tisztelt olvasó! elismerések március 15-e alkalmából · pdf...

„Tolle, lege et fac!” 32006. április–május

Tisztelt Olvasó!

Multa cura sata perducuntur in segetem.Amit nagy gonddal vetettünk,

meghozza majd a termést.

„...csak akarjunk. ‘S nem lelki, testi ‘s országbeli javaink dicsérete emelhetifel hazánkat, hanem hátramaradásink

‘s hibáink nagylelkü elismerése, s azoknak férfias orvoslása...”

(Széchenyi)

Túlpolitizált világunkban – az elmúlt félévben, de a lezajlott választások, politikaicsatározások tükrében is – a magyar me-zõgazdaság és vidékfejlesztés ügyérõl ér-demben nagyon keveset vagy egyáltalánnem lehetett hallani. Megoldást igénylõ ésígérõ programokban sem. Miközben akormányon lévõ, a választást is megnyerõpártok képviseletében egy jobb jövõ, gaz-daságilag fejlettebb, megerõsödõ országképe jelenik meg felelõs nyilatkozatok-ban, a magyar mezõgazdaság helyzetérõl,a lakosság kétharmadának nemcsak lakó-helyet, hanem otthont, megélhetést adóvidék jövõjérõl – társadalmi, gazdaságifontosságának, súlyának arányában – nemvagy alig esik szó. A jövõ magyar gazda-sága – nemzetgazdaságunk – nem képzel-hetõ el fejlett vidék, s azzal kölcsönhatás-ban megtartott, korszerûsített mezõgazda-ság (és élelmiszergazdaság) nélkül...

Az összefogás szép példája a gátakonvalósult meg legutóbb. Az ártérben élõk, alakosság, civilek, katonák, vízügyi szakem-berek hónapok óta éjt nappallá téve gigásziharcot vívtak és folytatnak ma is a pusztítóárral, belvízzel szemben. Kérdésünk –ahogy azt legutóbb Sólyom László köztár-sasági elnök is, az éppen reflektorfénybenlévõ politikai csatározásokkal egyidejûlegmegfogalmazta – miért csak a nagy bajbantudunk összefogni, miért csak nagy bajbanvan/történik közöttünk összefogás? Miértkell a baj bekövetkeztéig várni?

A magyar mezõgazdaság, vidékfej-lesztés ügye nemzeti ügy, nemzeti érdek.Létérdekünk.

Elõbbre tartanánk, ha a magyar agrár-gazdaság nemes ügyét nemzeti összefo-

gással kezeltük volna az elmúlt másfélévtizedben.

Késésben vagyunk ugyan, de összefo-gással még mindig megoldást, gyógyírt ta-lálhatnánk a rendszerváltoztatást követõidõszak vesztesének, a magyar agrárium-nak fájó sebére. Példás összefogással sike-rülhet. Az idén fennállásának XX. évét ün-neplõ szaklapunk számára nincs feleme-lõbb feladat, az ezirányú munkában – szak-mai, hiteles tájékoztatással – közremûköd-ni, részt vállalni. Szolgálatot teljesíteni.

DR. OLÁH ISTVÁN

Elismerésekmárcius 15-e alkalmából

Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke – a miniszterelnök elõter-jesztésére – március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Dr. Nagy Jánosnak, a mezõgazdasági tudomány doktorának, a Debre-ceni Egyetem rektorának, tanszékvezetõ egyetemi tanárnak.

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)kitüntetésben részesült Dr. Bálint Andor, a biológiai tudomány dokto-ra, a Szent István Egyetem Mezõgazdasági és Környezettudományi Karnyugalmazott egyetemi tanára, professor emeritus.

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat)kitüntetést kapta Nyikos István Gyula, a Magyar Borok Háza ügyve-zetõ igazgatója.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kaptaDr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanszékvezetõ egyetemi ta-nára, a mezõgazdasági tudomány doktora.

A Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesültDr. Késmárki István, a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyetemi ta-nára, a mezõgazdasági tudomány kandidátusa.

Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben ré-szesítette Dr. Tarján Zoltánt, az FVM Agrár-vidékfejlesztési és -környezetgazdálkodási Fõosztályának fõosztályvezetõjét.

A mezõgazdaság, élelmiszeripar, valamint az agrár-szakoktatás terü-letén végzett kiemelkedõ munkássága elismeréséül Ujhelyi Imre-díjatkapott Dr. Janowszky János, a Mezõgazdasági Kutató-Fejlesztõ Kht.igazgatója.

Az Életfa Emlékplakett ezüst fokozatát kapta Jeney Elek, a Gabona-termesztési Kutató Kht. nyugdíjasa, Dr. Katona Endréné, a Gabona-termesztési Kutató Kht. nyugdíjasa és Kesjár György, a Gabonater-mesztési Kutató Kht. nyugdíjasa.

Az agrárszakma kiválóságainak, a kitüntetetteknek szaklapunk és ol-vasóink nevében is gratulálunk! (A SZERK.)

4 „Tolle, lege et fac!” 2006. április–május

Láng Géza 1916. március 8-án született Békéscsabán, saz ottani reálgimnáziumban érettségizett. Fõiskolai ta-nulmányait a keszthelyi Mezõgazdasági Akadémián vé-gezte (1937). Ezt követõen a Mûszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Karát is elvé-gezte. Itt 1944-ben „summa cum laude” minõsítésselavatták doktorrá.

Kolbai professzor mellett már fõiskolai hallgató korá-ban bekapcsolódott a tudományos kutatómunkába, akikezdettõl fogva nagyra értékelte tehetségét és töretlenszorgalmát. Szakmai munkáját elismerve a TudományosMinõsítõ Bizottság 1953-ban a mezõgazdasági tudomá-nyok kandidátusa fokozatot adományozta részére. 1961-ben a mezõgazdasági tudományok doktora lett. A Ma-gyar Tudományos Akadémia csakhamar levelezõ (1964),majd rendes tagjává (1970) választotta. Levelezõ tagjavolt a Német Mezõgazdasági Tudományos Akadémiának(1968), külsõ tagja a Szovjet MezõgazdaságiÖsszszövetségi Akadémiának (1972). A gödöllõi Agrár-tudományi Egyetem 1978-ban „honoris cauusa” doktorráavatta.

Oktató-nevelõ és tudományos pályáját a keszthelyiMezõgazdasági Akadémián kezdte el. Termelési gyakor-latát itt és Pallagon a tangazdaságban szerezte meg. Ta-nított Keszthelyen, Budapesten, illetve Gödöllõn az Ag-rártudományi Egyetem Növénytermesztési Tanszékén.Az 1950-es évek elején részt vett a FöldmûvelésügyiMinisztérium Szakoktatási Fõosztályának munkájában.A Mezõgazdasági Akadémiák megnyitása után visszake-rült Keszthelyre (1956) mint fõiskolai, illetve egyetemitanár vezette a Növénytermesztési Tanszéket, majd azújonnan alakult Földmûveléstani és NövénytermesztésiIntézetet.

Elsõsorban tan- és kézikönyvek írásával, szerkeszté-sével jelentõs szakírói tevékenységet fejtett ki. Az elsõ, anövénytermesztést átfogóan ismertetõ könyve „Növény-termesztéstan” címmel 1954-ben jelent meg; amelyhosszú idõn keresztül az egyetemi oktatás és a szakem-berek vezérfonala volt. Ezt követõen 1966-ban számosszerzõtárs közremûködésével megjelentette a magyarnövénytermesztési szakirodalom legteljesebb, nagy ter-jedelmû, korszerû szintézisét adó mûvét „A növényter-mesztés kézikönyve” címmel, melynek Õ volt a fõszer-kesztõje. Ez a kiadvány 1970-ben második kiadását értemeg. 1976-ban „Szántóföldi növénytermesztés” címmelkorábbi könyvének korszerûsített és lényegesen bõvítettváltozata jelent meg. A különbözõ tudományos szaklap-ok mintegy 140 cikkét közölték.

Láng Géza aktívan vett részt a Magyar TudományosAkadémia munkájában is. Az Agrártudományok Osztá-lyának osztályvezetõje (1967–1970), majd osztályelnöke(1970–1976) volt. Az osztály éves beszámolóiban hoztanyilvánosságra tudománypolitikai tanulmányait, melyek-ben a kutatásszervezés és irányítás számos problémájátés a tudományos eredmények teremlõerõvé válását ele-mezte.

Szakmai, közéleti tevékenysége igen sokoldalú. AVeszprém megyei Akadémiai Bizottságban az Agronó-miai Szakbizottság elnökeként, a Magyar Agrártudomá-nyi Egyesület elnökségének tagjaként, és a Növényter-mesztési Társaságnak elnökeként munkálkodott. A Nem-zetközi Agrártudományi Kutatási Központ (CICRA) és aNemzetközi Agrármérnök Szövetség (CITTA) választ-mányi tagja volt, több hazai és külföldi folyóirat szer-kesztõbizottságában is mûködött.

Sokoldalú alkotó munkájának elismerését tükrözik akülönbözõ kitüntetések, elismerések. 1963-ban a MunkaÉrdemrenddel, 1975-ben a Munka Érdemérem Arany fo-kozatával és Eötvös Lóránd-díjjal tüntették ki.

Pályája kezdetén a legelõ- és rétgazdálkodás kérdéseitkutatta, fõként a gyepek takarmány termõképességénekmeghatározásával foglalkozott. Vizsgálatai az OrszágosMezõgazdasági Kiállításon kerültek nyilvánosságra. Ké-sõbb figyelme mindinkább a talajtermékenység növelé-sére irányuló kutatások felé fordult. Éveken át végzettkísérleteivel kutatta az istállótrágya szerepét és dolgoztaki hazai viszonyokra a szervestrágya-gazdálkodás rend-szerét. Az MTA felkérésére értékelõ és összefoglaló ta-nulmányt készített a füves vetésforgó hazai alkalmazásá-nak lehetõségeirõl (1951). Majd a talajtermékenység

Láng Géza emlékülésa Magyar Tudományos Akadémián

Születésének 90. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasótermé-ben 2006. március 29-én rendezték meg a LángGéza emlékülést. A pályatársak, tanítványok,tisztelõk és családtagok jelenlétében elõadások,köszöntések hangzottak el a kiváló oktató, kutatóprofesszor korszakos jelentõségû munkásságá-ról, a nagyszerû emberrõl, családapáról. Mi élet-rajzának közreadásával tisztelgünk Láng pro-fesszor úr emléke elõtt.

(A Szerk.)


fenntartásának elveivel foglalkozott, melyeta Magyar Tudományos Akadémia nyilvá-nos ülésén megvitatott és elfogadta az ab-ban foglaltakat (1954). Hasonlóan nagyje-lentõségû az a tanulmánya, melyben össze-foglalja a kukoricatermesztés irányelveit,melyek alapul szolgáltak a mai kukoricater-mesztés technológiájához (1956). Késõbbi-ekben a talaj mélymûvelésérõl készített ta-nulmánya fontos útmutatást adott a nagy-üzemek számára. A növénytermesztés hely-zetének és fejlesztésének elemzésével aka-démiai székfoglaló elõadásában állást fog-lalt a hazai mûtrágyafelhasználás gyorsütemû fejlesztésemellett.

A hazai mûtrágyázás és felhasználás növelése és szak-szerû felhasználása érdekében kezdeményezõje és szer-vezõje volt annak az országos kísérleti hálózatnak, mely-nek keretében még jelenleg is folynak az egységes or-szágos mûtrágyázási kísérletek. A talajtermékenység nö-velésének kutatása területén folytatott munkája legin-kább a K-9-es „Talajtermékenység fokozása…” c. orszá-gos program keretében bontakozott ki, melynek 10 évenát programvezetõje volt.

Mind oktató, mind kutató munkáját a rendkívüli igé-nyesség jellemezte. Szigorú mércét állított föl elsõsorbanönmagával szemben, és tudományos meggyõzõdésétmindig egzakt kísérleteire, széleskörû ismereteire ala-pozta. Az összefüggések keresése, a kérdések mélyelemzése határozta meg munkáját. Kereste, kutatta azújat és mindig bátran korrigálta álláspontját a kapotteredmények alapján.

Szabatos kifejezésmódja, logikus okfejtése,kiváló elõadásai lekötötték és vonzották ahallgatóságot. Szerette a fiatalokat, sokatfoglalkozott nevelésükkel. Lelkesen éspontosan tartotta meg óráit és még betegsé-ge idején is, erejét megfeszítve elõadott.Hosszú felsõoktatási pályafutása alatt a me-zõgazdasági szakemberek ezreit nevelte.Régi tanítványai mindig szeretettel és szí-vesen keresték fel. A növénytermesztésnek elhivatott mûvelõ-je volt. Ezt várta el munkatársaitól is. Nemismert behatárolt munkaidõt, a szakmai

kérdésekrõl mindig, mindenkor lelkesen, frissen vitat-kozott, beszélt. Arra törekedett, hogy hatalmas ismeret-anyagából, életbölcsességébõl minél többet adjon átkörnyezetének.

Munkatársai, beosztottai, de a szakterület összes mû-velõje az egyenes és fegyelmezett embert, a szerény ésáldozatkész tudóst ismerte, szerette benne. Nem volt hí-ve az ünnepléseknek, a színpadias nyilvánosságnak. Pél-dás családapa, nagyszerû fõnök és kolléga, igazságot ke-resõ ember volt.

Emlékét tanítványainak sokasága õrzi és a növényter-mesztés tudománytörténete örökíti meg az utókor szá-mára.

PROF. DR. KISMÁNYOKY TAMÁS

SZÍVESSÉGÉBÕL

TANSZÉKVEZETÕ

VESZPRÉMI EGYETEM,KESZTHELYI GEORGIKON

MEZÕGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

DR. KISMÁNYOKY TAMÁS

Láng Géza emlékülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4

GÕGÖS ZOLTÁN

Eredmények és további lehetõségek a mezõgazdaságraalapozott energiatermelésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .6

DR. POLGÁR ZSOLT

Az együttgondolkodás és a cselekvés szükségessége aburgonyaágazatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8

DR. NAGY LÁSZLÓ

A tritikáléról a 2005. évi kisvárdai kísérletek kapcsán . .10

DR. HAJDÚ JÓZSEF

A mezõgazdasági gépek fejlesztési irányai (II.) . . . . . . .15

Innovációs díj 2006: „Diabet-Max” . . . . . . . . . . . . . . . .18

DR. BALIKÓ SÁNDOR

In memoriam Szabó János (1927–2005) . . . . . . . . . . . .19

Átadták a 2006. évi Jedlik Ányos-díjakat . . . . . . . . . . . .20

Láng László, az MTA doktora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21

DR. BÉRCI GYULA

Növényi energiatermelés konferencia Pápán . . . . . . . . .22

DR. BEKE BÉLA

Gondolatébresztésül; a kalászos gabonák vetõmaghaszná-latával kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24

DR. INCZÉDY PÉTER

Noé bárkája és a GM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27

KOVÁCS GÉZA

A funkcionális élelmiszer elõállítás és az ökológiai gaz-dálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29

DR. JOLÁNKAI MÁRTON

5th Alps Adria Scientific Workshop . . . . . . . . . . . . . . . .32

DR. ROMÁNY PÁL

A Nagy Imre-tanszék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33

DR. PAPP ERZSÉBET, BÁRDY ÁGNES

Tíz éve halt meg Dr. Bányai László . . . . . . . . . . . . . . . .37

AT

AR

TA

LO

MB

ÓL

...


A világ változásai, a globális felmelegedés, a hagyományosenergiahordozók drágulása egyre inkább arra ösztönzik adöntéshozókat, hogy helyettesítõ energiahordozók tekinteté-ben programokat indítsanak.

Ezt erõsíti az a tény, hogy a világ élelmiszertermelését atúlkínálat jellemzi, ami egyre nehezebb helyzetbe hozza amezõgazdasági termelõket.

A feladat tehát, hogy a két terület összehangolásával ala-kítsunk ki egy olyan mezõgazdasági koncepciót, amely segítaz ágazat szerkezetváltásában és valós alternatívákkal jelenikmeg az energiahordozók piacán.

Korábban is voltak erre próbálkozások, de ameddig ez a te-vékenység csak nagyon nagy arányú támogatásokkal volt fenn-tartható, ez igazából a gazdag országok privilégiuma maradt.

Mára a helyzet megváltozott, hiszen a megújuló energia-termelés már piaci viszonyok között is megállja a helyét,amennyiben a jogszabályi környezettel tudjuk ösztönözni aterjedésüket, kiemelt támogatás az adóforintokból nem szük-séges.

Magyarországon is történtek lépések a területen, de átfogójogszabály-alkotási koncepció nem készült. Magyarország istett vállalásokat az Európai Unió felé. Ezek teljesítése a jel-zett határidõkig megvalósul, de látva a világ tendenciáit, to-vábbi elõretörés lehetséges a megújuló energiahordozók te-kintetében.

Ennek érdekében az elmúlt idõszakban az alábbi jogsza-bályi változtatások történtek.

A GÁZTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAA földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény. Kihir-

detés dátuma: 2005. 06. 28. Kihirdetés száma: LXIII.Ez a törvénymódosítás lehetõvé teszi, hogy a biológiai

alapanyagokból elõállított, a szabványoknak megfelelõbiogáz betáplálható lesz a hagyományos gázrendszerekbe;ez azon túl, hogy gátolhatja a gáz-árak drasztikus emelke-dését, olyan környezetvédelmi beruházásokat generálhat,amelyek bevételhez juttatják a mezõgazdasági vállalkozá-sokat, oly módon, hogy a szennyvízkezelés és az állattar-tás terén keletkezõ anyagok kezelése mezõgazdasági alap-anyagok hozzáadásával eladható végterméket eredmé-nyezhet.

A VILLAMOS ENERGIA-TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAA villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módo-

sítása garantálja a 23 Ft/KW-onkénti átvételi árat, és egy

olyan hosszú távú szerzõdéses kötelezettséget, amely megfe-lelõ garanciát ad a befektetõknek az ilyen típusú beruházásoklétrehozására.

Kihirdetés dátuma: 2005. 07. 06. Kihirdetés száma:LXXIX.

Ez a törvénymódosítás szintén segítheti a mezõgazdaságiszerkezetváltást, olyan beruházások megvalósítását gyorsít-hatja, amelynél a végtermék a villamos áram.

Ez a tevékenység részben a már említett biogáz alapú vil-lamosenergia-termelést, részben az eddig fel nem használtmezõgazdasági melléktermékek hasznosítását, részben pedigaz erõmûvi fûtõanyag elõállításra alapozott területhasznosí-tást segítheti.

A már biomasszára átalakított erõmûvek esetében a közel-jövõben komoly gondokat okozhat az erdõterületek intenzívkitermelésének korlátja.

A további fejlesztések csak fás és lágyszárú ültetvényre,illetve melléktermék hasznosításra alapozhatnak. Ez – amennyiségeket figyelembe véve – akár több százezer hektárterület hasznosítását jelentheti.

Ez természetesen csak átgondolt projektek kialakításávaltörténhet, ahol a vevõtõl visszafelé indulva átvételi garanciá-kat kell biztosítani a termelõk számára, hisz ezeket az ültetvé-nyeket csak hosszú távra (minimum 15 év) lehet felállítani.

Ez a szervezõmunka a nagyobb erõmûvek környezetébenelindult, és várható, hogy több kisközösségi erõmû és fûtõmûis épül e szabályok segítségével.

A szélenergia elterjesztését is segítheti a villamos törvény,hisz ezt eddig gátolták az átvételi rendszer hiányosságai.

ORSZÁGGYÛLÉSI HATÁROZATI JAVASLATA H/16150. számon elõterjesztett „az alternatív energia-

hordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételérõl” szóló ha-tározati javaslat az egész rendszert átfogja, határidõkkel, il-letve garanciákkal biztosítva a végrehajtatást.

Kihirdetés dátuma: 2005. 06. 28. Kihirdetés száma: 63.Ez a határozati javaslat egy komplett feladat-meghatáro-

zás, amely a már említett törvényeken túl a teljes megúju-lóenergia-szektort kezeli. Ennek kapcsán az energia tárgyútörvényeken túl a beruházások környezetvédelmi eljárásai-nak egyszerûsítését, legnagyobb kincsünk; a termálvíz-hasz-nosítás szélesítését, és a biológiai alapú folyékony energia-hordozók elterjesztését segíti.

Az idõközben már az OGY-határozat szellemében meg-változtatott jogszabályokat a késõbbiekben ismertetem.

Eredmények és további lehetõségeka mezõgazdaságra

alapozott energiatermelésbenAKTUÁLIS A I

SZ


A JÖVEDÉKI ADÓTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSAAz országgyûlési határozat már tartalmaz iránymutatást a

folyékony energiahordozók területére. Ezt érvényesítettük ajövedéki törvényben.

A szabályozás lényege az, hogy a jelenlegi jövedéki adóelengedési gyakorlattal szemben, amely egy viszonylag ala-csony biológiai alapanyag bekeverése esetén jövedéki men-tességet állapít meg, egy Európában jól bevált szabályzást ér-vényesít. Eszerint 2007. július 1-jétõl akkor kerülhet benzinaz alacsonyabb jövedéki kategóriába, ha legalább 4,4%bioetanolt tartalmaz. Amennyiben ennél kevesebbet, a forgal-mazót egy 8 forintos plusz adó befizetési kötelezettség terhe-li. A gázolaj esetében ugyanez a szabály biodízel tartalomra2008. január 1-jétõl érvényesül. Ez a rendelkezés megteremtitöbb százezer tonna repce, illetve kukorica felhasználásánaklehetõségét csökkentve a piaci feszültségeket.

A hatálybaléptetés dátumának eltolását az indokolja, hogyerre az idõre kiépülhetnek a magyarországi gyártó kapacitá-sok, lehetõséget adva a termelõi integrációk kialakításának.Ez a program csak akkor lehet sikeres, ha a mezõgazdaságszereplõi tulajdonosként is részt vehetnek a programokban,mert a jövedelem megosztása csak így lehet igazságos.

„ENERGIAKOSÁR”-RENDELETSzintén a H/16150. sz. határozati javaslat alapján az FVM

megalkotta az ún. „energiakosár”-rendeletet, amely alapjánaz energetikai célból termesztett energianövények termelésé-vel kiemelt területalapú támogatás vehetõ igénybe.

Kihirdetés dátuma: 2005. 09. 15. Kihirdetés száma:101/2005. MVH Közlemény.

A támogatási rendelet segítheti a gazdák meggyõzését ar-ról, hogy érdemes az energetikai programokba bekapcsolód-ni, hisz ezek a programok azon túl, hogy stabil piacokat te-remtenek, magasabb jövedelemhez is juttatják a termelõket.

Ahogy már utaltam rá, megkezdõdtek a szakmai egyezte-tések a Környezetvédelmi Minisztériumban a megújuló ener-gia használatára történõ beruházások engedélyezési eljárásá-nak egyszerûsítésérõl. Itt szintén a jól bevált uniós módszere-ket kívánjuk alkalmazni, amelynél a szériában telepített tech-nológiáknál, pl. biogáz esetében, csak a közvetlen üzemi kör-nyezet képezné a vizsgálat tárgyát. A technológia csak elsõfelállításkor képezné engedélyezés tárgyát.

A fentiekben felvázolt jogszabályi változtatások új ala-pokra helyezhetik a mezõgazdaságra alapozott energiaterme-lést és új teret nyithatnak a vidékfejlesztésben.

Ez egy sikeres agrár-ágazat képét vetítheti elénk. A beru-házások kivitelezése, a hozzá kapcsolódó logisztikai rendsze-rek mûködtetése új perspektívát jelenthetnek a vidéki foglal-koztatás bõvítésében. Ez egy olyan szerkezetváltás, amelyetúgy lehet végrehajtani, hogy az alapanyagtermelésben a fo-lyékony energiahordozóknál nem igényelnek semmilyentechnológiaváltást, s ugyanez igaz a lágyszárú ültetvények,

és a melléktermék-hasznosítás esetén is. A fásszárú ültetvé-nyek betakarítása új technológiákat feltételez, de ezek össze-hangolt mûködtetése, jó kihasználása a fejlesztések részénektekinthetõ. Nagyon fontos a különbözõ energiatermelésreépülõ alrendszerek összehangolása.

A biogáz-elõállítás – ami a világban elsõsorban a villa-mosenergia-termelést célozza meg – magas hõmennyiséget iselõállít. Ez a hõmennyiség télen fûtésre, nyáron hûtésre, illet-ve mezõgazdasági szárítóüzemek mûködtetésére használha-tó. Abban az esetben, ha ez a tevékenység tejfeldolgozáshozkapcsolódik, a hõ a sajtgyártáshoz felhasználható, a képzõ-dött savó pedig olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek abiogáz képzõdését gyorsítják.

A keményítõ alapon (kukorica, búza) készített alkoholelõállítása nagyon sok hõt igényel. Ezeket a technológiákatcélszerû erõmûvekhez csatlakoztatni, amelyek biztosítják aszükséges hõt, és az állati takarmányozásra nem használhatómelléktermékek elégetését. Elmondhatjuk tehát, hogy azenergiatermelésbe bekapcsolódó mezõgazdaság egy új alter-natíva. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a mel-léktermékek jól segíthetik a csomagolóipari technológiavál-tást, amely jelenleg szinte kizárólag a hagyományos energia-hordozókra alapul. Illúzió lenne persze azt gondolni, hogyegy csapásra mindent megold a biológiai alapú energia-elõál-lítás és a csomagolóipari technológia-váltás. Ez rövidtávoncsak a feleslegek levezetéséhez segítheti hozzá a termelõket.

Magyarországnak kiváló adottságai vannak ezen a terüle-ten. Ha a belsõ piacokon túl az exportlehetõségeket is szám-ba vesszük, az már lényegesen nagyobb alapanyag-igénytgenerál. Ezek a perspektívák messze túlmutatnak a felesle-gek levezetésén. Ezt az egész rendszert úgy kell összefogni,hogy minél nagyobb legyen a magyar hozzáadott érték, mi-nél szélesebb rétegeket hozzanak helyzetbe e tevékenysé-gek. Ehhez egy jól felépített koncepció, egy átgondolt, azeurópaival harmonizáló támogatási rendszer kell. Ehheznagy segítséget nyújthatnak a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007utáni intézkedései, persze csak akkor, ha akarunk és tudunkélni e lehetõségekkel. A különbözõ, esetleg ellenérdekeltcsoportoknak be kell látniuk, hogy ez a terület csak a hagyo-mányos energia-elõállítással párhuzamosan lehet sikeres.Még évekig eltarthat, mire széles körben elterjeszthetõvéválik, de el kell kezdenünk a fejlesztéseket, hogy gyermeke-ink, unokáink egy egészséges, tiszta környezetû országbanéljenek. Ehhez összefogás, együttgondolkodás szükséges.Legyünk ebben úttörõk, és a befektetett munka biztosanmeghozza a gyümölcsét!

ME SOROZAT (az NKTH támogatásával)GÕGÖS ZOLTÁN

ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

MINISZTERELNÖKI MEGBÍZOTT

A PARLAMENT MEZÕGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ALELNÖKE


A hazai burgonyaágazat az utóbbi, mintegy tízévre visszatekintve folyamatos válsággal jel-lemezhetõ. A közelmúltban több olyan súlyosprobléma akkumulálódásának lehettünk tanúiés elszenvedõi a közelmúltban, melyek kicsú-csosodása sajnos pont (vagy szükségszerûen)egybeesett EU csatlakozásunkkal.

A kialakult válság fõbb összetevõi a követ-kezõk: – Csökkent az ágazat jövedelmezõsége – ennek következ-

tében tíz év alatt felére esett a termõterület. A területcsök-kenés különösen a vetõburgonya ágazatot sújtotta. Azutolsó két év alatt a korábban sem jelentõs sza-porítóterület nagysága 30%-ára apadt.

– Lényegében stagnál, vagy alig növekszik az országos ter-mésátlag, ami jelenleg is a nyugat-európai országokszintjének alig 60%-a.

– A fajtahasználatban rendkívüli a konzervativizmus. A ter-mõterület nagyobb részén még mindig a legfontosabbkórokozókkal szemben fogékony, magas minõséget pro-dukálni képtelen, korszerûtlen fajtákat termesztik.

– Forráshiány miatt az üzemek többségében konzerválódotta – tíz-tizenöt évvel ezelõtti – technológiai színvonal.

– A megtermelt burgonya minõsége – köszönhetõen a kor-szerûtlen fajtáknak, az elavult termesztéstechnológiának –messze elmarad a fejlett burgonyatermesztõ országokétól.

– A szocialista nagyüzemek átalakulása után csökkent azüzem és táblaméret, romlott a hatékonyság.

– Az ágazat szervezettsége a nullával egyenlõ. A vertikálisintegráció teljesen hiányzik az ágazatból. A termelés és akereskedelem többségében szervezetlenül, „ad hoc” mó-don történik; folyamatos lehetõséget biztosít a spekuláci-ónak, melegágya az idõszakos túltermelésnek, hiánynak.

– A burgonyának gyakorlatilag nincs feldolgozóipara az or-szágban. Ennek megfelelõen az estleges többlettermés-nek sincs levezetési lehetõsége. A feldolgozott burgonyaaránya alig éri el az 5-6%-ot, szemben a fejlett országok25-40%-ával.

– A több évtizedes vetõgumóimport következményekéntmára jelentõsen megnõtt a burgonyatermesztés növény-védelmi, s egyben pénzügyi kockázata. Elõször a burgo-nya cisztaképzõ fonálférgek, majd 2000-tõl a baktériu-mos barnarothadás (Ralstonia solanacearum) hazánkbanvaló megjelenését kellett elfogadnunk. Mindkettõ, de fõ-leg a ralsztónia súlyos kórtani következményekkel járó,karantén intézkedéseket maga után vonó kórokozó. Ná-lunk elõször a Hajdúságban mutatták ki, s azóta éves

rendszerességgel számolnunk kell elõfordulá-sával. Az elmúlt évben sajnos több üzembenmár másodszor jelent meg a baktériumos fer-tõzés. Ebben az esetben már nincs állami kár-talanítás. Ennek következtében több, koráb-ban jelentõs üzemnek kellett teljes egészébenfelhagynia a burgonyatermesztéssel. Legújab-ban a több évtizede nem tapasztalt, szintén

karantén státuszú stolbur fitoplazma újbóli, tömegesmegjelenése veszélyezteti a vetõburgonya termelõket.

Véleményem szerint a fenti válságtényezõk többségénekhatását jelentõsen mérsékelni lehetett volna, ha az ágazatgazdasági környezetének szabályozásáért felelõs miniszté-riumok, a különbözõ hatóságok, érdekképviseleti szervek,s nem utolsósorban maguk a gazdálkodók között aktívabbpárbeszéd, együttmûködés alakult volna ki a közös célokelérése érdekében. Ez azonban kevés kivételtõl eltekintveelmaradt, s jó magyar szokás szerint mindenki abban re-ménykedett, hogy majd az õ üzeme talpon marad, az õ üze-mét kerülik majd el a karantén kórokozók. Sokszor nemígy lett.

Mindazonáltal vannak pozitív esetek is. Például az új ve-tõmagrendelet megalkotása során mindvégig termékeny esz-mecsere volt az FVM, a Burgonya Terméktanács, a vetõgu-mó-termelõk, és a hazai nemesítõ intézetek között. Ennekeredményeként sikerült megszüntetni azt a jogellenes, srendkívül káros gyakorlatot, miszerint 30 éven át nálunk azlegalacsonyabb európai vetõgumó-szaporulatból is lehetettmég egy évig vetõgumót elõállítani. De ide sorolhatók a ka-rantén kórokozók terjedésének megakadályozására tett in-tézkedések és az állami kártalanítások szervezése terén ta-pasztalt jó együttmûködés is az ágazat valamennyi szereplõ-je között.

Az együttgondolkodás és a cselekvés szükségességea burgonyaágazatban


A baj általában összehozza az embereket.Ez azonban nem elégséges ahhoz, hogy a ma-gyar burgonyatermelés hosszú távon megõriz-ze versenyképességét, belsõ piacait. Ehhez ajelenleginél sokkal nyíltabb párbeszédre, aktívvéleménycserére, az érdekek összeegyezteté-sére és összefogásra lenne szükség. Reménye-ink szerint ezt a növekvõ gazdasági kényszermeg fogja követelni az ágazat szereplõibõl.

Ahhoz, hogy az ágazat versenyképessége legalább továbbne romoljon, a külföldi konkurenciával szemben stabilabb,kiszámíthatóbb, szervezettebb termelésre és fõleg ezt elõse-gítõ kereskedelmi viszonyokra lenne szükség. Törekedni kella szerzõdésen alapuló termelés kialakítására, a szerzõdésekbetartására. Olyan, a jelenlegieknél komolyabb léptékû ter-melõi, kereskedelmi szervezeteket kell kialakítani, melyekmegfelelõen nagy árualappal rendelkeznek ahhoz, hogy anagy kereskedelmi láncok komoly, alkuképes partnerei lehes-senek. Olyan saját tulajdonú feldolgozó üzemeket, logisztikaiközpontokat kell közösen létrehozni, melyekkel növelhetõ azáru hozzáadott értéke. Ezen keresztül nagyobb nyereség ér-hetõ el, s mindamellett kezelhetõvé válik az idõszakos ter-mésfelesleg. Hosszú távon le kell tisztulnia, meg kell újulniaa hazai burgonyatermesztésnek. A burgonya a jelenlegi hely-

zettõl eltérõen (amire az jellemzõ, hogy az or-szág minden tájegységében termesztik) át kell,hogy kerüljön az arra legalkalmasabb termõtá-jakra és kedvezõ talajokra. Csak ezeken a ter-mõhelyeken lehet ugyanis érdemi nyereségethozó termésmennyiséget, minõséget megfelelõversenyképes áron elõállítani.Mindezek azonban kizárólag csak közös aka-rattal, szervezett, közös fellépéssel valósulhat-

nak meg. Tõlünk nyugatabbra a termelés, a kereskedelem, afeldolgozás integrálására, az összefogásra számos követendõpéldát találhatunk. Meggyõzõdésem, hogy tanulni, jó, hasz-nos dolgokat ellesni soha nem volt szégyen, ma sem az.

Ebben a folyamatban, a szükségszerû változások, azegyütt gondolkodás és cselekvés katalizálásában a Keszthe-lyi Burgonyakutatási Központ hivatásából, küldetéstudatá-ból adódóan továbbra is aktív szereplõ akar lenni.

E gondolatok az idei, hagyományosan minden év január-jában megrendezett keszthelyi „Burgonya Ágazati Fórum”-on elhangzott elõadás kapcsán kerültek megírásra.

DR. POLGÁR ZSOLT IGAZGATÓ

VESZPRÉMI EGYETEM,GEORGIKON, MEZÕGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR,

KESZTHELYI BURGONYAKUTATÁSI KÖZPONT

Ha rendszeresen hirdet szaklapunkban, nemcsakcégét, termékeit reklámozza,ismertségét növeli, hanem hozzájárul a gazdasági kommunikáció; a szakmai tájékoztatás, tájékozódás, információ-áramoltatás színvonalának kívánt és szükséges emeléséhez és szaklapunkat is támogatja.

A VETMA Kht.,a MAG Kutatás–Fejlesztés

és Környezet Szerkesztõsége

fi

HIRDETÉS IGÉNYLÕ LAP

A MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet c. szaklap 2005. évi számaibanhirdetni kívánunk:

Név: ...................................................................................................................Cím: ...................................................................................................................

� fekete-fehér 1/1 160 e Ft + ÁFA� színes 1/1 250–350 e Ft + ÁFA� fekete-fehér 1/2 100 e Ft + ÁFA� színes 1/2 160–200 e Ft + ÁFA

................................cégszerû aláírás

Nyomdakész hirdetési anyag (film), színre bontott képanyag esetén technikaiköltséget nem számítunk fel. Kapott képanyag és szöveg megküldésekor –igény szerint – a hirdetés lay out-ját is megtervezzük, s kivitelezzük. Egyedikívánságokat – megrendelés esetén – tetszés szerinti kivitelben, s példány-számban teljesítünk.

A hirdetésre szánt szakanyag leadása minden hónap elsõ hetében.VETMA Marketingkommunikációs Kht.

1073 Budapest, Dob u. 90.Telefon: 06-(1) 322-9078, Tel./fax: 06-(1) 322-5661, Mobil: 06 30 221-7990

�


A kultúrnövények keletkezésének széles körben ismertekszerint több formája van. Az egyik haszonnövénycsoporttagjai; ide sorolják a kölest, a bükkönyféléket, a lóbabot,amelyek vad fajból közvetlenül jöttek létre (természetes,illetve mesterséges szelekcióval). A másik csoportba azoka kultúrnövények tartoznak, ahol az elõbbi állandóan holerõteljesebb, hol gyengébb hatással érvényesülõ folyama-tot egy vagy több alkalommal is a faj vagy nemzetség-ke-resztezõdés szakította meg. E faj-csoporthoz tartozik a bú-za, a kukorica, a rozs, a burgonya, a napraforgó, a lucerna,a borsó és a zab. Ezt a tényt még aprecíz genomelemzési módszerek el-terjedése elõtt sikerült feltárni. A ter-mészeti folyamatok eme eredményevezette oda a tudósokat, hogy elkezd-jék a faj és nemzetség keresztezésimunkát.

A két, általánosan ismert kultúrnö-vény a búza és a rozs elsõ, ámde ter-méketlen, steril hibridjét 1875-benhozták létre Angliában. Az elsõ ered-ményes, fertilis utódokat eredménye-zõ próbálkozás csak 1890-ben járt si-kerrel. A magyarországi búza x rozsés búza x tarackbúza nemzetség ke-resztezéseket a századforduló utánhozták létre. Ma már leszögezhetõ,hogy mindkét próbálkozás eredmény-re vezetett. Ugyanis az ObermayerErnõ által elkezdett (1917), majdFleischmann Rudolf (1943), GyõrffiBarna (1948), Kiss Árpád és RédeiGyörgy (1951) által folytatott erõfe-szítések nyomán 1970-ben elkezdõ-dött a szántóföldi méretû termesztés,mintegy tizenhatezer ha-on, a búza xrozs keresztezés továbbfejlesztett vál-tozatával, a szekunder típusú tri-tikáléval.

A elsõ búza x tarackbúza kereszte-zéseket szintén Kiss Árpád végezte(1946). Ennek a munkának egyik ne-ves, ma is élõ továbbfolytatója (Sza-lay Dezsõ) egy olyan kitûnõ minõsé-gû búzafajtával (Alföld 90) tette gaz-dagabbá a kiváló sütõipari minõségibúzafajták választékát, amely 1987 és1994 között széles körben elterjedt smég jelenleg is forgalomban van.

A „reneszánszát élõ” tritikálé az elmúlt években jelen-tõs területi növekedést mutatott Magyarországon. AzÉszak-alföld egymástól lényegesen eltérõ ökológiai adott-ságú megyéiben született eredményeket az 1. táblázat tar-talmazza. A területi felfutás – úgy látszik – a rozs országosméretû területvesztése mellett következett be. A jelentõsrozstermelõnek számító Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé-ben mintegy 16%-kal csökkent a rozs vetésterülete. A me-gyében mindhárom gabona félébõl mérsékeltek a termés-átlagok, de ugyanakkor a termésingadozás nem jelentõs.

A tritikáléról a 2005. évi kisvárdai kísérletek kapcsán

2. táblázat

ÕSZI TRITIKÁLÉ TERMÉSEK ALAKULÁSA (TALAJTÍPUSONKÉNT)(Forrás: 2001–2004. évi OMMI fajtakísérleti adatok)

Fõ talajtípus Humusz Termés Szórás Állomáshelyek Esetszám% száma

t/ha t/ha

Csernozjom 2,55 6,38 1,62 7 124

Erdõ 1,50 7,23 0,76 3 58

Egyéb 1,67 5,00 1,24 3 59

Egyéb talajtípusok: homokos vályog, dunai öntés, meszes homokTermés–szórás: (súlyozott értékekkel)

Eset-szám: vizsgált fajta szám, termõhely szám, évjárat szorzata.

1. táblázat

AZ EGYES GABONAFÉLÉK TERÜLETI ÉS TERMÉSADATAI(1999 ÉS 2004 KÖZÖTT) MAGYARORSZÁGON

Vizsgált térség Vetésterület 2004-ben (1999=1)Búza Tritikálé Rozs

Hajdú- Bihar 1,23 1,78 0,79

Jász-Nagykun-Szolnok 1,13 3,45 3,41

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,05 1,78 0,80

Ország 1,10 1,58 0,84

Termés átlag 1999 és 2004 között kg/ha

Hajdú- Bihar 4 159,6 3 070,6 1 992,8

Jász-Nagykun-Szolnok 3 310,0 3 314,3 2 366,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg 3 560,1 2 494,9 2 041,1

Ország 3 862,0 3 017,0 2 151,1

Termés szórás 1999 és 2004 között kg/ha

Hajdú- Bihar 961,1 809,8 600,7

Jász-Nagykun-Szolnok 1337,2 1289,3 947,6

Szabolcs-Szatmár-Bereg 828,1 420,9 429,2

Ország 943,3 699,8 477,6


Ez különösen figyelemre méltó a tritikálé esetében, hiszenviszonylag olcsón, de közepes színvonalon termelhetõ. Asikeres folytatás kulcsa a felhasználási csatornák befogadóképességén múlik, állítják a szakértõk.

Melyek azok a kedvezõ tulajdonságok, amelyek e sokfáradságot igénylõ nemesítõi munkával létrehozott kultúr-növényt országosan is elfogadottá tették? Ha paramétereita búzához viszonyítjuk, megállapítható, hogy általábannagyobb a szemtermés mérete, ami rendszerint kedvezõbb

kelési eredményekhez vezethet. Ko-rábbi és intenzívebb a bokrosodása,ami korábbi talajborítással is jár, je-lentõsen segítve a faj népszerûségét.Erõteljesebb a gyökérzete jobb táp-anyag-hasznosítást tesz lehetõvé. Anagyobb kalász és levélméret ugyan-csak hozzájárul a jó gyomelnyomóképességhez. (A minõségi táplálko-zással kapcsolatos eredmények azon-ban nem egyértelmûek. Kedvezõ vi-szont, hogy a tritikáléból készült ke-nyerek hosszabban frissek maradnak.)A rozshoz képest alacsonyabb a tri-tikálé szára, jobb a termõképessége ésa minõsége. Az új faj negatív tulajdonságai a bú-zához képest: a termés éretten töréke-nyebb, csapadék hatására hamarabbkicsírázik, s garmadában tárolva a be-fülledés veszélye nagyobb, lisztjéneksütõipari minõsége gyengébb. (A leg-újabb, kisvárdai génanyagokat is tar-talmazó magyar fajta, a Hungaroezen a problémán már segíthet, hi-szen B1, B2 lisztminõséget is lehet

vele elérni.) A tésztafélékben való viselkedés a jövõ kuta-tási témái közé tartozik – állapította meg Kiss József(2005). A rozshoz képest: gyenge minõségû talajon pro-duktivitása számottevõen nem jobb, vagy esetenként attólgyengébb. Kiss József errõl így írt: „ A tritikálé a mai

3. táblázat

A TRITIKÁLÉ SZAPORÍTÁSOK KIZÁRÁSÁNAK OKAI (%)AZ ELMÚLT IDÕSZAKBAN (OMMI adatok)

Kizárási okok 2002 2003 2004

Izoláció hiánya 65,0

Gyomosság 49,3

Fajkevertség 34,9 35,8 35,0

Általános kultúrállapot 33,7

Fajtakevertség 23,3

Fejletlenség 5,8 14,9

Kiegyenlítettlenség 2,3

Összes 100 100 100

4. táblázat

ÕSZI TRITIKÁLÉ FAJTÁKTELJESÍTMÉNY VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI (2001–2004. ÉVEK)

(OMMI adatai alapján)

Csoport, Származás Gyakoriság Termés t/ha fajta (eset) tényleges szórás 2005. évi*

I. csoport

Kitaro MTA Mv 31 6,52 1,80 6,70

Bogo GK Kht Szeged 30 6,30 1,69 6,27

Presto MTA Mv 31 6,19 1,77

Disco Prebázis Kft Mv 31 6,08 2,07 7,21

II. csoport

Filius Mezõmag Kft Lepsény 21 7,01 1,28 6,77

Lupus Mezõmag Kft Lepsény 22 6,87 1,32 7,05

Magnat Prebázis Kft Mv 19 6,23 2,13 7,32

Marko GK Kht Szeged 21 5,97 1,76 6,13

Tricolor Mitemag Kft. Budapest 19 5,86 1,93 7,67

Lamberto MTA Mv 21 5,73 1,91

III. csoport

Dusi DE (ATC) Karcagi Kutatóintézet 10 6,24 1,41 6,00

*Kisvárdán mért

5. táblázat

ÕSZI TRITIKÁLÉ FAJTÁK ELTERJEDTSÉGE(OMMI adatok)

Fajta szaporító területi arány% 2004 2003 2002 2001

Kitaro 22,6 21,6 * *

Bogo 15,3 24,8 * *

Disco 14,0 18,0

Filius 10,8 12,8 * *

Lupus 8,3 6,4 * *

Marko 8,2 *

Presto *

Együtt 79,2 83,6 86,2 80,0

Érintett fajta szám 6 5 5 5

Összes fajta szám 18 18 16 14

Szaporító terület (ha) 4508,0 3626,0 3582,0 4403,0

*Nincs területi adat


gyakorlat szerint jobb területet kíván, mint a rozs, degyengébbet elvisel, mint a búza” (2005). A 2. táblázatbanlátható, hogy a termés adatai az erdõtalajokon voltak alegjobbak. Még egy adalék az ökológiai igényrõl, éspediga csapadék ellátás szempontjából. A közismerten csapa-dékszegény 2003. évben megnõtt a gyomosodás miatt ki-zárt szaporítások aránya, míg átlagos évjáratban erre nemkerült sor (3. táblázat).

A tritikálét gyérítõ kórokozók (a kártevõ fauna) miben-létére, számszerû és minõségi összetételére nézve a megfi-gyelések nem egyértelmûek. Szintén Kiss Józsefet idézve:„Extrém körülményektõl eltekintve rezisztenciája megfe-lelõ a gombabetegségekkel szemben.”

Magyarországon az õszi tritikálék vannak széles körûelterjedése tapasztalható. A fajták produktivitására nézve a4. táblázat tartalmaz adatokat. A fajták döntõ többségekülföldi eredetû. Az utóbbi idõben elismert és fentebbmegnevezett fajtával együtt jelenleg még csak két magyarnemesítésû fajta létezik. A fajták többsége kis parcellán a

8. táblázat

KISVÁRDA CSAPADÉK ADATAI (mm)(1995–2005. I–V. hónap)

Év. Idõszak Korreláció (r)I–V. IV–V. az 50 éves átlaggal

1995 204,2 87,1 0,06

1996 89,5 116,3 0,90

1997 202,4 147,6 0,99

1998 227,9 192,9 0,78

1999 235,1 97,7 0,04

2000 208,8 76,9 -0,53

2001 251,6 56,8 -0,63

2002 112,3 45,1 -0,24

2003 152,2 51,4 -0,05

2004 222,7 80,1 0,16

2005 213,6 157,0 0,90

1995–2005 évek átlaga 201,9 100,8 0,90

50 éves átlag 199,0 99,0 1,00

Év, hónap jan. febr. márc. ápr. máj.

2005 16,8 36,9 2,9 73,8 83,2

1995–2005 29,3 39,7 32,0 46,8 54,0

50 év átlaga 35,0 34,0 31,0 43,0 56,0

9. táblázat

CSAPADÉK-JÁRÁS KISVÁRDÁN,A TRITIKÁLÉ KALÁSZHÁNYÁSAKOR

(OMSZ adatai)

Idõpontok 15 év alatt 2004-ben 2005-ben(május) elõfordulás átlag mm mm

20. 6 1,2 1,4

21. 10 3,6 13,3

22. 10 4,4 2,8

23. 7 2,8

24. 5 0,5 1,8

25. 3 1,4 nyomokban

26. 4 1,4

27. 7 2,1 1,4

7. táblázat

URALKODÓ TALAJTÍPUSOKTERÜLETEGYSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁSA (%)

(Géczy, 1968)

Talaj Körzet Fõtípus Altípus Ország Megye Kisvárda

térsége

láp tõzeg 0,3 0,0 0,1

kotu 1,3 3,8 6,5

homok futó 3,2 8,3 10,3

egyéb 14,5 28,6 29,1

vályog könnyû 38,4 26,8 22,9

nehéz 20,0 9,7 17,4

agyag könnyû 9,6 12,4 8,8

nehéz 5,0 8,5 3,0

szikes homok 0,3 0,1 0,0

egyéb 2,7 1,1 0,4

Feltételesen termõ 2,4 0,6 1,4

Terméketlen 2,3 0,3 0,0

Kõ, kavics 0,1 0,0 0,0

Mindösszesen 100 100 100

6. táblázat

KISVÁRDÁN VIZSGÁLT ÕSZI TRITIKÁLÉ FAJTÁKELTÉRÉSEI, MORFOLÓGIAI BÉLYEGEIK ALAPJÁN

(OMMI)

Tulajdonság UPOV száma, Változatok számamegnevezése (lehetséges=11)

10. Zászlólevél: hosszúság 5

11. Zászlólevél: szélesség 5

22. Kalász: tömöttség 4

23. Kalász: hosszúság 4

Többi (1–26.) 1,2,3


6-7 tonnás termésekre képes, s ezzel a mai agronómiaiszínvonalon jól korrelálnak a szántóföldi 2,5-3,3 tonnástermésátlagok.

A fajták elterjedtségét az 5. táblázat szemlélteti. Látható,hogy általában 5-6 fajta uralja a vetõmagpiacot, és ebbõl 2-3 fajta elterjedése számottevõ. Ezektõl sem termésben, semalkalmazkodó képességben lényegesen nem marad el aDebreceni Egyetem karcagi kutatóintézetének fajtája.

A fajtakollekció másik jellegzetessége, hogy csak né-hány tulajdonságban mutat lényeges eltérést. Ezek mind-egyike a produktivitással is összefügg (6. táblázat). A re-gisztrált tulajdonságok többsége (22) alapján az azonosí-tás nehézkesebb.

Kisvárdán a tritikálé nemesítésnekévtizedes hagyományai vannak, sõtRédei György révén az ötvenes évekrenyúlnak vissza. A település és környé-ke talajadottságai a homok fõtípushoztartozóak, viszont kevesebb a vályog-talaj. Egyik kategória sem bõvelkedikhumuszban, tehát úgymond inkább arozs termesztésére ösztönözne. Me-gyei viszonylatban a nehéz vályogtala-jokat tekintve ugyanakkor a körzetadottságai kedvezõbbek (7. táblázat).

A 2005. évi kísérletek kapcsán érde-mes utalni az idõjárási viszonyokra is.Ehhez mellékelem a 8., 9. és 10. táblá-zatokat, amelyekben sokévi és rövidtávú adatokat foglaltam össze, az év el-sõ öt hónapjára nézve. A 9. táblázatbanjól látható, hogy az elmúlt 11 évben, azév elsõ öt hónapjában rendszerint ked-vezõ volt a csapadék-ellátottság, bele-értve a 2005-ös évet is. Ekkor kritikus-nak csak a márciusi csapadékösszegvolt mondható. Ezt leszámítva – azegyes évjáratokat a sokéves átlaghozviszonyítva – a 2005-ös év a háromlegkedvezõbb közé tartozik. Ha a tri-tikálé termesztés szempontjából egyikmeghatározó idõszakot, a május hónap(kitüntetett) 20–27-ig terjedõ periódu-sát veszem alapul, megállapítható,hogy az elmúlt év sajátos volt, ugyaniscsak elvétve jelentkezett a várt csapa-dék, szemben pl. a 2004. évvel. Ennekellenére az állomány csapadék hiány-ban nem szenvedett, hiszen ebben ahónapban a sokéves átlagnál jóvaltöbb, a tritikálé vízigényét kielégítõcsapadék hullott. A hõmérsékleti érté-

keknél megállapítható, hogy a bázisnak tekintett (május 21.és 27. közötti) idõszakban lényeges ingadozás csak e perió-dus második felében nyilvánult meg, extrém felmelegedésnélkül. A minimum hõmérsékletek viszont három esetben iselérték a (15 éves) legalacsonyabb értékeket, éspedig a ka-lászhányás kezdeti idõszakában (10. táblázat).

A bemutatott környezeti feltétel lehetõvé tette a geneti-kailag is manifesztált növénymagasságok elérését. Sõt, atermésben sem váltottak ki számottevõ negatív hatást,mert a kísérlet átlag termése 6,2 t/ha értéknek felelt meg,7,7 t/ha és 5,4 t/ha között változott. (A 11 vizsgált fajtábólálló kollekció szárhosszúsága 89,8 cm és 107,4 cm között

10. táblázat

A TRITIKÁLÉ-KALÁSZHÁNYÁS IDÕSZAKÁBAN ÉRVÉNYESÜLÕMAXIMUM–MINIMUM HÕMÉRSÉKLETI ÉRTÉKEK

KISVÁRDÁN (2005)

Idõpont Maximum OC Minimum OC Eltérés OCMájus 15 évben 15 évben

elõfordult 2005. évi elõfordult 2005. évi 15 évi 2005.

20. 30,0 15,0 4,2 7,9 20,1 7,1

21. 29,3 18,2 7,5 8,8 20,8 9,4

22. 25,8 23,3 8,0 7,9 17,9 15,4

23. 26,1 27,0 4,4 11,2 4,9 15,8

24. 28,0 27,8 1,8 14,0 14,0 13,8

25. 32,0 18,8 7,9 14,4 17,6 14,4

26. 34,0 27,5 3,0 11,0 23,0 16,5

27. 35,0 29,2 5,6 13,8 11,2 15,4

11. táblázat

ÕSZI TRITIKÁLÉ FAJTÁK LEVELEINEK ÉRINTETTSÉGELEVÉLEMELETENKÉNT, VALAMENNYI FAJTA ADATA ALAPJÁN

(n=550)(Kisvárda, 2005. június 20.)

Levél Érintettségi % Ép levél Mind-Emelet Összes Leszá- Liszt- Levél- összesen

(bruttó)levél- radás harmat rozsdadestrukció) fertõzés fertõzés % %

1.(Zászlós) 47,8 4,2 16,7 26,9 52,2 100,0

2. 80,4 25,1 18,4 36,9 19,6 100,0

3. 98,0 94,7 1,3 2,0 2,0 100,0

4. 100,0 100,0 0,0 0,0 0,0 100,0

5. 100,0 100,0 0,0 0,0 0,0 100,0

Együtt 85,2 64,8 7,3 13,2 14,8 100,0

1–2. levél 64,1 14,6 17,5 31,9 35,9 100,0

1–3. levél 75,4 41,3 12,1 21,9 24,6 100,0


változott. A legkisebb értéket a Binova, a legnagyobb érté-ket a Marko fajtánál mértük). A levélzet kórtani állapotáranézve megállapítható, hogy a legtöbb fajtánál inkább arozsda dominált és kevésbé a lisztharmat. A Versus fajtá-nál a két kórokozó közel azonos arányú fertõzöttségetokozott. A jobb lisztharmat-rezisztencia érvényesülésébenjelentõs szerepe van a rozs genomnak, vélik a szakembe-rek. (Általános vélemények szerint a tritikálék a rozshozhasonlóan lisztharmatban „erõsek”.) A kísérlet egészét te-kintve láttuk, hogy a levélzet döntõ része leszáradt (utólagmár bizonytalanul bonitálható fertõzések nyomán), mint-egy 64,1%-os arányban és mindössze 10,3%-ot tesz ki azaktuálisan regisztrálható lisztharmat és rozsda fertõzés mi-atti károsodás. Amíg a teljes száradást mutató asszimilálófelület-vesztés értékei a legfelsõ emelettõl lefelé haladvanõttek, így a 4–5. levél már gyakorlatilag minden fajtánálelhalt, addig a lisztharmat és rozsda fertõzésnél a 2. levél-színt volt a legfertõzöttebb, s ezt követte az elsõ, majd aharmadik (11. táblázat).

A levélzet fajtánkénti állapotát, a felsõ három levél-emelet értékei alapján a 12. táblázat mutatja be. Az ösz-szesített (leszáradási, lisztharmat, levél rozsdafertõzési tü-neteket magába foglaló) levéldestrukciós érték alapján alegalacsonyabb érintettséget a Disco, Binova, Lupus faj-ták mutatták, mert inaktív, vagy kevésbé aktív levélzetükbonitált értékei lényegesen alatta voltak az átlagos 75,4%-os szintnek. A leszáradás a legkisebb volt a Marko, aVersus, a Disco és a Kitaro fajtáknál. A legalacsonyabblisztharmat fertõzöttséget mutatták a Disco, a Bogó, aDusi és a Magnat fajták. Legkisebb volt a levélrozsda elõ-fordulás a Lupus és a Filius fajtáknál.

Megvizsgálva a termés és az egyes paraméterek korre-lációját az eredmények azt mutatják, hogy amikor a felvé-telezés történt – közel egy hónappal a kalászolás és közelugyanannyival a betakarítás elõtt – a felsõ három levélmanifesztálódott állapota már nem volt lényeges hatássala termés alakulására. Ugyanis a termés és az összevont le-véldestrukciós érték, valamint a lisztharmat fertõzés mér-téke kapcsolatára egyaránt pozitív elõjelû és közepesnagyságú „r” érték adódott (r = 0,53). Így tehát nem meg-lepõ, hogy a legnagyobb aktív levélveszteséget és egybenaz egyik legnagyobb lisztharmat fertõzöttséget mutatófrancia Tricolor fajta volt a legproduktívabb (4. táblázat).Nem kétséges, hogy a jó termõképességû tritikálé fajták-nál a produktivitást elõnyösen befolyásoló búza gének ésa lisztharmat fogékonyság kapcsoltságáról van szó. Arozsdafertõzöttség és a termés kapcsolata r = –0,08 érték-kel jellemezhetõ. Idevágó adat, hogy a magas fertõzöttségiértéket mutató Kitaro és Bogo fajták produktivitása csakátlagos vagy az alatti volt. Az r érték nagyságát és elõjelétnézve persze az sem meglepõ, hogy a kollekcióban elõfor-dult olyan fajta is, amely a pozitív kapcsolatot erõsíti. Ese-

tünkben ezt a Disco fajta képviselte, amely fertõzöttségetilletõen harmadik, termés tekintetében a negyedik volt. Azilyen típusú kapcsolat a búzánál is ismert (így pl. levél-rozsdára fogékony, de produktív fajtának minõsül aThesee, a Buzogány, a Flori 2 és az MF Kazal).

A vizsgált 11 tritikálé fajtánál a termés a növénymagas-sággal gyenge pozitív elõjelû összefüggést mutatott, r=0,197 érték mellett.

DR. NAGY LÁSZLÓ

NÖVÉNYNEMESÍTÕ

DE ATC, KISVÁRDAI KUTATÓKÖZPONT

12. táblázat

ÕSZI TRITIKÁLÉ FAJTÁKFELSÕ HÁROM LEVELÉNEK ÉRINTETTSÉGE

ÖSSZEVONTAN, ILLETVELEVÉL DESTRUKCIÓS OKOKKÉNT (n=150/fajta)

(Kisvárda, 2005. június 20.)

Fajta Érintettségi %Összes Destrukciós okok szerint(bruttó Leszá- Liszt- Levél

levéldestrukció) radás harmat rozsdafertõzés

Kitaro 80,7 37,3 9,3 34,0

Bogo 80,0 43,3 2,7 34,0

Lupus 71,3 44,7 14,0 12,7

Filius 72,7 42,7 16,0 14,0

Marko 66,7 31,3 12,0 23,3

Disco 63,3 36,7 0,0 26,7

Magnat 76,7 50,0 8,0 18,7

Dusi 73,3 48,0 6,0 19,3

Trikolor 90,0 42,7 26,0 21,3

Binova 67,3 42,7 7,3 17,3

Versus 87,3 35,3 32,0 20,0

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

E számunk anyagi támogatásáért köszönetünket fejez-zük ki partnereinknek, a szakhirdetéseket közzétevõcégeknek, szakcikkeink szerzõinek, elõfizetõinknek, ol-vasótáborunknak!

A VETMA Kht.,a MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet Szerkesztõsége

fi


PERMETEZÕGÉP FEJLESZTÉSEK

A függesztett permetezõgépek tartálytérfogata 1800 li-terre nõtt, a munkaszélességük is elérte a 28 métert,amely korábban csak a vontatott és a magajáró gépekrevolt jellemzõ. A gépek vezérlésében egyre nagyobb sze-repet kap az elektronika. A vontatott gépeknél a tartály-térfogat már elérte a 7000 litert, a szórókeret szélességepedig a 45 métert. A teljes vezérlés és szabályozást elekt-ronikákra bízzák. A nagy munkaszélességû keretek talaj-hoz képesti állandó magasságát szenzorok vezérlik, aszóráskúpok állandó szinten tartása mellett. A nagy töme-gû vontatott gépek vontatási sebessége közúton 50 km/h-ra emelkedett, amely hatékony rugózást és átmenõ fék-rendszert tételez fel.

A magajáró gépeknél már megjelent a 10.000 literestartályú, háromtengelyes járószerkezetû, 46 m munkaszé-lességû szórókerettel felszerelt csúcsmodell (DammanDT 2600 H 3A), amelyet 190 kW-os (260 LE-s) DaimlerChrysler dízelmotor hajt meg. Az 5000/6000/7000/8000literes tartállyal szerelt magajáró konstrukciók a legtöbbpermetezõgép-gyártó kínálatában megtalálhatók. A ma-gajáró gépek hasmagassága 1100 és 1600 mm között vál-tozik, így álló kultúrákban is sokáig képesek dolgozni.

Az automatikus vagy a paralell kormányzást egyretöbb típushoz rendszeresítik, amely GPS irányításra tá-maszkodik. A magas hasmagasságú, nagy munkaszéles-ségû, automatikus irányítású gépek részben átveszik a lé-gi növényvédõ gépek szerepét.

A fúvókafejlesztéseknél a légbeszívásos, injektoros,állandó cseppképzésû konstrukciók terjednek, amelyek-kel növelhetõ a célfelület fedettsége és csökkenthetõk azelsodródásból származó veszteségek, illetve károk. A„BoomPilot” rendszerek a szórókeret automatikus szaka-szolását képesek vezérelni a táblaszéli fordulókba, csök-kentve a fordulósávok permettel való túlterhelését, mi-közben permetezõszert is képesek megtakarítani.

A nagyteljesítményû permetezõgépeken 350-500 liter/min. teljesítményû, szabályozható szállítóképességû szi-vattyúkat alkalmaznak.

AZ ARATÓ-CSÉPLÕGÉPEK FEJLESZTÉSE

Határozott a tendencia az arató-cséplõgépek áteresztõ-képességének növelésére és a betakarított termény tiszta-

A mezõgazdasági gépek fejlesztési irányai(II.)

Az idén februárban huszonnegyedszerre meg-rendezett Agro+ Mashexpo megfelelõ alkalomvolt arra, hogy számba vegyük milyen iránybanfejlõdik a mezõgazdaság gépesítése. Melyek azokaz új mûszaki megoldások, amely az erõ- ésmunkagépeknél a korszerûsítés, a termelékeny-ség növelése, a munkaminõség javítása és a ke-zelés egyszerûsítése irányába hatnak. Az Agro+Mashexpon a kiállítók is elsõsorban az újdonsá-gokkal jelentek meg, így a látogatónak módjá-ban állt szemrevételezni és értékelni az új techni-kai megoldásokat.

8. ábraClaas Lexion 600-as arató-cséplõgép

7. ábraDamman 10 ezer literes magajáró permetezõje


ságának javítására. A gépek termelékenységének növelé-séhez többlet motorteljesítmények beépítése vált szüksé-gessé. A nagyteljesítményû gabonakombájnokba már 400kW (540 LE) teljesítményt megközelítõ vagy meghaladókét teljesítményszinten dolgozó motorok kerülnek alkal-mazásra. A keresztdobos cséplõrendszerek magleválasztóés áteresztõképességét a dobok átmérõjének és szélessé-gének növelésével fokozzák.

A legnagyobb cséplõdob átmérõk a 750 mm-t, a ma-ximális dobszélességek az 1700 mm értéket is elérik. Aszalmarázós gépeknél a szalmarázók felületének, lép-csõinek és számának, valamint azok felett dolgozóaktivátor beépítésével növelik a magleválasztás haté-konyságát. A klasszikus 5 és 6 szalmarázós gépek mel-lett megjelentek a 8 szalmarázós változatok is (MF,FENDT, CHALLENGER). A magtisztító felületek isnõttek, amely a legnagyobb gépek esetében meghalad-ják a 6 m2-t is. Az axiáldobos és hibrid cséplõrendsze-rek áteresztõképessége tovább növekszik. Nagyobb át-mérõjû és többlépcsõs, illetve iker axiáldobokkal sike-rül fokozni az áteresztõképességet. A magtartályok tér-fogata is elérte a 12.000 literes maximális ûrtartalmat Avágóasztalok munkaszélessége meghaladja a bûvös 10méteres határt. Új konstrukciójú, nagyobb áteresztõké-pességû és kisebb veszteséggel dolgozó vágóasztalok ismegjelentek. A vágóasztal-felület fokozat-nélküli növe-lésével (NH-Varifeed), illetve aktív szállítóelemek be-építésével (JD Zürn, Fendt Powerflow) az asztalok vá-gási, összehordási és cséplõrész feltöltõ képessége je-lentõsen növekszik. A GPS és a hozamtérkép készítõrendszerek, az automatikus terhelés szabályozás, illetvea termény nedvességmérés széleskörben elterjedt. A gé-pek munkasebesség növelésével a vágószélesség ki-használása kézi kormányzással általában romlik. Eztküszöbölik ki az automatikus kormányzási rendszerek(LeserPilot, GPSPilot, Smart Steer, AutoTrac, AutoGuide stb.), amelyek néhány centiméteres pontossággalképesek a munkaszélesség tartására és a fogáscsatlako-zások végrehajtására. A gabonakombájnokat egyre na-gyobb teljesítményû szalmaszecskázókkal szerelik felés terjednek a talajkímélõ – gumihevederes – járószer-kezeti megoldások is.

A MAGAJÁRÓ SZECSKÁZÓGÉPEK FEJLÕDÉSE

A minõségi tömegtakarmányok iránti fokozottabbigények növekedése, a kedvezõ beltartalom melletti be-takarítási idõtartamok betartása a magajáró szec-skázógépek teljesítményének gyors növekedéséhez ve-zetett. A legnagyobb szecskázók motorjának teljesítmé-nye megközelítette a 730 kW-ot (az 1000 LE-t), amely300 t/h feletti alapidejû tömegteljesítményt tesz lehetõvé

(Krone BigX1000). A viszonylag széles kínálatban sze-replõ magajáró szecskázógépek motorjának teljesítmé-nye 300-570 kW (410-780 LE) között változik, amelynagy áteresztõképesség mellett minõségi aprítást is vé-geznek és ezáltal biztonságosabbá teszik a takarmányoktartósítását.

A szecskázó dob kiszolgálására a négy behordóhen-geres konstrukciók mellett megjelentek a hat behordó-hengeres megoldások. Egyre több szecskázón alkalmaz-nak fokozatmentes szecskahossz állítást. A sokkéses jobbvágást biztosító, 750-800 mm-es szélességû szecskázódobok is általánossá váltak. Új jelenség, hogy a biogázcéljára termelt silókukorica betakarításához finomabb ap-rítású, ún. „biogáz dob” is választható, amelylyel2,5–16,0 mm közötti szecskahossz állítható elõ (Krone,Claas). A ki- és beiktatható szemroppantó hengerpár szé-riatartozékká vált a gépeken. Az automata sebességváltóis megjelent a szecskázókon (JD ProDrive), amellyel op-timalizálni lehet a munkasebességet és a gépterhelést. Ahozam- és nedvesség folyamatos mérésére NIR technoló-giával dolgozó szenzorokat (JD HarvestDoc) is alkal-maznak már a legkorszerûbb szecskázókon, amelyek2%-os pontossággal képesek dolgozni. Általánosnak te-kinthetõ, hogy a 3,0 m munkaszélességû rendfelszedõkmellett nagyobb – 3,6-4,2 m – munkaszélességû változa-tok is választhatók a szecskázókhoz. A silókukorica és ateljes kukoricanövény betakarításához egyre elterjedteb-ben használják a nagy munkaszélességû (9,0-10,5 m)sorfüggetlen betakarító adaptereket (Kemper Champion,Krone EasyCollect).

Az arató-cséplõgépeknél és a magajáró szecskázógé-peknél is a konstruktõrök tartani tudják a 3,5 m szállítás-kori szélességet, amelyet az EU tagországokban jelenlegmég elfogadnak. A gépek szállítási sebessége azonbanfolyamatosan nõ, nem ritka a 40, illetve 50 km/h vonulá-

9. ábraKrone BigX1000-es szecskázó


si sebességre alkalmas gépkonstrukció, amely gyors átte-lepülést tesz lehetõvé, ez különösen a bérvállalkozók ré-szére nyújt elõnyöket.

A MAGAJÁRÓ KASZÁLÓ GÉPEK FEJLESZTÉSE

A nagylétszámú állattartó telepek kiszolgálására és abérvállalkozók részére fejleszti nagyteljesítményû maga-járó kaszáló gépeit a KRONE és a Claas. A gépekben260-350 kW (360-480 LE) teljesítményû motorok szol-gáltatják az energiát. A több kaszáló egységbõl felépülõvágószerkezetük munkaszélessége 9 és 14 m között vál-tozik. A kaszatagok szársértõ berendezéssel és rendössze-rakóval (KroneBigMII EasyCut CRI) is felszerelhetõk.Ezek a gépek óránként 15-20 hektár szálastakarmány ka-szálását képesek elvégezni alacsony veszteséggel és jóminõségben. Közúton 40 km/h sebességgel tudnak vo-nulni. Az egyes kaszatagok terhelését fedélzeti elektroni-ka – terhelés szabályzó – szabályozza (Claas Cougar). Afordulási helyszükséglet csökkentéséhez összkerék-kor-mányzást alkalmaznak.

A BÁLÁZÁSI TECHNIKA FEJLÕDÉSEMind a hengeres, mind a szögletes nagybálázók konst-

rukciós fejlesztésénél törekvés a bálatömörség növeléseés egyenletesebbé tétele. A tömörítõ berendezésekbe be-épített szenzorok és a préselési erõ növelésével +25%-kalképesek fokozni a bálák tömörségét (Krone BigPackHDP). A hengeres nagybáláknál a magtól a palástig zó-nákra osztva a bála készítése során elektronika szabá-lyozza a tömörséget. A nagyteljesítményû szögletesnagybálázók kötözési biztonságát a kötözõfejek beépítettsûrített levegõs tisztításával növelik. Ezeket a bálázókatszéles körben használják a bérvállalkozók is, ezért a vo-nuláshoz, a traktorok növekedõ végsebességéhez igazod-va, növelték azok vontatási sebességét (max. 60 km/h) éshatékony fékrendszerrel is ellátják a bálázókat. Továbbrais népszerûek a számos technológiai elõnyöket nyújtó bá-lacsomagolóval egybeépített kombi bálázó gépek (CombiPack, Uniwrap).

A CUKORRÉPA ÉS BURGONYA-BETAKARÍTÓ GÉPEK FEJLESZTÉSE

A magajáró cukorrépa és burgonya betakarító gépek-nél is növekszik a beépített motorok teljesítménye(320-450 kW/430-610 LE). Az általánosan elterjedthatsoros cukorrépa kombájnok mellett megjelent már akilencsoros változat is. A gépekbe beépített szenzoroksegítségével a sorontartás, a kiszedési mélység szabá-lyozása, a tisztítás hatásfokának növelése jelenti a fej-lesztés fõ irányát. A tisztítás hatékonyságának javításá-ra a répának a tisztítószerkezeteken megtett út hosszát

növelik (10-12 m/gép). A nagytömegû gépek okozta ta-lajnyomás csökkentésére, a nagyfelfekvésû gumiab-roncsok mellett a nyomtáv eltolást és a gumihevederesjárószerkezeteket (Grimme Maxtron) alkalmazzák. Arépatartályok térfogata is tovább növekszik (25-30 m3).A terhelésszabályzó és a hozamtérkép készítõ rendszeris megjelent már a magajáró cukorrépa és burgonyabe-takarító gépeken.

A SZABADFÖLDI ZÖLDSÉGTERMELÉS GÉPEINEK FEJLESZTÉSE

A precíziós termelés megvalósításához GPS helyzet-meghatározáson és automatikus kormányzáson alapulónagypontosságú (± 2 cm) mûvelés elérése a cél a zöld-ségtermelésben. Az ágyáskészítõ, fóliafektetõ és fóliábavetõ-, illetve palántázó gépek automatikus iránytartássalképesek a magas technológiai követelményeket teljesíte-ni. Koncentrált, nagy területû zöldségtermelésnél megje-lentek az univerzális magajáró palántázó és szedõkocsik,amelyek 12-18 m munkaszélességgel képesek a hozzájukkapcsolt félautomata palántázó gépekkel elvégezni a pa-lánták kihelyezését, szedõszalagos adapterükkel pedig abetakarítási teljesítményt képesek fokozni (ZEMA-ZEYER). A kocsik 80-130 kW-os (110-180 LE-s) motor-ral, hidrosztatikus járószerkezeti hajtással, hidropneu-matikus rugózással, nyomtáv állítási lehetõséggel, összk-erék kormányzással, nagy ponyvás rakodótérrel rendel-keznek és 6-8 tonnáig terhelhetõk. Erre az ültetõ, ápoló,szedõkocsira alapozva egész zöldségtermelési rendszervalósítható meg, a nagy felületen termelhetõ friss fo-gyasztásra vagy konzervipari feldolgozásra szánt szabad-földi zöldségkultúráknál.

DR. HAJDÚ JÓZSEF

FVM MGI,GÖDÖLLÕ

10. ábraVervaet magajáró hatsoros tartályos cukorrépa kombájn

A Magyar Innovációs Alapítvány általmeghirdetett XIV. Magyar InnovációsNagydíj Pályázaton ismét akadtak sike-res agrár szereplõk. A Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztérium AgrárInnovációs Díját a szegedi Gabonater-mesztési Kutató Kht. és a Diabet TradeKft. nyerte el közös pályázatukkal, aDiabet-Mix alapanyagból készített újDiabet-Max termékcsaládjával. Azegyedülálló receptúra kifejlesztésén túlnapjainkra az ipari szintû hasznosítástis sikerült megvalósítani.

Az elmúlt évi pályázatra 38 jelentõs hazai innovációs telje-sítményt bemutató pályamunka érkezett be. A pályázaton azoka Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehettek részt,amelyek a 2005. évben kiemelkedõ innovációs teljesítménnyel(új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelen-tõs hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fej-lesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, tech-nológia-transzfer lehetett. Az innovációs díjak ünnepélyes át-adására 2006. március 31-én került sor az Országházban. AMagyar Innovációs Alapítvány felkérését elfogadva, a MagyarInnovációs Nagydíjat Sólyom László köztársasági elnök adtaát. A díjátadáson további hét innovációs díj kerül átadásra azilletékes tárca vezetõi (GKM, FVM, IHM, KvVM), illetve in-tézményvezetõk (NKTH, MSZH, MKIK) részérõl.

AZ AGRÁR INNOVÁCIÓS DÍJ-AS TÉMATÖMÖR LEÍRÁSA

Az eddig ismert megoldásoktól eltérõ, új alapokon nyug-vó, elsõdlegesen a cukorbeteg diétában, de a fogyókúrás ét-rendben is alkalmazható DIABET-MIX diabetikus sütõiparitermékcsalád fejlesztése. Elsõ körben korpamentes fehérter-mékek (zsemle, kifli, kenyér, keksz, linzerliszt) és száraz-tészta féleségek, második körben magas béta-glükán tartal-mú, teljes õrlésû összetevõket is tartalmazó pékipari termé-kek összetételének és gyártástechnológiájának kidolgozása, agyártáshoz szükséges speciális adalékkeverékek kifejleszté-se, az adalékok és a DIABET-MAX sütõipari termékek ipariszintû gyártása, valamint a sütõipari termékek országos gyár-tási hálózatának kiépítése. Az összetételek és a technológiaszabadalmaztatása.

GAZDASÁGI ÉS EGYÉB EREDMÉNYEK2005-ben már közel 100 magyarországi pék gyártotta és

forgalmazta az általunk kifejlesztett DIABET-MIX diabeti-kus sütõipari termékeket. A forgalmazás és gyártás Szlováki-ában is megindult. 2005-ben a Gabonatermesztési Kutató

Kht. 105 tonna diabetikus sütõiparialapanyagot értékesített, mely 270,6millió Ft bruttó árbevételt jelentett adiabetikus péktermékek gyártóinak ésforgalmazóinak.

EREDETISÉG, ÚJSZERÛSÉGE termékcsalád mûszaki megoldásaegyedülállónak tekinthetõ világviszony-latban is. Két szabadalmi oltalommalvédett.

TÁRSADALMI HASZNOSSÁGA termékcsalád gyártásával és forgalmazásával 2005-ben

mintegy 410 tonna DIABET-MAX diabetikus pékáru került acukorbetegek asztalára, jelentõs életminõség-javulást advabetegeknek és családjaiknak. Javult a pékhálózatunkba kap-csolódó sütõüzemek versenyképessége az új, piacképes ter-mékek bevezetésével. Munkahelyek megtartása, új munkahe-lyek teremtése vált lehetõvé. Egészségügyi hasznossága azévekkel késleltethetõ, kitolódó gyógyszeres és inzulinos ke-zeléssel nagyon jelentõs.

FONTOSABB REFERENCIÁK:– Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika

Diabetológiai Osztály, Klinikai teszt: R. Takács; T.Várkonyi; Cs. Lengyel; R. Róka; M. Lázár; P-né Ács; L.Pavics & J. Lonovics (2002): Nagy molekulatömegûpoliszacharid (guar gumi) hatékonyságának vizsgálata a2-es típusú cukorbetegség diétás kezelésében.Diabetologia Hungarica. X. l.p: 75.

– Szabadalmi bejelentés. 04. 18. PO201270 : Ács P-né,Kovács Zs. &. Varga L. (2002): Diabetikus, korpamenteskészliszt, lisztkeverék és adalékkeverék, továbbá eljárássütõipari termékek, különösen kenyér, péksütemény, süte-mény elõállítására.

– Szabadalmi bejelentés. 11. 29. PO50 1123: Ács P-né,Kovács Zs. &. Varga L. (2005): Magasabb és teljes kiõrlé-sû gabonából készült diabetikus készlisztek vagy lisztke-verékek vagy adalékkeverékek, sütõipari termékek, külö-nösen kenyér, péksütemények, száraztészták és más pék-áruk, lisztesáruk és tartós sütõipari termékek elõállítására.

– Sütõipari hálózat kiépítése, 96 gyártó pékséggel Magyar-országon.

– 105 tonna diabetikus adalékkeverék és 410 tonna diabeti-kus pékáru gyártása és értékesítése 2005-ben, 270,6 mil-lió Ft fogyasztói árbevétellel.

További információk: Ács Péterné: 62/435-235 (2146,2147 mell.), e-mail: [email protected].

Innovációs díj 2006: „Diabet-Max”



Szabó János, a ki-váló agrárszakem-ber, mint ahogy aztszomorú kötelessé-günknek eleget tévea MAG 2005. éviutolsó számábanközöltük, 2005. no-

vember 19-én, 78 éves korában szívinfark-tusban meghalt. Ahogy ígértük, megemlé-kezünk róla.

Szabó János 1927. február 11-én, Haj-dúdorogon született. Iskoláit itt, Hajdú-dorogon, a Mezõgazdasági Akadémiát (maAgrártudományi Centrum) Debrecenbenvégezte.

Aktív pályája teljes egészében Bólyhoz,a bólyi Állami Gazdasághoz kötõdik. Ittdolgozott 1949-tõl 1988-ig, nyugállo-mányba vonulásáig.

Szakmai pályafutása a gyakornokságtóla legfelsõbb vezérigazgatói beosztásigívelt. Keze alatt a nagy múltú, de kicsinekszámító bólyi Állami Gazdaságból olyannagyvállalat, mezõgazdasági kombinát,majd korszerû részvénytársaság vált,amelynek teljesítményei nemzetközi mér-cével mérhetõk, tevékenysége ma már or-szágosan, sõt határokon túl is jól ismert.

Szabó János feladat-orientált, koncepci-ózus, célra törõ, az elképzeléseit megvaló-sítani tudó, célkitûzéseit fel nem adó egyé-niség volt, aki kivételesen sikeres szakmaiéletutat járt be. Legendásan szigorú és ke-mény ember volt, megjelenése, habitusaszakmai tudása tiszteletet parancsolt és kö-vetelt.

Az általa kialakított – termelési szerkezet (növénytermesztés-

ben és állattenyésztésben egyaránt) – a növénytermesztési technológiák, – az új kultúrák (mint pl. a hazai viszony-

latban úttörõként megvalósított és ma-

gas színvonalra emelt szójatermesztés)meghonosítása,

– a vetõmagtermesztés komplex megva-lósítása,

– új üzem és munkaszervezési eljárások,– valamint az integrációs kapcsolatban

rejlõ lehetõségek felismerését és érvényesítését az élet

igazolta és igazolja ma is. Szakmai tevékenységét súlyának, jelen-

tõségének megfelelõen az állami szervekis honorálták.

Kitüntetéseinek se szeri, se száma, – 9 ízben volt Kiváló Dolgozó, – 1956-ban a Munka Érdemérem, – 1963-ban a Kossuth-díj és – 1980-ban az Állami-díj

közülük a legjelentõsebbek. Említést érdemel még, hogy 1963–67

között, mint Baranya megye országgyûlésiképviselõje is mûködött.

E rövid megemlékezésem zárásakéntszabad legyen egy nagyon személyes ki-egészítést is tennem; Szabó János kivétele-sen tehetséges ember volt, olyan egyéni-ség, aki a tanult tudását és intuitív képes-ségeit páratlan érzékkel ötvözte a maga éskörnyezete boldogulására. Olyan ember,akire belsõ meggyõzõdéssel mondják; nemterem minden bokorban. Valami veleegyütt elmúlt az életünkbõl, a világból, sezzel a mi világunkból, életünkbõl is.

DR. BALIKÓ SÁNDOR

VETÕMAG-ÁGAZATI IGAZGATÓ

BÓLY RT.

Tisztelt Olvasóink szíves tájékoztatásául kö-zöljük még, hogy a Hajdúdorogi Újság(2006. márciusi számában), az évfolyamtársTakács Gyula tollából személyes hangú visz-szaemlékezést adott közre Szabó Jánosról.Az elhunyt tisztelõi bizonyára megrendültenolvassák a személyes hangú írást. (A SZERK.)

In memoriam Szabó János(1927–2005)

Ez év március 13-án, a március 15-ei nemzeti ünnephezkapcsolódóan adták át az idei Jedlik Ányos-díjakat.

A díjat 1996-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöké-nek kezdeményezésére az ipari és kereskedelmi miniszteralapította, a magyar szabadalmi rendszer centenáriumiévében, a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, va-lamint a kiemelkedõ színvonalú és hatékonyságú iparjog-védelmi munkásság elismerésére. A díjazottak számaévente öt fõ, alkalmanként honoris causa díj is odaítélésrekerül. Az elbírálás hivatali és külsõ szakmai szervezetekajánlásai alapján történik.

JEDLIK ÁNYOS-DÍJASOK NÉVSORA 2006-BANDr. Borka József, Hajdú Judit, Mármarosi Tamásné,

Dr. Matuz János, Dr. Szalai Kálmán.

HONORIS CAUSA JEDLIK ÁNYOS-DÍJDr. Antalovits Miklós.

Szakterületünkön Dr. Matuz János személyében a mezõ-gazdaság-tudomány doktora, a szegedi GabonatermesztésiKutató Kht. igazgatója kapta meg a Jedlik Ányos-díjat.

Matuz János a gabonafélék, különösen az aestivum ésdurum búzák nemesítése területén kimagasló eredménye-ket ért el. Az aestivum búzák lisztjének sikér és farinográ-fos, valamint sütésminõségi tulajdonságainak javításábanjelentõs sikerek fûzõdnek a nevéhez. Vizsgálta és vizsgál-ja ezen tulajdonságok öröklõdésének és heterózisánakösszefüggéseit a hibridek F1-F2 nemzedékében.

Több mint harmincéves nemesítõi munkáját fémjelzi,hogy az általa társnemesítõként jegyzett, államilag minõsí-

tett búzafajták közül eddig harminc kapott szabadalmat,amelyek többsége ma is érvényben van. Neve 53 szabadal-mi, illetve fajtaoltalmi bejelentésben szerepel nemesítõ-ként. A legsikeresebb fajták magas beltartalmi értékük éstermésátlaguk, valamint biztonságos termeszthetõségi tu-lajdonságaik folytán kedveltek (GK Garaboly, GK Cipó).

A Dr. Matuz János által irányított –több mint nyolcvanesztendõs múltravisszatekintõ – GabonatermesztésiKutató az utóbbi idõben is jelentõsszámban nyújtott be az õ társnemesítõiközremûködésével elõállított új fajták-ról növényfajta-oltalmi bejelentéseket(GK Jászság, GK Petúr, GK Miska).Számos publikációja is jelzi, hogy a ha-zai növénynemesítés, kutatás területénaz egyik legkiemelkedõbb, nemzetközi-leg is elismert szaktekintély. 2004-benlett az MTA doktora; az Akadémia Ag-rártudományok Osztályának köztestüle-ti tagja. A hazai búzanemesítés területénelért kimagasló nemesítõi tevékenysé-géért 2000-ben Akadémiai–SzabadalmiNívódíjban részesült. A Magyar Köztár-saság Tisztikeresztjének tulajdonosa.

Dr. Matuz Jánosnak a rangos Jedlik Ányos-díj elnyeré-séhez ezúton is gratulálunk. (A SZERK.)

Átadták a 2006. évi Jedlik Ányos-díjakat



Ez év február 15-én a Magyar Tudo-mányos Akadémián nyilvános vitá-ban sikeresen védte meg értekezésétLáng László, martonvásári búzane-mesítõ, és annak alapján a MagyarTudományos Akadémia Doktori Ta-nácsa számára az MTA doktora tu-dományos címet adományozta. „Adiverzitás mértéke és értékelése abúzatermesztésben és a nemesítés-ben” címû disszertáció a búzaneme-sítésben az elmúlt fél évszázadbanmegfigyelhetõ folyamatokat és aváltozékonyság alakulását elemezte,különbözõ statisztikai módszerekkel.

Ma már minden szakember tuda-tában van annak, hogy azonos fajta, vagy nagyon közelirokon fajták széleskörû termesztése komoly kockázattaljárhat, mivel egy új kórokozó rassz, vagy akár egy kedve-zõtlen idõjárású évjárat nagy területen okozhat komolyterméskiesést vagy más gazdasági kárt. A genetikai sebez-hetõséget ésszerûen nagy fajtaszámmal és tervszerû fajta-váltással minimalizálhatjuk, ugyanakkor a nemesítésbentörekedni kell arra is, hogy minél szélesebb genetikai ala-pokon nyugvó, egymással csak távoli rokonságban lévõfajták szülessenek.

Az államilag minõsített búzafajták látszólag nagy számaellenére az elmúlt évtizedekben a gyakorlatban számottevõvetésterületen egyidejûleg legfeljebb 19-22 fajtát termesz-tettek, ezek közül 18-20 volt hazai nemesítésû. Az elmúltévtizedekben a fajtaváltás nem gyorsult, a termesztett faj-ták vetésterülettel súlyozott életkora 6-8 év között ingado-zik. Az évente születõ sok új fajta többsége csak kis terüle-ten kerül kipróbálásra, széleskörûen elterjedni nem képes.

Kedvezõ, hogy mind nagyobb a faj-ták genetikai diverzitása, és ez igazmind a minõsített fajtákra, mind pe-dig azokra, amelyek nagy vetésterü-letet foglalnak el. A martonvásári ésszegedi nemesítõk sokkal változato-sabb alapanyaggal dolgoznak, mintkorábban, ezért a fajták közötti ro-konság szintje jelentõsen csökkent.A pedigré analízissel a modern ma-gyar búzafajták õsei között 264 táj-fajtát lehet kimutatni.A disszertáció bírálói elismerésselszóltak a Martonvásáron kifejlesztettpedigré nyilvántartási rendszerrõl ésa nemesítést segítõ igen korszerû

számítógépes rendszerrõl, amely hatalmas nemesítésianyag kezelését teszi lehetõvé.

A bíráló bizottság véleménye szerint a Láng Lászlóközremûködésével nemesített 56 õszi búzafajta nagymér-tékben járult hozzá a hazai búzatermesztés fejlõdéséhez ésdiverzitásának növeléséhez.

Láng László, az MTA doktora

Láng László a Magyar Tudományos Akadémiafriss doktora személyében MAG Aranytoll-díjasszakember nyerte el a legmagasabb tudományosfokozatot. Külön öröm ez számunkra, reméljük,hogy Láng László az MTA doktora minõségébena jövõben is ad közre publikációt a MAG-ban!Láng Lászlónak a legmagasabb magyar tudomá-nyos fokozat eléréséhez szerkesztõségünk és olva-sóink nevében is gratulálunk. (A SZERK.)

Borsos János professzort 70. életévének betöltése alkal-mából tudományos ülés keretében köszöntötték Debrecen-ben, 2006. április 4-én. Nagy számú érdeklõdõ, tisztelõ,pályatársak, kollégák és tanítványok jelenlétében tiszteleg-tek az ünneplõk az ünnepelt elõtt. Az agrárinnovációtól atársadalmi aszimmetriákig címmel rendezett tudományostanácskozás keretében a köszöntõk sorából külön ki kellemelni Dr. Nagy János rektor elõadását, amely a Debrece-ni Campus menedzselésére vetett jó fényt, s adott példát akorszerû felfogású felsõfokú intézmény-vezetésre (Tudo-

mányos együttmûködés a regionális versenyképesség erõ-sítésében).

Ugyancsak kitüntetõ figyelem kísérte Glatz Ferenc aka-démikusnak A vidék közhaszna Magyarországon címmeltartott aktuális kérdéseket feszegetõ, életszerû és elõremuta-tó elõadását.

Maga az ünnepelt is hozzájárult nagy ívû elõadásával atudományos ülés és a születésnapi köszöntés sikeréhez.

Borsos János professzornak mi is gratulálunk, jó egész-séget és alkotó éveket kívánunk! (A SZERK.)

Az agrárinnovációtól a társadalmi aszimmetriákig!


Pápán, 2006. április 20-án a Szent György NapiAgrárexpo rendezvénysorozat nyitányaként az Agrár In-novációs Szövetség – együttmûködve a Veszprém Me-gyei Agrárkamarával – Az energia és üzemanyag-terme-lés mezõgazdasági forrásai, hasznosításuk hatásai” cím-mel konferenciát szervezett.

Az ország minden tájáról ide érkezõ, érdeklõdõ szak-ember sok eredeti információt kapott szóban és írásban amegújuló energiatermelés és hasznosítás lehetõségeirõl, afolyamatban lévõ és tervezés alatt álló fejlesztésekrõl. Afõ témakört a bioüzemanyag-termelés nemzetközi tenden-ciái és a hazai lehetõségei jelentették. Sok szó esett a többimegújuló energia használat fejlesztésérõl is.

A kb. 110 fõnyi résztvevõ élénk érdeklõdésével kísértrendezvényt Dr. Kovács Zoltán, Pápa város polgármestereköszöntötte, majd Gõgös Zoltán országgyûlési képviselõ,a megújuló energia miniszterelnöki megbízottja tartottelõadást. Az elõadó átfogó elemzéssel ismertette a motorüzemanyag termelésben és az erõmûvek nyersanyagellá-tásban várható minõségi változásokat, amelyben a nö-vénytermesztés egyre nagyobb szerepet játszik. A tervezésalatt álló növényi eredetû üzemanyaggyártó nagy és kis-üzemek szerepe mellett a bioetanol és biodiesel termelésbõvítése stabilizálhatja növénytermesztésünk szerkezetét,s a hazai bioüzemanyag szükséglet folyamatos kielégítésemellett igen komoly export teljesítését is lehetõvé tehetiaz EU piacon.

A tanácskozáson Dr. Nagy József fõtanácsadó (FVM)részletesen szólt a biomassza energetikai hasznosításánakországos összefüggéseirõl, Szauderné Surányi Eszter ke-reskedelmi igazgató (Gyõri Szeszgyár és Finomító Rt.)bioetanol üzemi kísérleteirõl, fejlesztési terveirõl, s biztosfeldolgozói partnerségrõl (amelynek keretében a kisebbbioetanol termelõ üzemek nyersanyagának feldolgozásátvállalják) tartott ismertetést.

A konferencián Roóz Balázs képviseleti szakértõ vázol-ta a General Motors SAAB üzemeinek biomotorfejlesztésiterveit, az új modellt, amely 85%-ban bioetanolt használkb. 20%-os üzemanyag-megtakarítás mellett. Szólt a svédfejlesztésekrõl, pl.: a svéd gépkocsipark 2020-ig teljesmértékben bioetanollal és biodiesellel üzemel, s már ma isvannak városok, ahol az autóbuszok kizárólag növényi ere-detû üzemanyagot használnak. Várhatóan Svédország nagymennyiségben vásárol majd magyar bioüzemanyagot.

Farkas Károly elnök-vezérigazgató ismertette a biogáz-termelés és használat mai helyzetét, kilátásait és építéstech-nikai megoldásait. Cége erõteljes kapcsolatépítésre törekszika biogáz termelésre szakosodó üzemekkel, a helyi biomasz-sza feldolgozását vállaló kistérségi szervezetekkel, vállalko-

zókkal. Bagó Iván és Bagó Roland ügyvezetõk a komáromiHungaromix Kft. új termékét, egy 5000 t/év biodiesel nyers-anyag présüzem (konténer) számítógépes rendszerét jelle-mezték. A repce–napraforgó komplex feldolgozását teljesítiaz új, kistérségi üzemanyag-termelõ modell, amelynek vég-terméke egyaránt lehet étolaj és motorolaj.

A program keretében ismertették az Európai Parlament2006. 03. 23-i plenáris ülésének állásfoglalását, amely anem élelmiszer célú növényi kultúrák támogatásával fog-lalkozott. Fontosnak tartják, hogy az új tagállamok ismegkapják 2007-tõl a nem élelmiszer célú növénytermesz-tésre adható támogatásokat. Ez nagyon lényeges ered-mény, hiszen így az új tagállamok gazdálkodói a régiekkelközel azonos feltételek mellett tudnak energianövényekettermeszteni. Mindez lehetõvé teszi a termelésszerkezetkorszerûsítése mellett számos munkahely megõrzését, sújak létesítését is. Tabajdi Csaba az EU parlamenti dele-gáció vezetõje, a Mezõgazdasági Bizottság tagja az EU ál-lásfoglalás teljes, 20 oldalas anyagát a konferencia rendel-kezésére bocsátotta, amelyet a résztvevõk a kiadásra kerü-lõ kötetekben megismerhetnek majd.

Az EU döntés lehetõséget teremt sok olyan magyar nö-vénytermesztõ számára, akik a megváltozott termelési ésversenyfeltételek között az eddigiekben nehéz helyzetbekerültek és tevékenységük megszüntetését tervezték.

Az EU Parlament állást foglalt a biodiesel, bioetanolelõállítását és felhasználását ösztönzõ adó- és illeték ked-vezmények állami szabályozására vonatkozóan.

A tanácskozás fontos üzenete volt, hogy az országgyû-lés és a kormány eddigi törvénykezési intézkedésein túl –az EU új szabályokkal összhangban – jogalkotások egészsora kerül majd napirendre, amelyek a megújuló energia-termelés és használat, adó-, jövedék-, szabványtámogatásirendszerét teszik kedvezõbbé a termelõk számára. E ked-vezmények és a kõolajár világpiaci növekedése együtteredményezik, hogy a bioüzemanyagok már ebben az év-ben versenyképesek és hozzáférhetõek lesznek a hagyo-mányos üzemanyagok mellett.

A konferencián Szandi György fõtanácsadó olyan nap-elem-rendszer alkalmazását vázolta, amely hûtõházakbanés a panelkonstrukció keretében a társasházak fûtés-hûtésienergiaellátását gazdaságosan megoldja.

Komlós Ferenc okl. épületgépész-mérnök a geotermi-kus energia hasznosítás lehetõségei közül a hõszivattyú al-kalmazására, annak külföldi gyakorlatára és hazai kilátá-saira hívta fel a tanácskozás résztvevõinek figyelmét.Egyúttal a gazdaságok exportképességének növelése érde-kében az érdeklõdõk figyelmébe ajánlotta a „Heller Lász-ló Tervet”, amely a környezetbarát hõszivattyús technoló-

Növényi energiatermelés konferencia Pápán


gia terjesztését a hazai kommunális és lakossági körökbenvállalta fel.

Antal Ferenc (Agrobransle AB) olyan svéd energiaül-tetvény (fûz) telepítésére tett javaslatot, amellyel kb. 10ezer ha parlagterület betelepítésének idei megkezdésévelgazdaságosan kielégíthetõ egy 30-40 MW kapacitású erõ-mû nyersanyagigénye.

A tanácskozáson bemutatták a Hangya Futura Rt. gaz-daságos és kis kapacitású hõközpontjait, kazánjait is.

A tanácskozás Dr. Bérci Gyula értékelése szerint kitû-zött céljának megfelelt. A résztvevõk nagyon sok, hasznosismerethez jutottak. A konferencián elhangzottak kötetbefoglalásával, rövid idõn belül történõ közreadásával az is-meretek szélesebb körben lesznek hozzáférhetõek.

ME SOROZAT (az NKTH támogatásával)

DR. BÉRCI GYULA ÜGYVEZETÕ ELNÖK

– A megújuló energiatermelés a hazai növényter-mesztés szerkezetének megszilárdításában megha-tározó tényezõ, kitörési pont eszköze, ezért nemzetiérdek folyamatos fejlesztése.

– A növényi eredetû energia- és motorüzemanyagelõállítására épülõ, 100-250 ezer t/év kapacitásúnagyüzemek mellett létesítsenek – 45-50 kistérségi– bioetanol-, és diesel-üzemeket. A nagyüzemekköré – TÉSZ-ek szervezésével – alakítsanak takar-mány felhasználó- (állattenyésztõ, biogáz stb.) éskertészeti üzemeket a nagy tömegben keletkezõ, fe-hérjetartalmú cefre és melegvíz hasznosítására. Eztovábbi 35-40 kistérségi új, munkahelyet igénylõszervezet létesítését eredményezheti.

– Az EU és magyar állami támogatásokkal ösztönöz-ni szükséges a kistérségek agrárvállalkozóit a bio-erõmûvek nyersanyag ellátását szolgáló energiafû,energia ültetvények, cirok telepítésére. A pécsi, azajkai, és a gyöngyösi kutatások kísérleti tapasztala-tait széles körben szükséges népszerûsíteni. A hazaienergetikai tûzifa felsõ határértékét 1,2 milliót/évben szükséges meghatározni, amely a biomasz-sza erõmûvek mai fa fogyasztásának megfelel. Abiomassza erõmûvek további bõvítésének nyers-anyag bázisa az energiafû-, ültetvény stb. lehet,amely hozzájárul a növénytermesztés termelésiszerkezetének átalakításához, jelentõs EU támoga-tás felhasználásával.

– A kukoricaszár üzemanyag- és energia hasznosítá-sára folytatott kísérletek tapasztalatait a MAK ésAISZ szakmai tanácskozásain tûzze napirendre.

– Az AISZ és a MAK népszerûsítsék a rekultivációsipari területek energia-ültetvény céljából történõ

hasznosítására Ajkán, a Bakonyi Erõmûnél folyta-tott kísérletek tapasztalatait.

– Az AISZ vállalja, hogy a ME-Piac kötethez hason-lóan nyomdai úton közreadja a � „Megújuló energia használat kísérleti modellje”,� „Nem villamosított tanyák ME ellátása”,� „Bioerõmûvek és a nyersanyag beszállítók

együttmûködése”,� „Az energia és üzemanyag-termelés mezõgazda-

sági forrásai, hasznosításuk hatásai” címû (szer-kesztés alatt álló) köteteket.

Az AISZ vállalja az 5 kötetes sorozatnak az EUPontokhoz, Kistérségi Társulásokhoz, falugazdá-szokhoz történõ eljuttatását.

– A növényi energia-, s üzemanyag termelés a II.NFT-ben a régiók és a kistérségek számára hangsú-lyos projektkészítési célként szerepeljen. E projek-tek megvalósításához a Regionális Fejlesztési Taná-csok, valamint Ügynökségek – a pályázati önrész-hiány áthidalására – nyújtsanak támogatást a vidékivállalkozók, gazdálkodók, a települési önkormány-zatok, valamint a Kistérségi Társulások számára. ADuna Fejlesztési Kft. és a hozzá hasonló tanácsadócégek pályázat-készítési közremûködéssel segítséka növénytermesztési energia és üzemanyag projek-tek megfogalmazását.

– Támogatjuk a környezetbarát hõszivattyús techno-lógia hazai elterjedését elõsegítõ Heller László ter-vet, exportképességünk fokozása és az energiaim-portunk csökkentése érdekében.Az ajánlásokat a konferencia résztvevõi elfogadták.

MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG

MAGYAR AGRÁRKAMARA

Pápa, 2006. április 20.

A növénytermesztési energia- ésüzemanyag konferencia ajánlásai

A ISZ


A hazai kalászosok vetésterülete évrõl évre közel 1,5-1,7 millióha. Az elmúlt évek átlagos össztermése 5,5-6,5 millió tonnavolt, és ennyi minden évben el is várható. Ebbõl a mennyiségbõla kenyérbúza éves szinten 4-5 millió tonna. A megtermeltmennyiségbõl a hazai felhasználás (malmi és egyéb élelmiszer-ipari + takarmány, aminek mennyisége ismert okok miatt évrõlévre csökken) 2-2,5 millió tonna. Tehát közel 2-3 millió tonnakalászos gabonát más piacokon kell értékesíteni (unión belülvagy harmadik piacokon). Az unión belül 90-100 millió tonná-ról beszélünk, ami – mennyiségi oldalát tekintve – bõven fedezia belsõ piaci igényeket. Ma már az is eldõlt (2 év telt el az unió-ba történõ belépésünk óta), hogy a közeljövõben az intervenci-óra való termelés nem lehet megoldás (minõségi, toxin, lo-gisztikai kérdések stb.) és cél, mert gabonatermesztésünk (búza,árpa) múltját tekintve ez súlyos szakmai igénytelenség lenne.

Már közhely számba megy, hogy csak a minõség adható el,tehát jól értékesíthetõ búzát, árpát, durumbúzát kell termelni.Ki az aki nem ezt akarja, mivel ehhez a hazai feltételek adot-tak, mindig is adottak voltak (ld. a magyar búza külpiaci hely-zete a két világháború között). Az elmúlt évtizedekben sokminden megváltozott ugyan, de adottságaink, szakmai és tár-gyi feltételeink e téren lényegében nem változtak, sõt.

Aki a szakmán belül az itt tárgyalt témában érdekelt (ne-mesítõk és intézményeik, fajtaképviselõk, vetõmagszaporítók,hatóságok, élelmiszeripar, kereskedelem és nem utolsó sor-ban a termelõk, kicsik és nagyok) ezzel tisztában van.

Tudjuk, hogy a kalászos gabonafélék és azok fajtái nemrendelkeznek olyan széleskörû adaptálódó képességgel, „rög-höz kötöttebbek” (nemesítési lokalitás), mint egy hibrid vetõ-magból termelendõ növényfaj (kukorica, napraforgó stb). Eztaz a tény is jól bizonyítja, hogy határtalanul nagy a fajtaaján-lat (EU-lista), és ennek ellenére ma Magyarországon a búzavetésterület 80-85%-án magyar fajtákat termesztenek. Ezt agyakorlatot az is erõsíti, hogy körülményeink között megbíz-ható, kiszámítható termést, minõséget – figyelemmel kísérvea termesztés költségoldalát is –, több év átlagában jó ered-ményt a hazai fajtákkal lehet elérni (rentabilitás).

A magyarországi búzatermesztés elõnye még az is a nagyeurópai termelõkkel szemben, hogy mi korán aratunk (június)akkor, amikor pl. Németországban, Angliában, a Benelux álla-mokban még csak készülnek az aratásra. Nálunk nem gyakor-lat a búza és árpa szárítása, tehát az aratást követõen a meg-termelt termés minimum 75-90%-a betárolható, feldolgozható,manipulálható, szállítható, biológiai és fiziológiai értelembenérett (14,5-15%-os víztartalom) és természetes minõségû.

A termesztett fajták éréscsoport szerinti megoszlása is jóligazodik körülményeinkhez, nem véletlen, hogy a vetett ka-lászosok 55-60%-a korai, 30-35%-a középérésû, míg csak 5-10% a kései. Vetésterületünk 40-50%-a pedig a száraz és for-ró alföldi és déli régiókra esik.

Az, hogy a hazai fajtalistán több mint 130 elismert fajtavan, tény. De az is igaz, hogy ebbõl a fajtaszámból a közter-mesztésben meghatározó csak 15-20 fajta. Az egy másik té-ma, hogy ez sok-e vagy kevés, már ami a 130 államilag elis-mert fajtát illeti. Az uniós fajtalistán több mint 1500 fajta van– a kérdés ugyanaz itt is, sok-e vagy kevés?

Az eddig tárgyaltak alapján azt gondolom, hogy a jó minõ-ségû búzatermelés biológiai alapjai és szakmai feltételei to-vábbra is adottak. Ahhoz azonban, hogy ezzel élni tudjunk, el-engedhetetlen, hogy ezt ki is használjuk. Ezek azok a tények,amelyek az eredményes gazdálkodásunk alapja lehetnek, illet-ve kellene, hogy legyenek. Tehát az egyik meghatározó ténye-zõ a biológiai alapok és azok nemesített, magas biológiai érté-kû fémzárolt vetõmagjainak (a fajták) okszerû használata.

A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékeny-ség. A piaci igények meghatározzák, hogy milyen fajtát ésannak végtermékét, hol, hogyan és milyen arányban termel-jük. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit és ismer-jük a saját lehetõségeinket (talaj, agrotechnikai színvona-lunk, az inputokra szánható források stb.), akkor ki kell tud-nunk választani a megfelelõ fajtát, és annak ismeretében (ta-lajigény, vetésidõ, elõvetemény, vetõmagnorma, betegség-el-lenállóság, éréscsoport, tápanyagigény, állóképesség, fagy-

Gondolatébresztésül; a kalászos gabonákvetõmaghasználatával kapcsolatbanF Ó R U MN É Z Õ P O N T

A magyarországi kalászos vetõmag-elõállítás és fel-használás – a múltját tekintve – mindig Európa, sõta világ élvonalába tartozott. A vetõmagtermesztéstudatossága, okszerûsége, szervezettsége és annakellenõrzése, valamint a „nemesített” vetõmag hasz-nálata szempontjából Magyarország úttörõ szerepea múlt század elejétõl fogva példaértékû (volt?!),ami nemcsak az ökológiai és ökonómiai feltéte-lekben, hanem szakmaiságunkban is rejlik.

Napjainkban sajnos (több éves folyamat eredmé-nyeként), a nem-hibrid növények – elsõsorban a ka-lászosok – nemesített (fémzárolt) vetõmagjának elõ-állítása (2005–6-ban mindösszesen 28-30 ezer ha),forgalmazása és használata – nem szakmai, hanemkimondottan költség-okokra hivatkozva (drága avetõmag!?) – rohamosan csökken.

Hova vezet(het) ez a tendencia, és milyen problé-mákat vetít elõre, mit kockáztatunk?


és szárazságtûrés, genetikailag elvárható termésmennyiségés minõség stb.) kialakítani a termesztéstechnológiát. Ma-gyarán meg kell tervezni a jövedelmezõséget, meg kell cé-lozni az állandó, stabil piacokat.

Ebbõl következik, hogy ha vetõmagot vásárolunk, ak-kor fajtát és fajtaismeretet „veszünk” és olcsóbban terme-lünk, hiszen akár agrotechnikában, akár üzemszervezésben,akár inputokban, akár a piaci háttérben – közvetve – komolyköltséget tudunk megtakarítani, amihez képest a hektáron-ként szükséges vetõmag ára már nem is sok. Itt kell megje-gyezni: ritkán kérdõjelezik meg a hibrid vetõmagvak haszná-latával járó, hektárra jutó költségeket.

Az elmúlt idõszakban több dolgozat, elõadás, cikk és fórumfoglalkozott a saját, kontra fémzárolt vetõmag kérdésével, il-letve ezek költségoldalaival. Ezekbõl egyértelmûen kiderült afémzárolt vetõmag használatának létjogosultsága, és az, hogyrelatíve a drágább az olcsóbb (egyes vélemények szerint ez azállítás csak a vetõmagban érdekeltek szemszögébõl igaz).

Az elõbbiekben szó volt arról, hogy a vetõmaggal köz-vetve fajtahasználatot, és annak termesztéstechnológiáját,valamint piaci lehetõségét vesszük meg, azonban továbbivetületei is vannak, az ún. saját és a fémzárolt vetõmaghasználatának.

A fémzárolt vetõmag esetében ismert a használati érték: afajtára megadott mennyiséget kell vetni ha-onként, tehát nemkell 30-40%-kal több vetõmagot használni – ami esetenként+ 60-80 kg. Saját vetõmag – visszavetés árugabonából – ese-tén viszont nem ismerjük a vetõmag biológiai értéket (ép csí-ra %, vigor, 1000 szemtömeg, osztályozottság, tisztaság, kór-tani problémák stb.), de esetenként még azt sem, hogy mi-lyen fajtát vetünk valójában (csere-kereskedelem, barter).Káros gyakorlat az, hogy sokszor túlzott a vetõmagnorma(visszavetés, saját vetõmag); a „vessünk többet” hozzáállás,hogy a várható hibákat kivédjük (300 kg/ha vagy 700-800csíra/m2). Így születnek a sûrû vetések, ahol többek közöttszámolhatunk a megdõléssel, a gombabetegségek intenzí-vebb megjelenésével, az indokolatlanul nagyobb növényvé-dõszer-használattal, esetenként a szárcsökkentõ használatá-val is. Relatíve magasabb a tápanyagfelvétel a nagyobb a bi-ológiai tömegbõl adódóan. Megnõ a betakarítási energiafel-használás, nõ a nehezen kezelhetõ szalma mennyisége, ellen-ben alacsonyabb az 1000 szemtömeg, magasabb a tisztítási(manipulálás) vesztesség, nem beszélve arról, hogy kisebbaz értékes malmi tömeg, vagyis közvetve alacsonyabb az 1ha-ról értékesíthetõ mennyiség, de számolhatunk a gyengébbminõségi paraméterekkel is (fizikai és beltartalmi mutatók:fehérje, esésszám, sikérminõség stb.).

A szakmai igényességet és jó szándékot feltételezve, a sajátvetõmag készítése malmi, illetve árugabonából (tisztítás, zsá-kolás, laborvizsgálat, csávázás, raktározás stb.) relatíve na-gyobb költségekkel jár, de biológiai értékét tekintve az ilyenvetõmag még mindig gyengébb minõségû, mint a fémzárolt.

Itt meg kell említeni, a csávázás milyenségét is. A csává-zószer szakszerûtlen megválasztása vagy elhagyása, a szerfelvitele – túldozírozás – munkaegészségügyi és esetenkéntsúlyos környzetvédelmi problémákat vethet fel (ld. madár-pusztulások, az élõvizek és környezetünk szennyezése stb.).

Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról sem, hogy atúlkínálat és a szigorodó élelmiszeripari követelmények mi-att (igényesebb felvevõpiac, a speciális minõség, toxin- ésDON-tartalom stb.) a kalászos gabonák esetében is reális kö-vetelmény lesz a nyomonkövethetõség, amirõl ma még csakbeszélünk. A nyomonkövethetõséget csak vásárolt, fémzá-rolt (igazolt) vetõmag használatával lehet adminisztrálniés legalizálni, tehát a végterméket visszaigazolni, akár fajtá-ra, akár a termesztéstechnológiára és/vagy a termelõre.

A nem fémzárolt vetõmag használata, (másodszori vagyegyre gyakoribb harmadszori) visszavetések erõsen befolyá-solják a fajta-azonosságot (kevert anyagok), annál is inkább,mivel egyre gyakoribb a búzát-búza, árpát-búza, tritikálét-búza követõ vetések (árvakelések), ami szintén fajtakevere-dést eredményez. Egy kevert állomány (5-15%) mindenkép-pen a minõség mutatók csökkenésének irányába mutat, nembeszélve arról, hogy a betegség-fogékonyságból, az egyenet-len érésbõl, az eltérõ magasságból stb. adódó kevert állo-mány agronómiailag, tehát termesztéstechnológiailag is hát-rányos lehet.

Összességében, szakmai oldalról nézve a jövõbeni piacilehetõségeink megtartása, illetve azok növelése és bizton-sága szükségessé teszi, hogy vetéseinkben érjük el, a mi-nimum 45-50%-os felújítási arányt, ami még pár évvel ez-elõtt általános volt. Az államilag elismert fajta és a hozzátar-tozó fémzárolt vetõmag használata csak látszólag jelentpluszköltséget, hiszen az elõzõekben tárgyaltakból is láthat-juk, hogy a relatíve drágább mégiscsak olcsóbb, illetve meg-térül egy szakszerû termesztési eljárás során.

A FÉMZÁROLT VETÕMAG FORGALMAZÁSÁNAKMAKRO-ÖKONÓMIAI VONATKOZÁSAI

Tételezzük fel, hogy a kalászos vetésterület 1,6 millió ha.Az elvárható, s a jövõt tekintve optimális felújítási arány 45-50% (800 ezer ha) volna. A gyakorlatban használt átlagos ve-tõmag-norma Magyarországon (búza, árpa, tritikálé, rozs,durum) 230 kg/ha. Az elõzõek értelmezésében, tehát a példa-ként vett területre a vetõmagszükséglet éves szinten 1,6 millióx 50% x 0,230 t/ha = cca. 184 ezer tonna II. fokú, államilag el-lenõrzött, fémzárolt vetõmagforgalmat jelentene, aminek bázisvetõmag igénye (SE, Elit I. fok) 12-16 ezer tonna. Összességé-ben figyelembe véve bizonyos biológiai tartalékot is 200 ezertonna fémzárolt vetõmag használatáról beszélhetnénk.

A bázis vetõmagvak és a felújításra használt II. fokú vetõ-magvak reális átlagára (fémzárolva, csávázva, licenciadíjjalés kereskedelmi árréssel) az elmúlt évek árait alapul véve 55-57 ezer Ft/t. Így a 200 ezer tonna vetõmag forgalmi értéke


200 ezer x 57 ezer Ft= közel 11-11,5 milliárd Ft. Ami a fel-újított (fémzárolt vetõmaggal bevetett terület) területen ha-onként, átlagosan 13.000 Ft vetõmag költséget jelent, ez azátlagos termelési költséggel (100 ezer Ft/ha) számolva azösszes költségnek csak 12-13%-a.

Az elõzõekben vázoltak alapján, feltételezve, hogy a fenn-maradó 800 ezer ha-on továbbra is saját vetõmag kerülne el-vetésre (visszavetések, farmer saved-seed, farmer privilégi-um, amit ideje lenne már valamilyen formában intézménye-sítve kezelni) és csak minden második évben történne a fel-újítás – ezzel is jelentõsen õrizve a fajtát és annak genetikai,biológiai értékét– ez közvetve csak 6,5-7 ezer Ft vetõmagköltséget jelentene évente.

Ezen gondolatok mezsgyéjén számolva a közvetlen vetõ-mag-költség egyenértékû lenne egy jó minõségû, idõben el-adott végtermék esetén 300 kg árugabona árával.

A számolt, közel 11-11,5 milliárd Ft fogalmi értékû vetõ-mag a megtermelt kiváló piaci minõségû 5-6 millió tonna ka-lászos termény értékének – az intervenciós alapárat figye-lembe véve 101 euro/t – csak a 6,5-7,0%-át jelentené.

A vetõmag értékének (hozzáadott értékek) felosztásábóljutna a vetõmagszakmának, az abban résztvevõknek: az újra-termelésre, az innovációra, és a megújulásukat is szolgálhat-ná. Idetartozónak kell érteni az alapanyag elõállítókat (50-60ezer ha), a vetõmagipart, a kereskedõket és a forgalmazókat,a fajtaképviselõket, a nemesítõházakat, valamint a hatóságo-kat, a minõsítõ laboratóriumokat (OMMI, minõségvizsgálóintézmények stb.), a raktározást és a szállítást, de a fenti tényközvetve generálná az agráriumot szolgáló iparágakat (nö-vényvédõszer-gyártók, csomagoló és gépipar stb.) és az élel-miszeripart is. Gyakorlatilag ez a 11 milliárd Ft több ezerembernek biztosíthatna egzisztenciát és szakmai megbecsü-lést, s ami még több, pénzben nem megjeleníthetõ szellemiértéket teremtene, illetve tartana fenn.

Nem feledkezhetünk meg a közvetlen és közvetett ÁFA ésjárulék-bevételekrõl, forgalomról sem, ami ilyen, korántsemutópisztikus vetõmag-forgalom mellett 2,5-3,5 milliárd Ft-ot

tenne ki. Tudjuk, hogy az ÁFA egy része nem kerül vissza-igénylésre és közvetlenül a kincstár bevételeit is növelné, deszintén kincstári bevételt jelentenek a vetõmagszakma résztve-või által befizetett bér- és bér-jellegû juttatások járulékai, azSZJA, valamint a vetõmag-forgalmazás révén jövedelemhezjutó társaságok nyereségadója, befizetési kötelezettségei is.

A vetõmag-forgalom után járó licenciadíjak pedig a ne-mesítést és az új fajták elõállítását szolgáló gyakorlati alap-kutatások innovációját finanszírozhatná, csökkentve az amú-gyis szûkös állami támogatás utáni igényt. A feltételezett 200ezer tonnás vetõmagforgalom az állami fajtakísérletezést, ésvetõmag-ellenõrzés (OMMI) közvetlen állami támogatásiigényének egy részét is kiválthatná, a szolgáltatási bevételekemelkedésével (fajtabejelentések, szemlék, fémzárolás, ható-sági eljárások stb.).

A leírtak – és közel évszázados tapasztalatok – alapjánúgy gondolom: a fémzárolt vetõmag használata az érintet-tek javát szolgálná. Gyakorlatilag értéknövelõ, megtartó, in-novatív módon úgy, hogy közvetlen költség nem, sõt a vég-termék, a piaci viszonyokat figyelembe véve még pozitíveredményt is hozna, akár makro-ökonómiai, akár a szakmaiés szellemi oldalát vesszük is figyelembe.

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy azok a felbecsülhetet-len értékû szellemi eredmények, tapasztalatok, amelyek aXIX. század óta birtokunkba kerültek, felhalmozódtak ésmég ma is õrizzük, hasznosítjuk azokat és közvetlenül min-dig a magyar mezõgazdaságot szolgálták, gazdagították nemmaradnának parlagon.

Ne feledjük, hogy itt biológiai értelemben vett innováció-ról beszélünk, plusz befektetés és költség nélkül (önfenntar-tó), amely az adott, de mindig változó környezetünkben fo-lyamatosan igényli a megújulást, hiszen alapjai biológiaiegységek, amelyek törvényszerûségeket hordoznak maguk-ban, de csak akkor, ha ezeket a „törvényeket” komolyanvesszük és be is tartjuk.

DR. BEKE BÉLA TUDOMÁNYOS FÕMUNKATÁRS

GK KHT. SZEGED

MOST RENDELJE MEG A MAG C. SZAKLAPOT 2006. ÉVRE IS!ELÕFIZETÉS; VÁLTOZATLAN ÁRON ÉS FELTÉTELEKKEL!!!

M E G R E N D E L Õ L A P

MEGRENDELJÜK ÖNÖKNÉL 2006. ÉVRE A MAG C. SZAKLAPOT. ELÕFIZETÉSI DÍJ: 2688 FT/ÉV (+ POSTAKÖLTSÉG)

NÉV: ................................................................................... CÍM: ............................................................................................

PÉLDÁNYSZÁM: .......................... DÁTUM: .......................... CÉGSZERÛ ALÁÍRÁS: .....................................................................

VETMA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS KHT. 1073 BUDAPEST, DOB U. 90. MOBIL: 06 30 221-7990

AJÁNLJA SZAKLAPUNKAT KOLLÉGÁINAK IS!

„Tolle, lege et fac!!!”

Vedd, olvasd és cselekedd!!!


Kell-e félnünk a transzgénikus növényektõl? – olva-som a MAG legutóbbi, elõzõ (2006/I.) számában Prof.Heszky László akadémikus ismereteket adó írásának címét.Mielõtt még elmélyedtem volna az olvasásába, máris felöt-lött bennem egy régi/új másik kérdés; miszerint kell-e fél-nünk az atomkutatástól? Hiszen ott is olyan ismeretekre tet-tek szert a tudósok, amelyek (egy) atombombányi veszéllyelspékelték meg a kockázatot. Nem is sikerült elkerülni a ki-próbálását, csak tanulságai kényszerítették a döntéshozókat– az atomsorompós megegyezésre. Mert a látványos pusztí-tás félelme aláírattatta a bombák használatának tiltó megál-lapodást. De vajon az „önjáró” – azaz önmagukat reprodu-kálni képes transzgénikus szervezeteket milyen sorompóvallehet majd kordában tartani, miközben kontroll nélkül és ki-számíthatatlan változatokban reprodukálják önmagukat?Mindez mint összehasonlítás – mondhatjuk bátran populistariogatásnak is – csak azért jutott eszembe, mert az atomku-tatás eredménye végtére mégiscsak egy technológia, amitnagy biztonsággal ki lehet számítani és folyamatai ellenõr-zötten megismételhetõk, míg a génátvitelt a szerencse job-ban igazítja, mint a kiszámíthatósága. Mondhatni a génmó-dosítás nem technológia – de legyünk most optimisták, bíz-va a kutatók fejlesztõ munkájában és tegyük hozzá, hogymég nem az. Még nem technológia, aminek tudvalevõlegmindenkori jellemzõje a kiszámíthatóság s a megismételhe-tõség. A maga valószínûség-számításokkal kimérhetõ hiba-határainak kockázatával.

Az egyik kérdés persze szüli a másikat és rögtön eszem-be jutott az is, hogy valójában szükségünk van-e arra, hogyezzel a technikával átlépjük a genetika természetes fajhatá-rait? Végtére is a hóvirágnak eddig nem volt és a természet-ben nincs is esélye keresztezõdni a burgonyával, hogy csakegy már megvalósított és kipróbált gyakorlatot említsek asok közül. És mennyire nincs esélye az állat és növény génkombinációk létrejöttének. Mert kétséges, hogy ha a termé-szet (legyen igaza Darwinnak a kiválasztódással, vagy fo-gadjuk el a teremtés hívõinek a biológia változatosságegyensúlyára vonatkozó törvényét) nem hozott létre a nagyanyagcsere rendszerrel szemben egyetlen mûködõ szerve-zetet sem; a kacsacsõrû emlõs mellé kacsacsõrû elefántot,vagy vízilovat akkor a biotop önvédelmi reakciója ezt azerõszakot majd más úton korrigálja – másként szólva meg-bosszulja. Közeli példa lehet rá hogy a totális gyomirtószerrel szemben toleránssá módosított termesztett növényvetéseinek környezetében már felbukkantak a hasonló tulaj-donságokkal rendelkezõ gyomok is. A növényvédelembõlmár meg lehetett és kellett volna tanulni, hogy a termelésiversenyben szerzett elõny árát valamilyen formában mindigmeg kell(ett) fizetni, akár még csak szó szerint is, miként a

vegyszeres gyomirtás levét is meg kell inni egyszer, hamásként nem akkor triazinos vízként.

Mégis, valamilyen kutatási cél érdekébõl erre vette azirányt a biotechnológia fejlesztése. Mert azt azért – egyelõre– nehéz belátni, hogy az éhezõ tömegek ellátásának prog-ramja motiválná ezeket a projekteket, hiszen élelmiszer túl-termelésünk inkább a piaci és elosztási zavarokat látszik je-lezni, s nem a humanitárius programok kidolgozásának be-következtét.

De ne fessük ilyen sötétre az eget fölöttünk, hiszenHeszky professzor is úgy fogalmaz dolgozatában; „A rizikó-tényezõk három nagy csoportra oszthatók, biológiaira (öko-lógia), gazdaságira (szociális) és élelmiszerbiztonságira (to-xikológiai). A rizikótényezõk sokfélék lehetnek, hasonlóan agéntechnológiai módosítások változatosságához. Ez indokol-ja, hogy minden egyes módosítást esetrõl esetre, illetve min-den módosított GM növényt külön-külön kell megvizsgálni azösszes rizikótényezõ szempontjából. Nem szabad általánosí-tani, tehát azt állítani, hogy minden GM növény veszélyes,sem azt, hogy veszélytelen, mert ezzel csak tudatlanságunkatkürtöljük világgá.”

Éppen befejeztem a fenti idézet másolását, amikor az ATVegyik közérdeklõdésre számító mûsorában a génkezelt élel-miszerekrõl beszélgetett két, e szakterületet ismerõ egyetemitanár, szakember. Egyikük kísérleti adataival alátámasztottkétségeit sorolta, míg másikuk – a kontroll vizsgálatok hiá-nyának ellenére is azzal érvelt, hogy az eltelt tíz éves fo-gyasztási tapasztalatok során kedvezõtlen következményeketnem tapasztaltak. Mintha csak mi, a vásárló fogyasztók len-nénk egy nagy táplálkozási kísérlet tesztalanyai. Egyébkéntpedig valóban; aminek nem történt meg az elemzõ vizsgála-ta, annak nem is lehet sem kedvezõ, sem kedvezõtlen kutatá-si eredménye. E témakörben ugyanis a világon összesenmegjelent publikációk száma még a tízes számot sem éri el.Internetes világunkban ezt bárki könnyen ellenõrizheti.

Visszatérve Heszky professzor írásához, abból még a be-fejezõ részt, az utószóban olvasottakat idézném: „Az emberitermészet sajátja, hogy használja mindazon ismereteket éseszközöket, melyek rendelkezésére állnak. Az emberiség tör-ténelme során mindig ezt tette. A biológiával sem lesz más-képp. Ezért figyelemmel a növényi géntechnológia rendkívülitudományos és gazdasági jelentõségére és a ma még megbe-csülhetetlen rizikótényezõkre, a jövõben olyan GM növény-fajtákat kell elõállítani, melyek a világ népeinek konkrét igé-nyeit elégítik ki, a civilizáció fejlõdését szolgálják, továbbáveszélytelenek az emberiségre és a természetes élõvilágra.(Itt muszáj illetlenül, s udvariatlanul közbeszólnom; ilyenmagasra állított feltételrendszernek ugyanis a még sokszortapontosabban ellenõrizhetõ kemizálás sem, de a még nagyobb

Noé bárkája és a GMF Ó R U MN É Z Õ P O N T


pontossággal dolgozó gyógyszerkutatás sem tudott – min-denkor – megfelelni. Lásd a DDT, az atrazin, vagy aContergan tabletta esetét.) A jövõben nagy gondot kell fordí-tani – folytatódik az idézet – a fogyasztók és a társadalomszakmai ismereteinek fejlesztésére, mely alkalmassá tesziõket a bizonyítottan veszélytelen GM fajták és élelmiszerekelfogadására. Hosszú távon nem tehetünk mást ’akár félünk,akár nem’ mint elfogadjuk James D. Watson Nobel-díjas pro-fesszor ajánlását: ’Meg kell tanulnunk együtt élni a DNS-rõlszerzett tudásunkkal’.” Idáig az idézet, ezzel zárul is az írás.Így legyen hát! Egyelõre azonban még a transzgén tudást éskutatást birtokló multinacionális vállalkozások is, mint ve-võk megkövetelik a GM mentességet a termelõktõl.

DR. INCZÉDY PÉTER

MEZÕGAZDASÁGI SZAKMÉRNÖK

Lapzártakor hozzánk érkezett tájékoztatás alapjántisztelt olvasóink szíves tudomására hozzuk, hogy aGMO kérdésben a Magyar Tudomány 2006/4. számá-ban, Hozzászólás az MTA állásfoglalásához a génmó-dosított, a hagyományos és a biotermesztett növényekegyüttes termesztésérõl cím alatt Balla László, az MTAdoktora, a Magyar Növénynemesítõk Egyesületénekelnöke (478. p.) és Pepó Pál, a Debreceni Egyetem Ag-rártudományi Centrum Mezõgazdaságtudományi KarGenetikai és Nemesítési Tanszékének professzora tol-lából is jelent meg szakcikk, melyet a téma iránt elmé-lyültebben érdeklõdõknek szíves figyelmébe ajánlunk.

(A SZERK.)

Bíró Borbálaakadémiai értekezése

Pacsutáné Bíró Borbála 2006. március 24-én aMagyar Tudományos Akadémia nagytermében Akörnyezeti állapot megõrzésének, indikálásának éshelyreállításának mikrobiológiai eszközei a nö-vény-talaj rendszerben címen védte meg nyilvánosvitában nagydoktori értekezését. Az értekezés op-ponensei Fekete József, a mezõgazdasági tudo-mány doktora, Jolánkai Márton, a mezõgazdaságitudomány doktora és Kátai János, a a mezõgazda-sági tudomány kandidátusa voltak.

Pacsutáné Bíró Borbála alap és alkalmazott kuta-tásai rendkívül széles körûek és gyakorlatban törté-nõ alkalmazásuk kihatással lehet több tudományte-rületre, különös tekintettel a biotechnológiai alkal-mazásokra, mikrobiális stratégiák kialakítására.

Az értekezésben igazolást nyert a tápanyag-el-látás, a talaj-függõ mikroelem-kiegészítés kedvezõhatása, de a növényélettani igényt meghaladó túl-trágyázás gazdaságtalan volta is.

Az értekezés értékei között említenünk kell amikroorgazmusok közötti hasznos együttmûködésés a többszörös növényoltás szinergista hatásánakjelentõségét. A mikrobiális oltóanyagok alkalmazha-tóságának, gyakorlati jelentõségének feltárására isvizsgálatokat végzett a jelölt (szója, lucerna, lóbab).

Bíró Borbála elnyerte az MTA doktora címet.Pacsutáné Bíró Borbálának akadémiai doktori cí-méhez gratulálunk.

(A SZERK.)

Megjelent!A Kalászos gabonafélék ökológiai termesztése ésnemesítése címmel (Bedõ Zoltán, Kovács Gézaszerkesztésében) a témában érdekeltek és érintet-tek számára fontos kiadvány jelent meg a közel-múltban.

Az ökológiai gazdálkodás, mint kitörési pontaktuális kérdéseit taglaló szakkönyvet a MagyarTudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóin-tézete, az Agroinform Kiadó egüttmûködésével, aNemzeti Kutatási Fejlesztési Program keretében, aBiokontroll Hungária Kht., az Elitmag és a BólyZrt. támogatásával adták ki.

Az újdonsági értékû, speciális ismereteket nyúj-tó szakkönyv fõ értéke abban áll, hogy egyszerrenyújt általános ismereteket, valamint részterülete-ken pontos eligazítást.

Egyetértve a könyv egyik szerkesztõjével a ki-advány erõsíti, illetve erõsítheti azt a meggyõzõ-dést, hogy az ökológiai gazdálkodás bevonult amagyar mezõgazdaság elmúlt másfél évtizedes tör-ténetébe, s ott dinamikus fejlõdésével teret nyert.Jelentõsége várhatóan fokozódik és környezetünkökológiai egyensúlyának megóvásában érdemi sze-rephez juthat. Az ökológiai gazdálkodás napjaink-ban reális tényezõ, a környezet fenntarthatósága, azegészséges élelmiszerelõállításra való törekvésmellett a szükséges és kívánatos mezõgazdaságiszerkezetváltásban is teret nyerhet. Örvendetes az apéldás összefogás, amelyet a szerkesztõk, a 19 fõ-nyi szerzõgárda a lektorokkal együttmûködve meg-valósított. (A SZERK.)


Napjaink mezõgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésénekirányai és alkalmazható módszerei egyre inkább eltérnek akorábban széles körben alkalmazott kutatási és fejlesztésimódszerektõl, és az ezirányú kutató-fejlesztõ tevékenységis mind komplexebbé válik. A korábbi idõszakok agrár- ésélelmiszer-kutatása döntõen a mennyiségi fejlesztést cé-lozta meg (sok esetben figyelmen kívül hagyva a minõsé-gi és piaci igényeket, ami a hiánygazdaság feltételei kö-zött érthetõ volt). A kutatások és fejlesztések általábanegysíkú szemléletmód alapján történtek, szakmaspeci-fikusak voltak, és a közvetlen fejlesztési célokon túl nemvették figyelembe a különbözõ, szélesebb értelemben vetttársadalmi igényeket. Ebbõl következett, hogy a mezõgaz-dasági és élelmiszeripari termék- és gyártmányfejlesztésekteljes mértékben nélkülözték a környezetvédelmi, szociálisés az etikai szempontokat. Ezek a hiányosságok még nap-jaink gyakorlatában is visszaköszönnek. Az EU csatlako-zásunkat követõen a korábbi, bevált módszereket újakkalkell(ett) felváltani, ami sok nehézséget okoz(ott) a hazaiagrárszektornak, és az élelmiszerpiac számos területén pi-acvesztést eredményezett. Bár csatlakozásunk – elméleti-leg – új piaci lehetõséget nyitott meg agrártermelésünk ésélelmiszeriparunk számára, ezek a lehetõségek azonbancsak olyan termékekkel használhatók ki gazdaságosan,melyek megfelelnek a fejlett piacok igényeinek, és ott mi-nõségükkel, árukkal – és (talán nem) meglepõ módon –sokszor eddig figyelembe nem vett társadalmi hatásukattekintve is versenyképesek kell, hogy legyenek.

A mai követelményeinek megfelelõ élelmiszeripari„gyártmányfejlesztések”, ha csak a szûkebb értelembenvett termék-elõállítást célzó fejlesztési módszerek szerintvégzik, még a legfontosabb és legújabb alapkutatási ered-mények bevezetése esetében is – legtöbbször – piaci bu-kásra vannak ítélve akkor, ha nem elég átgondolt és széleskörû stratégia keretében történnek. Ezzel a problémávalszámos esetben találkozhatunk a termékorientált K+F te-rületén, és a tapasztalatok azt igazolják, hogy ez nem egy-szerû feladat. A piacképes élelmiszer elõállítási folyamatkidolgozása során ezért alapvetõen a következõket kell fi-gyelembe venni: – termékfejlesztés és innováció, – élelmiszeripari tendenciák, – élelmiszer-trendek.

E három közvetlen követelményt még ki kell egészíte-nünk az ökonómiai, fenntarthatósági, környezetvédele-mi, egészségügyi és a szociális (!) következmények fi-gyelembevételével is, ahhoz, hogy minden tekintetben

megfelelõ, és a (fogyasztó) társadalom számára hosszú tá-von elfogadható és sikeres terméket tudjunk elõállítani.

E követelmények közül továbbra is elsõdleges szere-pet játszik a termékfejlesztés, de ennek elsõdleges fel-adata a komplex élelmiszerminõség szem elõtt tartása ésjavítása. A komplex élelmiszerminõség javítása soránazonos súllyal kell figyelembe venni az élelmezés-egész-ségügyi biztonságot, a táplálkozásbiológiai és élvezetiértéket, valamint a termék „piaci” alkalmasságát. Ennekeléréséhez már a fejlesztés megkezdése elõtt szükség vanaz innováció konkrét céljának, szükséges eszközeinekmeghatározásához. Ez röviden úgy foglalható össze,hogy a fejlesztés célja a termék versenyképességénekfenntartása, és lehetõség szerinti növelése, eszköze pediga folyamatos termék-innováció, az alapkutatási eredmé-nyek integrálásán keresztül. Alapja viszont elsõdlegesennem a kutatásban, hanem a pontos, világos piaci infor-mációkban, a tágabb értelemben vett követelményekmeghatározásában és következetes érvényesítésében ke-resendõ. Ha megfelelõen végzik, eredményét tekintve afejlesztés vagy új termékben, (mely alapvetõen különbö-zik technológiában, összetételben, illetve felhasználásilehetõségeit tekintve a korábban már piacon lévõ termé-kektõl), vagy választékbõvítõ – javított, továbbfejlesztett– termék formájában, legjobb esetben pedig kifejezettenúj, eddig nem létezõ ún. „novel” élelmiszertermékek for-májában jelenik meg. A fejlesztés kivitelezése során több(alternatív) megoldási lehetõséget kell figyelembe venni,oly módon, hogy minden változat szorosan integráljamagába a szükséges alap- és alkalmazott kutatásokat és aközvetlen termelõ folyamatokat. Mindezt lehetõleg úgy,hogy a folyamat irányítása a termék elõállító, és ne a ku-tatás kezében legyen.

A fejlesztés eredményeként – várhatóan – létrejövõ ter-méket (amennyiben a korábban említett követelményeketteljesíti), bele kell illeszteni (vagy helyet kell neki keresni)a kínálati piac minõségversenyében, melynek a következõszintjei vannak: – vertikális – a vevõ a „jobbat” választja,– horizontális – a termékek közel azonos minõségûek, a

fogyasztó döntése szubjektivitáson alapul,– innovatív termék: a vevõ választása az újdonságérté-

ken alapul.A fejlesztés megkezdése elõtt ezért célszerûnek tûnik

már a K+F tevékenység megindítása és finanszírozása so-rán a leendõ terméket e kategóriákba pozícionálni, lehetõ-leg úgy, hogy azok elõnyeit, hátrányait és kockázatait is

A funkcionális élelmiszer elõállítás ésaz ökológiai gazdálkodásF Ó R U MN É Z Õ P O N T


elõre feltérképezzük. Ez sokszor nem könnyû és nem nyil-vánvaló feladat!

A vertikális szintnek megfelelõ termék esetén sokszornem evidencia értékû a „jobb” termék kiválasztása, mivela „jobb” fogalmába döntõen a piacra már bevezetett, otthosszú ideje létezõ és megbízható minõségû márkák tar-toznak; uralkodó piaci helyzetüket nehéz elérni. Erre a pi-acra a siker komoly esélyével csak igen hatékony marke-ting háttérrel és komoly tõkeerõvel rendelkezõ cégek, il-letve a piacra már bevezetett „márkás” termékek pályáz-hatnak. Így ez a lehetõség akkor használható ki hatéko-nyan, ha olyan kereskedelmi partner vesz részt a termék-fejlesztésben, aki vagy rendelkezik a szükséges források-kal, vagy pedig már eleve ott van a piacon.

A horizontális versenybe, ahol közel azonos minõségûtermékek versenye folyik, szintén nehéz új élelmiszerter-mékkel betörni, mivel a jobb minõségû termék(ek) eseté-ben a piaci sikert döntõen a termék kinézete (csomagolá-sa), illetve a csatlakozó marketing (háttér) szabja meg, va-gyis az eladhatóság nem a termék belsõ értékeitõl, hanema fogyasztó meggyõzésének hatékonyságától függ.

Tömegtermékek esetében a helyzet még kilátástala-nabb, mivel ebben az (áru)szektorban döntõen az ár(verse-ny) diktál, ami elsõsorban nem a terméktõl, hanem a tõke-erõtõl függ.

Így a tõkeszegény hazai élelmiszertermelõ(k) ésgyártó(k) számára döntõen a K+F intenzív innovatív„novel” termék elõállítása lehet az a kitörési pont, mely-lyel hosszú távú termelésüket megalapozhatják, mivel azélelmiszerpiaci tendenciákat figyelembe véve, az innova-tív termékek piaci bevezetése – komoly – sikerrel kecseg-tet. A szakirodalmi adatok és a piackutatások eredményei– egyértelmûen – azt igazolják, hogy az élelmiszerpiacona minõségverseny fokozódik, a választék diverzifikációjafolyamatosan nõ, és nagymértékben gyorsul a termékvál-tás, ami értelemszerûen egy-egy – adott termék – élettar-tamának csökkenésével jár. A fejlett piacokon az újdon-ságérték jelentõs versenyelõnyt biztosít, különösen abbanaz esetben, ha kiváló minõség(gel) és a fogyasztóiszokás(ok) ismeretével párosul. Az elmúlt idõszakban aszektor leggyorsabban növekvõ piaci szegmense a K+Fintenzív funkcionális élelmiszerek irányába tolódott el,melyek egészségjavító hatásúak, sokszor célzott fogyasz-tócsoportoknak tervezettek, speciálisan feldolgozottak ésnem utolsó sorban „kényelmesek”, vagyis fogyasztóbará-tok. A piac a funkcionális élelmiszerekkel szemben ko-moly elvárásokat támaszt. Elsõdleges szempont a táplál-kozási és érzékszervi hatás, ami a fogyasztói elvárásokszerint döntõen azt jelenti, hogy legyen természetes ere-detû és megjelenésû, legyen beilleszthetõ egy adott társa-dalom mindennapi étrendjébe, legyen jó ízû, illatú, és ter-mészetes színû. Igen fontos a tudományosan megalapo-

zott és nem csak reklámozott, de bizonyított pozitív élet-tani hatás; a szervezet ellenálló képességének növelése,megfelelõen szabályozza a fizikai erõnlétet, alkalmas le-gyen a táplálkozási eredetû betegségek megelõzésére ésgyógyítására.

Az ilyen igényeknek megfelelõ funkcionális „egészsé-ges élelmiszerek” választékának bõvítése tulajdonképpenaz a pont, melynek segítségével és megfelelõ tudományosháttérrel karöltve a hazai élelmiszertermelés visszanyer-heti pozícióját, egykori „nagyságát”. Ezen a ponton talál-kozik a hazai agrárkutatás, a gazdálkodók és a feldolgozószervezetek közös gazdasági érdeke. Csak az alapkutatás-tól, a fejlesztésen keresztül, a hatékony termelésig vezetõinnovációs lánc teljességén keresztül lehetséges a beteg-ség-megelõzõ, gyógyító mechanizmusok feltárása, az ak-tív komponensek azonosítása, a bioaktív komponensekarányának növelése funkcionális élelmiszereinkben. A fej-lesztések során különleges igényként merül fel az élvezetiérték fenntartása és növelése, ami jelen ismereteink sze-rint csak természetes technológiák alkalmazásával oldha-tó meg.

A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás a közvetlentermék elõállításon túl azt is igényli, hogy élelmiszereinkszennyezõdésmentesek legyenek, emellett megfelelõarányban szerepeljenek a növényi és állati eredetû táplálé-kok. Ezért a fejlesztések során szükséges tevékenységektervezése és végrehajtása során a közvetlen piacra pozíci-onált terméken kívül figyelembe kell vennünk az elõállítá-sához vezetõ teljes innovációs lánchoz szükséges lépésekfolyamatát, különös tekintettel arra, hogy a fõ termékenkívül milyen egyéb piacképes termékek hozhatók létre, ésazok milyen termékkategóriában és formában helyezhetõkel a piacon.

Egy ilyen komplex fejlesztési cél eléréséhez számosolyan lépés vezet, mely már a fejlesztés korai szakaszaitólkezdõdõen önálló piacképes termék elõállítására alkalmas,egyszerre javítva a fejlesztés költséghatékonyságát, s atermék funkcionalitásának, minõségének és piaci értéké-nek növelését. A komplex fejlesztési tevékenység soránkomoly jelentõséggel bír még az a tény is, hogy a K+F te-vékenység keretében nemcsak a közvetlen (vég)termékfejlesztés képezi a kutatás célját, hanem olyan termék-elõ-állítási lánc kialakítása is szükséges, amely széles körûkörnyezetvédelmi és társadalmi kihatású.

Ezért az egészséges, funkcionális élelmiszer-elõállítás-ban különleges jelentõséggel bír a napjainkban egyre in-kább terjedõ ökológiai gazdálkodás, mely a természetesélelmiszer elõállításon túl szerepet játszik a veszélyezte-tett természeti környezet védelmében, nem csökkenti abiodiverzitást, közvetlenül pozitívan befolyásolja a kör-nyezetszennyezést, jelentõs szociális és egészségvédelmihatással bír.


Az ökológiai gazdálkodásra alapozott funkcionális élel-miszer-elõállítás a konvencionális élelmiszer-elõállításhozviszonyítva még komplexebb feladat, hiszen a kutatás, fej-lesztés és termelés során olyan tényezõket is figyelembekell vennünk, melyek hatásvizsgálata a konvencionális in-novációs lánc esetében legtöbbször fel sem merül. Szeren-csére az utóbbi idõszakban megkezdõdtek az ezt célzó ku-tatások, és úgy tûnik, a hazai gazdálkodók egy része is fo-gékony ezek iránt a követelmények iránt. Az ökológiaigazdálkodás hatékony fejlesztése nagy kihívás, és talánezen is múlik, milyen irányt vesz és mennyire lesz haté-kony a hazai agrárszektor már a közeljövõben.

KOVÁCS GÉZA

TUDOMÁNYOS FÕMUNKATÁRS

MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETE

MARTONVÁSÁR

Most, e számunkban indított rovatunkat

az az igény hívta életre,

hogy ne csak aktuális, hanem vitatott,

több oldalú megvilágítást igénylõ

szakmai kérdésekben,

életszerû, megoldás-irányú

megközelítéseket közöljünk,

s tisztelt olvasóinkat is megnyerjük

véleményük kifejtésére,

nekik is fórumot biztosítva ezzel.

(A SZERK.)

A VETMA KHT. ÉVI RENDES TAGGYÛLÉSÉT A TÁRSASÁG ÚJ SZÉKHELYÉN (1073 BUDAPEST, DOB U. 90.)2006. MÁJUS 25-ÉN, DÉLELÕTT 11 ÓRAKOR TARTJA

NAPIRENDI PONTOK:1. BESZÁMOLÓ A 2005. ÉVI GAZDASÁGI ÉVRÕL

2. A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG JELENTÉSE

3. A KÖNYVVIZSGÁLÓ JELENTÉSE

4. A 2005. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS ELFOGADÁSA

5. A 2006. ÉVI ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV, ÜZLETI STRATÉGIA

6. AZ ÜGYVEZETÕ DÍJAZÁSA

7. EGYEBEK

VETMA KHT.

®

Budapesten Húsvétkor (április 15–17 között) a Buda-pesti Agrárkamara kezdeményezésére és szervezésé-ben borfesztiválra került sor a Deák tér közvetlenszomszédságában újonnan kialakított Városháza téren,ahol az ország legjobb termõhelyeirõl mutatkoztak bekülönbözõ évjáratú borok, egyúttal a Város Bora cí-mért versengve.

A hagyományteremtõ céllal megrendezett háromna-pos rendezvény látogatottsága feltûnõen magas volt, shozzájárult a kívánatos, egészséges borfogyasztás,borkultúra kialakításához, amely vélhetõen hosszú fo-lyamat, de mind a helyszín, mind az idõpont kedvezõalkalmat kínált a szándék megvalósításához. A nemesvetélkedésben Polgár Zoltán villányi szõlõsgazda-ker-

tészmérnök Cabernet 2003 vörösborával, Árvai JánosÉdes élet Couve 2001 tokaji borával és a csopakiLinczmayer Tamás Csopaki Sárgamuskotály 2003 fe-hérborával nyerték el különbözõ kategóriákban a Vá-ros Bora megtisztelõ címet.

A Budapesti Agrárkamara szándéka mindenképpenaz, hogy hagyományt teremtsen, s minden évben meg-rendezze a tavaszi borfesztivált, azzal a nem titkoltcéllal, hogy a hazai bortermelõket összefogásra és ex-portpiacokon való helytállásra ösztönözze.

A rendezvény szakmai visszhangja, közönségsikereegyértelmû volt, a sikeres kezdeményezést folytatnikell. Örvendetes, hogy az orosz piacról máris van ér-deklõdés a magyar borok iránt. (A SZERK.)

Húsvéti borünnep Budapesten

A magyar borkultúráért!

ME

GH

ÍV

Ó


Jubileumi tudományos tanácskozásnak adott otthont ahorvátországi Abbázia konferencia központja, a GrandHotel Adriatic. 2006. március 6 és 11. között került sor azötödik Alpok–Adria tudományos rendezvényre, amelyen11 ország 213 kutatója adott számot tudományos eredmé-nyeirõl. A tanácskozás témája a „Food chain elementtransport and processes” (A tápláléklánc elemforgalma ésannak folyamatai) volt.

Az Alpok–Adria tudományos tanácskozások elindítójaés szervezõje a Magyar Tudományos Akadémia Agrártu-dományok Osztályának három bizottsága; a Növényter-mesztési-, a Növényvédelmi-, és a Talajtani és Agrokémi-ai Bizottság. A konferenciát szervezõ tudományos bizott-ság elnöke Várallyay György, tagjai Birkás Márta,Gáborjányi Richard, Jolánkai Márton és Kádár Imre, titká-ra Hárs Titanilla volt.

A konferencia nyitó plenáris elõadásait Németh Tamás,Hamid Custovic és Várallyay György tartotta. A tudomá-nyos tanácskozás 5 egymást követõ elõadási szekcióban,valamint két poszter szekcióban vitatta meg a táplálék-lánccal kapcsolatos kutatási eredményeket.

A tudományos tanácskozás programját két kirándulás isgazdagította. A résztvevõk látogatást tettek a horvát Me-zõgazdasági Minisztérium poreci kutatóintézetében, meg-

ismerkedtek a karszt sajátságos gazdálkodási, növényter-mesztési, kertészeti és állattenyésztési kutatási eredmé-nyeivel. Megtekintették a kipusztulás határán álló isztriaiõstulok fajtafenntartó tenyészetét. A szakmai programotkövetõen különleges élményt jelentett az UNESCO által avilágörökség mûemlékei közé sorolt várossal való megis-merkedés.

A másik kirándulás ugyancsak a szakma és a kultúra is-meretgazdagításának jegyében zajlott le. A tanácskozásrészvevõi áthajóztak a Kvarner szigetekre, amelyek – bártengerszoros választja el – az isztriai karszt szerves részétképezik. Látogatást tettek Cres városában és megtekintettékegyedülálló természeti, építészeti és kultúrtörténeti értékeit.

A konferencia elõadásainak teljes anyaga az SCI általreferált Cereal Research Communications folyóirat 2006.évi 1. számában jelent meg Hidvégi Szilvia szerkesztésé-ben. A rangos nemzetközi folyóiratban közzétett elõadá-sok anyaga így nemcsak egy szûk szakmai kör, hanem avilág tudományos közössége számára is hozzáférhetõ. Akonferencia legfontosabb eredményének az tartható, hogyrészletes, sokoldalú tudományos kutatási eredményekkelgazdagította az élelmiszerbiztonsággal, a tápláléklánccalkapcsolatos ismereteinket. Segített számos szakmai tör-vényszerûség megerõsítésében, több új eredmény közrea-dásában és végül – de nem utolsó sorban – több, téves po-pulista nézet helyreigazításában, illetve egyértelmû cáfo-latában.

PROF. DR. JOLÁNKAI MÁRTON szívességébõlSZIE

5th Alps Adria Scientific Workshop

Abbázia szimbóluma: „Üdvözlet a tengernek”

Prof. Czimber Gyula köszöntése

Mosonmagyaróvárott 2006. április 20-án kollegiá-lis, szakmai és baráti körben köszöntötték Prof.Dr. Czimber Gyulát 70. születésnapján.

Az ünnepelt tiszteletére rendezett tudományosülésen számos elõadás hangzott el az alkotó és ku-tató-oktató életpályához szorosan kapcsolódóan. Arendezvény bensõségességét nagyban emelték apályatársak, egyetemi társak személyes hangúvisszaemlékezései, az együtt töltött egyetemiévekre és a szakmai pályafutás egyes állomásaira.

Czimber Gyula professzor urat 70. születésnap-ja alkalmából szívbõl köszöntjük, jó egészséget ésalkotó éveket kívánunk!

(A SZERK.)


A szaktudás pártján

A Nagy Imre-tanszék

Az idézett gondolatokat a Mintagazdák Országos Érte-kezletén mondta el Nagy Imre, az országgyûlés akkorielnöke. Pártját, a már egyesült kommunista és szociálde-mokrata pártot is képviselte ott, miként beszédében különis hivatkozott erre. Számolt is talán már azzal, hogy kine-vezik – ahogyan 1948. szeptember 15-én meg is történt –az akkor alapított Közgazdaságtudományi Egyetem ag-rárpolitikai tanszékére egyetemi tanárnak, tanszékvezetõ-nek. Tény, hogy ekkor már állandósultak a viták Rákosi,Gerõ, Révai, valamint Nagy Imre között. Végül az elõb-biek már határozati javaslatban fogalmazták meg politi-kai bírálatukat a „paraszti tulajdon pártján” álló NagyImrével szemben.1

Nagy Imre átveszi az agrárpolitika tanítását – az általaés S. Szabó Ferenc parasztpárti FM államtitkár által 1945-ben létrehozott – Magyar Agrártudományi Egyetemen is.Hamarosan ugyanezt teszi a Zsámbékon mûködõ káder-képzõ, a gyakorlati életbõl beiskolázottak számára, gyor-sított képzést megvalósító Mezõgazdasági Akadémián is.2

Nagy Imre tekintélyes tanártársai között volt a gazda-ságföldrajzot tanító, Franciaországból hazatért MarkosGyörgy, az Amerikában iskolázott géptanos professzorRázsó Imre, a biogenetikus Gyõrffy Barna, a Mezõgaz-daságtudományi kar dékánja Manninger G. Adolf, s azállatgenetika kivételesen fiatal professzora, Horn Artur,(késõbbi Kossuth-díjasok alkották, közülük jó néhányan1956-ban is Nagy Imre nézeteit követték, nem mindenkövetkezmény nélkül). Az ún. tanszéki asszisztencia isjól felkészült szakemberekbõl állt. Közülük Gyõrffy Bé-lából, Csizmadia Ernõbõl késõbb akadémikus lett,

Gyenes Antalból az ’56-os kormányban miniszter (hogytárcáját, a begyûjtési minisztériumot felszámolja), má-sokból egyetemi tanár, agrárkutató.

AGRÁRKUTATÁST, AGRÁRCIVILIZÁCIÓTMINDENEKELÕTT

Nagy Imre számára elfogadhatatlan volt az olyan,1949-ben erõszakkal meghatározott cél, hogy „az ötévestervben 60%-át az országnak kolhozformájú szövetkezet-té, 5-6%-át állami birtokká kell változtatni”.3

Szembenállása az ún. agrárkérdésben akár családiörökségnek is tekinthetõ volna. Snagov-i kéziratában, aViharos emberöltõben olvasható: „Nagyszüleim uradalmicselédek voltak Csernel nevû nagybirtokosnál. Reformá-tus család volt… A rokonság a nagyatádi járás községei-ben lakott és lakik részben még ma is, többnyire parasz-tok… Anyám, Szabó Rozália… a marcali járásban lévõCsákány községben született 1877-ben. Öregapám SzabóJózsef 12 holdas kisparaszt volt… Anyám Kaposba ke-rült cselédlánynak. Apám lovász volt Csernelnél4, akiKaposban lakott. Majd hajdú a megyénél.”5

Az életpálya alakulásában az indulás körülményei ter-mészetesen fontosak lehetnek, de elégséges magyarázat-tal nem szolgálhatnak. Fontossá váltak azok a megbíza-tások, a szerzett tapasztalatok és az a szakismeret is, amititthon és emigrációs éveiben szerzett. Tanulmányai, elõ-adásai rendre az agrárpolitika-agrárszociológia témáiraépültek. Moszkvában, a Komintern Nemzetközi Agrárin-tézetének köteteiben visszatérõen publikál a harmincasévekben. Tanulmányai orosz, német és francia nyelvenjelentek meg az Agrárproblémák c. folyóiratban, vala-mint moszkvai magyar nyelvû kiadványokban.6 Itthon ismegjelent egy kötet 1946-ban.7

Nagy Imre legnagyobb „szakirodalmi teljesítménye”mégis az 1945. évi VI. törvénycikk volt „a nagybirtok-rendszer megszüntetésérõl és a földmívesnép földhözjut-tatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvény-erõre emelésérõl”, amelyet 1945. szeptember 16-án hir-dettek ki. (A debreceni kormányrendelet 1945. március

„…nehogy lebecsüljük a szaktudás fontosságát. Atechnika holt anyag, ha nincsenek hozzáértõ em-berek, akik azt célszerûen alkalmazni tudják…Azt is tartsuk szem elõtt, hogy rossz szakember vi-szont nem lehet jó demokrata.”

Nagy Imre (1948)

1 Dokumentumok az 1948–49-es agrárpolitikai vitáról. Agrártörténeti Szemle 1988. 1–2. szám 187–220. o.2 Kinevezési okmányát Erdei Ferenc miniszter írta alá 1100 Ft-os (másodállás miatt 50%-os) havi illetménnyel, 1950. január 1-jétõl szólóan.3 Részlet: Rákosi Mátyás zárszavából. Agrártörténeti Szemle I. m. 190. p.4 Anyakönyvi bejegyzés szerint 1896-ban: „fõispáni szolga”.5 Nagy Imre: Viharos emberöltõ, Nagy Imre Alapítvány, Bp, 2002.6 V.ö.: Nagy Imre: A magyar parasztságról és a mezõgazdaságról, 1928–1938; Dokumentum válogatás, szerk: Sipos József, Nyíregyháza, 1996. 488. old.7 Nagy Imre: Agrárproblémák. Tanulmányok–bírálatok 1938–1940. Szikra, Bp, 1946. 197. p.


18-án hatályba lépett.) A másik nagy, jelentõs (ám szintefeledésbe merült) tett a Magyar Agrártudományi Egye-tem megalapításáról intézkedõ 8.740/1945. M.E. számú,szeptember 26-án kibocsátott rendelet elõterjesztése volt.A M. Kir. József Nádor Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetem mezõgazdasági, valamint állatorvosi tagozatá-ból, továbbá három gazdasági akadémiából (Óvár, Keszt-hely, Debrecen fõiskoláiból) megszületett egy új egyete-mi szervezet. Az okleveles gazdatisztek kibocsátását fel-váltotta a mérnöki képesítés országos rendszerének kiala-kítása, feltételeinek megteremtése. A budapesti Hûvös-völgyben, a volt katonai fõiskolán, kivirágzik majd – azegyetemhez illeszkedõ – az Áchim András és a SomogyiImre Népi Kollégium. Az egyetemen pedig új agrárpoliti-kai tanszéket alakítanak. Tanult akkor az ország. Tanfo-lyamokon, téli estéken, ahol tudott.

A földreform nem oldotta meg az „agrárkérdés”-t. Azagrárpolitika maga volt ugyanis megoldatlan. És sze-génység volt. Földhöz jutott 642 ezer személy, több mintfele, 371 ezer volt az újgazda (elõbb még uradalmi cse-léd, mezõgazdasági munkás), elõször dolgozik a földjén.Dolgozna, de vetõmagja sincs 1945 õszén. Nagy Imre, aminiszter segíteni akar. Ekkor írja róla Rákosi MátyásMoszkvába (!): „…három nappal ezelõtt értesültünk ró-la, hogy jegyzéket intézett a Szövetséges Ellenõrzõ Bizott-sághoz, amelyben tekintélyes mennyiségû élelmiszert ésvetõmagot kért a Vörös Hadseregtõl. Ez a jegyzék joggalkeltett méltatlankodást és felháborodást… Szigorú meg-rovásban részesítjük.”8

Az MKP Politikai Bizottságának egyik tagjáról, a párt-központi Falusi Bizottság elnökérõl, az agrártárca veze-tõjérõl szólt az a levél…

Két hónap múlva – az 1945. évi novemberi választá-sok után – a kisgazdapárt fõtitkára, Kovács Béla a föld-mûvelésügyi miniszter. Nagy Imre belügyminiszter lett(négy hónapra), majd évente más beosztást kap. Legto-vább (1947. szeptember–1949. április) országgyûlési el-nök. Ekkor tanít is az általa segített egyetemen és más in-tézményekben. El-ellátogat szülõföldjére, Somogyor-szágba is.

AZ EGYETEMEN: NAGY IMRE-TANSZÉKA dékáni hivatal körözvényben hívta fel „Nagy Imre

professzor urat” is, hogy a „Magyar Köztársaság Alkot-mányára” tanszékének tagjaival együtt esküdjék fel, s azaláírt okmányt adják le a Hivatalnak. (Mert „rendnekmuszáj lenni.”)

A jogelõd intézményben az agrárpolitika és gazdaság-történet nyilvános rendes tanára Czettler Jenõ akadémi-kus, felsõházi tag volt, akit még 1947-ben (68 évesen)

nyugdíjaztak. Munkáival, agrárgazdaságtani, szociálpoli-tikai, tanyai írásaival is csak késõbb találkoztam (Svájc-ban élõ fia egy 1939-ben kiadott könyvét dedikálta szá-momra). Az oktató és kutató munkát el kellett indítani.

A tanszéken többen dolgoztak a Gyõrffy és az Áchimkollégium tagjai közül, már végzett vagy utolsó éveshallgatók. Néhányan, mint a már említett Gyenes Antal,Gyõrffy Béla, de Keserû János, V. Nagy Lukács,Szúnyogh Károly már 1945-ös földosztó kormánybiztos-ok is voltak. Debrecenbõl, Nagy Imre és Erdei Ferencmegbízásából járták az országot és szervezték a termelésújraindítását. Az adjunktusok, tanársegédek mellé de-monstrátor is kellett a tanszékre. Ez lettem én, másod-évesként, 1949-ben. Áchim-ista voltam (még Szolnokrólegy írásommal megnyertem a kereskedelem- és szövet-kezésügyi miniszter pályadíját, Pesten meg dolgoztam aFalurádiónak, MEFESZ-tisztségem is volt. Szerkesztet-tem egy egyetemi lapot. Vagyis: segéd-tanszemélyzetnekalkalmas lehettem). Pályára kerültem.

Nagy Imre nagyon elfoglalt, ugyanakkor az egyetemetnagyon komoly dolognak tekintõ tanárunk volt. Tantár-gyát – érthetõen – kedvelhette, hiszen a falu, a földbir-tokpolitika, az itt rekedt feudalizmus kérdéseivel mármintegy két évtizede foglalkozott. Ismerhette a buktató-kat, Csajanov, Buharin sorsát. Tudta, hogy Rajk Lászlót1949 májusában letartóztatták. Vállalta mégis a hazai„másságot”, a magyar nemzeti változatot. Nemcsak a taj-gák világának és a Kárpát-medencének a különbségeiveltudott számolni, hanem még azzal is, hogy mennyire másszülõföldjének, Somogynak az agrár-öröksége, mint pél-dául Hódmezõvásárhelynek, az Alföldnek. Nekünk csakhomályos ismereteink voltak arról, hogy jelentõs tanul-mányokkal már a harmincas évek agrárpolitikai szakiro-dalmában is jelen volt (esetenként írói álnéven), elõadá-sait mindenesetre nagy érdeklõdés kísérte. A teljes tan-széki személyzet bevonult elõadásaira. Elõfordult, hogyútközben sikerült vele egy-egy dolgot megbeszélni, jóvá-hagyatni. Elõadásai – Agrárpolitikai tanulmányok cím-mel – kötetbe szerkesztve is megjelentek 1950-ben. A 16fejezet adatainak rendezésében, az akkor „nélkülözhetet-len” citátumok összeállításában természetesen részt vett akét tanszék is. Tartok tõle, hogy talán nagyobb mérték-ben az indokoltnál. Feltehetõ, hogy némely részek túltel-jesítõ szerzõi is kollégák lehettek. A „fontosabb irodalomjegyzéke” mindenesetre szinte csak az akkori a kipróbált,a kötelezõ klasszikusok felsorolásából áll a könyv 400.oldalán.

Nagy Imre elõadásai más kategóriát jelentettek. Átfo-gó, élvezetes történeti szemléletet, tágas nemzetközi kite-kintést és a valóságos folyamatokhoz való kapcsolódást.

8 Rainer M. János: Nagy Imre. Vince Kiadó, 2002. 36. old.


A falu-város összefüggést, az adatok konkrétságát sokrabecsülte. (Nem véletlenül dolgozott a moszkvai statiszti-kai hivatalban is az emigráció éveiben.) Mindig világoskülönbséget tett pl. a nagybirtok, mint politikai-munka-adói hatalom, valamint a nagyüzem, mint a termelés jel-legét, méretét kifejezõ fogalom között. Dániáról írta: „…a dán mezõgazdaság a legjobban tudott alkalmazkodni azúj követelményekhez – a kapitalista piac követelményei-hez… Dánia nem a kisüzem, hanem a nagyüzemi terme-lés hazája.” (Most olvasva a hírt, hogy Dánia két(!) szö-vetkezeti vágóhídja szervezi, dolgozza fel ott a magyarvágósertés-mennyiség 4-5-szörösét – érdemes szembe-nézni e korai megállapítással.)

Amikor a tanszék megszûnt, vagyis az agrárpolitikamûvelése – pontosabban: alkalmazása – „bevonult” azegypárt központjába (mind az elméleti-tudományos, minda gyakorlati), megszakadtak a kapcsolatok is. Az agrár-gazdaságtan próbálta, de nem helyettesíthette az agrárpo-litika-tant az egyetemen. Akkor mondtuk: „a talajtan,valamint a talajmûvelés nem azonos tantárgy!”. A tan-széki csapat szétszéledt. Volt, aki a növénynemesítési-ge-netikai szakkörbe „igazolt át”. Sedlmayr Kurthoz,Sopronhorpácshoz. Végzés után pedig – rövid kitérõt kö-vetõen – állami gazdaságban kezdtem munkát. Az „újszakasz” 1953–55-ben, Nagy Imre miniszterelnökségeott talált. Amikor pedig ismét a kollektivizálás került na-pirendre, munkahelyet és megyét változtattam. Az államigazdaságok Pest–Nógrád megyei igazgatóságán ért a for-radalom9.

Nagy Imre alakját, nézeteinek döntõ részét agyonhall-gatással sem lehetett kiiktatni a tudatból. A „jobboldaliopportunizmus”, amivel Moszkvában már a húszas évekvégén megvádolták, a józan mértéktartással, a valóság is-meretével esett egybe. A középparaszt-kérdésben is, agazdálkodási eredmény érdekeltségében is, s mindabban,amit az egyetemi katedráról, majd a kormány nevébenhirdetett. Nagy Imre felismerte az agrárkérdés szerepét ésjelentõségét mind az emigráció éveiben, mind a hazaiélet alakulásában. Eligazodott a moszkvai Paraszt Inter-nacionálé, a prágai Zöld Internacionálé és a római Fekete(nagybirtokos) Internacionálé útvesztõi között is. A ma-gyar agrárviszonyokat és annak adott helyzetét mindenvitapartnerénél jobban ismerte és értette. A volt Monar-chia 52 milliós belsõ piacát, illetve az elvesztése követ-kezményeit fel tudta mérni, akárcsak adottságainkat. Mi-niszterelnökként is. Mégis: agrárprogramot kért – és ka-pott 1953 telén az ország legjobb szakembereitõl. Elõse-gítette, hogy Debrecen, majd Óvár, Keszthely patinás ag-rárintézményei folytathassák munkájukat. A genetikaikutatások is feltámadtak.

Tételeit a gyakorlatban alkalmaztuk a reformidõkben.Akár a kiegyezés hívei ’48–49 tanulságait. Mert semNagy Imre, sem követõi nem akartak „nádtetõs szocializ-must” Magyarországon. Haladni akartak, ahogyan másfeltételek között Darányi Ignác, Áchim András, KárolyiMihály vagy Nagyatádi Szabó István és Bajcsy-Zsilinsz-ky Endre is akart. Földreform-ügyben is, másban is.Nagy Imrének sikerült. Átfogóan, de átmenetileg…

A „kínai Nagy Imre”, ahogyan Teng Hsziao Ping-etemlegették, sokban követte. Kína szerencséjére.

TARTOZÁSAINK Tartozik Nagy Imrének még az agrár-felsõoktatás, a

gazdaságtörténet, jóllehet Gödöllõn már ismét áll az Ag-rárpolitikai tanszék a Gazdaság- és Társadalomtudomá-nyi fakultáson. Tartozik a jogtudomány, a jogtörténet – ahazai és a nemzetközi egyaránt –, hogy a jogalkalmazássötét vermeit ne áshassák ki ismét sehol a világon. Tarto-zik a tudomány, az MTA is, mint volt tagjának, nem csakaz akadémiai emlékbeszéddel. És tartozik a nemzeti tudatis Nagy Imrének, hogy mindenféle protokolltól, félrema-gyarázástól, féligazságoktól megtisztítva elfoglalja helyétMagyarország 20. századi történetében. (Ahogyan – né-hány éve – Andorka Rudolf rektor elhelyezte bronz port-réját – gróf Teleki Páléval, a földrajztudóséval együtt – aKözgazdasági Egyetem aulájában. Két jeles professzo-rukra, különleges életútjukra emlékezve.)

Az agrártörténetben és az agrárpolitika-tanban a múltszázad utolsó harmadában kialakult magyar agrármodellfogja keretbe Nagy Imre tételeit. Benne a különbözõ mé-retû üzemek kooperációját, a tradicionális és a modernértelmes társítását, az ösztönzõ munka- és jövedelmi vi-szonyokat, a tulajdon és a paraszti élet, a családi, a háztá-ji termelés biztonságát, a szövetkezés és a falu világánakfontosságát. Magvetõ volt. Tudta: vetni kell, ha az aratásbizonytalan, távoli, akkor is. És tudni kell várni. A koc-kázatok ellenére is…

Fehér Lajos és maradék csapata, az agrár-reformok eb-be az irányba, ezen a nyomvonalon haladtak a hatvanas-hetvenes évek revizionista, akkor gyanakvást kiváltó, pa-raszt-romantikusnak bélyegzett különutas agrárpolitikai(és társadalom-, gazdaságirányítási) újításaikkal. Vállal-ták, hazai talajon, az egy Magyarországon, a Szükségesés Lehetséges egyeztetését. A nagyvilág szeme láttára,ahogy tudták. Ahogyan és ameddig lehetett. Erdei Ferencés társai is ezt tették.

Nagy Imre, majd Fehér Lajos agrárgazdasági-agrárpoli-tikai tevékenysége sok ponton találkozott Erdei agrárszo-ciológiai-szövetkezetelméleti munkásságával. Nagy Imrenézetei mellett érvelt Erdei a negyvenes évek agrárpoliti-

9 A Pest megyei pártbizottság vezetõje egyébként – 1956 nyaráig – a börtönbõl az „új szakasz” sodrásában szabaduló Kádár János volt.


kai vitáiban, a begyûjtési rendszer megszüntetésében, a„saját út” ügyében 1956 nehéz napjaiban is. Nem elõször.A parasztpárti Erdei egyik pártiskolai elõadásában, 1947-ben kijelenti: „Ma csak a Szovjetunióban van szocialistarendszer… Azt is kell tudnunk, hogy ez a szocialista rend-szer azért lett olyan, amilyen, mert a cári Oroszország vi-szonyaiból fejlõdött ki. Kolhoz például ezért lett ott a me-zõgazdaságban, mert az orosz parasztság olyan fejletlen,külterjesen gazdálkodó parasztság volt, amit össze lehetettfogni közös üzemekben. Ha ugyanolyan fejlett kisparaszt-ság lett volna, mint például a miénk, kiépült tanyákkal, fa-lusi udvarokkal, szóval fejlett kisgazdaságokkal, akkor le-hetetlen lett volna kolhozba boronálni õket”.10

Két év sem telik el, s már a kolhoz a hivatalos, az em-legetett példa a belpolitikában. Elkendezõ újságcikkek-ben olvashatóak a sikerbeszámolók a szovjet mezõgazda-ságról. A hírhedtté vált kecskeméti beszéd után a politi-káé a fõszerep. A történelmi út, a tapasztalatok mérlege-lése, a „falusi udvarok” valósága, a szövetkezeti sokféle-ség majd csak a hatvanas-hetvenes években tér vissza.Ám a középparaszti orientáció, a háztáji ügye, az árufor-galom szabadsága és a szerzõdéses termelés, a szövetke-zetekkel kapcsolatos türelem mind-mind Nagy Imre fel-újított tételeit idézi. Még a szakszövetkezetek is.

Rövid idõre – 1953–55 hónapjaira – ismét nyílt és for-malizált a politikai-gazdasági együttmûködés Nagy Imreés – az idõlegesen igazságügyi miniszter – Erdei Ferencközött. Ennek harmadik – és egyben utolsó – sza-kasza1956 forradalmas napjaiban zárul.

Tíz év múlva, 1966. január 1-jétõl új gazdasági me-chanizmust vezetnek be Magyarországon, egyelõre csakaz agrárgazdaság ágazataiban. Az áru- és pénzviszonyokfokozatosan teret nyernek, a piac létezõ keret, amit nemutasítások, hanem gazdasági szabályozók alakítanak. Amezõgazdasági termelõ forgalmazó szervezetek önállósá-gát (önigazgatását) elismeri a gazdaságirányítási reform,amely 1968. januártól hatályba lép.

Tabuk dõlnek, új szervezetek alakulnak. A pártközpontagrár(falu) és szövetkezeti bizottságának vezetõje –amelynek elsõ elnöke egykor Nagy Imre volt – Fehér La-jos (korábban Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság igaz-gatójának „számûzött”) miniszterelnökhelyettes, egyiktagja pedig Erdei Ferenc, aki már „csak” az AkadémiaAgrárgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. Nem vállaltmást, pártot sem. Szerkeszti a Gazdálkodás c. agráröko-nómiai folyóiratot, s kicsit még „népfrontozik”. Pártpoli-tika és a szaktudomány ismét figyeli – idõnként meg ishallja – egymás szavát.

Magyarország feljebb lépett az agrárfejlesztés ranglét-ráján – és másban is. Másfél-két évtizedre sikerült.11

EPILÓGUSMagyarországon jobbára a politikatörténet a történe-

lem tanított és számon tartott tartománya. Forradalmak,országhatárok, királyok eseményei, történetei foglalják ela találmányok, a mûszaki-gazdasági tervezõk alkotásai-nak megvalósításáért küzdõk, s más „hétköznapi” alkotá-sok történeteinek a helyét.

Ez utóbbiak között pedig sokan vannak, akik övéikközött kiválóan tették a dolgukat, nem is a távoli messze-ségbõl üzenték, hogy „elõre!”, hanem itthon, terheketvállalva mondták: „utánam!” Jóllehet elõfordul, hogynincs más megoldás, mint az elõbbi változat, ám mégis: aközös fellépéshez, a megvalósításhoz a jelenlét legtöbb-ször nélkülözhetetlen.

A XX. században számos, jelentõs, országosan ismertagrárvezetõt vehetünk számba Magyarországon. A szá-zadnak csupán a második felét tekintve Nagy Imrét, Er-dei Ferencet, Fehér Lajost. Nevük elválaszthatatlan aszázad agrárviszonyainak – máig ható – értékelésétõl,vizsgálatától. Attól az idõtõl, amikor még a társadalommintegy felének az élete, mindennapjainak az alakulásaközvetlenül függött a falvak sorsától, a „földmûvelés-ügytõl”.

Nagy Imre neve együtt jelenik meg az 1945-ös földre-formmal, a félfeudális állapotokat eltörlõ, fõrendek nél-küli társadalom kialakulásával. Szorosan kapcsolódik ahazai agrárcivilizáció, oktatás-kutatás fellendülésével,majd az ún. új szakasszal, s benne a kuláklista, s másigazságtalanság, jogfosztottság felszámolásával. Végül aNagy Imre–kormányhoz tartozik a másfél évtizedes há-borús kényszergazdálkodás, a begyûjtési rendszer hazaimegszüntetése – Erdei Ferenccel, Gyenes Antallal vállalt– felszámolásának kimondása.

A politikai dicsõség vagy kárhozottság nem egyszervitatható a kortársak vagy éppen az utódok körében. Azintézmények (még a tanszékek is!) átalakíthatók, meg-szüntethetõk. A szobrok – lásd Darányi Ignácz, Nagyatá-di Szabó István, Klébelsberg Kunó stb – tetszés szerintcserélhetõk. Egyedül az országépítési teljesítmény, s velea megszerzett tudás állja az idõ múlását.

DR. ROMÁNY PÁL

PROFESSOR EMERITUS

SZENT ISTVÁN EGYETEM,GÖDÖLLÕ

AGRÁRPOLITIKAI TANSZÉK

10 Erdei Ferenc: Politikai írások 2. kötet, szerk.: Tamási Mihály. Bába Kiadó, Szeged, 2003. 448. p. 14. o.11 Vö. Hann, C.M.: Tazlar: village in Hungary University of Cambridge 1980. 206. p.

Ström, C.G.: Ahol fagyban is virágoznak a mandulafák, Die Welt, 1984. január 14.


Bányai László Tiszaföldváron született 1930. december 21-én. Édesapja – Bányai Kornél – korai halála után a családEsztergomba költözött. Itt járta iskoláit, a bencéseknél érett-ségizett. Tanulmányait a gödöllõi Agrártudományi Egyete-men folytatta.

Küzdelmes, tartalmas életet élt. Szakmai pályafutása ígé-retesen indult. A növénynemesítési genetikus szakmérnökikurzus elvégzése után a kiváló Jánossy Andor választottamaga mellé az Agrobotanikai Intézetbe, ahol az agrobot-anikai kutatás jeles, tudományos kutatóival – Boros Ádám,Komlóssy György, Mándy György, Vinczeffy Imre – dolgo-zott együtt, mint tudományos munkatárs és tudományos fõ-munkatárs; haláláig.

Eltekintve a kezdeti útkereséstõl (Lajta-Hansági ÁG) ezaz egy munkahelye volt. Közel három és fél évtizedet dol-gozott és töltött Tápiószelén.

Tudományos kutatómunkája során az Agrobotanika Inté-zet fõ feladatával egyezõen a kultúrnövényfajták gyûjtését,rendszerezését, vizsgálatát és leírását végezte. Egyidejûlegfoglalkozott az úgynevezett „nagy” és „alternatív” növé-nyekkel. Több tucat növényfaj élõ fajtagyûjteményének el-sõ, alapvetõ fenntartási módszerét dolgozta ki. Aktívan résztvett a hazai kultúrnövény-változatok, helyi ökotípusok ösz-szegyûjtésében, vizsgálatában és nemesítõi alapanyagkéntvaló értékelésében.

Jó gyakorlati érzékkel, magas szintû elméleti ismeretek-kel rendelkezett. Folyamatosan képezte magát. Az elméleti,a módszertani és a gyakorlati kutatómunkát sikeresen kap-csolta össze. Monográfiai jellegû kutatásai mellett nagyhangsúlyt fektetett az eredményei gyakorlati hasznosításá-ra. Ennek köszönhetõen a nevéhez fûzõdik több növényfajfajtáinak köztermesztésbe vonása, melyeknek még jelenlegis meghatározó szerepük van (pl. köles, cirok, gyógynö-vény stb.).

Tudományos tevékenységét hallatlan precizitással, alaposfelkészültség volt a jellemzõ. Több tudományos dolgozata,könyvrészlete és népszerûsítõ cikke jelent meg. Egyetemi

doktori értekezését az „Egyes Trifolium fajok virágzásbioló-giájának vizsgálata” címmel 1965-ben, Gödöllõn védte meg.

A kiváló agrárszakember nagyszerû fotómûvész is volt.Nagyszerûen tudta megörökíteni növényeit a tenyészkertekben.

Szakismereténél csak emberszeretete, szerénysége voltnagyobb. Tisztelte az embereket. Mindenkit meghallgatott,mindenkivel megtalálta a közös hangot. Komolyan vetteszakszervezeti funkcióját is. Gyakran vívott csatát egy-egydolgozó érdekeiért. Az igazság keresése jellemezte, de min-dig megõrizte kedves, jó hangulatot teremtõ személyiségét.

Szorgalmasan ápolta a kollegális kapcsolatokat. Rendsze-res látogatója volt a különbözõ szakmai bemutatóknak, tudo-mányos tanácskozásoknak (Botanikai Szakosztály), országosrendezvényeknek. A nemzetközi tudományos közéletben(EUCARPIA – cirokszekció, FAO – napraforgó) is részt vett.

Fontos szerepet vállalt a környezetünk védelméért folyóharcban. A Tápió-vidék legnagyobb, legváltozatosabb egysé-gében; Farmoson rengeteget fáradozott a tájvédelmi körzetmegalakításával, a ritka, értékes növények élõhelyeinek feltér-képezésével, a vidék arculatának megõrzésével. Szívós mun-kával sikerült elérnie a tóalmási Andrássy-kastély parkjánaktermészetvédelmi területté való nyilvánításának elindítását.

Örök optimizmusa, aktivitása példa lehet az õt követõ ge-nerációk számára. Ízig-vérig kutató volt. Egész habitusát,pályáját ez határozta meg. Meggyõzõdése volt, hogy az el-kezdett munkát folytatni kell. Mint nyugdíjas 1993-tól szak-értõként tovább végezte az agrobotanikai kutatásait, s köz-ben tanította, képezte munkatársait.

Az 1996-ban bekövetkezett, hirtelen halálával egy erede-ti, kiváló érzékkel dolgozó szakember távozott az élõk sorá-ból. Maga mögött hagyva a ma is aktuális kérdést, vajonvannak-e követõi szeretett intézetében?

Barátai, volt munkatársai – akik becsülték – emlékét hí-ven õrzik.

A volt kollegák és munkatársak nevében összeállították: DR. PAPP ERZSÉBET

BÁRDY ÁGNES

Tíz éve halt meg Dr. Bányai Lászlóaz Agrobotanikai Intézet fõmunkatársa

TISZTELT ELÕFIZETÕNK!Tájékoztatjuk, hogy a Kiadónk terjesztésében megjelenõ MAG c. lapunkra szóló elõfizetését folyamatosnak te-kintjük! Akkor kell változást bejelentenie a 2006. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg acímlistát módosítja (pontos szállítási, valamint számlázási név- és cím-megjelöléssel). Az esetleges módosítástszíveskedjen levélben, faxon vagy e-mailben megküldeni: VETMA Kht. 1073 Budapest, Dob u. 90. Telefon/fax:322-5661, Fax: 365-6130, Mobil: 06-30-221-7990, e-mail: [email protected], [email protected]


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

TISZTELT PÁLYÁZÓ!

A VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG c. mezõgazdasági és környezetgazdálkodá-

si szaklap Szerkesztõsége a 2006. évben is pályázati felhívást tesz közzé olyan szakcikk(ek) meg-

írására, amely a magyar agrárgazdaság (növénynemesítés, növénytermesztés, környezetgazdál-

kodás) és a közgazdasági környezet kapcsolatát – bármely nézõpontból – a kutatás, fejlesztés,

termelés, kereskedelem és környezet stb. oldaláról vizsgálja és széleskörû szakmai érdeklõdést,

visszhangot vált ki.

A cikk nyelvezete szakmailag kifogástalan, szabatos, világos és magyar legyen.

A pályázat nyilvános. Részt vehet benne bárki, bármilyen szakterületet mûvelõ szakember.

A pályázat kritériuma, hogy a 2006-ban a MAG c. szaklap valamelyik számában jelenjen meg.

A terjedelem nem korlátozott.

A legjobb szakcikk(ek) szerzõjének neves szakemberekbõl, szakértõkbõl álló, felkért zsûri ítéli

oda a MAG ARANYTOLL-at.

A pályázat többcélú: egyrészt hagyományápolás, másrészt a magyar gazdasági kommunikáció,

szakmai és publikációs tevékenység hitelének, erkölcsi megbecsülésének további erõsítése.

A pályázati céllal írt szakcikk(ek) leadásának véghatárideje: 2006. november 30.

2006. május hó

Tisztelettel:

a VETMA Marketingkommunikációs Kht., a MAG Szerkesztõsége

®

Szerkeszti a Szerkesztõbizottság. Megjelenik évente hat alkalommal.Felelõs kiadó: a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Közhasznú Társaság ügyvezetõje

Telefon/fax: 322-5661 Telefax: 365-6130 E-mail: [email protected], [email protected]õszerkesztõ: Dr. Oláh István

Grafika: BP DESIGN HU ISSN 1588-4864Elõfizethetõ a VETMA Kht. címén. Elõfizetési díj egy évre 2688 Ft/év (+postaköltség)

Bankszámlaszám: 56100055-16100192Nyomtatás: Bétaprint Nyomda Felelõs vezetõ: Szabadi Andrásné

06/30/221-79-90

1073 Bp., Dob u. 90.

tisztelt olvasó! elismerések március 15-e alkalmából · pdf...

Documents