tartalomjegyzék - mvm.humvm.hu/download/mvm-hirlevel-2016.-november-14..pdf · 2 hírek az...
TRANSCRIPT
1
MVM Hírlevél V. évfolyam, 2016. november 14.
Tartalomjegyzék
Hírek az MVM-ről Listás helyek az MVM Csoportnak 2
A cégcsoport hírei Megkapta az orosz alkatrészeket a paksi atomerőmű 2-3 Nemzetközi összefogás a madarak védelmében 3-4
Szponzorálás Beteg gyerekeket segítő szervezeteket támogatott az MVM 5 Fónagy János: brüsszeli döntésre várnak a térség támogatásához 6 Jevgenyij Koroljov Bach-sorozata a Zeneakadémián 6-7
A paksi bővítés hírei Aszódi Attila: tavasszal lezárulhat Paks II. telephely-engedélyezési eljárása 7-9 Lázár János a paksi bővítésről 9 A GE is készül a Paks II. beruházásra 9-10
Alternatív energia
Varró László: az út végére ért a szén 11 Siemens: új szélenergia-cég jött létre 12 Váratlan segítség a megújulóknak 12
Hazai hírek
Több a gáz a hazai tárolókban, mint tavaly ilyenkor 13 Új energiacsomag jön 13-14 Nem szállít olajat a Basnyefty egyik kereskedő partnere Magyarországra 15 Fontos, hogy a nagy országok teljesítsék klímavállalásaikat 16
Külföldi energiaszektor
Csehországi új blokkok: felmérték az érdeklődést 17 Egyelőre nem kell atomerőmű Kazahsztánnak 18 Népszavazás lesz Svájcban az atomenergiáról 18-19 Összekapcsolták a bolgár és román gázhálózatot 19-20 A Total elsőként tért vissza Iránba 20-21 IEA: jövőre is túlkínálat lesz, ha az OPEC nem csökkenti a termelést 21
Hírek röviden 22
Az atomerőműből jelentkezett egy tv-s műsor - Markáns a szakszervezeti jelenlét a villamosenergia-iparban - Közösségi autóbérlés elektromos kocsikkal?
2
Hírek az MVM-ről Listás helyek az MVM Csoportnak
2016. november 10.
(plakát: mvm.hu)
Az 500 legnagyobb nyereségű magyarországi cégről készített összeállítást
ezúttal a Heti Világgazdaság. Ebben a listában - tavalyi eredménye alapján - az
MVM Zrt. 44-dik helyen szerepel 14710 millió forintos adózott eredménnyel,
míg a MAVIR két hellyel előbb. A cégcsoporthoz tartozó MVM Paksi Atomerőmű
Zrt. 82-dik lett, ezzel hátrább csúszott a 2014-es eredménye szerinti 59-dik
helyről. A Mátrai Erőmű Zrt. - amelyben tulajdonrésze van az MVM-nek - 64-dik
lett a rangsorban, míg a tavalyi hasonló listában az 56-os sorszámot kapta. Az
energetikai ágazatban harmadik a MAVIR, negyedik az MVM Magyar Villamos
Művek Zrt., kilencedik a paksi atomerőmű. A megyék listájában Tolnát az MVM
Paksi Atomerőmű Zrt. vezeti évek óta. Elkészült a legnagyobb hozzáadott értéket
termelő magyarországi cégek rangsora is: ebben a százas listában az MVM
Magyar Villamos Művek Zrt. a nyolcadik helyen szerepel, az atomerőmű a 19-
diken, a MAVIR a 31-diken.
A cégcsoport hírei
Megkapta az orosz alkatrészeket a paksi atomerőmű 2016. november 10.
(grafika: atomenergiainfo.hu)
A Ruszatom Szerviz Rt. leszállította, a paksi atomerőmű átvette az erőmű GCN-
317-es típusú, fő keringtető szivattyúihoz szükséges pótalkatrészeket, amelyek
a terv szerinti karbantartáshoz szükségesek. Az atomenergiainfo.hu
emlékeztetett: a Ruszatom Szerviz Rt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a
3
pótalkatrészek szállításáról szóló szerződést 2015. október 19-én írta alá. A
gyártó a szentpétervári Központi Gépipari Tervezőiroda Rt. (AO CKBM), amely
atomerőművi szivattyúk gyártására szakosodott cégként az Atomenergomas
holding, a Roszatom gépgyártó cégcsoportjának tagja. A fő keringtető szivattyúk
stabil működése különösen fontos, mert ezek biztosítják a primer körben a
hűtőközeg intenzív keringését. A paksi atomerőműben VVER-440-es reaktorok
működnek, amelyek hűtőközegeként nyomottvíz szolgál. A primer körben
keringetett víz nyomása mintegy 123 bar. A reaktorban lévő fűtőanyaggal
(fűtőanyag-pálcákkal, illetve -kötegekkel) érintkezve az aktív zónában lévő víz az
alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt maradva 300°C-ra
melegszik fel, majd a primerköri víz a gőzfejlesztőkben átadja a hőt a
szekunderköri tápvíznek, elforralva azt, ezt követően a keletkezett gőzt a
turbinákba vezetik - ismertette a működés elvét a szakportál.
A Ruszatom Szerviz Rt. a Roszatom konszern elektromos energetikai divíziójának tagja. A vállalat a külföldi VVER típusú nyomottvizes erőművek számára teljes körű szolgáltatást nyújt az üzemeltetéshez és karbantartáshoz. A vállalat képviselteti magát szinte az összes, VVER technológiát használó országban. Kínában, Iránban, Bulgáriában és Örményországban piacvezető, fővállalkozója az üzemidő-hosszabbítási projekteknek és a tervezett karbantartási munkáknak, illetve a VVER típusú erőművek korszerűsítési munkálatainak. A Ruszatom Szerviz Rt. külföldi megrendeléseinek értéke mintegy 500 millió dollár.
Nemzetközi összefogás a madarak védelmében
2016. november 9.
(fotó: kormany.hu)
A MAVIR Zrt. a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, valamint
a Herman Ottó Intézettel nemzetközi madárvédelmi konferenciát szervezett
november 7. és 9. között. A kormany.hu/FM és az agrotrend.hu/MAVIR
beszámolója szerint a találkozó témája az elektromos vezetékek okozta
madárpusztulások megelőzése és a madármérgezés volt, célja pedig a nemzeti
és nemzetközi kezdeményezések megismertetése. V. Németh Zsolt, a
Földművelésügyi Minisztérium államtitkára megnyitójában elmondta:
Magyarországon a madárvédelemben példaértékű az állami és civil szervezetek,
4
valamint az állam és az érintett cégek közötti együttműködés. Ennek alapját a
2008-ban, e szervezetek által aláírt - nemzetközi szinten is egyedülálló -
„Akadálymentes Égbolt” együttműködési megállapodás teremtette meg. Tovább
erősítette hazánk vezető szerepét a 2011-ben elfogadott Budapest Határozat,
amely felhívta az uniós és nemzeti intézmények figyelmét az áramütéssel és
ütközésekkel kapcsolatos problémák hatékonyabb és gyorsabb kezelésére.
(fotó: agrotrend.hu)
Magyarország a gyakorlatban is sokat tett a madarak védelméért: az elmúlt
években számos projektben végzett szigeteléseket, cserélte földkábelre a
veszélyes vezetéksorokat. A konferencián elhangzott: a középfeszültségű
oszlopok jelentős része a világ számos országában életveszélyes a madarakra, a
nagyfeszültségű vezetékek pedig az ütközések miatt jelentenek kockázatot.
Utóbbiak ugyanakkor kiváló fészkelési lehetőséget is kínálhatnak egyes
madárfajok számára, ha mesterséges fészkek kerülnek rájuk. A madárvédelem
hatékonyságának támogatására évek óta számos, köztük nemzetközi
programban is részt veszünk - mondta Kovács Gábor, a MAVIR Zrt. átviteli
vezérigazgató-helyettese. A társaság műfészek-programjában nagyfeszültségű
távvezeték-oszlopokon mesterséges költőhelyeket biztosít a védett és
fokozottan védett ragadozó madaraknak. Tevékenységének másik fontos eleme
a madáreltérítő szerelvények kihelyezése, amelyek felhívják a madarak figyelmét
a távvezetékekre, megmentve őket a sérülésektől, pusztulástól. A cég a korábbi
években több mint háromezer eltérítőt helyezett fel azokra a távvezetékekre,
amelyek a túzok- és egyéb madárvédelmi területeken haladnak át.
5
Szponzorálás
Beteg gyerekeket segítő szervezeteket támogatott az MVM 2016. november 10.
(fotó: pakspress.hu)
Kilencvenhét millió forintot adományozott az MVM Magyar Villamos Művek
Zrt. és az MVM Partner Zrt. tizennégy, gyermekek gyógyítását, rehabilitációját
segítő intézménynek és civil szervezetnek. Az adományokat a Millenáris
parkban adták át - tudósított az nrgreport.com/MTI, a pestisracok.hu, a Jazzy
Rádió, a tv2.hu. Az MVM Csoport 9 éve szervezi meg a Legszebb napom szlogent
viselő élménynapot, amelyen idén 800 beteg és hátrányos helyzetű gyermeket
láttak vendégül - mondta Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója az
adományok átadásakor. A társaság munkavállalói önkéntesként segítették a
gyerekeket az idén a cirkusz világát idéző rendezvénynapon. Kiemelte: a
támogatásban részesült szervezetek egyebek között betegellátó eszközök
pótlására, speciális orvosi műszerek beszerzésére, épületek felújítására, illetve
alapvető tevékenységeik fenntartására fordítják az összeget. Ebben az évben 2,5
millió forint adományt vehetett át a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
Magyar Egyesülete. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 25 millió forintot
kapott, 20 millió forinttal támogatta a cégcsoport az Őrangyalok Ligáját, 10-10
millió forinttal pedig a Bethesda Gyermekkórházat, a Heim Pál
Gyermekkórházat, valamint a Semmelweis Egyetem I. és II. számú
Gyermekgyógyászati Klinikáját. Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa
3,5 millió, a Gondolkodj Egészségesen! Alapítvány 1,5 millió forintot kapott és
további egy-egy millió forintos támogatásban részesült az Óbudai Családi
Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ, a Daniló Sportegyesület, az Aranyossy
Ágoston Általános Iskola Alapítványa, a Lovasterápia a Fogyatékkal Élőkért
Egyesület és a Motivál-Ló Alapítvány. Miként a pakspress.hu kitért rá, az
adományokat Bentzik Réka, az MVM Zrt. kommunikációs és külügyi kapcsolatok
igazgatója, valamint Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója adta át.
6
Fónagy János: brüsszeli döntésre várnak a térség támogatásához
2016. november 9.
(fotó: paksihirnok.hu/kormany.hu)
Idén májusban 100 milliós, majd szeptemberben újabb 30 milliós szponzorálási
szerződést kötöttek a paksi Atomerőmű SE-vel. A fejlesztési tárca parlamenti
államtitkára emlékeztetett rá, hogy tárgyalóasztalhoz ült Heringes Anitával Lázár
János, Seszták Miklós, Hirt Ferenc és Süli János is. Az ott felmerült 70 milliós
igényt szintén kifizették, így összesen 200 milliót kapott az ASE verseny- és
további 76 milliót tömegsportra. Miként a paksihirnok.hu portálon Kövi Gergő
cikkéből kitűnt: Fónagy János parlamenti államtitkár Heringes Anita paksi
országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt a parlamentben. Az ellenzéki
képviselő szerint Paks mostohagyereknek érezheti magát, az évtizedek óta jól
működő rendszer központosítása után csak ígérik a tájékoztatási, sport- és
térségfejlesztési támogatások közép- és hosszú távú megoldását. Fónagy János
emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság még idén döntést hoz az atomerőmű
bővítéséről. „Abban a pillanatban, amikor kezünkben van a brüsszeli döntés, úgy
ismételten készséggel állunk rendelkezésre a paksi igények teljes körű
kielégítésére” - tette hozzá.
Jevgenyij Koroljov Bach-sorozata a Zeneakadémián
2016. november 8., 10.
(fotó: fidelio.hu)
Négy koncertből álló Bach-sorozat kezdődött a Zeneakadémián Jevgenyij
Koroljov világhírű zongoraművész közreműködésével. A november 10-i nyitó
koncerten a német zeneszerző Wohltemperiertes Klavier című művének első
kötetét mutatta be. A korunk egyik legkiválóbb Bach-játékosának tartott
művész az MVM Koncertek - A Zongora sorozat részeként érkezett Budapestre.
Koroljov vallja: az igazi művészet több a tökéletes színvonalú technikai
7
megvalósításnál, hiszen az érzelmi hatás átadása nélkül elvész a zene igazi
mondanivalója. 2017. április 5-én adja a Bach-sorozat második koncertjét, akkor
más művek mellett a G-dúr francia szvit, a c-moll toccata és az Olasz koncert is
terítékre kerül. A harmadik koncert 2017. október 16-án lesz, ekkor egyebek
között az e-moll partita, az a-moll angol szvit, valamint a Tizenöt háromszólamú
invenció csendül fel. A sorozat 2017. december 6-án zárul Bach Goldberg-
variációival - írta a hirado.hu, a bdpst24.hu/MTI. A koncertsorozatról a fidelio.hu
is beszámolt.
Az MVM Zrt. a fő támogatója a Magyar Nemzeti Balett bemutatójának: a Don Quijote darabot november 19-én láthatja a közönség. A művet a világhírű Michael Messerer állította színpadra Budapesten. A grandiózus produkció négy szereposztásban, az Opera történetének egyik leglátványosabb díszletében, nyolc előadásban látható november 27-ig. (breuerpress.com)
A paksi bővítés hírei
Aszódi Attila: tavasszal lezárulhat Paks II. telephely-engedélyezési eljárása
2016. november 8., 9.
(fotó: portfolio.hu)
Lezárulhat az új paksi blokkok telephely-engedélyezési eljárása jövő tavasszal.
A paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos
bízik abban, hogy a környezetvédelmi engedélyt hamarosan megkapják
jogerősen is. Aszódi Attila, a Portfolio Energy Investment Forum 2016 című
budapesti konferencián elmondta: a paksi atomerőmű két új blokkjának
megépítéséhez mintegy hatezer engedély szükséges, ezek közül két nagy
engedélyezési csomag van napirenden. Felidézte: a környezeti hatástanulmányt
2014 decemberében nyújtották be, a Baranya Megyei Kormányhivatal idén
szeptemberben adta ki az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt, amelyet két
zöld szervezet megtámadott. A telephely-engedélyezéshez kapcsolódva ismét
lesz közmeghallgatás Magyarországon, ehhez a környezetvédelmi
hatástanulmánnyal szemben nincs szükség nemzetközi konzultációra. Ezután
8
dolgoznak majd intenzíven a létesítési engedély kérelmén. A telephely-
engedélyezésről szólva Aszódi Attila elmondta: az engedélyezési eljárásban meg
kell állapítani a telephely jellemzőit, amelyeket az erőmű tervezésekor
figyelembe kell majd venniük a szakembereknek, illetve ebben az eljárásban kell
bizonyítani, hogy a telephely alkalmas a létesítmény megépítésére. Az
engedélyezés során két fő csoportba tartoznak a vizsgálandó kérdések: értékelni
kell az emberi tevékenységhez kapcsolódó, illetve a természeti eredetű
potenciális veszélyforrásokat. Aszódi Attila kitért arra is: az erőmű
megépítésével az atomenergia szerepe tartósan megmaradhat a hazai
áramtermelésben. A blokkok hosszú távon, az évszázad végéig biztosítani tudják
az elektromos energia egyharmadát, olcsón, biztonságosan és szén-dioxid
kibocsátása nélkül - hangsúlyozta. Az MTI tudósítását átvette a kormany.hu, a
magyarhirlap.hu, az mno.hu, a Tőzsdefórum, a paksihirnok.hu stb.
Kádár Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára a konferencián egyebek mellett kiemelte: a nemzeti energiastratégia három alapvető célt határozott meg, a hazai energiaellátás biztonságának, hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének biztosítását. Szerinte az energiahatékonyság és -takarékosság olyan eszköz, amely egyszerre szolgálja mindhárom célt. Magyarország önként vállalta és kiemelten kezeli, hogy 2020-ra elérje a megújuló energiaforrások 14,65 százalékos részarányát. Az eszköztár része az atomenergia hosszú távú, békés célú alkalmazása is - tette hozzá.
A Napi portál a konferenciáról tudósítva arra is kitért: a paksi bővítés
megtámadott környezeti hatástanulmányával kapcsolatban mindent vizsgáltak,
így a radioaktív kibocsátást békés és baleseti környezetben, illetve a leszerelés
környezeti hatásait is. A hatás csak lokális és kezelhető lesz - hangsúlyozta Aszódi
Attila kormánybiztos, aki példaként említette a zajt és a porszennyezést az
építkezés alatt. Üzemeltetés közben hatásként csupán a Duna hőterhelése
jelentkezik. Vizsgálták az erdőkben és a parkolókban kialakuló tüzek veszélyeit is.
Azt is nézték, hogy milyen a légi forgalom az atomerőmű felett. Ez utóbbival
kapcsolatban emlékeztetett: ma már kötelező olyan erőművet építeni, amely
egy repülőgép becsapódását is átvészelné. A földrengések elemzésekor átnézték
az utóbbi 1500 év adatait. Megállapították: a paksi nemcsak hazánk, hanem az
egész régió egyik legnyugodtabb területe. Vizsgálták, hogy százezer évre
előrevetítve mekkora az esélye egy nagyobb földrengésnek, ám komoly
9
veszéllyel nem számolnak. Műholdas vizsgálatokkal térképezték fel a
kéregmozgásokat, ám ezek sem Magyarországra jellemzőek, itthon mindössze
tizedmilliméter/év lemeztektonikából jellemző elmozdulás van - mondta a
kormánybiztos. A konferenciáról az Energiainfó is tudósított.
Lázár János a paksi bővítésről
2016. november 10.
(fotó: kormany.hu)
Az Európai Bizottság ismertette elvárásait, ezeket a magyar kormány jelezte az
orosz félnek, amely elfogadta a módosításokat - idézte a Portfólió Lázár Jánost.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos sajtótájékoztatóján beszélt
erről, utalva a paksi bővítésre. A portál megjegyezte: az nem világos, hogy ez
pontosan mit jelent (változott-e pl. a magyar-orosz államközi szerződés). A
miniszter azt is mondta: ha jól tudja, az EB biztosi kollégiumának jövő heti ülésén
szerepel a paksi bővítés is. Szerinte az unió összességében konstruktívan áll a
projekthez.
Egy „salátatörvényben” elbújtatva módosulhat az atomtörvény. Eszerint a hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó Országos Atomenergiai Hivatal szakhatósági álláspontját a kormány felülbírálhatja és rendeletben a saját szája íze szerint módosíthatja - írta a Népszava Szél Bernadettre, az LMP társelnökére hivatkozva, aki szerint Paks II. ellenőrzése kicsúszik a szakhatóság kezei közül is.
A GE is készül a Paks II. beruházásra
2016. november 11. Gőzturbina-szigetet adna el a Paks II. atomerőműhöz az amerikai GE. A
megbízás teljesítésébe veresegyházi gyára is besegíthet - közölte Joerg Bauer,
a GE Magyarország elnöke. Miként a Világgazdaság írta, a cég arra készül, hogy
indul és győzni is fog a Paks II. gőzturbina-szigetére kiírandó pályázaton. A két új,
egyenként 1200 megawattos blokkot a Roszatom építheti fel a 2014 végén
kapott megbízás alapján, és eddigi gyakorlata szerint az orosz társaság maga
szállítja a létesítmény nukleáris részeit. B. Horváth Lilla megjegyezte: a Roszatom
10
ezekből, továbbá a más vállalkozók által gyártott berendezésekből fogja majd
összeszerelni az atomerőművet. A legnagyobb értékű külső elem az említett
gőzturbina. A GE-től nemrég az angliai Hinkley Point C atomerőmű két,
egyenként 1700 megawattos egységéhez rendeltek két turbinaszigetet 1,9
milliárd dollárért (ebben a turbinán kívül kiegészítő berendezések is vannak).
Magyarországi szempontból fontosabb, hogy a társaság a finnországi Hanhikivi 1
atomerőműnek is szállít, amely a Paks II.-höz hasonlóan orosz tervezésű lesz. Az
oda eladott turbinasziget árát azonban nem árulta el a Világgazdaság kérdésére
a GE terveiről tartott sajtóbeszélgetésen Joerg Bauer, a társaság magyarországi
tevékenységét összefogó elnöke. Annyit közölt, hogy egymilliárd dollárnál kisebb
összegről lesz szó. Az Arabelle nevű turbinaszigetet a franciaországi Alstom
fejlesztette, de a termék (az Alstom energetikai üzletágával együtt) tavaly az
amerikai ipari óriás ellenőrzése alá került. Világszerte 219 Arabelle működik és
további 18 telepítése zajlik. A sajtórendezvényen hangsúlyozták: bevált
berendezésről van szó, nincs semmilyen kipróbálatlan alkatrésze, megfelelő lesz
Paksra is. Magyarországi elvárás, hogy a beruházás értékének 40 százalékát helyi
cégek adják. A GE erre készülve kezdte meg a lehetséges beszállítók felmérését,
de azt is tervezi, hogy veresegyházi gázturbina-gyárát bővíti és fejleszti, hogy
képes legyen alkatrészeket gyártani az Arabelle-hez. A majdani tenderen a GE-
nek - vezetői várakozásai szerint - a Siemensszel kell majd megvívnia. A nemrég
elnyert finnországi megbízásért a németországi társaság mellett a japán Toshiba
is ringbe szállt, a negyedik érdeklődő viszont visszalépett. „Finnországban a
technológiánkkal, az árral és a szállításhoz társított exporthitel-konstrukcióval
tudtunk nyerni” - mondta a lapnak Joerg Bauer.
(fotó: magyaridok.hu)
A Magyar idők c. lap azt írta, hogy a Siemens a turbinaszigeten kívül a paksi létesítmény üzemeltetéséhez szükséges irányítási és szabályozási berendezéseket is legyártaná. Mindkét cégnek jelentős gyártókapacitása van Magyarországon, de bármelyikük is nyeri majd el a beszállítói megbízást, nagy fejlesztéseket kell végrehajtania üzemeiben. A versenybe elméletileg beszállhatna a japán Toshiba tulajdonában lévő amerikai Westinghouse is, de a vállalat az előbbi két céggel ellentétben nem hallat magáról Paks II. kapcsán - jegyezte meg Somogyi Orsolya.
11
Alternatív energia
Varró László: az út végére ért a szén
2016. november 8.
(fotó: portfolio.hu)
Évente 1800 milliárd dollárt tesz ki az energetikai befektetések értéke, ennek
17 százaléka a megújuló energiára jut - erről Varró László, a Nemzetközi Energia
Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza beszélt Budapesten, a Portfolio Energy
Investment Forum 2016 c. konferencián. Miként a Portfólió tudósított: szerinte
a megújuló energiaforrások áramszektorra vonatkozó hatása drámai, minden
várakozást felülmúl, ezen kívül azonban a hatás egyelőre marginális.
Nominálisan a megújuló áramtermelő beruházások évek óta stagnálnak, 2011-
hez képest azonban jelentősen, több mint 30 százalékkal nőtt az egységnyi
befektetésre jutó megújuló alapú villamos energia. Fontos téma egész
Európában a nap- és szélenergia, illetve ezek energiarendszerekre gyakorolt
hatása. Varró László kiemelte, hogy „szoftver oldalon” jelentős fejlődés történik,
a mai villamosenergia-rendszerek ötször nagyobb megújuló energiamennyiséget
bírnak el, mint 10 évvel ezelőtt. A közgazdász kitért arra is, hogy a szén az út
végére ért, de ha ez kiesik és nő a megújuló termelés, a rugalmas gázalapú
termelésből többet kell bevonni a rendszerbe. Arra is felhívta figyelmet, hogy a
villamosenergia-eszközök piaci értéke jelentősen megnőtt az utóbbi években,
elsősorban az alacsonyabb kamatkörnyezet miatt.
Varró László arra is utalt: a Gazprom hivatalos marketingkommunikációja sokat
változott, a német piacon is aukciókat tart, Londonban kereskedőcége van. Ez jól
tükrözi az európai gázpiacon végbement változásokat, a hosszú távú orosz
szerződések mára szinte kivétel nélkül piaci árazásúak - tette hozzá.
12
Siemens: új szélenergia-cég jött létre
2016. november 10.
(fotó: energy.siemens.com)
Céget alapított szélenergia-ipari tevékenységére a Siemens: a 3 millió forintos
törzstőkével bejegyzett Siemens Wind Power Kft. azonban nem a magyar
piacot célozza meg, hanem a német anyacég globális vállalati struktúraváltását
követi - olvasható a HVG-ben. A Nyugat- és Észak-Európában erős német
Siemens, valamint a Dél-Amerikában, Indiában és Kínában jelentős spanyol
Gamesa fúzióját júniusban jelentették be: a jövő márciusig tartó interregnumot
követően a 43 szélenergiás cég a Siemens spanyolországi cégének közvetlen
irányítása alatt egyesül. A spanyol bejegyzésű Siemens Wind Holdco Sl.
tulajdonában lévő magyar kft. vezetője Papp Dávid. A cég szélenergia-termelő
rendszerek üzembe helyezését, szervizelését és működtetését végzi majd,
magyar projektek híján szerte Európában.
Váratlan segítség a megújulóknak
2016. november 10.
Prémiumos árazás bevezetésére készül a kormány a megújuló energiás
termelés szabályozásában. Az Országgyűlésnek benyújtott klímapolitikai
törvénycsomagba a megújuló energia termelését szolgáló beruházások
ösztönzésére alkalmas passzusok is kerültek. A HVG cikke szerint az új támogatási
rendszer lényege, hogy a megújuló forrásból (nap, szél, biomassza) termelt
villamos energia ártámogatását a piaci értékesítéshez köti a jelenlegi, kötelező
jellegű, garantált áron történő átvétel helyett. A prémium ártámogatás mértékét
a MEKH állapítaná meg. A törvénytervezet másik újdonsága, hogy az
energiahatékonyság növelésére Nemzeti Energetikusi Hálózat létrehozását írja
elő. A fejlesztési miniszter felügyelete alá sorolt szervezet létrehozása a
kormányhivatalokban alkalmazott energetikusokkal történne, akik elsősorban a
közintézmények megtakarítási programjait felügyelnék, továbbá
szaktanácsadóként segítenék a lakosságot a spórolásban.
13
A hazai energiaszektor hírei
Több a gáz a hazai tárolókban, mint tavaly ilyenkor
2016. november 11.
(fotó: kormany.hu)
A gáztárolókat 54 százalékban feltöltötték, ami meghaladja a tavaly ilyenkor
elért szintet, és elegendő a biztonságos téli gázellátásához - mondta Aradszki
András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára az
M1 aktuális csatornán. Utalt arra: a többlet abból adódik, hogy megváltozott a
jogszabály, nőtt a lakossági ellátást biztosító egyetemes szolgáltatók tárolási
kötelezettsége. A gázellátás biztonságához hozzájárul a hazai termelés is, miként
az, hogy a korábbiaknál több csatornán érkezhet gáz Magyarországra: Ukrajnán
kívül már Ausztriából és Szlovákiából is. A törekvés az, hogy még több helyről
érkezhessen gáz: nagy reményeket fűznek az orosztól független, fekete-tengeri,
dél-kelet-európai forráshoz hozzáférést biztosító román-bolgár-osztrák-magyar
vezeték megépítéséhez, amelyet az Európai Unió is támogat - mondta az
államtitkár. Reményei szerint ugyancsak hamarosan rendeződik a magyar-horvát
interkonnektorok rendszere, és az Európában megjelenő likvidgáz is elérhet
Magyarországra 2019-2020-ra. (hirado.hu/MTI)
Új energiacsomag jön
2016. november 9.
(fotó: portfolio.hu)
Az uniós árampiac átalakítását célozza az Európai Bizottságnál készülő új téli
energiaszabályozási csomag. A „New Market Design” tervezete határozza majd
meg, hogyan kell beépíteni a megújuló alapú áramtermelést a meglévő
energiarendszerekbe. Ehhez jelentős jogszabály-módosításokra lesz szükség,
sőt a tagországoknak felül kell vizsgálniuk a zöldenergia támogatását célzó
14
rendszereiket is. Minderről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes
államtitkára beszélt a Portfólió (már említett) energetikai konferenciáján,
melyről a Világgazdaság tudósított. Kádár Andrea Beatrix hangsúlyozta: a
kormány többi elképzelése is összhangban áll az EU energiapolitikájával, így az
energiaunió létrehozását célzó törekvéseivel is. A kormány viszont ragaszkodik
ahhoz, hogy Magyarország maga döntsön energiamixéről, és fontosnak tartja,
hogy az egységes uniós energiarendszer érdekében mindenekelőtt térségünk
infrastruktúráját kell felzárkóztatni a nyugati országokéhoz. Az első téli
energiacsomag 2016 februárjában született meg: az LNG piacáról, a földgáz
tárolásáról, az uniós távfűtésről-távhűtésről szól és két jogszabályból áll. Az első
az ellátásbiztonsági rendelet, amely meghatározza, hogy gázellátási zavar esetén
mely országoknak kell a megszorult országok segítségére sietniük, azaz hol kell
meghúzni a kialakítandó regionális csoportok határát. A másik szerint, ha egy
gázszállítótól a vevője 40 százaléknál jobban függ, vagyis ennél nagyobb piaci
súlya van egy adott ország ellátásában, akkor a kereskedelmi szerződéseit be kell
mutatnia az Európai Tanácsnak. Kádár Andrea Beatrix szerint kérdés, hogy ez
mennyire jó ötlet. Az Európai Parlament már egyeztet róla, tanácsi szinten még
nincs megállapodás. A kormány fontos belföldi energiapolitikai célja a
rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása mellett a hazai ásványvagyonra való
támaszkodás. Kiaknázása az utóbbi időben visszaszorult, ezért a döntéshozó új
koncessziós szabályok bevezetésével próbált lendíteni a beruházási kedven. A
szénhidrogén esetében például tízmillióról hétmillió forintra csökkentette a
pályázat részvételi díját, a legutolsó kiírási körben 19-ről 16 százalékra
mérsékelte a bányajáradékot, végül húsz évre növelte a koncessziós időt (a
geotermikus és a szénbánya-beruházások esetében 35 évre). A négy kiírási
körben összesen 6,4 milliárd forint pályázati pénzt folyt be. A gáz- és árampiacon
a határon átnyúló infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt a kormány.
Ennek is az EU 2015-ben megfogalmazott stratégiája az alapja, amelynek
sarokpontja a biztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A helyettes
államtitkár szerint a kormány alternatívaként tekint az LNG-re is, de régiónkban
még hiányos a hozzá szükséges infrastruktúra - olvasható B. Horváth Lilla
cikkében.
15
Nem szállít olajat a Basnyefty egyik kereskedő partnere Magyarországra
2016. november 8., 7.
(fotó: bashneft.com)
Az exporthatékonyság növelésének céljával mondta le novemberben a
Basnyefty, hogy folytassa az olajszállítást Magyarországra és Szlovákiába a
Normeston cégen keresztül - tájékoztatta a Basnyefty ellenőrző
részvénycsomagjának új tulajdonosa, az állami többségű Rosznyefty olajvállalat
képviselője a TASZSZ hírügynökséget. „A Rosznyefty élt vásárlói opciójával és
lemondta a Normeston (belize-i központú kereskedő) céggel megkötött szerződés
alapján történő szállításokat, számításba véve egyebek között, hogy a MOL
magyar kőolaj- és gázipari vállalat kőolaj-finomítójában javítási munkálatok
folynak” - nyilatkozott a hírügynökség informátora. A Rosznyefty képviselője
közölte, hogy a vállalat jelenleg a források elosztását és a csoport szinergiáit
tanulmányozza, amelynek eredményeképpen hoznak majd döntést a
Normestonnak történő további szállításokról. A MOL előzőleg az MTI
megkeresésére közölte: a tervezett ütemben érkezik orosz kőolaj
Magyarországra és Szlovákiába, semmilyen ellátási probléma nincs. A MOL
tájékoztatása szerint az orosz partnereknél az egyik kereskedő cég változott, az
ennek nyomán meghozott döntés azonban nem érinti Magyarország és Szlovákia
kőolaj-ellátását. A magyarországi olajcég több kereskedelmi partneren keresztül
szerzi be a kőolajat Oroszországból. A Basnyeftynek a Barátság kőolajvezetéken
keresztül, ahol egyetlen vásárlója a MOL, 2016 október-decemberére 525 ezer
tonnányi exportkvótája volt. A cég októberben az export ütemtervével
összhangban 180 ezer tonnát szállított. A Rosznyefty október 12-én 5,2 milliárd
dollárt fizetett a Basnyefty részvényeinek 50,08 százalékáért és kormányzati
jóváhagyást kért a cég teljes felvásárlására. (hirado.hu/MTI)
A nyilatkozatok előzménye az volt, hogy a Reuters megírta: a Basnyefty ellenőrző részvénycsomagjának új tulajdonosa, az állami többségű Rosznyefty úgy döntött, hogy az olajat nem a felvásárolt cég által eddig alkalmazott kereskedőn keresztül fogja forgalmazni, hanem közvetlenül adja el a végfelhasználóknak.
16
Fontos, hogy a nagy országok teljesítsék klímavállalásaikat
2016. november 8., 7.
A nagy országok vállalásainak teljesítése fontos a párizsi klímaegyezmény
teljesítéséhez - hangsúlyozta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős
államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc műsorában. Elmondta: soha ilyen közös
akarat még nem volt a káros anyagok csökkentésére, mint most. Emlékeztetett:
a párizsi keretmegállapodást 195 ország elfogadta, több mint 100 már ratifikálta
a november 4-én életbe lépett egyezményt. Szerinte közös utat kell találni a
klímapolitika és a gazdasági fejlődés közötti látszólagos ellentmondás
feloldására. Erre jó példaként említette Magyarországot, ahol úgy növekszik a
gazdaság, hogy közben 39 százalékkal csökkent 1990-hez képest a károsanyag-
kibocsátás. Van olyan fejlődési lehetőség, munkahelyteremtéssel együtt, amely
a klímapolitika megvalósításával együtt jár - idézte őt az MTI alapján az
nrgreport.com portál.
(fotó: c2es.org)
November 7-én kezdődött és 18-áig tart a marokkói Marrakeshben az ENSZ 22. klímakonferenciája, ahol a párizsi klímacsúcson tett vállalások részletszabályait dolgozzák ki - mondta az NFM helyettes államtitkára, Makai Martina. A konferencia első hete úgynevezett előkészítő szakasz, amit a miniszteri szakasz követ november 15-től 17-ig. Ezeken a napokon kezdődnek el a klímafinanszírozási tárgyalások, amelyeken már nemcsak a végrehajtási szabályokról, hanem a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokról is egyeztetnek. (nrgreport.com/MTI)
17
Külföldi energiaszektor
Csehországi új blokkok: felmérték az érdeklődést 2016. november 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
A csehországi atomerőmű építésében hat külföldi cég is kész részt venni. Ez
derült ki azon válaszokból, amelyeket a prágai kormány kapott a potenciális
érdeklődőktől - közölte Jan Stuller, a kabinet atomenergetikai kérdésekkel
foglalkozó megbízottja. Mint arról a Ceské noviny c. lap beszámolt, az orosz
Roszatom konszern, az EDF francia energetikai óriás, a japán-kazah tulajdonban
lévő Westinghouse Electric Company, a dél-koreai KHNP, a kínai China General
Nuclear Power, valamint a francia Areva és a japán Mitsubishi közös vállalata, az
Atmea is versenybe szállna egy ilyen projektért. A cikket idéző
atomenergiainfo.hu szerint a Roszatom képviselője megerősítette: átadták a
szükséges dokumentumokat a prágai ipari tárcának, valamint a CEZ állami
energetikai társaságnak, így jelezte érdeklődését az orosz konszern a projekt
iránt. Prága egyelőre nem ajánlatot, csak információt kért egy esetleges
beruházásban való részvétel műszaki és kereskedelmi szempontjairól. Stuller
szerint a válaszokat felhasználják majd azokban a dokumentumokban,
amelyeket a kormány számára állítanak össze, mielőtt az határozna az újabb
atomerőmű-építés befektetési és finanszírozási modelljéről. Korábban ezt a
döntést a jövő év első felére jelezték. A cseh kormány tavaly novemberben már
jóváhagyott egy tervet, miszerint egy-egy reaktorral bővítenék az ország két
nukleáris erőművét - előbb a régebbi, Dukovanyban működőt, majd az újabbat,
a temelínit. A kabinet azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy a létesítmények két-
két új blokkot kapnak. 2015-ben e két csehországi atomerőmű biztosította a
villamosenergia-termelés csaknem 33 százalékát.
18
Egyelőre nem kell atomerőmű Kazahsztánnak 2016. november 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Kazahsztán a következő hét évben biztosan nem kíván atomerőművet építeni
- jelentette be az ország energetikai minisztere, akit az Atomenergiainfó idézett.
Kanat Bozumbajev azzal érvelt, hogy a közép-ázsiai szovjet utódállamnak
jelenleg tekintélyes, „nyáron ötezer, a téli csúcsfogyasztási időszakban pedig
3500 megawattnyi többletkapacitása van”, vagyis a közeljövőben semmiképpen
sem fenyegeti hiány. Ez volt az első egyértelmű nyilatkozat, amely a kazah
atomenergetikai törekvések leállításáról szólt - emlékeztetett a Kommerszant
moszkvai napilap. Asztanai tisztviselők ugyanakkor korábban is céloztak erre a
lehetőségre. A várható halasztásra utalt az is, hogy Kazahsztánnak kis vagy
legfeljebb közepes teljesítményű (néhány száz megawattos) reaktorra lehet
szüksége, miközben a világ nagy atomenergetikai társaságai mind ezer megawatt
körülieket kínálnak, hiszen vagy energiahiányos, vagy a fejlődés miatt
„energiaéhes”, tehát új termelőkapacitást igénylő gazdaságokkal számolnak. A
kazah atomerőmű-beruházás lehetősége csaknem két évtizede merült fel.
Nurszultan Nazarbajev elnök 2011 őszén már arra is utasítást adott a
kormánynak, hogy jelölje ki az építkezés helyét - emlékeztetett a portál.
Népszavazás lesz Svájcban az atomenergiáról
2016. november 7.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Kockázatosnak tartják Svájcban az atomenergia gyorsabb leállítását sürgető
kezdeményezést, amelyről november 27-én népszavazást tartanak. A
szavazócédulára a zöldek javaslata kerül: már 45 éves üzemidő után kapcsolják
le az ország áramtermelésének jelenleg több mint harmadát adó nukleáris
erőműveket. Ha az igenek kerülnének többségbe, az öt svájci atomerőműből
19
hármat jövőre be kellene zárni: a két beznaui blokkot és a mühlebergit. Ez pedig
azt jelentené, hogy a villamosenergia-termelés 15 százalékát kellene egy éven
belül kiváltani - figyelmeztetett Hans-Ulrich Bigler, a Svájci Nukleáris Fórum
elnöke. Az atomenergiainfo.hu idézte őt: szerinte megújuló forrásokból ezt nem
lehet megvalósítani, a gázüzemű erőművek számának és teljesítményének
növelése pedig annyival nagyobb szén-dioxid-kibocsátást okozna, amennyivel
ma az összes svájci autó egy év alatt szennyezi a levegőt. Vagyis megoldásként
maradna az import, ami további függőséget és bizonytalanságot jelent. Hasonló
megfontolásból ellenzi a zöldek javaslatát a kormány is, amely a fukusimai
reaktorbaleset után már döntött arról, hogy kiiktatja az atomot az ország
energiaképletéből, ám sokkal lazább határidőt szabott meg ehhez. Elképzelése
szerint „mintegy ötven év” lenne az atomerőművek lehetséges üzemideje, ez
lehetővé tenné a kormány 2050-ig szóló energiastratégiájában részletezett
fokozatos kivezetést. „Külföldről, szén- és gáztüzelésű erőművekben termelt
áramot kellene vásárolnunk. Tényleg ezt akarják a zöldek?” - vetette fel Doris
Leuthard energiaügyi miniszter arra utalva, hogy az új indítvány által megszabott
határidőig nem lehet felfuttatni a megújuló energiaforrásokat. A zöldek és a
szociáldemokraták azonban hajthatatlanok, az atomenergiát veszélyesnek,
használatát pedig az orosz ruletthez hasonló kockázatnak tartják.
Összekapcsolták a bolgár és román gázhálózatot
2016. november 11.
(fotó: napi.hu)
Összekapcsolták Bulgária és Románia gázhálózatát egy újonnan épült vezeték
révén, aminek hatására tovább csökken Bulgária gázfüggősége Oroszországtól.
A Napi/MTI cikke szerint a részben a Duna alatt haladó, összesen 25 kilométer
hosszú vezeték mindkét irányba képes továbbítani földgázt és lehetővé teszi
Bulgária számára, hogy Európából is importálhasson energiahordozót. A bolgár-
román interkonnektor annak a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosónak
egyik nélkülözhetetlen eleme, amelynek - 179 millió eurós értékű - uniós
támogatási szerződését szeptember elején írták alá Budapesten. A 24 millió
20
euróba kerülő interkonnektor építése 2012-ben kezdődött, de a munka
elhúzódott a Duna medre alá helyezett vezetékszakasz megépítésénél felmerült
technikai gondok miatt. A vezeték évi 1,5 milliárd köbméter földgázt képes
továbbítani Bulgáriából Romániába, ellenkező irányba pedig évi 500 millió
köbmétert. Bulgária évi gázszükséglete mintegy 3 milliárd köbméter, ennek 95
százaléka az orosz Gazpromtól érkezik egyetlen vezetéken. Bulgária, hogy
csökkentse egyoldalú függőségét az orosz gázszállításoktól, tavaly decemberben
megállapodott Görögországgal egy csaknem 180 kilométer hosszú vezeték
építéséről, amivel összekapcsolják gázvezeték-hálózataikat. A Bulgária és
Görögország által 2018-ra kialakítandó, úgynevezett vertikális gázfolyosó
csaknem 220 millió euróba kerül, ehhez az összeghez az EU 45 millió euróval járul
hozzá. Bulgária gázvezetéket épít Szerbia felé is, amely várhatóan 2018-ban
készül el.
A Total elsőként tért vissza Iránba
2016. november 8.
(fotó: total.com)
A nyugati energiaipari vállalatok közül elsőként a Total tért vissza a nemzetközi
szankciók hatálya alól kikerült Iránba: a francia vállalat Teheránban előzetes
megállapodást írt alá iráni és kínai partnerével egy jelentős gázmező
feltárásában és kiaknázásában való együttműködésről. Irán nemzeti
olajvállalata, a National Iranian Oil Company (NIOC), a Kínai Állami Kőolaj- és
Gázipari Vállalat (CNPC) és a Total konzorciumot hozott létre az Irán és Katar közt
elterülő hatalmas gázmező, a Déli Pars-mező 11. szakaszának feltárására és
kiaknázására. A kétlépcsős beruházás összesen 4,8 milliárd dollárba kerül, az első
fázis költségét 2 milliárd dollárra becsülik. A konzorciumot a Total vezeti 50,1
százalékos részesedéssel, a kínai vállalatnak 30, az iráninak pedig 19,9 százalékos
a hányada. A végleges megállapodást a tervek szerint 2017 elején írják alá, a
kitermelés 40 hónappal később kezdődik. A gázmezőre kiadott kutatási és
kitermelési jog 20 évre szól, a befektetések 10 év elteltével térülnek meg. A
fejlesztés eredményeként napi 1,8 milliárd köbméter földgázt tudnak kitermelni,
ami napi 370 ezer hordó kőolajnak felel meg. (hirado.hu/MTI)
21
Az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodással januárban feloldották a nyugati büntetőintézkedések jelentős részét. A nagy cégek szeretnének visszatérni a hatalmas kőolaj- és földgázkincset rejtő Iránba, de eddig nem sokra jutottak. Bár Irán azt ígérte, hogy megnyitja olajiparát, a BP és az Eni a közelmúltban arra panaszkodott: még mindig túl kevés információt kapnak a szerződés feltételeiről, s ez akadályozza a befektetési döntések meghozatalát. A francia Total egyébként már játszott fontos szerepet az iráni energiaiparban, egyebek között részt vett a Déli Pars-mező 2. és 3. szakaszának fejlesztésében a 2000-es évek elején. Miután a nemzetek közössége 2010-ben súlyos szankciókkal sújtotta Iránt, a Total is kivonult.
IEA: jövőre is túlkínálat lesz, ha az OPEC nem csökkenti a termelést
2016. november 10.
(fotó: iea.org)
Ha az OPEC nem csökkenti termelését, jövőre is túlkínálat lesz kőolajból,
figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése. Eszerint
októberben napi 800 ezer hordóval napi 97,8 millió hordóra bővült az olajkínálat,
részben annak hatására, hogy rekordszintre emelkedett az OPEC olajtermelése,
miközben az olajszervezeten kívüliek, így Oroszország, Brazília, Kanada és
Kazahsztán növelte termelését. A párizsi székhelyű IEA előrejelzése szerint idén
napi 1,2 millió hordóval nő a globális olajkereslet, és jövőre is ugyanilyen
mértékű lesz a bővülés, ami azt jelenti, hogy a kereslet növekedése elmarad a
2015. évi napi 1,8 millió hordótól. Az OPEC-országok november végén
egyeztetnek arról a javaslatról, hogy 32,5-33 millió hordóra csökkentsék napi
termelésüket. Elemzők szerint azonban nem biztos, hogy sikerül megegyezniük.
Ha sikertelen lesz a bécsi egyeztetés és az OPEC-en kívüli exportálók sem fogják
vissza termelésüket, jövőre marad a túlkínálat a globális piacon, emiatt viszont
nem sok esély van arra, hogy emelkedjen a kőolaj ára. Az IEA szerint jövőre napi
500 ezer hordóval nőhet az OPEC szervezetén kívüliek olajtermelése az idei napi
900 ezer hordó termeléscsökkenés után. Ez azt jelenti, hogy a globális készletek
tovább nőnek jövőre, ha az OPEC nem dönt termelésének csökkentéséről -
ismertette az MTI cikkét a Tőzsdefórum, az mfor.hu, a magyaridok.hu portál.
22
Hírek röviden
2016. november 10.
(fotó: paksihirnok.hu) A paksi atomerőműből jelentkezett a TV2 Csoport reggeli műsora, a Mokka a tudomány világnapja alkalmából. Az Atomenergetikai Múzeumban alakították ki a stúdiót. A műsorban beszélt többek közt Hamvas István vezérigazgató, Volent Gábor biztonsági igazgató, Kovács Antal kommunikációs igazgató, Iványi Krisztina kommunikációs tanácsadó és Enyedi Bernadett, a múzeum vezetője is. (paksihirnok.hu, tv2.hu)
2016. november 8.
Csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is az elmúlt években - derült ki a KSH Munkaerőpiaci helyzetkép 2015 című kiadványából. Markáns szakszervezeti jelenlét jellemzi a villamosenergia-ipart: a dolgozók 59,3%-a tudott arról, hogy munkahelyén van szakszervezet és a többi területhez képest a tagok aránya is kiugróan magas. E nemzetgazdasági ágra az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek (pl. MVM) túlsúlya jellemző, ez segítette szakszervezeteik túlélését. (magyarhirlap.hu)
2016. november 9. Elektromos kocsikkal működő közösségi autóbérlő (carsharing) szolgáltatást vezetne be a Budapesti Közlekedési Központ. A társaság a Bubihoz hasonló bérlés tervein a főváros megbízására kezdett el dolgozni. A MOL is munkálkodik a koncepción. (Magyar idők, Vígh Dániel)
Összeállította: László Judit