Jó időt jósolunk Oroszországnak (12. oldal)

A nano-tartálytól a terápiás eszközig (8. oldal)

Erszényes szőrmókok (14. oldal)

TétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: nyuz@elte.huXXXVIII félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

NyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzAz ELTE

NyúzAz ELTE

info: nyuz@elte.huinfo: nyuz@elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzAz ELTE

NyúzAz ELTETTK

NyúzTTKHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: nyuz@elte.hu

Nyúzinfo: nyuz@elte.huinfo: nyuz@elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: nyuz@elte.hu

Nyúzinfo: nyuz@elte.hu

HÖKHÖKHÖKHÖKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTK

XLIV. félévfolyam 6. szám 2012. március 21.

Plusz-Mínusz+-

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

Plusz-Mínusz

Rendelje meg ma, vigye el holnap!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár is igyekszik lépést tartani a felgyorsult világgal, ezért egy új szolgáltatással segíti az olvasók gyorsabb kiszol-gálását, akiknek az utóbbi időben a nagy érdeklődés miatt időnként megnövekedett várakozási idővel kellett szembesülniük. Az előzetes könyvkérés segít abban, hogy a látogatók várakozás nélkül juthassa-nak hozzá a keresett könyvekhez.Mostantól az olvasónak elegendő egy e-mailt írni a kolcsonzo@lib.elte.hu címre a következő adatokkal:szerző neve, könyv vagy folyóirat címe, kiadás éve (elhagyható, ha nem egy adott kiadási évet keresünk), jelzet, saját név, kölcsönzés vagy helyben olvasás céljára kéri-e, és az az időpont, amikor legkorábban érte tud jönni.(A dokumentumok adatai megtalálhatók az Egyetemi Könyvtár digitalizált alapkatalógusában vagy az online katalógusban.) Előzetes kikérésre minden esetben küldenek választ. Legkorábban az e-mail küldésétől számított 1 órával, legkésőbb az elküldés után 48 órával a könyv átvehető. Egyszerre 8 darab könyv kérhető ki.forrás: http://elte.hu

Tudós Klub a tekintélyről

Jog, közösség, tudomány, megismerés, morál, pedagógia, kultúra – mindennapja-ink legfontosabb területei, ahol a tekintély szerepe és értelmezése nem csupán drámai-an átalakult az elmúlt évszázadban, hanem ma is élénk szakmai, társadalmi, ideológiai viták tárgya. A Tudós Klub 2012. március 27-i beszélgetésén a jogtudomány, a filozófia, az etológia és a neveléstudomány szemszögéből vitatják meg a témát.A résztvevők:Földi András dékánhelyettes, egyetemi tanár, ÁJK Római Jogi TanszékFehér M. István egyetemi tanár, BTK Újkori és Jelenkori Filozófiai TanszékMiklósi Ádám habil. egyetemi docens, TTK Etológiai TanszékPodráczky Judit tanszékvezető, főiskolai docens, TÓK Neveléstudományi TanszékA beszélgetést vezeti Fábri György rektor-helyettes, habil. egyetemi docens.Időpont: 2012. március 27. 18:00Helyszín: ELTE Rektori Hivatal, Baross Gábor-terem (1056 Budapest, Szerb u. 21-23. fszt.)forrás: http://elte.hu

Kötet az ELTE Egyetemi Könyvtáráról

Knapp Éva és Szögi László „Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára / University Library of Eötvös Loránd University” című könyvének ünnepélyes bemutatójára 2012. március 26-án kerül sor az ELTE Egyetemi Könyvtár Dísztermében. A könyvtár 450 éves alapí-tása alkalmából megjelent kétnyelvű, gazdagon illusztrált kötetet Dr. Náray-Szabó Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főigazgatója mutatja be. Közreműködik a Capella Silentium énekegyüt-tes. A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható. Időpont: 2012. március 26. 15:00Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem (1053 Budapest, Feren-ciek tere 6. I. em.) forrás: http://elte.hu

Arcfelismeréssel irányított mobileszközök

Lehotay-Kéry András és Dudás András, az ELTE Informatikai Karának hallgatói kapták meg a 2012-es Hallgatói ötletpályázat első díját, amelyet az ELTE Innovációs Nap keretében vehettek át február 23-án. A hallgatók olyan szoftvert terveznek, amely fizikai interakciótól mentes, arcfelismerésen alapuló irányítást tesz lehetővé mobileszközökön. A mobiltelefonok kizárólagos vezérlése nemcsak számtalan kellemetlen szituációt okoz az átlagfelhasználás területén, de a fogyatékos – mozgássérült – emberek számára lehetetlen feladatot is jelent. Ezek a problémák késztették arra a hallgatókat, hogy egy új, kényelmes és egyszerű megoldást kutassanak. „A projekt előzménye számomra a 2010-es EURAXESS konferen-cián bemutatott, Android telefonnal vezérelhető AIBO kutya volt. Ezt a szoftvert én készítettem, amelynek folytatásaként logikus volt, hogy próbáljuk meg a telefont más vezérlési feladatokra is használni. 2011-ben a Mobil Alkalmazások Fejlesztése kurzus kere-tein belül előadást tartottam az Android operációs rendszerről. Az előadás után Lehotay-Kéry András ezt a projektet választotta, amelynek azóta is témavezetője vagyok szoftvertechnológiai szem-pontból” – árulta el Dudás András az indulás részleteit.A fejlesztőcsapatban Lehotay-Kéry András szoftverfejlesztő készíti a kód java részét és integrálja az algoritmusokat, Dudás András szoftvermérnök pedig a program szerkezeti felépítéséért és kódminőségéért felel. A projektet dr. Lőrincz András, az ELTE IK tudományos főmunkatársa vezeti.forrás: http://elte.hu

Gyerekjáték felnőtt fejjel

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az ELTE Informatikai Kar 2012. március 22-én közös konferencián mutatja be oktatási játékokkal kapcsolatos pro-jektjének eredményeit. A kutatások fő támogatói az Amerikai Légierő és az Európai Szociális Alap.A komplex projekt hosszú távú célja a gyermeki fejlődés és tudás széleskörű monitorozása és számítógépes segíté-se, tapasztalt, intelligens és empatikus számítógépes tanár segítségével. A projekt során a nyelvi eszköztár fejleszté-sét az Amerikai Légierő, a széleskörű méréseket a TÁMOP, a webkamerás monitorozást a Realeyes Ltd. és a KMOP támo-gatta. Az “Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi projekt a speciális nevelési igényekkel kapcsolatos fejlesz-tésekhez járult hozzá.A konferencia a résztvevők számára ingyenes, de regisztrá-cióhoz kötött. Moderátor: Dr. Kozma László, habilitált egyetemi docens, az ELTE Informatikai Kar dékánjaHelyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemH-1111 Bp., Magyar tudósok körútja 2. B 017. sz. teremIdőpont: 2012. március 22. 13:00-18:00forrás: http://kp.elte.hu

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, VI. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: Törceee. Olvasószerkesztők: Simon Emese, Mihály Eszter. Címlap: F. A. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

Tartalomjegyzék

HÖK ...............................................4-6

(Elnöki beszámoló;Dékánjelöltek meghallgatása,Nem buli bulit szervezni?;ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlés)

Sport ..................................................7

(Töltsük meg a lelátókat!)

Arcok .................................................7

(Lénárd Fülöp)

Tudósítás .......................................8-9

(Kell-e félnünk a farkastól?,Nano-tartálytól a terápiás eszközig)

Faliújság .....................................10-11

TTT .............................................12-15

(Jó időt jósolunk Oroszországnak,Ausztráliai pókinvázió;Erszényes szőrmókok,KÖRNYékezés: BKSZT)

Helyvektor .....................................16

(Cuki vagyok...)

Kritika ............................................16

(Égi randevú)

Cooltér ............................................17

(Elvarázsolt írónő)

Négyeshatos ...................................17

(A Könyv)

Belszíni fejtés ..................................18

Mozizóna ........................................19

(Diktátor Angliában;Amivel tele a pelus)

ÚjdonságokKedves olvasók! Remélem, hogy az egész héten fesz-

tiválozó remek idő, amelyet már oly régóta harangozok be, és amely most egyik pillanatról a másikra betoppant hozzánk, nem csak a szerkesztőség munkamoráljának adott jelentősebb löketet, de a ti kedveteket is meghozta, ha arra ugyan nem is, hogy csapot-papot ott hagyva túrázni induljatok a sötét erdők mélyére, de arra mindenképpen, hogy többet süttessétek a hasatokat a Nap alatt, mint ahogyan azt eddig tettétek.

Ezen a héten is felhívnám a figyelmeteket néhány olyan újdonságra, amelyet egyrészt a ti szórakoztatásotokra, másrészt pedig a lap nívójának emelésére találtunk ki. Az egyik ilyen dolog, amellyel bővebben a Faliújsá-gon is találkozhattok, az újonnan meghirdetett logópályázatunk, amelyre olyan kreatív emberkék jelentkezését várjuk, akik frappáns alkotásaikat szívesen látnák viszont pólókon, bögréken és egyéb olyan használati tár-gyakon, amelyekkel egy hagyományos hétköznap, az utcán sétálva szemben találhatjuk magunkat.

Az e heti lapszámban egyetlen jelentősebb változást eszközöltünk: mivel a neves termeink cetlijeit tartalmazó szütyő aljáról is kifogytak a lehetőségek, vagyis az összes ilyen termet felsoroltuk már, az Arcok rovatunk új köntöst öltött magára. A félév további részében a magyar származású Nobel-díja-sainkat állítjuk pellengérre, hogy ti is minél többet tudhassatok meg róluk.

Ha pedig szívesen jártok az ELTE keretein belül megrendezésre kerülő rendezvényekre (mint teszem azt a Felező volt az előző hetek valamelyikén, és amelyekről további részleteket olvashattok, amennyiben továbblapoztok), de eddig nem volt módotok vagy energiátok arra, hogy képeket készítsetek, mégis szívesen viszontlátnátok magatokat, úgy vessetek egy pillantást a – nem győzöm hangsúlyozni – megújult honlapunkra, hiszen ezek után itt olyan dolgokra is ráfuthattok a Galérián belül, amelyek felkeltik az érdeklő-déseteket vagy csak egyszerűen érdekesnek bizonyulnak.

Mindazonáltal remélem, hogy kellemesen és legfőképpen hasznosan töltitek majd ezt a hetet is!

Fontanji Andorfőszerkesztő

foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szer-kesztőségébe.

Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges,

mindenre megtanítunk.Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben,

illetve a fogadóórájában.

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

HÖK4

Dékánjelöltek meghallgatása

A Kari Szervezeti és Működési Sza-bályzat (SzMSz) 32. § (4) bekezdése alap-ján került sor a Kari Tanács, a Profesz-szori Tanács és a Hallgatói Önkormány-zat Választmányának együttes ülésére. A gyűlés programja a dékánjelöltek nyilvános bemutatkozása volt, amely-re a dékánválasztást előkészítő bizott-ság meghívta az érintett tanácsok és a Választmány tagjait. Az ülés egyébként a Kar polgárai számára nyilvános volt, a pályázatok a kari honlapon elérhetőek.

2012. március 14-én 16 óra után néhány perccel Dr. Nagy Károly, a dékán-választást előkészítő bizottság elnöke megnyitotta a Gömb Aulában az ülést. Köszöntötte a megjelenteket, majd ismer-tette a gyűlés menetét. Először a három jelölt kapott 10-10 percet, amit mindenki

saját belátása szerint használhatott fel, majd az előzetes kérdések következtek, végül a helyszíni kérdések, majd a bizott-sági elnök záróbeszéde.

Névsor szerint felszólításra kerültek a jelöltek. Dr. Homonnay Zoltán kicsit több mint 10 percben vázolta pályázatának főbb kérdéseit. Dr. Papp Gábor, elmon-dása szerint feltételezte, hogy a pályáza-tokat a megjelentek áttanulmányozták, így inkább saját életrajzát mutatta be egy ppt diasor segítségével. Dr. Surján Péter röviden bemutatkozott, majd felvetett néhány fontos kérdést, amire pár szóban válaszolt is.

A bemutatkozások után Dr. Nagy Károly feltette az előzetesen beküldött kérdéseket, amiket március 7-éig lehetett eljuttatni dr. Csibra Klárának, a Dékáni Titkárság vezetőjének. A 10 kérdésből 7-et a Biológia Intézet, 3-at a TTK HÖK kül-dött be. A mi kérdéseink a Környezettu-dományi Szakterülethez tartozó képzések

rendezéséről, az új tanárképzésről és a TTK-s diploma minőségének megőrzésé-ről szóltak. A dékánjelöltek a kérdéseket előző héten megkapták, így gondolkodási idő nélkül tudtak reagálni. A válaszadás lehetőségét is maximálisan kihasználták és felváltott kezdési sorrenddel minden kérdést egyenként megválaszoltak.

A helyszíni kérdések olyan külön-böző területekre terjedtek ki, amiket a pályázatok és bemutatkozások nem tar-talmaztak. Hallhattunk többek között az Európai Uniós pályázatokról, a gazdasági ügyintézésről és az egyes tanácsok össze-tételéről. Az összes feltett kérdés megvá-laszolásra került.

Záró gondolatként a tanárképzés fontosságáról beszélt Dr. Nagy Károly. Végül gratulált a dékánjelölteknek és megköszönte a megjelenteknek a részvé-telt. Végezetül 18 óra után az ülést lezárta.

Ivancsó VeronikaKari Tanács és választmányi tag

Elnöki beszámolóMegújult csapat

Az előző számban írt készülődések beértek, a TTK HÖK mara-toni Küldöttgyűlést tartott, ahol az eddig üresen álló tisztségviselői posztok sikeresen betöltésre kerültek, illetve egyéb személyi válto-zások is történtek. Erről bővebben a Küldöttgyűlésről szóló cikkben olvashattok.

Külön öröm számomra, hogy a Küldöttgyűlésen a szociális elnök-helyettes és az Alapítvány elnöke is nagyon szoros küzdelemben került megválasztásra, ezen esetekben két hosszas felkészülésen átesett jelölt ver-sengett egymással.

Az Alapszabály módosítása is meg-történt. Ezúttal alapvetően technikai jel-legű pontosítások kerültek bele, hiszen az előző két alkalommal már megtör-téntek a lényegi módosítások. A három alkalom alatt gyakorlatilag az Alap-szabály minden paragrafusa módosult kisebb-nagyobb mértékben. Reménye-ink szerint így a TTK HÖK a gyakorlat-ban sokkal jobban fog tudni működni, illetve a módosítás legfontosabb oka, hogy a szakterületek önálló döntési jog-kört kapjanak bizonyos kérdésekben. Az Alapszabály a Szenátus jóváhagyásával lép életbe, amely már csak törvényességi, szabályossági ellenőrzést jelent. A TTK HÖK mindenkori hatályos Alapszabá-

lyát egyébként megtalálhatjátok a ttkhok.elte.hu/alapszabaly oldalon.

A TTK Hallgatói Alapítvány kura-tóriuma hétfőn ülésezett, ahol az elkö-vetkezendő időszak munkaterve mel-lett a két jelölt is bemutatkozott.

Hétfőn szokás szerint Választ-mányt is tartottunk, ahol a szokásos napirendi pontok mellett elfogadtuk az Alapítvány előző időszakáról küldött beszámolóját, illetve a Hallgatói Köve-telményrendszer új törvény szerinti átírásának ütemezését beszéltük meg, hogy a TTK HÖK is el tudja küldeni javaslatait akár a törvény miatt, akár más okból módosítandó részekről.

A dékánjelöltek meghallgatása szerdán zajlott a Gömb Aulában. Erről szintén olvashattok egy rövid beszá-molót e cikk alatt. A Kari Tanács a Nyúz megjelenésének napján, szerdán dönt a dékán személyéről.

A Küldöttgyűlés hajnali egy óra-kor úgy döntött, hogy a többi napi-

rendi pontot inkább frissebb fejjel tárgyalná meg, hiszen különösen a mentorkoncepció, ami a mentorrend-szer egész éves működését határozza meg, mindig hosszas vita után szokott meghatározásra kerülni. Ezért március 21-én szerdán, újra összeül a testület, ahol a megmaradt napirendi pontok mellett dékánválasztási tájékoztatóra is sor kerül. Titeket is szeretettel várunk ezúttal is az ülésre, amire 20:00-kor, várhatóan az Északi Tömb 0.100A ter-mében kerül sor.

Szerdán és csütörtökön tartotta a Matematika Szakterületi Csoport a PI-napokat. Az immár harmadszor megrendezett piknik idén 15-én került megtartásra, a szerdai napon pedig filmklubra és a filmhez kapcsolódó könnyed matematikai előadásra várták az érdeklődőket.

Ahogy azt a múlt héten olvashat-tátok, HÖOK Közgyűlésen is képvi-seltette magát a TTK HÖK. Az itt elfo-gadott keretszámokkal kapcsolatos nyílt levelet a középső oldalakon, a Faliújságon olvashatjátok. A felsőok-tatási törvénnyel kapcsolatos cikke-ink tovább folytatódnak a következő számokban, ha van olyan téma, amit szeretnétek, ha feldolgoznánk, min-denképp írjatok!

Dukán András Ferencelnök

ELTE TTK HÖKelnok@ttkhok.elte.hu

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5Nem buli bulit szervezni?Fejlemények a féléves rednezvényeinkről

Az utóbbi időben egyre többször fordulhatott elő, hogy egy-egy rendezvény, amin részt vesztek , nem úgy alakul, mint eddig szokott. Ennek okairól olvashattok alább egy rövid össze-foglalót.

West Balkán, 23/2011-es kor-mányrendele t , zár tkörűség , a dohányzás betiltása. Csak pár dolog az elmúlt másfél évből, amik megha-tározzák azt, hogy milyen körülmé-nyek között szervezhetünk számo-tokra rendezvényeket. A sajnálatos tragédia valóságos lavinát indított el, amely magával sodort mindent, ami a szórakoztatással kapcsolatos. 2011 májusa óta csak nagyon szigorú körülmények között lehet legálisan bulizni és buliztatni, amelynek teljes mértékben szeretnénk megfelelni.

Egyik legfontosabb a helyszínek engedélyeinek kérdése. Azt, hogy mennyi vendéget engedhetünk be, a szórakozóhely tűzterhelés-számítása és kiürítési terve határozzák meg.

Ezen dokumentumok eddig is létez-tek, mára azonban sokkal kisebb küszöbértékekre vannak kalibrálva, így fordulhat elő, hogy egy eddig 700-800 fő befogadására alkalmas épületben ma már csak 250-300 láto-gató tartózkodhat egy időben. Azt, hogy a meghatározott limitet ne lép-jük túl, hivatásos biztonsági szol-gálat, közismertebb nevén „secu” ellenőrzi. Ezt sem felülbírálni, sem figyelmen kívül hagyni nincsen jogunk és lehetőségünk sem. Meg-növekedett a biztonsági szolgála-tot ellátó személyek száma is, ma már 100 emberenként plusz egy főt

alkalmazunk. Buliról bulira felme-rülő kérdés, hogy miért nem kere-sünk nagyobb helyet a mulatságnak. A fent említett kritériumok miatt a belvárosban mindössze 3-4 megfele-lő szórakoztatóipari egység találha-tó. A lehetőséget ők is felismerték, így ma már elképzelhetetlen, hogy ingyenesen tarthassunk zártkörű rendezvényeket.

Sok kritikát kapunk azért is, mert látszólag kevesen vannak egy buliban, mégsem engedünk helyszíni jegyet vásárolni. Az utóbbi időben egyre több rendezvényünk, akár kisebb, szakos bulik alkalmával is hallhattok elővételes jegyértékesítésről. Azok számára, akik a belépőjüket ily módon váltják meg, természetesen kötelessé-

günk lehetőséget biztosítani a beju-tásra, függetlenül attól, hogy nyitásra, vagy zárás előtt pár perccel érkeznek meg. Annak oka pedig, hogy miért próbálkozunk az elővételes jegyek-kel egyszerű: sajnos manapság egyre kiszámíthatatlanabb, hogy egy adott buliban mennyien fognak részt venni, így viszont nagyjából előre prognosz-tizálható a lehetséges vendégszám. Jogosan merül fel a kérdés, hogy e számok ismeretében miért nem kere-sünk új helyszínt. Ez szinte lehetetlen lenne, manapság a hivatalos szerző-dési folyamat heteket vesz igénybe, szerződést bontani pedig csak komoly

anyagi terhek mellett lenne lehetősé-günk.

Ezen történések ismeretében már azt is sejthetitek, hogy miért kellett egyik pillanatról a másikra „jelen-tősen” drágulniuk a rendezvénye-inknek. Sajnos a fentebb említettek már önmagukban is jelentős plusz kiadással járnának, nem beszélve a továbbiakról.

Az új adótörvény is jelentősen növeli a kiadást, amely a jegybevéte-lek utáni adózásból fakad. Csökken a „bevételi” oldal is, mivel a közbeszer-zés miatt a HÖK kevésbé vagy egyál-talán nem tudja támogatni az általa szervezett rendezvényeket. Szintén érezhető a január elsejével bevezetett új törvény hatása is, miszerint belső helyiségekben betiltották a dohány-zást. Ennek sokan örülnek, minden-képpen elviselhetőbb úgy a szóra-kozás, hogy nem késsel kell a füstöt vágni, hogy a bulizó tömegbe kerül-hessen az ember. Hátránya azonban az, hogy eddigi leggyakoribb szpon-zoraink, a dohánytermékek gyártói sem segítenek előteremteni a veszte-ségesség elkerülése érdekében nélkü-lözhetetlen bevételeket.

Szigorúbb szabályok – általában szórakozóhelyenként külön megha-tározott módon – vonatkoznak a már bent bulizókra is. Szinte mindenhol kötelező ruhatár működik már, ame-lyért nem szégyellnek egyre több és több pénzt elkérni a szolgáltatók. Ez az intézkedés is a biztonság növelé-sére szolgál, így könnyebben elke-rülhető, hogy egyes vendégek mások életének veszélyeztetésére szolgáló tárgyakat juttassanak be.

Ezeket a szabályokat kötelessé-günk betartani azért hogy a továb-biakban is bulizhassatok a rendezvé-nyeinken, titeket pedig arra kérünk, hogy informálódjatok a rendezvé-nyek fórumain, vagy érdeklődjetek bátran, ha kérdésetek van, a hely-színeken pedig toleráljátok a kötött-ségeket, cserébe továbbra is igyek-szünk a ti igényeiteknek legmegfele-lőbb eseményeket létrehozni a lehető leginkább hallgatóbarát áron.

Fentebb láthatjátok a lehetőségeite-ket is a bulizásra, amelyek remélhető-leg még bővülni fognak a félév során.

László Dávidszervező elnökhelyettes

ELTE TTK HÖKszerveh@ttkhok.elte.hu

Megnevezés: Időpont:Fizikus buli 2012. 03. 22.Kémiás buli 2012. 03. 22.Matekos-Bioszos barátságbuli 2012. 03. 22.Nedves Est 2012. 03. 29.Fizikus Buli 2012. 04. 12.Kultúr Teaest 2012. 04. 18.Matekos - Környezettanos barátságbuli 2012. 04. 26.EGEA2012 konferencia 2012. 04. 26-30.Fizikus buli 2012. 05. 03.Lágymányosi Eötvös Napok 2012. 05. 08-10.Földrajzos nap 2012. 05. 18.Matekos - Fizikus bográcsozás 2012. 05. 18.

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

HÖK6ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlés2012. március 13.

A félév második Küldöttgyűlésén a következő kérdések kerültek végül megtárgyalásra: beszámolók, személyi kérdések, Alapszabály-módosítás, bejelentések.

2012. március 13-án, kedden 18:11-kor Dukán András Ferenc, az ELTE TTK HÖK elnöke mandátumel-lenőrzést kért az Ellenőrző Bizottság-tól, majd megnyitotta az ülést.

Az első napirendi pont a beszá-molók megvitatása volt. Korábban minden tisztségviselő kiküldte beszá-molóját. Árendás Péter tanulmányi elnökhelyettes a kiküldött anyaghoz hozzátette, hogy a Tanulmányi Osztály honlapjának felújítása már megkezdő-dött és április 1-ig kész is lesz. Koczúr Szilvia külügyi biztos elmondta, hogy az Erasmus pályázatok két szakterü-let kivételével mindenhol elbírálásra kerültek. Tischler Orsolya KÖB elnök kiküldött egy beszámolót a Kari Ösz-töndíj Bizottság elmúlt időszakbeli munkájáról. Sok kérdés vetődött fel a küldöttekben a tanulmányi és a szociá-lis ösztöndíjakkal kapcsolatban. Ezekre a kérdésekre Dukán András Ferenc és Tischler Orsolya válaszoltak.

Dukán András Ferenc szavazást kért a szavazás menetéről (azonos lapon, tit-kosan történő szavazás). A KGY egyhan-gúan támogatta ezt a javaslatot. Fedor Flóra ellenőrző bizottsági tag ismertet-te a szavazás menetét. A képviselők szavaztak a beérkezett beszámolókról. A szavazás érvényes volt és eredmé-nyes. Dukán András Ferenc kihirdette a szavazás végeredményét, amelyből kiderült, hogy minden tisztségviselő beszámolóját elfogadta a Küldöttgyűlés.

A második napirendi pont a sze-mélyi kérdések voltak. Elsőként a Kül-döttgyűlés a szociális elnökhelyettesi tisztségre pályázókat hallgatta meg. A sort Gyüre Zsolt kezdte, aki vállalta Dukán András Ferenc jelölését, bemu-tatkozott, röviden ismertette a pályáza-tát, majd válaszolt a feltett kérdésekre. Ezek után Hajdu Vivien következett, aki szintén vállalta a jelölést, majd Zsolthoz hasonlóan ő is bemutatkozott, ismertette terveit a tisztséggel kapcso-latosan a jövőre nézve, majd válaszolt a KGY által feltett kérdésekre. A jelöltek távollétében az ülésen vita alakult ki

a két személyről. A képviselők, tiszt-ségviselők elmondták, hogy szerintük melyik jelölt miért lenne alkalmas a posztra. A jelöltek visszatérése után szavazás következett. Mivel egyik jelölt se kapta meg a kétharmados támoga-tást, új fordulóra került sor, a jelöltek meghallgatásától. Ismét nem szüle-tett eredmény, az utolsó fordulóban a jelölteket ismét meghallgatva egyszerű többség is elegendő volt, így Hajdu Vivien 15 szavazattal lett megválasztva szociális elnökhelyettesnek.

A sor az Alapítvány elnökválasztá-sával folytatódott. A posztra két pályá-zat érkezett be. A Küldöttgyűlés elő-ször Szenes Áront hallgatta meg. Áron vállalta a jelölést, majd röviden össze-foglalta a pályázatát. Elmondta, hogy szorosabb együttműködést szeretne a HÖK-kel, illetve véleménye szerint az Alapítványnak közelebb kell kerülnie a hallgatókhoz akár szakterületi szer-vezeteken keresztül, akár rendezvé-nyeken és szolgáltatásokon keresztül. A KGY a szakterületi szervezetekkel való együttműködésről, egy alapít-ványelnök kompetenciáiról kérdezte. Szenes Áron távozott a teremből, Her-mán Dániel bemutatkozása követke-zett. A jelölt röviden ismertette pályá-zatát, elmondta terveit a jövőre nézve, amelyek főleg az Alapítvány szolgál-tatásainak bővítését célozták meg, majd kérdéseket várt a jelenlévőktől. A jelenlévők pályázatának részletei-ről, egy alapítványelnök kompeten-ciáiról, HÖK-ös múltjáról kérdezték. A jelöltek távollétében vita követke-zett. A kuratórium tagjai, a képviselők és a tisztségviselők vitatkoztak a két személyről. Ismertették, hogy melyik jelöltet miért tartják alkalmasnak a poszt betöltésére. Hosszas eszmecse-re után szavazás következett, amely ismét háromfordulós volt. Az első kör után Szenes Áron vissza szeretett volna lépni a jelöléstől, de Hermán Dániel javaslatára ezt mégsem tette. A harma-dik fordulóban érvényes és eredmé-nyes szavazásra került sor. Egyszerű

többséggel, 14 igen szavazattal, 10 elle-nében Hermán Dánielt az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlése megválasztotta a Hallgatói Alapítvány elnökének.

A soron következő a mentorkoor-dinátor választás volt. Egyetlen pályá-zat érkezett be, Prikoszovich Mihály-tól. Bemutatkozott, röviden ismertette a pályázatát, beszélt az általa elképzelt mentorkoncepcióról és válaszolt a kon-cepcióra, a mentorpárokra, csapatve-zetőkre és a tisztséghez kapcsolódó feladatokra vonatkozó kérdésekre. A jelöltről való hosszas vita után a Kül-döttgyűlés egyhangúlag megválasztot-ta Prikoszovich Mihályt az ELTE TTK HÖK mentorkoordinátorának.

A környezettudományi szakte-rületi koordinátorválasztáson Lász-ló Dorinát hallgatta meg a Küldött-gyűlés, aki ismertette elképzeléseit a szakterületet illetően. Távollétében a jelenlévők elmondták, hogy miért is támogatják Dorina pályázatát. A vita után a jelenlévők szavaztak. A Küldöttgyűlés nagy többséggel meg-választotta László Dorinát az ELTE TTK HÖK környezettudományi szak-területi koordinátorának.

A jelenlévők ezután a matematika szakterületi koordinátor személyéről szavaztak. Meghallgatták Kuti Péter pályázatát, majd a tisztség betöltésé-nek fontosabb kérdéseiről érdeklődtek. Vita után a Küldöttgyűlés egyhangúlag megválasztotta Kuti Pétert az ELTE TTK HÖK matematika szakterületi koordinátorának.

A harmadik napirendi pont az Alapszabály-módosítás volt. Dukán András Ferenc elmondta, hogy az előző Küldöttgyűlésen megbeszéltek szerint történt a javítás. A jelenlévők végighaladtak minden ponton és a végén szavaztak a módosításokról. A Küldöttgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el az Alapszabályt.

A Küldöttgyűlés hosszas tanács-kozás után úgy döntött, hogy március 21-re rendkívüli Küldöttgyűlést hív össze a meg nem vitatott kérdések eldöntésére.

A bejelentések napirendnél Dukán András Ferenc elmondta, hogy min-denkit vár a március 15-ei megemlé-kezésre, majd 2012. március 14-én 1:00-kor lezárta az ülést.

Szellák Zsanett TitanillaTitkár

ELTE TTK HÖKhoktitkar@ttkhok.elte.hu

TétékásNyúz

HÖK Sport & Arcok 7Töltsük meg a lelátókat!Drukkereket vár az ELTE vízilabda csapata

Mi az? Kicsi sárga labdát dobáló, 14 vállas, Mikiegér-sapkás ember; és ebben is mi, magyarok vagyunk a legjobbak a világon – Igen, a vízilabda!

A vízilabdát az 1800-as évek közepén kezdték játszani, Európában és Ameriká-ban eltérő formában. Angliában erede-tileg két csónak volt a kapu, erre kellett feltenni a labdát. Nehezítés volt a játéko-soknak, hogy a kapus bármikor a ladikjá-ra törő játékos nyakába ugorhatott. Végül a futballból ismert kapukra váltottak és szabályzatot írtak. A sportág mai nevét (waterpolo) az amerikaiaknak köszönhet-jük. Ők a lovaspólót igyekeztek vízbe vin-ni, üres hordókon lovagolva próbálták ütőkkel a kapuba tessékelni a labdát.

A sport magyarországi meghonosí-tója dr. Füzesséry Árpád, aki 1899-ben a Sió csatornában rendezte meg az első hivatalos magyarországi meccset. A hazai vízilabdasport felemelkedésének megala-pozója Komjádi Béla volt, aki forradalma-sította a játékot. Komplex vízi-szárazföldi edzéseket vezetett be, így a magyarok gyorsabbak lettek, s ragyogó összjátékkal nyerték meg az 1932-es olimpiát.

Az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek sikerei után Kemény Dénes szö-vetségi kapitányi kinevezésével kezdő-dött el a magyar póló újabb aranykora.

A „Keménylegények” 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is aranyéremmel térhet-tek haza az olimpiáról.

Az elmúlt évek kiemelkedő ered-ményeinek köszönhetően hazánkban nemzeti sporttá vált a vízilabda. Ki ne ismerné Benedek Tibi, Kásás Tomi vagy Szécsi Zoli nevét akár itthon, akár a világ bármely pontján.

A sikerektől inspirálva számos ifjú-sági és felnőtt vízilabda csapatot alapítot-tak idehaza a nagy egyesületek mellett lelkes amatőrök is. Természetesen az ország legnevesebb egyeteme, az ELTE sem maradhatott ki ebből a sportágból. A BEAC-cal szövetkezve, a kilencvenes évek elején létrehozták az ELTE-BEAC Vízilabda DSK-t.

A csapat jól tükrözi az egyetem sok-színűségét és sokrétűségét, hiszen az Informatikai Kartól kezdve a Természet-tudományi Karon át a Jogi Karig sok-sok szak tanulói játszanak együtt, lassan második évtizede, töretlen lelkesedéssel.

Jelenleg a Budapest Bajnokság kere-tén belül próbálunk minél jobban helyt-állni. A téli felkészülés alatt többször

játszottunk edzőmeccset a Semmelweis Egyetem pólósaival, ami láthatóan pozi-tívan hatott tavaszi eredményeinkre. Az ELTE csapata idén egy győzelemmel és egy döntetlennel a tabella 2. helyéről várja a folytatást. Az utolsó meccsen szo-ros hajrában sikerült csak ellenünk 6-6-os döntetlent elérnie a Komplex PSE-nek.

Kedvenc sportunk nemcsak nekünk, nézőközönségünknek is sok örömet okoz. A lányok megleshetik a vízben küzdő srácokat, a fiúk pedig torkuk szakadtából üvölthetik: Hajrá ELTE!

Feltett szándékunk a sportág nép-szerűsítése mellett az, hogy a lelátó-kon ismét sok ELTE-s diák szurkoljon az Egyetemünk színeiben küzdőkért. Hiszen nincs jobb érzés, mint úgy ”csa-tába indulni”, hogy egy lelkes szurkoló-tábor bíztat minket.

Információért írj az aszabolcs33@gmail.com címre, vagy látogass el a honlapunk-ra: http://vizilabda.elte.hu. Várunk téged is!

Tóth Szabolcs

Tervezett meccseink:2012.03.25. (V) 18:00 Tüzér u.

ELTE BEAC – RETR-O-SC2012.04.01. (V) 15:00 Tüzér u.

ELTE BEAC – BVSC-Tipo2012.04.22. (V) 15:00 Tüzér u.

ELTE BEAC - Sportliget SE2012.04.29. (V) 16:00 Tüzér u.

ELTE BEAC - Fater Polo SE2012.05.06. (V) 18:00 Tüzér u.

RETR-O-SC – ELTE BEAC

Lénárd FülöpElőző cikksorozatunk után most

híres Nobel-díjas tudósokat vonul-tat végig karunk közkedvelt lapja. Ez alkalommal Lénárd Fülöp fizi-kust mutatjuk be nektek.

A neves tudós 1862. június 7-én látta meg a napvilágot a mai szlo-vákiai fővárosban, Pozsonyban. Gyermekkorában kilenc éves koráig otthon taníttatták, s bár apja borke-reskedőnek szánta, a fiút már fiata-lon is a természettudományok érde-kelték. A gimnáziumot szülővárosá-ban végezte el, és egyik legkiválóbb tanárával, Klatt Virgillel később is együttműködött tudományos kérdé-sei kapcsán. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte meg, majd Ber-linben folytatta, végül Heidelberg-ben fejezte be megszerezve doktorá-tusát 1886-ban. Az előbbi egyetemen

fizikát és kémiát, az utóbbi kettőn pedig matematikát hallgatott. Egy kis ideig Egyetemünk névadójának, Eötvös Lorándnak volt a tanárse-gédje, segítségével kapott munkát a budapesti egyetemen. Ezt elhagyva élete hátralevő részét Németország-ban töltötte.

Kitűnő szakmai kutatásaiért és elért eredményeiért számos díjat és tisztséget nyert el élete során. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadé-mia levelező tagjai közé választotta. Tíz évvel később tiszteletbeli tag lett, és élete végéig tartotta velük a kap-csolatot.

Kutatásai főleg a katódsugár tulajdonságaira vonatkoztak. A foto-elektromos hatásra adott magyará-zatát általánosságban ma is elfo-gadják. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a fizikai Nobel-díj-ra, amelyet végül 1905-ben ítéltek

oda a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért, vagyis a fényelektromos hatás – amit a tudós fedezett fel – kvantitatív értelmezé-séért. Ezzel ő lett az első magyar, aki elnyerte ezt a nagy rangot képviselő tudományos kitüntetést.

Életére sajnos nagy hatással vol-tak a politikai fordulatok a II. világ-háború eljövetelével. Hitler először mellé állt, mert benne látta Németor-szág esetleges felvirágoztatóját, újjá-építőjét. Ennek a kritikus pontnak a kapcsán szembekerült, illetve viták-ba keveredett más, olyan nagy fizi-kusokkal is, mint Einstein és követői.

A kiemelkedő tudással rendelke-ző kutató egy Berlin melletti faluban, Messelhausenben halt meg 1947. május 20-án. Lénárd a századfordu-ló és a századelő kétségkívül egyik legjelentősebb fizikusa volt.

Solymosi Emőke

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

Tudósítás8Nano-tartálytól a terápiás eszközigA ciklodextrinek csodálatos világa

Az ELTE Fizikai Intézet Anyagfizikai Tanszéke és a Nagyműsze-res Kari Kutató és Műszer Centrum közös szemináriumsorozatának keretében Szente Lajos, a Cyclolab Kft. ügyvezető igazgatója tartott előadást a ciklodextrinek felhasználási lehetőségeiről.

A ciklodextrinek (CD-k) az oligoszacharidok közé tartoznak, keményítőből állítják elő őket. Utób-bi tény azért különösen fontos, mert így a kőolajárak növekedése nincs hatással a ciklodextrin árára. Az üreges ciklodextrin molekula kül-ső részén hidroxil csoportok találha-tók, míg a belső rész apoláros termé-szetű, ebbe a belső üregbe számos lipofil anyag „bebújtatható”. E külön-leges zárványkomplex-képző sajátos-sága számos alkalmazási lehetőséget rejt magában a háztartási vegyipar-tól kezdve a környezetvédelmen át a gyógyszeriparig.

A ciklodextrinek hazai sikertör-ténete még a hetvenes évekre nyúlik vissza, amikor Szejtli József professzor az egykori Chinoin gyógyszergyár ber-kein belül belekezdett a téma mélyebb kutatásába. Az ezredfordulóig eltelt 30 év alatt 1000 ciklodextrin alapú ter-méket fejlesztettek ki, amelyeket Euró-pán kívül az Egyesült Államokban és Japánban is ismernek, használnak és kutatnak, ezek közül több gyógyszer-könyvben is jegyzett gyógyszer vivő-anyag (excipiens). Három évtized alatt 44 gyógyszeripari termékben alkal-maztak CD-t hatóanyag célba jutta-tására, ezek közül 4 Magyarországon is kapható (például egy diklofenák hatóanyagú szemcsepp). A CD-k az élelmiszeriparban is teret hódítottak: a béta-ciklodextrin például E459-es szám alatt élelmiszer-adalékanyagként is alkalmazott vegyület.

Szente Lajos előadásában a ciklodextrinek alkalmazásának három fontos területére tért ki részletesebben: a CD-kkel segített gyógyszerformu-lázásra, a gyógyszer segédanyagként történő alkalmazására, valamint a CD-nanotechnológia ígéretes diagnosztikai alkalmazásaira.

Ciklodextrint számos gyógyszer-ipari termékben alkalmaznak, így megtalálható szemcseppekben, injek-ciókban és persze tablettákban is.

A CD alkalmazásának jelentőségét jól érzékelteti, hogy a csecsemőknek – diftéria, szamárköhögés és tetanusz ellen – kötelezően beadott Di-Per-Te oltások is ezt a szacharidmolekulát alkalmazzák a hatóanyag formulázá-sára. A kozmetikai szerek reklámjaiban gyakran hallott „Q10”-et és retinsavat is CD molekulákba „csomagolják”. Egy másik vezető kozmetikai cég pedig permeációfokozóként használja ter-mékeiben.

A 2000-es évek óriási fordulatot hoztak a CD-k addig is sikeresnek mondható történetében, felfedezték ugyanis, hogy a hatóanyagot nem tar-talmazó, „üres” CD molekuláknak is lehetnek diagnosztikai és terápiás célú alkalmazásai. A CD ugyanis képes a szerves molekulák kiralitásának „felismerésére” és az enantiomerek elválasztására. Ez a felfedezés igazi tudományos szenzációnak számított: azóta 4000 tudományos publikáció és 24 már piacon lévő termék jelzi ennek jelentőségét. A terápiás célok közül az előadó az aneszteziológiában hasz-nált Sugammadex nevű készítményt emelte ki, amit a műtét után, az alta-tásból való ébresztéskor adnak be a páciensnek. Korábban az ébresztést mindig az altatószer ellenanyagával (antagonista) végezték, ez a CD-tar-talmú készítmény azonban magának az altatónak a vérből való eltávolítását célozza meg annak zárványkomplexbe vitelével. A ciklodextrin nagy előnye, hogy rendkívül specifikus, semmilyen

más, a szervezetben jelenlévő sztero-iddal nem lép kölcsönhatásba, csak a célmolekulával. Az erre a speciális cél-ra alkalmas CD-származék kifejlesz-tése egy több éves munka eredménye, amely során 244 vegyületből válasz-tották ki a legalkalmasabbat. 2010-ben már 1 milliárd dollár értékben adtak el a Sugammadexből és évi 450 millió műtétnél használták világszerte.

Szente Lajos előadásának követ-kező részében a CD hatékony kolesz-terin szolubilizáló és mobilizáló hatá-sát emelte ki, ennek tulajdonságát egy ritka, ámde rendkívül súlyos betegség tüneteinek enyhítésében lehet kihasználni. A világszerte 5000 gyermeket érintő Niemann-Pick-kór gyógyítási lehetőségeire a kis eset-szám miatt a nagy gyógyszergyárak nem fogékonyak. A más néven lipid tárolási betegségnek nevezett rend-ellenességben szenvedő gyermekek szervezetében a koleszterin felhalmo-zódik és neurotoxikus hatást fejt ki; a tünetek hasonlítanak az Alzheimer-kórnál tapasztaltakra. A ciklodextrin egy módosulatának 80-100 nm-es aggregátumai azonban képesek átha-tolni a vér-agy gáton és így a betegek állapotromlása megakadályozható. A készítmény 11 országban már engedélyezett és mintegy két tucat gyermek szenvedéseit enyhíti.

Szejtli professzor az 1980-as években azt „jósolta”, hogy az ezred-fordulóra már mindenki kapcsolat-ban lesz ciklodextrineket tartalmazó anyagokkal. Az akkor talán elfogult-nak tűnő állítás azonban nemcsak beigazolódott, de talán még a jeles ciklodextrin-kutató várakozásait is felülmúlta. A CD alkalmazásainak sora még mindig nem teljes, már zaj-lanak a kutatások a DNS szekvenálás ciklodextrinnel való kivitelezésére, de nagy lehetőségek rejlenek a mole-kula-specifikus szenzorokban is.

Jurecska Lauratudositas@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 9Kell-e félnünk a farkastól?A népességnövekedéstőla génmanipulációig

Sokan mondják: a fizika már kitalálta, hogyan lehet megölni 14 milliárd embert. Most a biológiának is sikerült kifejlesztenie egy erre alkalmas módszert.

Magyarországon a génmanipu-lált növények termesztését morató-rium (azaz türelmi idő) tiltja, s talán addig jó nekünk, amíg az összes parlamenti párt teljes egyetértésben támogatja ennek megtartását.

GLOBÁLIS PROBLÉMA?

A génmódosítással kapcsolatban felmerül a kérdés: ha Magyarországon egyébként is tiltva van az efféle növé-nyek termesztése, akkor kell-e nekünk ezzel globálisan foglalkoznunk? Igen, kell! Mert attól még, hogy nem hisz-szük el azt, amiről beszélnek, az még bekövetkezhet. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát, a népességnöveke-dést. Hazánk népessége egyre csak csökken, de ez a folyamat nem csak itthon figyelhető meg, hanem számos más fejlődő országban is. A tendencia általánosságban azonban nem ez. A világ népessége ugyanis hihetetlenül nagy sebességgel növekszik. Ha a népesség ilyen rohamban sokszorozó-dik tovább, belátható időn belül akár a 14,5 milliárdot is elérheti a számunk. Ennyi embernek hely és víz kell, nem utolsó sorban, pedig élelem.

BIOTECHNOLÓGIA

Nem is oly régen felbukkant a biológiában egy új tudományág, a biotechnológia, igen hangzatos jel-mondattal. Ez a tudományterület azt állítja, hogy ki fogja tudni elégíteni mind a 10 milliárd ember igényét tech-nológiai műveletekkel, ezért nem kell félnünk a további népességnöveke-déstől, illetve attól, hogy az emberiség túlszaporodik.

Itt válik ketté a biotechnológia, és a hagyományos módszerek pártja, ugyanis a hagyományos mezőgazda-sági módszerekkel is el lehet látni akár 10 milliárd lakost, csak a felvásárlási rendszert kéne megváltoztatni, illetve megoldani az újraelosztást.

AKKOR FÉLJÜNK-E A FARKASTÓL?

A válasz egyértelműen igen. Nem magától a biotechnológiától kell fél-nünk, ebbe a tudományágba tartoznak bele a transzgenizált élőlények, úgy mint az a baktérium, amellyel nagy mennyiségben inzulint állíttatnak elő, vagy akár a lombikbébi program is. Nagy szenzáció volt, amikor 30 évvel ezelőtt a Pécsi Tudományegyetemen megtörtént az első mesterséges megter-mékenyítés, és a módszer megjelenése rengeteg új lehetőséget adott a tudó-sok számára, a program nyomvonalán rengeteg más irányba tudtak elindulni. Rögtön felmerült a kérdés: mi történik, ha a sejtes szintű embriófejlődési folya-matba nem a legelején avatkozunk be, hanem mondjuk a második, harmadik lépésnél?

MI IS TÖRTÉNIK?

Az egyedfejlődés minden egyes soksejtű élőlénynél a megtermékenyült petesejttel, azaz a zigótával kezdődik. Ráadásul ebben az állapotban egy lai-kus biztosan nem tudja megmondani, hogy az a zigóta most vajon emberé, lóé vagy pedig egy kocsányos tölgyé-e.

Mi történik akkor, ha én mondjuk a 16 sejtes állapotnál kiszedek egy sejtet, és egy másik ilyen formációba berakom. Egy ilyen kísérlet alkalmával, birka néhány sejtjét kecske sejtjeivel helyet-tesítették, és a birka eredetű sejtekből birka, a kecske eredetű sejtekből kecske eredetű szerv alakult ki. Ezért érdekes, hogy minden többsejtű élőlény ugyan-abból az állapotból alakul ki, hiszen ezek után az, hogy a kísérleti alanyuk ember-e vagy birka, „secko jedno”, egy és ugyanaz.

A kísérlet teljes felháborodást szült, ám ez a vihar háttérbe szorult Dolly, a klónozott bárány miatt. A százalékos hatékonyság nagyon kicsi, Dolly kló-nozásánál ugyanis 277 próbálkozásból csak egy sikerült.

Mivel az állatok génmanipulációjá-val nem tudtak nagyobb hozamot elérni (sajnos(?!) ezt az állatok nem bírják fizi-kailag), a mezőgazdasági problémák megoldásával kapcsolatban lekerültek a napirendről.

NÖVÉNYI GÉNMANIPULÁCIÓ

Ekkor kezdték el a növények génjeit manipulálni. Például kukoricába egy olyan hatóanyagot termelő gént ültettek be, amelynek hatására a kukorica ellen-álló lesz a gyomírtószerek fő kompo-nensével szemben. A másik ilyen példa egy burgonya volt, amelybe a GNA-t, a hóvirág hagymájában lévő lektin gént juttatták be. Ez a gén felel azért, hogy a különböző rovarok, ha belekóstolnak a virágba, mérgezést kapnak és elpusztul-nak. Arra senki nem számított, hogy ez a gén az emberi szervezetben is problé-mákhoz vezethet.

1998-ban Londonban, egy televízi-ós műsorban Pusztai Árpád napvilágra hozta kutatásainak eredményeit, amely-ben a kukoricában lévő hatóanyag nem azonnal, hanem egy generációval később jelentkezett kísérleti patkányaiban. Az állatok elpusztultak májelégtelenségben, valamint immunbénulás hatására; ugyan-is a gén két nagyon fontos enzim műkö-dését gátolta bennük. Ezek az enzimek az ember bélrendszerében is működő, igen fontos enzimek voltak.

Ez azt jelentette, hogy a burgonya valószínűleg az emberre is hatással lehet. Szóval ha a növényi gének mani-pulálása ily módon folytatódik tovább, az hatalmas ökológiai katasztrófához vezethet. Ugyanis míg az állatok sza-porodását meg tudják akadályozni, addig a növények pollenjei szabadon szállnak szerte a világon, s kereszte-ződnek a rokonnövényeikkel. Sokan gondolják a biológiai sokféleséget az élet alapjának, és ha ebbe belepiszkál-nak, annak ki tudja milyen következ-ményei lehetnek.

Szandi

Az a kritikus hat fok – Filmdélután a Környezettudományi Klub szervezésében„A természet, benne a részét képező emberrel, minden egyes foknyi átlaghőmérséklet-emelkedésre érzékenyen reagál - de milyen geológiai, meteorológiai, biológiai, technikai és társadalmi vonatkozásai vannak mindennek?”A film neves klímakutatók segítségével a globális felmelegedés hatásait mutatja be fokról-fokra. Ajánlott mind-azoknak, akik szeretnének betekintést nyerni a ránk következő évek környezeti változásaiba, a legvalószínűbb forgatókönyv történéseibe. A vetítést követően megbeszéljük a látottakat. Bögrét hozzatok! A filmdélutánon résztvevőknek tea és pattogatott kukorica biztosított!Időpont: 2012. március 27. (kedd) 18:00-21:00Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi épület 0.100A terem

A Tétékás Nyúz logópályázatot hirdetPályázati feltételek:

- a pályázat jeligés- a műveket 2012. április 21-ig kell elküldeni a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu címre- a pályamű még máshol nem megjelent alkotás legyen- a pályamű összeegyeztethető legyen a Nyúz szellemiségével- formai megkötés nincs

A műveket egy háromtagú bírálóbizottság értékeliAz első három helyezett 15 000 Ft összértékű könyvjutalomban részesülA díjazott művek felhasználási joga a Tétékás Nyúzt illetiA pályázat végeredményét a 2012. május 9-én megjelenő számunkban hirdetjük kiTovábbi információ kérhető a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu címről.

Ha a megje-lenés előtti n a p o k b a n k í v á n c s i -ak vagytok arra, hogy szerdán mit o l v a s h a t -tok, ha sze-r e t n é t e k k u l i s s z a -t i t k o k h o z

jutni, vagy ha rendszeresen játsza-nátok velünk értékes tárgynyeremé-nyekért, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/tetekasnyuz oldalon!

MASZATEbben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakte-rületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bát-ran a MASZAT-ra!Időpontok:Hétfő 10-12Szerda 12-14Csütörtök 10-12Péntek 12-14

Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelez-zétek a maszat@ttkhok.elte.hu e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is!Helyszín: az Északi Tömb régi dohányzó-ja, a Földgömb mellett.Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu olda-lon találhattok a MASZAT menüpont alatt.Várunk szeretettel!

Matematika Szakterületi CsoportMASZAT Csapat

maszat@ttkhok.elte.hu

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

Természet-Tudomány-Technika12Jó időt jósolunk OroszországnakA medve meglátta az árnyékát

BRIC országokat felvonultató cikksorozatunk végére értünk Orosz-országgal. A csoport, amely 2050-re a világ vezető gazdasági hatalmává válik, birtokolja a földi szárazulatok 25%-át, a népesség 40%-át és az együttesen előállított GDP 20 milliárd dollárra rúg. Oroszország sze-repe különleges, ahogy a többieké is. Az országok közül Indiával és Kínával különleges a kapcsolata, geopolitikai helyzete miatt.

A Szovjetunió felbomlását követő-en Oroszország rendezetlen politikai, gazdasági és katonai örökséget kapott a kétpólusú világrend személyében. Ezt követően Borisz Jelcin elnöksége alatt (1991-1999) az ország gazdasági mély-repülésbe került, a GDP 60%-kal esett vissza, részben a csecsenekkel vívott háborúk miatt (1994-1996, valamint 1999-től napjainkig). Ekkorra geopo-litikailag is barlangba vonult az orosz medve, viszont Kína – az 1997-98-as ázsiai pénzügyi válságnak köszönhető-en – és kisebb részt India, valamint az első Öbölháborúnak köszönhetően az Egyesült Államok kiterjeszthette befo-lyását Ázsia kisebb országaiban. Ezt követően jött Putyin, aki a szénhidro-génekből származó bevételekből kon-szolidálta a gazdaságot és Oroszorszá-got újra növekvő pályára állította. Így az ország 2006-ra elérte a GDP 1990-es értékét. Kialakult egy új, nagyon tehe-tős réteg – akik azonban a megszerzett tőkéjüket kimenekítették az ország-ból, így az ország most is tőkehiánnyal küzd. Bebiztosította politikai hatalmát, egyrészt KGB-s múltjának köszönhető-en, másrészt talán annak köszönhető-en, hogy sikerült „civil” – szintén ex-KGB-st ültetnie a védelmi miniszteri pozícióba Szergej Ivanov személyében, így a kormány át tudja vinni akaratát a hadügyi reformok terén – létszámcsök-kentés és modernizáció.

A Putyini fellendülés 2006-ra érte el első eredményeit, a növekvő export-bevételeknek, valamint az olaj és a földgáz fontosságának köszönhetően sikerült régi-új szövetségeseket találnia magának, ilyenek többek közt Szíria, Irán, – érdekes módon – Izrael, a FÁK utódállamok. Megindult a közeledés a térségbeli BRIC országokhoz, Indi-ával és Kínával több közös csúcsot is tartottak, amely során rendeződött a kínai-orosz határkonfliktus és a köl-csönös gazdasági közeledés értelmé-

ben kínai cégek kezdtek betelepülni az elmaradott keleti országrészbe és meg-indultak az orosz nyersanyagexportok. Japánnal is hasonló érdekek mentén indult meg az együttműködés, itt a fő mozgatórugó a Kuril-szigetek rende-zetlen hovatartozása, amely nem csak halászati értékkel bír, hanem minden bizonnyal gazdag tengeralatti kőolaj és földgázlelőhelyekkel is. Persze Japán – Taiwan mellett – fontos szövetsége-se Amerikának és Indiának egyaránt. Mindamellett ezek a kötelékek egyre inkább gyengülnek, főleg az amerikai-ak csökkenő dominanciája miatt.

India és Kína mellett pedig Orosz-ország is érdekelt a mostani egypólu-sú világrend multipolárissá tételében, hiszen a mostani erőviszonyok mesz-sze nem igazságosak sem gazdaságilag, sem társadalmilag – nyugat erős túlsúlya egyre inkább csökken a válság miatt és fordítva. Ennek a fokozódó keleti együtt-működésnek a jele, hogy Oroszország is támogatta India felvételét az ENSZ BT állandó tagságába azt követően, hogy az indiaiak kijelentették: stratégiai partnerüknek tekintik a nagy medvét. Köszönhető ez annak is, hogy gazda-sági és népességbeli súlyukhoz képest még így is aránytalanul kicsi, de egyre modernebb haderejükhöz a technikát orosz cégektől szerzik be. Így az oroszok láthatóan sikeresen fogják össze a kele-ten alakuló együttműködést és mélyítik el az ASEAN-on belüli Shaghaji Együtt-működési Szervezeten belüli fokozódó gazdasági és katonai kapcsolatokat. Azt nem mondhatjuk el, hogy az oroszok dominálnának a szervezetben és azt sem, hogy a jövőben erre sor kerülhet. Az viszont biztos, hogy mindhárom ország szorgosan gyűjti a kapcsolatokat és pró-bálja magához fűzni a kisebb környező országokat ki gazdaságilag, ki pénzügyi-leg, ki politikailag.

Érezhető a szemben állás Orosz-ország és az EU között, mivel az Unió

nagyban – bár csökkenő mértékben – függ az orosz nyersanyagoktól, az USA-val való kapcsolata pedig kölcsönös, míg a nagy medve kevésbé kiszolgál-tatott és sokszor kerül felszínre nyu-gat helyett kelet, mint az orosz export iránya. Ez annak is köszönhető, hogy Kelet-Ázsia is nettó kőolaj exportőr, ahogy Európa, így könnyen találnak vevőkre a szibériai olajcégek. Termé-szetesen elsődleges prioritású az olajból származó bevétel, hiszen e nélkül nem finanszírozható az ország.

Az USA-val szemben való kitartását jól mutatja Oroszország Szíria és Irán mellett folytatott konzekvens politiká-ja. Nevezetesen, hogy az ENSZ BT-ben megvétózta a beavatkozást a szír konf-liktusba – ahol Homsz városát tartják ostrom alatt a kormány erői hónapok óta. Az irániakat pedig atomprogram-jukban segíti, valamint energetikában is együttműködnek, hiszen mindkettejük közös érdeke, hogy távol tartsák az első-sorban nyugati befektetőket a Kaszpi-tengeri olajmezőktől. Ez részben talál-kozik Kína érdekeivel is, hiszen nettó importőr, másrészt viszont visszás Kína számára, hiszen ő is megjelenik a térség-ben, mint befektető.

Azonban az ilyen erős orosz kiállás az érdekeik és „holdudvaruk” mögött nem olyan régi, hiszen még a második Öbölháborúban és az afgán háborúban sem álltak a nyugati hatalmak elébe és engedékenyek voltak a terrorizmus elleni – szelektív – harcokban. Azon-ban ez is változóban van, hiszen fel-számolták az üzbegisztáni, amerikai légibázisokat, amelyekkel kiszolgálták a NATO egységeit Afganisztánban. Ehelyett most egy orosz repteret hasz-nálnak, amin keresztül nem érkezik katonai felszerelés az orosz miniszter-elnök-helyettes szerint.

A mostani orosz választások után – ahol Putyin újból kényelmes, ám nem 2/3-os többséget szerzett –, aminek a függetlenségét az EBESZ (Európai Biz-tonsági és Együttműködési Szervezet) aggályosnak minősítette, nem mond-hatjuk el, hogy Oroszország megin-dult a demokratizálódás útján. Ám az megkérdőjelezhetetlen, hogy ha nem is a kétpólusú világ hidegebbik felét fogja képviselni az elkövetkezendő évtize-dekben, de az biztos, hogy meghatáro-zó tényezővé emelkedett és emelkedik majd olyanok közé, mint az Egyesült Államok vagy Kína.

Törceee

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 13Ausztráliai pókinvázióA hálóborította város

A biológia ismét bebizonyította, mennyire érdekes és váratlan fordulatokat képes tenni. Így történt ez az ausztráliai Wagga Wagga városban is, ahol a rendkívüli időjárás következtében pókhadak özönlötték el a területet. Ilyen látványban a város lakosainak valószí-nűleg még nem volt részük, ahogy legtöbbünknek sem. Az élmény pedig kifejezetten rémisztő lehetett.

A február végi heves esőzések-nek Ausztráliában különös biológiai következményei lettek. Több mint 150 éve nem volt már ilyen kritikus az időjárás, Új-Dél Wales tartomány-ban hetek óta szakad az ég, s ez árvi-zeket is okozott. Az ország délkele-ti részén elhelyezkedő fennsíkot, a Sydney és Melbourne között félúton lévő Wagga városát – a helyi lakosok csak így hívják – milliónyi pók lep-te el, mivel ez védettséget élvez az árvizekkkel szemben.

Az alacsonyabb területeket a Murrumbidgee folyó vízszintjének veszélyes megemelkedése miatt tel-jesen elborította az árvíz, még Wagga városából is kilencezer embert telepí-tettek ki. Ezekről a területekről azon-ban a milliószám menekülő pókok a kiürített magaslatra vándoroltak és teljesen bepókhálózták a környéket. A város látképe leginkább hófödte lankákat sejtet, de korántsem erről van szó, ez a hálók sokasága. Az emberek számára már csak ezért is lakhatatlanná vált otthonuk.

A helyi szakértők szerint a Lycosidae családba tartozó, akár 30 milliméteresre is megnövő ausztrál farkaspókokról van szó, akik hálóik segítségével próbálnak elbújni a víz elől. Ez a faj alaphelyzetben magá-nyosan él, azonban most a kivételes természeti katasztrófa következ-tében soha nem látott sokmilliós közösséget alkotott. Az emberre szinte veszélytelen pók csak akkor támad, ha feszélyezve érzi magát. Csípése igen kellemetlen, tünetei közé tartozik az erős fejfájás és a nagymértékű helyi fájdalom. Mér-ge viszont gyenge, szerencsére nem okozhat nagyobb problémát szer-vezetünkben. Más megállapítások szerint a Linyphiidae család tagjai, azaz vitorláspókok támadták meg a várost. Ez a faj kisebb méretű álla-

tokkal büszkélkedik, akik csapdáikat bokrokra vagy a növényzet aljára szövik. Így a hálók típusa, vagyis a vitorláshálók jelenléte is ez utóbbit látszik bizonyítani, bár valószínű-leg arról lehet szó valójában, hogy többféle pókfaj egyaránt megtalál-ható a sokak számára ijesztő állatok rengetegében.

A csáprágós horda érkezése már csak azért is félelmetes látványt kelt-hetett, mert úgy menekültek el a vizes területekről, ahogy a fiatal állatok szok-ták elhagyni a szülők vadászterületeit. Először kerestek egy magasabban elhe-lyezkedő, biztos pontot, mint például egy növény csúcsa, majd innen hosszú pókfonalat eresztettek a levegőbe és hagyták, hogy a szél tovarepítse őket. Így tehát szinte a véletlen vagy inkább egy másik természeti erő, a szél műve, hogy a pókok száma jelentősen meg-

nőtt Waggában. A város területét már katasztrófa sújtott övezetté nyilvánítot-ták, mivel összefüggő pókhálómező borítja. Az ízeltlábúak egész házakat és fákat is körbeszőttek, már-már elkép-zelhetetlen módon.

A nedves, esős időjárás egyébként kedvező ezen állatok számára. Ennek egyik oka, hogy a víz közelében élő rovarok, mint például a szúnyogok, ilyenkor elszaporodnak, így több táp-lálékot biztosítva számukra. A másik nyomós ok, hogy az esővízzel megned-

vesített pókhálóba sokkal jobban bele-ragad a zsákmány, könnyítve a raga-dozó feladatát. A pókhálók is a levegő megemelkedett páratartalma, vagyis a vízcseppekről visszaverődő fény miatt lettek ilyen jól láthatók, ugyanis a szakértők szerint most sincs sokkal több háló a területen, mint egyébként szokott lenni. Egyszerűen arról van szó, hogy most a megszokott időjárás mellett nehezen észrevehető ragadozó-csapdák is előtűntek, az emberi szem számára is jól láthatóvá váltak.

Legutóbb a tavalyi pakisztáni árvi-zek kapcsán láttak ilyen nagymértékű pókinváziót. A National Geographic fotói világszerte bemutatták a hálóba bur-kolózott, félelmetes fákat. A tudósok szerint nem lesz semmiféle komolyabb következménye a csáprágósok meg-szállásának. Véleményük szerint az árvíz visszahúzódásával az állatok is visszatérnek természetes élőhelyükre, így megszűnik a probléma. Ha pedig eljön a száraz nyár, ami jellemző erre a környékre, akkor télre még számuk is lecsökken a megszokottra. Ha valóban így lesz, a lakosok minden probléma nélkül, akadálymentesen visszatérhet-nek szeretett otthonaikba.

Ne felejtsük el azonban, hogy a meglehetősen hátborzongató pókin-vázió óriási természeti jelentőséggel is bír, és a biológiát kedvelők illetve bio-lógusok számára kifejezetten érdekes esemény, mivel ez ritkán fordul elő. Az a tény is ámulatba ejtő és elgon-dolkodtató, hogy a pókok képesek fel-adni ilyen vészhelyzetben alapvetően magányos életformájukat, és össze-tartva megmenekülnek. Ez sokszor az embereknek is például szolgálhatna, még a legegyszerűbb élethelyzetekben is. Összegezve tehát: lehet hogy vissza-taszító ez a rovarinvázió, de legalább annyira csodálatos is természeti értékei miatt.

Solymosi Emőke

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

Természet-Tudomány-Technika14Erszényes szőrmókokKoala-körkép a nagyvilágból

Mindannyiunk kedvencét, a koalákat már közel egy évszázada folyamatosan fenyegeti a kihalás veszélye. Ennek rendkívül szerte-ágazó okai vannak: az egyoldalú táplálkozási igény mellett bozóttü-zek és még sok minden más sújtja őket és természetes élőhelyeiket. Hogy pontosan mik ezek? Nemsokára megtudhatjuk.

Előtte viszont nem árt, ha tisztáz-zuk: a külső, „ember alkotta csapások” mellett bizony a belső gondokat is meg kell említenünk. Ezalatt elsősor-ban a koalák természetét, hétköznapi tulajdonságait kell érteni. A sokak szá-mára tündéri, eukaliptuszlevelet rág-csáló erszényes állat nemcsak egysí-kú táplálkozásáról híres, hanem arról is, hogy szinte képtelen vándorutak megtételére testfelépítése és sebessé-ge miatt. A koalák ugyanis naponta közel húsz órát töltenek mozdulat-lanul ilyen-olyan okok miatt: táplál-koznak, nézelődnek vagy éppen csak alszanak egy jót az általuk kiszemelt ágon. Így érthető, hogy szegényeknek nem sok esélyük van a hatékony ter-jeszkedésre. Mindezt tetézi, hogy egy átlagos koala nagyjából egy utódot hoz világra évtizedenként, ami valljuk meg, igen csekély szám – főleg annak tekintetében, hogy a fogságban leg-hosszabb ideig élt példány alig tizenöt esztendőt élt meg.

Ám ha azt hisszük, hogy csak és kizárólag a koalák hibáztatha-tók saját veszélyeztetettségük miatt, akkor nagyon nagyot tévedünk. Ezen erszényes élőlények rendkívül sokat „köszönhetnek” az emberi beavat-kozásnak, valamint egy rájuk nézve halálos kimenetelű betegséget oko-zó baktériumnak is. Ami az emberi tényezőt illeti, hosszan lehetne sorol-ni azokat, ám részletesebben csak kettőt-hármat lehetne kiemelni, ami nagy hatással volt a koalák minden-napjaira – ezek viszont gyökeres vál-

tozásokat eredményeztek az utóbbi évtizedekben.

A folyamatos terjeszkedés, a városiasodás a kengurus kontinenst is elér-te a múlt század elején, emiatt a koalák fokozatosan visszaszorultak a bozóto-sokba, életterük így fokozatosan évti-zedről évtizedre csökkent. Ráadásul az 1900-as évek elején bundájuknak is hatalmas értéket tulajdonítottak, így kis híján a kipusztulásig vadász-ták őket ebben az időszakban. Ennek abbamaradtával a populáció valame-

lyest növekedésnek indult, ám a hely-zet napjainkban is igen aggasztó.

A koaláknak továbbá egy csen-des gyilkossal, a Chlamydia baktéri-ummal is meg kell küzdeniük, e harc pedig nem éppen egyszerű feladat a szervezetük számára. A szülés köz-ben, párzás alatt és feltehetően harc közben továbbadott baktériumnak két törzse van és egyik sem azonos az embereknél fellelhető formával. Az egyik, a Chlamydia pecorum idézte elő nemrégiben a queenslandi koalák bajainak többségét is, míg a másik, a Chlamydia pneumonia egy kevésbé elterjedt törzset képez. A Chlamy-dia pecorumtól eltérően a pneumonia más fajhoz tartozó egyedekre is át tud terjedni, de egyelőre szerencsé-re nincs olyan adat, hogy koaláról emberre terjedt volna vagy fordítva.

Mik lehetnek hát a koalák (talán utolsó) mentőövei? Erszényes bará-taink leginkább az ausztrál vezetés

intézkedéseiben, illetőleg a különbö-ző, elhagyatott szigeteken található populációikban bízhatnak. A száraz-földi helyzettel ellentétben ugyanis több szigeten már-már „járványsze-rűen” elszaporodtak a koalák: pél-dául Dél-Ausztráliában, a Kenguru-szigeten a kilencven évvel ezelőtt betelepített koaláknak egyáltalán nem volt természetes ellensége vagy versenytársa. Mára az itteni koala-populáció mérete fenntarthatatlanná vált és veszélyezteti a sziget ökológiai egyensúlyát. Jelenleg 30000 koala él a szigeten, holott ökológusok becs-lése szerint a sziget csak mintegy harmadannyinak biztosít élelmet. A kormány épp ezért sterilizációs, valamint átköltöztetési programo-kat indított útjára. Ez viszont nem az állatkertekbe való telepítést jelenti, mert a koalák folyamatos ellátása, legfőképp takarmányozása igen költ-séges tud lenni az állatparkok üze-meltetőinek. Emiatt Ausztrálián kívül vajmi kevés helyen találkozhatunk a vombatalakúak családjába tartozó élőlénnyel. Ha látni akarunk egyet egészen Bécsig kellene elutaznunk és ez még a legközelebbi célállomás.

Az Ausztráliai Koala Alapítvány 40000 négyzetkilométer feltérképe-zése után azt állítja, hogy a koalák természetes élettere lényegesen csök-kent az utóbbi időben. Ez az eddigi sorok olvasása után talán már nem is meglepő, szinte magától értetődő kije-lentés. A helyi hatóságok elsősorban a szigetek és a megmaradt élőhelyek fokozott megóvását tűzték ki célul abban reménykedve, hogy a koalákra egyszer még szebb idők virradnak.

Spiller Andrásttt@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15KÖRNYékezés: BKSZTFinnyásaknak nem ajánlott!

Az első állomást már le is „tudtuk”. Ezt a tavaszi félév során még négy üzemlátogatás követi. Ezekről essen szó később. Most követ-kezzen egy rövid összefoglaló a Budapesti Központi Szennyvíztisz-tító Telepről. Ugyanis első helyszínként erre a különös, de kevesek által ismert helyszínre esett a választás.

Február 29-én, délután fél egy-kor volt a gyülekező a Rákóczi híd (korábbi Lágymányosi híd) pesti híd-főjénél. Többen csatlakoztak a föld-rajz, környezettan és fizika szakok hallgatói közül, illetve a BME-ről és még középiskolából is. Vegyes volt a társaság, ami egy megfogalmazott cél a KÖRNYékezéssel kapcsolatban. „TTK-soktól nem csak TTK-soknak.”

Miután mindenki megérkezett, elindultunk. Az egész út két megál-ló busszal és egy kis séta lett volna. Volna… A szervező (jómagam) úgy gondolta, hogy nagyon jól ismeri az utat. Később kiderült, hogy ez nem teljesen igaz, így némi késéssel, átsza-kított kerítésen és vetésen át meg-érkeztünk a BKSZT főbejáratához. A biztonsági őr érdeklődve megkér-dezte „Maguk miért a szántáson át jöttek?”, majd készségesen útba igazí-tott. Az irodaépület felé sétálva meg-lepődve tapasztaltuk, hogy egyáltalán nem érezni orrfacsaró szagokat, mint-ha nem is szennyvíztisztítóban jár-nánk. Ezt elkiabáltuk, mivel pár méter megtétele után hirtelen fejbe csapott az itt végzett szolgáltatás bűzös lehe-lete. Nem volt választásunk, hozzá-szoktunk gyorsan. Deák Attila foga-dott minket és vázolta a programot, ami egy előadást és egy körbeveze-tést takart a szennyvíztelep területén. Az előadás során ismertette a BKSZT történetét és részletezte a munkafolya-mat egyes lépéseit. Érdekesség, hogy az üzem megépülte óta a budapesti szennyvizek 95%-a halad át biológi-ai tisztításon. A maradék 5% rács- és homokszűrésen folyik keresztül, majd így engedik a Dunába. Ez utóbbiért a budafok-tétényiek és ironikusan a csepeliek érezhetik magukat „felelős-nek”. Ezen kerületek rendszerbe való bekapcsolása folyamatban van. Fővá-rosunk vízgyűjtő területén három szennyvíztisztító működik, kapacitá-suk szerint, növekvő sorrendben: a

dél-pesti, az észak-pesti és a csepeli. Az utóbbi elsősorban a budai területek szennyvizét dolgozza fel. A BKSZT átlagos terhelése 1,2 millió LE (lakos egyenérték), szárazidei vízhozama 300-350 ezer m3/nap. Csapadékos idő alkalmával ez az érték néhány 10 ezer m3-t ugrik. Ez a rendszer működését nem befolyásolja, hiszen a maximum kapacitás 900 ezer m3/nap.

Az előadás végeztével magunk-hoz vettünk egy-egy munkavédel-mi sisakot és láthatósági mellényt, majd utunk a szagtalanító épületbe vezetett. Itt három gázmosó torony által történik az óránkénti 300 ezer m3 levegő szagtalanítása. Sorrendben

a kénsavtartályon, majd az 1-es és a 2-es oxidáló-lúgozó tornyon halad át a levegő. Ezt követi az előkezelő épület, ahol a fizikai tisztítás zajlik. Itt két dolog található: a rácsgépház és a SEDIPAC. A rácsgépházban 3 mm-es rácsközön halad át a szennyvíz, így naponta 1,8 tonna szemét kerül kiszű-résre. A 3 mm-es finomrácsra eljutó víz már korábban átesik egy 2 cm-es rácsközű szűrésen, ahol a nagyobb hordalékok – gondolj itt a faágakra és építési törmelékekre – fennakad-nak. A SEDIPAC az előkezelés máso-dik fázisa, itt a homok-, a zsír- és a primer iszap leválasztása történik. A működési elv a levegőbefújáson alapszik, és három módon nyilvánul meg. Ahogy bekerülnek a szennyvíz-be a mikrobuborékok, úgy a nyíró-

erők hatására leválasztódnak a zsír- és iszappelyhek a homokszemcsékről, a víz fajsúlycsökkenésével a nehezebb homokszemcsék ülepedési sebessége megnő, továbbá a körkörös áramlás által megemelt szemcsék a meden-ce falának ütköznek és lemerülnek annak aljára. A felszínen felhalmozó-dott zsírt forgó vályúk gyűjtik össze, majd a középen lévő összefolyón át a zsírlepárlóba vándorol az anyag. Az előkezelőből kikerülő szennyvíz már csak oldott anyagokat tartalmaz (ammóniát, kénhidrogén gázokat). Az utolsó munkafázis a biológiai kezelés, amely három részre különül el. Először a szennyvíz bekerül egy levegőztető medencébe, ahol megtör-ténik a nitrifikáció (a biológiai nitro-gén leválasztása), második lépésként pedig áthalad az anaerob zónán, ami egy 2x2 méteres, légmentesen zárt cső-reaktort jelent. Végül az utóülepítőben a biológiai fölösiszap, vagyis a felszí-nen úszó habos anyag kerül leválasz-tásra. Ezzel befejeződik a szennyvíz-tisztítás folyamata. A tisztított víz egy külső csatornán át jut el a Dunába. A melléktermékként keletkezett primer- és fölösiszapot ülepítőben sűrítik, majd ezek keveréke bekerül az iszap-rothasztóba, ahol termofil anaerob rothasztás megy végbe 11-13 napon át. Az itt keletkezett anyag átesik egy centrifugáláson, így eléri a végleges 27-28%-os nedvességtartalmát. Hogy mégis mi az iszaprothasztás célja? A térfogatcsökkentés. Érdekesség, hogy melléktermékként biogáz kelet-kezik, amit a telepen gázmotor-turbi-nák meghajtására használnak fel. Ezek összességében 2,8 MWatt kapacitású-ak, ami a BKSZT energiaellátásának 60-75%-át fedezi.

Bár az első tavaszi KÖRNYékezés kalandosan indult, kiváló szakmai programnak bizonyult. Első kézből kaptunk információkat a technoló-gia működéséről, a környezettudatos megoldások alkalmazásáról. A félév folyamán ellátogatunk még a 4-es Metró építkezésére, az MTA Agrár-tudományi Központba és egy hőerő-műbe is. Egy ilyen üzemlátogatás remek tapasztalatszerzési lehetőség minden TTK-s számára. Csak bíztatni tudlak, hogy jelentkezz! Amennyiben felkeltettem az érdeklődésedet, keresd a KÖRNYékezést Facebookon vagy a kornyekezes.elte.hu oldalon.

Uhljár Péter

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

Helyvektor & Kritika16

Égi randevúArthur C. Clarke egyike a sci-fi

nagy öregjeinek, ezért nem is csoda, hogy évek kihagyása után, 1972-ben megjelent regényét igen nagy érdeklő-dés övezte. A Randevú a Rámával nem is okozott csalódást a rajongóknak, hiszen szinte azonnal klasszikussá vált, mind a közönség, mind pedig a szakma árado-zott róla. Ennek hozományaként egyi-ke azon ritka könyveknek, amely nem kevesebb, mint 6 díjat nyert meg.

A történet szerint a távoli jövőben egy Európába becsapódó meteor pusztí-tását követően az emberiség létrehozza az Űrvédelem nevű projektet, hogy a Föld a jövőben elkerülhesse a hasonló katasztró-fákat. Miközben a rendszer némán figyeli a kozmoszt, az egyre népesebb embe-riség kolóniái szétterjednek a naprend-szerben, majd idővel minden különálló telep függetlenné válik az anyabolygótól,

és a fontosabb ügyeket az Űrtanácsban egyenrangú félként tárgyalják meg.

Teszik ezt akkor is, amikor az Űrvé-delem egy valószínűleg üstökösnek azo-nosított dolog közeledését detektálja, amelynek pontos mibenlétéről csak úgy győződhetnek meg, ha a Tanács eldönti, hogy odaküldi az egyetlen rendelkezésre álló űrhajót, amely kiderítheti a rejtélyt. Döntésük alapjaiban változtatja meg az egész emberiség világképét, ugyan-is kiderül, hogy az ismeretlen objektum bizony egyáltalán nem üstökös, hanem egy gigantikus fémhenger, amelynek túl-ságosan is szabályos alakja egyértelművé teszi, hogy mesterséges eredetű. Az per-sze rögtön kizárható, hogy az emberek-nek ehhez bármi közük is lenne, hiszen a bolygók még közösen sem képesek akko-ra űrhajót építeni, ami 20 kilométer széles és 54 kilométer hosszú. Azért, hogy kide-rítsék vajon kik (mik) és mi célból hozták ide az űrhajót, az Endeavour legénysége,

Norton parancsnok vezetésével leszáll a Ráma felszínére, hogy feltárják a roppant jármű titkait. Odabent azonban egy olyan mesterséges és idegen világot fedeznek fel, melynek élettelisége meghökkentő…

A regényben végigkövethetjük a legénység nem mindennapi élménye-it az expedíció során, mindezt olyan remek stílusban megírva, hogy egy percre sem válik unalmassá, vontatottá vagy sterillé a Ráma óriási belsejében kalandozni. A karakterek hitelesek és érezhetően megvan bennük minden olyan lényeges jellemvonás, amely igazán szerethetővé teszi őket. Egy érdekesség, hogy az eredeti Kozmosz kiadásnak szörnyűséges borítója van, de éppen emiatt is érdemes kiemelni a regényt, hiszen könnyedén megtaníthat egy igen fontos dologra: sose ítéljünk meg egy könyvet a borítójáról!

Michael Kaykritika@nyuz.elte.hu

Cuki vagyok…Sweetfabric Budapest

A Múzeum körút 7. szám egy különleges hely, ha közvéle-mény kutatást végeznénk kinek mi jut eszébe róla, bizonyára a legtöbb szavazatot a BTK-sok körében felettébb népszerű Könyv-udvar könyvkereskedés vagy az In Situ Design ajándékboltja kapná. A ringbe azonban nemrég egy új versenyző is beszállt: a Sweetfabric cukorka manufaktúra.

Ha édességboltot nyitnék, való-színűleg még Mikulás előtt vágnám át a szalagot. Hasonlóképpen tette ezt a Sweetfabric legénysége, illetve leánysága is, akik tavaly december elsején tárták ki első budapesti cukorkaüzletük kapuit. A hely attól rendhagyó, hogy egyszerre bolt és műhely. A látványpékségekkel szemben – ahol valójában csak azt néz-hetjük végig, hogy a töpörödött mirelit kakaós csigában hogyan aktiválódik a térfogatnövelőszer, és dagad háromszo-rosára a késztermék – itt valóban minden munkafázis végigkövethető.

A tulajdonos felmenői között töb-ben is foglalkoztak cukorkakészítéssel, sőt a „nyalóka-cukorka” szabadalma is a családhoz köthető. Mikor úgy döntött ő is belekezd ebbe a mesterségbe, fel-kereste nagymamáját, akinek az elme-sélései alapján sikerült rekonstruálni a gyártási mechanizmus valamennyi csínját-bínját.

A manufaktúrában dolgozók között cukrász, építész, divattervező és formatervező is akad. Minden bizony-nyal ennek köszönhető, hogy a pulton heverő nyalókák között néhány nem mindennapi kreáció is fellelhető.

Ami az összetevőket illeti, csak a kötelezőkkel találkozunk: cukor, glükózszirup, citromsav a tartósítás miatt, valamint színezék és aroma, semmi egyéb. Utóbbiakból is igye-keznek elsősorban természetes erede-tű alapanyagokat alkalmazni és csak az extrém árnyalatoknál van szükség mesterséges színezékre.

Aki a szimpla citromos vagy csokis ízeket kedveli, az inkább a Városliget-ben szopogasson Kojak nyalókát, itt ugyanis kommersz ízek jóformán csak rendelésre készülnek. A fő irányvonalat a kevert ízvilágú nyalánkságok jelentik. Ottjártamkor én a meggyes-kókuszos-ból választottam, de a Főnök úr elő-

szeretettel ajánlgatta a forralt boros, a chilis-csokis, a diós-meggyes és a – nem viccelek! – polipos ízesítésű nyalókát.

A cukorkakészítés fortélyait nem csak megtekinteni lehet, hanem kipró-bálni is. Csapatépítőnek vagy születés-napi, karácsonyi ajándéknak sem utolsó egy kedves ismerősünket befizetni egy ilyen szeánszra. A részvételi díj az átlag egyetemista pénztárcájához mérten kis-sé borsos, ugyanakkor az összeg egy-harmada levásárolható, valamint a saját készítésű cukrok hazavihetők.

A repertoár szélesítésére már meg-vannak a tervek. Javában folynak a vattacukor és kandiscukor kísérletek. Az ünnepekre pedig – mint legutóbb a Nőnap, vagy a 48-as forradalom ünnepe – tematikus cukrokkal készül-nek. Húsvét előtt feltétlenül érdemes a helyet felkeresni!

djkalohelyvektor@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17A KönyvA reggeli álmatag sokaság egy-

hangúan dülöngélt a kanyargó jár-művön. Arcukon nyoma sem volt derűnek, messziről pedig egészen úgy tűnt, hogy aznapra rendre ugyanolyan színt öltött ábrázatuk: fakó szürkét. Na most ez persze lehetett attól is, hogy én magam sem voltam épp az éberség tetőfo-kán, ráadásul gondolataim is kissé homályosan kóvályogtak a villa-mos morózus utasterében, ami már önmagában is egy szomorú kezdése lehetett volna a napnak, de a puszta tény, hogy épp hétfő volt, ezen csak még tovább rontott.

Ekkor a némán hajladozó ember-tömegben felfigyeltem valami egé-szen különlegesre. Egy leányzó ült az egyik velem szemközti ülésen és mosolyogva egy könyvet olvasott. Néha szinte felkurjantott, ahogy a sorokat falta, arcáról csak úgy sugár-zott a jókedv, s derű. Teljesen el vol-tam képedve a látványtól, két okból is: egyrészt a nevetős arc szinte reménysugárként hasított szívembe, a reggelt máris gyönyörű selyem-kendőbe bugyolálta a derű ezerszín szalagjával átfűzve. Másrészt pedig egy olyan könyvet tartott a kezében, amely számomra igen nagy értéket képvisel, és igazán nagy meglepe-tésemre szolgált az, hogy találkoz-hattam valakivel, aki élvezettel for-gatta a kezében. Szinte levegőt is elfelejtettem venni úgy letaglózott a látvány, mely olyannyira eltért a szürkeségtől, hogy szinte elvakított a ragyogása.

Megálltunk. A leányzó szórako-zottan felállt a helyéről és kezében a számomra igen különleges könyvvel leszállt a villamosról. „Az a kötet – járt még mindig a fejemben –, az a ritka és egyedi könyv, amely annyi-ra a szívemhez nőtt, hogy szinte lényem részeként tekintek rá, és ő élvezettel olvasta…” A szívem heve-sebben vert, mint valaha. Úgy érez-tem muszáj, hogy legalább egyszer beszéljek azzal, aki egy ennyire fon-tos művet tud magáénak; egy köny-vet, amely számomra felbecsülhetet-len – hiszen életem legelső publiká-ciója. Még épp ki tudtam csusszanni a záródó ajtók között.

Michael Kaynegyeshatos@nyuz.elte.h

Elvarázsolt írónőA tündérek mögött lapulva

Meséiben forgattam a kardot Xera oldalán a Varázscsókban, lopa-kodtam a szörnybarlangban a Mímes és a Viador mögött az Álmok Tengerében, egy kísértetjárta kúrián töltöttem a karácsonyt a Menny-ből a csontváz jóvoltából… és az idők végezetéig folytathatnám e sorokat a roskadásig telepakolt könyvespolcról.

Na vajon ki lehet az elkövetője mindezeknek? Természetesen a mesék koronázatlan királynője, Vavyan Fable. Számtalanszor látok a Campuson hallga-tói kezekben nagyszerű Fable köteteket, de az idősebb korosztályból is rajonga-nak érte, legyen az anyuka vagy épp orvos. Valahányszor felhozom a nevét, megcsillan a szemük. Így jött hát az ötlet, hogy születésnapja alkalmából górcső alá vegyem eme titokzatos mesélőt.

Az írónő Molnár Évaként 1956. március 20-án, Budapesten látta meg a napvilágot. Férjezett, egy fiúgyermek – Zoltán – édesanyja, az „élőlények oltalmazója”. Fantasy regényei méltó művésznevet kívántak, így aggatta magára az idegen hangzású, kissé misztikus Vavyan Fable-t, amelyet férje vezetéknevéből, a Bánfalvyból és saját keresztnevéből rakott ki. Első könyve 1987-ben került a könyvesbol-tokba, de már jóval korábban, tizen-egy évesen papírra vetette szárnyaló fantáziáját. Saját bevallása szerint csu-pán önmaga szórakoztatására raga-dott pennát, mivel senki nem írt olyat, ami az ő agytekervényeiben fogalma-zódott meg. Egészségügyi szakközép-iskolát végzett, egészen 1988-ig lelkes ápolónőként istápolta a betegeket. Nagy hatással voltak rá hőn áhított kedvencei, többek között Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Bohumil Hra-bal és Kurt Vonnegut munkássága. Ennek ellenére egyedi, megismétel-hetetlen stílust komponált: zsaru-, akció-, kalandregények, mesélőköny-vek, valamint szellemes novellák for-májában. Ahogy teltek az évek, egyre messzebb vágyakozott a fővárostól, hogy hódolhasson gyerekkori szenve-délyének, a lovaglásnak. Egészen Zala megyéig jutott, ahol rálelt a „smaragd mezejére”, több tucat állat társaságá-ban a mai napig ott él.

Mikor megszületik fejében egy ropogós mese, hónapokra elvonul, majd kész regényével bújik csak elő.

Harmincegy évesen megannyi vissza-utasítást követően a szerencse rátalált, amikor valóra vált az álma, kiadták első, a Halkirálynő és a kommandó című regényét. Ebben a művében Denisa-val, egy fiatal rendőrnővel bolyonghatunk szatírok csalijaként az utcákon, ami-kor pedig új társat rendelnek ki mellé, kezdetét veszi a bonyodalom. Kiderül, hogy semmi és senki sem az aminek vagy akinek látszik. Eddig több mint negyven regénye került a kirakatokba. Ha emlékezetem nem csal jó tíz évvel

ezelőtt forgattam a kezemben az első Fable kötetemet, a Varázscsókot, amellyel rögtön megbabonázott és fülszövegét máig kívülről fújom. Fanyar humor-ral fűszerezett rendhagyó helyzet- és karakterábrázolása, rendkívüli szókin-cse minden lehetséges módon életre kel-ti képzeletbeli világát. A kitartó, karak-teres jellemű, mindig szerelembe eső hősnői egészen az utolsó betűig rabul ejtik az olvasót. A merész önirónikus Vavyan egyszer úgy nyilatkozott, hogy a történeteket nem ő találja ki, hanem a történetek találnak őrá. Gyakran egy-egy arc, esetleg név ihleti meg, amely köré képes egy egész regény felépülni.

Vavyan Fable a kortárs magyar irodalom unikális személyisége. Bájos történetei álmodni hívják az olvasót, így hát F. Scott Fitzgerald szavaival élve: „Húzd közelebb a széked a szakadék széléhez. Mondok neked egy mesét!”

Kőnig Ritacoolter@nyuz.elte.hu

44. félévfolyam 6. szám2012. március. 21.

Belszíni fejtés18Rejtvény

Ezen a héten két torpedót hoztam és a képrejtvények nagy sikerére való tekin-tettel újabb képrejtvényeket. Adok annyi könnyítést, hogy két tetszőleges megfejtést kell majd beküldenetek a rejtveny@nyuz.elte.hu címre, egy tetszőlegesen kiválasz-tott torpedóét és a nektek legjobban tetsző képrejtvényét. A torpedóra továbbra is az alábbi szabályok vonatkoznak: annyi egy-séget fed le a csatahajó, amilyen számot az oszlop vagy a sor végén láttok. Ez alapján kéne kilogikázni, hogy melyik hajónk hol található. Van egy darab csatahajónk (4 egység), két cirkálónk (3-3 egység), három rombolónk (2-2 egység) és négy tenger-alattjárónk (1-1 egység). A hajók elhelyez-kedése lehet vízszintes vagy függőleges, egymással azonban sem oldalukkal, sem sarkukkal nem érintkezhetnek. Amennyi-ben valamelyik torpedó megfejtését szeret-nének beküldeni, az egy egységet foglaló tengeralattjárók helyére vagyok kíváncsi, mindezt úgy, mintha egy excel-táblázatba helyettesítenétek nekem a helyzetüket (például: A4; B6, stb). A hullámok helyén továbbra sem állomásozhat hajó. Az előző heti nyerteseink: Szegedi Domonkos, Both Anita, Kis László és Tóth Bori! Gratulálok nektek, a csokitokat az Északi Haliban tudjátok átvenni! A következő lap megjelenéséig pedig mindenkinek kellemes rejtvényfejtést és napsütéses szép időben sétálgatást kívánok!

Pannirejtveny@nyuz.elte.hu

Mondok egy!Küldjetek mondok egyet a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu-ra ha viszont szeretnétek látni a Tétékás Nyúz hasábjain.

Belszíni fejtés Mozizóna

TétékásNyúz

19

Amivel tele a pelusÉn szeretem Nicholas Cage-t, de két-

ségtelen, hogy sorozatban képes össze-rakni olyan bányászbékás filmeket, mint a Ghost Rider. Sőt vannak naiv producerek és csordaszellem vezérelte nézők, akik bedőlnek annak, hogy egy második rész feltörhet a bányászi mélységekből és legalább vakondi magasságokba juthat – nomármost a vakond ugye vak.

Ez így előzetesbe, de csak ezzel lehet folytatni. A filmet nem a korábbi részt forgató Mark Steven Johnson fér-celte össze, hanem egy rendezőpáros, akik eddig olyan a műfajuk gyöngy-szemeiként értékelt filmeket raktak össze, mint a Crank sorozat vagy a kevesebbek által ismert Gamer. Ezek a filmek a szokatlan kamerakezelésükről és beállításokról híresek és pont ezért olyan látványosak is, hiszen sokszor görkorcsolyáról filmeznek maguk a

rendezők. Ebben ezúttal sincs hiány, a film nagyon látványosra, sőt csak látványosra sikeredett.

Az amúgy is gáz filmet, a színésze-ken és a gyenge karaktereken túl – a for-gatókönyvről nem is beszélve – a szink-ron is még siralmasabbá teszi. Olyan ez, mint amikor kemény horrorokon edződve beülünk egy közepesre, ame-lyen már csak nevetni tudunk. Hiszen a különféle effektekkel felturbózott Lovas kiáltásai csak halovány nyivákolásnak hallatszanak, ez csak a látványban nem köszön vissza, hiszen mind a robbaná-sok és a dirr-durr piff-paff, valamint a kötelező 3D is hozza a formáját, meg valószínűleg majd az „ezt is megérte” leforgatni nézőszámot.

A probléma csak az, hogy Nicholas Cage utolsó normális filmje A fegyver-nepper és a Tolvajtempó volt – esetleg akiknek tetszett: A nemzet aranya – de azóta sem találták meg a szerepek,

olyanok amilyenek. A Veszélyes Bangkok remake volt egy 1999-es ázsiai filmből, a Mocskos zsaru pedig nem volt igazán kidolgozva. Utóbbi szerepei közül nem hozta vissza az árát a Túszjátszma, a Drive Angry, a Mocskos zsaru, sem a Veszélyes Bangkok. Ami viszont érde-kes és elkerülte a figyelmünket, hogy a Boszorkányvadászat, ami az IMDB sze-rint szintén gagyi lett, bevételt termelt. Talán azért, mert a Tolvajtempó rende-zője, Dominic Sena instruálta.

Törceee

GHOST RIDER: SPIRIT OF VENGEANCE (amerikai-emirátusokbeli akciófilm, 96 perc, 2012)Rendezte: Mark Neveldine, Brian Taylor.Forgatókönyve: Scott M. Gimple, David S. Goyer, Seth Hoffman, Howard Mackie, Mike Ploog, Javier Saltares, Roy Thomas.Szereplők: Nicolas Cage (Johnny Blaze), Idris Elba (Moreau), Christopher Lambert (Methodius).Pontszám: 4/10.

Diktátor AngliábanLegjobb smink a legjobb nőn

Aki jó filmet akar látni, az ne nézze meg A Vasladyt, mert nem az. A király beszéde sokkal inkább az volt, nem hiába csak két Oscart hozott el a Thatcher-múvi. Azonban aki történelmi feketelyukait akarja foltozni a filmmel, az megtalálhatja a számításait. Ráadásul ha a mércét se tesszük magasra, akkor nem érhet nagy csalódás, sőt többször megnézve talán azt is megtudjuk, mit akart a rendező.

A film sokkal inkább életrajzi film, mint bármi más. Nem lép az Aviátor vagy A király beszéde nyomába, főleg azért, mert nem sok minden történik benne és az is zavaros. A film az angliai Iron Ladyt mutatja be, aki nem azért lett az, mert úgy feszülnek rajta az izmok, hanem mert határozott természetével kirángatta Nagy-Britanniát egy gazdasági mély-repülésből. A film azt mutatja be, hogy egy annyira konzervatív országban, mint Anglia hogyan válhat egy nőből miniszterelnök, hogy mennyit kellett ezért küzdenie Thatchernek. Aztán a megválasztás után, nem az történt, hogy elengedte magát, feladta az ígéreteit és az elveit, hanem sziklaszilárdan kitar-tott mellettük és ennek hatására Anglia új pelenkát kapott az igencsak használt után – talpra állt a gazdasági feketelyuk fölött. De minden jót rossz követ és ez akkor sem volt másképp, a fellendüléssel együtt a honpolgárok és a képviselők

lazítani szerettek volna azon a vasszi-goron, amit a hölgyemény vezetett be a válság kezelése érdekében. Ő azonban ragaszkodott az elveihez, ami a vesz-tét okozta – 11 évnyi miniszterelnökség után lemondott.

Az kérdés lehet, hogy egy ennyire „öreges” film, hogy nem nyerhette meg az idősek által zsűrizett Oscart. Nos erre egy magyarázat van, mert A némafilmes még „öregesebbre” sikeredett. Ennek ellenére elhozta a Legjobb női főszerep-lőnek járót és a Legjobb sminket – ami azért mondhatnánk, magáért beszél. Azonban nem erről van szó, Streepnek cirka 30-40 évet kellett alakítania, így azért elég nagy szükség volt a sminkre – bár pasi szemmel ebből csak az Oscar csillogását láttam. Ám azért A király beszéde mégiscsak a legjobb négy Oscart hozta el, nem úgy mint A Vaslady.

A film hátulütője, hogy a sztori igen kuszán van feldolgozva és Thatchert is

rossz színben tűnteti fel, hiszen a szeni-lis öreg Vaslady visszaemlékezéseiként mutatja be a fő témát, a miniszterel-nökség megszerzését és hivatali idejét. Viszont nézhetjük a filmet olyan szem-szögből is, hogy a még élő, 86 éves Thatc-herhöz méltatlan, mert kihangsúlyozza szenilisségét. Kevésbé emeli ki munkás-ságát, azt, hogy kisegítette az angolokat a válságból, szerepet vállalt az IRA elleni harcokban és a Falkland-szigeteki hábo-rút is megnyerte nekik.

Törceeemozizona@nyuz.elte.hu

THE IRON LADY (angol életrajzi dráma, 105 perc, 2011).Rendezte: Phyllida Lloyd.Forgatókönyve: Abi Morgan.Szereplők: Meryl Streep (Margaret Tha tcher), Jim Broadbent (Denis Thatcher), Harry Lloyd (Young Denis Thatcher), Anthony Head (Geoffrey Howe).Pontszám: 6/10.