t e c h n o l Ó g i areal.mtak.hu/11020/1/1227904.pdf · 2014. 3. 21. · (2007) a lóbab és a...

NÖVÉNYVÉDELEM 44 (8), 2008 403

A LÓBAB (VICIA FABA L.) VÉDELME

Lenti István1, Borbély Ferenc2, Kövics György J.3, Bozsik András3

és Dávid István3

1Nyíregyházi Fôiskola Mezôgazdasági ésMûszaki Kar, 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 9–11.2Debreceni Egyetem ATC Kutatóközpont4400 Nyíregyháza, Westsik V. u. 4.3Debreceni Egyetem ATC Mezôgazdaságtudományi Kar4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

Talán az egyik legôsibb kultúrnövényünk alóbab (Vicia faba L.), mely a plíniusi természet-história szerint egyike a legtöbbre becsült hüve-lyes növénynek. A belôle készített kásának ki-emelt jelentôsége volt az isteneknek bemutatottáldozásokban. A pythagoreusok viszont tiltottáktermesztését, mert benne vélték lakni az elhuny-tak lelkét. Varro arról tájékoztat, hogy a papokazért nem fogyasztottak lóbabot, mert virágjá-ban „baljós betûk” láthatók.

A lóbab a középkor egyik legnagyobb jelen-tôségû népélelmezési növénye. Kolostor- ésházikertekben rendszeresen termesztették. Ame -rika felfedezése után, ezelôtt mintegy 500–450évvel hozták be Európába a babot (Phaseolusvulgaris L.), amely növényfaj fokozatosan ki-szorította a lóbabot az emberi táplálkozásból.

A lóbab igen értékes, nagy fehérjetartalmútakarmány- és zöldségnövény. Emberi táplálék-nak is megfelelô, ugyanis nyers salátaként fo-gyasztható. Cukrászati, sütôipari és húsipariadalékanyagként használják.

Magyarország területén – a lóbab-maglele-tek alapján – már a bronzkorban termesztették.Az elsô üzemszerû lóbabtermesztési vizsgálato-kat viszont 1898-ban végezték. Az I. világhábo-

rú elôtt a Dél-Dunántúlon foglalkoztak termesz-tésével. A II. világháborút megelôzôen vetéste-rülete 1150–2300 ha között ingadozott.Az 1960-as, ’70-es években azonban ez a terü-let néhány száz hektárra csökkent.

Magyarország fehérjeellátási gondjai, az im-port fehérjetakarmányok világpiaci árának inga-dozása, s a fehérje stratégiai jellege az 1980-asévek elején kedvezôen hatottak a lóbab ter-mesztésére. Az akkori kormányzati szervek akorábbi fehérjeprogramoktól eltérôen 1987-ben– export érdekektôl és a devizakiadások mér-séklésétôl vezérelve – olyan ösztönzôket vezet-tek be a fehérjebázis bôvítésére, amely érdekelt-té tette a termelôt a vetésterület növelésére. Az 1980-as évek közepén 15–18 ezer hektárontermesztették hazánkban. A termôterület növe-kedésével egyidejûleg kialakultak a lóbabter-mesztés hazai tájkörzeteinek körvonalai is. A Dunántúl nyugati részén, Sopron környékén,Hévíz körzetében, az ország délkeleti részén,Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben,továbbá az északkeleti végeken, Hajdú-Bihar,valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékbenvetik nagyobb területeken. Ebben az idôszakbantermesztése intenzívvé vált, új fajták kerültekforgalomba. Nôttek a fajlagos terméseredmé-nyek, s kimunkálták a lóbab komplex termesz-téstechnológiáját, benne a növényvédelemmel.

Az 1990-es években – mint minden növénytermesztésében – felborult a „rend”, s kaotikusállapotok következtek be. A lóbab vetésterületerohamosan csökkent, mára ismét alig pár százhektárra tehetô. A magyar mezôgazdaság alap-pillére, az állattenyésztés drasztikusan vissza-esett, a takarmány elôállításban is olyan fordulatkövetkezett be, amely nem igényli a hazai ter-mesztést, így megcsappant a lóbab iránti igény,a piacok erôsen beszûkültek.

A lóbabtermesztés alapvetô feltétele, hogyhozama minél erôteljesebben növekedjék, amegtermett termény minôsége pedig ne romol-jon. Tekintettel arra, hogy a termesztés és raktá-rozás során fellépô veszteségek nagy része kü-lönbözô mikroorganizmusok, állatfajok és kon-kurens gyomnövények által okozott kártételek-bôl adódik, feladatunk a lóbab növényvédelmé-nek technológia szintû kimunkálása. Tudjuk,

T EE CC HH NN OO LL ÓÓ GG II A

404 NÖVÉNYVÉDELEM 44 (8), 2008

hogy a gyakorlatban alkalmazott termesztéstech-nológiának, -technikának, valamint az ökológiaiviszonyoknak döntô szerepük van a sikeres ló-babtermesztésben. Ezeket az összefüggéseket te-hát nem hagyhatjuk figyelmen kívül növényvé-delmi technológiánk kimunkálása során sem.

BETEGSÉGEK

A LÓBAB ÉLETTANI BETEGSÉGEI

Bórhiány – hipertrófia

A lóbab nem csak morfológiai, hanem ana-tómiai tekintetben is érzékenyen reagál a bórhi-ányra. A legjellegzetesebb anatómiai reakció amerisztémaszövetekben figyelhetô meg. A bór-hiányban szenvedô növényen a kambiális sejtekhipertrófiája, degenerációja és dezintegrálódásakövetkezik be, s ez a normális szövetdifferenciá-lódás elmaradásával párosul.

Védekezés:

– kémiai: a bórhiány következtében mutatko-zó összes kórjelenségek okszerû bórtrágyá-zással megszüntethetôk. A bór az idôsebbnövényi szövetekben gyorsan megkötôdik,viszont nem transzlokálódik a fiatalabb ré-szekbe tovább. A talaj bórtartalmát bórax(nátrium-tetraborát) és bórsav formájábanmegelôzô jelleggel adagolhatjuk.

Rézhiány – csúcssárgulás

A növények anyagcseréjében jelentôs szere-pe van a réznek. Több enzimnek (polife -noloxidáz, aszkorbinsav-oxidáz, laktáz) sajátosfém alkotórésze, más enzimeknél (glükozidáz,invertáz, ureáz) inhibitorként hat. Befolyást gya-korol az antocián képzôdésére is olyannyira,hogy azt még az erôsen gátló feniltiokarbamidjelenlétében is fokozza.

Aktívan részt vesz az idôsebb sejtek légzé-sének szabályozásában. Serkentôleg hat a foto-szintézisre, meggátolja a klorofill bomlását. A Cu-hiány esetében a vegetatív szervek nor-mális fejlôdésének gátlása mellett a generatívfejlôdésben is gátló jelenségek érvényesülnek.

Védekezés:

– kémiai: a Cu-hiány viszonylag ritkán jelent-kezik. A hiány kiküszöbölésére 50–100kg/ha réz-szulfátot vagy 500 kg/ha piritpör-köt alkalmazhatunk. E módszereknél sokkalhatásosabb, ha 25 kg/ha réz-szulfátot perme-teznek ki a területre.

VÍRUSOS BETEGSÉGEK

A lóbabon (broad-bean, faba-bean, fava-bean) vilgászerte mintegy 110 vírus elôfordulá-sát ismertették.

Valódi lóbab mozaikBroad bean true mosaic comovirus (BBTMV,Comoviridae)

A valódi lóbabmozaik kórtünetének jellem-zôje az érközök megrövidülése, barnulása, az ér-kivilágosodás, valamint az oldalerek között klo-rofill nélküli sávok képzôdése.

Átvihetô mechanikailag, bogárvektorokkal,pl. Apion vorax, Sitonia spp. és egyéb ormá-nyosbogarakkal (Coleoptera), viszont levél -tetûvel nem. Maggal történô átvitel is lehetséges,a beteg magvak 15%-a képes terjeszteni a vírust.

Közönséges lóbab mozaikBab sárga mozaik vírusBean yellow mosaic potyvirus (BYMV,Potyviridae)

A közönséges lóbabmozaik által okozottkórtünetek gyengébbek az elôzônél. A kezdôdôérkivilágosodás után a levélen szórványosan he-lyezkednek el a mozaikos területek. A levelekfodrozódnak.

Rovarvektorokkal átvihetô: több mint 20 faj,köztük az Acyrthosiphon pisum, Macrosiphumeuphorbiae, Myzus persicae, Aphis fabae(Aphididae) terjesztik, nem-perzisztens módon.A vírus mechanikailag is átvihetô, a magokmintegy 3%-ban viszik tovább a fertôzést. A 10%-ot meghaladó fertôzött növények elôfor-dulása magtermesztéskor a vetômagtábla kizá-rását vonja maga után.


Védekezés:

– agrotechnikai: a lóbab mozaikok ellen elsô-sorban a vírusmentes állományból származóvetômag használata, a korai vetés eredmé-nyes lehet a betegség megelôzésében.

BorsómozaikPea mosaic potyvirus (PMV, Potyviridae)

A levelek erei elôbb kivilágosodnak, majd alevélzeten teljes mozaikosság jelenik meg. A ví-rustörzstôl függ a mozaikosság jellege, így a fol-tosság lehet zöld vagy sárga, a levélkék kibom-lása késik. A kórtünetek alacsony hômérsékleten(12–14 °C) nem észlelhetôk. Súlyos esetekben alevelek megcsavarodhatnak.

Terjedhet mechanikai úton és levéltetû vek-torokkal, köztük a zöld ôszibarack levéltetûvel(Myzus persicae; Aphididae) nem-perzisztensmódon, maggal azonban nem terjed.

Védekezés:

– agrotechnikai:mivel közös gazdanövényei abab, borsó, bükköny, vöröshere, keskeny -levelû csillagfürt stb., azoktól távolabbra ter-messzük. Törekedjünk ellenálló fajták ter-mesztésére,

– kémiai: vegyszerekkel közvetett módon a le-véltetû vektorok ellen védekezhetünk.

Tehénborsó mozaikCowpea mosaic comovirus (CPMV,Comoviridae)

Afrikai eredetû betegség (Vigna unguiculata,Kenya), Európában is elôfordul. A cowpeamosaic comovirusnak ún. SB és Vu törzsei is-meretesek. Az SB-izolátum a vírus genus(Comovirus) típusfaja. Mivel maggal kismér-tékben átvihetô (1–5%), jelentôségét lebecsülninem szabad. Ismert rovarvektorai hazai fau-nánkban nem találhatók.

Jellemzô tünet: a levélerek kivilágosodnak,és a levéllemez sárgászöld mozaikos lesz. Elô-fordul sötétzöld, himlôszerû foltosodás, majddeformálódás is. Károsodnak a virágok, a hü-velyszám csökken.

Védekezés:

– agrotechnikai: szaporításra csak egészséges,vírusmentes vetômagot használjunk.

A lóbabot fertôzô további fontosabb vírusok:

A lóbab (bab) levélsodródás vírus(bean leaf roll luteovirus, BLRV, vektorai:Acyrthosiphon pisum, Myzus persicae, Macro -siphum euphorbiae, Megoura viciae, perzisztensmódon terjed); a lóbab enyhe mozaik (heresárga mozaik) vírus (clover yellow mosaicpotexvirus, ClYMV, mechanikai átvitellel ter-jed, levéltetvekkel nem), a lóbab (bab sárga)mozaik vírus (bean yellow mosaic potyvirus,BYMV, vektorai: több mint 20 levéltetû faj,köztük az Acyrthosiphon pisum, Macrosiphumeuphorbiae, Myzus persicae, Aphis fabae, mag-átvitel lehetséges); a lóbab foltosság vírus(broad bean stain comovirus, BBSV, vektoraibogarak: Apion vorax, Sitona spp., mechanikai-lag, vetômaggal átvihetô); a lóbab hervadás vírus (broad bean wilt fabavirus, BBWV, vekto-rai: Acyrthosiphon pisum, Aphis craccivora, A. fabae, A. nasturtii, Macrosiphum euphorbiae,M. solanifolii, Myzus persicae, mechanikailagátvihetô, maggal nem terjed).

Védekezés:

– agrotechnikai: a kórokozó maggal átvihetô,ezért szaporításra csak egészséges, vírus-mentes vetômagot használjunk,

– kémiai: a rovarvektorok elleni védekezés indirekt módon hatékony lehet a vírusbeteg-ségek terjedésének meggátlásában.

FITOPLAZMÁS BETEGSÉG

A lóbab ellevelesedéseBorazjan (Iran) faba bean phyllody phyto plasma(16 SrII Peanut witches’ broom /PW/phytoplasma group);Faba bean phyllody phytoplasma (16 SrIIPeanut witches’ broom /PW/ phytoplasma group);Candidatus (Ca.) Phytoplasma asteris (16 SrIphytoplasma group); (syn.: faba bean phyllodyMLO/phytoplasma)


Jones és mtsai (1984) Szudánból adtak hírtelôször a lóbab ellevelesedésérôl (faba beanphyllody MLO), egy számos gazdanövénytmegfertôzni képes mikoplazma (ma: fitoplazma)okozta betegségrôl. Molekuláris vizsgálatokalapján a lóbab ellevelesedésében szerepet ját-szó két fitoplazmaváltozatot közölnek (a 16SrIIcsoportból), illetve legújabban Arocha és mtsai(2007) a lóbab és a paprika Ca. Phytoplasmaasteris (a 16 SrI csoportból) kubai elôfordulásá-ról tájékoztatnak. A lóbab ellevelesedésének ha-zai kártételét Simay (1994) közölte.

A fitoplazma fertôzését követôen megválto-zik a fertôzött növények habitusa és termôké-pessége. A fertôzött növénynek megemelkedetta hajtásszáma, szárazsúlya, magassága. Ezzelarányosan csökkent a hüvelyek száma, tömege.Jelentôs mértékben csökkent a növényenkéntimagszám (67,5%), a magvak ezermagtömege(84%), valamint a maghozam (95,2%).

A hatékony védekezésrôl nem tájékoztatott aszerzô.

BAKTÉRIUMOS BETEGSÉG

A lóbab száralapi fertôzésePectobacterium carotovorum subsp.carotovorum (Jones) Hauben & al. (syn.:Erwinia carotovora subsp. carotovora /Jones/Bergey & al.)

A baktérium a növények száralapi részét tá-madja meg. A fertôzés helyén a szár fekete vagyvörös csíkos rothadásnak indul. A fertôzés álta-lában a virágzás körüli idôpontban jelentkezik,és esetenként jelentôs veszteségeket okozhat.

GOMBÁS BETEGSÉGEK

Csokoládéfoltosság, lóbablevélveresfoltosságateleomorf: Botryotinia fabae T.-H.Wu & J.-Y.Luanamorf: Botrytis fabae Sardina

A lóbab elterjedt betegsége. Gazdasági kár-tétele nedves, csapadékos idôben jelentôs. Hazaivizsgálatok szerint 17 lóbabfajta csokoládéfol-tossága átlagosan 30%-os mértékû volt. Saját

vizsgálatainkban véletlenszerû elôfordulását ta-pasztaltuk.

A leveleken eleinte pontszerû barna foltokatokoz, majd ezek akár 1,5 cm átmérôre is meg-nôhetnek. A foltok zonázottak, közepük szürke,szélükön éles határvonalú szegély képzôdik (1. ábra). A foltok a száron is hasonlók, dehosszan megnyúltak. A termôrészek is fertôzôd-hetnek. A konídiumok egyesével fûzôdnek le.Alakjuk ovális, gömb, illetve lapított gömb, vé-kony falúak, hyalinok. Szkleróciumai az elhaltnövényi részeken jelennek meg.

A gomba szkleróciumokkal telel át, de pri-mer fertôzési forrásul szolgálhat a fertôzött ve-tômag is. Méréseink szerint a kórokozó gombaoptimális hôigénye 24 ± 4 ºC, s kedvezô számá-ra a nagy, 80% feletti páratartalom. Csapadékosévekben erôsebb fertôzések is kialakulhatnak.

Védekezés:

– agrotechnikai: a lóbab tarlómaradványainakgondos megsemmisítése, okszerû vetésforgókialakítása. Vetésre csak egészséges, csává-zott vetômagot használjunk,

– kémiai: botriocid készítményekkel állo-mánypermetezés javasolható.

Lóbab szürkepenész (botritiszes betegség)teleomorf: Botryotinia fuckeliana (De Bary)Whetzelanamorf: Botrytis cinerea Pers.:Fr.

Az intenzív mûvelésû és a nagy tôszámú ló-babvetésekben fertôz, ahol nagy a páratartalom,és a lombozaton gyakori a nedvesség. Lóbabve-téseinkben a leggyakoribb tünete a levélszél bar-nulása. A lomblevél szélén megtelepedett gom-ba hosszúkás foltokat képez, mely mind na-gyobb, és egyre mélyebbre húzódik a levélle-mez közepe felé. A beteg levél zsugorodik, majdlehull. A szárakat, pálhaleveleket és a zöld hü-velyeket nem fertôzi a kórokozó. A virágokmegfeketednek, elrothadnak.

A gomba micéliuma szürke, gazdagon képezlégmicéliumot. Konídiumtartója tipikus, faág -szerûen elágazó, s bôségesen fûzi le koní -diumait. Ezek oválisak, színtelenek, egyesévelke let keznek a tartók vezíkulumain (botryo -


blasztokonídiumok). Az idôsebb tenyészetekbenapró, fekete mikroszkleróciumok keletkeznek. A kórokozó gomba optimális hôigénye 24 ºC.

Védekezés:

– agrotechnikai: optimális tôszám, harmoni-kus tápanyagellátás, egészséges, egyöntetûvetômag használata,

– kémiai: vetômagcsávázás, valamint gombaölôszeres állománykezelés szükségessé válhat.

Lóbabrozsda (bükkönyrozsda)Uromyces viciae-fabae J. Schröt. (syn.: U.fabae /Grev./ de Bary ex Fuckel)

A lóbabnak minden termôhelyén elterjedt,ismert betegsége a rozsda (2. ábra). Meleg, szá-raz években alakulhat ki súlyos fertôzés. Egyeshoni vizsgálatok fajtakísérletekben 60% felettifertôzésekrôl számolnak be.

A lóbabnak minden zöld részét képes meg-támadni, fertôzött levelei elszáradnak és részle-ges levélhullás állhat elô. A fiatal hüvelyek meg-keményednek, bennük a magvak nem fejlôdnek,„megszorulnak”, ennek következtében a terméscsökken.

A teljes fejlôdésmenetû, autoecikus gombakülönbözô vad és termesztett pillangós virágúnövényen élôsködik, fôleg a Vicia, Lathyrusnemzetségek fajain. A spermogóniumok ésecídiumok a lóbabon ritkán képzôdnek, a tavasziledneken (Lathyrus vernus) viszont igen gyako-riak. Az ecídiumok elsôsorban a levelek fonákán,továbbá a száron és a levélnyélen keletkeznek.Az ecídiumok kifejlôdése gyakran enyhe hiper-trófiát okoz a fertôzés helyén. Az uredotelepekkezdetben az ecídium körül körkörösen képzôd-nek, majd szétterjednek a lóbab levelein, azokszínén és fonákán egyaránt. Gyakran megjelen-nek a száron és a levélnyélen is. A teleutotelepekhasonlóak az uredo tele pekhez, de sötét geszte-nyebarna színûek. A szárakon és a levélnyelekenhosszú, mély repedéseket okoznak.

Az Uromyces viciae-fabaenak több speciali-zált alakja létezik. Nálunk ez a rozsdagombateleutospóra alakban telel át. Melegebb vidéke-ken nem fejlôdik teleuto alak, itt az uredospóráka rozsda terjesztôi.

A lóbabrozsda nagy károkat okozhat, ered-ményes védekezés csak kombinált módszerekalkalmazásával lehet eredményes.

Védekezés:

– agrotechnikai: a teleutotelepekkel borított nö-vényi részek mélyen a talajba forgatása a te-nyészidô végén. Ellenálló fajták termesztése,

– kémiai: a fungicidkészítmények közül ered-ményesen használható a bordóilé 1,5%-os dó-zisban – tanácsolta egy régi irodalmi adat.Járványveszély idején ismételt gombaölô sze-res állománykezeléssel: mankoceb, flutriafol,karbendazim hatóanyagú készítményekkel,ill. kombinációikkal védekezhetünk.

A lóbab (aszkohitás) levél- és hüvelyfoltosságaiteleomorf: Didymella fabae G.J. ELlis & Punith.anamorf: Ascochyta fabae Speg.;teleomorf: Didymella lethalis (R. Stone)Sivanesananamorf: Ascochyta pisi Lib.; anamorf: Ascochyta viciae Lib.;anamorf: Phoma subboltshauseri Boerema, deGruyter & Noordel. (syn.: Ascochytaboltshauseri Sacc.)

A lóbabnak ezek a betegségei majd’ az egészvilágon ismertek (3. és 4. ábra). Hazai vizsgála-tok szerint – az idôjárás függvényében – a fertô-zöttség 5–25% közötti lehet. Az A. fabaemonofág (gazdanövény: Vicia faba), az A. viciae(Melilotus, Vicia spp.) és a P. subboltshauseri(Phaseolus spp., Vicia faba, Vigna unguiculata)oligofágok, az A. pisi polifág (Lathyrus,Lupinus, Melilothus, Pisum, Trifolium Vicia,Vigna stb. fajokon).

A kórokozók által elôidézett tünetek a nö-vény valamennyi föld feletti részén elôfordul-nak. A leveleken kezdetben apró, vörösbarna,pörkszerû, 1–2 mm-es, majd tovább fejlôdve 3–9 mm átmérôjû, kerekded foltok képzôdnek.Szélükön határozott, vörösbarna szegély alakulki, s a foltok közepe világos drapp színû és kis-sé besüppedô. A foltokban apró piknídiumokképzôdnek, esetenként a levéllemez mindkét ol-dalán. A pálhaleveleken hasonló, de megnyúltfoltok keletkeznek. A szár és a levélnyél foltjai


mentén gyakori az epidermisz fölrepedése. A hüvelyeken halványabb zöld, majd éles sze-gélyû, kissé kiemelkedô szélû (2–7 mmátmérôjû), vörösbarna foltok képzôdnek. A fer-tôzött magvak megbarnulnak. A beteg magbólfejlôdô csíra legtöbbször foltos, és általában ha-mar elpusztul.

A gombafajok a fertôzött növényi maradvá-nyokon telelnek át, de a primer fertôzés forrásalehet a fertôzött vetômag is. Nagyarányú elterje-désüknek a csapadékos, meleg idôjárás kedvez.

Védekezés:

– agrotechnikai: a helyes vetésváltás, azegész séges, csávázott vetômag optimálisidôben történô vetése, késedelem nélküli be-takarítás. A fogékony fajták termesztését cél-szerû kerülni,

– kémiai: a csávázásra ajánlott hatóanyagok pl.a kaptán, a thirám, klórtalonil+ himexa zol.Javasolt kémiai készítmények állományper-metezésre: a rézoxiklorid, kaptán, folpet stb.

A lóbab gyökérrothadásaFusarium solani (Mart.) Sacc. f. sp. fabae Yu & Fang

Kevésbé jelentôs kórokozó mind külföldön,mind hazánkban. Tipikus csírakárosító. Hazaikártételérôl 1984-ben számoltak be (Lenti1984).

Csíra- és fiatalkori állapotban fertôzi a kór-okozó a lóbabot. A csíranövény fô- és mellék-gyökereinek csúcsa barnul, majd megfeketedik,nedves talajban elrothad. A betegség elôrehala-dásával a csíranövény elpusztul, ill. a vetômag„kiürül” a talajban. A kikelt csíranövény, fiatalnövényke fonnyad, bókol, elszárad. Ezek gyö-kereit, föld alatti szárrészét támadja meg a kór-okozó. A gyökérnyaki részen szárölelô barnás -fekete elszínezôdés keletkezik. A levelek alulrólfölfelé lassan sárgulnak, fonnyadnak, elszárad-nak. Az életben maradt növény alig vagy egyál-talán nem hoz termést.

Védekezés:

– agrotechnikai: a helyes vetésforgó kialakítá-sa, jó talaj-elôkészítés, harmonikus táp-

anyagellátás, egészséges, kalibrált vetômag-használat,

– kémiai: a vetômagvak csávázása kaptán,TMTD, himexazol+TMTD hatóanyagú csá-vázószerekkel.

A lóbab gibberellás betegségeteleomorf: Gibberella avenacea R.J. Cookeanamorf: Fusarium avenaceum (Fr.:Fr.) Sacc.(syn.: F. avenaceum f. fabae /T.F. Yu/ Yamam.)

A világ minden lóbabtermô körzetében sú-lyos termésveszteségeket okoz a soktápnövényû(polifág) gomba. Megtámadja a magot, a csíra-növényt, a szikleveles állapotú növényt, majd akifejlett növényt is. A fertôzött növény lankad,levelei kifakulnak, az alsó levelek szélein barnabeszáradások keletkeznek, a felsôk kissé mere-vek, enyhén csavarodottak, vékonyak lesznek, salulról fölfelé haladva lehullanak. A szár meg-barnul, elszárad. A gyökérnyakon rózsaszínû pe-nészpárnák, a gomba sporodochiuma látható. A növény a virágzás végére „gutaütésre” jel-lemzôen elhal.

Védekezés:

– agrotechnikai: a helyes vetésforgó kialakí-tása, jó talaj-elôkészítés, harmonikus táp-anyagellátás, egészséges vetômag használat,

– kémiai: a vetômagvak vetés elôtti csávázásakaptán, TMTD, himexazol+TMTD ható-anyagú csávázószerekkel.

A lóbab hervadásos betegségeFusarium oxysporum Schlechtend.: Fr. f. sp.fabaeYu & Fang

Az egész világon elterjedt és ismert beteg-ség. Hazánkban 1984-ben számoltak be rólaelôször (Lenti 1984). Tipikus tracheomikózistokozó gomba.

A kórokozó kártétele a lóbab valamennyifejlôdési stádiumában megfigyelhetô. Okozhat-ja a csíranövények rothadását, megtámadja a fô-gyökér csúcsát, melynek felületén fekete foltokkeletkeznek, majd az egész gyökérzet elrothad.A kikelt, beteg fiatal növény lankad, megbarnul,elszárad. A fejlôdésben lévô növények gyökere-


it, föld alatti szárrészét is fertôzi a gomba. A gyökerek elrothadnak, a levelek alulról fölfe-lé fokozatosan megsárgulnak, fonnyadnak, el-száradnak, súlyos esetben a levél lehull a nö-vényrôl (5. ábra).Melegben a fertôzött növénycsúcslevelei bókolnak, fonnyadnak, majd hirte-len elpusztulnak. A megszáradt levelek sokáig,akár a tenyészidô végéig is a száron maradnak.A beteg szár hosszirányú metszetében sötétbar-na, elhalt tracheák láthatók, s az élôsködô gom-ba micéliuma kimutatható az edénynyalábokban.

Károsodhat a virág, az éretlen hüvely és afejlôdô magvak is. Elôfordul, hogy a hüvelybenhiányosan vagy egyáltalán nem fejlôdik ki amag. A beteg magvak aprók, deformáltak, töp-pedtek, könnyûek. A gomba valódi magátvitel-lel terjed. Kozmopolita faj, talajlakó, gyen -gültségi parazita. Erôsen patogén faj. Hômér-sékleti optimuma 30 ºC. A meleg, párás idôjárá-si viszonyokat kedveli.

A gomba a fertôzött növényi maradványo-kon, a talajban telel át, de a vetômaggal is ter-jedhet. Ha a fuzáriumos fertôzés elôfordulása10%-nál nagyobb mértékû, a táblát kizárják avetômag-szaporításból.

Védekezés:

– agrotechnikai: a helyes vetésváltás, egészsé-ges vetômagvak használata, jó talaj-elôké-szítés, harmonikus tápanyagellátás,

– kémiai: csávázott vetômag használata (a ló-bab gyökérrothadása ellen ajánlott ható-anyagokkal csávázva).

A lóbab alternáriás betegségeAlternaria alternata (Fr.:Fr.) Keissl. (syn.: A.tenuis Nees)

Simay (1987) kísérleti parcellákon figyelt felelôször hazánkban az Alternaria alternata által oko-zott erôs levélfoltosságra, majd Lenti (1990) üze-mi körülmények között figyelte meg a károsítást.

A betegség tünetei kezdetben nagyon hasonlí-tanak a Botrytis-fajok által okozott csokoládéfol-tosság tüneteire. Idôvel e foltok széle kissé kivilá-gosodik. A leveleken, levélnyeleken megjelenô fol-tok nagy kiterjedésûvé válnak, s határozottzónáltság jellemzi ôket. Az idôsebb leveleken gyak-

rabban és nagyobb terjedelemben jelentkeznek efoltok (6. ábra). A beteg levelek megsárgulnak, skorán lehullanak. A gomba a beteg és egészségesrészek határán fejleszti ivartalan szaporítóképleteit,a konídiumtartókat s a konídiumokat.

Az A. alternata fertôzés következtében a le-vélnyél és a levelek fôere megfeketedik. A kór-okozó megfertôzi a lóbab valamennyi föld felet-ti zöld részét, még a hüvelyeket is. A kórokozóáltal levélen okozott tünetek hasonlítanak egy-másra. A növény szárán megjelenô határozottanelliptikus, olykor szabálytalan alakú folt jelenikmeg, amely szegélye vörösesbarna, közepe vilá-gosbarna, olykor koncentrikus rajzolatú. Meg-fertôzi a virágokat is, a termôk és a porzók elfe-ketednek. A betegség hatására a zöld hüvely – acsúcsától a kocsányáig – megfeketedik, majdösszezsugorodva az egészséges és a beteg ré-szek határán befûzôdik. A fertôzött mag szinténfekete lesz, elrothad vagy töppedt marad.

Az A. alternata jelen van a magvak felüle-tén, de a magvakban is. Irodalmi adatok szerinta magvak átlagos fertôzöttsége 10,6–12,2% kö-zötti. Az Alternaria fajok a lehullott növényi ré-szeken is áttelelnek.

Védekezés:

– agrotechnikai: a szakszerû vetésváltás kiala-kítása, a szármaradványok mély aláforgatása,

– kémiai: egészséges, csávázott vetômag hasz-nálata.

Egyéb, a lóbabot károsító gombás betegségek

A kladospóriumos betegséget okozóCladosporium herbarum (Pers:Fr.) Link(teleomorf: Mycosphaerella tassiana /De Not./Johans.) szaprotróf-gyengültségi parazita, a csí-ranövények pusztulását, illetve levél- és hüvely-foltosságot okozhat.

Levélfoltosságot eredményez a lóbab leve-lein élô Cercospora fabae Fautrey, amelyet akülföldi szakirodalom mint fontos lóbabbeteg-ség-okozót tárgyal.

A lóbab lisztharmatos betegségét azErysiphe pisi DC. var. pisi okozza, amely meg-támadja a zöld szárat, pálha- és lomblevelet.


A gomba epifita micéliuma fehér, mely kisebbfoltokban gyéren, nagyobb felületen vastag ré-tegben borítja a fertôzött részeket.

A lóbab sztemfíliumos foltosságát aStemphylium botryosum Wallr. (teleomorf:Pleospora tarda E.G. Simmons) gomba idézielô, amely a növény teljes föld feletti részétmegfertôzheti. A tipikus tünetek az idôsebb le-veleken találhatók. A vörösesbarna foltokat sö-tétbarna szegély övezi, ezek a foltok a betegségelôrehaladásával kivilágosodnak, összefolynak.

A lóbab mag- és csírakórokozói

A lóbab szemtermésének tárolása során kü-lönféle magkárosítók léphetnek fel. Az elvetettmagvakat különféle maggal terjedô, illetve ta-lajból fertôzô gombák tizedelhetik.

A magvak felületén kolonizáló, a maghéjat,magot és a csíranövényeket károsítók közül aMucor racemosus Fresen., az Aspergillus nigerTiegh., a Rhizopus stolonifer (Ehrenb.: Fr.) Vuill.(syn.: R. nigricans Ehrenb.), a Sclerotiniasclerotiorum (Lib.) de Bary, a Penicilliumexpansum Link ex S. F. Gray, a P. granulatumBainier, a Trichothecium roseum Pers.: Fr.) Link,a Cladosporium herbarum (Pers: Fr.) Link, aFusarium culmorum (Wm.G. Sm.) Sacc., aF. sporotrichioides Sherb., és a Rhizoctoniasolani Kühn a leggyakoribb, izolálható gombák.

Védekezés:

– agrotechnikai: a cséplés és magtisztítás szak-szerû végrehajtása, a magvak víztartalmánakcsökkentése (szárítás 14% alá), valamint a tá-rolás szakszerû, gondos végrehajtása.

– kémiai: vetômagcsávázás.

VIRÁGOS ÉLÔSKÖDÔ

LóbabszádorOrobanche crenata Forssk.

A szakirodalom szerint a szádor (angol nyel-ven: bean broomrape) néhány pillangós virágúnövényfajt károsít (Vicia sativa, V. faba, Pisumsativum, Cicer arietinum, Lens orientalis, L.culinaris stb.), de hazánkban ismeretlen.

KÁRTEVÔ ÁLLATOK

A csíranövényt sokféle – többnyire polifág –állati kártevô támadhatja meg: a szártôben élôs-ködhet a szár-fonálféreg, megrághatja a feketetücsök, a sároshátú bogár, a kis poszogóbogár, akukoricabarkó, a fekete barkó, a hegyesfarú bar-kó, a hamvas vincellérbogár, a bagolylepkékhernyói, a szôröslábú viráglégy és a fésûslábúviráglégy nyüvei, a répabolha, vagy tôben elrág-hatja a lótücsök. Ezeknél sokkal jelentôsebb ká-rosítói azonban a kis csipkézôbarkók.

A talajlakó kártevôk közül meghatározók acserebogarak pajorjai, a drótférgek, de a gyö-kérpusztításban részt vesznek a kis csipkézôk,az egyéb barkók lárvái, és a talajszinten is káro-sító bagolylepkék hernyói. A föld alatti részekettámadhatja a mezei pocok is.

A levelek, hajtások, a zöld növényi részek ál-lati kártevôi között a csíranövényeknél megemlí-tett fajok is képviseltetik magukat, különösen a kiscsipkézôbarkók vagy a hamvas vincellérbogár, alombszinten károsító bagolylepkék hernyói. A le-velek, hajtások jelentôs károsítói a levéltetvek: afekete répa-levéltetû, a fekete bükköny-levéltetû, azöld bükköny-levéltetû, a zöld lucerna-levéltetû. A zöld növényi részeken táplálkoznak még külön-bözô poloska- és kabócafajok. A lóbab-aknázó -légy, mivel egyedei erôsen parazitáltak, többnyirenem okoz kárt. Hazánkban még nem, de az egy-kori Jugoszlávia államaiban már megtalálták.

A generatív részek kártevôi közül feltétlenülmegemlítendô a borsótripsz, amelynek imágóiés lárvái a lóbab hajtásait, bimbóit valamint a fiatal hüvelyeket szívogatják. További fontosmagkárosítók a különbözô zsizsikfajok: a ló-babzsizsik, a bükkönyzsizsik és a kis bükköny-zsizsik. Idônként a gamma-bagolylepke, a ká-poszta-bagolylepke és a borsó-bagolylepke her-nyói is megrághatják a magvakat.

A CSÍRANÖVÉNY KÁRTEVÔI

Szár-fonálféreg Ditylenchus dipsaci (Kühn) Filipjev

A szár-fonálféreg jól elkülöníthetô aDitylenchus genus többi fajától: három sávból


tevôdik össze az oldalmezôje, farokcsúcsa kihe-gyesedô, nyelôcsövének hátsó bulbusza nem le-benyes. Szájszuronya 10–12 µm hosszú, gombjaikicsinyek. A szár-fonálféreg meglehetôsen válto-zékony faj. Ez a változékonyság elsôsorban agazdanövényekkel vagy az élôhellyel kapcsolatosigényeiben realizálódik, de megtalálható az alak-tanában és a genetikai mintázatában is. Gazdanö-vénykörének (kb. 500 faj), ill. a környezet ökoló-giai adottságaival szemben támasztott igényeinekmegfelelôen kb. 25 biotípusa, ökológiai alfajavagy rassza lehet. A kifejlett fonálférgek nagysá-ga 1 és 2,2 mm között változik. A mediterrán or-szágokban a lóbabnak különösen veszélyes káro-sítója a D. dipsaci úgynevezett óriás rassza (giantrace), amelynek hossza 2 mm körüli.

A faj az egész világon közönséges és elter-jedt. Hazánkban is mindenütt elôfordul, közön-séges károsító. Több nemzedékû faj, amely a ló-bab növénymaradványaiban telel át. A megter-mékenyített nôstény a fertôzött növényben he-lyezi el késô tavasszal 200–500 petéjét. A kike-lô lárvák a növény vegetatív részeiben szétszé-lednek, s mintegy négy hét alatt kifejlôdnek.Száraz, aszályos idôben anabiotikus állapotbanvészelik át a számukra kedvezôtlen környezetiviszonyokat, de jól tûrik a téli hideget is.

A fertôzött lóbabnövény a kártétel következ-tében a növekedésében visszamarad, meggör-bül, s gyengén virágzik. A szár megduzzad, raj-ta vörösesbarna, késôbb fekete léziók jelennekmeg, amelyek akár egy egész ízközre kiterjed-hetnek. Súlyos fertôzéskor a levélnyeleken és le-veleken nekrózis lép fel, amely gombák okoztabetegség tüneteivel téveszthetôk össze. Ugyan-csak súlyos fertôzés következtében a fôhajtás el-hal, és késôbb másodlagos hajtások jönnek lét-re. A hüvelyek elkorcsosulnak, sötétbarnaszínûek, ritkán vagy egyáltalán nem fejlesztenekmagvakat. A fertôzött magvak sötétek, torzak,kisebbek és a felületükön pettyszerû foltok ke-letkeznek. Az „óriás rassz” okozza a súlyosabbtüneteket.

Védekezés:

– agrotechnikai: fonálféregmentes vetômag, afertôzött területen legalább négy évig nemszabad termeszteni gazdanövényeit. Ebben

az idôszakban a területet is gyommentesenkell tartani,

– mechanikai: a fertôzött, foltokban találhatónövényeket érdemes a talajból kihúzni ésmegsemmisíteni. Gondoskodjunk, hogy fertô-zött növényi maradvány ne maradjon a terüle-ten. A forróvizes magkezelés hatásos lehet,

– genetikai: léteznek olyan fajták, amelyekmeglehetôsen ellenálló képesek az óriásrassz ellen,

– biológiai: a ragadozó fonálférgek és azArthrobothrys oligospora Fresen gomba,amelynek hifáiból képzôdô fogóhálója sokegyedet elpusztíthat. Ugyancsak a szár-fo-nálféreg parazitájának tartják a Haptocilliumsphaerosporum (Goodey) Zare & W. Gams(syn.: Verticillium sphaero sporum Goodey)penészgombát is,

– kémiai: ha a talaj vegyszeres fertôtlenítéséresor kerülne – bár a lóbab árbevétele e költsé-get egyáltalán nem bírja el – ajánlott adazomet, a metam-ammónium, az oxamil ésa fosztiazat hatóanyag-tartalmú készítmé-nyek valamelyike.

Ormányosbogarak (Curculionidae)Sávos csipkézôbogárSitona lineatus (Linnaeus)Borsó-csipkézôbogárSitona macularius (Marsham) (syn. Sitonacrinita Herbst)Bükköny-csipkézôbogárSitona striatellus Gyllenhal (syn. Sitonatibialis Herbst)

A legfontosabb fajt, a sávos csipkézôbogaratjellemezzük, de a leírtak általában a többire isvonatkoznak. Egy nemzedéke fejlôdik évenként,és a bogár telel át a lóbab növénymaradványaiközött vagy a közeli árokpartokon. Nagyon ko-rán megjelenik, de csak márciusban figyelhetjükmeg nagyobb számban.

Az imágók a lóbabot súlyosan károsíthatjákjellegzetes, kezdetben a levelek széleit kicsipké-zô, majd a levélbe egyre mélyebben behatoló rá-gásukkal. A sziklevelek és az elôször kihajtottfiatal levélkék gyakran csonkra rágottak. A pusz títás a szegélyen, a táblán foltokban, eset-


leg széles sávokban jelentkezik, ahol a lóbabnem kel ki, vagy teljesen elpusztul. Károsításukszáraz tavaszokon nagyon súlyos lehet. Érésitáplálkozás után petéiket a növények tövéhezvagy a talaj felszínére helyezik. Az 1–3 hét múl-va kikelô lárvák a talajba hatolnak, ahol kezdet-ben bomló növényi maradványokkal, vékonygyökerekkel táplálkoznak, és kiodvasítják a pil-langósok gyökerén lévô nitrogéngyûjtô gümô-ket. A kukacok folyamatosan táplálkozva 4–6hét alatt kifejlôdnek, a talajban kialakított böl-csôben bebábozódnak, és 10–14 nap múlva imá-góvá alakulnak. Az új nemzedék bogarai töme-gesen júliusban vándorolnak a felszínre. Késôôszig a különbözô pillangós virágú növényeklombozatán károsítanak, majd vagy a tábla nö-vényi maradványai közé vagy a környezômûveletlen területek avarjába húzódnak telelni.Általában a csapadékos meleg idô, különösen apeterakás idôszakában (március, április), kedvezfelszaporodásuknak. Száraz idôben sok pete el-pusztul a talaj felszínén.

A szignalizációt áprilisi hálózással oldhatjukmeg. Ha 10 hálócsapásban 10-nél több kifejlettimágó fordul elô, akkor veszélyhelyzet áll fenn.

Védekezés:

– agrotechnikai: egyik lényeges eleme a lehe-tôség szerinti korai és szakszerû vetés. Hasz-náljunk a kártételre gyorsan regenerálódófajtákat, mert ezek rövid idôn belül reagál-nak a levélveszteségre. Lényeges beavatko-zás lehet a nagyon savanyú területeken a ta-lajmeszezés, ugyanis ezzel fokozható a N-gyûjtô baktériumok gümôképzése. Har-monikus N-trágyázással segítsük elô az in-tenzív növekedést. Az idôben, gondosan el-végzett betakarítás után azonnal hántsunktarlót, amelynek eredményeként sok lárvátés bábot semmisíthetünk meg. A vetésterületkiválasztásakor legyünk figyelemmel a kellôizolációra az évelô pillangósok területeitôl.A táblák térbeli elszigetelése réseléssel, ár-kolással vagy szegélykezeléssel kezdetbenlassíthatja a kártevô terjedését, bevándorlá-sát (áprilisban, májusban ritkán repülnek aviszonylag alacsonyabb hômérséklet miatt),

– biológiai: a fácán, fogoly, vetési varjú, sere-gély tavasszal sikeresen ritkítja a bogarakat, a fu-tóbogarak pedig a lárvák hatékony pusztítói.Több élôsködô (pl. Perilitus labilis Ruthe,Perilitus rutilus Nees) parazitálhatja az imágókat.Természetes ellenségeik közé tartoznak olyangombák, mint a Fusarium solani, a Fusariumoxysporum és az Entomophtora fajok is. Ezeknedves ôszön/télen az imágókat fertôzhetik,

– kémiai: a vegyszeres védekezésre állomány-ban ritkán kerül sor. Ha elengedhetetlen avegyi védekezés (5–8 csipkézôbarkó/m²),eseti engedélyt kérhetünk lambda-cihalotrin,metomil, fenitrotion hatóanyagok valame-lyikére. Az engedélykérelmet írásban a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal Köz-pont Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósághoz kell benyújtani.

TALAJLAKÓ KÁRTEVÔK

Cserebogarak (Melolonthinae)Májusi cserebogárMelolontha melolontha (Linnaeus)Erdei cserebogárMelolontha hippocastani FabriciusÁprilisi cserebogárMiltotrogus aequinoctialis (Herbst)Júniusi cserebogárAmphimallon solstitiale (Linnaeus)Csapó cserebogárPolyphylla fullo (Linnaeus)

Legfontosabb hazai fajunkat, a májusi csere-bogarat jellemezzük. Fejlôdési ideje 3 év, lárvaalakban, az utolsó évben imágóként telel át a ta-lajban. A bogarak áprilisban–májusban jelennekmeg, táplálkoznak, kopulálnak, és a nôstényekpetéiket ásónyomnyi mélységbe rakják. Kelésután a lárvák a bomló növényi maradványokat,a humuszt fogyasztják, majd vedlés után a gyö-kereket, föld alatti szárrészeket támadják. Az idôsebb pajorok mélyen berágnak a lóbabgyökereibe, sôt át is rághatják azokat. Szárazságidején vagy telelés elôtt a talaj 40–60 cm-esmélységébe húzódnak. Homoki területeinken azerdei, a júniusi és a csapó (kalló) cserebogár pa-jorjai gyakrabban fordulnak elô.


Védekezés:

– agrotechnikai: fontos a lóbab intenzív növe-kedésének elôsegítése. Nem szerencsés azerdôkhöz és facsoportokhoz közeli vetés. Az ésszerû vetésforgó és az izolációs távol-ság elônyös,

– biológiai: a talajlakó formákat pusztítják arickettsiák (Ricketsiella melolonthae /Krieg/Philip), a baktériumok (pl. Paenibacilluspopilliae /Dutky/ Pettersson et al. [syn.:Bacillus popilliae (Dutky)]), a gombák(Beauveria bassiana (Balsamo) Vuillemin,Metarhizium anisopliae var. anisopliae/Metschnikov/ Sorokin) a protozoonok (pl.Polymastix melolonthae Grassi), fonálférgek(Mermis spp., Neoaplectana melolonthaeRühm), rovarok [(Dexia rustica Fabriciusfürkészlégy, a Tiphia spp. bogárrontó dara-zsak, bizonyos rablólegyek, lótücsök(Gryllotalpa gryllotalpa (Linnaeus)],

– kémiai: telepítés elôtti talajvizsgálat alapjánszükség lehet talajfertôtlenítésre.

Pattanóbogarak (Elateridae)Agriotes spp.Athous spp.Corymbites spp.Limonius spp.Melanotus spp.Selatosomus spp.

Hazánkban a legnagyobb károkat azAgriotes fajok okozzák, ezek egyértelmûen nö-vényevôk, a többi génusz fajai kisebb egyed-számban fordulnak elô, és táplálkozásukat te-kintve sok fajuk szaprofág vagy ragadozó. Az Agriotes fajok fejlôdési ideje 3–5 év, lárva ésimágó (utolsó évben) alakban telelnek át.

A fiatal bogarak tavasszal (április másodikfelében) jönnek elô. Táplálkoznak (növényi ned-veket, virágokat, leveleket, állati eredetû táplá-lékot vesznek magukhoz), kopulálnak, majd 1–2cm-es mélységbe lerakják petéiket. A fiatal drót-férgek kezdetben a talaj növényi korhadékait,humuszrészecskéket fogyasztják, de hamarosanmegtámadják a növények föld alatti részeit, és a3., 4., 5. éves lárvák súlyosan károsítják azokat.

A fejlett lárvák telelés elôtt a mélyebb talajréte-gekbe húzódnak – egyes fajok bebábozódnak –és áttelelnek. A bogarak a következô tavasszaljönnek elô. Egyes fajok pl. az Agriotes ustulatus(Schaller) lárva alakban telel át, nyár elején bá-bozódik és július–augusztusban rajzik.

Védekezés:

– agrotechnikai: a lóbab szakszerû vetése, in-tenzív növekedésének biztosítása fontos. Az erdôkhöz és facsoportokhoz közeli tele-pítés nem szerencsés. Az ésszerû vetésforgóés az izolációs távolság betartása elônyös,

– biológiai: a lárvákat és bábokat pusztítják agombák (Beauveria bassiana (Balsamo)Vuillemin, Metarhizium anisopliae var.anisopliae /Metschnikov/ Sorokin), fonálfér-gek (Mermis spp.), rovarok (Pristoceradepressa Fabricius parazitoid, sok futóbogárfaj (Calosoma cancellatus Eschscholtz,Carabus madidus Fabricius), valamint a ve-tési varjú, a seregély és a vakondok,

– kémiai: telepítés elôtti talajvizsgálat alapjánszükség lehet talajfertôtlenítésre.

A ZÖLD RÉSZEK KÁRTEVÔI

Valódi levéltetvek (Aphididae)Fekete répa-levéltetû Aphis fabae ScopoliFekete bükköny-levéltetû Aphis craccivora KochZöld bükköny-levéltetûMegoura viciae BucktonZöld borsó-levéltetûAcyrtosiphon pisum (Harris)

A lóbabon az A. fabae a domináns levéltetû.A lóbab valamennyi föld feletti részét a teljes te-nyészidôszak során károsítja szívogatásával.Nagyszámú, népes telepeket hoz létre a növényszárán, levelén, hüvelyén. Korai fertôzéskor anövények visszamaradnak a növekedésben, fej-lôdésben, gyengén virágoznak, s termést alighoznak. A termésveszteség alakulása szempont-jából legfontosabb a virágzó lóbab levéltetû-fer-tôzöttsége, aminek következménye 60% vagyannál nagyobb termésveszteség. A levéltetvek


táplálkozása a levelek deformációját és sodró-dását eredményezi. A hosszan tartó táplálkozáskövetkeztében a levelek sárgulnak, barnulnak,majd elszáradnak. A levéltetvek szaporodásátkedvezôen befolyásolja a 20 °C körüli átlaghô-mérséklet és a 70–85%-os relatív páratartalom.A hûvös, csapadékos idôjárás a populáció jelen-tôs egyedszámcsökkenéséhez, esetleg összeom-lásához vezet. Közvetett kártételük, hogy vírus-vektorok (pl. lóbab mozaik).

A fekete répa-levéltetû fô gazdanövénye akecskerágó (Euonymus europeus, E. verru cosus),az áttelelô nemzedéke rajta él. A nyári nemzedék– a termesztett növényeink között – a lóbab, nap-raforgó, mák, cukorrépa, olykor a paradicsom- ésbabnövényeken fejlôdik. Tömeges az elszaporo-dása a libatopféléken (pl. Chenopodium album),s a disznóparéj (pl. Amaranthus retroflexus) fa-jokon, tatárlabodán (Atriplex tatarica) és lósós-kán (Rumex obtusifolius).

Kopuláció után a nôstények a kecskerágó rü-gyeinek tövében, a héj paraléceinek mentén he-lyezik el áttelelô petéiket. Március végén, ápri-lis elején kikelnek a hideget jól tûrô ôsanya -lárvák. Kb. egyhónapos fejlôdési idô elteltévelaz ôsanya szûznemzéssel és elevenszüléssel sza-porodni kezd. Ezek utódszáma nagyobb, mint akésôbbi nemzedékeké (átlagosan 123). A szár-nyatlan elevenszülô nôstények 27–78, vagy aszárnyas nôstények 20–26 lárvát szülnek.

A szárnyas egyedek lóbabra történô betele-pedése már április végén megkezdôdhet, de má-jus elsô napjaiban tömegessé válik. Kedvezôidôjárási körülmények között, meleg, párás idô-ben, májusban kialakulhat a gradáció, amelygyakran július elejéig tarthat.

Az A. fabae elôrejelzéséhez tavasszal érde-mes a környéken elôforduló kecskerágóvesszô-kön lévô, áttelelt petéket számba venni. Ennélmég megbízhatóbb, rövid elôrejelzést nyújt animfák száma.

Védekezés:

– agrotechnikai: a lóbab vetésekor tartsunkizolációs távolságot a téli gazdanövénytôl(kecskerágó, kányabangita),

– biológiai: természetes ellenségei között ta-láljuk a katicabogarakat és lárváikat (Cocci -

nellidae: pl. Coccinella septempunctataLinnaeus, Propylea quatuordecimpunctataLinnaeus, Adonia variegata Goeze), ame-lyek jelentôs számú levéltetût fogyasztanakel. Hasonlóan sok egyedet pusztítanak a le-begôlegyek (Syrphidae, pl. a Sphaerophoriascripta Linnaeus) és a fátyolkák (Chry -sopidae, pl. a Chrysoperla carnea komplexfajai vagy a Chrysopa formosa Brauer,Chrysopa phyllochroma Wesmael) lárvái is.A ragadozók közül megemlítendôk a virág-poloskák (Anthocoridae) és lárváik, amelyekéletük folyamán szintén nagyszámú egyedetpusztítanak el. A fekete répa-levéltetû utódai-ban, nedves, meleg idôjárásban, hirtelen,gyors pusztítással vesz részt az Entomo -phthora gombanemzetség több faja (pl.Entomophthora aphidis Hoffmann, Entomo -phthora ignobilis Hall & Dunn),

– kémiai: az állománykezelésre fôként levél -tetûirtó (pl. pirimikarb) hatóanyagot válasz-szunk. Már a tetvek felszaporodási stádiu-mának kezdetén végezzük el az elsô keze-lést, amelyet szükség szerint meg kell ismé-telni. Ügyeljünk a virágzás vagy virágzáskörüli idôszakban végrehajtott védekezések-re, mert a méhek erôsen járnak. A méhkímé-lô technológiában engedélyezett hatóanya -gok juttathatók ki (pl. deltametrin), eseti en-gedély birtokában.

Molyhos mezeipoloskaLygus rugulipennis Poppius

A lóbab virágzását követôen jelentôs mértékûpoloskainvázió – kis tarka-mezeipoloska [Orthopskalmi (Linnaeus)], változó mezei poloska [Lyguspratensis (Linnaeus)], zöldhátú mezeipoloska[Polymerus vulneratus (Panzer)], világoszöldmezeipoloska [Lygus gemellatus (Herrich-Schäffer)], pirosfoltos mezeipoloska [Polymeruscognatus (Fieber)] és a lucernapoloska[Adelphocoris lineolatus (Goeze)] – tapasztalha-tó. Ezek a mezeipoloskák a zöld részek szívogatá-sával okozhatnak károkat. Ma még jelentôségük –vizsgálatok híján – nem egyértel mûen tisztázott.

A poloskák második nemzedékének imágóijúnius elsô felében jelennek meg, majd megkez-


dik peterakásukat. A poloskafajoknak – az adottév idôjárásától függôen – egy-két nemzedékefejlôdhet ki, ami attól is függ, hogy mikor taka-rítják be a lóbabot. A legfontosabb fajnak, amolyhos mezeipoloskának két nemzedéke van,s az imágók a növényi maradványok alatt válto-zatos helyeken telelnek át. A hûvös, csapadékostavasz és nyárelô jelentôs mértékben visszavetia fajok tömeges elôfordulását.

Védekezés:

– agrotechnikai: a lóbabot távolra vessük a lu-cernatábláktól. Tanácsos akkor védekezni,amikor az imágók megkezdik a betelepedést.Ekkor még/már nem jelentenek nagyobbgondot a kémiai védekezés környezetvédel-mi elôírásai,

– biológiai: a petéket fajoktól függôen, apeteparazitoid fürkészek közül a Telenomus,Anaphes, Polynema, Omphala fajok, agyilkosfürkészek (Euphorus pallipes Curtis),a lárvákat a ragadozó poloskák (Nabidae,Miridae, Lygaeidae) ritkítják. A molyhosmezeipoloska petéit az Anaphes ésPolynema fajok, lárváit a Leiphron pallipesCurtis, az imágókat az Alophorella obesaFabricius fürkészlégy parazitálja. Lárváit ésimágóit a Nabis ragadozópoloska-fajok,zengôlégylárvák, a katicabogarak és a ma-darak fogyasztják,

– kémiai: ajánlott permetezôszer-hatóanyagok, ametomil, a lambda-cihalotrin és a fenit rotion.

A VIRÁGZAT ÉS A TERMÉS KÁRTEVÔI

Borsótripsz Kakothrips robustus Uzel

A fajnak egy nemzedéke van, a második stá-diumú lárva telel át 20–30 cm mélységben a ta-lajban. Tavasszal elôször a hímek húzódnak akülönbözô pillangós virágú növények (borsó,lóbab, bükköny, lucerna, vöröshere, baltacim)közé, majd fokozatosan megjelennek a nôsté-nyek is, és nyár derekán (júliusban) a két ivaregyedei azonos arányban fordulnak elô.

A borsótripsz imágói és lárvái a lóbab hajtá-sait, bimbóit valamint a fiatal hüvelyeket szúrják

meg. A megtámadott növényi részek elszíne-zôdnek és deformálódnak. A szívogatás helyénezüstösen barna színû érdes bevonat alakul ki. A szívogatott bimbók, virágok elhalhatnak éslehullanak. A megtámadott fiatal hüvelyek ap-rók maradnak és eltorzulnak, az idôsebb hüve-lyekben pedig kevesebb és kényszerérett magottalálunk.

Védekezés:

– agrotechnikai: a lóbabot vessük távol aborsó tripsz tápnövényeitôl, illetve a koráb-ban tripsszel fertôzött lóbabtábláktól. Nagyon fontos a vetésforgó betartása, mertaz elôzô évben tripsszel fertôzött táblák nagykockázatot jelentenek,

– kémiai: ajánlott permetezôszer-hatóanyagok,a deltametrin, malation, metomil és diklór -fosz,

GYOMSZABÁLYOZÁS

A lóbab a pillangósok közül az egyik leg-jobb herbicidtûrô, ennek ellenére az engedélye-zett szerek száma kevés. Emellett a gyomirtástervezésekor nem hagyható figyelmen kívül,hogy ebben a kultúrában túlzott költségeket nemáldozhatunk a gyommentesítésre. A korábbiaktükrében már az elôvetemény (tarló) gyomirtásasorán gondolni kell az évelô gyomok irtására, il-letve a területválasztáskor a problémás, nehezenirtható gyomok elkerülésére. A lóbab esetében akorai elgyomosodás megelôzése, megszüntetésea gyomirtás elsôdleges célja.

Bár az engedélyezett hatóanyagok számamindössze kettô a lóbabban (pendimetalin, S-metolaklór), eseti engedéllyel több kipróbáltgyomirtó szer is biztonságosan használható a rá-juk vonatkozó feltételek betartásával.

A magról kelô egy- és kétszikû gyomok el-leni védekezés alapja a presowing kezeléstrifluralinnal, vagy benefinnel, – azonnali be-dolgozással – bár egyes gyomfajok ellen kevés-bé hatékonyak, pl. burgonyafélék, mályvafélék,fészkesek és keresztesek.

A vetés után, kelés elôtt (preemergens) vé-gezhetünk újabb gyomirtást magról kelôegyszikûek ellen elsôsorban S-metolaklór,


propaklór, acetoklór; egy- és néhány kétszikûgyomnövény ellen pendimetalin; magról kelôkétszikûek ellen linuron, diuron hatóanyagok-kal. A fitotoxicitás elkerülésére acetoklór 1%,diuron 3% feletti szervesanyag-tartalmú talajo-kon használható. A szakmai vélemények azt akombinált eljárást részesítik elônyben, amikor apresowing kezelést kiegészítjük a pre e mer -genssel.

Ha szükséges, a gyomnövények ellen poszt - emer gensen védekezhetünk, bár engedélyezettkészítményeink nincsenek. Így eseti engedéllyela bentazon, MCPB kétszikû- és a szelektívegyszikûirtók (pl. quizalofop-P-etil, fluazifop-P-butil, kletodim) egyszikû gyomnövények ellenhasználhatók. Az állománykezelés javasolt ide-je a lóbab 12–15 cm-es fejlettsége.

A lóbabban használható gyomirtó szerek

Hatóanyag Készítmény Kijuttatás ideje Dózis Megjegyzés

Trifluralin Ipifluor 48 EC presowing 1,6–1,9 l/ha Eseti engedéllyel

Olitref 480 EC

Treflan 48 EC

Triflurex 48 EC

Benefin Benefex presowing 6–10 l/ha Eseti engedéllyel

Flubalex

Pendimetalin Stomp 330 preemergens 4–6 l/ha

Stomp 400 SC 3,5–4 l/ha

Pendigan 330 EC 4–5 l/ha –

S-metolaklór Dual Gold 960 EC preemergens 1,4–1,6 l/ha –

Acetoklór Acenit 50 EC preemergens 3–4 l/ha Eseti engedéllyel

Propaklór Ramrod 65 WP preemergens 5–6 l/ha Eseti engedéllyel

Ramrod Flo

Satecid 65 WP

Linuron Afalon Dispersion preemergens 1,5–2 l/ha Eseti engedéllyel

Diuron Lucenit 80 WP preemergens 2–3 kg/ha Eseti engedéllyel

MCPB Tropotox posztemergens 3–4 l/ha

Butoxone 2–4 l/ha Eseti engedéllyel

Bentazon Basagran posztemergens 3–4 l/ha Eseti engedéllyel

Quizalofop-P-etil Leopard 5 EC posztemergens 0,7–3,5 l/ha Eseti engedéllyel

Targa Super

Fluazifop-P-butil Fusilade Forte posztemergens 0,8–2,8 l/ha Eseti engedéllyel

Kletodim Select Super posztemergens 0,6–2,4 l/ha Eseti engedéllyel


A LÓBAB NÖVÉNYVÉDELMITECHNOLÓGIÁJA

Vetés elôtt, vetéskor

A lóbab a talaj nitrogénkészletét 70–80kg/ha-ral képes gyarapítani a vele szimbiózisbanélô Rhizobium leguminosarum (Frank) Frankbaktériumfaj tevékenysége eredményeként. Et-tôl függetlenül a kultúrnövény kezdeti fejlôdésétcélszerû elôsegíteni 30–40 kg/ha N-mûtrá gyá -val. Összességében 1 tonna magtermés elôállí-tásához 65 kg/ha nitrogént, 14 kg/ha foszfort, 30 kg/ha káliumot és 36 kg/ha kalciumot igé-nyel a lóbab.

Agrotechnikai feladat a gondos területkivá -lasztás mellett a harmonikus tápanyagellátás. A vetésforgóban történô elhelyezésekor ügyel-jünk az elôvetemény megválasztására. Önmagavagy más hüvelyes után, azok szomszédságábanem kerülhet, ugyanis a lekerült növényi ma-radványokon áttelelnek olyan kórokozók, kárte-vôk, melyek kártételét agrotechnikai eljárások-kal nehezen tudnánk megszüntetni. A lóbab ki-váló elôveteménye az ôszi búza.

A lóbab érzékeny a talajban esetlegesen fel-halmozódott herbicidekre (pl. a triazinokra),ezért tanácsos elkerülni a kukorica elôvete-ményt. Nem javasoljuk a napraforgó utáni vetéstsem. A napraforgó, mint árvakelés, sok gondotokozhat. Tehát helyezzük a lóbabot két kalászosközé a vetésforgóban.

A talajban lévô kártevôk ellen célszerû talaj-fertôtlenítést végezni, melyre alkalmas a dia -zinon hatóanyag.

Ha presowing gyomirtást hajtunk végre, ta-nácsos a vetés elôtti utolsó talajmunkával az ér-zékeny herbicideket kombinátorral bedolgozni,6–8 cm mélységbe.

A vetômagvak fungicides csávázásával haté-konyan védekezhetünk a csíranövényre veszélytjelentô gombák ellen, s eredményesen gátolhat-juk az egyes maggal terjedô betegségek elhatal-masodását. A penészgombák, valamint azaszkohitás betegségek ellen az ajánlott ható-anyagok – bár nem engedélyezettek – csávázásformájában megbízható védelmet nyújtanak. A kombinációkban lévô réz pedig visszaszorítja

a baktériumos betegségek kórokozóit is. A magbelsejében lévô gombák ellen azonban a felszí-vódó hatóanyagok sem nyújtanak kielégítô vé-delmet.

A talajlakó kártevôk ellen – tanácsos felvé-telezéssel meggyôzôdni a fertôzöttség mértéké-rôl – szükség szerint diazinon hatóanyagú talaj-fertôtlenítô szert használhatunk.

Az egyéves, magról kelô egy- és kétszikûgyomok elleni védekezés alapja a presowing ke-zelés trifluralinnal vagy benefinnel, azonnali be-dolgozással, bár egyes gyomfajok ellen kevésbéhatékonyak.

A vetés után, kelés elôtt (preemergens) vé-gezhetünk újabb gyomirtást linuron, propaklórhatóanyagokkal. A kombinált eljárást részesít-sük elônyben, a presowing kezelést egészítsükki a preemergens kezeléssel.

A keléstôl 2–6 leveles állapotig

A csírázó lóbabot hûvös, száraz tavaszokonerôsen támadhatják a csipkézôbogarak (Sitonaspp.) imágói. A kelést követôen a levelek csip-kézésével, a lárvák a gyökerek és a nitrogén -gyûjtô gümôk rágásával károsítják a lóbabot.Gyakran jelentkezik tömeges kártétel a táblákszélein. Ha a 4–6 db/m² imágó jelen van, indo-kolt a védekezés. Ajánlott kémiai hatóanyagok:tiametoxam, diazinon, alfametrin, dimetoát, bé-ta-ciflutrin, béta-cipermetrin, deltametrin, mala -tion, lambda-cihalotrin, metomil, ciper met -rin+klórpirifosz, eszfenvalerát, diklórfosz.

Ha szükséges, a gyomnövények ellen posz t -e mergensen védekezhetünk, bár engedélyezettkészítményeink nincsenek. Így a bentazon,quizalofop-P-etil, fluazifop-P-butil, kletodim,stb. hatóanyagú készítményekkel – eseti enge-déllyel – védekezhetünk.

A hajtásnövekedés idôszaka, virágzás kezdetéig

A levéltetvek betelepedésének kezdete erreaz idôszakra esik. A fekete répa-levéltetû (Aphisfabae) a lóbab legjelentôsebb állati kártevôje,szívogatásával a növény összes föld feletti részétkárosítja. Többségük a hajtás legfelsô végén szí-


vogat. A fertôzött növényeken megjelenik a le-véltetvek által kibocsátott mézharmat, ezt köve-tôen a korompenész, amely nagymértékbencsökkentheti az asszimilációt. E közvetlen kár-tételnél jelentôsebb és veszélyesebb a közvetettkártétel, ugyanis a levéltetvek a lóbab mozaikvírusának – és más vírusoknak is – vektorai. A vírusok pedig az egész növényt fertôzik, s abeteg növényeken alig-alig képzôdik szemter-més. A levéltetvek elsô szárnyas egyedeinekmegjelenésekor meg kell kezdeni a védekezést,és szükség szerint meg kell ismételni. Néhányhatóanyag közül választhatunk a fekete répa-levéltetû visszaszorítására, pl. pirimikarb, delta -metrin.

Virágzásban

Az optimális idôben elvetett lóbab májusbanvirágzik. Az egyenletes, nagy termés feltétele,ha a virágzás alatt kedvezô a talajnedvesség, snagy a páratartalom.

Ebben az idôszakban szaporodik fel a feketerépa-levéltetû, amely a védekezés gerincét je-lenti. (Lásd: a megelôzô szakaszban leírtakat!)

A lóbabot virágzásban gyakran látogatják abeporzást végzô méhek, valamint a poszméhekés más rovarok. Ha erôs a levéltetû-fertôzés, avegyszeres védekezés elengedhetetlen, mert sú-lyos károk elôidézôi e kártevôk. A védekezéstilyen esetben méhkímélô technológiával, min-den vonatkozó feltétel megteremtésével, körül-tekintôen kell végrehajtani!

Zöldhüvelyes állapot

Továbbra is fertôzhetnek a levéltetvek, irtá-suk elengedhetetlen.

Egyes évjáratokban jelentôs károkat okozhata lóbabzsizsik.Az imágó tojásait a növény hü-velyére rakja, majd a lárvák befúrják magukat amagba, s azt károsítják. Védekezés: az imágóktömeges rajzásakor történhet dimetoát, béta-cipermetrin, cipermetrin+klórpirifosz hatóanya -gokkal, megelôzô jelleggel.

A levelet, zöld hüvelyt fertôzô kórokozók(Alternaria, Botrytis, Ascochyta, Uromyces fajok)ellen is védekezni kell, bár ritkán fertôznek egyidôben. Szükség esetén a kezelést megismételjük.

Betakarítás után, tárolás elôtt

A lóbab akkor érett és aratható a legkisebbszemveszteséggel, amikor hüvelyei feketék, amag a fajtára jellemzô színû, kemény, s 15–18%nedvességtartalmú. Leveleinek többsége elszá-radt, lehullott a szárról.

A kombájntól bekerült magot azonnal tisztí-tani kell, a nedves növényi részeket, a gyomma-gokat távolítsuk el a lóbabtól. Ha kitisztítva amag nedvességtartalma 14% vagy annál keve-sebb, tárolható, s magtári kezelést nem igényel.Ellenkezô esetben kíméletes szárítás szükséges.Ezután elvégezzük a zsizsiktelenítést, pl. mag-nézium-foszfid (Degesch Magtoxin), delta -metrin+piperonil butoxid (PBO) hatóanyagú (K-Othrin Flow 25, K-Obiol 25 EC) készítmé-nyekkel.

HELYRE IGAZ Í TÁS

Lapunk 2008. évi, 6. számának 305–306. oldalán Solymosi Péter cikkében felcseré -lôdôtt az 1. és a 3. ábra. Helyesen a 3. ábra ábrázolja a subsp. albumot, az 1. ábrapedig a subsp. borbásiit.

Olvasóink és a Szerzô elnézését kérjük.Szerk.


JAVASOLT VÉDEKEZÉS

A NÖVÉNYFEJLÔDÉSMENETE

Gyomnövények

Vírusok

Csokoládéfoltosság

Botritiszes betegség

Lóbabrozsda

Aszkohitás levél- és hüvely-foltosságok

Hervadások (Fusarium spp.)

Gyökérrothadás (Fusarium solani)

Alternáriás betegség

Szár-fonálféreg

Csipkézôbarkók

Mezei poloskák

Fekete répa-levéltetû

Lóbabzsizsik

Ká

ro

sí

tó

k

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

A LÓBAB NÖVÉNYVÉDELME

1. vetés mag maggal terjedô, Bravo 500 2 l/t II. Vetômagcsávázás; elôtt, talajból fertôzô Captan 50 WP 3,0–5,0 kg/t I. eseti engedéllyelvetés- betegségek Orthocid 50 WP 3,0–5,0 kg/t I.kor Dithane M-45 2,5 kg/t III.

Royalflo 2,0 l/t I.Tachigaren 70 WP 2,0 kg/t I.Vitavax 2000 2,5 l/t I.Vitavax 200 FS 2,5 l/t I.Wakil XL 32,5 WG 2 kg/t I.

2. vetés talajlakó és Basudin 5 G* 1,5–2,0 g/fm III. Felvételezés alapján;elôtt talajszinten Diazol 5 G* 1,5–2,0 g/fm III. talajfertôtlenítés

élô kártevôk Diazinon 5G* 1,5–2,0 g/fm III.

3. vetés mag magról kelô Ipifluor 48 EC 1,6–1,9 l/ha II. Kijuttatás után bedolgozva;elôtt presowing egy- és kétszikû Olitref 480 EC II. eseti engedéllyel

gyomnövények Treflan 48 EC II.Triflurex 48 EC II.Benefex 6–10 l/ha III.Flubalex III.

Véde- Forg.N° kezés Fenológia Károsítók

AjánlottDózis kate- Megjegyzés

idejekészítmény

gória


4. március vetés után magról kelô Dual Gold 960 EC 1,4–1,6 l/ha III. Engedélyezett

kelés elôtt egyszikû gyom- Acenit 50 EC 3–4 l/ha II. Eseti engedéllyel

preemergens növények Ramrod 65 WP 5–6 l/ha I.

Ramrod Flo I.

Satecid 65 WP I.

magról kelô Stomp 330 4–6 l/ha III. Engedélyezett

egy- és kétszikû Stomp 400 SC 3,5–4 l/ha III.

gyomnövények Pendigan 330 EC 4–5 l/ha III.

magról kelô Afalon Dispersion 1,5–2 l/ha II. Eseti engedéllyel

kétszikû gyom- Lucenit 80 WP 2–3 kg/ha III.

növények

5. március– 2–6 lomb- csipkézôbarkók Nurelle-D 50/500 EC 0,7 l/ha I. Szükség esetén

április leveles Actara 25 WG 60–100 g/100 l III. (eseti engedély!)

állapotban Fendona 10 EC 0,15 l/ha II.

Danadim Progress 0,6–1,0 l/ha II.

Lannate 20 L 0,9–2,0 l/ha I.

Sumi-Alfa 5 EC 0,3 l/ha II.

Bulldock 25 EC 0,6 l/ha II.

Tagló 0,75 l/ha II.

Fyfanon EW* 1,5 l/ha II.

Karate Zeon 5 CS 0,15–0,2 l/ha III.

Unifosz 50 EC* 0,1% II.

6. április állományban egyszikû gyom- Leopard 5 EC 0,7–3,5 l/ha III. Eseti engedéllyel;

posztemer- növények Targa Super III. 12–15 cm-es lóbab-

gens Fusilade Forte 0,8–2,8 l/ha III. fejlettségnél

kétszikû gyom- Select Super 0,6–2,4 l/ha II.

növények Tropotox 3–4 l/ha I.

Butoxone M-40 2–4 l/ha I.

Basagran 3–4 l/ha I.

7– májustól állományban kórokozó gombák Dithane M-45 0,2% III. Szükség szerint

8– betaka- (aszkohitás Manco 80 WP 0,2% III. ismételve.

9. rításig levélfoltosság, Penncozeb DG 0,8–1,4 kg/ha III.

rozsda stb.) Merpan 50 WP 0,25% I. A virágzás ideje alatt

Orthocid 50 WP 2,0 kg/ha I. méhkímélô

Rovral 50 WP 1,0–2,0 kg/ha III. technológiával.

Rovral 25 FW 2,0 l/ha III.

Topsin-M 70 WP 0,6–1,0 kg/ha III.

Champion 50 WP 2,0–3,0 kg/ha III. A gombaölô és a rovarölô

Champion 2 FL 1,75–2,0 III. szereket lehetôség

Champ DP 2,0 kg/ha III. szerint kombinációban

Rézgálic 2,5–5,0 kg/ha III. kell kijuttatni.

Rézkol 400 FW 2,5–3,0 l/ha III.

A táblázat folytatása



idejekészítmény

gória


AJÁNLOTT IRODALOM

Bognár S. és Huzián L. (1979): Növényvédelmi állattan.Mezôgazdasági Kiadó, Budapest

Fischl G. (1995): Lóbab (Vicia faba L.). In: Horváth J.(szerk.): A szántóföldi növények betegségei. Me-zôgazda Kiadó, Budapest, 286–312.

Hanson, E. W. and Hagedorn, D. J. (1952): Red clover areservoir of legume viruses in Wisconsin. Phyto -pathology 42: 467.

Jenser G. (1998): Hengeresférgek – Nemathelminthes. In:Jenser G., Mészáros Z. és Sáringer Gy.: (szerk.:)A szántóföldi és kertészeti növények kártevôi. Me-zôgazda Kiadó, Budapest, 19–39.

Jermy T. és Balázs K. (szerk.)(1988–1990): A növényvé-delmi állattan kézikönyve. 1, 2, 3/A, 3/B kötetei.Akadémiai Kiadó, Budapest

Kövics Gy. (2000): Növénybetegséget okozó gombák név-tára. Mezôgazda Kiadó, Budapest

Lenti I. (1984): A lóbab (Vicia faba L.) hervadásos betegsé-ge. Egyetemi doktori értekezés, Kertészeti Egye-tem, Budapest

Lenti I. (1988): A lóbab (Vicia faba L.) aszkohitás levél- éshüvelyfoltossága. Növényvédelem, 24: 493–496.

Lenti I. (1989): A lóbab (Vicia faba L.) kladospóriumos be-tegsége. Növényvédelem, 25: 481–486.

Lenti I. (1990): A lóbab (Vicia faba L.) jelentôsebb kóroko-zó gombái Magyarországon. Kandidátusi Érteke-zés. Gödöllô–Nyíregyháza

Manninger G. A. (1960): Szántóföldi növények állati kár-tevôi. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest

Schmidt, M. (1962): Landwirtschaftlicher Pflanzenschutz.VEB Deutscher Landwirtschaftsverlag, Berlin

Sdrovichné Horváth E. (1988): Növénytermesztési és Mi-nôsítô Intézet Növénykórtani Osztályának 1987.évi munkája, Budapest

Seprôs I. (szerk.) (2001): Kártevôk elleni védekezés I. Me-zôgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest

Simay E. I. (1987): A lóbab alternáriás betegsége Magyar -országon és a kórokozó magátvitelének vizsgálata.Növényvédelem, 23: 355–358.

Simay E. I. (1994): Az ellevelesedés hatása a lóbab növeke-désére és terméshozamára. Növényvédelem 30: 409.

Szántosi A.-né (1980): A lóbab (Vicia faba) termesztéstech-nológiája. FLR megbízása alapján, az Öntözési Ku-tató Intézetben (Szarvas), Békéscsaba

Ubrizsy G. (szerk.) (1965): Növénykórtan. II. AkadémiaiKiadó, Budapest.

Megjegyzés: *Engedélye visszavonva, 2008. december 6-ig használható.

Rézoxiklorid 50 WP 2,0 kg/ha III. Lóbabban nincs

Kocide 2000 1,75–2,0 kg/ha III. engedélyezett

Nordox 75 WG 0,14–0,2% III. fungicid (eseti engedély!)

rozsda Milstar 0,75–1,0 l/ha I.

rozsda és Rovral 25 FW 2,0 l/ha III.

botritisz Rovral 50 WP 1,0–1,5 kg/ha III.

kártevô rovarok Bi 58 EC 0,6–1,0 l/ha II. Lóbabban nincs

Danadim Progress 0,6–1,0 l/ha II. engedélyezett

Decis 2,5 EC 0,5 l/ha III. inszekticid (eseti engedély!)

Rogor L-40 EC 0,075–0,1% II.

Sinoratox 40 EC 0,6–1,0 l/ha II.

Sumi-Alfa 5 EC 0,3 l/ha II.

Unifosz 50 EC* 0,1% II.

10. betakarítás raktári kártevôk, Degesh Magtoxin 2–5 db/t, ill. I. Kizárólag egészségügyi

után lóbabzsizsik 1–2 lap/ gázmester használhatja

azonnal 30–33 m³

tárolótér

A táblázat folytatása



idejekészítmény

gória

1. ábra. Csokoládéfoltosság(Botrytis fabae) tünetei lóbabonFotó: Borbély Ferenc

2. ábra. Lóbabrozsda(Uromyces viciae-fabae)

Fotó: Lenti István

3. ábra. Lóbab aszkohitáslevél- és hüvelyfoltossága(Ascochyta fabae)Fotó: Lenti István

4. ábra. Levél- és hüvelyfoltosság lóbabon(Ascochyta pisi)Fotó: Lenti István

5. ábra. A lóbab hervadásos betegsége(Fusarium oxysporum f. sp. fabae)Fotó: Borbély Ferenc

7. ábra. Fekete répa-levéltetûkártétele lóbabon (Aphis fabae)

Fotó: Borbély Ferenc

6. ábra. A lóbab alternáriás betegsége(Alternaria alternata)Fotó: Lenti István

t e c h n o l Ó g i areal.mtak.hu/11020/1/1227904.pdf · 2014. 3. 21. · (2007) a lóbab és a...

Documents