tanári kézikönyvofi.hu/sites/default/files/schoolbook/documents/re00682... · 2015-09-09 · 6...
TRANSCRIPT
1
Tanári kézikönyv az Informatika 6. évfolyam tankönyvéhez (rsz: 00682)
2
Tartalom Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra) ................................................................... 4 I. Számítógép és környezet ................................................................................................... 16
1. óra A mi informatikai rendszerünk .................................................................................. 16 2. óra Az én informatikai rendszerem .................................................................................. 18 3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai) ................................................... 20
4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor ....................................... 22 5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató .................................................................................... 24 6. óra Mit lehet még csatlakoztatni? ..................................................................................... 26
7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk! ................................................................................. 27 8. óra Összefoglalás .............................................................................................................. 30
II. Algoritmizálás, programozás ............................................................................................ 32 9. óra Az információ ............................................................................................................. 32
10. óra Az információ rögzítése ........................................................................................... 34 11. óra Az adat ..................................................................................................................... 36 12. óra Adatok rendezése ..................................................................................................... 38 13. óra Kódok, kódolás ........................................................................................................ 40
14. óra Lépésről lépésre ....................................................................................................... 42 15. óra Mit tud a Teki? ......................................................................................................... 45
16. óra Körözzünk ................................................................................................................ 47 17. óra Eljárást írunk! ........................................................................................................... 50
18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb ........................................................................................ 53 19. óra Egy, kettő, három, négy ........................................................................................... 55 20. óra Rendezzük sorba az elemeket .................................................................................. 58
21. óra Mozaik ...................................................................................................................... 60 22. óra Rekurzív eljárás ........................................................................................................ 63
23. óra Összefoglalás ............................................................................................................ 66 24. óra Miért írunk programot? ............................................................................................ 67 25. óra Adatok a programokban ........................................................................................... 69 26. óra A változó .................................................................................................................. 72
27. óra Ha…, akkor .............................................................................................................. 76 28. óra Hányszor hajtsam végre? ......................................................................................... 79 29. óra Csökkenő ciklusváltozó ........................................................................................... 82
30-31. óra Mi mindent tudunk már? ..................................................................................... 85
32. óra Számonkérés ............................................................................................................ 87 III. Alkalmazói ismeretek ........................................................................................................ 88
33. óra Rajzoljunk! ............................................................................................................... 88
34. óra Rajz és szöveg .......................................................................................................... 90 35. óraSzínes rajz és szöveg. ................................................................................................ 92 36. óra Szöveget gépelünk ................................................................................................... 93 37. óra Szöveget formázunk I............................................................................................... 95 38. óra Szöveget formázunk II. ............................................................................................ 97
39. óra Szöveg és rajz ........................................................................................................... 99 40. óra Szöveg és kép ......................................................................................................... 100 41. óra szövegszerkesztés gyakorlása ................................................................................ 102
42. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 103 43. óra Multimédiás anyag szerkesztése ............................................................................ 104
3
44. óra Hangfelvétel multimédiás anyaghoz ...................................................................... 106
45. óra Adatok és adatforrások ........................................................................................... 107 46. óra E-tanulás ................................................................................................................. 108 47. óra Részösszefoglalás ................................................................................................... 109
48. óra Számonkérés .......................................................................................................... 110 IV. Infokommunkáció ............................................................................................................ 111
49. óra Internet ................................................................................................................... 111 50. óra Hatékony információszerzés .................................................................................. 113 51. óra Elektronikus levelezés ............................................................................................ 114
52. óra Elektronikus levelezés, címjegyzék használata ...................................................... 116 53. óra Csoportos kommunikáció ....................................................................................... 118 54. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 120
V. Információs társadalom ..................................................................................................... 122 55. óra Szabadon felhasználható források .......................................................................... 122 56. óra Személyes adatok ................................................................................................... 123 57. óra Informatika múltjára vonatkozó történetek ............................................................ 125
58. óra Információgyűjtés hálózatokról ............................................................................. 126 59. óra Számítógépes játékok ............................................................................................. 129
VI. Könyvtárismeretek ........................................................................................................... 131 61. óra A betűrendes leíró katalógus .................................................................................. 131
62. óra Új információs eszközök a könyvtárban ................................................................ 133 63. óra Az információkeresés technikái ............................................................................. 135 64. óra A médiák megkülönböztetése ................................................................................ 137
65. óra Összefoglalás .......................................................................................................... 139
4
Informatika tanmenet 6. osztály (heti 2 óra 74 óra)
I. INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA 9 ÓRA
Óra
sz.
Cím Feladat Fogalmak,
összefüggések,
tanári kérdések
Tanuló
tevékenységek
feladatok
Kiemelt
fejlesztési
területek,
kompetenciá
k
Kapcsoló
dások
1./1 A mi informatikai
rendszerünk
Év eleji szervezési
feladatok
Baleset és –
tűzmegelőzési
szabályok
megbeszélése
A gépterem
számítógépes
informatikai
rendszerének
megismerése
Baleset megelőzés
A gépterem és annak rendje
Ismerkedés a tankönyvvel.
A gépteremben betartandó
szabályok összegyűjtése.
I i Technika
2/2 Az én informatikai
rendszerem
Az iskolai és az
otthoni
számítógépes
informatikai
rendszer
összehasonlítása
Az otthoni számítógép használat
szabályai, az iskolai és az otthoni
számítógépes környezet
összehasonlítása,
Mit tegyünk a már nem használt,
meghibásodott eszközökkel?
Az otthoni számítógép
paraméterei, perifériái, azok
szabályos használta
I i lk Technika
Ember és
természet
3./3 Mivel működik?
(Az operációs
rendszer feladatai)
A számítógéppel
való interaktív
kapcsolattartás
A használt
operációs rendszer
alapvető
feladatainak
megismerése
A számítógép programok
segítségével működik
Ismétlés: A grafikus felhasználói
felület használatának átismétlése,
programok futtatása
Számítógép indítása
A felhasználói felület
jeleinek értelmezése,
elnevezések gyakorlása
I lk i
5
4./4 Milyen eszközöket
használunk munka
közben?
A monitor
A monitor fajtái,
működése,
beállításai.
Kiviteli eszközök
monitor
képátmérő, felbontás, megjelenített
színek száma
Monitor beállításai a
Vezérlőpulton
I lk i Technika
5./5 Kiviteli eszközök:
a nyomtató
A nyomtató fajtái,
működésük.
Nyomtató, mint kiviteli eszköz
mátrix, tintasugaras, lézernyomtató
Működésük alapvető elve
DPI
Nyomtatási kép
szövegszerkesztőben és
rajzolóprogramban.
Nyomtatási beállítások
Képek, szövegek
nyomtatása
I lk i Technika
6. Mit lehet még
csatlakoztatni?
Egyéb perifériák
bemutatása
A számítógéphez csatlakoztatható
egyéb perifériák jellemzői
Webkamera, digitális
kamera, digitális
fényképezőgép,
mobiltelefon stb.
I T ag vm úa Technika
7./6 Dolgozzunk és
rendszerezzünk!
A számítógép
könyvtárstruktúráj
ának, könyvtár és
állományműveletei
nek megismerése
Könyvtár és állomány létrehozása,
törlése, másolása, mozgatása,
átnevezése
Keresések, keresési feltételek
Mappaszerkezet
létrehozása. Műveletek
mappákkal és fájlokkal
Gyakorlás, tájékozódás a
meghajtókon
I T ag vm úa Technika
8./7 Összefoglalás A számítógép
feladatai, és a
hozzájuk tartozó
eszközök
A számítógép feladatai és az azokhoz
tartozó eszközök.
.
II. INFOTECHNOLÓGIA 26 ÓRA
9/8 Az adat Az információ
fajtái,
Megjelenési formái
átadás, módja.
Közvetlen- és közvetett információ
Hang, szöveg képi információ
beszéd,
tv, rádió, telefon,
számítógép,…
I k i if úa gy ö Magyar
nyelv és
irodalom
10/9 Az információ Az információ
rögzítés fejlődése,
tárolás
Az írás kialakulása, fejlődése (pl.:
képírás, ékírás, betűírás),
könyvnyomtatás,
információ tárolása írás
(könyv),
fényképezés, hangfelvételi
I E k i if gy ö Magyar
nyelv és
irodalom
6
Kép- és hangrögzítés eszközök Történele
m
11/10 Az adat Adat és információ
Az információ
egysége
Az adat
A bit
Adatok csoportosítása I if gy ö Matematik
a
12/11 Adatok rendezése Diagramok
értelmezése.
Táblázat, diagram. Táblázatokról adatok
leolvasása, értelmezése,
elemzése. Táblázatok
készítése.
K I lk i dg kg
ag if ú agy
Természet
ismeret
13/12 Kódok, kódolás Információ
átalakítása
(kódolása) jelekké,
dekódolás
(visszaalakítás)
számunkra
értelmezhető
információvá.
(siketek
jelrendszere,
braille-írás)
Jelek, kódok, piktogramok, mimika,
testbeszéd (pantomim)
Titkosírás készítése,
piktogramok rajzolása,
megfejtése, arckifejezések
értelmezése.
K I ÉN k egy
TE
Rajz,
technika,
Drámajáté
k
14/13 Lépésről, lépésre
Algoritmusok I
Egyszerű (elágazás
nélküli) és feltételt
is tartalmazó
algoritmusok a
mindennapokban.
Gondolattérképek
használata.
Algoritmus leírás szövegesen,
rajzosan (gondolattérkép),
folyamatábrával.
Utasítás.
Feltétel.
Egyszerű folyamatábra
értelmezése;
Mindennapi cselekvéssorok
lépésekre bontása,
algoritmus szöveggel,
folyamatábra készítése
csoportokban, önállóan.
lk ig
Logikai
készségfejlesz
tés.
Matematik
a
15/14 Algoritmusok II.
Ismétlés,
ismétlés…
Ismétlődő lépések az
algoritmusban
A legfontosabb
Ciklusos algoritmusok. Szabály
alkalmazása.
Ismétlő algoritmus,
Sokszögek rajzolása.
lk ig ag
Logikai
készségfejles
ztés.
Matematik
a
7
Ismétlés: Mit tud
a Teknőc?
utasítások átismétlése.
Rajzolás logo-ban
egyszerű alakzatok
készítése.
Szabályos sokszög
készítése az általános
képlet alkalmazásával.
Teljes teknőc tétel.
16/15 Ismétlés: Kör,
körelemek
Kör, félkör,
negyedkör rajzolása.
Imagin logo-ban a
körrajzolás
paraméterrel.
Véletlenszerű
alakzatok készítése
körökből.
Képernyőkimélő
készítése.
ciklus, egymásba ágyazott ciklus
fogalma
Ismerje fel a
szabályszerűséget.
Ismétlés parancs
alkalmazása.
Tudjon ciklusokat
egymásba ágyazni.
logikai
készségfejels
ztés,
problémameg
odás
matematik
a
17/16 Eljárásírás
Építkezés
Tanítjuk a teknőcöt.
Építkezés. Felülről
lefele.
Eljárásírás
Építkezés módjai
Teljes Teknőctétel
Ismerje a struktúrált programozás
fajtáit.
Tudjon eljárást készíteni
18/17
Kicsi, nagy, még
nagyobb…
Paraméteres
eljárások
Egyparaméteres
eljárások írása
Eljárás, paraméter, memória,
Növekvő vagy csökkenő formák
térhatása.
Egyparaméteres elemek
rajzolása. (négyzet, kör,
egyéb egyszerű forma.)
T p ag ö
kreativitás
Matematik
a
Rajz
19/18 Egy, kettő, három,
négy,…
Többparaméteres
eljárások
Paraméterek használata a
darabszámok változtatására
Paraméterek hatásának
megfigyelése, szerepe.
Sokszögrajzoló eljárások
paraméteresen.
T p ag ö ig
kreativitás
Matematik
a
8
20/19 Rendezzünk
sorokba,
oszlopokba!
Terülő díszek
készítése.
Többparaméteres eljárások. Több paraméter (:db :sor)
használatával terülődísz
rajzolása. Paraméterek
módosításának
megfigyelése, hatása,
szerepe az eljárásokban.
T ag ö ig
kreativitás,
problémameg
oldás
Matematik
a
Rajz
21/20 Mozaik Négyzetmozaik
Háromszögmozaik
Hatszögmozaik
Rombuszmozaik
Tudjon síkkitöltő ábrát
készíteni eljárások
alkalmazásával.
Ismerje a struktúrált
programozást.
T ag ö ig
22/21 Rekurzív
eljárások
Rekurziót tartalmazó
eljárás.
Rekurzió fogalma.
egyszerű rekurzív ábrák.
Rekurzív sokszögek,
spirálok rajzolása.
T szk ig p
logikaikészsé
gfejlesztése
Matematik
a
23 Összefoglalás
24/22 Ismétlés Miért
írunk programot?
Egyszerű algoritmus
és program írása.
Programozás, Pascal felépítése.
Írás a képernyőre.
Folyamatábra értelmezése.
Program írása az adott
algoritmushoz.
T lk ö p úa Matematik
a
25/23 Az adatok a
programokban
Az adat. Folyamatábra értelmezése.
programíráshoz
folyamatábra készítése.
26/24
A változó, változó
típusai. Változók
belolvasása
billentyűzetről
Változók
deklarálása.
(szöveges, szám
típusu)
T lk ö p úa
kreativitás
Matematik
a
27/25 Ha…, akkor… Programírás Feltétel.
(algoritmus)
If Then használata
Elemi lépések, feltétel
Megoldás menete.
Folyamatábra készítése.
Végrehajtás számítógépen.
T lk ö p úa
kreativitás
logikai
Matematik
a
9
Feltétel Else ága készség
28/26 Hányszor hajtsam
végre?
Ciklus írása.
algoritmus
For ciklus
alkalmazása
A ciklus fogalma. Ciklus változó.
Számláló típusú ciklusok.
Algoritmus írása a minden-
napi életből (verstanulás)
Egyszerű program írása
Problémameg
oldás, logikai
készség
Matematik
a
29/27
Csökkenő
ciklusváltozó
For ciklus
alkalmazása
Problémameg
oldás, logikai
készség
Matematik
a
30/28 Mi mindent
tudunk?
Gyakorlás
Önálló programírás
feltétel, ciklus
Feltétel, ciklus Ciklus és feltétel a
programokban.
Problémameg
oldás, logikai
készség
Matematik
a
31/ Mi mindent
tudunk már?
Gyakorlás
32 Számonkérés.
III. INFORMATIKAALKALMAZÓI ISMERETEK 16 ÓRA
33/29 Rajzoljunk! Rajzok készítése
rajzolóprogram
segítségével
Szerkesztési és transzformációs
műveletek a rajzolóprogramban:
átméretezés, tükrözés, forgatás,
nyújtás, döntés
Rajz készítése szerkesztési
és transzformációs
műveletekkel.
Rajz mentése
ÉN lk kr vm
úa d ag
Rajz
34/30 Rajz és szöveg Konkrét rajz
elkészítése megadott
szempont szerint.
Rajzeszköztár, vágólap, szerkesztő
műveletek
Szövegírás rajzolóprogrammal
Plakát készítése
Rajz mentése
D szk lk p ag
kreativítás
fejl.
Környezet
-ismeret
Rajz
Technika
10
35/31 Színes rajz és
szöveg
Rajzelemek
szerkesztése
Rajzelemek tükrözése, forgatása,
nyújtása és döntése
Szövegírás rajzolóprogrammal
Rajzkészítés tükrözéssel,
forgatással, nyújtással és
döntéssel
lk kr vm úa d Rajz
Technika
Környezet
-ismeret
36/32
Szöveget gépelünk A szövegszerkesztés
ismétlése, szövegírás
gyakorlása
Szövegegységek
karakterformázás
mozgás a szövegben,
Szöveg beírása, javítása,
módosítása.
I ag szö magyar
nyelvtan
37/33
Szöveget
formázunk I.
Szöveg
bekezdésszintű
formázása
Bekezdések zárása Nyersszöveg formázása I ag szö magyar
nyelvtan
38/34
Szöveget
formázunk II.
Szöveg
bekezdésszintű
formázása
Behúzások,
térköz,
sorköz
Nyersszöveg formázása
adott minta szerint
E szk lk ag úa Irodalom
39/35
Szöveg és rajz A szövegszerkesztő
rajzeszköztárának
megismerése
Rajz készítése szöveghez
A szöveg és rajz viszonya
Rajzkészítés
Rajzformázás
lk kr vm úa d Vizuális
kommunik
áció
40/36 Szöveg és kép Kép beszúrása a
szövegbe
Beszúrás fájlból,
Beszúrás Clipartból,
kép formázása
nyomtatási kép,
Oldalbeállítások: margók, tájolás
Szöveg írása és ebbe a
témához illő kép beszúrása
lk kr vm úa d Vizuális
kommunik
áció
41. Szövegszerkesztés
gyakorlása
42 Összefoglalás
43/37 Multimédiás anyag
szerkesztése
Multimédia
fogalmának
kialakítása,
multimédiás anyag
Multimédia, állókép, mozgókép Multimédiás anyag
készítése pl Lapoda Mese
programmal.
Állóképek, szöveg.
Logikai
készség.
Kreativitás.
Vizuális
kommunik
áció
11
készítése
44/38
Hangfelvétel
multimédiás
anyaghoz
Multimédiás
anyaghoz
hangfelvétel
készítése
Hangfelvétel,
lejátszás,
A Lapoda Mese-hez
hangfelvétel készítése.
Logikai
készség.
Problémame-
goldó készség
Vizuális
kommunik
áció
45/39 Adatok,
adatforrások
Információk gyűjtése
különböző
forrásokból.
Információk
rögzítése=adat
Adatok
csoportosítása,
kezelése
Információ, adat, szöveges adat,
számadat, adatkezelés
Adatok gyűjtése,
rendszerezése,
„feldolgozása” játékosan!
Kreativitás.
Problémame-
goldás.
Alkotva
tanulás
képessége
Vizuális
kommunik
áció
46/40 E-tanulás Szaktárgyi órákhoz
tananyagok
megkeresésének
megtanítása
Sulinet Digitális Tudásbázis
tallózófa
ikonok
Tallózófa használatának
gyakorlása
Az oldal keresőjének
gyakorlása
Kreativitás.
Vizuális
kommunik
áció
47/ Részösszefoglalás
48 Értékelés
IV. Infokommunikáció 6 óra
49/41 Internetes
weboldalak
felkeresése
Adott kérdésre
válasz keresése.
Internet, honlap, webhely,
ugrópontok (linkek)
Böngészés az interneten.
Egyszerű keresési feladatok.
I, lk, p, kg, if,
ö;
Minden
tantárgy
12
50/42 Hatékony,
céltudatos
információszerzés
az internetről.
Kép, hang (zene)
keresése
Keresőprogramok speciális
beállításai
Böngészés az interneten.
Összetett keresési feladatok.
I, lk, p, kg, if,
ö;
Magyar,
ének,
vizuális
kultúra,
osztályfőn
öki
51/43 Elektronikus levél
fogadása, küldése
Levelek rendezése. Mappák (Érkezett, Elküldött); Mappák megismerése,
használata.
I, k, szk, if,
gy, ö;
Minden
tantárgy
52/44 Elektronikus levél
fogadása, küldése
Levelek rendezése.
Címjegyzék
használata.
Mappák (Piszkozat, Kuka stb.);
Címjegyzék
Új mappa létrehozása.
Levelek rendezése.
Címjegyzék használata.
I, k, szk, if,
gy, ö;
Minden
tantárgy
53/45 Információ
küldése, fogadása
csoportos
kommunikációs
eszközök
segítségével.
Csoportos
kommunikációs
eszközök
megismerése
MSN, Windows Live Messenger,
Skype;
Információ küldése,
fogadása, a csoportos
kommunikációs eszközök
használata.
I, k, szk, egy,
gy, ö;
Minden
tantárgy
54 Összefoglalás
V. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM 6 ÓRA
55/46 Szabadon
felhasználható
források
megismertetése.
Tapasztalatok
szerzése az
információforráso
k mindennapi
szerepéről
Szabadon felhasználható
információforrások
Információk gyűjtése
szabadon hozzáférhető
forrásokból.
I, if, szk, gy; Minden
tantárgy
56/47 Személyi
információk,
személyes adatok
fogalmának
A személyiségi
jogok és az
informatika
kapcsolatának
A személyi információk jogi oldala.
Adatvédelem.
Jogi és etikai szabályok
megismerése.
ÉN, I, if, szk,
gy;
Osztályfő
nöki
13
tisztázása. tisztázása.
57/48 Az informatika
múltjára
vonatkozó
történetek.
Néhány
kulcsfontosságú
találmány
megismerése.
Magyar tudósok szerepe az
informatika fejlődésében.
Kiselőadások az informatika
fejődésének történetéből.
I, E, H, gy, if,
k, ö, szö;
Matematik
a,
technika,
társadalo
m-ismeret
58/49 Információgyűjtés
hálózatokról
Hozzáférés mások
adataihoz,
dokumentumaihoz.
Az informatikai eszközök
alkalmazásának fontosabb etikai
kérdései.
Lehetőségek és korlátok.
Mások adataihoz,
dokumentumaihoz való
hozzáférés a helyi hálózaton
és az interneten keresztül.
I, p, d, é, k, ö; Minden
tantárgy
59/50 A számítógépes
játékok és az
internethasználat
veszélyei
Játékok és
internetes játékok
gyűjtése.
Veszélyek a túlzott számítógép-
használatban. Játékszenvedély.
A probléma megfigyelése,
saját tapasztalatok
megosztása. A tanulságos
esetek megbeszélése.
TE, É, I, K; é; Osztályfő
nöki
60/51 Összefoglalás
VI. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA 5 ÓRA
61/52 Hagyományos
eszközökön
alapuló könyvtári
szolgáltatások
megismerése.
A betűrendes leíró
katalógus
használata.
A könyvek tartalmi csoportosítása:
szépirodalom, ismeretközlő
irodalom, sajtótermékek. A
betűrendes leíró katalógus
szerkezete és használata.
Keresés különböző
szempontok alapján
csoportmunkában.
T, szk, lk, i,
gy, ö;
Minden
tantárgy
14
62/53 Új információs
eszközökön
alapuló könyvtári
szolgáltatások
megismerése. (M)
Új ismerettárak
megismerése
Nem nyomtatott
információhordozók, azok előnyei és
hátrányai.
Video, CD, DVD az iskolai
könyvtárban;
Oktató CD-k, DVD-k
használata.
I, T, i, lk, gy,
ö;
Magyar,
technika
63/54 Az
információkeresés
technikái.
Forráskeresés a
szabadpolcon ill.
az adathordozók
között
Keresési technikák hagyományos és
elektronikusan tárolt információ
esetén
Anyaggyűjtés, feldolgozás,
forrásjelölés,
információközlés
I, T, i, p, if,
szö, ö;
Minden
tantárgy
64/55
A médiumok
megkülönböztetése
és irányított
feldolgozása. (M)
A médiumok
csoportosítása
különböző
szempontok
alapján.
Csoportosítás különböző szempontok
alapján (közlésmód, információs
érték).
A médiumok csoportosítása,
a megfelelő médium
kiválasztása.
I, T, i, lk, gy,
ö;
Minden
tantárgy
65/56
Összefoglalás
ÖSSZEFOGLALÁS (2 óra)
66-67 Összefoglalás
68 Számonkérés
A Tanterv jelöléseit alkalmazva:
Kiemelt fejlesztési feladatok:
ÉN Én és önismeret
H Hon-és népismeret
E Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
K Környezeti nevelés
I Információs és kommunikációs kultúra
TE Testi és lelki egészség
T Tanulás
F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Kulcskompetenciák:
k kommunikációs
n narratív
d döntési
szk szabálykövető
lk lényegkiemelő
é életvezetési
egy együttműködési
p problémamegoldó
kr kritikai
i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek
Gondolkodási képességek fejlesztése:
ig induktív gondolkodás
dg deduktív gondolkodás
kg korrelatív gondolkodás
ag analógiás gondolkodás
vm vizuális memória
Megismerési képességek fejlesztése
if információszerzés és– feldolgozás
úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása
szö szövegalkotás képessége
gy a mindennapi életben való eligazodás
ö az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
16
I. Számítógép és környezet
1. óra A mi informatikai rendszerünk
Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, szövegalkotás
képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége.
Nevelési cél:
A szabályok elfogadtatása és szabálykövető magatartás kialakítása
Vitakészség fejlesztése. Vitakultúra kialakítása
Fejlesztési feladatok:
Baleset és –tűzmegelőzési szabályok megbeszélése
A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek
Kritikai érzék fejlesztése
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla
Munkaforma: frontális, páros munka, csoportmunka
Tananyag feldolgozása:
Ez a lecke az iskolai terem rendjét, a számítógép iskolai használatának szabályait taglalja.
A zökkenőmentes közös munka érdekében mindenkinek ismernie kell ezeket a szabályokat és
be is kell tartani ezeket. A tavaly már tanult szabályok összegyűjtése történhet frontális
osztálymunkában, de csoport vagy páros munkában is. A csoportok vitatkozzanak az egyes
szabályok fontosságáról, betartásuk nehézségeiről.
Frissítő kérdések:
1. Informatika szó jelentése: az a tudomány, ami az új ismeretek megszerzésének módját
tanítja meg.
2. Rendszer: amikor a dolgok összefüggnek egymással, kapcsolatban vannak egymással.
3. Az eszközök külön-külön lehetnek működőképesek, de csak együtt, rendszerben érdemes
őket használni.
Beszéljük meg, hogy miért jelent veszélyt az emberre az elektromos áram.
Nézzük meg a Tűzriadó tervet (ami a teremben is ki kell, hogy legyen függesztve.) Beszéljük
meg mi a teendő esetleges baleset vagy tűz esetén.
A következő feladatokat csoportmunkában ajánlott megoldani.
1. feladat: A Szabályok megkönnyítik az életünket. Segítik az emberek egymás mellett élését.
A társadalom elképzelhetetlen szabályok nélkül.
2. feladat: A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld!
Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak!
A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos!
Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el!
17
Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni!
A teremben enni, inni tilos!
Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után!
A szabályokat le is lehet rajzoltatni, vagy a szabályokhoz párba kelljen rakni az előre
elkészített képekkel.
3. feladat: A tanulók vitathatják, hogy miért nem szabad a számítógép mellett enni, inni. Miért
nem változtathatják meg az iskolában például az asztal beállításait stb. Próbáljuk meggyőzni
őket ezen szabályok fontosságáról!
4. feladat: Alapvető szabály, hogy a számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld! (Mert
balesetet okozhatsz!)
5. feladat: Változatos lehet a gyerekek választása. Bármelyik lerajzolt szabály lehet jogos.
6. feladat: A tanulók párban megvitatják, hogy kinek melyik szabály betartása okoz
nehézséget. Ötletes megoldások is születhetnek, vagy csak egyszerűen arra jutnak, hogy akart
és önuralom szükséges a szabály betartásához.
A számítógép terem rendje című rajz összefoglalja az eddig összegyűjtött, megvitatott
szabályokat.
A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:
1. feladat: Áramütéses baleset esetén a teendőket kell helyes sorrendbe tenni. (szk
szabálykövető)
2. feladat: Az áram okozta tűz esetén kell a helyes oltási módot kiválasztani. (d döntési)
3. feladat: A számítógép kezelésének szabályait kell megalkotni a szavak helyes sorrendbe
rakásával. (k kommunikációs szö szövegalkotás képessége)
Az Összefoglalás rész a lecke vázlatát adja. Ezek elsajátítása mindenkinek ajánlott!
Ismétlő kérdések:
1. A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld!
Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj tanárodnak!
2. A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos!
Munkáidat csak a megadott helyre mentheted el!
Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni!
A teremben enni, inni tilos!
Az asztalt és az eszközöket rendben hagyd magad után!
3. Itt fel lehet sorolni a helyi szabályokat.
Előfordul, hogy a tanulók egyes szabályok eltörlését kérik.
Szabályok a
http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=425a1c5e-e2cf-428a-9e20-
a89d702d4c8a&v=1&b=3&t=szoveg&newnav=true&cid=d02b48ba-5f13-4f3b-97c3-
f2b8484aff15 oldalon találhatók
A következő oldalon lehet gyakorolni a baleset-megelőzési szabályokat!
http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=213b3107-2af9-4393-a259-
8bede23a4228&v=1&b=4&t=animacio&newnav=true&cid=2a8cb0f2-51fb-4924-8dd9-
2b3fb2ee83ac
18
2. óra Az én informatikai rendszerem
Képességek: Kommunikációs, szövegalkotási, információszerzés és– feldolgozás és a
lényegkiemelő képesség fejlesztése.
Nevelési cél:
Kommunikációs eszközök helyes használatára nevelés
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Testi és lelki egészségre nevelés
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Környezettudatos magatartás kialakítása
Fejlesztési feladatok:
Az otthoni számítógépezési szokások kialakítása, esetleges megváltoztatása
A testi és lelki egészség megóvása
Hulladékká vált számítógépek és elektronikus eszközök helyes kezelésére
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla
Munkaforma: frontális, csoportmunka
Tananyag feldolgozása:
Ez a lecke az otthoni számítógépezési szokások kialakítását, esetleges megváltoztatását
célozza. Felhívja a figyelmet az egészség megóvására és a feleslegessé, hulladékká vált
számítógépek helyes kezelésére. Cél a környezettudatos magatartás kialakítása.
Beszéljük meg, hogy miben hasonlít, és miben különbözik az iskolai és az otthoni
számítógépes környezet. Hívjuk fel a figyelmet a túlzott számítógép használat
egészségkárosító következményeire.
Frissítő kérdések:
1. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk.
2. Az előző órán tanultak szabályok felsorolását várjuk.
3. Az emberek egészsége érdekében, a gépek érdekében, és a zavartalan együttműködés
érdekében.
1. feladat: Az otthoni számítógép használat során valószínűleg a játék és az interneten való
böngészés a legjellemzőbb, míg az iskolában az 5. osztályos tananyag révén szöveget írtak,
rajzoltak, képeskönyvet szerkesztettek a gyerekek.
19
2. feladat: Biztosan lesz néhány gyerek, aki most már szövegírásra, rajzolásra is használja
otthon a gépet vagy céltudatosabban használja az internetet.
3. feladat: Ez tanulónként eltérő lehet. Bármilyen kis sikert is érdemes kihangsúlyozni,
dicsérni.
4. feladat: Érdemes összehasonlítani, hogy milyen eltérőek lehetnek az egyes családokban a
szabályok, vagy van ahol nincsenek is szabályok!
5. feladat.
6. feladat: Hátunk a szék támlájának támaszkodjon. Alkaruk a felkarral 90 fokos szöget zárjon
be. Hátunk és lábunk 90 fokos szöget zárjon be. Talpunk a padlón legyen. Stb
7. feladat: Szinte valamennyi, hiszen nem lebomló anyagokból készültek.
8. feladat: Hulladékudvarok Budapesten
http://www.elektrohulladek.hu/hulladekudvarok.html
http://index.hu/gazdasag/magyar/eszemet0731/
HuMusz (Hulladék Munkaszövetség)
http://www.tajsebeszet.hu/hirek/2009
http://www.fabinet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=139
9. feladat:
Az elektronikus hulladékokkal kapcsolatban nagyon sok érdekes információt cikket találsz a
következő oldalakon:
http://www.elektrohulladek.hu
http://hvg.hu/Tudomany/20080222_elektronikus_szemet_e-hulladek_greenpeace.aspx
Elektronikus hulladékokhoz kapcsolódó jogszabályok:
http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html
Elektronikus hulladékok újrahasznosításáról
http://www.elektrohulladek.hu/ujrahasznositas.html
Monitor képcsövének újrahasznosítása
http://www.elektrohulladek.hu/kepcso.html
A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:
1. feladat: A tanulónak le kell rajzolnia az otthoni számítógépes környezetet (Ha ilyen nincs,
akkor az iskolait) és le kell írnia a tanultak ismeretében, hogy mi helyes, illetve min kellene
változtatni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása, lk lényegkiemelő)
2. feladat: Be kell osztani, hogy szerinte a különböző tevékenységekkel mennyi időt kellene
szánni naponta. Itt rá lehet mutatni a túlzott számítógép használat hátrányaira, és e helyett más
szabadidős tevékenységet ajánlani. (szk szabálykövető, é életvezetési
3. feladat: Az e- szemét helyes kezelését lehet ezzel a feladattal tudatosítani. (K Környezeti
nevelés)
4. feladat: Ki kell választani az elektronikus hulladékokat a felsorolásból. (K Környezeti
nevelés)
Ismétlő kérdések:
1. Pl Naponta mennyi időt engednek számítógépezni. Ha többen is használják ugyanazt a
gépet, hogyan osztják be, mikor ki kerül sorra, Szabad-e a gépnél enni, inni. Az iskolából
hazaérve lehet-e gépezni, vagy csak ha már kész másnapra a lecke?
2. Kényelmes szék, helyes testtartás, megfelelő távolságra tett, jól beállított monitor.
Huzamosabb számítógépezés közben gyakran szemtornáztatás (felváltva közelre és távolra
nézés), pár perces torna.
3. Elektronikus hulladék. Az elromlott vagy elavult elektronikus eszközökből keletkezik.
4. Az e-hulladék veszélyes hulladék, kezelésére külön szabályok vonatkoznak.
20
3. óra Mivel működik? (Az operációs rendszer feladatai)
Képességek: Lényegkiemelő, együttműködési és a kommunikációs képességek fejlesztése.
Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek
Nevelési cél:
Tervszerű munkavégzésre nevelés
Fejlesztési feladatok:
A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás
A használt operációs rendszer alapvető feladatainak megismerése
Analógiás gondolkodás fejlesztése
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása
Vizuális memória fejlesztése
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szemléltetőtáblák, interaktív tábla
Munkaforma: frontális, csoportmunka
Tananyag feldolgozása:
5. osztályban már tanultunk az operációs rendszerről. Tisztáztuk, hogy a számítógép
működéséhez operációs rendszerre van szükség. Most részletesebben is vegyük sorra az
operációs rendszer feladatait. Természetesen a felsorolás még nem teljes és nem részletes.
Nézzük meg és próbáljuk ki az operációs rendszer néhány alapvető beállítását (asztal háttere,
az ablakok színe, az ablak betűinek típusa és a képernyő pihentető). Ezek a beállítások
alapjaiban nem változtatják meg az operációs rendszer működését, ezért a tanulók is
kipróbálhatják a módosításokat. Fontos szabály, hogy ha többen is használják ugyanazt a
gépet, akkor óra végén illik az operációs rendszert a szokásos módon visszaállítani.
(Gondoljunk az egér jobbkezesről balkezes használatra állításánál! Milyen nagy riadalmat
okoz egy „fordítva” működő egér!) Érdemes kipróbálni a saját kurzor rajzolását. A tanulók
nagyon büszkék, hogy a „gépen” (az operációs rendszerben) az ő kurzoruk jelenik meg.
A tanulók által elvégezhető karbantartási feladatok az egérre és a billentyűzetre
korlátozódnak. Ezek megbeszélése közben jobban megértik ezen eszközök működését, és
használatuknak szabályai i elfogadhatóbbá válnak, hiszen látják, hogy a helytelen használat
milyen hibát okozhat.
Frissítő kérdések:
1. A jogszabályok: büntető jog, polgári jog, családjog, stb.
KRESZ szabályok gyűjteménye
Iskolai Házirend
2. Pl Az úttesten csak gyalogátkelőhelyen szabad átkelni.
21
Csak akkor szabad átmenni a „zebrán” ha a lámpa zöldet mutat.
STOP táblánál meg kell állni a járműveknek.
Házirendből Pl A tanítási órára ki kell kapcsolni a mobiltelefont.
3. Netiket pl. e-mail esetében:
Ne küldjön, és ne továbbítson levélszemetet.
Ha több címzettnek küldött levélre válaszol, csak azoknak küldje el válaszát, akikre az
valóban vonatkozik.
Az on-line találkozások személytelen jellege miatt az ember hajlamos erőteljesebben fellépni,
mint a való életben tenné. Mielőtt elküldi hozzászólását, gondolja át, vajon szemtől szembe is
kimondaná-e. Ha nem, érdemes átfogalmazni azt.
1. feladat:
A számítógépen a szabályok betartását az operációs rendszer felügyeli.
2. feladat
A Windowsban a Sajátgép\Vezérlőpult\Megjelenítés útvonalon lehet elérni az Asztal, az
ablakok és a képernyő pihentető beállításait.
Léteznek kurzorszerkesztő programok, melyekkel saját kurzort rajzolhatsz, és ezzel még
egyedibbé teheted az operációs rendszered megjelenését!
3. feladat
Rajzolni lehet az internetről ingyenesen letölthető Windows alatt futó kurzorszerkesztő
programmal.
http://www.download.com/RealWorld-Cursor-Editor/3000-2317_4-
10550991.html?cdlPid=10755874
A cur kiterjesztésű program bármelyik mappába elmenthető, és az egérmutató beállításainál
betölthető.
A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:
1. feladat: A windows szó jelentését kell angolról magyarra fordítani. (I Információs és
kommunikációs kultúra)
2. feladat: Meg kell magyarázni, miért éppen a windows lett az operációs rendszer neve.
(n narratív, szö szövegalkotás képessége)
3. feladat: Az operációs rendszer feladatait felsoroló mondatokat kell kiegészíteni. (szö
szövegalkotás képessége, úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)
4. feladat: A windows operációs rendszer bejelentkező képének részeit kell megnevezni. (úa
az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)
5. és 6. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p
problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs)
Ismétlő kérdések:
1. Az operációs rendszer fő feladatai: Hardvereszközök kezelése, programok futtatása, hibák
kijavítása, kapcsolattartás a felhasználóval.
2. Hardvereszközök kezelése: billentyűzet, egér működtetése
Programok futtatása: el lehet indítani a felhasználói programokat.
Hibák kijavítása: Ha hiba van a működés során akkor a Feladatkezelő rendszer jelez.
Kapcsolattartás a felhasználóval, Hibaüzenetet kapunk, vagy pl. leállításkor is kiírja az
operációs rendszer, ha még dolgozik, vagy frissít az internetről.
3. Görgős egér tisztítása és billentyűzet tisztítása.
4. Az asztal hátterét (a tapétát), az ablakok színét és a képernyő pihentetőt könnyen meg lehet
változtatni.
22
4. óra Milyen eszközöket használunk munka közben? A monitor
Képességek: A mindennapi életben való eligazodás és a lényegkiemelő képesség fejlesztése.
Nevelési cél:
Tervszerű munkavégzésre nevelés
Együttműködésre nevelés
Fejlesztési feladatok:
Monitor feladatának megértése
Monitorok jellemzése tulajdonságaik alapján, monitorok fajtái
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek
Deduktív gondolkodás fejlesztése
Korrelatív gondolkodás fejlesztése
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, monitorok, interaktív tábla
Munkaforma: frontális, csoportmunka
Tananyag feldolgozása:
A lecke célja, hogy a tanulók jobban megismerjék és megértsék a monitor működését.
Összegyűjtjük a monitor legfontosabb tulajdonságait. Ezek a méret, felbontás és a
megjeleníthető színek száma. Ajánlott a teremben található monitorok méretét megmérni.
Ehhez lehet kapni inch-ben mérő vonalzót vagy mérőszalagot. Ezt a mérőszámot aztán
átválthatjuk cm–be. Tudatosítsuk, hogy a monitor (téglalap) átlóját kell megmérni! A
felbontás megértését segíti, ha milliméterpapírral szemléltetjük azt. Hívjuk fel arra a
figyelmet, hogy ez csak szemléltetés, a valóságban egy-egy képpont kisebb, mint a papíron
látható egy-egy négyzet!
A megjeleníthető színek száma mára már szinte történelem, hiszen a korszerű monitorok
nagyon sok színt tudnak megjeleníteni. Példa lehet a csak két színt kezelő monitorokra a
pénztárgépekhez csatlakoztatott, csak karakteres üzemmódban dolgozó kisméretű monitor.
A monitorok működési elvénél nem szabad belemenni a részletekbe, mert az még nem ennek
a korosztálynak való. Elnevezés szintjén ismerjék a különböző monitorfajtákat, és ismerjék fel
azokat.
Fontos tudatosítani, hogy a monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges.
Frissítő kérdések:
1.A számítógép feladatai:
Adatok bevitele, feldolgozása, eredmények megjelenítése, továbbítása, fogadása, tárolása.
2. Kiviteli eszközök: monitor, nyomtató, hangfal.
3. A kiviteli eszközök feladata: az eredmények megjelenítése.
23
1. feladat: CRT vagy LCD monitor rajza.
2. feladat: 3-4 kisebb és egy ezektől eltérő nagyobb gomb. A nagy gombbal lehet a monitor ki
és bekapcsolni.
A többi gombbal a típusoktól függően menüt lehet megjeleníteni, a kép elhelyezkedését
beállítani jobb-bal illetve le-fel irányban, illetve a fényerősséget szabályozni.
3. feladat: A kikapcsolt monitorral nem lehet ésszerűen tovább dolgozni, hiszen nem látjuk,
hogy mit írunk, hová kattintunk, és nem látjuk az operációs rendszer üzeneteit sem.
4. feladat: A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg 19 colosak, vagyis az átlójuk
sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm, 17*2,54=43,18cm,
19*2,54cm=48,26cm.
5. feladat: Az áruházakban és nagyobb boltokban lévő pénztári programok karakteres
üzemmódban dolgoznak, hiszen ott nincs szükség grafikai megjelenítésre.
6. feladat: A gyerekeknél található zöld színesek számát kell meghatározni.
A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:
1. feladat: Be kell rajzolni, hogy hogyan kell értelmezni a monitor méretét. (F Felkészülés a
felnőtt lét szerepeire, gy a mindennapi életben való eligazodás)
2. feladat: Fel kell ismerni a CRT monitort. (F Felkészülés a felnőtt lét szerepeire)
3. feladat: A monitorok tulajdonságairól kell igaz/hamis állításokat eldönteni. (I Információs
és kommunikációs kultúra)
4. feladat: Kakukktojást kell keresni (lk lényegkiemelő, kr kritikai)
5. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai)
6. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)
Ismétlő kérdések:
1. A tanteremben vagy CRT, LCD monitorok találhatók, vagy vegyesen mindkét fajta.
2. A képátmérő a monitor átlósan mért mérete. A monitorok ritkán 14, inkább 15, 17 esetleg
19 colosak, vagyis az átlójuk sorrendben. 14*2,54cm=35,56 cm, 15*2,54cm=38,10cm,
17*2,54=43,18cm, 19*2,54cm=48,26cm.
3. A beállításoknál megnézhető a monitor felbontása, ami azt jelenti, hogy hány képpont
megjelenítésére alkalmas a monitor. Gyakori felbontás a 800*600, az 1024*768 vagy a
1280*1024.
4. A beállításoknál megnézhető és a megjeleníthető színek száma. A színek száma gyakran a
24 bit kifejezéssel van megadva, ami 224
=16 777 216 árnyalatot jelent.
5. Alapszínek: sárga, piros, kék. Ezekből az összes további szín kikeverhető.
6. Monitorok fajtája a működési elvük szerint: CRT és LCD.
7. A monitor működéséhez vezérlőkártya is szükséges.
24
5. óra Kiviteli eszközök: a nyomtató
Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés
és– feldolgozás képességének, fejlesztése.
Nevelési cél:
kommunikációs eszközök helyes használata,
mindennapi életben való eligazodás
önellenőrzés,
önértékelés,
Fejlesztési feladatok:
A nyomtatók szerepének megismerése
A nyomtatók jellemzői, nyomtatófajták
Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla
Munkaforma: frontális, páros munka
Tananyag feldolgozása:
A másik legfontosabb kiviteli eszközzel, a nyomtatóval ismerkedünk meg részletesen. A
nyomtató nem alaptartozéka a számítógépnek, de nagyon elterjedt eszköz. A takarékosságot
és a praktikusságot hangsúlyozhatjuk azzal, hogy hálózat esetében nem szokás minden géphez
nyomtató kötni, egy nyomtató szolgál ki egy teljes hálózatot. A nyomtatási sor példájában
rejlő nevelési lehetőségeket ne hagyjuk ki! (Aki előbb jött, azt előbb „szolgálják” ki!)
A nyomtatók fajtáinál a működési elvekre fektessük a hangsúlyt! Érzékeltessük, hogy a
fejlődés iránya az egyre jobb minőségű nyomat és a minél gazdaságosabb üzemeltetés. Ha
tehetjük, mutassunk be különböző nyomtatókkal készült nyomatokat. (Lehetőleg ugyanarról a
szövegről vagy képről!)
A nyomtató jellemzői közül a felbontás a mintanyomatokkal szemléltethető. A sebességet
csak működés közben tudják érzékelni a gyerekek. Ha van rá lehetőségünk, nyomtassuk ki
ugyanazt a képet tintasugaras és lézernyomtatóval is. A közben eltelt időt stopperórával
mérheti egy-egy tanuló, és ebből kiszámítható a lap/perc –ben megadott sebesség is. A
nyomtatás beállítási lehetőségeit érdemes megnézni, ezekre szükség lesz majd a
szövegszerkesztés témakörben is.
A különböző nyomtatófajtákról leírást és képeket érdemes az internetről kerestetni
tanulópárokkal.
Frissítő kérdések:
1. A nyomtatóval adatot lehet kivinni a számítógépből, munkánk eredményét papíron lehet
megjeleníteni.
25
2. A nyomtató az eredményeket papíron jeleníti meg.
3. Nyomtathatott a gyerek már szöveget, rajzot.
4. Nyomtatót láthatott a boltok, gyógyszertárak stb. pénztárgépénél, postán, bankban, vasúti
jegypénztárnál stb.
1. feladat:
Valószínűleg egy nyomtató van a hálózathoz vagy a tanári géphez kötve.
2. feladat:
Ha festékszalaggal működik, több példányban nyomtat és zajos, akkor mátrixnyomtató.
Ha festékpatron kell bele, akkor tintasugaras.
Ha festékkazettával működik és meleg a papír, ami kijön a nyomtatóból, akkor lézernyomtató.
3. feladat:
A kézikönyvben érdemes megnézni a műszaki paramétereket: nyomtatási sebesség, felbontás.
Hasznos információ a tintapatron vagy kazetta cseréjének leírása.
A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:
1. feladat: Különböző perifériák közül ki kell választani a nyomtatók képét. (úa az ismeretek
új helyzetben való alkalmazása, vm vizuális memória)
2. feladat: le kell rajzolni egy képpontokból álló M betűt. ) ag analógiás gondolkodás, lk
lényegkiemelő)
3. feladat: Három válaszlehetőség közül ki kell választani a helyeset. (kr kritikai)
4. feladat: Rejtvényben lehet gyakorolni az operációs rendszer elnevezéseit. (p
problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs)
5. feladat: A rejtvényben megfejtésül kapott fogalmat kell megmagyarázni. (I Információs és
kommunikációs kultúra, k kommunikációs)
6. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)
7. feladat: Képrejtvényt kell megfejteni. (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása)
Ismétlő kérdések:
1. Akkor használjuk a nyomtató, ha a számítógéppel elkészített munkánkat papíron is meg
akarjuk jeleníteni.
2. Mátrix, tintasugaras és lézernyomtató.
3. Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a
tűk rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az
átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre
több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése.
Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a
patronból egy szerkezet soronként “ráfújja” a papír megfelelő helyére.
Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap
képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti
a papíron. A festékpor a festékkazettában található.
4. Nyomtatók jellemzői:
Felbontás: megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1 inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot
Per Inch= képpont incsenként).
Sebesség: A percenként nyomtatott oldalak száma.
A nyomtató memóriája: Ez a memória tárolja az adatokat, míg a nyomtató ki nem nyomtatja
azt. Ez a nyomat minőségét nem, csak a számítógép nyomtatás alatti gyorsaságát befolyásolja.
5. A nyomtató felbontásának mértékegysége. Megmutatja, hogy hány festékpont kerül 1
inchre. Ez lehet 600, 1200 DPI is (Dot Per Inch= képpont incsenként).
26
6. óra Mit lehet még csatlakoztatni?
Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás
képességének fejlesztése.
Nevelési cél:
Tervszerű munkavégzésre nevelés
Önellenőrzés kialakulása
Fejlesztési feladatok:
A számítógép egyéb perifériáinak megismerése
A perifériák szerepe a mindennapi életben
Analógiás gondolkodás
Információs és kommunikációs kultúra
Vizuális memória
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Szemléltető eszközök: applikációk vagy interaktív tábla
Munkaforma: páros munka, csoportmunka
Tananyag feldolgozása:
Cél a számítógép eddig megismert perifériáin kívül (billentyűzet, egér, monitor, nyomtató,
háttértárak) egyéb perifériák megismerése. Ezek lehetnek webkamera, digitális kamera,
digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb.
Ezeket az eszközöket lehetőség szerint mutassuk be és használják is a tanulók. Ha erre nincs
mód, akkor gyűjtsünk képeket az eszközökről (akár előzetes gyűjtőmunkával, vagy órán az
internetről). Ezt a tanulók párban vagy csoportmunkában tehetik meg.
Csoportosítsuk az eszközöket a megtanult felosztás szerint: bemeneti, kimeneti eszközök,
háttértárak.
Ez az óra az újabb eszközök logikai rendszerbe helyezésével a már tanult perifériákkal
kapcsolatos ismeretek elmélyítését is szolgálja.
27
7. óra Dolgozzunk és rendszerezzünk!
Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Tanulás
képességének fejlesztése.
Nevelési cél:
Tervszerű munkavégzésre nevelés
Önellenőrzés kialakulása
Fejlesztési feladatok:
Mappaszerkezet gyakorlása
Műveletek mappákkal és fájlokkal
Analógiás gondolkodás
Információs és kommunikációs kultúra
Vizuális memória
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, mappaszerkezet háttértáron
Munkaforma: frontális, páros munka, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
Cél a számítógép könyvtárstruktúrájának, könyvtár és állományműveleteinek megismerése
Könyvtár és állomány létrehozása, törlése, másolása, mozgatása, átnevezése
Keresések, keresési feltételek
A Mappák 6. leckéhez nevű mappa tartalmaz gyakorló mappaszerkezetet. Ezt a mappát
wincseszterre vagy pendrájrvra másolva oda lehet adni a tanulóknak (célszerű
tanulópároknak), hogy derítsék fel és rajzolják le a mappaszerkezetet. Lehet olyan feladatot is
adni, hogy rajzoljanak egy állóképet vagy egy pár soros szöveget és mentsék el a
mappaszerkezet megfelelő mappájába.
A kiterjesztés minta 6. lecke nevű mappa különböző kiterjesztésű apró fájlokat tartalmaz.
Ezeknél lehet vizsgálni az egyes fájlformátumok helyfoglalását.
Frissítő kérdések:
1. Wincseszter, flopi, cédé, dévédé, pendrájv
2. A háttértáron létrehozott tároló helyek. A mappákba mentjük a fájlokat.
3. A mappák a háttértárakon találhatók.
4. Fájlokat tárolunk.
5. Elmentett munkáink a fájlok.
6. Fájl, mappát vagy programot jelképező kis kép.
7. Egyszerűek, jól megjegyezhetőek.
1 feladat:
A mappaikonok képe egységes az operációs rendszerben. A Windowsban pl sárga
könyvecske.
28
2. feladat:
A fájlok ikonja változatos képet mutat. Az ikon utal a fájl jellegére is. Különböző programok
által létrehozott fájlok ugyanolyan ikont kapnak.
3. feladat:
Képrészlet kijelölése
Szerkesztés\Másolás menüpont választása
Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása
A képrészletet a kívánt helyre mozgatjuk
4. feladat:Szöveg kijelölése egérrel vagy billentyűzetről (SHIFT gomb lenyomva tartása
mellett)
Szerkesztés\Másolás menüpont választása
A kurzort a beillesztés helyére visszük
Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása
5. feladat: Gyakorlására készült a „Mappák a 6. leckéhez” mappa
Fájl kijelölése
Szerkesztés\Másolás menüpont választása
Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába)
Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása
6. feladat: Gyakorlására készült a „Mappák a 6. leckéhez” mappa
Mappa kijelölése
Szerkesztés\Másolás menüpont választása
Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába)
Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása
7. feladat:
Az MP3 egy veszteséges tömörítésen alapuló zenei fájlformátum, jelenleg az egyik
legelterjedtebb.
1995 első felében MP3 fájlok kezdték elárasztani a netet olyan programoknak köszönhetően,
mint a Winamp és a Napster.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mp3
8. feladat:
Gyűjts össze különböző kiterjesztéseket!
Mp3, mp4, doc, txt, bmp, jpg, tiff, avi, pdf stb
9. feladat:
Csoportosítsátok a kiterjesztéseket aszerint, hogy melyik jelent szöveges fájlt, zenét vagy
képet!
Szöveges fájlok: txt, doc, pdf
Zenei fájl: mp3, mp4, mid
Képfájl: bmp, jpg, gif, tiff,
Mozgókép: avi
10. feladat:
Szövegszekesztő: Pl Word: doc kiterjesztés
Rajzolóprogram: bmp kiterjesztés
Comenius Logo program: lgp kiterjesztés
11. feladat:
Nézzétek meg a használt rajzolóprogramban, hogy hányféle kiterjesztéssel lehet menteni a
munkátokat!
A Paintban a kiterjesztés lehet: bmp, dib, png, tiff, gif, jpeg.
A színek szerint lehet fekete-fehér, 16 szín, 256 szín és 24 bites színnel menteni bmp vagy dib
formátumba.
29
12. feladat:
A fájlok formátuma befolyásolja a fájl méretét. Ugyanazt a rajzot elmentve pl.
A különböző formátumok különböző fájlméretet eredményeznek.
(„Kiterjesztés minta 6. lecke”mappában találhatók a fájlok.)
Fekete-fehér bmp 37690 bit
16 szín bmp 147358 bit
256 szín bmp 293922 bit
24 bit bmp 875314 bit
gif formátum 81925 bit
jpg formátum 49956 bit
png formátum 567349 bit
tif formátum 788528 bit
Az interneten a jpg képformátumot használják a leggyakrabban, mert az a leg
helytakarékosabb.
13. feladat:
Ha két színnel (fekete-fehér mentettük el a képet, akkor azt már nem lehet visszaszínezni.
A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:
1. feladat: Mondatokat kell kiegészíteni a mappaszerkezethez és a fájlokhoz kapcsolódóan. (I
Információs és kommunikációs kultúra, k kommunikációs, lk lényegkiemelő, ag analógiás
gondolkodás, szö szövegalkotás képessége)
2. feladat: Mappaszerkezetet kell elemezni fagráf alapján. (ag analógiás gondolkodás, kg
korrelatív gondolkodás)
3. feladat: Kakukktojást kell keresni a mappaműveletekhez kapcsolódóan. (úa az ismeretek új
helyzetben való alkalmazása)
4. feladat: Kipótolós feladat. Mappaműveletek gyakorlását szolgálja. (úa az ismeretek új
helyzetben való alkalmazása, (lk lényegkiemelő)
Ismétlő kérdések:
1. A mappákat és a fájlokat ikonokkal jelképezzük.
2. A fájlnév névből (azonosítóból) és kiterjesztésből áll, melyeket pont választ el egymástól.
3. A kiterjesztés megmutatja, hogy milyen fajta a fájl, szöveg, kép, hangfájl stb. és azt is hogy
melyik programmal készült.
4. A legtakarékosabb fájlformátum a jpg.
5. A mappamásolás lépései:
Mappa kijelölése
Szerkesztés\Másolás menüpont választása
Átlépünk a beillesztés helyére (A megfelelő mappába)
Szerkesztés\Beillesztés menüpont választása
6. Létrehozás, átnevezés, áthelyezés, másolás, törlés.
30
8. óra Összefoglalás
Képességek: Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. Rendszerező és
lényegkiemelő képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.
Nevelési cél:
A rendszer több mint az egyes dolgok összessége
Fejlesztési feladatok:
A számítógéppel kapcsolatos ismeretek összefoglalása, rendszerezése
Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása
Vizuális memória fejlesztése
Induktív gondolkodás
Analógiás gondolkodás
Szemléltető eszközök: tankönyv, számítógépes konfiguráció, applikáció, interaktív tábla
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
Cél: A számítógép feladatai, és a hozzájuk tartozó eszközök rendszerezése
Frissítő kérdések.
1. A számítógépet, szöveg írására, rajzolásra, zenehallgatásra, intenetezésre, filmnézésre
használják a gyerekek.
2. Az iskolában nem lenne informatika óra. Nem tudna a gyerekek oktatóprogrammal tanulni.
Nem tudna interneten utánanézni dolgoknak. Délután nem tudna játszani. Nem tudna
levelezni, csevegni a barátaival.
3. Az élet szinte minden területén. Vasúti jegy vásárlásakor, helyjegy foglalásakor, számlák,
blokkok nyomtatásakor. Postán, bankban. Stb.
1. feladat:
Olyan képeket kell gyűjteni, ami számítógépes munkahelyeket mutat be.
2. feladat
A gyűjtött képeket fel lehet ragasztani egy kartonra és így a teremben kirakható tablót lehet
készíteni.
3. feladat:
Az 5. és 6. osztályban tanult perifériák egy-egy könnyen értelmezhető műszaki adatait
érdemes megbeszélni.
Pl Egér golyós, vagy optikai, vezetékes vagy vezeték nélküli.
Háttértárak tárolási kapacitása legalább összehasonlítás szintjén, hogy melyikre fér több adat.
Monitor tanult műszaki jellemzői: képátmérő, felbontás, megjelenített színek száma.
Nyomtató tanult műszaki adatai: felbontás, sebesség, a nyomtató memóriája.
4. feladat:
Bemeneti eszközök: billentyűzet, egér, mikrofon, webkamera, digitális fényképezőgép,
digitális kamera.
Kimeneti eszköz: Monitor, nyomtató, hangfal.
Háttértárak: flopi, cédé, dévédé, wincseszter, pendrájv.
5. feladat:
31
A csoport tagjai képekkel bemutatják és ismertetik az eszköz fő jellemzőit.
6. feladat:
Figyelembe kell venni a tananyag felépítését. A mappaszerkezet tartalmazzon olyan mappát,
amibe képe, amibe szöveget és amibe programot fognak majd menteni.
7. feladat:
A tanár által megadott hely lehet a wincseszter egy kijelölt mappája, vagy pendrájv, esetleg
flopi.
8. feladat:
Vagy az adathordozót cserélik ki a tanulók, vagy wincsesztere esetén ők maguk cserélnek
helyet, hogy felderítsék a társuk által létrehozott mappaszerkezetet.
Készíts mappaszerkezetet, majd cserélj a társaddal és derítsd ki, rajzold le az általa létrehozott
mappaszerkezetet!
A leckéhez nem tartoznak a munkafüzetben feladatok.
Ismétlő kérdések:
1. A számítógép feladatai:
Adatok bevitele, feldolgozása, tárolása, megjelenítése, továbbítása, fogadása.
A számítógép környékén található eszközök (perifériák): billentyűzet, egér, mikrofon,
szkenner, webkamera, nyomtató, hangfal, monitor stb.
Csoportosításuk:
Adatok bevitele a bemeneti eszközökkel történik. Ezek a billentyűzet, egér, mikrofon,
webkamera, szkenner.
Adatok megjelenítése a kimeneti eszközökkel történik: hangfal (hangszóró), monitor,
nyomtató.
Az adatok feldolgozását a következő egységek végzik: Központi egység és a memória
Adatok továbbítását és fogadását a hálózati kártya vagy a modem végzi.
Adatok tárolására szolgál a wincseszter, a flopi, a cédé, a dévédé és a pendrájv.
2. A monitor a legfontosabb kiviteli eszköz. Fajtái: CRT ( Hagyományos, nagy méretű) LCD
(Folyadékkristályos, lapos képernyős)
Monitorok jellemzői: a mérete (képátmérő), a felbontás és a megjelenített színek száma.
3. Nyomtatók fajtái: Mátrix, tintasugaras, lézer.
Mátrix (tűs) nyomtató: A kép apró pontokból tevődik össze, mely úgy keletkezik, hogy a tűk
rácsapódnak a festékszalagra, amelyről így a festék átnyomódik a papírra. Ezekből az
átnyomódott pontokból sorról-sorra rajzolódik ki a kép. A nyomtató előnye, hogy egyszerre
több példányt is lehet vele nyomtatni és olcsó az üzemeltetése.
Tintasugaras nyomtató: Itt is apró pontokból áll össze a kép. A folyékony festékcseppeket a
patronból egy szerkezet soronként “ráfújja” a papír megfelelő helyére.
Lézernyomtató: A nyomtatást nem soronként végzi. A nyomtató a memóriájában a teljes lap
képét előállítja, majd utána készít róla lenyomatot. A száraz festékport hő segítségével rögzíti
a papíron. A festékpor a festékkazettában található.
4. A mappák tároló helyek a háttértárakon. A fájlok az elmentett munkáink. A fájlokat a
mappákba mentük el.
32
II. Algoritmizálás, programozás
9. óra Az adat
Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának
rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
kommunikációs eszközök helyes használata,
kezdeményezőkészség,
mindennapi életben való eligazodás
Fejlesztési feladatok:
Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása.
Problémák informatikai jellegű megfogalmazása.
Analógiás gondolkodás.
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
I. Információszerzés módja
Előzetes feladat:
Milyen módon szerezhetünk információt a környezetünkről, illetve
a mindennapi életünk eseményeiről?
Motivációs beszélgetés a Tk. képei alapján (1. feladat)
Tegyenek különbséget a szerzett információ módja szerint! Fogalmazzák meg, hogy a
saját érzékszerveink által szerzett információ, és a mások által átadott információ között
különbséget teszünk. Határozzuk meg, hogy
A saját tapasztalataink alapján szerzett információ a közvetlen, a másoktól kapott
információ pedig a közvetett információ.
A tankönyv meghatározásának elolvasása
II. Közvetlen és közvetett információszerzés
Fl. 1./a feladat önálló megoldása.
33
Megoldás: Közvetett: rádió, számítógép
Közvetlen: tea, közlekedési lámpa, gitár
1./b feladat közös megbeszélése
Hogyan kapunk információt a rádión, számítógépen keresztül?
Hogyan szerzünk információt a teáról, közlekedési lámpáról, gitár hangjáról?
Mely érzékszerveink vesznek részt ezen esetekben a közvetlen információ-
szerzésben?
III. Információátadás folyamata
Beszéljenek a gyerekek az információ vételének, átadásának különböző lehetőségeiről.
(Ebben segítenek az 1. feladat képei: közvetlen beszélgetés, telefon) Soroljanak fel olyan
eszközöket is, amelyek itt nem léthatók (pl.: rádió tv,…)!
A tankönyv szövegének elolvasása után elemezzék közösen a Tk. ábráját!
Elemzés:
Az információátadáshoz szükség van egy információt adó, és egy információt vevő
személyre. Az ábrán láthatunk visszafelé mutató (szaggatott) nyilakat is. Gyakran ugyanis
az információra reagálunk is valamilyen módon (beszéddel, mimikával, …). Ilyenkor
beszélünk visszacsatolásról. Ez azonban nem mindig lehetséges (rádióból, tv-ből szerzett
információ).
Különböző esetekben különböző lehet az átviteli csatorna.
Mondjanak a gyerekek néhány általuk ismert lehetőséget. (levegő, kábel, rádióhullám)
Fl. 2. feladat – önálló feladatmegoldás.
Megoldás: tárcsázó csengő telefon telefonáló
Visszacsatolás történik, nyilak tehát visszafelé is mutatnak.
Válaszoljanak a professzor kérdésére is! –Frontális munka
Megoldás: az átviteli csatorna a vezeték és a levegő.
IV. Információ rögzítése
A telefonon történt beszélgetés rögzíthető-e?
Mondják el a tanulók, hogy:
Miért lehet szükség az információ tárolására?
Mióta rögzít az ember információt?
Milyen információkat rögzíthetünk? (Segítenek a tk képei-3. feladat)
Milyen eszközeink vannak a különböző típusú információk rögzítésére?
Fl. 3. feladat megoldása önállóan.
Olvassák el a Tk. szövegét az információhordozó eszközökről!
34
10. óra Az információ
Képességek: Információs és kommunikációs képesség, információszerzéssel, átadással,
rögzítéssel kapcsolatos képességek.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
információszerzés, információrögzítés lehetőségei,
mindennapi életben való eligazodás
Fejlesztési feladatok:
Az információszerzés lehetőségei.
Problémák informatikai jellegű megfogalmazása.
Analógiás gondolkodás.
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: csoport, frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
I. Motiváció:
Játék –Amerikából jöttünk . . .
II. Beszélgetés:
Milyen módon jutottatok az előbbi játékban információhoz? (Válasz-mutogatással)
Melyik korban és miért használta az ember a mutogatást, mimikát információ átadására?
(Válasz - Az őskorban az ősemberek használták, amíg a beszéd ki nem alakult.)
III. Szókártyák rendezése:
A táblára a következő szókártyákat (vagy képeket) helyezzük fel össze-vissza:
Mutogatás, barlangrajz, beszéd, füstjelek, papirusztekercs, kőtábla, könyv,
fényképezőgép, lemezjátszó,(vagy gramafon) rádió, tévé, számítógép, …
- Rendezzék a gyerekek időrendi sorrendbe a szókártyákat!
- Mondják el, hogy véleményük szerint (vagy olvasmányaik alapján) milyen információt
tudtak az emberek átadni egymásnak például a füstjelekkel.
- Vajon miért volt szüksége az embereknek az írás kialakulására? (Az ember a
fejlődésével egyre több ismeretet, tudást halmozott fel. Mindent már nem tudott fejben
tartani. Szükség volt tehát a tapasztalataik, szerzett ismereteik, felfedezéseik lejegyzésére.
Az írás kialakulásával – ami egy hosszabb folyamat eredménye – az információk hosszú
távú megőrzése is lehetségessé vált. Ez az információ rögzítésének egyik lehetőségét is
jelenti.
Szedjék le a tábláról azokat a szókártyákat, amelyek nem rögzített információt adnak át!
(mutogatás, beszéd, füstjelek, rádió, tévé)
- Sorolják fel, hogy a fennmaradó szókártyákon olvasható eszközök milyen információt
rögzítenek? (barlangrajz, fényképezőgép – képi információ; papirusz, könyv, lehet kép és
35
szöveges információhordozó; kőtábla szöveges információ; lemezjátszó hangrögzítés, a
számítógép szöveg, hang és képi információ kezelésére, rögzítésére alkalmas.)
Mikor alakulhatott ki a számolás és miért volt erre szüksége az embenek?
IV.Csoportmunka:
Alakítsanak ki a tanulók (érdeklődésük szerint) 3 csoportot!
I. Csoport keressen az interneten az írás kialakulásának előzményeiről!
II. csoport keressen a számolás kialakulásáról, a számolás történetéről!
III. csoport keressen az információ rögzítéséről ismereteket.
Kapjanak erre kb10 percet, majd számoljanak be néhány percben az olvasottakról.
Megadhatunk segítségül néhány címet, de ügyesebb gyerekcsoportra, rábízhatjuk a szabad
keresést.
Néhány cím:
- az írás története: előzmények- http://vic.mkm.sulinet.hu/tori/szakkor/irast/ireloz.htm
- az írás fogalma: http://www.famakonyv.hu/tori1.html
- bemutatók az írás történetéről: http://www.grafologia.hu/Anyagok/irastort1.ppt
http://www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/molnar/segedanyagok/Az_iras.ppt
- a számolás kialakulása:
http://www.google.hu/search?q=a+sz%C3%A1mol%C3%A1s+t%C3%B6rt%C3%A9nete&ie
=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=com.ubuntu:hu-HU:unofficial&client=firefox-a
- számolás, számírás története: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/TARTSZAM.html
- az információ tárolásának története: (... a kőbevéséstől a nanotechnológiáig …):
http://www.freeweb.hu/hmika/Erdekes/Html/InfoTaro.htm
Házi feladat:
Előzetes feladat a következő órához:
Adatgyűjtés: Tanulóink gyűjtsenek osztályukról minél több adatot, ezeket füzetükbe írják is
le!
Pl. Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek, jelentős műveik.
36
11. óra Adatok rendezése
Képességek: Információs és kommunikációs képesség, Információszerzéssel, rögzítéssel
kapcsolatos képességek.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
adatkezelés, adatvédelem,
mindennapi életben való eligazodás
Fejlesztési feladatok:
Az adatok felhasználási lehetőségeinek bemutatása.
Problémák informatikai jellegű megfogalmazása.
Analógiás gondolkodás.
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
I. Motiváció:
Mondjátok el osztályotokra vonatkozó legfontosabb adatokat! (évfolyam, betűjel,
osztályfőnök neve, osztálylétszám, esetleg tagozat)
II. Információ vagy adat
Ismétlés: Mi az információ?
Mit nevezünk adatnak?
Mi a különbség az információ és az adat között?
Fl.. 1. feladat – önálló feladatmegoldás
Megoldás:
1.A/ alaphalmaz – adat (konkrét tartalom), részhalmaz – információ (új ismeret).
1./B adat: 2, 3, 5, 7, 8,
információ: 1, 4, 6,
III. Adatok rögzítése
Kérdezzük meg az osztályban, hányan vannak, akik használnak leckefüzetet! Miért
használják?
Miért használunk órarendet (amíg meg nem tanuljuk)?
Állapítsák meg a tanulók, hogy adatok feljegyzésére szükség van!
37
Hova rögzíthetünk adatokat, illetve hogyan juthatunk mások által lejegyzett adatokhoz?
(Tk. képei)
Tk. 1. feladat
Mire használjátok a füzeteiteket? (vázlat, kiegészítő információk, adatok lejegyzése)
Közületek kik (hányan) jegyeztek már fel valamilyen eseményt naptárba?
Miért volt erre szükségetek? (Születésnap? Névnap? Verseny időpontja?)
Hogyan rögzíthetünk adatot a számológépbe? (Van saját memóriája M+, M-)
IV. Adatok típusai
Tk. 2. feladat
Mely adataidat nem árulod el bárkinek? Miért nem?
Milyen típusúak lehetnek az adatok?
Olvassák el a Tk. szövegét!
Fl. 2. feladat – önálló megoldás
Megoldás:
Szöveg (3. 7.), szám (2. 5. 8.– dátum)
Keressetek adatokat különböző tankönyvekben! (Mi az adat?!) – csoport munka. (pl.:
földrajz könyvben, biológia könyvben…)
Tk 3. feladat segítenek a képek
V. Adatrögzítés a számítógépen
Tk. 4. feladat
Megoldás: háttértárakon (Sorolják is fel a tanulók a háttértárakat!)
Robot Robi – Hogyan rögzíti a számítógép az adatokat?
Játékos feladat – Válaszolj a kérdésekre! Az igen az 1, a nem jelenti a 0-t.
Egy lehetséges megoldás: 01110
Olvassák el a Tk. szövegét!
Tk. 5. feladat
VI. A bit
Mértékegység meghatározása:
Az adat és információ legkisebb egysége a bit. Ez az adatmennyiség mérésére bevezetett
mértékegység. Angol eredetű, BInary digiT kettes számrendszerbeli számot jelent. A
bináris jelek 0 (hamis) és 1 (igaz) értéket vehetnek fel.
Házi feladat:
Fl. 3. feladat kód megfejtése
Adatgyűjtés: Gyűjtsenek adatokat több csoportban (szöveges, és számtípusút is)
lexikonból! Pl.: Petőfi Sándor, Arany János, születési ideje, helye, hány évet éltek,
jelentős műveik.
38
12. óra Adatok rendezése
Képességek: Információ gyűjtésének, és kezelésének készsége. Érezzék az információszerzés
és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
mások adatainak tiszteletben tartása,
adatok védelme.
Fejlesztési feladatok:
Problémák informatikai jellegű megfogalmazása.
Egyszerű problémák önálló megoldása.
Adatok keresése, az életkoruknak megfelelő folyóiratokból, könyvekből, a gyűjtött
adatok rendezése, csoportosítása.
Olvasás táblázatból, diagramról. Adatok értelmezése.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szókártyák, földrajzi Atlasz, füzet
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka,
Tananyag feldolgozása:
Ismétlés: Frissítő kérdések alapján,
Házi feladat ellenőrzése
Előzetes feladat: Milyen adatokat gyűjtöttetek a házi feladatban Petőfiről és Aranyról?
(Kerüljenek a táblára a gyerekek által gyűjtött adatok!)
1.Motiváció : I. csoport: Csoportosítsátok az adatokat típusuk szerint.
II. csoport: Kerüljenek az azonos adatok egy halmazba!
Melyik esetben könnyebb eligazodni az adatokban?
II. Adatok táblázatba rendezése
Tk. szövegének elolvasása
Számok Szöveg
Szül. idő
Szül. hely
Életkor Műveik
Név
39
Hogyan tehetnénk még áttekinthetőbbé adatainkat? Rendezzük táblázatba!
Mi kerül az oszlopok címe ként a táblázatba? (halmazok címkéje)
Milyen sorrendben célszerű az oszlopok címét megadni? (név, szül. idő, szül. hely,
életkor, műveik)
III. Adatok olvasása táblázatokból
Tk. 1., 2., 3. feladatának megoldása, közös válasz a kérdésekre.
Fl.. 1., 2. feladat önálló megoldása.
Megoldás: Fl. 1
Somogy, Veszprém, Zala
Siófok, Fonyód, Veszprém, Ajka, Keszthely, …
Külső-Somogy, Bakony, Keszthelyi –hg, …
600 m, 312 m, 448 m
Megoldás: Fl. 2.
sorrend Esemény idő
1. Róma alapítása Kr. e. 753 2. Spartacus vezette felkelés Kr. e. 73-71 3. Caesar elleni merénylet Kr. e. 44. március 15 4. Nyugatrómai Birodalom bukása Kr. u 476, 5. honfoglalás Kr. u 895-896
IV. Adatok olvasása diagramról
Tk. szövegének felolvasása.
Tk. 4. feladat kérdéseire közös válasz
Tk. 5., 6. feladat megoldása. Készítsenek a tanulók önállóan diagramot a táblázatokhoz!
Házi Feladat:
Fl. 3., 4. feladatainak megoldása.
40
13. óra Kódok, kódolás
Képességek: Kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
mások titkainak tiszteletben tartása,
Fejlesztési feladatok:
Információk, adatok megjelenési formái.
Adatok felhasználási lehetőségei.
titkosírás, kódolás
jelek, piktogramok értelmezése.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, rajzlap
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
Házi feladat ellenőrzése;
Ismétlés: Frissítő kérdések: Mi az információ?
Juthatunk- e információhoz a táblázatokból?
Motíváció: Tk. 1. feladat képeinek értelmezése, jelentése.
Találjanak ki és rajzoljanak csoportokban egymásnak jeleket piktogramokat rajzlapra, amit a
többiek megpróbálnak értelmezni, megfejteni!
Ismétlés: Válaszoljanak Tk. 2. feladat kérdéseire!
Fl. 1. feladat megoldása
I. Jelek, kódok
Tk. 3. feladat alapján közös beszélgetés a tanulók kódokkal kapcsolatos ismereteiről.
Olvassák fel a Tk. szövegét!
Beszélgetés a Tk. 4. feladata alapján a kódok mindennapi életben való használatáról, és
jelentőségéről
41
Válasz a Tk. 5. feladat kérdéseire.
A Fl. 2. feladat megoldása önállóan.
II. Mi a kódolás
Kódolás fogalma:
Azt a folyamatot, amelyben az egyik jelrendszert (kódot) átalakítjuk egy másik jelrendszerré
(kóddá) kódolásnak nevezzük.
A tankönyv szövegét olvassák fel.
A Tk. 7. feladat megoldása önállóan.
III. A dekódolás
A Tk. 8. feladat megoldása önállóan.
A Tk. szövegét olvassák fel!
A dekódolás fogalma:
A dekódolás a kódolási eljárás fordítottja, vagyis valamely kód üzenetté való visszaalakítása.
A kódolás és dekódolás tehát a különböző jelrendszerek oda-vissza alakítása.
Tk. 9., 10. feladat közös megoldása.
Házi feladat:
Kód (titkosírás) megfejtése Fl. 3. feladat (a megfejtéshez a „kulcsot” jobbra el kell fordítani!
A fehér négyzetek betűit összeolvasva a megfejtés: EZ EGY TITKOS KÓD)
42
14. óra Lépésről lépésre
Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
pontos munkára nevelés
telekommunikációs eszközök helyes használata.
Fejlesztési feladatok:
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
mindennapi élet algoritmusainak felismerése,
algoritmus adatainak értelmezése, lejegyzése.
térszemlélet fejlesztése,
a robotszerű feladat megfigyeltetése.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
1. Előkészítés
Kezdjük az órát a tankönyv 1. ábrájának értelmezésével.
Beszélgessünk arról, hogy miért fontos, a tervkészítés, miben segít egy jól átgondolt,
elkészített terv.
Ennek alapján értelmezzük az algoritmus fogalmát.
Az algoritmus a feladat megoldásának lépéseit írja le! A tennivalóinkat azért tervezzük meg, hogy hatékonyan, eredményesen dolgozzunk. Akkor jó az algoritmus, ha a feladat megoldásában helyes eredményre vezet. Az algoritmust lejegyezhetjük szóban, szövegesen, rajzosan, vagy folyamatábra segítségével.
43
Hatékony tervkészítésre mutat példát a munkafüzet 1. feladata.
2. Újra, meg újra
Keressenek a mindennapi életből ismétlődéseket. az iskolai tevékenységben, a mesékben,
Beszéljék meg! A mesékben miért van nagy szerepe az ismétlésnek?
Hányszor ismételnek meg tevékenységeket?
3. Ismétlés a Logóban
A Teknőc is ismeri az ismétlést!
Fogalmazzák meg, hogy mit jelent az ismétlés a programozásban. Az ismétlést a programozásban ciklusnak nevezzük. Az ismétlődő rész neve ciklusmag. A ciklusváltozó határozza meg, hogy hányszor fut le a ciklus. Amikor előre tudjuk, hogy hányszor kell az ismétlést elvégezni, számláló ciklusról beszélünk.
4. Feltétel vizsgálat
Értelmezzék ezt a rajzot!
Beszéljék meg! Mi befolyásolja a választásunkat?
Keressenek nagyon sok példát arra, amikor választaniuk kellett! Emeljék ki, hogy akkor
döntenek jól, ha megvizsgálják, átgondolják, minden lehetőséget számba véve hoznak
döntést.
Tevékenységeink során akkor találkozunk elágazással, amikor nem egyértelmű mit kell tennünk, el kell döntenünk, hogy hogyan haladunk tovább, vagy amikor el kell döntenünk mit kell tennünk. Van, amikor az eredmény nem algoritmizálható, hiszen a megoldás sokféleképpen zajlik le, befolyásolhatja a kedvünk, a szokásaink, satöbbi.
5. Folyamatábra értelmezése
Feltétel vizsgálat értelmezéséhez ad segítséget a munkafüzet 3. feladata.
Négyzet
ismételd 4-szer
[előre 50 jobbra 90]
Vége
ciklusváltozó Ciklusmag
44
Vezessük be a folyamatábra jeleit!
A munkafüzet 5. feladata alapján, találjanak ki sok-sok történetet a folyamatábrához.
nem igen
Start
Tevékenység
1Feltétel
Tevékenység
2
Vége
45
15. óra Mit tud a Teki?
Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés.
Fejlesztési feladatok:
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
egyszerű alakzatok készítése,
térszemlélet fejlesztése,
a robotszerű feladat megfigyeltetése,
ismerjen meg egy programozási nyelv alaputasításait.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
Ezen az órán ismételjék át, amit eddig a Logo programozási nyelvről tanultak. Ott ahol csak
most vezetik be a Logot ott új anyag feldolgozásaként vegyék, természetesen a gyakorlásra
több időt engedve.
1. Irányjátékok
Az irányok helyes meghatározásához a munkafüzet 1. feladatát javaslom.
Írd a képek alá, hogyan fordult el a Teki a kiinduló helyzethez (első kép) képest!
J 90 b 90 j 45 b 180 j 135 b 45
2. Robotjáték
Játszhatnak a teremben különböző robotjátékokat, az 5. osztályos informatika tankönyvéhez
készült tanári útmutató ehhez sok segítséget ad. Válasszanak a nehezebb feladatok közül.
Nagyon szeretik a gyerekek memóriajátékot.
3. Logo utasítások
Ismételjék át a Teki legfontosabb utasításait, ehhez használják a tankönyv 1. példáját.
Helyezzék el a parancsokat gombokra, a tankönyv útmutatása alapján, majd az itt levő
utasításokkal alkossanak a gyerekek, például labirintust, amit aztán játékra is fel tudnak
használni.
A legjobb labirintusképet mentsék is el.
A gombokra elhelyezett utasítások alapján a gyorsabban haladók elkészíthetik a munkafüzet
2, és 3. feladatánál bemutatott képeket is.
46
4. Ciklus
Elemezzék a tankönyv 2. feladatánál látható képet, amely már ismerős az 5. osztályos
tankönyvből.
Apókának kell segíteni, hogy leszedhesse a fáról az almát. Apóka ismeri a teknőcnyelv
utasításait, az almát a szedd paranccsal tudja leszedni.
Mondjuk rövidebben!
A ciklus általános formája:
A ciklus fogalmának elmélyítésére ad lehetőséget a munkafüzet 4. és 5. feladata.
5. Sokszögek rajzolása
Rajzoljanak sokszöget a tankönyv 3. és 4, feladata alapján. Majd fogalmazzák meg a szabályt.
Rajzoljanak minél többféle sokszöget. A tollszín, tollvastagság parancs használatával szebbé
tehetik rajzaikat.
szedd szedd szedd szedd szedd
ismétlés hányszor[mit]
ismétlés 5[szedd]
47
16. óra Körözzünk
Képességek: Tervezőkészség, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez
szükséges képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
fegyelmezett munkára nevelés.
Fejlesztési feladatok:
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,
a robotszerű feladat megfigyeltetése,
ismétlő tevékenység megfigyeltetése a mindennapokban,
döntési kompetencia,
lényegkiemelő kompetencia.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
1. Irányjátékok, Logo utasítások
Azoknak a gyerekeknek, akik még mindig hibáznak az irányok helyes meghatározásában a
munkafüzet 1. feladatát ajánlom gyakorlásra.
dél:_________vagy_______
kelet________vagy_______
nyugat_______vagy_______
délkelet______vagy_______
délnyugat_____vagy______
2. Ciklus
Ismételjék át a sokszög rajzolásra vonatkozó legfontosabb szabályt. A szabály alkalmazásával
rajzoljanak, négyzetet, háromszöget, hatszöget, tízszöget, húszszöget.
A sokszög oldalszámának növelésével olyan alakzatot kapunk, amely egyre jobban hasonlít a
körhöz. Játsszák végig a valóságban is a nyomvonalat! Képzeljék magukat a Teknőc helyébe.
3. Kör rajzolása
Kör rajzolás utasítása
Ismétlés 360[előre 1 jobbra 1]
48
Induljunk ki ebből a rajzból, biztosan lesz aki emlékszik rá, hogy ezt elkészítettük 5.
osztályban. Szedjük részeire a rajzot!
Áll egy körből
Hullámvonalból
Mindegyik elemet már önállóan el tudják készíteni. A feladat az elemek egymáshoz illesztése.
Hagyjuk, hogy kísérletezzenek, és saját maguk jöjjenek rá. A félkörhöz 1 egészet választanak,
akkor a kör méretét 2 egységre kell venni, hiszen a kör két félkörből áll.
A festésnél hagyjuk, hogy saját ötlet alapján fessék be az alakzatot.
Kör rajzolási feladatok találhatók a munkafüzet 3. feladatában.
Válasszanak a gyerekek az ott levő rajzok között. Közben figyeljék meg, hogy a gyerekek
kezdetben mennyire rosszul mérik fel a feladatok nehézségi fokát.
4. Kör másképpen
Az ImagineLogóban a Teki ismeri a kör utasítást, utána meg kell adni a kör méretét.
kör 100
Ennek felhasználásával készítsék el az olimpiai ötkarikát!
A tankönyv 2. feladatánál bemutatott „Pekingi Olimpia Játékok” projektet.
49
Az olimpia szimbólumát töltsék le az Internetről, majd a Teki alakjának megváltoztatásával
tudják a szöveg mellé helyezni.
Szöveg íráshoz válasszák a Szöveg ikont.
Elkészíthetik ennek mintájára a 2012-ben levő olimpia nyitóképét.
Nézzenek utána hol lesz a következő azaz a 2012-es olimpia!
Az Olimpiáról olvashatnak a tankönyv Érdekességek részben.
Hasznos információt szerezhetnek még:
http://www.kataca.hu/sport/olimpia/
vagy a
http://olimpia.lap.hu/
oldalon.
Ha az olimpiáról szerzett tudásukat szeretnék kipróbálni, akkor a
http://www.kvizpart.hu/index.kviz?temalist=31
oldalon tudnak játszani.
50
17. óra Eljárást írunk!
Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető
képesség.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés.
Fejlesztési feladatok:
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,
építkezés,
rész és egész kapcsolata,
strukturált programozás elemei.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
A Logo nyelv strukturáltsága, akkor élvezhető igazán, amikor eljárásokat írunk. Az eljárásírás
már egy fejlettebb gondolkodást igényel. Ennek a lényege, hogy a Teknőst tanítjuk, és ezt
nem felejti el. Felnőtt szemmel nézve, tulajdonképpen már programot írunk.
1. Eljárásírás menete
Hol tanítjuk a Teknőst?
Szerkeszt „négyzet
utasítás hatására kapunk egy panelt, ahol elkészíthetjük az eljárást.
Először tanítsuk meg a
Tekit négyzetre. Majd a
fessük be! Ehhez
használjuk a
tetszőleges parancsot!
Eljárás név
Utasítások
Vége
Beszéljék meg, hogy
milyen szabály
vonatkozik a névre!
Miért fontos a helyes
névválasztás.
51
Az írólapra írjuk be az eljárást nevét.
négyzet
Ennek hatására a Teki rajzol egy tetszőleges színnel befestett négyzetet.
2. Önálló munka
A Logo rajzolási technikáját nagyon sok geometriai fogalom oktatására lehet felhasználni.
Olyan nehéz és absztrakt matematikai fogalmak, mint például a szimmetria, tengelyes
tükrözés, hasonlóság, forgatás, rendkívül látványos formában, egyszerűen és érthetően
taníthatók.
A színes négyzetek forgatásával nagyon látványos rajzok készíthetők a tankönyv 1. példája
alapján.
Gyorsabban, haladó gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 6. feladatát. Ahol először
háromszögre kell megtanítani a Tekit, majd, ezzel az eljárással a képen látható rajzokat kell
elkészíteni.
3. Építkezés
Minden programozási nyelv esetén a programozók arra törekednek, hogy a programot kicsi
részekre szedjék. Minden egyes rész egyetlen feladat - egy eljárás. Ezt a technikát
építkezésnek nevezzük.
Az építkezés elvének értelmezésére szolgál a tankönyv 2. példája, amely alapján a kötelező
haladási irány táblát készíthetjük el.
Használjuk, és értelmezzük a tankönyv folyamatábráját, és ennek alapján tervezzék meg a
feladatot!
52
feladat megoldása:
használjuk fel a tábla1 eljárást,
készítsük el a nyíl eljárást,
haladás eljárás a tábla1 és a nyíl eljárás felhasználásával.
Papert hangsúlyozza, hogy a hiba nem baj, nem kudarc, hanem felfedezésszerű élmény.
Logo környezetben nem éri bírálat, ha a munka során a Teki nem jót rajzol. A hibakeresés,
a problémamegoldásnak a szerves része. A hibajavítás filozófiájára meg kell tanítani a
gyerekeket! A hibák hasznunkra vannak, hiszen arra késztetik őket, hogy tanulmányozzák,
megértsék, és megtanulják, hogy a hibát hogyan kell kijavítani. Érdemes megfigyelni egy
kezdőcsoportban tevékenykedő gyerekek a hibajavítást úgy oldják meg, hogy elölről kezdik a
munkát.
Az eljáráskészítésnél hívjuk fel a figyelmet arra, hogy programozástechnikai
szempontból fontos, hogy minden eljárás lezárása előtt a Teknőcöt a kiinduló helyzetbe
vezessük vissza, azaz teljes eljárást írjunk.
Különböző közlekedési táblák elkészítése lehet házi feladat, ehhez mintát a tankönyv 1.
feladata ad.
Az Érdekességek részben olvashatnak a gyerekek a közlekedési táblákról. A http://kresz.hu
oldalon bővebb információt szerezhetnek a táblák alakjáról, formájáról.
53
18. óra Kicsi, nagy, még nagyobb
Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető
képesség.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
kezdeményezőkészség.
Fejlesztési feladatok:
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,
a robotszerű feladat megfigyeltetése,
a strukturált programozás eleme,
a teljes teknőc tétel.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
1. Paraméter szerepe
A 6. osztályban a paraméter értelmezése, alkalmazása kapja a hangsúlyt.
A paraméter szerepét a tankönyv 1. példája alapján vezessük be!
Tanítsuk meg a Tekit négyzetre, vagy használjuk fel az előző órán elkészült négyzet eljárást.
Problémaként vessük fel, hogyha különböző nagyságú négyzetekre - kicsi, nagy még nagyobb
négyzetre - van szükségünk, mi a teendőnk.
A megoldás a paraméter használata.
A paramétereknek az a szerepe, hogy az alakzat méretét, jellemzőit szabályozhatjuk vele. A
paraméteres eljárás definiálásakor létrehozunk a memóriában pl. egy “hossz” feliratú fiókot.
Fontos szabály: a paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenned! A paraméter lehet egy név,
de lehet egy betű is.
Fontos ennek tisztázása, és értelmezése.
2. Paraméter alkalmazása
Paraméterrel helyettesíthetjük a nagyságot
54
Paraméterrel helyettesíthetjük az alakzat színét is, a tankönyv 2. példája alapján.
Paraméterrel helyettesíthetjük a vonal vastagságát is, a tankönyv 3. példája alapján.
Folytassák! Mit tudnának még paraméterrel helyettesíteni.
3. Önálló alkalmazás
Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 3-6 feladata. Ezt a feladatot gyorsabban haladó,
önálló munkára képes gyerekeknek adhatjuk.
Készítsenek virág eljárást, amelyben a változó száma adja meg a virág szirmainak számát,
ehhez készítsék el a félkör eljárást!
A hangsúlyt a kísérletezésre helyezzük, próbálják ki nagyon sok paraméterrel
virág 3 virág 5
Fontos hangsúlyoznunk:
A paraméterek sorrendje definiáláskor és híváskor meg kell, hogy egyezzen!
Paraméter előtt mindig kettőspontot kell tenni!
A kettőspont után nem lehet szóköz!
Az eljárásokban a várj utasítás lassítja a teknőc mozgását, ezáltal jobban követhetővé válik, és
nagyon látványos módon készíti a rajzot a Teknőc.
eljárás virág :db
ism :db[félkör j 360/ :db]
vége
55
19. óra Egy, kettő, három, négy
Képességek: Kreativitás, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges
képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő,
szabálykövető képesség.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
alkotás.
Fejlesztési feladatok:
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,
a robotszerű feladat megfigyeltetése,
rész-egész fogalma,
elemekből való építkezés,
térszemlélet fejlesztése.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
Ezen az órán is a paraméterek módosító szerepét vizsgáljuk, de már több paraméter
használatával.
1. Paraméter alkalmazása
A tankönyv 1. példája alapján készítsünk egy olyan eljárást, amely bármely sokszög
rajzolására alkalmas.
Próbálják ki többféle paraméterrel! Az összefüggésekre ők maguk jöjjenek rá!
alakzat 120 10
alakzat 60 4
alakzat 10 10
Ügyeljenek a paraméterek sorrendje!
Vessük fel a következő problémát! Milyen paramétereket kell megadni ahhoz, ha kört
szeretnénk rajzolni?
alakzat 1 360
tanuld alakzat :hossz :soksz
ismétlés :soksz[előre :hossz j 360 / :soksz
vége
56
Ezzel az eljárással hogyan lehetne körelemeket (félkört, negyedkört) rajzolni?
Hagyjuk őket kísérletezni, nekik kell „rájönni, vagy felfedezni”, hogy nem lehet.
Ezután tehetjük fel a kérdést, hogy vajon miért nem alkalmas ez az eljárás félkör rajzolására.
Csak szabályos alakzatot lehet vele készíteni a szabály felhasználásával számolja ki a
fordulatot. A 360 elosztja a sokszög számával.
Ahhoz, hogy mi mondhassuk meg, hogy mennyit forduljon, és ne a Teki számolja ki, egy
újabb paramétert kell bevezetni.
Ezzel az eljárással bármely sokszöget, akár nem szabályos alakzatot is tudunk rajzoltatni.
Próbálják ki, sok-sok paraméterrel.
alakzat 1 180 1
Így már nem okoz gondot a félkör rajzolása sem.
Újabb felvetést tehetünk, hogyan tudnánk csillagot rajzolni?
Ismételten a kísérletezésre helyezzük a hangsúlyt. Soha ne mondjuk meg a megoldást!
alakzat 100 5 144
A következő feladatnál találják ki, hogy mit csinál ez az eljárás.
Próbálják ki különféle paraméterekkel!
Hogyan tudnának lépcsőt készíteni ezzel az eljárással?
A lépcső rajzolásának paramétere: valami 50 90
A tankönyv 6. feladata is azt mutatja be, hogy a különböző paraméterek alkalmazásával
egészen más alakzatokat tudnak készíteni.
Gyakorlásra ad lehetőséget a munkafüzet 4. feladata, ahol a háromszög megtanítása után
kísérletezhetnek a paraméterekkel. (Megoldás ábra.imp fájlban található.)
tanuld alakzat :hossz :soksz :szög
ismétlés :soksz[előre :hossz j :szög]
vége
Eljárás valami :hossz :ford
ism 5[e :hossz j :ford e :hossz b :ford]
vége
57
Érdeklődő gyerekeknek, Logo versenyre felkészítéshez adhatjuk, hogy az elkészült ábra
eljárást csak annyiban változtassák meg, hogy a Teki nem balra, hanem jobbra forduljon, így
a háromszögeket befele rajzolja a sokszög oldalaira.
Házi feladatnak a munkafüzet 6. feladatát adhatjuk, ahol a sokszög oldalaira, háromszög
helyett ötszöget rajzoljanak!
58
20. óra Rendezzük sorba az elemeket
Képességek: Kreativitás, problémamegoldás. Problémalátás, alkotva tanulás képessége.
Önálló tanulás képessége, kreativitás.
Nevelési cél:
önértékelés,
tervszerűség,
alkotás öröme,
Fejlesztési feladatok
rész –egész fogalma,
elemekből építkezés,
strukturált programozás alkalmazása,
térszemlélet fejlesztése,
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni, differenciált munka
Tananyag feldolgozása:
1. Előkészítés, tervezés
Már az 5. osztályban készítettek sormintát egyszerű alakzatokból, most lehet egy kicsit
bonyolultabb alakzatokból építkezni.
Vizsgálják meg ezt a rajzot!
Készítsék el a feladat megoldásának algoritmusát!
Tervezzék meg a feladat elkészítésének algoritmusát. Ezt minden feladat megoldásához fel
tudják majd használni,
1. elem elkészítése,
2. elemből egy sor felépítése,
3. visszalépés a kiinduló pontra.
Vizsgálják meg az alapelemet! Bontsák részekre!
Áll egy nagy fehér, és egy kis piros négyzetből.
Végezzék el önállóan! Az eljárás neve legyen fnégyzet, amely egy fehér 50 egységnyi
négyzet és egy pnégyzet, amely piros 20 egységnyi négyzet legyen.
Csak ott segítsünk, ahol a gyerekek igénylik. ott is csak rávezető segítséget adjunk! Ha más
méretet választanak, ügyeljenek az arányosságra!
59
Készítsenek tervet arra is, hogy hogyan helyezzék el a fehér négyzetbe a piros négyzetet!
Ehhez ad segítséget a tankönyv 1. feladata.
2. Sorminta elkészítése.
Oldják meg önállóan, hogy a Teki visszakerüljön a kiindulási helyére!
tf b 90 e :db * 50 j 90 tl
Értelmezzék az e :db * 50 utasítást!
3. Önálló munka
Gyakorlásra nagyon sok feladat közül választhatnak a gyerekek, bízzuk rájuk, hogy ők
melyiket szeretnék elkészíteni.
Viszonylag egyszerűbb a tankönyv 3. feladata, ami az előző feladatnál csak abban
különbözik, hogy a részelemek ellentétes színűek.
Teljesen önálló munkát, önálló gondolkodást igényel a munkafüzet 2. és 3. feladata.
A gyerekek maguk is kitalálhatnak alapelemet, amiből sormintát készíthetnek.
Terveztessünk ilyet, először papírra, majd készítsék el Logóban, ezt adhatjuk házi feladatnak
is.
eljárás alapnégyzet
fnégyzet tf e 15 j 90 e 15 b 90 tl
pnégyzet
tf j 90 h 15 b 90 h 15
j 90 e 50 b 90 tl
vége
eljárás sornégyzet :db
ism :db[alapnégyzet]
vége
60
21. óra Mozaik
Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető
képesség.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés.
Fejlesztési feladatok:
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,
a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,
a robotszerű feladat megfigyeltetése,
térszemlélet fejlesztése,
strukturált programozás.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
1. Előkészítés, tervezés
Nyissák meg az előző órán elmentett sornégyzet eljárást, hiszen ebből fognak tovább
építkezni.
Olvassák el a tankönyvben, hogy mit is jelent a mozaik. Beszéljék meg, hogy hol hallották
már, hol találkoztak már mozaikkal. Olvashatnak az Érdekességek részben is erről.
2. Mozaik készítésének algoritmusa
61
Elemezzék a tankönyvben a mozaikkészítés rajzos algoritmusát!
3. Mozaikkészítés
Készítsék el a mozaikot a tankönyv 1. példája alapján, a megbeszélt rajzos algoritmus alapján.
A már elkészült eljárást használják fel.
pnégyzet
fnégyzet
alapnégyzet, fnégyzet és a pnégyzet eljárásokból áll.
sornégyzet, alapnégyzet egymáshoz illesztéséből áll.
A mozaiknégyzet elkészítéséhez egy újabb paramétert kell bevezetni, mely lehet a darab
Hívása: mozaiknégyzet 6 4
4. Alkalmazás
Változtassanak a mozaiknégyzet eljáráson úgy, hogy a sorok nem azonos elemekből
épüljenek fel. Az első sorhoz felhasználhatjuk a már elkészült sornégyzet eljárást.
A második sorhoz készítsünk egy hasonló eljárást, azzal a különbséggel, hogy a színek
ellentétesek legyenek.
Készítsek el:
- piros 50 egységnyi négyzetet, az eljárás neve lehet nagypiros,
- fehér 20 egységi négyzetet, az eljárás neve lehet kisfehér,
- alapelemelem, mely a két eljárás összeillesztéséből áll,
- sor elkészítése, az eljárás neve lehet sorminta, amely az alapelemek egymáshoz
illesztéséből áll,
- mozaik elkészítése a két sorminta váltogatásával (sornégyzet, sorminta).
5. Mozaik körelemekből
Mozaikot készíthetnek körelemekből is a hullám és a hullámsor eljárás felhasználásával.
eljárás mozaiknégyzet :darab :sor
ism :sor[sornégyzet :darab e 50]
h :darab*50
vége
eljárás mozaiknégyzet2 :darab :sor
ism :sor[sornégyzet :darab e 50 sorminta :darab e 50]
h :sor * 100
vége
62
A tanult módon készítsék el, annak segítsünk csak, aki igényli.
Önállóan, gyorsabban dolgozó gyerekek tankönyv 1. feladatát készítsék el.
Házi feladatnak adható készítsenek önállóan mozaikot, a pontos munka elkészítésében segít a
munkafüzet 4. feladata.
A mozaikkészítésről olvashatnak az alábbi linkről:
http://www.rubikstudio.hu/pages/mozaik.htm
63
22. óra Rekurzív eljárás
Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető
képesség.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
Fejlesztési feladatok:
logikus gondolkodás fejlesztése,
problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,
gondolkodási képesség fejlesztése, megfigyelő képesség fejlesztése,
összehasonlító képesség fejlesztése,
ellenőrző képesség fejlesztése,
összefüggések meglátása.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
1. Rekurzió értelmezése
Kezdhetjük az órát tankönyvben található meserészlet elolvasásával.
Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy ők mit kívánnának, ha lenne három kívánságuk.
Majd vizsgálják meg ezt a folyamatábrát
Emeljék ki, hogy hogyan értük el, hogy a kívánságaink száma végtelen lett.
Ezt az önmagát hívó eljárást a programozásban rekurziónak nevezzük.
64
Mondjanak a hétköznapi életből példát rekurzióra.
2. Rekurzió alkalmazása a Logóban
Készítsenek olyan eljárást, amelyben a Teknőc soha nem áll meg.
A minta alapján készíthetnek önmagát hívó négyzetet, háromszöget, hatszöget stb.
A várj 100 utasítással lassítjuk a Teki mozgását, a Mindent megállít gombbal leállíthatjuk a
program futását.
Képernyővédőnek is felhasználhatják a négyzetekből készült játék3 programot.
3. Feltétel vizsgálat
Még látványosabb képet kapunk, ha nem négyzetekből, hanem körből építkezünk.
A következőt kiegészítő anyagnak szánjuk! Gyorsabban haladó csoportnál bevezethetjük.
Biztosan felmerül a gyerekekben, hogy hogyan lehetne a Teknőcöt arra bírni, hogy akkor
álljon meg, ha telerajzolta a képernyőt. Ehhez valamilyen feltételt kell bevezetnünk.
Először elemezzék ezt a folyamatábrát!
Fogalmazzák meg ezt Logo-nyelven!
Ha :hossz > 200 [Stop]
Eljárás megy
előre 5
várj 3
megy
vége
Eljárás játék3
négyzet
e tetsz j tetsz
várj 100
játék3
vége
65
4. alkalmazás
Kapcsoljuk össze a paraméter alkalmazásával.
Készítsenek olyan négyzetet, ahol minden oldal méretét megnöveli a Teknőc. Ha eléri a 200
egységet, megáll és befejezi a rajzot.
Próbálják ki több paraméter hívásával!
Legyen a kezdőérték négyzet 5
Vajon miért nem áll meg 200-nál a Teknőc, miért rajzolja tele a képernyőt?
Biztosan lesz olyan gyerek, aki rájön, hogy a kezdőértékkel van a baj, hiszen a négyzet 5,
négyzet 15, 25, satöbbi esetén soha nem lesz egyenlő a 200 egységgel, ha 10 egységgel
növelem meg.
Javasoljanak ők! Hogyan lehetne megoldani, hogy minden esetben megálljon a Teknős.
Ha :hossz > 200 [Stop]
Logo versenyre készülő gyerekeknek adhatjuk a munkafüzet 5. feladatát.
Melyik utasításon változtattunk, hogy ezt a rajzot kaptuk?
Fedeztessük fel, hogy ebből a rajzból is láthatók a négyzet elemei.
Biztosan lesz olyan tanuló, aki rájön, hogyha a fordulat 90 helyett 91, 92-vel próbálkozunk
ilyen rajzot kapunk.
Házi feladatnak adható kísérletezésre háromszög, hatszög, különböző sokszögek spirálozása.
tanuld négyzet :hossz
ism 4[e :hossz j 90]
várj 100
négyzet :hossz + 10
Ha :hossz = 200 [Stop]
vége
tanuld négyzet :hossz
ism 4[e :hossz j 90]
várj 100
négyzet :hossz + 10
Ha :hossz = 200 [Stop]
vége
66
23. óra Összefoglalás
Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Kreativitás, problémamegoldás, problémalátás. Alkotva tanulás képessége, önálló tanulás.
képessége. Kreativitás
Nevelési cél:
önértékelés,
tervszerűség.
Fejlesztési feladatok
problémamegoldás,
problémalátás,
kritikai képesség.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program
Munkaforma: egyéni
Tananyag feldolgozása:
1. Előkészítés
A tankönyvben összefoglaltuk azokat a Logo utasításokat, programozás-technikai
megoldásokat, amikről ebben az évben volt szó.
2. Önálló munka
Ezt az órát használjuk gyakorlásra, kísérletezésre, alkotásra. Egyéni ütemben dolgozzanak, ott
segítsünk a továbbhaladásban, ahol a tanuló kéri.
Adjunk ötletet a munka elkezdéséhez, de engedjük a továbbiakban a saját ötlet, alkotás
kibontakozását.
Felhasználhatjuk ehhez a munkafüzetben azokat a feladatokat, amelyekre a tanórán nem
került sor. A hangsúlyt 6. osztályban a paraméteres eljárások, és az építkezés alkalmazására
kell helyezni! Kiegészítő anyagnak szántuk a feltétel vizsgálatot, versenyre készülő gyereknél
érdemes megmutatni.
A következő órán a számonkéréshez használjuk a feladatlapot.
67
24. óra Miért írunk programot?
Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, az önálló
ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
Meglévő ismeretek alkalmazása új helyzetekben
Fejlesztési feladatok:
Problémalátás.
A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű
lejegyzése.
Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (szöveggel, rajzzal…).
Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, egyszerű
fejlesztőrendszer használata.
Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
I. Ismétlés: Az algoritmus fogalma;
Válaszoljanak a frissítő kérdésekre (az 5. osztályban tanultak alapján)!
Motiváció: Tk. 1. feladat: A képek helyes sorrendjének megállapítása.
A képeken a virágültetés folyamatának lépései láthatók. Soroljanak fel a tanulók is a
mindennapjaikból egyszerű lépésekre bontható cselekvéssorokat! (Pl: napirendjük, reggeli
készülődés, telefonálás, vásárlás az iskolai büfében…)
Olvassák fel a Tk szövegét.
Tk 2.feledat
II. Miért írunk programot?
Egy probléma megoldására érdemes programot írni, ha azt így hatékonyabban –
egyszerűbben, gyorsabban – tudjuk megoldani!
III. Folyamatábra
Fl 1. feladat: önálló megoldás
Tk. 3. feladat: folyamatábra értelmezése közösen
Tk. 4. feladat: a pascal program tagolása – közös megbeszélés
68
Fogalom:
A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely algoritmussal adja meg, hogy
a számítógép milyen módon végezzen el egy adott feladatot.
Fl 2. feladat: önálló megoldás
Olvassák el közösen a munkafüzet kiegészítését a Pascal program működéséről!
IV. Programozás:
Tk. 5. 6. feladat: egyszerű programírás. Write és WriteLn utasítások összehasonlítása;
Közös megbeszélés után a példaprogramokat írják be a tanulók a számítógépbe is! Figyeljék
meg a kiírás utasításainak hatását!
Tk. 7. feladat: önálló megoldása.
Megoldás:
program tura;
uses crt;
begin
clrscr;
writeln ('kerék');
writeln ('pár');
writeln ('túra');
writeln (' '); üressor
write ('kerék');
writeln ('pár');
write ('kerék');
write ('pár');
write ('túra');
readln;
end.
Olvassák el közösen a programírás lépéseit! Vonjanak párhuzamot az előző feladat
megoldásának lépéseivel!
Házi feladat:
A Tk. 8. feladata segít a tananyag elsajátításában.
Fl. 3. feladat
Ha a lehetőség adott tanulók számára, írják meg a programot is önállóan. Amennyiben ez nem
lehetséges, szorgalmi feladatnak is adhatjuk, illetve kezdhetjük a következő órát is a feladat
önálló megoldásával.
Megoldás:
program isknev;
uses crt;
begin
clrscr;
write (’Deák Ferenc Általános Iskola’);
readln;
end.
program nevkor;
uses crt;
begin
clrscr;
writeln (’Horváth Marcell’);
write (’12 éves’);
readln;
end.
69
25. óra Adatok a programokban
Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, problémalátás és
megoldás képessége, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
meglévő ismeretek alkalmazása
feladatok megoldásának tervezése
Fejlesztési feladatok:
Összefüggések keresése
Algoritmus leírása folyamatábrával
Egyszerű algoritmusok leírása a számítógép számára, megoldás
fejlesztőrendszerrel.
Az eredmények értékelése.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
Házi feladatok ellenőrzése
I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!
Motiváció: Tk 1. feladat: Beszéljék meg a tanulók, szerintük érdemes-e programot írni egy
telek kerületének kiszámítására! Mire használható egy ilyen program? (Pl.: Mennyi kerítésre
lesz szükség a bekerítéséhez, vagy ha örökzöldekkel szeretnénk körbeültetni, akkor hány
csemetét kell vásárolni,…)
II. Programírás:
A folyamatábra segítségével gondolják végig a feladat megoldásának lépéseit! Készítsék el a
programot, ha tudják önállóan, de segíthet az 1. példaprogram.
Tk. 2. feladat önálló megoldása
II. Adatok
Ismétlés: Tk 3. feladat!
Olvassák el a Tk. szövegét!
Tk. 4. feladat: FOM
III. Mit tartalmaz a program?
70
A program mindig tartalmazza a:
- bemenő adatokat, ami a megoldáshoz (feldolgozáshoz) szükséges,
- utasítások és műveletek sorozatát,
- majd a kapott eredmény kiíratását (kimenő adat).
Tk. 5. 6. feladatának önálló megoldása.
Megoldás:
program kerter;
uses crt;
begin
clrscr;
writeln ('Az "a" oldal: 15 cm');
writeln ('A "b" oldal: 32 cm');
writeln ('A téglalap kerülete: ',(15+32)*2, '
cm');
Writeln ('A téglalap területe: ',15*32,' cm2');
readln;
end.
program nagyi;
uses crt;
begin
clrscr;
writeln ('Születési évem: 1998');
writeln ('A nagyi születési éve: 1945');
writeln ('Amikor születtem a nagyi: ',1998-
1950,' éves volt.');
readln;
end.
Olvassák fel Tk. szövegét! Tk. 7. feladat megoldása.
program magas;
uses crt;
begin
clrscr;
writeln ('A legalacsonyabb: 136 cm');
writeln ('A legmagasabb: 152 cm');
writeln ('Az átlagmagasságuk: ',(136+152)/2 :3:2, ' cm');
readln;
end.
IV. A programozás lépései:
Ismétlés: Mik a programírás lépései?
Önálló programírás a tanult lépéssor betartásával. Fl 1.
feladat: Önálló kiegészítése a folyamatábrának, önálló
programírás, kimeneti adatok értékének kitöltése.
Megoldás: folyamatábra kiegészítése:
program vasarlas;
uses crt;
begin
clrscr;
writeln ('Tej 210 Ft');
writeln ('margarin 280 Ft');
writeln ('1000 Ft-tal fizetk');
writeln (' ');
writeln ('fizetendő: ', 210+280,' Ft' );
writeln ('visszajáró: ', 1000-(210+280),' Ft' );
readln;
start
Margarin ára
stop
Tej ára
Fiz=210Ft+280Ft
Visszajáró=1000-210+280
fizetendő
Címlet:1000Ft
Visszajáró
71
end.
Fl. 2. feladat:
adatgyűjtés;
folyamatábra készítés;
programírás; ÖM
Házi feladat:
Fl . 2. feladat B/ a program átalakítását a saját osztályukra feladhatjuk házi feladatnak vagy
szorgalmi feladatnak. Ha nincs lehetősége mindenkinek megoldani, adatgyűjtést is
végezhetnek a tanulók előzetes feladatként, majd következő órán megoldhatják a
programozási részét.
Megoldás:
program kirand;
uses crt;
begin
clrscr;
gotoxy (20,3);
write ('Kirándulás útiköltsége');
gotoxy (15,5);
writeln ('jegyár: 1500 Ft');
gotoxy (15,6);
writeln ('Létszám: 23 + 2 kísérő');
gotoxy (8,8);
writeln ('Útiköltség: ',(1500*25)*2);
readln;
end.
FOM
72
26. óra A változó
Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az
önálló ismeretszerzés képessége.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
feladatok megoldásának tervezése
Fegyelmezett munkavégzés.
Fejlesztési feladatok:
Alulról felfelé építkezés.
Sorrendiség.
Kritikai képesség.
Döntési kompetencia.
Rész egész kapcsolata.
Problémalátás.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
Házi feladatok ellenőrzése
I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!
Motiváció: Fl. 1. feladat: Változók típusai – ÖM
Tk. 1.feladat: Kerüljön fel a táblára az iskola pontos címe!
Csoportosítsák a tanulók önállóan a füzetükbe a különböző típusú adatokat!
PL.: 8200 Veszprém, Aradi vértanúk útja 2. (ha van kerület is, …)
II. Változók
Fogalom:
A változók különleges tárolók, amelyek arra szolgálnak, hogy különböző értékeket tároljunk
bennük. Az, hogy egy változóba milyen adat kerülhet, a változó típusa határozza meg.
Minden változónak van neve és típusa.
Olvassák el a Tk. szövegét!
Tk. 2., 3., 4., 5. feladata FOM
Szám: 8200
2
Szöveg:Veszprém,
Aradi vértanúk útja
73
A Tk. 6. feladatát önállóan próbálják a tanulók megoldani!
Megoldás: program idojaras;
uses crt;
var ido: string;
begin;
clrscr;
write ('Milyen id‹ van ma? ');
readln (ido);
write ('Ma ',ido, ' id‹ van.');
readkey;
end.
A Tk. 7.feladata több különböző típusú adattal dolgozik példaprogram segítségével
elemezzük a megoldást és oldjuk meg a feladatot!
A Tk. 8. és 9. feladata differenciálásra is szolgálhat.
Megoldás: 8. feladat
program osztfo; uses crt;
var oszt, nev: string;
begin;
clrscr;
write ('Melyik osztályba jársz? ');
readln (oszt);
write ('Ki az osztályfőnököd? ');
readln (nev);
write ('A ',oszt, ' osztályfőnöke ', nev);
readn;
end.
9. feladat program zsebpenz;
uses crt;
var zsp, kolt: integer;
begin;
clrscr;
write ('Mennyi zsebpénzed van? ');
readln (zsp);
write ('Mennyit költöttél? ');
readln (kolt);
write ('A maradék pénzed: ',zsp-kolt, ' Ft ');
readln;
end.
Szintén differenciálásra használhatjuk a Fl. 2., 3., 4., 5. és 6. feladatait. Csak azonos típusú
változókat kell használni a 2., 3. feladatban, ahol az adatbekérés és kiíratást gyakoroltathatjuk.
Megoldás: 2. feladat 3.feladat
program testver;
uses crt;
var nev, tver: string;
begin
clrscr;
write ('Mi a neved? ');
readln (nev);
write ('Hogy hívják a testvéred? ');
readln (tver);
writeln (nev,' testvére ',tver,'.' );
readln;
end.
program testver;
uses crt;
var nev, tant: string;
begin
clrscr;
write ('Mi a neved? ');
readln (nev);
write ('Mi a kedvenc tantárgyad? ');
readln (tant);
writeln (nev,' kedvec tantárgya a
',tant,'.' );
readln;
end.
A 4. és 5. feladatban egyszerű számításokat is kell végezni, majd az eredményeket monitoron
megjeleníteni.
74
TérDíj*ÉtkN-Túlf
Start
Napi térítési díj
Étkezési napok
Befizetendő
Túlfizetés
stop
Megoldás: 4. feladat 5. feladat
program fagyi;
uses crt;
var gombi: integer;
begin
clrscr;
textcolor(15);
writeln('Hány gombóc fagyit kérsz? ');
readln(gombi);
clrscr;
textcolor (14);
gotoxy (20,10);
writeln('1 gombóc ára: 150 Ft');
gotoxy (20,13);
textcolor(10);
writeln ('Fizetendő: ',150*gombi,' Ft');
readln;
end.
program kerter;
uses crt;
var a, b, ter, ker: integer;
begin
clrscr;
gotoxy (5,3);
textcolor (3);
write ('Add meg az "a" oldalt: ');
readln (a);
gotoxy (5,4);
textcolor (9);
write ('Add meg a "b" oldalt: ');
readln (b);
ker:= (a+b)*2;
ter:= a*b;
gotoxy (15,12);
textcolor (13);
writeln ('A téglalap kerülete: ',ker, ' cm');
gotoxy (15,13);
textcolor (9);
writeln ('A téglalap területe: ',ter,' cm2');
readln;
end.
A 6. feladat összetettebb az előzőeknél. Ebben a számolási feladat is bonyolultabb, valamint
folyamatábrát is készíttethetünk megoldási tervként.
Megoldás: 6. feladat
program etkezes;
uses crt;
var terdij, nap, tulfiz: integer;
begin
clrscr;
write ('Mennyi a napi térítési díj? ');
readln(terdij);
write ('Mennyi az étkezési napok száma? ');
readln (nap);
write ('Mennyi a túlfizetés? ');
readln(tulfiz);
writeln(' ');
writeln ('Havi étkezési díj: ',terdij*nap-tulfiz);
readln;
end.
75
Tk. 10. feladat ábrájának közös elemzésével a változókról tanultakat ismételhetik át a tanulók.
Házi feladat:
Előzetes feladat:
I. csoport: Írják le, hogy többnapos kirándulásra milyen ruhákat pakolnak el!
II.csoport: Írják le, hogyan készülnek fel egy órára. (Írásbeli és szóbeli tanulnivaló is van!)!
76
27. óra Ha…, akkor
Képességek: Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás
képessége, analitikus gondolkodás.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
feladatok megoldásának tervezése
Fejlesztési feladatok:
Alulról felfelé építkezés.
Felülről lefelé építkezés.
Rész egész kapcsolata.
Problémalátás.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni, csoport munka
Tananyag feldolgozása:
Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!
I. Előzetes feladat: a csoportok számoljanak be munkájukról! Az I. csoport beszéljen arról,
hogy miért ezt a sorrendet választotta! Lehetséges-e más megoldás is?
A II. csoport is mondja el, hogy miért kell bepakolni vastagabb, vékonyabb ruhát,
esőkabátot…?
II. Motiváció: Fl. 1. feladat ÖM
Kérdezzük meg, hogy ha az állatkert látogatását egy rövid erdei kirándulással is össze akarjuk
kötni, akkor is ezt az útvonalat választanák-e? Jelöljenek ehhez megfelelő útvonalat a
térképen!
Tk. 1. feladat közös értelmezése.
III. Elágazás, feltétel
Olvassák el a Tk.. szövegét!
Fogalom:
Ha a program végrehajtását feltételhez kötjük, azt elágazásnak nevezzük.
Olvassák fel a Tk. szövegét!
Értelmezzék az olvasottak szerint az egyszerűsített folyamatábrát!
77
A feltételt az if (ha) után adjuk meg a matematikából ismert relációs jelekkel <, >, =, <=, >=,
<> (nem egyenlő). A then (akkor) után az utasítás következik. Pontosvesszőt csak az utasítás
után teszünk.
Tk. 2. feladat példa program megbeszélése közösen, majd oldják meg a feladatot önállóan!
Tk. szövegét olvassák el!
Az if ... then parancs kibővülhet egy else résszel.
Az általános formában megadott folyamatábra áttekintése, értelmezése.
Tk 3. (2. példaprogram) és 4. feladatát (3. példa) közösen értelmezzék! Írják meg a tanulók
önállóan mindkét programot!
IV Gyakorlás önállóan
A Tk. 5. és 6. feladatát önállóan oldják meg!
Megoldás:
5. feladat
program tanul;
uses crt;
var hf: string;
begin;
clrscr;
write ('Van házi feladatod? ');
readln (hf);
if hf='igen' then
write ('Megyek tanulni!')
else
write ('Elmehetsz játszani.');
readln;
end.
6. feladat
program fiatal;
uses crt;
var kor: integer;
begin;
clrscr;
write ('Hány éves vagy? ');
readln (kor);
if kor<18 then
write ('Még gyerek vagy!')
else
write ('Ez már felnőtt kor');
readln;
end.
A 7. feladatot a folyamatábra közös értelmezése után önállóan oldják meg!
Megoldás:
program evvege;
uses crt;
var ho: string;
begin
clrscr;
writeln ('Milyen hónap van? ');
readln (ho);
if ho='december' then
writeln ('Itt az év vége!. ')
else
writeln (' Az év végére még várni kell!');
readln;
end.
78
<> => <
+ <= = >
Házi feladat:
Fl. 2. 3. feladat
Megoldás:
2. feladat: honap=,június’ 3. feladat:
Differenciálás képpen az érdeklődőbbeknek vagy szorgalmi feladatnak a Tk. 8. és a Fl. 4.
feladata feladható.
Megoldás: Tk. 8.feladat Fl. 4. feladat
program pozneg;
uses crt;
var s1: integer;
begin
clrscr;
writeln ('Kérek egy 0-tól eltérő számot!');
readln (s1);
if 0<s1 then
writeln ('Ez a szám pozitív. ')
else
writeln (' Ez negatív szám.');
readln;
end.
program szamjegyek;
uses crt;
var sz: integer;
begin
clrscr;
write ('Kérek egy számot: ');
readln(sz);
writeln (' ');
If sz < 10 then
begin
textcolor (14);
write ('Ez a szám egyjegyű.');
end
else
begin
textcolor (2);
write ('Ez többjegyű szám.');
end;
readln;
end.
79
28. óra Hányszor hajtsam végre?
Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az
önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
feladatok megoldásának tervezése
Fejlesztési feladatok:
Problémalátás.
Problémamegoldás.
Rész egész kapcsolata.
Kritikai képesség
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!
I. Motiváció: Fl. 1. feladat ÖM
II. Előkészítés: Tk. 1. feladat közös megbeszélés, elemzés
Tk. szövegét olvassák fel!
III. A ciklus
Fogalom:
A feltételek gyakran ismétlődést eredményeznek. Az ilyen ismétlődéseket ciklusoknak
nevezzük.
Tk. 2. feladat FOM (Pl.: napok, hetek, hónapok, labdapattogtatás, órarend, járás,…)
Olvassák el a Tk szövegét!
Azt, hogy egy ciklus hányszor hajtódjon végre egy változóval adhatjuk meg. A ciklusváltozó
a kezdőérték felvétele után a végértékig halad. A ciklusváltozót általában i betűvel jelöljük.
Oldják meg a Tk. 3. feladatát az 1.példa közös áttekintése után!
A növekményes ciklus for utasítással az i változó értékétől számlál a to után megadott
számig vagy változóig. Az i-től a megadottig minden számot felvesz és végrehajtja a do
kulcsszó után megadott utasítást vagy utasításokat.
Tk. 4. feladat Olvassák el a Tk. szövegét!
Közösen elemezzék a példaprogram alapján a megoldást, majd írják meg önállóan a
programot!
80
Az Tk. 5. feladat utasítása szerint önállóan alakítsák át a megoldást!
IV. Programírás
A Tk. 5., 6. feladatainak önálló megoldása. Az előző példák alapján mindenki számára
megoldhatók. Segítséget a 3. példaprogram is nyújt.
Tk. 7., és 8. feladata közepes nehézségű. Kis gondolkodás (próbálgatás) után szintén minden
tanuló megoldhatja.
Megoldás: 7. feladat 8. feladat
program szamsor3;
uses crt;
var i: integer;
Begin
Clrscr;
For i:=7 to 32 do
Write (i,' ' );
Readln;
End.
program sorozat;
uses crt;
var i, kezd, vege: byte;
begin
clrscr;
write ('Hol kezdődjön a számsor? ');
readln(kezd);
write('Meddig írjam? ');
readln (vege);
for i:=kezd to vege do
write (i,' ');
readln;
end.
V. Gyakorlás
Fl. 2. 3. feladata gyakorlásként minden tanuló számára megoldható.
Megoldás: 2. feladat 2. feladat átalakítva
program gyertya;
uses crt;
var i: byte;
begin
clrscr;
writeln ('Gyerty ák a tortán');
writeln (' ');
for i:=1 to 5 do
writeln (i,' gyertya');
readln;
end
program szulinap;
uses crt;
var gy, i: byte;
begin
clrscr;
write ('Neked hány gyertya volt a tortádon? ');
readln (gy);
writeln (' ');
for i:=1 to gy do
writeln (i:2,' gyertya');
readln;
end..
Fl. 3. feladat
program sorozat;
uses crt;
var i, kezd, elem: byte;
begin
clrscr;
write ('Hol kezdődjön a sorozat? ');
readln (kezd);
81
write ('Hány eleme legyen? ');
readln (elem);
write
ln (' ');
for i:=0 to elem-1 do
write (kezd+i :3 );
readln;
end.
Érdeklődőknek:
A Tk. 9. és a Fl. 4. feladata differenciált munkára használható. Ezeket csak az érdeklődőbb
tanulóknak adjuk fel önálló megoldásra.
Megoldás: 9. feladat
program darab;
uses crt;
var i, kezd: integer;
Begin
Clrscr;
Write ('Melyik számmal kezdődjön a számsor? ');
Readln(kezd);
For i:=kezd To kezd+9 Do
Write (i,' ');
Readln;
End.
Fl. 4. feladat
program zsebpenz;
uses crt;
var i: byte;
ev, zsp: integer;
begin
clrscr;
Write ('Hány Ft zsebpénzt kapsz havonta? ');
readln (zsp);
Write ('Melyik év van most? ');
Readln (ev);
for i:=1 to 5 do
begin
ev:=ev+1;
zsp:=zsp+500;
gotoxy (15,10+i);
write (ev,'-ban, egy havi zsebpénzed ', zsp,' Ft lesz.');
end;
gotoxy (15,17);
textcolor (12);
write (ev,'-ban, egy havi zsebpénzed ', zsp,' Ft lesz.');
readln;
end.
82
29. óra Csökkenő ciklusváltozó
Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az
önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
feladatok megoldásának tervezése
Fejlesztési feladatok:
Problémalátás.
Problémamegoldás.
Rész egész kapcsolata.
Kritikai képesség
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni és csoport munka
Tananyag feldolgozása:
Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!
I.Számoláljunk kettesével...
Tk. Szövegét olvassák fel! Tk. 1. feladat megoldása a példaprogram megbeszélése után!
II. Csökkenő sorozatok:
Motiváció:
Írja le a füzetébe mindenki a visszafelé elhangzó szavakat jól! (pl.: akóm – móka, aloksi –
iskola, secciv – vicces, akitamrofni – informatika,…)
I. csoport: Írja le az ABC-t visszafelé!
II. csoport: Találjon ki és játsszon el néhány cselekvést visszafelé! (Pl.: Ajtón bejövetel, -
hátrafelé kimegy valaki, bukfenceljen hátra és menjen háttal a helyére, …)
III. Csökkenő ciklusváltozó
Olvassák fel a Tk. szövegét!
A ciklus változó csökkentéséhez a kezdőérték (i) megadása után downto és a végérték
megadásának kell következnie. A do után pedig az előzőkhöz hasonlóan szintén az utasítások
következnek.
A Tk. 2. feladatát közös áttekintés után önállóan oldják meg a tanulók!
IV. A változók típusa
A Tk. számtípusú változókra vonatkozó részét olvassák el!
83
Tk. 3. feladatát önállóan oldják meg!
Megoldás: 3. feladat
program vissza;
uses crt;
var i, kezd, vege: integer;
begin
clrscr;
write ('hol kezdődjön a számsor? ');
readln (kezd);
write ('Meddig folytassam? ');
readln (vege);
for i:=kezd downto vege do
write (i,' ');
readln;
end.
Ismerjék meg a Char (karakter) típusú változókat a Tk. szövegének elolvasásával.
Ezután a Tk. 4. feladatát és a példaprogramot közös beszéljék meg, majd készítsék el a
hozzátartozó programot!
V. Programírás
A Tk. 5. és a Fl. 5. feladatát önállóan próbálják megoldani.
Megoldás: 5. feladat Fl. 5. feladat
program vissza;
uses crt;
var i, kezd, vege: char;
begin
clrscr;
write ('Mett‹l? ');
readln (kezd);
write ('Meddig? ');
readln (vege);
for i:=kezd downto vege do
write (i,' ');
readln;
end.
program cba;
uses crt;
var i, betu: char;
begin
clrscr;
gotoxy (38,5);
writeln ('Abc');
gotoxy (10,7);
write ('Mi legyen a kezdő betű? ');
readln (betu);
gotoxy (15,10);
for i:=betu downto 'a' do
begin
textcolor(11);
write ( i,' ');
end;
gotoxy (15,12);
for i:=betu to 'z' do
begin
textcolor(14);
write ( i,' ');
end;
readln;
end.
Csökkenő számsorozat: Tk. szövegét olvassák el!
84
Oldják meg a Fl. 6. feladatát!
Megoldás: 2. feladat
program sorcsokk;
uses crt;
var i, kezd, elem, csokk: integer;
begin
clrscr;
write ('Mi legyen az első eleme a csökkenő sorozatnak? ');
readln (kezd);
write ('Hány elemet írjak ki? ');
readln (elem);
write ('Mennyivel csökkenjen a sorozat? ');
readln (csokk);
for i:=1 to elem do
begin
write (kezd,' ');
kezd:=kezd-csokk;
end;
readln;
end.
A Tk. 6. és 7. feladatát önállóan oldják meg!
Megoldás: 6. feladat 7. feladat
program sorozat;
uses crt;
var i: byte;
begin
clrscr;
writeln ('növekvő csökkenő számsor: ');
for i:=1 to 30 do
write (i,' ');
writeln('');
for i:=30 downto 1 do
write (i,' ');
readln;
end.
program sorozat;
uses crt;
var i: char;
begin
clrscr;
writeln (' ABC oda-vissza ');
for i:='A' to 'Z' do
write (i,' ');
writeln('');
for i:='z' downto 'a' do
write (i,' ');
readln;
end.
85
30-31. óra Mi mindent tudunk már?
Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az
önálló tanulás képessége, analitikus gondolkodás.
Nevelési cél:
önellenőrzés,
önértékelés,
feladatok megoldásának tervezése
Fejlesztési feladatok:
Problémalátás.
Problémamegoldás.
Rész egész kapcsolata.
Kritikai képesség
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
I. Mit tudunk a változókról?
Tk. 1. feladat ábrája alapján mondják el, amit a változókról tanultak! FOM
A Tk. 2. feladata egyszerű, mindenki számára önállóan megoldható. A megoldás algoritmusát
a füzetbe írják le. (Az ügyesebbek folyamatábrát is készíthetnek.)
Megoldás:
program szamol;
uses crt;
var ar, zsemle, fiz: integer;
Begin
Clrscr;
write ('Hány zsemlét vásárol? ');
readln(zsemle);
write ('Hány Ft darabja? ');
readln(ar);
write ('Fizetendő: ', zsemle*ar, ' Ft');
readln;
end.
III. Ciklusok
A Tk. 3. feladat ábrája szerint közösen ismételjék át, amit a ciklusokról tudni kell!
IV. Programírás:
86
Olvassák el a Tk. szövegét! Beszéljék meg közösen a Tk. 4. feladatát, majd önállóan írják
meg a programot!
Megoldás:
program lotto;
uses crt;
var i: byte;
begin
clrscr;
writeln ('A lottószámok: ');
randomize;
for i:=1 to 5 do
write (random(89)+1:3);
readln;
end.
A Tk. 5. feladatát önálló oldják meg!
Megoldás:
program sorozat;
uses crt;
var i, kezd, elem: byte;
begin
clrscr;
write ('Hol kezdődjön a sorozat? ');
readln (kezd);
write ('Hány eleme legyen? ');
readln (elem);
for i:=kezd to kezd+elem-1 do
write (i :3 );
write('');
readln;
end.
87
32. óra Számonkérés
Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az
önálló tanulás képessége
Nevelési cél:
Önálló feladatmegoldás
Önértékelés,
Feladatok megoldásának tervezése
Fejlesztési feladatok:
Problémalátás.
Problémamegoldás.
Kritikai képesség
Szemléltető eszközök: Munkalap
Munkaforma: egyéni
Tananyag feldolgozása:
Számonkéréshez a 3. munkalapot ajánlom.
88
III. Alkalmazói ismeretek
33. óra Rajzoljunk!
Oktatási cél: Rajzok létrehozása, mentése, szerkesztési és transzformációs műveletek
alkalmazása: átméretezés, forgatás, döntés.
Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés
Képzési cél: Képesek legyenek a tanulók egyszerű rajzolóprogram szerkesztési műveleteit
alkalmazni.
Szemléltetőeszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
A tanult programok a következők lehetnek: Drawing for Children, Paint.
A következő rajzeszközökre emlékezhetnek vissza a tanulók: ceruza, vonal, görbe, szórófej,
radír, kitöltés színnel, különböző alakzatok, nyomdaelemek. Megkérdezhetjük a tanulókat,
hogy ezek közül az eszközök közül melyik található meg mindkét programban?
A szerkesztési műveletek közül a másolás, kivágás, beillesztés kicsinyítés, nagyítás eszébe
kell jusson a tanulóknak. A forgatás illetve döntés kevésbé gyakorolt műveletek voltak az 5.
évfolyamon, ezekre majd az új anyagban térünk ki részletesen.
A vágólap a memória egy elkülönített része. Másolással vagy kivágással adatokat
helyezhetünk rá.
Tananyag feldolgozás:
A rajzlap méretének beállítása új tananyag a tanulók számára. Magyarázzuk el mindhárom
mértékegységet, próbáljuk is ki mindhármat, majd az 1. feladatnak megfelelően méretezzék a
rajzlapot a tanulók.
A 2. feladat a téglalap és ellipszis eszköz használatának ismétlésére szolgál, illetve a négyzet
és téglalap Schift billentyű segítségével való megrajzolását gyakoroltatja. Új tananyagként a
forgatást és döntést próbálhatják ki a tanulók. Hagyjuk a tanulókat kreatívan alkotni,
készítsenek különböző alapelemeket, nem feltétlenül kell a tankönyvben láthatót
megrajzolniuk. Mentsék el a rajzot, mert egy későbbi órán még szükségünk lesz rá.
A görbe eszköz használatának leírása bonyolultnak tűnik, de ha van rá lehetőségünk egy
kivetítő segítségével megmutatni a tanulóknak rögtön egyszerűvé válik a dolog. Hagyjuk a
tanulókat, hogy próbálkozzanak egyedül, segítsünk azoknak, akiknek szükségük van rá. Akár
tanulópárokat is kialakíthatunk, az óra ezen részében segítsenek egymásnak. Ha már
mindenkinek sikerült a próbálkozás készítsék el a 3. feladatban látható álarcot, melyet
mindenki díszíthet ízlése szerint.
A sokszögrajzoló eszközzel először a tanulók rajzoljanak tetszőleges oldalszámú sokszöget,
hogy ezt az eszközt is kipróbálják, majd azután rajzoltassuk meg a 4. feladatnak megfelelő
háromszögeket használva a Schift billentyűt.
A lecke végén található összefoglaló rajzot nézzük át közösen. Ha van interaktív tábla az ábrát
a tanulók is kirakhatják.
89
Munkafüzet:
Ha marad idő a munkafüzet feladatai közül is válogathatunk, vagy adhatunk közülük házi
feladatot. Mind a négy feladat esetében először próbálkozzanak a tanulók számítógép nélkül
megválaszolni a kérdéseket, csak az ellenőrzéshez használjuk a gépet.
Üdítő kérdések:
Hüvelyk, cm, képpont.
1 hüvelyk = 1 inch = 2,54 cm
Schift
Forgatás, döntés.
90
34. óra Rajz és szöveg
Oktatási cél: Szövegírás rajzolóprogramban, szerkesztési és transzformációs műveletek
alkalmazása: tükrözés, forgatás.
Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés.
Képzési cél: Képesek legyenek a tanulók egyszerű rajzolóprogramban szöveget írni, azt
formázni, szerkesztési műveleteket alkalmazni.
Szemléltetőeszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
A csempék megrajzolásánál a forgatás és döntés szerkesztési műveleteket alkalmaztunk.
Megrajzoljuk a vonalat a két végpont között, majd még kétszer kattintunk a két kontrolpont
helyén.
A függőleges vagy a vízszintes tengelyre szimmetrikus ábrákra kell gondolni, mint például:
körte, alma, virág, szív, fenyőfa, tojás, stb.
Félbehajtott papírlap kivágásával szintén szimmetrikus alakzatokat lehet készíteni, mint
például: fenyőfa, szív, szalvétaminta, hópehely, stb.
Karakterformázások: betűtípus, betűméret, betűstílusok: félkövér, dőlt, aláhúzott.
Tananyag feldolgozás:
A lecke első része a szerkesztési műveletek közül a tükrözéssel foglalkozik. Lehet a vízszintes
tengelyre is és a függőleges tengelyre is tükrözni. Magyarázzuk el a tanulóknak, hogy a
vízszintes tükrözést úgy kapjuk meg, ha a függőleges tengely helyére egy képzeletbeli tükröt
helyezünk, a függőleges tükrözést pedig úgy, ha a vízszintes tengely helyére helyezzük a
képzeletbeli tükröt. Segítenek a megértéshez a tankönyv feladatainak ábrái.
1. feladat: A szív, az alma és a pillangó megrajzolásához a görbe eszközt kell használni. Ne
engedjük, hogy ceruza, vagy ecset eszközzel rajzoljanak a tanulók. Tudatosítsuk bennük,
hogy mindig a feladatnak megfelelő eszközt válasszák a rajzoláshoz.
A 2. feladatban alkalmazzuk az eddig tanult szerkesztési műveleteket, vagyis az egyforma
elemeket másolással hozzák létre a tanulók: kétféle ház és kétféle fa szerepel a rajzban.
Kérdezzünk rá, hogy hány különböző elemet találnak a rajzon? Rajzoljanak mindegyikből
egyet-egyet, majd készítsék el a rajzot. A tükrözött részek közé a görbe eszközzel rajzoljanak
egy elválasztó görbe vonalat. Mentsék el a rajzot, mert a következő órán szükségünk lesz rá.
Példák függőleges tükrözésre: naplemente vízben tükröződve, hal, stb.
A lecke második felében a szöveg eszköz használatát, valamint a szöveg eszköztár használatát
magyarázzuk el a tanulóknak. Az elsővel egy szövegdobozt lehet húzni a rajzlapra amibe a
billentyűzet segítségével írhatunk, a másikkal beállíthatjuk a betű típusát, méretét és stílusát,
mely a Nézet- Szöveg eszköztár menüponttal hozható elő. A palettán a betű színét
választhatjuk ki, illetve a szövegdoboz hátterének színét.
Ha a szövegdoboz mellé kattintunk, a szövegben már csak a radír segítségével javíthatunk.
Fontos tehát, hogy addig javítsunk, ellenőrizzük le a szöveg helyességét ameddig aktív a
szövegdobozunk.
91
Először próbálják ki a tanulók ezeket az eszközöket, csak azután kezdjék el a 3. feladatot
elkészíteni. Fontos, hogy tudatosuljon bennük, hogy egy szövegdobozba csak egyféle
formátumot lehet alkalmazni, vagyis, ha más betűtípust, vagy más betűméretet, vagy más
betűtípust, vagy más betűszínt szeretnénk alkalmazni akkor azt külön szövegdobozzal
hozhatjuk létre. A feladatban 4 szövegdobozt kell alkalmazni.
A lecke végén található összefoglaló rajzot nézzük át közösen. Ha van interaktív tábla az ábrát
a tanulók is kirakhatják.
Munkafüzet:
Ha marad idő a munkafüzet feladatai közül is válogathatunk, vagy adhatunk közülük házi
feladatot. Az 1. feladat esetében először próbálkozzanak a tanulók számítógép nélkül, csak az
ellenőrzéshez használjuk a gépet.
A 2. és 3. feladatot választható házi feladatnak javaslom, és a következő órán ellenőrizzük le,
azokat, akik számítógéppel is elkészítik, dicséret illeti.
Üdítő kérdések:
A Nézet menüvel.
Betűtípus, betűméret, betűstílus.
A szövegdobozban a szövegszerkesztőben tanultak alapján, de ha már kikattintottunk a
szövegdobozból csak a radírral javíthatunk.
92
35. óra Színes rajz és szöveg
Oktatási cél: Színek alkalmazása a rajzolóprogramban, színek szerkesztése, plakátkészítés.
Nevelési cél: Környezetvédelemre, kreatív munkára nevelés
Képzési cél: A tanulók képesek legyenek a tanult rajzolóprogram segítségével önállóan
alkotni.
Szemléltetőeszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
A paletta segítségével választhatunk színt a rajzolóeszközöknek.
A következő rajzeszközöknek változtathatjuk meg a színét: kitöltés színnel, ceruza, ecset,
szöveg, vonal, görbe, ellipszis, téglalap, sokszög, kerekített sarkú téglalap.
Nem csak a palettán látható színeket használhatjuk, szerkeszthetünk újakat.
Tananyag feldolgozás:
A lecke első részében magyarázzuk el és próbáljuk ki a paletta előtér és háttérszínének
változtatását a különböző rajzoló eszközökkel. Mutassuk meg a színek szerkesztését és a szín
felvétele eszközt.
Készítsenek a tanulók egy rajzot, amelyben minden lehetőséget kipróbálnak. Mentsék is el az
állományt. Nagyon érdekes, absztrakt rajzok szoktak születni.
A színkeverés alapszíneit már ismerik a tanulók, a Comenius Logo programban már
találkoztak vele.
Az 1. feladathoz a tanulóknak szükségünk lesz a már elmentett csempékre. Nyissák meg és az
alapszínek árnyalataival színezzék ki, majd mentsék el más néven az állományt.
A 2. feladatnál hasonló a helyzet, szintén a már elmentett rajzot kell kiszínezni, az alsó részt
sötétebb színárnyalattal.
A lecke második felében önálló munka következik, plakátkészítés, mely alkalmas az eddig
tanultak összefoglalására. Hívjuk fel a figyelmet a szempontokra, melyek akár értékelési
szempontok is lehetnek, amennyiben ezzel szeretnénk számon kérni.
A lecke végén található színkeveréssel kapcsolatos tudnivalót adjuk fel házi feladatnak, majd
a következő órán kérdezzünk rá.
Munkafüzet:
A munkafüzet feladatai közül az első hármat számítógép nélkül kellene megoldani, csak az
ellenőrzéshez és a 4. feladathoz használják a számítógépet.
Üdítő kérdések:
A „Szín felvétele” eszközzel, ha rákattintunk a rajzlap adott pontjára, akkor a paletta előtér
színe olyan színűre változik, mint a pont színe, amin kattintottunk.
Színek – Színek szerkesztése – Egyéni színek definiálása – Hozzáadás az egyéni színekhez
menükre kattintva.
Piros, zöld, kék.
93
36. óra Szöveget gépelünk
Képességek: Szövegalkotás képessége, kommunikációs képesség, információ rögzítésének
képessége Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására.
Nevelési cél:
Önellenőrzés,
Önértékelés,
Kommunikációs eszközök helyes használata
Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés
Fejlesztési feladatok:
Billentyűzet gyakorlása
Szöveg beírásának gyakorlása
Analógiás gondolkodás
Információs és kommunikációs kultúra
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, billentyűzet leütési gyakorló programok
applikáció
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
Cél: A szövegszerkesztés ismétlése, szövegírás gyakorlása
Szövegegységek ismétlése, karakterformázás ismétlése, mozgás a szövegben.
5. osztályban már tanultuk a szövegszerkesztés alapvető ismereteit. Ezeket kell itt
feleleveníteni, gyakorolni.
a billentyűzet kezeléséhez újfent használható a billat.exe demo program, vagy a gepelo2.exe
program.
Szöveg begépelésénél követeljük meg a Minden látszik jelek használatát. Ragaszkodjunk
ahhoz, hogy új sort a Shift+enter billentyűkombinációval kezdjünk és az Enter billentyű
maradjon a bekezdés lezárására. (Ez a bekezdésformázás tanulásánál nagyon fontos lesz.)
Frissítő kérdések:
1. A szövegszerkesztés előnyei: Gyors, (ha megtanulunk előtte gépírni), olvasható, esztétikus,
elmenthető, elektronikusan továbbítható, több példányban is kinyomtatható.
2. Nyers szöveg beírása, mentés, hibajavítás, formázás, mentés újra, ha szükséges nyomtatás.
3. Karakter, szó, sor, mondat, bekezdés, oldal, dokumentum.
4. Azért formázunk, hogy kiemeljük a mondanivalónkat.
5. Karakterformázások: Betűméret, betűtípus, betűstílus stb.
1. feladat:
A szövegszerkesztés során használt billentyűk: Space, Enter, Shift, CapsLock.
94
Space: Szóköz kihagyása a szavak között. Shift: Nagy betű írása, és mondatvégi írásjelek
írása (felkiáltójel, kérdőjel.) SHIFT+Enter az új sorba lépés billentyűkombinációja.
Enter: Lenyomásával új bekezdést kezdhetünk.
CapsLock: Nagybetűs írásmódra válthatunk át vele.
2. feladat: A szöveg témája lehet adott vagy szabadon választott is. Esetleg a tankönvből is
jelölhetünk ki begépelendő szöveget.
3. feladat:
A helyesírás ellenőrzőt körültekintően kell használni, mert az idegen szavakat hibásnak veszi.
4. feladat: Célszerű kialakítani a wincseszteren minden évfolyamnak és azon belül minden
csoportnak és még azon is belül minden tanulónak egy mappát, ahová a munkáit menti a
tanév során. Ha van rá lehetőség, ezeket év végén kinyomtatva, mint „portfóliót”
megkaphatják
5-6. feladat: A kevesebb néha több! Beszéljük le a túlzott formázásról a gyerekeket! Ha
mindent kiemelünk, akkor már semmi nem lesz kiemelve!
A munkafüzet feladatai:
1. feladat: A szövegegységek között kakukktojást kell keresni. (kr kritikai)
2. feladat: Szövegegységek definícióját kell felismerni. (k kommunikációs, d döntési, lk
lényegkiemelő)
3. feladat: Igaz/hamis állítások (kr kritikai)
4. feladat: Képes meséket kell elolvasni. (i komplex információk kezelésével kapcsolatos
képességek)
5. feladat: Kijelölés és karakterformázás gyakorlása (ag analógiás gondolkodás)
6. feladat: Karakterformázás a formázószalagról (úa az ismeretek új helyzetben való
alkalmazása)
7. feladat: Karakterformázás felismerése a formázószalag beállításai alapján. (úa az ismeretek
új helyzetben való alkalmazása)
Ismétlő kérdések:
1. Utólagos módosításhoz a szöveget ki kell jelölni.
2. A kurzort a javítás helyére visszük, a karakter mögé állunk és a Visszatörlés billentyűvel
kitöröljük a hibás részt, vagy a kijelöljük a hibás részt és rajta állva átírjuk helyesre.
3. A szövegben az egérrel oda kattintunk, ahová a kurzort akarjuk tenni. A sor elejére a
Home, a sor végére az End billentyű lenyomásával juthatunk. A szövegben egy oldalnyit
felfelé a PageUp, lefelé a PageDown billentyűvel ugorhatunk.
4. Ha duplán klikkelünk a szó belsejébe, akkor az adott szó jelöljük ki.
5. Ha duplán klikkelünk a bal margóra, akkor az adott sort jelöljük ki.
95
37. óra Szöveget formázunk I.
Képességek: Kommunikációs képesség, információ rögzítésének képessége Szövegalkotás
képessége. Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására,
formázására.
Nevelési cél:
Önellenőrzés
Önértékelés
Kommunikációs eszközök helyes használata
Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés
Fejlesztési feladatok:
Szöveg karakter és bekezdésszintű formázása
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Analógiás gondolkodás
A tanulók képesek legyenek szövegrészeket kijelölni és a leggyakrabban használt
karakter és bekezdésformázásokat elvégezni.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, mintafájlok
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
Cél: Szöveg bekezdésszintű formázása
Meg kell tanulni a zárásokat és a behúzásokat.
Tisztázzuk a bekezdés fogalmát a magyar órákon tanultak alapján (Az új gondolati egységet
új bekezdésbe írjuk.). Vonjunk analógiát, hogy ezt informatika órán is így kell tennünk.
Tudatosítsuk, hogy a szövegszerkesztő programban az Enter billentyűvel kell lezárni a
bekezdést.
Mutassunk példát a négyféle zárásra, majd mutassuk meg az első sor behúzásának szokását.
(Lehet utalni a magyar órán írt fogalmazásokra, ott is úgy tanulták a gyerekek, hogy a
bekezdés első sorát beljebb kell kezdeni. Ajánlott először újságokban, szórólapokon keresni a
különböző zárásokra példákat. Ezt lehet csoportmunkában is, hogy melyik csoport talál adott
idő alatt különféleképpen zárt bekezdéseket.
Ezután lehet a bekezdéscsere_NYERS.doc-ot megoldatni a tanulókkal. Itt vigyázniuk kell,
hogy ne „veszítsék el” a bekezdés végét jelentő Enter jelet. (Megoldása a
Bekezdéscsere_KÉSZ.doc)
Bekezdés zárása és behúzása_NYERS.doc-on lehet gyakorolni a zárás és a behúzás
műveleteket. (Megoldása a Bekezdés zárása és behúzása_KÉSZ.doc)
Frissítő kérdések:
1. A szövegben legkönnyebben a kurzorral lehet mozogni. Oda kattintunk a bal egérgombbal,
ahová szükséges.
2. Olyan szöveg, amely még nincs formázva.
3. A karaktereket lehet formázni a következőképpen:
Típus. A betű rajzolata, betűméret és betűstílus (félkövér, dőlt, aláhúzott stb.)
96
4. Formázás előtt a karaktereket ki kell jelölni, vagy előre is be lehet állítani a formázási
beállításokat.
5. A szöveg bekezdésekből áll. Ezeket az Enter billentyű leütésével választjuk el egymástól.
6. A bekezdés Entertől Enterig tart.
1. feladat:
A számítógépen bemutatott szövegben az Enter jeleket kell megszámolni, ez mutatja meg a
bekezdések számát.
2. feladat:
Szórólapokat, hirdetési újságokat érdemes kiosztani, amibe a tanulók nyugadtan bele is
írhatják, hogy melyik milyen zárás. Előtte fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy lehet, hogy a
szöveg nem tart a lap bal szélétől a jobb széléig, de így is érvényes rá a zárás (Hasábok
előkészítése)
3. feladat:
Az újságok a folyó szöveg írásakor leggyakrabban a sorkizárt formázást használják. A
címeket általában középre zárják. Reklámújságokban találkozunk a balra zárt és a jobbrazárt
bekezdéssel. A versek leggyakrabban balra vannak zárva.
4. feladat:
Ekkor a bekezdéseket ki kell jelölni a tanult módon.
5. feladat:
A fogalmazásfüzetbe az új bekezdést egy ujjnyival beljebb kell kezdeni.
6. feladat:
A képen fogalmazásfüzet látható. A fogalmazás 3 bekezdésből áll. Ezt onnan lehet látni, hogy
a szöveg beljebb van kezdve a sor elején.
7. feladat:
A bekezdés első sorát 2cm-re húztuk be.
8. feladat:
A bekezdést 1,5 cm-re húztuk be.
9. feladat:
„A bekezdés zárása és behúzása NYERS” szöveget kell formázni a benne leírtak szerint. A
papír mérete A/5-ös, a betűméret 18-as, de ezt nem kel átállítani, mert akkor nem látszanak jól
a szemléltetni kívánt formázások.
A munkafüzet feladatai:
1. feladat: Egy rejtvényben lehet gyakorolni a szövegszerkesztés témakör elnevezéseit. (p
problémamegoldó, lk lényegkiemelő, k kommunikációs)
2. feladat: Bekezdések rajzolata alapján fel kell ismerni, hogy melyik zárást használtuk. (vm
vizuális memória)
3. feladat: A formázószalagról kell felismerni a zárásokat. (vm vizuális memória)
4. feladat: A zárások alkalmazásáról van szó. ) kg korrelatív gondolkodás)
Ismétlő kérdések:
1. Az Enter billentyű lenyomásával lehet új bekezdést kezdeni.
2. Bekezdészárások: Balra zárt, jobbra zárt, középre zárt, sorkizárt.
3. Az újságok a folyó szöveg írásakor leggyakrabban a sorkizárt formázást használják. A
címeket általában középre zárják. Reklámújságokban találkozunk a balra zárt és a jobbrazárt
bekezdéssel. A versek leggyakrabban balra vannak zárva.
4. A formázáshoz a bekezdést nem szükséges kijelölni, elég csak a kurzort az adott bekezdés
belsejébe vinni.
5. Ha több bekezdést akarunk egyszerre formázni, akkor a tanult módon ki kell jelölni a
bekezdéseket.
6. A bekezdés első sora beljebb kezdődik a margótól.
7. A teljes bekezdés beljebb kezdődik a margótól.
97
38. óra Szöveget formázunk II.
Képességek: Lényegkiemelő képesség, analógiás gondolkodás.
Nevelési cél:
Önellenőrzés
Önértékelés
Kommunikációs eszközök helyes használata
Szabálykövető
Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés
Fejlesztési feladatok:
Szöveg bekezdésszintű formázása
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása
Analógiás gondolkodás
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, mintafájlok
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
Az eddig tanult bekezdésformázások gyakorlása, és újabbak megtanulása: térköz, sorköz,
szegély, mintázat.
A tananyaghoz ajánlott gyakorló fájlok:
A bekezdések formázása önállóan, a szövegben leírt útmutatások szerint:
Bekezdésformázások_NYERS.doc (Megoldása a Bekezdésformázások_KÉSZ.doc)
Differenciálásra szolgáló gyakorló fájl:
Gyakorló feladat _NYERS.doc. (Megoldása a Gyakorló feladat_KÉSZ.doc)
Frissítő kérdések:
1. Zárások (balra, jobbra, középre, sorkizárt) és behúzások (első sor behúzása, függő behúzás)
2. A szöveg a bal oldali margóhoz igazodik.
3. A szöveg a jobb oldali margóhoz igazodik.
4. A bekezdés szövege a bal és jobb margó között szimmetrikusan igazodik egy képzeletbeli
tükörtengely mentén.
5. A szöveg egyenletesen oszlik el a bal és a jobb margó között. A szavak között előfordulnak
nagyobb távolságok is.
6. A bekezdés teljes szövege beljebb kezdődik a bal margóhoz képest. (esetleg a jobb
margóhoz képest, de ezt ritkán alkalmazzuk.)
7. A bekezdés első sora beljebb kezdődik a bal margótól.
98
1. feladat
Az eszközsoron a bekezdésformázások ikonjai:
balra zárt, középre zárt, jobbra zárt, sorkizárt.
2. feladat:
A vonalzón a felső „bütyök” az első sor behúzására, szolgál, a függő behúzáshoz az alsó
téglalapot kell megfogni és ilyenkor mindkét „bütyök” elmozdul.
3. feladat:
Az első papíron sűrűn követik egymást a sorok, míg a másik papíron ritkábban.
4. feladat:
A beállítást a Formátum menüpont Bekezdésekre vonatkozó almenüjében lehet megtenni.
5. feladat:
A bekezdés utáni térköz és a következő bekezdés előttre beállított térköz összeadódik és így
összesen 54 pont lesz.
6. feladat:
Bekezdésformázások NYERS.doc tartalmazza a feladatot. A feladat megoldása a
bekezdésformázások KÉSZ.doc fájl.
7. feladat:
A Gyakorló feladat NYERS.doc tartalmazza a feladatot. A feladat megoldása a Gyakorló
feladat KÉSZ.doc fájl.
A leckéhez a munkafüzethez a következő feladatok tartoznak:
5. feladat: Ki kell válogatni a karakter és a bekezdésformázásokat. ( úa az ismeretek új
helyzetben való alkalmazása)
6. feladat: A vonalzó alapján meg kell határozni a behúzásokat. (lk lényegkiemelő
i komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek)
9. feladat: Bekezdésformázás fogalmait kell kirakni az összekeveredett betűkből. (úa az
ismeretek új helyzetben való alkalmazása, p problémamegoldó
Ismétlő kérdések:
1. A sorok ritkábban vagy sűrűbben követik egymást a bekezdésben.
2. A bekezdések között nagyobb lesz a távolság.
3. A szöveg esztétikusabb, kifejezőbb legyen.
4. A bekezdés be lesz keretezve.
5. Ha a bekezdés alatti területet be akarjuk színezni, vagy mintával betölteni.
6. A bekezdéseket ki kell jelölni.
99
39. óra Szöveg és rajz
Oktatási cél: A szövegszerkesztő rajzeszköztárának megismerése.
Nevelési cél: A feladatnak megfelelő eszközök kiválasztása.
Képzési cél: A tanulók képesek legyenek a szöveges dokumentumokat rajzelemekkel
szemléletesebbé tenni.
Szemléltetőeszközök: Szövegszerkesztő, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
Az előző órán a következő bekezdésformázásokkal ismerkedhettünk meg: zárások,
behúzások, térköz, sorköz, szegély és mintázat.
Az egymást követő bekezdések távolságát nevezzük térköznek.
Szimpla, másfeles és dupla sorközt tudunk beállítani.
Tananyag feldolgozás:
Kezdjük azzal a magyarázatot, hogy a szövegszerkesztő programban is van lehetőség
rajzolása. Erre szolgál a Rajzolás eszköztár melyet a Nézet – Eszköztárak – Rajzolás menükre
kattintva hozhatunk elő. Általában az ablak alsó részén fogjuk megtalálni. Tüntessük el, majd
ismét jelenítsük meg a Rajzolás eszköztárát. Egy üres dokumentumban próbáljunk ki az
alakzatok kategóriái közül néhányat. Kicsinyítsük, nagyítsuk és mozgassuk a beillesztett
alakzatokat. Próbáljuk ki a téglalap, az ellipszis, a kitöltő szín, a vonal, az árnyék és a térhatás
eszközöket is.
Jobb billentyűvel az alakzatra kattintva megtaláljuk a Szöveg hozzáadása menüt, így írhatunk
az alakzatba, és kijelölés után meg is formázhatjuk a szöveget. Az állományt el is menthetjük.
Nyissunk egy üres dokumentumot és készítsék el a tanulók az 1. feladatot, amely remek
alkalom az oldal részeinek magyarázatára. A rajz elkészítése után nézzük meg az
Oldalbeállítás menüt és állítsuk be a margókat.
A 2. feladatban kért szempontokat teljesítsék a tanulók, minden alakzat legyen színes, a bele
írt szöveg formázott, alkalmazzanak térhatást is.
A 3. feladat már sokkal izgalmasabb. A KRESZ táblák több egymásra rajzolt alakzatból
állnak melyeket foglaljunk csoportba. Az alakzatok szegélyvonalának vastagságát is
formázzuk meg, vagy ha szükséges ne legyen szegélyvonaluk. Tanítsuk meg a csoportba
foglalás módját.
Ha kevés az idő a 4. feladatot adjuk fel házi feladatnak.
Munkafüzet:
A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez
használják a számítógépet.
Üdítő kérdések: A szövegszerkesztő programban a következő alakzatokat rajzolhatjuk meg: csillagok,
szalagok, egyszerű alakzatok, képfeliratok, sokszögek, stb.
Az alakzaton jobb billentyűvel kattintva a szöveg hozzáadása paranccsal írhatunk az
alakzatokba. A Shift
A Schift billentyű lenyomásával egyszerre kijelöljük az alakzatokat és a kijelölés fölött az
egér jobb billentyűjére kattintva csoportba foglalhatjuk.
100
40. óra Szöveg és kép
Oktatási cél: Képek, ClipArt, WordArt, szimbólum beszúrása a szöveges dokumentumba.
Nevelési cél: Esztétikus dokumentum szerkesztése a feladatnak megfelelő eszközök
kiválasztásával.
Képzési cél: A tanulók képesek legyenek esztétikus dokumentumokat létrehozni: oklevelet,
meghívót, emléklapot, stb.
Szemléltetőeszközök: Szövegszerkesztő, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
Rajzokkal a szöveges dokumentumokat esztétikusabbá, szemléletesebbre lehet tenni.
Az alakzatokat lehet kicsinyíteni, nagyítani, forgatni.
Az alakzatokat formázhatjuk, megadhatjuk méretüket, a szegélyvonaluk vastagságát, színnel
tölthetjük ki, térhatást állíthatunk be rájuk.
Tananyag feldolgozás:
A szöveges dokumentumba többféleképpen illeszthetünk képet. Először magyarázzuk el a
fájlból való beszúrás lehetőségét. Előzőleg elmentett képeket is felhasználhatunk, de akár az
órán is gyűjthetnek a tanulók képeket az Internetről és elmenthetik, majd ezeket szúrják be
fájlból. A második lehetőség a vágólap használata. Ennek segítségével szúrjuk be a Paint
programba megnyitott állomány egy részét. Itt használhatjuk az előző órákon létrehozott
rajzokat.
Ha van rá lehetőség, készítsünk digitális fényképezőgéppel baráti fotókat és minden tanuló
számára tegyük elérhetővé. Készítsenek a tanulók egy dokumentumot, amibe beillesztik a
képet, majd a képet nyissák meg a Paint-be és a vágólap segítségével illesszék be egyenként is
a képen szereplőket, majd mindenkiről írjanak pár sort. Így elmagyarázhatjuk a kép
formázását méret illetve a szöveg körbefutását illetően. Mentsék el a dokumentumot.
A harmadik lehetőség a WordArt felirat alkalmazása lesz. Mutassuk meg a tanulóknak ezt a
lehetőséget és válasszunk ki, hogy oklevelet, emléklapot, vagy meghívót szeretnének
készíteni. Csak az egyikre jut idő az órán. Beszéljük meg, hogy a választott dokumentumnak
milyen adatokat kell tartalmaznia. Ha emléklapról van szó, akkor azt, hogy kinek a részére
készül, milyen alkalomból, ha oklevélről van szó, akkor a helyezést is kell tartalmaznia,
valamint mindkét esetben a dátumot és a zsűrit. Meghívó esetén azt, hogy milyen alkalomból
hívjuk meg, kit hívunk meg, mikor és hová.
Ezt a dokumentumot díszíthetjük ClipArt – ból beszúrt képpel, így elmagyarázhatjuk a
képgyűjteményt is.
Nézzük meg a szimbólumokat is. Érdemes a Windings betűtípusnál található szimbólumokat
megmutatni. Fontos tisztázni, hogy míg az előzőleg beszúrt képeknek a méretét cm-ben
adhattuk meg, a szimbólumokra a karakterformázás szabályai vonatkoznak. Készítsenek
díszítősort mellyel az előbbi dokumentumot (oklevél, emléklap, meghívó) díszítik.
A lecke végén található ábra segít az összefoglalásban.
Munkafüzet:
A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez
használják a számítógépet.
101
Üdítő kérdések:
Fájl: elmentett rajz vagy digitális kép, előzőleg elmentett képállomány, WordArt felirat,
ClipArt képgyűjtemény, képrészlet a vágólap használatával, szimbólum.
A képrészlet a vágólap használatával lehet a szövegbe beilleszteni. Kijelöljük a képrészletet,
melyet egy képszerkesztő programban, pl. a Paint-ben megnyitjuk meg. Szerkesztés,
másolással kimásoljuk a vágólapra, majd a dokumentum megfelelő helyére beillesztjük.
Ötféleképpen: a szöveggel egy sorba, a szöveg mögé, a szöveg elé, négyzetes, szoros.
102
41. óra szövegszerkesztés gyakorlása
Képességek: Kommunikációs képesség, információ rögzítésének képessége Szövegalkotás
képessége. Legyenek képesek a tanulók rövid szöveg beírására, javítására, módosítására,
formázására.
Lényegkiemelő képesség, analógiás, korrelációs gondolkodás fejlesztése.
Nevelési cél:
Önellenőrzés
Önértékelés képességének fejlesztése
Kommunikációs eszközök helyes használata
Szabálykövető
Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés
Fejlesztési feladatok:
A tanulók képesek legyenek szövegrészeket kijelölni és a leggyakrabban használt
karakter és bekezdésformázásokat elvégezni.
A tanulók tudjanak a szövegbe képet beilleszteni
Szövegalkotás képessége
Szöveg karakter és bekezdésszintű formázása
Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása
Analógiás gondolkodás
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, szövegszerkesztő program, interaktív tábla
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
A tanult szövegszerkesztési ismereteket kell összefoglalni, rendszerezni és gyakorolni.
Az összefoglaláshoz hasznosak a táblai applikációk, vagy még inkább az interaktív tábla
használata. Ki kell emelni a szövegegységek fontosságát, és hogy ezek között hogyan tesz
különbséget a szövegszerkesztő program.
Csoportosítani kell a karakter és a bekezdésszintjólű formázásokat. Tudatosítani kell, hogy a
karakterszintű formázásnál mindig ki kell jelölni az adott karaktereket, míg
bekezdésformázásnál elég a bekezdés belsejébe vinni a kurzort.
A bekezdésformázások gyakorlása történhet előre megadott nyersszövegen, vagy a tanulók
által beírt szövegen, de a szöveg beírása lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint maga a
formázás.
A szövegbe a tartalomhoz illő képet is illesszenek be a tanulók. Figyeljünk a kép és a szöveg
esztétikus elhelyezésére.
Adhatunk olyan nyersszöveget, amely már tartalmaz képeket és ezekhez kell szöveget írni,
vagy fordítva, a szöveghez kell a tanulóknak képeket beilleszteni.
A feladatokat mindig értékeljük és jutalmazzuk.
103
42. óra Összefoglalás
Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség, korrelációs gondolkodás
fejlesztése.
Nevelési cél:
Önellenőrzés
Kitartó, pontos, hibátlan munkára nevelés
Fejlesztési feladatok:
Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása
Analógiás gondolkodás
Szemléltető eszközök: szövegszerkesztő program, interaktív tábla
Munkaforma: egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
A szövegszerkesztés témakörben megtanult ismeretek számonkérése a célunk. Ez történhet
feladatlap segítségével vagy gyakorlati munka során. Szerencsés mindkét módszert
alkalmazni. Egy rövid elméleti feladatlap kitöltése után a tanulók önállóan dolgozzanak a
gépeknél. Feladat lehet adott témáról egy pár soros szöveg írása, karakter és bekezdésszintű
formázása. Ez alkotó, kreativitást fejlesztő feladat. Ha a csoport összetétele úgy kívánja,
akkor előre elkészített nyersszöveget is lehet adni, amit az előre megadott módon kell
formázni. Ez egy egyszerűbb reprodukciós feladat. Mindenképpen törekedjünk a
sikerélményre. Az értékelésnél legyünk figyelemmel a tanulók fejlődésére, mire voltak
képesek a szövegszerkesztés témakörben a fejezet elején és mit tudnak most.
104
43. óra Multimédiás anyag szerkesztése
Oktatási cél: Multimédiás dokumentumok előállítása
Nevelési cél: Környezetvédelem, védett növények.
Képzési cél: A tanulók ismerjék meg a multimédia szerkesztés lépéseit.
Szemléltetőeszközök: Multimédiaszerkesztő és lejátszó program, kivetítő a magyarázathoz,
tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
A multimédia egyszerre több érzékszervünkre is hat: látás, hallás.
A tavalyi tanév során a Comenius Logo képszerkesztőjét, a LogoMotion rajzfilmkészítőjét, a
Pivot programot ismerhettük meg.
A multimédiák lejátszásához monitorra és hangszóróra van szükség.
A rajzfilmkészítő programmal képkockákat készíthetünk, módosíthatunk és lejátszhatjuk.
A multimédiás fájlokat nagy méretük miatt CD-n vagy DVD-n tárolják.
Tananyag feldolgozás:
Ismételjük át a multimédiáról tanultakat. Hangsúlyozzuk, hogy a multimédia szerkesztéséhez
szerkesztő programra, a lejátszásához lejátszó programra van szükségünk.
Ha multimédiát szerkesztünk, először össze kell gyűjtenünk hozzá a megfelelő anyagokat:
szövegeket, rajzokat, képeket, videókat és csak azután kezdhetünk neki a szerkesztésnek.
Ezért gyűjtsünk anyagot a tőzikéről. Az Internet segítségével pillanatok alatt találunk képeket,
rajzokat a tőzikéről, melyeket mentsenek le a tanulók egy erre a célra létrehozott mappába. A
szöveges információkat egy Word dokumentumba gyűjtsék.
Ahhoz, hogy az animációt megszerkeszthessük, szükségünk van a mozgás fázisaira.
Legegyszerűbb, ha egy tőzike képét elmentjük, majd megnyitjuk a Paint-be és letöröljük róla
a virágot. Elmentjük más néven, majd letöröljük a szárát és elmentjük más néven, stb. Minél
több állományt hozunk létre, vagyis minél több fázisunk lesz annál szemléletesebb lesz az
animációnk.
Következhet a Windows Movie Maker program megismertetése. Bár a program felülete nem
hasonlít az eddig tanult programok egyikéhez sem, mégis nagyon egyszerű a használata. A
Feladatok menüpontban található és felsorolt műveleteket kell elvégeznünk egymás után a
történet nézetben. Egyelőre nincs videónk, csak képünk így a képeket beimportáljuk a
gyűjtemények közé, majd onnan ráhúzzuk a képernyő alsó részén lévő filmszalagra.
Az effektusok beállítása következhet, majd az áttűnéseké. Tisztázzuk a két beállítás közötti
különbséget. Cím és stáblista hozzáadásával kiegészítjük a filmet, majd lejátszhatjuk. A képek
közé is írhatunk szöveget, a gyűjtött anyagból.
A mentés következik. Fontos, hogy elmagyarázzuk a kétféle mentés közötti különbséget. A
projekt mentése még szerkeszthető állományt eredményez, míg a film mentése csak
lejátszható formátumot. A kiterjesztéseket is figyeljék meg a tanulók. Erre vonatkozik a
munkafüzet egyik feladata.
A lecke végén található ábra segít az összefoglalásban.
105
Munkafüzet:
A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez
használják a számítógépet.
Üdítő kérdések:
Ha multimédiát szeretnénk szerkeszteni először anyagot kell gyűjtenünk.
A készítés lépései a következők: témaválasztás, anyaggyűjtés, szerkesztés, mentés, lejátszás.
A filmhez videót, képet, rajzot, szöveget, hangot gyűjthetünk.
106
44. óra Hangfelvétel multimédiás anyaghoz
Oktatási cél: Hangfelvétel multimédiás anyagokhoz.
Nevelési cél: A multimédia egyszerre több érzékszervünkre hat.
Képzési cél: A tanulók ismerjék meg a hangfelvétel lépéseit multimédiás anyagokhoz.
Szemléltetőeszközök: Multimédiaszerkesztő és lejátszó program, hangszóró, fülhallgatók,
kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
Mikrofonnal lehet hangot rögzíteni.
Fülhallgatóval, vagy hangszóróval lehet hangot lejátszani.
Hangrögzítéshez tavaly a Comenius Logo hangsorprogramját, valamint a Lapoda Mese
programot használtuk.
A hangrögzítés vezérlőgombjai: felvétel, leállítás, lejátszás.
Zenelejátszó eszközök: számítógép, MP3 lejátszó, iPod.
Tananyag feldolgozás:
Kétféleképpen adhatunk hangot a Windows Movie Maker programban a filmhez. Vagy
hangállományokat illesztünk be (mp3, wav), vagy kísérőszöveget vehetünk fel. Mindkét
esetben idősor nézetben kell szerkesztenünk.
Gyűjtsünk anyagot és találjuk meg a válaszokat a 3. feladatban feltett kérdésekre. Ezt fogjuk
felvenni.
A mikrofonra kattintva rögzíthetjük a mikrofonba mondott szöveget. Bemutatásként kérjük
meg egyik tanulót, hogy a tanári gépen rögzítse a hangot. Ha van minden tanulónak
mikrofonos fülhallgatója, akkor mindenki rögzíthet szöveget, de csak egymás után, hogy ne
zavarják egymást. Ezt elég nehéz megoldani az órán. Inkább csak a bemutatásra
hagyatkozzunk és a hangrögzítést otthon próbálják ki a tanulók.
Hangállományt azonban mindenki beilleszthet. Ehhez előzetes feladatnak kellene kiadnunk,
hogy az órára hozzanak mp3 állományt.
Ha van projektorunk és hangszórónk a tanári gépen, nagy élményt nyújt a tanulóknak egymás
munkájának megtekintése.
A lecke végén található ábra segít az összefoglalásban.
Munkafüzet:
A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók, csak az ellenőrzéshez
használják a számítógépet.
Üdítő kérdések:
Kétféleképpen lehet hangot adni a képhez: fáljból illetve kísérőszöveg rögzítésével.
Idősor nézetbe lehet kísérőszöveget felvenni.
Mp3 fájlokat is lehet mellékelni.
107
45. óra Adatok és információforrások
Oktatási cél: Táblázatban rögzített adatok ismerete az iskolai életből.
Nevelési cél: Információforrások értelmezése.
Képzési cél: A tanulók képesek legyenek adatokat hagyományos formában lejegyezni, és
tudjanak az elektronikus adatrögzítés lehetőségéről is.
Szemléltetőeszközök: Osztálynapló, ellenőrző, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv,
munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
Az adatokat rögzíthetjük hagyományos formában (leggyakrabban papírra írjuk), vagy
elektronikusan.
A számítógéppel történő adatrögzítés előnye, hogy elmenthetjük, majd később módosíthatjuk,
műveleteket végeztethetünk velük a számítógépes programok segítségével. Diagramok
hozzárendelésével szemléletesebbé tehetjük megjelenésüket.
A számítógépes adatokat háttértárakon tároljuk: merevlemez, pendrive.
Tananyag feldolgozás:
Az 1. feladathoz mutassuk meg a tanulóknak az osztálynapló egyik oldalát. Érdemes
beszkennelni a napló oldalát és csak a fejlécet illetve a tantárgyakat kivetíteni, hogy egyik
tanuló adatait se tegyük közkinccsé. A lényeg, hogy tisztázzuk milyen adatok szerepelnek a
naplóban, és hogy ezek táblázatba vannak rendezve.
2. feladathoz mindenki vegye elő az ellenőrzőjét és válaszoljunk a feltett kérdésekre.
Beszéljük meg az elektronikus napló fogalmát. Lehet, hogy van olyan tanuló, aki már hallott
róla, esetleg nagyobb testvér iskolájában már működtetnek ilyet. Egyre több iskolában
alkalmazzák. Beszéljük meg, hogy mi az előnye az elektronikus naplónak.
Az óra második része menetrend értelmezésével foglalkozik. Általánosságban a táblázat
adatai közötti tájékozódást gyakoroltatja. Nézzük meg, hogy milyen információkat tudhatunk
meg a menetrendből, hasonlítsák össze a vonat és a busz menetrendet a könyvben feltett
kérdések alapján.
Munkafüzet:
A munkafüzet 1. feladata az óra első részéhez kapcsolódik, ezt az első rész megbeszélése után
el is lehet végeztetni. A 2. feladat a lecke második rézéhez kapcsolódik, lehet házi feladat.
Üdítő kérdések:
Akkor használunk táblázatot, ha adatainkat áttekinthetőbb formába szeretnénk tárolni, hogy
könnyebben eligazodjunk közöttük, gyors információkeresésre ad így lehetőséget.
Az iskolában táblázatban tárolt adatok: ellenőrző, napló, órarend, ügyeleti rend stb.
A busz menetrendet a www.volan.hu a vonat menetrendet a www.elvir.mavinformatika.hu
címen nézhetjük meg.
Megtudhatjuk, hogy mikor indulnak, mikor érkeznek a buszok vagy vonatok, mennyi a
menetidejük, mennyi a várakozási idő, ha át kell szállni, hány km az út, mennyibe kerül a
jegy.
108
46. óra SDT
Oktatási cél: A Sulinet Digitális Tudásbázis használata
Nevelési cél: Önálló ismeretszerzésre nevelés.
Képzési cél: A tanulók legyenek képesek a tanuláshoz használni az SDT oldal nyújtotta
szolgáltatásokat.
Szemléltetőeszközök: sdt.sulinet.hu oldal, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
Az STD a Sulinet Digitális Tudásbázis rövidítése.
Témák: bejelentkezés, gyorskereső, fogalomkereső, közismereti tananyag.
A tavaly a történelemhez, az irodalomhoz és a népzenéhez kapcsolódó témákat kerestünk.
Tananyag feldolgozás:
Az elektronikus tanulás kétféle módját tisztázzuk a tanulókkal. Kérdezzük meg kinek van
oktatóprogramja, mutassa be néhány mondatban mire használja, mit lehet vele gyakorolni.
Kérdezzük meg, hogy hogyan használják az Internetet kiselőadásokra való felkészüléshez, és
hogy használják-e az STD-t a mindennapi készülésben. Valószínű, hogy fel kell eleveníteni a
tavaly tanultakat, az STD felületét, témaköreit meg kell nézni közösen.
A lecke konkrét feladatokat tartalmaz, amelyek kapcsolódnak a tanév más tantárgyainak
tananyagához. Ezeken a feladatokon keresztül ismételjük át a különböző ikonokat, amelyek a
tananyag típusára vonatkoznak: animáció, hang, szöveg, kép, mozgókép. Ha van rá lehetőség,
akkor a tanári gépről vetítsük ki és hallgassuk meg a verset. (1. feladat)
A 2. 3. és 4. feladatot minden tanuló önállóan végezheti.
Munkafüzet:
A munkafüzet feladatait számítógép nélkül oldják meg a tanulók.
Üdítő kérdések:
Kétféleképpen lehet keresni: tallózással illetve kulcsszó beírásával.
Az e-tanulás szó az e-learning fogalom magyar megfelelője.
Feltelepített oktatóprogrammal, vagy hálózatról, Interneten keresztül lehet e-tanulni.
109
47. óra összefoglalás
Oktatási cél: Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése.
Nevelési cél: A tananyag elmélyítéséhez szükség van rendszerezésre.
Képzési cél: Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése.
Szemléltetőeszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv,
munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Tananyag feldolgozás:
Mindegyik alkalmazói programhoz illetve témakörköz tartozik egy-egy összefoglaló táblázat.
Nézzük át mindegyiket és rendszerezzük a tanultakat. Kérdezzük a tanulókat arról, hogy mire
emlékeznek, minden művelethez kérjünk egy-egy példát.
Üdítő kérdések:
A fejezet során használt programok: Paint, Word, Windows Movie Maker, Internet böngésző
program.
A Windows Movie Maker programot az idén tanultuk, ez volt új számunkra.
A szövegszerkesztő programmal készíthetünk oklevelet.
A szövegszerkesztő programmal lenne könnyebb meghívót készíteni, ha azt több meghívott
számára készítenénk.
Plakátkészítéshez választhatjuk a rajzolóprogramot vagy a szövegszerkesztő programot, de
alkalmazhatjuk munkánk során mindkettőt, ha a rajzot a szövegszerkesztőbe illesztjük be.
Ha a bab növekedését mozgóképpel szeretnénk bemutatni, le kellene fényképezni digitális
fényképezőgéppel minden nap a növekedési folyamatot, majd a Windows Movie Maker
programmal elkészíthetjük a filmet.
Az elkészített filmet médialejátszó program segítségével és projektor segítségével
kivetíthetjük.
A táblázat áttekinthetőbb, gyors információkeresésre ad lehetőséget, szemléletesebb.
A busz menetrendet a www.volan.hu a vonat menetrendet a www.elvir.mavinformatika.hu
címen nézhetjük meg.
A menetrendből megtudhatjuk, hogy mikor indulnak, mikor érkeznek a buszok vagy vonatok,
mennyi a menetidejük, mennyi a várakozási idő, ha át kell szállni, hány km az út, mennyibe
kerül a jegy.
Az SDT segítségével úgy kereshetünk információt a számítástechnika történetével
kapcsolatban, hogy kulcsszóként írjuk be „a számítástechnika története” szavakat.
Ha irodalomórára keresünk hanganyagot, írjuk be a keresett kulcsszót, például a költő nevét
és az elemtípusnál válasszuk ki a hangot. Így hanganyagokat fogunk találni.
110
48. óra Számonkérés
Oktatási cél: Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése, számonkérése.
Nevelési cél: Rendszeres munkavégzésre nevelés, önértékelés,
Képzési cél: A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon
alkalmazni.
Szemléltetőeszközök: A tanult alkalmazói programok, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni, vagy páros munka számítógépnél.
Tananyag feldolgozás:
A tananyagfejezet jellegéből adódóan a számonkérés döntően gyakorlati jellegű.
Ahhoz, hogy minden alkalmazói programot a gyakorlatban is átismételjünk mindegyik
alkalmazói programhoz illetve témakörköz válasszunk egy-egy rövid gyakorlati feladatot, és
osszuk szét a tanulók között. Segítségül szolgál a munkafüzet, hiszen itt minden leckéhez
találunk feladatot, amit ugyan eddig számítógép nélkül oldottak meg a tanulók, csak az
ellenőrzéshez használták a számítóképet. Ezeket most gyakorlatban is meg lehet oldani. Így
leellenőrizhetjük a munkafüzet megoldott feladatainak helyességét is. Jó alkalom ez az
értékelésre.
Felhasználható gyakorlati feladatok:
A Rajzoljunk lecke 3. és 4. feladata alkalmas a rajzolóprogram szerkesztő műveleteinek
gyakorlására.
A Rajz és szöveg lecke 2. feladata a görbe illetve szerkesztő műveletek, míg a 3. feladat a
szöveg eszköz gyakorlására, számonkérésére alkalmas. Használhatjuk a színeket is.
A Szöveg és rajz lecke mindegyik feladata alkalmas arra, hogy gyakorlatban is
megvalósítsuk számítógéppel.
A Szöveg és kép 2. feladata ClipArt beszúrását és a szöveg körbefutását, a 3. feladat a
vágólap használatát és a 4. feladat a szimbólumok beszúrását és formázását kéri számon.
A multimédiaszerkesztés számonkérésére kérhetjük, hogy készítsenek egy 4 fázisból álló
filmet, amely egy gyertyát ábrázol, miközben elfogy. A rajok elkészítéséhez használják a
Paint rajzolóprogramot. A filmhez készítsenek címet és stáblistát, alkalmazzanak
effektusokat és áttűnéseket.
A szövegszerkesztés számonkéréséhez készítsünk egy nyers szöveget és egy minta alapján
formáztassuk meg.
A feladatokat osszuk ki a tanulóknak, mindenki mást csináljon, majd az óra végén nézzék
meg egymás munkáit. Ha marad idő értékeljük közösen a gyakorlati feladatokat.
111
IV. Infokommunkáció
49. óra Internet
Tananyag: Internet
Tananyagfejezet: Infokommunikáció
Oktatási cél: Keresési problémák megoldása. A megoldáshoz leginkább megfelelő eszközök
kiválasztása (szoftvereszközök, keresőoldalak közötti választás).
Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés.
Képzési cél: Az internetes keresési módszerek megismerése. Kulcsszavas és tematikus
keresés.
Szemléltető eszközök: Számítógépes hálózat, projektorral kivetített ábrák, tankönyv,
munkafüzet.
Munkaformák: Frontális munka, egyéni munka.
Tananyag feldolgozása
Bevezető kérdések:
1. Tematikus és kulcsszavas keresés.
2. Tematikus keresés: akkor használjuk, ha a témakört tudjuk, és azon belül szeretnénk majd
szűkíteni a keresést. Az ilyen típusú honlapok tulajdonképpen kategóriákba csoportosított
linkgyűjtemények, azokról indulva ugorhatunk a témával kapcsolatos oldalakra.
Kulcsszavas keresés: akkor használjuk, ha pontosan tudjuk, mit keresünk, azt kell beírni a
keresőmezőbe (+ vagy idézőjelek használatával).
3. Iskolától illetve a tanulótól függő, például Google, Yahoo, az origo keresője stb.
4. startlap.hu illetve téma.lap.hu típusú oldalak;
5. Amire egy oldalon kattintva egy másik honlapra léphetünk. Ez lehet szöveg vagy kép is.
A tanóra célja az internetről tanultak felelevenítése, különös tekintettel az internetes
keresésre; valamint a kulcsszavas és a tematikus keresés megismerése.
Az óra első részében röviden tekintsük át az internetről tanultakat (honlap, internet-cím,
ugrópont/link, keresés, keresőprogramok). Az ismétlés időtartama a tanulócsoport
felkészültségétől, szokásaitól függően igen eltérő lehet. Segít, ha az előző órán házi
feladatként adjuk a bevezető kérdések áttekintését. Természetesen az ismétlés főleg gyakorlati
jellegű legyen, egy-két ismert honlap betöltésével, linkek használatával.
A keresési módszerek ismétléséhez egy feladatsort kínál a tanóra anyaga. A magyarországi
állatkertek adatai között mazsolázgatva ismételjük át a kulcsszavas keresést, illetve a tavaly
csak érintőlegesen tárgyalt tematikus keresést. Természetesen az ismétléshez más tematikájú
honlapokat is választhatunk, célszerű azonban olyan témát használnunk erre a célra, amellyel
mind a kulcsszavas, mind a tematikus keresést gyakoroltathatjuk. Ügyeljünk arra, hogy
„igényes” információkat kerestessünk (kultúra, földrajzi-történelmi- biológiai ismeretek stb.)!
A keresést a tanári számítógépről projektorral kivetítve végezzük el! Fontos felhívni a
figyelmet az információk megbízhatóságának, hitelességének, frissességének kérdésére is!
Házi feladatként a tanulócsoport felkészültségi szintjétől függően a tankönyv és a
munkafüzet feladatai közül válogathatunk; illetve más, (akár személyre szabott) gyakorlati
feladatokat is adhatunk.
Üdítő kérdések:
1. A Margit-szigeten, Budakeszin, Szegeden.
112
2. A Ki hol lakik-ról indulva tehetünk virtuális sétát az állatkertben, az egyes “lakóknál”
derül ki, melyiknek a hangját lehet meghallgatni. Például: teve, hóbagoly, holló,
barnamedve, tigris.
3. Többek között a budapesti és a vidéki állatkertek honlapjaira, Ausztria és más európai
állatkertek, illetve más kontinensek híres állatkertjeinek honlapjaira.
4. Állatok, házi kedvencek tanulótól függően. Keresés a megismert módszerek
alkalmazásával: Google-ba beírva pl. arapapagáj, illetve a startlap-családon elindulva.
113
50. óra Keresés az Interneten
Tananyag: Információ keresése az Interneten
Tananyagfejezet: Infokommunikáció
Oktatási cél: Kép és hang keresése az Interneten. A megoldáshoz leginkább megfelelő
eszközök kiválasztása (szoftvereszközök, keresőoldalak közötti választás).
Nevelési cél: Egyszerű problémák önálló megoldására való ösztönzés.
Képzési cél: Az internetes keresés megismerése, kép és hang keresése.
Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, hangfal
(esetleg fülhallgatók), tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka.
Tananyag feldolgozása
Bevezető kérdések: 1. Tematikus és kulcsszavas keresés.
2. Pontosítjuk a keresést több szó megadásával; idézőjelek illetve a + jel használatával.
3. Sulinet Digitális Tudásbázis, sdt.sulinet.hu /www nélkül!!/;
4. A képet, illetve a hangot tartalmazó fájlok kiterjesztése: jpg / jpeg, gif, png, bmp, tif, psd;
illetve wav, wma, mp3, ram, mid;
A tanóra tananyaga a képek illetve hangfájlok keresési módszerének megismertetése.
Nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy képek és hangok kereséséhez is az
„általános” (az előző tanórán tárgyalt) módszereket használják a tanulók, pedig sokkal
egyszerűbb a keresőprogramok kép- és hangkereső szolgáltatásainak igénybe vétele. Ezt
célszerű egy példával is megmutatni: valójában azzal a módszerrel is célt érünk, de sokkal
lassabban, és sokkal nehezebb a találatok közül kiválasztani a nekünk megfelelőt.
A tananyag feldolgozását célszerű a képkereséssel kezdeni. A tankönyvben ismét egy
keresési feladat megoldásán keresztül ismerhetjük meg a képkeresési módszereket (legalábbis
azok egy részét). Természetesen más témát is választhatunk a tanulócsoport
előképzettségének, érdeklődési körének megfelelően, az igényességet és megbízhatóságot is
figyelembe véve. A képfájlok mentése még nem hatodikos tananyag, de egyes
tanulócsoportokban már megmutathatjuk ennek módját is.
A hangfájlok keresése a képkereséshez hasonlóan történik. Erre ritkábban van szükség,
mint a képkeresésre, és a módszere is nagyon hasonló a képkereséshez, így ezzel nem
szükséges annyi időt töltenünk.
Házi feladatként a tankönyvi illetve munkafüzetbeli feladatok közül választhatunk, vagy
adhatunk konkrét kép (hang) keresési feladatot is (akár személyre szabottan is).
Mindenképpen adjuk házi feladatként az elektronikus levelezésről tanultak ismétlését (pl. a
következő lecke bevezető kérdései alapján).
Üdítő kérdések:
1. A keresőprogramoknál be kell jelölni, hogy a találat kép legyen. Google:a Képek-
lehetőséget kell választani, arra kattintva; origo: kép-et bejelölve stb.
2. A megszokott, ismert keresőprogramba beírva: gólya, és a fent leírt megoldással képet
kell keresni. A találatok közül kell kiválasztani a megfelelőt (minél nagyobb a fájl mérete,
annál jobb minőségű lehet a kép).
3. Keresésnél a Gyorskeresőbe beírjuk, amit keresünk, és kiválasztjuk az Elemtípust.
4. Keresésnél az Elemtípusnál a Hang-ot kell bejelölni.
114
51. óra Levelezés – a levelek rendezése
Tananyag: Elektronikus levelezés
Tananyagfejezet: Infokommunikáció
Oktatási cél: Az elektronikus levelezési kultúra kialakítása, fejlesztése.
Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés, hatékonyság fokozása.
Képzési cél: Az elektronikus levelezésről tanultak átismétlése, a levelek rendszerezésének
szükségessége, rendszerezési módok.
Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, tankönyv,
munkafüzet.
Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka, gyakorlati feladatok.
Tananyag feldolgozása
Bevezető kérdések:
1. Számítógép, internet-kapcsolat, levelezőprogram, e-mail cím.
2. Tanulótól illetve iskolától, tanártól függő.
3. Tanulótól illetve iskolától, tanártól függő. Megoldás a tavaly tanultak alapján.
4. Címzett: akinek a levelet küldjük (lehet egy vagy több), Válasznál az eredeti levél küldője
(feladója) lesz a címzett; Feladó: aki a levelet küldi; Tárgy: amiről az üzenet szól, amiről
írunk a levélben.
A tanórán felelevenítjük az elektronikus levelezésről tanultakat, és új ismeretként a levelek
rendezésének szempontjairól, módjairól beszélünk. A két téma időben kb. fele-fele arányban
szerepel a tanórán.
Az óra elején röviden tekintsük át a levelezésről tanultakat. Ebben segít az előző órai házi
feladat, illetve a tanórai bevezető kérdések. A rövid elméleti összefoglaló után gyakorlatban is
ismételjünk. A legtöbb tanuló valószínűleg rendszeresen használja az elektronikus levelezést,
így nekik nem okoz majd gondot a levelezőrendszerbe való belépés, illetve a levélírás.
Azoknál a tanulóknál viszont, akik csak ritkán, vagy tanórán kívül egyáltalán nem
használják az elektronikus levelezést, előfordulhatnak nehézségek. A diákok szokásait
valószínűleg már ismerjük, így előre felkészülhet a tanár arra, hogy mely tanulók igényelnek
fokozottabb tanári segítséget. Készüljünk fel arra is, hogy néhány tanuló elfelejtette a
jelszavát. Ha iskolai levelezőrendszert használunk, akkor beszéljük meg a rendszergazdával,
hogy álljon rendelkezésre (a jelszó törlésére, vagy készítsen néhány „tartalék” e-mail címet
erre az esetre).
Az ismétlés során szakítsunk időt a levélolvasás illetve –írás gyakorlásához. Az óra előtt
minden tanulónak küldjünk egy próbalevelet néhány soros tartalommal, melyet elolvashatnak,
majd válaszoljanak rá. Ezeket a tanári gépen azonnal elolvashatjuk. Ezután arra is
megkérhetjük a tanulókat, hogy egymásnak (pl. mindenki a szomszédjának) küldjön levelet.
Az óra második felében a levelek rendezésének szempontjait ismertetjük meg. Először a
mappákkal ismerkedünk meg, majd a mappákon belüli rendezési szempontokkal.
Valószínűleg minden tanulónak lesz levele a Beérkezett üzenetek, Törölt üzenetek mappában.
Mutassuk meg a törölt levelek visszaállítását (ha ad erre lehetőséget a használt
levelezőprogram), illetve a végleges törlést. Az elküldött üzenetek mappájába nem minden
program teszi be automatikusan a leveleke:, ha külön beállítást igényel ez a lehetőség, akkor
mutassuk meg a tanulóknak. Szintén érdemes a Piszkozatok mappáról is beszélni,
amennyiben a használt program rendelkezik ezzel a lehetőséggel.
115
A csoport előképzettségétől függően ismertessük meg a tanulókat az új mappák
létrehozásának módjával. (Ha az ismétlés sok időt vesz el az órából, ezt a témát akár a
következő tanórára is halaszthatjuk.) Beszéljük meg, miért van erre szükség (levelek
tematikus rendszerezése, archiválás).
A mappákon belüli rendezés valószínűleg már sok tanuló számára ismert lesz. Beszéljünk
először a rendezés szükségességéről (Melyik a legutoljára kapott levél? stb.), majd a használt
programnak megfelelően mutassuk meg a rendezési szempontokat. Ismételjük át, hogyan
lehet szöveges, illetve szám jellegű adatokat rendezni (ábécé-rend, nagyság szerinti sorrend,
dátumsorrend). A növekvő illetve csökkenő rendezettség tárgyalásánál feltétlenül emeljük ki a
dátum szerinti rendezést (a legutóbbi dátum a legelső).
Házi feladatként adhatjuk a tanulóknak, hogy küldjenek e-mailt az általunk megadott
címre, amelyben néhány elméleti kérdésre adják meg a választ (pl. Ismétlő kérdések). A
munkafüzet feladataiból is válogathatunk.
Üdítő kérdések:
1. Nehéz lenne eligazodni a levelek között, ha egyszerre jelennének meg az érkezett, az
elküldött, a piszkozatok (már részben megírt, még nem elküldött), a kukába helyezett, de
véglegesen még nem törölt levelek. A mappákon belül több szempont szerint rendezhetjük
bármikor a leveleket, így könnyű megtalálni például a legutóbb érkezettet (dátum), vagy
egy adott feladótól érkezettet (betűrend).
2. A neve a levelezőprogramtól függ, mindegyikben van mappa az érkezett leveleknek
(Beérkezett üzenetek, Érkezett, Beérkező levelek stb.), az elküldötteknek (Elküldött
elemek, Elküldött, Elküldött levelek stb.), a (részben) megírt, de el nem küldött leveleknek
(Piszkozat), és a törölteknek (Törölt elemek, Kuka stb.).
3. A levelezőprogramtól függ, az Outlook Express-ben a Fájl menüben az Új menüpontban
van a Mappa lehetőség. A freemail-ben a Mappáim-nál található az Új mappa létrehozása.
Mindenhol megadják, hogy mi szerepelhet a mappa nevében, és mi nem fordulhat elő
benne.
4. A levelezőprogramtól függő elnevezésű mappából (ahova törlés után a levelek kerülnek,
lehet Kuka, Törölt elemek stb.) végleg törölni kell.
5. A levelezőprogramtól függ, általában a feladó neve (esetleg a beceneve), a levél dátuma,
tárgya vagy mérete szerint lehet rendezni.
6. El lehet menteni fájlként (akár a formátum megválasztásával), vagy ki lehet nyomtatni
azokat.
116
52. óra Levelezés – a Címjegyzék használata
Tananyag: Elektronikus levelezés, címjegyzék használata
Tananyagfejezet: Infokommunikáció
Oktatási cél: Az elektronikus levelezési kultúra kialakítása, fejlesztése.
Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés, hatékonyság fokozása.
Képzési cél: A címjegyzék létrehozásának, használatának megismertetése.
Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, tankönyv,
munkafüzet.
Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka, gyakorlati feladatok.
Tananyag feldolgozása
Bevezető kérdések: 1. A felhasználó neve, a @ jel és a postafiók helye (a szolgáltató neve).
2. A cím pontos beírására (betűtévesztés, sorrend stb.), ki ne maradjon az @, ne legyen
benne ékezetes betű, szóköz.
3. A tanulótól és a levelezőprogramtól függ, általában név, becenév, telefonszám, esetleg
lakcím, munkahely.
4. A levelezőprogram címtárában; a számítógépen (szövegfájl a merevlemezen) vagy más
háttértárolón; illetve hagyományos módon felírjuk egy noteszba.
A tanórán az e-mail címek rendezett tárolásáról, a címjegyzék létrehozásáról és kezeléséről
lesz szó.
Kérdezzük meg a tanulókat, hány ismerősüknek van e-mail címe? Valószínűleg a legtöbb
tanuló legalább 10-20 ismerőst, barátot említ. Aztán kérdezzük meg, ebből hány címet tudnak
fejben tartani – valószínűleg sokkal kevesebb lesz a válasz. Hová jegyezzük fel az e-mail
címeket? Egy megoldás lehet a (papír alapú) notesz, telefonregiszter – de sokkal jobb, ha
levelezéskor van „kéznél” ez az adat – erre szolgál a címjegyzék.
Mutassuk meg a tanulóknak, hogyan lehet új ismerőst felvenni a címjegyzékbe. Beszéljük
meg, milyen adatokat fontos minden esetben megadni (név, e-mail-cím), és milyen adatok
opcionálisak (a használt programnak megfelelően). Beszéljük meg, érdemes-e a többi adatot
is itt rögzíteni (pl. telefonszám – általában fölösleges ide beírni). Bővítsük a listát egy-két
ismerős beszúrásával, mindenképpen vetessük fel saját e-mail-címünket is a listába. Ezután
mutassuk meg, hogyan lehet a címjegyzék használatával egyszerűsíteni a levélküldést, azaz
hogyan adhatunk meg címzettet a címjegyzékből. Kérjük meg a tanulókat, hogy küldjenek a
mi e–mail címünkre a címjegyzéket használva egy levelet – ezzel ellenőrizni tudjuk, hogy
helyesen rögzítették-e a címet, illetve jól használták-e a beillesztést. Valószínűleg egy-két
tanulónál előfordul, hogy a nevet vagy a címet hibásan írta be – ez ragyogó alkalom arra,
hogy a beírt adatok módosíthatóságáról is beszéljünk.
Házi feladatként a tankönyvi ismétlő kérdéseket vagy a munkafüzet feladatait is adhatjuk.
Üdítő kérdések: 1. Elmentjük a Címtárba, Névjegyet készítünk.
2. Így sokkal könnyebb megtalálni a címét annak, akinek levelet szeretnénk írni (a rendezés
lehet név, becenév vagy cím szerint).
3. A levelezőprogramtól függ, általában a nevet, címet, becenevet, telefonszámo(ka)t, esetleg
munkahelyet, lakcímet.
117
4. A levelezőprogramtól függ, általában elég a Címtárban rákattintani a címre, és a levélírás
ablaka jelenik meg, a címzettnél már a kiválasztott címmel. Vagy a levél írásánál
elkezdjük beírni a címet, és a program felkínálja az így kezdődő elmentett címeket, amik
közül egy kattintással tudunk választani.
118
53. óra Csoportos kommunikáció
Tananyag: Csoportos kommunikáció
Tananyagfejezet: Infokommunikáció
Oktatási cél: Az elektronikus kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése.
Nevelési cél: A problémák önálló megoldására való ösztönzés. Kulturált kommunikáció.
Képzési cél: A csoportos kommunikációs eszközökről tanultak átismétlése, új lehetőségek
megismerése.
Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, mikrofon, webkamera,
projektor, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Frontálisan irányított csoportos és egyéni munka, gyakorlati feladatok.
Tananyag feldolgozása
Bevezető kérdések: 1. Átsétálok hozzá; felhívom telefonon / mobilon (sms: egyirányú, nincs azonnali
visszajelzés); számítógép segítségével: chat, MSN / Windows Live Messenger, e-mailt
írok – egyirányú, nincs azonnali visszajelzés; telefon: Skype (akár webkamerával).
2. Lásd fent.
3. Első lépés a regisztráció, hivatalos nevén az Új Skype-fiók létrehozása. Itt csak a nevet, a
felhasználói nevet (Skype-név) és a jelszót kell megadni. Ne felejtsük el elolvasni és
elfogadni a felhasználási feltételeket, amit a kis négyzetben elhelyezett pipával jelzünk!
Ezután egy próbahívással ellenőrizhetjük, hogy minden (a program, a számítógép
hangkártyája, a fejhallgató és a mikrofon) tökéletesen működik-e.
4. Az internetes viselkedési szabályok írott és/vagy íratlan gyűjteménye. Vannak általánosan
érvényes és egy adott környezetben (iskola, munkahely, fórum, chat, blog stb.) elfogadott
szabályok, elvárások.
A tanóra célja a csoportos kommunikációs eszközök ismétlése, új lehetőségek kipróbálása.
Az ötödik osztályban már kipróbáltak a tanulók egy-két csoportos kommunikációs
lehetőséget, pl. csevegőprogramokat, fórumokat. Most más programokat is
megismertethetünk a tanulókkal. A tankönyv a Windows Live Messenger illetve a Skype
program rövid ismertetésével foglalkozik.
Elsőnek a Windows Live Messengert érdemes a tanulókkal kipróbálni. A tanóra előtt
telepíttessük fel a rendszergazdával a programot minden, a tanulók által használt
számítógépre. Fordítsunk fokozott figyelmet a diákok bejelentkezésére, a több potenciális
hibalehetőség miatt (e-mail cím elírása, jelszó megadása stb.) Hangsúlyozzuk, hogy ne
engedjük, hogy a program eltárolja a belépési adatokat (e-mail cím, jelszó).
Ezután a tanulók 4-5 fős csoportokban dolgozhatnak. A csoporttagok vegyék fel egymást
partnernek, és létesítsenek kapcsolatot a Windows Live Messengeren keresztül.
Ahol a géptermi feltételek adottak, ott a tanulók kép- és hangkapcsolatot is létesíthetnek
egymással (mikrofon illetve webkamera használata).
A Skype program kipróbálása a Windows Live Messengerhez hasonlóan történhet.
Idén is fordítsunk gondot arra, hogy a csoportos kommunikáció veszélyeire is felhívjuk
tanulóink figyelmét (adatvédelem, kábítószer-kereskedelem, pedofília stb.).
Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk.
119
Üdítő kérdések:
1. Chat, MSN / Windows Live Messenger (egyirányú, nincs azonnali visszajelzés: e-mail).
2. Jó esetben csak véletlenül, rosszabb esetben direkt beléphet bárki a mi nevünkkel,
jelszavunkkal, és üzeneteket küldhet – nem feltétlenül kellemes következményekkel!
3. Windows Live Messenger mikrofonnal és hangszóróval, Skype (értelemszerűen
mikrofonnal, hangszóróval).
4. A Skype programban lehetőség van arra, hogy egyszerre több partnerrel is beszélgessünk,
nem kell egyenként “körbetelefonálni” mindenkit, és esetleg többször is visszahívni. A
konferenciahívásba a hívást kezdeményező sorban felveheti azokat, akikkel beszélgetni
szeretne (a program verziójától függő létszámban). Ilyenkor még a szokásosnál is jobban
illik odafigyelni, hogy ne vágjunk a másik szavába!
120
54. óra Összefoglalás
Tananyagfejezet: Infokommunikáció
Oktatási cél: A keresésről és az internetes kommunikációról tanultak összefoglalása.
Nevelési cél: A szerzett ismeretek rendszerezése.
Képzési cél: Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése.
Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, tankönyv,
munkafüzet.
Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka.
Tananyag feldolgozása
A tankönyvi ábrák alapján foglaljuk össze és rendszerezzük a kép és hang kereséséről
tanultakat! Az elméleti összefoglalás után gyakorló feladatokat oldjunk meg a tanulókkal.
Egyénileg vagy néhány fős csoportokban dolgozzanak, az óra végén szánjunk időt a feladatok
megbeszélésére! A gyakorló feladatokkal próbáljuk az összes súlyponti témát lefedni!
A tananyagrész súlypontjai:
- Információ keresése az interneten;
- Kép és hang keresése az interneten;
- Elektronikus levelezés – a levelek rendezése;
- Elektronikus levelezés – Címjegyzék;
- Csoportos kommunikáció.
Üdítő kérdések:
1. Tematikus keresés: a startlap családban van arboretum.lap.hu oldal, ezen megtalálhatóak a
magyar arborétumok, botanikus kertek mellett európaiak is.
Kulcsszavas keresés: a megismert, megszokott keresőprogramba kell beírni: arborétum, és
a találatok közül kiválasztani a minket érdeklőt, a számunkra megfelelőt. (Itt is megjelenik
az arboretum.lap.hu)
2. A használt keresőprogramnak megfelelően be kell állítani, hogy képeket adjon meg
találatként (Google: Képek, origo: kép).
3. A keresőprogramban be kell jelölni, hogy képet keresünk.
4. A Gyorskeresőbe beírjuk, amit keresünk (például bagoly, csóka stb.), és a találatok
megjelenése után az Elemtípusnál állíthatjuk be, hogy csak a Kép illetve Hang találatokat
mutassa.
5. A használt levelezőprogramtól függ, mindegyikben van mappa az érkezett leveleknek
(Beérkezett üzenetek, Érkezett, Beérkező levelek stb.), az elküldötteknek (Elküldött
elemek, Elküldött, Elküldött levelek stb.), a (részben) megírt, de el nem küldött leveleknek
(Piszkozat), és a törölteknek (Törölt elemek, Kuka stb.).
6. Mert a törölt levelek először csak a (használt programtól függő elnevezésű) Törölt elemek,
Kuka stb. nevű mappába kerülnek. Azonban nem törlődnek a postafiókból, ami így
megtelhet, és e miatt nem kapjuk meg a nekünk küldött leveleket.
7. El lehet menteni fájlként (akár a formátum megválasztásával), a programtól függően a
Fájl menüben a Mentés másként menüponttal, vagy a Mentés ikonjára kattintva. A
kiválasztott leveleket ki lehet nyomtatni (Fájl menü Nyomtatás, vagy a Nyomtatás ikonja).
8. A levelezőprogram címtárában; a számítógépen (szövegfájl a merevlemezen) vagy más
háttértárolón; illetve hagyományos módon felírjuk egy noteszba.
121
9. chat, MSN / Windows Live Messenger (utóbbi akár webkamerával), elektronikus levél –
egyirányú, nincs azonnali visszajelzés; telefon: Skype (akár webkamerával).
122
V. Információs társadalom
55. óra Szabadon felhasználható források
Oktatási cél: Szabadon hozzáférhető tudásbázisok megismerése
Nevelési cél: A nyomtatott információhordozókat folyamatosan felváltják a szabadon
hozzáférhető tudásbázisok. Ezek segítségével sokkal hamarabb juthatunk hasznos
információkhoz.
Képzési cél: A tanulók képesek legyenek információkat keresni a szabadon hozzáférhető
források között.
Szemléltetőeszközök: Internet, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka
Frissítő kérdések válaszai:
Már hozzászoktunk, hogy ha anyagot kell keresni valamilyen témában egy házi dolgozat
elkészítéséhez az Interneten keresünk.
Egy címet, ahová el szeretnénk menni, megkereshetjük hagyományos térképen, de az Internet
segítségével is.
Tananyag feldolgozás:
A tanulók közül lehet, hogy van olyan, aki már ismeri a Wikipédiát, hiszen ha egy keresőbe
kulcsszavasan keresünk, a találatok között biztosan megjelenik. Ezért is fontos, hogy tudják
mit jelent, hogyan fejleszthető. A munkafüzet 1. feladata ezzel kapcsolatos.
A Magyar Elektronikus Könyvtár szintén egy hasznos információforrás. Nézzük meg együtt
az oldalt és a keresések módját. Nézzük meg a kategóriákat és az ahhoz tartozó témákat. Ha
tematikusan keresünk, tudnunk kell, hogy melyik téma melyik kategóriába tartozik. Ezt
gyakoroltatja a munkafüzet 2. feladata.
A googlemaps segítségével keressük meg városunk térképét és nézzük meg, hogy milyen
részletességgel, mekkora nagyításban láthatjuk. Tanulják meg és gyakorolják a tanulók a
navigálás eszközeit, a munkafüzet 4. feladata ezt kéri számon.
Ha marad idő, nézzük meg a többi szabadon felhasználható információforrásokat a tankönyv
alapján.
Munkafüzet:
A munkafüzet mindegyik említett témához tartalmaz feladatot, amelyet párhuzamosan a
tankönyvvel fel lehet dolgozni.
Üdítő kérdések:
A Wikipédia nem helyettesíti teljes egészében a lexikonokat, hanem inkább egy helyre gyűjti
azok tartalmát úgy, hogy megjelöli, honnan származik az információ.
A Magyar Elektronikus Könyvtárban szerző, cím, téma szerint egyaránt lehet keresni, és
összetett keresésre is van lehetőség.
A neten gyorsabban kereshetünk meg egy címet a hagyományos térképhez képest, és még ki
is nyomtathatjuk a térkép részletét.
Napilapokat, hetilapokat, magazinokat, ifjúsági folyóiratokat ajánlhatunk olvasásra.
123
56. óra Személyes adatok
Képességek: Személyi és személyes adatok ismerete, azok megkülönböztetése, adatkezelés,
információszerzés és feldolgozás.
Nevelési cél:
Személyi adatok védelmének fontossága
Adatok kezelésének felelőssége
Informatikai biztonság
Fejlesztési feladatok:
Információszerzés az internetről
Adataink védelmének fontossága
Kritikai képesség
Mindennapi életben való eligazodás
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkalap, oltási könyv,
Munkaforma: frontális, egyéni
Tananyag feldolgozása:
I. Motíváció
Adjunk a tanulók kezébe adatokat tartalmazó (személyi és személyes adat is legyen)
szókártyákat, majd olvassák fel! Fogalmazzák meg, hogy ezek mind adatok! Ismételjék át az
adat fogalmát! (Frissítő kérdések:1.) Álljanak a gyerekek csoportokba aszerint, hogy milyen
típusú adat van náluk. (Frissítő kérdések: 2.) Próbáljanak meg más szempont szerint
csoportokat kialakítani! (Személyi és személyes adatok csoport kialakítása a célunk!) Idézzék
fel az 5. osztályban tanultakat a személyi és személyes adatok elkülönítésére!
II. Személyi és személyes adatok
Tk. 1., 2. feladat
Tk. szövegét olvassák fel!
Fogalom
Személyes adat: minden olyan információ, ami az adott személyt jellemzi, azaz egy adott
személlyel kapcsolatba hozható, amely adatból az érintett személy egyértelműen azonosítható.
Tk. 3. feladat (Segítenek a képek!) Nézzenek meg egy oltási könyvet! Milyen adatok
találhatók benne! Nézzenek meg egy tömegközlekedésben használt bérletet is! Ezen milyen
azonosítók találhatók? Hasonlítsák össze az adatokat! Miért találunk különböző adatokat
rajtuk?
A Fl. 1., 2. feladat frontális megbeszélése.
III. Adatkezelés
124
Tk. szövegét olvassák el az adatkezelésről! Tk. 4. feladat
Mely adataink változhatnak? Melyek nem?
IV. Adatvédelem
Személyes adatainkat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés ellen. Személyes adat akkor
kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul. A törvény egyes, kivételes esetekben elrendelhet
kötelező adatkezelést.
Tk. 5. feladat: A tanulók mondják el tapasztalataik és korábbi ismereteik alapján, hogy
melyek azok a hozzánk tartozó adatok, amelyeket elmondhatunk, gyakran meg is tesszük.(Pl.:
név, minden bemutatkozásnál, …), illetve mely adatainkat szükséges titokban tartani, és
nem ajánlatos elmondani senkinek.(Pl.: jelszavak, bankkártya kódok, …)
Olvassák el a Tk. idetartozó szövegét! Közben beszéljék meg a Tk. 6., 7. feladatát!
Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy mindig csak a legszükségesebb adatokat adjunk meg
magunkról az interneten, így kisebb a „támadási” felületünk. Ahogy az utcán sem állnak
szóba ismeretlenekkel, itt, ahol nem is közvetlen a kapcsolat, még bizonytalanabb, hogy kivel
találkoztak össze a hálózaton. Ne felejtsék, a képeknek sem feltétlen lehet hinni!
Házi feladat:
A Fl. 3. feladat
A lecke végén található üdítő kérdések segítenek átgondolni az személyi és személyes
adatokkal kapcsolatos tudnivalókat.
125
57. óra Az informatika múltjára vonatkozó történetek
Tananyag: Az informatika múltjára vonatkozó történetek
Tananyagfejezet: Információs társadalom
Oktatási cél: A számítástechnika történetében legjelentősebb szerepet játszó magyar tudósok
nevének, munkásságának megismerése.
Nevelési cél: A magyar tudósok meghatározó szerepet játszottak az informatika történetében.
Képzési cél: Kalmár László és Simonyi Károly (Charles Simonyi) életének bemutatása.
Szemléltetőeszközök: Internet-kapcsolattal rendelkező számítógép, projektor, magyar
tudósok arcképei (akár digitálisan is), tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Frontális munka, tanulói kiselőadások.
Tananyag feldolgozása
Bevezető kérdések: 1. Neumann János, Kalmár László, Kozma László, Nemes Tihamér, Kemény János /John
George Kemeny/.
2. A tanulótól, iskolától, tanártól függ, például Bolyai János (matematikus), Eötvös Loránd,
Jedlik Ányos, Gábor Dénes (fizikusok), Teller Ede (atomfizikus), Simonyi Károly fizikus
– az édesapa!; Szent-Györgyi Albert (biológus).
3. A tanulótól, iskolától, tanártól függően: Jegyzettömb, WordPad, MS Word; Writer
(OpenOffice.org), KWrite (Linux); AbiWord (ingyenes, Windows operációs rendszerhez).
Tavaly Neumann János munkásságát ismerték meg a tanulók, idén újabb két, a
számítástechnika történetében jelentős szerepet játszó magyar tudóssal ismertetjük meg a
tanulókat: Kalmár Lászlóval és Simonyi Károllyal.
A téma jellegéből adódóan főleg frontális tanári munkát használunk, de a téma egyes
részeit előzetesen kiselőadás céljára kiadhatjuk érdeklődőbb tanulóknak. Ez utóbbi esetben
mindenképpen segítsük a felkészülésüket megfelelő irodalommal, és sok képpel! A képeket
projektorral kivetíthetjük, készíthetünk PowerPoint bemutatót is.
Anyagot gyűjthetünk az Internetről, akár a Sulinet Digitális Tudásbázisból is. A későbbi
években más tudósok munkásságával is megismerkedünk.
A Kalmár László által tervezett szegedi katicabogár bemutatásakor érdemes a működését
modellező programot is bemutatni, mely elérhető a
http://www.inf.u-szeged.hu/~csendes/katica/honlap/ weblapon (az URL a tankönyvben is
megtalálható). Projektorral kivetítve érthetővé válik a katicabogár működési elve.
Simonyi Károly, avagy Charles Simonyi neve valószínűleg ismertebb a tanulók között, a
közelmúltbeli űrutazás okán. Valószínűleg sok anyagot találunk erről az Interneten, így
inkább e témát ajánljuk tanulói kiselőadásnak.
Házi feladatként a tankönyv kérdéseiből és a munkafüzet feladataiból válogathatunk.
Üdítő kérdések:
1. Jelentős részben neki köszönhető, hogy a szegedi József Attila Tudományegyetemen
1957-ben megkezdődött a programozó matematikusok képzése.
2. A szegedi katicabogáréban, tervezője és kivitelezője Muszka Dániel volt.
3. A Microsoft-nál több mint húsz évet, azután 2002 óta a saját cégében: Intentional
Software Company.
4. Az Office programcsomag Word szövegszerkesztő és az Excel táblázatkezelő programjai.
126
58. óra Információgyűjtés hálózatokról
Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának
rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló
ismeretszerzéshez szükséges képességek
Nevelési cél:
Kommunikációs eszközök helyes használata,
Mindennapi életben való eligazodás
Fejlesztési feladatok:
Információ keresése és felhasználása
Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Információs és kommunikációs kultúra
Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
Döntési
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
Mások adataihoz, dokumentumaihoz való hozzáférés a helyi hálózaton és az interneten
keresztül.
Az informatikai eszközök alkalmazásának fontosabb etikai kérdései.
Lehetőségek és korlátok.
Frissítő kérdések:
1. 100 évvel ezelőtt az emberek információt egymástól és az újságokból, könyvekből
szerezhettek. Napjainkban a nyomtatott információhordozókból (könyvek, folyóiratok, napi
lapok), telefonon, SMS-ben, a rádióból, tévéből, internetről szerezhetnek információt.
2. Leggyakoribb lehet a net, a telefon, a rádió, a tévé és a nyomtatott információhordozók.
3. Lefényképezzük, vagy leírjuk, esetleg lerajzoljuk a számunkra fontos dolgokat.
1. feladat:
Az új fiók létrehozásának egyik lehetséges módja: Start\Sajátgép\Vezérlőpult\Felhasználói
fiókok\Új fiók létrehozása útvonalat végigjárva meg kell adni a fiók nevét, a fiók típusát,
majd be lehet állítani a fiókhoz tartozó jelszót és képet.
2. feladat:
Készíts egy egyszerű rajzot! Mentsd el a felhasználói fiókodhoz tartozó mappába!
A rajzot a tanult rajzolóprogramok bármelyikével el lehet készíteni. Mentés másként
menüpontnál a létrehozott új fiók megjelenik, „XYdokumentumai” néven. Ide kell menteni a
rajzot.
127
3. feladat:
Védd le a mentett munkádat megnyitás ellen!
A fájl ikonjára jobb egérgombbal kattintva módosíthatjuk a fájl tulajdonságait. Az
attributumoknál az írásvédett lehetőséget választva, a későbbiekben a fájlt hiába próbáljuk
módosítani, nem engedi menteni az operációs rendszer.
4. feladat:
Az informatika szó jelentése a http://hu.wikipedia.org/wiki/Informatika oldalról:
Az informatika (legközelebbi angol megfelelője az information technology, IT) önálló
tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével,
továbbításával foglalkozik. Ezt a tevékenységét főként számítógépeken végzi:
elméleti úton azáltal, hogy módszereket, modelleket, formalizmusokat dolgoz ki a
számítógépek készítéséhez és működtetéséhez;
mérnöki tevékenységgel úgy, hogy számítógépeket készít, illetve azokhoz elektronikai
eszközöket alkot (hardver);
rendszertervezéssel és -készítéssel azáltal, hogy a számítógépek működtető eszközeit
hozza létre, illetve azokat működteti (szoftver);
alkalmazza a számítógépet azáltal, hogy különböző feladatok elvégzése alkalmassá
teszi, például: orvosi alkalmazások, kereskedelmi rendszerek, CAD, nyilvántartások
stb.).
Az informatika az információtudomány, a matematika és az elektronika elegye. Az
informatikus az, aki e fenti területek valamelyikében szerzett képesítésével számítógépeket,
vagy számítógépeken alkot, fejleszt, kutat, vagy azok eredményeit használja. Ma még sokan
vannak akik más területen szerzett képesítéssel végzik ezt a tevékenységet (úttörők).
5. feladat:
A Wikipédia keresőjébe beírva a nevet, találatként megkapjuk a név jelentését.
6. feladat:
A Wikipédia keresőjébe idézőjel közé beírva a vezeték és keresztnevet, találatként megkapjuk
a lehetséges névrokonokat.
A munkafüzet feladatai:
1. feladat: Fogalmakhoz a jelentésük megkeresése (I Információs és kommunikációs kultúra,
kr kritikai)
2. feladat: Felhasználói fiókok beállításának megváltoztatását kell leírni. (szö szövegalkotás
képessége)
3. feladat: A jó jelszó tulajdonságainak felismerése (dg deduktív gondolkodás)
4. feladat: Wikipédiában végrehajtandó keresési feladat (i komplex információk kezelésével
kapcsolatos képességek, lk lényegkiemelő, p problémamegoldó)
5. feladat: Rejtvény megfejtése (úa az ismeretek új helyzetben való alkalmazása
ig induktív gondolkodás (egyestől az általánosításig)
Ismétlő kérdések:
1. Munkáinkat megvédjük a véletlen vagy szándékos módosítás, kitörlés ellen.
2. Írásvédetté lehet tenni a fájlokat, vagy a megnyitást is le lehet védeni jelszóval.
3. Információt gyűjthetünk az internetes enciklopédiából, a Wikipédiából, FTP-bel idegen
gépek wincseszterén barangolhatunk és fájlcserélő programokkal fájlokat cserélhetünk.
4. Egy közösség tagjai az adatokat tartalmazó wincseszterhez kapnak hozzáférési jogokat. Ez
jelentheti csak a fájl megnyitását (olvasás) vagy a feltöltést is. Feltöltés során az otthoni
gépről a távoli gép wincseszterére másoljuk a fájljainkat, és így a közösség minden tagja
számára elérhetővé tesszük ezeket.
128
5. Azért kell nagyon meggondolni, hogy mit osztunk meg fájlcserélő programmal, mert
onnantól nem tudjuk ellenőrizni a fájljaink terjedését a neten, esetleg olyan emberekhez is
eljut, akikhez nem szeretnénk, vagy egyes emberek visszaélnek a munkáinkkal.
6. Az alkotó (szerző) jogát a művéhez.
Érdekességek:
A Wikipédia címe: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap
Fájlcserélő programok: StrongDC, LimeWire
A szerzői jogról:http://www.kontextus.hu/hirvero/artisjus.html
Netikett fordítása 1998-ból
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/kultura/rfc1855h.hun
Jó: http://kopi.sztaki.hu/index.php?mainpage=netiquette&language=hun&h=netikett
A vége a jogtsiztaságról:
http://www.mlbe.hu/netikett.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Netikett
http://home.iae.nl/users/nickl/mikrosz.html#N
Net ismeretek:
http://www.minok.hu/glossary/8
129
59. óra Számítógépes játékok
Képességek: Kommunikációs képesség. Információ összegyűjtésének, feldolgozásának és
rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló
ismeretszerzéshez szükséges képességek.
Nevelési cél:
kommunikációs eszközök helyes használata,
mindennapi életben való eligazodás.
Fejlesztési feladatok:
információ keresése és felhasználása,
az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek,
információs és kommunikációs kultúra,
problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
döntési képesség.
Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet
Munkaforma: frontális, egyéni munka
Tananyag feldolgozása:
1. Előkészítés
Beszélgessünk a számítógépes játékokról.
Meséljék el, hogy melyik a kedvenc számítógépes játékok. Mennyi időt játszanak ezzel a
játékkal, miért szeretik stb.
Érdekességként megemlíthetjük, hogy a legnépszerűbb számítógépes játék jelenleg a Word
Warcraft.
Az élmények mellett, ami a játék örömét illeti, emeljük ki a kockázatokat is.
2. Számítógépes játékok
A tankönyv feladata alapján, minden egyes esetben beszéljük meg, hogy mit tehetünk, hogyan
védekezhetünk ellene.
Játékszenvedély
internetjátékok
Adtavédelem
3. Internet használat veszélyei
Az Internet bizonyos tartalmainál fogva jelenthet veszélyt számotokra. A tisztességes
weboldalak mellett ugyanis könnyen találkozhatunk az Interneten olyan oldalakkal, amelyek
megtévesztő, hamis információkat tartalmaznak, vagy az egészséges erkölcsi- és szellemi
fejlődésetekre károsak.
130
Ha az Interneten barangolva ilyen oldallal találkozol,
ne háborodj fel, nem ellened, érted tiltottuk le a lap
megjelenését.
Meséljenek erről a gyerekek, találkoztak-e már ilyen oldalakkal. Nagyon fontos, hogy ezen az
órán ne csak azt emeljük ki, hogy milyen veszélyekkel jár az internethasználat, hanem azt is,
hogy mit kell tenniük, illetve hogyan tudják a minimálisra csökkenteni a veszélyforrást.
Látogassák meg a biztonságos internet oldalát, olvassanak érdekes cikkeket.
http://www.biztonsagosinternet.hu
4. Netikett szabály
Értelmezzék, és elemezzék a netikett legfontosabb szabályait!
Az órához felhasználhatják a Nemzeti Tankönyvkiadó honlapjáról letölthető digitálistáblára
készült anyagot.
www.ntk.hu
Netikett
Ne higgy el mindent, amit az interneten olvasol. Beszélj a szüleiddel, vagy tanároddal
arról, amit furcsának tartasz!
Ne add meg a nevedet, lakcímedet és a telefonszámodat interneten soha senkinek!
Figyelj, ha az internetről adatokat töltesz le, gyakran társulnak ilyenkor vírusok, vagy
férgek is, amelyek kárt okoznak.
Légy óvatos csengőhangok letöltésénél, a mobilodra. Ezzel nagyon könnyen káros
szoftvereket tölthetsz a telefonodra, és ez amellett még igen drága is lehet
Ne nyiss meg adatállományokat az e-mailekben, vagy az Internet Messenger-ben, ha
nem tudod, ki küldte őket, ezáltal ugyanis könnyen vírust, férget, vagy más károkozó
programokat tölthetsz a számítógépedre.
Figyelj oda amikor zenét és filmeket töltesz le az internetről, te is büntethető lehetsz,
A chat-csatornákon könnyen lehet ismeretséget kötni. Néha ezek szeretnének
találkozni is veled. Ezt meg kell beszélni a szülőkkel, mert sajnos vannak olyan
emberek, akik rossz szándékkal keresnek kapcsolatot veled épp ilyen módon.
http://www.biztonságosinternet.hu
131
VI. Könyvtári informatika
61. óra A betűrendes leíró katalógus
Tananyag: A betűrendes leíró katalógus
Tananyagfejezet: Könyvtári informatika
Oktatási cél: A könyvtári rendezési elvek megismerése.
Nevelési cél: A tanulók tudjanak önállóan eligazodni a könyvtárban.
Képzési cél: A könyvtári rendezésről tanultak átismétlése, a betűrendes leíró katalógus
megismerése.
Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és annak részei, katalógusszekrény,
katalóguscédula, számítógépes katalógus.
Munkaformák: Frontálisan irányított csoportmunka.
Tananyag feldolgozása
Bevezető kérdések: 1. Tanulótól függő: sehogy (teszem egymás után, ahogy megkapom); előbb a kedvenc írók, a
kedvelt témák; előre a kötelező olvasmányok, aztán más, a tanuláshoz szükséges könyvek,
majd a többiek; méret szerint; szín alapján stb.
2. Magyar abc: 44 betű; angol abc: 24 betű.
3. A szépirodalmi műveket (regények, mesék, verseskötetek) a szerzők nevének ábécé
sorrendje szerint rendezik sorba. Azokat, amelyeknek nincs feltüntetve a szerzője, a cím
első betűje alapján rendezik sorba.
4. ETO: Egyetemes Tizedes Osztályozás, ez alapján helyezik el a szakirodalmi műveket (a
kézikönyvek, lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat) a könyvtár polcain. Ez a
tudományokat tíz főosztályba csoportosítva határozza meg a könyvek elhelyezését. A
könnyebb keresés érdekében minden főosztályt tíz osztályra osztottak, azokat pedig
további tíz alosztályra.
A tanórán egyrészt átismételjük a könyvtári rendezésről tanultakat, másrészt a betűrendes
leíró katalógussal ismertetjük meg a tanulókat. Lehetőség szerint a könyvtári órákat tartsuk az
iskolai könyvtárban (ha ez valamilyen oknál fogva nem lehetséges, akkor a települési
könyvtárban), így a könyvtáros kolléga segítségét is igénybe vehetjük. Néhány iskolában az a
szokás alakult ki, hogy a könyvtári informatika órákat “tömbösítve”, pl. egy teljes tanítási
napot igénybe véve tartják meg. Ez főleg akkor hasznos, ha a települési könyvtárat kell
igénybe vennünk. Szerencsés, ha a könyvtári órákon is rendelkezésünkre áll projektorral
felszerelt számítógép. Az adott könyvtár mérete, elrendezése szabja meg, hogy tudunk-e
egyszerre az egész tanulócsoporttal foglalkozni (valószínűleg nem), vagy 2-3 csoportra
bontva, a könyvtárosok segítségével tartjuk-e az órát.
Az óra elején röviden tekintsük át, ami a könyvtárban való eligazodáshoz szükséges:
milyen részei vannak az adott könyvtárnak, melyek a könyvtárhasználat helyi alapvető
szabályai stb.
A könyvtári betűrendet példák alapján ismertessük meg a tanulókat. Például feladatul
adhatjuk egy-egy tanulócsoportnak, hogy keresse meg a polcon egy-egy író megadott
könyveit, és nézze meg, milyen sorrendben vannak ott elhelyezve! Ezután könnyen
megtalálhatjuk a különbséget a hétköznapi ábécérend és a könyvtári betűrend között.
Természetesen olyan írót válasszunk, aki neve ismert a tanulók közt, sok műve van meg a
132
könyvtárban és a művek között vannak a betűrend szempontjából eltérőek is (pl. Lázár Ervin,
Fekete István, Jókai Mór, Csukás István, Janikovszky Éva stb.)
Ezzel a feladattal a Cutter-számot is megmutathatjuk a tanulóinknak. Miután a fogalmat
megismertettük velük, mindenképpen mutassunk meg, hogy a katalóguscédulán hol szerepel
ez az azonosító. Célszerű az elektronikus katalógusban is megmutatni a betűrendi jelet.
Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk.
Üdítő kérdések: 1. Szépirodalmi művek: a szerzők nevének ábécé sorrendje szerint, illetve a cím első betűje
alapján. Szakirodalom: ETO. A könyvtárban a könyvtári betűrendet használják, ami több
ponton is eltér a hétköznap megszokott ábécétől.
2. A rövid és hosszú magánhangzókat nem különböztetjük meg, azok azonos betűnek
számítanak (a = á; o = ó; ü = ű). A két- vagy háromjegyű mássalhangzókat (cs, dzs stb.)
betűnként kell értelmezni, kivétel az sz betű. A könyv címében a kezdő határozott névelőt
nem vesszük figyelembe.
3. Ha egy szerzőnek több könyve is megvan a könyvtárban, akkor azokat a címük alapján is
betűrendbe kell rakni – ugyanúgy, a könyvtári betűrend alapján.
4. Minden műről készül egy vagy több katalóguscédula (attól függ, milyen szempontok
szerint, hány katalógus van a könyvtárban). Ezeket a cédulákat az adott szempont szerint
rendezetten, sorba téve tartják a katalógusszekrényben. A cédulákat is a könyvtári
betűrend szerint teszik sorba.
133
62. óra Új információs eszközök a könyvtárban
Tananyag: Új információs eszközök a könyvtárban
Tananyagfejezet: Könyvtári informatika
Oktatási cél: Az újabb könyvtári információhordozók megismerése.
Nevelési cél: Az önálló problémamegoldás fejlesztése.
Képzési cél: Az új könyvtári információs eszközök megismerése, használata.
Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és médiatár, a könyvtár felszereltségétől függően
különböző médiák, számítógép, projektor.
Munkaformák: Frontálisan irányított csoportmunka.
Tananyag feldolgozás:
Bevezető kérdések: 1. A könyvtár alapvető feladatai: gyűjt (könyveket és más ismerethordozókat), rendszerez,
tárol és átad. A könyvtáros pedig mindig szívesen segít, a gazdag választékból ajánl, az
újdonságokról tájékoztat. Mik a könyvtárak feladatai?
2. Elsősorban könyveket, újságokat, ez bővült előbb diával, diafilmmel, majd hanglemezzel,
hangkazettával, aztán videókazettával, CD-vel, DVD-vel (nem nyomtatott, audiovizuális
információhordozók).
3. A könyvtártól függően lehet hanglemez, hangkazetta, videókazetta, CD (CD-ROM, zenei
CD, hangoskönyv), DVD.
4. Az iskolától függ, lehet bármi a fent leírtak közül.
A tanóra célja, hogy a tanulók megismerjék az újabb könyvtári információhordozó
médiumokat. Természetesen ezt a tanórát is könyvtárban érdemes megtartani. Ha az iskolai
könyvtár felszereltsége ilyen téren viszonylag szegényes, akkor erre az órára
„vendégeskedjünk” egy másik, jobban felszerelt könyvtárban (pl. a települési könyvtárban,
vagy egy másik oktatási intézmény könyvtárában).
A tanóra elején beszélgessünk el a diákokkal a könyvtárak régi és mostani feladatairól,
szerepéről (alapul a tankönyvben írtakat vehetjük). Megkérdezhetjük tanulóinkat, mikor és
mire használták már ők vagy szüleik a könyvtárakat? Biztosan lesz minden tanulócsoportban
olyan diák, aki nemcsak a könyvek kölcsönzését illetve a kézikönyvtár használatát említi,
hanem használt már más információs eszközöket is. Ezen elindulva beszélgessünk a
könyvtárak szerepének változásáról és az új információs eszközökről. Az új médiumokat és
használatukat lehetőség szerint mutassuk is meg a tanulóknak – itt természetesen az adott
könyvtár lehetőségeit figyelembe kell vennünk.
Mutassuk meg a tanulóknak, hogy az adott könyvtárban hol találhatóak az egyes
információs eszközök, illetve hogyan lehet azok között keresni (elektronikus katalógus).
A papír alapú illetve nem nyomtatott információhordozók előnyeit, hátrányait a tanulókkal
együtt közösen beszéljük meg. Keressünk példát arra is, hogy mikor érdemes a különféle
médiumokat használni.
Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk.
Üdítő kérdések: 1. Kezdetben: a korabeli információhordozók megőrzése (agyagtáblák, papirusztekercsek,
kódexek). Később: irodalmi, ismeretterjesztő, tudományos és művészeti kiadványok
gyűjtése, rendszerezése, kölcsönzése. Mára: nyomtatott és nem nyomtatott
információhordozók, valamint számítógépek és informatikai eszközök is megtalálhatóak.
134
A könyvtárak egyre inkább információs központként működnek, fontos helyszínei a
tanulásnak, az önművelésnek, az általános műveltség bővítésének.
2. Csak az újabbak: videókazetta, CD (CD-ROM, zenei CD, hangoskönyv), DVD és a
számítógépes háttértárolók.
3. Sérülékenyek, kopnak, szakadnak, egy példányt csak egy személy használhat egy időben,
több példány beszerzése pedig esetenként jelentős plusz költséget jelent. Hozzáférni pedig
csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet, akárcsak a róla készült katalóguscédulához.
4. Kevésbé rongálódnak, a tárolás körülményeire nem annyira érzékenyek, kis helyet
foglalnak. Az elektronikus dokumentumok bármikor, távolról is használhatóak, egyszerre
többen is hozzáférnek, a tárolt információ frissíthető, módosítható.
135
63. óra Az információkeresés technikái
Tananyag: Az információkeresés technikái
Tananyagfejezet: Könyvtári informatika
Oktatási cél: A lexikonok, enciklopédiák használatának megismerése.
Nevelési cél: Az önálló problémamegoldásra nevelés.
Képzési cél: A lexikonok, enciklopédiák használatához szükséges tudnivalók megismertetése.
Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár, lexikonok, enciklopédiák, tankönyv, munkafüzet
Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka.
Tananyag feldolgozás:
Bevezető kérdések: 1. A kézikönyvek (szótárak, lexikonok, enciklopédiák) az olvasóteremben találhatóak.
2. Ezeket olyan sokan használják, hogy nem biztos, haza lehet vinni őket, csak helyben
olvashatóak.
3. Lehetnek általános lexikonok, ezekben minden tudományághoz kapcsolódó ismeret
megtalálható. És vannak szaklexikonok, melyek egy-egy szaktudomány körébe tartozó
ismeretekkel foglalkoznak. Ezek címéből kiderül, mi a bennük feldolgozott
tudományterület, például Zenei lexikon, Biológiai lexikon, Művészettörténeti lexikon stb.
4. Ezekben idegen eredetű, de gyakran használt szavak magyar jelentését írják le.
A tanórán azt beszéljük meg a tanulókkal, hogyan lehet a kézikönyvtár elemeiben, a
lexikonokban illetve enciklopédiákban információt keresni.
Az óra elején ismételjük át, hogy milyen könyvek találhatók a kézikönyvtárban, és mire,
hogyan lehet azokat használni. Tavaly, a kiselőadás készítésekor érintettük már ezt a témát.
A lexikonok használatát célszerű egy konkrét példán bemutatni a tanulóknak. Hatékony
lesz a munka, ha a tanulók néhány fős csoportokban dolgoznak, és csoportonként kapnak
kézbe egy-egy lexikont. Először ugyanazt a fogalmat, ugyanabban a lexikonban keresi meg
minden csoport, eközben előkerülnek a szükséges fogalmak: a név- és tárgymutató, a címszó,
a szócikk, az utaló stb. Keressük meg együtt az információt, ügyeljünk arra, hogy minden
diák nyomon kövesse a keresési folyamatot! Természetesen a keresendő fogalom mibenlétét
befolyásolja az, hogy milyen lexikon áll rendelkezésre több példányban a könyvtárban, és
vegyük figyelembe a tanulók életkorát is.
Ezután a csoportoknak különböző keresési feladatokat adhatunk, természetesen újabb,
különböző lexikonokat, enciklopédiákat bocsássunk rendelkezésükre! A keresendő
fogalmaknál, témáknál vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat és a csoportok
érdeklődési körét is! Bonyolultabb a feladat, ha a szükséges lexikonokat, szótárakat is
önállóan kell kiválasztani a tanulóknak.
Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk.
Gyakorlati feladatként konkrét keresési feladatokat adhatunk, most már tanulónként (és nem
csoportonként) különbözőt.
Üdítő kérdések: 1. Direkt vagy más néven elsődleges tájékoztatási eszközök: azok az információhordozók,
amelyekben rögtön megtaláljuk a választ a kérdésünkre.
2. A szócikk első szava, ami után az arra vonatkozó rövid, lényegre törő ismeretek,
tudnivalók, magyarázatok szerepelnek.
136
3. A címszavak ábécé sorrendben vannak írva, így gyorsan megtalálható, amire keresünk. Ha
többet szeretnénk megtudni az adott témáról, akkor az utalók segítségével a többi címszót
is érdemes megkeresni. A lexikonok végén van egy név- és tárgymutató, ami a
címszavakon kívül a gyakran előforduló szavakat is tartalmazza, ugyancsak ábécé
sorrendben.
4. Ide tartoznak a lexikonon kívül az enciklopédiák és a szótárak.
5. A másodlagos (másképp közvetett, indirekt) tájékoztatási eszközök, amelyekből az derül
ki, milyen dokumentumokban találjuk meg azt, amire kíváncsiak vagyunk. Ilyenek többek
között a bibliográfiák, katalógusok.
137
64. óra A médiák megkülönböztetése
Tananyag: A médiák megkülönböztetése
Tananyagfejezet: Könyvtári informatika
Oktatási cél: A médiák tulajdonságainak megismerése, csoportosítása.
Nevelési cél: A rendszerező képesség fejlesztése.
Képzési cél: A médiák tulajdonságainak megismerése, csoportosítása több szempont alapján.
Szemléltetőeszközök: Az iskolai könyvtár és médiatár, a könyvtár felszereltségétől függően
különböző médiák, számítógép, projektor.
Munkaformák: Frontálisan irányított egyéni munka.
Tananyag feldolgozás:
Bevezető kérdések: 1. Az Idegen szavak szótára szerint: közeg, tájékoztatási eszköz, tömegkommunikációs
eszköz. A mai szóhasználatban az információ tárolásának, terjesztésének,
megjelenítésének az eszköze. Például újság, rádió, televízió.
2. Mágneses háttértárak: hajlékonylemez, merevlemez, valamint a mágnesszalagos háttértár
(streamer /sztrímer/);
Optikai tárak: a CD, DVD család tagjai (csak olvasható, egyszer vagy többször írható
lemezek), illetve a DVD-nél az egy és kétrétegű változatok, és jön a Blu-ray lemez.
3. Hangot: hanglemezen, hangkazettán, CD-n, illetve számítógépes háttértárolókon.
Mozgóképet: videókazettán, DVD-n, Blu-ray lemezen, illetve számítógépes
háttértárolókon.
A tanóra célja a két órával ezelőtt megismert információs eszközök jellemzése,
csoportosítása. Természetesen ezt az órát is abban a könyvtárban érdemes tartani, ahol a két
órával korábbit – akár össze is vonhatjuk ezt a két órát. Ha valamilyen eszközzel az adott
könyvtár nem rendelkezik, akkor arról keressünk képet a tanulóknak (pl. mikrofilm vagy Blu-
ray lemez).
A tanóra elején ismételjük át, milyen újfajta információs eszközökről hallottak a tanulók.
Valószínűleg elhangzik a tanulók szájából is a ’médium’ vagy ’média’ szó, vagy ha nem, akkor
mi vezessük be ezt a kifejezést. Beszéljük meg, mit jelent ez a fogalom, és mi a helyes
használata.
A médiák csoportosítását a tanulókkal közösen beszéljük meg. Kérdezzük meg, mi alapján
sorolnák csoportba a médiákat! Valószínűleg több szempontot is mondanak majd, végezzük el
minden szempont szerint a csoportba sorolást! A csoportosítás eredményét ábrán is
illusztráljuk (digitális táblán könnyen előkészíthetjük a csoportosítás ábráit, melyeket itt már
csak megjeleníteni kell). Amelyik szempont nem került szóba, azt mi említsük meg.
A tárolás elve szerinti csoportosításnál felvetődik, hogy milyen elven működnek az
információs eszközök. Erre most csak érintőlegesen, a tanulók életkorának megfelelően
térjünk ki, mivel a diákok fizikai ismeretei még nem alkalmasak arra, hogy ezt a témát
részletesen tárgyaljuk.
Házi feladatnak a tankönyvi kérdésekből illetve a munkafüzet feladataiból válogathatunk.
Üdítő kérdések: 1. Média: az Idegen szavak szótára szerint: közeg, tájékoztatási eszköz,
tömegkommunikációs eszköz. A mai szóhasználatban az információ tárolásának,
138
terjesztésének, megjelenítésének az eszköze.
Médium: az Idegen szavak szótárában az emberek és a szellemi világ között közvetítő
személy. A magyar nyelvben már régóta közismert kifejezés olyan emberekre, akik
szellemekkel beszélgetnek, a szellemek szavát közvetítik.
2. Nyomtatott vagy elektronikus média; az érzékelés módja szerint (auditív, vizuális,
audiovizuális), a tárolás elve szerint (mágneses, optikai, vegyi).
3. Nyomtatott médiatípusok: könyv, újság, térkép, kotta; elektronikus médiatípusok: a
hagyományos médiák elektronikus megfelelője (például hangoskönyv), multimédia
(egyszerre több érzékszervünkre hat) és az interaktív média (kétirányú információátadást
valósít meg).
4. Érzékelési mód szerint: auditív (hangzó anyagok) például hangkazetta, hanglemez, CD;
vizuális (a látással kapcsolatos), képek, mozgóképek: dia, diafilm, videó, DVD; illetve
audiovizuális, ezek hangot és képanyagot tartalmaznak, például videó, CD, DVD.
139
65. óra Összefoglalás
Tananyag: Összefoglalás
Tananyagfejezet: Könyvtári informatika
Oktatási cél: A Könyvtári informatika témakör összefoglalása.
Nevelési cél: A szerzett ismeretek rendszerezése.
Képzési cél: Rendszerező, lényegkiemelő képesség fejlesztése.
Szemléltetőeszközök: Internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, projektor, az iskolai
könyvtár, tankönyv, munkafüzet.
Munkaformák: Frontálisan irányított csoport- illetve egyéni munka.
Tananyag feldolgozás:
A tankönyvi ábrák alapján foglaljuk össze és rendszerezzük a könyvtári informatikáról
tanultakat! Az elméleti összefoglalás után gyakorló feladatokat oldjunk meg a tanulókkal.
Egyénileg vagy néhány fős csoportokban dolgozzanak, az óra végén szánjunk időt a feladatok
megbeszélésére! A gyakorló feladatokkal próbáljuk az összes súlyponti témát lefedni!
A tananyagrész súlypontjai:
- A könyvtári betűrend sajátosságai és annak használata;
- A könyvtárak régi és új feladatai, szerepei;
- Új információs eszközök a könyvtárban; a különböző információhordozók előnyei és
hátrányai;
- A lexikonok használata, a fontosabb alapfogalmak: címszó, szócikk, utaló;
- A médiák megkülönböztetése, csoportosítása, a csoportosítás szempontjai.
Üdítő kérdések: 1. A szépirodalmi műveket szerzők nevének ábécé sorrendje szerint teszik rendbe, ha nincs
feltüntetve a szerzője, akkor pedig a cím első betűje alapján. Ha ugyanannak a szerzőnek
több műve is megvan a könyvtárban, akkor azokat a címük alapján is betűrendbe kell
tenni. Ne felejtsük, ehhez a könyvtári betűrendet használják!
2. A könyvtári betűrend több ponton is eltér a hétköznap megszokott ábécétől. A fontosabb
különbségek:
- a rövid és hosszú magánhangzókat nem különböztetjük meg, azok azonos betűnek
számítanak;
- a két- vagy háromjegyű mássalhangzókat (cs, dzs stb.) betűnként kell értelmezni;
- a könyv címében a kezdő határozott névelőt nem vesszük figyelembe.
3. Minden szerzőhöz tartozik a vezetéknevének első betűjéből és egy kétjegyű számból álló
jel. Ezt nevezik betűrendi jelnek. Minden betűhöz kilencven csoport tartozik, a számok
10-től 99-ig terjedhetnek.
4. A könyvtár típusától, gyűjtőkörétől függően lehet még: térkép, fénykép, kotta, dia,
diafilm, hanglemez, hangkazetta (magnókazetta), hangoskönyv, CD-ROM, (zenei) CD,
videokazetta, DVD.
5. A nem nyomtatott információhordozók előnye, hogy kis helyet foglalnak, kevésbé
rongálódnak, nem annyira érzékenyek a tárolás körülményeire. Az elektronikus
dokumentumok távolról is használhatóak, egyszerre többen is hozzáférnek, a tárolt
információ frissíthető, módosítható. A számítógépes (avagy elektronikus) katalógusokban
tetszőleges helyről, bármikor lehet keresni. Ez sokkal gyorsabb, egyszerűbb, mint a
katalóguscédulák böngészése.
140
6. Feltétele, hogy a könyvtárban dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt jártasnak kell
lenniük az informatikai eszközök használatában. Egyes esetekben szükség van valamilyen
eszközre: lejátszó berendezésre, számítógépre a megfelelő meghajtóval,
internetkapcsolatra.
7. Azok az információhordozók, amelyekben rögtön megtaláljuk a választ a kérdésünkre.
Ilyenek például a lexikonok, enciklopédiák, szótárak.
8. A lexikonok egy- vagy többkötetes kézikönyvek, melyek szavak, kifejezések rövidebb
vagy hosszabb magyarázatát tartalmazzák ábécé sorrendbe rendezve. Lehetnek általános
vagy szaklexikonok. Az enciklopédiák a megjelenésük korának tudományos eredményeit
tartalmazzák a lexikonoknál bővebb terjedelemben. Általában nem ábécé sorrendben,
hanem tematikus elrendezésben találhatók bennük az ismeretek.
9. Szócikk: a lexikon szövegének egy összefüggő egysége.
Címszó: a szócikk első szava, ami után az arra vonatkozó rövid, lényegre törő ismeretek,
tudnivalók, magyarázatok szerepelnek.
10. Olyan információforrások, amelyekből az derül ki, milyen dokumentumokban találjuk
meg azt, amire kíváncsiak vagyunk. Ilyenek többek között a bibliográfiák, katalógusok.
11. Csoportosítási szempontok: nyomtatott vagy elektronikus média; az érzékelés módja
szerint lehet auditív, vizuális, audiovizuális, a tárolás elve szerint pedig mágneses, optikai,
vegyi.
12. Az interaktív média alapvetően különbözik a mai olvasási, rádiózási, televíziózási
szokásainktól. Ez ugyanis már nem csak egyszerű, passzív befogadást jelent. Ez a néző,
hallgató aktív közreműködését, beavatkozását biztosítva kétirányú információátadást
valósít meg. Mindenki a saját maga számára fontos, érdekes információkat válogathatja ki
a kínálatból, így beavatkozva a műsorba. Egyszerű példa: egy koncert vagy sportesemény
közvetítésekor az izgalmas részek, jelenetek a magunk kedve szerint kiválasztott
kameraállásokból nézhetők meg.
13. Az érzékelés módja szerint lehet:
- auditív (hangzó anyagok), például hangkazetta, hanglemez, CD;
- vizuális (a látással kapcsolatos), képek, mozgóképek: dia, diafilm, videó, DVD;
- audiovizuális: hangot és képanyagot tartalmaznak, például videó, CD, DVD.