Szolnoki Krisztina Veronika

Neptun: G5J2KK

2013

Szociológia Házi Dolgozat

Az internet hatásai a társas kapcsolatokra

Az internet hatásai

 Az egyre gyorsuló technológiai változások világában senki sem lehet biztos abban, hogy mit tartogat a jövő. Sokan úgy látják, hogy az internet jól példázza a 20. század végén kialakuló új világrendet. Az interneten folyó információcsere a kibertérben zajlik. A kibertér az internetet alkotó számítógépek globális hálózatában létrejött interakciós teret jelenti. A kibertérben nem „emberek" vagyunk többé, hanem csupán üzenetekként jelenünk meg egymás képernyőjén. Az interneten nem lehetünk biztosak más emberek identitásában, nem tudhatjuk, férfiak-e vagy nők, és éppen hol vannak. Van egy híres karikatúra az internetről, amelyen egy kutya ül a számítógép előtt, és így szól az őt figyelő másik kutyához: „Az a legjobb az internetben, hogy senki sem tudja rólad, hogy kutya vagy."

Az internet világméretű elterjedése fontos kérdéseket vet fel a szociológusok számára. Az internet átalakítja mindennapi életünk körvonalait, feloldja a globális és a helyi kérdések közötti határokat, új csatornákat nyújt a kommunikáció és az interakció számára, és egyre több mindennapi feladat online elintézését teszi lehetővé. Miközben azonban izgalmas új lehetőségeket kínál a társadalom világának kutatásához is, egyúttal azzal fenyeget, hogy aláássa az emberi kapcsolatokat és közösségeket. Sok szociológus vitatja az internet jelen társadalmakra gyakorolt bonyolult hatásainak következményeit. Az internetnek a társadalmi interakciókra gyakorolt hatásaival kapcsolatos vélemények két nagyobb kategóriába oszthatók.

Az egyik oldalon azok a megfigyelők állnak, akik az online világot olyan új típusú, elektronikus úton létesíthető és ápolható kapcsolatok melegágyának tekintik, amelyek erősíthetik vagy helyettesíthetik a hagyományos személyes interakciókat. Az internet révén utazásaink vagy hosszabb külföldi tartózkodásunk idején is rendszeresen kommunikálhatunk otthon maradt barátainkkal és rokonainkkal. Könnyebben elviselhetővé válik az elszakadás és a távollét. Az internet lehetővé teszi új típusú kapcsolatok kialakulását is: a különféle „csevegő fórumokon" az emberek tetszőleges felhasználói nevek alatt találkozhatnak egymással és megbeszélhetik az őket kölcsönösen érdeklő kérdéseket. Ezek a kibertérben létesített kapcsolatok néha elmélyült elektronikus barátságokká fejlődnek, és személyes találkozásokhoz is vezethetnek. Sok internet felhasználó aktív online közösségek tagjává válik, amelyek minőségileg különböznek a fizikai világban működő közösségeiktől. Az internetet az emberi interakciók pozitív kiegészítőjének tekintő tudósok azt állítják, hogy az internet kiterjeszti és gazdagítja az emberek társadalmi hálózatát.

A másik oldalon azok állnak, akik kevésbé lelkesen viszonyulnak a fejleményekhez. Az, hogy az emberek mind többet kommunikálnak online és mindennapi teendőik egyre növekvő részét a kibertérben intézik, gyakran azt hozza magával, hogy kevesebb időt töltenek egymással a fizikai világban. Egyes szociológusok attól félnek, hogy az internet technológia terjedése növekvő társadalmi elszigetelődéshez és a közösségek atomizálódásához fog vezetni. Szerintük a széles sávú otthoni internet-hozzáférés egyik hatásaként az emberek kevesebb „értékes időt" töltenek családjukkal és barátaikkal. Az internet káros hatással van a családi életre is: a munka és az otthon közötti határvonalak elmosódása következtében a munkaidő lejárta után sokan otthon folytatják a munkát, azoknak a feladatoknak a befejezésével vagy a posta intézésével, amire a nap folyamán nem jutott idejük. Az emberi érintkezésre fordítható idő csökken, sérülnek a személyes kapcsolatok, háttérbe szorulnak a szórakozás olyan hagyományos formái, mint például a színházba járás vagy az olvasás, s mindezek eredményeként a társadalmi élet szövete meggyengül.

Hogyan kell tehát értékelnünk ezeket az ellentétes álláspontokat?

Minden bizonnyal mindkét oldalon találunk helytálló kijelentéseket. Az internet kétségkívül kitágítja látókörünket és soha nem látott lehetőségeket nyújt a másokkal való kapcsolatteremtésre. Ám az a nyaktörő sebesség, amellyel terjed, egyúttal kihívásokat és fenyegetést is jelent az emberi interakció hagyományos formáira nézve. Az valószínűtlennek látszik, hogy internet radikálisan átalakítja a társadalmunkat egy széttöredezett, személytelenné vált világot hozva létre, ahol az emberek ritkán merészkednek ki az otthonaikból és elveszítik természetes kommunikációs képességeiket. Körülbelül ötven évvel ezelőtt, amikor a televízió berobbanta média világszínpadára, sokan ugyanilyen vész jóslóan beszéltek várható hatásáról.A magányos tömeg (1996) című könyvükben, amelyben az 1950-es évek amerikai társadalmának nagyhatású szociológiai elemzését adták közre, David Riesman és szerzőtársai aggodalmukat fejezték ki a televízió családokra és közösségekre gyakorolt hatásait illetően. Ezek egy része jogosnak bizonyult, azonban a televízió és a tömegkommunikációs eszközök ugyanakkor sokféle módon gazdagították is a társadalom világát. Csakúgy, mint korábban a televízió, az internet is egyaránt kelt reményeket és félelmeket. El fogjuk veszíteni identitásunkat a kibertérben? A számítógépes technológia nem szolgálni fog bennünket, hanem uralkodni fog rajtunk? Az emberi lények vissza fognak vonulni egy antiszociális online világba? Az emberek valószínűleg nem folyamodnak a videokonferencia eszközéhez, ha van lehetőségük személyesen részt venni egy tanácskozáson. A gazdasági társaságok vezetőinek ma jóval több elektronikus kommunikációs lehetőség áll rendelkezésére, mint bármikor ezelőtt, mégis növekszik a személyes üzleti megbeszélések száma is. Manuel Castells szociológus szerint az internet azért fog tovább terjedni és bővülni, mert lehetővé teszi a korunk meghatározó szervezeti struktúráját jelentő hálózatok virágzását. A hálózatok lényegéhez tartozó rugalmasság és alkalmazkodóképesség óriási előnyöket biztosít számukra a racionális, hierarchikus felépítésű szervezetek régebbi típusaival szemben. Castells kimutatta, hogy az internet révén az üzleti vállalkozások képessé válnak decentralizált és igen összetett tevékenységek globális koordinációjára. Az egyéni felhasználók számára az internet lehetővé teszi a munka és az önálló vállalkozás újkombinációit, elősegíti az önkifejezést, az együttműködést és a közösségi érintkezéseket, a politikai aktivisták számára pedig lehetőséget nyújt sok embert összefogó hálózatok kialakítására, melyek révén együttműködhetnek egymással és üzeneteiket terjeszthetik szerte a világon. McLuhan kifejezésének parafrázisaként, miszerint „a médium maga az üzenet", Castells azt állítja, hogy ma „a hálózat maga az üzenet" (2001).

Társas kapcsolatok az interneten

Marsden (MARSDEN 2001) az internet társas hálózatokra gyakorolt hatásának legfőbbjellegzetességeit így foglalta össze:– a hálózat nagysága nő (az internethasználó több emberrel kerül kapcsolatba);– a hálózat diverzitása nő (az internethasználó különböző típusú emberekkel különbözőtípusú kapcsolatokat alakít ki);– a hálózat sűrűsége csökken (gyakoriak a gyenge kötődések, felszínes kapcsolatok);– a térbeli közelség szerepe háttérbe szorul;– a szociális státus szerepe csökken, az érdeklődés szerepe nő.

Felmérések az Internethasználatról

A hálózathoz való kapcsolódás az egyén számára számos lehetőséget nyújt: a kapcsolatteremtést, a játékot, a kreativitást, az eszmecserét, az önkifejezést, a személyes kompetencia átélését, egyfajta biztonságot, közösséghez való tartozás élményét. Az Internet nyújtotta tagadhatatlan előnyök, lehetőségek mellett az USA-ban már a 90-es évek közepén felismerték, hogy vizsgálni kell az Internet-használat egyénre és közösségekre gyakorolt hatásait, veszélyeit.

A túl gyakori ember-gép interakció viselkedési függőség kialakulásához vezethet, mely alapja lehet a technológia-indukált szenvedélybetegségek aktív vagy passzív formájának, figyelmeztet Griffiths. Ezek jellemzői közé tartozik a függőség magkomponense, kiemelten tartalmazva a hangulat módosulását, a tolerancia, a megvonás, a környezeti konfliktusok jelenségeit, és a relapszus lehetőségét. A kutatók jellemző összefüggést találtak az online töltött idő és a káros következmények között az Internet addiktív potenciálját vizsgálva a felhasználók körében. John Grohol szerint nem a technológia az, ami függőséget alakíthat ki, hanem a hozzá csatlakozó szocializáció rejti a veszélyeket.

A virtualitás veszélyei

Az egyén elfedve valódi azonosságát, álarcokkal, virtuális identitással vesz részt a hálózat életében; arc nélküli közösségek alakulhatnak ki saját játékszabályokkal; a valóságból kilépve, virtuális közegben „szabadulnak meg” konfliktusaiktól, élethelyzeti és hangulati problémáiktól. Mindezek akkor válnak tényleges veszéllyé, ha a virtuális identitások, szerepek és normák prioritást kapnak a valóságos problémákkal való megküzdéssel szemben. Ez intrapszichés és interperszonális konfliktusok talaján kialakuló mentális zavarokhoz vezethet.

Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) által 2009-ben megtartott Internet Summit nevű rendezvényén többen nyilatkoztak a közösségi oldalakkal kapcsolatban:A közösségi portálokkal kapcsolatban Andrea Hammer, az ISPA munkatársa, a beszélgetés moderátora elmondta, hogy amikor hosszabb ideig nem látogat el a Facebookra (ma a leghíresebb közösségi portál), akkor érez bizonyos virtuális nyomásgyakorlást a többi látogató részéről. Armin Turnher, a Falter Kiadó alapítója-főszerkesztője sokkal rosszabb tapasztalatokról számolt be. Ő azt figyelte meg, hogy a munkatársai gyakorlatilag hisztérikusan és zavart módon viselkednek, amikor egy közösségi portált használnak. A szakember emellett érzékelte azt is, hogy - amióta a Facebookot és más oldalakat látogatják - sokat romlott a kollégái közvetlen kommunikációs képessége, egyúttal számos embernél kialakult, illetve erősödött a beteges önimádat. Pont a kiváltott aszociális hatások miatt sosem indítana például blogot.

Egy eset a virtuális identitás veszélyeiről

2010 májusában a Facebook egy halálesetben tevőleges szerepet játszott: egy ausztrál lányt egy, az oldalon megismert férfi találkozóra hívta, majd meggyilkolta. Ez az ügy ismét figyelmeztette a hatóságokat arra, hogy az internet és a közösségi oldalak a bűnözőknek is új terepet nyújthatnak és ezzel az újfajta bűnözéssel is számolni kell. "Ez egy olyan terület, ahol ragadozók, fajtalankodók és más emberek is jelen vannak. Nem lehet tudni, kivel beszélgetünk" - közölte egy ausztrál rendőrnyomozó.

Források:

- Anthony Giddens – Szociológia (Második Kiadás)

- http://zsolt.nolblog.hu/archives/2009/10/02/

Aszocialis_hatasokat_erositenek_a_kozossegi_portalok/