjuk a városokat. Ebből az is kiderül, hogy Magyarországon hagyományos értelemben vett nagyváros Budapesten kívül nincsen. 25. Két ember, két életforma 1) Első lépésként bemutathatjuk Elzát, mint egy barátnőnket. A bemutatásba építsük be az a) feladatrész kifejezéseit, így rögtön meg tudjuk magyarázni az ismeretlen szavakat. A diákok figyelnek. A c) részben ugyanígy járhatunk el Bulcsúval is. 2) Nyissuk ki a könyvet, és tisztázzuk az a) feladatban a szószerkezetek jelentését. 3) Térjünk át a b) feladatra. A felvételt legalább kétszer játsszuk le, az adott kérdésre való információ után szünetet is tarthatunk. 4) Megbeszéljük közösen a jó megoldásokat. 5) A következő meghallgatás során a diákok kiegészítik a szöveget. 6) A megoldásokat bekiabálják, mi pedig felírjuk a táblára. Ha a kiejtést is iskolázni akarjuk, hasznos módszer, ha a szavakat úgy írjuk fel, ahogy a diákoktól halljuk őket. Pl. ahol a helyett o-t vagy á-t mondanak, írjunk o-t vagy á-t stb. Mondjuk el a diákoknak is, hogy itt szó sincs az ő kiejtésük kifigurázásáról, mindössze azt próbáljuk érzékeltetni, mit hall a magyar fül, amikor egy bizonyos hangot kiejtenek. 7) A tanulók javítják az esetleges hibáikat a könyvben. Kiegészítő feladat 1) Tegyük fel a következő kérdést: Önöknek melyik életforma rokonszenvesebb: Bulcsúé vagy Elzáé? Miért? 2) A diákok kisebb csoportokban vagy közösen beszélgetnek. (Lényegében a hasznos szókincset forgatják magukra vissza.) Javítsuk a hibákat. A hasznos mondatokat írjuk a táblára. 26. Összehasonlítás 1) Mutassuk be az összehasonlítás lehetőségeinek szabályait. 2) A kérdések és mintamondatok alapján mindenki végiggondolja, milyen az országában – vagy egy másik, választott országban – a vidéki és a nagyvárosi élet. Kérjük meg a diákokat, írják a mondataikat egy külön lapra. 4) Gyűjtsük össze a papírokat. Mondjuk el, hogy felolvassuk a mondataikat, és ahol szükség van, természetesen javítjuk is őket. Aki a saját mondatait hallja, fokozottan figyeljen, javítunk-e bennük valamit. A hibáit fel is írhatja. 5) A felolvasás után adjuk vissza a lapokat, minden diák a saját lapján javítja a hibáit. Járjunk körbe, és segítsünk, ha szükséges.



6) Adjunk lehetőséget beszélgetésre, kérdésfelvetésre. 7) A diákok házi feladatként összehasonlíthatják saját lakhelyüket és egy barátjuk, ismerősük vagy családtagjuk lakóhelyét.

7. munkalap: Egyetértek, nem értek egyet 1) Óra előtt készítsünk kártyákat, amelyeken az Egyetértek és a Nem értek egyet mondatok szerepelnek. 2) Osszuk ki a munkalapot, amelyen négy állítás olvasható. 3) A diákok húznak egy kártyát, és az első állításra a kártyán szereplő mondat szerint reagálnak. Adjunk néhány percet az érvek összegyűjtésére. A diákok ebben a fázisban önállóan dolgoznak. Szótárt természetesen szabad használni, és mi is segíthetünk a mondanivaló helyes megformálásában. 4) A diákok két nagycsoportot alkotnak, egyik csoport az Egyetértek, a másik a Nem értek egyet kártya tulajdonosaiból tevődik össze. A diákok megbeszélik az érveiket. 5) Bocsássuk vitára a témát, a diákok néhány percben érvelnek. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 6) Ha a csoport érdekesnek találja a feladatot, dolgozzunk tovább a második állítással. A diákok ebben a körben újabb kártyát húznak.

LAKÓHELYEK ÉS REKORDOK 27. Rekordok a lakóhelyek világából A diákok nagy valószínűséggel nem tudják a helyes válaszokat. Tudatosítsuk, hogy nem is ez a lényeg ebben a gyakorlatban, sokkal inkább az a cél, hogy a véleménynyilvánítás, a feltételezés beszédeszközeit gyakoroljuk. (A tankönyvszerzők sem tudják fejből a megoldásokat J.) 1) Nézzük végig a kvízt közösen, tisztázzuk a kérdéseket. Néhány helyet röviden be is mutathatunk (interneten vagy anélkül), így a diákok további információkat és jól megformált, hasznos mondatokat kapnak pl.: Sanghaj Kínában van, a kelet-kínai tengerpart középső részén. Ma Kína legnagyobb városa.) Néhány mondatot a táblára is felírhatunk. 2) A bemutatások után a diákok párban beszélgetnek a minta alapján, majd a tippjeiket megosztják a csoporttal. 3) Összesítjük a tippeket, és meghallgatjuk a megoldásokat a hangfelvételen (1. a) Dubaiban 2. a) New York 3. b) Németország 4. a) Mumbai 5. a) Horvátország 6. b) Sanghaj). 4) Térjünk át a b) feladatra. Játsszuk le újra egyesével a hangfelvételeket, és kérjük meg a diákokat, írják le, mit értettek még. 5) Összesítsük az információkat. A mondatokat írjuk a táblára. 6) Órán vagy házi feladatként nézzük meg a hanganyag leiratát a Függelék a 215. oldalán. 28. A felsőfok: a leg...bb 1) A közép- és felsőfok képzése igen jól érthető jelenség. Nézzük meg közösen a szemléltető példákat az a) feladatban.



2) A b) feladatrészt a diákok önállóan vagy párban oldják meg. 3) Ellenőrizzünk közösen. 4) A diákok itt ismét gyakorolhatnak kettes vagy hármas csoportokban: egyikük mondja a melléknév alapfokát, a másik (két diák) a közép- és a felsőfokot. 5) A mondatokat a diákok önállóan alkotják meg órán vagy házi feladatként, és a megoldókulcs segítségével ellenőrzik. 6) Nézzük meg az Összehasonlítás c. egységet a munkafüzetben (33. oldal), és oldjuk meg a feladatok egy részét. A többit adjuk házi feladatnak.

8. munkalap: keressük a rekordot A munkalap lehetőséget ad arra, hogy a csoport tagjai magukat hasonlítsák össze különféle összefüggésekben. 1) Osszuk ki a munkalapot úgy, hogy mindenkinek jusson egy. Nézzük végig a kérdéseket és a modelldialógusokat. Tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) A diákok párokban beszélgetnek egymással, és a lapra írják saját és a partnerük válaszát is. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a fogalmazásban. 3) Két nagyobb csoportot alkotunk úgy, hogy mindegyikben a párok egyike található. 4) A csoportok összesítik, amit megtudtak, és mindegyik kérdéshez hozzárendelik annak az embernek a nevét, aki abban a kategóriában a rekordot tartja. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a fogalmazásban. 5) Összesítjük az eredményeket. Ha mindenki helyesen írta fel és adta tovább az információkat, akkor a két nagyobb csoport rekordlistája ugyanúgy fog kinézni. Ha nem, adjunk alkalmat a tévedések tisztázására.

29. Rekordok A 29. feladatban ismét arra törekszünk, hogy a diákok integráltan és kreatívan alkalmazzák a tanultakat. 1) Az a) feladatot egyénileg oldják meg, ellenőrizzünk közösen. Javítsuk a kiejtést és a mondatintonációt. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezekben a jelzős szerkezetekben automatikusan a felsőfokú melléknév kapja a hangsúlyt. 2) A b) feladatrész internetes keresést igényel, ezért adjuk fel házi feladatnak. 3) A diákok ismertetik a rekordokat. Kérjük meg a többieket, hogy ezekre reagáljanak is, pl.: Tényleg? / Ez érdekes. / Ezt nem tudtam. / Mik vannak! Miért így? Amikor egy-egy feladatot végzünk, mindig emlékeztessük a diákokat arra, milyen fontos a sikeres kommunikáció szempontjából a visszajelzés. Ez általában egy egyszerű, rövid mondat, amellyel az érdeklődésünket jelezzük, és fenntartjuk a kommunikációt. Sok ilyen mondatnak nagyon széles a felhasználási köre, s mivel a mindennapi életben is nagy gyakorisággal fordulnak elő, érdemes minél többet gyakorolni, amíg a diákok magától értetődő természetességgel kezdik őket használni. 30. A legkisebb magyar település: Megyer



1) A feladat előkészítéséhez írjunk fel néhány kérdést a táblára, pl.: Vajon milyen épületek vannak ebben a faluban? Mit lehet itt csinálni? Miből él a falu? 2) Hallgassuk meg a szöveget, beszéljük meg közösen, ki mit értett. Az információkat írjuk a táblára. 3) Játsszuk le újra a szöveget, a diákok ezúttal olvassák is. 4) A diákok kisebb csoportokban, szóban megválaszolják a b) feladat szövegértést ellenőrző kérdéseit. 5) Írjuk le a válaszokat együtt. Kiegészítő feladat A szöveget olvasási feladatként is használhatjuk, gyakorolhatjuk a szószerkezetek intonációját.

9. munkalap: Hasonlítsuk össze! A munkalap segítségével – kilépve a Lakás tematikájából – a diákok szabadon hasonlíthatnak össze néhány dolgot. 1) A munkalapot kioszthatjuk vagy kivetíthetjük a falra. 2) A diákok kisebb csoportokban összehasonlítanak két-három párt a listáról. Szótárt természetesen szabad használni. (Mindenki dolgozhat ugyanazokkal vagy különböző szópárokkal.) 3) A diákok ismertetik az összehasonlítás eredményét. Ebben a fázisban bővíthetjük is a kérdéseket, pl.: Szerintetek melyik a legszebb nyelv / a legkedvesebb háziállat / ...? Variáció Kártyákat is készíthetünk, amelyekből mindenki húz egyet, és az adott két dolgot hasonlítja össze. A többiek véleményt nyilvánítanak.

10. munkalap: vonzatos igék A munkamenet leírását ld. a 23. oldalon.

31. Összefoglalás Az összefoglalás szabad választást kínál a fejezet két nagy témája közül. Természetesen mi is kijelölhetjük, hogy a csoport egyik fele az egyik, a másik pedig a másik témából készít összefoglalást. 1) Modelláljuk a feladatot: készítsünk írott szöveget (legalább) egyik témához, amelynek tartalmát lehetőleg szabadon adjuk elő. Próbáljunk meg a fejezet anyagából a lehető legtöbb szót, nyelvtani szerkezetet beépíteni, ezzel is felhívjuk a diákok figyelmét a mondanivaló megformálásának már ismert nyelvi lehetőségeire. 2) A szöveget osszuk ki, hogy mintaként szolgálhasson a diákok számára. 3) A diákok házi feladatként megírják saját szövegüket. Ajánljuk fel, hogy lehetőség szerint egy anyanyelvi beszélőt is kérjenek meg, hogy meséljen az egyik témáról. A beszélgetést a diákok rögzíthetik is, és megpróbálhatnak róla (vagy egy részéről) leiratot készíteni. Javítsuk a szövegeket óra előtt.



4) Az órán minden diák egy olyan partnerrel dolgozik, aki a másik témáról írt. Miután elolvasták egymás fogalmazását, adjunk néhány percet kérdésfeltevésre. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a fogalmazásban. 5) Kérjük meg a diákokat, hogy néhány információt osszanak meg a csoporttal is.





3. FEJEZET SZABADIDŐS PROGRAMOK

MI A HOBBID? MI A HOBBIJA?

1. Szabadidős tevékenységek, hobbik 1) A diákok az igéket a megfelelő rajz alá írják. 2) Majd párokban ellenőriznek. Ehhez használják a következő mondatszerkezeteket: Az első / második / ... képen egy férfi/valaki fényképez. / Egyetértek. / Én ist ezt írtam. / Szerintem is. / Szerintem nem. / Biztos? 3) A b) feladatrészt a diákok párokban vagy kisebb csoportban oldják meg. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy a kérdőszók sorrendje megegyezik a tipikus – de nem kötelező! – semleges szórenddel. 4) A mondatokat írjuk a táblára, közösen javítsuk, és ha lehet, bővítsük őket tovább. Javítsuk a kiejtést, és ismételten hívjuk fel a figyelmet a lehetséges szórendekre valamint a szórend és a mondathangsúly összefüggéseire. 5) A c) feladatrészt minden diák önállóan oldja meg. 6) Ellenőrizzünk közösen. 7) A d) feladatrészben minden igecsoportból ragozzunk el közösen egy igét. 8) Ezután a diákok párban ragozzák el az igéket. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és az esetleges hibákat. Variáció erre a lépésre: Minden diák öt különböző színű kártyát kap, minden szín egy igecsoportnak felel meg. A diákok mindegyik csoportból választanak egy igét, a kártya egyik oldalára a főnévi igenevet írják, a másikra a (kétféle) ragozást. Ellenőrizzük a kártyákat, majd a diákok hármas-négyes csoportokban elragozzák a kártyákon található igéket. A kártyák hátoldalát nézve ellenőrzik és javítják egymást. 9) Az e) feladatrészben a diákok a szókincset saját magukra vonatkoztatva használják újra, majd írásban rögzítik az információkat. Nézzük meg először közösen a lehetséges válaszokat, és tisztázzuk a kérdéseket. 10) A diákok párokban beszélgetnek minél több hobbiról. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 11) Az érdekesebb információkat beszéljük meg közösen. 12) Majd tekintsük át a munkafüzet 42. oldalán összefoglalt gyakoriságot, rendszerességet leíró kifejezéseket. A munkafüzet feladatait otthoni munkára javasoljuk. Variáció 1) Vigyünk be egy bábut az órára, amit körbeadhatunk. Legyen a baba neve, mondjuk, Lujza. (A funkciót egy üres szék is betöltheti, amelyen Lujza „ül”.) Lujzáról mindenki tud valami pletykát. Írjuk mondatkezdeteket a táblára, például: Úgy hallottam, Lujza a szabadidejében szívesen … / Úgy tudom, Lujza nagyon szeret … Az első diák elmondja, szerinte mit csinál szívesen Lujza a szabadidejében, pl.: Úgy hallotttam, Lujza szeret hétvégén tornázni, majd továbbadja a bábut.



2) A következő diák tagadja az előző mondatot, és elmondja, szerinte mit szeret Lujza, pl.: Én (viszont) úgy tudom, Lujza nem szeret hétvégén tornázni, de/viszont szívesen főz. / Lujza nem tornázni szeret, hanem fényképezni. 3) Addig „pletykáljunk” Lizáról, amíg a résztvevők érdekesnek tartják a gyakorlatot. 2. Képzők: -ás/-és 1) Az a) feladat példamondatai alapján a diákok megfogalmazzák a szabályt. 2) Hasonlítsuk össze a jelenséget – amennyiben erre módunk van – a diákok anyanyelvében megjelenő nyelvi mintázatokkal. 3) Nézzük át a munkafüzetben az -ás/-és főnévképző ismertetését (43. oldal). A munkafüzet feladatait otthoni munkára javasoljuk. 4) A b) feladatot a diákok egyénileg oldják meg, az ellenőrzés során javítsuk a kiejtést. 5) A c) feladatrész megoldásához adhatunk igelistát, amely ötletébresztő lehet (ld. 1. munkalap). Tudatosítsuk a diákokban, hogy nem kell nagyon különleges dolgokra gondolniuk. Elég, ha ők maguk érdekesnek találják a hobbijukat. Lehet például főzés, modellezés, torna vagy bármi más. Füllenteni természetesen szabad. 6) A d) feladatrészben, az első reakciót követően, kérjük meg a tanulókat, hogy tegyenek fel további kérdéseket, mintha kötetlen, baráti beszélgetést folytatnának (és nem a nyelvkönyv egyik feladatával birkóznának J). Ha pl. a hobbi a főzés, akkor beszélgessenek arról is, mit szeret főzni az ismerősük, mikor és milyen gyakran főz, mit nem tud olyan jól főzni stb. Ezt a feladatot a csoport – létszámtól függően – közösen is megoldhatja. 1. munkalap: igéből főnevet 1) Osszuk ki a kártyákat úgy, hogy mindenkinek kb. egyenlő számú jusson. 2) A diákok a kártyák hátuljára írják a megfelelő -ás/-és képzős főnevet. 3) Mindenki felolvassa az igéket és a hozzájuk tartozó főnevet. 4) A diákok párban dolgoznak, és a kártyáikon látható igékkel párbeszédeket alkotnak, pl.: – Szeretsz kertészkedni? – Igen, a kertészkedés a hobbim. / Nem, a kertészkedés (egyáltalán) nem érdekel. A mintát írjuk a táblára. 5) A diákok minden kör után kártyát cserélnek, és az új kártyákkal alkotnak párbeszédet. 6) 3–4 kör után fejezzük be a gyakorlást. 7) Gyűjtsük össze a kártyákat, és pergő ütemben mondjuk az igét, a diákok kórusban megnevezik a főnévi igenevet (vagy fordítva). 3. Mit csinál szabadidejében Dóra? A feladat két gyakori hobbiról való beszélgetést modellál. 1) A diákok önállóan elolvassák az a) feladatrész hiányos mondatait. 2) Ha a szövegtöredékben van ismeretlen szó, beszéljük meg a jelentését. 3) A diákok párokban dolgozva megpróbálják kitalálni, mi állhat az üres helyeken. 4) Ezután meghallgatjuk a szöveget, beírjuk a hallott kifejezéseket. 5) Megkérdezzük a diákokat, volt-e egyezés a megjósolt és a hallott szavak között. Ha más szavakat írtak be, rávilágíthatunk, hogy milyen tartalmi körből választhatunk értelmes megoldást, illetve arra is, hogy a nyelvtani formák állandóak, pl.: A francia regényeket/



irodalmat/ verseket/ újságokat/ leveleket eredetiben tudja olvasni. (Világos, hogy valamilyen írott szöveg, műfaj neve hiányzik tárgyesetben.) 6) Kettéosztjuk a csoportot. 7) Újraolvassuk a szöveget, az egyik csoport a határozatlan ragozású igéket jelöli a szövegben, a másik a határozott ragozásúakat. 8) Ellenőrizzünk közösen. 9) A b) feladatrészben a hangsúly a beszélgetést fenntartó kérdéseken van. A diákok önállóan megírják a kérdéseket, majd kettesével összevetik a mondatokat, és közösen formálják meg a végleges megoldásukat. 10) Ellenőrizzünk a hangfelvétellel. Beszéljük meg az esetleges eltérő megoldásokat. 11) Néhány perc felkészülés után a diákok szabadon előadják a párbeszédet (a csoport előtt vagy kisebb csoportokban). 12) A diákok saját magukra is vonatkoztathatják a kérdéseket. (Ehhez értelemszerűen több segítséget kell nyújtanunk, mint a párbeszéd egyszerű repordukciójához, viszont a diákok számára érdekesebb és fontosabb lehet a gyakorlat.) 13) A c) feladatrészt házi feladatnak ajánljuk, amihez kereshetnek a diákok illusztrációt is az interneten. Biztassuk őket, hogy anyanyelvi beszélővel készítsenek interjút, amit rögzíthetnek is a telefonjukkal. (Erről is készíthetnek leiratot, mint az Összefoglalás feladatairól.) 14) A következő órán játsszuk le az interjúkat, és elemezzük őket röviden.

2. munkalap: Mire lehet szükségem? A munkalap célja, hogy átismételje és új kontextusba helyezze az -ás/-és képzős főneveket. 1) Írjunk fel egy mintakérdést a táblára, pl.: Mire lehet szükségünk a fényképezéshez? 2) Alkossuk meg közösen a minta alapján a többi kérdést. Hívjuk fel a figyelmet a szükségem van valamire szerkezetre. 3) A diákok párokban gyűjtenek szavakat. Egy-egy pár egy vagy két hobbbihoz gyűjt szót. Szótárt természetesen szabad használni. 4) A szavakat közösen összesítjük, ehhez a diákok teljes mondatban mondják el, milyen tárgyakra van szükség az adott hobbihoz. Adjunk lehetséges mondatmintákat, pl.: A fényképezéshez szükségem van/lehet egy jó fényképezőgépre ... / Néha szükségem van ...-ra. / Néha használok ...-t. / Néha kell ... / Néha jól jön ... is. / Nincs szükségem ...-ra. A gyűjtött szavakat írjuk a táblára.

4. Hírességek A feladat a nyelvtudás mentén ad információkat a történelem néhány jeles emberéről. 1) Olvassuk el a szövegeket, és tisztázzuk az új szavakat. 2) Sorrendbe állíthatjuk a megnevezetteket az idegen nyelvek száma szerint, pl.: Tesla több idegen nyelvet beszélt / nyelven tudott, mint ... / ... beszélt a legtöbb nyelven. (Ezzel a 2. fejezetben tárgyalt közép- és felsőfok képzését is átismételjük.) 3) Keressük ki, hogy a nyelv főnév hányszor, melyik igével milyen alakban kerül elő a szövegekben. Világítsunk rá az ige és vonzata közötti szoros kapcsolatra (a vonzat ragját az ige határozza meg).



Kultúra és országismeret A feladat segítségével megmutathatunk néhány magyar nyelvű honlapot, például rákeresve az Arcképcsarnok szóra: http://www.literatura.hu/irok/irok.html Youtube: Magyar történelmi arcképcsarnok filmsorozat epizódjai: http://tortenelemklub.com/adattar/arckepcsarnok

MIT CSINÁLUNK EGYÜTT? 5. Mit akarnak együtt csinálni ezek az emberek? 1) Első lépésként rövid szünettel egyszer meghallgatjuk a párbeszédeket. A diákok bekiabálással mondják meg, hogy mit csinálnak a hétvégén a fiúk. Írjuk az igéket (kirándulnak, söröznek stb.) a táblára. 2) A második hallgatásnál kérjük meg őket arra, hogy figyeljenek, milyen alakban hallják az igéket a párbeszédekben. Néhány diák biztosan ki fogja hallani a -hat/-het képzőt. Írjuk az alakokat a táblára, és beszéljük meg a jelentésüket. 3) Játsszuk le még egyszer a párbeszédet, a diákok kitöltik a hiányzó szavakat. 4) Ellenőrizzünk közösen. 5) A párbeszédek alkalmat adnak a -lak/-lek ismétlésére is, melyhez a munkafüzet 48. oldalán találjuk a leírást és a feladatokat.

Miért így? A feladat két párbeszédet dolgoz fel, amelyekben nincs új szókincselem, mivel a -hat/-het nyelvtani funkcióira koncentrál. A -hat/-het a párbeszédekben már azelőtt előkerül, mielőtt a jelenség részletes, elemző tárgyalására sor kerülne, hogy a diákok először funkciójában lássák.

Kultúra és országismeret Ha van a teremben internet, mutassunk fotókat a Budai-hegyekről, például a Normafáról, Dobogókőről vagy Pilisszentlászlóról, illetve híres túrázókról (Sissiről, Rockenbauer Pálról stb.)

3. munkalap: Mit csinálunk együtt? A munkalap az 5. feladat párbeszédeit gyakoroltatja, és alkalmat ad bővítésükre, átalakításukra. 1) Nyomtassuk ki a munkalapot annyi példányban, hogy minden párnak jusson egy. 2) A diákok a tankönyv segítsége nélkül választják ketté a dialógusokat és teszik helyes sorrendbe a mondatokat. A feladat megoldásához szükséges beszédeszközöket írjuk a táblára, pl.: Szerintem ez (inkább) ide való / jön. / A második mondat ez. / Szerinted jó ez így? / Várj! Van egy jobb ötletem stb. 3) A diákok felolvassák a párbeszédeket. 4) A következő lépésben a diákok párban megpróbálják megtanulni egyik párbeszédet. Mindenki egy szereplő mondatait tanulja meg. Erre adjunk néhány percet.



5) A diákok a választott párbeszéd kártyái közül első körben annyit takarnak le/fordítanak szöveges felével lefelé, amennyit akarnak. Megpróbálják elmondani a párbeszédet. 6) A következő lépésben még több kártyát fordítanak meg, így ismétlik el a párbeszédet, végül az utolsó lépésben minden kártyát lefelé fordítanak. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és az intonációt. 7) Végül egyes mondatok segítségével páronként egy-egy újabb dialógust írnak. Járjunk körbe, segítsünk a fogalmazásban. 8) A diákok az új dialógusokat előadják a csoportnak. A felmerülő hasznos mondatokat írják a táblára.

Miért így? Szövegeket kívülről megtanulni a modern nyelvoktatásban nem igazán „divatos” feladat. Mi mégis javasoljuk időnkénti bevetését (mint pl. a 3. munkalap 4. lépésében), mert meggyőződésünk, hogy a hasznos beszédpaneleket érdemes kívülről megtanulni. Egyrészt az újabb kutatások szerint ezeket a paneleket az anyanyelvi beszélők is egységként tárolják a memóriájukban, másrészt valószínű, hogy a diák nem képes önállóan összerakni őket. Alapelvünk tehát, hogy azokat a mondatokat, kifejezéseket tanuljuk meg kívülről, amelyek átalakítás nélkül alkalmazhatók írott szövegben vagy beszédben, és/vagy – idiomatikus volta miatt – önállóan nem megalkotható, mert ezek a diákok megnyilvánulásait az anyanyelvi beszélőkéhez teszik hasonlóvá. 6. Opció, lehetőség kifejezése: -hat/-het 1) Nézzük meg az a) feladatrész táblázatát. Ha a diákok a tud és a -hat/-het különbségére nem kérdeznek rá, egyelőre ne hívjuk fel rá a figyelmet. Ha felmerül a kérdés, némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a -hat/-het lehetőséget, opciót fejez ki, míg a tud inkább képességet. (A jelenséget a 7. fejezetben tárgyaljuk részletesen.) 2) A b) feladatot oldjuk meg közösen. 3) Nézzük meg a munkafüzet 45. oldalán az összefoglaló táblázatot. A feladatokat a diákok otthon oldják meg. 4) A c) feladatrészben a b) rész mintájára a diákok párban írnak három rövid dialógust. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 5) A diákok néhány dialógust előadnak a csoportnak. 6) Záró feladatként megkérhetjük őket, hogy az egész csoportnak tegyenek javaslatokat (a mondatokat többes számba alakítva). A csoport tagjai reagálnak. Variáció a 6. lépésre Használhatjuk a 8. munkalap smileys kártyáit. A diákok húznak egy kártyát, és a rajznak megfelelően elfogadják vagy elutasítják a javaslatot.

4. munkalap: Mi lehet az első mondat? A munkalap reakciókat listáz, amelyekhez a diákok találHATnak ki kérdéseket. 1) A diákok párban megalkotják a párbeszédek első mondatát. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában.



2) Majd kérjük meg a diákokat, hogy másolják egy-egy kártyára az általuk alkotott mondatokat. 3) A kártyákat összekeverjük, és újra szétosztjuk a diákok között. 4) A diákok a munkalapjukon megkeresik a megfelelő reakciót a kártyákon szereplő mondatokra. (Látni fogjuk, hogy ez nem mindig olyan egyszerű, a válasz ugyanis nem mindenhol kézenfekvő, néha csak a mondat írója tudja, melyik reakcióra számított!) Néha több megoldás is lehetséges. 5) A diákok párokban felolvassák a dialógusokat. Javítsuk az intonációt.

7. Nincs kedved fotózni? Nincs kedve fotózni? A feladat átismétli a főnévi igenév képzését, majd autentikus beszédhelyzetben összekapcsolja a -hat/-het és az -ás/-és képzők és a főnévi igenév gyakorlását. 1) A diákok az a) feladatrészt egyénileg és közösen is megoldhatják. 2) A b) feladatrész minidialógusa valós nyelvhasználati kontextust ad a tanult formának. Olvassuk el a párbeszédeket, tisztázzuk a kérdéseket. 3) A diákok körbejárnak a teremben, és a minta alapján beszélgetnek. Ehhez használhatjuk az a) feladat igéit, lényeg, hogy lehetőleg pergő ütemben menjenek a beszélgetések, és a diákok gyakran váltogassák a partnerüket. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést és a hibákat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára.

5. munkalap: Nincs kedved/kedve kirándulni? A táblázat a 7. b) feladat beszédeszközeit bővíti. 1) Osszuk szét a munkalapot, és nézzük meg közösen a kérdéseket. Az üres helyre a diákok szabadon választanak igét. 2) A diákok körbejárnak a teremben, és minél több emberrel beszélgetnek. A válaszadáshoz segítségül megadtunk néhány mondatot. 3) Néhány kör után a diákok emlékezetből kérdeznek és válaszolnak. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést és a hibákat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára.

Miért így? Javasoljuk, hogy a tanóra jelentős százalékát szóbeli feladatoknak, párbeszédeknek szenteljük, akár szókincset, akár új nyelvtani struktúrákat szeretnénk elmélyíteni. A beszédkészség az a terület, amit a diák az órára való felkészülés közben általában a legkevésbé csiszol. A kisebb csoportban vagy párban végzett feladatok nagyban megnövelik a beszélgetéssel eltölthető időt, s mivel a diákoknak a könyvben mindig rendelkezésükre áll nyelvi modell, mind a természetes nyelvhasználatot, mind a folyékony beszédet iskolázzák.

8. Nincs kedved színházba menni? 1) Kérjük meg a diákokat, hogy olvassák el az a) feladatrész csetbeszélgetését. 2) Nézzük meg közösen, milyen rövidítéseket tartalmaz a szöveg, valamint hogy a hiányos mondatokat miként lehet egész mondatokká alakítani. A diákok javaslatait írjuk a táblára. 3) Térjünk át a b) feladatra. Miután a diákok végigolvasták a hiányos párbeszédet, játsszuk le egyszer a hangfelvételt. Hallgatás közben a diákok jegyzetelhetnek.



4) A diákok egyénileg vagy párban, a 2. lépésben megalkotott mondatok segítségével kiegészítik a párbeszédet. 5) Ellenőrizzünk a hangfelvétellel vagy a megoldókulccsal. 5) A c) feladatrész páros beszélgetéséhez adhatunk programjavaslatokat, lehetséges időpontokat (ld. 6. munkalap). Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és a hibákat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 6) A dialógust kétszer játsszák el váltott szereposztásban ugyanazzal vagy két különböző emberrel, másodszorra pergőbb ütemben, lehetőleg könyv nélkül. Hasonló időpont-egyeztetéseket a fejezet későbbi feladataiban is gyakorolhatunk. Erre a megfelelő helyeken utalunk. Miért így? Segíti a gyakran használt beszédpanelek bevésését és a folyékony beszédet, ha a diákok ugyanazt a párbeszédet többször eljátsszák. Kultúra és országismeret Hívjuk fel a diákok figyelmét arra, hogy a magyarban gyakoriak a negatív kérdések – Nincs kedved..? / Nem kérsz ...? / Nem akarsz ...? –, ám ez nem azt jelenti, hogy a kérdező nem gondolja komolyan a meghívást, inkább azért fogalmaz így, hogy megkönnyítse az esetleges visszautasítást. 6. munkalap: programjavaslatok A munkalapot a 8. c) feladat színesítésére használhatjuk. Az instrukciókat ld. ott. Kiegészítő feladat Házi feladatként a diákok gyűjthetnek rövidítéseket az internetről vagy anyanyelvi beszélőktől ide vonatkozó szókincset. Miért így? A cset új műfaj a nyelvhasználatban, amelynek megvannak a maga szabályai, ezekkel érdemes legalább érintőlegesen foglalkozni. Leginkább a tömörítés, a rövidítés jellemzi, ennek néhány lehetőségét mutatja be az a) feladat. Kultúra és országismeret Az internetes üzenőfalak és az SMS rövidítési formáira néhány további példát is hozhatunk, pl.: vok = vagyok, vagy az imént tanult nyelvtani forma rövidítése: találkoz6unk. 9. Üzenetek 1) Olvassuk el, és értelmezzük a példamondatokat. 2) A diákok és mi is készítsünk házi feladatként egy lapra meghívót, amit óra előtt kijavítunk. 3) A meghívókat egy kalapba teszünk.



4) Innen mindenki húz egyet, és írásban válaszol a meghívásra. (Ehhez is használhatjuk a 8. munkalap kártyáit: a rajznak megfelelően fogadjuk vagy utasítjuk el a meghívást.) Hívjuk fel a diákok figyelmét arra, hogy elutasítás esetén javasolhatnak más időpontot/programot is. Járjuk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 5) A diákok átadják egymásnak a válaszukat. 6) Végül valamelyik meghívó és a rá adott válasz alapján párban írnak egy lehetséges rövid csetbeszélgetést. Variáció 1) Készíthetünk az órán közösen meghívót bármilyen közös programra (csoportbuli, névnap, karácsonyi parti, stb.) Ehhez hozzunk az órára kellékeket (színes papír, olló, ragasztó, újságok, ahonnan képeket vághatnak ki, filcek stb.). 2) Mindenki választ egy címzettet, akinek meghívót készít az eseményre. Járjuk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 3) A meghívott válaszol. 4) Az elkészült meghívókat és válaszokat kifüggeszthetjük a teremben vagy feltehetjük a közös platformra, így a diákoknak több minta is rendelkezésükre áll a későbbiekben.

MIKOR ÉRSZ RÁ? MIKOR ÉR RÁ? 10. Mikor érsz rá? Mikor ér rá? A Mikor érsz/ér rá? kérdést a diákok már ismerik. Erre a kérdésre gyakran válaszolunk igekötős igékkel: az igekötő befejezettséget fejez ki. Ezt a jelenséget mutatja be a feladat. 1) Hallgassuk meg a hangfelvételt, olvassuk el a mondatokat, tisztázzuk az esetleges új szavakat. 2) A diákok a példák alapján megpróbálják megfogalmazni az igekötős és igekötő nélküli ige közötti különbséget. Vezessük rá őket az igekötő befejezettséget jelölő funkciójára. 3) Majd olvassuk végig a b) feladatrész mondatait. 4) Nézzük meg a nyelvtani munkafüzet 49. oldalát, oldjunk meg a feladatokból néhány mondatot, a többit adjuk házi feladatnak. 5) Javasoljuk, hogy a munkafüzet 16. feladatát közösen dolgozzuk fel, mert így módunk van a napirend témakörének ismétlésére, bővítésére.

Miért így? A feladatsor elsődleges célja, hogy megismertesse a diákokkal a befejezettség koncepcióját a magyarban. Erre igekötős és igekötő nélküli példákat mutatunk be, ahol lehet, kontrasztívan: az igekötő nélküli ige a cselekvés folyamatosságát, az igekötős igék pedig annak lezártságát fejezik ki. (A példákban a beszélők először befejeznek egy cselekvést, és csak ezt követően kezdenek egy másikba.) Túl részletes magyarázat helyett inkább tipikus igekötős igéket igyekszünk bemutatni és gyakoroltatni különböző beszédhelyzetekben. Lényeges tudatosítani a diákokban, hogy az



igekötőknek sok más funkciója is van, pl. megváltoztathatja a szó jelentését (ad – elad – megad), ezért az igék jelentését mindig érdemes a szótárból megtanulni.

11. Igekötővel vagy igekötő nélkül? 1) A feladatot a diákok önállóan vagy párban is megoldhatják. 2) Ellenőrizzünk közösen. 3) A b) feladat mindennapi szituációba helyezi az a) feladat mondatait. A diákok a minta alapján párban eljátszanak 4–5 párbeszédet. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést. 4) Minden pár előad egy minidialógust a csoport számára (könyv nélkül).

7. munkalap: Meg- vagy el-? A munkalap célja, hogy a néhány gyakori igével használt igekötőt segítsen bevésni. 1) Készítsünk kártyákat, amelyek egyik oldalán a teljes, a másikon a hiányos mondat szerepel. A kártyákat terítsük egy szabad asztalra, a teljes mondat néz felfelé. 2) A diákok végignézik a kártyákat, és igyekeznek megjegyezni az adott igéhez tartozó igekötőt. 3) Fordítsuk le a kártyákat. Mindenki húz egyet, és kiegészíti a mondatot a megfelelő igekötővel, majd leteszi a kártyát az asztalra. Ezúttal a teljes mondat néz felfelé, a diákok ellenőriznek. 4) A diákok az alábbi minta alapján alkotnak összetett mondatokat, amelyekből a befejezettség aspektusa még jobban kidomborodik: Elmegyek a boltba, utána hazamegyek / felhívom a barátnőmet / tévézek stb. Variáció A kártyákat a Vonzatos igék kártyáaihoz hasonlóan is használhatjuk, ennek leírásához ld. a 24. oldalt.

MI MEGY A MOZIBAN? 12. Filmek A feladat a) és b) része a filmfajtákat és a filmek leírására szolgáló mellékneveket és kifejezéseket szedi csokorba. 1) Olvassuk fel az a) feladat szavait, a diákok elismétlik őket. Tisztázzuk a kérdéseket. 2) A diákok aláhúzzák, milyen filmet szeretnek, majd sorban mondanak két mondatot (egyelőre indoklás nélkül): Szeretem a ... / Nem (annyira) szeretem a ... 3) Nézzük meg a b) feladatban a lehetséges indoklásokat. Tisztázzuk a kérdéseket. 4) A megadott mondatmintákat követve a diákok legalább öt filmfajtáról írnak egy-egy mondatot. Járjunk körbe, javítsuk a hibákat. 5) Mindenki elmondja a mellette ülőnek, miért szereti/nem szereti az adott műfajt. 6) Az előre- és visszautalást tekintsük át a példamondatok és a munkafüzet 52. oldalának segítségével. A feladatot a diákok otthon oldják meg. Javasoljuk, hogy a személyes névmás ragozott alakjait (bennük, belőlük) csak a c) feladat megoldása után tárgyaljuk részletesen



(különben a diákok nagyon sok nyelvtani információt kapnak egyszerre). Itt elég a szavak jelentését megadni. 4) A c) feladatrész mintadialógusai kijelentésekkel kezdődnek, vagyis olyan kommunikációs helyzetre adnak példát, amikor egy kijelentésre reflektálva kezdünk beszélgetést. Olvassuk el a dialógusokat, tisztázzuk a kérdéseket. 5) A diákok egy másik párral dolgoznak, mint az 5. lépésben, és a mintákat követve eljátszanak néhány dialógust. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és a hibákat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 6) Minden diák elmond egy-két érdekes információt a csoportnak. Adjunk lehetőséget további kérdésekre, reakciókra. 8) Végül térjünk vissza a személyes névmások ragozott alakjára (eddigre a diákok már használat szintjén megismerkedtek velük, nem idegen számukra a jelenség). Nézzük meg a munkafüzet 53. oldalát, majd órán vagy házi feladatként oldjuk meg a 18. feladatot. A személyes névmások rendhagyó ragozott alakjainak elsajátítása és aktív használata A2-es szinten még nem követelmény, de mivel gyakran használjuk őket, érdemes velük már itt megismerkedni. 13. Filmek 1) Csukott könyv mellett készítsünk a táblán a film témakörét feldolgozó szóbokrot. Kérjük meg a diákokat, mondjanak olyan szavakat, amelyek kapcsolódnak a témához. Amennyiben nem kerül elő, mi javasoljunk néhányat az a) feladatrészben kiemelt szavak közül. 2) Ezután kinyitjuk a könyvet, átolvassuk az a) feladatrészben felsorolt szavakat. Bővítsük az új szavakkal a szóbokrot a táblán. 4) Nézzük meg a plakátokat, és/vagy mutassunk a Youtube-on rövid részleteket a filmekből, és kérjük meg a diákokat, a látottak alapján tippeljék meg a filmek műfaját és jellegét. Ehhez használhatják a 12. a) és b) feladat szókincsét. A diákok mondatait írjuk a táblára. Ha valaki látta valamelyik filmet, néhány szóban beszámolhat róla, és helyesbítheti a többiek feltételezéseit. 5) A diákok magukban elolvassák a filmismertetőket, és ellenőrzik a 4. lépésben alkotott feltételezéseiket. 6) Ezután tisztázzuk az új szavakat. 7) Oldjuk meg a b) feladatot, hívjuk fel a figyelmet a szól valamiről/valakiről szerkezetre. 8) A c) feladatrészt közösen oldjuk meg. 9) Ezt követően kezdeményezhetünk kötetlen beszélgetést, pl.: Ki melyik filmet szeretné megnézni a három közül? Mennyire szeretik a filmeket? Milyen magyar filmeket ismernek? Milyen gyakran járnak moziba / néznek filmet az interneten? stb. Kiegészítő feladat A következő szekvenciát akkor valósítsuk meg, ha legalább három-négy órát tudunk rászánni. 1) A csoportot két részre osztjuk, a két csoportban lehetőleg azonos számú diák legyen. 2) Mindkét csoport felvázolja egy rövid történet forgatókönyvét, melynek ők lesznek a szereplői. Fontos, hogy a másik csoport ne hallja, miről fog szólni a történet. Írásban rögzítik a cselekményt. Javítsunk, és segítsünk a megfogalmazásban.



3) Ezután a csoport némán eljátssza a jelenetet. Ezt rögzíthetjük videóra/telefonra. 4) A másik csoport a látottak alapján megírja a jelenethez tartozó párbeszédet. Ennek elkészülését is felügyeljük. 5) Az így elkészült forgatókönyvekből is készíthetünk „rövidfilmet”, amelyet már hanggal adnak elő a „színészek”. 6) Zárásképpen összevetjük a forgatókönyveket, és egymás után megnézzük a két-két rövidfilmet. Miért így? A forgatókönyvírás, szerepjáték első látásra nem mindenki számára vonzó feladat, ezért érdemes tudatosítani a diákokban a feladat nyelvi hozadékát. Az első lépésben összefüggő narratív szöveget alkotnak közösen. A következő lépésben a színjátszással kinetikusan, vagyis mozgással, cselekvéssel is segítjük a bevésést. A diákok ezután dialógust készítenek, vagyis ismét komplexebb szöveget állítanak össze, amelynek mások a műfaji követelményei, mint az elbeszélő szövegnek. Miközben a dialógust megtanulják, hibátlan magyar mondatokat sajátítanak el, amelyekkel azonosulni is tudnak. Feladatmegoldás közben aktiválják eddigi ismereteiket, és számos új ismeretre is szert tehetnek. 14. Mit nézünk meg a moziban? 1) Az a) feladatrészben, egy tipikus beszédhelyzetben visszatérnek a Nincs kedved/kedve… kezdetű kérdések. Nézzük meg az a) feladat modelldialógusait, tisztázzuk a kérdéseket. Hívjuk fel a figyelmet a negatív kérdésre adott pozitív válaszra (– Nincs kedved...? – De van.) 2) A diákok párokban három dialógust játszanak a három magyar filmhez kapcsolódóan. 4) A b) feladatban autentikus anyaggal – aktuális moziműsorral – dolgozunk. Ha van a teremben internet, vetítsük ki a műsort, ha nincs, nyomtassuk ki előre. A diákok megnézik a moziműsort, és kisebb csoportokban beszélgetnek a filmekről, ehhez használhatják a megadott szerkezeteket. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 5) Végül mindenki elmondja a csoportnak, melyik filmet nézné meg szívesen, és miért. Adjunk lehetőséget kérdésekre, rövid kötetlen beszélgetésre. 15. Mikor megyünk moziba? Ebben a feladatban az időpont-egyeztetés mondatait gyakoroljuk tovább. 1) Az a) feladatrész kifejezéseit a diákok önállóan írják bele a táblázat megfelelő rubrikájába. 2) Pármunkában továbbdolgozva, a b) feladatrészben megkezdett kérdések és az a) feladat mondatai segítségével minidialógusokat alkotnak. A dialógus zárásául megadhatjuk az alábbi mondatokat: Remek/Jó/Szuper/Oké/Rendben, akkor este találkozunk. / Sajnálom, hogy nem érsz rá. / Talán majd máskor/legközelebb. / Szólsz, ha már tudod(, mit csinálsz pénteken)? – Persze. 3) Minden pár előad egy dialógust a csoportnak.



8. munkalap: Pozitív? Negatív? A munkalapon található kártyák segítségével a 15. feladat színesíthető. 1) A diákok húznak egy kártyát, majd párban tesznek programjavaslatokat. Aki mosolygó smileyt kapott, pozitívan reagál, aki szomorút, negatívan. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és az esetleges hibákat. 2) A diákok ugyanazzal vagy egy másik partnerrel újabb dialógust alkotnak, ehhez újabb kártyát húznak. 3) Páronként egy rövid dialógust a csoportnak is előadnak. Megjegyzés: A kártyákat hasonló jellegű feladatoknál (pozitív/negatív válasz, előnyök/hátrányok) bármikor használhatjuk.

16. A pénztárnál 1) Mielőtt lejátsszuk a hangfelvételt, olvassuk el közösen az a) feladat kérdéseit, és tisztázzuk a jelentésüket. 2) Játsszuk le a hangfelvételt kétszer, először megállás nélkül, a második hallgatásnál pedig állítsuk meg a felvételt azok után a részek után, ahol elhangzik a kiegészítendő információ. 3) A válaszokat a diákok párban ellenőrzik. Ha nem mindenben értenek egyet, játsszuk le újra a felvételt, és kérjük meg őket, hogy a kérdéses részekre különösen figyeljenek. 4) Ellenőrizzünk közösen. 5) Játsszuk le újra a hangfelvételt úgy, hogy közben a diákok a b) feladatban kiegészítik a szöveget. (Három lejátszás után fejből is megpróbálhatják kiegészíteni.) 6) Ellenőrizzünk közösen. 7) Keressük ki a jegyvásárlás tipikus beszédeszközeit, amelyeket a diákok színes filccel ki is emelhetnek. 8) A diákok párokban felolvassák a párbeszédet. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. 9) A c) feladatban a rövid párbeszédet a diákok párban gyakorolják. Ehhez megadhatunk magyar filmcímeket pl.: Fehér Isten; Swing; Liza, a rókatündér; Kontroll; Tüskevár; Szomorú vasárnap vagy akár aktuális, a csoport érdeklődésének megfelelő filmeket. Kultúra és országismeret Elmondhatjuk, hogy a mozi magyar neve 1913-ig mozgófényképszínház volt. Ekkor Heltai Jenő ezt a hosszú szót mozi-ra rövidítette. Miért így? A 7. lépésben javasoltuk, hogy a diákok színes filccel emeljenek ki bizonyos mondatokat. Ezt a technikát – vagyis a fontos elemek kiemelését egy szövegben – mindenhol érdemes alkalmazni, mert így a diákok a könyvben visszalapozva (legalább egy lehetséges) összefüggésben, nem pedig kontextus nélküli elemként látják a tanult szavakat. 17. Ön következik Ebben a feladatban a diákoknak lehetőségük nyílik a saját országuk filmjeinek bemutatására.



1) Kérjük meg a diákokat, hogy a feladatot otthon készítsék elő. Ha szöveget írnak, javítsuk óra előtt. 2) A diákok kisebb csoportban vagy közösen megbeszélik az információkat. Ha van a teremben internet, rákereshetünk az adott filmekre, és a diákok bejátszhatnak belőlük egy rövid részletet. 3) Mi is mutassunk részletet a kedvenc filmünkből, és meséljünk róla röviden. 18. Kiejtés és mondatintonáció: mondatok igekötős és igekötő nélküli igékkel Az intonációs gyakorlat arra hívja fel a figyelmet a tanult anyag kapcsán, hogy a miként módosul a mondatintonáció az igekötők hatására. 1) Játsszuk le a hangfelvételt csukott könyv mellett, mondatról mondatra. A diákok hallás után ismételnek. 2) Nyissuk ki újra a könyvet. A diákok így ismétlik a mondatokat. 3) Játsszuk le harmadszorra is a hangfelvételt, ezúttal ismét csukott könyv mellett. Egy ember vagy az egész csoport ismétli a mondatokat. Hívjuk fel arra is a figyelmet, hogy az igekötős ige gyakran áll a mondat elején, gyakran kap hangsúlyt, és gyakran követi határozott tárgy.

A ZENE MINDENKIÉ! Kultúra és országismeret Elmondhatjuk, hogy a mottó Kodály Zoltántól ered, akinek egyik célja az volt, hogy mindenkivel megismertesse és megszerettesse a zenét, és megszüntesse a zenei elitizmust. 19. Milyen zenét szeretsz? Milyen zenét szeret? 1) Az a) feladat néhány fontosabb zenei műfaj nevét sorolja fel. A lista a tanulók érdeklődésének megfelelően bővíthető. Olvassuk fel a szavakat, a diákok ismétlik őket. 2) Nézzük meg a b) feladatrész mintadialógusát. Tisztázzuk a kérdéseket. 3) A diákok körbejárnak, és a mintadialógus segítségével megkérdezik, milyen típusú zenét szeretnek a társaik. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 4) Az információkat a c) feladatrészben rögzítjük. Hívjuk fel a figyelmet a nem annyira szerkezet szerepére (enyhíti a negatív véleményt) és a viszont kötőszó használatára (ellentétet fejez ki, gyakran az alany mögött áll). 5) A megoldások közül néhányat felolvasnak a tanulók, mi pedig javítjuk az esetleges hibákat. Vissza is kérdezhetünk az elhangzott információra, és ha van rá igény, adjunk alkalmat kötetlen beszélgetésre. 20. Hangszerek és zenészek 1) A diákok egyénileg vagy párban a képek alá írják a kapcsolódó szavakat. 2) Ellenőrizzünk közösen, javítsuk a kiejtést. Kultúra és országismeret



A 7. képen Sebestyén Márta látható. Ha van a teremben internet, játsszunk be egy népdalrészletet, ahol ő énekel. Mesélhetünk röviden a népzene fontosságáról a magyar (iskolai) zeneoktatásban és a magyarországi táncházakról. Kiegészítő feladat Bejátszhatunk hangfelvételeket különböző hangszerekkel, a diákok megmondják, milyen hangszereket hallanak. 21. Milyen hangszeren játszol? Milyen hangszeren játszik? 1) Az a) feladatrészt a diákok önállóan töltik ki. 2) Ellenőrizzünk közösen. Hívjuk fel a figyelmet a játszik valamilyen hangszeren szerkezetre. 3) A diákok párokban gyakorolják az a) feladat szókincsét: egyikük az első mondatot mondja (nála nyitva lehet a könyv), a másik az átalakított mondatot, csukott könyv mellett. A párok váltott szereposztásban kétszer végzik el a feladatot. 4) Olvassuk el a b) feladat mintadialógusait, tisztázzuk a kérdéseket. 5) A diákok körbejárnak a teremben, és a b) mintadialógus segítségével megtudakolják, hogy ki milyen hangszeren játszik. 5) A csoportban összesítjük, ki milyen hangszeren játszik. Adjunk lehetőséget további kérdésekre. Ha mi játsszunk/játszottunk valamilyen hangszeren, meséljünk róla. 22. Zeneszerzők, együttesek, fesztiválok 1) Az a) feladatrész kérdéseit és a b) feladat mintamondatait nézzük végig órán, de a beszélgetés előkészítését adjuk fel házi feladatnak. 2) Mintaként készítsünk egy rövid ismertetőt arról a műről / dalról, amelyet közel érezzük magunkhoz. Ha le is írtuk, amit elmondunk, osszuk ki a szöveget a diákoknak, így nyelvi mintákat is kapnak a saját szövegük megalkotásához. 3) A diákok otthon megírják a szöveget. Javítsuk óra előtt. 4) A diákok mesélnek a választott műről. Ha van a teremben internet, játsszunk is be belőle egy részletet. 23. Magyarországi zenei fesztiválok 1) Az a) feladatrész segítségével megtudhatjuk, van-e személyes kötődésük a tanulóknak a fesztiválokhoz, konkrétan a Sziget Fesztiválhoz. Beszélgessünk közösen, a felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 2) A b) feladat témája a Sziget fesztivál, amely szinte minden korosztály és kultúrkör képviselői között számottevő érdeklődőre talál. Olvassuk el a szöveget. 3) Írjuk a szövegben előforduló dátumokat a táblára, a diákok megkeresik a szövegben, mi történt ekkor. Ezeket az információkat is írjuk a táblára. 4) Kérjük meg a diákokat, hogy a táblán szereplő információk segítségével foglalják össze a szöveg tartalmát, mintha idegenvezetőként mutatnák be a Szigetet. Ha nem emlékeznek egy-egy szóra, természetesen belenézhetnek a könyvbe, hiszen a feladat célja a szöveg szókincsének elmélyítése.



5) Végül – órán vagy házi feladatként – megnézhetjük a Sziget honlapját, és megkérhetjük a diákokat, próbáljanak minél több információt megtudni a honlapról. Beszéljük meg közösen az információkat, és az olvasás során tanult új szavakat. Kultúra és országismeret Meséljünk olyan zenei eseményekről és/vagy magyar együttesekről, énekesekről, akiket szeretünk. Ha van rá lehetőség, játsszunk is be részleteket, hogy a diákok ízelítőt kapjanak. Saját személyes kötődésünk a diákok számára is érzelmi kapcsolatot teremt az adott zeneműhöz. 6) A c) feladatrészt házi feladatnak javasoljuk. 7) A b) feladatrész mintája alapján kis csoportokban dolgozva a diákok hasonló ismertetőt készítenek a Kaláka Fesztiválról és a Szegedi Gitárfesztiválról (órán vagy otthon). A bemutatóhoz a fesztiválok oldaláról gyűjthetnek további információt az interneten. 24. Ön következik A bemutatót a diákok házi feladatként is elkészíthetik, amelyet elektronikus úton juttatnak el nekünk. (A fájlba képeket is tehetnek.) A javítások után kifüggeszthetjük az írásokat a teremben. A többi diák végigolvassa őket, és kérdéseket tesznek fel egymásnak a fesztiválról. Variáció Aki akar, készíthet posztert is. (Van, akinek a manuális tevékenység segít a bevésésben, és szívesen köti össze vele a nyelvtanulást.) A poszter szöveges részeit ellenőrizzük. Az elkészült művek díszíthetik a tantermet.

SPORTOLÓK, SPORTÁGAK 25. Sportágak A következő hobbi a sport, amelyről a következő két feladatban lesz szó. 1) A diákok egyénileg a képek alá írják a szavakat, majd párban ellenőriznek. 2) Térjünk át a b) feladatra, ahol először olvassuk át közösen a megadott mondatokat. Hívjuk fel a figyelmet a tipikus mondatkezdetekre. 3) A csoport együtt beszélget az országok sikersportágairól. A beszélgetésnél fordítsunk fokozott figyelmet arra, hogy a diákok reagáljanak beszélgetőtársuk mondataira. Megadhatunk reakciókat is, pl.: Igen, jól tudod. / Igen, tényleg elég sikeresek vagyunk hokiban. / Sajnos ez nem így van. / Ezt miből gondolod? / Ezt honnan veszed? (biz.) stb.). Információkat az internet magyar oldalain is kereshetünk (órán vagy házi feladatként). Kultúra és országismeret A b) feladatrészben tárgyalt magyar sikersportágak a következők lehetnek: vívás – úszás – kajak-kenu – birkózás – torna – atlétika – ökölvívás – öttusa – vízilabda – kézilabda.



Ha a diákokat érdekli, utánanézhetnek a Wikipédiában Magyarok az olimpiai játékokon címszó alatt, melyik sportágból hány érmet szereztek a magyarok az utolsó olimpián. 26. Sportolók és sportágak 1) A szóképzés szabályait foglalja táblázatba az a) feladatrész, amelyet oldjunk meg közösen. 2) A képzők használatát a munkafüzet 54–55. oldalán található táblázat és gyakorlatok mélyítik el. Nézzük meg a táblázatot és a szabályokat közösen, a feladatok megoldását otthoni munkára javasoljuk. 3) A b) feladatrész irányított beszélgetése a téma feldolgozását teszi lehetővé. A diákok párokban vagy kisebb csoportokban beszélgetnek a kérdésekről, közben kitöltik a feladatot. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. Néhány információt írjunk név megadása nélkül a táblára. Lehetőleg minden diákról írjunk valamit. 4) A diákok elolvassák a táblára írt mondatokat, és amelyik rájuk illik, azt hangosan is kimondják, pl. Én szeretném kipróbálni a bungy jumpingot. Tudatosítsuk, hogy ezekben a mondatokban az alany áll a fókuszban. 5) Végül válaszoljuk meg mi is a kérdéseket. 9. munkalap: kvíz A munkalap a szabadidős tevékenységek szókincsének egy részét foglalja össze kvíz formájában. 1) Osszuk ki a munkalapokat, a diákok párokban kitöltik a munkalapot. A beszélgetéshez használhatják a munkalap alján megadott beszédelemeket. 2) Ellenőrizzünk közösen. (A megoldás a munkalap legalján is megtalálható.) Kiegészítő feladat korpusszal A mukalapon szereplő igékhez a diákok párokban vagy kisebb csoportokban újabb szituációkat is kitalálhatnak. Minden kisebb csoport egy adott alfeladat igéihez talál ki újabb szituációkat. Ha van a teremben internet, a diákok pl. a hunglish.hu vagy a Google korpuszával is dolgozhatnak. Ha beírják a keresőfelületbe az igét (E/3.-ben), sok gyakran használt kifejezést kapnak találatként, amelyek az igéket tipikus környezetében mutatják be, pl.: a beül igéhez kapott eredmények: beül az autójába / a kocsijába / a hátsó ülésre / valahova (egy italra) / egy bárba stb.). A2-es szinten természetesen még segítenünk kell a gyakran használt kifejezések kiszűrésében, de a korpusszal való ismerkedést már ezen a szinten érdemes elkezdeni, hiszen az interneten hatalmas nyelvi adatbázis áll rendelkezésünkre, amelynek nagyon nagy hasznát vehetjük a nyelvtanulásban és -tanításban.

MÚZEUMOK, KIÁLLÍTÁSOK 27. Múzeumok és kiállítások Budapesten Ebben a feladatban néhány magyar múzeummal valamint a múzeumi ismertetők jellegzetes szókincsével ismerkedünk meg.



1) Nézzük meg közösen az a) feladatrész szókincsét, a szavak magyarázatához a Google Képek funkcióját is használhatjuk. 2) Közösen soroljuk be, melyik múzeumhoz / kiállítóhelyhez kapcsolódnak a szavak. 3) Ha van a teremben internet, először mutassunk néhány képet a kiállításokról. (A képek segíteni fognak a szövegek megértésében.) 4) Hallgassuk meg, és olvassuk el a három szöveget. Tisztázzuk a kérdéseket. 5) A c) feladatot a diákok kisebb csoportokban oldják meg. Ehhez adjunk beszédelemeket, pl.: A szövegben az van/áll, hogy ... / Szerintem ez igaz. / Nem vagyok benne biztos, de ... / Nekem úgy tűnik, hogy ez igaz stb. 6) Ellenőrizzük közösen a válaszokat. 7) Végül az egyik szöveget le is diktálhatjuk. A diákok a könyvvel ellenőrozik a helyesírást.

10. munkalap: Múzeumok és kiállítások Budapesten A munkalap a múzeumok, nevezetességek ismertetésének tipikus szókincsét foglalja gyakorlatba. 1) A diákok párokban dolgoznak, egyik diák az A munkalapot kapja, a másik a B-t. A két munkalapon a 27. feladat három szövege szerepel, de mindkettőn más szavak és szókapcsolatok hiányoznak. 2) A diákok kérdéseket tesznek fel egymásnak, így egészítik ki a hiányzó szavakat, kifejezéseket. A kérdőszókat és a nehezebb kérdéseket írjuk a táblára, pl. Mi a múzeum irányítószáma/telefonszáma/címe? Milyen ...? / Hány ...? stb. 3) Végül három diák a csoportnak is felolvassa a teljes szöveget.

28. Téged melyik múzeum érdekel a legjobban? 1) A feladat megoldásához a diákok először a 27. feladat három múzeuma közül választanak. Nézzük meg a beszédeszközöket, tudatosítsuk a tipikus mondatkezdeteket. 2) A diákok több emberrel is beszélgetnek, egy-két dialógus után lehetőleg csukott könyv mellett. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. 3) Összegzésképp tartsunk gyors szavazást, melyik kiállítás a legnépszerűbb a csoportban. 4) A b) feladatot a diákok önállóan oldják meg (órán vagy házi feladatként). 5) Amennyiben időnk engedi, böngészhetjük a www.iranymagyarorszag.hu weblapját, és ennek kapcsán beszélgethetünk tovább a témáról. A diákok arról a városról is társaloghatnak, ahol laknak (nem baj, ha ez nem Magyarországon van), vagy egy olyan magyar városról, amelyet jobban ismernek. 6) A c) feladatrész lehetőséget nyújt arra, hogy kevés módosítással, kreatívan alkalmazzuk az időpont-egyeztetés korábban megismert nyelvi eszközeit. A diákok párokban vagy kisebb csoportokban dolgoznak. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 29. Engedélykérés a múzeumban 1) A feladat rajzai a -hat/-het képző újabb jelentéstartományát, az engedélykérést szemléltetik. Tudatosítsuk, hogy a -hat/-het képzővel első személyben kérünk engedélyt, ilyenkor a tud használata legtöbbször helytelen. Nézzük meg a képek alatti mondatokat.



2) A b) feladatrészt a diákok önállóan töltik ki. 3) Ellenőrizzünk közösen. Variáció 1) Osszuk ki a 8. munkalap kártyáit. 2) Az első diák felteszi a 29. b) feladat első kérdését, a mellette ülő a kártyájának megfelelően pozitívan vagy negatívan reagál. 3) Majd ő teszi fel ugyanezt a kérdést fejből. A mellette ülő reagál. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 4) A harmadik diák a második kérdést teszi fel. Ismételjük meg a 2–3. lépést. 5) A feladat akkor ér véget, amikor a diákok minden kérdést feltettek a feladatból. Variáció 1) Kitehetünk tárgyakat egy asztalra, minden diák magához vesz egy tárgyat. A mellette ülő valamire engedélyt kér az adott tárggyal kapcsolatban, pl.: Ihatok a kóládból? Használhatom a szótáradat? Kaphatok egy tollat? stb. 2) A diákok a smileys kártyájuknak megfelelően pozitívan vagy negatívan reagálnak. 30. Válassza ki az egyik múzeumot, és keressen további információkat az interneten! 1) Amennyiben a 28. feladatnál megnéztük a www.iranymagyarorszag.hu honlapot, most visszatérhetünk az ott kiválasztott múzeumokhoz. (Természetesen ennél a feladatnál is bemutathatjuk a honlapot.) A könyvben bemutatott három múzeumról is kereshetünk információkat. 2) Azok, akiket ugyanaz a múzeum érdekel, együtt nézik meg az adott múzeum honlapját (órán vagy házi feladatként). Hívjuk fel a diákok figyelmét arra, hogy nyugodtan használják az internet fordítóprogramjait, ha a kulcskifejezéseket felismerik magyarul. A fordítást elolvasva nézzék meg újra a magyar szöveget. A feladat szóban és írásban is elvégezhető. Miért így? A fordítóprogramok jó lehetőséget adnak arra, hogy a diákok komplexebb szerkezetek jelentését is megértsék és elsajátítsák. Segítségükkel a diákok bonyolultabb, első látásra nehezen érthető, autentikus szövegek feldolgozására is képesek. Abban is segít, hogy könnyebben kiszűrhessék a releváns szavakat és kifejezéseket. 31. Mutasson be egy múzeumot a saját országából! 1) A mintamondatok összefoglalják a múzeum témájának fontosabb szókapcsolatait és mondatait, amelyeket alkalmazva a diákok bemutathaják országuk egyik múzeumát. 2) Meséljünk mi egy kedvenc (magyar vagy nem magyar) múzeumunkról. Használjunk minél többet a megadott mondatokból. A diákok felvehetik telefonnal, amit mondunk, ha később is szeretnék meghallgatni. 3) Házi feladatként a diákok készíthetnek prezentációt, internetes tárlatbemutatást vagy egyszerű szöveget. Javítsuk a szövegeket óra előtt.



4) A következő órán a diákok bemutatják a választott múzeumot. Használhatják a megírt szöveget, de kérjük őket, hogy amennyire lehet, beszéljenek szabadon. Adjunk lehetőséget kérdésfeltevésre.

11. munkalap: vonzatos igék A munkamenet leírását ld. a 23. oldalon.

32. Összefoglalás: Portré A diákok ezúttal interjú formájában összegzik a fejezetben tanult tartalmakat. 1) Legyünk mi az első interjúalany, akivel a diákok interjút készítenek az órán. Válaszoljunk a kérdésekre, ehhez használjunk minél többet a fejezetben előforduló szóanyagból. (A diákok az interjút fel is vehetik a telefonjukkal.) 2) Házi feladatként a diákok lehetőleg anyanyelvi beszélővel vagy magyarból magasabb szinten álló diáktársukkal készítenek interjút. (Ha nincs a közelben anyanyelvi beszélő, akkor ez történhet pl. csetprogramon keresztül is). A diákok dolgozhatnak párban is. Ezt az interjút is felvehetik telefonnal. 3) Az írott szöveget javítsuk ki, majd a diákok bemutatják a csoportnak a meginterjúvolt személyt. Ha felvették a beszélgetést, le is játszhatják (az egészet vagy egy részletet), de leiratot is készíthetnek az érdekesebb részekről.

Miért így? Az összefoglaló fogalmazás, az interjú akkor teljesíti be valódi funkcióját, ha a diáknak lehetőlege van magyarral vagy magyarul jól beszélő külföldivel elkészíteni. Ha távol él csak magyar ismerős, biztassuk a diákokat, hogy vegyék igénybe valamelyik csetprogramot, vagy e-mailben szerezzék be a szükséges információkat. A (nem tanár) anyanyelvi beszélőnek köszönhetően újabb beszédfordulatokat és hasznos szavakat tanulhatnak, illetve a magyar kultúra egy-egy szegmensével is megismerkedhetnek. A feladat elvégzése azért is előnyös, mert sok diáknak van magyar családtagja, barátja, akivel A2-es szinten a kötetlen beszélgetés még nehézséget okoz, viszont az efféle irányított beszélgetések már megvalósíthatók. Ez igen motiváló lehet.





4. FEJEZET HÉTVÉGÉK ÉS HÉTKÖZNAPOK

Ebben a fejezetben különösen fontos, hogy a múlt időt rendszerező nyelvtani összefoglalókat mindig a megadott helyen nézzük meg, mert a diákok így azokat a szabályokat is megismerik, amelyek segítenek az igetípus meghatározásában. A múlt idő rendszerének elsajátítása leginkább az igetípusok felismerésében rejlik. Ezért különösen fontos, hogy kis lépésekben haladjunk. Ez az oka, hogy ebben a fejezetben hangsúlyosabban didaktizáltuk a nyelvtani anyagot, ugyanakkor mindig ötvöztük pragmatikai ismeretekkel, kulturális információkkal is.

A múlt idő négy csoportját négy névhez kötjük: Tibor a -t csoportot, Ágota-Marietta a -t/-tt, Ottó a -tt csoportot jeleníti meg, míg Ivettről szóló részben a rendhagyó igék jelennek meg túlnyomó többségében.

MILYEN VOLT A HÉTVÉGÉD? MILYEN VOLT A HÉTVÉGÉJE? A fejezet feldolgozása előtt kérjük meg a diákokat, hogy az első kötet 8. fejezetéből ismételjék át az egyes szám első személyű múlt idejű alakok képzését.

1. Milyen volt a hétvégéd? Milyen volt a hétvégéje? 1) Az a) feladatban a tanulók önállóan csoportosítják a szavakat, és memorizálják az esetleges új kifejezéseket. 2) Néhány diáknak feltesszük a kérdést, hogy milyen volt a hétvégéje, majd a gyors válaszokat követően a tanulók odafordulnak a szomszédjukhoz, és megkérdezik tőle is ezt az egy kérdést. Rövid válasz után megyünk tovább. 3) Közösen áttekintjük a b) feladatrész mintamondatait. Tisztázzuk a kérdéseket. Hívjuk fel a figyelmet a szórendre (az ige mondatkezdő pozícióban áll) és az igevonzatokra. 4) A tanulók kategorizálhatják is, hogy számukra az adott mondat jelentése negatív vagy pozitív. (Itt vélhetően lesznek eltérések, melytől jó hangulat vagy aktív beszélgetés kerekedhet a csoportban.) 5) A c) feladatrészben a diákok néhány mondatot írnak a hétvégéjükről. Ehhez használhatják a b) feladat mondatait és a szótárt. Segítsünk a mondanivaló megformálásában. 6) A d) feladatban a tanulók először a valóságnak megfelelően mesélnek a hétvégéjükről, mintha pl. hétfőn reggel találkoznának és kötetlenül beszélgetnének a büfében. A tanulók párokban dolgoznak, felhasználva a c) feladatban alkotott mondatokat. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 7) A következő lépésben használhatjuk a 3. fejezet 8. munkalap szomorú és mosolygó arcait. A diákok húznak egyet, és a rajznak megfelelően kigondolnak egy hosszabb választ a Milyen volt a hétvégéd? kérdésre. Variáció Az utolsó lépést elvégezhetjük a következő órán is, ismétlésképpen.



Miért így? A feladaton belül folyamatosan visszatérünk az előző lépésekre, és mire a kommunikációs helyzet gyakorlására kerül sor, a tanulóknak számos helyes, jól megformált mondat áll rendelkezésükre. Ezzel a gyakorlás hatékonyabb, mint ha azonnal a kommunikációs helyzettel nyitunk.

2. A múlt idő: egyes szám első személy (Ismétlés) 1) A feladat a) részében átismételjük az A1-es kötetben tanultakat. A tanulók világosan el tudnak különíteni három igecsoportot (egyedül a -t/-tt típusra nem láttak még példát), valamint azt is tudják, hogy E/1.-ben a határozott és a határozatlan igerag ugyanaz. 2) A b) feladatrész újabb alkalmat ad az igék ismétlésére, melyet a diákok egyénileg oldanak meg, majd párban ellenőriznek. 3) Az igékkel rövid mondatokat is alkothatunk. Amelyik igének határozatlan és határozott ragozása is van, mindkét ragozással alkossunk mondatot. 1. munkalap: Én tegnap ... A munkalappal néhány ige és az E/1. ragozás is átismételhető. 1) Tegyük a kártyákat egy szabad asztalra, amelyet a csoport körüláll. (Ha könnyíteni akarunk, fordítsuk a kártyákat képes felükkel felfele.) 2) Mondjuk el, hogy a kártyákon azok a tevékenységek láthatók, amiket tegnap csináltunk. Az első diák húz egy kártyát (pl. a tornázó lány), és mond magáról egy mondatot az adott igével: Tegnap tornáztam. 3) Majd a mellette álló diák húz egy kártyát (pl. internetező fiú), és azt mondja: Én tegnap nem tornáztam, hanem interneteztem. 4) Majd a harmadik diák húz kártyát, és a 2. diák mondatát tagadva az állítást saját képének megfelelően módosítja stb. 5) Zárásképpen ismételjük el mi, ki mit csinált. Ehhez használjuk az E/3. személyű alakot, így a diákok mindjárt hallják ennek az alaknak a képzését is. (Megállapíthatjuk, hogy az E/3. személynek – akárcsak jelen időben – határozatlan ragozásban nincs külön személyragja.) Megjegyzés: A képeket a fejezet folyamán többször is felhasználhatjuk, az igeragozás elmélyítése vagy egy történet megalkotása céljából.

HÉTVÉGE A BÜKKBEN 3. Tibor hétvégén a Bükkben kirándult 1) Az a) feladat fotói a Bükk domborzatát szemléltetik. A témához kapcsolódó térképek és fotók könnyen elérhetők az interneten. Ha a csoportból valaki ismeri a Bükköt vagy nekünk van személyes élményünk, meséljünk róla. A Bükk hegység elhelyezkedését a tankönyv térképén is bejelölhetjük (hátsó borítólap).



Kultúra és országismeret A Bükk hegység kedvelt kirándulóhely túrázók, biciklisek, barlangászok stb., számára. A Bükkben több, mint 500 barlangot ismernek, innen származik az őskőkor-kutatás legtöbb, nemzetközi jelentőségű anyaga is. Hazánk első ősemberlelete is a Bükkből, egészen pontosan a Suba-lyukból származik. 2) Amennyiben nem használjuk a 2. munkalapot, akkor a diákok egyénileg vagy párban a képek alá írják a kapcsolódó igéket, szókapcsolatokat. 3) A c) feladatrészben a képek alapján párban készíthetnek szöveget. Hívjuk fel a figyelmet az időhatározók kohézióteremtő szerepére. Variáció a 3. lépésre A 2. munkalap képes kártyáit kiosztjuk (számozzuk be őket), és a soron következő diák a fűzi tovább a történetet. Így mondatról mondatra formálhatjuk a szöveget. Megkérünk két diákot, hogy legyenek az írnokok, és jegyezzék fel a közösen megformált szöveget (természetesen ők nem kapnak képet). Az elkészült szöveget kérjük el, vigyük gépre, és az időhatározók kipontozásával remek munkalapunk lesz a következő órán.

2. munkalap: Tibor Leával beszélget Ezzel a munkalappal bevezethetjük a 4. feladatot. 1) Vágjuk ki a 2. munkalap kártyáit, és minden párnak adjunk egy sorozatot. 2) A diákok sorba rendezik a dialógus kártyáit. 3) A sorrendet a hangfelvétel alapján ellenőrzik. 4) A tanulók a munkalap szövegében megkeresik a múlt idejű igéket, és megjelölik az egyes szám második személyű alakokat.

4. Tibor és Lea beszélget A párbeszéd az előző feladat tartalmát dolgozza fel, a baráti beszélgetés néhány nyelvi eszközét és az E/2. igeragokat is bemutatva. 1) Olvassuk el az a) feladat mondatait, beszéljük meg az esetleges új szavak jelentését. 2) Játsszuk le kétszer a hangfelvételt, miközben a diákok önállóan eldöntik, hogy az a) feladatrész mondatai igazak vagy hamisak. 3) A megoldást párokban beszélik meg, amelyhez adhatunk mintamondatokat, pl.: Szerintem az első mondat igaz. Szerintem Tibor nem háromszor tévedt el az erdőben, hanem csak egyszer. 4) Ha a diákok megoldásai között eltérések vannak, játsszuk le újra a hangfelvételt, a diákok a kérdéses részekre különösen figyelnek. 5) Beszéljük meg a helyes válaszokat. 6) A harmadik meghallgatás előtt a diákok önállóan kitöltik a b) feladat üres helyeit, és párban összehasonlítják a válaszaikat. 7) Ellenőrizzük a megoldásokat a hanganyag segítségével. Miért így?



A könyvben számos olyan gyakorlattal találkozunk, amelyek egy narratív szöveget párbeszéddé vagy egy párbeszédet narratív szöveggé alakítanak át (vagy úgy, hogy a könyvben mindkettőt bemutatjuk, vagy úgy, hogy a diákoknak kell valamelyik szöveget megalkotniuk). Ezzel egyrészt az a célunk, hogy a már ismert tartalom átismétlésével segítsünk bevésni az új szókincset, másrészt pedig az, hogy a különböző műfajok nyelvi jellemzőire ráirányíthassuk a figyelmet. 5. Múlt idejű igeragozás: egyes szám 1) Nézzük meg az a) feladat táblázatát, és hívjuk fel a diákok figyelmét arra, hogy az E/2. -l és -d személyragjával a jelen idejű ragozás során már találkoztak. 2) Ezután begyakoroljuk a b) feladat minidialógusainak segítségével a ragozást. Első lépésben a diákok önállóan írják meg a kérdéseket. 3) Ellenőrizzünk közösen. 4) A következő lépésben lehetőség van arra, hogy a kérdésekre a diákok a párbeszédben szereplő mintától eltérő válaszokat adjanak, ezzel is fejlesztve a szókincsüket. A válaszokat a diákok párban alkotják meg. 5) Hallgassuk meg a válaszokat, és javítsuk a hibákat. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 6) A munkafüzet segítségével áttekintjük a teljes igeragozást (60. oldal), és belekezdünk néhány gyakorló feladatba, amelyeket a tanulók otthon fejeznek be.

Miért így? Javasoljuk, hogy a diákok minden lépésnél tanulják meg a teljes ragozási rendszert, tehát a többes számú alakokat is. A többes számalakok gyakorlása a következő, ötödik fejezetben kerül a fókuszba.

7) Az önálló szövegalkotási d) feladat előkészítésében a diákok párokban átismétlik, mi minden történt Tiborral. A szöveget otthon is megírhatják, gyakorolva az E/3. személyű igeragokat és a szövegépítést, amelyet a szekvencia előző feladatai alaposan előkészítettek.

3. munkalap: Tibor kirándul A munkalappal az első csoport (-t) ragozását és a feladatsor szókincsét ismételjük át, valamint az íráskészséget is fejleszthetjük. 1) Készítsünk kártyákat, és minden párnak osszunk ki egy sorozatot. 2) A diákok párosítják a kifejezéseket és a képeket. 3) A sorrendet a tankönyv alapján ellenőrzik. 4) Dolgozzunk közösen. A diákok a jelen idejű kifejezéseket szóban múlt idejűvé alakítják. 5) Majd kérjük meg a diákokat, hogy tegyék félre a szöveges kártyákat, és a képek alapján meséljék el Tibor napját. Dolgozhatnak egyénileg vagy párban is. Természetesen minden olyan részlettel kiegészíthetik a történetet, ami a szövegben szerepelt, sőt újabb eseményeket is kitalálhatnak. A kártyák sorrendjét is megváltoztathatják. Ezt a feladatot a diákok írásban oldják meg. Járjunk körbe, segítsünk a mondatok megformálásában.



6) A párok elmondják a csoportnak a történetüket. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. Miért így? Az 5. lépésben felajánlottuk a diákoknak, hogy ők döntsék el, egyénileg vagy párban kívánnak-e dolgozni. Kérjük meg őket, válasszák azt a munkaformát, amely számukra hatékonyabb. Ha valaki egyedül szeretne dolgozni, mert úgy érzi, így többet tanul, tartsuk tiszteletben a döntését. Ugyan ebben a kézikönyvben sok páros és kiscsoportos feladatot javaslunk, de ahol lehet, tartsuk fenn a lehetőségét, hogy aki egyedül szeretne dolgozni, megtehesse.

6. Látnivalók a Bükkben 1) Az a) feladat a szöveg szókincsét készíti elő. (A feladat nem olyan nehéz, hiszen a kihulló szavak nemzetközi szavak). A diákok kisebb csoportban oldják meg a feladatot, melyhez használhatják a magyar-ok.hu honlapon található szólistákat vagy más szótárt. 2) A b) feladatban a diákok párosítják a képeket a számozott szövegrészekkel. 3) Ellenőrizzünk közösen. Tisztázzuk az esetleges új szavak vagy kifejezések jelentését. 4) Majd adunk a tanulóknak néhány percet arra, hogy memorizáljanak egy vagy két szöveget. Bízzuk a tanulókra, hányat akarnak megtanulni, így stresszmentesebb a feladat. Kérjük meg őket, azokat a szövegeket tanulják meg, amelyek a leghasznosabbnak tűnnek számukra. 5) A diákok párban dolgoznak tovább. Egyikük letakarja a szöveget, és a kép alapján elmondja a hozzá tartozó mondato(ka)t. Ha elakad, a társa segíti. A következő képnél a társa takarja le a szöveget, és mondja el annak tartalmát. Járjunk körbe, segítsünk és javítsunk. 7) A c) feladat rövid párbeszédét közösen olvassuk el, majd a diákok párokban gyakorolnak. Erre a beszélgetésmintára a 7. feladatot követően visszatérhetünk, amikor a diákok saját országukból mutatnak be egy-egy kirándulóhelyet, nemzeti parkot. Ekkor a helyszínek változnak, és érdekes kérdéssé válik, hogy felkeltette-e a bemutatott kirándulóhely a beszélgetőtársak érdeklődését. 7. Ön következik 1) A feladat során a szekvencia záró, összefoglaló szövegét fogalmazzák meg a diákok, s adnak információkat a saját országukról. A feladatot a diákok otthon készítik elő. Javítsuk a szövegeket óra előtt. 2) Ha van a teremben internet, a diákok fényképekkel illusztrálják a bemutatójukat. 3) A többiek jegyzetelik az információkat és a kulcsszavakat. A legfontosabb tudnivalókat minden prezentáció után közösen összegezzük. Ehhez visszanyúlhatunk a 6. c) feladat párbeszédmintáira (ld. fent). 4) Ha a csoportot érdeklik a magyar nemzeti parkok, bemutathatunk további természeti értékeket, vagy kereshetünk ezekről közösen információkat és fotókat az interneten. A diákok olyan tájat is bemutathatnak, amely nem feltétlenül híres, de számukra valamiért fontos. Mi is mutassunk be egy olyan magyar tájat, amit szeretünk. 8. Eltévedt kiránduló



1) Tisztázzuk a szavak jelentését az a) feladatban. 2) A b) feladatrész Wordle-képe a történetben előforduló lexikai egységeket tekinti át. A diákok a szavak és kifejezések alapján párokban igyekeznek megjósolni a szöveg tartalmát. Ezt végezhetjük szóban vagy írásban. Szótárt természetesen szabad használni. 3) Ha a diákok leírták a saját történetüket, felolvassák. Ezekben tapasztalataink szerint (a megadott szavakon kívül) több olyan szó és szerkezet is előfordul, amely visszaköszön majd a szövegben. Így ez a lépés a szöveg megértését is megkönnyíti. 4) Hallgassuk meg kétszer a hangfelvételt. A diákok megbeszélik, mit értettek. 5) Olvassuk el a szöveget. A diákok összevetik annak tartalmát a 2–3. lépésben alkotott feltételezéseikkel. Tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 6) Hallgassuk meg újra a szöveget. Kérjük meg a diákokat, hogy jelöljék be a szövegben, ahol a beszélő szünetet tart. 7) Majd játsszuk le újra a szöveget. A diákok ezúttal a hangsúlyos szavakat, szótagokat jelölik be. (A magyar értelmileg tagol, a hangsúly a lényeges (új, érdekes stb.) elemeken van, ellentétben pl. az angollal, a franciával vagy a kínaival, amelynek mások a tagolási szabályai. Szünetet is egy-egy értelmi egység után tartunk.) 8) Menjünk végig a szövegen, és hívjuk fel a figyelmet azokra a szókapcsolatokra, amelyeket egy egységként hallunk, és a beszélő a szavak között szinte nem is tart szünetet (pl. névelő és főnév, fókusz és ige stb.) 9) A diákok ezek után párokban kétszer felolvassák egymásnak a szöveget. Járjunk körbe, és javítsuk a kiejtést. Miért így? Mielőtt megkérjük a diákokat, hogy olvassanak fel egy szöveget, érdemes annak tartalmát tisztázni, valamint mintát adni a helyes kiejtésre és intonációra. A 6–9. lépés azokra a szempontokra hívja fel a figyelmet, amelyek segíthetnek az írott és hallott szöveg helyes tagolásában és értelmezésében. Ezeket a lépéseket más szövegek esetében is érdemes végigvinni, mert így hatékonyan iskolázhatjuk a beszédértést, az intonációt és a kiejtést. Ez azért is nagyon lényeges, hiszen a tanulóknak gyakran azért okoz problémát az anyanyelvi beszélők megértése, mert nem ismerik kellő mélységben az élőbeszéd tagolásának szabályait. S általában őket sem azért nem értik, mert egyes szavakat hibásan ejtenek ki, hanem mert a mondatintonációjuk és tagolásuk természetellenes, és ez megnehezíti a mondandójuk követését.

4. munkalap: Eltévedt kiránduló A munkalap a cikk szókincsét mélyíti el, a Variáció a kreatív nyelvhasználatra is alkalmat ad. 1) Osszuk ki a munkalapot, amelyen az eltévedt kirándulóról szóló szöveg mondakezdetei találhatók. 2) A diákok párban vagy egyénileg befejezik a mondatokat. Járjunk körbe, segítsünk a mondanivaló helyes megformálásában. 3) Ellenőrizzünk a tankönyv segítségével, és beszéljük meg a feladat megoldása közben felmerült helyes mondatokat (pl. más szórend, szinonimák használata stb.).



Variáció A diákok a mondatokat tetszés szerint fejezik be, és saját történetet alkotnak. Járjunk körbe, segítsünk a mondanivaló helyes megformálásában.

9. Riport a magas sarkú csizmás lánnyal 1) Az a) feladatban a diákok párokban vagy önállóan megírják a kérdésekre adható válaszokat. Itt még ne ellenőrizzünk. 2) Hallgassuk meg a b) feladatban a lehetséges megoldást, és olvassuk el a szöveget a Függelékben. Hívjuk fel a diákok figyelmét a válaszban a jellegzetes beszélt nyelvi reakciókra, pl. a lány egyszerű Igen helyett azt mondja: Jaj, nagyon! A tíz kilométer száz kilométernek tűnt. stb.). 3) A diákok a saját párbeszédükbe is megpróbálnak hasonló elemeket beépíteni, hogy természetesebbé tegyék. Járjunk körbe, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. 4) Ellenőrizzünk a diákok megoldásait: ehhez a párok felolvassák az írásaikat. Javítsuk a mondatintonációt. 5) A c) feladatban tegezővé alakítjuk a mondatokat. A feladatot közösen és egyénileg is megoldhatjuk. Kiegészítő feladat A c) feladat kérdései alapján szerepjátékként kötetlen beszélgetést is folytathatunk a lánnyal. A csoport egyik tagja a lány, a többiek kérdéseket tesznek fel neki. 10. Mi nem illik a sorba? Húzza át! 1) A feladat szókapcsolatokat gyakoroltat. A diákok órán vagy otthon is megoldhatják. 2) A feladat a múlt idő ragjainak bevésésére is alkalmat ad, ha megkérjük a diákokat, hogy a helyes vonzatokkal ragozzák végig múlt időben a feladat igéit. 11. Ön következik 1) Az összefoglalás feladata szóban és írásban is megoldható. Javasoljuk, hogy szóban is írásban is kerüljön megoldásra. Meséljünk először mi egy kirándulásról, majd kezdeményezzünk beszélgetést a kérdések alapján. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 2) A diákok fogalmazásait javítsuk ki, majd kérjük meg őket, hogy a szövegüket cseréljék ki a szomszédjukkal. Ha időnk engedi, mi is írjunk beszámolót. Miután elolvasták egymás fogalmazását, adjunk néhány percet kérdések feltevésére. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést és a hibákat. 3) Majd kérjük meg a diákokat, hogy néhány információt osszanak meg a csoporttal is.

HÉTVÉGE A REPTÉREN 12. A repülőtéren Az új téma felvetése ráhangoló beszélgetéssel kezdődik.



1) Először válaszoljunk mi a kérdésekre. Meséljünk magunkról vagy egy ismerősünkről. (Ha nem szeretünk repülni, azt is elmondhatjuk, miért.) 2) A diákok közösen vagy kisebb csoportokban beszélgetnek. Segítsünk a mondanivaló megformálásban, és a felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) Összesítsük röviden a beszélgetésekben elhangzottakat. 13. Ágota-Marietta hétvégén érkezett haza a Fülöp-szigetekről 1) Az a) feladatban a diákok a szöveg alaphelyzetével ismerkednek meg. Gyűjtsünk közösen lehetséges magyarázatokat és indokokat – ehhez szolgálnak mintául a kék színű mondatok, amelyek a feltételezés szókincsét mutatják be. Első lépésben leírhatjuk a nem relativizált tartalmat, pl.: Rossz volt az idő. Kórházba került a pilóta. Elfogyott az üzemanyag stb. A diákok a megadott mondatok segítségével feltételezéseket alkotnak. 2) Játsszuk le egyszer a hangfelvételt, majd a diákok röviden megfogalmazzák, miért kellett annyit várni a gép indulására. 3) Összesítsük a táblán, mit értettek még a diákok. Ehhez megadhatunk néhány beszédpanelt, pl.: Úgy értettem, hogy ... / Azt hiszem, hogy ... / Nem vagyok benne biztos, de ... / Szerintem Ágota-Marietta azt mondta, hogy ... / Olyasvalamit mondott, hogy ... (beszélt nyelv) 14. Mit csinált Ágota-Marietta a reptéren? 1) Olvassuk el a kifejezéseket, tisztázzuk az esetleges kérdéseket. 2) Hívjuk fel a diákok figyelmét az E/3. igealakra: határozatlan ragozásban a múlt idő jele -ott/-ett/-ött. 3) Újra meghallgatjuk a hangfelvételt, a diákok pedig megjelölik, mit csinált Ágota-Marietta. 4) A feladatot a tanulók párban, egymást kérdezgetve ellenőrzik, pl.: Szerinted Ágota-Marietta látott egeret az utastérben? Járjunk körbe, javítsuk az intonációt és az egyéb hibákat. 5) Beszéljük meg a helyes megoldásokat. 6) A b) feladatrész megoldása előtt néhányszor megszakítva újra lejátsszuk a felvételt, miközben a diákok még több információt igyekeznek kihallani. 7) A diákok elmondják, mit értettek még. 8) A tanulók párban vagy önállóan kiegészítik a dialógus szövegét, melyet a hangfelvétel segítségével ellenőrzünk.

Miért így? A 8. lépés célja, hogy hallás után ellenőrizzék és tudatosítsák a diákok az igealakokat, mert a (hangsúlytalan) végződések kihallása sokszor nehézséget okoz.

9) A párbeszédben Laci mondatai közül néhány ironikus, vicces. A humor fogalma természetesen minden nyelvben, kultúrkörben erősen változó, arról nem is beszélve, hogy mennyire függ nemcsak a neveltetéstől, hanem az egyén személyiségétől is. A c) feladat megoldása után hasznos lehet azoknak a beszédpaneleknek a tudatosítása, amelyekkel a diákok egyértelművé tehetik, hogy csak vicceltek: Bocs, csak hülyéskedtem. / Vicceltem. / Nem gondoltam komolyan, csak vicceltem. / Ez vicc volt.



15. Figyelje meg a mondatokat a szövegben! 1) A feladat olyan nyelvi elemeket emel ki a dialógusból, amelyekkel – a beszédpartner hangulatából kiindulva – beszélgetést kezdeményezhetünk. 2) A diákok párokban megalkotják a minidialógusokat. Járjunk körbe, segítsünk a mondanivaló megformálásában. 3) A diákok előadják a csoportnak a dialógusaikat (lehetőleg fejből).

5. munkalap: Mi lehet az ok? A munkalap a szekvenciában felmerült tipikus beszélgetéskezdetet (...-nak tűnsz) mélyíti el és ad további variációs lehetőségeket. 1) A diákok páronként két-két kártyát kapnak, amelyen a beszélgetés nyitómondata szerepel. Először írásban néhány mondatban reagálnak a mondatra. Ehhez megadhatunk újabb beszédpaneleket is, amelyekkel a partner benyomásait cáfolhatjuk, pl.: – Kipihentnek tűnsz. – Tényleg? Pedig alig aludtam! stb. Járjunk körbe, és segítsünk a helyes megfogalmazásban. 2) A diákok a csoportnak párban előadják a dialógusaikat. 3) Megbeszéljük az esetleges típushibákat, és felírjuk a felmerülő hasznos mondatokat.

16. Ágota-Marietta nevében -t és -tt is van 1) Nézzük meg a táblázatot, és ismét tudatosítsuk, hogy ezeknél az igéknél csak határozatlan ragozás E/3. személyben -ott/-ett/-ött a múlt idő jele. A magyarázatban kiemeljük a 2. táblázat 2. és 3. oszlopában az igekötő megjelenését. Tendencia, hogy határozott tárggyal az ige gyakran igekötőt kap. 2) Nézzük meg az összefoglaló táblázatot a munkafüzet 63. oldalán, és oldjuk meg a gyakorlatok egy részét. Kiegészítő feladat A dialógus kulcsszavait listázzuk, a diákok ezek segítségével, E/3. személyben mesélnek Ágotáról. (Kulcsszavak, kifejezések: üzleti úton van; éjjel háromkor érkezik haza; késik a gép; tizenkét órát várakozik; egeret lát az utastérben; nem unatkozik; beszélgetni kezd; beiratkozik egy nyelvtanfolyamra; kedvet kap a spanyoltanuláshoz) 17. Újságcikk: Egy egér miatt 12 órát késett a repülőgép 1) Az a) feladatrészben azok a kifejezések találhatók, amelyek az újságcikk vázaként szolgálnak. Tisztázzuk a kifejezések jelentését. 2) Hallgassuk meg és olvassuk el a szöveget. 3) A c) feladatrészben a diákok párban vagy egyénileg kijegyzetelik a pluszinformációkat. 4) Ellenőrizzünk közösen. Ehhez megadhatunk mondatkezdeteket, pl.: A cikkben az is benne volt, hogy ... / Azt is írták, hogy ... / A cikk azt is írja, hogy ... Kiegészítő feladat A hangfelvétel meghallgatását követően a diákok felolvassák a szöveget, mi pedig javítsuk a kiejtést (a lehetséges munkamódszerhez ld. a 65. oldalt). A szöveg egy részét le is diktálhatjuk.



18. Ön következik 1) Az a) feladat alkalmat ad arra, hogy a diákok hasonló, utazáshoz köthető érdekes vagy meglepő élményüket megosszák a többiekkel. 2) Adjunk a diákoknak néhány percet, hogy végiggondolhassák a történetüket. (Füllenteni természetesen szabad.) A felkészülési idő alatt a diákok használhatnak szótárt, szükség esetén mi is segítsünk a mondanivaló megfogalmazásában. 3) Beszélgessünk a témáról. Ezt kezdhetjük pl. azzal, hogy mi is megosztunk egy személyes élményt. A szöveget írásban oda is adhatjuk a tanulóknak. 4) Az írásbeli megfogalmazás legyen házi feladat, amelyhez a mi történetünk írott változata szolgálhat mintaként. 5) A b) feladat kulturális különbségekre hívja fel a figyelmet. Beszéljünk a diákok szerint tipikusan magyar reakciókról is. Miért így? A tanóra azáltal, hogy a diákok megosztják velünk a magyar kultúrával és mindennapi élettel kapcsolatos észrevételeiket, többek között a kulturális különbségekből adódó félreértések tisztázására is lehetőséget ad.

HÉTVÉGE TIHANYBAN 19. Ottó aktívan töltötte a hétvégét 1) Az a) feladatrész mondatai a szöveg szókincsét vezetik be. Olvassuk el a mondatokat, és tisztázzuk a jelentésüket. 2) Játsszuk le kétszer a hangfelvételt. A diákok csoportosítják a mondatokat. (Csak azokat a mondatokat mondta Ottó, amelyekben az igék -ott/-ett/-ött jelet kapnak.) Mivel a mondatok E/1. személyűek, azonnal látszik a különbség a 2. csoporthoz képest, ahol csak a határozatlan ragozás E/3. jele -ott/-ett/-ött. 3) Játsszuk le újra a hangfelvételt, a diákok párban összehasonlítják a megoldásaikat. 4) Ellenőrizzünk közösen. 4) A c) feladatot a diákok párban vagy egyénileg oldják meg. Ha szükséges, ehhez meséljük el mi a történetet Ottóról. Miért így? Ugyanazt a hangfelvételt egymás után háromszor-négyszer meghallgatva – bár a feladat mindig más – a diákok figyelme akaratlanul is lankadni fog. Ilyenkor segít, ha mi mondjuk el a történetet, vagyis a diákok egy másik hangot hallanak, látnak is bennünket, gesztusokkal is tudjuk kísérni az elbeszélést. Azt a technikát, hogy a figyelem fenntartása érdekében a hallgatás egyik fázisában mi meséljük el a történetet, bármelyik hangfelvétel feldolgozásánál felhasználhatjuk. Variáció a 3. lépésre



A b) feladatrészt a diákok emlékezetből is megoldhatják. Ebben az esetben a megoldás ellenőrzésének fázisában javasoljuk az újabb meghallgatást: az adott mondathoz érve állítsuk meg a felvételt, és párhuzamosan oldjuk meg a c) feladatot. (Vagy meséljük el mi a történetet, az adott mondatoknál szünetet tartva.) 20. A múlt idő: -tt (-ott/-ett/-ött) 1) Közösen nézzük meg a táblázatot. Ismét kitérhetünk az igekötő és a határozott ragozás gyakori együttállására. 2) Ezután nézzük meg az összefoglaló táblázatot a munkafüzet 65. oldalán, és oldjuk meg az első feladatot vagy mindegyik feladatból néhány mondatot. A többi lehet házi feladat. 21. Ottó hétvégéje Ennek a feladatnak a megoldását követően írott formában is rendelkezésünkre áll az a szöveg, amelyet a 19. feladat során már többször hallottunk. 1) Az a) feladatrészben az E/1. személyű alakot gyakoroljuk. A diákok először kitöltik az igéket, majd a hangfelvétellel vagy a szöveget felolvasva ellenőrzik a megoldásaikat. Ha a diákok olvassák fel a szöveget, javítsuk a mondat tagolását és az intonációt. 2) A b) feladatrészben az E/3. személyű alakot gyakoroljuk. A diákok itt az a) feladat szövegét átalakíthatják szóról szóra (hiszen egyelőre a szókincs és az új nyelvtani jelenség elmélyítése a cél), de kreatívan ki is egészíthetik a kislány tevékenységeivel és véleményével. 22. A Tihanyi apátság 1) Ha van a teremben internet, első lépésként mutassunk képeket Tihanyról, az apátságról, a félszigetről, a belső tóról, a levendulásról stb. 2) A kulcsszavakat a képek megtekintése közben is tisztázhatjuk. 3) Hallgassuk meg és olvassuk el a két szöveget. Kiegészítő feladat: diktálás hibákkal 1) Diktáljuk le a szöveget, de úgy, hogy néhány szó helyett mást mondunk (pl. apátság helyett iskolá-t vagy festő helyett kőműves-t stb.). 2) A diákok leírják a szöveget, majd javítják a hibás szavakat. 3) Ellenőrizzük a diktálást a tankönyv szövegével. Kultúra és országismeret Elmondhatjuk, mert kortörténeti szempontból lényeges adalék, hogy a kommunizmus alatt (1950-től 1990-ig) a szerzetesrendek működését akadályozták, Tihanyban az apátság állami tulajdonba került, és először szociális otthonná, később múzeummá alakították. A 90-es években a szerzetesek visszatérhettek, és megkezdődött az apátság teljes felújítása. Ma ismét szerzetesek élnek itt. 4) A c) feladatban Tihany város honlapját tanulmányozzuk. Ehhez adhatunk további konkrét feladatokat is, például hol lehet megszállni, hol lehet vásárolni, milyen programok vannak most Tihanyban, mit szeretnének a diákok megnézni a környéken stb. (Mivel a honlapon található



információk változnak, a nyelvkönyvben ezekhez a szempontokhoz nem adtunk konkrét kérdéseket.) 5) Tihany bemutatása után kínálkozik, hogy a diákok saját kultúrájuk egyik fontos épületéről készítsenek prezentációt, amelyet bemutatnak a csoportnak. Ehhez ad kérdéseket a d) feladat. A prezentációt óra előtt javítsuk ki, hogy a diákok helyes szöveget gyakoroljanak és halljanak. 23. Te is futottál hétvégén? Ön is futott hétvégén? 1) Az a) feladatban a diákok önállóan formálják meg a kérdéseiket. 2) Ellenőrizzünk közösen. Közben tisztázzuk a válaszok jelentését, stílusértékét. Térjünk arra is, hogy az önöző kérdések és válaszok témája, hangvétele is viszonylag közeli ismeretséget tételez fel, tehát nem formális/informális kommunikációs helyzet, csupán pozitív és negatív válasz szerint válik el a két oszlop. 3) A b) feladatban a diákok párosan alkotnak kérdéseket és válaszokat. Behatárolhatjuk a témát is (munkanap, tegnap este, a tavalyi év stb.), amelyhez kapcsolódóan a diákok párbeszédeket alkotnak. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásban. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 4) A diákok néhány párbeszédet a csoportnak is előadnak. Kultúra és országismeret Tudatosíthatjuk a diákokban, hogy a magyarok elég gyorsan belépnek egymás személyes terébe. Értjük ez alatt például azt, hogy az önözés sem zárja ki a személyesebb hangvételt, a viccelődést, az iróniát, a humoros (esetenként provokatív) megnyilvánulásokat. Ez egyes kultúrák számára szokatlan, zavarbaejtő, sőt bántó lehet, ezért érdemes reflektálni rá. Kiegészítő feladat Amennyiben van rá mód, házi feladatként a diákok anyanyelvi beszélőknek is feltehetnek néhányat a feladat kérdései közül. Ha a diákok rögzítették is a beszélgetést (pl. telefonnal), akkor a válaszok tartalmát megbeszélhetjük a következő órán, és kigyűjthetjük belőlük a hasznos szókapcsolatokat.

6. munkalap: Te is? Ön is? A munkalapot a 23. feladat variációjaként használhatjuk. Ebben az esetben a diákok a 23. feladatot házi feladatként oldják meg. 1) A diákok párban dolgoznak. Készítsünk kártyákat, minden pár egy teljes sorozatot kap. 2) A diákok párosítják a kérdéseket és a válaszokat. (Itt is tudatosítsuk, hogy az önöző és a tegező kérdések stílusa és hangvétele hasonló, mindkettő közelebbi kapcsolatot tételez fel, tehát többféle megoldás is lehetséges.) 3) A diákok felolvassák a dialógusokat. Javítsuk az intonációt és a kiejtést. 4) A diákok még egyszer figyelmesen végigolvassák a párbeszédeket, majd letakarják a válaszokat. 5) Osszuk ki a válaszokban megjelenő beszédelemeket tartalmazó kártyákat. Ismét minden pár teljes sorozatot kap.



6) A párok a kártyák segítségével újraépítik a pozitív és a negatív választ. A megoldásaikat le is írják. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és tisztázzuk a felmerülő kérdéseket. 7) A párok felfedik a válaszokat tartalmazó kártyákat, és ellenőrzik megoldásaikat.

HÉTVÉGE OTTHON 24. Ivett otthon töltötte a hétvégét 1) Elmondjuk a diákoknak, hogy ebben az egységben a rendhagyó igék múlt idejével fogunk megismerkedni. 2) A diákok összegyűjtik a kilenc rendhagyó igét, amelyek főnévi igeneve -nni-re végződik. Az igéket írjuk a táblára E/3. személyben és főnévi igenévi alakban. (A főnévi igenévből egyszerűbben levezethető a múlt idő képzése.) Ha a diákok emlékeznek a múlt idő képzésére, írjuk fel azonnal a múlt idejű alakokat is. 3) Olvassuk el és hallgassuk meg az a) feladatrész szövegét. Mielőtt rátérnénk a rendhagyó igék elemzésére, beszéljük meg röviden, miről szól a szöveg. (Ebben a fázisban a diákok már használni is fogják a múlt idejű alakokat.) 4) Oldjuk meg az a) feladatot. 5) A b) feladat a két ragozást ismétli át a szöveg alapján. Végezzük el a feladatot közösen. 6) A c) feladatban az igekötő két eddig ismert funkcióját (irány, befejezettség) ismételjük át. Ezt a feladatot is közösen oldjuk meg, hogy mindenki számára világosak legyenek a funkciók. (Az irányt jelző igekötőket szükség esetén az A1-es könyv 7. fejezetéből átismételhetjük.) 25. A múlt idő: rendhagyó igék 1) Nézzük meg az a) feladat táblázatát, majd a munkafüzet segítségével tekintsük át a teljes igeragozást (66. oldal). Térjünk ki a volt és lett különbségére, elmagyarázzuk, hogy az egyik (volt) egy helyzetet ír le, állapotot mutat be, még a másik (lett) múltbeli változást fejez ki. 2) Kezdjünk bele néhány gyakorló feladatba, ezeket a tanulók otthon fejezik be. 3) A b) feladatrész megoldásához alakítsunk 3–4 fős csoportokat. 4) Olvassuk el a kérdéseket, tisztázzuk az esetleges ismeretlen szavakat, majd adjunk a diákoknak néhány percet, hogy memorizálják őket. Tudatosítsuk a példák alapján, hogy barátságosabb a kérdés, ha ha a Mit? Kit? kérdő névmások helyett a valamit névmást használjuk. 5) A diákok körbejárnak a teremben, és felteszik a kérdéseket a többieknek (lehetőleg könyv nélkül). Megpróbálják megjegyezni a hallott információkat, anélkül hogy jegyzetelnének. 6) Összesítsük az információkat a táblán. A felmerülő hasznos szavakat és mondatokat is írjuk a táblára. 26. A praktikus ment/elment és volt 1) Meséljünk arról, mit csináltunk a hétvégén. Használjuk minél többet a mentem/elmentem/voltam igéket. A diákok hallgatnak, és lejegyzik, amit csináltunk. 2) Ellenőrizzük a jegyzeteket.



3) Tekintsük át az a) és a b) feladatrész táblázatait, hívjuk fel a figyelmet a szórendre. (Mint már többször láttuk, az igekötős ige gyakran kerül fókuszba, ilyenkor az igekötő nem válik el.) 27. Csináltál valamit hétvégén? Csinált valamit hétvégén? A párbeszédminta variációt kínál az eddig gyakorolt smalltalk-témára, valamint a múlt és a jelen idő közötti váltást is gyakorolja. 1) Olvassuk el a párbeszédmintákat, tisztázzuk a kérdéseket. Hívjuk fel a diákok figyelmét a mondatokban megjelenő gyakori beszédfordulatokra: Még ... sem voltam. / sok mindent csináltam / nagyon sok dolgom volt / Csak azt csináltam, amit muszáj volt. Kérjük meg a diákokat, hogy ezekből minél többet építsenek be a minidialógusaikba. 2) A diákok tankönyvvel a kezükben körbejárnak a teremben, kérdéseket tesznek fel egymásnak, és a minták alapján válaszolnak. Járjunk körbe, javítsuk a kiejtést, és segítsünk a mondanivaló megformálásában. A felmerülő hasznos mondatokat írjuk a táblára. 3) Néhány kör után kérjük meg a tanulókat, hogy könyv nélkül folytassák a beszélgetést. 4) Végül kisebb csoportokban írásban összesítik a megtudott információkat. Járjunk körbe, és javítsunk, ha szükséges. 5) A csoportok felolvassák a listájukat. Akiről éppen szó van, javít és pontosít, ha szükséges. 6) A b) részben a diákok megbeszélik a terveiket. A tervek leírását adhatjuk házi feladatnak. Miért így? A b) feladatban igeidőt váltunk. Amikor a diákok új nyelvtani jelenséggel találkoznak, hajlamosak egy időre „elfelejteni” minden mást (pl. a jelen idő helyett is a múltat kezdik használni). Ezért hasznos, ha időnként olyan gyakorlatokat is végzünk, amelyben elszakadunk az éppen fókuszban álló jelenségtől, és régebben tanult dolgokat idézünk fel. 28. Rekordok – rendhagyó igékkel 1) Nézzük meg a kulcskifejezéseket az a) feladatban. Tisztázzuk a kérdéseket. 2) A diákok elolvassák a három szöveget, és megtippelik a hiányzó számokat. 3) Egy vagy két meghallgatással ellenőrizzük a számokat. 4) A diákok párban megkeresik, melyik mondatban milyen információ áll a fókuszban. 5) A megoldásokat közösen ellenőrizzük. 6) Ezután a szöveget olvasási, intonációs gyakorlatként is felhasználhatjuk: felolvasunk egy mondatot, melyet az egész csoport vagy mindig más diák ismétel utánunk, majd valamelyik tanuló egyben is elolvassa a szöveget. Összpontosítsunk a hangsúlyos mondatrész kiemelésére és a helyes tagolásra. 7) Nézzük meg a d) feladatrészben azokat a mondatokat, amelyeket gyakran használunk, ha egy újságcikk tartalmát akarjuk felidézni. Adjunk néhány percet, hogy a diákok memorizálják a kifejezéseket. 8) A rövid híreket egy-egy kártyára fénymásoljuk, mindenki kap egy kártyát. 9) A diákok körbejárnak a teremben, és megkérdeznek valakit, hogy olvasott-e, hallott-e mostanában valami érdekeset. A partner – a kártyával a kezében – elmeséli a hír tartalmát, majd a beszélgetőtársuk reagál a hírre. Ehhez megadhatunk néhány mondatot, pl.: Nahát! / Ez érdekes! / Ez nagyon hosszú idő / Ez rengeteg sok hotdog! stb. Majd szerepet cserélnek.



Miért így? A 9. lépésben ajánlott gyakorlat első látásra feleslegesnek tűnhet, hiszen a tanulók már ismerik a szövegeket. Ám ha arra gondolunk, hogy a passzív és az aktív szókincset milyen nagy távolság választja el egymástól, világossá válik, hogy cseppet sem felesleges élőszóban, kommunikatív helyzetbe helyezve is elismételni a szövegek tartalmát. (Tapasztalataink szerint egyébként a diákok igen szórakoztatónak találják a szerepjátékot, és lelkesen színlelnek meglepetést J.) 7. munkalap: rekordok A munkalap segítségével a rendhagyó igék múlt idejét gyakorolhatjuk 28. feladat szövegeivel. 1) Osszuk ki a munkalapokat. A kártyákból minden pár kap egy sorozatot. A kártyákon a szövegből hiányzó igék találhatók jelen időben. 2) A diákok a kártyák segítségével közösen egészítik ki a szöveget. 3) Ellenőrizzünk közösen. 29. Kiejtés és intonáció: a -t és a -tt kiejtése A múlt idejű toldalékok artikulációja mellett a feladat célja, hogy megfigyeljük az értelmi egységeket a hallott szövegben. 1) Hallgassuk meg és ismételjük el a mondatokat. Hívjuk fel a figyelmet a tagolásra, valamint hogy a múlt idő jelét (mivel a szó végén áll) nem hangsúlyozzuk. 2) A diákok párokban vagy a csoportban helyesen intonálva, helyes szünetekkel még egyszer felolvassák a mondatokat. 30. Mi történt Önökkel a múlt héten? A diákok ebben a feladatban az összes igecsoportot gyakorolják, és az idézett kérdés jelenségével is megismerkednek. 1) Közösen elolvassuk és megbeszéljük az a) feladatrész igéit és mintadialógusait. A diákok párokban legalább 10 igével alkotnak kérdéseket és válaszokat (lehetőleg pergő ütemben). Járjunk körbe, és javítsunk ha szükséges. 2) Nézzük meg közösen a b) részt, ahol a kérdések idézését tárgyaljuk, majd tanulmányozzuk a kapcsolódó táblázatokat a munkafüzetben (70–71. oldal), és oldjuk meg a gyakorlatok egy részét. Tudatosítsuk a diákokban, hogy a magyarban idézéskor nincs idősíkváltás, mint pl. a latin nyelvekben. 3) A c) feladatot órán szóban oldjuk meg: az első diák felolvassa az első kérdést a könyvből. A második diák átalakítja a kérdést a minta szerint, majd felteszi a második kérdést, amit a harmadik diák alakít át stb. A feladat írásbeli megoldása lehet házi feladat. 4) A d) feladatban a válaszadás idézésével is megismerkedünk. A megadott mondatok segítségével a diákok megfogalmaznak 4–5 információt, amit az a) feladatban megtudtak. Kiegészítő feladat: tolmácsolás magyarról magyarra A diákok a 3. lépéshez hasonlóan itt is láncot alkotnak. A gyakorláshoz használhatjuk a 8. feladat kártyáit.



1) Az első diák feltesz egy kérdést az a) vagy a c) feladat listájából. Ha használjuk a munkalap kártyáit, akkor az első diák húz egy kártyát, és a kártyán szereplő igével tesz fel kérdést. 2) A második diák a harmadik diákhoz fordulva elismétli a kérdést, mintha idegen nyelvre fordítaná, pl.: Mario azt kérdezi (tőled), hogy sportoltál-e múlt héten. 3) A harmadik diák válaszol. A középső diák ezt is „lefordítja”, ezúttal a kérdést feltevő diáknak: Esther azt mondja, hogy igen, sportolt. 4) Majd a második diák lesz a kérdező, a harmadik diák a tolmács, a negyedik diák pedig a válaszoló. 8. munkalap: Igen? Nem? Rövid dialógusok segítségével gyakorolhatjuk a múltban történt események elbeszélését. 1) Osszuk szét a kártyákat úgy, hogy mindenki kb. egyenlő számban kapjon belőlük. 2) A diákok a kártyán levő szavak alapján megalkotják a kérdéseiket. Járjunk körbe, és javítsunk, ha szükséges. 3) Az első diák – aszerint, hogy egyes vagy többes számú kérdést kellett alkotnia – odafordul egy vagy két mellette ülő diákhoz, és felteszi neki(k) a kérdést. A diák(ok) pozitív választ ad(nak). 4) Majd a kérdezett teszi fel ugyanezt a kérdést emlékezetből a mellette ülő(k)nek, aki(k) negatív választ ad(nak). 5) A gyakorlás addig tart, amíg mindenki fel nem tette a kérdéseit. 6) Végül a diákok néhány kérdést idézett kérdésként is elmondanak, pl.: Orsola azt kérdezte tőlem, (hogy) beszélgettem-e ma valakivel. / Azt kérdeztem Simontól, elolvasta-e már ezt a könyvet. 9. munkalap: Ragozzunk! A munkalapon található kártyákkal az igeragozást gyakorolhatjuk, mondatokat és szövegeket építhetünk. 1) A kártyákat helyezzük egy szabad asztalra, és kérjük meg a diákokat, hogy csoportosítsák őket típus szerint. Közben természetesen beszélgethetnek egymással, ehhez megadhatunk néhány mondatot, pl.: Ez hova/melyik csoportba tartozik? / Szerintem ide/ebbe a csoportba. / Szerintem ez nem jó helyen van. / Szerintem ez (nem) ide való. 2) Ellenőrizzünk közösen. 3) Mutassunk egy üres székre, amelyiken (egy fiktív) Péter ül, és kérjük meg a diákokat, alkossanak Péter tegnapi napjáról/múlt hetéről/évéről/gyerekkoráról mondatokat az igék segítségével. 4) Minden diák felvesz egy kártyát, és alkot vele egy mondatot Péterről. Variáció Ezzel a variációval a teljes igeragozást gyakoroltathatjuk drillszerűen. 1) A kártyákat szétosztjuk a diákok között, és megkérjük őket, hogy egy-egy lapra írják le a teljes igeragozást (határozatlan és határozott ragozást is). 2) Ellenőrizzük le a kártyákat. 3) A diákok körbejárnak a teremben, és az igekártyákat felmutatva kikérdezik egymástól a



ragozást. A lapok segítségével ellenőriznek. 4) Minden kör után kártyát és lapokat cserélnek. 5) A gyakorlást addig folytassuk, amíg a diákok érdekesnek találják. 10. munkalap: Kivel mi történt? A munkalap segítségével múltban történt eseményekről mesélhetünk. Házi feladatnak is alkalmas. 1) Osszuk ki a munkalapot. 2) A diákok párokban vagy egyedül dolgoznak, és a megadott igék segítségével szövegeket alkotnak a négy emberről, amelyek mindegyikében csak a ragozási típusuknak megfelelő igéket használják. (Az igék sora természetesen tetszés szerint bővíthető.) 3) Javítsuk ki a szövegeket. 4) A diákok a javított szöveget még egyszer lemásolják. Ezeket a szövegeket függesszük ki a teremben vagy tegyük ki egy szabad asztalra, hogy a többiek is elolvashassák. Miért így? A 10. munkalaphoz kapcsolódó 4. lépésben a diákok újra leírják a javított szöveget. Tapasztalataink szerint ez a lépés sokat segít a hibák tudatosításában és a helyes alakok bevésésében. 31. Összefoglalás: Milyen napod volt? Milyen hétvégéd volt? 1) Nézzük meg a feladatot, majd adjunk mintát a megoldásához: a diákok felteszik nekünk a tankönyvben található kérdéseket. Használjunk minél többet a fejezetben előforduló kifejezések közül. 2) A diákok otthon megírják a szöveget írnak. Javítsuk óra előtt. 3) Ha a diákoknak vannak magyar ismerősük, őt is kérdezzék meg. A beszélgetést fel is vehetik, és a következő órán részben vagy egészében lejátszhatják. Egy részéről leiratot is készíthetnek. A felmerülő hasznos mondatokat és kifejezéseket írjuk a táblára. 11. munkalap: vonzatos igék A munkamenet leírását ld. a 23. oldalon.



szita szilvia - pelcz katalin magyarok a2+magyar-ok.hu/docs/mok2_teachers_manual_1_4.pdf · a...

Documents