talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai
DESCRIPTION
Talaj fogalma, legfontosabb tulajdonságai. 1214-06 2. 14. Tétel. 14. Ön talajmintát vesz környezetvédelmi célú vizsgálathoz. Mutassa be a talaj fogalmát, legfontosabb tulajdonságait!. Információtartalom vázlata: Talaj fogalma Talaj kialakulása Talajképző tényezők - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
TALAJ FOGALMA, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAI1214-06 2.
14. Tétel
14. ÖN TALAJMINTÁT VESZ KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ VIZSGÁLATHOZ. MUTASSA BE A TALAJ FOGALMÁT, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAIT!
Információtartalom vázlata:Talaj fogalmaTalaj kialakulásaTalajképző tényezőkTalajban lejátszódó anyag- és energiaátalakulási folyamatokTalajok csoportosításaTalajminták, talajmintavételTalajok fizikai tulajdonságaiTalajok kémiai tulajdonságai
14/1. TALAJ FOGALMA
A földkéreg legfelső, termékeny rétege, háromfázisú diszperz rendszer.
14/2. TALAJ KIALAKULÁSA
Első lépés: az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a hőmérséklet, szél és víz által.
Második lépés: a kémiai mállás, mely során a kőzetekből kioldódnak az ásványi anyagok és vízben oldható tápanyagokká alakulnak. Kialakul a legfontosabb talajalkotó, az agyag.
Harmadik lépés: a talajképződés biológiai fázisa. A fizikai és kémiai úton létrejött málladékban megtelepednek alacsonyabb illetve magasabb rendű szervezetek és elpusztulva létrehozzák a humuszt.
BIOLÓGIAI TALAJKÉPZŐDÉS
14/3. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐKDOKUCSAJEV szerint öt talajképző tényezőt különböztetünk meg: a földtani tényezők, az éghajlati tényezők, a domborzati tényezők,a biológiai tényezők, és a talajok kora.
Ezek együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, és egyesek csak időlegesen és helyileg kerülhetnek uralomra. Ezekhez járul hozzá még az emberi tevékenység, mint a talajképződést módosító tényező.
1. Talajképző kőzetek: A talajképződés nyersanyagát a kőzet szolgáltatja. 2. Éghajlati tényezők:Hőmérséklet: meghatározza a felszínre mennyi energia érkezik, és ez milyen mértékben és milyen hosszú időn át segíti a talajban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok kialakulását, de megszabják, hogy a talajon milyen növények élhetnek.Csapadékviszonyok :a felszínre érkező víz mennyiségét és formáját szabják meg és így közvetve a mállási viszonyokat és a talajon élő növénytakarót is befolyásolják. Szélviszonyok: közvetett hatásuk - a párolgás és a párologtatás fokozása – közvetlen hatás a defláció, a szél által előidézett talajpusztulás.
14/3. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK
3. Domborzati tényezők: Meghatározzák a felszíni és felszín alatti vizek mozgását, az anyag- és energiaáramlási folyamatokat. Szerepet játszanak az éghajlati és földtani tényezők hatásának módosításában, Pl.: tengerszint feletti magassággal nemcsak a hőmérséklet csökken, hanem rendszerint a csapadék mennyisége is nő. A víz által okozott talajpusztulást, az eróziót is befolyásolja.
14/3. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK
4. Biológiai tényezők: talajon és a talajban élőlények tevékenységei tartoznak ide. Ez a biológiai mállás.5. Talajok kora:A fizikai és kémiai és biológiai folyamatokhoz idő kell.
14/3. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK
+ Emberi tevékenység: Az emberi tevékenység módosítja a talajképződésben érvényesülő természeti tényezők hatását. A helyesen alkalmazott beavatkozás növeli a termékenységet, a hibás gazdálkodás csökkentheti, sőt tönkreteheti a talajt. Környezetszennyezés: pl.: talajok elsavanyodása, elhordása, stb.
14/3. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK
14/4. TALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ ANYAG- ÉS ENERGIAÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK
Folyamattársulás: a talaj kialakulása során és az azóta fellépő anyag- és energiaátalakulási folyamatokat foglalja magába. Egységében tekintve a talajok osztályázásának alapjául szolgál.
A talajban ható folyamatpárok:A szerves anyag felhalmozódása – a szerves anyag bomlásaA talaj benedvesedése – a talaj kiszáradásaKilúgzódás – sófelhalmozódásAgyagosodás – agyagszétesés (podzolosodás)Agyagvándorlás – agyagkicsapódásOxidáció – redukcióSavanyodás – lúgosodásSzerkezetképződés – szerkezetromlásTalajerózió – talajborítás (szedimentáció)
14/4. TALAJBAN LEJÁTSZÓDÓ ANYAG- ÉS ENERGIAÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK Lebomlás: a szerves anyagok lebomlási
színtere. A lebontást mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Végeredménye szervetlen anyagok, sók (oldatban ionok), amik növényi tápanyagok.
Adszorbció: a talajkolloidok (agyag és humusz) felületén sok szennyező anyag megkötődik.
Szilárd fázis szűrése: a talaj szűrő is, csökkentve a talajvízbe jutó szennyezőanyagok mennyiségét.
A növények anyagfelvétele: főként a növényi tápanyag jellegű szennyezőket, ezzel a talaj tisztulása is bekövetkezik.
14/5. TALAJOK CSOPORTOSÍTÁSA
Talajföldrajzi: a földrajzi törvényszerűségek alapján sorolja főtípusokba.
Genetikai: a talajokat fejlődésükben vizsgálja, a fejlődés egyes szakai, a típusok alkotják az osztályozás egységeit.
GENETIKAI TALAJTÍPUSOK (9):
14/6. TALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL
A mintavétel célja leggyakrabban:
- genetikai talajtípus meghatározása, (talajtulajdonságok alapján: fizikai tul., kémiai tul., szervesanyag-tartalom)-termőképesség megítélése, -szennyezettség vizsgálata.
14/6. TALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL
I. Közvetett talajfeltárási mód: a talaj valamilyen mechanikai sajátosságát közvetve mérjük.
I/1. Szondázás: nincs mintavétel. Egy sajátosan kialakított végű rudat nyomással, csavarással, ütéssel, forgatással a talajba hajtanak. A behatolási ellenállás nagysága adja a talaj rétegzettségére vonatkozó információt.
14/6. TALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL
II. Közvetlen talajfeltárási módok: a rétegződés közvetlenül megfigyelhető.
II/1. Próbagödör: jól megfigyelhető a talajrétegződés, de csak kis mélységig gazdaságos, és nem mélyíthető a talajvíz szintje alá. -Az alapkőzet és a talajvíz mélységétől függ a mérete.-Téglalap alakú.-Egyik oldala lépcsős, a másik rövidebb oldal függőleges.
TALAJSZELVÉNY
TALAJSZELVÉNY
14/6. TALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTELII/2. Talajfúrás: - Leggyakoribb módszer.-Nem korlátozza a módszer alkalmazhatóságát a mélység. -Gyors, gazdaságos. -A talaj-rétegzettség és a talajvíz helyzete is feltárható.
•Tápanyagforgalmi méréshez betakarítási időszak végén, de még az őszi trágyázás előtt vegyünk mintát. •A legjellemzőbb talajrétegből vegyünk mintát (felső 20-25 cm).
– szántóföldi kultúráknál 0-30 cm, max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,
– rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva)
-
14/6. TALAJMINTÁK, TALAJMINTAVÉTEL
Talajminták típusai:A.) Zavartalan minta: ha a talajt eredeti állapotában akarjuk megvizsgálni. Próbagödörből, kézi mintavevővel vehetünk. A henger alakú mintavevőt a talajba nyomják. Körülássák, majd kiemelik. A zavartalanság érdekében a hengert aztán mindkét végén lezárják. B.) Zavart minta: a talajt ásóval vagy talajfúróval emelik ki. Ezután a talajt zacskóba, vagy ládába helyezik.
• Átlagolás: a mintákat egybe öntik, keverik, majd csökkentik a mennyiséget 0,8-1,0 kg-ra.
• A mintavétel, tárolás, előkészítés során vigyázzunk a minta tisztaságára.
• A talajmintavételről és a vizsgálatokról jegyzőkönyv készül.
• Részminta: adott területről 15-20 db minta begyűjtése.
14/7. TALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI
1. Szemcseösszetétel: A talaj fizikai sajátosságainak a megismerésére
a szemcseosztályozást használjuk. Rostálással, szitálással történik leggyakrabban.
14/7. TALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI
2. Mechanikai sajátosságok
2/1. talaj higroszkópossága (hy %):
A vízgazdálkodás egyik legfőbb jellemzője. A légkörből megkötött nedvességet nevezzük higroszkópos víznek.
2/2. Talaj Arany-féle kötöttsége:
A talaj vízfelvevő képességét fejezi ki, a talajok vízgazdálkodását jellemzi.
2/3. Talaj 5 órás kapilláris vízemelése:
A viszonylag közeli talajvízszintű talajoknál fontos. Fontos tényezője a talajrétegenkénti humusztartalom.
14/7. TALAJOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 3. A talaj szerkezete: A talaj kisebb-nagyobb elemei részben
összetapadva, részben humusszal vagy más kötőanyaggal összeragadva fordulnak elő.
A leggyakoribb talajszerkezeti formák: - homokos, - poros,- morzsás, (szivacshoz hasonló porózus forma)- durván morzsás vagy rögös (tömött, kalciummal
telített, de nem humusszal ragasztott)- lemezes (párhuzamos rétegekből álló szerkezet)- poliéderes (iszapfrakcióban gazdag, nedves,
levegőtlen körülmények között)- oszlopos (semleges szikesekre jellemző)- diós (fák gyökereinek hatására lekerekített élű és
sarkú rögök)
14/8. TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
1. Szín:Vas 3+ tartalom: rozsdabarna színt ad.Vas 2+ tartalom: kékes, zöldes, szürkés színt
ad.Mn 3+ tartalom: lilás színt ad.CaCO3: világos színt ad.
Humusz: sötétre festi a talajt.
2. Kémhatás (pH):A H+ koncentrációt fejezi ki. Semleges: 6,8-7,2 között. E felett lúgos, ez
alatt pedig savanyú kémhatású.
14/8. TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
3. CaCO3 tartalom:
A mezőgazdaság szempontjából fontos összetevő. Ha nagy a mésztartalom, hátrányos is lehet, száraz időszakban tápanyag felvételi nehézségeket okoz.
Vizsgálata: 10 % sósavat csepegtetnek a talajra és a pezsgés erősségéből és időtartamából következtetnek a mésztartalomra.
4. Szódalúgosság: A szikes és szikesedő talajok káros kémiai
tulajdonsága. A növényekre mérgező, a talaj vízgazdálkodását rontja.
14/8. TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI 5. Talaj vízben oldható összes sótartalma:
A legkárosabbak az oldódó Na-sók. Minél több a vízben oldható só, annál valószínűbb a talajban a szikesedés.
6. Hidrolitos savanyúság:
A savanyú talajok jellemzésére szolgál, a pH-mérésnél pontosabb adatot szolgáltat a talajoldat hidrogénállapotáról.
7. Kicserélődéi savanyúság:
A talaj nagyobb mértékű elsavanyosodásakor alumínium okozta savanyodás is fellép. Romlik a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása. Javítása meszezéssel történik.
14/8. TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
8. Adszorpciós kapacitás (T): 100 g talaj által megköthető összes kation mg
egyenértékű mennyisége adja.
9. Talaj telítettsége (S): A talajkolloidok felületén megkötött
kicserélhető kationok egy részét bázisok, másik részét H+ adja. A teljes adszorpciós kapacitás mennyiségét a bázisok teszik ki. Azt nevezzük S-értéknek, amelyet Mg egyenértékben adnak meg 100 g talajra vonatkoztatva.
14/8. TALAJOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
10. Talaj telítettlensége (T-S):A talaj által megkötött H+ jelölésére
használják. Az S és T ismeretében fontos a telítettségi
százalék (V%). Ezt a gyakorlatban a talajok savanyúságának jellemzésére alkalmazzuk. Megmutatja, hogy a kicserélhető kationok közül menyi a bázis a teljes adszorpciós kapacitás %-ában.
V % = (S :T) * 100