TANÉV VÉGI BESZÁMOLÓ

Kádas György Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola,

Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium

2018/2019. tanév

Készítette: Tatár Jánosné

intézményvezető

Kisújszállás, 2019.06.26.

2

Tartalom 1. Pedagógiai folyamatok ........................................................................................................... 4

1.1. Tanórai nevelő-oktató munka ......................................................................................... 4

1.1.1. Székhelyintézmény ............................................................................................................ 4

1.1.2. FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁS ........................................................................................ 13

1.1.3. KARCAGI TAGINTÉZMÉNY ..................................................................................... 15 1.2. Tanórán kívüli nevelő-oktató munka ............................................................................ 21

1.3. Iskolán kívüli nevelő-oktató munka ............................................................................. 23

1.5. Mérések-értékelések tapasztalatai (eredmények elemzése, értékelése, szükséges

intézkedések, beavatkozások) .............................................................................................. 27

1.5.1. Székhelyintézmény .......................................................................................................... 27

1.5.2. Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat .................................................... 28

1.5.3. Karcagi tagintézmény ...................................................................................................... 28

1.6. Szakmai innováció ........................................................................................................ 29

1.7. Ellenőrzések területei és tapasztalatai .......................................................................... 30

1.7.1. Belső ellenőrzés ............................................................................................................... 30

2. Személyiség- és közösségfejlesztés ..................................................................................... 31

2.1. Statisztikai mutatók: tanulói létszámadatok ................................................................. 31

2.1.1. Székhelyintézmény-Kisújszállás ................................................................................... 31

2.1.2. Karcagi tagintézmény ...................................................................................................... 35 2.1. Tehetséggondozás ......................................................................................................... 37

2.1.1. Székhelyintézmény .......................................................................................................... 37

2.2.2. Karcagi tagintézmény ...................................................................................................... 38

2.3. Különleges bánásmód, esélyegyenlőség ....................................................................... 38

2.4. Szociális kompetencia-fejlesztés .................................................................................. 39

2.4.1. Székhelyintézmény .......................................................................................................... 39

2.4.2 . Karcagi tagintézmény ..................................................................................................... 40 2.5. Tanulói hiányzás, annak kezelése ................................................................................. 40

2.6. Fegyelmi intézkedések ................................................................................................. 45

2.7. Tanulói közösségek együttműködése, DÖK ................................................................ 46

2.8. Környezet- és egészségtudatos nevelés ........................................................................ 46

3. Eredmények ........................................................................................................................ 47

3.1. Tanulmányi mutatók (magatartás-szorgalom; tantárgyi átlagok; továbbtanulási

mutatók; kitűnő tanulók – bukások száma; dicséretek – figyelmeztetések száma;) ............ 47

3.2. Verseny- és pályázati eredmények ............................................................................... 50

3.3. Eredményes továbbtanulás (beiskolázás, továbbtanulási mutatók alakulása,

eredmények a visszajelzés alapján) ..................................................................................... 51

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció ........................................................ 52

4.1. Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége, együttműködése ........... 52

3

4.2. Nevelőtestületi belső tudásmegosztás .......................................................................... 52

4.3. Kommunikáció ............................................................................................................. 53

4.4. Gyakornokok mentorálása ............................................................................................ 54

4.5. Együttműködés a Tankerületi Tanáccsal, Intézményi Tanáccsal, Szülői szervezettel,

Iskolaszékkel, Diákönkormányzattal ................................................................................... 55

5. Az intézmény külső kapcsolatai ........................................................................................ 55

5.1. Együttműködés a település intézményeivel .................................................................. 55

5.2. Közös szakmai feladatvállalás hazai intézményekkel .................................................. 55

6. Együttműködés civil szervezetekkel ................................................................................. 56

7. A pedagógiai munka feltételei ........................................................................................... 57

7.1. Személyi feltételek alakulása........................................................................................ 57

7.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek ................................................................................ 60

7.3. Szervezeti feltételek (felelősség- és hatáskörök szabályozottsága, érvényesülése;

szakértelem és egyenletes terhelés alapján történő feladatmegosztás érvényesülése) ........ 61

7.4. A pedagógus továbbképzési terv megvalósulása .......................................................... 61

7.5. Pedagógus életpálya-modell, minősítési rendszer ........................................................ 62

7.6. Pályázati tevékenység ................................................................................................... 63

8. A tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai

programban megfogalmazott céloknak való megfelelés ..................................................... 64

8.1. Koherencia a központi szabályozó dokumentumokkal ................................................ 64

8.2. Megfelelés a helyi tanulói sajátosságoknak (pedagógiai, tanulásszervezési módszerek,

eljárások célirányos alkalmazása) ....................................................................................... 69

8.3. Az éves munkaterv összhangja a stratégiai dokumentumokkal ................................... 71

8.4. Az éves szintre lebontott feladatok teljesülése ............................................................. 71

8.5. A tanév kiemelt feladatainak megvalósulása................................................................ 72

8.6. A 2019/2020-as tanév kiemelt feladatai: ..................................................................... 73

9. Az intézményben lefolytatott ellenőrzések ....................................................................... 76

9.1. Belső ellenőrzés területei, tapasztalatai ........................................................................ 76

9.2. Külső ellenőrzések, minősítések területei, tapasztalatai ............................................... 76

Mellékletek:

Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat tanév végi beszámolója ...................... 78

Kollégium tanév végi beszámolója ...................................................................................... 94

Tanév végi beszámoló a munkaközösségek munkájáról .................................................. 106

4

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Tanórai nevelő-oktató munka

Intézményünk célja, olyan intézményi légkör megteremtése, melyben minden tanuló jól érzi

magát és sikeres.

A kitűzött cél megvalósításán évek óta közös erővel dolgozunk, hisz a sajátos nevelési igényű

tanulóink különnevelése vagy együttnevelése csak akkor lehet eredményes, ha adaptív

oktatással, változatos tanulásszervezési és módszertani eljárásokat alkalmazunk, és

megfelelő eszközparkkal tudjuk segíteni- a lehető legkorábban- a sérült gyermekeket.

A fogyatékos gyerekekért végzett munkán túl, fontosnak tartjuk az innovatív tevékenységünket,

mely az utóbbi tíz évben elnyert több, sikeresen megvalósított EU projekt is bizonyít.

Tanulói csoportok

Az idei tanévben intézményi szinten 32 tanulócsoport működött. A székhelyintézményben

18, a fejlesztő iskolában 4, a tagintézményben 10 csoportban folyt a gyógypedagógiai

nevelés-oktatás. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatban a törvényi

előírásoknak megfelelően sok-sok csoportot kellett kialakítanunk a tanulók fogyatékosságát

is figyelembe véve.

1.1.1. Székhelyintézmény

Óvodai csoportok

1. Óvoda I./ Süni csoport vezetője: Pappné Oros Éva

A Süni csoportba 7 kisgyermek járt az idei nevelési évben, akik közül öten autizmussal élők,

ketten tanulásban akadályozottak. A pozitív megerősítésnek, egyéni bánásmódnak

köszönhetően a szorongó kisgyermekek is oldódtak, nyitottabbak lettek a nevelési év során. Az

önkiszolgálásban sok segítséget igényelnek, de kiemelkedően jó a kommunikációs készséggel

rendelkeznek. Erre alapozva fejleszti a csoportvezető a szociális rutinokat, a viselkedési

szabályokat. A szülők partnerek, elfogadják az óvónéni tanácsait, amely fontos, hisz ahhoz,

hogy a fejlődés látványos legyen, a szülők közreműködésére is szükség van.

A gyakorlójáték mellett igen kedvelik a vizuális tevékenységeket, szerep-, társas-,

konstrukciós- és a memória játékokat is. A mozgásfogyatékos kislánnyal konduktor és

gyógytornász is foglalkozott, melynek köszönhetően már rollátorral jár. A Süni csoportból 4

gyermek a következő tanítási évben megkezdi iskolai tanulmányait.

5

2. Óvodai II./Pillangó csoport, csoportvezető Törös Szilvia:

A szeptemberi beszoktatás nem volt zökkenőmentes. A csoport magas létszáma sokszor

megnehezítette az egyéni foglalkozások megtartását. A legnehezebb feladat volt az autizmussal

élő óvodásainknak a napi rutinok és a szabályok elfogadása, elsajátítsa és alkalmazása. Sokszor

problémát okozott megteremteni azt az optimális légkört, amelyben az eredményes fejlesztés

meg tudott valósulni. A csoportvezető óvónő minden gyermeknél figyelembe vette az egyéni

képességeket, életkori sajátosságokat és ehhez igazodva tervezte a fejlesztéseket,

tevékenységeket. Igyekezett úgy kialakítani az óvodai környezetet, olyan módszereket

alkalmazni, amelyek segítették az autista gyermekek mindennapjait. Öröm volt látni, hogy

napról napra egyre ügyesebben, és magabiztosabban használják az autizmus specifikus

eszközöket, s oldják meg a feladatokat vagy sajátítják el a csoport szokás- és szabályrendszerét.

Több gyermeknél megjelent a szerepjáték, szívesen főzőcskéztek, gyógyították, öltöztették a

babákat. Minden tevékenységet leutánoztak.

Ebben a nevelési évben 7 gyermek volt képes részt venni a babzsákos foglalkozáson, ahol a

sorra kerülést, várakozást, a helyes társas viselkedést, egymásra figyelést gyakorolhatták.

3. Speciális autista I. osztály, osztályfőnök Gazsóné Nagy Andrea:

A tanulók közül 4-en hatodikosak, 2-en hetedikesek és 3-an nyolcadik osztályosok. Egy tanuló

értelmileg akadályozott, négyen tanulásban akadályozottak, három tanuló ép intellektusú.

A tanulók eltérő képességekkel és szükségletekkel rendelkeznek, ezért elengedhetetlenül fontos

a többszintű differenciálás, az egyénre szabott feladatok, tevékenységek szervezése, a

szemléltetetés, cselekedtetés.

Az autizmussal élő tanulók a kölcsönösséget igénylő, szociális és kommunikációs készségek,

valamint a változatos és rugalmas viselkedésszervezés területén fejlődést mutatnak. A

tantárgyak közül a matematika, nyelvtan és történelem tantárgyak tartoznak a legnehezebbek

közé. A tananyag megértését játékosan cselekedtetve, szerepjátékkal, vizuális megsegítéssel

teszi könnyebbé az osztályfőnök.

Társas viselkedésük fejlődése lehetővé tette, hogy az osztály nagyközönség előtt is fellépjen

táncos produkcióval.

Zoltán Noel Gordon a Szolnoki Törvényszék rajzpályázatán „AZ IGAZSÁG ARCAI A JOG

ÉS A BÍRÓSÁG SZÍNESBEN” első helyezést ért el, a pályaművet ősszel az Országos

Törvényszéki kiállításon fogják megjelentetni. A Regionális Ki mit tud?- on rajz, versmondás

és tánc kategóriában indultak tanulók, s több területen sikeresen szerepeltek.

Eredményes volt a tanulók továbbtanulása, három nyolcadikos tanuló eredményes felvételi

vizsgát tett a Budapesti Látássérültek Szakiskolájában.

6

4. Speciális autista II. osztály, osztályfőnök: Alajtnerné Kőnig Henriett

A középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmussal élő gyermekek csoportjában nem könnyű a napi

nevelő-oktató munka. Mára azonban összeszokott közösséggé váltak, a gyógypedagógus és az

évek óta állandó gyógypedagógiai asszisztens támogató, segítő munkája jóvoltából.

Egy tanuló hetero-, és autoagresszív magatartása végett környezetére és önmagára is veszélyes,

ezért az osztályfőnök folyamatosan kapcsolatban áll az édesanyával.

A nem vagy alig beszélő gyermekek számára a napirend, a napi rutinok, a vizuális támpontok

adnak biztonságot, bejósolhatóságot. A csoportban különböző relaxiációs technikákat alkalmaz

az osztályfőnök a diákok hangulatának kezelésére. A mozgással, énekléssel, egyéni helyzetbe

hozással is sikeresen oldják meg a fellépő problémákat.

A tanulók nagyrésze támaszigényes, de lassú fejlődés tapasztalható a kommunikációs, szociális,

kognitív készségük, kézügyeségük alakulása terén. Főleg egyéni foglalkozásokon vesznek

részt, jutalmul kedvenc tevékenységeiket végezhetik.

5. Autista III. csoport, osztályfőnök Barta Mária

A több éve együtt lévő gyerekek sokat változtak társas, szociális viselkedésük terén és

szabálytudatuk is kialakulóban van. Segíti ezt az állandó, elfogadó osztályfőnökük, a

gyógypedagógiai asszisztensük és a nevelőtanáruk hatékony nevelő-oktató munkája. Változás,

amelyhez alkalmazkodniuk kell, mindig van. A második félévben egy leány és egy fiútanuló

érkezett a csoportba, így 10 főre emelkedett a létszámuk. A tanórai nevelő-oktató munka

családias, barátságos, pozitív légkörben folyt. A magyar nyelv és irodalom órák mindennapos

része a babzsákos foglalkozás, amely jóvoltából sokat javult a tanulók szociális kompetenciája,

kommunikációs készsége.

A gyógypedagógus és a délutáni nevelőtanár változatos, tevékenységközpontú, közvetlen

tapasztalatok megélésével, adaptált eszközök és módszerek alkalmazásával, a gyógypedagógiai

asszisztens támogatásával igyekszik a tanulók kognitív képességeit is fejleszteni. Minden

gyermek egyéni ütemben halad és eltérőek a tanulmányi fejlődésben. Elsődleges feladat az

alapkészségek fejlesztése, az írás-olvasás-számolás megalapozása, megszerettetése.

A tananyag elsajátítását segítik a strukturált, tépőzáras és laminált eszközök. Így a gyengébb

képességű tanulók is képesek a betűket differenciálni, a kép-szóegyeztetést elvégezni.

7

6. Speciális autista IV. osztály, osztályfőnök Kolicsné Vincze Erika:

Az osztály létszáma 8 fő. 4 tanuló a szülők kérése ismétli az első évfolyamot. Összeszokott

csoport, nagyon jól tolerálják egymást. Egy tanuló 2019. február 11-én átiratkozott Budapestre

a Nagyothallók intézetébe. A gyerekek mindennapjait próbálja az osztályfőnök és az ott tanítók

jól beláthatóvá tenni, s mindennap hasonló forgatókönyv alapján felépíteni. A gyerekek

mindennapjait reggeli beszélgetőkörrel, rutinokra építve, napirendi kártyákkal, ráhangolással

próbálja bejósolhatóvá, biztonságossá tenni az osztályfőnök.

A csoport rendkívül eltérő képességű tanulókból áll, a kerettantervben meghatározott tantárgyi

követelményeket csak kevesen tudják teljesíteni. Egyik legnehezebben fejleszthető a

grafomotoros készségük, hisz három tanuló ceruzafogása még csak kialakulóban van. A

gyermekek autizmusának súlyossága jelentősen befolyásolja iskolai teljesítményüket. A

csoportban három nehezen beszélő tanuló van, akikkel próbálja az osztályfőnök és az ott tanítók

a képes kommunikációt alkalmazni.

A nevelési célok között fontos szerepet kap az önállósági/önellátási és szabadidős készségek

fejlesztése. Mivel az autizmussal élő gyermekek általában csak egysíkú, ismétlődő játékokat

játszanak, ezért többféle játéktevékenységet ajánlanak számunkra, választási lehetőség képes

emlékeztetőjével. A kölcsönös kommunikáció hiányossága miatt egyéni, képes kommunikációs

kártyákat használnak.

7. Speciális autista V. osztály, osztályfőnök Papp Anikó

Az új, autista első osztály közösséggé formálódása zökkenőmentesen zajlott, a heterogén

összetételük ellenére is. A gyermekek autizmus spektrum zavar mellett, ép értelmű, tanulásban

akadályozott és értelmileg akadályozott diagnózissal is rendelkeznek. A tanórai munkát

differenciáltan végezte az osztályfőnök, a tanulók képességeihez és haladási üteméhez mérten,

gyógypedagógiai asszisztens segítségével.

A gyermekektől elvárható szociális viselkedés megalapozása és az ehhez szükséges készségek

kialakítása, fejlesztése alapvető fontosságú volt az itt tanítók napi munkája során. Az

osztályfőnök figyelmet fordított a befogadó-strukturált- környezetre, a megfelelő pedagógiai

eljárások kiválasztására, és a differenciált tevékenységközpontú módszerek alkalmazására, a

tanulók egyéni képességeihez mérten. A tanítás szemléltetéssel, tevékenységbe ágyazottan,

játékos formában zajlott, igazodva a gyermekek életkori sajátosságaihoz.

Különös figyelmet fordítottak a gyermekek értékrendjének formálására, melyben meghatározó

volt a szocializáció folyamata. Az osztályfőnök törekedett a gyermekek pozitív énképének

kialakítására, önértékelésének fejlesztésére, empátiás készségük, alkalmazkodó képességük

kialakítására. Elsődleges nevelési feladat volt a szociális-és kommunikációs készségek

fejlesztése. Babzsákos foglalkozások során az alapvető társas viselkedést gyakorolták. Több

8

gyermeknél sérült a beszéd, ezért alternatív kommunikációs eszközök használatát tanítják

számukra.

8.Tanulásban akadályozott 1-2-3-4. osztály, osztályfőnök Vidics Zoltán Lászlóné:

A négyes összevonás miatt mindennapi kihívás volt a tananyag elsajátíttatása az

osztályfőnöknek és az itt tanítóknak. Átgondolt, tudatosan megtervezett órákat kellett terveznie

a hatékony ismeretelsajátítás érdekében. Magyar nyelv és irodalom órán Meixner-módszer

jótékony pedagógiai hatása érezhető a betűk felismerésénél, differenciálásánál, de a

gyermekek síkbeni, térbeni tájékozódása továbbra is sok-sok gyakorlást igényel, mint ahogyan

a grafomotoros és aritmetikai készség fejlesztése

Az eredményes ismeretelsajátítás érdekében elengedhetetlen a változatos, szemléltető és

tanulást segítő eszközök készítése. Szükség van az óraközi mozgásos, mondókás, játékos

módszerekre a tanulók figyelmének fenntartása érdekében. Az osztályfőnök valamennyi órán

használja az interaktív táblát, az új ismeretek, játékos gyakorlás, általános tájékozottság

fejlesztése érdekében.

Az elsősök ugyan kis lépésekben haladnak előre, de feladattudatuk kezd kialakulni, egyre

hosszabb ideig képesek figyelemösszpontosításra. A másodikosok egyre önállóbban

dolgoznak, de még mindig igénylik az egyéni segítséget, motivációt. A harmadik osztályos

tanuló egyenletes ütemben, jól teljesített. A negyedikeseknél kialakult az önálló tanulás, bár

néha ők is elbizonytalanodtak, igényelték a megerősítést.

Tanév végére javult a tanulók olvasástechnikája, szövegértése, fejlődött szókincsük,

kifejezőkészségük. A számköri ismereteik erősödtek, szöveges feladat megoldását biztosabban

végezték el.

A gyógypedagógiai asszisztens támogató munkája, a gyógypedagógus szemléltető és tanulást

segítő eszközökkel való megerősítése segítette a többszörösen összevont osztály tanulóit az

eredményesebb ismeretanyag elsajátításában.

9.Tanulásban akadályozott 5-6. osztály, osztályfőnök Murányiné Szabó Anna:

Az új ismeret átadásánál és a gyakorló, ismétlő órákon gyakran alkalmazta a gyógypedagógus

az interaktív táblát. Az IKT eszközzel olyan komplex tanulói környezetet tudott teremteni,

melyben a diákok kreativitását kihasználva igazi problémamegoldás következhetett be. A

tanulók játszva, felfedezve, a tanulás közös élményére építve sajátíthatták el a tananyagokat.

A tanév során nagyon sok időt kellett fordítani a gyerekek, illetve a pedagógusok és diákok

között fellépő nehézségek, konfliktusok kezelésére. Feladathelyzetben előnybe részesítette az

osztályfőnök a kooperatív tanulást és a pármunkát. Munkavégzés közben folyamatosan ügyelt

a helyes viselkedési és magatartási formák betartatására, egymás közötti tiszteletteljes

9

kommunikációra. Amikor az igen problémás, nevelésbe vett tanulók nem voltak jelen az

osztályban, nagyon hatékonyan és örömteli hangulatban tudtak együtt dolgozni a tanulók.

10.Tanulásban akadályozott 7. osztály, osztályfőnök: Lajtos Ákos

Az idei tanévben is az intézményi szabályzó dokumentumok előírásainak megfelelően végezte

a nevelő- oktató munkát a hetedik osztály osztályfőnöke. A nevelő- oktató munkájában a

kerettantervben meghatározott tantárgyi követelmények megvalósítása volt a fő cél.

Eredményes megvalósításához figyelembe kellett vennie a tanulók egyéni képességeit, aktuális

érzelmi állapotukat. Fontos volt minden egyes órán a hatékony, több szintű differenciálás és az

IKT eszközök tervszerű, tudatos használata, mellyel mindig sikerült élményszerűvé tenni a

tananyagot.

Az útkereső serdülőkorú, többnyire rossz szociokulturális hátterű -nem egy esetben

traumatizált- fiatalok lemorzsolódása végig reális veszélyt jelentett, így a gyakran a nevelő

munkára kellett a legnagyobb hangsúlyt helyezni.

Az osztályfőnök következetes, konzekvens nevelési stílusa jóvoltából kirívó magatartási

probléma nem jellemezte a tanulásban akadályozott tagozat 7. osztály közösségét, a tanulók

többsége képességeinek megfelelően tanult, s igen jó eredménnyel teljesítették az évfolyamra

meghatározott tantárgyi követelményeket. Két fő igazolatlan hiányzásaik miatt lemorzsolódott.

11.Tanulásban akadályozottak 8. évfolyama, osztályfőnök: Kovács Krisztina

A tanévet kilenc tanulóval és nagyon sok belső konfliktussal kezdte a 8. osztály. Az oly jól

összeszokott és működő csapat ellenállást tanúsított az új kollégák iránt, ezért tanórákon és

szünetben is sok volt a súrlódás. Az első két hónap után azonban nyugodtabbak és elfogadóbbak

lettek, így már sokkal hatékonyabban, élvezetesebben telt a tanulókkal együtt töltött idő.

A nyolcadik osztályban a tananyag nehéz és biztos alapokat igényel, ezért a gyógypedagógus

változatos módszerekkel, szemléltető és digitális eszközökkel tette érdekessé és elérhetőbbé a

tanulók számára az elvontabb fogalmak megértését. Általánosságban elmondható, hogy a

készségtárgyakból teljesítettek a legjobban. A többi tantárgy esetében az egyéni képességek, a

tanulók motiváltsága nagyon meghatározóak a jó osztályzat megszerzésében.

Gyakran dolgoznak kooperatív csoportmunkában, párokban, amelynek kapcsán javult a tanulók

együttműködési készsége, szociális kompetenciája.

10

12. Értelmileg akadályozott 1. osztály, osztályfőnök Ariné Szarka Szilvia

Az értelmileg akadályozott 1. osztály 8 fővel indult. 4 gyermek középsúlyos értelmi fogyatékos,

4 fő autizmus spektrumzavarral él. Az első hónapokban egymás megismerése és képességek

felmérése volt a cél. A foglakozások felépítését szervezett keretek közé építette az osztályfőnök,

amely hatékonynak bizonyult. Állandóvá és megszokottá vált a gyerekek számára a reggeli

beszélgetőkör, ahol a kommunikációs készégfejlesztésen túl a szociális kompetenciák

kialakítása is lényeges szempont volt. A tanórák alatt a gyerekek fokozatosan megszokták az

iskola kötöttebb követelményrendszerét és mindenki a saját képességeinek megfelelően, egyéni

tempóban sajátította el a tananyag tartalmát.

Az aktív és passzív szókincsük bővült. Finommotorikájuk sokat fejlődött a tanév során viszont

biztos ceruzafogása egy gyermek esetében megfelelő. Irányok meghatározása térben és síkban

még nem nem rögzült, további fejlesztést igényel.

13. Értelmileg akadályozottak 2-3. osztály. Osztályfőnök: Szőke Andrea

Az ért.ak. 2-3. osztály 11 tanulóból áll. A magatartási problémák megelőzése érdekében

biztonságos környezetet, egységes követelményrendszert alakított ki az osztályfőnök és a

gyógypedagógiai asszisztense. Változatos, a játszva tanulás élményének biztosításával,

tevékenységközpontú, egyéni megsegítéssel, bejósolható környezet kialakításával biztosította

a tanulók tapasztalat- és ismeretszerzését.

A félév során gyakorolták a betűelemek vázolását, a helyes ceruzafogási technikát. Fejlődés

tapasztalható a gyerekek aktív-passzív szókincsénél. Sokat fejlődött a szín és formaegyeztető

képességük. Nehézséget jelent a gyermekek számára az irányok meghatározása síkban, térben

egyaránt.

Az osztályfőnök leggyakoribb motivációs eszköze az érzelmi ráhangolódás, biztonságos,

elfogadó környezet, a bizalom ereje és a szóbeli dicséret. A tanultak alkalmazását, önálló

cselekvésre ösztönzés mellett, a megtapasztaláson keresztül igyekszik mélyíteni és képesség

szintre emelni. Az értékelést is az egyéni képességekhez igazítja.

14. Értelmileg akadályozott 4-5-6. osztály, osztályfőnök Zsódi Károlyné:

Az osztályfőnök fontosnak tartotta, a játékos, cselekvéses feladatok alkalmazását az órákon,

melyek felkeltették a gyerekek érdeklődését, motiválóak voltak számukra.

Az egyénre szabott differenciált feladatok, tevékenységek biztosították a tanulóknak a siker, az

eredményesség megtapasztalását, amely a pozitív énképük kialakulását is támogatta. A

folyamatos odafigyelés, ellenőrzés, javítás, buzdítás, dicséret ösztönzőleg hatott a tanulókra.

11

A nyugodt légkör biztosítása érdekében a helytelen magatartási és viselkedés problémákat

azonnal kezelték.

Valamennyi tanuló esetében kiemelt feladat a kommunikációs készségek, a finommotorika,

grafomotorika, szem-kéz koordináció fejlesztése.

A tanult betűket kis segítséggel hangoztatják. A két-három-négybetűs szavak összeolvasása

egyre sikeresebb, a mondatok olvasása, értelmezése segítséget igényel.

Felismerik, megnevezik a halmazok összehasonlítása során a sok-kevés-semmi mennyiséget.

Számot mennyiséggel, kis segítséggel egyeztetnek.

A gyógypedagógus a gyógypedagógiai munkát segítő kollégájával törekszik a barátságos,

nyitott iskolai légkör megteremtésére, fenntartására. A világosan megfogalmazott célok és

szabályok segítik a tanulókat a mindennapokban.

15. Értelmileg akadályozott 8. osztály, osztályfőnök Nagy Erzsébet:

A csoport tanulói összetétele, képességszintje rendkívül heterogén. A pedagógus a

gyógypedagógiai asszisztens támogatásával, következetes nevelési attitűddel, figyelemfelhívó

szemléltető eszközök alkalmazásával igyekszik megvalósítani az értelmileg akadályozott

gyermekek napi komplex gyógypedagógiai fejlesztését.

Az osztályfőnök nagy hangsúlyt fektet a tanulók ismereteinek bővítésére, a helyes feladat-

megoldási sorrend kialakítására, amelynek segítségével is csak apró, kis lépésekben tudnak

haladni. Kommunikációs készségük igen alacsony színvonalú. A beszélőket gyenge

beszédprodukció, egyszerű mondatok használata, szegényes szókincs, súlyos nyelvhasználati,

nyelvhelyességi hibák jellemzik.

A fejlődési folyamatot egy tanuló esetében nagyban akadályozza az egyre gyakrabban és

súlyosabb formában megjelenő pszichés magatartási, viselkedési rendellenesség.

Évközben és tanév végén a 7. osztályosok egy tanév alatt sikeres osztályozó vizsgát tettek a 8.

osztály anyagából, így tanév végén 10 tanuló ballagott el és kezdi meg jövőre a tanulmányait

a készségfejlesztő iskola 9. évfolyamán.

16.Készségfejlesztő Iskola 10. osztály, osztályfőnök: Jakab Sándor

A 2018/2019-es tanévet 8 tanulóval kezdte meg a Készségfejlesztő Iskola 10. osztálya. Év

közben egy tanulónak a gyámja kérésére megszűnt tanulói jogviszonya. A nevelés - oktatás

célja az általános iskolában elsajátított – életkezdéshez kapcsolódó ismeretek megerősítése, a

gyengébb vagy sérült funkciók fejlesztése, kompenzálása, a felnőtt életben elérhető

munkatevékenységek iránti motiváció felkeltése, a gyakorlati tevékenységek elsajátításához

12

szükséges kompetenciák, magatartásformák kialakítása volt. Az elméleti órák tananyagát a

gyakorlati órák során hasznosítják a fiatalok. Az életvitel és gyakorlat órákon a személyes

szükséglettel kapcsolatos teendőket pl. háztartás, gondozási feladatokat, vásárlás

fogyasztóvédelem, piktogramok értelmezését, környezetünk rendezését gyakorolták.

Az osztály diákjai régen ismerik egymást, általános iskolai éveit is együtt töltötték.

Összeszokott, jól együttműködő osztállyá formálódtak, a problémákat megbeszélik és segítik

egymást azok megoldásában. A 12. osztállyal összefogva saját készítésű termékeikkel

kézműves vásárokon vettek részt a tizedikes tanulók is.

17. Készségfejlesztő iskola 12. osztály, osztályfőnök Sóczóné Kása Gyöngyi

Ebben a tanévben végzős 12. osztályosokaz új kerettantervünknek megfelelően a Papírtermék-

készítő, az irodatechnikai eszközök használata, és a habilitációs célú munkavégzés integrált

munkavégzésre nem képes tanulók részére modult sajátították el és tettek ebből sikeres vizsgát

tanév végén.

A papírtermék készítő modul munkafolyamataihoz fejlett finommotorium, kreativitás,

reprodukciós készség szükséges. A papírtermék készítő modul nem ad annyi sikerélményt a

tanulók számára, mint az agyagozás adott. A modul elsajátítása közben nagyon sok készséget

kellett fejlesztenie a szakoktató, osztályfőnöknek, hogy a készített termékek megfelelő

minőségűek legyenek.

Az irodatechnikai eszközök használata modul része a szövegszerkesztés elsajátítása, amely

azoknak a tanulóknak jelent nagy nehézséget, akik nem képesek írni, olvasni. Az osztály

legtöbb tanulója azonban kedveli e modult. Megismerték az infokommunikációs hardvereket,

a fénymásoló, nyomtató, iratmegsemmisítő használatát, jól tájékozódnak az interneten.

A habilitációs célú munkavégzés során a tanulók olyan munkafolyamatokat végeztek, amely

a mindennapi élethelyzethez, az önálló életvezetéshez szükséges (ebédlő takarítása, terítése, a

tízórai edények elmosogatása, kertben való tevékenység).

Az új modulok elsajátítása során speciális kifejezésekkel is bővült a tanulók szókincse, a

gyakorlati tevékenységek szükségessé tették az önállóbb probléma-felismerést. A tanulók

ismeretei fejlődtek a munkafolyamatok során, az alkalmazott eszközök funkciójának

megismerésével, a változások követésével, az egészség- , munka- és balesetvédelmi ismeretek

elsajátításával

A 12-es tanulók az idén is emlékezetes szalagtűző ünnepséggel, keringővel tették emlékezetessé

a szüleik és vendégeik számára e szép napot.

13

1.1.2. FEJLESZTŐ NEVELÉS-OKTATÁS

18. Fejlesztő iskolai csoport – Kisújszállás. Osztályfőnök: Rázsó Judit

Tanév eleji tanulói létszám: 7 fő, tanév közben 1 tanuló jogviszonya egészségi állapotának

romlása miatt megszűnt.

A kisújszállási székhelyintézményben második éve működik fejlesztő iskolai csoport. A

tanmenetek elkészítését, a projekt-módszer alkalmazását, a napi rutin kialakítását, a TARC-

felmérés felvételét és kiértékelését, az egyéni fejlesztési tervek megírását, szöveges értékelés

elkészítését, segítette a hatékonyan működő fejlesztő iskolai munkaközösség. A tervezett

projektek az évszakokhoz, a hozzájuk tartozó ünnepekhez kötődnek.

A csoport összetétele meglehetősen heterogén, mind képességek, mind életkor, mind

egészségi állapot szerint. A nevelő-oktató munka csoportos és mikro-csoportos

foglalkoztatási keretekben valósult meg, és az egyéni megsegítés is e keretek közé épül be. A

csoportban magatartási problémák nem jellemzőek, problémát a gyerekek egészségi állapota

okoz, ami a hiányzások magas arányában sajnos látható.

1. Cinege csoport, osztályőnök: Magyar Ildikó Zsuzsánna

A nevelő-oktató munka csoportos és mikrocsoportos foglalkoztatási keretekben valósult meg

és az egyéni megsegítés is ezen keretek közé épült be. Az idei tanév során is kiemelt feladatnak

tekintette a gyógypedagógus a szeretetteljes, elfogadó, nyugodt légkör biztosítását, az érzelmi

biztonság megteremtését, a napirend betartásával a szokásrendszer megszilárdítását, a rutinok

kiépítését. Az élményszerű, játékos foglalkozások felkeltetették a tanulók érdeklődését,

motiválttá válnak és képesek voltak az új ismeretek befogadására. A tanulók nagyon sok

biztatást, megerősítést és jutalmat kaptak a foglalkozások alkalmával. Az ünnepek,

születésnapok közös ünneplése színesítette a tanulók mindennapjait. A szokások, a rutinok

alkalmazása tükrözi a tanulási folyamat eredményességét, amely tesztekkel mérhető.

2. Ficánka csoport, osztályfőnök: Gyurkóné Kiss Anikó

A nagyon heterogén összetételű tanulócsoportban a módszertanilag igényes megsegítés mellett

a tanulók valamivel hosszabb időre voltak képesek a közös tapasztalatszerzési helyzetben elemi

szinten együttműködni. A komplex képességfejlesztő foglalkozásokon a különböző érzékszervi

érzékletek, észleletek nyújtotta tapasztalatokkal, azok esetleges szintézisével az érdeklődés a

figyelem kicsivel hosszabb időre volt felkelthető ebben a tanévben. A szociális képességek,

együttműködés, kivárás, egymásra figyelés alakításában nagy segítség az állandó asszisztens

támogató tevékenysége. A frusztráló helyzetek oldását a gazdag tevékenységi, módszertani

repertoár és az idei félévben már rendelkezésre álló udvari játszótér is nagymértékben segítette.

14

3. Micimackó csoport, osztályfőnök: Oláh Katalin

A csoport évek óta csaknem változatlan összetételben működik. Két tanuló bevonása a

csoportos foglalkozásokba sok egyéni, támogató segítséget igényelt. A tanulók a napirendjüket,

szokásrendjüket jól be tudták tartani, de új helyzetekben, új feladatok bevezetésekor szükség

volt a tárgyas és képes támogatásra. A verbális utasítások megértésében a tanulók fejlődést

mutatnak, képesek egy-egy részfeladatot önállóan vagy kevés segítséggel elvégezni.

A csoport tanulóinak szociális viselkedése, együttműködése és szociális kontrollja jó

színvonalú. A foglalkozásokon nagy hangsúlyt kap az élményszerű tapasztalatszerzés, az „én

is tudom” élményének biztosítása, a sok megerősítés, biztatás és a társas kezdeményezések

támogatása. A gyógypedagógus személyének állandósága a tanulók biztonságérzetét erősíti és

személyes kötődések kialakítására is lehetőséget biztosít. Az itt dolgozó gyógypedagógiai

asszisztens személyisége, attitűdje is segíti az egységes nevelési elvek közvetítését a tanulók

felé. Együttműködésük a kiegyensúlyozott munkalégkör mellett biztonságérzetet erősítő,

elfogadó, jó hangulatot teremt.

4. Napraforgó Csoport, osztályfőnök: Némethné Szopkó Mária

A Napraforgó csoport életkor, mozgásállapot és egyéb képességek fejlettsége területén

heterogén képet mutat, melyet a nevelő-oktató munka szervezésekor hangsúlyosan figyelembe

kellett venni. Az új tanulók beillesztése a csoport rendjébe sok egyéni megsegítéssel,

szeretetteljes és következetes odafordulással történt. A csoportos foglalkozásokon a fejlesztés

irányának és a segítségnyújtásnak a differenciált szükségleltekhez kellett igazodnia. A

foglalkozások kiemelt feladata volt a kezdeményezések elfogadtatása és a hiányosan működő

képességek korrekciója. Az együttműködési készség kialakítása és fejlesztése, valamint az

kapcsolatkezdeményezések támogatása sok biztatással, megerősítéssel történt.

5. Gondozási helyén ellátott tanulók

A „Gólyafészek Otthonban” lakó, tankötelezett korú, súlyosan és halmozottan fogyatékos

tanulók ellátását ebben a tanévben 4 fő gyógypedagógus (túlmunkában és megbízási

szerződéssel), 1 fő konduktor (túlmunkában), 1 fő pedagógus (túlmunkában) és 1 fő

gyógypedagógiai asszisztens (kötelező órában) segítette. A fejlesztő foglalkozásokat a

Gólyafészek Otthonban folyó mindennapi tevékenységekhez, a kialakított napirendhez,

gondozási rendhez alkalmazkodva kellett megszervezni. A fejlesztő foglalkozások komplex

gyógypedagógiai fejlesztések voltak, lehetőség szerint minél többféle ingert és élményt

nyújtottak a tanulók számára a bazális stimuláció alkalmazásával. Súlyos, ágyhoz kötött

állapotuk és mozgatásuk nehézsége miatt a környezeti ingerek változatosságát a legszűkebb

15

környezetükbe, testközelbe hozva lehetett biztosítani, így bővülhetett az állapotuk miatt

számukra beszűkült világ. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek szeretet-szükséglete

igen magas, hálásak a kapcsolatteremtés minden formájáért. Ebben a tanévben is alapvető cél

volt a „Gólyafészek Otthon” egészségügyi dolgozóival, a gondozónőkkel és a pedagógiai

munkatársakkal teammunkában az elérhető lehető legjobb közérzetet biztosítani a tanulók

számára.

6. Otthonukban ellátott tanulók

A 2018/2019-es tanévben 10 településen (Kisújszállás, Karcag, Kunmadaras, Tiszafüred,

Tiszaörs, Nagyiván, Tiszaszentimre, Kunhegyes, Fegyvernek, Mezőtúr) láttunk el súlyosan,

halmozottan fogyatékos tanulókat otthonukban. A tanulók egyéni fejlesztésben részesültek.

Egy tanuló (Tyukodi Adrián) költözése miatt tanév közben kellett gyógypedagógus szakembert

váltani, a többi tanulóval az évek óta ismert kollégák foglalkoztak. Tanév elején 1 fő

szomatopedagógia szakiránnyal rendelkező gyógypedagógus lépett be újként a rendszerbe, aki

két tanuló egyéni mozgásfejlesztését segíti. Az egyéni fejlesztés területei: nagymozgások,

finommozgások, taktilis, auditív- és vizuális észlelés, téri tájékozódás, kognitív képességek

(figyelem, emlékezet, képzelet, logikus gondolkodás, olvasás-írás), kommunikáció, beszéd,

szocialitás, önkiszolgálás.

1.1.3. KARCAGI TAGINTÉZMÉNY

1. Tanulásban akadályozottak 1. osztálya, osztályfőnök: Ökrösné Sajtos Anett Erika

Az osztály létszáma tanév végére 10 főre növekedett, akik közül 8 fő a szülő kérése alapján

az évfolyamot megismételheti. A kerettantervben előírt tananyagot az osztályfőnök és az ott

tanítók megítélése szerint igyekeztek megvalósítani, amelyhez nagyban hozzájárult az, hogy

önálló osztályként indulhatott a csoport.

Az első osztályban a következetes, játékos, tevékenységközpontú tanulásirányítás és a

Meixner- módszer hatékony alkalmazásának eredményeképpen a gyermekek a tanult hangokat

jól hangoztatták, a betűket biztosan felismerték, a szótagokat összeolvasták. A rövid

mondatokat megértették, az utasításokat végrehajtották.

Az első osztály munkáját gyógypedagógiai asszisztens segítette, akinek a támogató hozzáállása

nélkülözhetetlen volt a különböző képességű, egyéni megsegítést igénylő tanulók számára.

Az elsős gyermekeknél probléma adódott a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, valamint a

figyelemkoncentráció területén. A matematika órákon hangsúlyt kapott a tárgyi cselekvéses

megismerés, a jól irányított, céltudatos tevékenységek, a tanulás élvezetes és érdeklődést

16

felkeltő közvetítése. Az első évfolyamot, élve a törvény adta lehetőséggel a tanulók nagy része

a szülők kérésére megismétlik.

2. Tanulásban akadályozottak 2. osztálya, osztályfőnöke: Jánosi Edit

A másodikosok 8 fővel kezdték és zárták a tanévet. Mindannyian eredményes évet tudhatnak

maguk mögött. Az osztályfőnök a Meixner-módszer alapelveit szem előtt tartva nagy gondot

fordított a tanulók beszédfejlesztésre, a szókincsbővítésére, a hanganalízis-szintézis

gyakoroltatására. A betűtanulás a hármas asszocióra épülve, két év alatt valósul meg,

odafigyelve arra, hogy a homogén gátlás kialakulását megelőzzék. A gyógypedagógus a

gyermekek íráskészségének fejlesztéséhez a diszlexia-prevenciós tanítás alapelvét figyelembe

véve előnyben részesítette a diktálást a másolás helyett.

A tanulók olvasástechnikáját rövid szövegek feldolgozásával fejlesztette. Megpróbálkoztak a

szöveg tömörítésével, a vázlat írásával is. A mesék olvasásakor az élmény, a tapasztalat volt a

legfontosabb, amelynek tanulságát dramatizálással tette érthetővé és emlékezetesssé a

gyermekek számára. A verbális memória fejlesztésére az életkori sajátosságoknak megfelelő

versek feldolgozására, megtanulására is lehetőségünk nyílt.

Az írást az egyszerűbb szerkezetű, rövidebb szavaktól haladva a hosszabbak, bonyolultabbak

felé, az analógiára építve gyakorolták.

3. Tanulásban akadályozottak 3-4. osztálya, osztályfőnök: Boruzs Lajosné

Az összevont 3-4. osztály magas, 13 fővel kezdte tanévet, akik közül 2-en hiányzásuk miatt az

évfolyamot ismételni kötelesek. Az osztályfőnökük a tanév során fontosnak tartotta a

differenciált nevelő-oktató munka megvalósulását, az egyéni képességek figyelembevételével.

A tanulók számára kellő időt fordított a tananyag feldolgozására, megértésére és elsajátítására,

melyet sérülséspecifikus feladatok végzésével, a tanulók képességeikhez mérten végeztek. Cél

volt a tanulók folyamatos motiválása, változatos, tevékenységközpontú módszerek

alkalmazásával. Értékeléskor az osztály tanulóival egyetértésben mindenki önmagához mérten

kapja az érdemjegyet. Ez a közösség fejlesztésben igen nagy szerepet kapott.

A számonkérés során az árnyalt értékelést alkalmazta, a gyermekek önmagukhoz mért

fejlődését figyelme véve, amely legtöbbször szóban történt, az íráskészségük gyengesége miatt.

Az osztályközösség sokat alakult, de magatartási, viselkedési problémák még mindig

előfordulnak, gyakoriak a konfliktushelyzetek, amelyet azonnali megbeszéléssel, a probléma

békés megoldásával orvosol a pedagógus.

17

4. Tanulásban akadályozottak 5. osztálya, osztályfőnök: Szendrei Orsolya

A tanévet 12 fővel kezdte az 5. osztály, amelynek létszáma az év végére 13-ra emelkedett, akik

közül 10-en teljesítették sikeresen a tanévet. Egy fő hiányzás miatt az ötödik évfolyamot

ismételni köteles. Két fő magántanuló tanév közben többszöri kiértesítések ellenére sem

jelent meg a heti kötelező 10 órájukon, s az osztályozó vizsgán sem jelentek meg,

tankötelezettségüket teljesítették, tanulói jogviszonyukat megszüntették a tagintézményben.

A leggyengébb készség a logikus gondolkodás, az elvonatkoztatás, az általánosítás valamint a

figyelem terjedelmének korlátoltsága. Jellemzően a közismereti tárgyak eredményei

gyengébbek a készségtárgyakhoz képest. A magyar nyelv és irodalom tanítása során az

anyanyelvi kompetencia megerősítését az olvasás-és íráskészség fejlesztésével,

természetismeretből a természettudományi kompetenciát pedig a környezeti tényezők

megismertetésével és tapasztalatok szerzésével igyekezett a gyógypedagógus elérni. Az angol

nyelv tanítása során a tanulók idegen nyelvi kompetenciájának kialakítása legsikeresebben a

szóbeli kommunikációs képességek fejlesztésével valósítható meg.

5. Tanulásban akadályozottak 6. osztálya, osztályfőnök: Oros Anikó Mária

Az osztályétszám tanév elején 8 fő volt, majd az év közben megérkezett új tanulóval 9-re

emelkedett. A 6. osztály tanulmányi munkája sikeresnek mondható. Vannak kiemelkedően jól,

és kevésbé eredményesen teljesítő tanulók, de az előző tanév év végi eredményeihez képest

csaknem mindenki javított tanulmányi átlagán, és többen egyéb területeken is pozitív változást

mutatnak, bukás nem volt. A gyógypedagógus az órákon törekedett a tanultak képszerű

megjelenítésére, a változatos tevékenységközpontú ismeretátadásra, és a tantárgyi koncentráció

alkalmazására. Valamennyi órán kiemelt feladatának tartotta tanulók anyanyelvi

kommunikációjának fejlesztését, továbbá szociális készségeinek és személyiségének

formálását is.

18

6. Tanulásban akadályozottak 7-8. osztálya. Osztályfőnök: Mátyusné Fazekas Judit

A 7-8. osztály 11 tanulójából 9-en teljesítették sikeresen a tanévet. Két fő mulasztásai miatt

nem osztályozható, tankötelezettségük megszűnt. 1 fő mulasztásai miatt az évfolyamot

ismételni köteles. Mindkét évfolyamban kiemelt figyelmet kellett fordítani a hatékony

ismeretelsajátításra, hiszen az összevonás miatt, egy óra keretén belül a két évfolyam különböző

tananyagát dolgozták fel, fele annyi idő alatt. Az eltérő osztályfokok mellett az egyéni

képességek figyelembevétele is fontos volt, így gyakran többszintű differenciálásra volt

szükség egy-egy tanórán, ami nagy figyelmet és gondos előkészítő munkát igényel. Napi

szinten konzultáltak a pedagógusok egymással, törekedtek az egységes elvárások kialakítására.

Folyamatos küzdelmet jelentett a tanulók és a szülők többségének érdektelensége. A

gyógypedagógiai asszisztens állandó jelenléte és együttműködése nagymértékben segítette az

osztályban tanítók munkáját, aki biztos pontot jelentett a tanulók számára.

7. 9.E. osztály, osztályfőnöke: Csokai Csaba

A 11 tanulóból 4 nem tanköteles tanulónak volt szükséges megszűntetnünk a tanulói

jogviszonyát igazolatlan hiányzás miatt. A tanév végén a 7 főből egy nem tanköteles korú

tanuló mulasztásai miatt nem osztályozható, akinek a tanulói jogviszonya tanév végén

megszűnt. A többi gyermek tanulmányi eredménye képességeiknek megfelelően alakult.

Leggyengébbnek mutatkozó tantárgyak a matematika a legjobb átlagot mutató tantárgy a

testnevelés és az informatika.

A rehabilitációs foglakozásokon a gyógypedagógus nagy hangsúlyt fektetett a kognitív

képességek,- és az eredményes tanuláshoz szükséges tanulói magatartás fejlesztésére. Fontos

szerepet kapott még a helyesírási szokások kialakítása, megerősítése, és az egyéni matematikai

készségek, logikai gondolkodás fejlesztése.

Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek tanórai viselkedésével nincs probléma, az

esetlegesen előforduló kivetnivalók pedig többnyire kezelhetők. Magatartási problémák

leginkább a szünetekben (egymással szembeni kakaskodások, erőfitogtatások, szerelmi

konfliktusok), illetve tanórán kívüli tevékenységek során mutatkoznak.

8. 9 – 10. osztály - Kerti munkás és kerékpárszerelő szakmacsoportok- osztályfőnöke:

Posztós Károly

9-10. osztály összetételét 4. szakmacsoport alkotja (9. kerékpárszerelő, 10. kerékpárszerelő, 9.

kerti munkás, 10. kerti munkás). Osztály és szakmacsoportok szintjén összetartó közösségről

beszélhetünk. Egy tanuló szorult perifériára, figyelemfelhívó, nehezen alkalmazkodó

viselkedése miatt.

19

Az elméleti órákon az osztály tanulói aktívan részt vesznek. Vannak jó képességű, szorgalmas

tanulók. Magatartási problémák előfordulnak, amelynek hátterében feldolgozatlan családi

problémák állnak.

A kerékpárszelő szakmacsoportban a 9. évfolyamos tanulók esetében még sok gyakorlati

megerősítésre van szükség, a rutinszerű mozdulatok még nem tudatosultak a tanulókban, de az

igyekezet mindannyiójukban látható.

A 10. osztályos kerékpárszerelők közül a két tanuló jól haladt, sikeres szakmai vizsgát tett,

egy tanuló a 10. évfolyamot befejezte, nem tett OKJ-s vizsgát.

Kerti munkás szakmacsoport

A szakképzési csoport ebben a tanévben összevontan működött (4 fő kilencedikes és 4fő

tizedikes) tanuló. A tanév tervezése során megfogalmazott célok, feladatok ennek megfelelően

sajátos kettősséget mutatnak: egyrészt a szakmával való megismerkedés, munkára nevelés,

másrészt az OKJ-s vizsgára való felkészítés. Az év során az elméleti és gyakorlati képzés

előírásait betartva végezték munkájukat a kerti munkás szakoktató kollégák: őszi betakarítási

munkák, talaj előkészítés, zöldségfélék, gyümölcsfélék ültetése, növényápolás, gondozás,

továbbá az intézmény zöldövezetének rendben tartása.

A tanulók eredményei, az elméleti ismeretek tekintetében igen változatos képet mutatnak. Az

összevont évfolyamok egyrészt támogatják a végzős tanulókat abban, hogy az előző tanév

ismeretanyagát átismételjék, másrészt viszont szükséges számukra a vizsgahelyzet gyakorlatok

folyamatos megteremtése. Mindezek mellett figyelembe kell venni a mindennapi nevelő-oktató

munka során az igen eltérő egyéni sajátosságokat is.

9. 9-10. osztály. Osztályfőnök: Moldvai Katalin

A mézeskalács-készítő szakmacsoport tanulói szeretik a szakmai órákat, jól motiválhatók,

szívesen végzik a feladatokat. Van 1-2 tanuló, akit a gyakorlati órán lassúbb munkatempó

jellemez, viszont mézesei nemcsak finomak, hanem esztétikusak is. Díszítésük jellegzetes, a

hagyományokat idéző vagy a modern technológiával és anyagokkal dekorált terméket egyaránt

készítenek a tanulók a szakmai programnak megfelelően. A tanműhelyben az eszközökkel,

gépekkel, a sütőkkel, az anyagokkal ügyesen bánnak, kézügyességük jó, munkáik szépek,

igényesek. Betartják a tevékenységre vonatkozó előírásokat. Februárban megtörtént mind az 5

fő 10-es leánytanuló szakmai vizsgára való jelölése, s júniusban mindannyian sikeres

OKJ-s vizsgát tettek, nagyon szép eredménnyel.

20

10. 9-10-12. osztály, osztályfőnök: Papp Attila Pálné. Népi kézműves kosárfonó és

szőnyegszövő szakmacsoport

A 2018/2019-es tanévben a kosárfonó és fonottbútor-készítő szakmacsoport összevonva

működött. Bár eleinte nagyon szokatlan és nehéz volt a hármas összevonásban folyó munka, de

hamarosan felismerték a kollégák azokat a módszereket, tanítási stratégiákat, mellyel

hatékonyabb munkát tudnak együttesen végezni.

Népi kézműves, kosárfonó szakmacsoport

Még év elején felhívta az osztályfőnök és a szakoktató kolléga a tanulók figyelmét a

közismeret, szakelmélet, szakmai gyakorlat kapcsolatára, amelyet be is tartottak a tanév

során. Vannak, akik az első és vannak, akik a második szakmájukat sajátítják el. A nevelő-

oktató munkát olyan iskolai légkör megteremtésére alapozták, amelyben a tanuló és a felnőtt

jól érezte magát.

Azt is fontosnak tartották, hogy a tanuló megkapjon minden olyan segítséget, amely tehetsége,

képessége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismerete állandó bővítéséhez

és korszerűsítéséhez szükséges.

Két végzős tanuló a szakmai vizsgájára készült teljes erőbedobással, velük kiemelten sokat

foglalkozott a lelkes szakoktató kolléga, hogy időre elkészüljenek a megadott vizsgaremekek.

Május 28-án sikeres szakmai vizsgát tettek mindketten.

Népi kézműves, szőnyegszövő szakmacsoport

A szőnyegszövő szakmacsoportot nyugodt, barátságos, befogadó légkör jellemezte. A

tanulókkal dolgozó osztályfőnök és szakoktató hangsúlyt fektetett a differenciálásra, az egyéni

bánásmódra, hogy a különböző képességű, habitusú és igényű fiatalok egyetértésben,

harmóniában legyenek képesek elsajátítani a szőnyegszövés alapjait. A tanulók közül már

vannak, akik képesek olyan tárgyak megalkotására, melyek a népi formavilágnak megfelelnek

és a korszerű lakáskultúrában is felhasználhatók. Fontos, hogy jól elsajátítsák a szövés, fonás

technikáit. A 9. osztályban a szakmai szintvizsga sikeresen megtörtént.

Pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztés

Intézményünk minden gyermeke, tanulója különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési

igényű, így mindenkit megillet az Nkt. 6. melléklete szerinti kötelező egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás. A tanuló annyi

egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt,

amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.

A foglalkozásokon a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését célzó korrigáló,

sérülésspecifikus, komplex gyógypedagógiai fejlesztés folyik a szakértői véleményben

megfogalmazott egyéni fejlesztési javaslatok alapján elkészített egyéni fejlesztési tervek

szerint minden telephelyünkön.

21

A rehabilitációs órákon a tanulók személyiségfejlesztésén kívül általános képesség- és

készségfejlesztés, a figyelem, a motiválhatóság, a kooperációs készség javítása is

megvalósul.

Logopédiai fejlesztés

Intézményünkben igen magas a logopédiai terápiát igénylő tanulók száma. A gyerekek állapotát

figyelembe véve, az egyéni, vagy páros fejlesztések a leghatékonyabbak. Ettől a tanévtől

kezdve a székhelyen 2 logopédus heti 23 órában, a tagintézményben 1 főállású logopédus látta

el a logopédiai fejlesztést.

A logopédus kollégák módszertanilag jól felkészültek, szívesen alkalmaznak új,

tevékenységközpontú módszereket, adaptált eszközöket. Jól ismerik a különleges bánásmódot,

kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók speciális jellemzőit, fejlesztési lehetőségeit.

A logopédiai fejlesztés céljaként a beszédszervek fejlesztését, a hang- és betűkapcsolatok

vizuális- és hangeszközökkel való megszilárdítását, a hallási figyelem finomítását és a

relaxációs tevékenység elsajátítását tűzték ki célul.

A beszédjavító munkában eredményt csak nagyon lassú lépésekben, sokszor évek alatt lehet

elérni, melyhez sok türelem, kitartás, pozitív szemlélet, kreativitás, a legkülönbözőbb

módszerek alkalmazása, és mindig megújulni tudás szükséges.

1.2. Tanórán kívüli nevelő-oktató munka

A tanórán kívüli nevelő-oktató munka lényeges szerepet tölt be nevelési céljaink elérésében;

kiegészíti, elmélyíti és tovább fejleszti a tanórák nevelő hatását. E tevékenységek keretében

kaphatnak helyet a tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges arányban a felüdülést,

kikapcsolódást jelentő programok is. Az intézményünk pedagógiai programjából adódó

nevelési feladatok egy része a tanórai, más része azonban a tanórán kívüli délutáni

foglalkozások keretében zajlik. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink a tanórai kereteken kívül

is a lehető legátfogóbb személyiség-és képességfejlesztésben részesüljenek.

A délutáni pedagógiai folyamatok a délelőtti tanórai tanulmányi munkát segítik elő. A házi

feladatok elkészítésének folyamatos ellenőrzése, a délutáni foglalkozásokon elkészített munkák

értékelése, naponta jelen van a csoportközösségek életében. A differenciált egyéni

foglalkoztatások figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit, fejlődésbéli

különbözőségeiket. Fontos a gyermekeknek az egészséges táplálkozás biztosítása,

mindennapos mozgás biztosítása, testi és lelki egészség fejlesztése.

22

Mozgásfejlesztés- gyógytestnevelés

Intézményi szinten nagyon sok tanuló szorul mozgásfejlesztésre. Ezen tanulók részére a

testnevelésórákat teljesen vagy részben, ahogyan az állapotuk megkívánja, konduktív vagy

szomatopoedagógiai, gyógytestnevelési mozgásfejlesztéssel helyettesítjük. A

székhelyintézményben két gyógytestnevelő, (egyikőjük a pedagógiai szakszolgálattól), egy

konduktor és egy gyógytornász, a tagintézményben egy szomatopedagógus kolléganő és a

szakszolgálat gyógytestnevelő szakembere végzi a tanulók komplex mozgásfejlesztését.

Az alapgyakorlatokat, a tartásjavító gyakorlatokat a legtöbb tanuló képes egyre hosszabb ideig

végezni, törekednek a gyakorlatok pontos végrehajtására. Az eszközöket, kézi szereket

általában rendeltetésszerűen használják. A legtöbb tanulónál előforduló probléma a lábstatikai

és tartási rendellenesség. A túlsúly főként a serdülőknél mutatkozik, melyet az egészségtelen

étkezési szokások, betegségek és az otthoni mozgásszegény életmód okoz.

Napközis foglalkozások

A napközis foglalkozásokat 1-12. osztályig szervezünk. A napközis foglakozásokon a tanulók

felkészülnek a tanítási órákra, elsajátítják az önálló tanulás elemeit illetve gyakorlás,

képességek fejlesztése is történik. A pedagógus segítséget nyújt a házi feladat elkészítésében,

a tanulás megszervezésében.

A tantárgyi felkészítés és a módszerek megválasztása attól függ, milyen korúak és milyen

mértékben sérültek a tanulók. Más módszereket szükséges alkalmazni a tanulásban, az

értelmileg akadályozottak és az autizmussal élő tanulók esetében. Vannak olyan tanulók, akik

számára csak az egyéni foglalkozás a célravezető, melynek megvalósítása a gyógypedagógiai

asszisztens segítségével lehetséges. Amíg a gyógypedagógus egyénileg foglalkozik egy-egy

tanulóval addig a többiekkel a gyógypedagógiai asszisztens fejlesztő játékokat játszik. Egyéni

foglalkozás során van lehetőség a bátorításra, a megerősítésre, a képességfejlesztésre. Nagy

hangsúlyt fektettek a foglakozást vezető kollégák a kommunikáció, beszéd és szociális

kompetenciák fejlesztésre, ezért gyakran játszottak szituációs játékokat, illetve sokat

beszélgettek a mindennapi tevékenységekről, hol, hogyan kell viselkedni, hogyan kell

megoldani az egyes problémákat.

A székhelyintézményben öt, a tagintézményben két napközis csoport működött a

2018/2019. tanévben.

Szabadidős foglalkozások

A tanulók életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelően különböző típusú szabadidős

tevékenységek közül választhatnak. Ezek a foglalkozások hozzájárulnak a szabadidő igényes

eltöltéséhez a gyermekek sokoldalú fejlődéséhez, lehetőséget biztosítanak az önművelésre.

Ebéd után leggyakrabban a szabad levegőn tartózkodnak a tanulók. A délutáni szabadidős

tevékenységek jó lehetőséget adtak a kötetlen beszélgetésekre és egymás megismerésére. Így

23

ismerhettük meg a gyerekek mindennapjainak érzelmi hátterét. Az érzelmi

kiegyensúlyozottság nagyon fontos a gyerekek közösségben történő neveléséhez-oktatásához.

Több kolléga jelezte, mennyire fontos volna udvari játékok telepítése, amely a tanulók

kötetlen játékának strukturálásához és a mozgáskordinációs fejlesztéséhez is hozzájárulna.

Mindennapos testnevelés, tömegsport, atlétika szakkör

A mindennapos testnevelés testnevelésóra keretében történhet vagy heti két testnevelés óra

iskolai sportkörben történő sportolással is kiváltható. A tömegsport keretében az alsó

tagozatos, az atlétika szakkörön pedig a felső tagozatos tanulók sportversenyekre való

felkészítése zajlik. Célja a tehetséggondozáson túl, hogy bővítse a tanulók mozgáslehetőségeit,

a diákokat edzettségre, helytállásra, küzdeni tudásra, a szellemi és lelki összhangra nevelje.

Fontos, hogy lehetőséget biztosítson az intézményen belüli, illetve intézmények közötti

mozgásos játékokra, versenyekre. Leginkább kedvelt sportágak a futball, zsinórlabda,

asztalitenisz, atlétika.

A karcagi tagintézményben tehetséges sportolóink sportszakkörökön készültek a versenyekre.

1.3. Iskolán kívüli nevelő-oktató munka

Diákjaink életre való felkészítése akkor a leghatékonyabb, ha életközeli helyzetekben

tapasztalhatják meg a tanórán tanultakat. A pedagógusok gyakran látogattak el a tanulóinkkal

kiállításokra, ahol városunk népi mesterségeivel, kézműves alkotásaikkal ismerkedhettek meg.

A praktikus ismereteik fejlesztése érdekében gyakorolták a bevásárlást a piacon és a különböző

üzletekben. Városi rendezvényeken, -pl. Kivilágos Kivirradtig Fesztivál, karácsonyi kézműves

vásár, diák-birkapörkölt főzőverseny, Kunbarikum is képviselték iskolánkat a tanulóink.

Készségfejlesztő iskolásainkat az osztályfőnökük azokba közeli városokban lévő

intézményekbe vitte el, amelyek esetlegesen a további életük színterei lehetnek.

A tanulók sikeres pályaválasztásának elengedhetetlen összetevője a széleskörű tájékozódás a

továbbtanulási lehetőségekről, az aktuális munkaerőpiaci viszonyokról, a szakmákkal való

mélyebb megismerkedés. A pályaorientációs nap során a tanulásban akadályozott tagozat 7-

8. osztályos tanulói a Kenderesi Mezőgazdasági Szakgimnázium Szakközépiskola és

Kollégiumba látogattak el, a karcagi tagintézmény tanulói a rendvédelmi szervek

munkájával ismerkedett meg, valamint részt vettek a karcagi és szolnoki pályaválasztási

kiállításon is.

A helyi tantervben meghatározottaknak megfelelően az úszásoktatás is megvalósult mindkét

intézményben, amely szintén az iskolán kívüli nevelés-oktatás színtere. A Megyei Komplex

Tanulmányi Versenyen rendszeresen részt vesznek tanulóink. Szintén évek óta részesei

vagyunk a Te Szedd! Önkéntesen a Tiszta Magyarországért Mozgalomnak és a Vesd bele

magad programnak.

24

Kollégium

A kollégium feladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon sajátos nevelési igényű

gyermekek számára, akiknek lakhelyén nincs lehetőségük megkapni a nekik járó speciális

fejlesztést. A kollégium kiegészíti a családi és iskolai nevelést, szociális, köznevelési ellátást,

biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával

elősegíti a sikeres beilleszkedést a társadalomba. Fontos funkciója, hogy a tanulók számára

lehetőséget nyújt a tanuláshoz, területi és szociális helyzetüktől függetlenül.

Kollégiumainkban a nevelési feladatokat a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott

végzettségű nevelőtanárok, gyermekfelügyelők végzik, akik elkötelezetten, felkészülten segítik

a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődését.

A kisújszállási kollégium tanév végi tanulói létszáma 39 fő volt. A lakók között az óvodásoktól

egészen a 23 éves korú értelmileg akadályozott fiatalok is megtalálhatók. A karcagi

tagintézmény kollégiumának tanulói létszáma 15 fő volt, kik között általános iskolás és

szakiskolások is vannak.

A kollégium elsődleges feladata a napi iskolai tanulmányok után az értelmes, hasznos, sokszínű

kollégiumi élethez szükséges feltételek és lehetőségek megteremtése.

Ebben a tanévben Kisújszálláson hat, Karcagon két kollégiumi csoport működött.

Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy egyre nagyobb a kollégiumi férőhely iránti igény.

A kollégiumban is folynak délutáni foglalkozások, szakkörök. Heti rendszerességgel kézműves

foglakozás, meseszakkör, zenekör, természetbúvár szakkör működik, melyen a tanulók

szép számmal és nagy érdeklődéssel részt is vettek. Szerdánként különböző játékos,

ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak. Havonta egyszer értékelik magukat a gyerekek,

amelynek célja, hogy közösségi viselkedésük jutalmaként fényképük felkerülhessen a dicsőség

falra. Egyre jobban érzik a jelentőségét és egyre kritikusabbak önmagukkal szemben. Az

értékelés után közös játékkal fejeződik be a program. A kollégiumi teljes beszámoló az év

végi beszámoló mellékletét képezi.

Tanév végi tanulmányi kirándulások

A Pedagógiai programunk alapján a tanulmányi kirándulások célja: megismertetni tanulóinkat

hazánk szép tájaival, természeti kincseivel, történelmi nevezetességeivel. Sajnos a szülők

nagyrésze hátrányos helyzetű, így a tanulmányi kirándulásokat nem tudják finanszirozni. Az

„Együtt a holnapért Alapítvány” ebben a tanévben is támogatta a tanulmányi kirándulások

megszervezését, tanulóként 800 Ft-tal.

25

1.4. Iskolai ünnepélyek, rendezvények

Ünnepélyeink az iskola életének különösen szép alkalmai. Színt, változatosságot, izgalmat

jelentenek a tanítási napok sorában. Egyaránt szolgálják az értelmi és érzelmi nevelést, de jó

alkalmat nyújtanak a közösség előtti szereplésre, egy-egy kisebb csoport és az egyén számára.

A rendezvénynaptárat az iskolai munkaközösségek készítik el minden tanév elején.

Néhány jelentős rendezvényünk a 2018/2019. tanévben

A 90 éves intézményi évforduló tiszteletére konferenciát, a régi dolgozóknak,

öregdiákoknak találkozót és alapítványi bált szerveztünk. Ezen alkalmakon a lengyel

testvérintézményünk is részt vett. A konferencián bemutatták nevelési-oktatási

módsereiket, innovációjukat.

Bázisintézményként az idei tanévben is színvonalas programokat szerveztünk. Az őszi

és tavaszi pedagógiai napok keretében nyílt napokat, fejlesztőeszköz- és taneszköz

bemutatókat valósítottunk meg. Részt vettünk az EGYMI-k szakmai napján Szolnokon,

ahol megismertettük a jelenlévőkkel intézményünk alapfeladatait, és a jó

gyakorlatainkat.

Sikeres pályázatunk kapcsán Boldog Iskola Programot vezettünk be mindkét

intézményben.

Februárban a mi adtunk helyet a tankerületi értekezletnek, ahol az intézményünk

bemutatása után a jó gyakorlatainkat is megismertettük a Karcagi Tankerületi Központ

intézményvezetőivel.

Nagy megtiszteltetés volt az Oktatási Hivatal felkérésére 2019. május 31 és június

2. között a tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános

iskolák tanulóinak a XLIV. Országos Komplex Tanulmányi Versenyének

megrendezése. Az országos verseny lebonyolítását az Emberi Erőforrások

Minisztériuma anyagilag támogatta, az Oktatási Hivatal pedig szakmailag

koordinálta. A verseny fővédnökei voltak: F. Kovács Sándor országgyűlési

képviselő, Kecze István Kisújszállás Város polgármestere, Sági István a Karcagi

Tankerületi Központ igazgatója. A nagyszabású szakmai rendezvény

megszervezésére nagy gondot, figyelmet kell fordítanunk, s az intézmény minden

dolgozójának összefogására volt szükség. 2019 tavaszán nyolctagú, lelkes

pedagóguscsapat kezdte el a munkát. Előbb a megyei válogatóra, majd az országos

döntőre készítették el a feladatokat történelemből, magyar irodalomból, földrajzból,

természetismeretből, életvitel és gyakorlati ismeretekből, valamint az egyéni verseny

anyagát magyar nyelvtanból. A háromnapos rendezvény nagyon jól sikerült, köszönöm

minden kollégám munkáját.

Egyéb betervezett programjaink is sikeresen megvalósultak. (Pl. Roma-nap a karcagi

tagintézményben, csapatépítő nap a tagintézmény 45. évfordulója alkalmából, a világ

26

legnagyobb tanórája program bemutatása, gólyaláb mozgásélmény a fejlesztő

iskolában, Jessi és Társai programjai, készségfejlesztő iskolásaink évek óta részt

vesznek a JAM szervezésében a diákvállalkozások kiállításán és a karácsonyi kézműves

vásáron, stb)

Sérültek napja: Minden évben ősszel kerül sor az ÉFOÉSZ szervezésében a budapesti

illetve nyíregyházi állatkertben a sérültek napjára, amelyen az állatok megtekintésén

túl, híres művészek várják egy napos programmal az iskola összes tanulóját és

pedagógusát.

Táborok: A szabadidő közös és egyéni eltöltésének értékes formája a tanulók

táboroztatása. A Karcagi Tankerületi Központ sikeresen pályázott az Emberi Erőforrás

Fejlesztési Operatív Program keretében a Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását

segítő Iskolai Közösségi Program kísérleti megvalósítása című pályázatára. A Magyar

Állam és az Európai Unió támogatásával 238 100 000 forintból valósulhatja meg

programjait. Az EFOP-3.3.5. projekt keretén belül a székhelyintézmény tanulói tavaly

Gyomaendrődön, az idén Sarudon tölthettek 6 nap 5 éjszakát. Június harmadik és

negyedik hetében e projekt keretében napközis táborok is megvalósulhattak. Nagyon

köszönöm a táborban dolgozó pedagógusok, önkéntesek, animátorok munkáját!

A karcagi tagintézmény pedagógusai idén is sikeresen pályáztak, így diákjainkkal részt vesznek

az Erzsébet program keretében szervezett élménytáborban, Zánkán. Jó pihenést, kellemes

kikapcsolódást kívánok!

Iskolai hagyományaink egyrészt a jeles napokhoz, nemzeti ünnepekhez kötődők, amelyet

minden évben megterveznek a munkaközösségek. Egyéni vállalások alapján történik egy-egy

jeles nap megünneplése. Hagyománnyá vált rendezvényeink: hulladékgyűjtés, Kádas-diáknap,

Mikulás nap, Adventi készülődés, karácsonyi ünnepség, szalagavató, farsang, zene világnapja,

Autizmus Világnapja, gólyaavató, romanap a tagintézményben, nyugdíjas kollégáink

megvendégelése, Felnőtt-Mikulás, Pedagógusnap, stb.

Évek óta sikeresen rendezzük meg a MÁS-NAP programot, melynek célja az érzékenyítés, a

fogyatékos emberek elfogadásának, társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése.

Hagyományos rendezvényünk a Regionális „Ki mit tud?”, amely az együttnevelésben és

különnevelésben lévő sajátos nevelési igényű tanulók mutathatják meg értékeiket, kiemelkedő

képességeikeket. A sikeres programra az Észak-alföldi Régióból érkeznek tanulók. Az első

helyezettek tovább jutnak a kiskőrösi országos versenyre.

A fejlesztő iskola saját hagyományává vált az ünnepek csoport-szintű és fejlesztő iskolai szintű

megszervezése. Az iskolai és csoportszobai dekorációk és a hangulatteremtő kezdeményezések

lehetővé teszik a tanulók számára az ünnepek bensőségesebb megélését és az „együvé tartozás”

élményét.

27

1.5. Mérések-értékelések tapasztalatai (eredmények elemzése, értékelése, szükséges

intézkedések, beavatkozások)

1.5.1. Székhelyintézmény

Minden tanuló esetében megvalósult a tanév eleji bemeneti és tanév végi kimeneti mérés.

Az autizmussal élő tanulóknál minden évben a Nottinghami fejlődési skála, és a Kathleen

Quill-féle „Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs készségeinek

felmérése” nevű mérőanyagokat használjuk a képességek feltérképezésére. Ezeken kívül a

tananyag követelményeihez igazodó tantárgyi felmérő lapokat használunk. Az elsősökkel

egyénileg foglalkozó kolléga iskolaérettséget vizsgáló feladatsorokból állított össze a kognitív

készségeik pontosabb megismerésére szolgáló mérőanyagot.

Az óvodásaink felmérése az említett speciális, autista felmérő anyagokkal végezték, és idén

kipróbálták a TARC tesztet. A TARC súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek

képességprofilját elemzi, mely reálisabb eredményt ad az eddig használt HKI tesztnél. A

gyermekek önmagukhoz viszonyított minimális fejlődést is kimutatja az egyes

képességterületeken.

Értelmileg akadályozott tagozaton a HKI segítségével mérjük fel a tanulók képességeit. Sajnos

a mérések eredményei nem minden esetben tükrözik az egyes tanulók önmagukhoz képest

történő fejlődést. Tanév elején a munkaközösség úgy döntött, hogy súlyosabb értelmi

fogyatékkal élő gyermekekkel a fejlődést jobban tükröző TARC tesztet vesszük fel. Pontjai

megválaszolása egyéni megismerés mellett, a betanító tanárok véleményén (pl. konduktor,

gyógytestnevelő) vagy szülői kikérdezésen is alapul. A teszt grafikonos elemzése segíti a gyors

összehasonlítást a különböző idejű mérések között.

A tanulásban akadályozott tagozaton sajnos még mindig nincs egy országos standardizált

mérőanyag. Pedagógiai programunk alapján az elsősöknél bemeneti mérésként a Sindelar-féle

vizsgáló eljárást alkalmazzuk, amelyet kimenetnél is mérünk 4. osztály végén. A

harmadikosoknál szövegértést és általános ismereteket mérő feladatsort alkalmazunk. A többi

osztályban kognitív, kommunikációs, orientációs, szociális, motoros képességterületen mérnek

fel. A feladatlapokat az osztályfoknak, életkornak megfelelően alakítják ki. Az alsósoknál a

Meixner-féle olvasás felmérőlapot használjuk.

Javaslom tesztelni a Hétszínvirág projekt mérősanyagát, majd a tapasztalatok megosztását

munkaközösségi értekezleten. A mérés bemutatására felkérem: Pirók Mariannát.

A készségfejlesztő iskolában a rehabilitációs foglalkozások egyéni készségfejlesztésre,

figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére, egyéb korrekciós tevékenységre vonatkoznak

- egyéni szervezés szerint folynak.

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanév elején megtörtént a tanulói képességek mérése. A

TARC-módszerrel 20 tanuló, a Fröhlich-féle fejlődésdiagnosztikai eljárással 9 tanuló

fejlődési mutatóit határozták meg szakembereink.

28

A méréseket kiértékeljük, évről-évre összehasonlítjuk, s a szülőket is tájékoztatjuk az elért

eredményről.

1.5.2. Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat

Az utazó gyógypedagógusok többségében saját készítésű mérőanyagokkal értékelték a

tanulókat. A tanulók tanév eleji bemeneti mérése, értékelése, az egyéni fejlesztési tervek

elkészítése az alábbiak szerint történt:

- tanulói megfigyelés, szakértői vélemény,

- SZÓL-E? logopédiai szűrőeljárás,

- NEBULÓ fejlesztőprogram feladatlapjai,

- olvasási-és íráskészültség területen saját készítésű feladatlap,

- kognitív képességek felmérése saját készítésű feladatlap alapján.

1.5.3. Karcagi tagintézmény

A 2017/2018. tanévben az alsó tagozatos tanulók esetében bemeneti méréshez a

„Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez” mérőeszközt

próbálták ki, majd az idén tovább folytatták az alsó tagozaton. Az állapotfelmérő teszt a

gyermek aktuális fejlettségéről adott számot és alkalmas volt arra, hogy irányt mutasson a

célzott fejlesztésre.

A teszt területei: adaptív viselkedés, mozgásfejlettség, nyelvi fejlettség, kognitív fejlettség,

számolás fejlettsége

A felmérést az első osztályban 10 tanulóval, a második osztályban 8 tanulóval, a harmadik

osztályban 7 tanulóval végezték el. A felvételre a legtöbb esetben két ülésben került sor. Az

értékelést táblázatba foglalta a mérést vezető, a végén összegző értékelést fogalmazott meg egy-

egy tanulóra vonatkoztatva.

A százalékos értékelést részterületenként és összesítve is elvégezte a mérést irányító, Jánosi

Edit gyógypedagógus. A kapott eredmények a következő tanévre vonatkozó fejlesztések

irányvonalát határozzák meg.

Matematikából és Magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a tagintézmény gyógypedagógusai

az idei tanévben kidolgoztak egy másik mérőanyagot is, amelyet a következő tanévtől

bevezetnek. A bemeneti és kimeneti mérések tanuló-, és osztályszinten, 1 – 12. osztályig

készültek el. A mérőanyag a szakértői vélemények mellett jó kiindulópontul szolgál a

rehabilitációs/habilitációs munkákban.

Javaslatom, a következő tanévben legyen egy nevelési értekezlet, vagy közös szakmai fórum

témája a mérőeszközök bemutatása a teljes intézménynek. Témavezetőnek felkérem: Jánosi

Edit kolléganőt.

29

1.6. Szakmai innováció

Intézményünk innovatív, számos EU pályázatot készített, valósított meg, mely lehetővé tette a

pedagógusok szakmai megújulását, a fejlesztőeszközeink bővítését, a hálózati tanulás

biztosítását.

A 2016/2017. tanévben pályázatot nyújtottunk be, majd el is nyertük az Oktatási Hivatal

Bázisintézménye megtisztelő címet. A bázisintézmény olyan magas presztízsű

hagyományokkal rendelkező, más intézmények számára is példaértékű, gyermekközpontú

pedagógiai gyakorlattal, módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező

intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra.

Jelen tanévben a bázisintézményi munkatervünknek megfelelően az őszi, tavaszi pedagógiai

napok keretében nyílt napokat, fejlesztőeszköz-, és taneszköz-, tankönyv bemutatókat

tartottunk. 2018. október 16-án részt vettünk a POK által szervezett EGYMI-k szakmai napján,

ahol jó gyakorlatainkat mutathattuk be.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. EMMI rendelet 138/A. § szerint: „Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori

hálózat az egységes szakmai eljárás érdekében munkaközösséget működtet, amelynek tagjai az

utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott

együttnevelést segítő pedagógusok.” Ezért a 2017/2018. tanévtől a Karcagi Tankerületi

Központ ellátási területén megalakítottuk, az idei tanévtől működtetjük a befogadó, többségi

intézmények pedagógusai, együttnevelést segítő pedagógusai, gyógypedagógusai, illetve az

utazó gyógypedagógusok, konduktorok utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori

munkaközösséget. A munkaközösség éves feladatát a „Szakmai protokoll” tartalmazza.

Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat munkaközösség a tanév során négyszer

tartott munkaközösségi értekezletet.

A Klebelsberg Központ szakmai pályázatán, a székhelyintézmény „Inkluzív pedagógiai

műhely, szakmai tanácsadás együttnevelést végző intézmények számára” jógyakorlattal 1,6 M

forintot, a tagintézmény „Adaptált fejlesztőeszközök SNI tanulók differenciált fejlesztéséhez”

jógyakorlattal 1,2, Millió forint támogatásban részesült. A pályázatot mindkét intézményben

megvalósítottuk 2018. november 30-ig.

A 2017/2018-as tanévtől kezdődően a fejlesztő nevelés-oktatásban bevezettük a

projektmódszert, melyet az újonnan induló fejlesztő nevelés-oktatás munkaközösség

dolgozott ki Oláh Katalin munkaközösség-vezető irányítása mellett. Az idei tanévben

folytattuk az innovációt, amelyet a kisújszállási fejlesztő osztályban is bevezetteünk. A

tervezésben 9 téma kerül feldolgozásra a mindennapos foglalkozásokon belül: Hívogat az

iskola, Ősz anyó kincsei, Van zsákodban minden jó, Csilingel a csengettyű, A Téltündér

palotája, Tarka-barka maskara, Itt a szemem, itt a szám, Tavaszi ébredés és Szép nyári napok

címen.

Sikeres pályázatunk kapcsán Boldog Iskola Programot vezettünk be mindkét intézményben.

30

2017 áprilisában készítettük el, és nyújtottuk be az EFOP-3.1.6. A köznevelés esélyteremtő

szerepének növelése „Te is közénk tartozol” című pályázatunkat.

A pályázat célja: fejlődjön szakmailag gyógypedagógiai intézményünk és az utazó

gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatunk. Tudjuk megsegíteni a sérült gyermekek

családját és támogatni annak társadalmi elfogadását.

A támogatási kérelmünk tartaléklistára került, így a reményt nem adtuk fel.

Ma, 2019. június 27-én kaptuk a jó hírt, hogy támogatásra érdemesnek találták a

pályázatunkat, és 135 000 000 Ft-ot nyertünk a megvalósításra! Nagy örömmel várjuk a

támogatási szerződést.

1.7. Ellenőrzések területei és tapasztalatai

1.7.1. Belső ellenőrzés

A pedagógiai munka ellenőrzését az SZMSZ-ben rögzített ellenőrzési terv alapján végezzük.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

- tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettes,

intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezető, munkaközösség-vezetők),

- dokumentumellenőrzés: az osztálynaplók, csoportnaplók, egyéni fejlesztő

naplók folyamatos ellenőrzése,

- az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,

- a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

- pontos munkakezdés ellenőrzése az egyéb dolgozók esetében

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:

Óralátogatások

Az óralátogatások tanév elején tájékozódó jelleggel és az első félév zárását követően

fejlesztő céllal történnek, az intézményvezető-helyettes által kiírt előzetes terv alapján.

Szempontjaink között szerepel azon pedagógusok munkájának ellenőrzése, akik

gyakornokok, vagy új dolgozók intézményünkben. Emellett zajlottak az önértékelés szerinti

óralátogatások is.

Ügyeleti munka:

- az ügyeleti munka hatékonyságának,

- a védő-óvó rendelkezések figyelembevételének ellenőrzése

31

Intézményi, utazó gyógypedagógusi dokumentumok:

- tanmenetek, tematikus tervek, egyéni fejlesztési tervek határidőre való

elkészülése, majd tartalmi ellenőrzése:

- a törzslapok, bizonyítványok, naplók, szakköri naplók, helyettesítési

napló, rehabilitációs napló, egyéni fejlesztő napló, pontos és naprakész

vezetése, tartalmi ellenőrzése hiányzások ellenőrzése

- megfelelő számú érdemjegyek adásának ellenőrzése

Munkaközösségi munka:

- aktív részvétel az intézmény rendezvényeinek szervezésében,

lebonyolításában

- aktuális szakmai, tartalmi munkában való részvéte

Az eredmények pozitív eredménnyel zárultak. Az egyéb dolgozók esetében két esetben készült

feljegyzés, amelyben a pontos munkakezdésre és az alaposabb munkavégzésre hívtam fel a

dolgozó figyelmét.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Statisztikai mutatók: tanulói létszámadatok

Tanulói létszámok intézményegységenként

A székhelyintézményben látható, hogy az idén nagy igény volt a gyógypedagógiai óvodára..

Második éve a székhelyen is működtetünk fejlesztő iskolai csoportot, amelyre a tanulók

állapotváltozása miatt volt szükség.

2.1.1. Székhelyintézmény-Kisújszállás

A csoportok létszáma az Nkt.4. melléklete szerinti átlag létszám körüliek voltak. Emelkedett az

autizmussal élő tanulók száma is, amely alapján 5 általános iskolai autista csoportot, 1 óvodai

autista csoportot indítottunk.

32

1. számú ábra: Iskolai csoportok száma a székhelyintézményben

A tanulók megoszlását elemezve láthatjuk, hogy emelkedést mutat az értelmileg

akadályozott és autizmussal élők aránya (2. számú ábra). Azon tanulókon túl, akik autista

csoportban tanulnak, többen vannak, akik a tanulásban és értelmileg akadályozottak között

kapják meg a nekik járó fejlesztést. Az előző tanévben 60, a jelenlegi tanévben már 70 főnek

van autizmus spektrum zavar diagnózisa.

2. számú ábra: Tanulók megoszlása fogyatékosságuk szerint

7

10 10 10 10

7 7

14 14

98 8

11

13

10

78

6

0

2

4

6

8

10

12

14

16

Léts

zám

ok

2018/19. tanév tanulói csoportjai - székhelyintézmény

8996

110 114128

135143

154169

5672 69 70 65 61

68 72 77

3324

41 44

6374 75

82

63

016

29 30 3643 46

6070

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

Tanulók megoszlása a székhelyintézményben

Létszámadatok Értelmileg akadályozottak

Tanulásban akadályozottak Összesből autista tanulók száma

33

Az elmúlt 9 évre visszatekintve folyamatos emelkedést mutat a székhelyintézmény tanulói

létszáma (3. számú ábra). Míg a 2010/2011. tanévben 87, jelenleg 169 sajátos nevelési igényű

tanulóval zártuk a 2018/2019. tanévet.

3. számú ábra: Létszámadatok a székhelyintézményben az elmúlt 9 évben

Fejlesztő nevelés-oktatás

A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók heti 20 óra rehabilitációs célú fejlesztésben

vesznek részt. A 2018/2019-es tanévben a fejlesztő nevelés-oktatás 4 helyszínen valósult meg:

- a kisújszállási székhelyintézményben (1 csoport) heti 20 órában,

- a karcagi fejlesztő iskolában (4 csoport) heti 20 órában, (Karcag, Zöldfa u. 48.)

- a tanulók gondozási helyén (Karcag, „Gólyafészek Otthon”) egyéni fejlesztés

- a tanulók otthonában – egyéni fejlesztés keretén belül.

A fejlesztések csoporton belül zajlanak, maximálisan figyelembe véve az egyéni

differenciálási szükségleteket és lehetőségeket. A fejlesztő foglalkozások a komplex

gyógypedagógiai fejlesztés, a manipuláció fejlesztés, az interaktív zenei élmény, a

kommunikáció-interakció, az önkiszolgálás és a (konduktív) mozgásfejlesztés területein

folynak. Az otthonában és gondozási helyén ellátott súlyos, halmozottan fogyatékos tanulók

számára egyéni fejlesztést biztosítanak gyógypedagógusaink.

87

101111 113

128135

143154

169

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Létszámadatok a székhelyintézményben

34

4.számú ábra: A fejlesztő nevelés-oktatás csoportjai, tanulói

Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat

A 2018/2019-as tanévben a Karcagi Tankerületi Központ 20 alapfokú és 1 középfokú nevelési-

oktatási intézményében biztosítottunk utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori ellátást:

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Karcag

- Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye

- Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézménye

Arany János Általános Iskola, Karcag

Túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskola, Túrkeve

Kossuth Lajos Általános Iskola, Kengyel

Veress Zoltán Általános Iskola, Berekfürdő

Tiszatenyői Szent István Általános Iskola, Tiszatenyő

Vasvári Pál Általános Iskola, Tiszaszentimre

Kunhegyesi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kunhegyes

Tiszagyendai Tagintézmény

Tomajmonostorai Általános Iskola

Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola,

Törökszentmiklós

Kossuth Lajos Gimnázium és Általános Iskola, Tiszafüred

- KLG Nagyiváni Általános Iskolája, Nagyiván

- KLG Balkay Pál Általános Iskolája, Tiszaörs

6 6 7 7 7

13

21

0

5

10

15

20

25

2018/19. tanév tanulói csoportjai -

fejlesztő nevelés-oktatás

Fejlesztő iskolai csoport-székhelyintézmény Napraforgó

Cinege Micimackó

Ficánka Otthonában

Gondozási helyen

35

- KLG Tiszaderzsi Általános Iskolája, Tiszaderzs

- KLG Tiszaszőlősi Általános Iskolája, Tiszaszőlős

Fegyverneki Móra Ferenc Általános Iskolai, Fegyvernek

- Szalai Sándor Általános Iskolai Tagintézmény, Örményes

2019. április 25-től:

Kunmadarasi Általános Iskola, Kunmadaras

SNI tanulók rehabilitációs megsegítése komplex gyógypedagógiai/autizmus spektrum zavarok

pedagógiája/, logopédia, szomatopedagógia, tiflopedagógia, pszichopedagógia, konduktív

mozgásfejlesztés.

Az együttnevelésben támogatott tanulók száma folyamatosan emelkedik, amelyet a 4. számú

ábra mutat.

5.számú ábra: utazó gyógypedagógusi, konduktori hálózat keretében ellátott tanulók létszáma

2.1.2. Karcagi tagintézmény

A tagintézményben az idei tanévben 10 tanulócsoport működött. A csoportok létszáma az

Nkt.4. melléklete szerinti átlag és maximum létszám körüliek voltak. A szakiskola 9-10.

osztályában magasabb volt a létszám, de ez csak a közismereti órákat érintette, a gyakorlati

órákon megbontva, szakmacsoportonként foglalkoztatták a fiatalokat.

20 2312

79102 103

148166

180192 195

240

0

50

100

150

200

250

300

Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózattal ellátott tanulók száma

2015. október 1. 2016. január 22. 2016. június 15. 2016. október 1.

2017. január 22. 2017. június 15. 2017. október 1. 2018. január 1.

2018. január 26. 2018. április 11. 2018. június 15. 2019. június 1.

36

6.számú ábra: Tanulói csoportok a tagintézményben

A 7. számú ábra a karcagi tagintézmény létszámadatait mutatja az elmúlt 9 évre visszamenőleg.

Látható, hogy az elmúlt évek csökkenő tendenciája megállt, a 2016/17-es tanévtől 100 körüli

létszámmal zártuk a tanévet.

7.számú ábra Létszámadatok az elmúlt 9 évben a tagintézményben

10

8

13 13

910

7

16

9

11

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

T.1. T.2. T.3-4. T.5. T.6. T.7-8. SZI.9.E. SZI.9-10. SZI.9-10. SzI. 9-10-12.

Léts

zám

ok

2018/19. tanév tanulói csoportjai - tagintézmény

9895

85 87 8588

102 104 107

0

20

40

60

80

100

120

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Létszámadatok a tagintézményben

37

8.számú ábra: Tanulók megoszlása a tagintézményben

A diagram mutatóit figyelve láthatjuk, hogy évek óta az általános iskolai tanulók száma

emelkedik nagyobb mértékben.

2.1. Tehetséggondozás

2.1.1. Székhelyintézmény

A tehetséggondozás és a felzárkóztatás, a hátránykompenzáció jelentőségét a Karcagi

Tankerületi Központ Fejlesztési Terve is hangsúlyozza. Egységes gyógypedagógiai

módszertani intézményünkben kiemelt fontosságúak e feladatok.

Miután a tehetséggondozó műhelyeket vezető kollégák beazonosították a tehetségígéretes

tanulókat, heti 6 órában terveztünk tehetséggondozó foglalkozásokat. A

székhelyintézményben a tehetségműhelyt vezető kollégák délutáni foglalkozás keretében

agyagos és kézműves tevékenységekkel várják a gyerekeket. Alkotás közben a műhelyt

vezetők dúsítják, gazdagítják a tanulók kiemelkedő képességeit, amely lehetőséget teremt arra

is, hogy olyan technikát sajátítsanak el, amelyre máskor nem lenne lehetőség. Az agyagos

tehetséggondozó foglalkozásokon a gyerekek megismerkedtek az agyaggal, és annak minden

varázslatával. Főleg lapokból összeállított és gipszformákba öntött alkotásokat készítenek. A

foglalkozások nagyban segítik a gyerekek önkifejezését, kreativitását, esztétikai érzékét.

Örömmel alkotnak, és alkotásaikat nem csak szüleiknek mutatják meg, hanem vásárokon

keresztül városunk lakosainak is, hisz ők maguk árulják a termékeiket.

9895

85 87 8588

102 104 107

33

40 3835

42

48

5761 6464

55

4752

4340

45 43 43

0

20

40

60

80

100

120

2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17 2017/18 2018/19

Tanulók megoszlása a tagintézményben

Teljes létszám Általános iskolások Szakiskolások

38

A kézműves foglalkozáson főleg színezni, festeni szeretnek a gyerekek, de megismerkednek

egyéb technikákkal is. Kreativitásuk mellett szociális kompetenciáik is fejlődnek.

A délutáni Zenekör a kiváló ritmus- és zenei érzékkel rendelkező tanulók csoportja, akik évek

óta sikeresen mutatják be produkciójukat rendezvényeinken. Az elért eredmények pozitívan

hatnak a diákok személyiségfejlődésére.

Az autizmussal élő tanulók a szociális, kommunikációs készségek, valamint a kreatív

képességek fejlesztése területén értek el jelentős fejlődést. Megemlítem itt Zoltán Noel

Gordont, aki több rajzversenyen ért el kimagasló eredményt.

Mindkét intézményben van jónéhány tanuló, aki igen tehetséges a sportban. A felkészítő

testnevelők és a FODISZ jóvoltából rendszeresen van lehetőségük a tanulóknak

sportversenyeken részt venni.

Évente megrendezzük a Regionális „Ki mit tud?” Versenyt, ahol több tanulónk jeleskedik

dramatikus játékban, táncban, zenében, vers- és mesemondásban.

2.2.2. Karcagi tagintézmény

A karcagi tagintézményben heti 4 órában folynak tehetséggondozó foglalkozások, amelyet a

tantárgyfelosztásban is tervezünk. Ezen alkalmak lehetőséget biztosítanak arra, hogy fejlődjön

a foglalkozáson részt vevő tanulók képessége. A kulturális és sport rendezvényeken is lehetőség

nyílik a tanulónak, hogy megmutathassák ki miben tehetséges.

Idén kiemelkedő teljesítménynek számított, hogy zenés produkciójukkal bejutott a 7-

8.osztályosok csapata és egy ének produkcióban első helyezést elérő szakiskolás lány az

„Országos Ki mit tud?” Versenyre. A Megyei Komplex Tanulmányi versenyen 3. helyezést

értek el tagintézményünk tanulói. Az is kiemelhető – a szakiskolában tanító kollégákat ide

idézve -, hogy vannak fiatalok akik az életben való helytállásukkal, szorgalommal és kitartással

végzett szakirányú tanulmányaikkal bizonyították tehetségüket.

2.3. Különleges bánásmód, esélyegyenlőség

Fenntartónk, a Karcagi Tankerületi Központ Fejlesztési Tervében kiemelt feladatként

szerepel az SNI gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. Támogatásukat az első perctől

kezdve érezzük, amely nagyon fontos számunkra.

Intézményünk minden tanulója különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet igénylő sajátos

nevelési igényű gyermek, ezért fő feladatunknak tekintjük a tanulóink esélyegyenlőségének

biztosítását. Pedagógiai programunk céljai között szerepel, hogy váljunk olyan inkluzív

köznevelési intézménnyé ahol, a szakmai alapdokumentumunknak megfelelően hatékonyan

neveljük, oktatjuk, segítjük az összes olyan kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű

gyermeket és tanulót, akinek fejlődése, különnevelt vagy integrált keretek között biztosított.

39

A különleges bánásmód a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő fogyatékos tanulók

életének minden területére kiterjedő állandó feladat. A pedagógusok a tanulók állapotára és

életkori sajátosságokra figyelemmel adaptált gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai

képességfejlesztő módszereket alkalmaznak. A csoportos, a kiscsoportos és az egyéni

foglalkozásokon egyénre szabott feladatokkal, többszintű differenciálással és segítségadással

juttatják a tanulókat sikerélményhez. Támogatják őket, hogy személyiségfejlődésükben minél

magasabb szintre legyenek képesek eljutni.

A befogadó intézményi környezet biztosításán túl olyan programokat szervezünk, ahol a

tanulóink bekapcsolódhatnak a város vérkeringésébe. A MÁSNAP, Regionális „Ki mit tud?”,

sportversenyek mind hozzájárulnak tanulóink társadalmi esélyegyenlőségének biztosításához.

Az utazó gyógypedagógusi hálózati munkaközösség működtetésével az inkluzív

szemléletmód kialakítását hangsúlyozzuk, szakmai segítséget nyújtunk. A rehabilitációs

foglakozásokkal támogatjuk a sajátos nevelési igényű tanulók hatékony együttnevelését,

felzárkóztatását.

2.4. Szociális kompetencia-fejlesztés

2.4.1. Székhelyintézmény

A szociális kompetencia fejlesztés, társas viselkedés, szociális rutinok tanítása áthatja az egész

nevelési, oktatási folyamatunkat. A szociális tanulás területei, témái a gyermekek

képességeihez és életkorához igazítottan koncentrikusan bővülnek. A közösséghez tartozás, a

társas viselkedési szabályok követése már óvodás kortól a személyiségfejlesztés részét képezi.

Gyermekkorban a család után az iskola befolyása a legerőteljesebb a szociális kompetenciák

fejlődésére. Ezért a pedagógus kulcsszereplő, hisz az amúgy is szocializációs hiányosságokkal

érkezett gyerekek segítése, fejlesztése egyre több feladatot ró rájuk. Az iskola és az osztály

fizikai környezete, szociális strukturáltsága és kultúrája együtt befolyásolja a szociális

kompetencia fejlődését. Fontos gyermekközpontú nevelés-oktatás, a közösen

megfogalmazott célok és szabályok (elvárásfa), a kooperatív tanulás alkalmazása.

Szinte minden csoportban megemlítették a kollégák közös sétákat, programokat, mint

közösségfejlesztési lehetőséget. Több osztályban hagyomány a születésnapok közös

megünneplése.

Pozitív hatású a közösség előtti dicséret. Azok kerülhetnek fel a dicsőségfalra, akik

magaviseletükkel, szorgalmukkal, versenyeredményükkel kiérdemlik azt.

Iskolai hagyományos ünnepeink a mikulás, karácsony, jeles napok, Sérültek napi kirándulás

mind erősíti a közösségünk összetartó erejét, tanulóink szociális kompetenciáját.

40

Egységesen törekszünk a felnőttek és gyerekek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott

normáinak és helyes formáinak, az egymás iránti tisztelet és tolerancia kialakítására egymás

iránt. A pedagógusok tudatosan terveznek szabad együtt játszást, kártyáznak,

társasjátékoznak, tanulmányi sétára mennek. A jó közösség csak akkor alakul ki, ha sok

alkalmat teremtünk a kötetlen együtt tevékenykedésre. Tanulásban akadályozott tagozaton

osztályfőnöki óra keretében különböző szituációs, személyiség- és közösségfejlesztő játékokat

játszanak tanulóink.

2.4.2 . Karcagi tagintézmény

Az iskola szerepe nyilvánvaló a szociális kompetenciák fejlesztésében. Segíti a szociális

készségek készletének a gyarapodását és azt, hogy a gyerekek megismerjék erősségeiket és

gyengeségeiket, képesek legyenek erősségeikre építve a gyengeségeiket javítani. Továbbá

segíti őket abban, hogy megtanulják, hogyan kell barátokat szerezni, kapcsolatokat fenntartani.

A szociális kompetencia, egy osztály közösséggé fejlesztése nagyon sok tényezőből áll össze,

aminek egyik kovácsa maga a pedagógus. Több olyan programot szervezünk, ahol lehetőség

van az együtt tevékenykedésre, közös sportolásra, játékra. E kompetencia fejlesztése nagy

kihívás a tantestületnek, hiszen közösen kell egy közösen elfogadott normarendszert képviselni.

Mint ahogy a tanulókkal is egy közösen, egymásért, a közösségért létrehozni – az iskola

házirendjén túl – egy saját szabályrendszert, ami nem a másik ellen irányul.

2.5. Tanulói hiányzás, annak kezelése

Gyermekvédelmi munka:

A gyermekvédelmi tevékenységet mindkét intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

pedagógus segíti.

A gyermekvédelmi munka az alábbi főbb feladatokat tartalmazták:

I. Hátrányos helyzet nyomon követése

II. Igazolatlan mulasztások

III. Szülőkkel való kapcsolattartás

IV. Együttműködés az észlelő-és jelzőrendszer tagjaival

V. Prevenciós programok

Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem folyamatos feladatai minden tanévben:

jogszabályi előírásnak megfelelően, észlelő-és jelzőrendszeri tagként, együttműködési

és jelzési kötelezettség

a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), tanulók

helyzetfelmérése tanév elején, változások folyamatos aktualizálása

41

a veszélyeztetett (alapellátásban gondozott, vagy védelembe vett) tanulók felmérése,

veszélyeztetettség okainak feltárása, kialakulásának megelőzése, a kialakult

veszélyeztetettség megszüntetése,

a családdal és a szülőkkel való kapcsolattartás: szülői értekezleteken, rendszeres

fogadóóra biztosítása, illetve szükség szerint szülőkkel történő team megbeszélés

tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi munka koordinálása, együttműködés az

osztályfőnökökkel

nyilvántartások, tanulókkal összefüggő dokumentációk vezetése

prevenciós programok szervezése.

Új szolgáltatás bekapcsolódása az iskolai jelzőrendszerbe:

A Gyv. törvény változása értelmében a család- és gyermekjóléti központ az általános

szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése,

veszélyeztetettségének megelőzése érdekében egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat,

programokat nyújt, amelynek keretében óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet

biztosít.

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe

járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak.

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgálatás középpontjában a prevenció, segítségnyújtás,

tanácsadás, tájékoztatás áll. Mindkét intézményben nagy segítség a szociális munkások

preventív tevékenysége, akik maximálisan támogatják a gyermekvédelmi felelősök,

pedagógusok munkáját.

A székhelyintézményben Kiss Judit szociális munkás támogatásával, 3 gyermek jutott és jut

hozzá ingyen szemüveghez, 1 gyermek esetében a pszichológiai megsegítés biztosítása

folyamatban van.

A tanulók hiányzását az osztályfőnökök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel

együttműködve figyelik, dokumentálják.

Székhelyintézmény

A székhelyintézmény tanulóinak a 2017/2018. tanévben az összes hiányzás 26 455 óra, az

egy főre eső hiányzás 172 óra. A mulasztott órák 11%-a, 3051 óra igazolatlan, melyből

2214 órát (a 72%-át) a nevelésbe vett tanulók hiányoztak!

A 2018/19. tanévben az összes hiányzás 32 403 óra, az egy főre eső hiányzás 191,7 óra. A

mulasztott órák 10%-a (3412 óra) igazolatlan mulasztás volt, akár az előző tanévben. Az

igazolatlan mulasztásból 2410 órát (a 70%-át) ismét a szakellátásban lévő tanulók

hiányozták.

42

Az igazolatlan mulasztással érintett tanulók száma a tanévben: 22 fő, ebből 9 fő nevelésbe vett

gyermek, 4 fő magántanuló. A 22 igazolatlan mulasztást hozó tanulóból mindegyikőjük

általános iskolás. Az igazolatlan mulasztás 2 fő nem tanköteles tanuló esetében a tanulói

jogviszony megszűnését eredményezte tanév közben.

A magas óraszámú igazolt hiányzást az óvodások, az ért.ak. 1. és 2-3. osztályosok, a fejlesztő

iskolás gyermekek általános egészségügyi állapotának gyengesége okozza.

Minden tanévben kiemelt feladat az igazolatlan hiányzások számának csökkentése, naprakész

nyilvántartás vezetése, szoros együttműködésre törekvés a szülővel, gyermekjóléti

szolgálatokkal, gyámhivatalokkal. A jelzőrendszer működésének biztosítása, azonnali jelzés a

hivatalok felé. Folyamatos feladat, a törvényi változások követése, ismertetése, betartása és

betartatása.

Fejlesztő nevelés-oktatás

9. számú ábra: Mulasztott órák száma a fejlesztő iskolában

A fejlesztő iskola összes hiányzása: 3748 óra, az egy főre eső hiányzások aránya: 559,8 óra.

A fejlesztő iskolában a tanulói hiányzások oka általában egészségi probléma. A tanulók

többsége a súlyos-halmozott fogyatékosság mellett belgyógyászati és egyéb betegségekkel

küzd és időnként vizsgálatokon, szakrendeléseken is meg kell jelenniük. A „Gólyafészek

Otthonban” élő tanulók a folyamatos felülfertőzés miatt sajnos betegen is részt vesznek a

foglalkozásokon, mivel az intézményből a láztalan, de még lábadozó gyermekeket is engedik

az iskolába.

Minden fejlesztő szobában fertőtlenítő (Germicid-lámpa) kiépítése valósult meg. A tanév

során, a lámpáknak köszönhetően kevesebb megbetegedés történt, nem csak a tanulók, de a

pedagógusok, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők körében is.

Utazó gyógypedagógiai hálózat

3748

0

Mulasztott órák száma a fejlesztő iskolában

Igazolt órák száma Igazolatlan órák száma

43

A tanulói hiányzásokat az utazó gyógypedagógusok rendszeresen, havonta dokumentálták az

erre a célra készített nyomtatványon, a belíven, illetve a KRÉTA-rendszerben. A hiányzások

oka legtöbbször betegség volt. Az utazó gyógypedagógusok a hiányzásokat jelezték mind az

osztályfőnökök, mind pedig az intézményvezető felé. A tanév első felében a hiányzásokat papír

alapon, a tanév második félévétől az utazó gyógypedagógusok az adott intézmény KRÉTA

felületén vezették. Ez többletmunkát, újabb adminisztrációs terhet jelentett az utazó

gyógypedagógusok részére. Bízunk abban, hogy ez a „hármas könyvelés” (papír alapú napló

vezetése, többségi intézmény KRÉTA felület, Kádas György EGYMI KRÉTA felület kezelése)

a következő tanévtől megszűnik, a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációs munka kevesebb

lesz.

Karcagi tagintézmény

10. számú ábra: Igazolt és igazolatlan hiányzások aránya a tavalyi és az idei tanévben a

tagintézményben

A 2017/18. tanévben a karcagi tagintézmény tanulóinak összes hiányzása 12 845 óra, melyből

igazolatlan 839 óra. Az egy főre eső tagintézményi összes mulasztás: 125 óra.

Jelen tanévben az összes mulasztás 12841, melyből az igazolatlan órák száma 212 óra. Az egy

főre eső mulasztott órák száma: 120 óra. Az igazolatlan mulasztott órák száma jelentős

csökkenést mutat az előző évihez képest.

Az igazolatlan mulasztással érintett tanulók száma a tanévben: 19 fő, ebből 5 fő nevelésbe vett

gyermek. A 212 igazolatlan mulasztást hozó tanulóból

általános iskolás: 13

szakiskolás: 6

Az igazolatlan mulasztás 4 fő nem tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszony megszűnését

eredményezte tanév közben.

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

2017/2018. 2018/2019.

12006 12…

839 212

Igazolt és igazolatlan hiányzások aránya a tavalyi és az idei tanévben a tagintézményben

Igazolt órák száma

Igazolatlan órák száma

44

A hátrányos helyzet adatai a székhelyintézményben

A hátrányos helyzet jogosultságának feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény tartalmazza. A hátrányos helyzet megállapítását a

szülők kérelmezik a települési önkormányzatok jegyzőjénél, mely kérelem elbírálása után egy

évre szóló határozatot kapnak. Ezeket, a határozatokat az önkormányzatok folyamatosan

megküldik az intézményeknek. Minden tanév elején megtörténik az iskolánkba már korábban

beiratkozott tanulók jogosultsági érvényességi idejének áttekintése, illetve az új tanulók

jogosultságának felmérése és határozatok bekérése az illetékes jegyzőktől.

A megállapított jogosultságok érvényességét figyelembe véve, nyomon követtük annak

folyamatosságát vagy megszűnését a tanév során.

A következő diagram a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók arányát mutatja a

székhelyintézményben 5 tanévre visszamenőleg.

11. számú ábra Hátrányos helyzetű tanulók a székhelyintézményben

A 2018/2019-es tanév végi adatok alapján, a 169 tanulóból a hátrányos helyzetű tanulók

száma 76 fő, amely az összlétszám 44%-a, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 42 tanuló.

A tanulók összetétele hátrányos helyzet tekintetében a tavalyi tanévekhez képest javulást

mutat. (Az előző tanévben a tanulók 55 %-a volt hátrányos vagy halmozottan hátrányos

helyzetű).

Tanulóink 14 %-a (25 fő) veszélyeztetett, akiket az illetékes család-és gyermekjóléti

szolgálat alapellátásban, a család-és gyermekjóléti központ védelembe vétel keretében,

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019

118135 143

154169

5872 71

8676

42 47 42 40 42

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a székhelyintézményben

Létszám

Ebből hátrányos helyzetű

Ebből halmozottan hátrányos helyzetű

45

illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi szakellátás keretén belül

gondoz.

Hátrányos helyzetű tanulók a tagintézményben

12. számú ábra Hátrányos helyzetű tanulók a tagintézményben

A 2018/2019-es tanév végi adatok alapján, a tagintézményben a 107 tanulóból hátrányos

helyzetű 73 fő, amely az összlétszám 68 %-a, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 51 tanuló.

A tanulók összetétele hátrányos helyzet tekintetében a tavalyi tanévhez képest jelentős

változást nem mutat.

Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvényben meghatározott feltételek közül, a családban

élő gyermekeknél, a hátrányos helyzet okaként legnagyobb arányban a szülők alacsony iskolai

végzettsége szerepel.

Tanulóink 19 %-a (21 fő) veszélyeztetett, akiket illetékes család-és gyermekjóléti szolgálat

alapellátásban, a család-és gyermekjóléti központ védelembe vétel keretében, illetve a

területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi szakellátás keretén belül gondoz.

2.6. Fegyelmi intézkedések

Fegyelmi intézkedés egyik intézményben sem történt a 2018/2019. tanévben.

8588

102 104 107

5660

71

7974

4842

5751 51

0

20

40

60

80

100

120

Hátrányos helyzetű tanulók száma a tagintézményben

Tanulói létszám Ebből hátrányos helyzetű

Ebből halmozottan hátrányos helyzetű

2014/2015 2015/2016 2016/2017 2018/2019

46

2.7. Tanulói közösségek együttműködése, DÖK

Az intézményeinkben működő diákönkormányzatok szeptemberben megválasztották az

osztályok képviselőit és a képviselők vezetőjét. A DÖK segítő pedagógusok irányították és

segítették a rendezvények szervezését. A székhelyintézmény DÖK segítő pedagógusa a DÖK

vezető diákokkal és az osztályok képviselőivel működtették a havi értékelést, s a

legszorgalmasabb tanulók neve felkerült az „Akire büszkék vagyunk” falra. A

székhelyintézményben sajnos a diákügyeleti rendszer az idén nem működött. Több kolléga

jelezte a beszámolójában, hogy erre szükség volna a jövőben. Színvonalas szabadidős

tevékenységek valósultak meg a Kádas-diáknapon, a farsangon, a családi- és gyermeknapon. A

DÖK pénztámogatása révén kaptak ajándékot a gyermekek Mikulás ünnepségen, és a ballagási

ünnepségen a Kádas emléktábla koszorúzása is a DÖK segítségével valósult meg.

2.8. Környezet- és egészségtudatos nevelés

A tanév során a gyógypedagógusok már az óvodában szem előtt tartják azt a célt, hogy a

gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítsák a környezet- és egézségtudatos

szemléletet, magatartást.

A mindennapi séták alkalmával megfigyeltetik a gyermekeket körülvevő környezetet, annak

változásait, virágokat ültettek, gondoztak, és figyelemmel kísérték a növények fejlődését.

A speciális autista csoportokban a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése

az egész tanévet végig kísérte. A gyógypedagógusok fontosnak tartották azt, hogy a tanulók

megismerjék, és belső igényükké váljon az egészséges életmódra törekvés, melynek

legfontosabb területei a táplálkozás, a testmozgás, valamint a személyi higiénia, a káros

szenvedélyek kerülése. A felsoroltak részben tanórákon, részben az osztályfőnöki órákon,

rehabilitációs foglalkozáson, másik részük a napi rutin részeként (pl: kézmosás) épültek be

mindennapokba. Alkalmazott módszerek a példamutatás, megbeszélés és a magyarázat.

Az osztályfőnöki és természetismeret órákon a tanulók megismerkednek a fogalmakkal és

azok értelmezésével, pontos használatával, rendszerezik és csoportosítják a környezetet

károsító anyagokat valamint a környezetet negatívan befolyásoló viselkedésformákat és

tevékenységeket. A tananyag érinti a víz,- levegő,- hulladékgazdálkodás,- szelektív

hulladékgyűjtés témaköröket is.

Ezek feldolgozása gyűjtőmunkával és kooperatív technikával, kísérletezéssel történik, melyet

szívesen végeznek a tanulók.

Egészség-napok feladata volt a mozgás fontosságának tudatosítása, gyümölcsök, zöldségek

ismerete, kóstolása.

Részt veszünk az iskolai gyümölcsprogramban. A gyümölcsöket nemcsak nyersen, de egyes

osztályok feldolgozott formában is fogyasztják. Gyümölcssalátát, kompótot, süteményt, aszalt

csemegét készítenek belőle.

47

Fokozottan felhívjuk a tanulók figyelmét a vízzel, árammal való takarékoskodásra, a tiszta,

rendezett környezet fenntartására, a hulladék megfelelő elhelyezésére. Minden csoport

alkalmazza a beszélgetés, figyelemfelkeltés módszerét. Egy-egy könyv elolvasásával,

rajzkészítéssel, közös iskolai programokon, vetélkedőn, pályázatokon való részvétellel

mélyítjük el a megszerzett ismereteket.

Az idén is bekapcsolódtunk a „Mézes reggeli” országos programba, melynek célja a méz

jótékony hatásának tudatosítása, a mézfogyasztás népszerűsítése.

Környezetismeret óra keretében gyakran alkalmazták a szelektív hulladékgyűjtés

elsajátításának technikáját, plakátkészítést.

A nagyobb diákok között gyakori probléma volt a dohányzás, energiaital fogyasztás. A

pedagógusok beszélgetéssel, a káros hatások szemléltetésével a személyes példaadással

igyekeznek hatni rájuk.

Mind a székhely-, mind a tagintézményben volt a tanévben szervezett hulladékgyűjtés,

amelyben nagy örömmel vettek részt a tanulók. A szelektív hulladékgyűjtés fontosságára külön

felhívták a figyelmet a pedagógusok, a környezettudatosság keretében több osztály PET palack-

és elemgyűjtést is szervezett. Csatlakoztunk a Te Szedd akcióba.

A készségfejlesztő iskolásaink munkái újrahasznosított maradék vagy hulladék textíliákból,

fonalakból, gyöngyökből készülnek és PET palackból készült el a MÁS-NAP-on a Pillekő,

amely az intézmény udvarán került elhelyezésre..

3. Eredmények

3.1. Tanulmányi mutatók (magatartás-szorgalom; tantárgyi átlagok; továbbtanulási

mutatók; kitűnő tanulók – bukások száma; dicséretek – figyelmeztetések száma;)

A tanulmányi mutatók a 2018-2019. tanév mutatói elnevezésű Excel dokumentumban pontosan

részletezve találhatók.

Székhelyintézmény

Magatartás-szorgalom átlag

A magatartás átlaga az alsó tagozaton: 4,47, a felső tagozaton: 3,61, a készségfejlesztő

iskolában: 4,73. Az intézményi átlag: 4,27.

A szorgalom átlaga az alsó tagozaton: 4,22, a felső tagozaton: 3,91, a készségfejlesztő

iskolában: 4,52. Az intézményi átlag: 4,21.

Az osztályozó értekezleten a pedagógusok a tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógiai

programban meghatározott követelményeknek megfelelően értékelték. Az osztályozó

értekezleten csak néhány esetben került sor egyeztetésre, ahol közös döntés született a

minősítésekről. A nevelésbe vett tanulók hanyag szorgalma és rossz magatartása rontja le

az átlageredményt.

Tanulmányi átlagok

48

A tanulásban akadályozottak alsó tagozatán Etika tantárgy /4,5/ átlaga a legjobb, míg a

matematika, (3,14), a leggyengébb.

Felső tagozaton a vizuális kultúra /4,85/ és testnevelés /4,51/ átlaga az erősebb, a magyar

irodalom /3,51/ és a matematika /3,53/ a leggyengébb.

Az értelmileg akadályozott tagozat alsó tagozatán az életvitel és gyakorlat /4,61/

átlageredménye a legjobb és az önkiszolgálás terén nem képesek a tanulók elérni jobb

eredményt. Itt 2,78 az átlag, amely az értelmileg akadályozott gyermekek fogyatékosságából

adódik. Az értelmileg akadályozott tagozat alsó tagozatán szöveges értékeléssel és minősítéssel

jelezzük a tanulónak arról, hogyan teljesített, nem tartom jónak az osztályzatra való

átszámolást.

A készségfejlesztő iskolában legjobban testnevelésből /4,82/ teljesítettek a tanulók. A

leggyengébb a számolás-mérés /3,73/.

Bukások száma intézményi szinten: 7 fő, 4%, mely tanulók közül mulasztásai miatt 3 fő, és

1 fő magántanuló, aki az osztályozó vizsgán nem jelent meg, 2 fő tantárgyi bukás miatt,

akik augusztusban javító vizsgát tehetnek és 1 fő, aki több tantárgyból bukott, így a

nevelőtestület határozata értelmében évfolyamot ismételni köteles.

Kitűnő tanulók: összesen 12 fő, az összes tanulói létszám 8 %-a. A diákok könyvjutalomban

és oklevélben részesültek a tanévzáró ünnepségen.

A szülő kérésére az 1. évfolyamot ismétli: 14 tanuló.

Utazó gyógypedagógusi hálózat

A többségi pedagógusok visszajelzései alapján zömmel tapasztalható javulás a gyermekek

képességeit tekintve, kevés esetben tapasztalható állapotromlás (többnyire pszichés problémák

miatt).

„Év végére valamennyi gyereknél fejlődést, motiváció függvényében egyes gyerekeknél

jelentős fejlődést értem el.” (Nagyné Bonczidai Katalin, gyógypedagógus, logopédus)

„Eredményesnek mondható a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel, hiszen a tanító néni

pozitívan nyilatkozott Virág anyanyelvi területen elért eredményeiről.” (Kolozsvári Ernőné,

gyógypedagógus, logopédus)

„Összegzésként elmondhatjuk, hogy minden gyermeknél eredményes volt a logopédiai terápia.

Beszédkedvük, kifejezőkészségük, szókincsük fejlődött. A beszéd alaki része is javult. Munkához

való hozzáállásuk, feladattudatuk erősödött, figyelmük irányíthatóbb, koncentráltabb lett a

tanév során.” (Bordásné Nagy Ildikó, gyógypedagógus, logopédus, Szabó Lajosné,

gyógypedagógus, logopédus)

Karcagi tagintézmény

Magatartás

A magatartás átlageredménye az általános iskola, alsó tagozatán: 4,1, felső tagozatán:

4,05, a szakiskolában: 4,32. Intézményi átlag: 4,16

49

Az általános iskolában a felsősök, a szakiskolások a tinédzserkori engedetlenségükkel, nem

megfelelő hangnemükkel, veszekedésekkel, a házirend be nem tartásával hívták fel magukra a

figyelmet. Problémát jelentett a dohányzás, főleg azoknál a tanulóknál, akiknek a szülő otthon

ezt engedélyezi. A mobiltelefon és a közösségi oldalak iskolaidőben történő használata is sok

problémát okozott.

Szorgalom: átlageredménye az általános iskola, alsó tagozatán: 4,22, a felső tagozaton:

3,72, a szakiskolában: 4,2. Intézményi átlag: 3,99.

Tanulás tekintetében tanulóinkat alulmotiváltság jellemzi. Nagyon sokféle változatos

módszerre, figyelemfelkeltő feladatokra, szemléltető eszközökre van szükség a pedagógusok

részéről ahhoz, hogy a tanulók eredményeket érjenek el.

A szakmaképzésben résztvevő tanulókat viszont motiválja a szakma szeretete, a munka során

elért sikerélmény, produktum.

Tantárgyi átlagok:

Az alsó tagozatban az informatika /4,47/ és a testnevelés /4,44/ átlaga a legjobb, míg a

vizuális kultúra /3,53/ a leggyengébb.

Felső tagozaton az angol nyelv /4,7/ és testnevelés /4,32/ átlaga az erősebb, a magyar nyelv

/2,81/ a leggyengébb.

A szakiskolában a testnevelés /4,9/, az informatika /4,76/, és a szakmai gyakorlati

tantárgyakból 4-es felettiek a tanulók átlagai. A szakmai elméleti tantárgyak

követelményeit gyengébben teljesítették a tanulók. Leggyengébb: anyag- és gyártásismeret,

melynek átlaga 2,6 volt.

Bukások száma intézményi szinten: 4 fő

Az OKJ-s szakmai vizsgára 12 fő jelentkezett és mindannyian eredményes szakmai vizsgát

tettek.

Népi kézműves (Kosárfonó, fonottbútor-készítő szakmairány) OKJ 34 215 01

- vizsgázók száma: 2 fő

-vizsgaátlag: 3,5

Kerti munkás OKJ 21 622 01

-vizsgázók száma: 3 fő

-vizsgaátlag: 3,66

Kerékpárszerelő OKJ 31 525 01

-vizsgázók száma: 2 fő

-vizsgaátlag: 4,0

50

Mézeskalács-készítő OKJ 21 215 02

-vizsgázók száma: 5 fő

-vizsgaátlag: 4,6

3.2. Verseny- és pályázati eredmények

Székhelyintézmény:

FODISZ rendezésével rendszeresen részt vesznek tanulóink sportversenyeken, ahol

megtanulhatják az egyéni és a csapatmunka fontosságát.

Délutáni sportkört és atlétikát tartunk alsósóknak és felsősöknek. A kicsiknél főleg

játékos feladatokat végzik, míg a nagyokkal a versenyekre készülnek kollégáink.

Januártól kezdődik a gyerekek fittségi felmérése a Netfit felmérés. Ez az országos

fizikai fittségi mérés kötelező 5. osztálytól felfelé minden diáknak, aki normál

testnevelés órákon vesz részt. Az intézmény diákjai sajnos gyengébben teljesítenek,

mivel ezt a tesztet normál diákokra fejlesztették ki.

Az őszi megyei atlétika versenyen szép eredményeket értünk el. A

székhelyintézményben, 4 arany és 3 ezüstérmet szereztek a gyerekek. Az őszi

labdarúgó bajnokságon 2. helyezett lett a focicsapat. Az őszi terematlétika versenyen

3 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet hoztunk haza. Raffael László és Sánta Anna Dorottya

továbbjutott az országos terematlétika versenyre. Az őszi asztalitenisz bajnokságon

Rácz Annamária 1., Suki Károly 2. helyezést ért el. A megyei zsinórlabda

bajnokságon 2. helyezést ért el a csapat.

Karcagi tagintézmény: Számos sportversenyen értek el a tanulók kiváló eredményt.

Gratulálok Csokai Csaba testnevelő tanárnak!

Megyei Atlétikai Bajnokság (Őszi forduló)

5 aranyérmet, 9 ezüstérmet és 1 bronzérmet szereztünk

Magyar Speciális Olimpiai Szövetség által szervezett nemzetközi, egyesített

teremlabdarúgó bajnokság. Győr, 2018. 11. 23-25. III. helyezett lett csapatunk.

Megyei terematlétika bajnokság, Karcag, 2018. 11. 29. 8 aranyérmet, 6

ezüstérmet és 8 bronzérmet szereztünk.

Magyar Speciális Olimpiai Szövetség által szervezett regionális, egyesített

Megyei Asztalitenisz bajnokság Szolnok, 2018.12.11.

Papp Fruzsina: III. helyezett

Pékó Judit: IV. helyezett

51

Magyar Speciális Olimpiai Szövetség által szervezett szakiskolások regionális

labdarúgó bajnoksága Homok, 2018.12.18. Leány c- és fiúcsapat is sapat: I.

helyezést ért el.

Megyei Zsinórlabda Bajnokság, Homok, 2019. 01. 09., III. hely., résztvevők:

Megyei Labdarúgó Bajnokság (Bozsik-program) Homok, 2019. 01. 09. a lány- és

fiúcsapat is I. helyezést ért el.

Megyei Kosárlabda Bajnokság Homok, 2019. 01. 15. a lánycsapat és a fiúcsapat is I.

helyezett lett.

Megyei ergométeres evező bajnokság, Szolnok, 2019. 01. 16. 3 aranyérmet, 3

ezüstérmet és 3 bronzérmet szereztünk.

Megyei fekvenyomó bajnokság Karcag, 2019. 01. 24.1 aranyérmet, 2 ezüstérmet

és 1 bronzérmet szereztünk.

„Kapkodd a lábad” megyei sorverseny, Karcag, 2019.02.05. III. hely.

Magyar Speciális Olimpiai Szövetség által szervezett szakiskolások regionális

labdarúgó bajnoksága Homok, 2019.03.20. a lánycsapat I. helyezést, a fiúcsapat II. és

III. helyezést ért el.

Megyei Mezei futóverseny Homok, 2019. 04. 03. 6 aranyérem, 2 ezüst és 2

bronzérmet szereztünk!

Magyar Speciális Olimpiai Szövetség által szervezett regionális, egyesített

labdarúgó bajnokság. Homok, 2019. 04. 09. II. helyezett lett csapatunk.

Megyei kispályás labdarúgó bajnokság (tavaszi forduló) Homok, 2019.04.11. III.

helyezés

Liget Kupa Szolnok, 2019. 05. 22. II. helyezés.

Országos Mezei futóverseny Pomáz, 2019. 05. 24. II. helyezett Botos László,

III. helyezett: Berczi Zoltán, IV. helyezett: Tyukodi Andrea, V. helyezett: Pékó

Judit

3.3. Eredményes továbbtanulás (beiskolázás, továbbtanulási mutatók alakulása,

eredmények a visszajelzés alapján)

Az idei tanévben székhelyintézmény tanulásban akadályozottak tagozatán a 8. osztályos

tanulók (6 fő) mindannyian felvételt nyertek középfokú intézménybe. Két fő a lakóhelyén lévő

szakiskolába, (Mezőtúron, Kunhegyesen), egy fő Szolnokra Sipos Orbán Szakképző iskolába,

három fő a karcagi tagintézményünkbe folytathatja tanulmányait.

52

A tapasztalat azt mutatja, hogy a többségi szakiskolába sajnos kevés tanuló állja meg a helyét.

A sikertelenség után általában a tagintézmény szakiskolájába szereznek részszakképesítést,

szakképesítést.

A karcagi tagintézményben a 7 fő nyolcadikos közül 6-an maradtak a tagintézmény

szakiskolájában, 1 fő a Kenderesi Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskolába nyert

felvételt.

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége, együttműködése

Az intézmény pedagógusai, pedagógiai munkát segítői jó partneri kapcsolatot ápolnak a

székhelyintézményben, illetve a karcagi tagintézményben, fejlesztő iskolában dolgozó

kollégákkal. A székhelyintézményben történik a gazdálkodással, munkaügyekkel kapcsolatos

ügyintézés, anyagbeszerzés, a többi feladatellátási helyeken folyó szakmai munka segítése.

Intézményi szinten hét munkaközösségünk működik:

Székhelyintézmény:

• Tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók nevelését-oktatását végző

munkaközösség

• autista tanulókat nevelő-oktató szakmai munkaközösség

• kollégiumi munkaközösség

• fejlesztő iskolai munkaközösség

• utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat munkaközössége

Karcagi tagintézmény

• egységes munkaközösség

• innovációs munkaközösség

4.2. Nevelőtestületi belső tudásmegosztás

Belső tudásmegosztásra a heti rendszerességgel tartott munkaértekezleteken, munkaközösségi

foglalkozásokon és az őszi, tavaszi nevelési értekezleten kerül sor. Ezen alkalmakkor aktuális

problémák megbeszélésére, jó gyakorlatok megosztása, szakmai életút és a frissen végzett

gyógypedagógusok kutatásának bemutatására kerül sor. A speciális autista csoportok

számának növekedésével rendszeres tájékoztatásra volt szükség autizmus témakörében,

melyet az autista munkaközösség szervezett. Ráczné Ari Erika intézményvezető-helyettes,

autizmus spektrumzavar szakos szakember az új dolgozókkal és a kollégiumi

munkaközösséggel osztotta meg tapasztalatait.

53

Őszi nevelési értekezleten a székhelyintézmény fennállásának 90 éves évfordulójáról

emlékeztünk meg előadók, lengyel testvérintézményünk és sok-sok érdeklődő szakember

meghívásával.

Tavaszi nevelési értekezleten a Boldog Iskola Program tapasztalatairól számoltak be azok a

kollégák, akik bevezették a programot, a székhelyintézményben Gazsóné Nagy Andrea, a

tagintézményben Jánosi Edit osztotta meg az elmúlt egy év pozitív észrevételeit.

A nevelési-oktatási intézményekben dolgozó többségi pedagógusok közül, ha nem is

nagyszámban, de voltak olyanok, akik részt vettek az utazó gyógypedagógusi munkaközösség

ülésein.

4.3. Kommunikáció

Az információáramlásra, kommunikációra, tájékoztatásra nagy gondot fordítunk, hiszen az

eredményes kommunikáció a működésünk sikerességét biztosítja.

Az intézményegységekkel, tagintézménnyel közvetlen kommunikációt biztosítok, amely

havi rendszerességgel vagy sokszor még gyakrabban tartott vezetői értekezleten, és napi

szinten, telefonon, e-maileben valósul meg.

A nevelőtestülettel napi beszélgetések során, hetente munkaértekezleteken, illetve e-mail

levelezéssel közvetlen kommunikációt biztosítunk. Ezen alkalmakkor igyekszem az

eredményeiket elismerni, dicsérni, vagy azt is jelezni, ha a tevékenységével elégedetlen

vagyok.

A tanári szobában elhelyezett információs táblák strukturáltak, külön táblán találhatók a

fontos információk, külön az eseti helyettesítések, és külön azok az információk, amely egyéb

dologról tájékoztatnak. Az intézményvezető-helyettes odafigyel arra, hogy a faliújságok

folyamatosan frissítve legyenek. A naprakész információ bizonytalanságot szüntet meg, amely

igen fontos a szervezet működésében.

A Karcagi Tankerületi Központtal csakis pozitív tapasztalatokról számolhatok be.

Segítőkészek, az információáramlás gyors, bármely jelzés esetén szinte azonnal kapok

visszajelzést, személyesen, telefonon vagy e-mailben. Azt gondolom, kiemelten jól működik

szervezeti kommunikációnk.

Az utazó gyógypedagógusi hálózaton belül a kollégákkal a kommunikáció, kapcsolattartás

rendszeres volt. Az információközlés személyesen, legtöbb esetben telefonon, e-mail-ben

történt. A kollégák többször kérték a segítségemet, véleményemet. Az intézmények vezetőivel,

tagintézmény-vezetőkkel sikerült jó kapcsolatot kialakítani.

A Karcagi Tankerületi Központ tájékoztatása a tanév során gördülékeny, akadálymentes volt.

A fenntartótól kapott információt folyamatosan továbbítottam az utazó gyógypedagógusok felé.

54

Az utazó gyógypedagógusi hálózaton belül a kollégákkal a kommunikáció, kapcsolattartás

rendszeres volt. Az információközlés személyesen, legtöbb esetben telefonon, e-mail-ben

történt. A kollégák többször kérték az intézményegység-vezető segítségét, véleményét. Az

intézmények vezetőivel, tagintézmény-vezetőkkel sikerült jó kapcsolatot kialakítani.

Az utazó gyógypedagógusok a többségi intézményekben dolgozó pedagógusokkal,

intézményvezetővel, tagintézmény-vezetővel álltak kapcsolatban. Több esetben a szülőkkel

történő kapcsolattartás is zökkenőmentes volt.

4.4. Gyakornokok mentorálása

Nevelőtestületben megvalósult a gyakornok mentorálása. A mentorálás célja, hogy segítse a

pedagógust a beilleszkedésben, szakmai munkájában illetve, hogy felkészítse a gyakornokot a

pedagógus életpálya feladataira.

A székhelyintézményben öt és tagintézményben négy pályakezdő gyakornok végezte a

munkáját.

● Kőnig Henriett gyógypedagógus mentora: Kovács Krisztina gyógypedagógus

● Murányiné Szabó Anna gyógypedagógus, mentora: Vidics Zoltán Lászlóné

gyógypedagógus

● Békési Fanni történelem, biológia szakos tanár, kollégiumi nevelőtanár mentora:

Gazsóné Nagy Andrea gyógypedagógus

● Borsos Erzsébet gyógypedagógus, mentora: Zsódi Károlyné gyógypedagógus

● Kormány Ágnes kollégiumi nevelőtanár, mentora: Barta Erzsébet kollégiumi

nevelőtanár

● Pardi Anikó abszolvált tanító, mentora: Boruzs Lajosné pedagógus

● Szendrei Orsolya gyógypedagógus, mentora: Moldvai Katalin gyógypedagógus

● Ökrös Krisztina gyakorlati oktató, mentora: Moldvai Katalin gyógypedagógus

● Szívós Gyula testnevelő, edző hallgató, mentora: Csokai Csaba testnevelő tanár

A mentor feladata segíteni a gyakornokot az intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben

és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentornak legalább

félévente írásban értékelni kell a gyakornok tevékenységét. Feladata továbbá a gyakornok

felkészítése a minősítő vizsgára.

55

4.5. Együttműködés a Tankerületi Tanáccsal, Intézményi Tanáccsal, Szülői

szervezettel, Iskolaszékkel, Diákönkormányzattal

A nemzeti köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet alapján intézményünk mellett

Intézményi Tanács és Iskolaszék is működik. Minden esetben kikértük az Intézményi

Tanács, Iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv

elfogadásakor, az intézményegység-vezetők megválasztásakor továbbá az

intézményátszervezésére benyújtott javaslat elkészítésekor is.

Egyéb szülői szervezet az intézményben nem működik.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Együttműködés a település intézményeivel

Városunk intézményeivel igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani. Nyílt hetünkön, DÖK és

egyéb rendezvényeinkre meghívjuk az óvodák, általános iskolák pedagógusait, tanulóit.

Kisújszállás és Karcag város ünnepségein, előadásain vezetőink képviselték intézményünket.

A Vigadó és Kulturális Központ épületét ebben a tanévben is megkaptuk a Regionális „Ki mit

tud?” Országos Komplex Tanulmányi Verseny rendezvényhez, mely méltó helyszínnek

bizonyult programokhoz.

A városban működő Móricz Zsigmond Református Gimnázium tanulói ebben a tanévben is

nálunk töltötték közösségi szolgálati idejüket, de jó kapcsolatot ápolunk a szolnoki

Verseghy Ferenc Gimnáziummal is.

A karcagi Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár rendszeresen meghívja a

tagintézményt az üléseire ahol tájékoztatást kapunk a városban folyó kulturális és

hagyományőrző programokról. Illetve mi is tájékoztathatjuk a település intézményeit iskolánk

közérdekű programjairól.

A fejlesztő iskolában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona, „Gólyafészek

Otthon” lakóiként teljesítik tankötelezettségüket, ezért mindennapos kapcsolatot ápolnak, mely

elengedhetetlen a gyermekek egészségi állapota miatt. Közös szakmai feladatvállalás hazai

intézményekkel

5.2. Közös szakmai feladatvállalás hazai intézményekkel

Intézményünk tagja, én pedig elnökségi tagja vagyok az Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Központok Országos Egyesületének. A szervezet rendezvényein e tanévben is

részt vettünk. Idén két nagy konferenciát szervezett a szervezet, az egyik a 2018 novemberi

„Jövő útjai” Kiskőrösön, a másik 2019 májusban a „Dimenziók” Országos Konferencia

Budapesten.

56

A Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központtal való kapcsolattartásunk jó és folyamatos. A

továbbképzési kínálatokról, a bázisintézményi hálózat programjairól időben és a megfelelő

módon kapunk értesítést. Büszkék vagyunk arra, hogy a Szolnoki Pedagógiai Oktatási

Központ közreműködésével a mi bázisintézményünk is tevékeny tagja a magyarországi

hálózatnak.

Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy egyéges gyógypedagógiai módszertani forrásközpontként

tudunk működni, és ezáltal képesek vagyunk közvetíteni a felhalmozott gyógypedagógiai

tapasztalatainkat, valamint hozzá tudunk járulni a többségi iskolák és a gyógypedagógiai

intézmény közötti kapcsolatok erősítéséhez, a jó gyakorlatok megosztásához.

A 2018/2019-es tanévben 20 alapfokú és 1 középfokú nevelési-oktatási intézményben

biztosítottunk utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori ellátást, mely intézmények felsorolása

az 1. pontban található.

6. Együttműködés civil szervezetekkel

Az Egységes Gyógypedagógiai Intézmények Országos Egyesületének intézményünk alapító

tagja, intézményvezetőnk elnökségi tagja. Az egyesület segítségével és támogatásával

rendezzük meg minden évben az Észak-alföldi Régióban a „Ki mit tud?” regionális döntőjét.

Az egyesület szakmai javaslatainkat tovább viszi az érintett szervezeteknek, Köznevelési

Kerekasztalnak. Így lehetőségünk van törvények, rendeletek előterjesztésének

véleményezésére.

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének

(ÉFOÉSZ) tagja intézményünk, minden ősszer részt veszünk az általuk szervezett „Sérültek

napjá”-n.

A FODISZ (Fogyatékosok Országos Diákverseny és Szabadidősport Szövetsége) és az MDSZ

(Magyar Diáksport Szövetség számtalan előre tervezett a versenynaptárba kiírt programmal,

versennyel juttatja sikerélményhez a sajátos nevelési igényű tanulóinkat.

A Nemzeti Pedagóguskar rendezvényein rendszeresen részt veszünk, élünk véleményezési

jogunkkal.

A Kádas György EGYMI mellett működik az „Együtt a holnapért” Alapítvány, és a karcagi

Szalmaszál Alapítvány, melynek célja a fogyatékos tanulók tehetséggondozása, tanulmányi

kirándulások és egyéb programok szervezése és támogatása.

„Jessi és Társai Önálló Életre Képtelen Fogyatékkal Élőket Segítő Alapítvány” több

alkalommal is segítette a fogyatékos tanulók mentális és fizikális állapotfejlődését a tanév

során. Az általuk szervezett sokszínű programokon tanulóink ingyenesen vehettek részt. A

pedagógiai munka feltételei

57

7. A pedagógiai munka feltételei

7.1. Személyi feltételek alakulása

Az engedélyezett álláshelyeink, személyi feltételeink is kedvezően változtak, de további

bővítésre van szükség a következő tanévtől.

A személyi feltételeink változása az intézményi, alkalmazotti létszám esetén a 2018/2019.

tanévben , a fenntartó engedélye alapján a lenti ábrán látható módon alakult.

13. számú ábra: Személyi feltételek változása

Intézmény Státusz

Betöltött

pedagógus

álláshely

Vezetői

létszám

Üres

státusz

Székhely 39 38,75 3 0,25

Tagintézmény 26 25 2 1

Fejlesztő iskola 8 4 - 4

Utazó gyp.

hálózat 9 4 1 5

Összesen: 82 71,75 6 10,25

14. ábra: Pedagógusok létszáma intézményegységenként

0

20

40

60

80

100

120

140

160

Összes Pedagógus NOKS Egyéb

118,4

73,4

2619

139

82

38

19

141,6

82

39

20,6

Személyi feltételek változása-intézményi alkalmazotti létszám esetében - 2019. június 14.

2016/17

2017/18

2018/19

58

A pedagógusok létszáma intézményegységenként a 12. ábrán látható.

Székhely: 39 fő, ebből betöltött volt 38,75, üres 0,25.

Kisújszálláson a kerettantervben meghatározott óraszámokat a 39 pedagógus munkaideje csak

részben fedte le. Közülük 33 fő gyógypedagógusi, illetve szakoktatói munkakörben, 6 fő pedig

kollégiumi nevelő tanári státuszban dolgozott. A fennmaradó órákat – összesen 37 órát - öt

nyugdíjas kolléga teljesítette. Ezen kívül szükség volt 21 óra megállapodáson alapuló

túlmunka elrendelésére is.

Újonnan érkezett dolgozóink:

Borsos Erzsébet gyógypedagógus, kinevezése 2019. június 30-al megszűnik.

Dömök-Széll Márta általános iskolai tanító

Igriczi Edit biológia-kémia szakos tanár

Kormány Ágnes, aki 2018. november 27-től kérte munkaviszonya közös

megegyezéssel történő megszűntetését.

Kovács Emília óvónő jelölt, határozott idejű szerződése 2019. június 30-al megszűnik

Ökrös János mérnöktanár

Papp Anikó szociálpedagógus, gyógypedagógus jelölt,

Szilágyi Erika általános iskolai tanító, határozott idejű szerződése 2019. június 30-al

megszűnik

Tóth-Szabó Zsuzsa magyar szakos tanár

Török Erzsébet pedagógia szakos nevelő

2019. február 18-tól Szilágyi Anikó diplomás gyógytornász.

Utazó gyógypedagógiai ellátás:

Barta Ágnes

Fábiánné Jámbor Éva,

Markótné Molnár Borbála gyógypedagógusok.

Karcagi tagintézmény:

A karcagi tagintézmény engedélyezett pedagógus létszáma: 26 fő volt, ebből betöltött 25.

Karcagon a kerettantervben meghatározott tanórákat a 25 pedagógus munkaideje szintén csak

részben fedte le. Közülük 15 fő gyógypedagógusi, illetve testnevelői, 8 fő szakoktatói

munkakörben, 2 fő pedig kollégiumi nevelő tanári státuszban dolgozott. A fennmaradó 54

59

órából 24 órát - két nyugdíjas és egy GYED-en lévő kolléga, 30 órát megállapodáson alapuló

túlmunka keretében teljesítettek a kollégák.

Újonnan érkezett dolgozóink:

Antal Lászlóné szociálpedagógus,

Bércziné Szendrei Beáta mezőgazdasági mérnöktanár,

Pardi Anikó tanítójelölt, határozott idejű szerződése 2019. június 30-al megszűnik

Szívós Gyula testnevelő-edző jelölt, határozott idejű szerződése 2019. június 30-al

megszűnik

Fejlesztő iskola: 8 álláshely van, ebből üres 4, mely státuszok terhére végzik a

gyógypedagógusok az otthonukban és gondozási helyükön lévő SHF-es gyermekek

fejlesztését, mely nem fedi le a szakértői bizottság által előírt óratömeget.

Utazó gyp. hálózat: 9, ebből üres 4.

Nagy öröm, hogy az utazó gyógypedagógusi, konduktori hálózatban -az intézményegység-

vezetőn kívül-, tudunk alkalmazni három főállású gyógypedagógust, akik a tiszafüredi,

törökszentmiklósi és a kunhegyesi járásban segítik az együttnevelést. A felmerült igényeket

még 13 fő utazó gyógypedagógus megbízásával, illetve 9 fő gyógypedagógusunk

megállapodáson alapuló túlmunkájával biztosítottuk.

Az üres gyógypedagógus álláshelyeket folyamatosan hirdetjük a közalkalmazottak

állásportálján.

Intézmény Státusz Betöltött NOKS

álláshely

Az összes NOKS alkalmazottból

gyógypedagógiai asszisztensek

száma

Üres státusz

Székhely 27 27 15 0

Tagintézmény 8 8 4 0

Fejlesztő iskola 4 4 4 0

Utazó

gyógypedagógusi

hálózat

0 0 0 0

Összesen: 39 39 23 0

15. ábra: A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszáma intézményegységenként

60

A nevelő-oktatató munkát közvetlenül segítők száma: 26-ról 30,5 főre, 2017 márciusától, majd

2017. szeptember 1-től 38 főre, 2019. március 22-től az új iskolatitkárral, Németh Grétával

39-re emelkedhetett!

A 39 főből 12 fő kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, 3 fő iskola- illetve

kollégiumi titkár, 1 fő rendszergazda, 23 fő gyógypedagógiai asszisztens.

A gyógypedagógiai asszisztensek létszáma intézményi szinten: 22 fő, melyből

• 15 fő a székhelyen,

• 4 fő a tagintézményben,

• 4 fő a fejlesztő iskolában van alkalmazásban.

A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számát a 326/2013. Korm.rendelet 4. melléklete

írja elő, amely kimondja, hogy enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében 15 tanulóként egy

fő, középsúlyos, autista, súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekek intézményében 6

tanulóként kell alkalmazni egy segítőt.

7.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek

Nem rég kaptuk a jó hírt, „A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése c. felhívására

benyújtott, EFOP-3.1.6-16-201700043 azonosító számmal nyilvántartott támogatási

kérelmünket az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője 135 000 000 Ft összegű

támogatásra érdemesnek ítélte. Így reménykedünk abban is, hogy az EFOP-4.1.6. projekt

keretében az infrastruktúrafejlesztés is megvalósulhat.

A fenntartóval történő partneri együttműködés, széleskörű anyagi hozzájárulása

nagymértékben segítette a tartalmi munka megvalósítását. Azt gondolom az utóbbi 20

évben nem valósult meg ennyi fejlesztés intézményi szinten, mint 2017 óta.

Csak néhányat említve:

• Iskolapadok, székek, tároló szekrények beszerzése folyamatos

• IKT eszközök beszerzése, irodai gépek cseréje

• Kollégiumi ágyak cseréje a székhely- és tagintézményben is.

• Nyílászáró-csere a tagintézményben

• Kollégium homlokzatának, az iskola lépcsőjének javítása a tagintézményben

• Az út és járda aszfaltozása a székhelyen

• Kerítés rendbe hozása, udvari padok, bejárati ajtó, korlátok festése, hullámtető

lecserélése a székhelyen

61

• szerszámok, eszközök, munkaruha biztosítása a karbantartóknak, kisegítő dolgozóknak

• Karácsonyi, tanév végi ajándék a gyermekeknek

• Pedagógusok, fűtők túlmunkájának kifizetése

• Két tanulót ismét laptoppal jutalmazhattunk intézményi szinten

• Felnőtt Mikulás és a Pedagógusnapi vacsora biztosítása

• Kollégiumok energetikai felújítására benyújtott pályázat szintén várólistán van.

7.3. Szervezeti feltételek (felelősség- és hatáskörök szabályozottsága, érvényesülése;

szakértelem és egyenletes terhelés alapján történő feladatmegosztás érvényesülése)

A szervezeti feltételek (felelősség- és hatáskörök szabályozottságát, érvényesülését az

intézményi SZMSZ szabályozza.

Az eseti helyettesítések megszervezése során figyelembe vettük az egyenletes terhelést, a tanév

során a pedagógushiány valamint a betegségek miatt április körül már több kolléga eseti

helyettesítése elérte az évi 30 napot, így annak kifizetése megtörtént.

Az intézményvezetőt távollétében az általános intézményvezető-helyettes helyettesíti.

Az általános intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját

munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő

döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az

intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben

átruházhatja az intézményvezető-helyettesre, az iskolavezetés más tagjaira. A döntési jog

átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az általános intézményvezető-helyettes

felhatalmazását.

Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működését a Karcagi Tankerületi

Központ által kiadott eljárásrend és a „Szakmai protokoll” segíti.

7.4. A pedagógus továbbképzési terv megvalósulása

A Pedagógus Továbbképzési Programunk (2018. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig

érvényes), és a 2018. szeptember 1-től 2019. augusztus 31-ig érvényes Beiskolázási tervünk

elkészült, amely a fenntartó jóváhagyott.

Tanulmányi szerződésünk Jakab Sándor testnevelő, edző, gyógypedagógus hallgatóval és

Barta Erzsébet /tehetségfejlesztő szakvizsga/ kollégiumi nevelőtanárral volt. Barta Erzsébet

2017 májusában kezdte meg tehetségfejlesztő szakvizsga tanulmányait a Gál Ferenc Főiskola

Pedagógiai Karon, Szarvason. A tanulmányi szerződésnek megfelelően tandíjának 80%-át

62

valamint az úti költségét, konzultációkon, vizsganapokon való részvételét támogatja a

Tankerületi Központ.

A Pedagógus Továbbképzési Programunkban célul tűztük ki, hogy a szakirányú

továbbképzések szerzésével javuljon a gyógypedagógusi szakos ellátottságunk, s az egyre

növekvő létszámú autizmussal élő gyermekek szakszerű ellátása érdekében vegyenek

részt minél többen autizmus továbbképzéseken

Jelen tanévben négy gyógypedagógus vett részt az Autizmus Alapítvány Ambulancia által

szervezett alapfokú 30 órás autizmus tanfolyamon, amelynek képzési költségét, úti költségét

is fizette a Karcagi Tankerületi Központ.

A Továbbképzési programhoz tartozó Beiskolázási terv alapján 2019. január 1-től a a

tanulmányi szerződéssel már rendelkező két kolléga mellett még két pedagógussal kötött

a tankerületi központ tanulmányi szerződést: Ariné Szarka Szilvia, Papp Anikó

gyógypedagógus hallgatókkal.

Öröm, hogy a székhelyintézményben 6 fő, (Ariné Szarka Szilvia, Békési Fanni, Dömök-Széll

Márta, Jakab Sándor, Kiss Zsuzsanna Erzsébet, Papp Anikó), a tagintézményben 1 fő

(Baloghné Matus Adrienn) tanul tovább gyógypedagógiai irányban. A fejlesztő iskolában

Magyar Ildikó Zsuzsanna gyógypedagógus szomatopedagógiai szakirányon tanul tovább.

Barta Erzsébet májusban tehetségfejlesztő szakterületen sikeres szakvizsgát, Pappné Oros

Éva gyógypedagógus sikeres nyelvvizsgát, Ariné Szarka Szilvia júniusban sikeres

záróvizsgát tett az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. Szívből gratulálok!

2019 februárjában Tóth-Szabó Zsuzsa, Szilágyi Anikó adta be a jelentkezését

gyógypedagógiai képzésre, reméljük mindannyian elkezdhetik az ősszel a tanulmányaikat.

7.5. Pedagógus életpálya-modell, minősítési rendszer

A 2018. évi minősítési tervbe öt kolléga került be:

1. Alajtnerné Kőnig Henriett gyakornok –Pedagógus I. fokozat

2. Baloghné Matus Adrienn gyakornok–Pedagógus I. fokozat

3. Murányiné Szabó Anna gyakornok–Pedagógus I. fokozat

4. Posztós Károly Norbert Mesterpedagógus fokozat elérése

5. Vidics Zoltán Lászlóné Pedagógus II. fokozat elérése

Mindannyian sikeres minősítő vizsgán, eljáráson vettek részt, gratulálok!

63

A 2019. évi minősítési tervbe:

Csokai Csaba és

Géricz Erzsébet

Mindketten sikeres minősítő eljárást tudhatnak maguk mögött, gratulálok!

Szendrei Orsolya minősítő vizsgájára 2019 szeptemberében kerül sor.

A 2020-as minősítő eljárásra jelentkezett pedagógusok:

1. Barta Erzsébet Ped.II. fokozat

2. Barta Mária Ped.II. fokozat

3. Biró Lászlóné Ped.II. fokozat

4. Kolicsné Vincze Erika Ped.II. fokozat

5. Ráczné Ari Erika Mesterpedagógus fokozat

6. Sóczóné Kása Gyöngyi Ped. II. fokozat

7. Zsódi Károlyné Ped.II. fokozat

8. Kiss Ernő Ped. II. fokozat

7.6. Pályázati tevékenység

Intézményünk innovatív, számos EU pályázatot készített, valósított meg, mely lehetővé tette a

pedagógusok szakmai megújulását, a fejlesztőeszközeink bővítését, a hálózati tanulás

biztosítását.

A 2016/2017. tanévben pályázatot nyújtottunk be, majd el is nyertük az Oktatási Hivatal

Bázisintézménye megtisztelő címet. A bázisintézmény olyan magas presztízsű

hagyományokkal rendelkező, más intézmények számára is példaértékű, gyermekközpontú

pedagógiai gyakorlattal, módszertani, szervezeti kultúrával és innovációval rendelkező

intézmény, mely alkalmas adott területen magas színvonalú, hatékony tudásmegosztásra.

Jelen tanévben a bázisintézményi munkatervünknek megfelelően az őszi, tavaszi pedagógiai

napok keretében nyílt napokat, fejlesztőeszköz-, és taneszköz-, tankönyv bemutatókat

tartottunk. 2018. október 16-án részt vettünk a POK által szervezett EGYMI-k szakmai napján,

ahol jó gyakorlatainkat mutathattuk be.

A Klebelsberg Központ szakmai pályázatán, a székhelyintézmény „Inkluzív pedagógiai

műhely, szakmai tanácsadás együttnevelést végző intézmények számára” jógyakorlattal

1,6 M forintot, a tagintézmény „Adaptált fejlesztőeszközök SNI tanulók differenciált

fejlesztéséhez” jógyakorlattal 1,2, Millió forint támogatásban részesült. A pályázatot mindkét

intézményben megvalósítottuk 2018. november 30-ig.

64

Sikeres pályázatunk kapcsán Boldog Iskola Programot vezettünk be mindkét intézményben.

A Karcagi Tankerületi Központ sikeresen pályázott az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív

Program keretében a Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi

Program kísérleti megvalósítása című pályázatára. A Magyar Állam és az Európai Unió

támogatásával 238 100 000 forintból valósulhatja meg programjait. Az EFOP-3.3.5. projekt

keretén belül a székhelyintézmény tanulói tavaly Gyomaendrődön, az idén Sarudon tölthettek

6 nap 5 éjszakát. Június harmadik és negyedik hetében e projekt keretében napközis táborok is

megvalósulhattak. Nagyon köszönöm a táborban dolgozó pedagógusok, önkéntesek,

animátorok munkáját!

A karcagi tagintézmény ismét részt vett az EFOP-3.1.4.-15-2015-00001 / VEKOP-7.3.1.-17-

2017-00001 Ösztöndíj és mentorálási támogatás hátrányos helyzetű tanulóknak – Útravaló

Ösztöndíjprogram Út a középiskolába pályázatban. Nyolc fő jelentkezését nyújtották be,

melyek mindegyike pozitív elbírálást kapott.

A karcagi tagintézmény pedagógusai idén is sikeresen pályáztak, így diákjainkkal részt vesznek

az Erzsébet program keretében szervezett élménytáborban, Zánkán. Jó pihenést, kellemes

kikapcsolódást kívánok!

2017 áprilisában készítettük el, és nyújtottuk be az EFOP-3.1.6. A köznevelés esélyteremtő

szerepének növelése „Te is közénk tartozol” című pályázatunkat.

A pályázat célja: fejlődjön szakmailag gyógypedagógiai intézményünk és az utazó

gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatunk. Tudjuk megsegíteni a sérült gyermekek

családját és támogatni annak társadalmi elfogadását.

A támogatási kérelmünk tartaléklistára került, így a reményt nem adtuk fel.

Ma, 2019. június 27-én kaptuk a jó hírt, hogy támogatásra érdemesnek találták a

pályázatunkat, és 135 000 000 Ft-ot nyertünk a megvalósításra! Nagy örömmel várjuk a

támogatási szerződést.

8. A tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai

programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

8.1. Koherencia a központi szabályozó dokumentumokkal

A 2018/19-es tanév indítását szabályozó törvények, központi dokumentumok:

Törvények

2011. évi CXC. (190) törvény a nemzeti köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. (187.) törvény a szakképzésről

65

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Kormányrendeletek

326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a

köznevelési intézményben történő végrehajtásáról

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és

kedvezményeiről

229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról

Miniszteri rendeletek

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

15/2013. (II.26.) EMMI rendelet pedagógiai szakszolgáltatást nyújtó

intézményekről

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé

nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről

13/2018. (VI. 14.) EM MI rendelet a 2018/2019. tanév rendjéről

66

Belső szabályzók

Nevelési, oktatási munkánkat, startégiai és operatív tervezésünket meghatározzák a belső

szabályozó dokumentumain:

SZMSZ

Intézményi házirend

Pedagógiai program

Intézményvezetői pályázat

Továbbképzési program a beiskolázási tervvel

Kerettantervek és helyi tantervek

Intézményi munkaterv

Belső önértékelési program

Törvényi és egyéb nevelő-oktató munkát érintő változások

A 2018/2019-es tanév pedagógiai folyamatainak előkészítését meghatározták a nevelést-

oktatást érintő törvények, rendeletek és azok aktuális változásai. A köznevelés rendszerét

érintően az elmúlt évben lényeges, koncepcionális jogszabályi változásra nem került sor. A

módosítások elsősorban más jogszabályokkal való összhang megteremtését, a rendszer

működésének optimalizálását célozták meg, illetve technikai jellegűek voltak.

- Ilyen változás volt az, hogy az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat

2018. szeptember 1-től az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat az

egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény szervezeti és

szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működik. Tehát az egész

intézmény az EGYMI, amelynek önálló intézményegysége az utazó

gyógypedagógusi , utazó konduktori hálózat.

- Az Nkt.56. § (1) bekezdése a módosítás szerint csak az SNI tanulóra vonatkozik,

nem minden tanulóra, ahogyan eddig. „A sajátos nevelési igényű tanulót, ha

egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal

történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés

alkalmazását írja elő”.

- A másik fontos törvényi módosítás a 326/2013. Korm.rendeletet érinti, amely a

minősítés során értékelt pedagóguskompetencia 2019. január 1-jétől kiegészült egy

kilencedik kompetenciával: a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a

fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz

kapcsolódó attitűdök átadásának módja.

67

- a minősítő vizsgákkal, minősítési eljárással kapcsolatosan új elem, hogy a figyelembe

veendő szakmai gyakorlati időbe kizárólag a jogszerű foglalkoztatás ideje számít be.

Így, ha megfelelő végzettség, szakképzettség nélkül, vagy honosítatlan diplomával

foglalkoztatnak, vagy a múltban foglalkoztatták a pedagógust, az ilyen jogviszony ideje

nem számít be a szakmai gyakorlatba. A minősítési tervbe való bekerülés feltételei

között az OH ellenőrzi, hogy a szakmai gyakorlati idő jogszerű volt-e.

Pedagógus-előmeneteli rendszer egyéb változása:

- A tavalyi évben hatályát vesztette az Nkt. 97. §-nak (19) bekezdése, mely szerint az első

kötelező minősítésnek 2018. június 30-ig le kell zajlania.

- Az idén a Pedagógus II. fokozatra jelentkezők esetében az oktatásért felelős miniszter

nem jelölt meg különös feltételeket, mert az idei évtől már a 326/2013. Korm.rendelet

alapján azok jelentkezhettek, akik Pedagógus I. fokozatban legalább hat évet

eltöltöttek.

- A Ped. II. fokozat megszerzése kötelező, ezért a Ped. I. fokozatban eltelt 9 év szakmai

gyakorlati időt követően, legkésőbb 2023-ban KÖTELEZŐEN minden pedagógusnak

részt kell vennie a minősítő eljáráson.

- A nyelvvizsga megszerzése legkésőbb e határidő előtti év március 31-ig kötelező

azoknak a gyógypedagógusoknak, akik sikeres záróvizsgát tettek, de nyelvvizsga

hiányában még nem kapták kézhez a gyógypedagógusi diplomájukat.*

Egyéb fontos változások a 2018/2019. tanévben:

- Már az előző tanév végén mindannyian elvégeztük a KRÉTA e-learning képzést,

amellyel felkészültünk az e-napló bevezetésére. Bár az EGYMI-k számára még nem

volt kötelező az e-napló, a fenntartónk javasolta, hogy teszteljük az alkalmazást. Ez a

munka igen hasznosnak bizonyult, hisz a 2019/2020-as tanévtől mindenkinek

kötelező a KRÉTA e-napló alkalmazása.

Tapasztalataink a KRÉTA rendszer alkalmazásával kapcsolatban:

- A tanévkezdés előtt többletmunkát jelentett a folyamatosan változó tantárgyfelosztás

és a hozzá tartozó órarendek feltöltése. A gyógypedagógiai intézményekben több

összevont osztály működik, s az évfolyamok eltérő óraszámai nehezítik a célszerű

alkalmazást.

- A pedagógusok visszajelzései alapján az elektronikus napló vezetése gyorsabb,

pontosabb adminisztrációt tesz lehetővé, viszont a kettős vagy az utazó

gyógypedagógiai hálózatban a hármas adminisztráció plusz időráfordítást igényelt

mindenkitől.

- A félév értékelésénél tapasztalataink szerint az érdemjegyes minősítés gyorsan,

pontosan alkalmazható. A szöveges, mondatbankos minősítés azonban nehézkes. Az

évfolyamokhoz előre feltöltött értékelés az összevont osztályoknál nem jelenik meg,

68

ezért a pedagógusoknak külön, külön be kell írniuk a megfelelő szöveget és

minősítést.

- További problémát jelentett azoknak a tanulóknak az értékelése, akik értelmileg

akadályozott, autizmussal élőként tanulásban akadályozott tagozatú osztályba járnak,

vagy fordítva. Őket át kellett sorolni a számára megfelelő tagozatú és évfolyamú

osztályba, hogy az adott tantárgyakból értékelni lehessen.

- A kollégák számára a helyettesítéseket, a gyors információáramlás érdekében papír

alapon helyezi ki az intézményvezető-helyettes, tagintézményvezető, majd ugyanezt

be kell vezetni a KRÉTA helyettesítések kezelése menübe, amely dupla munkát ró az

adminisztrátorra.

- A tanév során számtalan alkalommal kellett újra feltölteni a tantárgyfelosztást az egyes

ellátási területeken lévő személyi és óraszámváltozások miatt.

- A megbízási szerződéssel rendelkezők teljesítésigazolása a KRÉTA rendszerből

lekérdezett munkaidő elszámoló lappal történik, mely gyors és átlátható.

- A KRÉTA rendszer adminisztrációjának pontos vezetése megköveteli a folyamatos

ellenőrzést, a tanulók és alkalmazotti adatok újbóli áttekintését.

- Az elektronikus napló értékelési menüjében legnehezebb feladat a súlyos, halmozottan

fogyatékos gyermekek és az utazó gyógypedagógusi hálózat által ellátott tanulók

értékelése.

- Körültekintő, alapos munkát igényelt az intézményvezető és az intézmény

számára az uniós adatvédelmi rendeletnek (GDPR) való megfelelés. Át kellett

dolgoznunk adatvédelmi szabályzatot, hogy megfeleljünk az uniós előírásnak.

- A honvédelmi intézkedési terv a tavalyi évben elkészült, melyet évenként aktualizálni,

frissíteni szükséges.

- Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetése: A gyermekek, tanulók

veszélyeztetettségének megelőzése érdekében 2018. szeptember 1-jétől került sor az

óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység bevezetésére valamennyi köznevelési

intézményben. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet a járási székhely

önkormányzat által fenntartott család- és gyermekjóléti központok a speciális

szolgáltatásaik keretében kötelező jelleggel biztosítják. Mindkét intézményünkben jól

és hatékonyan működött a preventív munka. Köszönjük a szociális munkások támogató

együttműködését!

Az előző évi törvényi változásnak megfelelően tavaly megalakult az utazó gyógypedagógusi,

utazó konduktori munkaközösségünk, amelyet az idén folyamatosan működtettünk,

negyedévente munkaközösségi foglakozásokat hívtunk össze, különböző helyszíneken.

69

8.2. Megfelelés a helyi tanulói sajátosságoknak (pedagógiai, tanulásszervezési

módszerek, eljárások célirányos alkalmazása)

Intézményünkben olyan pedagógiai, tanulásszervezési módszereket, eljárásokat alkalmazunk,

amellyel az SNI gyermekeket, tanulókat a lehető leghatékonyabban lehet fejleszteni.

A tanulásban akadályozottak osztályaiban több éve sikeresen alkalmazzuk a diszlexia-

prevenciós olvasástanítási módszert, mely maximálisan megfelel az enyhe értelmi

fogyatékosok szórt képességprofiljához.

A diszlexia prevenciós és reedukációs program, munkáltató, cselekedtető módszer. Az eljárás

figyelembe veszi az aprólékosság, fokozatosság, kis lépések elvét. Betűtanításkor követi a

homogén gátlás elkerülésének elvét. A tanulás, a felidézés annál hatékonyabb lesz, minél több

érzékszervvel erősítjük a bevésést, ez a cselekedtető program ezt maximálisan figyelembe

veszi.

A székhely és a tagintézményben is kiváló, a sok éves tapasztalatokkal rendelkező

gyógypedagógusok, szakértői e módszer alkalmazásának.

Differenciált óravezetés

Az általános iskolában a tanítás fő célja az alapkészségek, az írás, olvasás és a számolási

készségek elsajátítása. Az értelmileg akadályozott tanulók esetében a sérültség mértéke és

mélysége határozza meg, képes lesz-e a gyermek valaha is e kompetencia megszerzésére. A

tanulásban akadályozott gyermeknél sem valósulhat meg e cél hagyományos óravezetéssel és

módszerekkel.

Fontos, hogy tudjuk és higgyük, az SNI tanulóink is képesek hatékonyan tanulni, de a

hagyományostól eltérő módon, többféle, változatos tanulásszervezési eljárással, egyéni

feladatadással, eszközökkel megsegítve.

A differenciálás az egyéni különbségek figyelembevételét, a tanítási tartalom, tanítási idő

rugalmas kezelését jelenti.

Tevékenységközpontú nevelés-oktatás

A tanulási kudarcot megélt tanulóink esetében kiemelt szerepe van a tanítás során a sokoldalú

érzékleti megerősítésnek, és a tevékenységközpontúságnak. Amit csak lehet, tevékenységhez

kötünk, vagy játsszunk el.

Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása

Az új tanulásszervezési eljárásokat, mint a kooperatív tanulást, projekt módszert eredményesen

alkalmazunk, amely segíti az SNI tanulók kognitív és szociális képességeinek fejlesztését.

A kooperatív tanulás együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan

használt csoportosan végzett munka kifejezéssel. A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a

70

hátrányos helyzetű, tanulási kudarcokat megélt, lassabban haladóknak is a munkában való

részvételre.

IKT eszközök használata

Az IKT eszközök használata (számítógép, laptop, aktívtábla, internetes hozzáférés) a sajátos

nevelési igényű tanulók egyik leghatékonyabb fejlesztő programjának a megvalósítását

szolgálja. A tanulási kudarcot megélt tanulók tapasztalata, élményvilága, motiváltsága,

önértékelése és önbecsülése is fejlődik az IKT eszközök segítségével.

Projektmódszer alkalmazása

A 2017/2018-as tanévtől kezdődően a fejlesztő nevelés-oktatásban bevezettük a

projektmódszert, melyet az újonnan induló fejlesztő nevelés-oktatás munkaközösség dolgozott

ki Oláh Katalin munkaközösség-vezető irányítása mellett. A tervezésben 9 téma kerül

feldolgozásra a mindennapos foglalkozásokon belül: Hívogat az iskola, Ősz anyó kincsei, Van

zsákodban minden jó, Csilingel a csengettyű, A Téltündér palotája, Tarka-barka maskara, Itt a

szemem, itt a szám, Tavaszi ébredés és Szép nyári napok címen.

Autizmus specifikus oktatási módszerek

Az autizmussal élő tanulóink sokszor voltak tanulási kudarcnak kitéve. Mióta megkapják a

specifikus megsegítést beilleszkedésük, felzárkóztatásuk sokkal sikeresebben valósul meg.

Az oktatási szolgáltatások kialakítása szempontjából kulcsfontosságú annak megértése, hogy

az autizmus tüneteinek egyénenkénti megjelenése a károsodások egységes triásza ellenére

mennyire egyedi és változatos. Ennek megfelelően a módszereknek is változatosnak,

rugalmasnak és az egyén szükségleteihez igazodónak kell lenniük.

Az autizmussal élő gyermekek, tanulók számára kidolgozott egyéni fejlesztési terv minden

esetben magában foglalja a szociális és érzelmekkel kapcsolatos információk feldolgozását,

megértését, a hatékony kommunikáció tanítását, mely a beszédet és annak alternatíváit is

jelenti. Középpontban a kommunikatív funkciók megértése és alkalmazása áll. E mellett a

fejlesztési terv minden esetben kiterjed a rugalmasabb gondolkodás és viselkedés fejlesztésére.

Súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztésének módszerei

A pedagógiai módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása a fejlesztő iskolai tanulók esetében

különösen nagy figyelmet, körültekintést és óvatosságot igényel.

A súlyosan, halmozottan fogyatékos fejlesztő iskolai tanulók egészségi állapotának,

belgyógyászati és egyéb krónikus betegségeinek figyelembe vétele a napi munka tervezésekor

nagy hangsúlyt kap. Aktuális gyógyszerezésük, orvosi vizsgálatokon való részvételük

befolyásolja állapotukat. A tanulók többsége babakocsiban, kerekesszékben, speciális

modulokban szállítható, mozgatásuk nagy körültekintést igényel. A szállítóeszközbe való

beültetetésük és kiemelésük naponta többszöri fizikai terhelést is jelent a dolgozóknak csakúgy,

71

mint a csoportszobában a fejlesztő foglalkozásokon illetve az önkiszolgálási mindennapos

tevékenységek, étkezések során a tanulók emelése, mozgatása, pozicionálása.

8.3. Az éves munkaterv összhangja a stratégiai dokumentumokkal

A pedagógiai folyamatok dokumentumai, a munkatervek, a feladatok éves tervezését

tartalmazó tanmenetek, az egyéni fejlesztési tervek, a tanulói mérések dokumentációi

összhangban vannak a Pedagógiai programunkkal, tantervi szabályozó dokumentumokkal,

azok operatív lebontása.

Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatban a tanulócsoportok szervezése a

többségi intézményekben a Karcagi Tankerületi Központ segítségével, együttműködésével

történt. A tanév eleji feladatok: tanulók csoportba sorolása, mérése, egyéni fejlesztési tervek

készítése megvalósultak. Az ellenőrzést segítette a rendszeresen megküldött belívek,

munkaigazolások határidőre történő érkezése. A tanév végi értékelés az utazó

gyógypedagógusi, utazó konduktori munkaközösség által összeállított egységes értékelési

rendszer alapján történt papír alapon és a KRÉTA felületén is.

A fejlesztő nevelés-oktatásban A munkaközösségi munkaterv és a fejlesztő foglalkozások

feladatainak éves tervezése összhangban van a Rehabilitációs Pedagógiai Programmal, az

abban leírt céloknak, feladatoknak megfelelően készültek.

8.4. Az éves szintre lebontott feladatok teljesülése

Az éves szintre lebontott feladatok teljesültek minden feladatellátási helyünkön. bevezettük és

működtetjük a KRÉTA-rendszert. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatban a

tanulócsoportok szervezése a többségi intézményekben a Karcagi Tankerületi Központ

segítségével, együttműködésével történt. A tanévre tervezett feladatok mind megvalósultak. A

tanulók csoportba sorolása, mérések, egyéni fejlesztési tervek készítése, tanulók egyéni

értékelésének elkészítése megvalósultak. A tanügyi ellenőrzést segítette a rendszeresen

megküldött belívek, teljesítésigazolások határidőre történő beérkezése. Működik az utazó

gyógypedagógusi, utazó konduktori munkaközösség. A Karcagi Tankerületi Központ

fenntartása alatt álló nevelési-oktatási intézményekben a sajátos nevelési igényű tanulók

ellátása biztosított. Szakos ellátottságunk közel 100%-os.

72

8.5. A tanév kiemelt feladatainak megvalósulása

A 2018/2019. tanév kiemelt feladatai megvalósultak az alábbiakban részletezem ezt.

E-napló bevezetése, tesztelése megtörtént

Felkészültünk a vezetői, intézményi tanfelügyeletekre

90 éves intézményi évforduló tiszteletére konferenciát, a régi dolgozóknak

öregdiákoknak találkozót és alapítványi bált szerveztünk. Ezen alkalmakon a lengyel

testvérintézményünk is részt vett.

Megvalósítottuk mindkét intézményben a Jó gyakorlatok elterjesztése című KK.

szakmai projekteket

Bázisintézményként az idei tanévben is a munkatervünk alapján színvonalas

programokat szerveztünk, részt vettünk az EGYMI-k szakmai napján Szolnokon

Boldog Iskola Programot vezettünk be mindkét intézményben

Az önértékelések intézményi szinten folyamatosan zajlottak

Februárban a mi adtunk helyet a tankerületi igazgatók értekezletének, ahol az

intézményünk bemutatása után a jó gyakorlatainkat is megismertettük a jelenlévőkkel

Még ebben a hónapban került sor a teljes belső átvilágításra, tanügyigazgatási,

gazdasági ellenőrzésre, amely nagy örömünkre, pozitív megerősítéssel zárult. Az erről

készült jegyzőkönyvet még nem kaptuk meg.

A tanulók sikeres pályaválasztásának elengedhetetlen összetevője a széleskörű

tájékozódás a továbbtanulási lehetőségekről, az aktuális munkaerőpiaci viszonyokról,

a szakmákkal való mélyebb megismerkedés. A pályaorientációs nap során a

tanulásban akadályozott tagozat 7-8. osztályos tanulói a Kenderesi Mezőgazdasági

Szakgimnázium Szakközépiskola és Kollégiumba látogattak el, a karcagi

tagintézmény tanulói a rendvédelmi szervek munkájával ismerkedett meg, valamint

részt vettek a szolnoki pályaválasztási kiállításon is.

Az EFOP 3.3.5-2017-00031”Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő

iskolai közösségi program kísérleti megvalósítása című projekt napközis és bentlakásos

táborainak megvalósítása.

A VI. Regionális „Ki mit tud?” megszervezése

A XLIV. Országos Komplex Tanulmányi Verseny teljes körű előkészítése,

megszervezése, lebonyolítása.

Nagy megtiszteltetés és óriási munka volt az Oktatási Hivatal felkérésére 2019.

május 31 és június 2. között a tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását

73

ellátó általános iskolák tanulóinak a XL IV. Országos Komplex Tanulmányi

Versenye. Az országos verseny lebonyolítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma

anyagilag támogatta, az Oktatási Hivatal pedig szakmailag koordinálta. A verseny

fővédnökei voltak: F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, Kecze István

Kisújszállás Város polgármestere, Sági István a Karcagi Tankerületi Központ

igazgatója. A nagyszabású szakmai rendezvény megszervezésére nagy gondot,

figyelmet kell fordítanunk, s az intézmény minden dolgozójának összefogására volt

szükség. 2019 tavaszán nyolctagú, lelkes pedagóguscsapat kezdte el a munkát. Előbb

a megyei válogatóra, majd az országos döntőre készítették el a feladatokat

történelemből, magyar irodalomból, földrajzból, természetismeretből, életvitel és

gyakorlati ismeretekből, valamint az egyéni verseny anyagát magyar nyelvtanból. A

háromnapos rendezvény nagyon jól sikerült, köszönöm minden kollégám munkáját.

Egyéb betervezett programjaink is sikeresen megvalósultak. (Pl. Roma-nap,

Csapatépítő nap a karcagi tagintézmény 45. évfordulója alkalmából, a világ legnagyobb

tanórája program bemutatása, gólyaláb mozgásélmény a Gólyafészek Otthonnal, Jessi

és Társai programjai, JAM szervezésében a diákvállalkozások kiállításán és a

karácsonyi vásáron való részvétel. stb)

8.6. A 2019/2020-as tanév kiemelt feladatai:

A pedagógusok önértékelésének folytatása, az utazó gyógypedagógusok bevonása a

pedagógus önértékelésbe,

Esetmegbeszélések, belső tudásmegosztások szervezettebbé tétele,

Levelező verseny szervezése az utazó gyógypedagógusi hálózat tanulóinak

(tehetséggondozás),

Utazó gyógypedagógusi munkaközösség hatékony működtetése, szakmai fórumok

szervezése,

Iskolai könyvtár kialakítása. Selejtezés, szakkönyvek rendszerezése, kategorizálása,

Bázisintézményi programok tervezése a POK tematikája alapján,

Egységes, diagnosztikus mérőanyagok bevezetése a TAT-on. /székhelyintézmény/

Az EFOP-3.1.6-16 A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése című pályázathoz

a „Te is közénk tartozol!” nyertes projekt vállalt feladatainak, az alábbi

táblázatban részletezett ütemezés szerinti megvalósítása.

74

Feladat megnevezése EFOP-3.1.6-16 „Te is közénk tartozol!”

Feladatok negyedéves ütemezése

2019. 2020.

1. 2. 3. 4. 1. 2.

I. Érzékelés, észlelés fejlesztő tevékenységei:

1.)”Érzékeld és érezd a világot” című módszertani fejlesztés

kidolgozása, alkalmazása.

X X X

3.)”Érzékeld és érezd a világot” módszertani fejlesztés

kiadvány/segédanyag elkészítése.

X X X

4.)Eszköz és a módszertani fejlesztés bemutatói szakmai

műhelymunkák alkalmaival.

X X

5.)A fejlesztő nevelés, oktatásban résztvevő gyermekek nyári

táborának (5 nap) szervezése.

X X X

7.) Felkészítések speciális eszközök használatára szülők számára

„Más-Nap” programjaiban.

X

II. Terápiás team tevékenységei:

1.) Projektmódszer a fejlesztő nevelés, oktatásban című módszertani

fejlesztés kidolgozása, alkalmazása.

X X X

3.)Nyílt héten bemutató foglalkozások szervezése. X

4.) Projektmódszer a fejlesztő nevelés, oktatásban című módszertani

fejlesztés kiadvány/segédanyag elkészítése.

X X X

6.)Eszköz és a módszertani fejlesztés bemutatói szakmai

műhelymunkák alkalmaival.

X X

7.)Részvétel a fejlesztő nevelés, oktatásban résztvevő gyermekek

nyári táborában. (5 nap)

X

III. Mozgásfejlesztő team tevékenységei:

1.) Nyílt héten mozgásfejlesztő, bemutató foglalkozások szervezése. X

2.)Eszközbemutató szakmai műhelymunkák alkalmaival. X X

4.) Részvétel a fejlesztő nevelés, oktatásban résztvevő gyermekek

nyári táborában. (5 nap)

X

6.) Felkészítések mozgásfejlesztő eszközök használatára szülők

számára „Más-Nap” programjaiban.

X

IV. Tanulássegítő team tevékenységei:

1.)Utazótanári segédanyag, feladatbank készítése. X X X

2.)Nyílt héten bemutató órák szervezése. X

3.) Eszközbemutatók szakmai műhelymunkák alkalmával, utazótanári

hálózat építése.

X X

4.)Felkészítések speciális taneszközök használatára szülők számára

„Más-Nap” programjaiban.

X

75

V. Autista team tevékenységei:

1.)Autizmus specifikus eszközök használatát támogató szakmai

rész elkészítése az eszközhasználati kiadványban.

X X X

2.)Közreműködés az autizmus specifikus eszköztár bővítésében. X X X

3.) Eszközbemutatók szakmai műhelymunkák alkalmával. X

4.)Felkészítések autizmus specifikus eszközök használatára szülők

számára „Más-Nap” programjaiban.

X

5.) Nyílt héten bemutató foglalkozások szervezése. X

VI. Társadalmi érzékenyítő team tevékenységei:

1.)”Más-Nap” társadalmi érzékenyítő, komplex, egész napos

rendezvény 2 alkalommal, előkészítés, megvalósítás irányítása.

X X X

3.)Szülősegítő programok (Más-Napok és érzékenyítő integrációs

tábor alkalommal), pszichológus bevonásával.

X X

4.)Szülői fórum szervezése 6 alkalommal X X

5.) Közreműködés szakmai műhelymunkák alkalmával. X X

6.)Fotópályázat szervezése X

VII. Eszközbeszerző team tevékenységei:

1.)Infokommunikációs eszközök beszerzése. X X X

2.)Fejlesztő eszközök beszerzése, leltározása. X X X

3.)Fejlesztő eszközök tárolásához szekrény beszerzése. X X

VIII.Képzési team tevékenységei:

1.) Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) alapjai: a

sérült emberi kommunikáció korai felismerése, diagnosztikája, valamint

kognitív, pszichés és szociális következményeinek kompenzálása

gyógypedagógiai módszerekkel c. 53 órás képzés szervezése

X

2.) JóLenni, etetési és evészavarok komplex korai terápiájának

elméleti és gyakorlati alapjai c. 30 órás képzés szervezése

X

3.) Engedd felfedezni! Béres Mária Montessori (BMM) módszere a

gyakorlatban c. 30 órás képzés szervezése

X

4.) Dr. Kokas Klára akkreditált zenei képességfejlesztő tanfolyam

30 órás képzés szervezése

X

8.) Autizmussal élő gyermekek célzott pedagógiai ellátásának elméleti

és gyakorlati alapjai c. 30 órás képzés szervezése

X

9.) Autizmussal élő gyermekek szociális és kommunikációs

készségeinek fejlesztése c. 30 órás képzés szervezése

X

14.)Meixner Ildikó által kidolgozott dyslexia prevenciós és reedukációs

módszer c. 150 órás képzés szervezése

X X

IX. Kommunikációs és PR team tevékenységei:

1.) Nyitókonferencia szervezése, dekorálás X

2.) Szakmai műhelymunka szervezése (7 alkalom), dekorálás. X X

3.) Tájékoztató konferencia szervezése (3 alkalom), dekorálás. X

5.) Fotódokumentáció készítésének szervezése. X X X

6.)Tévés felvétel szervezése, nyilvánosság biztosítása. X X

8.) „C” típusú tábla beszerzése X

9.)Sajtómegjelenések irányítása. X

11.)Az intézmény akadálymentesített honlapján a projekthez fűződő

tájékoztatás folyamatos biztosítása.

X X X

76

9. Az intézményben lefolytatott ellenőrzések

9.1. Belső ellenőrzés területei, tapasztalatai

Önértékelés

Az intézményi önértékelésre vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírásokat a 20/2012. EMMI

rendelet tartalmazza. Ha az intézmények és az intézményvezetők meg akarnak felelni annak a

jogszabályi előírásnak, hogy minden pedagógus kolléga első intézményi önértékelése 2021.

augusztus 31-ig befejeződjék, akkor az utolsó egy évben meg kell sokszorozni az

intézményekben eddig elindított és lezárt pedagógus önértékelések számát! Az

önértékeléseket a BECS éves terve alapján az önértékelési csoport és a vezetők. Eddig

huszonegy pedagógus és három vezető önértékelése van „befejezve” státuszban. Köszönöm

a BECS munkáját, különösen vezetőjének, Pirók Mariannának!

9.2. Külső ellenőrzések, minősítések területei, tapasztalatai

A belső ellenőrzés mellett fontos a külső szakértő általi ellenőrző munka.

Tanfelügyelet-pedagógiai, szakmai ellenőrzés

A tanfelügyeleti rendszer három fő területen – pedagógus, intézményvezető, valamint

intézmény – végez országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket a standardokban

meghatározott eljárásrend szerint, a megadott eszközök felhasználásával. Az ellenőrzések során

alkalmazott eljárásrendek egységesek, ugyanakkor a különböző szakterületekre jellemző

sajátosságoknak megfelelően az alkalmazott eszközök és értékelési szempontok

intézménytípusonként eltérhetnek egymástól.

2018-ban a tagintézményünk intézményi tanfelügyelete, Tatár Jánosné, Pirók Marianna

vezetői tanfelügyelete, valamint az utazó gyógypedagógiai hálózat intézményi tanfelügyelete

zajlott le. A tanfelügyeletek pozitív megerősödéssel zárultak. Elkészítettük a fejlesztési

tervünket, amely a következő öt évre vonatkozik.

A Karcagi Tankerületi Központ belső ellenőrei által végzett ellenőrzés

2019. február 6-tól március 30-ig a Karcagi Tankerületi Központ belső ellenőrei (Takács

Katalin és Fajcsák Károly) végeztek az intézményünkben a belső ellenőrzést. A belső

átvilágítás során a törvényességi előírások betartását igazoló dokumentumokat és

eljárásrendeket, az intézményi alapdokumentumok meglétét, jogszerűségét, a pedagógusok

személyi anyagát, a kötelező tanügyi nyilvántartások meglétét, az eszköz- és felszerelések

jegyzékét, az intézményben használt nyomtatványok meglétét, jogszerűségét, és a

tantárgyfelosztást, valamint a gazdálkodás, a pénzügyi-számviteli folyamatok ellenőrzését

végezték.

77

Az ellenőrök segítőkészek voltak, sok-sok dicséretet kaptunk a precíz, pontos

munkánkért. Amit másképpen kell a jövőben végeznünk, támogató javaslataikat megfogadva

járunk el. Ilyen volt a diákigazolványok visszavonása minden tanév végén, vagy a szigorú

számadású nyomtatványok más szempontok szerinti nyilvántartása.

A belső ellenőrzés tapasztalatairól még nem kaptuk meg az ellenőröktől a jegyzőkönyvet.

78

Tanév végi beszámoló

Utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat

2018/2019. tanév

Készítette: Pirók Marianna

intézményegység-vezető

79

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Tanórai nevelő oktató munka, rehabilitációs foglalkozások

A 2018/2019-es tanévben 20 alapfokú és 1 középfokú nevelési-oktatási intézményben

biztosítottunk utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori ellátást.

Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Karcag

- Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye

- Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézménye

Arany János Általános Iskola, Karcag

Túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskola, Túrkeve

Kossuth Lajos Általános Iskola, Kengyel

Veress Zoltán Általános Iskola, Berekfürdő

Tiszatenyői Szent István Általános Iskola, Tiszatenyő

Vasvári Pál Általános Iskola, Tiszaszentimre

Kunhegyesi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kunhegyes

- Tiszagyendai Tagintézmény

Tomajmonostorai Általános Iskola

Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola,

Törökszentmiklós

Kossuth Lajos Gimnázium és Általános Iskola, Tiszafüred

- KLG Nagyiváni Általános Iskolája, Nagyiván

- KLG Balkay Pál Általános Iskolája, Tiszaörs

- KLG Tiszaderzsi Általános Iskolája, Tiszaderzs

- KLG Tiszaszőlősi Általános Iskolája, Tiszaszőlős

Fegyverneki Móra Ferenc Általános Iskolai, Fegyvernek

- Szalai Sándor Általános Iskolai Tagintézmény, Örményes

2019. április 25-től:

Kunmadarasi Általános Iskola, Kunmadaras

Az SNI tanulók rehabilitációs megsegítése az alábbi területeken történt:

- komplex gyógypedagógia

- logopédia

- szomatopedagógia

- tiflopedagógia

- pszichopedagógia

1.1.1. Mezőtúri Járás

A Mezőtúri Járásban egy intézményben, a túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskolában

segítette az utazó gyógypedagógusi hálózat az együttnevelést. Tanév elején heti 10 órában SNI

logopédiai foglalkozást tartott Szabó Gábor Imréné gyógypedagógus, logopédus megbízási

jogviszonyban, 2019. május 8-tól a komplex gyógypedagógiai ellátást is utazó

gyógypedagógusi hálózattal kellett megoldani a főállású gyógypedagógus nyugdíjba

vonulása miatt. Heti 5 órában Csillag Tiborné, gyógypedagógus végezte ezt a feladatot

80

megbízási jogviszonyban. Az iskola felújítása miatt a megszokottól eltérő helyen folyt a

fejlesztés, kevesebb fejlesztő eszköz használatának lehetőségével, de zökkenőmentesen. A

gyógypedagógus az osztályfőnökökkel és a szülőkkel is folyamatosan tartotta a kapcsolatot.

1.1.2. Karcagi Járás

A 2018/2019-es tanévtől egy fő főállású gyógypedagógus távozott a Karcagi Általános Iskola

és AMI intézményéből, ezért a pszichopedagógiai megsegítést és a komplex gyógypedagógiai

ellátást az utazó gyógypedagógusi hálózat gyógypedagógusainak kellett átvenni. Intézményünk

tagintézményéből 2 fő gyógypedagógus: Jánosi Edit és Ökrösné Sajtos Anett vállalta a

Kiskulcsosi és a Kováts Mihály Általános Iskolai Tagintézményben a rehabilitációs órák

tartását heti 4, illetve 6 órában, túlmunkában. Gyurkóné Kiss Anikó gyógypedagógus,

szomatopedagógus folytatta a tavalyi tanévben megkezdett mozgásfejlesztő foglalkozásokat a

Kiskulcsosi iskola mozgásfogyatékos tanulóival heti 3 órában. A karcagi Arany János

Iskolában szintén intézményünk gyógypedagógusai látták el a sajátos nevelési igényű tanulók

logopédiai, illetve komplex gyógypedagógiai megsegítését. Mátyusné Fazekas Judit, heti 3

órában, Nagyné Balogh Orsolya heti 6 órában, Pappné Oros Éva pedig heti 2 órában.

Nagyné Balogh Orsolya 2019. április 16-tól kötelező órájában látta el az utazó

gyógypedagógusi feladatot.

Az utazó gyógypedagógusok minden esetben jól beilleszkedtek az SNI tanulók ellátásába, a

következő tanévben is szívesen folytatnák a megkezdett munkát.

A berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskolában 2 fő tanuló logopédiai és komplex

gyógypedagógiai megsegítését Ecsekiné Moldvai Julianna vállalta heti 2 órában. Az

intézmény együttműködése a gyógypedagógussal nem volt problémamentes, emiatt a

kolléganő a következő tanévtől nem vállalja a berekfürdői iskolában az ellátást.

15 15

Tanulók száma Heti óraszám

Mezőtúri JárásTúrkevei Petőfi Sándor Általános Iskola

81

1.1.3. Kunhegyesi Járás

2018. október 1-jétől főállású utazó gyógypedagógusként segíti az utazó gyógypedagógusi

hálózat munkáját Barta Ágnes, gyógypedagógus, logopédus. Nagy öröm ez számunkra, hiszen

Kunhegyesen, Tiszagyendán és Tomajmonostorán megoldódott az SNI tanulók logopédiai és

komplex gyógypedagógiai ellátása. A Kunhegyesi Általános Iskolában Vajdáné Kovács Margit

pszichopedagógiai megsegítést végez, illetve az egyre növekvő tanulólétszám miatt a komplex

gyógypedagógiai foglalkozásokat is ellátja túlmunkában, heti 6 órában. Az utazó

gyógypedagógusok arra törekszenek, hogy a tanulók sikerélményhez jussanak, a szociális

kompetencia fejlesztése hangsúlyos terület. A tárgyi feltételek az intézmények felújítását

követően rendeződni látszanak, már ebben a tanévben Kunhegyesen és Tomajmonostorán új

(fejlesztő) termekben dolgoztak a kollégák.

10 615

213

46

94

112

8

34

KarcagiÁltalános

Iskola és AMIKiskulcsosi

Tagintézmény

KarcagiÁltalános

Iskola és AMIKováts MihályTagintézmény

Arany JánosÁltalános

Iskola, Karcag

Veress ZoltánÁltalános

Iskola,Berekfürdő

KunmadarasiÁltalános

Iskola

Összesen

Karcagi Járás

Tanulók száma Heti óraszám

19

11 10

40

10 7 9

26

KunhegyesiÁltalános Iskola és

AMI

TiszagyendaiTagintézmény

TomajmonostoraiÁlt. Isk.

Összesen

Kunhegyesi Járás

Tanulók száma Heti óraszám

82

1.1.4. Törökszentmiklósi Járás

A Törökszentmiklósi Járásban is sikerült 1 fő főállású utazó gyógypedagógust alkalmazni,

Markótné Molnár Borbála, gyógypedagógust, aki a térség intézményeiben komplex

gyógypedagógiai és pszichopedagógiai megsegítést végez. A kengyeli Kossuth Lajos Általános

Iskolában nyugdíjaztatását kérte a főállású gyógypedagógus, ezért az utazó gyógypedagógusi

hálózat vette át a tanulók ellátását, a tavalyi logopédiai megsegítés mellett, melyet heti 3

órában, megbízási jogviszonyban Farkas István folytat. A Szent István Általános Iskolában

Tiszatenyőn és a Fegyverneki Móra Ferenc Általános Iskolában ettől a tanévtől Markótné

Molnár Borbála, főállásban látta el a tanulók pszichopedagógiai foglalkozását, ezen kívül az

örményesi Szalai Sándor Általános Iskolai Tagintézményben is tartott komplex

gyógypedagógiai, rehabilitációs foglalkozásokat. Nagy öröm, hogy megoldódott a

törökszentmiklósi Hunyadi Mátyás Általános Iskola logopédiai ellátásának problémája is.

Rázsó Judit túlmunkában, heti 6 órában segíti az SNI, beszédfogyatékos tanulók ellátását. Az

örményesi iskolában pedig nyelv-és beszédfejlesztő tanító, Sávainé Fellner Krisztina

(logopédus mentorálása mellett) túlmunkában, heti 4 órában látja el a beszédfejlesztést. A

tanulók foglalkozásokon való részvétele rendszeres, hiányzás betegség miatt fordul elő.

Aktivitásuk változó, a tanórák után gyakran fáradtak, kevésbé motiválhatók a foglalkozásokon.

A gyógypedagógusok leginkább egyénre szabott feladatokkal, vagy a részben egyénre szabott

(pl. a bemelegítés, levezetés közösen zajlik) feladatokkal segítik a tanulók fejlődését.

Megjelenik a foglalkozásokon a páros munka, és a csoportos feladatmegoldás is (pl. közös

történet létrehozása szövegalkotás, fogalmazás, spontán beszéd használata, stb. céllal).

Helyszíntől és csoportoktól függően rendszeresen alkalmaznak IKT-eszközöket.

612

17 156

56

6 9,5 6,5 10 6

38

Szent IstvánÁltalános

IskolaTiszatenyő

Kossuth LajosÁltalános

Iskola Kengyel

FegyvernekiMóra Ferenc

ÁltalánosIskola

Szalai SándorÁltalános

IskolaÖrményes

HunyadiMátyás

Magyar-AngolKét Tanítási

Nyelvű Ált. Isk.

Összesen

Törökszentmiklósi Járás

Tanulók száma Heti óraszám

83

1.1.5. Tiszafüredi Járás

Az utazó gyógypedagógusi hálózattal ebben a térségben látjuk el a legtöbb SNI tanulót (84 fő)

6 településen. A 2018/2019-es tanévtől Fábiánné Jámbor Éva gyógypedagógus, főállásban

segíti az együttnevelést, mint utazó gyógypedagógus. A szakellátás szempontjából minden

fogyatékossági területen elláttuk a tanulókat. A logopédiai foglalkozásokat megbízási

jogviszonyban továbbra is 2 fő Rajna Jánosné és Nagyné Bonczidai Katalin, a látássérült

tanuló ellátását Komlósi Andrea segítette. A mozgásfejlesztést Tiszafüreden a tanév első

félévében Mohácsi Andrea, gyógypedagógus, szomatopedagógus látta el heti 3 órában, szintén

megbízási jogviszonyban. A KLG Nagyiváni Általános Iskolájában heti 10 órában Nagyfejeőné

Pocók Csilla gyógypedagógus folytatta tovább a tavaly megkezdett munkát, a tanulók komplex

gyógypedagógiai megsegítését. Batki Brigitta gyógypedagógus heti 4 órában vállalta az

autizmussal élő középiskolás tanulók ellátását. A térségben minden tanuló megkapta a számára

előírt fejlesztést. A gyógypedagógusok változó eredményekről számoltak be. Játékos,

változatos feladatokkal igyekeztek a tanulók érdeklődését fenntartani a foglalkozásokon. A

csoportos (szituációs) feladatokkal itt is a tanulók egymás iránti elfogadását, tiszteletét

erősítették a gyógypedagógusok.

1.2. Tanórán kívüli nevelő-oktató munka

Nem releváns

1.3. Iskolán kívüli nevelő-oktató munka

Nem releváns

1.4. Iskolai hagyományok, rendezvények

Nem releváns

9

18

18

19

1

6

13

84

8

24

15

9

1,5

5

9

71,5

Kossuth Lajos Gimnázium, Tiszafüred

KLG Kossuth Lajos Ált. Isk. Tiszafüred

KLG Nagyiváni Ált. Isk.

KLG Tiszaszőlősi Ált. Isk.

KLG Tiszaderzsi Ált. Isk.

KLG Tiszaörsi Ált. Isk.

Tiszaszentimrei Ált. Isk.

Összesen

Tiszafüredi Járás

Heti óraszám Tanulók száma

84

1.5. Mérések-értékelések tapasztalatai (eredmények elemzése, értékelése, szükséges

intézkedések, beavatkozások)

A tanulók tanév eleji bemeneti mérése, értékelése, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése az

alábbiak szerint történt:

- tanulói megfigyelés, szakértői vélemény,

- SZÓL-E? logopédiai szűrőeljárás,

- artikulációs vizsgálat

- olvasási-és íráskészültség területen saját készítésű feladatlap (hallás utáni szövegértés

vizsgálat, szövegértés feladatlap)

- kognitív képességek felmérése saját készítésű feladatlap alapján (matematika felmérő)

- MAMUT-R teszt,

- EDTEFELDT teszt

„A tanulók alaposabb megismeréséhez pedagógiai diagnosztikus méréseket végeztem. A kapott

eredmények során a figyelemkoncentráció, rövid távú emlékezet, észlelés, logikus

gondolkodás bizonyult gyengébbnek. Kimeneti mérés során az olvasás-szövegértés minden

tanulónál jól sikerült.” (Jánosi Edit, gyógypedagógus)

1.6. Szakmai innováció

Folytatta munkáját az utazó gyógypedagógusi munkaközösség a 2018/2019. tanévtől is,

melynek tagjai a Karcagi Tankerületi Központ ellátási területén található, többségi intézmények

pedagógusai, együttnevelést segítő pedagógusai, gyógypedagógusai, illetve az utazó

gyógypedagógusok. A munkaközösség éves feladatát a „Szakmai protokoll” tartalmazza. A

tanév során 4 munkaközösségi értekezletet tartottunk (Kisújszálláson és Karcagon), melyből

kettőt műhelymunkával, szakmai tanácsadással kötöttünk össze „Inkluzív pedagógiai

műhely, szakmai tanácsadás, együttnevelést végző köznevelési intézmények számára” címen,

mely a Klebelsberg Központ által kiírt pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg. A

kölcsönözhető fejlesztő eszközök bemutatóját elvittük Tiszafüredre és Törökszentmiklósra is,

ahol az érdeklődők megismerkedhettek a sajátos nevelési igényű tanulók körében használt

fejlesztő- és tankönyvekkel, adaptált tanulási eszközökkel is.

A munkaközösség egységes értékelési rendszert, szövegbankot dolgozott ki, mellyel

megtörtént a tanulók tanév végi értékelése a KRÉTA felületen is. A következő tanévben

szeretnénk a többségi pedagógusokat is megszólítani, az SNI tanulókkal kapcsolatos ellátásban

támogatni, segíteni őket a szakmai munkában, ezért a többségi intézményekben több

alkalommal tervezünk szakmai fórumokat, megbeszéléseket.

85

1.7. Ellenőrzések területei és tapasztalatai

A tanügyi dokumentumok ellenőrzése folyamatos volt, havonta történt. Az esetenként

előforduló apróbb hiányosságokat időközben korrigálták a pedagógusok. Helyszíni látogatásra

az alábbi többségi intézményekben került sor:

- Arany János Általános Iskola, Karcag

- Kossuth Lajos Általános Iskola, Kengyel

- Tiszatenyői Szent István Általános Iskola, Tiszatenyő

- KLG Kossuth Lajos Általános Iskolája, Tiszafüred

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Statisztikai mutatók: tanulói létszámadatok

2018. szeptember

1.

2018. október 1. 2019. január 25. 2019. június 14.

Utazó

gyógypedagógusi

hálózat

214 fő 218 fő 223 fő 240 fő

Az utazó hálózatban a tanulók mozgása, létszámuk növekedése folyamatos volt a tanév során.

2019. április 25-től (a főállású gyógypedagógus nyugdíjba vonulása miatt) a Kunmadarasi

Általános Iskolában a komplex gyógypedagógiai (autista tanuló ellátása) és a logopédiai

ellátást segítette 2 fő utazó gyógypedagógus (Miklós Andrea és Barta Ágnes) heti 7 órában. A

gyógypedagógus korlátozott heti óraszáma miatt a komplex gyógypedagógiai ellátást csak

részlegesen tudtuk megszervezni 12 fő tanuló részére. 2019. május 8-tól a Túrkevei Petőfi

Sándor Általános Iskolában szintén a főállású gyógypedagógus nyugdíjba vonulása miatt a

komplex gyógypedagógiai ellátást is utazó gyógypedagógus hálózat segítségével oldottuk meg,

ez újabb létszámnövekedést eredményezett. A tanulói létszám a tanév végére 240 főre

emelkedett. A tanulói létszám változásáról az intézmények, illetve az utazó gyógypedagógusok

rendszeresen tájékoztattak, melyet igyekeztem naprakészen vezetni a KRÉTA-felületén.

2.2. Tehetséggondozás

Az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés alkalmával fejleszthető területként jelent meg az

együttnevelésben tanulók tehetséggondozása. A következő tanév kiemelt feladata, komplex

vetélkedő szervezése a számukra, illetve a Ki-mit-tud vetélkedőn való részvétel ösztönzése,

mely ebben a tanévben igazán sikeres volt. A Tiszafüredi, Kunhegyesi és Karcagi

közigazgatási járásból több SNI tanuló is részt vett a Ki-mit-tud vetélkedőn, mely az utazó

gyógypedagógusok felkészítésének volt köszönhető. A következő tanévtől az „egyéb”

kategóriába tartozó SNI tanulók részére is szeretnénk vetélkedőt szervezni, melynek rendszerét,

feladatait az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat tagjai dolgozzák ki a következő

tanévben.

86

2.3. Különleges bánásmód, esélyegyenlőség

A Karcagi Tankerületi Központ által fenntartott intézményekben a sajátos nevelési igényű

tanulók ellátottak – többségük megfelelő, szakszerű ellátásban részesül az intézményekben

dolgozó gyógypedagógusok, illetve az utazó gyógypedagógusok által.

„Az iskolákban a pedagógusok igyekeznek ezekre a tanulókra több figyelmet fordítani, de

nagyon nehéz a munkájuk, mert a családra egyre kevésbé számíthatnak .A család már nem

tudja biztosítani az érzelmi biztonságot, nem érték már a tanulás fontossága. Ezek a

gyermekek még jobban igénylik a szeretetet, a feltétel nélküli elfogadást. Nagyon

ragaszkodóak. Szükségük van érzelmi biztonságra.” (Rajna Jánosné, gyógypedagógus)

„A tanév elején az egyik tanuló szülője felkeresett és beszélgettünk a gyermek családi

hátteréről, az otthoni problémákról, az iskolában tapasztalt nehézségekről. Tanácsot kért a

neveléssel kapcsolatosan. A tanév végén egy tanuló másik intézményben folytatja a

tanulmányait. A probléma fő oka nem az iskola, hanem a családból eredő nevelési

hiányosságok. Az osztályfőnökkel történő egyeztetés után jó lett volna szülővel beszélnem, de ő

nem volt hajlandó erre.” (Jánosi Edit, gyógypedagógus)

„A tanulók nagyon eltérő képességprofillal rendelkeznek. A gyermekek hozzáállása is egészen

más, van, aki nagyon lelkes és mindent megtesz a javulás, fejlődés érdekében. Vannak azonban,

akiket biztatni, motiválni kell, vagy éppen teljes érdektelenséget mutatnak a találkozásaink

alkalmával. A kisebb gyerekek rendszeresen járnak a foglalkozásokra és szívesen jönnek, míg

a nyolcadikosok esetében nehezebb ezt elérni.” (Mátyusné Fazekas Judit, abszolvált

gyógypedagógus)

2.4. Szociális kompetencia-fejlesztés

A rehabilitációs foglalkozásokon – főként komplex gyógypedagógiai, pszichopedagógiai

megsegítés – hangsúlyos volt a szociális kompetencia-fejlesztés. Az egyéni differenciálás

mellett az alábbi szociális kompetenciát fejlesztő feladatok valósultak meg:

- napi, heti történések megbeszélése,

- sérelmek, konfliktusok megoldása,

- versenyhelyzetek kialakítása (kudarctűrő-képesség fejlesztése, nyerés és vesztés feldolgozása)

társasjátékokkal,

- szituációs gyakorlatok,

- önértékelés, egymás munkáinak értékelése,

- meleg, nyitott, motiváló iskolai légkör teremtése.

„Fontosnak tartom, hogy az órákon a gyereknek legyen sikerélménye. Ez a motiváció

fenntartása miatt is lényeges. Az egymásra figyelés, az aktív részvétel az órán, bizonyos

helyzetek szituációk megbeszélése egymás megismerése és elfogadása céljából. Közös munka

során a feladatok megoldásakor figyeljenek egymásra, ne vágjanak egymás szavába, tudjanak

várni, és tudják tisztelni egymást. (Barta Ágnes, gyógypedagógus)

87

„A gyerekek megismerésére, pozitív gondolkodásuk elősegítésére, minden foglalkozás elején

adok időt arra, hogy elmondják örömeiket, bánataikat. Ezzel megtanulnak, egymásra figyelni,

és észrevenni a mindennapokban a jó dolgokat, a gyerekek megszokták ezt az órakezdést várják

már, hogy elmondhassák örömeiket, olykor bánataikat. Vannak csoportok, ahol ez évek óta

nagyon jól működik, abban a csoportban ahol új tanuló van, ott még van mit dolgozni rajta.

Általánosságban elmondható, hogy sokkal nyugodtabb légkörben jó hangulatban telik a

legtöbb foglalkozás.” (Gőz Andrea, gyógypedagógus)

2.5. Tanulói hiányzás, annak kezelése

A tanulói hiányzásokat az utazó gyógypedagógusok rendszeresen, havonta dokumentálták az

erre a célra készített nyomtatványon, a belíven, illetve a KRÉTA-rendszerben. A hiányzások

oka legtöbbször betegség volt. A karcagi Arany János Általános Iskolában fordult elő

igazolatlan hiányzás, „lógás” több alkalommal, a túrkevei Petőfi Sándor Általános Iskolában

a magas hiányzás oka pedig betegség volt. Az örményesi Szalai Sándor Általános Iskolában

1 fő tanuló tartós gyógykezelés miatt volt távol. Az utazó gyógypedagógusok a hiányzásokat

jelezték mind az osztályfőnökök, mind pedig az intézményvezető felé. A tanév első felében a

hiányzásokat papír alapon, a tanév második félévétől az utazó gyógypedagógusok az adott

intézmény KRÉTA felületén vezették. Ez többletmunkát, újabb adminisztrációs terhet jelentett

az utazó gyógypedagógusok részére. Bízunk abban, hogy ez a „hármas könyvelés” (papír

alapú napló vezetése, többségi intézmény KRÉTA felület, Kádas György EGYMI KRÉTA

felület kezelése) a következő tanévtől megszűnik, a tanulókkal kapcsolatos adminisztrációs

munka kevesebb lesz.

„A fejlesztő foglalkozásokra a tanulók nagy többségben rendszeresen járnak. Két tanuló van,

aki nem rendszeresen látogatja az órákat. A két tanuló két fiú, akik a tiszagyendai csoportba

járnak. Az egyik fiú 8. osztályos tanuló, a másik 5. osztályos. A hiányzás kezelésében az iskola

segítségemre van, felvették a szülőkkel a kapcsolatot a jelzéseim után. A 8. osztályos fiú ennek

hatására egy ideig járt foglalkozásra. (Barta Ágnes, gyógypedagógus)

„A tanulók általában csak betegség esetén hiányoztak. Természetesen vannak notórius

hiányzók, akiket a megfelelő módon motiváltunk a részvételre. A második félévtől az iskolák

Kréta naplójában történt a hiányzások vezetése, és a belíveken is jeleztem a hiányzásokat.

(Fábiánné Jámbor Éva, gyógypedagógus)

2.6. Fegyelmi intézkedések

Nem releváns.

2.7. Tanulói közösségek együttműködése, DÖK

Nem releváns.

2.8. Környezet- és egészségtudatos nevelés

Nem releváns.

88

3. Eredmények

3.1. Tanulmányi mutatók (magatartás-szorgalom; tantárgyi átlagok; továbbtanulási

mutatók; kitűnő tanulók – bukások száma; dicséretek – figyelmeztetések száma)

A többségi pedagógusok visszajelzései alapján zömmel tapasztalható javulás a gyermekek

képességeit tekintve, kevés esetben tapasztalható állapotromlás (pszichés problémák miatt). A

szeptemberben iskolát kezdő, 1. osztályos sajátos nevelési igényű tanulók többsége lassú

ütemű fejlődést mutat. A kognitív funkciók területén jelentős elmaradás, illetve hullámzó

teljesítmény tapasztalható.

„A részfunkciók fejlesztését én, mint gyógypedagógus végzem, amibe bekapcsolódnak a

többségi pedagógusok is. Rásegítenek az osztálylégkör, a szokások, az együttműködés, az

elfogadás megteremtésére, és természetesen, éppen a differenciálással megvalósítható

fejlődés segítésére. Egyre nagyobb és visszatérő problémát jelent a figyelemzavarral és

magatartászavarral küzdő gyermekek beszoktatása az iskolába. Több gyermeknél is

megfigyelhető személyiségfejlődésbeli probléma, amely nagymértékben, negatívan

befolyásolja a tanulmányi előmenetelüket és a társas kapcsolataikat is. A felső tagozatosokkal

pedig tanulásmódszertannal is foglalkozunk a hatékonyabb tanulás érdekében. Praktikus

ismereteket szerezhetnek, ami elősegíti a könnyebb tanulást.” (Vajdáné Kovács Margit,

gyógypedagógus)

„Az általam fejlesztett tanulóknál a következő területeket kellett célirányosan fejleszteni:

beszédészlelés, beszédmegértés, szókincs, kifejezőkészség, artikuláció, szövegértés, nyelvtan,

helyesírás. Ezeken a területeken csak lassú kitartó munkával lehet eredményt felmutatni.

Véleményem szerint minden tanuló fejlődik önmagához képest, ha ez a tanulmányi

eredményén nem mindig látszik. Hiszen fejlődik figyelme, emlékezete, feladattudata,

feladattartása, önbizalma, önértékelése. A gyengébb képességű tanulókkal csak kis lépésekkel

lehet haladni, ami nem látványos, de sok munka van mögötte. A nyelvi hátrány leküzdését csak

segíteni tudjuk, de megszüntetni nem, hiszen egyre több vizuális inger éri a gyerekeket, a

digitalizáció sajnos nem segíti a társas kapcsolatokat(telefon,tablet,számítógép). (Rajna

Jánosné, gyógypedagógus)

„A csoportomba járó gyerekek közül 3 tanuló több tantárgyból is bukik. Továbbra is folytatni

kívánom a kijelölt fejlesztési területeket. Ezen belül a kognitív képességek fejlesztését. A tanév

végére két tanuló több tantárgyból is bukott.(Jánosi Edit, gyógypedagógus)

3.2. Versenyek és pályázati eredmények

Nem releváns

3.3. Eredményes továbbtanulás (beiskolázás, eredmények a visszajelzés alapján)

Nem releváns

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége, együttműködése

89

A munkaközösség első alakuló értekezletét 2018. szeptember 25-én tartottuk a Kádas György

EGYMI-ben. A jelenlévő pedagógusok, gyógypedagógusok megismerkedtek az éves

munkatervvel, az utazó gyógypedagógusi hálózat ellátásával. 2018. november 9-én Karcagon,

november 28-án pedig a Törökszentmiklóson rendezett szakmai napon vehettek részt a

munkaközösség tagjai. Mindkét rendezvényen szakmai, módszertani tanácsadás,

fejlesztőeszköz-bemutató volt.

4.2. Nevelőtestületi belső tudásmegosztás

Az nevelési-oktatási intézményekben dolgozó többségi pedagógusok rendszeresen tartották a

kapcsolatot az utazó gyógypedagógusokkal, véleményüket, segítségüket kérték több esetben is

a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával kapcsolatosan. Hatékony támogatást,

segítségnyújtást azonban az intézményekben dolgozó gyógypedagógusok tudnak elsősorban

nyújtani, hiszen napi munkakapcsolatban a tantestület minden tagjával.

4.3. Kommunikáció

Az utazó gyógypedagógusi hálózaton belül a kollégákkal a kommunikáció, kapcsolattartás

rendszeres volt. Az információközlés személyesen, legtöbb esetben telefonon, e-mail-ben

történt. A kollégák többször kérték a segítségemet, véleményemet. Az intézmények vezetőivel,

tagintézmény-vezetőkkel sikerült jó kapcsolatot kialakítani.

A Karcagi Tankerületi Központ tájékoztatása a tanév során gördülékeny, akadálymentes volt.

A fenntartótól kapott információt folyamatosan továbbítottam az utazó gyógypedagógusok felé.

„A gyerekek osztályfőnökeivel folyamatos kapcsolatban vagyok, az intézményben dolgozó

gyógypedagógussal is minden alkalommal megbeszéljük az aktualitásokat. Az egyik szülővel

minden foglalkozás után megbeszéljük a gyakorolni valót, fejlődést, esetleges lemaradásokat,

pótolni valókat. Egy másik szülő érdeklődő felkeresését is szívesen fogadtam. Az

igazgatóhelyettes, Pálinkás Ágnessel is folyamatos a kapcsolattartás, minden segítséget

megkapok Tőle. Az utazó gyógypedagógusi hálózat intézményegység-vezetőjével napi szintű a

kapcsolatban vagyunk, bármilyen segítségért fordulhatok hozzá. (Rázsó Judit, abszolvált

gyógypedagógus)

4.4. Gyakornokok mentorálása

Nem releváns.

4.5. Együttműködés a Tankerületi Tanáccsal, Intézményi Tanáccsal, Szülői szervezettel,

Iskolaszékkel, Diákönkormányzattal

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Együttműködés a település intézményeivel

5.2. Közös szakmai feladatvállalás hazai intézményekkel

90

6. Együttműködés civil szervezetekkel

Nem releváns.

7. A pedagógiai munka feltételei

7.1. Személyi feltételek alakulása

Kötelező

órában Túlmunkában

Megbízási

szerződéssel Összesen

Utazó

gyógypedagógusi

hálózat

3 fő/60 óra 9 fő/50 óra 13 fő/74,5 óra 25 fő/

184,5 óra

A 3 fő főállású utazó gyógypedagógus alkalmazásával a megemelkedett tanulói létszám és heti

óraszám ellenére csökkent az ellátást végző gyógypedagógusok száma ebben a tanévben

összesen 25 fő gyógypedagógus segítette az utazó hálózat munkáját. A táblázatból jól látszik,

hogy ebben a tanévben többségében saját gyógypedagógusaink látták az SNI tanulókat, egyre

kevesebb a külsős kollégák, megbízási jogviszonyban dolgozó gyógypedagógusok száma. A

sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai megsegítését egy terület kivételével

(szurdopedagógia) szakszerűen tudtuk végezni. (Szurdopedagógiai ellátási igény nem is

jelentkezett). Az utazó gyógypedagógusi hálózat óraszáma összesen: heti 184,5 óra. A tanév

végén jelentkezett újabb ellátási igények miatt az engedélyezett heti óraszámot (180 óra)

túlléptük, mely státuszbővítést von maga után a következő tanév tervezése során.

7.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek

A foglalkozásokat többségében jól felszerelt fejlesztő szobákban végzik a kollégák.

Szakkönyvek, fénymásolási lehetőség is rendelkezésre állnak. Az iskolák felújításával

jelentősen javultak a fejlesztő foglalkozások tárgyi feltételei (illetve folyamatban van a

kialakításuk).

„Az iskola (KÁIAMI Kováts Mihály Ált. Isk. Tagintézmény) a feladatellátás elvégzéséhez

fejlesztő termet biztosít. A tárgyi ellátottság alapszintű. Saját fejlesztő eszközeimet,

feladatlapjaimat alkalmazom.” (Jánosi Edit, gyógypedagógus)

„A többségi iskola (Kunhegyesi Ált. Isk. és AMI) komplex felújítása által – tágas, világos, jól

felszerelt, internet hozzáféréssel ellátott fejlesztő helyiséget biztosít a SNI tanulók

re/habilitációs ellátásához ( a tornacsarnok és a korszerű sportpálya szomszédságában – ettől

a tanévtől.” (Vajdáné Kovács Margit, gyógypedagógus)

„Három helyszínen, Fegyverneken, Örményesen és Tiszatenyőn elkülönített helyiségben,

fejlesztés céljából kialakított teremben dolgozhatok. Felszerelés szempontjából Örményes a

leginkább jól ellátott helyszín, de mivel kialakult eszközrendszerrel dolgozom, ezért mindenhol

a saját eszközeimet használom. A fénymásolást és a nyomtatást is igyekszem itthon megoldani,

hiszen ezzel időt takarítok meg. Minden helyszínen van hozzáférhető wifi, erre elsősorban

Tiszatenyőn van szükségem, mert ott két csoportban is dolgozom IT-eszközökkel, programokkal.

Kengyelen befejeződött az iskola felújítása, jó körülmények között, kiegyensúlyozottan lehet

dolgozni.” (Markótné Molnár Borbála, gyógypedagógus)

91

„Az intézmény (KLG Nagyiváni Ált. Isk.) rendelkezik külön fejlesztő szobával, ahol a

foglalkozásokat szoktam tartani. Számos könyvvel és papír alapú feladattal rendelkeznek,

melyeket a sajátommal szoktam kiegészíteni. A teremben ezeken kívül találhatóak még

számítógépek is, melyeken a nagyobbak szeretnek szabad időben netezni.” (Nagyfejeőné Pocók

Csilla, gyógypedagógus)

„A fejlesztéseket az iskola fő épületében található fejlesztő teremben végzem, melyen osztozunk

az iskola gyógypedagógusával. Amikor nekem órám van ott, ő a könyvtárban végzi a

fejlesztéseit. Ez egy kis terem, melyben logopédiai tükör található. Eszközök nincsenek, a

sajátomat és az utazó gyógypedagógusi hálózat kölcsönzöttjeit használom, hordom

magammal. (Rázsó Judit, abszolvált gyógypedagógus)

7.3. Szervezeti feltételek (felelősség- és hatáskörök szabályozottsága, érvényesülése,

szakértelem és egyenletes terhelés alapján történő feladatmegosztás érvényesülése)

Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működését a Karcagi Tankerületi

Központ által kiadott eljárásrend és a „Szakmai protokoll” segíti.

7.4. A pedagógus továbbképzési terv megvalósulása

Nem releváns.

7.5. Pedagógus életpálya-modell, minősítési rendszer

Nem releváns.

7.6. Pályázati tevékenység

Nem releváns.

8. A tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és

a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

8.1. Koherencia a központi szabályozó dokumentumokkal

Az I. félév szakmai munkáját a „Szakmai protokoll”-ban foglaltak szerint végeztük a

jogszabályi előírásoknak megfelelően.

8.2. Megfelelés a helyi tanulói sajátosságoknak (pedagógiai, tanulásszervezési módszerek,

eljárások célirányos alkalmazása)

A sajátos nevelési igényű tanulók többsége megkapta a szakértői véleményben leírt fejlesztést.

A tanulók többségénél kettő fejlesztési területen is folyt a rehabilitációs foglalkozás (logopédia,

komplex gyógypedagógia, illetve pszichopedagógia). A pszichopedagógiai csoportokat, illetve

az autista tanulók foglalkozásait ebben a tanévben is igyekeztünk alacsony tanulói létszámmal

szervezni, mely eredményesnek bizonyult.

„A fejlesztő foglalkozások szervezésénél sikerült úgy alakítani a csoportokat, hogy alsó és felső

tagozatosok külön kerültek, valamint minden tanulónál diagnosztizált az aktivitás és figyelem

zavara. A foglalkozásokon figyelembe veszem a tanulók egyéni adottságait, az igényeiket,

92

szükségleteiket, a szakértői véleményben megfogalmazott javaslatokat. (Jánosi Edit,

gyógypedagógus)

8.3. Az éves munkaterv összhangja a stratégiai dokumentumokkal

8.4. Éves szintre lebontott feladatok teljesülése

A tanulócsoportok szervezése a többségi intézményekben a Karcagi Tankerületi Központ

segítségével, együttműködésével történt. A tanév eleji feladatok: tanulók csoportba sorolása,

mérése, egyéni fejlesztési tervek készítése megvalósultak. Az ellenőrzést segítette a

rendszeresen megküldött belívek, munkaigazolások határidőre történő érkezése. A tanév végi

értékelés az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori munkaközösség által összeállított

egységes értékelési rendszer alapján történt papír alapon és a KRÉTA felületén is.

8.5. A tanév kiemelt pedagógiai feladatainak megvalósulása

- Működik az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori munkaközösség.

- A Karcagi Tankerületi Központ fenntartása alatt álló nevelési-oktatási intézményekben a

sajátos nevelési igényű tanulók ellátása biztosított. Szakos ellátottságunk közel 100%-os.

9. Az intézményben lefolytatott ellenőrzések

9.1. Belső ellenőrzés területei, tapasztalatai

1.7. pont alapján

9.2. Külső ellenőrzések, minősítések területei, tapasztalatai

A 2018/2019. tanévben az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat intézményegység-

vezetőjeként vezetői és intézményi tanfelügyeleti ellenőrzésem volt.

A vezetői tanfelügyeletre 2018. október 25-én került sor. A szakértők az alábbi területeket

vélték kiemelkedőnek:

- kiváló együttműködés, jól működő kapcsolatrendszer

- hatékony problémamegoldás

- a vezetői program időarányos megvalósítása

- pályázati lehetőségek kihasználása

Fejleszthető területek:

- rehabilitációs foglakozások fokozott ellenőrzése

- az SNI tanulók tehetséggondozásnak elősegítése

- a fejlesztőeszközök készletének bővítése, fejlesztőeszköz-kölcsönző hatékony

működtetése

Az intézményi tanfelügyelet 2018. november 29-én volt.

Kiemelkedő területek:

- rugalmasság, innovatív gondolkodás, pontos dokumentáció

- közösségépítés, közösségfejlesztés, egyéni képességek erősítése

93

- hatékony szakmaközi kapcsolat (bázisintézmény)

- munkaközösségek működése

- közvetlen és közvetett partnerekkel való együttműködés

- hagyományápolás, jó gyakorlat átadása

- reális célkitűzések

Fejleszthető területek:

- Az önértékelések lefolytatása az önértékelés területeinek megfelelően. Az utazó

gyógypedagógusi hálózatban a pedagógusok munkájának ellenőrzése.

- Az utazó gyógypedagógusi hálózat keretein belül is lehet módot találni a tehetségek

támogatására, a befogadó intézménnyel való hatékony együttműködés keretében.

Tehetséggondozással kapcsolatos protokoll kidolgozása.

- Az elért eredmények megőrzése, publikálása.

- Tágabb környezetben biztosítani a fejlesztőeszköz-kölcsönzési lehetőséget.

- Új partnerek keresése az SNI tanulók megsegítésével kapcsolatosan.

- Az utazó gyógypedagógusi hálózatban a fejlesztéshez alkalmazható szakkönyvek,

munkafüzetek, fejlesztő könyvek nyilvántartása.

A javaslatok alapján elkészült az önfejlesztési terv és az intézkedési terv, melynek fejleszthető

területeit a következő tanév munkatervébe, munkarendjébe be fogunk tervezni.

Javaslatok a következő tanévre:

- Státuszbővítés szükséges a megnövekedett ellátási igények miatt.

- A tehetséggondozás kiterjesztése a többségi intézményekben ellátott, „egyéb”

kategóriába tartozó SNI tanulók körében versenyek, vetélkedők szervezésével.

- Helyszíni, szakmai ellenőrzések számának emelése. Az utazó gyógypedagógusok

bevonása a pedagógus önértékelésbe.

- Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori munkaközösség hatékony működtetése

többségi pedagógusok bevonásával, szakmai fórumok szervezése.

- A fejlesztőeszköz-kölcsönző működtetése, kölcsönzési rend kialakítása, kiterjesztése,

hozzáférési lehetőség biztosítása a többségi intézményekben tanítók számára is.

- Kevesebb adminisztrációs feladat az utazó gyógypedagógusok, EGYMI-ben dolgozó

(gyógy)pedagógusok számára. A jelenlegi „hármas könyvelés” helyett egy egységes

rendszer (KRÉTA-felület) kialakítása, melyhez kérjük a fenntartói segítséget,

támogatást.

- Nyilvántartás készítése az SNI tanulók fejlesztését segítő szakkönyvekről, fejlesztő

könyvekről, munkafüzetekről.

94

Tanév végi beszámoló

Kollégium

2018/2019. tanév

Készítette: Kozma Zsuzsanna

intézményegység-vezető

95

2. Pedagógiai folyamatok

2.1. Tanórai nevelő-oktató munka: nem releváns

2.2. Tanórán kívüli nevelő-oktató munka

Az iskolánk programjából adódó nevelési feladatok egy része a tanórai, más része azonban

a tanórán kívüli délutáni foglalkozások keretében zajlik. Fontosnak tartjuk, hogy

tanítványaink a tanórai kereteken kívül is a lehető legátfogóbb személyiség-és

képességfejlesztésben részesüljenek.

Az iskola pedagógiai munkájában legfontosabb a tanítás-tanulási tevékenység, melynek a

középpontjában a motiváló tényezők állnak. A gyermek tanulását elsősorban a pozitív

megerősítés segíti elő.

A délutáni pedagógiai folyamatok a délelőtti tanórai tanulmányi munkát segítik elő. A házi

feladatok elkészítésének folyamatos ellenőrzése, a délutáni foglalkozásokon elkészített

munkák értékelése, naponta jelen van a csoportközösségek életében. A differenciált egyéni

foglalkoztatások figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit, fejlődésbéli

különbözőségeiket. Fontos a gyermekeknek az:

- egészséges táplálkozás biztosítása

- mindennapos testnevelés, mozgás biztosítása

- testi és lelki egészség fejlesztése

- bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése

- bűnmegelőzés

Kollégium I. csoport: TAT 1-2-3-4.

Csoportvezető tanár: Békési Fanni

A házi feladatok megoldása sajnos nem működött olyan gördülékenyen, mint ahogy az első

félévben. Évközben több új tanuló érkezett az osztályba, ezért a tanuláshoz való

hozzáállásukkal sok probléma adódott. Volt olyan, új tanuló, aki egyáltalán nem volt

bevonható a tanulási tevékenységbe és zavarta társait. A csoport nagyobb része jól

teljesített, szépen dolgoztak, aktívan gyakorolták a feladatokat.

Kollégium II. csoport: TAT.5-6-7-8.

Csoportvezető tanár: Bíró Lászlóné

Délutáni foglalkozásokon sokrétű munka folyt, mivel a tanulók több osztályból tevődtek

össze. Egyénileg kevés tanuló tud házi feladatot elkészíteni. Gond van a szövegértéssel, a

hangos olvasással, logikus gondolkodással, az önálló mondatalkotással. Ezekre a

feladatokra helyeztünk hangsúlyt a tanév során. Sokat gyakoroltuk: játékos feladatokkal és

igénybe vettük az interaktív táblát is.

Nagy segítségemre volt az állandó asszisztensem is, így meg tudtuk osztani a feladatokat és

az egyéni fejlesztés során egy tanulóra több idő jutott.

96

Sokat beszélgettünk így próbáltuk szókincsüket gyarapítani, hogy a fogalmazások során

minél önállóbban tudják kifejezni mondanivalójukat.

Szabadfoglalkozásokon több kézműves technikával próbáltuk megismertetni a gyerekeket,

képességeiktől függően kisebb nagyobb sikerrel.

A tanév végi jegyek alapján sikeresnek mondható a tanórán kívüli nevelő oktató munka is.

Kollégium III. csoport: AUT III.

Csoportvezető tanár: Barta Erzsébet

Csoportlétszám:10 fő, 2 tanuló nem régen érkezett a csoportba.

Az csoportközösség tagjaira jellemző, hogy készségeik, képességeik, állapotuk nagyban

eltérő. Munkabíró képeségük, munkatempójuk, feladattudatuk az első félévhez képest sokat

fejlődött. Délutáni tanulmányi munkájukat egyénileg, differenciáltan végzik. A csoportban

folyamatos fejlesztési feladat volt a beszéd és kommunikációs készség fejlesztése, figyelem

fejlesztés, szókincsfejlesztés, szövegalkotás képességek fejlesztése, matematikai készség

fejlesztése.

A tanulók tanulmányi munkája, a munkához való viszonya folyamatosan fejlődik. A

fejlődéshez nagyban hozzájárult a folyamatos, következetes nyomon követése a tanórai

anyagoknak, valamint az állandó gyakoroltatás, ismétlés, rögzítés megsegítése, különböző

módszerek alkalmazásával. A gyengébb terület az íráskészség, matematikai készség, a

legkiemelkedőbb a háztartási ismeretek, digitális ismeretek.

Kollégium IV. csoport: AUT II. Fejlesztő osztály

Csoportvezető tanár: Tóth Tibor Imréné

A csoport középsúlyos autista és fejlesztő nevelés-oktatásban tanuló gyerekekből tevődik

össze. Kiemelt cél a szociális, és kommunikációs készségek fejlesztése. Az egyéni napirend

segíti tájékozódásukat, előre láthatják az egymás követő tevékenységeket. Fejlesztésüket

igyekszünk színesebbé tenni a különböző fejlesztő eszközök segítségével. Fő feladatok:

motiválás, figyelem fejlesztése. A feladatokat lehetőség szerint egyedül oldják meg, de ha

ez nem megy, természetesen kapnak segítséget. Minden napra jut idő a szabadidős

foglalkozásra. A munka befejezése után a tanuló kiválaszthatja a kedvenc játékát.

Év végére a gyerekek önállósága javult, a feladatok megoldásának az ideje rövidült. Két

tanuló már egyedül is képes egy megadott szöveg lemásolására.

A délutáni foglalkozások jó hangulatban teltek, a gyerekek többnyire nyugodtak és

kiegyensúlyozottak voltak.

Kollégium V. csoport: ÉAT 1-2-3.

Csoportvezető tanár: Török Erzsébet

97

A tanév közepétől egy olyan belső légkört sikerült kialakítani, ami mind az oktató, mind a

nevelői munkát az adott csoportban maximálisan elősegítette. Délutáni tanuláskor a csoport

fele készségfejlesztő feladatok megoldását végzi, mert erre képes. Fejlesztő játékok, rajz,

festés, gyurma, papír kivágása, ragasztás, gyöngyfűzés, memória játék. A másik fele a

délelőtti tanulás anyagát gyakorolja. Egy-két gyermek esetében a Meixner-féle olvasást,

írást alkalmazásával is eredmény érhető el. Szívesen vesznek minden olyan tevékenységet,

ami egyénileg nekik szól, igénylik a kétszemélyes kapcsolatot. Kiugró magatartási

problémát nincs a csoportban. Elfogadták az iskolai szabályokat és az őket körülvevő

társakat, felnőtteket.

Kollégium VI. csoport AUT IV-V.

Csoportvezető tanár: Tóth-Szabó Zsuzsa

A házi feladat megoldásában szinte minden tanulónak segítséget kell adni. A tananyag

átismétlése után nagy hangsúlyt fektettem a finommotorikus készségek (gyöngyfűzés,

gyurmázás, színezés), memória (memóriajátékok) fejlesztésére, a szövegértésre (játékos

mesefeldolgozás) és a nagymozgásra (rollerezés, körjátékok, labdajátékok). A délutáni

foglalkozásokon figyelembe vettem az egyéni készségeket, képességeket és ennek

megfelelően készítettem el a gyakorló feladatokat. Az iskolai rendezvények kiváló alkalmat

adtak a kommunikáció fejlesztésére. Beszélgetéssel felkészítettem a tanulókat, majd azt

követően elmesélték saját élményeiket.

1.sz. napközis óvodai csoport: óvoda I.-óvoda II.

Csoportvezető: Kovács Emília

A két csoportból összesen 8 gyermek marad az óvodában délután. Akinek nincs alvási

igénye, velük külön tevékenykedünk, mesélünk, mondó

A délelőttökhöz igazodva, délután is fontosnak tartjuk a környezettudatos nevelést,

ügyelünk a tisztaságra, felhívjuk rá a figyelmet, ha segítségre szorul a gyermek, segítünk.

2.sz. napközis csoport :ÉAT 4-5-6.

Csoportvezető: Dömök-Széll Márta

A délutáni foglalkozások során a gyerekek legtöbbször az osztályfőnökkel egyeztetve

személyre szabottan kapták a gyakorló feladatokat. Aktuális állapotuk továbbra is

befolyásolja az adott nap aktivitását, azonban figyelmük könnyen felkelthető fenntartható

terelhető. Egyre hosszabb ideig képesek önállóan dolgozni, mely során törekszenek a precíz

munkavégzésre. A finommotorika, grafomotorika fejlesztést igényel. A legkiemelkedőbb

képességük a szerepjátékokban való folytonos és aktív részvétel.

A délutáni szabadidős tevékenységek jó lehetőséget adtak a kötetlen beszélgetésekre és

egymás megismerésére. Így ismerhettük meg a gyerekek mindennapjainak érzelmi hátterét.

98

Az érzelmi kiegyensúlyozottság nagyon fontos a gyerekek közösségben történő

neveléséhez-oktatásához.

3.sz. napközis csoport: AUT. I.

Csoportvezető tanár: Kiss Zsuzsanna Erzsébet

A csoport 10 főből áll, ebből 7 fő vett részt a délutáni tanulószobán. A munkám során a

délelőtt elsajátított ismeretek rögzülését, ismétlését tartottam szem előtt. Mivel autizmussal

élő gyermekekkel foglalkoztam, itt is nagy hangsúlyt fektettem a kommunikáció és szociális

kompetenciák fejlesztésre, ezért sok szituációs játékban vettek részt a gyerekek, illetve

sokat beszélgettünk a mindennapi tevékenységekről, hol, hogyan kell viselkedni, hogyan

kell megoldani a problémákat. Fontosnak tarottam a házi feladatok pontos megírását, és

hogy délután is egyfajta rendszeresség alakuljon ki. A finommotorikát kézműves

foglalkozásokkal fejlesztettem, de ezen kívül, amint az idő engedte, kinti játékokkal a

nagymozgásokat sem hagytam figyelmen kívül.

4.sz. napközis csoport: ÉAT.8.

Csoportvezető tanár: Szilágyi Erika

A délutáni foglalkozások során sok olyan feladatokat kaptak, ahol együtt is, de legtöbbször

önállóan kellett dolgozni. Ez segítette elő, hogy a csoport együttműködési készsége

jelentősen javult. Fejlesztő eszközök használatával igyekeztem a képességeket, készségeket

fejleszteni. Ebben a csoportban több olyan tanuló van, akiknek önellátási képessége is

nagyfokú fejlesztésre szorul. Így a mindennapok során e tevékenységek gyakoroltatására is

szükség volt. A csoportban egy tanulóval volt rendszeresen magatartási probléma, melyek

szóbeli fegyelmezésre sem enyhültek, és sokszor a többi tanuló munkáját lehetetlenné tették

5.sz. napközis csoport: KF. 10-12.

Csoportvezető: Zimányné Hegymegi Erzsébet

A délutáni tanulmányi munkában hangsúlyt fektettünk az írás-olvasás, számolás, közösségi

tevékenységek gyakorlására, szabadon választott témakörökben. Mindenki szívesen vette

ki részét a feladatokból.

Több alkalommal voltunk boltokban, hogy gyakoroljuk a vásárlási folyamotokat, az

illedelmes viselkedést, a pénzkezelést.

Örömmel készültünk minden ünnepre, megismerkedtünk az ünnephez kapcsolódó

történetekkel, hagyományokkal. Az osztályterem díszítését mindig alkalomhoz illően

oldottuk meg.

A délután folyamán munkára nevelés céljából a kis épület körüli kertekben gyomláltunk,

virágot ültettünk, locsoltunk, kapáltunk. Télen havat takarítottunk, tavasszal, ősszel

sepregettünk.

99

Az önállóságra nevelés keretin belül az osztályteremben mindig rendet és tisztaságot

hagytunk. Minden gyermeknek meg volt a napi feladata, sepregetés, mosogatás, kukaürítés,

rendrakás, terítés.

Kollégium

A kollégium életében mindig jelen van a nevelő-oktató munka. Ezeket a tevékenységeket

úgy kell megválasztani a pedagógusoknak, hogy fejlessze az életkornak és fejlettségi

szintnek megfelelően az önellátó képességet és közösségi együttműködést.

- Szabadidős tevékenységek szervezése kollégiumi és mikroközösség szinten

- Szakkörök biztosítása

- Egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozások

- Élményszerű kirándulások, közösségi programok

A kollégium feladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon sajátos nevelési igényű

gyerekek számára, akik a lakóhelyükön nem tudnak hozzájutni a nekik járó speciális

fejlesztésekhez. A kollégium kiegészíti a családi és iskolai nevelést. A kollégiumban is

folynak délutáni foglalkozások, szakkörök. Heti rendszerességgel kézműves foglalkozás,

mese szakkör, zenekör, természetbúvár szakkör működik, amelyeken a gyerekek szívesen

és nagy érdeklődéssel vesznek részt.

Szerdánként különböző játékos, ismeretterjesztő foglalkozásokat tartunk. Havonta egyszer

értékelik magukat a gyerekek, hogy viselkedésük alapján felkerülhetnek-e a dicsőség falra.

Egyre jobban érzik a jelentőségét és egyre kritikusabbak önmagukkal szemben. Az értékelés

után közös játékkal fejeződik be a program.

2.3. Iskolán kívüli nevelő-oktató munka

Az életre való felkészítés leghatékonyabb formája, ha az “ életben” figyelhetik meg,

tapasztalhatják meg, amit a tanórákon tanultak. Közös vásárlások az üzletekben, városi

rendezvényeken való részvétel, kiállítások megtekintése, úszásoktatáson is részt vesznek a

városi fürdőben, valamint tanulmányi és sportversenyeken.

A séták során megismerkednek a közlekedési szabályokkal. Bármilyen rendezvény

alkalmas arra, hogy a gyerekek gyakorolják a helyes viselkedés szabályait. Igénylik, azt,

hogy ne csak az iskolában és a kollégiumban töltsék el a szabadidőt. Akinek a magatartása

megfelelő volt, jól viselkedett és betartotta a szabályokat (rendezett csendes séta)

kimozdulhattak a városba és a közeli játszótérre, ahol örömmel játszottak.

100

2.4. Iskolai hagyományok, rendezvények

Az iskolai és a kollégiumi rendezvényeknek, hagyományoknak közösségkovácsoló ereje

van. A rendszeresen megtartott rendezvények, programok, kialakult szokások erősítik a kis

közösséghez való tartozás érzését a diákokban. Meghatározzák a kollégiumi élet hangulatát,

érzelmi töltést adnak, formálják a közösséget. Az évfordulókról való megemlékezések

minden iskolai közösség számára fontosak. Megtanulják a diákok a tiszteletet, az ünnepi

érzést, rögzül a haza iránti tiszteletadás. A különböző kollégiumi ünnepi rendezvények,

hagyományőrző tevékenységek, megtartása biztosítja ezeknek, az értékeknek az átadását.

Jeles napok felidézése, nemzeti ünnepek megtartása, hagyományőrző napok, farsang

Márton nap stb. Az intézménynek egyedi rendezvényei is vannak, amelyeken szívesen

vesznek részt a tanulók. Nagy lelkesedéssel , izgalommal készülnek egy-egy ilyen

eseményre (Kádas nap, Autizmus Világnapja, Kádas apród avatás, „MÁS-NAP,”, A

kollégiumi karácsonyi ünnepséget mindíg nagy várakozás előzi meg.

A tanév folyamán rendezett iskolai rendezvényeken a délutános pedagógusok segítették a

diákok felkészülését.

2.5. Mérések-értékelések tapasztalatai (eredmények elemzése, értékelése, szükséges

intézkedések, beavatkozások) nem releváns

2.6. Szakmai innováció

„A pedagógusok digitális kompetenciájának megújítása. IKT eszközök rendszerszerű

használata A tanulási- tanítási folyamatban-EFOP-3.2.4-16-Alapozó továbbképzésen” való

részvétel a pedagógusok számára.

Ebben a tanévben önértékelést kellett elkészíteni azoknak a nevelőtanároknak, akik a PED-

II-be szeretnének átlépni.

Az egyik munkaközösségi értekezleten autizmusról tartott előadást Ráczné Ari Erika

igazgató helyettes, amit nagyon érdekesnek és hasznosnak tartottak a kollégák mivel egyre

több a kollégiumban az autista kisdiák. A kollégák jelezték, hogy a jövőben is örömmel

vennének részt ilyen előadásokon.

Egy napközis nevelő tanár jelenleg gyógypedagógiai tanulmányokat folytat másodéven Az

ott elhangzott módszereket, tevékenységeket mindig kipróbálja, és ami beválik, azt mindig

alkalmazza munkája során.

Egy kollégiumi nevelőtanár első éves gyógypedagógus hallgató.

2.7. Ellenőrzések területei és tapasztalatai

Az ellenőrzések egész évben, több alaklommal folyamatosan történtek.

101

A délutános pedagógusok szakmai ellenőrzése a csoportjukban a tanulmányi munkára és a

szabadidős foglalkozásokra terjedt ki. Jól felépített, megtervezett, foglalkozásokat

láthattunk. Néhány esetben előfordult, hogy a munka végén a tanulók értékelése elmaradt.

A gyógypedagógiai asszisztensek ellenőrzése kiterjedt a pontos munkakezdés ,befejezés, az

órákon való segítségadás és az étkezések lebonyolítására. Összességében elmondható, hogy

lelkiismeretesen, a munkaköri leírásnak megfelelően látják el a feladatukat.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felügyelők ellenőrzésének területei a munkakezdés,

befejezés, az étkeztetés, a gondozás, a vállalt programok lebonyolítása volt.

Tapasztalat, hogy a vállalt programokra mindenki a legjobb tudása szerint készül, a

gondozást minden felügyelő megfelelően végzi. Két gyermekfelügyelő a hang erejével

szeret fegyelmezni, ami nem elfogadható.

3. Személyiség- és közösségfejlesztés

3.1. Statisztikai mutatók: tanulói létszámadatok

A kollégiumban év elején beírt tanulók száma 37 fő, tanév végén 39 főre növekedett.

A 39-ből 13 lány és 26 fiú.

3.2. Tehetséggondozás

Kiemelt feladatok közé tartozik a tehetségek gondozása és az egyéni felzárkóztatás. Az

intézményünk fontosnak tartja a sajátos nevelési igényű gyermekek tehetséggondozását.

Ennek keretében az iskola mentorálja azokat a tanulókat, diákokat akik, egyéni alkotó

munkát végeznek, részt vesznek, a Ki Mit Tud? versenyen, vagy különböző

gyermekpályázatokon. A tehetséggondozás kiemelten fontos feladat, délutáni foglalkozás

keretében agyagos és kézműves tevékenységek várják a gyerekeket, fejlesztik

képességeiket,különböző technikákat sajátítanak el, amelyekre csak itt van lehetőségük. A

zenekör tagjai is fellépéseiken rendre sikert aratnak. Sportban is vannak tehetséges gyerekek

akik a versenyeken sikereket érnek el. A sikerek pozitívan hatnak a diákok személyiség

fejlődésére. Idei évben sem maradtak el a délutáni szakkörök. Minden gyerek megtalálta a

neki tetsző foglalkozást a képességeikhez mérten. Agyagos szakkörön vettek részt a

készségfejlesztő iskolás gyerekek minden csütörtökön. Keddenként zeneköri foglalkozások

voltak, szerdánként pedig rajz-kézműves szakkör. A kollégiumban pedig 16 óra után

zenekör, kreatív szakkör, mese szakkör, természetbúvár szakkör működött egész évben. A

gyerekek nagy örömmel vesznek részt ezeken a foglalkozáson.

3.3. Különleges bánásmód, esélyegyenlőség

3.4. Szociális kompetencia-fejlesztés

Az oktatási-nevelési folyamatokat egész évben meghatározza a szociális kompetencia

fejlesztése. A kollégiumnak is egyik legfontosabb feladata a közösségfejlesztés, a társas

102

viselkedés kialakítása, hiszen tanulóközösségünk nagyobb százaléka nem megfelelő

szociális háttérrel rendelkezik. A szociális kompetenciák a fejlesztésére kiválóan

alkalmasak a közösségi programok, a közös rendezvényeken a viselkedési, szociális rutinok

megtanítása, lehetőséget biztosítanak e kompetenciák gyakorlására, fejlesztésére.. Egyre

több az olyan sérült gyerek, aki nehezebben tanulja meg a helyes viselkedési formákat,

társaik elfogadását, étkezési és higiéniás szabályokat. annak ellenére, hogy már óvodás

kortól folyamatos a személyiség fejlesztésük. Sok közösségi programmal erősítjük bennük

a közösséghez tartozást. Pozitívan hat a közösség előtti dícséret. Havi rendszerességel

tartunk értékeléseket “Dicsőségfal” azok a gyerekek kerülhetnek fel, akik betartották a

kollégiumi együttélés szabályait.

3.5. Tanulói hiányzás, annak kezelése

Folyamatosan egyeztetünk a tanulók hiányzásáról az osztályfőnökökkel. A kollégiumból a

tanulók betegség miatt hiányoznak.

3.6. Fegyelmi intézkedések

Ebben a tanévben nem került sor fegyelmi intézkedésre.

3.7. Tanulói közösségek együttműködése, DÖK

Nem relváns

3.8. Környezet- és egészségtudatos nevelés

Iskolánk össztevékenységében kiemelt jelentősége van az egészséges életmódra

nevelésnek. A gyakorlatban délelőtt a gyógypedagógusok, a gyógypedagógiai

asszisztensek, tanóra keretében, délután, pedig a gyermekfelügyelők, nevelőtanárok

segítenek, nevelik tanulóinkat a higiéniai kultúrára, családi élet elsajátítására.

Egészségnevelési programokat szervez az iskola, és a kollégium a helyes táplálkozás,

öltözködés, testápolás, egészséges étrend kialakítására. (pályaorientációs nap,

kollégiumban balesetvédelmi foglalkozás, játékos egészségnevelő vetélkedő, élet-erő-

egészség sportdélután). A környezettudatos és egészségtudatos életmódra nevelés az egész

tanévben folyamatosan zajlik a kollégiumban, mindennapos tevékenységeinkhez szorosan

kapcsolódva. Már óvodás kortól az a cél, hogy életkori sajátosságaikat figyelembevéve

kialakuljon a környezet és egészségtudatos szemlélet, magatartás. Legfontosabb területek,

a táplálkozás, a testmozgás, a személyes higiénia, a káros szenvedélyek kerülése. Ezek

részben tanórákon, részben a napi rutin részeként épülnek be a mindennapjainkba.

Példamutatéssal, megbeszéléssel és magyarázattal lehet a legjobban segíteni. Fokozottan

felhívjuk a gyerekek figyelmét a vízzel, árammal való takarékoskodásra a tiszta rendezett

környezet fenntartására a hulladék megfelelő elhelyezésére.

4. Eredmények

4.1. Tanulmányi mutatók (magatartás-szorgalom; tantárgyi átlagok; továbbtanulási

mutatók; kitűnő tanulók – bukások száma; dicséretek – figyelmeztetések száma;)

nem releváns

4.2. Verseny- és pályázati eredmények

nem releváns

4.3. Eredményes továbbtanulás (beiskolázás, továbbtanulási mutatók alakulása,

eredmények a visszajelzés alapján)

nem releváns

103

5. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

5.1. Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége, együttműködése

A kollégiumi szakmai munkaközösség-vezetői feladatok közül a 2018/2019-as tanévben

megvalósult a munkaközösség szakmai munkájának irányítása, a munkaközösség

programtervének elkészítése. Minden hónapban megtartottuk a munkaközösségi értekezlet,

amelyen szakmai, módszertani javaslatok megtételére került sor, a kollégium minél

hatékonyabb működésének érdekében. A foglalkozások, szakkörök, délutáni tevékenységek

ellenőrzésével hozzásegítettük intézményünk minőségbiztosítási rendszerének működését.

A kollégiumi szakmai közösség jól működő munkaközösség, a napi tevékenységek,

feladatok ellátását a jól felkészült szakemberek szakmai tudása biztosítja. A feladatok,

programok, ellátása, megvalósítása, a munkatervben meghatározott módon történt

Az intézmény valamennyi dolgozója igyekszik jó partneri kapcsolat kialakítására és

fenntartására, hiszen a sikeres munkához valamennyi munkaközösség szakmai munkája

egyaránt szükséges. Néha azért akadnak véleménykülönbségek, de igyekszünk ezt

megbeszélni, megszüntetni, közös álláspontot kialakítani.

5.2. Nevelőtestületi belső tudásmegosztás

Az óralátogatásokkal, nyíltórákkal, más intézmények óralátogatásával szakmai

konferenciákon való részt vétellel, ennek továbbadásával a munkaközösségi értekezleteken

lehetőséget biztosítunk az intézményi belső tudásmegosztásának.

5.3. Kommunikáció

A több épületből álló intézmény adottsága miatt az információáramlás nem mindig

megfelelő. A pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők hangneme és kommunikációs

stílusa általában jónak mondható.

5.4. Gyakornokok mentorálása

nem releváns

5.5. Együttműködés a Tankerületi Tanáccsal, Intézményi Tanáccsal, Szülői szervezettel,

Iskolaszékkel, Diákönkormányzattal

nem releváns

6. Az intézmény külső kapcsolatai

6.1. Együttműködés a település intézményeivel

Jó kapcsolatot ápolunk a település intézményeivel. Az országos tanulmányi verseny

megrendezésében is számíthattunk a helyi intézmények segítségére.

6.2. Közös szakmai feladatvállalás hazai intézményekkel

nem releváns

7. Együttműködés civil szervezetekkel

Az utazó szolgáltatást nyújtó intézményekkel szoros a kapcsolat, hiszen a gyermekek más

településről való szállítását ők végzik. Támogató civil szervezetekkel is együttműködés,

különböző rendezvények lebonyolítása érdekében.

104

8. A pedagógiai munka feltételei

8.1. Személyi feltételek alakulása

A délutáni 11 csoportból 9-ben sikerült délutános pedagógust alkalmazni. Az óvodai

és a készségfejlesztő csoportban gyógypedagógiai asszisztensek látták el a feladatot.

A második félévben a kollégiumi nevelőtanárok száma bővült egy fővel.

A gyógypedagógiai asszisztensek közül ketten tartós táppénzen vannak, az ő

helyettesítésük megoldott.

A gyermek-és ifjúságvédelmi felügyelők létszáma változatlanul 8 fő.

8.2. Tárgyi, infrastrukturális feltételek

Ebben a tanévben is sikerült a kollégiumba új bútorokat vásárolni a Tankerületi

Központ segítségével.

A régi ebédlő asztalok és székek cseréje is megtörtént az IKEA pályázaton nyert

helyezéssel .

A karácsonyi adományozók által a kollégium is kapott egy trambulint, melyre már

nagyon vágytak a gyerekek.

8.3. Szervezeti feltételek (felelősség- és hatáskörök szabályozottsága, érvényesülése;

szakértelem és egyenletes terhelés alapján történő feladatmegosztás

érvényesülése)

A kollégiumban a havi munkarend összeállításánál ügyelek az egyenletes terhelésre.

8.4. A pedagógus továbbképzési terv megvalósulása

nem releváns

8.5. Pedagógus életpálya-modell, minősítési rendszer

A következő tanévben két kollégiumi nevelőtanárnak lesz PED-II minősítése, Barta

Erzsébet és Bíró Lászlóné kolléganőknek.

8.6. Pályázati tevékenység

Az IKEA pályázatot harmadik alkalommal adtuk be és ebben a tanévben kiválasztották

a szervezetünket. A legtöbb pályázat a Komplex Tanulmányi Versenyre irányult,

szponzorokat kerestünk. Az Együtt a holnapért Alapítvány közhasznú szervezethez

érkező adományok segítségével gyarapodott, szépült az iskola.

9. A tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a

pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

9.1. Koherencia a központi szabályozó dokumentumokkal

9.2. Megfelelés a helyi tanulói sajátosságoknak (pedagógiai, tanulásszervezési módszerek,

eljárások célirányos alkalmazása)

nem releváns

9.3. Az éves munkaterv összhangja a stratégiai dokumentumokkal

Az intézmény vezetése irányítja az iskola, kollégium dokumentumainak kialakítását.

A tervek, munkatervek az ott dolgozó munkatársak bevonásával történik. Az éves

munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek

terveivel. Az intézmény éves terveinek, dokumentumainak gyakorlati megvalósítása a

pedagógusok a munkaközösségek bevonásával történik. Az intézményben folyó

szakmai munka jó színvonaláról az intézményi bejárás, ellenőrzések során győződnek

105

meg az intézményi vezetés. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi

önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során, ami része a belső tudás

megosztásnak is.

9.4. Éves szintre lebontott feladatok teljesülése

A Munkatervben és az Eseménynaptárban tervezett feladatokat megvalósítottuk.

Minden vállalt feladatot elvégzett a kollégiumi munkaközösség.

9.5. A tanév kiemelt pedagógiai feladatainak megvalósulása

A kollégium kiemelt feladata a kollégiumi tanulók sokoldalú fejlesztése, nevelése,

oktatása. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a

tanuláshoz szükséges képességek készségek erősítésében, a kulcskompetenciák

erősítésében, a tehetséggondozásban, a felzárkóztatásban, a tanulói hátrányok

leküzdésében. A kollégium kiegészíti a családi, iskolai nevelés-oktatást és

esélyegyenlőséget biztosít minden gyermek számára. A kollégium gyermekközpontú,

személyiségközpontú szemlélete támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekeket a

társadalmi beilleszkedésre.

10. Az intézményben lefolytatott ellenőrzések

10.1. Belső ellenőrzés területei, tapasztalata

nem releváns

10.2. Külső ellenőrzések, minősítések területei, tapasztalatai

nem releváns

106

Tanév végi beszámoló

Munkaközösségek munkájáról

2018/2019. tanév

Készítette: Szőke Andrea

munkaközösség-vezető

107

A tanév elején tantestületileg közösen kitűzött céljaink, illetve az iskolai

eseménynaptárba foglaltak alapján készítették el a munkaközösségek a beszámolójukat.

Augusztus hónapban újra megalakultak az iskolai munkaközösségek, melyen az

intézményvezető asszony, az intézményvezető-helyettes asszony, a kollégiumvezető illetve a

tantestület tagjai voltak jelen. Ezen alkalommal történt a munkaközösség-vezetők

megválasztása, illetve az iskolai munkatervbe a javaslatok megfogalmazása, valamint döntés a

hat illetve hét tanítás nélküli munkanapok programjáról. Ekkor került sor az iskolai

eseménynaptár megtervezésére is, ahol kollégáink előre átgondolva, tanulóik és csoportjaik

képességeit figyelembe véve vállaltak különböző feladatokat, melyeket a tanév során teljesíteni

fognak.

Szeptember hónap tanévnyitó ünnepséggel kezdődött, ahol az újonnan érkező kollégák

zenés-verses műsorösszeállítással köszöntötték a diákokat és az iskolánkba tanévet kezdő

óvodásokat, tanulókat egyaránt. A tanévkezdés fontos eseményei közé tartozott az első szülői

értekezlet. Az intézményszintű általános tájékoztató elhangzása után, minden szülő, saját

gyermeke tantermében az osztályfőnökkel folytatott beszélgetésben értesülhetett a tanévet

érintő elvárásokról, aktualitásokról. Hónap közepén megválasztottuk a Diákönkormányzat

képviselőit, vezető diákját, illetve megválasztásra került a DÖK segítő pedagógusa is. A tavalyi

tanévben sikeres hulladékgyűjtés ösztönzőleg hatott ránk. A jótékonysági hulladékgyűjtés újra

megrendezésre került egy kis anyagi támogatásszerzés reményében. Sikeressége az előző

tanévit is meghaladta.

A nevelőtestület összekovácsolódását segítette, csapatépítő programként meghirdetett

benevezésünk a Kivilágos Kivirradtig elnevezésű városi fesztivál káposztafőző versenyére,

ahol Barta Erzsébet kollégánk töltött káposztája a közel száz nevezett ételféleség közül

Különdíjban részesült.

Október elején osztálykeretben ünnepeltük meg az Aradi vértanúk napját. Ebben a

hónapban került sor a pályaorientációs nap megszervezésére. A felsős diákok intézményi

látogatáson vehettek részt, a kicsik képességeikhez kialakított játékos tevékenységekben

ismerkedtek meg a különböző foglalkozások jellemzőivel, helyszíneivel, eszközeivel. Őszi

bázisintézményi nyílt héten bemutató órákat tartottak kollégáink. Fogadtuk azokat a kollégákat,

szülőket, akik mindennapi munkánkba beletekintést szerettek volna nyerni valamint

eszközbemutató és általános tájékoztató is várta az érdeklődőket. Az októberi rendezvényeinket

a 23-i nemzeti ünnep megrendezése zárta, ahol az Autista III. csoport és Autista IV. csoport

színvonalas szereplése tette ünnepivé a jeles eseményt.

Novemberben a székhelyintézmény 90 éves fennállásának jubileumát ünnepeltük. A

DÖK szervezésében 22-én ünnepi köszöntővel, koszorúzással, játékos vetélkedőkkel és

emeletes tortával a gyermekekkel közösen ünnepeltünk. November 23-án a kisújszállási

Művelődési Központban Szakmai Konferenciát tartottunk, amin neves előadók és a lengyel

108

delegáció tartott színvonalas előadásokat. A megnyitó Autista I. csoport palotás táncával

kezdődött. A köszöntő beszédek és szakmai előadások sora után állófogadáson vendégeltük

meg a résztvevőket. Szombat délelőtt öreg-diák és régi dolgozók találkozójára invitáltuk volt

kollégáinkat, iskolánk volt tanulóit. Rendezvénysorozatunk méltó lezárása volt az Együtt a

Holnapért Alapítvány bálja, ahol jelenlétükkel lengyel vendégek is megtiszteltek bennünket.

December 1-én a készségfejlesztő osztály végzős tanulóinak szalagavató ünnepségén vettünk

részt. Színvonalas, látványos keringőjüket Sóczóné Kása Gyöngyi osztályfőnök tanította be.

December 7-én meglátogatott bennünket a Mikulás. Minden osztály tanulója csomagot kapott

a télapótól, ezt az eseményt a gyermekek különös izgalommal várták.

A következő héten a Jessi és Társai Alapítvány szervezésében Pintér Béla Karácsonyi

koncertjét hallgattuk meg a Vigadó épületében. A karácsonyi készülődés közben nagy öröm

érte az iskola tanulóit és dolgozóit egyaránt, mivel december 15-én meglátogatta az

intézményünket a BCS Business Consulting Services Kft., akik játék- és fejlesztő eszközöket

adományoztak az iskolánkban tanuló gyermekeknek. Hálából ünnepi műsorcsokorral vártuk

őket. Az iskolai karácsonyi ünnepségre több csoport is készült előadással, illetve kollégáink is

részt vettek a műsorszámaikkal. Az intézmény vezetője az ünnepség zárásaként átadta minden

osztály képviselőjének az ajándékokat. A december hónapban a Karcagi Tankerületi Központ

által finanszírozott vacsora fokozta az ünnepi hangulatunkat.

Január hónapban, osztályozó értekezlet lefolyása után, félévi bizonyítványok zárása,

osztályozó vizsgák lebonyolítása, statisztikák elkészítése, új órarend megtervezése és egyéb

adminisztrációs tevékenységek elvégzése volt feladatunk.

Munkaközösség vezetői feladatok közül kiemelném a munkacsoportok megalakulását,

az éveleji felmérő tesztek munkacsoportokon belüli egységesítését. Fontos volt az új kollégák

folyamatos mentorálása, segítése, valamint a programok részfeladataihoz tartozó felelősök

kijelölése. Szintén a munkaközösség-vezetők feladata volt az óraközi szünetekben az ügyelet

megszervezése, és az az intézmény életében fellépő problémák gördülékeny kezelésének

segítése.

Az egész tanév során kiemelt feladatunk volt:

- Az e napló bevezetése, tesztelése, amely a teljes tanévben folyamatosan zajlott. Fellépő

adminisztrálási problémákat folyamatosan jeleztük az intézményvezető és az

intézményvezető-helyettes felé. Például, - a rendszer nem tudja értelmezni az összevont

osztályok eltérő órarendjét, - a párhuzamos rehabilitációs órák lehetőségét, - a

magántanulók jogállásából adódó különleges feltételeket, - a félévkor osztályozó

vizsgát tett és felsőbb évfolyamba lépett tanulókat stb.

- Elkészítettük a Sulikódex-et, amely közvetlenül a diákokat megszólítani akaró,

gyermeknyelven leírt házirend volt, így megerősítve annak hatékonyabb betartatását.

109

- A Jó gyakorlatainkat számos rendezvényen bemutathattuk. Magával ragadó előadást

tartott Igazgató asszony és Sóczóné Kása Gyöngyi többek között a Karcagi Tankerületi

Központ Iskolák Igazgatóinak, intézményvezetőinek.

- Intézményünk fennállásának 90 éves jubileumán a rendezvénysorozat magába foglalta

az őszi nevelési értekezletet, ahol neves előadók szakmai előadásából és a lengyel

testvériskolánkból érkező vendégek beszámolójából gyarapodhatott szakmai tudásunk.

Sikeresen és színvonalasan megrendezett alapítványi bállal zártuk a programot.

- A belső önértékelési rendszer folyamatos működése megvalósult.

- A DÖK csoport működése és értékelési rendszere nem volt elég rendszeres. A tanulók

méltatásán változtatni kellene. Ahol az osztálytársak készségszintje megengedi, az ő

megfogalmazásukban kell megdicsérni a közösség előtt az adott hónapban a tanulókat.

- A Boldog Iskola programba részleges betekintést kaptunk, Gazsóné Nagy Andreától és

Jánosi Edittől. A következő tanévben a székhelyintézményben még egy, a

tagintézményben még két csoport csatlakozik a programhoz.

- A hiányzások elég gyakoriak. A tanulásban akadályozott tagozaton, értelmileg

akadályozott tagozaton más-más okból kifolyólag. A jelzőrendszer jól működik a

különböző hivatali szervek között, ám az állandó jelenlét és aktivitás sem elegendő

egyes esetekben a szökések és viselkedési kihágások visszaszorításához. A

jelzőrendszer további alaposabb működésének érdekében, új státuszban, heti

rendszerességgel szociális munkatárs tart ügyeletet.

- A regionális „Ki Mit Tud?” megrendezése jól sikerült több mint 100 tanuló vett részt a

kulturális megmérettetésen.

- A teljes nevelőtestület közös megegyezésére, az V. Más Nap rendezvény társadalmi

érzékenyítő programot áthelyeztük a következő tanév őszi időszakára.

- A XLIV. Országos Komplex Tanulmányi Verseny a teljes munkaközösség odaadó

munkáját igényelte. Lehetőségeinkhez mérten, a legnagyobb igyekezettel végeztük az

előkészítő, megvalósító feladatokat. A háromnapos rendezvény, különböző

lebonyolítási színtereinek, feladatainak kialakítása, tartalmi megtervezése hosszas

szervezést igényelt. Jó volt látni az igyekezetet és az odaadást, munkatársaim

hozzáállását a lehető legszínvonalasabb lebonyolítás érdekében. Felemelő érzés volt a

verseny zsűritagjaként jelen lenni ezen az országos megmérettetésen.

- Az EFOP-3.3.5. bentlakásos és napközis táborok megvalósultak a tanulóink nagy

örömére.

110

11. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

11.1. Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok tevékenysége, együttműködése:

A munkacsoportok jól tudtak együtt dolgozni. Jó, hogy az asszisztensek számát tudta

bővíteni az intézményvezető asszony a tankerületi központ támogatásával, így azok

tudták segíteni a gyógypedagógusok munkáját.

A nevelő, oktató munkán kívül, több, az iskolai élet színvonalát növelő esemény

valósult meg. A szervezés és koordinálás során megtapasztalhattam kollégáim

személyiségeinek egyediségét, készségeiket, belső értékeiket.

11.2. Nevelőtestületi belső tudásmegosztás:

Minden kolléga részt vesz a munkaközösségi, tantestületi, nevelőtestületi

értekezleteken. A munkaközösség-vezetők barátságosak, segítőkészek, odafordulók,

nyitottak és vitaképesek a kollégák munkáját segítve. Próbálnak célorientáltan

fogalmazni, de elfogadják az ész érvekkel alátámasztott ellenérveket is.

Kommunikáció:

Ilyen nagy létszámú, és különböző munkaterületű dolgozónál nehéz megvalósítani a

gördülékenységet, az együttes, építő jellegű, alkotó kommunikációt.

A jövő tanév célkitűzései között szerepel a szakmaiság előtérbe helyezése, önfejlesztés,

kevesebb „fölösleges” kommunikáció, határozottabb kiállás, aktív részvétel az őszi és

tavaszi nyílthéten, ahol építő kritikákat kaphatunk szakmai munkánk minőségi

fejlesztéséhez.