tanári kézikönyv - ablak guru mezo vil… · most pedig elkészítettük a tankönyvcsaládhoz a...

Tanári kézikönyva Környezetismeret: A mezõ világa

5. évfolyam számára készült tankönyvcsaládhoz

Írta és összeállította:Tompáné Balogh Mária

Felelõs szerkesztõ:Török ágnes

Nyomdai elõkészítés:nagy László

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal

A Kiadó minden jogot fenntart!

Raktári szám: PK-00585

Felelôs vezetô:Ballér Judit ügyvezetô igazgató

1155 Budapest, Tóth István utca 97.Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Tartalom

Bevezetõ gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Elôszó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Tartalom – Tananyag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Tanmenet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

5

Bevezetõ gondolatokkedves kollégák!

Szeretnénk megköszönni a bizalmukat, amellyel az élô környezetem tankönyvcsalád újabb, az 5. évfo-lyamos korosztálynak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a NAT szellemének megfelelô, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó biológiai mûvelôdési anyag feldolgozása során sikerül kialakítani a tanulókban a természet ismeretén, szeretetén alapuló, meggyôzôdésbôl fakadó, tudatos, aktív természetvé-delem igényét.

Bízunk benne, hogy színes tankönyvünk és az ahhoz szervesen kapcsolódó munkafüzet megnyerte tetszé-sét, és szívesen tanulnak belôle tanítványai.

A két alapdokumentum mellett megjelentettünk egy segédanyagot is, amelyben témazáró feladatlapok találhatók témakörönként két variációban. (A és B változatban.)

Most pedig elkészítettük a tankönyvcsaládhoz a tanári kézikönyvet, amellyel a kollégák tervezô munkáját, tanórákra való felkészülését kívánjuk segíteni.

A következô oldalakon olvasható– Módszertani ajánlással,– Helyi tantervjavaslattal,– Tanmenetjavaslattal, valamint– Óravázlatokkal

a mindennapi felkészülésüket szeretnénk segíteni.A „módszertani ajánlásokkal” nem utasításokat fogalmaztunk meg, hanem javaslatokat, ajánlásokat. Egy-

úttal szeretnénk bemutatni tankönyvcsaládunk egymásra építettségét a 4–8. évfolyamokon.A „helyi tantervjavaslat” csak egyfajta iránymutató minta a helyi tanterv készítéséhez. Természetesen

átvehetô, ugyanakkor saját formára át is alakítható.A „tanmenetjavaslat” és az „óravázlatok” is segítséget, ötletet kívánnak adni az éves tervezéshez és a

mindennapos felkészüléshez.A kézikönyvben található segédanyagokat a nevelô saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszo-

nyokhoz, figyelembe véve elsôsorban az osztály összetételét, érdeklôdését. Így az általunk adott javaslatot elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik munkájukat segítô, nagyszerû segédeszközzé. Amennyi-ben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába.

Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk:

Tompáné Balogh Mária Szarvas-Ballér Judittankönyvíró Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezetô igazgatója

7

Elôszó„A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen,

nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élôlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az embe-riség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belôle él.”

(Konrad Lorenz)

Hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédel-mi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára.

Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mind-ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás ve-zetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: Csak egyetlen Földünk van!

A cselekvés igénye és a szándéka, azóta érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tenniva-lók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához.

Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középis-kolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el vé-leményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlô eredményt hozott.

A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nél-külözhetetlen értékeinkrôl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmó-niában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyisé-gi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget.

Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje:– az egységes szemlélet– az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag– és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem.

A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú, programot körvonalzó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint: „környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, kör-nyezetükkel, felelôsen gondolkodnak róla és tudatosan cselekszenek érte.”

Közben elkezdôdtek a NAT munkálatai, amelynek során figyelembe vették a két minisztérium megállapo-dását. Az I. fejezetben – amely a NAT szerepével foglalkozik – a kötelezô oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy „az ismeretek feldolgozása, az összefüggések feltárása, megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat a szûkebb és tágabb környezetük-ben.” Szintén a NAT I. fejezete foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel, (kereszttantervek) ahol a 7 elem közül kiemelkedô szerepet kapott a:

környezeti nevelés, és a testi és lelki egészség.A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy

olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér:

98

– az egységes szemlélet,– a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint– az esztétikus megjelenés,– a tantárgyi ismeretek egymásra épületsége és– az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés,– a cselekvô munkáltatás, valamint– a humánus, érzelem gazdag szemlélet.

A NAT az Ember és természet mûveltségi terület keretében folyó nevelés–oktatás feladataként jelöli meg, hogy „sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához.”

Az Ember és természet mûveltségi területen belül 1–6. évfolyamokon a NAT a Természetismeret részmûveltségi terület oktatására jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a természet szeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a NAT az elmúlt idôszakhoz képest na-gyobb, a jelentôségének megfelelô szerepet.

A NAT a részletes követelményeket képzési szakaszonként határozza meg 4. 6. 8. 10. évfolyamok végén. Mivel a NAT nem jelöl meg (vagy csak nagyon kevés) fajismeretet, felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk.

Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakul-hat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Kiemelkedôen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert)

A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) meg-figyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dol-gaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldol-gozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például.

– Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsisá-got, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanu-lásra ösztönzô motívumot.

– A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megis-merés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben.”

– A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk.

– A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével.

– A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése.– önálló munka lehetôsége (vers, szakirodalmi gyûjtômunka, kiselôadás, „gyûjtômunka” készítése).– önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése.

Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk egy olyan tankönyvcsalád elkészítésé-re vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk:

– A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben.– Ismerjenek meg minél több élôlényt közvetlen és egyre táguló környezetükbôl.

– Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenségei változásainak megfigye-lésére.

– Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket.– Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlôdését.– Tudják, értsék, minden élôlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat.– Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt.– Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék

meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol begyûjtötték!)

– A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzé-sére.

– A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozza-nak egészségesen.

– Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük.– Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban.

E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó élô környezetem tankönyvcsaládja évfolya-monként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja:

4. évfolyam: Élet a ház körül; Földrajzi alapismeretek; Egészséges életmód5. évfolyam: A mezô életközössége6. évfolyam: Az erdô és a víz-, vízpart életközössége, valamint az ember egészsége7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége

Az 5. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása a 4. évfolyam által használt tankönyvcsa-ládnak. A 4. évfolyamban szerzett ismeretek, fogalmak újakkal bôvülnek. Így például a 4. évfolyamban megta-nult csonthéjas-, alma-, bogyótermések jellemzôit az idén a szem- és a kaszattermések vizsgálatával egészítjük ki. Vagy a madarakról tanultakat bôvítjük a ragadozó, fán lakó, földön fészkelô madarak megismerésével.

De a tananyag bôvülése nemcsak koncentrikus, hanem lineáris is. A ház körüli életközösségek megfigye-lése után kissé távolabbi életközösséggel, a mezô élôlényeivel ismerkedünk a tanév során. A tananyagnak ez a fajta bôvülése biztosítja az alapvetô biológiai ismeretek elsajátítását, a belsô összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Míg a 4. évfolyamban a biológiai, földrajzi, társadalomismereti témákat dolgoztuk fel tankönyvcsaládunkban, addig az 5. évfolyamban a természetismeret részmûveltségi területen belül külön választottuk a biológiai ismereteket és a földrajzi ismereteket. Valljuk, hogy a természetismeret nem attól válik komplex tantárggyá, hogy tananyag egy tankönyvben jelenik meg (és csak a borító tartja össze), hanem az egységes szemlélettôl.

Az, hogy a részmûveltségi terület tananyagtartalmát több tantárgy (tankönyv) keretében valósítjuk meg, nem mond ellen a NAT kívánalmainak, hiszen így fogalmaz: „a naT mûveltségi területeit a helyi tanter-vekben különbözôképpen lehet tantárgyakká szervezni.”

Mivel még sem a tanárképzés, sem a posztgraduális képzés során nincs az országban megfelelô számú természetismeret képesítésû szaktanár, de vannak biológia, fizika és földrajz szakos tanárok, úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendô idôszakban az ilyen képesítésû szaktanárok feladata lesz a NAT által meghatározott természetismereti tananyag átadása. Azzal, hogy tankönyveink tananyag elrendezése a hagyományos tan-tárgyfelosztáshoz áll közelebb, egyrészt az iskolák tervezô munkáját kívánjuk segíteni, másrészt az eddig eredményesen dolgozó kollégákat szeretnénk megerôsíteni abban, hogy lelkiismeretes munkájukra a továb-biakban is szükség lesz.

Így tehát az élô környezetem tankönyvcsalád 5. évfolyam számára készült tagja a naT természetismeret részmûveltségi terület biológiai ismereteit veszi számba, igazodva az évszakok periodicitásához. Így ôsszel

1110

a szántóföldön termesztett növényeket vizsgáljuk, téli idôszakban a mezôn élô állatokat figyeljük meg, ta-vasszal pedig, amikor újraéled a természet, a rét, legelô vadon nôtt növényeit csoportosítjuk.

Mivel nem kívánunk száraz ismeretanyagot tanítani, amely rövid idôn belül feledésbe merül, hanem a ter-mészet szeretô, az ökológiai összefüggéseket meglátó tanulókat szeretnénk nevelni, ezért módszertani szem-pontból nagyon fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdôdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhe-tetlen, hogy tanítványainkhoz „testközelbe” vigyük a természetet. Ezért a szakszerûen megtervezett tanul-mányi séták keretében megvalósítható a természet közvetlen megfigyelése, megismertetése, megismerése.

A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történel-mi) ismereteiket, saját élményeiket. Ehhez a munkafüzet is többször jelöl meg feladatot. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözô forrásokból szerzett tudásanyagokat képesek legyenek integrálni. Ezzel elérhetjük, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élôlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttekké válnak.

Az élô környezetem tankönyvcsalád dokumentumai:– tankönyv– munkafüzet– témazáró feladatlapok– kézikönyv (tanmenet + helyi tanterv + óravázlatok)

A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek gazdagon illusztrált tankönyveink színes képanyaga feleslegessé teszi más, csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatá-sa nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szer-veket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható.

Tankönyveink több fejezetre tagolódnak. Az egyes fejezetek, témakörök minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indítanak, ahonnan nem hiányzik a legalább egy teljes oldalas színes képanyag sem.

A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes „lecke” a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a ●-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rög-zítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Min-den új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalom ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésé-vel, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével.

A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka ké-pet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után a tankönyv foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a tanult fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. A tankönyv vi-szonylag rövid terjedelmû, több éven át használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg.

A NAT az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben – mintegy 70–50%-a elegendô legyen. Az élô környezetem tankönyvek ismeret feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendô a megszabott

órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítô tartalmai és a ●-gel és -gel jelölt anyagrészei további 20% tananya-got tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítô tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezô 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választhatja meg. Elvégezheti a tankönyv és munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. Így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását.

A munkafüzetek felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által fel-dolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megta-lálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak.

Az új anyag feldolgozásához kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik:a) Az i.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket

veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a „számonkérés” metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.)

b) A ii.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás).

c) Az „Ezt tanultam” rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak.A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis haté-

kony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában.A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két vari-

ációban (A és b változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek.

A helyi tanterv egy adott iskola (jelen esetben a Kenyeri Körzeti Általános Iskola) helyi tanterve, amely megfelel a NAT és a Közoktatási törvény elôírásainak és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye szülôk elvárásai). ez a tanterv adaptálható, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével – a tör-vényi kereteken belül – változtatható. Helyi tantervet nem készíthetünk külön egy-egy évfolyamra, ezért a kézikönyvben is a természetismeret mûveltségi terület komplex tanterve szerepel. Ebbôl a komplex helyi tantervbôl nem emeltük ki az 5. évfolyamot, mert így egészében látjuk a folyamatot, azt, hogy mely ismere-teket tanítottuk az elôzô években (milyen alapokra építhetünk), illetve mit tanítunk a következô tanévekben (mit kell megalapoznunk). A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembevételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható.

A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikro-tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, össze-függések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsô jelzôrendszernek van alapvetô jelentôsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási–tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azon-ban módszerkombinációval valósul meg a tanulás.

A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önál-lóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása – többek között – függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket minden módszerrel tanítsa a nevelô, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élôvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket:

– elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás,– megbeszélés (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása),– szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális diaképek,

videó filmek, transzparensek),

1312

– a tanuló önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, tankönyvvel és munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal,

– gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés.Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módsze-

reket hozzá kell igazítani személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdôdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetô, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg.

Minden témakör ismétlô–rendszerezô órával zárul, amelyhez „tudáspróba” található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerôsíteni, segítségünkre lehetnek a témazáró feladatlapok.

Az 5. évfolyamban, a mezô életközösségének vizsgálata során, az alábbi témakörök feldolgozására kerül sor.i. témakör: Élet a szántóföldekenii. témakör: Állatok a mezôniii. témakör: Újra zöldell a mezô

TémakörTanulmányi

sétavizsgálódás

Új anyag feldolgozása

összesen kiegészítô tartalmak

I. 1 1 óra 5 óra 7 óra A helyi sajátosságok figyelem-bevételével szabadon választható

tartalmak. (felhasználható új ismeret feldolgozására, gyakor-

lásra, vizsgálódásra)

II. 1 1 óra 9 óra 11 óra

III. 1 1 óra 5 óra 7 óra

Összesen 3 3 óra 19 óra 25 óra 12 óra

összesen: 25 óra + 12 óra = 37 óra

i. témakör: élet a szántóföldeken

Fogalom:– a mezô (rét, legelô, szántóföld), tarló,– a termesztett növények– a levelek erezete: párhuzamos, fôeres,– virágzatok: kalász, buga, torzsa, fészkes,– termések: szem-, kaszat-, becô-,

Folyamat:– az ember nemesítô munkájának eredményei,– a növények fejlôdése és gondozása,– a talaj elôkészítés és a termésátlag,– a gabonafélék elterjedése és környezeti igényük,

Megfigyelés, tevékenység:– a mezô élettelen környezeti tényezôi,– a talaj minôségének vizsgálata,– a keményítô kimutatása a gabonafélékben,– a gabonafélék csíráztatása,– növényi részek vizsgálata (gyökérzet, szár, levél, virágzat, termés),

Összefüggés:– a termesztett növények minôsége és a velük táplálkozó állatok fejlôdése,– a táplálkozásunkban felhasznált növények minôsége és a velük táplálkozó állatok fejlôdése,– a környezetbarát növénytermesztés és az élô környezet közötti összefüggés,– az egészséges vetômag és a terméshozam,– a talaj minôsége és a termesztett növények fajtái,– a technika fejlôdése és a földmûvelés gépesítése,– a földmûvelés gépesítése és a fajok számának csökkenése (növények, talajlakó madarak)

ii. témakör: állatok a mezôn

Fogalom:– fogazatok: rágcsáló, rovarevô,– fogak: állandóan növô metszôfogak, tûhegyes fogak,– rejtô szín, dürgés, fészeklakó, tépôcsôr, markoló láb,– méregmirigy, kígyózó mozgás, szarupikkelyes bôr,– ugróláb, egyenes szárny, kifejlés, tojócsô, pödör nyelv,

Folyamat:– a nyulak fejlôdése,– a fészeklakó madarak utódgondozása,– a kétéltûek egyedfejlôdése,– az egyenesszárnyú rovarok szaporodása, egyedfejlôdése,

Megfigyelés, tevékenység:– a mezô állatainak élettevékenysége télen,– téli madáretetés,– „Madarak: a repülés mesterei” vizsgálódások, megfigyelések,– madármegfigyelés,– „Rovar-lesen”,

Összefüggések:– az állatok rejtô színe és az életben maradás kapcsolata,– a szaporodó képessége és alkalmazkodó képesség, valamint az elterjedtség közötti kapcsolat,– az életmód és a fogazat közötti összefüggés,– a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolat,– a mezôgazdaság gépesítése és a földön fészkelô madarak egyedszámának csökkenése közötti összefüggés,– a hernyók tápláléknövényeinek elterjedtsége és a lepkék gyakorisága közötti kapcsolat.

iii. témakör: Újra zöldell a mezô

Fogalom:– az egyszikûek jellemzôi,– széna,– a rét szintjei,– gyöktörzs, levélrózsa,– rideg állattartás, homokpuszta, szikesek,

1514

Folyamat:– az ôshonos gyomnövények eltûnése,– a tájidegen gyomnövények elterjedése,– a gyógynövények térhódítása a gyógyászatban,– természetvédelmi területeink számának gyarapodása, új nemzeti parkok

Összefüggés:– a füves terület éghajlati tényezôi és a növényzet közötti kapcsolat,– a rét víztartalma és az ott élô növények testfelépítése közötti összefüggés,– az ember természetátalakító tevékenysége és az élôvilág kapcsolata.

A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy minél több élôlényt közvetlen tapasztalás során ismerjen meg a tanuló (lehetôleg természetes környezetben figyeljük az élôlényeket, ha erre nincs lehetôség, akkor a környezetbôl kiemelve). Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével igye-kezzünk kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenység képességét, fejleszteni be-szédkészségét. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelôsségüket. Vagyis az ismeretek, a képesség és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvé-nyesüljön.

Az eredményes, korszerû oktatás–nevelés végsô soron, a tanáron áll vagy bukik. Ezért a következô helyi tanterv és az ennek alapján csak az 5. évfolyam biológiai ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanme-net (mikro-tanterv) is csak egy javaslat. Megfelelô tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató–nevelô munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanár, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretek a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsôsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbôl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözô nagyszerû se-gédeszköz.

A hely tanterv kidolgozását (adaptálását) meg kell, hogy elôzze:– a naT mûveltségi részterületek követelményeinek számbavétele,– a NAT mûveltségterületeinek tantárgyakká alakítása (tantárgyi struktúra) és– az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása.

Ezek után röviden indokoljuk döntésünket, például így:

Bevezetô gondolatok a______________ általános iskola helyi tantervéhez

Helyi tantervünket a NAT és a Közoktatási törvény elôírásainak megfelelôen, valamint a helyi sajátossá-gokhoz igazodva állítottuk össze.

Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, amelynek feladata egyrészt a NAT-ban képviselt értékek, követel-mények olyan mértékû elsajátítása, amelynek során a tanulók tevékenységeikkel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathatják ki személyiségüket. Másrészt feladata iskolánknak – s ez a szülôi elvárás is – az önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességek kialakítása, valamint olyan sokoldalú ismeretnyújtás, amely képessé teszi tanulóinkat más iskolatípusban való biztos helytállásra. Ezért helyi tantervünkben az óraszámokat tekintve prioritást élveznek az anyanyelv és irodalom, valamint a matematika mûveltségi területek. Az azonos néven szereplô tantárgyak minden évfolyamon a maximális óraszámot kapták.

Az „Ember és társadalom” mûveltségi terület 1–4. évfolyamokon beépül egyrészt az irodalom, valamint az „Ember és természet” mûveltségi területbe. 5. évfolyamtól történelem tantárgyi elnevezéssel tanítjuk heti 2 órában. Ezzel is hangsúlyozva a tantárgy szerepét, és az alapos ismeret elsajátítás során lehetôséget bizto-sítva a tanulóknak a késôbbi alap- és középszintû vizsgák sikeres teljesítéséhez.

Az „Ember és természet” mûveltségi terület természetismeret részmûveltségi terület 1–6. évfolyamra tervezett óraszámainál 1–4. évfolyamokon környezetismeret elnevezésû tantárgyon belül alacsonyabb óra-számokkal dolgozunk.

Mivel a tantervben szereplô tananyag szakszerû átadásához biológia, földrajz, valamint fizika szakos vég-zettség szükséges, és iskolánk rendelkezik ilyen szakos tanárokkal, kézenfekvô, hogy a szakos tanárok vé-gezzék az ismeretátadást. Így 5. évfolyamban heti 1–1. órában élôvilág és földrajz elnevezésû tantárgyon belül oktatjuk a NAT által elôírt ismereteket. Mivel a természetismeret részmûveltségi terület óraszám 1–5. évfolyamokon a NAT által elôírt százalékhatár minimumához áll közelebb, a „felhalmozott” óraszámot 6. évfolyamban használjuk fel 2–2 órát biztosítva a földrajz, az élôvilág és a fizika tantárgyaknak. Összessé-gében 1–6. évfolyamokon ezekkel az óraszámokkal is egy középértéket érünk el annak ellenére, hogy a NAT által meghatározott kereszttantervek célkitûzéseinek nagy része e részmûveltségi területen belül kerül átadásra.

A kötelezô óraszámokból viszonylag kis hányadban részesülnek az úgynevezett készségtárgyak, mert a különbözô készségek begyakorlását nem tesszük kötelezôvé minden tanuló számára, csak az adott terület iránt érdeklôdôk veszik igénybe a nem kötelezô óraszám terhére.

Az élô idegen nyelv oktatását 4. évfolyamtól terveztük részben a kötelezô, részben a nem kötelezô óra-számokból.

Mindezen bevezetô gondolatok után a következôképpen alakultak heti kötelezô és nem kötelezô óraszá-maink úgy, hogy nem történik órarendváltozás félév tájékán sem.

Tantervünkben szereplô heti óraszámok

Mûveltségi területek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Anyanyelv és irodalom 8@ 8@ 8@ 9 4@ 4@ 4@ 4@

Német nyelv — — — @@ 3 2@ 2@ 2@

Matematika 5@ 5@ 4@ 5@ 4@ 4@ 3@ 4@@

Ember és társadalom — — — — 2 2 2 2

Ember és természet

környezetismeret 1 1 2 2 — — — —

élôvilág — — — — 1 2 — —

biológia — — — — — — 2 1@

fizika — — — — — 1@ 2 2

kémia — — — — — 2 2

földrajz — — — — 1 2 — —

Földünk és környezetünk — — — — — — 2 2

Mûvészetek 2 2 3 2,5@ 3@ 2 2@ 2

Informatika — — — — — 1 1@ 1@

Életvitel és gyak. ismeret 1 1 1 2 2 1 1 1

Testnevelés 3 3 2 2 2@ 2@ 2@ 2@

összesen 20 óra 20 óra 20 óra 22,5 óra 22 óra 23 óra 25 óra 25 óra

1716

Kötelezô óraszám keret: 20 óra 20 óra 20 óra 22,5 óra 22,5 óra 22,5 óra 25 óra 25 óra

Választható órakeret: 2 óra 2 óra 2 óra 5,5 óra 5,5 óra 5,5 óra 7,5 óra 7,5 óra

Felhasznált választható órakeret száma és jele: @

2 óra 2 óra 2 óra 4 óra 4 óra 5 óra 6 óra 7 óra

Szabadon felhasználható heti (nem köt.) óraszám

— — — 1,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Felhasználandó összes választható óraszám:

2 óra 2 óra 2 óra 5,5 óra 5 óra 6 óra 7 óra 8 óra

Összesen biztosítandó heti óraszám

22 óra 22 óra 22 óra 28 óra 28 óra 28 óra 32,5 óra 32,5 óra

Összesen felhasznált heti óraszám

22 óra 22 óra 22 óra 28 óra 27 óra 28 óra 32 óra 33 óra

Heti kötelezô óraszámaink megfelelnek a NAT által elôírt óraszámoknak. Mivel iskolánkban heti óraterv szerint dolgozunk és egy adott tanévben nem változik órarendünk – ez is a szülôk kívánsága –, az 5. és 6. év-folyamoknál kicsit eltértünk a NAT által javasolt heti óraszámoktól. Így 5. évfolyamban 0,5 órával kevesebb, 6. évfolyamban pedig 0,5 órával több a tanulók heti óraszáma. A nem kötelezô (választható) tantárgyak heti óraszámát is jelöltük óratervünkben (@). Elôzetes egyeztetés után a választható óraszámok a matematika, magyar nyelv és német nyelv, valamint „készségtantárgyak” területén kerültek elosztásra.

A tört óraszámok elosztásánál is azt az elvet követtük, hogy az alacsonyabb évfolyamokon alacsonyabb óraszámokkal, a magasabb évfolyamokon magasabb óraszámokkal számoltunk. 4. évfolyamtól szerepel át-lagban heti 1 szabadon felhasználható óra. Ezt az óraszámkeretet az osztályfônök részére tartottuk fenn, a tanulócsoportjukkal való foglalkozásra.

Most pedig nézzük meg, hogyan is alakulhat a Természetismeret helyi tanterv az 1–6. évfolyamokon.

a természetismeret feladata

A Természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés.

A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet, fedezi fel az élôvilág és a kör-nyezet kapcsolatait, egymásra utaltságát.

A természettudományos nevelés elemi szinten is a környezeti nevelés része.Feladata: olyan összetett személyiség-, magatartás- és attitûdformálás, amely képessé tesz a környezet-

tudatos életvitelre és másokkal való együttmûködésre.A kisiskolás elemi természettudományos nevelésének tengelyében az életkornak megfelelô megismerési

módszerek és azok folyamatos gyakorlása áll.A természettel kapcsolatos tevékenységek

– fejlesztik az objektív megismerés képességét– megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban, írásban.

A természetismeret tanítása csak megindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszer-zésének és a fogalmak kialakításának folyamatát.

Ezért nem követelmény (a NAT és a KETA sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, megha-tározása.

A folyamat a 7. évfolyamoktól a fizika, kémia, biológia és egészségtan tantárgyak keretében folytatódik.

a természetismeret helyi tanterv jellemzôi

A Természetismeret helyi tanterv tartalmazza:a) A NEMZETI ALAPTANTERV „Ember és természet” mûveltségi területének „Természetismeret”

részmûveltségi területének tananyagtartalmát 1–6. évfolyamokon.b) „az ember és társadalom” mûveltségi terület „Társadalmi ismeretek” részmûveltségi területének kö-

vetelményeit 1–4. évfolyamokon. (Az ember társas lény; A család; A lakóhely ismerete; országismeret; a magyar nemzet jelképei.)

c) A NAT mûveltségi területek oktatásának közös követelményeit, kiemelten az alábbiakat:– Hon és népismeret– Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz– környezeti nevelés– Testi és lelki egészség

A fent felsorolt mûveltségi területeket tantárgyakká szerveztük a következô tantárgyi elnevezésekkel:

évfolyam Tantárgy alkalmazott tankönyvek

1.

természetismeret

Tompáné Balogh Mária: Élô és élettelen környezetem

Dinasztia Tankönyvkiadó

2.Tompáné Balogh Mária: Élô és élettelen környezetem


3.Tompáné Balogh Mária: Élô és élettelen környezetem


4.Tompáné Balogh Mária: Élô környezetem (Élet a ház körül)


5.

élôvilágTompáné Balogh Mária: Élô környezetem (A mezô élôvilága)


földrajzSzili István: Természetföldrajzi környezetünk


6.

élôvilágTompáné Balogh Mária: Élô környezetem (Barangolás hazai tájakon) Dinasztia Tankönyvkiadó

földrajzSzili István: Természetföldrajzi környezetünk


fizikaMolnár László: Fizika 12 éves tanulók részére


a természetismeret tanításának célja

Tudatosítani a tanulókban, hogy:– „CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN”, s ezért kiemelkedôen fontos közvetlen (és tágabb) környe-

zetünk védelme. – Fontos a minél több élôlény megismerése, hiszen „Ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti,

amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert)– Minden élôlényre szüksége van a környezetünknek, ezért ne pusztítsák azokat.

1918

– Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat mindig természetes környezetükben figyeljék meg.– A természeti környezetben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen a természet és a természeti jelensé-

gek alapos megfigyelése.– A természet jelenségei egymással kapcsolatban, összefüggésben, kölcsönhatásban vannak.– Nemcsak a környezet, de önmaga tisztasága is fontos, ezért védje egészségét, táplálkozzon helyesen.– Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit kiemelkedô magyar tudósok, feltalálók munkásságának kö-

szönhetjük.

A természetismeret összesített óraterve:

évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A NAT által meghatáro-zott %-os arány

(Ember és természet)

(Ember és társadalom)

5–9%

4–7%

5–9%

4–7%

5–9%

4–7%

5–9%

4–7%

8–12%

–

8–12%

–

Óraszám

(Ember és természet)

(Ember és társadalom)

1–1,8 óra

0,8–1,4 óra

1–1,8 óra

0,8–1,4 óra

1–1,8 óra

0,8–1,4 óra

1,1–2 óra

0,9–1,5 óra

1,8–2,7 óra

–

1,8–2,7 óra

–

Összes óraszám: 1,8–3,2 óra 1,8–3,2 óra 1,8–3,2 óra 2–3,5 óra 1,8–2,7 óra 1,8–2,7 óra 11–18,5

Iskolai

heti óraszám:

éves óraszám:

1 óra

37 óra

1 óra

37 óra

2 óra

74 óra

2 óra

74 óra

2 óra

74 óra

6 óra

222 óra

14 ó

518 óra

Tematikus összesített óraterv:

évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Megismerési módszerek alapozása 4 óra 4 óra 7 óra

Az élettelen természet

alapismeretei2 óra 3 óra 13 óra

Tájékozódási alapismeretek 3 óra 2 óra 5 óra

Az élô természet alapismeretei 6 óra 5 óra 15 óra

Testünk és életmûködéseink 2 óra 3 óra 7 óra 10 óra

Kölcsönhatások, energiaváltozások 40 óra

Természetföldrajzi környezetünk 14 óra 22 óra 40 óra

Környezetünk élôvilága 18 óra 22 óra 40 óra

Kirándulások 4 óra 4 óra 3 óra 4 óra 3 óra 8 óra

Munkáltatás 4 óra 4 óra 3 óra 4 óra 3 óra 8 óra

Szabadon felhasználható 12 óra 12 óra 25 óra 25 óra 24 óra 74 óra

Összesen 37 óra 37 óra 74 óra 74 óra 74 óra 222 óra

Tartalom – Tananyag

1. évfolyam

Megismerési módszerek alapozása: 4 óraA család és ünnepei; Foglalkozások; A ház körül élô növények megismerése; Az állatok tavaszi életének

megfigyelése; A növények és állatok haszna.

Az élettelen természet alapismeretei: 2 óraAz iskola épülete, külseje és belsô elrendezése; A ház és a lakás berendezési tárgyai; A tavasz jellemzô

jegyei.

Tájékozódási alapismeretek: 3 óraA gyalogos közlekedés; Az évszakok jellemzôi; Takarékosság, magyar pénznemek; Az idô mérése és az

óra; A hónapok, évszakok nevei; Napirend és a napszakoknak megfelelô köszönési formák.

Testünk és életmûködéseink: 2 óraAz egészség feltételei; Étkezési szokások.

Kirándulások: 4 óraSéta az udvaron; Tanulmányi séta a gyümölcsösben és veteményeskertben; Tavaszi séta a ház körül.

Munkáltatás: 4 óraSzobanövények gondozása; Állatok gondozása; Játékkészítés termésekbôl, gyümölcsökbôl; Zöldségek,

gyümölcsök vizsgálata; Madárvédelem; Asztalterítés.

Szabadon felhasználható: 12 óra

Alapkövetelmények:Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyak, élôlények) elemi szinten megfigyelni, a megfigyelt dolgok-

ról tudjon beszámolni szóban. Vegye észre a természetben lejátszódó folyamatokat. Ismerje az évszakok, a hónapok, a napok és a napszakok nevét és egymást követô sorrendjét. Szerezzen gyakorlatot az idômérésben, az idôtartamok becslésében. Tudja, melyek azok a lényeges ismertetôjelek, amelyek az iskolát megkülönböz-tetik az óvodától. Ismerje családtagjaink családi és utónevét. Tudjon felsorolni négy-öt foglalkozást. Ismerje a tanult gyalogos közlekedési szabályokat és tudjon azok szerint közlekedni. Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élôlények. Ismerje a növények részeit. Tudja, melyek a lényeges különbségek a madarak és az emlôsök között. Vegye észre és óvja, védje a természet szépségeit!

2. évfolyam

A megismerési módszerek alapozása: 4 óraA felszíni formák megfigyelése; Az erdô növényeinek és állatainak megfigyelése; A természetes víz meg-

figyelése; Tûzriadó; A levegô tisztasága; Az idôjárás elemei.

Az élettelen természet alapismeretei: 3 óraAz erdei talaj vizsgálata; A tûz hasznossága és veszélyei; A levegô és tisztasága.

2120

Tájékozódási alapismeretek: 2 óraTájékozódás a lakóhely környékén; Az idôjárás.

Az élô természet alapismeretei: 5 óraAz erdô növényei és állatai; Az élôlények táplálkozása; Az élôlények mozgása; Szaporodás.

Testünk és életmûködéseink: 3 óraAz emberi test részei; Érzékszervek; Növekedés, fejlôdés; A helyes táplálkozás; Egészség, sport.

Kirándulások: 4 óraSéta az erdôben; Egy természetes víz megfigyelése.

Munkáltatás: 4 óraAz élôsarok betelepítése; Az állatok gondozása; A környezet szépítése, kertészkedés; Madárvédelem;

A természetes víz vizsgálata.


Alapkövetelmények:Tanári irányítással tudjon egyszerû megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Megfigyeléseit, tapaszta-

latait a szóbeli megfogalmazáson túl tudja írásban (esetleg rajzban is) rögzíteni, ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében elôforduló fontosabb élô és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. Tudjon tájé-kozódni lakóhelyén. Ismerje fel a fa és cserje egyezô és különbözô tulajdonságait. Tudja a lágyszárú és fás szárú növények részeit. Ismerje az élôlények jellemzô tulajdonságait: szaporodnak, mozognak, növekednek, táplálkoznak, lélegeznek, elpusztulnak. Ismerje a testrészeket, és biztonsággal azonosítsa azokat a nevükkel. Ismerje fel a természet értékeit, óvja és védje azokat sétái, kirándulásai során is.

3. évfolyam

A megismerési módszerek alapozása: 7 óraA víz növény- és állatvilágának megfigyelése; A fák közös és eltérô tulajdonságai; Növények megfigyelé-

se, összehasonlítása; Gyûjteménykészítés; A víz felhasználása.

Az élettelen természet alapismeretei: 13 óraAz ôszi és téli idôjárás megfigyelése és összehasonlítása; A vizek védelme; Felszíni formák jellemzô;

A felszíni vizek; A víz felszínformáló munkája; A vizek haszna és veszélyei; Halmazállapot változások; A szél keletkezése és munkája.

Tájékozódási alapismeretek: 5 óraIrányok meghatározása; Alaprajz készítése; Tájékozódás a térképen; A felszín és az ember.

Az élô természet alapismeretei: 15 óraA vízben élô növények jelentôsége a víz életében; A nádas növényei; A fák jellemzôi; A lágyszárú növé-

nyek részei; A virág részei; A vízben és a víz-közelben élô állatok; A halak testfelépítése; A békák fejlôdése; A madarak jellemzése; Az emlôsök alkalmazkodása; Táplálékláncok.

Kirándulások: 3 óraSéta a vízpartra ôsszel és tavasszal; A felszíni formák megfigyelését szolgáló tanulmányi séta.

Munkáltatás: 6 óraVizsgálódás a vízparton; Madárvédelem; Madáretetés; Madármegfigyelés: A víz körforgása; A víz tisztí-

tása; Kísérletek a levegôvel; Felszíni formák kialakítása terepasztalon.


Alapkövetelmények:Ismerje fel a vizsgálódáshoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen.

Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. Tudjon tájékozódni lakása és az iskola környékén. Tudja, hogy az élôlények sokféleségének oka, hogy képesek alkalmazkodni a környezetükhöz. Ismerje a virág részeit. Tudja megne-vezni a gerincesek jellemzôit. Szerezzen jártasságot az élôlények különbözô szempontú csoportosításában. Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségeire és védje a természet értékeit.

4. évfolyam

Testünk és életmûködéseink: 7 óraAz ember fejlôdési szakaszai; A kisiskolás kor fôbb jellemzôi; A mozgás; A táplálkozás; A légzés; A ta-

nulás és a pihenés; A napirend; A kisiskolás kor leggyakoribb betegségei.

Természetföldrajzi környezetünk: 14 óraAz idôjárás; Az éghajlat; A levegô hômérsékletének napi és évi változása; földrajzi alapismeretek: térkép-

ismeret, világtájak meghatározása, felszíni formák, térképvázlat-készítés, felszíni formák ábrázolása térké-pen; Lakóhelyismeret; országismeret; Hazánk helye Európában, szomszédos országok, Magyarország lakói: anyanyelv, az ország fôvárosa, nagyobb városai; Hazánk természeti szépségei; A magyar nemzet jelképei.

Környezetünk élôvilága: 18 óraLegfontosabb gyümölcs- és zöldségféléink (szilvafa, almafa, szôlô, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta,

hagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése; A gyümölcsfák és zöldségfélék károsítóinak (cse-rebogár, káposztalepke, peronoszpóra) testfelépítése, élete. Leggyakoribb haszonállataink (sertés, szarvasmarha, házi tyúk) testfelépítése, élete, tenyésztése; Néhány ház körül élô állat (házi egér, fecske, veréb) testfelépítése, élete.

Kirándulások: 4 óraA gyümölcsöskert, a zöldségeskert és az állatok megfigyelése, megismerése.

Munkáltatás: 6 óraMust és borkészítés; Gyümölcsök, termések vizsgálata; Gyümölcssaláta készítése; Tájékozódás a szabad-

ban iránytû és növényzet segítségével; Állati eredetû anyagok vizsgálata.


Alapkövetelmények:Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. Vegye észre a valóság és annak képi ábrá-

zolása közötti kapcsolatot. Tudjon tájékozódni a térképen. Legyen képes térképvázlatot készíteni. Tudjon egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket elôzetes megbeszélés után önállóan is elvégezni. Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerûbb enciklopédiákban, lexikonokban. Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizs-gálatában, megfigyelésében. Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket, nevezze meg ôket részeik alapján is. Tudja az élôlényeket csoportosítani hasonlóságaik és különbségeik alapján.

2322

Fejlesztési követelmények:Megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, folyama-

tok nyomon követésének képessége.Az élet tisztelete, a természet épsége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás. Egyéni folya-

matos megfigyelések, mérések, tapasztalatgyûjtés során egyszerû anyagok használata.Megfigyelések elmondása, rögzítése rajzban és írásban.Fedezzen fel ok-okozati kapcsolatokat a változások megfigyelése során.Folyamatos irányított megfigyelés, a tapasztalatok gyûjtése.A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint.Legyen képes a világtájakat a természetben megmutatni.Térbeli tájékozódás az útvonalrajzok, térképvázlatok alapján (iránytû segítségével is).Irányított megfigyelések a lakóhely környékén.Legyen képes az élôlények fôbb jellemzôit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni.Figyelje saját testének élettani jellemzôit, ismerje fel életmûködéseinek változásait, az egészségestôl

eltérô állapotát.

5. évfolyam

Természetföldrajzi környezetünk: 22 óraAz idôjárás és az éghajlat; A levegô összetétele és állapotváltozása; A legfontosabb légköri jelenségek és

keletkezésük: A Föld belsô erôinek mûködése (kôzetlemezek mozgásai, vulkánok); A hegységek keletkezé-se; A Föld külsô erôinek felszínformáló hatásai (éghajlat, szél, tenger); Környezetünk állapota (levegô, víz, talaj).

Környezetünk élôvilága: 22 óraKultúrnövényeink (búza, kukorica, burgonya, cukorrépa) testfelépítése, termesztésük környezeti feltét-

elei; A mezôn élô gerincesek (rágcsálók, nyulak, fészkelô és ragadozó madarak) testfelépítése és alkalmaz-kodása; A mezô gerinctelenek állatainak (szöcskék, sáskák, tücskök, lepkék) szerepe a mezô életében; A rét füvei, gyógy- és gyomnövényei; A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park védett természeti értékei.

Kirándulások: 3 óraÉlet ôsszel a szántóföldön; Tavaszi séta a réten; A Föld erôinek felszínformáló hatása, kôzetgyûjtés.

Munkáltatás: 4 óraIdôjárás-megfigyelés, a levegô hômérséklete; Madármegfigyelés; A parlagfû vizsgálata.


Alapkövetelmények:Legyen tájékozott arról, hogy a természettudomány meghatározó szerepet töltött be az emberiség problé-

máinak megoldásában és az életfeltételek javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedô eredményeit, kitartó szorgalmukat. Tudja, hogy melyek az éghajlatot alakító fô tényezôk. Ismerje az idôjárás elemeit. Tudja, hogy a Föld felszíne állandóan változik. Tudjon megnevezni néhány – a Föld felszínét változtató – külsô és belsô erôt. Legyenek ismeretei arról, melyek a környezetkárosító anyagok. Ismerje a környezetbarát növénytermesztés fôbb ismérveit. Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket a természetben is. Legyen gya-korlott a növények és állatok felismerésében. Tudja, hogy a nemzeti parkok létesítésének fô célja az élôvilág sokszínûségének megóvása.

6. évfolyam

Testünk és életmûködéseink: 10 óraAz emberi test felépítése; Az ember fejlôdése; A serdülés folyamata és megnyilvánulásai; Személyi higi-

énia a kamaszkorban; Az egészséget károsító szokások.

Kölcsönhatások, energiaváltozások: 40 óraMechanikai, termikus, elektromos, mágneses és gravitációs kölcsönhatások; Az erô jele, mértékegysége;

A fény és anyag egyszerû kölcsönhatásai (visszaverôdés, törés, prizma, színek); Az oldódás; Az égés, a gyors és a lassú égés feltételei; A tûzoltás; Energiaváltozások; Az energia megmaradás; A munka és energia kap-csolata; Halmazállapot-változások; Hô-tágulás; Hôterjedés; Az anyag részecske szemlélete.

Természetföldrajzi környezetünk: 40 óraMagyarország nagy tájainak (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység,

Északi-középhegység) és Budapest jellegzetességei (felszín, éghajlat, környezeti állapot); tágabb hazánk a Kárpát-medence; Kontinensünk Európa; Európán kívüli kontinensek; A Föld óceánjai; A Föld alakjának és éghajlatának összefüggése.

Környezetünk élôvilága: 40 óraA hazai lombos erdôk kialakulásának feltételei; Az erdô legjellemzôbb táplálékláncot alkotó élôlényeinek

(tölgy, bükk, kökény, vadrózsa, gombák, mohák, páfrányok, hangyák, ganéjtúró, földigiliszta, csigák, lep-kék, szarvasbogár, pókok, harkályok, baglyok, pintyek, cinegék, mókusok, denevérek, szarvasok, vaddisznó, róka) testfelépítése élete; Az erdôt bemutató nemzeti parkjaink – Bükki Nemzeti Park, aggteleki Nemzeti Park – védett értékei; Az erdô és az ember kapcsolata; Az erdô jelentôsége a bioszférában, pusztulásának okai; A vízparti élôhelyek környezeti adottságai; Élôhelyek a vizek partján; A hazai vizes területek legjellemzôbb táplálékláncot alkotó élôlényeinek (mocsári gólyahír, sás, fûzfák, nyárfák, nád, gyékény, piócák, kagylók, szitakötôk, szúnyogok, rákok, pókok, halak, békák, kígyók, siklók, gyíkok, úszó- és gázlómadarak, vidra, vízi cickány, pézsmapocok) testfelépítése, élete; A vízi és vízparti élôlények kapcsolata; A vízszennyezés hatása a vízi élôlényekre.

Kirándulás: 8 óraA lakóhely tûzoltóságának munkája; A település energiafelhasználása; Séta az erdôben; Látogatás az or-

vosi rendelôben; Fogorvosi szûrôvizsgálat; Séta a vízparton.

Munkáltatás: 10 óraKölcsönhatások; Oldódási kísérletek; Kísérletek az energiaváltozásokra; A lakóhely térképvázlata; Tér-

képolvasás; topográfiai gyakorlatok; Az erdei talaj vizsgálata; Gombahatározás; Madármegfigyelés.


Alapkövetelmények:Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben elôforduló mérésekben. Legyen gyakorlata a különbözô tárgyak, élôlények minôségi és mennyiségi jellemzôinek elemi szintû

összehasonlításában.Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a szûkebb és tágabb környezetében megnyilvánuló kölcsönhatá-

sokat és változásokat.Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában.Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni.Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.

2524

Tudjon ésszerû magyarázatot keresni az iskolai anyagban nem szereplô egyszerû természeti jelenségek okaira, legyen képes egyszerû technikai eszközök mûködésének magyarázatára.

Ismeretei ébresszék rá, hogy felelôs a természet jövôjéért, fenntarthatóságáért, ezért becsülje meg környe-zetének értékeit.

Vizsgálódásai alapján ismerje meg a környezetében elôforduló élô és élettelen anyagok néhány tulajdonságát.Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlô dé séhez.Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Igényelje az egészséges életkörülményeket.Tudja, hogy mely anyagok szennyezik leggyakrabban a környezetet.Tudja felismerni a világtájakat a valóságban és a térképen.Ismerje Magyarországon belül lakóhelye, Európán belül Magyarország elhelyezkedését.Tudjon tájékozódni lakóhelyén és annak környékén.Legyen képes a tárgyak helyét és a mozgásukat különbözô nézôpontból is jellemezni.Tudja a környezetében elôforduló tárgyak méretét saját testméreteihez viszonyítani.Ismerje fel a környezetében élô növényeket és állatokat.Tudja, hogy az idô múlásával az élôlények is változnak.Tudatosuljon benne, hogy a természetrôl szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés,

mérés útján szerezzük meg.Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelôen köny-

vek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése révén is fejlesztheti.

Fejlesztési követelmények:– Legyen képes önállóan is egyszerû kísérletek elvégzésére és azok közös elemzésére.– Legyen gyakorlata az alapmennyiségek (hosszúság, tömeg, idô, hômérséklet) mérésében és haszná-

latában.– Ismerje fel a testek tulajdonságainak és azok jellemzô mennyiségeinek összefüggéseit.– Keresse a különféle változásokban a közös jellemzôket.– Tudja a halmazállapot-változásokat, a hô-tágulást és az anyag részecske-szemléletét kapcsolatba

hozni.– Értse meg az egyszerûbb idôjárás jelentéseket.– Tudja leolvasni az idôjárás elemeit mérô mûszereket.– A felszín és a felépítô kôzeteinek megfigyelése, az élôvilág és a talaj irányított vizsgálata.– A térkép és a földgömb használata, a domborzati és vízrajzi térképek leolvasása.– A szárazföldek és óceánok megkeresése a földgömbön.– Mérési és tájékozódási képesség a földgömbön és a térképen.– Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, az ehhez szükséges eszközök helyes

használatában.– Tudja az élôlényeket csoportosítani hasonlóságaik és különbözôségeik alapján.– Ismerje fel az élôlények és élô-, illetve élettelen környezetének kölcsönhatását.– Saját életébôl vett példákon tudja magyarázni a növekedés és a fejlôdés különbségét.– Legyen mentálisan is felkészülve a serdüléssel járó testi és lelki változások fogadására.– Utasítsa el az egészségkárosító szokásokat.

Ellenôrzés, értékelés, minôsítés, továbbhaladás feltételei

EllEnôrzés

A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfelel-tetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlôdés aktuális állapotáról.

Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenôrzésével mérhetjük.

Az ellenôrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon:1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos.2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz.3. Jellemezze a segítôkészség, a humanizmus.4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét.5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú.6. Sohase legyen megtorló jellegû.Csak ilyen szempontú ellenôrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a

lehetô legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözô fokoza-taira.

értékElés

Az ellenôrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szük-ség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére.

Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért ered-ményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerôsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket.

Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás.Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi

ki érdemjegy formájában.Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények.

Minôsítés

A minôsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményé-nek, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának a jellemzése.

Az ellenôrzés, értékelés, minôsítés alkalmai:Az ellenôrzés és értékelés során 1–4. évfolyamokon elsôsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a

természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe.

Természetesen ellenôrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelô haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtômunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is.

értékelés Osztályozás

tárgyszerûség (objektivitás)– tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát,

elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit– nem függ a tanuló korábbi eredményeitõl

megbízhatóság (reabilitás) – ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló

érvényesség (validitás)– a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek a jellemzésére

az adott osztályzatot használni akarjuk

Az értékelésnél elsôsorban az 1–4. évfolyamokon a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédel-mi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vesszük figyelem-be. Az 5. évfolyamtól már a megismert jelenségek, élôlények pontos leírását, meghatározását, felismerését, valamint az élôlények, jelenségek sokféleségét is értékeljük.

Természetesen értékeljük a gyûjtômunkát, szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is.

2726

az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon

1. évfolyaMon

Az elsô félévben csak az órai szereplés, a gyûjtômunka, valamint a megfigyelésekrôl készült rajzok alap-ján, kiegészülve néhány egyszerû szóbeli felelettel.

A második félévtôl kisebb tesztek bôvítik az értékelés lehetôségeit.Témazárók száma: 2 (egy félévi és egy év végi)

2–3. évfolyaMon

Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján havonta egy érdemjeggyel, amely az egész idôszak munkáját tükrözi. A gyûjtômunkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedôen értékes munka esetén érdemjeggyel is.

Témazárók száma:2. évfolyam 4 (az erdô élôvilága, testünk, egészségünk; életjelenségek és az élettelen természet; év végi

felmérô)3. évfolyam 4 (a víz, a vízpart növényvilága; felszíni formák, víz, vízpart állatvilága; év végi felmérô)

4. évfolyaMon

Az elôbbiek mellett kiselôadások, beszámolók, összefüggô feleletek egy-egy témáról, élôlényrôl szóbeli és érdemjeggyel történô értékeléssel.

Témazárók száma: 5 (élet a gyümölcsösben; élet a zöldséges kertben; hazánk: Magyarország; az ember szervezete; háziállataink; év végi felmérô)

5–6. évfolyaMon:Az elôbbieken túl a témához kapcsolódó, de a tananyagban nem szereplô témák vagy élôlények önálló

feldolgozása utáni bemutatásának értékelése.Témazárók száma:5. évfolyam 8 ebbõl

– élõvilág tantárgyon belül: 4 (élet a szántóföldeken; állatok a mezõn; újra zöldell a mezõ; év végi felmérõ)– földrajz tantárgyon belül: 4 (idõjárás és éghajlati alapismeretek; a földfelszínt formáló erõk; az ember környezete; év végi fel-

mérõ)

6. évfolyam 12 ebbõl – élõvilág tantárgyon belül: 4 (hazai erdõk; az ember szervezete; tavaszi zsongás; év végi felmérõ)– földrajz tantárgyon belül: 4 (térkép és éghajlati ismeretek; Magyarország és Európa; kontinensek; óceánok; év végi felmérõ)– fizika tantárgyon belül: 4 (kölcsönhatás, erõ, mozgás; energia, munka, hõ, hõ jelenségek; év végi felmérõ)

a Minôsítés alkalMai

– egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedô teljesítmény,– különlegesen sok idôt, nagy energia befektetést igénylô gyûjtômunka elkészítése, vagy beszámoló,

elôadás készítése,– szaktárgyi versenyen való kiemelkedô szereplés.

a Minôsítés forMái

– szaktárgyi dicséret az ellenôrzô könyvbe és haladási naplóba,– szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba,– oklevél, jutalom az év végi ünnepélyen.

a továbbhaladás feltételei

1. évfolyamon:Aktív órai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szintû teljesítése,

valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása.

2–6. évfolyamokon:Az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselôadások) legalább elégséges szintû teljesítése,

valamint a gyûjtômunka elvégzése.

Taneszközök

1. évfolyaM:Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Buda-

pest)

kiegészítõ szakirodalom:Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK 1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest)Császárné S. A.: Õsszel iskolás leszekUSBORNE: Játszókönyv (Park Kiadó, Budapest, 1993)Elsõ természetbúvár könyvem (Passage Kiadó, Budapest, 1990)Elsõ képeskönyvem az állatokról (Alexandra Kiadó, Budapest 1981)

Szemléltetõeszközök:Jelzõtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az év-

szakokról és a madarakról, magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hõmérõ.

2. évfolyaM

Tanulói segédlet:Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Buda-

pest)

kiegészítõ szakirodalom:Tompa Krisztián – Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tan-

könyvkiadó, Budapest)USBORNE: Az erdõk könyve (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990)Veszélyben a világunk sorozat: Az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990)Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. – Veres L.: A lombkorona élõvilága (Officina Nova Kiadó,

Budapest, 1992)Schmidt E. – Veres L.: Az erdõk élõvilága (Officina Nova Kiadó, Budapest, 1992)

2928

Szemléltetõeszközök:Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérõszalag, emberi test

applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlõdése, borszeszégõ, homok, lufi, hajszárító, hõmérõ

A Reflektor videó stúdió filmjei: Erdõ mélyén, Kis növényismeret

3. évfolyaM:Tanulói segédlet:Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem munkatankönyv (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest)

kiegészítõ szakirodalom:Tompa Krisztián – Tompáné Balogh Mária: Mini-LÜK1, Mini-LÜK 2, Mini-LÜK 3. (Dinasztia Tan-

könyvkiadó, Budapest) USBORNE: Kis ökológia (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990)Schmidt Egon: Nemszeretem állatok (Natura Kiadó, Budapest, 1987)Fürkész sorozat: Halak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990), Ízeltlábúak (Gondolat Kiadó, Budapest, 1991)Búvár sorozat: Csigák, kagylók (Móra Kiadó, Budapest), Vízinövények (Móra Kiadó, Budapest)Veszélyben a világunk sorozat: A víz (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990)Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. – Veres L.: Nádasok élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1991)Dr. Vásárhelyi T. – Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Officina Nova, Budapest, 1992)

Szemléltetõeszközök:Papírfogó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, nád, gyékény és a belõlük készült használati tárgyak, virág-

modell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékm érõ, mohapárna, csigaházak, kagy-lóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs)

A Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret

4. évfolyaM:Tanulói segédlet:Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) Élet a ház körül tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap

kiegészítõ szakirodalom:Koroknay: Mi és az állatokHamilton: Az élet kertje (Officina Nova Kiadó, 1990)Grizmek: Emlõsök enciklopédiájaÉmilie B. – Lindsey S.: Nézd, milyenek az állatok! (Passage Kiadó, Budapest, 1994)

Szemléltetõ eszközök:Gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), a bogár részei (applikáció), a lepke fejlõdése (appli-

káció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép (Elsõ atlaszom), ásványok, földgömb, fali térkép, diaképek.

5. évfolyaM:Tanulói segédlet:Környezetünk élõvilága témakörhöz (élõvilág tantárgy):Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest) A mezõ élõvilága tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap

Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy):Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád (tankönyv, munkafüzet, témazáró feladat-

lap) 11 éves tanulók számára (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest)

kiegészítõ szakirodalom:Búvár sorozat: Kultúrnövények, Vadvirágok, Gyümölcsök, Fûszernövények, Gyomnövények, Lepkék,

Kisemlõsök, Bogarak, Kövületek, FelhõkVeszélyben a világunk sorozat: A Föld, A víz, A levegõ, Az emberiség (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992)D. Aichele – M. Golte: Mi virít itt? (virágkalauz) (Officina Nova, Budapest, 1991)Kapocsy György: Nemzeti parkjaink (Officina Nova, Budapest, 1993)Grau-Jung-Münker: Bogyósok, vadon termõ zöldségnövények, gyógynövények (Magyar Könyvklub, 1996)

Szemléltetõ eszközök:Mikrobiológiai kislabor, gabonafélék kalászai, termések (applikáció), gyökér modellek, mag gyûjtemény,

textil gyûjtemény, rovarok fejlõdése (applikáció), a rovar testének tagolódása (applikáció), csontvázak (nyúl, egér, madár, gyík, béka), fogazatok (nyúl, pocok, sün), csõrtípusok (magevõ kúpcsõr, ragadozó tépõ csõr), lábtípusok (kaparó láb, markoló láb), nyúlszõrme, madártojások, madártollak, madár preparátumok.

6. évfolyaM:Tanulói segédlet:

A) A testünk és életmûködéseink és Környezetünk élôvilága témakörhöz (élôvilág tantárgy) Tompáné Balogh Mária: Élõ környezetem tankönyvcsalád 6. évfolyam számára (Dinasztia Tan-

könyvkiadó, Budapest) Barangolás hazai tájakon tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap

B) Természetföldrajzi környezetünk témakörhöz (földrajz tantárgy) Szili István: Természetföldrajzi környezetünk tankönyvcsalád (tankönyv, munkafüzet, témazáró fel-

adatlap) 12 éves tanulók számára (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest)

C) Kölcsönhatások, energiaváltozások témakörhöz (fizika tantárgy) Molnár László: Fizika 12 éveseknek (Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest)

kiegészítõ szakirodalom:USBORNE: Az erdõ könyve (Novotrade Kiadó, Budapest, 1990)Godet: Fák, cserjék (Officina Nova, Budapest, 1993)Fürkész könyvek: Termések (Gondolat Kiadó, Budapest, 1988)Magyar Könyvklub következõ kötetei:Emlõsök (1996), Vízimadarak (1996), Fák (1995), Gombák (1995) (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990)Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat Kiadó, Budapest, 1990)Veszélyben a Földünk sorozat: Veszélyben az erdõk (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992)Schmidt Egon: Madarak földön, égen (MTE, Budapest, 1992)Steve Parker: Galilei és a világegyetem (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993)Philippa Wingate: Fizika diákoknak (Holnap Kiadó, Budapest, 1994)G. Tóth László: Négy hónap az óceánon (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993)Varga Domokos: Aranyhomok (Móra Kiadó, Budapest, 1980)Kovács Gergelyné: Alföld (Panoráma Kiadó, Budapest, 1983)Masits L. – Gácser J.: Szülõföldünk a Tiszántúl (Tankönyvkiadó, Budapest, 1995)Alexay Zoltán: Szigetköz (Gondolat Kiadó, Budapest, 1982)

3130

Öveges József: Érdekes fizikaSteve Parker: Newton és a gravitáció (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1993)Steve Parker: Edison és a villany (Magvetõ Kiadó, Budapest, 1992)

Szemléltetõ eszközök:A. Levelek, termések, mohapárna, csigaházak, csontvázak (madár, emlõs, hal, béka, gyík), fogazatok (ra-

gadozó, növényevõ, mindenevõ), szertári preparátumok, madarak, emlõsök), folyadékos készítmények (fér-gek, puhatestûek, folyami rák, tavi kagyló), algatenyészet, mikroszkóp.

A Reflektor videó stúdió filmjei: Kis növényismeret, Erdõ mélyén, Erdõkárok, Vizek menténA Televideo Kiadó filmjei: 12 hónap az erdõn, A Balaton élete, A vidrák élete

B. Földgömb, térképek (Magyarország domborzata, Magyarország közigazgatási térképe, Európa, Közép-Európa, a Föld domborzata), iránytû, felszíni formák (applikáció), fotóalbum a magyar tájakról, kõzetek.

C. Mágnesek, erõmérõ, prizmák, kísérleti eszközök, anyagok (kémcsövek, hõmérõk, kémcsõállvány, fõzõpoharak, borszeszégõk, mérleg, rugós erõmérõ, mágnesek)

A helyi tanterv után elkészítjük tanmenetünket. A javasolt tanmenet a módszertani ajánlásban már is-mertetett óraszámok szerint készült. A tanmenetben használt jelölések:

új ismeretet feldolgozó óra

tanulmányi sétára fordítandó óra

megfigyelésekre, vizsgálódásokra használható óra

kiegészítô tartalmak feldolgozására fordítható órák

A tanmenet „megjegyzések” rovatában még szerepelnek -gel jelölt kiegészítô anyagrészek, amelyek a helyi sajátosságoknak megfelelôen a tanórákba beépíthetôk, vagy szakkörön feldolgozhatók, vagy csak az érdeklôdô tanulókkal elvégezhetôk, de figyelmen kívül is hagyhatók.

Tanmenet

Hónap S z E p T E M B E r

Óraszám 1. 2. 3. 4.

Témakör év eleji ismétlés Termesztett növények

az óra címeMirôl tanulsz az idén?

Mirôl tanultál az elmúlt évben?

a 4. osztályos tananyag ismétlése

Hazai tájakon

Tananyag

Az egész tanévi mun-ka megszervezése, elôkészítése.

Tankönyv: 3. oldal

Munkafüzet: 3. oldal

Az élôlények csopor-tosítása. A megismert élôlények jellemzô vonásainak megneve-zése.

Az élôlények felisme-rése, csoportosítása.

Munkafüzet: 4–5. oldal

Az élôlények jellemzô tulajdonságai. Csopor-tosításuk:

a) növények – állatok

b) gyümölcsök – zöld-ségfélék

c) gerinctelen – gerin-cesek

d) madarak – emlôsök stb.

Barkochbajáték a munkafüzet 5/10. feladat alapján.

A hazai természetes életközösségek kiala-kulása.

A mezô fogalma.

A természetes életkö-zösségek védelme.

Tankönyv: 4–5. oldal

ismert fogalmak

A tankönyv jelrend-szere

A növény részei, ter-mések (alma, csonthé-jas, bogyó) a rovarok testrészei, a rovarok fejlôdése, madarak, emlôsök, patások.

madár, úszóhártyás láb, lemezes csôr, emlôs, szôr, eleven-szülés, növényevô, mindenevô, magevô, ragadozó

életközösség

Új fogalmakmezô = rét, legelô, szántóföld összefogla-ló neve

össze függés, folyamat

Az ember nemesítô munkájának ered-ményei a termesztett növények és tenyész-tett állatok

Az állatok gondozása és ragaszkodásuk, a növények ápolása és fejlôdésük közötti kapcsolat

Az erdôterület nagy-ságának csökkenése és a mezô területének növekedése közötti kapcsolat.

Szemléltetés, koncentráció

Tankönyv, munka-füzet

munkafüzet, 4. o. munkatankönyv, 4. osztályban használt szemléltetô eszközök

munkafüzet, 4. osz-tályban használt szemléltetô eszközök

Tankönyv, fotók, szakirodalom: Nemzeti parkjaink

Megjegyzés

1.

Munka a zöldséges kertben, gyümöl-csösben

Ezen az órán meg-írathatjuk a 4. osztály év végi felmérôt, vagy megtekinthetjük Homoki N. István: Pletyka délutánja, Napfényes kertekben c. filmeket.

2.

Tanulmányi séta

3332

Hónap O k T Ó B E r

Óraszám 5. 6. 7. 8.

Témakör Termesztett növények

az óra címeSéta a mezôn élet a szántóföldeken vizsgálódások kenyérgabonánk:

a búza

Tananyag

A mezô élettelen kör-nyezeti tényezôinek megfigyelése, vizs-gálata. A szántóföld növényeinek megfi-gyelése, vizsgálata. Ôszi munka a szán-tóföldeken. Állatok a szántóföldön. Élet a szántóföldön.


Az ôszi idôjárás ha-tása a növények és állatok életére.

– levélhullás,

– madárvonulás.

Ôszi mezôgazdasági munkák. Mezôgazdasági mun-kák régen és ma. A mezô termesztett növényei. Kiemelkedô növénynemesítôink munkássága.


A kísérletezés alap -szabályai. A ke mé nyí-tô tulajdonságainak megfigyelése. A ke mé nyítô kimuta-tása burgonyában. A keményítô elô-állí tása búzalisztbôl. Keményítô készítése burgonyából.


A búza fejlôdése a vetéstôl a betakarí-tásig. A búzanövény szervei: gyökérzete, szára, levele, virágzá-sa és termése.



ismert fogalmak

élettelen környezeti tényezôk, a növény részei

levélhullás, madárvonulás

megfigyelés, kísérlet, vizsgálódás

a lágyszárú növények részei, gyökérzettí-pusok

Új fogalmak

tarló jódoldat, vízfürdô bojtos mellékgyökér, párhuzamos levélere-zet, kalászvirágzat, szemtermés


A talaj minôsége és a szántóföldön ter-mesztett növények termésátlaga közötti összefüggés.

Az ôszi talaj-elôkészítés és a jövô évi termésátlag közöt-ti összefüggés.

A növények táp-anyagtartalma és az élelmezésben betöltött szerepe közötti össze-függés.

Az egészséges vetômag és a termés-hozam közötti össze-függés.


hômérô, papírforgó, megfigyelés, környe-zetismeret 4. osztály

Tankönyv:, tanulmá-nyi sétán tapasztaltuk, videó film: A mezô élete

laboratóriumi eszkö-zök, anyagok

búzakalász, szemter-més, virágmodell

Megjegyzés

3.

Kísérletek folytatása. Balázs Lórántné dr.: Kémiai kísérletek. Budapest, Panem Kiadó 1993.

– keményítôcsiriz készítése,

– cukor kimutatása cukorrépából,

– olaj kioldása olajos magvakból.

4.

Termesztett növények.


Hónap n O v E M B E r

Óraszám 9. 10. 11. 12.


az óra címea búza rokonai kapás gabonanövé-

nyünk: a kukoricaOlajos magvú növények

értékes növényi részek a föld alatt

Tananyag

A rozs és az árpa jellemzôi: a kalász-virágzat toklászának hossza, a szár magas-sága, talajjal szembeni igénye, aratási ideje, felhasználása. A zab, köles és a rizs jellem-zése.



A kukorica termesz-tésének környezeti feltételei: A kukori-canövény szerveinek jellemzése: gyökérzet, szár, levél, virágzat, termés.



A napraforgó szár-mazása, kör nyezeti igényei: A naprafor-gónövény felépítése, szerveinek jel lemzése. a napraforgó felhasz-nálása. A repce származtatá-sa, tulajdonságai.



A burgonya és a cu-korrépa környezeti igényei. A két növény felépítése, jellemzése. gazdasági hasznuk



ismert fogalmak

szemtermés, szalma-szár, bojtos mellék gyökérrendszer, ka-lászvirágzat, szárölelô levél

bojtos mellékgyökér-zet, lágy szár, szem-termés, bütykök, bu-gavirágzat, szárölelô levél, párhuzamos levélerezet.

fôgyökérzet: fôgyökér, oldalgyö-kerek, a levél részei: levélnyél, levéllemez, virágzat, termés

raktározó karógyökér, bogyótermés, dudvás szár

Új fogalmak

bugavirágzat, árasztó mûvelés

pudvás szár, támasztó-gyökér, torzsavirágzat, idegen megporzás

fészkes virágzat, nyelves virág, csöves virág, kaszattermés, becôtermés

gumó, répatest, répafej


A gabonafélék elter-jedése és környezeti igényük közötti össze-függés.

A kukorica környezeti igénye és elterjedtsége közötti összefüggés.

A növény tápanyag-igénye és a magágy elôkészítés alapossága közötti összefüggés.

A talaj minôsége és a termésátlag közötti kapcsolat.


gabonafélék kalászai, szemtermések, szal-maszár, virágmodell

kukoricanövény, kukoricacsô, szemter-més, egyszikû virág-modell, fotók, képek

napraforgótányér, napraforgótermés, gyökérmodell, fotók, képek

burgonyagumó, cu-korrépa, fotók, képek

Megjegyzés 5.

a repce

3534

Hónap d E C E M B E r

Óraszám 13. 14. 15.


az óra címe Takarmánynövények rostnövények növények kártevôi

Tananyag

A takarmánynövények jelentôsége. A szálastakar-mányok fogalma. A lucerna jellemzése. A lucerna és a vörös here összehasonlítása.



A kender, a len és a komló jellemzése, tulajdonságának összehasonlítása. A rostnö-vények jelentôsége minden-napjainkban.



Termesztett növények nö-vényi és állati kártevôinek leírása, jellemzése. A kör-nye zetkímélô védekezés a kártevôk ellen.



ismert fogalmak

a növények szervei, föld alatti szár, évelô növény

egynyári növény, szélporozta növény, összetett levél

a levél részei, a teljes át-alakulás, a rovar testrészei, lisztharmat

Új fogalmakgyökérgumók, összetett levél

kétlaki anyarozs, kukoricaüszög, burgonyabogár, levéltetvek


A takarmány minôsége és az állatok fejlôdése közötti összefüggés.

A talaj minôsége és a növé-nyi rostok erôssége közötti kapcsolat.

A növényi kártevôk túlzott elszaporodása és a termésho-zam mennyisége, minôsége közötti kapcsolat


maggyûjtemény (lóhere, lucerna), fotók, képek

textilgyûjtemény, fotók, képek

applikáció: a rovarok fejlôdése, a rovarok testfel-építése, fotók, képek

Megjegyzés

6.

Más takarmánynövények (fehér-here, takarmány bük-köny, csillagfürt, baltacím.

Hónap j a n u á r

Óraszám 16. 17. 18. 19.

Témakör állatok a mezôn

az óra címeösszefoglalás Téli séta a mezô rágcsáló

emlôseinyulak a mezôn

Tananyag

A szántóföldön ter-mesztett növényekrôl tanultak összefoglalá-sa, gyakorlása, a hiá-nyosságok pótlása.


Élet télen a mezôn. A mezô állatai. Nyomolvasás. Táp-lálkozás és életben maradás. Élôlények megfigyelése, össze-hasonlítása.


A mezô rágcsálóinak általános jellemzése:

a) fogazat

b) testfelépítés

A mezei pocok és a törpeegér jellemzése.


Munkafüzet : 30–31. oldal

A nyulak általános jellemzése. Eltérô vonások a nyulak és a rágcsálók között. A mezei nyúl tulaj-donságai. Az üregi nyúl.



ismert fogalmak

A termesztett nö-vények jellemzôi, károsítók felismerése, környezetvédô növénytermesztés.

táplálkozási kapcso-latok

az emlôsök jellemzôi, testfelépítésük

rágcsáló metszôfog

Új fogalmak„telepnyom” rágcsáló metszôfog,

mezei pocok, törpe-egér


A nemesítések során kialakult ellenálló fajták és a betegségek közötti kapcsolat.

A táplálkozás, a rejtô szín és az életben maradás közötti kap-csolat.

A szaporodóképesség és alkalmazkodóké-pesség, valamint az elterjedtség közötti kapcsolat.

Az életmód és a fo-gazat közötti össze-függés.


A téma feldolgo-zása során használt szemléltetôeszközök

Tanulmányi sétán látottak

Videó: Életközössé-gek III.

Vadvirágos réten (Reflektor videó)

nyúlcsontváz, nyúl-fogazat, nyúlszôrme, fotók, képek

Megjegyzés

7.

1. számú témazáró felmérô

8.

Állatok a mezôn.


3736

Hónap F E B r u á r

Óraszám 20. 21. 22. 23.

Témakör

az óra címerovarevô emlôsök Fán fészkelô

madarakFöldön fészkelô madarak

ragadozó madarak

Tananyag

Az állatok alkalmaz-kodása a téli táplálék-szegény idôszakhoz. A sün jellemzése. A rovarevô emlôsök jellemzôi. A vakondok jellemzése.



A madarak alkalmaz-kodása az emberi kör-nyezethez. A varjak általános jellemzése. A vetési varjú és a dolmányos varjú. A szarka.



A fácán jellemzése:

– testalkata

– ivari demorfizmusa,

– tápláléka,

– szaporodása,

– fiókák nevelése.

A fogoly.



A ragadozó madarak általános jellemzôi. Az egerészölyv. A kékvércse. A vörös vércse tulaj-donságai, szokásai, táplálékai, védettsé-gük.



ismert fogalmak

különbözô fogazatok (növényevô, rágcsáló)

A madarak jellemzôi, a tojás részei.

A tyúkfélék tulajdon-ságai fészekhagyó

fedôtoll, pehelytoll

Új fogalmakrovarevô fogazat, tûhegyes fogak

állandó madár rejtô szín, dürgés fészeklakó, tépôcsôr, markolóláb


A testfelépítés és az életmód közötti kap-csolat.

A táplálék sokfélesége és elterjedtség közötti kapcsolat

A nagyüzemi mezôgazdasági tér-hódítása és a földön fészkelô madarak számának csökkenése közötti különbség

A táplálék mennyisé-ge és a madarak szá-mai közötti kapcsolat


csontváz, fogazatok, fotók, képek

madárcsontváz, csôrtípusok, képek, fotók, megfigyelések

madárcsontváz, különbözô tojások, fotók, képek, megfi-gyelések.

madárcsontváz, pre-parált ragadozó madár megfigyelés, fotók

Megjegyzés

9.

hörcsög, ürge, földikutya.

Tankönyv: 29. oldal

10.

Madár megfigyelés.


Hónap M á r C i u S

Óraszám 24. 25. 26. 27.

Témakör

az óra címeMadarak: a repülés mesterei

változó testhômér-sékletû állatok

Hatlábú hegedûsök nyüzsgô rovarvilág

Tananyag

A madarak testfelépí-tésének megfigyelése:

a) fedôtollak

b) pehelytollak

c) csontváz

d) tüdôlégzsákok

e) szárnyalkat

A repülés formái.


A változó test hô-mér séklet fogalma. A barna varangy jel-lemzôi. A gyíkok tu-lajdonságai. A kígyók jellemzése. A gyí kok és kígyók összehason-lítása.



Az egyenes szárnyú rovarok általános jellemzôi. Az alrendek képviselôinek jellem-zése, összehasonlí-tása:

– zöld lombszöcske,

– olaszsáska,

– mezei tücsök.



A lepkék általános jellemzôi:

– pikkelyes szárny,

– pödör nyelv,

– mozaik szem,

– csápok,

– általános fejlôdés



ismert fogalmak

tollak,

csontváz

békák, kétéltûek, a békák szaporodása

A rovar testének tago-zódása, teljes átalaku-lás, fejlôdés

A káposztalepke és fejlôdése.

Új fogalmaka toll részei, légzsák méregmirigy, kígyózó

mozgás, szarupikke-lyes bôr

ugráló láb, egye-nes szárny, kifejlés, tojócsô

pödör nyelv


A testfelépítés és a szárnyalás magassága, gyorsasága közötti kapcsolat.

A beidegzôdés, a rossz szokások és az állatokhoz való viszonyítás közötti kapcsolat.

Az ízeltlábúak szapo-rasága és elterjedtsége közötti kapcsolat

A hernyók táplálék-növényeinek elterjedt-sége és a lepkék gyakorisága közötti kapcsolat


madártollak, madár-csontok, madárcsont-váz, írólap

béka-, gyík-, kígyó-csontváz, „kígyóink”, fotók, képek

A rovar testének tago-lódása (tabló), képek, fotók

lepkék, rovarok, fotók, képek

Megjegyzés

11.

Rovar lesen.


3938

Hónap á p r i L i S

Óraszám 28. 29. 30.

Témakör

az óra címe összefoglalás Tavaszi séta jellegtelen virágú füvek

Tananyag

A mezôn élô állatokról tanultak összefoglalása, gyakorlása, hiányosságok pótlása.


A füves területek élô és élettelen jellemzôinek meg-figyelése. Az ember munkája tavasszal. Növénymegfigye-lések.



Hazai füves területek kiala-kulása. A rét csoportosítása víztartalma szerint. A rét szintjei. A pázsitfüvek álta-lános jellemzôi.



ismert fogalmak

Az állatok jellemzôi A növények részei. A fûfélék jellemzôi.

A gabonafélék jellemzôi, szalmaszár, kalász-bugavi-rágzat, párhuzamos levél-erezet.

Új fogalmakAz állatok elterjedtsége és életkörülményeik közötti kapcsolat

A füves terület éghajlati tényezôi és a növényzet kö-zötti kapcsolat.

szálfüvek, aljfüvek


A rét víztartalma és az ott élô növények testfelépítése közötti kapcsolat.


A téma feldolgo-zása során használt szemléltetôeszközök

tanulmányi séta

Megjegyzés 12.

2. sz. témazáró feladatlap

13.

Tanulmányi séta.

Hónap M á j u S

Óraszám 31. 32. 33. 34.

Témakör

az óra címeTarka virágszônyeg Csodálatos

gyomnövények„zöld” gyógyszerek Hortobágyi

nemzeti park

Tananyag

A száraz rét és a nedves rét élettelen környezeti tényezôi. A rétek néhány jel-legzetes növények jellemzése.



A gyomnövény fogal-ma. A gyomok általá-nos jellemzôi, változé-konyságuk. A gyomok és a mezôgazdaság. Eltûnô és új gyomnö-vények.



A növények gyógyító hatása régen és ma. A pongyola pitypang jellemzése és gyógy-hatása. A kamilla jellemzôi és teájának hatása.


Munkafüzet: 66–67. oldal.

A HNP keletkezése, jelenlegi állapota. A nemzeti park vé-dettségének fokozatai. A puszta és az ember. A puszta növény- és állatvilága.



ismert fogalmak

A különbözô osz-tályok jellemzôi. A virág részei.

A növény részei, szél-porozta, rovarporozta, növények, virágzatok

gyomnövények, fész-kes virágzat

természetvédelem, védett növények, védett állatok

Új fogalmakhagymácska, gyök-törzs

gyomnövény levélrózsa kultúr puszta, rideg állattartás


Az élettelen környe-zeti tényezôk és a rét növényei közötti kap-csolat

A mezôgazdasági technológia és a gyomnövények elter-jedése közötti kap-csolat.

Növények fogyasztása és az egészséges élet-mód közötti kapcsolat

Az ember természet-átalakító tevékenysége és az élôvilág kapcso-lata


gyomnövények, szakkönyvek

gyomnövények, szak-könyvek

Nemzeti parkjaink videó film

Megjegyzés

14.

Behurcolt növények.


15.

Vizsgálódások, megfigyelések.


4140

Hónap j Ú n i u S

Óraszám 35. 36. 37.

Témakör

az óra címe kiskunsági nemzeti park összefoglalás

Tananyag

A Kiskunság kialakulásá-nak élettelen környezeti tényezôi. A „mozaik” nem-zeti park jellemzôi:

– a homokpuszta,

– a szikesek és a mocsa-ras területek jellemzô élôvilága.



A füves területek növényeirôl tanultak összefoglalása, rendszerezése. A füves területek és az ember kapcsolata. Nemzeti parkok.


ismert fogalmak

nemzeti park védett élôlények

A növények jellemzôi

Új fogalmak

homokpuszta,

szikesek,

szárazságtûrô növények


Az ember hatása a környe-zetére.

A növények fajgazdagsága és az emberi tevékenység közötti kapcsolat


Nemzeti parkjaink videó film

A téma során felhasznált eszközök, anyagok.

Megjegyzés

javaslatok az egyes órák feldolgozásáhozA természetismereti tantárgyak oktatásának szervezeti formái:

– a tanulmányi séta, látogatás,– és a tanóra.

1. Tanulmányi séta: Oktató–nevelô munkánk célja a természeti jelenségek, törvényszerûségek megisme-rése, ezeken keresztül a természet megszerettetése, védelme. A tanulmányi séták témái szorosan kapcso-lódnak a tananyaghoz.

Szervezhetôk:– egy témakör tárgyalása elôtt (ilyenkor tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgálnak),– a témakör feldolgozása után (ezek az ismeretek alkalmazására, rögzítésére alkalmasak)

2. tanóra: A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlenül vagy közvet-ve irányított munkáltatása, oktató–nevelô munkánk alapvetô szervezeti formája. A tanórának a témában való

– helye,– tartalmának funkciója,– speciális szerepe,– didaktikai jellege szerint különbözô óratípusokat különböztetünk meg:

– bevezetô (témanyitó) óra– új ismereteket feldolgozó óra– ismétlô, rendszerezô óra– munkáltató óra– ellenôrzô óra és– kombinált, vegyes típusú óra.

A következô fejezetben az egyes órák feldolgozásához adunk javaslatokat, ötleteket. Nem közlünk minden órához teljes óravázlatot azért, mert tankönyvünk és munkafüzetünk együttes, megfelelô sorrendben való hasz-nálata megegyezik az egyes óratípusok didaktikai lépéseivel, másrészt teret engedünk a tanári szabadságnak.

Hogyan dolgozható fel egy új ismeretet közlô óra az Élô környezetem tankönyvcsaláddal?

az óra didaktikai lépései a tankönyvcsalád feladatai

a) Óra eleji szervezés, rendteremtés tankönyv, munkafüzet elhelyezése a padon

B) Az óra anyaga: I. Ismétlés, számonkérés II. Motiváció III. Bevezetõ beszélgetés IV. Új anyag feldolgozása logikai egységenként:

– új anyag feldolgozása– a tanultak rögzítése elsõ és második jelzõrend-

szerben (tevékenységgel, rajzzal, szóban) V. Óra végi összefoglalás

munkafüzet I. feladatainak megoldása különbözõ munkaformákban + ellenõrzés

tankönyv kék színnel szedett szövegrésze

tankönyvben jól elkülönült egységek

II. feladatok a munkafüzetben„Ezt tanultam” vázlat a munkafüzetben.

C) A tanórai munka értékelése, rendteremtés (felállás, elköszönés).

A következô javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 37 órához adunk szakmai–módszertani se-gédanyagot. Azok a kollégák, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják is találnak javaslatokat a tanmenet „Megjegyzés” rovatában (+16 órára!)

4342

év ElEji isMétlés

1. óra:Mirôl tanulsz az idén? Az elsô órát az egész tanévi munka megszervezésére, elôkészítésére fordíthatjuk.

Mielôtt megismerkednénk új munkaeszközeinkkel, hallgassuk meg a tanulók nyári élményeit, kérdezzük meg ki merre járt, mivel töltötte a szünidôt! Az élménybeszámolók után lássunk hozzá az éves munka meg-beszéléséhez. A tankönyv és a munkafüzet 3. oldalára írassuk be a tanulókkal a nevüket, majd olvassuk el a hozzájuk szóló kis bevezetôket. Mutassunk be minden témakörbôl néhány tanulandó élôlény képét, helyezzük el a fotókat a táblára, hogy egész órán lássák ôket. Engedjük elmondani a tanulók élményeit, tapasztalatait az élôlényekkel való találkozásukról, megfigyeléseikrôl. Kerestessünk néhány könyvajánlást a tankönyvben. Vigyünk be néhányat az ajánlott könyvek közül, mutassuk be a tanulóknak, engedjük meg, hogy belelapozzanak! Ezek után ismerkedjenek meg az új tankönyvükkel és a munkafüzetükkel. Lapozzák át figyelmesen, nem hibás-e. Nézzük át a tartalomjegyzéket, beszéljük meg, mirôl tanulunk az idei évben (segítségünkre lehetnek a táblára elhelyezett képek). Beszéljük meg, a természetvédelem fontosságát és ta-nuljuk meg a tankönyvben olvasható kis versikét.

2–3. óra: Mirôl tanultál az elmúlt évben? Az elôzô évben tanultak átismétlésére két órát terveztünk. Elsô órán szó-

ban, rajzos vázlat, táblázat a munkafüzet 4–5. oldalának feladatai alapján vagy egyéb módon rendszerezzük a tanultakat, pótoljuk a hiányosságokat. A rendelkezésünkre álló idôt akkor használjuk ki gazdaságosan, ha a tanulók „visszajelzéseibôl” indulunk ki, ha csupán azokra az ismeretekre, fogalmakra térünk ki részletesen, amit nem tudnak, vagy hiányosan ismernek tanulóink. A második órán is folytathatjuk az ismétlést az elôzô órán leírtak szerint, vagy játékos formában, de felhasználhatjuk az órát ellenôrzésre is. (Megírhatjuk az elôzô év végi felmérôt, vagy összeállíthatunk egy hasonlót.)

1. témakör: Termesztett növények4. óra: Hazai tájakon (bevezetô témanyitó óra)Ezt a tanórát összekapcsolhatjuk a következôvel is és így, két óra áll rendelkezésünkre a tanulmányi sétá-

hoz. Amennyiben külön kívánjuk feldolgozni, akkor célszerû videó filmrészlet bejátszásával indítani, amely kell motivációt ad a hazai táj szépségeinek meglátására. Figyeljük meg és beszéljük meg a felszíni for-mák változatosságát, és a felszín és a növényzet kapcsolatát. Nevezzük meg a három legjellemzôbb hazai életközösséget (erdô, víz-, vízpart, mezô) és a tanulók tapasztalatai, megfigyelései alapján gyûjtsük össze jellemzôiket. Helyezzük el a három életközösséget ábrázoló képet a táblán. Közöljük a tanulókkal, hogy az idei tanévben csak a mezô életközösségérôl fogunk tanulni. (Majd jövôre ismerkedünk meg a másik két életközösséggel). Itt térjünk ki az életközösség fogalmára! Most ismét nézzünk meg egy videó film részletet, amelyen megfigyelhetôek a mezô részei. Nevezzük meg a mezô részeit (rét, legelô, szántóföld) helyezzük el képét a táblán. Figyeljük meg, mely növények, állatok élnek az egyes részeken, illetve az ember milyen tevé-kenységet folytat. Nézzük meg a tankönyv 5. oldalán lévô képeket és rögzítsük a tanultakat (a mezô részei). Nézzük meg a tankönyv 4. oldalának képét, ismerjék fel a tanulók rajta a mezô részeit. Óra végén foglaljuk össze a hazai életközösségek fajtáit, jellemzôit a táblai képek alapján. Ha marad idônk, nézzünk meg még egy részletet a videó filmbôl.

A tábla képe: Hazai életközösségek

Módszertani kiegészítés:A 2–3. órán a 4. osztályban az élôlényekrôl tanultakat ismételjük át. Tehát az óra típusa ismétlô, rendszerezô

óra. A tanórán számba vesszük azokat a fogalmakat, fajokat, ismereteket, amelyeket az év végén már tudtak a tanulók. A visszajelzés során értesülünk arról, hogy mit és mennyit felejtettek a tanulók. Arra a területre, ahol több hiányosság mutatkozik, térjünk vissza részletesen. Nem fontos ismételt tanári magyarázat. Segít-ségünkre lehet az adott témánál használt szemléltetôeszköz, rajzos vázlat vagy tanulói magyarázat. Nagyon fontos, hogy a tények, fogalmak, folyamatok és összefüggések egységes rendszerét, szintézisét alakítsuk ki, amely biztosítja a megfelelô alapot a további ismeretszerzéshez.

(A fajok, fogalmak, folyamatok, összefüggések azonosak a 4. évfolyam év végi ismétlésnél leírtakkal!)

rét legelô szántóföld

erdô mezô víz-vízpart

4544

5. óra: Séta a mezônMódszertani kiegészítés:A tanulmányi séta, látogatás tervszerû megfigyelésre, a helyszínen szerezhetô tapasztalatszerzésre, ész-

lelésre szánt alkalom. Ha egy tanítási óra nem elég a lebonyolításához, óracserével próbáljunk hosszabb idôt biztosítani a lebonyolításához. A tanulmányi séta felfogható szabadban tartott óraként is. Mivel erre a sétára a téma tárgyalása elôtt kerül sor és a tapasz-talatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgál, ki-emelten fontos, hogy a nevelô a szükséges megfigyel-nivalókat elôre gyûjtse össze az adott téma anyagából és készüljön fel a feldolgozásukra, majd a tanulókat is készítse elô, vagyis ismertesse velük a séta célját, feladatát, adjon megfigyelési szempontokat.

A tanulmányi séta módszertani szempontból is tel-jesen más, mint a tanóra. Ezért alapos vázlatot, for-gatókönyvet kell összeállítani. Ha a pedagógus nem ismeri a terepet, azt elôbb be kell járnia. Tervezetünk-ben szerepeljen a többi tudományágra való kitekintés mellett az általános biológiai, fajismereti, morfológi-ai és ökológiai problémák megbeszélése. Elôre meg-tervezhetjük a menet közben felvetésre kerülô azon problémákat, beszélgetéseket, amelyekkel provokál-juk a tanulók kérdéseit. Ügyesen vezetve a beszélge-tés menetét, tanítványaink nem is veszik észre, hogy egy-két probléma önálló megoldásával a természetes környezetben néhány perc alatt többet sajátítanak el a természet titkaiból, mint az iskolában egy óra alatt.

A szántóföldön tett kirándulásunkon egyrészt szé-lesítjük a kultúrnövényekkel kapcsolatos fajismere-tet, valamint tanulmányozhatjuk az ember természet-átalakító tevékenységét, és irányítsuk a figyelmet a megzavart biológiai egyensúlyra és ennek következ-ményeire. Emeljük ki a biológiai védekezés elônyeit és mutassunk rá a kemizálás veszélyeire. A tanulmá-nyi séta lebonyolításához nem lehet mindenhol, min-denkire érvényes sémát adni, ezért a munkafüzet fel-adatai is csak javaslatok. Nem szükséges mindegyiket elvégezni, de új szempontokkal is ki lehet egészíteni.

7. óra: vizsgálódásokMódszertani kiegészítés:Ennek az órának a típusa munkáltató óra, amely nem jelent mást, mint az egész órát kitöltô, aktív mun-

káltatásra tervezett és eltöltött óra, amelyben lehet új ismereteket is elsajátítani (keményítô), de fô jellemzôje a tanulói tevékenység. Fontos, hogy a munkáltató órára ne tervezzünk ellenôrzést az elôzô órák anyagá-ból, és az idôbeosztásunkat úgy tervezzük, hogy kb. 15 percet tegyen ki az elôkészítô (anyagkiosztás, a feladat, tennivalók ismertetése) és értékelô (óra végén a munkák értékelése) tevékenység. Így kb. 30 perc áll a tanulók rendelkezésére a munkavégzéshez. Mivel eddig tanulóink csak vizsgálódásokat, megfigyelése-ket végeztek, kiemelten fontos a munkafüzetben leírt – a balesetmentes kísérletezéshez nélkülözhetetlen – jó tanácsok megbeszélése. A leírt kísérletek egyrészt bevezetô és közvetítô jellegû kísérletek, amelyek a tanulók tapasztalatait gazdagítják, valamint bizonyító kísérletek, amelyek megerôsítik az ismereteket.

Szakmai kiegészítés:A keményítô legjellemzôbb reakciója, hogy jód-

oldattal kék színt ad. Ha az elszínezôdés fekete, akkor túl tömény az oldatunk. Ilyenkor hígítsuk fel vízzel. A jód a keményítôvel igen érdekesen reagál. A keményítô spirál alakú molekulái éppen akkora csövet képeznek, ahova a jódmolekula befér. Az oda becsúszó jódmolekulák elektronfelhôjét a keményítô annyira eltorzítja, hogy kék színt látunk. Magasabb hômérsékleten meggyorsul a molekulák mozgása, méghozzá a kisebb jódé sokkal jobban, mint az óriási keményítômolekuláé, a jódmolekulák kicsúsznak a keményítô „csövébôl” és ezért a kék szín is eltûnik.

A keményítô fôleg növényekben fordul elô. Külö-nösen sok keményítôt tartalmaznak a magvak és a gu-mók. A növényi sejtben a tartalék tápanyag szerepét töltik be: amikor a növény nem jut más táplálékhoz, sejtjeiben felhalmozódott tartalékot éli fel.

4746

8. óra: kenyérgabonánk: a búzaMódszertani kiegészítés:Ez a tanév elsô új ismereteket feldolgozó órája. Az óra elején a munkafüzet I. feladatai segítségével te-

kintsük át, amit a növényekrôl tanultunk (fajfelismerés, gyökérzettípusok, a virág részei). Rendezzük az I/1. feladat növényeit termesztett és vadon élô növények csoportjára. Ezután kijelölhetjük az óra célját, hi-szen ezen az órán is egy termesztett növényt veszünk vizsgálat alá. Mivel a tanulmányi séta során nem volt lehetôségünk megfigyelni a kalászosokat (hiszen az aratás során megtörtént a betakarításuk), de kiemelt fon-tosságúnak tartjuk az ismeretek tapasztalati úton való megszerzését, ezért az élôsarokban lévô búza növényt (gyökeres példányt) mutassuk meg a tanulóknak. Tegyük fel a kérdést: Ki ismeri fel a bemutatott növényt?

A következô lépés lehet a motivációs szöveg ismerte-tése, majd a munkafüzet II/1. feladatának megbeszé-lése (vagy kutatómunkának való kijelölése).

Az új ismereteket részegységenként vegyük sorra, mindig szemléltetve a példanövényen a kialakítandó fogalmat és a tanulók figyelmét a lényegre irányít-suk. Mivel a teljesítményképes tudás megszerzésének kiindulási alapja a tananyag alapos megértésén túl a megértett ismeretek megfelelô rögzítése, bevésése, ezért minden részegység után a munkafüzetben rög-zítsük a tanultakat, majd az óra végi összefoglalás során a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata alapján végezzük el az újabb ismeretrögzítést, amely elmélyítést is jelent a tanulók számára.

Szakmai kiegészítés:A búza az egyszikûek osztályába, a pelyvások

rendjébe, a pázsitfûfélék családjába tartozó gabo-nanövény. Az emberiség legfontosabb gabonanö-vénye, amelyet évezredek óta termesztenek a mér-sékelt égövben és a szubtrópusokon. Kalászkáiban 2–5 virág van. Önbeporzó növény. Szemtermése az emberi szervezet számára létfontosságú fehérjéket, keményítôt, zsírt és vitaminokat tartalmaz.

A virágok igen gyorsan nyílnak ki és rövid ideig vannak nyitva. A toklászok 10–15 perc alatt szét-nyílnak, és a bibék kibújnak a virágból. Ezt követi a porzók gyors növekedése. A bibe kétágú, tollas, így nagy megporzási felületet nyújt. Kb. fél óra eltelté-vel a toklászok ismét összezárulnak, addigra azonban már a szél segítségével a megporzás lezajlik.

9. óra: a búza rokonaiMódszertani kiegészítés:Kiegészítô anyagot tartalmazó óra. Feldolgozása nem kötelezô. Felhasználható az elôzô órai anyag rögzí-

tésére (segítségünkre lehetnek a munkafüzet I. feladatai!) vagy helyi sajátosságok megbeszélésére. Amennyi-ben a búza „rokonainak” feldolgozása mellett döntünk, ismételjük át a munkafüzet I. feladatai alapján, amit elôzô órán a búzáról tanultunk, majd a tankönyv és a munkafüzet együttes használatával dolgozzuk fel a tan-anyagot. A feldolgozás történhet csoportmunkában is. Minden csoport egy-egy gabonaféle jellemzôjét gyûjti

össze (természetesen itt fontos a közvetlen tapaszta-lás, ezért a nyáron begyûjtött kalászok minden cso-port munkaasztalán jelen vannak!) és a csoportvezetô ismerteti a megfigyelteket. A rögzítést segítik a mun-kafüzet II. feladatai, az „Ezt tanultam” vázlata, vala-mint a tankönyv összehasonlító táblázata.

Szakmai kiegészítés:A pázsitfûfélék virágképlete: L 3 P 3 T 1. Virág-

juk leegyszerûsödött, szélmegporzású. Takaróleve-leik maradványa három apró pikkelylevél. A három porzót és az egyetlen termôt két fellevél, a belsô és a külsô toklász veszi körül. Ez utóbbin gyakran szálkaszerû függelék van. Termôjükbôl szemtermés lesz. Az egyszerû virágok kettesével, hármasával füzérkékbe vagy kalászkákba csoportosulnak, melyet szintén két fellevél, a pelyvalevelek fognak közre. Ezekbôl épül fel a pázsitfüvek összetett virágzata. Ha a kalászkák füzérben állnak, a virágzat kalász, ha laza fürtben, akkor a virágzat buga.

A rozs a hûvösebb éghajlatú területek gabonanövé-nye. Jól bírja a homokos talajt is. Kalásza kétvirágú kalászkákból áll, idegen megporzású.

Az árpa fontos élelem- és takarmánynövény. Kalászkái egyivarúak, önbeporzók. A szemterméshez a toklászok hozzánônek.

A zab, mint takarmánynövény fontos. Bugavirág-zata 2–3 virágú kalászkából áll. Önbeporzó.

A köles a trópusokon fontos kenyérgabona, emel-lett takarmánynövény és ipari alapanyag is. A buga szerkezete és a mag színe alapján többféle változata különböztethetô meg.

4948

10. óra: kapás gabonanövényünk: a kukoricaMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra számon kérô részében képkártyáink segítségével vegyük számba mindazt, amit a gabonafélékrôl

tanultunk. Jellemezzék a tanult gabonaféléket, illetve hasonlítsák össze különbözô tulajdonságaikat. A munkafüzet I/1–2. feladata alapján ismételjük át, amit a gyökérzetrôl és a különbözô levelekrôl tanultak. Ellenôrizzük a feladatok megoldását és beszéljük meg a gyökérzet és a levelek feladatait. Állítsuk be az I/3. feladatban leírt kísérletet (karácsonyra szép dísze lehet betlehemünknek!) és figyelmeztessük a tanulókat a folyamatos megfigyelésre, valamint a tapasztalatok lejegyzésére.

Ezt követi az új anyag feldolgozása a célkitûzéssel, majd a motiváció a kukorica nevének eredetérôl. A munkafüzet I61. feladatának megoldása után dolgozzuk fel részegységenként az új anyagot. Vigyünk be az

osztályba egy gyökeres növényt, figyeljük meg része-it. Az anyag feldolgozása során utaljunk a tanulmányi sétán látottakra, vetessük elô jegyzeteiket. Az egyes részegységek után a munkafüzetben rögzítsük a ta-nultakat. A II/4. feladat megoldásakor legyen minden tanuló (vagy csoport) kezében egy kukoricacsô és né-hány kukoricaszem.

Ha marad idônk, beszéljük meg a képaláírásokat és az apró betûs kiegészítô anyagot. Óra végén az ösz-szefoglaló kérdések és a munkafüzet vázlata alapján rögzítsük a tanultakat.

Szakmai kiegészítés:A kukorica legrégibb maradványait az Egyesült

Államok egyik déli államában, az Új Mexikóban lévô Bat Cave (Denevér-barlang) üregrendszerébôl kerültek elô. Ezek az ôsi kukoricacsövek – a mai-hoz viszonyítva – nagyon kicsik voltak, hosszuk az 5–7 cm-t sem haladta meg, és rajtuk a torzsa egyes szemeit erôsebb vagy gyengébb pelyvalevelek fog-ták közre. A radiokarbon kormeghatározás szerint az ôsi kukoricamaradványok kb. 3000–3500 évesek. A dél-amerikai Tehuacán-völgy 5 barlangjában is ta-láltak a történelem elôtti korokból származó kukori-cát. Ezek a maradványok az elôbb említetteknél jóval idôsebbek, i.e. 5200 és 3400 közti idôbôl származ-hatnak. A kutatók egy részének felvetése szerint még minden bizonnyal vadkukoricák lehettek. Feltûnô azonban, hogy bár e növény legkülönbözôbb szer-veinek méretében, valamint termôképességében oly hihetetlen nagy változásokon ment át, alapvetô bo-tanikai sajátosságai az elmúlt hét évezred folyamán mégsem szenvedtek semmiféle változást.

11. óra: Olajos magvú növényekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraKépkártyák segítségével jellemezzük és hasonlítsuk össze a tanult növényeket, majd önállóan oldják meg

a tanulók az I61. feladatot. A feladat ellenôrzése után a munkafüzet I/2. feladatának utasításai szerint ön-álló vizsgálatot végeznek és tapasztalataikat (a-d) feladatok) lejegyzik. Beszéljük meg közösen a vizsgálat eredményeit és a következtetéseket. Végezzük el az e) feladat utasítását is és a folyamatos megfigyelések lejegyzését kérjük a „természetbúvár” füzetbe.

Az új anyag feldolgozását ismét kezdjük a tanulmányi sétán tapasztaltak (felelevenítésével és folytassuk a bevezetô beszélgetéssel (a napraforgó és nevének eredetével). A munkafüzet I/1. feladatának megoldása és ellenôrzése után a tanterembe behozott gyökérzettel is rendelkezô napraforgó növény vizsgálatával, ré-szeinek jellemzésével folytassuk az új anyag feldolgozását a tankönyvi feldolgozás sorrendjében. Minden

részegység megismerése után rögzítsük a munkafü-zeti feladatban a tanultakat. A II/4. feladat megoldása során szedjük szét (vágjuk ketté) a vizsgálandó ter-méseket és ezután rögzítsük a tapasztaltakat.

A repce kiegészítô tananyag. Elvégzése nem kö-telezô. Az érdeklôdô tanulók feldolgozhatják ezt az anyagrészt, esetleg önállóan és a tanultakat rögzítik a munkafüzet feladatában, addig a többi tanulóval ösz-szefoglaljuk a tanultakat. A repcét feldolgozók pedig az óra végén beszámolnak munkájukról.

Szakmai kiegészítés:A napraforgó és a repce is a kétszikûek osztályá-

nak és a mályvák alosztályának képviselôje. De míg a repce a mustárolaj-tartalmúak rendjébe, addig a nap-raforgó a fészkes virágzatúak rendjébe tartozik.

A repce a keresztesvirágúak családjának kép vi-selôje. Virágai könnyen felismerhetôk a két körben álló csészelevélrôl és a négy sziromlevélrôl, amelyek egymáshoz képest váltakozva a kereszt alakban he-lyezkednek el. A porzók külsô körében elhelyezkedô két porzó szála rövidebb, mint a belsô körben lévô négy porzóé. Termése becô.

A napraforgó a fészkesek családjának képviselôje. A fészkes virágzat nem más, mint tányérszerûen szétterülô vacok, amelyeket fellevelek, fészekpikke-lyek támasztanak. A vackon ülnek az apró virágok, amelyek különféleképp fejlett csöves virágok és kétoldalian részarányos nyelves virágok. A szirom-levelek a csöves virágoknál csôszerûen, a nyelves virágoknál féloldalasan, nyelvszerûen nônek össze. A virágzat szélén lévô virágok meddôk, azaz sem a porzók, sem a termôk nem fejlôdtek ki bennük. A belsô virágok kétivarúak. Az alsó állású magház két termôlevélbôl nô össze, amelybôl kaszattermés lesz.

5150

12. óra: értékes növényi részek a föld alattMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra elsô – az ismeretek ellenôrzésére szánt – szakaszában képkártyáink segítségével csoportosítsuk

különbözô szempontok alapján a tanult növényeket, hasonlítsuk össze tulajdonságaikat, emeljük ki az azonos jellemzôket és emeljük ki a megkülönböztetô jegyeket. A tanulók egyéni munkájuk során oldják meg a mun-kafüzet I–2. feladatait és ellenôrizzük a megoldásokat. Térjünk ki a 2. feladatnál a sárgarépa gyökérzetének felépítésére, a „raktározó karógyökér” fogalmát ismételjük át. Állítsuk be az I/3. feladat kísérletét, és ismé-telten hívjuk fel a tanulók figyelmét a megfigyelések pontosságára, a megfigyelt jelenségek leírásának fon-tosságára. Az I64. feladat megfigyelése után következhet az óra céljának meghatározása, majd a motivációs

beszélgetés. A II/1. feladat lehet otthoni gyûjtômunka is. Az új anyag részegységenként történô feldolgozása során utaljunk a tanulmányi sétán látottakra, valamint vizsgáljuk meg a hozott burgonyagumót és répatestet. Szemléltetésre használjuk a tankönyv színes fotóit. A képaláírások feldolgozását végezzék el az érdek-lôdô tanulók addig, míg a többiek kiszínezik ezt az oldalt. Egy-egy tanuló számoljon be az elvégzett anyagról (a cukorrépa virágzata, termése), majd a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata alapján foglaljuk össze a tanultakat.

Szakmai kiegészítés:Amikor a spanyolok eljutottak Dél-Amerikába, az

Andok fennsíkjain egy föld alatti gumójú kultúrnö-vényt találtak. Mivel Európában nem ismertek élel-mezésre alkalmas gumós növényeket, ez a felfede-zés merôben új volt a számukra. A tömlôs gombák közé tartozó föld alatti termôtestû szarvasgombához hasonlították, amelynek termôteste az európaiak szá-mára ma is ritka csemegének számít.

A burgonya gumójának héja különösen figyelmet érdemel. Az epidemisz a gumó fejlôdésekor új sejtek képzésével tágul, de késôbb már szétszakad, és kü-lön záró szövet pótolja (periderma), amely a gumó külsô kérgébôl alakul ki. Ez tipikus merisztéma, amely kifelé parasejteket hoz létre, s ezek a gumót kifelé védik a párolgástól; befelé pedig parenchima sejteket fejleszt, amelyek keményítôt képeznek. A keményítôszemcsék a színtelen testekbôl (leu-kop lasz tiszok) alakulnak ki, de klorofilos színtestek (kloropasztisz) is fejlôdhetnek belôlük, amint azt a fényre jutott gumókon gyakran megfigyelhetjük.

13. óra: TakarmánynövényekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra ellenôrzésre szánt szakaszában tekintsük át az eddig tanultakat. Nevezzük meg a hazai életkö-

zösségeket, emeljük ki az idei tanévben részletesen tárgyalt életközösséget. Nevezzük meg és jellemezzük a mezô részeit. Soroljuk fel, miféle növényeket termeszt (és miért) az ember. Csoportosítsuk a termesztett növényeket felhasználásuk szerint. Beszéljük meg, miért fontosak az ember számára a gabonanövények. A munkafüzet I. feladatait önállóan oldják meg a tanulók, és közösen ellenôrizzük munkájuk helyességét. A célkitûzés és a bevezetô beszélgetés után dolgozzuk fel az új anyagot részegységenként. Minden részegység után a munkafüzet feladatai segítségével rögzítsük a tanultakat. Az óra végi összefoglalás során emeljük ki a tanult növények közös jellemzôit és vegyük sorba az eltérô tulajdonságokat is.

Amennyiben van idônk, a tankönyv képanyaga, a tanulmányi séta tapasztalata alapján megismerhetünk további takarmánynövényeket is.

Szakmai kiegészítés:A lucernák és a lóherék a legrégebben termesztett

takarmánynövényeink közé tartoznak. A kétszikûek osztályának, a rózsafélék alosztályának, a hüvelye-sek rendjének és a pillangósvirágúak családjának képviselôi. A család nevét kétoldalian részarányos, egyesek szerint pillangóra, mások szerint vitorlás csónakra emlékeztetô virágjáról kapta. A két alsó szi-rom a csónak, a két oldalsó az evezô, a felsô a vitorla. A porzók közül kilenc leggyakrabban összenô, egy pedig külön áll.

A pillangósvirágúak családjának gazdasági je-len tôsége a gyökerekkel szimbiózisban lévô N-kötô baktériumok folytán (zöldtrágyázás) és a talaj Ca-ház-tartásának szempontjából igen lényeges. Sok ta kar-mánynövény vadon is termô, évelô faj. E fajok leg-fontosabb növénynemesítési célkitûzési általá ban: jól sarjadzó, jó levél és szár arányú nagy és jó minôségû takarmánytermést adó, télálló, szárazság- és fagytûrô, valamint betegség ellenálló fajták elôállítása.

5352

14. óra: rostnövényekMódszertani kiegészítés: kiegészítô tartalmat feldolgozó óraEnnek az órának a tananyagát nem kötelezô elsajátítani. Ha a környékünkön termesztenek rostnövényeket

(lent, kendert, komlót) és módunk van a növények megfigyelésére, vizsgálatára, feltétlenül ismerkedjünk meg részletesen ezekkel a növényekkel. De akkor is feldolgozhatjuk ezt a kiegészítô anyagrészt, ha az elôzôekben megismert növények felismerése, jellemzése, összehasonlítása biztonságos. Amennyiben hiányosságokat tapasztalunk a kötelezô tartalmak elsajátítása során, akkor ezeket pótoljuk a mai órán. Ha az ismétlésre, a hiányosságok pótlására fordítjuk ezt az órát, akkor is javasolt a kender a tankönyv 22. oldalán lévô képének tanulmányozása, a jellemzôk megfigyelése, mert a harmadik fejezetben, amikor a gyomnövényekrôl tanu-lunk, a vadkender, mint faj elôfordul, hiszen gyakran összetévesztik a parlagfûvel.

A tanóra tervezésénél ajánlatos megfontolni azt az órafelépítést is, hogy a tanulók egyik csoportjával (akiknek hiányosságai mutatkoztak a termesztett növények jellemzôinek elsajátítása során) átismételjük a

tanult fajok jellemzôit, rendszerezzük ismereteiket, a másik csoport (akiknél már megtörtént a tanult anyag megszilárdítása, elmélyítése) önállóan feldol-gozza a rostnövények anyagrészt. Azt is megtehet-jük, hogy az önállóan dolgozókból három csoportot alakítunk, és minden csoport egy-egy rostnövény jellemzôit dolgozza fel önállóan. Közben a többi-ekkel frontális osztálymunka keretében, vázlataink, applikációink segítségével átismételjük a tanultakat. Az óra befejezô részében minden önállóan dolgozó csoport beszámol munkájáról, s ezt az egész osztály értékeli. (Fontos, hogy az ismertetett növények képe felkerüljön most is a táblára!)

Szakmai kiegészítés:A lenfélék alcsaládjának minden csoportját a tövén

kiszélesedô porzó jellemzi, amely csôvé nôtt össze. A porzócsô külsején találhatók a nektárt kiválasztó mirigyek. A lenfélék többsége cserje vagy kacsokkal kapaszkodó növény, levelük változó alakú, a tojás-dadtól a lándzsáig változó alakú, papírvékonyságú vagy bôrnemû, a levélerezet pedig ívesen összekö-tött, vagy a levél széléig kifutó oldal eres. A pálhák épek vagy szeldeltek, korán lehullnak. Jellemzôjük lehet még a kosszarvszerûen csavarodott, kapaszko-dó képletek.

A házi len az óvilág legôsibb kultúrnövénye. Ez a mindig csak egyéves növény kizárólag kultúrában fordul elô. Ismerünk felnyíló és éretten sem felnyíló termésû lenfajtákat. Ezeknek két termesztett változat csoportja van, egyik az egyéves, úgynevezett nyá-ri len, a másik az áttelelô egyéves, úgynevezett téli len. A jelentôs terméskiesés miatt ma már a felnyíló termésû lent alig termesztik, a zárt termésût viszont mind rostnak, mind olajnövénynek, vagy mindkét célnak megfelelô fajtákban termesztik.

15. óra: a növények kártevôiMódszertani kiegészítés: kiegészítô tartalmat feldolgozó óraEnnek az anyagrésznek a feldolgozása nem kötelezô. A tervezéskor a „Rostnövények” anyagrésznél leírt

szempontok az irányadóak. Ha nem dolgozzuk fel részletesen az anyagot, azért meg kell említeni, hogy a termesztett növények fejlôdését sok tényezô hátráltatja. Az eddig tanultakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a civilizáció szükséges velejárója a természetes tájegységek felszámolása, átalakítása. Ennek során mesterséges életközösségek jönnek létre, ahol céltudatosan a magasabb termésátlagok eléréséért az eredetitôl

eltérô környezeti tényezôket teremt az alkotó ember. Eközben szükségszerûen kiiktat a táplálékláncból olyan egyedeket, melyek az ember számára hasznos termékeket pusztítják. Nekünk azonban a tanulók-ban tudatosítani kell, hogy a természetben nincsenek hasznos vagy károsnak nevezhetô élôlények, minden élôlény egyenlô mértékben fontos, mással nem pótol-ható. A természetes táj és a kultúrtáj viszonylatában tehát két, egymásnak ellentmondó tényezôvel állunk szemben: a természetes táj rovására alakítjuk ki a kultúrtájat, miközben megbontjuk a biológiai egyen-súlyt. Nekünk azt kell tudatosítanunk, hogy ha mind-ezt tervszerû tudatossággal, az ökológiai szempontok szem elôtt tartásával hajtjuk végre, akkor ez a két fel-adat nem lesz egymást kizáró ellentét.

Szakmai kiegészítés:Az anyarozs, vagy varjúköröm sok pázsitfûféle, de

leginkább a rozs magházában élôsködik. Nevét a rozs kalászából kiálló, kissé meggörbült, kemény, sötét ibolyaszínû, 5–8 mm vastag és olykor 3 cm hosszú szkleróciumtól kapta. A szklerócium legömbölyö-dött, tömör gombafonadék. Rendszerint tömöttebb és színes kéreg burkolja, alatta tartalék anyagokat tartal-mazó lágyabb szövedék van. A kalászból a varjúkör-mök a talajra hullnak, ahol a tél folyamán átfagynak, egyébként nem fejlôdnek tovább. Tavasszal a rozs virágzása idején fejlôdésnek indulnak, és a rovarok vagy a szél közvetítésével kerülnek a rozs virágaira.

A varjúköröm többféle alkaloidot tartalmaz (ergo-krisztin, ergotamin, ergometrin, ergotoxin, ergotin). Már 0,1%-ban mérgezôen hatnak az élelmiszerekben, takarmányokban. A fertôzött takarmány elvetélést, idegbénulást, merevgörcsöt, hasmenést, vakságot, nyálfolyást okozhat. A gyógyszeripar anyarozské-szítményeket állít elô a gombából, amelyek többek között erôs vérzéscsillapítók; az anyaméhre összehú-zó hatásúak.

5554

16. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés:Az óra típusa ismétlô–ismétlô rendszerezô óra. A téma feldolgozása során minden új ismeretet feldolgozó

órán egyrészt felelevenítettük a régebbi ismereteket (amelyekre szükség volt az új anyag megértéséhez), másrészt áttekintettük az elôzô órákon tanult új ismereteket. Így rendszeresen felszínen tartottuk a fontosabb ismereteket, ezáltal jól elôkészítettük az ismétlô, rendszerezô órákat.

Erre a tematikus ismétlô órán a tantervi téma befejezése után kerül sor, feladata a tanultak végsô rögzítése, megszilárdítása. Itt elsôsorban arra kell törekedni, hogy a téma legfontosabb ismereteit (fajok, fogalmak, fo-lyamatok, összefüggések) egységes rendszerbe foglaljuk. Törekedjünk olyan általánosítások megláttatására, melyek megfogalmazása csak a téma egészének áttekintése alapján lehetséges. Ezek az új szempontok erôs motiváló hatásként szerepelhetnek és mellôzhetik a monoton mechanikusságot.

A munkafüzet feladatai ötletet, segítséget adnak a tanultak rendszerezésére.

Módszertani kiegészítés:Mindenféle emberi munkavégzésnek természetes velejárója az ellenôrzés, így az iskolai oktató–nevelô

munkának is, melynek minden fázisában indokolt és szükséges.Az ellenôrzés az értékelés az oktatási–nevelési feladatok és célok megvalósítása érdekében alkalmazott

tudatos és gondosan tervezett nevelôi eljárás. Az ellenôrzés és az értékelés a tanítási–tanulási folyamat-ban elválaszthatatlanok, hiszen tulajdonképpen az ellenôrzés befejezô aktusa az értékelés. Ahhoz, hogy az ellenôrzés eredményesen szolgálja az iskola oktató–nevelô munkánkat, ismernünk kell, és rendszeresen szem elôtt kell tartanunk az ellenôrzés alábbi didaktikai funkcióit:

Az ellenôrzésnek biztosítani kell a tanulók ismeretei és készségei színvonalának feltárását és érdemjegy-gyel történô értékelését.

Az ellenôrzés rendszeres munkára ösztönözze a tanulókat, hogy képességeik teljes kifejtésével törekedje-nek a szükséges ismeretek minél alaposabb elsajátítására.

Úgy kell megszervezni ezt a tevékenységet, hogy az, reális önellenôrzés is legyen, mert a tanárnak érté-kelnie kell saját munkáját, meg kell állapítania, hogy az eredményesség emelése milyen további eljárások alkalmazását követeli meg tôle.

5756

Módszertani kiegészítés:Az elôzô („A” változatú) témazáró és az itt közölt („B” változatú) is a tanulók tudásának írásbeli

ellenôrzését szolgálja. Az írásbeli ellenôrzés a sokoldalú információszerzés fontos láncszeme, még akkor is, ha ettôl sok tanuló idegenkedik. Segédanyagainkban eltekintünk az írásbeli ellenôrzés tesztes változataitól, és kizárólag a feladatlapos formát használjuk.

A témazáró tudásszintmérôk feladatlapjai kiterjednek a témában feldolgozott minden lényeges ismeretre és tevékenységre. Kiemelt szerepe van a fajfelismerésnek. A két változat szinte minden fontos ismeretet tartalmaz. Ügyeltünk arra, hogy ne legyenek teljesen azonos feladatok a két felmérôben, ugyanakkor a fel-adatok nagyjából azonos jelentôségûek,

és nehézségûek legyenek.A feladatok mellett szerepel az adott feladat helyes megoldására adható, javasolt pontszám és a feladatlap

alján a tanuló teljesítésének értékelése érdemjeggyel, osztályzattal.

ii. témakör: állatok a mezôn

Az I. fejezetet tanmenetünk szerint a téli szünet kezdete elôtt befejeztük. Így a téli szünet utáni elsô tanórán tanulmányi séta keretén belül megfigyeljük a mezô állatvilágát. A téli szünet idejére is adhatunk megfigyelési szempontokat a tanulóknak, hiszen mindent nem fogunk látni a séta során. Ezért a tanulók már tapasztalatokat gyûjthetnek a szánkózás, téli sportolás során is, ha megfelelôen ráirányítjuk a figyelmüket a természetben végbemenô folyamatokra, jelenségekre. Ha elfoglaltságunk engedi, a téli szünet egy napján szervezzünk tanulmányi kirándulást az osztállyal. Természetesen ez nem kötelezô sem a tanárnak, sem a di-áknak. A tárgyát szeretô tanár szívesen vállalja ezt a nem megterhelô munkát és azon van, hogy tanítványait miként tudja lelkesíteni erre a hasznos szórakozásra, mennyire tudja vonzóvá tenni a kirándulást. Általában szívesen is jönnek tanulóink az ilyen kötetlen foglalkozásra, mi pedig ilyenkor élet-közelbôl ismerjük meg tanítványainkat.

Az egynapos kirándulás célja különbözik a tanulmányi sétától. Témája és célja már lazábban kapcsolódik a tananyaghoz. Elsôdleges cél új ismeretek megszerzése (nem kizárólag biológiai ismereteket értve ez alatt), komplex ismeretnyújtás, a tanulók ismereteinek integrálása.

A kirándulásnak ne legyen „iskolás” jellege. Könnyed, lezser, játékos szellemben vezessük le. Adjunk idôt az önfeledt játékra (szánkózás, síelés, korcsolyázás) is. Az ilyen – az életkori sajátosságoknak megfelelô – játék közbeiktatása feltétlenül szükséges.

A tanulmányi sétánk célja lehet a vadvédelem is. Ha környékünkön mûködik parkerdô, vagy vadásztársa-ság, megbeszélhetjük vezetôjével, hogy vadetetési napon elkísérjük ôket, és segítünk a takarmány kihelye-zésében. A vadon élô állatok megszokták a takarmányt hozó szekér hangját, és nagyon közel merészkednek hozzá, így módunk van az állatok megfigyelésére. Ugyanakkor helyezhetünk ki madáretetôket is. De ezt csak akkor tegyük, ha folyamatosan gondoskodunk a feltöltésükrôl.

A természetismeret tantárgy fô célja a természet megismerése és védelme. A természet aktív védelme feltételezi annak szeretetét, a hozzávaló érzelmi kötôdést. Megszerettetésének egyik formája a fent vázolt kirándulás. Minden kínálkozó alkalmat, lehetôséget meg kell ragadnunk a természetjárásra. Így idôvel biz-tonságot szereznek tanítványaink az élô természetben való tájékozódás terén (fajfelismerés, összefüggések meglátása, okkeresés, ok-magyarázat).

Kirándulásainkon soha ne feledkezzünk meg a természetben való viselkedés illemszabályainak tudatosí-tásáról, az ízlésnevelésrôl és ezek gyakoroltatásáról.

– Ügyeljünk a források tisztaságára. Az avar lepte forrásokat, tisztítsuk ki.– A kihelyezett turistajelek közérdekûek. Óvjuk ôket!– A kiabálástól, harsány társalgástól, zajongástól tartózkodjunk.– Nevünk megörökítésére nem az élô fák törzse és az épületek falai alkalmasak, hanem alkotásaink. Ezért

láttassuk meg tanítványainkkal a természet szépségét, fotózzunk, rajzoljunk, jegyzeteljünk a kirándu-lás során és visszatérve az iskolába (vagy otthon) készíttessünk rajzokat, képeket (vagy hívjuk elô a képeket) a látottakról. Munkáinkból kiállítást is rendezhetünk, hiszen a természet szeretete az alko-tó képzelettel rendelkezô embert gyakran mûvészi alkotásokra ihleti. Mindezen sokrétû lehetôségek mellett természetesen figyeljük meg azokat a jelenségeket, élôlényeket, amelyekkel az elkövetkezendô idôszakban a tanórán részletesen foglalkozunk.

– Végezzünk nyomolvasást a hóban. (használhatjuk tankönyvünket, vagy más szakirodalmat, de le is rajzolhatjuk, vagy lefényképezhetjük a nyomokat.)

– Figyeljük meg, mely élôlények láthatók a téli mezôn! (Mezei nyúl, fácán, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka, egerész ölyv). Elemezzük viselkedésüket, táplálkozásukat! A sétáról hazatérve – útköz-ben – irányított beszélgetés során elevenítsük fel a látottakat, szükségszerûen adjunk magyarázatot a felvetôdött kérdésekre. (Így már rögzítjük elsôdlegesen azokat az ismereteket, amelyekre a tanórákon visszatérünk.)

5958

A II. témakörben az állatok megismerésének vezérfonala az évszaknak megfelelô megfigyelés volt. Elôször azokat az állatokat vesszük sorra, amelyek a téli mezôn (sôt parkban is!) megfigyelhetôk és utána a tavasszal „elôbújó” állatokat tanulmányozzuk. Foglalkozunk azonban olyan élôlényekkel is, amelyek az adott idôszakban nem figyelhetôk meg, de a logikai felépítés (rágcsálókról tanulunk a nyulak elôtt) vagy a rendszertani kategóriákba való tartozás (emlôsök sorában a rovarevôk) miatt is tartottuk indokoltnak az adott fajokkal való megismerkedést.

A mezô állatai c. témakör feldolgozása során is mindig a közvetlen tapasztalásból induljunk ki, és hangsú-lyozzuk minden élôlény fontosságát a táplálékláncban, az életközösségben betöltött szerepét.

Csak így várhatjuk el, hogy tanítványainkból a természetet, annak konkrét megnyilvánulási formáit tisztelô, védô felnôttek váljanak.

17. óra: Téli sétaMódszertani kiegészítés:Ha a téli szünetben módunk volt a tanulmányi séta lebonyolítására, akkor ezen az órán tartsunk élménybe-

számolót, elevenítsük fel a látottakat. Vegyék elô a tanulók a jegyzeteiket, rajzaikat, elkészült fényképeiket és mondják el tapasztalataikat. Hasonlítsák össze a terepen látott nyomokat a munkafüzet ábráival. Karikázzák be azokat a nyomokat, amelyeket már biztonságosan felismernek. Válaszoljanak a munkafüzet 29. oldalá-nak feladataira a tapasztalatok alapján. Az utolsó feladatot a könyvtárban lévô – vagy a tanulók által hozott – szakkönyvek alapján oldhatják meg önállóan a tanulók. Az óra végén dolgozzuk fel a tankönyv 26–27. oldalának témanyitó bevezetôjét. Hasonlítsuk össze a két oldal képeit és beszéljük meg az állatok tevékeny-ségét a két évszakban. Ha nem volt lehetôségünk hosszabb téli kirándulásra, akkor ezen az órán feltétlenül menjünk ki a mezôre (de legalább a parkba), végezzünk nyomolvasást és figyeltessük meg az állatok téli tevékenységét.

6160

18. óra: a mezô rágcsáló emlôseiMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA témakör elsô anyaga olyan élôlények megismerésére irányul, amelyek megfigyelésére nem volt

lehetôségünk a tanulmányi séta során. Mégis fontos a rágcsálókkal kezdeni az állatok tanulmányozását, mert csak így alakíthatunk ki tiszta fogalmakat. Ezen az órán sajátítják el a tanulók a rágcsálók fogalmát, és alapozzuk meg a következô óra összehasonlítási szempontjait. Nem alakulnának ki a tanulókban tiszta fogalmak, ha nem a rágcsálókkal kezdenénk a témakört.

Az óra eleji ismétlô feladatsorok elsô három feladatának megoldása és ellenôrzése után az I/4. gondol-kodtató, problémafelvetô feladat már az új anyag feldolgozására irányul. A célkitûzés után a szokásos mó-

don a tankönyv és a munkafüzet közös használatával dolgozzuk fel az új anyagot. A rágcsálók közös jel-lemzésekor mutassuk be a rágcsáló fogazatot és egy rágcsáló csontvázát (szertári anyag). A két faj jellem-zésekor használjuk képkártyáinkat és a munkafüzet vázlata alapján, foglaljuk össze a tanultakat. Ha van idônk, dolgozzuk fel a kiegészítô anyagot is

Szakmai kiegészítés:A ma élô emlôsök mintegy kétharmada a rágcsá-

lók rendjéhez tartozik. Fogazatukra a redôs vagy gumós felületû, ôrlôfogak, a felsô állkapocs két-két gyökértelen, állandóan növô metszôfogai, valamint a szemfogak hiánya jellemzô. Általában növényevôk, ezért bélcsatornájuk hosszú. Életmódjuk rendkívül változatos.

A mezei pocok gyorsan és hihetetlen módon el-szaporodhat. A túlszaporodás kedvezô években kora tavasztól késô ôszig, azokon a vidékeken, ahol enyhe a tél, egész évben tarthat. Ha a sok esô és a nedves, hûvös idôjárás nem pusztítja el a fiatalo-kat a fészekben, a túlszaporodás minden 3–4. évben megismétlôdhet. Ilyenkor mindenütt látni a pockokat, a nagy állománysûrûség idején többet tartózkodnak a felszínen. Bár természetes ellenségei (róka, menyét, egerészölyv, vörös vércse, baglyok) sokat elpusztíta-nak közülük, szaporodásuk annyira gyors, hogy ezzel a ragadozók nem tudnak lépést tartani. Az ilyen nagy egyedsûrûség a mezei pockoknál stressz-hatást vált ki.

19. óra: nyulak a mezônMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEnnek az órának a számon kérô részében kiemelten fontos az elôzô órai tananyag rögzítése, hiszen ezekre

az ismeretekre épül az óra anyaga. Az I/3. feladat megbeszélése is fontos. Ha a tanulmányi séta során láttunk megrágott fatörzseket, e tapasztalatokra is utalhatunk a feladat ellenôrzésekor. A feladat mellett található rajzok elemzésére is kitérhetünk. (Az Y fás nyúletetô elhelyezésekor ügyelnek arra, hogy a takarmány a nyu-lak számára elérhetô magasságban legyen. Elhelyezése a fiatal csemetés kertek, gyümölcsösök közelében ajánlatos. Szerepe, hogy az így elhelyezett takarmányt nem tiporják össze a nyulak. A másik rajzon látható etetô alatt pedig szárazon marad a takarmány.) E fontos természetvédelmi kérdés megbeszélése után szintén a tanulmányi séta tapasztalataira támaszkodva (vagy a 30. oldal képét elemezve) a nyulak viselkedésének

megbeszélésével rátérhetünk az új anyag feldolgozá-sára. Nagyon fontos a nyulak jellemzô tulajdonsága-inak számbavétele és a rágcsálókkal azonos és eltérô jegyek kiemelése. Hasonlítsuk össze a rágcsáló fo-gazatot a nyúl fogazatával a tankönyv színes fotói és (ha van!) a szertári anyaggal (koponyák, fogazatok). Ez után rögzítsük a tanultakat a munkafüzet II/1. fel-adatában. Az óra további részében a tankönyv és a munkafüzet együttes használata során ismertessük meg a tanulókat a mezei és az üregi nyúl tulajdon-ságaival, hasonlítsuk össze a két fajt és a vázlat és az összefoglaló kérdések segítségével történjen meg a másodlagos (harmadlagos) rögzítés.

Szakmai kiegészítés:A hazánkban közismert nemzeti nyúl kilétének

és rokoni kapcsolatainak tisztázása nem kis fejtörést okozott a szakembereknek. Hosszú idôn át általáno-san elfogadott volt, hogy a nyúlalakúak a rágcsálók-kal közeli rokonságban vannak; ennek alapján a rág-csálók rendjébe sorolták ôket. Ma már vitathatatlan, hogy ez a fogazatbeli hasonlóság nem tekinthetô a közös elôdökre utaló ismertetôjegynek. Minden bi-zonnyal arról van szó, hogy a formailag és funkcioná-lisan hasonló fogazat a két állatcsoportban egymástól függetlenül, a hasonló környezeti viszonyok között fellépô természetes szelekció eredményeképpen ala-kult ki. Ez a jelenség (konvergencia) széles körben el-terjedt az élôvilágban. A nyulak eredetét legújabban a földtörténeti paleocén korra vezetik vissza. Bioké-miai vizsgálatok tanúsága szerint legközelebbi roko-nuknak a ma élô mókuscickányfélék tekinthetôk, de közeli rokonságban lehetnek a fôemlôsökkel is.

6362

20. óra: rovarevô emlôsökMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEzt a tanórát ajánlatos a tanult állatok jellemzôinek felelevenítésével kezdeni. Tegyük fel a táblára a meg-

ismert állatok applikációs képeit csoportosítva. Az egyik halmazban a rágcsálók, a másikban a nyulak le-gyenek. Jellemezzük a csoportokat, tegyük mellé a jellemzô fogazat applikációt is. A csoportok jellemzése után soroljuk fel az egyes fajok testfelépítésére, táplálkozására, szaporodására vonatkozó ismereteket. Ezek után oldják meg a tanulók a munkafüzet I/1. feladatát. Az I/2. feladat megoldása közös megbeszélés során ajánlott. A megbeszélésbôl egy rövid összekötô szöveggel áttérhetünk az új anyag feldolgozására. A moti-

váció után a bevezetô beszélgetés során kitérhetünk arra a tényre, hogy ezen az órán olyan élôlényekkel ismerkedünk meg, amelyeket a séta során nem lát-hattunk. Az új anyag feldolgozását ezek után a meg-szokott módon végezhetjük a tankönyv és a munka-füzet alapján. Érdekes feladat a II/4-es, ha van idônk, oldjuk meg. Fontos a II/3-as, feltétlenül egészítsük ki állatvédelmi ismeretekkel. A többi feladat a tanultak elsôdleges rögzítését szolgálja. Az óra végi vázlat a másodlagos rögzítés eszköze. Ha marad idônk, szak-irodalomból ismertessük a cickány jellemzôit is.

Szakmai kiegészítés:A hazai sünök téli álmot alszanak (hibernálódnak).

Az Afrika trópusi területein élôknek nincs szükségük hibernációra, mivel egész évben bôséges táplálékfor-rás áll rendelkezésükre. A sivatagos vidékeken élô sünfélék az év legszárazabb és legmelegebb idôszakát alhatják át. Ezt a nyári alvást „esztivációnak” neve-zik. A téli álmot alvó sünfélék testhômérséklete is csökken, csak néhány fokkal magasabb, mint a kör-nyezeté. Hibernált állapotban az állat éppen hogy csak él. Néhány apró lélegzetet vesz csak percenként, és szíve olyan lassan és gyengén ver, hogy alig lehet észrevenni.

A sünféléknek van néhány furcsa szokása. Ilyen az is, hogy nagy mennyiségû habos nyálat képeznek, majd a nyelvükkel a tüskéikre kenik. Még nem tel-jesen tisztázott, hogy ezt miért teszik. Lehet, hogy a másik nembeli partner csalogatják, de lehet, hogy a tüskék tisztítását, vagy a bôrön lévô paraziták, eltá-volítását szolgálja.

21. óra: Fán fészkelô madarakMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraMivel az idei tanévben még tanórán nem foglalkoztunk részletesen a madarakkal (csak megemlítettük

a fácánt, foglyot, mint a kártevôk természetes pusztítóit), ezért az óra elején egy madárpreparátum (vagy fotó) és egy madárcsontváz segítségével közösen beszéljük meg a madarak jellemzôit, és emeljük ki azokat a tulajdonságaikat, amelyek csak a madarakra jellemzôek és nevezzük meg azokat is, amelyek azonosak az emlôsökkel (gerincesek). A közös megbeszélés után oldják meg a tanulók önállóan az I/1. és I/2. feladatokat.

A feladatok megoldásának ellenôrzése után beszéljük meg az I/3-as feladat tennivalóit. A célkitûzés után (A mai órán egy olyan, a mezôn élô madárcsoportról fogunk tanulni, amelynek tagjai a falvak, városok kö-zelében – falvakban, városokban – is megfigyelhetôk. Hogy melyek ezek a madarak, megtudod, ha megné-zed tankönyved 34. oldalának felsô képét.) a tanulók tapasztalataival, élménybeszámolóival folytassuk a bevezetô beszélgetést. Az új anyag feldolgozása tör-ténhet a megszokott módon. Fordítsunk kiemelt fi-gyelmet a varjak közös jellemzôire és késôbb az app-likációs képek segítségével, jellemezzük a három fajt.

Az óra végi összefoglalás során a képkártyák se-gítségével rögzítsük a három madár jellemzôit közös és eltérô tulajdonságaik alapján.

Szakmai kiegészítés:A vetési varjú társas lény. Gallyakból rakott fészkei

a fák koronájában csoportosan, többnyire igen nagy te-lepeket alkotnak. A vetési varjú mélyen a föld be fúrja csôrét. Ezzel magyarázható, hogy a csôr fiatal korban még tollas környéke késôbb lecsupaszodik. Köpetei-ben gyakran találhatók sztearindarabkák, és elsôsorban mindenféle gumidarabok, fôleg hús szí nûek.

Mivel a vetési varjú fô táplálkozási helye a nyílt mezô, emiatt évtizedekig tartó vita kerekedett egy-részt azok között, akik a vetéssorokban turkáló var-jak felett akartak pálcát törni és károsnak tartották, másrészt azok között, akik a hasznosságát igyekez-tek bizonyítani a drótférgek, pajorok, szipolylárvák és bagolylepkehernyók fogyasztásával. A kérdés még bonyolultabbá vált, amint kiderült, hogy a nálunk telelô varjak idegenbôl érkeznek, ahol megbecsülik ôket, mint a kártevôk pusztítóit. A német természet-védelmi törvény legalább telepeiben kíméletet bizto-sít a varjak számára.

6564

22. óra: Földön fészkelô madarakMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra elején helyezzük el a táblán az elôzô órán tanult állatok applikációs képeit, és jellemezzük a mada-

rakat a tanult szempontok szerint. Ezután tegyük fel szintén a táblára a házi tyúk applikációs képét, és jelle-mezzük a 4. osztályban tanultak szerint. Majd oldják meg a tanulók önállóan a munkafüzet I/1. –2. feladatait. A feladatok ellenôrzése után feltétlenül beszéljük meg az I/3. feladatot. Hasonlítsuk össze a fácánetetôket a nyúletetôkkel. (Mindkettô feladata a táplálék szárazon tartása. A különbség az állatok tápláléka, illetve táplálkozási szokása közötti különbözôségbôl ered.)

Az új anyag feldolgozása során a bevezetô beszélgetés alapja lehet a tanulmányi séta, amennyiben láttunk fácánt, vagy fácánnyomot. Majd a tankönyv és a munkafüzet segítségével dolgozzuk fel az új ismereteket.

Ha van elegendô idôkeretünk a tantárgyunkra, ennek az órának az anyagát kettébonthatjuk. Így az elsô órán a földön fészkelô madarak általános jellemzôit és a fácán tulajdonságait vesszük sorra, a második órán pedig a fogoly és a fürj tulajdonságaival ismerkedünk meg. Mindkét esetben feltétlenül vegyük szemügyre és elemezzük a tankönyv gazdag ábraanyagát (tojá-sok, csibék, kifejlett állatok összehasonlítása).

Szakmai kiegészítés:A fácán Európában nem ôshonos, megjelenésének

pontos ideje máig sem tisztázott. A monda szerint Collchis (Kolkhisz) területérôl – a mai Grúzia – gö-rög hajósok, az argonauták hozták magukkal a Phasis (Fázisz) folyó mellôl (a mai Rioni folyó ókori neve). Errôl a folyóról kapta zoológiai nevét e szárnyas.

A fácán hazánkba természetes terjedéssel is eljut-hatott, de valószínûleg a rómaiak honosították meg. Feltehetô, hogy honfoglaló ôseink megérkezésükkor már bôven találtak itt fácánt. A fácán vadászatát az egyéb vadfajokkal együtt II. Ulászló 14504. évi tör-vénykönyve a jobbágyoknak megtiltotta.

Apáczai Csere János arról ír, hogy „A fácánhús igen kedvelt a szájnak és szinte olyan hasznos a gyomornak. Jó a szüntelen hideglelés ellen és a gyó-gyulás erejét bôvíti.”

A fácán jó alkalmazkodóképességének köszön he-tôen ma Izlandot kivéve, valamennyi európai ország-ban elôfordul. Sok helyen intenzíven védik, és mes-terségesen szaporítják.

23. óra: ragadozó madarakMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraEzen az órán a madarak egy újabb csoportját, a ragadozó madarakat ismerhetik meg a tanulók. Kezdhetjük

az órát a tanult madarak applikációs képeinek kirakásával (kis tanulói képkártyák) a padon és barkochba kér-dések alapján emeljék ki az adott madarat. A felismert madarakat rakassuk a tanulókkal két csoportba (mun-kafüzetre = fán fészkelô, és a padra = földön fészkelô). Ezek után a már megszokott módon jellemezzük egy-egy tanulóval a csoportot és szintén egy-egy tanulóval a fajt. Ezekkel az óra eleji folyamatos ismétlésekkel rendszeresen felszínen tartjuk a tanult fontosabb ismereteket, ezáltal elôkészítjük az ismétlô, rendszerezô órát.

A munkafüzet I/1–2. feladatának megbeszélésével folytathatjuk az órát. Itt egy régebbi ismeretet elevení-tünk fel, amit 4. osztályban tanultak. Jó, ha az órára való készülésünkkor bekészítünk magunknak fedôtollat

és pehelytollat, mert ha a tanulók elfelejtették volna a régebbi ismereteket, a szemléltetés során újra fel-idézhetjük azokat. A megbeszélés után oldják meg önállóan a feladatokat. Az új anyag feldolgozását feltétlenül kezdjük a tanulmányi sétán látottak felele-venítésével, majd a tankönyv és a munkafüzet segít-ségével dolgozzuk fel az anyagot.

Szakmai kiegészítés:Az egerészölyv bár az ország legtöbb területén

megtalálható, létszáma erôsen függ a legfontosabb táplálékának a mennyiségétôl. Gradációs években emelkedik, majd a pockok számának visszaesése utá-ni években jelentôsen csökken. A hegyvidékeken ez a szabályozó mechanizmus nem mûködik, ott az állo-mány viszonylag állandó nagyságú. A hazai állomány gyakorlatilag állandó, télen a hegyvidékrôl lehúzódik a síkságra. Ilyenkor fôleg a lucernatarlók környékén nagy számban (30–40 példány is) gyûlnek össze, de a csoportosulás csak addig tart, amíg megfelelô rág-csáló is van. Ritkán dél felé kóborolnak néhány száz kilométert. Télen állománya északi példányokkal szaporodik.

A vörös vércse a legkülönbözôbb élôhelyeken – így a városokban is – megtelepszik. Jellegze-tes fészkelô helyei a rétekkel, legelôkkel és más mez ôgazdasági területekkel határos vagy azokban szigetszerûen elterülô ligetek, erdôfoltok, facsopor-tok. Az összefüggô, zárt erdôségeket nem kedveli.

6766

24. óra: Madarak: a repülés mestereiMódszertani kiegészítés: kiegészítô anyagot tartalmazó óraEzt az órát fordíthatjuk az eddig tanultak ismétlésére, rendszerezésére, vagy helyi sajátosságok feldolgo-

zására. Amennyiben a döntés mégis a munkafüzet feladatsorai mellett született, akkor ajánlatos erre az órára bevinni többféle madártól származó (elhullatott!) tollat, és több szakkönyvet.

Levezethetjük a tanórát a munkafüzetek feladatainak sorrendjében, és minden esetben vizsgáljuk meg a feladat által jelzetteket. A 3. feladathoz ismételten mutassuk be a szertár madárcsontvázát, elemezzük a csontok felépítését (fogják meg a tanulók az egyes csontokat), majd a magukkal hozott csont széttörésével gyôzôdjenek meg annak szerkezetérôl. Itt magyarázhatjuk meg a „madártüdô” felépítését is, és térjünk ki arra, miért gyógyul olyan nehezen a törött madárszárny.

Módszertani kiegészítés:A munkafüzet ezen anyagrésze nem szerepel a tanmenet sorszámozott órái között. Megvalósítására csak

akkor van módunk a tanóra keretén belül, ha nagyobb óraszámban tanítjuk tárgyunkat, vagy átcsoportosítjuk a tananyagot. De ez az anyag feldolgozható szakköri foglalkozáson, sôt elôzetes megbeszélés után a tanulók önálló megfigyeléseihez, kutatómunkájához ad szempontokat.

A rajzok melletti kis bevezetô szövegrész fontos természetvédelmi tudnivalókat tartalmaz, ezért megbe-szélése feltétlenül szükséges. A madarak rajzolása a munkafüzet lépéseinek sorrendjében több tanuló szá-mára jelent sikerélményt, még azoknak is, akik eddig azt állították, hogy nem tudnak rajzolni. A madarak röptének megfigyelése szabadidôs tevékenység. Tapasztalataikat lejegyezhetik a munkafüzetbe. A 2. feladat a szakirodalomban való búvárkodáshoz ad feladatokat.

6968

25. óra: változó testhômérsékletû állatokMódszertani kiegészítés:Ezen a tanórán olyan fajokról tanulunk, amelyek megfigyelésére a tanulmányi séta idején nem volt

lehetôségük a tanulóknak, viszont a mindennapi életben szinte valamennyien találkoztak velük, sôt alsóbb évfolyamokon tanultak is róluk. Ezért a tanóra elôkészítô részét úgy szervezzük meg, hogy vegyük számba a tanulók elôzetes ismereteit. Ehhez nyújtanak segítséget a munkafüzet I/1–3. feladatai. Hogy az I/4. feladat megbeszélésére sor kerül-e a tanórán, az a helyi sajátosságokat ismerve dönti el a nevelô. A feladat utáni rövid – két és fél soros – szövegrész megbeszélése viszont kiemelten fontos, hiszen ezen a tanórán kiemelt

fontossága van annak, hogy ezeknek az állatoknak a szépségére és hasznosságára felhívjuk tanítványa-ink figyelmét. Kérdezzük meg tanítványainkat, miért nem szeretik ezeket az állatokat. Valójában nem tud-nak elfogadható választ adni, csak azért, mert ezt így hallották. S ez is oka annak, hogy oly sok kétéltû és hüllô pusztul el. Ezért az új anyag feldolgozása során a tanári magyarázatot hassa át az állatok védelmének szükségessége és a szépségükre (aranyló bronzbarna szem, kígyók szép mintázata) való figyelemfelhívás. Ehhez adnak segítséget a tankönyv színes képei és a munkafüzet feladatai.

Szakmai kiegészítés:A kétéltûek és a hüllôk igen sikeres állatok, leg-

alább annyira, mint az emlôsök és a madarak, de eltérô módon birkóznak meg a problémákkal. Például sokkal hatékonyabb az energiafelhasználásuk, és szá-mos különleges tulajdonságuk miatt olyan környe-zetben is meg tudnak élni, amely más fajok számára egyáltalán nem megfelelô. Legjellemzôbb példa erre, hogy a hüllôk a legszárazabb sivatagban is megélnek. A kétéltûek és a hüllôk közé összesen mintegy 10400 faj tartozik. A kétéltûek olyan állatcsoportot képvisel-nek, amely átmenetet képez a teljesen vízi életmódot folytató halak és a szárazföldi állatok között. Minden megkötöttség nélkül tudnak mozogni a szárazföldön, de a szaporodásukhoz szükségük van vízre. A hüllôk még egy lépéssel tovább jutottak a szárazföld meg-hódításában, és szaporodásuk teljesen függetlenné vált a víztôl. Mind a kétéltûek, mind a hüllôk vál-tozó testhômérsékletûek és valamennyien (legalábbis a kifejlett példányok) tüdôvel lélegeznek. De a két állatcsoport között jellemzô különbségek figyelhetôk meg. A kétéltûeknek lágy, sima bôrük van, amely át-engedi a vizet, a hüllôket durva, száraz pikkelyek bo-rítják. A kétéltûek petéit nem borítja vízhatlan burok. A hüllôtojásnak viszont vastag héja van.

26. óra: Hatlábú hegedûsökMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz új anyag feldolgozásához már nagyon sok elôzetes ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek tanítványa-

ink. A rovarok testfelépítésérôl és fejlôdésérôl már alsóbb évfolyamokon sokat tanultak, sôt megfigyelték ezen élôlények tulajdonságait is. Ezen elôzetes ismeretek számbavételével kezdjük a tanórát a munkafüzet I/1–2. feladatainak segítségével. Amennyiben az önálló feladatmegoldást követô ellenôrzés során hiányos-ságokat tapasztalunk, akkor vegyük elô az elôzô években használt szemléltetôeszközeinket és rögzítsük az ismereteket. Az I/3. feladat megoldására csak akkor kerülhet sor, ha a tanulóknak vannak elôzetes ismereteik.

Ha nincsenek, hagyjuk a feladat megoldását a tavaszi tanulmányi sétát követô idôszakra. A célkitûzés és a motivációs beszélgetés után a tankönyv és a munka-füzet feladatainak sorrendjében dolgozzuk fel az új anyagot. Az egyenes szárnyúak általános jellemzése után elemezzük fejlôdésüket a munkafüzet II/3. fel-adat segítségével. Hasonlítsuk össze az I/2. feladat ábrájával. Az egyes fajok jellemzését segíthetik az applikációs képek. A tanultak elsôdleges rögzítését szolgálja a munkafüzet II/5. feladata. Ne maradjon el a másodlagos rögzítés sem az óra végi összefoglalás keretén belül.

Szakmai kiegészítés:A rovarok a legsikeresebb ízeltlábúak. A Föld szin-

te valamennyi részét elözönlötték, csupán a sarkvi-déki területrôl és a legmagasabb hegyek csúcsairól hiányoznak. Az ízeltlábúak közös tulajdonsága az ízelt lábakon túl az, hogy a test lágy részeit kemény külsô váz, úgynevezett exoszkeleton veszi körül és védelmezi. Sikerességük nagyrészt ennek tudható be. A külsô vázat rendszerint kutikulának hívják és ke-mény, szaruszerû anyagból, úgynevezett kitinbôl épül fel. Ennek nagy a szakítószilárdsága és az állat vala-mennyi mozgásra használt izmának tapadási helyéül szolgál. A kutikula dorzális (háti) és ventrális (hasi) lemezekbe vagy szelvényekbe rendezôdik. A száraz-földi állatok számára a kutikula azért is fontos, mert megakadályozza a vízvesztést. Kis állatoknál, ahol a testfelülethez képest nagy a testtérfogat, a víz nagyon könnyen és gyorsan eltávozhat. A rovarok kutikulá-ját vízhatlan viasz borítja, amely jelentôs mértékben csökkenti a vízeladást.

7170

Módszertani kiegészítés:Ezt a kiegészítô anyagrészt is csak akkor van módunkban feldolgozni közvetlen tanári irányítással, ha

nagyobb óraszám áll rendelkezésünkre, vagy átcsoportosítjuk a tananyagot, esetleg szakköri foglalkozás keretében végezzük el a megfigyeléseket.

A megfigyelésre irányuló feladatok témájukban szervesen az egyenesszárnyúak anyagrészhez kapcsolód-nak, ezért szerepel ez az anyagrész a munkafüzetben itt. Ebben az idôpontban azonban ritkán áll módunkban, a természetben való ilyen jellegû megfigyelésekre. Ezért ajánlatos ezt az anyagrészt késôbbi idôpontban fel-dolgozni, amikor lehetôség van a természetes körülmények közötti megfigyelésre. Azt is megtehetjük, hogy megbeszéljük a feladatokat, gyakoroljuk a rovar rajzolását (a madár rajzához hasonlóan), megbeszéljük a rovarmegfigyelés szabályait, ismét elmondjuk az év elején tanult versikét, és közöljük, hogy a megfigyelésre majd az idôjárás függvényében kerül sor, de ekkor már nem lesz szükség a feladatok megbeszélésére.

27. óra: nyüzsgô rovarvilágMódszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óraAz óra számon kérô részében vegyük sorra az ízeltlábúakról tanultakat. Képkártyáink segítségével jelle-

mezük az egyenesszárnyúak általános tulajdonságait, majd hasonlítsuk össze különbözô szempontok alapján a szöcskéket, sáskákat és tücsköket. Tekintsük át a rovarok tanult fejlôdéseit és nevezzük meg az egyes fejlôdési szakaszokat. Térjünk ki a fejlôdési menetek közötti egyezô és különbözô vonásokra. A munkafüzet

I/1. és 2. feladatait oldják meg önállóan a tanulók. Az I/3. feladatot csak akkor oldjuk meg, ha lehetôség van a leírtak megfigyelésére. Az I/4. feladat folyamatos megfigyelésre buzdít. Beszéljük meg a teendôket és tegyünk meg mindent, hogy minél több tanítványunk figyelje folyamatosan a természetben lejátszódó fo-lyamatokat, változásokat. Ha ezekrôl a tanulók be-számolnak, vagy bemutatják munkájukat, azt feltét-lenül értékeljük.

Az új anyag feldolgozását a megszokott sorrend-ben és a tankönyv és a munkafüzet segítségével vé-gezzük el.

Szakmai kiegészítés:A rovarok létfontosságú szerepet töltenek be vala-

mennyi életforma fennmaradásában a Földön. Egye-sek eltüntetik az elpusztult növényeket, állati teteme-ket és ürülékeket, mások a növények közé tartoznak, és nagy mennyiségû tápanyagot dolgoznak fel és juttatnak vissza a talajba. Vannak, amelyek ragado-zóként sok kártékony társukat pusztítják el. Ezen kívül sok húsevô állat (különféle madara, hüllôk és emlôsök) legfontosabb táplálékát képezik. Mint a vi-rágok beporzói, a rovarok (pl. a lepkék) létfontosságú láncszemek a növénygenerációk körforgásában. Egy bizonyos szempontból nézve lehetnek egyesek káro-sak is, de nélkülözhetetlen láncszemeket alkotnak az élet bonyolult hálózatában. Viselkedésük, életmódjuk megértése kulcs a természet egyensúlyához.

A vadon termô növényeken élô lepkék különösen érzékenyek a környezet változásaira, fôleg ha azok emberi eredetûek. Az utóbbi idôben ezek közül a gyönyörû rovarok közül sok faj ritkult meg, vált ve-szélyeztetetté. A veszélyeztetett fajok listája megta-lálható a Vörös könyvben.

7372

28. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraA téma feldolgozása során az új ismereteket feldolgozó órákon részben önálló didaktikai feladatként rend-

szeresen felszínen tartottuk a régebbi fontosabb ismereteket, valamint az új ismereteket is folyamatosan ismételtük. Ezáltal jól elôkészítettük az ismétlô–rendszerezô órát, így ezen az órán nem kell a hiányosságok pótlásával foglalkoznunk.

Ezt az órát is kezdhetjük az élôlények applikációs képeinek kirakásával, csoportosításával. Játszhatunk barkochbajátékot, amelyben a tulajdonságuk megjelölésével kell kitalálni a tanult állat nevét. Vigyük be az órán a téma feldolgozása során használt szemléltetôeszközöket (csontvázakat, fogazatokat, preparátumokat, modelleket) és ismételten rögzítsük a tanult fogalmakat. Végezzünk összehasonlítást új szempontok szerint. A tanultak összefoglalásához adnak segítséget a munkafüzet feladatai is.

Módszertani kiegészítés: Ha a témakör feldolgozása során a módszertani kiegészítésekben is ajánlott rendszeres ismétléseket el-

végeztük, és a tanulók szóbeli és írásbeli beszámolóit minden esetben értékeltük (többször osztályoztuk is), akkor a tanulók többsége sikeresen birkózik meg az itt közölt témazáró feladatlapokkal. Fontosak ezek az idôközönkénti nagyobb anyagrészt átfogó írásbeli ellenôrzések, amelyeket következetes rendszerességgel végzünk. Csakis így érhetjük el, hogy minden tanuló rendelkezzen a folyamatos továbbhaladáshoz megfelelô ismeretekkel. A rendszeresség kiküszöböli a tanulók kampányszerû tanulását. Segíti idôbeosztásukat és csökkenti idôszakonkénti túlterhelésüket.

A témazáró feladatlap feladatai nem jelentenek sem stílusukban, sem módszerükben más jellegû feladat-megoldást, mint amit eddig a tanórán is gyakoroltak a tanulók.

7574

Módszertani kiegészítés:A témazáró B. változata is zömmel olyan feladatokat tartalmaz, amilyenekkel a tanulók már a témakör fel-

dolgozása során találkoztak. Nincs a két feladatlapban azonos feladat. Míg az egyik fajismeretbôl a madarak felismerését kéri, addig a másik változat, az emlôsökét. Az egyik feladatlapon a madarak összehasonlítása és jellemzése szerepel, míg a másikon az emlôsöket veszi sorra hasonló típusú feladatok során. Minden nevelô maga dönti el, melyik változatot íratja meg a tanulókkal. Történhet az ellenôrzés oly módon, hogy két cso-portban dolgoznak a tanulók, de írhatja mindenki ugyanazt a feladatsort is. Sôt, ha van idônk, megírathatjuk mind a két feladatlapot is. Az ellenôrzô óra utáni tanórán mindig szánjunk egy kis idôt az értékelésre. Egyé-nenként is értékeljük a tanulók munkáját szóban, valamint emeljük ki a típushibákat – ha van ilyen. Ezek az értékelések útmutatást adnak a tanulók további munkájához.

iii. témakör: Újra zöldell a mezô

Ezen utolsó témakör feldolgozására a tavaszi idôszakban kerül sor, akkor, amikor számtalan megfigye-lésre; vizsgálódásra van lehetôség a szabadban. Lehetôség szerint figyeljünk meg minél több élôlényt ter-mészetes környezetében. Tankönyvcsaládunk 5. évfolyamosoknak készült tagja a környezet élôvilágával foglalkozik az évszakok változásának figyelembevételével. Nagyon fontos eleme, hogy a tanulók tevékeny-ségére, tapasztalataira épül. Ezért nagyon fontos a téma tárgyalását megelôzô tanulmányi séta (tanulmányi kirándulás), melynek során lehetôség van a késôbb elemzésre kerülô élôlények vizsgálatára, megfigyelésére, tapasztalatgyûjtésre. A fejezet szinte minden feldolgozásra kerülô ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalás során is elsajátítható. Ezért, ahol van iskolakert, és lehetôség van a szabadban meg-tartani a tanórákat, ott óriási lehetôség van a tanultak azonnali megfigyelésére. Olyan növényekrôl tanulunk ebben a fejezetben (füvek, gyomnövények, gyógynövények), amelyek az iskolakertben is megtalálhatók. Természetesen, ha a megfigyelt területen más növények is találhatók, azok megfigyelésére, jellemzôinek számbavételére is van lehetôség.

A szabadban tartott tanórának a természetes varázsán túl óriási a nevelô hatása. Tudjuk, hogy e kor-osztály tanulásában – életkori sajátosságaiból adódóan – meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni, hogy a környezet növény- és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelôs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. Egészen más a tanulók viselkedése, ha tanulmányi sétára visszük ôket, vagy ha a tanóra a szabadban történik. A tanórának (még a szabadban is) meg van a maga sajátos metodikája. A gyermek figyel a szóbeli magyarázatra, közben a székére ugrik egy szöcske, vagy megmozdul egy béka. Ilyenkor mérhetô le igazán, hogy a tanult magatartásformák mennyire rögzültek a tanulóban. Ha képes rácsodálkozni ezen eseményekre, ha csendben figyelmezteti tanítványait a szöcske vagy a béka jelenlétére, akkor már kialakult benne az élôlények iránti tisztelet, szeretet. De ha felugrik és fél ezektôl az élôlényektôl, akkor még az a viszony nem alakult ki. Ez pedig csak a természet sokoldalú megfi-gyelésével, vizsgálatával és nevelôi példamutatással fejlôdhet.

E témakör feldolgozása is hasonló a többi anyagrészhez, a gyermek tevékenységére, tapasztalataira kell, hogy épüljön a tanteremben tartott tanóra is. Minden tanítási egység motivációs képpel indul, amelyrôl a ta-nulók elmondják élményeiket, tapasztalataikat. Ez adja meg az óra alaphangulatát. A jól irányított bevezetô beszélgetés után az órai munka célkitûzése, majd a tananyag feldolgozása történik változatos feladatokkal. A munkafüzetben való feladatmegoldás során követeljük meg itt is a rendes, gondos munkát. A tananyag feldolgozásához a közvetlen tapasztalás és a tankönyv gazdag képanyaga nélkülözhetetlen.

A megismerési folyamat középpontja a tanulók önálló ismeretszerzése, megfigyelése, munkáltatása. Ki-emelt szerepe van a tanult ismeretek rögzítésének. A tanórán elsajátított ismeretek elsôdleges (részösszefog-lalás) és másodlagos (óra végi összefoglalás) rögzítése után a tanulók viszonylag jól visszaadják a tanultakat, mégis elôfordul, hogy a következô órán nem tudják ugyanolyan pontosan elmondani mindazt, amit tanultak. Ezt alátámasztja az a pedagógiai tapasztalatunk is – amit a pszichológiai vizsgálatok is igazolnak –, hogy tanulóink az órai anyagfeldolgozás során világos és érthetô ismereteket közvetlenül a tanítási óra után felej-tik el a legkönnyebben. A felejtés jóllehet az idôvel nô, de különösen kezdetben igen gyors. Az alábbi ábra világosan szemlélteti a teljesítményképes tudásszint idôbeli változásait.

Ahhoz, hogy a görbe abszolút értéke a valósában minél nagyobb legyen, az szükséges, hogy az ismere-teket úgy tálaljuk a tanítási órákon, hogy érthetôk legyenek és jól rögzüljenek, tehát eredményes elsôdleges rögzítést végzünk. A késôbbiekben pedig a görbe által is szemléltetett felejtési tendencia ellensúlyozására egyetlen megoldás kínálkozik, a rendszeres és szakszerûen végzett ismétlés.

Az egyes tanóráknál jelzett rövid módszertani leírásoknál mindig adunk javaslatot az ismétlés mikéntjére is. Tehát a tanítási–tanulási folyamatban kiemelt szerepe van:

– a közvetlen tapasztalásnak,– a folyamatos és rendszeres ismétlésnek,– és a környezetvédelemnek.

7776

A fejezet végén két nemzeti parkunkkal, a Hortobágyi nemzeti Parkkal és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, mint a füves területek jellemzô nemzeti parkjaival ismerkedünk meg. Azóta már nemzeti parkká nyilvání-tották a Körös-Maros Vidéki természetvédelmi terület is. Az újabb nemzeti parkjaink és természetvédelmi területeink a hamarosan megjelenô kiegészítô kiadványunkban szerepelnek.

A füves területek két (három) nemzeti parkját ajánlatos megismerni a tankönyv ábrái és szövege alapján. Ezen kívül a helyi sajátosságokat figyelembe véve azon természetvédelmi területekkel kívánatos foglalkoz-ni, amelyek a településünk környékén találhatók és megfigyelhetôk.

A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó fogalmakat, összefüggéseket, az órán alkal-mazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetôeszközöket. Ezen ajánlásokkal és a helyi sajátos-ságok figyelembevételével, valamint alapozva a régebbi ismeretekre, eredményesen taníthatók az e témakör-ben feldolgozásra javasolt ismeretek.

29. óra: Tavaszi sétaMódszertani kiegészítés:A tavaszi szünet elôtt befejeztük a második témakört, és most a szünet után az utolsó témakör feldolgozása

a feladatunk. A téli sétánál leírtak itt is érvényesek (tavaszi kirándulás). Fô feladatunk a rét, legelô növénye-inek megfigyelése, de a természet mindig a maga egységes egészében vizsgálható. Ezért figyeljük meg a szántóföldi munkálatokat, nézzük meg, a gabonafélék fejlôdése milyen szakaszában van, és természetesen figyeljük a második fejezet megfigyelés hiányában elmaradt feladatait.

A munkafüzet feladatai megfigyelési szempontokat adnak a tanulmányi séta lebonyolításához. Természe-tesen ezek a feladatok elhagyhatók, másokkal pótolhatók. Fontos, hogy megfigyeljék a füveket (egyszikûek) és a gyomnövényeket, gyógynövényeket (kétszikûek), ezzel tapasztalati anyagot szerezzenek az új témakör új ismereteinek feldolgozásához.

7978

30. óra: jellegtelen virágú füvekMódszertani kiegészítés:A tanórát kezdhetjük a tanulmányi séta tapasztalatainak megbeszélésével. Számoljanak be a tanulók

élményeikrôl, nézzük meg feljegyzéseiket, és a megfigyelési szempontok felelevenítésével adjanak számot vizsgálódásaikról. Mivel ezen az órán füvekrôl (egyszikû növényekrôl) tanulunk, fontos, hogy számba ve-gyük a tanulók elôzetes ismereteit, azt, amit az elsô fejezetben a gabonafélékrôl tanultunk. Rakassuk ki a tanulókkal képkártyáikat és csoportosítsuk a termesztett növényeket (gabonafélék, olajos magvú növé-nyek). Közöljük a tanulókkal, hogy az egyik oszlop (tanulócsoport) megnevezi a növényt, padszomszéd-ja pedig egy jellegzetes tulajdonságot mond mellé. Ezek után elemezzük részletesebben a gabonaféléket. Jellemezzük csoportmunkában a tanult gabonaféléket, majd frontális osztálymunka keretében emeljük ki közös jellemzôiket. Ezek a tulajdonságok a táblára is felkerülhetnek. A szóbeli ellenôrzést követheti az írás-

beli, amelyhez ötletet ad a munkafüzet I/1. feladata. A tanulók önálló munkája után közösen ellenôrizzük a megoldást és pótoljuk az esetleges hiányosságokat. Az I/2. feladatot lehetôség szerint végezzük el, mert nagy élményt jelent tanítványainknak.

A célkitûzés és a motivációs beszélgetés után dolgozzuk fel az új anyagot a tankönyv és a munka-füzet feladatainak sorrendjében. A feldolgozáshoz elegendô tapasztalatot gyûjtöttek tanítványaink a séta során, de azért az órára is hozzunk be egy-egy fûcsomót és így szemléltessük az új anyagot. Az óra végi összefoglaláshoz segítséget adnak a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata.

Szakmai kiegészítés:A pázsitfüvek családja a pelyvások rendjének

egyetlen képviselôje. A pelyvások a rend nevét a leegyszerûsödött, csökevényes murva- vagy fel le-ve lektôl, a pelyvalevelektôl kapta. A pázsitfüvek csa ládjának jellemzôje a feltûnôen sok kovasav, kü-lönösen a bôrszövetben, ahol jellemzô a rövid ko-vasejtek elôfordulása. Illóolaj ritkán (csak a cukor-nádban) található. Gyakoriak kis mennyiségben a kumarin származékok, a tartalékfehérjékbôl jellemzô a prolaminok elôfordulása.

A pázsitfüvek a liliomvirágúak rendjébôl leszár-maztatható család. Az ôsibb pázsitfüvek még virág-takarósak, amely a fejlôdés folyamán fokozatosan redukálódott, azaz leegyszerûsödött. Többségükben lágyszárúak, de száruk kivételesen fásodhat (bam-busz). Növekedésük közbeiktatott (intercalaris); a csomók felett vékony növesztô réteg (intercalaris meristema) található. A ledôlt gabona felegyenesedé-se e réteg mûködésének köszönhetô. A csomók, így a növesztô zónák a szár alján sûrûbbek, felfelé ritkulnak.

31. óra: Tarka virágszônyegekMódszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óraAz óra eleji számonkérés során tekintsük át azokat a fontos ismereteket, fogalmakat, amelyek az elôzô

órán tanultunk. Térjünk ki a füves területek kialakulására (ôshonos erdôk kivágása során keletkezett) és beszéljük meg a rét és a legelô közötti azonos és eltérô vonásokat (tankönyv 4. oldal!). Ezek után csopor-tosítsuk a réteket víztartalmuk szerint, majd nevezzük meg a rét szintjeit. A szintek megnevezése mellé rendeljünk egy-egy jellemzô növényt. Jellemezzük a füvek általános tulajdonságait, hasonlítsuk össze a gabonafélékkel, és mondjuk el a tanult két növény (tarackbúza, angolperje) sajátos vonásait. Az írásbeli ellenôrzéshez feladatok találhatók a munkafüzet 60. oldalán. Majd a tankönyv 47. oldalának nagy képe

közül kerestessünk a tanulókkal füveket, majd pedig más növényeket. Olvastassuk fel néhány növény ne-vét. Így a célkitûzésünk adott. (A mai órán azokkal a növényekkel ismerkedünk meg, amelyek szintén a ré-ten élnek, de színükkel, illatukkal figyelemfelkeltôk.) A bevezetô beszélgetés után a tankönyv és a munka-füzet közös használatával dolgozzuk fel az új anya-got. Az anyagfeldolgozás során utaljunk a tanulmányi sétán tapasztaltakra, és elemezzük, használjuk a tan-könyv gazdag ábraanyagát, színes szemléltetôrajzait. Az óra végi összefoglaláshoz jó segítség a munkafü-zet vázlata és a tankönyv összefoglaló kérdései.

Szakmai kiegészítés:Az árvacsalán nemzetségnek kb. 60 faja él Eurázsia

mérsékelt övi területein és Észak-Afrikában. Gazda-sági jelentôségük nincs, mégsem hagyhatók említés nélkül, mert ide olyan közismert növények tartoznak, mint a fehér árvacsalán és a sárga árvacsalán. A fehér árvacsalán az ajakosok családjának típusfaja, a népi gyógyászat növénye. Az ajakosok családjának legné-pesebb nemzetsége a körülbelül 100 fajt számláló zsá-lyák. A közép-európai flórában, kb. 10 zsályát tartanak számon. Elôfordulásuk rendszerint emberi hatásokkal áll kapcsolatban. A nemzetség virágszerkezete a csa-ládon belül a legnagyobb mértékben alkalmazkodott az idegen megporzáshoz. Ezzel kapcsolatos annak a mechanizmusnak a kifejlôdése, amelyet a tankönyv 51. oldal felsô ábrája is szemléltet. Ez a mechanizmus nem egyformán fejlett minden zsálya fajon, de egye-seknél ez az emelôszerkezet egy fûszállal vagy akár a ceruza hegyével is mûködésbe hozható.

8180

32. óra: Csodálatos gyomnövényekMódszertani kiegészítés: kiegészítô anyagot tartalmazó óraA tanóra „kiegészítô” jellege itt azt jelenti, hogy azokkal a gyomnövényekkel kell foglalkoznunk, ame-

lyek az adott vidéken leggyakrabban elôfordulnak. Persze a tankönyvben leírtak alapján is feldolgozhatjuk az anyagot. Az elôzô órához hasonlóan indíthatjuk ezt a tanórát is. Most kezdjük egy kis fogalommagya-rázattal (széna, anyaszéna, sarjú, ôshonos füves terület, pázsitfû), majd nevezzük meg a rét szintjeit és ne-vezzük meg az egyes szintek jellemzô növényeit. Jellemezzük a füvek általános tulajdonságait, és rakjuk ki a tanult füvek képkártyáit a padra (és a táblára is). Ezek után csoportosítsuk a réteket. A csoportosítás-

nál térjünk ki az elôzô órán megismert jellemzôkre (a talaj felmelegedése, fô virágzási idény, növényzet), és rakjuk ki képkártyáinkból a tanult növényeket. A tanulók önállóan oldják meg a munkafüzet I/1. 2. feladatait és ellenôrizzük azokat közösen, pótoljuk az esetleges hiányosságokat. Ha tudják a választ az I/3. feladatra, azt is megbeszélhetjük, ha nem, akkor adjuk kutatómunkának. Az új anyag feldolgozását a megszokott módon végezzük a tankönyv és a munka-füzet segítségével.

Nagyon fontos, hogy az egész tanóra alaphangu-latát, az anyagfeldolgozást végigkísérje a címben is megfogalmazott „csodálatos” jelzô és óra végére megértsék a tanulók, miért fontosak számunkra a gyomnövények is.

Szakmai kiegészítés:A konkoly, a szegfûfélének ez a Földközi-tenger

vidékérôl származó rokona a mezôgazdasági kultú-rákat követte, s éppen a gabona termesztés segítette elô európai terjeszkedését. Szénfekete, 3–4 milli-méteres magjai szögletes, vese alakúak és githagint (szapotoxint) tartalmaznak, mintegy 5–7% arányban. Egy-egy toktermésben kb. 30 mag van. A gyommag-vak a tisztítatlan gabonával együtt lisztté ôrölve meg-kékítik az ôrleménybôl sütött kenyeret. A konkolyos kenyér kissé savanykás. A szaponinok többsége nem szívódik fel a bélcsatornában, ezért szájon át kevés-sé mérgezôek. A konkoly githaginja ellenben kivétel. A gabonamagok közé keveredett konkoly már 0,1% arányban is githaginmérgezést okozhat. A torokban karcoló érzés támad, a betegen émelygés, hányás, hasmenés, fejfájás, szédülés vesz erôt, majd görcsök és légzésbénulás lép fel. A konkoly csíranövénye is mérgezô, a magokat még nem érlelô kifejlett töveket azonban az állatok baj nélkül megehetik. A virágzó konkoly azonban jó méhlegelô.

Szakmai kiegészítés:A parlagfû a legsúlyosabb virágpor allergiát okozó növények egyike. Vidéken és városban egyaránt meg-

telepszik. Virágzáskor nyár végén óriási virágportömeget termel és juttat a szél útján a levegôbe (egy növény 8 milliárd pollenszemet). Ez a virágpor nagyon sok embernél súlyos allergiás tüneteket (nátha, fulladásos tünetekkel járó asztmarohamok) vált ki. Az allergiás nátha csaknem minden esetben különbözô súlyosságú kötôhártya gyulladással társul. Ennek tünetei szemviszketés, könnyezés, szemhéjduzzanat. Nem ritka az allergiás középfülgyulladás és orrmelléküreg gyulladás sem. A kisebb méretû virágporszemcsék lejutnak a kislégutakig és asztmát – köhögés, zihálás, sípoló légzés – okozhatnak. Ahol gyakori a parlagfû, ott virágzá-sakor járványszerûen jelentkezik az úgynevezett szénanátha. A pollenallergiás asztmás betegek egy részénél fizikai terhelésre (futás) asztmás roham jelentkezik a virágzások idején. Téli idôszakban ez nem fordul elô.

8382

33. óra: „zöld” gyógyszerekMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA gyógynövények egyre nagyobb szerepet töltenek be a népi gyógyászatban és az orvosi gyógyítás terüle-

tén is. Ezért a gyógynövényeket megismerni hasznos dolog. Tankönyvünk csak néhány gyógynövény bemu-tatására vállalkozhat, de ezek ismeretében önálló – vagy nevelôi irányítással végzett – megfigyelések során ezek az ismeretek bôvíthetôk. Ehhez ad segítséget a munkafüzet következô (68–69. oldal) feladatsora is.

A tanórát kezdhetjük a mezô fogalmának tisztázásával (rét, legelô, szántóföld összefoglaló neve), majd határozzuk meg, miféle tevékenység folyik az egyes területeken. Rakják ki a tanulók képkártyáikkal az

egyes területeken élô növények applikációs képeit, és röviden jellemezzék azokat. Tisztázzuk, mit jelent a kultúrnövény és a gyomnövény fogalma. Oldják meg a tanulók önállóan a munkafüzet I/1–3. feladatait és beszéljük meg a megoldásokat. A megbeszélés során derüljön ki, hogy ezek a kategóriák nem merevek, hi-szen egy növény egyszerre több kategóriába is tartoz-hat (gyomnövény is és gyógynövény is). Az új anyag feldolgozása történhet a tankönyv és a munkafüzet közös használatával. Itt is kiemelten fontos a köz-vetlen tapasztalás (tanulmányi séta, egyéni tapaszta-latok), valamint a tankönyv kép- és ábraanyagának elemzése, értelmezése.

Szakmai kiegészítés:Ismeretes, hogy a növényvilág létünk fenntartásá-

ra és különféle szükségleteink kielégítésére számos lehetôséget nyújt. Így a növények számos faja szer-veikben – virágaikban, leveleikben, gyökérzetükben stb. – foglalt, orvoslásra felhasználható anyagokat, hatóanyagokat tartalmaz. Ezeket a növényeket gyógy-növényeknek nevezzük. A gyógynövények vadon termôk, vagy termesztettek. Gyûjtésük vagy betaka-rításuk, feldolgozásuk, forgalomba hozataluk megha-tározott elôírások szerint történik. A gyógynövények gyûjtött és szárítással tartósított hatóanyag tartalmú részeit a kereskedelem és a tudomány is drogoknak nevezi. A drogok fogalmába gyógyításra felhasznál-ható állati szervek egyes részei is beletartoznak. Ha-zai kereskedelmünkben ez idô szerint, mintegy 250 féle itthoni és kb. 50 féle importból származó drog van forgalomban. A drogok száma a kutatási eredmé-nyek következtében egyre gyarapodik, de változik a propaganda, illetve a „divat” hatására is.

Módszertani kiegészítés: kiegészítô anyagot tartalmazó óraA tanmenetben nem szereplô óra. Tanórán akkor dolgozható fel, ha a tantárgy évi óraszáma magasabb,

mint azt a tanmenetben jelöltük, vagy átcsoportosítottuk az anyagot. Vizsgálódásra, megfigyelésre azonban mindig van mód és lehetôség, nem kell ahhoz tanóra. Elvégezhetjük a megfigyeléseket szakkörön, vagy önállóan otthon. Fontos azonban, hogy ezekhez az önálló vizsgálódásokhoz megfigyelési szempontokat ad-junk a tanulóknak, illetve megbeszéljük a tanulókkal, mikor, milyen feltételekkel, hogyan lehet elvégezni a vizsgálódásokat. Ezért nagyon fontos, ha önállóan végzik a tanulók a megfigyeléseket, hogy – akár az óra számon kérô részének rovására is, de – megbeszéljük a fontos dolgokat. Ezeket a munkafüzet 68. oldalának bevezetôjében, illetve a 69. oldal befejezô részében találjuk meg.

Természetesen nem fontos azokat a növényeket megfigyelni, amelyek a munkafüzetben találhatók. Na-gyon jó lenne, ha a közvetlen környezetükben lévô növényeket vizsgálnák hasonló szempontok alapján.

8584

34. óra: Hortobágyi nemzeti parkMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraA füves területek élôlényeinek megismerése után fontos, hogy megismerjük hazánk azon jelentôsebb

védett területeit, amelyek még közel eredeti formájában ôrzik az ôsi természeti képet, a magyar tájat, a jel-legzetes növény- és állatvilágával. A nemzeti parkok megismerése azért is fontos, mert a „a honismeret egyik alapvetô követelménye, hogy a tanulók olyan mélységben ismerjék meg hazánk természeti értékeit, hogy az segítse elô a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot,

ösztönözzön a szûkebb és tágabb környezet feltárásá-ra, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.” (NAT Hon- és népismeret kereszttanterv)

Ezért ezen a tanórán fô feladatunk a HNP megis-merése. Ehhez nyújt segítséget a tankönyv nagyon gazdag (26 képbôl álló) képanyaga, valamint a mun-kafüzet feladatai és vázlata.

Szakmai kiegészítés:Magyarország, az Alföld, a puszta és a Hortobágy

fogalmai régóta összefonódtak. Egyikük nevének fel-idézése szinte vonzza a többit. Aki csak egyszer is látta a Hortobágyot, a róla készült fényképen, film-felvételeken, rögtön felismeri jellegzetes arculatát. Teljesen más e táj, mint a Fertô vidéke, mert a Fertô láthatára felett ott emelkednek a Lajta-hegység vo-nulatai és a Ruszt dombvidék lankái. A klíma is más, enyhébb, atlantikusabb. Másik nagy pusztánkkal, a Kiskunsággal sem téveszthetô össze. A Hortobágyon hiába keresnénk dús kalászú rónát, az árvalányhajas homoki gyepeket, a fehér nyárerdôket. Itt egy kemé-nyebb, ridegebb világ uralkodik. Talán a Körösök vi-dékének pusztái hasonlítanak leginkábba Hortobágy-hoz, de ott sem találjuk azt a széles, nyílt látóhatárt, a puszta végtelenségének érzetét, amely a Hortobá-gyon annyira hatalmába keríti az embert.

35. óra: kiskunsági nemzeti parkMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óraAz óra számon kérô részében szóban röviden tekintsük át a HNP-ról tanultakat, majd oldják meg a tanulók

önállóan a munkafüzet I/1. feladatát. A közös ellenôrzés után hozott szakirodalomból (a megye természet-védelmi területei) dolgozzanak a tanulók csoportmunkában. Szervezhetjük úgy is a tevékenységet, hogy fénymásolt lapot adunk mindegyik csoportnak és az azon lévô természetvédelmi területbôl készül fel egy rö-vid kis bemutatóval és oldja meg a munkafüzet I/2. feladatát. A célkitûzés után (a mai órán egy másik füves területen alakult nemzeti parkunkkal ismerkedünk meg, a KNP-kal), megtekinthetünk egy rövid videó film bejátszást a magyar puszták sorozat (Televideó Kiadó) X. fejezetébôl „Kiskunsági homokbuckák” címmel. Beszéljük meg a látottak alapján, hogyan alakultak ki ezek a képzôdmények és a tankönyv, valamint a mun-kafüzet segítségével dolgozzuk fel az anyagot. A feldolgozás során feltétlenül figyeljük meg és beszéljük

meg a tankönyv színes ábráit. Az óra végi összefogla-lás során a tankönyv kérdései és a munkafüzet vázlata alapján rögzítsük a tanultakat, majd hasonlítsuk össze a két nemzeti park azonos és eltérô jellemzôit, és ha van idônk, még nézzük meg az óra elején vetített vi-deó film XI. részét, „Kiskunsági szikesek” címmel.

Szakmai kiegészítés:Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi

térsége a Duna-Tisza köze. Az itt található termé-szeti értékek megóvását a KNP Igazgatósága látja el. A védett területek az alábbi négy tájegységbe tar-toznak.

1. A Duna-völgy az egykori öntésterületen kiala-kult szikes pusztákkal és tavakkal; 2. A Duna-Ti-sza közi Hátság a Duna hordalékából formálódott homokbuckákat, homok pusztát, lefolyástalan mo-csarakat, maradványerdôket foglalja magába; 3. Az Alsó-Tiszavidék a folyószabályozás során leszakadt holtágakat, még természet közeli állapotban megma-radt ártéri erdôket, és a megmentett területeken talál-ható, kapcsolódó szikeseket öleli fel; 4. Bácska ma-gyarországi részén a homokbuckás területek (Illancs) és az uralkodóan löszös térség néhány hektáros ma-radványfoltjai, a meredek Duna-völgyi löszpartok a természetvédelem hordozói. A különleges természeti értékek megóvása érdekében a KNP egyes részei csak korlátozottan, engedéllyel (mely az igazgatóságon igényelhetô) vagy szakmai kísérôvel látogathatók.

8786

36. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraA témakör befejezésekor ismét szánjunk egy tanórát a tanultak ismétlésére, rendszerezésére. Az ismét-

lést végezhetjük a munkafüzet feladatainak sorrendjében, kiegészítve azokat szóbeli feleletekkel. Elsôként a munkafüzet 1. feladata alapján nevezzük meg a mezô részeit, majd szóban egészítsük ki, hogy milyen tevékenység folyik az egyes részeken. Képkártyáinkból rakjunk ki néhányat az egyes részekhez. A rét szint-jeinek megnevezését végezzék el önállóan a tanulók. Az ellenôrzés után ismételjünk át néhány fogalmat (széna, anyaszéna, sarjú). A rét csoportosítása ismét történhet a munkafüzet feladata (3.) alapján. A tanult növények felismerését végezhetjük képkártyák segítségével szóban, illetve a munkafüzet 4. feladata szerint írásban. A csoportosításokhoz, az élôlények jellemzéséhez adnak segítséget a munkafüzet 5–7. feladatai. Az ismétlésbôl nem szabad, hogy kimaradjanak a nemzeti parkok. Ehhez adnak segítséget a 8–9. feladatok.

Módszertani kiegészítés:Az elôzô összefoglaló–rendszerezô órán megbizonyosodhattunk arról, hogy a tanulók mennyire sajátí-

tották el a tanult ismereteket, illetve mennyit felejtettek. Az ismétlô–rendszerzô órán is lehetôségünk volt a tanulók teljesítményének értékelésére, sôt osztályzatára is. Valószínû azonban, hogy nem minden tanuló sze-repelt azonos arányban a tanórán, tehát nem tudtuk mindenkinek a teljesítményét érdemjeggyel is értékelni. Ezért, ha úgy döntünk, hogy szükségünk van e témakörbôl is az érdemjegyekre, megírathatjuk az itt közölt témazárók (A., B.) valamelyikét, vagy esetleg mind a kettôt. (Itt is érvényes, hogy a két változat nem tartal-maz azonos, csak hasonló feladatokat.) A feladatlapok tartalmazzák az egyes feladatokra kapható pontszá-mokat és a maximális pontszámot, sôt a pontszámok ismeretében a tanulók tudását százalékos arányban is. A pontszámokat és a teljesítményszázalékokat úgy határozzuk meg, hogy a minden órán ismételt rét szintjeinek megnevezése és a növényfelismerés hibátlan megoldása már elégséges szintet jelentsen.

8988

Módszertani kiegészítés:Folytatva az A változatnál leírt pontszám átszámítását érdemjeggyé, tehát elégtelen (1) érdemjegyet csak

az kap, aki nem ismeri fel a téma feldolgozása során tanult növényeket, illetve növényi részeket, vagyis nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel. 50%-os teljesítményig elégséges (2) osztályzatot kap a tanuló annak ellenére, hogy még a tananyag elsajátítás terén súlyos hiányosságok tapasz-talhatók, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha az ismeretelsajátítás pontatlan, s hibáinak kijavítása rendszeres tanári segítséget igényel. Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tananyagot megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával sajátította el. Tudásának eredményes kivitelezéséhez kismértékben igényel tanári segítséget. A 90% feletti teljesítmény eléréséért a tanuló jeles (5) érdemjegyet kap, mert a tanult ismereteket szinte kifogástalanul elsajátította, és magabiztosan birtokolja. Külön dicséret illeti azt a tanulót, aki kifogástalanul (hibátlanul, esetleg egy apró hibával) oldotta meg a feladatlapokat vagy a feladatlapok egyikét.

37. óra: év végi összefoglalásMódszertani kiegészítés: ismétlô–rendszerezô óraAz év végi befejezô ismétlés során az egész évben feldolgozott ismeretek átfogó szempontok szerinti

rendszerezése, rögzítése történik. Szervesen épül az évközi folyamatos és a tematikus ismétlések rendsze-rére, és ennek függvénye a sikere is. A szakszerûen végzett tematikus ismétlések és a folyamatos óra eleji számon kérések nagy segítséget jelentenek az év végi munkánk során. Csakis így reménykedhetünk abban, hogy kisebb lesz a tanulóknál a felejtés aránya, és most itt, a végsô szintézisnél sikerült kialakítani, illetve rögzíteni a fajismeretet, az általános biológiai összefüggések rendszerét, valamint azt a környezetvédelmi szemléletet, amelyek együttesen biztosítják egyrészt a megfelelô alapot a tanulók további biológia tanulásá-hoz és a késôbbi önképzésük eredményességéhez. Másrészt azt a pozitív viszonyt a természethez, amely biz-tosítéka lesz annak a környezettudatos magatartásnak, ami a felnövekvô nemzedéket kell, hogy jellemezze.

9190

Módszertani kiegészítés:Az év végi ismétléshez ad segítséget a munkafüzet, háromoldalnyi feladatsora. Természetesen ezeket a felada-

tokat is ki kell egészíteni szóbeli feleletekkel, fogalommagyarázatokkal, csoportosításokkal. Év végére már min-den képkártyáról biztonságosan felismerik a tanult élôlényeket, így jellemzésük sem jelenthet nagyobb gondot. Hasonlítsuk össze a tanult élôlényeket a tanult szempontok alapján, és adjunk új szempontokat is a vizsgálódás-hoz. Feltétlenül rögzítsük a gabonafélék és a füvek (egyszikûek) legfontosabb jellemzôit, mert ezen ismeretekre szükség lesz a 6. évfolyamban a nádas élôlényeinek megismerése során, és a 7. évfolyam végén a rendszerezés-nél. Csoportosítsuk az élôlényeket különbözô szempontok alapján a munkafüzetben (2. feladat) és a képkártyák-kal is. Képkártyáinkkal alakítsunk ki különféle táplálkozási kapcsolatokat, és elemezzük azokat. Láttassuk meg a tanítványainkkal, ha a tápláléklánc egyik eleme hiányzik (kipusztul), és milyen hatással van a lánc többi tagjaira.

Ismételten beszéljük meg a nemzeti parkok jelentôségét, szerepét, az élôvilág megôrzésében betöltött sze-repét. Az utolsó órán az éves munka értékelése mellett legyen idônk figyelmeztetni tanítványainkat a nyár kel-lemes és hasznos eltöltésére, felhívni figyelmüket a balesetmentes kikapcsolódásra és a természet védelmére.

Módszertani kiegészítés:A témazáró feladatlapok között szereplô év végi felmérô is lehet egy segédanyag az év végi ismétléshez, de

ellenôrzésre, sôt értékelésre is felhasználhatjuk. Feladattípusai megegyeznek a tanév során használt feladatokkal, így értelmezésük nem jelenthet gondot, és valóban al-kalmas a tanulók tanév során megszerzett ismereteinek számon kérésére, mert a feladatok többsége az emlé-kezetet aktivizálja és kevés bennük a gondolkodtató feladat.

Az év végi felmérôt is felhasználhatjuk osztályo-zásra, de semmiképpen ne ez a jegy döntse el a ta-nuló éves osztályzatát. Az év végi felmérôre kapott osztályzat is egy érdemjegy a sok közül. A tanév végi osztályzatnál legyen ugyanolyan súlya, mint más írásbeli teljesítménynek. Igaz, hogy az osztá-lyozás döntô szempontja, milyen volt a teljesítménye az adott tanulónak a tanév során, a tanított ismerete-ket milyen mélységben sajátította el, de nem szabad elfelejteni, hogy az iskolában a rendszeres munka-végzésre próbáljuk ránevelni tanítványainkat. Tehát figyelembe vesszük a tanuló minden érdemjegyét, valamint hozzáállását, viszonyulását a tantárgyhoz (óra közi munka, gyûjtômunka, megfigyelés, kis-elôadás, szakirodalomban való búvárkodás) és ezek-bôl állapítjuk meg a végsô osztályzatot.

9392

utószó

Ezzel a szakmai–módszertani segédanyaggal az volt a célunk, hogy a NAT témaköreihez készített tan-könyvcsaládunkban összeállított témák feldolgozását és a nevelô tervezô munkáját segítsük. Rövid magya-rázó kiegészítéseinkben igyekeztünk javaslatot adni az egyes órák keretében megvalósítható módszertani lehetôségekhez. A módszer a cél elérésének az eszköze, meghatározott módon szervezett tevékenység. Nagy módszertanosok szerint „azok a módszerek, amelyeket a tartalomnak és a tanulók életkorának megfelelôen választottak ki, lehetôvé teszik a jó tudást, hozzájárulnak a fogalmak, képességek fejlôdéséhez és a nevelô hatás biztosításához.”

Ezért tankönyvcsaládunk 5. évfolyamosoknak szóló tagja az életkori sajátosságokhoz igazodva az isme-retek elsajátításában elsôdleges szerepet tulajdonít a megfigyelésnek, a tanulók gyakorlati tevékenységének. Sok olyan feladatot terveztünk, amelyekhez a tanulók megfigyeléseket végeznek, vagy vizsgálódást folytat-nak. A tanár, utasításokat, megfigyelési szempontokat ad, rámutat a munka céljára, és hogy milyen elméleti ismeretek szükségesek a feladatok elvégzéséhez. Ellenôrzi, vagy számon kéri a munkafolyamatot, segít a következtetéseket levonni, irányítja a megismerés folyamatát. Számos esetben a vizsgálódáshoz, megfigye-léshez szükséges ismeretek megszerzésében az segít, hogy a tankönyvet, munkafüzetet, egyéb szakirodalmat a tanulók megfelelô szempontok szerint tanulmányozzák. Ennek a korosztálynak a tanulási folyamatában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységnek, megfigyelésnek. Ebben sajátos szerepet kap az önálló gondolkodás, amely lehetôvé teszi a probléma megoldását, a megfigyelés elvégzését.

Természetesen mindig mindent nem lehet megtanulni közvetlen tapasztalás során, ezért szükség van a megfelelô szemléltetéssel összekapcsolt tanári magyarázatra is. A magyarázat során tekintettel kell lenni a tanulók értelmi színvonalára, tudásuk mélységére. Ahol lehet, a tárgyalt rész értelmezésébe be kell vonni az osztályt is. Ügyelni kell arra, hogy a magyarázat ne nyúljon hosszúra, ne váljék unalmassá.

Az általános iskolában különösen szükség van a sokszínû tanári magyarázatra, elbeszélésre. Ahogy Öv-eges József professzor vallja: „Hiszek az élôszó hatásában, a tanári magyarázat, elbeszélés erejében.” Ezt több esetben is a jerikói rózsához hasonlította. „Ez egy összeszáradt, csúnya, kimúlt óriáspókhoz hasonlít, de ha vízbe tesszük, megduzzad, kivirul, kiszínesedik, él. Ilyen száraz, csupán a vázat tartalmazó valami a tankönyv is. Ezt varázsolja élô rózsává a tanár magyarázatának, elbeszélésének csodavize. Ha a tanári elbe-szélés, magyarázat száraz, a csoda elmarad.”

Az itt vázolt módszereken kívül még számtalan más módszer, sôt módszerkombináció használata során válik eredményessé a tanítási–tanulási folyamat.

A következô néhány oldalon a módszertani kiegészítésekben oly gyakran emlegetett tanulói képkártyá-kat mutatjuk be. Reményünk szerint hamarosan színes, nyomtatott formában is megvásárolhatók lesznek a Dinasztia Tankönyvkiadónál, addig pedig fénymásolás útján sokszorosíthatjuk és használhatjuk ezeket a tanórákon.

Amennyiben a Tisztelt Kolléga tapasztalatait szívesen megosztaná velünk, várjuk jelentkezését, levelét a Dinasztia Tankönyvkiadó címére (1155 Budapest, Tóth István u. 97.).

Bízunk abban, hogy e kiadványukkal segítettük tervezô munkáját. További tevékenységéhez erôt, egész-séget, gyermeki jókedvet kívánunk:

a szerzô és a Dinasztia Tankönyvkiadó dolgozói.

applikációs képek az i. témakörhöz

9594

applikációs képek az ii. témakörhöz applikációs képek az iii. témakörhöz

96

Felhasznált szakirodalom

Dr. Dobó Géza: A biológia tantárgy pedagógiája Tankönyvkiadó, Budapest 1980.Dr. Dobó Géza: A biológia tanítása Tankönyvkiadó, Budapest 19789.Dr. Kacsur István: A biológia tanítása Tankönyvkiadó, Budapest 1989.Dr. Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan Tankönyvkiadó, Budapest 1979.URÁNIA sorozat alábbi kötetei:Növényvilág – Magasabb rendû növények I. Gondolat Kiadó, Budapest 1974.Növényvilág – Magasabb rendû növények II. Gondolat Kiadó, Budapest 1976.Állatvilág – Halak, kétéltûek, hüllôk Gondolat Kiadó, Budapest 1974.Állatvilág – Madarak Gondolat Kiadó, Budapest 1978.Csapody I.–Jávorka S.: Erdô mezô növényei Natura Kiadó, Budapest 1980.Szabó T. Attila–Péntek János: ezerjófû Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1996.J. Toman–J.Felix–K.Hísek: A természet képekben Natura Kiadó, Budapest 1974.Perendy Mária: biológiai gyakorlatok kézikönyve Gondolat Kiadó, Budapest 1980.Móczár László: Rovarkalauz Gondolat Kiadó, Budapest 1990.Rápóty–Romváry: Gyógyító növények Medicina Kiadó, Budapest 1983.D. Aichele–M. Golte Bechtle: Mi virít itt? Virágkalauz Ciceró Kiadó, Budapest 1989.David Carter: A világ lepkéi Pannem Kiadó, Budapest 1994.Frieder Sauer: Vízimadarak Magyar Könyvklub, Budapest 1996.Mauro Raffaelli José Maria Thomas–Domenech: Botanika Falukönyv Ciceró 1995Schmidt Egon: Nemszeretem állatok Natura Kiadó, Budapest 1987.Jane Chisholm–David Beeson: Biológia Holnap Kiadó, Budapest 1996.Ulrich Sedlag: A csodálatos rovarvilág Natura Kiadó, Budapest 1982.Schmidt Egon: Itt az oxigén Oxigén alapítvány, Budapest 1993.Dr. Bakonyi G. –Dr. Kiss István–Veres L.: A talaj élôvilága Officina Nova, Budapest 1991Dr. Vojnits András–Veres László: Rétek, legelôk élôvilága Officina Nova, Budapest 1991.Fürkész könyvek sorozat:

– Lepkék Gondolat Kiadó, Budapest 1987.– Ízeltlábúak Gondolat Kiadó, Budapest 1991.– Vadvirágok Gondolat Kiadó, Budapest 1987.– Emlôsállatok Gondolat Kiadó, Budapest 1986.– Madarak Gondolat Kiadó, Budapest 1988.

Búvár sorozat:– Kultúrnövények (1. és 2.) Móra Kiadó, 1987.– Gyógynövények Móra Kiadó, Budapest 1979.– Gyomnövények Móra Kiadó, Budapest 1987.– Bogarak Móra Kiadó, Budapest 1975.– Lepkék Móra Kiadó, Budapest 1975.– Kígyók, békák Móra Kiadó, Budapest 1976.– Kisemlôsök Móra Kiadó, Budapest 1981.

Fekete István: Vadászatok erdôn, mezôn Mezôgazdasági Kiadó, Budapest 1987.Fekete István: Gyeplô nélkül Nesztor Kiadó, Budapest 1970.Fekete István: Tarka rét Móra Kiadó, Budapest 1986.

tanári kézikönyv - ablak guru mezo vil… · most pedig elkészítettük a tankönyvcsaládhoz a...

Documents