Természettudományos tehetséggondozás az Arany János

Tehetséggondozó Programban

Készítette: Dr. Egri Károly

Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospatak

A tehetséggondozás fontossága a természettudományos tárgyakban

„Hagyományos” félelem a „reál” tárgyaktól

Bizonytalan alapok az általános iskolákból

Az elsajátítandó ismeretanyag fokozottan igényli a szemléltetést

Matematikai összefüggések alkalmazásának igénye

A természettudományos tárgyak alacsony óraszáma

Ezzel ellentétes munkaerő-piaci igények

2012-tól gyökeresen megváltozott felsőoktatási keretszámok

Az AJTP - s iskolák lehetőségei és korlátai a természettudományos tehetséggondozásban

+ Természetismeret az előkészítő évfolyamon (heti 1 – 3 óra)

- Ez elegendő 4 reál tantárgy esetén?

+ Felzárkóztató foglalkozások, verseny-előkészítők a felsőbb évfolyamokon

- Egyébként is sok a pótolnivaló és az „egyéb” elfoglaltság (ECDL,nyelvvizsga, jogosítvány…)

+ A bennmaradós hétvégék programjai = remek lehetőség

- Mennyire áll módjában a szaktanárnak ebbe beleszólni?

+ Egyre több, változatosabb, színvonalasabb verseny

- „Ahány ház, annyi szokás…” Az egységes szemléletmód és

a koordináció nehézségei és buktatói

Az AJTP nyújtotta lehetőségek a természettudományos tehetséggondozás területén az ÁVG-ben

9. évfolyam: Természetismeret tanítása heti 2 órában a nyelvi előkészítő

osztályokban is A természetismeret tananyagához kötődő foglalkozások a bennmaradós

hétvégék programjába beépítve (4 tömbösített rendhagyó „tanóra”: havonta 1 alkalommal)

Felsőbb évfolyamok: A reál tárgyakhoz kötődő programok a bel- és külföldi kirándulásokon Verseny - és érettségi-előkészítő foglalkozások (12-13. osztályok)

A kirándulások nyújtotta lehetőségek I

Az előkészítő évfolyamon két fontos alkalom közvetlenül is kapcsolódik

a természetismeret tananyagához:

Szeptember: vízparti „portya” a Keleti-Bodrog („Berek”) - holtághoz

Cél: - a vízi, vízparti élővilág megfigyelése, anyaggyűjtés

- a különleges, védendő élőhelyek (pl. kubikgödrök) bemutatása

- a környezeti problémák és az árvízvédelem megismerése

A kirándulások nyújtotta lehetőségek II

Április-május: túra a Megyer-hegyi „Tengerszemhez”

Cél: - a páratlan szépségű geológiai-ipartörténeti hely megtekintése

- a fontosabb ásvány-és kőzettípusok megismertetése

- az erdei ökoszisztémák kora tavaszi aszpektusának bemutatása

Mindkét alkalom összekapcsoljuk az egészséges életmódra neveléssel

a régi mesterségek (halászat, csíkászat, pásztorkodás, malomkő-

bányászat) és helyi történelmi események megismertetésével

A kirándulások nyújtotta lehetőségek III

Fontos a fokozatosság elvének betartása! 9. évf.: „Szűkebb pátriánk megismerése: Zempléni-hg., Hegyalja, Bodrogköz, Észak-Alföld (Nyíregyháza, Debrecen és környéke) 10. évf. : Hazánk nagyobb tájegységei (Dunántúl, Dél-Alföld) 11-12. évf.: Hazánk és szomszédaink (Felvidék, Burgenland) 13. évf. előtt: Anglia és Nyugat-Európai körutazás, az első félévben Erdély, Székelyföld

Megfigyelés, anyag-és élménygyűjtés

természettudományos,környezetvédelmi

vonatkozásokban is.A lokalitás-globalitás összefüggéseinek

megélése és megértése

A természetismeret tantárgy célkitűzései:

Elsődleges cél: gazdagítás, dúsítás, élményadás

Az alapok megerősítése: közvetett formában történik

Komplex szemléletmód kialakítása (nemcsak a természettudományok között, hanem a humán

ismeretanyag, a nyelvek viszonylatában is)

A kifejező- előadókészség erősítése

Az ismeretszerzési technikák fejlesztése

A természetismeret tantárgy főbb módszertani jellegzetességei

Kísérletezésen, megfigyelésen alapuló, empirikus szemléletmód

A kiscsoportos, kooperatív tevékenységi formák preferálása (főként a kísérletek és kirándulások alkalmával)

A komplex jelleg erősítése a tananyag felépítésében (Témakörök: víz, fény, levegő, kőzetek)

Fontos az interaktivitás, a tananyag „továbbgondolása”

„Csempés” kísérletek a természetismeret tanításában

Fodor Erika félmikro-módszere: kevéssé ismert, számtalan előnnyel:

Anyagtakarékos = gazdaságos Időtakarékos (előkészítés és mosogatás másodpercek alatt) Környezettudatos (elenyésző a szennyvízterhelés) Minimális balesetveszély Rendkívül látványos sok kísérlettípusnál: pl. csapadékos komplexes gázfejlődéses azonosítási elektrokémiai

Egy komplex téma interaktív feldolgozása: „csiga-lift” készítése

Kísérlet: 250/500 cm3-es vízzel telt mérőhenger + üres éticsiga-ház hurkapálcával elsüllyesztjük + 10-20 cm3 cc. HCl-oldat

Tapasztalat: a csigaház felszínén buborékok képződnek, a felszínre emelkedik, majd lesüllyed (ismételten), fala áttetsző lesz/feloldódik

Magyarázat: a sósav feloldotta a csigahéj egy részét, a fejlődő gáz pedig a felszínre emelte az elvékonyodott héjat

Következtetések:

Természeti földrajz: mészkő, kövületek (Ammoniták)

Fizika: felhajtóerő, Archimedes törvénye

Kémia: a sósav oldja a kalcium-karbonátot:

CaCO3 + 2 HCl = CaCl2 + CO2 + H2O

Biológia: mészvázas/héjas vízi élőlények

Környezetvédelem: a savas esők pusztító hatása

A kísérlet továbbgondolása I

Biológia: David Attenborough: Life on the Earth c. sorozatának 2. epizódjából (Body Building) kb. 10 perces részlet egyéb lebegő tengeri puhatestűek (tutajos csiga, Nautilus, sajkáspolip) bemutatása

Természeti földrajz: Ammonita kövületek „vadászata” mobiltelefonnal a sárospataki Bodrog-áruház vörösmárvány járóburkolatában

Komplex kérdés: Mit hallhatunk egy csigaházat a fülünkhöz szorítva?

A kísérlet továbbgondolása II

Fizika: egyéb „liftek” készítése: „szőlőszem-lift” szénsavas ásvány-vízben, Cartesius-búvár készítése az úszóhólyag működése

Kémia, környezetvédelem: sósav hozzáadása egyéb

mésztartalmú anyagokhoz (pl. kagyló, „szépiacsont”,

márvány, rákpáncél, stb.), a saverózió hatásának bemutatása

Egyéb érdekes, játékos kísérletek I

Gyümölcselemek készítése: két különböző fémlemez + savas gyümölcs + vezetékek krokodilcsipesszel + voltmérő. A gyümölcsöket és a fémeket cserélhetjük. (Galvani klasszikus kísérletének megismétlése növényi elektrolitokkal).

Dr. Egey Antal készülékének elkészítése az ionvándorlás kimutatására: cink- és rézlemez fakeretre szögezve + 2,5 V-os zseblámpaizzó + kénsavas, tömény rézgálic-oldat (A parthusok

ókori elemének mintájára)

Egyéb érdekes, játékos kísérletek II

pH-„pánsíp” – vöröskáposztával „hangolva”: több különböző, akár a háztartásban is használt anyag (pl. citrompótló, szódabikarbóna, trisó, NaOH) oldatával a káposztában lévő antocián festékanyag, (mint természetes indikátor) színskálát mutat.

A színskála a pH-skálát érzékelteti (átmenet a kvalitatív és kvantitatív jellegek között). Az emelkedő folyadékszint és

hangmagasság szórakoztató formában szemlélteti a pH

növekedését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!