tétékás nyúz 4106 - tudományos melléklet

Tudományos Melléklet5. félévfolyam 1. szám. 2010. október 20.http://nyuz.elte.hu A Tétékás Nyúz melléklete Mailto: [email protected]

Lépés az európai láthatóságú kutató karrá válás útján

Az ELTE a kutatóegyetemi címet elnyert 5 egyetem egyike. Július elején aláírták azt a 3 millárd forintos támo-gatási szerződést, amelyet egyetemünk 5 kiemelt téma-körre koncentrálva használ fel. Ezzel az erőfeszítéssel egy újabb lépést tehe-t ü n k a z e u r ó p a i láthatóságú kutató-egyetemekhez tör-ténő felzárkózásra. A támogato� téma-körökből ugyan ket-tő is a TTK kutatási potenciálját erősíti, á m v i l á g s z i n t e n versenyképes kuta-tási irányzatainknak csak egy része kerül-hete� be a mostani pályázati fordulókedvezményeze�jei közé.

A nano-skálájú szerkezetku-tatást 4 világszínvonalú új beren-dezéssel támogató fejlesztést 25 oktatónk valósítja meg többletfel-adatot vállalva. A berendezések működtetésére 8 asszisztenst vehet-nek fel. Továbbá, konkrét kutatási feladatokra 4 posztdoktori kutató, 5 doktorandusz és 24 hallgató új alkalmazását kezdték el. Az össze-te� természe�udományi rendsze-rek modellezését és számítógépes szimulációját végző 17 témacsoportban 72 oktatónk vesz részt. Már eddig is kiemelkedő teljesítményük mennyiségi és minőségi

továbbnövelését az ő kiegészítő javadalmazásuk melle�,a pályázati forrásokból fizethető 8 posztdoktor, 8 PhD-dolgozata befejezésében támogatandó pre-doktor, 23 új doktorandusz és további 23, a kutatómunkába bevonandó hallgató segíti. Az ország kutatói közössége mindezeket a fejleményeket úgy értékeli, hogy a kiemelt területeken egy kisebb kutatóintézet méretű friss személyi állomány bevonása növeli kutatási lehetőségeinket, párosulva a kísérleti eszközpark másfél évtizede példátlan megújí-tásával.

A kerekítve 100 oktató és a hozzájuk csatlakozó 100 fiatal szakember tudományosteljesítményének objektív ada-tokban (nagy impaktú publi-kációk, új kutatási szerződé-sek, együ�működési projek-tek megnövelt számában) is megnyilvánuló növekedése a nagyon rövid, kétéves futam-idő utáni folytathatóság és a most kimaradt területek bevo-

nását lehetővé tevő újabb pályázati kiírás kivívásának előfeltétele.

K o l l é g á i n k erőfeszítéseinek és sikereinek gyakori bemutatásában a TTK-s Nyúz bizo-nyára részt vesz a következő két évben. Kiváló gya-korlati tapasztalat-szerzési lehetőség lesz ez munka a 2011 szeptemberé-től induló új mes-

terszakunk, a “Tudománykommunikáció a természe�u-dományban” hallgatóinak!

Patkós András

1tudmell1_kesz.indd 1 2010.10.16. 13:47:58

5. félévfolyam 1. szám2010. október 20. 5. félévfolyam 1. szám2010. október 20. 5. félévfolyam 1. szám

2 InterjúInterjú InterjúInterjúInterjú Dr. Keszei Ernővel az ELTE új tudományos rektorhelyettesével

Augusztus elsején új rektori vezetés került az ELTE élére Dr. Mezey Barna professzor, volt jogász dékán irányításával. Az új rektort az eddi-gieknél több, öt új rektorhelye�es segíti munkájában, melyeket külön-böző karok delegáltak. A Természe�udományi Karról a tudományos rektorhelye�es feladatkörét Dr. Keszei Ernő, a Kémai Intézet professzora látja el, akivel kinevezése kapcsán beszélge�ünk.

Ön augusztus elseje óta az ELTE tudományos, kutatás-szervezési és inno-vációs ügyek rektorhelyettese. Mivel jár egy ilyen tisztség, milyen feladatokkal?

Meglehetősen sok feladattal. Egyrészt általában a rektori vezetés része minden rektorhelyettes, ezt azt jelenti, hogy minimum heti rendsze-rességgel rektori vezetőségi ülés van, ahol az aktuális problémákat megbe-széljük. Ezen minden rektorhelyettes ott van. Ezen túlmenően vannak olyan feladatok, amelyeket a rektor eleve delegál a rektorhelyettesekre, ezek között vannak protokolláris feladatok, mint megjelenni valahol, doktorokat avatni, diplomákat alá-írni vagy képviselni az egyetemet valamilyen fórumon. Az igazi érdemi feladat pedig az egyetem tudomá-nyos, kutatási és innovációs ügye-inek a felügyelete, menedzselése, a kapcsolódó szervezetek szakmai irányítása.

Hogyan került erre a pozícióra?

H u d e c z r e k t o r ú r k i f e j e z t e annak idején, hogy túl sok feladata van három rektorhelyettes mellett. Ennek hatására az új rektor, Mezey Barna professzor úgy gondolta, hogy megnöveli a rektorhelyettesek szá-mát ötre, akiket más-más karról fog felkérni. Jelezte, hogy a Természet-tudományi Karról a tudományos rektorhelyettest szeretné kinevezni. Engem először az Intézet keresett meg, hogy vállaljam el ezt a felada-tot – némi meggyőzés után eleget tettem a kérésnek. Ezek után a Kar javasolt, rektor úr pedig elfogadta a Kar javaslatát, és egy beszélgetés után megkért, hogy pályázzak.

Ezek szerint nem is olyan könnyen vállalta el ezt a feladatot?

Nem könnyű a feladat...14 évig veze�em a Fizikai Kémiai Tanszéket, ezután úgy gondoltam, hogy abba-hagyhatom az adminisztratív feladatok végzését és visszatérhetek intenzíveb-ben a tudomány művelésére. Alighogy elindult volna ez a tevékenységem, jö� ez a felkérés. Emia� nem volt könnyű igent mondani. Utóbb kiderült, hogy arról valóban lemondhatok, hogy visz-szatérek a tudomány kellő mértékben aktív műveléséhez.

Mik a tervei a következő négy évre rektorhelye�esként?

A pályázatom, amelyben 4-5 oldal-ban leírtam a terveimet, nyilvános, o� van az ELTE weboldalán, de elmondom a fókuszpontokat. A legfontosabb az, hogy az ELTE kutatóegyetemi minő-sítést kapo� a kormánytól. Magyaror-szág állami egyetemei közül öt kapo� kutatóegyetemi minősítést. Ezek közül méretében, kutatási potenciáljában, pályázati források elnyerésében, hall-gatói, oktatói létszámában az ELTE a legnagyobb. Ez nagy megtiszteltetés, de emelle� nagy felelősség is. Ezen minősítés következményeinek a fel-ügyelete, koordinálása, menedzselése – ez súlyponti feladata a tudományos rektorhelye�esnek. Mivel a kormány nem tudo� forrásokat biztosítani, hogy finanszírozza ezt az öt kutatóegyete-met, az Európai Unióval tanácskozva uniós pénzeket fordíto� erre – ennek keretében az ELTE több mint 3 milliárd forint támogatást nyert el.

A pályázat menedzselésére van egy kis központ, ők minden operatív fel-adatot ellátnak, de nem megúszható, hogy a tudományos rektorhelye�esnek jó információi legyenek erről a terület-ről, és ha szükséges, bele tudjon szólni. A tudományos rektorhelye�es felada-ta ugyanis, hogy a pályázatok ügyét

menedzselje az Egyetemen – sokan, eredményesen pályázzanak, a pályá-zatok megvalósítása pedig zökkenő-mentes legyen. Mind az Európai Unió-ban, mind Magyarországon elképesztő méretű bürokrácia alakult ki a pályá-zatok környékén. Ennek következtében majdnem annyi a bürokratikus teendő, mint amennyi az érdemi tudományos tevékenység. Ennek nem szabadna így lenni. Ebben az ügyben két fő irány-ban tevékenykedik a rektori vezetés, és természetszerűleg a tudományos rektorhelye�esre sok feladat hárul ezek közül. Az egyik, hogy a kormányzat irá-nyában lobbizni kell, hogy a törvények tegyék lehetővé, hogy egyszerűbben intézhessük a pályázást, a pályázatok lebonyolítását és elszámolását. A másik fontos tevékenység, hogy összefogva az egyetem adminisztrációjával és haszno-sítva magam és kollégáim informatikai, tervezési, pályázási, tudományművelé-si ismereteit, megpróbáljunk kialakítani egy olyan eljárásrendet, amelyik mind az oktatók, kutatók, mind az adminiszt-rátorok részére jelentősen könnyíti ezt a nagy bürokratikus terhet.

Ezen túlmenően vannak érdemibb feladatok, például a meglévő tudomá-nyos együ�működéseket lehetne bőví-teni, tájékoztatni a publikációs lehetősé-gekről az olyan karokon oktató, kutató kollégákat, ahol a tudomány művelése nincs annyira alapvetően jelen, mint a Természe�udományi Karon. Felada-tom még a tudományos kiadványok-ban az ELTE nagyobb részvételének lehetőségét felkutatni, hozzáférhetővé tenni, ami segít a kollégáinknak abban, hogy láthatóbbak legyenek, és így az Egyetem is láthatóbb legyen a tudomá-nyos kutatás szempontjából.

Nagyon fontos lenne a fiatal tehetségek bekapcsolása a tudomány-ba; különösen a kétfokozatú képzés bevezetését követően ez nem egysze-


InterjúInterjú 3

Tudományosmelléklet

InterjúInterjú


rű feladat. Végül az egyetemi tudo-mányos közéletben is fórumokat kell teremteni, kapcsolatokat létrehozni, valamint a nemzetközi kapcsolatok intézményes részét, többoldalú kap-csolatokat felderíteni, elősegíteni. Erre van egy komoly partnere a tudomá-nyos rektorhelye�esnek, a külügyi rektorhelye�es. Hozzá kell tennem egyből, hogy a rektorhelye�esek közö� általában vannak átfedések a feladatok-ban, és két hónapos tapasztalatom az, hogy ez a rektori vezetés ezt nagyon jól kezeli: kiválóan tudnak együ�működni különböző feladatok megoldásában a rektorhelye�esek.

Egyébként mindig is vegyész szerete� volna lenni?

Én sok minden iránt érdeklődtem, még középiskolás koromban is: iroda-lom, nyelvek, biológia irányában is. Az döntö�e el jelentkezésemet, hogy a középiskolai kémia tanárom egy rend-kívül jó érzékű tehetséggondozó volt. Az első félévben azt mondta, hogy ne járjak kémia órára, viszont kapok egy szertárkulcsot meg egy könyvtárkul-csot – oda akkor megyek, amikor aka-rok. Ilyen gesztus után nem véletlen, hogy az emberből kémikus lesz.

A kémikusokra jellemző, hogy érte-nek a gasztronómiához és szeretnek főzni. Önről is lehet tudni, hogy nagy kedvelője a gasztronómiának. Mikor és miket szoko� főzni?

Az anyám leánykori foglalkozása szakácsnő volt Sopronban. A Pannónia Szállodában kezdte konyhalányként, majd szakácsként jö� el onnan. Követ-kezésképp kitűnően tudo� főzni, és mivel én voltam az első fiúgyermeke, engem kezde� először tanítani főzni. Úgyhogy én már gyerekkoromban is tudtam főzni. Minden kémikus főz valamilyen szinten – hogy mást ne mondjak példaként, a legutóbbi Lágy-mányosi Eötvös Napokon a kémiku-sok főztek egy bográcsban, ez volt a bemutató tevékenységük. A felesé-gem eleinte nem nagyon tudo� főz-ni, úgyhogy én is taníto�am, aztán az anyámtól tanult, később jobban főzö�, mint én. Viszont már 17 év óta nincs feleségem, azóta én neveltem három gyermekemet egyedülálló szülőként, tehát mint a háztartás fenntartója, a főzést is jobbára én csináltam.

Említette, hogy az irodalom érdekel-te már középiskolában, és azt olvastuk Önről, hogy érdeklődik az ókori nyelvek, de más nyelvek iránt is. Hány nyelvet beszél és hogyan tanulta meg ezeket?

Ezt mindig megkérdezik, bár én sosem számolom, csak ilyenkor. A magyaron kívül németül olvasok a legkönnyebben, franciául beszélek a legkönnyebben, angolul írok a leg-könnyebben, de ezt a három nyelvet nagyjából egyformán jól tudom. Ezen kívül oroszul is olvasok irodalmat. Aztán tanultam svédül, illetve amit nem iskolából, hanem saját erőfor-rásból, az a latin és görög. Újgörögül kezdtem, aztán átálltam ógörögre. Újgörögül, mert turistaként Görög-országba mentem, az ógörög meg az olvasmányok miatt érdekes. Még egy kis szanszkritot tanultam ezek mel-lett, valamint héberül olvasni, hogy ha a Bibliában valami nem világos, és a fordításra gyanakszom, utána tudjak nézni.

Ezek szerint szokott Bibliát olvas-ni?

Ez egy alapkönyv, amelyben ösz-sze van foglalva sok évszázad, ha nem évezred bölcsessége, tapasz-talatai. Abban sok mindent talál az ember, ha keres.

Ön el is hiszi azt, amit olvas benne vagy pusztán irodalmi műként tekint rá?

Ez nem jó kérdés. Sok rétege van a Bibliának, és minél több rétegéhez hozzáférkőzik az ember, szerintem annál jobban jár. Minél több hagyo-mányban értően tud részt venni, annál gazdagabb az ember, úgy gon-dolom. Ennek a kérdésnek annyira nincs értelme, mintha mondjuk azt kérdeznénk, hogy elhiszem-e én azt, ami egy szép versben le van írva. Rossz kérdés. Az az emberiség köz-kincse, annak is nagyon sok rétege van, ha jó a vers. Minél több réte-gét tudom igazán értően elfogadni, magamévá tenni, hasznát venni, profitálni belőle, annál gazdagabb ember vagyok. De arra is szívesen válaszolok, ha a kérdés arra vonat-kozott, hogyan viszonyulok a vallás-hoz, mint aktív, élő hagyományhoz. Ugyan ritkán van időm részt venni

konkrét eseményekben, de akkor aktívan veszek részt a vallásom szer-tartásain is.

A többi nyelven, latinul, görögül mit szoko� olvasni? Esetleg szanszkritul...

Irodalmat természetesen. Ha van még negyed órám a tea melle�, akkor például egy kis Szókratész-szöveget olvasok Platón tolmácsolásában. Az απολογία σωκράτους (Apologia Socratus) i� van a polcomon, időn-ként élveze�el olvasom. Bár erre maximum hetente kétszer kerülhet sor időhiány mia�.

És a fizikai kémiát tanulóknak is tanítja a görög betűket.

Azt gondolom, hogy nem lehet elkerülni egy természe�udománnyal foglalkozónak, hogy latinul, görögül ne értsen néhány szót. Hogy tudja, miből le� egy ado� tudományos műszó. Sőt vannak olyan szavak, amelyek egy az egyben használatosak a tudomány-ban. A görög nyelv azért olyan gazdag, mert sok dialektusból adódo� össze, sok egymáshoz kapcsolódó kultúra interakciójából keletkeze�. E�ől rend-kívül mozgalmas nyelv.

Milyen tervei vannak a jövőben a kuta-tás területén?

Ha már szóba került, hogy nincs sok időm, el kell mondani, hogy amikor rektorhelye�es le�em, akkor egy hónap-ja már a Nemzetközi Bologna Bizo�ság elnöke is voltam. Ennek kapcsán a 47 országot tömörítő európai felsőoktatási térség jövő félévben esedékes Bologna-rendezvényeinek elnöke is leszek. Ez rendesen kihúzza alólam a talajt.

Ezek szerint a femtokémiai kutatásai véget értek?

Naivan azt gondolom, hogy azért egy-két hallgatót elfoglalkoztatok, egy-két cikket megírok közben. És esetleg visszatérek majd, ha letelik ez a rektorhelye�esi terminus. Lassan kiöregszem a tudományból is, úgyhogy ezt ennek tükrében kell majd újra meg-vizsgálni.

Bizonyára nagyon sok minden áll még Ön elő� az életben, úgyhogy kívánunk a továbbiakhoz is sok sikert! Köszönjük az interjút.

Pálfy Gyula és Ádám Johanna



4 ÚjdonságÚjdonság ÚjdonságÚjdonságAz Egyetem új lakóiCsúcstechnológiás eszközök a TTK-n

Az ELTE-t idén nevezték ki kutatóegyetemnek – ez hírnevet és jelentős anyagi támogatást is jelent Egyetemünk számára. Ennek kapcsán elnyerte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt Tár-sadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében „A fel-sőoktatás minőségének javítása a kutatás – fejlesztés – innováció – oktatás fejlesztésén keresztül” címmel meghirdete� pályázatot.

Az elnyert pénzt – mintegy 3 milli-árd forintos támogatást – fejlesztésekre fordítják a természe�udományok, a társadalomtudományok és a bölcsé-szeti tudományok területén. Az ELTE a karok kutatásainak integrálásával szeretné megfelelő helyekre elosztani a támogatásokat. A következőkben a TTK-n folyó szubmikroszkópos anyag és éle�udományi kutatások alprogram keretében fris-sen beszerze� eszközök működésébe, valamint a velük szemben támaszto� elvárásokba nyerhetünk bepillantást.

Az Egyetem négy nagyműszer beszerzésére fordította a támogatással járó pénz jelentős részét: vásárolt egy 300 millió Ft értékű nagyfelbontá-sú, kétsugaras pásztázó elektronmikroszkópot, 250 millió Ft értékben egy 700 MHz-es szupravezető mág-nessel ellátott NMR készüléket, egy 100 millió Ft értékű fluoreszcenciá-val aktivált sejtszortírozó berende-zést (FACS), illetve egy 70 millió Ft értékű nagyfelbontású transzmisszi-ós elektronmikroszkópot.

Dr. Lendvai János, egyetemi tanár, a TÁMOP-pályázat által támogato�, a TTK-n működő szubmikroszkópos anyag és éle�udományi kutatás fele-lőse lapunknak elmondta, hogy „a korszerű műszerek beszerzése nélkü-lözhetetlen a kísérleti kutatómunká-hoz. Ilyen modern eszközeink eddig nem voltak, a régebbiek pedig egy-re inkább elavul�á kezdtek válni.” Hangsúlyozta továbbá, hogy nem minden nap adódik lehetőség arra, hogy egy egyetem egyszerre korsze-rűsítse eszközparkját és teremtsen megfelelő körülményeket oktatói és

kutatói számára úgy, hogy a beszer-ze� eszközök több szakterület, sőt több kar számára is hozzáférhető-ek. „Ez nemcsak technikailag jelent hatalmas előrelépést, hanem az inté-zetek, és az i� folytato� kutatások életében is, hiszen így, azonos műsze-reket használva, közvetlenül meg-oszthatják egymással kutatási ered-

ményeiket. Egyszerűbb lesz tehát a tudományterületek összefogásával, az eddig elszigeteltebben működő kutatások helye� közös, a határte-rületeken folyó kutatásokat indíta-ni. Márpedig napjaink legfontosabb és leggyorsabban fejlődő kutatásai, például a nanotudomány, környe-ze�udomány, vagy az éle�udomá-nyok számos területe meghatározó módon interdiszciplinárisak, vagyis több, hagyományosan elkülönült tudományág, fizika, kémia, biológia eredményeit együ�esen felhasznál-va haladnak.” Az eszközökkel kap-csolatban elmondta, hogy három berendezés már üzemel, a negyedik, a FACS sejtszortírozó még nem érke-ze� meg, de várhatóan az év végéig ez az eszköz is működésbe lép.

Az NMR készülék a mágneses magrezonancia jelenségét hasz-

nálja fel szerkezetkutatási célokra. Az NMR technológia segítségével roncsolás nélkül nyerhetünk infor-mációt az anyagról. Az atommagok jellemző tulajdonsága a belső impul-zusmomentum, a magspin. Minden részecske, amelynek spinje van, mágneses dipólusmomentummal is rendelkezik, vagyis úgy viselke-dik, mint egy miniatűr iránytű. A mérés során nagy külső mágneses tér alkalmazása mellett, a kialakult térre merőleges irányban váltóáram-mal kis mágneses teret hozunk lét-re rövid ideig, amelynek hatására a különböző kémiai környezetben lévő atommagok más-más jeleket szol-gáltatnak. Ezen jelek matematikai átalakítása után kapjuk a spektru-mot. Az NMR készülékkel a feles magspinű atommagok mérhetők jól: leggyakrabban a hidrogén 1-es, szén 13-as és nitrogén 15-ös tömegszámú

izotópját használják fel.A 700 MHz-es mágnessel

elláto� készülék a második legna-gyobb az országban. A műszer a korábbi eszközökkel ellentétben a H, C, N magok melle� deuté-rium-NMR spektrum felvételére is alkalmas, sokkal érzékenyebb és jobb az eddigieknél: többek közö� a mérés teljesen automa-tizál�á vált. A készülékkel az egy- és kétdimenziós mérések melle� mérhetünk háromdimen-ziós spektrumot is.

Dr. Rohonczy János , a Kémiai Intézet egyetemi docen-

se elmondta, hogy az eszköz besze-relése és üzembe helyezése sem volt egyszerű feladat: „Az épület fala-inak bontására is sort kellett kerí-teni, a szupravezető mágnes lehű-tése 4,2 K-re 4 napig tartott, míg a tekercs 160 amper erősségű árammal való feltöltése 3 napot vett igény-be. Ezzel az árammal a berendezés 20 évig tud működni.” Hozzátette:„A készülék tömege 3 tonna, amiből 2 tonnát a benne lévő 70 km hosszú nióbium-ón tekercs tesz ki. A tekercs hűtésére 600 liter folyékony héliu-mot és 800 liter folyékony nitrogént használunk. A készülékben a belső nyomás a légnyomás 200 milliomod része.” A tervek szerint az eszköz-höz hélium-visszanyerő rendszer lesz hozzáépítve, mely évente 1000 liter elpárolgó gáz visszanyerését teszi lehetővé. Ezzel a csúcstechni-


ÚjdonságÚjdonság 5


ÚjdonságÚjdonság


kával elsősorban szerves anyagok, gyógyszerhatóanyagok és kollo-id rendszerek vizsgálhatók majd.Az eszköz megvásárlásával jelentő-sen bővült a mérési kapacitás.

A 1 0 0 k V m a x i m á l i s gyorsítófeszültségű transzmisz-sziós elektronmikroszkóp (TEM) elsősorban biológiai minták vizs-gálatára alkalmas az optikai mik-roszkópokénál nagyobb felbontás mellett. A mérés során fókuszált és párhuzamossá tett elektronnya-lábbal sugározzák be a mintát, egy pici fémhálóra (gridre) felvitt, 40-50 nm vastag metszetet. A metszeteket nehézfémsókkal teszik elektronszó-róvá, így az elektronsugár különbö-ző intenzitással tud az egyes terü-leteken átjutni. A kialakuló kép egy cink-szulfid ernyőn jeleníthető meg.A kép rögzítése a korábbi eszközök-kel ellentétben az új mikroszkópnál digitális kamerával történik. A leg-nagyobb változást ennek következ-tében a vizsgálat költségének csök-kenése jelenti, ugyanis a képeket nem kell előhívni. A berendezésnek fontos tulajdonsága a nagy fényerő és kontraszt mellett elérhető nagy felbontás (maximálisan 0,20 nm) és stabil működés.

Dr. Lőw Péter, a Biológiai Inté-zet egyetemi docense lapunknak e lmondta , hogy „a berendezés segítségével a ma megkívánt szín-vonalon tudunk biológiai szerkezet-vizsgálatokat végezni. Elsősorban ecetmuslica-, fonálféreg- és emlős idegszövet-mintákkal foglalko-zunk, ezen kívül sejttenyészeteket is vizsgálunk. A sejtek önemésztő folyamatának, az autofágiának a szabályozását kutatjuk. Alapkuta-tási eredményeink később felhasz-nálhatóak lesznek a különböző autofágiával összefüggő betegsé-gek gyógyításában is. A készülék az elkövetkező 15-20 évben nemcsak az Intézet munkatársait, hanem kül-ső kutatókat is kiszolgál majd.”

A fluoreszcenciával aktivált sejt-szortírozó berendezés (FACS) spe-ciális típusú, a jelenlegi legkorsze-rűbb áramlási citométer, amelynek segítségével a sejtek bizonyos tulaj-donságait, éle�ani jellemzőit lehet vizsgálni, továbbá a sejtek fehérje- és DNS-tartalmát mennyiségileg is meg-határozni. A készülékkel olyan folya-dékminták mérhetőek, amelyekben

a részecskék 0,5 – 100 mikrométeres mére�artományba esnek. A mérés során a részecskeszuszpenziót egy zárt áramlási rendszerben áramol-tatják, majd lézerfénnyel megvilágít-ják. Az ekkor keletkező optikai jelek szétválogathatók fényszórásból és fluoreszcenciából származó jelekre. A fényszórásból megbecsülhetik a részecskék átmérőjét és sűrűségét, míg a fluoreszcens jelekből 9 másik tulajdonság határozható meg egyi-dejűleg. Ezen tulajdonságok alapján a mintát ötfelé szeparálhatják. A mérés sebessége kulcsfontosságú: a készü-lék 70000 részecske/s sebességgel dol-gozik. A szortírozás után újratenyész-téssel is vizsgálhatják a mintát.

Dr. Matkó János, a Biológiai Inté-zet egyetemi tanára elmondta, hogy „ritka és alacsony számban jelen lévő sejteket gyorsan és nagy tisztasággal tudunk kinyerni teljes nyirokszervből preparált sejtmintából. Ezáltal olyan tulajdonságokat remélünk megis-merni, amire eddig nem volt mód.”. Hozzáte�e: „alapvető rutin eszköz, ehhez mérhető sebességű és haté-konyságú berendezés még nem volt Magyarországon korábban. Nem-zetközileg is a legmagasabb szintet jelenti.” Az eszközt immunológiai, neurobiológiai, mikrobiológiai, gene-tika, analitikai és geológiai kutatá-sokra lehet majd használni.

A nagyfelbontású, kétsugaras (SEM/FIB) pásztázó elektronmikro-szkóp a modern, nanométeres skálán történő szerkezetvizsgálat elenged-hetetlen eszköze. Igazi multifunkci-onális készülék, hiszen viszonylag egyszerű előkészítés és tisztítás után

bármilyen minta vizsgálható vele.A mintát az elektronsugárral besu-gározzák, majd a visszaszórt elektro-nokat használják fel a szerkezet-meg-határozásra. A berendezés többféle detektorral rendelkezik: szekunder elektron-, visszaszórt elektron-, és röntgenfoton-detektor. A készülék felbontása pásztázó üzemmódban 1,2 nm, amely a ma elérhető legjobb felbontás.

Dr. Havancsák Károly, a Fizikai Intézet egyetemi docense elmond-ta , hogy „a berendezés két fé le sugárforrással van felszerelve: az elektronágyú mellett ionágyúval is rendelkezik, amely lehetővé teszi nanoméretű struktúrák létrehozását és a minta teljes felületének rétegen-kénti leporlasztását, így a három-dimenziós szerkezetvizsgálatot is (nanolitográfia). A műszer alkalmas a hagyományos készülékekkel ellen-tétben szigetelő anyagok vizsgálatá-ra is anélkül, hogy a felületet vala-milyen vezető anyaggal borítanánk be. A készülék működhet gázkémia üzemmódban is, amely az ionnya-lábos maratás sebességét fokozhat-ja, vagy fémek, szigetelők felületre történő leválasztását teszi lehetővé. Ilyen módon nanoobjektumok kiala-kítása válik lehetővé, és akár 20-30 nm vastagságú vonalak is húzhatók a felületen. A berendezés sokoldalú, a mikroszkópi kép mellett röntgenes összetétel vizsgálatra, és a szemcsék orientációjának meghatározásá-ra is alkalmas. Nanokutatásokhoz, anyagtudományhoz alapműszer, nincs ennél jobb felbontású pásztá-zó elektronmikroszkóp a világon.” A pásztázó elektronmikroszkópot a földtudósok, a fizikusok és a vegyé-szek egyaránt használhatják, sőt komoly érdeklődés van a régészet irányából is.

A már meglévő régebbi és most beszerzett új eszközökkel az Egye-tem egy szerkezetkutató centrum létrehozását tűzte ki célul, ezáltal szélesebb kör számára elérhetővé téve a beszerzett új eszközöket.A különböző együttműködések is előtérbe kerülnek, hogy ne csak a Kar kutatói használhassák ezeket a műszereket. Az újonnan felszerelt eszközparkkal az anyag- és élettudo-mányi kutatások jelentős fejlődésére számíthatunk az ELTE-n.

Sarka János



6 CsillagászatCsillagászat CsillagászatCsillagászatCsillaghalál közelrőlA planetáris ködök története

A világító ködök speciális csoportja a planetáris ködöké, melyek kis vagy közepes tömegű (Naphoz hasonló) csillagok maradványai. Kissé megtévesztő elnevezésük oka, hogy ezek az objektumok gyakran kerek, korongszerű kinézetűek, így a kisebb távcsövekben bolygókoronghoz hasonlítanak. A megnevezés csupán leíró jellegű, egyébként semmi közük a bolygókhoz.

Történeti áttekintés A planetáris ködök részletes

vizsgálata csak jóval a távcső felta-lálása után kezdődhetett el. Szabad szemmel ugyanis nem láthatóak, megfigyelésüket az alacsony felületi fényességük nehezíti, mivel köny-nyedén beleolvadnak az égi háttér-be. Elsőként a G y ű r ű s -k ö d n e v ű p l a n e t á r i s ködöt fedez-te fel a Lant cs i l lagkép-ben Antoine D a r q u i e r francia csil-lagász 1779-ben. Három-h ü v e l y k e s távcsövével a Jupiterre emlékeztető korongot írt le, amelynek különleges-sége, hogy fénye egyenletesen hal-ványodik a pereme felé.Ugyanebben az évben Messier is megtalálta egy üstökös észlelése közben, és ren-geteg halvány csillag együttesének gondolta. William Herschel, angol csillagász 1785-ben az ég egyik leg-furcsább objektumának tekintette, ami feltételezései szerint egy gyű-rű alakú csillaghalmaz. Ő kezdte meg ezen ködtípusok számbavételét a Messier katalógusban, és ő volt az, aki először használta és vezet-te be a planetáris köd fogalmát egy 1785-ben közölt cikkében. Ennek a listának a továbbfejlesztése veze-tett az Új Általános Katalógus (New General Catalog - NGC) megszüle-téséhez. Herschel elképzelései sze-rint a planetáris ködök gázból vagy

folyadékból álló, halványan világító gömbök (amiben részben igaza is volt), tévedett azonban időbeli elhe-lyezésükben: fiatal képződmények-nek tartotta őket, amelyek anyaga még nem sűrűsödött csillagokká.

Planetáris ködök közelrőlM a m á r t e l j e s e n

n y i l vá n va l ó , h o g y a planetáris ködök egyes csillagok körül elhelyez-kedő, halvány gázhéjak, melyeket az öregedő, vörös óriás állapotban lévő csil lag dobo� le magáról, úton a fehér törpe vagy más kompakt állapot elérése felé. Jelen-tős tömegcsökkenéssel járó folyamatról van szó: a csillag tömegének akár felét, vagy még nagyobb részét is elveszítheti!

A ködök átmérője 3-6 milliárd km (a Sza-

turnusz Naptól való távolsága kb. 1,4 milliárd km), de előfordulhat-nak lényegesen n a g y o b b a k i s . Tö m e g ü k 1/5 naptömeg körül mozog, a gázhéjak tágu-lási sebessége 1 0 - 1 5 k m / s . A p l a n e t á r i s ködök kialaku-l á s a : m i n d e n csillag önsza-bályzó termo-nukleáris erő-műként műkö-dik mindaddig, amíg belsejében elegendő üzem-

anyag áll rendelkezésre. Kezdetben a hidrogént fúziós reakciókon keresztül héliummá alakító csillagmag elegen-dő sugárnyomást (úgyneveze� fény-nyomást) biztosít a csillag gravitáci-ós erejével szemben, ezáltal lesznek a csillagok egyensúlyi rendszerek.A hidrogén elfogytával szétválik a kis és nagytömegű csillagok életének menete (a határ valahol 10 Naptömeg körül van). A nagytömegűeknél lép-csőzetesen ismétlődő folyamatok ját-szódnak le, amelyek során az energia-forrás kimerülése után összehúzódik a magjuk, majd a kellően nagy nyo-más és hőmérséklet kialakulásával magasabb rendszámú elemek fúziós reakciói indulnak be. A sorozat legvé-gén bekövetkezik a teljes kimerülés: létrejön az energiát már nem termelő, azt csupán elnyelő vasmag, ami után megállíthatatlanul összeomlik a csil-lag, és II-es típusú szupernóvaként fejezi be életét. Ilyenkor keletkeznek úgyneveze� neutroncsillagok illetve fekete lyukak (kellően nagy tömegű csillagok összeomlásakor). Mindez néhány millió, vagy tízmillió év ala� játszódik le. Egészen más utat járnak be a kis- és közepes tömegű csillagok. Érdemes megjegyezni, hogy mivel ebbe a kategóriába a durván 0,5-5 Naptömegű csillagok tartoznak, ezért Tejútrendszerünk csillagainak 90%, köztük a mi Napunk is, hasonló sors-ra jut majd. Ne várja senki tehát, hogy majdan a Nap befejezve életét fekete lyukat hagyna maga után. A kis és közepes tömegű csillagok tehát fejlő-désük során évmilliárdok ala� jutnak el a vörös óriás állapotba, amikor is az energiatermelésük már kikerül a degenerál�á váló magjukból az azt


CsillagászatCsillagászat 7


CsillagászatCsillagászat


övező hidrogén és héliumhéjakba. Ilyenkor ezek a csillagok az úgyne-veze� Hertzsprung-Russell-diagram aszimptotikus óriáságán (AGB) tar-tózkodnak. A Hertzsprung-Russell-diagram Einar Hertzsprung (1873-1967) dán, és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csi l lagász által 1905 és 1913 közö� felállíto� csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon ábrázolja a csillagok és csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait: a színt, a luminozitást - egy csillag meghatározo� időtar-tam ala� kibocsáto� összsugárzását, az abszolút magnitúdót, a felszíni hőmérsékletet, és a színképosztályt. A fajlagosan nagyobb magbeli hőmér-sékle�el járó állapot pedig felfújja a haldokló csillagok légkörét, így akár néhány száz Napnyi sugarúvá híznak a csillagok. Tehát maga a felfúvódás lesz az oka a planetáris köd kialaku-lását biztosító körülmények létrejöt-tének. Ekkor ugyanis a légkör külső tartományai olyan messzire kerülnek a rendszer gravitációs központjától, hogy viszonylag kisebb instabilitások is elindíthatják az AGB-n jelentke-ző erős tömegvesztési folyamatokat. Ezt a tömegvesztést az energiater-melés ingadozásait okozó ismétlődő héliumhéj lobbanások (úgyneveze� termális pulzusok) modulálhatják. A termális pulzusok ala� a magot övező hélium, illetve hidrogénhéjak-ban egyenetlenül történnek a fúziós reakciók, amelyek jellemzően néhány száz évig tartanak és átalakítják a belső régiók szerkezetét. Az AGB-n fejlődő csillagok tömegük jelentős részét elvesztik. A visszamaradt csil-lag a kékesfehér színű O színképtípu-sú szuperóriás és fehér törpe közö� van. A csillag már korábban anyagot dobo� le magáról, a szabadon maradt mag pedig gerjeszti a régebben ledo-bo� anyagból kialakult gázból és porból álló héjakat, közben pedig a fehér törpe állapot felé halad. Ösz-szefoglalva tehát planetáris ködök akkor képződnek, amikor a kis és közepes tömegű csillagok fejlődésük során eljutnak a vörös óriás állapotá-ba, ilyenkor az energiatermelés nem a magban, hanem az azt körülvevő hidrogén és héliumhéjakban történik. Számítások igazolják, hogy amikor a fúzió a különböző héjakban leáll, vagy éppen hirtelen elindul, az ener-giatermelés erősen ingadozik. Ezt

a jelenséget hívja a szakirodalom termális pulzusnak: vagyis a csilla-gok belső szerkezete átrendeződik. Az instabilitás és a felfúvódo� álla-pot együ�esen eredményezi, hogy a haldokló csillagok a külső tartomá-nyaikat ledobják. E gyors tömegvesz-tési folyamatok addig ismétlődnek, amíg egy végső termális pulzus le nem löki az óriáscsillag energiát nem termelő (degenerált) magját övező legbelső réteget is. Az ilyen típusú ködöknél minden esetben kell lennie egy visszamaradt forró csillagnak, amely gerjeszti a ledobo� gázfelhőt, vagyis láthatóvá teszi azt számunkra akár több ezer fényév távolságról is. Ezt elsőként egy magyar csillagász, Gothárd Jenő muta�a ki fotográfi-ai úton a Lant csillagképben talál-ható Gyűrűs-köd (M57) esetében, rávilágítva ezzel a planetáris ködök valódi szerepére a csillagfejlődésben elfoglalt helyüket illetően. A közpon-ti csillag igen magas hőmérsékletű (80-100 ezer K), O színképtípusú. (Nagyon hasonlít egy Wolf-Rayet csillagra, amely egy szé�erjedő gáz-burokkal körülve� csillag, többnyire szoros, spektroszkópiai ke�ősök).A planetáris ködök színképe éles emissziós vonalakból áll, melyeket a fizikusok laboratóriumi kísérletei rit-ka gázok izzításakor muta�ak. Ben-nük több tilto� vonalat fedezhetünk fel, melyek csak különleges körülmé-nyek hatására jelennek meg. Ilyenek például az egyszeresen és kétszeresen ionizált oxigén, kén, valamint a három

és négyszeresen ionizált neon és argon. A normál vonalak közö� a hid-rogéné és a héliumé a legerősebbek.A planetáris ködök belsejében a köz-ponti csillagról kiinduló energiaáram még nagyon erős, az o�ani gázokat rövidhullámú ibolyaszínű sugárzás keltésére készteti. Kifelé haladva az energiaáram erőssége fokozatosan csökken, ami a legkülső gázréte-gekben hosszabb hullámú vöröses fénykibocsátást eredményez. Ebből adódik a ködök szivárványszínű tün-döklése. Alakjukat jelentősen befo-lyásolja a maradványcsillag felszíné-ről érkező csillagszél is. Kívülről egy külső gyűrű burkolja őket. Fontos az is, hogy milyen szögből látunk rá az ado� ködre, mert ez meghatározza azt, hogy az egyébként egymáshoz nagyon hasonló ködöket milyennek is látjuk. A planetáris ködök rend-kívül nagy segítséget nyújtanak a csillagok belsejében folyó bonyolult folyamatok megértésében. A belőlük származó csillagpor jelentős mérték-ben járult hozzá a földi és talán más bolygókon kialakuló élethez, mert az eredetileg csak hidrogént és héliumot tartalmazó csillagközi felhőket nehe-zebb elemekkel (a csillagászatban úgyneveze� fémekkel) szennyezték be. Ezen felhőkből kialakult újabb csillagok körül létrejö� bolygókon ezáltal már megtalálható az élethez szükséges szén, oxigén, nitrogén, kén, és egyéb nehezebb biogén ele-mek is.

Aldhissla



8 TDKTDKTDK a láthatáron

A tudományos diákköri tevé-kenység a tehetséggondozás leg-fontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Alapja a kötelező tananyag elsajátításán túl-mutató hallgató-tanár műhelymun-ka, szakmai kapcsolat, amely már az alapképzés idején lehetőséget ad nekünk hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy téma-terület és az alkalmazható kutatá-si módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelezőn túlmu-tató új ismeretek megszerzésére. Hozzájárul a tudományos kutatói pályán való elindulásához, megtanít a kitartó munkára, s közben érvel-ni, vitatkozni, mások igazát meg-ismerni, elfogadni, a felnőtt tudós nemzedéknek példát mutatva örülni más sikereinek, elért eredményei-

nek is. Az intézmények oktatóinak, kutatóinak pedig lehetőséget ad a diákok szakmai ismereteinek, azok alkalmazásának jobb felmérésére, a szakmai utánpótlás, a PhD képzésre jelentkezők érdemi kiválogatására. Ugyanis a TDK keretei között folyó tudományos tevékenység a doktori képzés egyik legjobb előiskolája, a doktori iskolákba való felvétel fon-tos feltétele.

Mára már az ország csaknem minden felsőoktatási intézményében folyik tudományos diákköri munka. Arra, hogy valóban tehetséges, kivá-ló képességű szakemberek kerülnek ki ezekből a tudományos diákkö-rökből, igen meggyőző bizonyíték, ha az MTA rendes- és levelező tagjai névsorát, az írásos bemutatkozást megnézzük. Szinte mindenki diák-körben kezdte tudományos pályafu-tását, itt írta első dolgozatát, köztük

szép számmal olyanok, akik ma gya-kori TDK témavezetők, s olyanok is, akik kiemelkedő diáktudományos tevékenységet segítő tanári mun-kájukért Mestertanár elismerésben részesültek.

Karunkon ebben a félévben is szakterületenként megrendezésre kerülnek a helyi TDK konferenciák. A legtehetségesebb hallgatók részt vehetnek a minden második évben megrendezett OTDK-n is.

Ha még többet szeretnél tudni a TDK-ról, vagy még nem találtál témavezetőt, érdemes megnézni a kari előadásokat, vagy a következő programokra ellátogatni: biológu-soknak BTDK Téli Iskola, fizikusok-nak Mafihe TDK Hétvége, vegyé-szeknek „ellen TDK”, meteorológus-nak NyáriIskola...

További információk: ludens.elte.hu/~tdkinfo/tdt/

TDK határidők 20102010-es kari konferenciák

jelentkezési lap kivonat dolgozat konferencia időpontja

konferencia helyszíne

Biológus TDK 15-Oct 3-Nov 27-Nov ELTE DT Aula

Fizika TDK 13-Nov 23-Oct 3-Nov 13-Nov Jedlik-terem

Marx-terem

Természetföldrajz 22-Oct 22-Oct 24-Nov 30-Nov

Geofizikus TDK 22-Oct 22-Oct 19-Nov 2-Dec Egyed László terem

Kémia TDK 12-Oct 2-Nov 2-Nov 13-Nov 063 és 065 termek

Környeze�udományi 8-Nov 8-Nov 15-Nov 26-Nov Mauritz-terem

Meteorológus TDK 12-Nov 12-Nov 1-Dec 9-Dec Kari Tanácsterem

Matematikus TDK 22-Oct 22-Oct 10-Nov 3-Dec Déli Tömb

I. 817

Térképész TDK 12-Nov 12-Nov 7-Dec 10-Dec Északi Tömb

7.55

Tudományfilozófia 19-Nov 19-Nov 2-Dec 2-Dec Déli Tömb

1-711

Tantárgypedagógia 29-Nov 29-Nov 29-Nov 6-Dec Déli Tömb

7.110

A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia szekcióinak felhívása

Szekció Időpont Helyszín

Biológia 2011. április 18-20. Budapest, ELTE

Fizika, Földtudományok, és Matematika 2011. április 27-29. Nyíregyháza, NYF

Kémia és Vegyipari 2011. április 27-29. Pécs, PTE


tétékás nyúz 4106 - tudományos melléklet

Documents