Tisztán tőzsde konferencia2010. szeptember 24.

Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok

A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal.

www.equilor.hu

Hazai kibocsátók – hazai tőzsde

2

A tőzsdei bevezetés főbb motivációi

Tőkebevonás

Dolgozói motivációs rendszer hatékony megteremtése

Tulajdonosok számára rugalmas exit lehetőség megteremtése

Transzparencia növelésén keresztül a piaci bizalom növelése

Vállalat értékének / teljesítményének reális meghatározása

A jegyzett részvények formájában „akvizíciós valuta” teremtése

Olcsó PR

3

Hazai részvények külföldi tőzsdei bevezetések célja…

Magyar tőkepiac kicsi egy nagy kibocsátás felszívásához, ahhoz további tőkepiacokra kell belépni

Társaság nagysága szükségessé teheti a magyarországinál szélesebb befektetői kör elérését

Plusz forrás biztosítása (tőkeemelés, kötvénykibocsátás)

Befektetői bizalom erősítése

Presztízs szempontok, ismertség növekedése

Nagyobb likviditás biztosítása

Legjelentősebb nyugdíj- és befektetési alapok csak a legelismertebb tőzsdéken és csak dollár-alapú termékekbe fektethetnek

Más nyugdíjalapok csak tőkéjük kis részét fektethetik külföldi termékekbe

Külföldi intézményi befektetők jellemzően hosszú távra vásárolnak, ami stabilitást ad a részvénynek

Erősebb transzparencia biztosítása, átláthatóbb cégműködés

Befektetői struktúra diverzifikálása

A hatékonyabb nemzetközi piacok pontosabb információkat nyújthatnak a vállalat értékéről

4

… és tényleges megvalósulásuk

Nem sikerült felkelteni a hazai piacon nem jelenlévő külföldi alapok érdeklődését

A társaságok ismertsége a sok nagyobb méretű társaság között nem tudott jelentősen nőni

A részvények forgalma, likviditása a külföldi piacokon általában alacsony maradt

Az alacsony mértékű vásárlások nem tudtak stabilizáló hatást kifejteni a részvények árfolyamára

Jelentősebb érdeklődés hiányában nem vált jellemzővé a külföldi piacokon való tőkeemelés és kötvénykibocsátás

Tőzsdei kibocsátások, tőkeemelések során a jegyzések túlnyomó része Magyarországon maradt

Szigorúbb beszámolási kötelezettségek

A nagyobb transzparencia biztosítása nehéznek bizonyult, illetve jelentős többletköltségekkel járt

5

Hazai tőzsdei bevezetések a BÉT-re – főbb adatok

Hazai kibocsátások

Piaci kapitalizáció a bevezetéskor

Tőzsdei bevezetés árfolyama

Árfolyam 2010.09.16.-

án

Tőzsdei bevezetés időpontja

Árfolyamnövekedés a bevezetés óta

Külföldi tőzsdére való bevezetés

MOL 115 Mrd 1.100 Ft 21.700 Ft 1995.11.28 1.873% Varsói Értéktőzsde

Frankfurti Értéktőzsde

Londoni Értéktőzsde

OTP 31 Mrd Ft 110 Ft 1 4.926 Ft 1995.08.10 4.378% Frankfurti Értéktőzsde

Londoni Értéktőzsde

MATAV -MTELEKOM

761,2 Mrd 730 Ft 690 Ft 1997.11.14 -5%

(Jellemzően évi 10% körüli osztalékot fizet)

New Yorki tőzsde

Frankfurti Értéktőzsde

Londoni Értéktőzsde

RICHTER 24,8 Mrd Ft 1.330 Ft 48.415 Ft 1995.11.09 3.358% Londoni Értéktőzsde

FHB 28,4 Mrd Ft 430 Ft 1 1.200 2003.11.24 179% -

ÁLLAMI NYOMDA

8,1 Mrd Ft 560 Ft 1 703 Ft 2005.12.08 25%

(Jellemzően évi 4-5% osztalékot fizet)

-

RFV 1,2 Mrd Ft 600 Ft 2 8.350 Ft 2007.05.29 1.292% -

GRAPHISOFT 63 Mrd Ft 6.000 Ft 2.273 Ft 2000.05.16

(Kivezetés időpontja: 2008)

-62%

(a cégből kivált Graphisoft Park

árfolyamával korrigálva: -40%)

Frankfurti Értéktőzsde

1 A részvények tizedelése alapján kalkulált ár2 A részvények ezredelése alapján kalkulált ár

6

A BÉT-en jegyzett részvények magyar és külföldi forgalmának megoszlása

Magyar részvények első és másodlagos piaci forgalmának megoszlása - 2009-2010

BÉT; 63,1%

külföld - OTC, 28.8%

egyéb külföld; 8,1%

A BÉT blue-chip részvények elsődleges tőzsdei forgalmának több mint 99%-a a BÉT-en zajlik, egyre kevésbé jellemző a részvények külföldi tőzsdéken való elsődleges forgalomban tartása.

A BÉT teljes részvényforgalmának 63,1%-a zajlik a BÉT-en, ami azt mutatja, hogy a külföldi OTC-piacokon még jelentős forgalom bonyolódik.

Forrás: BÉT statisztika

A BÉT blue-chipek magyar és külföldi elsődleges tőzsdei forgalmának megoszlása - 2010

BÉT 99.84%

BÉT 99.92%

BÉT97.99%

BÉT99.87%

külföldi tőzsdék 0.16%

külföldi tőzsdék 0.08%

külföldi tőzsdék 2.01%

külföldi tőzsdék0.13%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Richter OTP MOL Mtelekom

BÉT külföldi tőzsdék

7

A hazai kibocsátás előnyei a kibocsátók számára

A külföldi tőzsdékre történő bevezetéshez képest jelentősen nagyobb ismertség, befektetői érdeklődés, figyelem

Likviditás: A hazai részvények likviditása jelentősen nagyobb a BÉT-en, mint a külföldi piacokon

A BÉT-en szereplő blue-chipek likviditása felveszi a versenyt a nagyobb külföldi tőzsdék részvényeivel

Amennyiben csak a BÉT-re kerül bevezetésre a részvény, akkor a likviditása jelentősebb, nem oszlik meg több tőzsde között

A BÉT-en likvid „sztárpapír” lehet egy részvény, ami külföldön alig észrevehető a sok likvid, nagy forgalmú, magas kapitalizációval rendelkező papír között

A BÉT-en a magas közkézhányad lehetővé teszi a magas likviditást és a hatékony árazást (likviditási diszkont elkerülése)

A magas likviditás kedvező exit lehetőséget teremthet

Nincs bevezetési díj, alacsony forgalomban tartási díj

Jelentősebb nemzetközi befektetési alapok is vásárolnak a BÉT-en (összes forgalom kb. 75%-át a külföldi intézményi befektetők teszik ki)

Magyar beszámolási kötelezettségek általában enyhébbek a külföldiekhez képest

Az index-kosárba való bekerülés könnyebb, így jelentős többletkeresletet generálhat

8

A hazai kibocsátás előnyei a hazai befektetők számára

Hazai elemzői lefedettség

Közvetlen kapcsolat

Gyorsabb információáramlás

Adózási előnyök: az osztalékfizetés személyi jövedelemadó vonzata tőzsdei ügylet esetében 10%,

tőzsdén kívüli ügyletek esetében 25% (+14%)

magánszemélyek Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) helyezhetik a BÉT-en vásárolt részvényeket, azaz 5 éves befektetési időszak alatt akár adómentesen kereskedhetnek a részvényekkel és vehetik fel az osztalékot

Nincs devizaárfolyam kockázat

9

Hazai és külföldi tőzsdei bevezetési kritériumok („A”-kategória)

Főbb bevezetési feltételek

Budapest Bécs 1 Varsó 1 London- AIM*

Bevezetendő részvénysorozat mérete

legalább 2,5 Mrd Ft legalább 5,6 mrd Ft legalább 2,8 mrd Ft nincs minimum érték meghatároza

Bevezetendő részvénysorozat közkézhányada (5%-nál kisebb tulajdonrésszel rendelkezők)

A bevezetett sorozat min. 25%-a,

vagylegalább 2 mrd Ft

vagy legalább 500

tulajdonos

A bevezetett részvények legalább 25%-a és legalább

5,6 mrd Ft

A bevezetett részvények legalább

25%-a

Nincs minimum érték meghatározva

Tulajdonosok száma Legalább 100 tulajdonos

Nincs minimum érték meghatározva

Nincs minimum érték meghatározva

Nincs minimum érték meghatározva

Elvárt működési évek száma

Minimum 3 auditált év Minimum 3 auditált év Minimum 3 auditált év Nincs minimum érték meghatározva

Egyéb - - - Nincsenek speciális követelmények, de választani kell egy

regisztrált tanácsadót, aki biztosítja a társaság

megfelelőségét.

1. 280 HUF/EUR árfolyamon* A BÉT „B” kategóriájában szintén ezek a feltételek szerepelnek

10

Hazai és külföldi tőzsdék díjstruktúrájának bemutatása

Budapest Bécs 1 Varsó 2 London - AIM 4

Bevezetési díj (egyszeri )

a piaci kapitalizáció százalékában nincs 0,1% 0,03% 0,029-0,12%,átlagosan 0,054% 3

minimum (HUF) nincs 1.015.000 578.760 429.340

maximum (HUF) nincs 30.100.000 1.984.480 124.215.504

Forgalombantartási díj (éves )

a piaci kapitalizáció százalékában 0,01-0,125%, 0,038% 3

0,5% 0,02% fix összeg

minimum (HUF) 1.250.080 812.000 632.000 1.713.600

maximum (HUF) 12.650.040 1.624.000 4.900.000 1.713.600

Összesen bevezetési díj + forgalombantartási díj ( 1 éves ) 3

bevezetési díj (HUF) nincs 10.000.000 1.984.480 5.400.000

forgalombantartási díj (HUF) 3.800.000 1.624.000 2.000.000 1.713.600

1. 280 EUR/HUFárfolyamot feltételezve2. 70 PLN/HUF árfolyamot feltételezve3. Átlagosan 10 mrd Ft piaci kapitalizációval számolva4. 336 GBP/HUF árfolyamot feltételezve

11

Magyar részvények BÉT-re történő bevezetésének hatása az értékeltségre

Magyarországi társaságoknak érdemes lehet csak a BÉT-re bevezetni a részvényeket, ami nagyobb piaci

kapitalizációval, likviditással, ismertséggel járhat:

Magasabb közkézhányad

Magasabb közkézhányad

Magasabb likviditás

Magasabb likviditás

Nagyobb elemzői lefedettség

Nagyobb elemzői lefedettség

Szélesebb befektetői kör

Szélesebb befektetői kör

MagasabbértékeltségMagasabb

értékeltség

Javuló makroadatok

Javuló makroadatok

Országkockázati felár csökkenése Országkockázati felár csökkenése

Javuló vállalati eredményadatok

Javuló vállalati eredményadatok

Likviditási diszkont

csökkenése

Likviditási diszkont

csökkenése

MagasabbértékeltségMagasabb

értékeltség

A válság elmúltával várhatóan javulhat Magyarország makrohelyzete, ami a kockázat csökkenésével más

tőzsdékhez képest jelentős tőzsdei felhajtóerőt okozhat:

Tisztán tőzsde konferencia2010. szeptember 24.

Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok

A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal.

www.equilor.hu

Köszönöm a figyelmet!