T

Péntek, 1977. november 11. 3

Tudományos emlékülés

pártoktatás éséröl

S o m o g y i K á r o l y n e íe lvete le

A i elnökség és a résztvevők egy csoportja

Tegnap, csütörtökön reggel Szegedre ér-kezett dr. Berecz János, a történelemtudo-mányok kandidátusa, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. A megyei pártbizottság székházában dr. Koncz Jánossal, az MSZMP Csongrád me-gyei bizottságának titkárával a megye kül-kapcsolatairól folytattak megbeszélést. Dr. Berecz János ezután előadást tartott azon az emlékülésen, amelyet az MSZMP Csong-rád megyei bizottságának Oktatási Igaz-gatósága és a felsőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus tanszékei rendez-

tek a Nagy Októberi Szocialista Forrada-lom 60. évfordulójának tiszteletére. Dél-után dr. Koncz János és Deák Béla, a sze-gedi városi pártbizottság titkára társaságá-ban a JATE kibernetikai laboratóriumát te-kintette meg dr. Berecz János. Itt dr. Szé-kely Sándor tájékoztatta az oktató-nevelő és a kutatómunkáról. A Központi Bizott-ság osztályvezetőjét a késő délutáni órák-ban fogadta dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke. Dr. Berecz János ezután visszautazott Budapestre.

Dr. Berecz János előadása Á tudományos emlékülést,

melyen megjelent Deák Béla, a városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Antalffy György, a JATE rektora, dr. Moholi Károly, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója és dr. Cserháti István, a SZOTE rektorhelyettese, dr. Koncz János nyitotta meg. Referá-tumot A Nagy Októberi Szo-cialista Forradalom és a for-radalomelmélet fejlődése cím-mel dr. Berecz János tar-tott; a rendkívül gondolat-gazdag előadás első részében a marxista történelemszem-lélet fejlődéséről adott átte-kintést. Beszélt arról, hogy Marx és Engels tudományos munkássága a társadalmi fej-lődés mozgástörvényeinek fel-tárására, valamint az abból a forradalmi gyakorlatra kö-telező tanulságoknak a mun-kásmozgalomba történt elül-tetésére irányult. Elemzés-sel igazolták, hogy a társa-dalmi forradalom éppoly el-kerülhetetlenül része a fej-lődésnek, mint amilyen ter-mészetes módon váltotta fel az ősközösséget az akkor ma-gasabb szintű rabszolgatartó termelési mód. Rámutatott arra is, hogy az 1848—49-es európai forradalmakat köz-vetlenül megelőző években Marx és Engels még úgy lát-ta: a munkásosztályt többé nem képes kiszorítani a ha-talomból a burzsoázia. Ké-sőbbi munkásságukban azon-ban maguk fejtették ki, hogy ez túlzott várakozás volt, hisz a történelem igazolta: a proletariátus akkor még csupán a burzsoáziát emel-

• hette hatalomra, hiszen an-nak megragadására maga még nem érett meg, szerve-zetei erre nem készültek fel. Vakság azonban, ha a klasz-szikusok munkásságát ma bárki egymástól elválasztható részekre bonthatónak véli. Ezzel ugyanis éppen lénye-gétől, a dialektikától fosztják meg Marx és Engels tevé-kenységét.

Igen szemléletesen bontot-ta ki az előadó, hogy a for-radalmi apály bekövetkezte-kor Marx és Engels milyen nagy következetességgel szembesítette az elméletet a

V gyakorlattal. Erre utal, hogy a múl t század hetvenes évei-ben figyelmüket mind na-gyobb mértékben fordították Kelet-Európa, s mindenek-előtt Oroszország felé. S ha akkor még sokan jóslásszám-;

ba is vették arra való uta-lásukat, hogy a szocialista forradalom esetleg éppen Oroszországban győzedelmes-kedhet elsőként, néhány1 év-tizeddel később azonban mindenkinek be kellett lát-nia: a nemzetközi forradal-mi mozgalom élcsapatává valóban az orosz munkás-osztály fejlődött. E tény mö-gött természetesen Lenin el-méleti munkássága, az ú j tí-pusú forradalmi tömegpár-tért indított rendkívül cél-tudatos, fáradhatatlan harca húzódik meg.

Lenin műveit idézve bizo-nyította a szónok, hogyo/or-radalomelmélet fejlődését mi-lyen nagymértékben kapcsol-ta össze századunk legna-gyobb gondolkodója a társa-dalmi gyakorlat elemzésével. Az 1905—1907-es oroszorszá-gi forradalom tanulságait egyedül ő értékelte helyesen, tíz esztendővel később, 1917 áprilisában is Lenin ismerte fel elsőként: a szocialista for-radalmat senki sem képes a maga szubjektív elhatározá-sából siettetni. Feltételeinek a társadalom méhében kell megérlelődniük, a tudatos forradalmárok feladata pedig abban áll, hogy ezt az ér-deklődési folyamatot szünte-lenül kísérjék figyelemmel, s a legkedvezőbb pillanatot meg-ragadva szólítsák cselekvésre a tömegeket. Leninnek és a bolsevik párt más vezetőinek ez a tevékenysége óriási.mér-tékben részes az októberi forradalom győzelmében, a történelmi fejlődés törvény-szerűségeit senki sem erősza-kolhatja meg.

Nagyon világosan kifejező-désre jutott Leninnek ez az álláspontja a későbbiekben is. Erről vall, hogy mindvégig következetes harcot folytatott az úgynevezett baloldali op-portunisták azon véleményé-vel, mely szerint a forradal-mat a győztes orosz proleta-riátus képes exportálni. A Magyar Tanácsköztársaság idejében is figyelmeztetett Lenin arra, hogy bár az orosz példa tanulságait természe-tes módon értékelni kell, a nemzeti sajátosságok leg-messzebbmenő figyelembe-vétele nélkül azonban ezt nem lehet megtenni. Ugyan-ilyen következetességgel os-torozta azokat is, akik éppen az októberi forradalomnak abból a sajátosságából, hogy az a világháborút követően győzött, azt a következtetést vonták le, hogy. a háborúk

általában a forradalmak, a szocialista forradalmak győ-zelemre segítői lehetnének. A trockizmussal vitatkozva fej-tette ki Lenin: a győztes pro-letárforradalom a békés egy-más mellett élés perspektívá-ját kínálja a kapitalista or-szágoknak. Erre a tételre ala-pozódik a Szovjetunió, s a szocialista, világrendszer egész külpolitikája ma is. Igen fon-tos persze hozzátenni: a bé-kés egymás mellett élés csu-pán az államok közötti kap-csolatra, és semmiképpen sem az ideológiák közötti vi-szonyra értendő. Ebben nincs békés egymás mellett élés, hiszen az a nemzetközi mun-kásosztály legszélesebben ér-telmezett érdekeivel ellen-keznék.

Napjaink kérdéseiről szól-va az előadó áttekintést adott a nyugat-európai testvérpár-tok stratégiai célkitűzéseiről, s ezzel összhangban a takti-kai meggondolásokról is. Bi-zonyította, hogy valamennyi kommunista párt programjá-ban egyértelműen kifejezi: a tőkés társadalmi-gazdasági alakulat végérvényesen el-vesztette minden hajdani progresszív jellegét, s vele szemben csupán a szocializ-mus képvisel valóságos alter-natívát.

A korreferátumok sorát dr. Szilágyi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója nyitotta, meg A szovjet külpolitika és a bé-kés egymás mellett élés cí-mű előadásával. Az emlék-ülésre összesen nyolc korre-ferátum készült, ezek később nyomtatásban is megjelen-nek.

Az emlékülés dr. Koncz János zárszavával ért véget.

Október 10-én a szegedi pártszervezetek többségében elkezdődött a pártoktatás. Ebben az oktatási évben a városban kis híján 14 ezer 500-an tanulnak, köztük 7 ezer 432-en párttagok. A Marxizmus—Leninizmus Es-ti Egyetem általános és sza-kosító tagozataira részben pályázat útján, nagyobb részt káderfejlesztési és utánpót-lási tervek szerint kerültek a hallgatók. Az utóbbi évek-ben jelentősen megnőtt ér-deklődés miatt a kiválasztás is gondot okozott: lehetőleg olyan embereket kellett fel-vételi bizottság elé bocsá-tani, akiknek képzése és továbbképzése valóban in-dokolt. Az általános tago-zat első évfolyamára fel-vett 150 hallgatóból 112-en párttagok, s ez jobb a me-gyei átlagnál, viszont a nők aránya gyengébb annál. A szakosító tagozatok első év-folyamára 164 jelentkezőt vettek föl. itt azonban mind a párttagok, mind a nők aránya magasabb, mint a megyében. Még mindig ke-vesen vannak a fizikai dol-gozók, belőlük az általános tagozaton idén nem sikerült

önálló csoportot szervezni. Biztató viszont, hogy az esti egyetemen nőtt a pedagógu-sok és az agrárértelmiségiek aránya.

A tömegtanfolyamok kö-zül a Marxizmus—Leniniz-mus Esti Középiskola egy-éves tagozatán 220-an ta-nulnak, a kétéves tagozat el-ső évfolyamán pedig 1059-en. Üj oktatási forma a Ma-gyar munkásmozgalom rö-vid története tanfolyam 331, és a Marxista—Leninista vi-lágnézet alapjai tanfolyam 231 hallgatóval. Mindkettő átmenetet képez a tömeg-tanfolyamok és az esti egye-tem között, tehát ezekre olyan hallgatókat küldtek az alapszervezetek, akik ko-rábban már elvégezték a Marxizmus—Leninizmus Es-ti Középiskolát, de maga-sabb fokon nem kívánnak továbbtanulni. Az elméleti konferencián 64 csoportban 127-en vesznek részt.

Az oktatási év felkészülé-sének tapasztalatait ösz-szegezve megállapítható: a szegedi pártszervezetek a határozatoknak megfelelően, terv szerint igyekeztek meg-

szervezni a különféle tan-folyamokat. s több új, jól képzett propagandistát is munkába állítottak. Hiba volt. hogy az esti egyetem általános és szakosító tan-folyamaira kevés nőt és fi-zikai munkást küldtek, s hogy az általános tagozat felvételi vizsgáira többen gyengén készültek föl. Prob-lémát okozott az is. hogy tömegesen küldtek a spe-ciális kollégiumokra olyan hallgatókat, akik az előírt követelményeknek nem fe-leltek meg. A tömegtanfo-lyamok szervezésénél a pártszervezetek egy része nem vette figyelembe a fo-kozatosság elvét, és a je-lentkezők érdeklődési kö-rét. Viszont sikeres volt az oktatási év megnyitásával kapcsolatos propagandista továbbképzés — amint ezt a városi párt-végrehajtóbizott-ság legutóbbi ülésén meg-állapította. A szeptember 12—31. között megtartott továbbképző tanfolyamokon 135 propagandista vett részt, akik az előadásokat. kon-zultációkat igen színvona-lasnak értékelték.

Immunológusok vándor-gyűlése Szegeden

Szegeden rendezi meg nyolcadik vándorgyűlését a Magyar Immunológiai Társa-ság. Mintegy kétszáz szak-ember részvételével tegnap, csütörtökön délelőtt kezdte meg munkáját a tanácskozás a MTESZ Technika Házában. Dr. Simon Miklós egyetemi tanár, a SZOTE Bőr- és Ne-mikórtani Intézetének igaz-gatója köszöntötte a megje-lenteket, közöttük Bányainé dr. Birkás Máriát, a városi tanács elnökhelyettesét, dr. Kesztyűs Loránd akadémi-kust, a Magyar Immunoló-giai Társaság elnökét, dr. Szekeres László egyetemi ta-nárt, a SZOTE tudományos rektorhelyettesét és H. H. Fudenberg Egyesült Államok-beli professzort, a világhírű immunológust. A táfsaság szegedi vándorgyűlésének há-romnapos programját dr. Kesztyűs Loránd nyitotta meg. Üdvözölte a tanácsko-zás résztvevőit a vendéglátó egyetem képviseletében dr. Szekeres László, a házigazda város nevében pedig Bányai-né dr. Birkás Mária.

Tegnap délelőtt hangzott el a tudományos program két referátuma. Kesztyűs Loránd A thymus szabályozó szerepe a celluláris immunvédekezés-ben címmel, dr. Petrányi Gyula egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Il-es számú belkli-nikájának igazgatója pedig A celluláris immunitás klini-kai jelentősége címmel tar-tott előadást. Az egyik refe-rátum a tudományos kutatás elméleti kérdéseit, míg a má-sik a gyakorlati alkalmazás módszereit elemezte. Meg-

A vándorgyűlés résztvevői dr. Kesztyűs Loránd megnyitóját hallgatják

kezdődtek a korreferátumok, A tudományos program melyek közül a három nap m e l le t t ma. pénteken dél-alatt 72 hangzik el. A leg- u t á n megrendezik a Magyar több előadás a kutatócsopor-tok tevékenységének eredmé nyeit összegzi. t.

Immunológiai Társaság köz-

gyűlését.

Lengyel vendégek az MHSZ-ben

Néhány napos tapasztalat-cserére Csongrád megyébe érkezett a Magyar Honvédel-mi Szövetség lengyelországi testvér szövetsége (LOK) két területi vezetője. Juzef Sup-rovski ezredes, a LOK Hid-gos vajdasági vezetőség elnö-kének helyettese, valamint Juzef Danckij őrnagy, a LOK gdanski vajdasági vezetősége gépjárműosztályának vezető-je az MHSZ itteni munkája?

val ismerkednek. Elsősorban az ipari üzemekben működő MHSZ-szervezetek, klubok munkáját tanulmányozzák Szegeden, Hódmezővásárhe-lyen és Csongrádon.

Lengyel vendégeinket Mi-halik Ferenc alezredes, az MHSZ Csongrád megyei ve-zetőségének titkára fogadta és tájékoztatta a szövetség életéről.

Milyen a munkaidő kihasználása ?

A népi ellenőrzés vizsgálata A Csongrád megyei Népi

Ellenőrzési Bizottság teg-nap, csütörtökön délután megtartott ülésén áttekin-tette annak a vizsgálatnak az összegezését, amelyet a munkaidő kihasználásának helyzetéről tartottak több megyei iparvállalatnál, és ipari szövetkezetnél. Azért is igen aktuális volt a né-pi ellenőrök körültekinté-se ebben a kérdésben, mert szabad munkaerőt lehetet-len szerezni. A népgazdaság fejlődésében is szinte kizá-rólag az intenzív út a jár-ható, a termelékenység út-ján lehet termelésnövekedés-ről beszélni. Megállapították a vizsgálatok során, hogy a legtöbb vállalatnál ele-get tesznek a kormányhatá-rozatoknak, s az ötödik öt-éves tervidőszakra készí-

tettek konkrét programot, tervet a munkaidőalap jobb kihasználása érdekében, bár sok még a tennivaló.

összegezésükből az is kitűnik, hogy a vállalatoknál az erőfeszítéseknek csak lassan érződik az eredmé-nye. A rendelkezésre álló munkaerőt nem elég terv-szerűen és hatékonyan fog-lalkoztatják. így a munka-időalapot sem tudják meg-felelően kihasználni. A kü-lönféle jogszerű, hivatalos és jogtalan egész- és törtnapi munkaidő-kiesések jelentős mértékben csökkentették a munkaidőalapot.

A testület és a vizsgálatot végző szakemberek ajánlá-sokat fogalmaztak meg a felsőbb szerveknek, illetve a vizsgálatba bevont vál-lalatoknak.