TENGELICFÉSZKEK SZÁMA ÉS LELŐHELYEI G Y U L A VÁROS BELTERÜLETÉN

A Z 1961. ÉVBEN

Dr. Korompai Viktor

A tengelicfészkek számbavételét 1962. január végén és február elején végeztem. Későbbi idő már n e m le t t v o l n a a l k a l m a s , mer t a k k o r megkezdődik a gömbakác és a japánakác visszametszése s ezzel a r a j t u k levő tengelicfészkek k ies t ek v o l n a a szám­bavételből. A gömbakácfákon ós a többi akácfákon tekintélyes számban l e l t e m ten­gelicfészkeket, a z o n b a n a legtöbb fészek a vadgesztenyefákon v o l t . Érdekes ennek a faféleségnek a favorizálása. A H a j n a l utcában például csak egy vadgesz tenyefa v a n , a többi fa gömbakác és japánakác: mégis az egye t len gömbre metsze t t vadgesz­tenyén l e l t e m tengeücfészket, a többi fa üres v o l t . Ä vadgesztenyének i l y e n e lőnyben részesítését Gyomán és Endrődön is t apa sz t a l t am .

G y u l a i gen szépen fásított város. Szépek a gömbre metsze t t akác- és japánakác­sorok. A gömbre metszés nemcsak szépészeti szempontból , gallyszerzés és a fasor egyöntetűvé tétele végett végzik, h a n e m a felettük elhúzódó dróthálózat megvédése érdekében is . Igaz , h o g y a város leghosszabb útja, a Béke sugárút soka t veszít szépsé­géből azáltal, hogy a páros o l d a l vadgesztenyefái t e k i n t e t t e l a dróthálózatra csonkítva v a n n a k , és így az út két oldalán húzódó fasor n incs egymással harmóniában, lévén a páratlan o l d a l o n ha ta lmas , ép koronájú vadgesztenyesor . E n n e k madártani szem­pontból az az eredménye, h o g y amíg az ép koronájú fasorban 52, a d d i g a csonkí­to t t fasorban csak 28 tengehcfészket találtam. A vadgesztenye- és akácfákon kívül sok a japán akác és hársfa. Ce l t i sz , j uha r , tö lgy és platán k i s e b b létszámmal szerepel a város fái közöt t . V a n még sok gyümölcsfa és a k a d kevés számban egyéb fa i s .

A város legkeskenyebb utcájában is v a n járdát szegélyező fasor, ha nem is mindkét oldalon, de a nagyobb utcákon mindenütt kétoldali fasort találunk, sőt az utak mentén több fasor is van . A fák általában 9 lépésnyire állnak egymástól.

A legtöbb tengelicfészket a Béke sugárút (80) és a K o s s u t h tér fáin (60) találtam. Mindkét városrész a legforgalmasabb; fái zömmel vadgesztenyék. O lyan helyek ezek, ahol sem szarka- sem tövisszúró gébics-veszély nincs. Szinte az az érzése az embernek, hogy a tengelic egyenesen keresi az ember közelségét és kerüli a kevésbé lakot t helyeket. Kapunyílásra közel hajló ágon vagy a vasútállomás peronján alacsony fán, vagy a kisvasút vágá­nyára lehajló ágon biztonságosabb a helyzete, mint az Ökör járás vagy Aranyág al ig lakot t és óriás akácfákkal szegélyezett útjain. Nincs is az utóbbi két helyen egyetlen tengelicfészek sem, de v a n szarka és tövis­szúró gébics, e két veszedelmes fészekrabló. A tengehcfészket jól védi a vadgesztenye összetett, nagy levele, még a csúcson és oldalt is, ahová előszeretettel fészkel. D e a tengelic nem is szeret a fakoronán belül tartóz­kodn i , csak a fakorona szélén, sőt méginkább a közeli v i l l any dróton. O d a szokott letelepedni, ott szokott p ihenni és énekelni.

103

A városban a fasorokon kívül sok facsoport, cserjecsoport, élősövény és rózsabokor található. A legtöbb temető pedig erdőszerű. Felvetődik most a kérdés, miért választottam számbavételre kizárólagosan csak a tengelic­fészkeket ? A felelet igen egyszerű. A tengelic városi madár, ezt az előadot­takból is látjuk. Fészke kis gyermek-ökölnyi, félgömb alakú, tömör épít­mény és mindenkor a fakorona legszélső, vízszintes ágvillájában található, sohasem a korona belsejében. A fa koronájának csticsán is találhatjuk,

12. táblázat

A Gyula város belterületén 1962. január végén és február elején felkutatott tengelic fészkekről, fafajonként. — Table of the Goldfinchnests detected at the end of January and at the beginning of February in 1962. in the city of the town

Gyula in the order of the most preferred tree-species

. Sor A fa faja Tree-species

A fészkek száma

N u m b e r of the

nests

Hány fán hány fészek volt

number of nests on number of trees

A fa igény-bevételé­nek rang­

száma. R a n k of

prefe-rence.

1. A e s c u l u s l i y p o c a s t a n e u m 178 1 fán 4 fészek, 1 fán 3 f., 1 21 fán 2—2 f., 129 fán 1—1 f.

2. R o b i n i a (gömbakác) 38 1 fán 2 f., 35 fán 1—1 f. 2

3. 36 1 fán 2 f., 34 fán 1—1 f. 3 4. 26 2 fán 2—2 f., 22 fán 1—1 f. 4

•5v i ; R o b i n i a 23 23 fán 1—1 fészek. 5

6. 14 1 fán 4 f., 10 fán 1—1 f. 6 7. 14 14 fán 1—1 fészek. 6

8. 7 7 fán 1—1 fészek. 7 9. P r u n u s a r m e n i a c a 6 1 fán 2 f., 4 fán 1—1 f. 8

10. 5 1 fán 2 f., 3 fán 1—1 f. 9 11. 5 5 fán 1—1 fészek. 9 12. S a l i x a l b a v . p 5 5 fán 1—1 fészek 9 13. C e l t i s 4 1 fán 3 f., 1 fán 1 f. 10 14. 4 4 fán 1—1 fészek. 10

15. C a t a l p a b ignon io ides . . . . 4 4 fán 1—1 fészek. 10 16. 3 3 fán 1—1 fészek 11 17. 2 2 fán 1—1 fészek 12 18. Quercus a m e r i c a n a 2 1 fán 2 fészek. 12 19. P i r u s 1 1 fán 1 fészek. 13 20. 1 1 fán 1 fészek. 13 21 . M e s p i l u s ge rman ica 1 1 fán 1 fészek. 13 22. l 1 fán 1 fészek. 13

Összesen: 379 fészek 341 fán, 22 fafajon. T o t a l : 379 nests on 341 trees, o n 22 tree-species.

104

de ez is a korona szélén való elhelyezkedésnek számít. Mindezek folytán lombhullás után jól szembetűnik és pontosan megszámolható.

A tengelicfészkek számának, elhelyezkedésének megállapítása érdeké­ben G y u l a város belterületét teljes részletességgel fe lkutat tam. A város házainak száma: 5731, lakóinak száma: kb . 24 000, területe: 886,5 hektár (belterület). — Felvetődik a tengelicfészkek élettartamának a kérdése. Bármennyire is a legtömörebbre építi a tengelic a fészkét, nem hiszem, hogy az 1960 tavaszán épült fészkek valamelyike még 1962 január végén észlelhető formában megtalálható volna , annál kevésbé, mert 1962. évi megfigyeléseim alatt , az ellenőrzéskor már több fészket nem találtam meg a pár héttel előbb megállapítottak közül. A Törvényszék előtt, közvet­lenül a bejárati út mellet t i vadgesztenyén vol t egy tengelicfészek az útra lehajló ág végső villáján 1960-ban, de 1961-ben a fészket már nem találtam. Ugyanekkor azonban a mellette levő vadgesztenyén találtam egyet.

A városban levő kevés fenyőfát tengelicfészkek szempontjából technikai okok miat t nem vizsgáltam át.

A fészekszámlálás eredményét a 12. táblázatban közöljük. A város belterületére (886,5 hektár) eső egyedsűrűsége tehát: 1,16 hek­

táronként 1 madár a fészkelési idő kezdetén.

A z előadottakból az alábbi következtetések vonhatók le : 1. A tengelic egyik jellemző madara alföldi kisvárosainknak. 2. Fészkelésre keresi az ember közelségét, előszeretettel fészkel városi

fasorokban (főleg a hiányos részek szélső fáin vagy az utcasarkon álló fán), o lyan sűrűségben, amilyent erdőben, laka t lan helyeken nem találunk. Méltán nevezhetjük városi madárnak.

3. Legszívesebben fészkel vadgesztenyén, utána gömbakácon és hársfán. 4. Fészkét sohasem építi a fakorona belsejében, hanem a szélén, az

oldalán vagy a csúcsán. 5. G y a k r a n 3 méter alacsonyan fészkel, üzletre, a városon áthúzódó

kisvasút vágányára, a vasútállomás perronjára, nagyforgalmú műútra vagy utcakereszteződésekre lehajló ágvégeken.

6. E g y fán nem csak egy pár, hanem 2, 3, sőt 4 pár is fészkel. 7. Városi betelepedésének valószínű oka, hogy ezzel jelentős mértékben

elkerüli a fészekrablók kártevéseit.

The number and sites of the Goldfinch-nests within the town Gyula (SE Hungary) in 1961

By Dr. Vidor Korompai

I was c a r r y i n g on the s u r v e y of the G o l f inch-nests a t the e n d of J a n u a r y a n d the beg inn ing of F e b r u a r y i n 1962. A la te r t e r m w o u l d n o t have been su i tab le because of the y e a r l y t r i m m i n g of the globe-acacias a n d Sophora-s i n sp r ing , for the nests loca ted o n the cu t off branches w o u l d have been m i s s i n g i n m y register. G o l d f i n cb-nests c o u l d be f o u n d i n considerable n u m b e r s o n the globe- a n d o ther acacias, b u t the horse-chestnut trees surpassed t h e m . T h e favouredness of th is tree-species is r emarkab le . E . g. i n the H a j n a l street there is o n l y one horse-chestnut tree, the others be ing globe-acacias a n d Sophora -s ; ye t I f o u n d a G o l d f inch-nest o n the single, g lobu-

105

l a r l y t r i m m e d horse-chestnut tree, w h i l e the o ther trees were v a c a n t . T h e same preference of the horse-chestnut tree c o u l d be f o u n d a t G y o m a a n d Endrőd too .

G y u l a is a v e r y n e a t l y t i m b e r e d t o w n . I t has f ine a l leys of acacias a n d Sophora-s t r i m m e d g lobu la r . T h e y are t r i m m e d n o t o n l y to m a k e t h e m l o o k m o r e nea t a n d u n i f o r m or to get s t i cks b u t also to a v o i d the i r c o m i n g i n contac t w i t h the e lec t r ic wires over t h e m . I w i sh , however , to r e m a r k t ha t the longest s treet of the t o w n , the Béke-Avenue, has los t m u c h of i t s b e a u t y b y h a v i n g t r i m m e d horseches tnut trees at one s ide — o n accoun t of the wires — a n d u n t r i m m e d eno rmous -c rowned tress a t the o ther one c rea t ing d i s h a r m o n y i n the v i s t a . T h e t r i m m i n g has i t s d r a w b a c k f r o m o r n i t h o l o g i c a l p o i n t of v i e w too, n a m e l y i n the u n t r i m m e d l i ne 52 G o l d f i n c h pa i r s h a d f o u n d su i t ab le nes t ing sites, w h i l e i n the t r i m m e d one jus t 28.

Besides the horse-chestnut trees a n d acacias there are m a n y Sophora-s a n d l imes . Cel t i ses , maples , oaks a n d plane-trees are fewer. There are also m a n y frui t - t rees a n d i n lesser n u m b e r s o ther species. E v e n the na r rowes t streets of the t o w n have trees a l o n g t h e cu rb a t least a t one side w h a n n o t a t b o t h . I n the w i d e r streets there are t ree-l ines a t b o t h sides, a n d a l o n g the roads even severa l . T h e trees genera l ly are a t 9 paces f r o m each other .

T h e m o s t Go ld f inch-nes t s were f o u n d o n the Béke-Avenue a n d o n the K o s s u t h -S q u a r e : 80 a l o n g the fo rmer a n d 60 o n the la t te r . B o t h are t i m b e r e d p r e p o n d e r a n t l y b y horse-chestnut trees. A n d b o t h are the busiest par t s of the t o w n , where no danger is t ln?eatening f r o m the p a r t of magpies a n d shr ikes . One a lmos t feels t ha t the G o l d ­f i n c h d i r e c t l y seeks for the p r o x i m i t y of m a n a n d avo ids the less i n h a b i t e d loca l i t i es . I n nes t ing o n a b r a n c h t h a t is l e a n i n g ove r a ga te-way or over the s m a l l gauge r a i l w a y -l i ne o r o n a s m a l l t ree o n the p l a t f o r m of the r a i l w a y - s t a t i o n i t s existence i s safer t h a n o n the roads of the ou t sk i r t s w i t h huge acacias b u t s c a n t i l y i n h a b i t e d . N o t a s ingle Go ld f inch -nes t c a n be f o u n d there, b u t a l l the more magpies a n d shr ikes , the t w o dangerous nest-robbers . T h e Go ld f inch -nes t is w e l l screened b y the b i g Com­p o u n d leaves o f the horse-ches tnut tree even a t i t s t o p a n d sides where the nest is p re fe rab ly b u i l t . T h e G o l d f i n c h does no t l i k e to s t ay w i t h i n the c r o w n of the tree, b u t w i l l pe ren to rest a n d s ing o n the t ips of the branches o r r a the r o n the n e a r b y e lec t r ic wires .

Besides the tree-l ines there are m a n y groups of trees a n d shrubs , hedges a n d rose-bushes i n the t o w n , a n d the cemetr ies are v e r i t a b l e forests. R a i s i n g the q u e s t i o n w h y d i d I choose to s u r v e y jus t the Go ld f inch -nes t exc lu s ive ly , the answer is s imple , t h e G o l d f i n c h is a t o w n - d w e l l e r as i t m a y be c o n c l u d e d f r o m the afore t o l d da t a . I ts nest is a s o l i d s t ruc ture , hal f -g lobe i n f r o m , ch i ld - f i s t i n s i ze : i t is neve r loca ted w i t h i n the c r o w n of the tree, b u t o n a n ou te rmos t h o r i z o n t a l fork of a b r a n c h . I t c a n be f o u n d a t the t op of a tree too, b u t even i n t h i s case o n the edge of i t . C o n s e q u e n t l y af ter the f a l i of the leaves the nests are v e r y conspicuous .

I exp lo red mos t consc ien t ious ly the t own ' s b u i l t - i n area of 886.5 hectars c o m p r i s i n g 5731 houses w i t h a p o p u l a t i o n of abou t 24.000. I t m i g h t be a s k e d h o w l o n g does a Go ld f inch -nes t las t ? H o w s o e v e r s o l i d l y i t m a y be cons t ruc ted , I do no t t h i n k t h a t a n y o f the Goldf inch-nes t s b u i l t i n one s p r i n g c o u l d be f o u n d i n a n y percept ib le f o r m i n the second nex t J a n u a r y , a l l the less for o n C o n t r o l l i n g m y f inds i n 1962 I d i d no more f i n d severa l nests a t t he i r sites es tab l i shed a few weeks before. E . g . there was a Go ld f inch -nes t i n 1960 o n a horse-chestnut tree close b y the en t rance of the cour t -house : o n the ou te rmos t p a r t of a b r a n c h , l e a n i n g over the r o a d i n 1961 th i s nest was m i s s i n g b u t there was one o n the nex t horse-chestnut tree.

I d i d n o t l ook for Goldf inch-nes t s o n the few coniferous trees of the t o w n because of t e c h n i c a l d i f f i cu l t i e s . T h e resu l t of m y s u r v e y is presented i n the T a b l e of the Hungá­rián text . A c c o r c h n g to i t the spec imen-dens i ty of the s u r v e y e d area of 886,5 hec ta r was 1 b i r d per 1,16 hec ta r a t the b e g i n n i n g of the b reed ing season.

O f a l l these the f o l l o w i n g conclus ions m a y be d r a w n : — 1. T h e G o l d f i n c h is one of the cha rac t e r i s t i ca l b i rds of the G r e a t P l a i n ' s s m a l l t owns . — 2. Choos ing the nes t ing site i t prefers the p r o x i m i t y of m a n , the a l leys i n the towns ( p r i m a r i l y the trees a t street-corners or the f i r s t trees of the gaps i n the l ine) a n d there i t nests i n such a dens i ty as c a n n o t be f o u n d i n woods or o n u n i n h a b i t e d areas. I t m a y j u s t l y be ca l l ed a townres iden t . — 3. I t l i ke s to nest best o n horse-ches tnut trees, nex t o n acacias a n d l imes . — 4. T h e nest is neve r b u i l t w i t h i n the c r o w n , b u t o n the edge of i t , o n the

106

sides or a t the t op of the tree. — 5. T h e nest is of ten as l o w as three meters f r o m the g r o u n d o n the t i p of a b r a n c h l ean ing over a ga te-way or ent rance o f a shop , o v e r t he p l a t f o r m of the r a i l w a y - s t a t i o n or the t r a c k of the narrow-gauge r a i l w a y cross ing the t o w n , over the cross ing of streets or h igh -ways w i t h h e a v y t ra f f ic . — 6. O n one tree n o t o n l y one bu t 2—3, even 4 pa i rs w o u l d nest. — 7. T h e p robab le reason of the G o l d f i n c h es tab l i sh ing i t se l f a t o w n - d w e l l e r is the i n s t i n c t to a v o i d — a t a cons iderab le sca le — the damages done b y the nest-robbers .

107