--XXI. év fo lyam 01.szám 2010. má jus

A­ ta r ­t a ­l om ­bó l :Vá ros na pi dísz ün nep ség

2. ol dal Pá lyá za ta ink 4. ol dalIn téz mé nye ink hí rei

8. ol dal21 éve vá ros Zá hony

11. ol dalHatárkő’R 12. ol dal

Zá­hony­Vá­ros­Ön­kor­mány­za­tá­nak­lap­ja

Feb ru ár ban Zá hony Vá rosKép vi se lő- tes tü le te 1 352 140E Ft költ ség ve té si be vé tel lelés 1 479 003 E Ft költ ség ve té -si ki adás sal fo gad ta el a vá rosez évi költ ség ve tés ét.

Együtt élek a vá ros sal, azem be rek kel, az in téz mé nyek -kel, az is ko lá tól a pi a cig. Ígytu dom, hogy ne héz nap ja ink -ban a vá ros ha la dá sá ról, fej lő -dé sé ről, el ért si ke re i ről úgyszá mot ad ni, hogy úton-út fé -len azt hal lom, hogy ez mind

szép, de hát több mun ka helykel le ne.

Te le pü lé sün ket is saj nos azutób bi évek ben olyan mér ték -ben ér te el a gaz da sá gi vál ság,ami lyen re 20 éve még gon dol -ni sem mer tünk.

Zá hony leg na gyobb gond játa vas út fo lya ma tos le épü lé se,a dol go zói lét szám csök ken té -se okoz za.

Vá ro sunk ve ze té se tö rek szika sok év vel ez előtt el kez dő -

dött és nap ja ink ra egy re job -ban be gyű rű ző dő vál sá goshely zet ja ví tá sá ra, mun ka le he -tő sé gek te rem té sé re.

Saj nos nincs ma Ma gya ror -szá gon egyet len olyan ön kor -mány zat sem, ame lyik ezt azegész or szá got érin tő sú lyosmun ka nél kü li sé gi prob lé mátál la mi se gít ség nél kül megtud ná ol da ni. A kör nyé ken lé vő te le pü lé sek

kö zül az el sők kö zött kap cso -lód tunk be a köz mun ka prog -ram ba is, hogy ez zel se gít sükazok nak a csa lá dok nak az éle -tét, ame lyek nek je len leg másmeg él he té si for rás nem adó -dik.

Ön kor mány za tunk min denolyan pá lyá za ti le he tő sé getmeg ra gad, amely vá ro sunkelő re ha la dá sát szol gál hat ja,hi szen pá lyá za ti tá mo ga tásnél kül le he tet len len ne fej lőd -ni.A Jó zsef At ti la úti is ko la bel sőfel újí tá sá ra, in for ma ti kai esz -kö zök fej lesz té sé re, köz ok ta -tá si in téz ke dé si terv meg va ló -sí tá sá ra, az Óvo da és a Pol gár -mes te ri Hi va tal aka dály men -te sí té sé re a be ke rü lé si költ ség80-90 %-át, míg a hő köz pon -tok át ala kí tá sá ra, fű tés kor sze -rű sí tés re a be ke rü lé si költ ség60 %-át pá lyá za ti for rá sok bólte rem tet tük meg.Fo lya mat ban van a vá ro si kispi ac kor sze rű sí té sé nek pá lyá -za ti el bí rá lá sa és a vá ros hi -ány zó szenny víz há ló za ti sza -

ka sza i nak ki épí té sé re vo nat -ko zó pá lyá zat elő ké szí té se.

El szo mo rít azon ban, hogy asi ke rek nek, az el ért ered mé -nyek nek nem tu dunk, vagynem aka runk egy for mánőszin tén örül ni.

To vább ra is sok-sok mun ká -val, nagy aka rás sal és tisz tes -ség gel azon le szek, hogy az ittélő em be rek nek jobb le gyen. Csak re mél ni tu dom Önök kel

együtt, hogy a ránk kö vet ke zőidő szak ked ve zőbb lesz szá -munk ra: vé get ér a vál ság, aZá ho nyi Kis tér ség ne ve alattfu tó be ru há zá sok be in du lá sá -val új mun ka he lyek te rem tőd -nek és vá ro sunk ra is mét bol -do gabb idő szak kö szönt.

Bi zo nyá ra csak ak kor len -nénk elé ge det tek, ha va la -mennyi en si ke re seb bek len -nénk, gya ra pod nánk anya gi -ak ban, tu dás ban, él mé nyek -ben és ez biz tos ala pot ad nabiz ton ság ér ze tünk nek. Ha nem csak mi, ha nem gye re -ke ink is meg ta lál nák szá mí tá -su kat, bol do gu lá su kat és ott -ho nu kat Zá hony ban.

Eb ben a re mény ség ben kí vá -nok te le pü lé sünk la kos sá gá -nak jó egész sé get, ki tar tást amin den nap ok ban!

Lesku Mik lóspol gár mes ter

Sze re tet tel kö szön töm te le pü lé sünk va la men nyi la kó ját, ané hány hó na pos ki ha gyás után új ra meg je le nő Zá ho nyiZó na új ság má ju si szá má val.

Öröm mel tölt el vá ro sunk kép vi se lő tes tü le té nek azonmeg fon tolt dön té se, mi sze rint to vább ra is szük ség van amár min den ki ál tal meg szo kott ha von ta meg je le nő hír for -rás ra, hi szen ezen ke resz tül so kak szá má ra tu dunk hi te lestá jé koz ta tást nyúj ta ni a vá ros éle tét be fo lyá so ló fon tosdön té sek ről, be szá mol ni ak tu á lis ese mé nyek ről, si ke rek -ről, prob lé mák ról.

Tisz­telt­Zá­ho­nyi­ak,­Tisz­telt­Zá­ho­nyi­ak,­Ked­ves­Ol­va­sók!Ked­ves­Ol­va­sók!

2.­ol­dal Vá­ros­na­pi­dísz­ün­nep­ség 2010.­má­jus

Lesku Mik lós, Zá hony vá rospol gár mes te re ün ne pi be szé -dé ben ki emel te az ün nep na-p ok más sá gát, sze re pét, fon -tos sá gát. A vá ros sá vá lás 21.éve kap csán hang sú lyoz ta:"A­ vá­ros­sá­ vá­lás­ a­múlt­ el­is­-me­ré­se,­a­jö­vő­a­szép­jö­vő­re­-mé­nye.­A­vá­ros­sá­vá­lás­kép­ze­-let­be­li­mér­ce­ma­gas­ra­eme­lé­-se­ön­ma­gunk­szá­má­ra,­az­ön­-ma­gunk­ban,­ az­ utó­da­ink­ban,az­ itt­ élő­ em­be­rek­ te­het­sé­gé­-ben­és­szor­gal­má­ban­va­ló­hit­-nek­ a­ ki­nyi­lat­koz­ta­tá­sa.­ Ezegy­ olyan­ szö­vet­ség,­ ame­lyetZá­hony­ban­ 1989-ben,­ elő­de­-ink­ ered­mé­nye­i­re,­ mun­ká­já­raala­poz­va,­a­ma­élők­kö­töt­tek,az­utá­nuk­kö­vet­ke­ző­ge­ne­rá­ci­-ók­ér­de­ké­ben."

Kö szön tő jé ben rá vi lá gí tott ate le pü lés rö vid és hos szú tá vúcél ki tű zé se i re, vis sza te kin tettaz el múlt év ered mé nye i re,ne héz sé ge i re. Fel idéz te azo kataz elnyert,- fo lya mat banlévő,- vagy be nyúj tás ra ke rü lőpá lyá za to kat, me lyek a vá rostöbb köz in téz mény ének, köz -te rü let ének mo der ni zá lá sá vala pol gá rok kom for to sabb élet -vi tel ét szol gál ják, a te le pü léstszeb bé, egész sé ge seb bé te -szik. El is me rés sel szólt a társ -

köz sé gek kel, kis tér ség gel tör -té nő együtt mű kö dés ről, agyer mek in téz mé nyek, a pol -gár mes te ri hi va tal, a ci vilszer ve ző dé sű cso por tok ered -mé nyes, szín vo na las mű kö dé -sé ről. Zár sza vá ban töb bek kö -zött ki emel te: "­A­mai­em­lé­ke­zés­tisz­tel­gés

is­ egy­ben­ Zá­hony­ nagy­jai­ ésnév­te­len­ elő­dei­ előtt,­ azokelőtt,­akik­lel­ki­is­me­re­tes­mun­-ká­juk­kal­ ak­kor,­ 21­ év­vel­ ez­-előtt­ le­he­tő­vé­ tet­ték,­hogy­maegyütt­ün­ne­pel­hes­sünk."A dísz ün nep sé gen ha gyo má -nyo san ki tün te té sek át adá sá rake rült sor.

Zá hony Vá ros Ön kor mány za tiKép vi se lő-tes tü le te Csá kiJenőné ré szé re "Zá hony vá ro -sért" el is me rést ado má nyo -zott. Csá ki Jenőné (Hegedüs­ Gi­-zel­la) 1939-ben, Zá hony banszü le tett, itt ala pí tott csa lá dot,ne vel te fel 2 gyer me két, itt vé -gez te alap fo kú ta nul má nya it.Kö zép is ko lai ta nul má nyaiután a MÁV tiszt kép zőn szer -zett fő is ko lai dip lo mát, s mun -ka vi szo nyát a Zá ho nyi Ál lo -más fő nök sé gen kezd te 1956-ban.

Hos szú év ti ze de ken át, mun -ká ja kap csán az em be rek

ügye i nek in té zé sé vel fog lal -ko zott. Tár sa dal mi meg bí za tá -so kat is en nek ér de ké ben, el -hi va tott lel ke se dés sel vál laltak tív ide jé ben (a­ Me­gyei-­ ésNagy­köz­sé­gi­ Nő­bi­zott­ság­ban,Me­gyei­ Egész­ség­biz­to­sí­tá­siBi­zott­ság­ban) s nyug dí ja zá saután is. Zá hony Vá ros Ön kor mány za tiKép vi se lő-tes tü le te Har ma tiGá bor rend őr al ez re des, rend -őr sé gi fő ta ná csos ré szé re "Zá -hony vá ro sért" el is me rést ado -má nyo zott. Har ma ti Gá bor 1960-banszü le tett Szé kes fe hér vá ron.Kö zép is ko lai és fő is ko lai ta -nul má nya it is az or szág tá vo lipont ja in, Sze ge den, majdGyőr ben vé gez te köz le ke dé sisza ko kon. 1982-ben vas útüzem mér nö ki dip lo mát szer -zett. Ez év ben há zas sá got kö -tött, mely ből há rom gyer me keszü le tett. 1982-ben köl töz tek Zá hony -ba, el ső mun ka he lye a zá ho -nyi Ál lo más fő nök ség volt, ké -sőbb az Üzem igaz ga tó ság.1985-től kezd te rend őri pá lyá -ját a Kisvárdai Rend őr ka pi -tány ság Zá ho nyi Ki he lye zettAl osz tá lyán nyo mo zó ként.

Áp ri lis 23-án dísz ün nep sé get ren de zett Zá hony Vá -ros Ön kor mány za ti Kép vi se lő - tes tü le te a vá ros sává lás 21. év for du ló ja al kal má ból. A meg hí vott ven dé -gek kö zött je len vol tak Zá hony vá ros dísz pol gá rai:Dr. Bor bély Kár oly, Dr. Lő rincz Sán dor, Vass Béláné,a vá ros egyéb ki tün te tett jei, Tiszacsernyő test vér vá -ros pol gár mes te re Dulik Ti bor, va la mint a kör jegy ző -ség hez tar to zó te le pü lé sek pol gár mes te rei.

Zá hony te le pü lést a vá ros ve ze tői, a pol gár mes te rihi va tal dol go zói, a vá ros ban, a vá ro sért dol go zó gaz -dál ko dó szer ve ze tek, in téz mé nyek, ci vil szer ve ze tekak tív-és nyug dí jas ve ze tői, dol go zói, egy há zi mél tó sá -gok kép vi sel ték . A Hétszínvirág Óvo da és Böl cső deMat róz cso por to sai lát vá nyos kö szön tő mű sor ralked ves ked tek a meg je len tek nek Pongrácz Istvánné ésOláhné Aros Ág nes óvo da pe da gó gu sok fel ké szí té sé -ben.

Dísz­ün­nep­ség­Zá­hony­vá­ros­sá­ava­tá­sá­nak­Dísz­ün­nep­ség­Zá­hony­vá­ros­sá­ava­tá­sá­nak­21.­év­for­du­ló­ján21.­év­for­du­ló­ján

Zá­hony­Vá­ros­Ön­kor­mány­za­ti­Kép­vi­se­lő-tes­tü­le­te­Csá­ki­Jenőné­ré­szé­re­­"Zá­hony­vá­ro­sért"­el­is­me­rést­ado­má­nyo­zott

Zá­hony­Vá­ros­Ön­kor­mány­za­ti­Kép­vi­se­lő-tes­tü­le­te­Har­ma­tiGá­bor­rend­őr­al­ez­re­des,­rend­őr­sé­gi­fő­ta­ná­csos­ré­szé­re­

"Zá­hony­vá­ro­sért"­el­is­me­rést­ado­má­nyo­zott.­

3.­ol­dalVá­ros­na­pi­dísz­ün­nep­ség2010.­má­jusIdő köz ben má sod dip lo mátszer zett a Rend őr tisz ti Fő is ko -la bűn ügyi át kép ző sza kán.Kar ri er je az 1990-ben meg ala -kult Zá ho nyi Rend őr ka pi tány -sá gon foly ta tó dott, ahol 1999-től ka pi tány ság ve ze tő kéntdol go zik. Rend őr ka pi tá nyi mun ká ja el -

is me ré se ként szám ta lan me -gyei -és or szá gos rend őr- fő -ka pi tá nyi di csé ret ben, el is me -rés ben, ju ta lom ban, so ron kí -vü li elő lép te tés ben ré sze sült.

A Ma gyar Köz tár sa ság Bel -ügy mi nisz te ré től 2 al ka lom -mal szol gá la ti jel ki tün te tés -ben ré sze sült. 2003-ban a Ma -gyar Köz tár sa ság Nem zet biz -ton sá gi Szak szol gá la tá nak "A Ha za Mindenekelőtt"emlékérmét kap ta. A Ma gyarKöz tár sa ság Igaz ság ügyi-ésRen dé sze ti mi nisz te re 2007-ben Rend őr sé gi Fő ta ná cso sicí met ado má nyo zott szá má ra. Zá hony Vá ros Ön kor mány za tiKép vi se lő-tes tü le te Ká dárTiborné ré szé re " A Köz szol -gá la tá ért" el is me rést ado má -nyo zott. Ká dár Tiborné 1960-banszü le tett Vállajon. Ál ta lá nosis ko lai ta nul má nya it Zá hony -ban, gyors-gép író szak ké pe sí -tést Kisvárdán szer zett, Zá -hony ban érett sé gi zett. 1979-ben kö tött há zas sá got, mely -ből egy gyer me ke szü le tett.

1976-tól dol go zik Zá hony ban,ak kor ügy ke ze lő ként kez dett aNagy köz sé gi Kö zös Tanács-nál. 1984-ben anya könyv ve -ze tői szak vizs gát, 1989-benIBM vizs gát tett, szá mí tó gé -pen kez dett ik ta tó prog ram maldol goz ni. 1990-ben a Ta nácski vá ló dol go zó ja lett. 1999-tőlaz ok mány iro da ügy in té ző je -ként dol go zik. Mun ká ját lel ki is me re te sen,meg bíz ha tó an, hi va tás tu dat talvég zi. 34 éves köz igaz ga tás -ban el töl tött mun ka vi szo nyátaz ügy fél köz pon tú ság és szak -ma i ság jel lem zi. 28 éven átak tív tag ja volt a Zá ho nyi Fő -nix kó rus nak.Az ün nep to váb bi ré szé benHar ma ti Gá bor ki tün te tett kö -szö ne tet mon dott a meg tisz -tel te té sért, s hang sú lyoz ta,hogy rend őri fo ga da lom té te lemeg ha tá roz ta hi va tás tu da tát,mi sze rint:"Es­kü­szöm,­ hogy­ ha­zám­ al­-kot­má­nyos­és­ tör­vé­nyes­rend­-jét,­nem­ze­tünk­biz­ton­sá­gát,­hakell,­éle­tem­koc­káz­ta­tá­sá­val­ishű­sé­ge­sen­ meg­vé­dem.­ Min­-den­kor­az­ál­lam­pol­gá­ri­ jo­gokér­vé­nye­sí­té­sét­ tar­tom­ szemelőtt,­ és­ a­ nép­ ér­de­ke­i­nekmeg­fe­le­lő­en­já­rok­el."A te le pü lé sen vég zett ki emel -ke dő mun ká ja el is me ré se kénttárgy ju ta lom ban ré sze sül tek:

Far kas Imrénényug dí jas vé dő nő, Tóth Ferencné aZá ho nyi Nő szö vet -ség el nö ke,Rozgonyiné Cser -

pák Edit a VOKEVas utas Műv. Házés Könyv tár "Va -rázs" Has tánc cso -port já nak ve ze tő je, Csákváriné Ko -vács Me lin da vál -lal ko zó, Jász fai Csa ba aZá ho nyi Pol gár vé -del mi Ki ren delt ségvolt pa rancs no ka.

Dr. Lőrincz Sán -dor, Zá hony vá rosdísz pol gá ra hoz zá -szó lá sá ban a 21éves vá ros múlt játidéz te, s mél tat taazo kat az elő dö ket,akik te vé keny sé -gük kel- vas úti, vá -ro si, köz igaz ga tá siés egyéb te rü le te -ken- ér de me ketsze rez tek a te le pü -lés fel len dí té sé ben,elő me ne te l ében.Re mé nyét fe jez teki a ne héz sé gek le -küz dé sé hez, erőt,ki tar tást, ered mé -nye ket kí vánt a to -váb bi évek hez.

A dísz ün nep ségbe fe je ző ré szét azÁr pád Ve zér Ál ta -lá nos Is ko la és Mű -vé szet ok ta tá si In -téz mény ze ne mű -vé sze ti ágá nak mű -so ra szí ne sí tet te.H a n g s z e r e nMajláth Kin ga ésPo kol Li li á na ta nu -lók ját szot tak, szó -lót éne keltHomicskó Pál ze -ne pe da gó gus.

Petrika JózsefnéZá­hony­Vá­ros­Ön­kor­mány­za­ti­Kép­vi­se­lő-tes­tü­le­te­Ká­dár­Tiborné­

ré­szé­re­"­A­Köz­szol­gá­la­tá­ért"­el­is­me­rést­ado­má­nyo­zott

Far­kas­Imréné­nyug­dí­jas­vé­dő­nő

Tóth­Ferencné­a­Nő­szö­vet­ség­el­nö­ke

Rozgonyiné­Cser­pák­Edit­a­has­tánc­cso­port­ve­ze­tő­je.

Jász­fai­Csa­ba­volt­PV.­pa­rancs­nok.

Csákváriné­Kovács­Melinda­vállalkozó

4.­ol­dal Pá­lyá­za­ta­ink 2010.­má­jus

Fo gya ték kal élők hely ze te az Uni ó ban

Az Uni ó ban egy fo gya té kosem ber nem "bú jik el", ott akis gyer me kek nem kér de zikcso dál koz va a szü le i ket aman kók ra, kerekesszékekremu tat va, hogy "mi ez?", hi -szen ter mé sze tes szá muk ra,nap mint nap lát ják az ut cán,is ko lá ban, te le ví zi ó ban.Auszt ri á ban olyan Braille -írás sal is el lá tott ut ca tér ké pekse gí tik a tá jé ko zó dást, me lyeta va kok is ol vas hat nak. Pá -rizs ban az ut cán bár hol vé gigle het men ni ke rek es szék kel,bár a ven dég lá tó és szó ra ko -zó he lyek meg kö ze lí té se mégmin dig ne héz kes. Né me tor -szág ban a moz gás sé rül teknem ott hon ülés re van nak ítél -ve egy élet re, hi szen min dentki épí tet tek az ő igé nye ik sze -rint is. A fo gya ték kal élők nekugyan is ugyan olyan jo gukvan em ber ként is él ni és ügye -i ket in téz ni, mint bár ki nek.Spa nyo lor szág ban a pár éveát adott bil ba ói met ró ál lo má -sa i hoz kü lön lift szál lít ja amoz gás sé rül te ket, a mo dernau tó busz ok ra pe dig se gít ségnél kül is fel száll hat nak.Ugyan itt egy kép vi se lő nőegész nap ra ke rek es szék beült, hogy így mér je fel az eh -hez a esz köz höz kö tött em be -rek ne héz sé ge it.

Itt hon el ső lé pés ként csak fel -té tel nél kül el kel le ne fo gad ni,hogy a fo gya ték kal élők is atár sa da lom tel jes jo gú, nem"ki re kesz tés re" ítélt tag jai.

Az épü le te ket és kör nye ze tü -ket hos szabb idő tar tam ra, leg -alább 60-80 év re épít jük, va la -mint a komp lex fel újí tá siprog ra mok so rán is hos szabb -tá vú fej lesz té si cé lo kat tű zünkki, mi ni má li san is 10-15 évesmeg té rü lés sel szá mo lunk. Ép -pen ezért az épü le te ket és kör -nye ze tü ket a je len le gi vagy ajö vő be li fel hasz ná lók vál to za -tos, il let ve fo lya ma to san vál -to zó szük ség le te i nek, igé nye i -nek fi gye lem be vé -te lé vel aka dály -men te sen kell meg -ter vez ni és épí te ni,va la mint fel újí ta ni.A kö zös sé gi épü le -tek fel újí tá sá nál az

épü let ál tal nyúj tott szol gál ta -tá so kat igény be ve vő lá to ga -tók ké pes sé ge i nek sok szí nű -sé gét is fi gye lem be kell ven -nünk. Az aka dály men tes ségaz épí tett kör nye zet alap ve tőtu laj don sá ga kell le gyen.Az 1997. évi LXXVIII., azépí tett kör nye zet ala kí tá sá rólés vé del mé ről szó ló tör vény 2.§-a alap ján az épí tett kör nye -zet ak kor aka dály men tes, "haan nak ké nyel mes, biz ton sá gosés önál ló hasz ná la ta min den

em ber szá má ra biz to sí tott,ide ért ve azo kat az egész ség -ká ro so dott egyé ne ket vagyem bercso por to kat is, akik nekeh hez spe ci á lis lé te sít mé nyek -re, esz kö zök re, il let ve mű sza -ki meg ol dá sok ra van szük sé -gük."

Az aka dály men tes ter ve zéski in du ló pont ja te hát a fo gya -té kos ság gal élő sze mé lyekszük ség le te i nek ki elé gí té sespe ci á lis esz kö zök, be ren de -zé sek, mű sza ki meg ol dá sokal kal ma zá sá val. Az épü le tek -ben ta lál ha tó szol gál ta tá sok -hoz va ló tel jes ér té kű hoz zá fé -rés kü lön bö ző aka dá lyok ba

üt köz het. Ezek le het nek épí té -sze ti aka dá lyok, a ho ri zon tá lisés ver ti ká lis köz le ke dés aka -dá lyai, tér be li aka dá lyok, ér -zé ke lé si és kom mu ni ká ci ósaka dá lyok. Ezek az aka dá lyokleg in kább a la kos ság kb 10%-át ki te vő, ál lan dó fo gya té kos -ság gal élő sze mé lyek köz le ke -dé sét, szol gál ta tá sok hoz va lóhoz zá fé ré sét gá tol ják, vagyne he zí tik meg. Ugyan ak kor atár sa da lom mint egy 40%-átki te vő, ala cso nyabb il let vecsök kent moz gás szer vi és ér -

zék szer vi ké -pes sé gek kelr e n d e l k e z őgyer me kek,idő sek, kis -gyer mek kelk ö z l e k e d őszü lők szá -má ra is aka -dályt je lent -het nek.Az em be rite l je s í tő ké -pes ség kor lá -

to zott sá ga szem pont já ból 4 főfo gya té kos sá gi cso por tot kü -lön böz te tünk meg: a moz gá -suk ban-, a lá tá suk ban-, a hal -lá suk ban és be széd ké pes sé ge -ik ben va la mint az ér tel mi ké -pes sé ge ik ben aka dá lyo zottsze mé lyek cso port ját.a.) a moz gá suk ban kor lá to zottem be rek ér de ké ben el ső sor -ban a kör nye zet fi zi kai aka dá -lya it kell meg szün tet nünkb.) a gyen gén lá tó em be rekszá má ra meg fe le lő mé re tű éskont rasz tos meg je le nés sel kö -zöl jük az in for má ci ót, a vakem be rek szá má ra pe dig hall -ha tó, il let ve ta pint ha tó je lek kéala kít suk át

Komp­lex­aka­dály­men­te­sí­tés­Zá­hony­Komp­lex­aka­dály­men­te­sí­tés­Zá­hony­köz­in­téz­mé­nye­i­benköz­in­téz­mé­nye­i­ben

Az­Uni­ó­ban­ter­mé­sze­tes,­hogy­egy­ön­kor­mány­za­ti­hi­va­tal­tel­jes­mér­ték­ben­aka­dály­men­tes

A fogyatékosügy mind an nyi unk ügye, de en nek fel is -me ré sé hez tár sa dal mi szem lé let vál tás ra van szük ség. Nem az a fon tos, hogy "fo gya té kos", "fo gya té kos ság -gal élő" vagy "fo gya ték kal élő" a "hi va ta los" meg ne -ve zés, ha nem az, hogy saj nos még min dig ta pasz tal -ha tó me rev el zár kó zás az em be rek ré szé ről. A tár sa -da lom "be ska tu lyáz" - a té nyek tel jes is me re te nél -kül. Bár ki vel elő for dul hat egy au tó bal eset. Bár ki vel,aki nek más nem ad el sőbb sé get...

Ak kor szem be sül he tünk az zal, hogy mek ko ra le -küzd he tet len aka dály le het egy lép cső, egy 150 cmma gas ság ban el he lye zett nyo mó gomb vagy pult, be -ju tás egy il lem hely re, gyer me ke ink el jut ta tá sa azóvo dá ba.

5.­ol­dal2010.­má­jus Pá­lyá­za­ta­inkc.) a hal lás- és be széd ké pes sé -ge ik ben kor lá to zott em be rekkom mu ni ká ci ó ját in duk ci óshu rok rend szer be épí té sé velse gít het jük

Az épü let funk ci o na li tá saszem pont já ból ak kor be szél -he tünk komp lex aka dály men -te sí tés ről, ha az épü let va la -men nyi kö zös sé gi funk ci ó ja,il let ve az ott nyúj tott va la -mennyi köz szol gál ta tás min -den ki szá má ra el ér he tő. Így afel újí tás, át épí tés so rán biz to -sí ta ni kell:-­ az­ épü­let­ aka­dály­men­tesmeg­kö­ze­lí­té­sét-­a­par­ko­lást-­ a­ be­já­ra­ton­ és­ a­ szél­fo­góntör­té­nő­át­ju­tást-­a­szint­kü­lönb­sé­gek­át­hi­da­lá­-sát-­a­köz­le­ke­dők­és­egyes­he­lyi­-sé­gek­hasz­ná­la­tát

A fo gya té kos sze mé lyek jo -ga i ról és esély egyen lő sé gükbiz to sí tá sá ról szó ló 1998. éviXXVI. Tör vény 5. §-a ér tel -mé ben "a fo gya té kos sze -mély nek jo ga van a szá má raaka dály men tes, to váb bá ér zé -kel he tő és biz ton sá gos épí tettkör nye zet re", to váb bá ez atör vény fo gal maz za meg va la -mely fo gya té kos ság gal ren -del ke ző em ber a tár sa da loméle té be va ló be il lesz ke dé sé -nek igé nyét.Az Észak-al föl di Ope ra tívProg ram ÉAOP-2009-4.1.5-09 kód szá mú Egyen lő esé lyűhoz zá fé rés a köz szol gál ta -tás ok hoz (Aka dály men te sí -tés) cí mű pá lyá za ti fel hí vá sa2009. ta va szán meg je lent.

A pá lyá za ti ki írás sze rintóvo da, alap fo kú is ko la, kö -zép fo kú is ko la, szo ci á lis-,gyer mek vé del mi alap- és

szak el lá tás, egész ség ügyiszak el lá tás, ön kor mány za tiügy fél szol gá lat aka dály men -te sí té sé re pá lyáz hat tak a he lyiönkormányzatok..A tá mo ga tás olyan köz szol -gál ta tást nyúj tó köz épü le tekkomp lex aka dály men te sí tés -nek meg va ló sí tá sá hoz voltigé nyel he tő, ahol még nem,vagy csak rész ben volt el vé -gez ve a vo nat ko zó jog sza -bály ok nak meg fe le lő aka dály -men te sí té si át ala kí tá sok.

A pá lyá zat ke re té ben igé -nyel he tő ma xi mum tá mo ga tá -si összeg 30.000.000 Ft volt,il let ve 15.000.000 Ft fe let ti tá -mo ga tás ki zá ró lag ak kor voltigé nyel he tő, ha a komp lexaka dály men te sí tés meg va ló sí -tá sá hoz lift be épí té se is szük -sé ges. A fen ti ek fi gye lem be vé te lé -vel 2009. jú li u sá ban az Észak-Alföldi Ope ra tív Prog ram4.1.5-09 kód szá mú Egyen lőesé lyű hoz zá fé rés a köz szol -gál ta tás ok hoz (Aka dály men -te sí tés) cí mű pá lyá za ti fel hí -vás ra az aláb bi két pá lyá za totnyúj tot tuk be:

ÉAOP-4.1.5-09-2009-0001"Egyen lő esé lyű hoz zá fé résaz ön kor mány za ti ügy fél -szol gá lat hoz Zá hony ban" ÉAOP-4.1.5-09-2009-0002"A zá ho nyi óvo da komp lexaka dály men te sí té se"A pá lyá za ti ki írás sze rint óvo -da, alap fo kú is ko la, kö zép fo -kú is ko la, szo ci á lis-, gyer -mek vé del mi alap- és szak el lá -tás, egész ség ügyi szak el lá tás,ön kor mány za ti ügy fél szol gá -lat aka dály men te sí té sé re pá -

lyáz hat tak a he lyi önkor-mányzatok..A pá lyá zat cél ja a fo gya té kossze mé lyek élet mi nő sé gé nekja ví tá sa, esély egyen lő sé gé neknö ve lé se ér de ké ben az ön kor -mány za ti fe le lős sé gi kör betar to zó köz szol gál ta tás ok hozva ló egyen lő esé lyű hoz zá fé -ré sé biz to sí tá sa. A konst ruk ciólét jo go sult sá gát in do kol ja,hogy az ön kor mány zat ok, va -la mint az ön kor mány za tifenn tar tá sú in téz mé nyek épü -le tei je len tős ré szé ben mégnem biz to sí tot tak a köz szol -gál ta tás ok hoz va ló aka dály -men tes hoz zá fé rés fel tét elei.A pá lyá zat tal meg va ló sít ha tó

a Pol gár mes te ri Hi va tal va la -mint a Hétszínvirág Óvo dakomp lex aka dály men te sí té se,és ez zel a fo gya té kos sze mé -lyek jo ga i ról és esély egyen lő -sé gük biz to sí tá sá ról szó ló1998. évi XXVI. tör vény benelő írt kö te le zett sé gek tel je sí -té se.Mind két pá lyá za tun kat aVÁTI Ma gyar Re gi o ná lis Fej -lesz té si és Ur ba nisz ti kaiNonprofit Kft., mint köz re mű -kö dő szer ve zet tá mo ga tás raér de mes nek ta lál ta, és a tá mo -ga tá si ké re lem el bí rá lá sát2009. szep tem ber 1-én alá írtTá mo ga tói Ok irat ba fog lal ta.ÉAOP-4.1.5-09-2009-0001"Egyen lő esé lyű hoz zá fé résaz ön kor mány za ti ügy fél -szol gá lat hoz Zá hony ban" A Tá mo ga tói Ok irat sze rintZá hony a 32.709.735 Ft össz -költ sé gű pro jek tet 29.438.761Ft vis sza nem té rí ten dő tá mo -ga tás ban ré sze sí tet ték., ez kö -zel 90%-os tá mo ga tás nak fe -lel meg.A pá lyá zat so rán meg va ló sul:A gyengénlátók szá má ra a tá -jé ko zó dást és a kom mu ni ká ci -ót elő se gít ve az elő csar nok -ban el he lye zés re ke rül egyBraille tér kép, va la mint az in -for má ci ók Braille írás sal, egysta bil 80-100 cm ma gas sá gúpul ton.A hallássérültek se gí té sé reegy T-COIL hang erő sí tő rend -szer ke rül be épí tés re 4 he lyen.Épü le ten be lül irány jel ző táb -lák ke rül nek el he lye zés re.Az épü let be já ra tá hoz kö zeleső ál lás he lyen aka dály men -tes par ko ló ke rül fel fes tés reLift: 8 sze mé lyes lift ke rül be -épí tés re, 630 kg te her bí rá sú,110x140 cm sza bad belméretűfül ké vel, 900 mm sza bad aj tó -nyí lás sal.Aka dály men tes il lem hely ki -ala kí tá sa: mind két szin ten alift mel lett ke rül kialakításra..A he lyi ség ben bal eset és se gít -ség ké rés ese té re se gély hí vógomb ke rül beépítsére.

Az­óvoda­látványterve

6.­ol­dal Pá­lyá­za­ta­ink 2010.­má­jusOk mány iro da: aka dály men -tes pult ki ala kí tá sa szük sé ges,ala csony, láb sza bad pult ki -ala kí tás sal, pe rem mel, mo bilvagy pult ba épí tett in duk ci óshu rok erő sí tő rend szer rel el lát -va.A föld szint je len le gi 485,5 m2alap te rü le te 500,22 m2-re bő -vül. (itt­ ke­rül­ ki­ala­kí­tás­ra­ azaka­dály­men­tes­ il­lem­hely­ és­ alift)A be já ra tig a jár da- és tér bur -ko lat ban a rám pá kon ve ze tő -sáv fut majd vé gig. Terv sze -rint a bel ső köz le ke dők ben újpad ló bur ko lat ké szül matt,csú szás men tes fe lü let tel, ve -ze tő sáv val. (30x30 cm-es la -pok ból ké szül.) Az épü letköz le ke dő i ben a fal mel lettka pasz ko dó lesz fel sze rel ve.A meg lé vő iro dai aj tó kat mé -re té ben azo nos acél to kos aj -tók ra cse ré lik. ÉAOP-4.1.5-09-2009-0002"A zá ho nyi óvo da komp lexaka dály men te sí té se"A Tá mo ga tói Ok irat sze rintZá hony a 33.011.681 Ft össz -költ sé gű pro jek tet 29.710.512Ft vis sza nem té rí ten dő tá mo -ga tás ban ré sze sí tet ték., ez kö -zel 90%-os tá mo ga tás nak fe -lel meg.A pá lyá zat so rán meg va ló -sul:Par ko lás: a meg lé vő óvo da -épü let fő be já ra ta mel lett ke rülki ala kí tás ra 2db moz gás kor lá -to zott par ko ló hely, me lyek nekmé re te 3,6x5,5 m.Rám pák: az óvo da épü let meg -kö ze lí té sé nek biz to sí tá sá rabe ton rám pák ké szül nek csú -szás men tes ke rá mia bur ko lat -tal el lát va.

Lép csők, előlépcsők: A kül sőté ri lép csők fel lé pé sé nek ma -gas sá ga max. 15 cm le het. Alép csők ki ala kí tá sa un. "nyi -tott" lép cső, amely nek hom -lok szö ge 15 fok, le göm bö lyí -tett or ral, kont rasz tosélképzéssel. A lép csők csú -szás men tes ke rá mia bur ko lat -tal lesz nek el lát va, az in du lóés ér ke ző szin ten bur ko la ti fi -gyel mez te tő jel zé sek el he lye -zé sé vel. A lép csők és a rám -pák mel lett kor lá to kat he lyez -nek el.Be já ra ti aj tó: új nyí lás zá rókke rül el he lye zés re.Moz gás kor lá to zott il lem helyke rül ki ala kí tás ra a föld szin -ten és az eme le ten egy aránt.A hal lás sé rül tek se gí té sé re azin duk ci ós hu rok rend sze renkí vül mo bil FM rá di ós ké szü -lék ke rül be szer zés re, ame -lyek a cso port szo bák ban hasz -nál ha tó ak majd.Az épü le ten be lül irány jel zőés tá jé koz ta tó táb lák ke rül nekel he lye zés re dombornyomott,Braille -fel ira to zás sal el lát va. A pá lyá zat meg va ló sí tá sanem csak a fo gya té kos sze mé -lyek, ha nem az idős ko rú, be -teg, a ba ba ko csit hasz ná lóem be rek élet kö rül mé nye it isja vít ja, meg kön nyít ve a min -den nap ja i kat, így a fej lesz té -sek az egész tár sa da lom ra, vá -ro sunk la kó i ra po zi tív ha tás sallesz.A pro jekt az Eu ró pai Uniótá mo ga tá sá val, az Eu ró paiRe gi o ná lis Fej lesz té si Alaptárs fi nan szí ro zá sá val va ló -sul meg.

Kö szön jük az Eu ró paiUnió tá mo ga tá sát!

Zá hony Vá ros Ön kor mány za ta

Lá to gas son el weboldalunkra:

WWW.zahony.hu

Z Á H O N Y I Z Ó N AZ Á H O N Y I Z Ó N AZá hony vá ros Ön kor mány za tá nak lap ja. Meg je le nik ha von ta.Fe le lős ki adó: Zá hony Pol gár mes te ri Hi va tal, Szer kesz tő ségle vél cí me: 4625 Zá hony, Ady E. 35. Te le fon:06 45 525-528

www.zahony.hu E-mail: zahony@zahony.huSzer kesz tők: Hu tás Jó zsef, Petrika Józsefné, Sze ke res Ist ván

Lap zár ta: min den hó nap 27-én!Nyom ta tás: Fuzyon Nyom da, Nyír egy há za

TÁ­JÉ­KOZ­TA­TÓTÁ­JÉ­KOZ­TA­TÓa­zá­ho­nyi­vá­lasz­tá­si­a­zá­ho­nyi­vá­lasz­tá­si­

ered­mé­nyek­rőlered­mé­nyek­rőlSzabolcs-Szatmár-

Bereg me gye 07. szá múegyé ni vá lasz tó ke rü let ébena vá lasz tás el ső for du ló ja -2010. áp ri lis 11. nap ján - ér -vé nyes, ered mé nyes volt ígymá so dik for du ló tar tá sá ranem ke rült sor. Zá hony vá ros ban a név jegy zék be fel vett vá -lasz tó pol gár ok szá ma ös sze sen 3.529 fő volt, mely ből sza -va zó ként 2.149 fő já rult az ur nák elé, ez 57,8 %-os rész vé -te li arányt mu tat.Az or szág gyű lé si kép vi se lők 2010. évi ál ta lá nos vá lasz tá sá nakös sze sí tett ered mé nyei vá ro sunk ban a kö vet ke zők sze rint ala -kul tak az egyé ni je löl tek és a pár tok te kin te té ben:

Je löl tek:1. Dr. Seszták Mik lós (FI DESZ) 7032. Bod rog Lász ló (Job bik) 6583. Dr. Bo ros Lász ló (MSZP) 4524. Tóth Pé ter (Mun kás párt) 1245. Nagy Lász ló (Ci vil Moz ga lom) 1156. Gyüre La jos (MDF) 78

Pár tok:1. Job bik 6792. FIDESZ-KDNP 6683. MSZP 4724. LMP 1285. Ci vil Moz ga lom 726. MDF 597. Mun kás párt 508. MSZDP 7

A sza va zó kö rön kén ti ered mény a http://www.valasztas.hu/internetes ol da lon ered mé nyek me nü pont alatt te kint he tő meg.

Dr Karmanóczki And rás

7.­ol­dal2010.­má­jus Pá­lyá­za­ta­ink

Fű­tés­kor­sze­rű­sí­tés­az­ol­csóbb­Fű­tés­kor­sze­rű­sí­tés­az­ol­csóbb­szol­gál­ta­tás­ jegy­ébenszol­gál­ta­tás­ jegy­ében

A kor sze rűt len távhőrend-szer, a ma gas rend szer be livesz te ség és a fo gyasz tók ala -csony szá ma igen ki szol gál ta -tot tá te szi a tár sa sá got. Míg ako ráb bi évek ben a szol gál ta -tás a vas úti tár sa sá gok fe lé iski ter jedt, má ra ez meg szűnt éscsu pán a vá ro si la kos ság és avá ro si in téz mé nyek irá nyá bantör té nik szol gál ta tás, je len tősbe vé tel ki esést és fel sza ba du -ló hu mán erő for rás ka pa ci tástered mé nyez ve.A rend szer ki épí té se kor azener gia ta ka ré kos ság nem ját -szott ki emel ke dő sze re pet, ol -csón le he tett meg ven ni azener gi át, ma gas ener gia vesz -te ség mel lett, ala csony ha tás -fok kal mű köd ve is ol csó szol -gál ta tást le he tett biz to sí ta ni. Je len leg vi szont a drá ga ésegy re drá gu ló ener gia ár egy redrá gább szol gál ta tást ge ne rál,amely a fo gyasz tók anya gi tel -je sí tő ké pes ség ük ha tá ra it sú -rol ja. Emi att ki emel ke dő enfon tos az ener gia ta ka ré kos -ság, az ener gia vesz te ség csök -ken té se és a rend szer ha tás fo -ká nak nö ve lé se.

A fű tés kor sze rű sí tés többlép csős fo lya mat. Mind há romlé pést meg kell ten ni ah hoz,hogy iga zi ered ményt le hes -sen el ér ni. Az iga zi ered ménya je len le gi nél jó val ol csóbbszol gál ta tás nyúj tá sa a la kos -ság fe lé.

El ső lé pés ben a je len le gi nélkor sze rűbb be ren de zé sek be -épí té sé re ke rül sor, új ka zá -nok, át ala kí tott gé pé szet, ha té -ko nyabb ve zér lés, ame lyek ol -

csóbb ener gia elő ál lí tá sát és arend szer ha tás fo ká nak ja vu lá -sát ered mé nye zi.

Má so dik lé pés ben a rend szervesz te sé gé nek to váb bi csök -ken té se ér de ké ben a föld benlé vő fő ve ze té kek cse ré je, szi -ge te lé se (té len lát ha tó mer remegy a ve ze ték, azon a ré szenel ol vad a hó), va la mint a fo -gyasz tók nál lé vő fő ve ze té kekcse ré je, szi ge te lé se szük sé ges.Har ma dik lé pés ben ma guk nála fo gyasz tók nál tör té nő kor -sze rű sí tés szük sé gel te tik, kor -sze rűbb ra di á to rok be épí té sé -vel, nyí lás zá rók cse ré jé vel, azépü let kül ső szi ge te lé sé vel le -het csök ken te ni a fel hasz náltener gia men nyi sé gét.

Ez utób bi célt szol gál ta apanelprogramm, amely re azön kor mány zat min den év benje len tős ös sze get kü lö ní tett elkölt ség ve tés ében, amely benazon ban a Lakszöv fel szá mo -lá sa mi att nem ve het tünkrészt. A Lakszöv hely ze té nekren de zé se után ez az út ismeg nyíl hat előt tünk.

Az el ső lé pés meg va ló sí tá sá -hoz már 2008. év ben hoz zá -fog tunk, és a hőközpontok át -ala kí tá sá hoz, meg úju ló ener -gi át hasz no sí tó ka zá nok be -épí té sé hez el vi épí té si en ge -délyt kap tunk, így hoz zá kezd -het tünk a ter ve zés hez. Az épí té si en ge délyt 2009. év -ben kap tuk meg, az el já rás banszak ha tó ság ként a kör nye zet -

vé del mi fel ügye lő ség is résztvett, ki fo gást nem emelt. A be -ru há zás meg va ló sí tá sa kül sőanya gi tá mo ga tás nél kül el -kép zel he tet len, ezért el ha tá -roz tuk, hogy pá lyá za tot nyúj -tunk be eu ró pai uni ós for rásmeg szer zé sé re.Ilyen for rá sok meg szer zé sé re

sza ko so dott pro fes szi o ná lisbu da pes ti cég el ké szí tet te ameg va ló sít ha tó sá gi ta nul -mányt, amely ből ki de rült,hogy van lét jo go sult sá ga a be -ru há zás nak, így 2009. jú li u sá -ban be nyúj tás ra ke rült a pá -lyá zat a "He­lyi­ hő­ és­ hű­té­siigény­ ki­elé­gí­té­se­ meg­úju­lóener­gia­for­rás­ok­kal" cí műKEOP 4.2.0/B-2009. kód szá -mú ki írás ra. A pá lyá zat el bí rá -lá sa el hú zó dott, tá mo ga tódön tés hi á nyá ban az ön kor -mány zat úgy dön tött, hogy azI. hőközpont fel újí tá sát - fi -gye lem mel a vár ha tó meg ta -

ka rí tás mér té ké re - el vég zi sa -ját erő ből is. A pá lyá zat ról2010. áp ri lis vé gén dön töt tek,és öröm mel mond ha tom, hogytá mo ga tás ra ér de mes nek ta lál -ták, és a kért ös sze get meg ítél -ték ré szünk re."Zá­ho­nyi­ távhő­ szol­gál­ta­tá­sirend­szer­ kor­sze­rű­sí­té­se­ meg­-úju­ló­ener­gia­for­rás­be­vo­ná­sá­-val"­ cí mű pá lyá za tunk össz -költ sé ge net tó:

134.374.394,- Ft, az igé nyelt és meg ítélt tá mo -ga tás net tó:

80.624.636,- Ft.A be ru há zás ke re té ben meg -va ló sul a két hőközpont bő ví -té se, két 300 kw és két 130 kwka zán be épí té se és a je len le gi -nél kor sze rűbb ve zér lés ki épí -té se. Be szer zés re ke rül to váb -bá egy aprítékoló gép, és egynagy tel je sít mé nyű ra ko dó gép(JCB), ame lyek se gít sé gé vel afaaprítékot sa ját ma gunk naktud juk elő ál lí ta ni és el szál lí ta -ni a sa ját dol go zó ink kal, el ke -rül ve a to váb bi lét szám le épí -té se ket.A be épí tés re ke rü lő ka zá nok a"D'Alessandro" ka zán csa ládCSA 300; CSA 130 tí pu súkor sze rű ka zán jai, me lyek ki -zá ró lag faapríték és pellet tü -ze lé sű ek, 90% fe let ti ha tás fo -kon üze mel nek, és meg fe lel -nek a leg szi go rúbb uni ós kör -nye zet vé del mi (Class 3 / EUEN 303-5 Tab.8) elő írá sok -nak.A be ru há zás tel jes meg va ló sí -tá sa és üzem be he lye zé se vár -ha tó an a fű té si sze zon kez de -té re va ló sul meg. A be ru há zásered mé nye ként a la kos sá gotter he lő távhő-díjak je len tő sencsök ken het nek, to váb bá el ke -rül het jük a meg lé vő mun ka -he lyek meg szű né sét is, azérin tett la ko sok leg na gyobbmeg elé ge dé sé re.

Zá hony Vá ros Ön kor mány za ta

Zá hony Vá ros Ön kor mány za ta cé lul tűz te, hogy a vá rostávhőszolgáltatási rend sze rét kor sze rű sí ti a 21. szá zad szol -gál ta tá si szín vo na lá nak meg fe le lő en. Az ön kor mány zat azel múlt év ben meg vá sá rol ta a MÁV Zrt. tu laj do ná ban ál lócsőd szé lé re ke rült Hőtáv Kft-t, meg előz ve így a fel szá mo -lá si el já rás meg in dí tá sát, a dol go zók ut cá ra ke rü lé sét, ésnem utol só sor ban a szol gál ta tás meg szű né sét, az el lá tá sika taszt ró fa ki ala ku lá sát.

A­megújult­hőközpont

8.­ol­dal 2010.­má­jusIn­téz­mé­nye­ink­hí­rei

Ke­rék­pár­tú­ra­a­Föld­nap­ján

Be­irat­ko­zá­si­rendBe­irat­ko­zá­si­rendA Zá ho nyi HétszínvirágÓvo da és Böl cső dé ben Áp ri lis 12-14 kö zött meg tör -tént a böl cső dés ko rú gyer me -kek elő jegy zé se, s az óvo dásko rú gyer me kek be íra tá sa. - A böl cső dei el lá tást 34 gyer -mek igény li, mely 2 cso port -ban, 14-14 fő vel el lát ha tó.- Az óvo dá ban 112 gyer mekel lá tá sát kell biz to sí ta ni.

Az Ár pád Ve zér Ál ta lá nosIs ko la és Alap fo kú Mű vé -szet ok ta tá si In téz mény ben áp ri lis 15-16-án meg tör tént az1. év fo lya mos ta nu lók be írá saa 2010/2011-es tan év re.A ko ráb bi évek hez ha son ló ana ta nu ló lét szám ál lan dó csök -ke né se most is ta pasz tal ha tó.- Ál ta lá nos is ko lai ta nul má -nya it az idén 38 ta nu ló kez dimeg szep tem ber ben az in téz -mény ben.- mű vé szet ok ta tás iránt 35 ta -nu ló ér dek lő dött.Föld­na­pi­em­lé­ke­inkFöld­na­pi­em­lé­ke­ink

A zá ho nyi HétszínvirágÓvo da és Böl cső de áp ri lis22-én, a Föld nap ja al kal -má ból rá vi lá gí tott azok ra a"hét köz na pi tet tek re", me -lyek kel akár egy kis gyer -mek, s az őt ne ve lő csa ládpe dig még in kább ké pes ten -ni a szebb, egész sé ge sebb, él -he tőbb kör nye ze tért, vi lá -gun kért, Föl dünk meg ma ra -dá sá ért.

Be szél ge té sek, kép né ze ge té -sek, sé ták, ki rán du lá sok fo lya -mán is mer ked tek a cse me tékköz vet len (óvo­dai-és­ óvo­da­-kör­nyé­ki), és köz ve tett (vá­ro­-si) kör nye ze tük szép sé ge i vel,ká ro so dott te rü le te i vel.

A gyer me ke ken ke resz tül aszü lők és más vá ros la kók kör -nye zet tu da tos ma ga tar tá sa ismeg mu tat ko zott a je les napal kal má ból kez de mé nye zettpa pír gyűj tés ered mé nyes sé gé -ben, s ab ban, hogy az in téz -mé nyi sze lek tív hul la dék gyűj -tés fo lya ma tos le he tő sé gé hezmind töb ben csat la koz nakPET pa lac kok gyűj té sé vel,zsu go rí tá sá val, szá raz elem -gyűj tés sel. In téz mé nyünk ala -pít vá nya (Zá­ho­nyiHétszínvirág­ Óvo­dai­ és­ Böl­-cső­dei­Ala­pít­vány­) fel vál lal taa sze lek tí ven gyűj tött, új ra -hasz no sít ha tó hul la dé kok el -szál lít ta tá sát, hasz no sí tá sát.

Petrika Jné

Hétszínvirág­na­pokHétszínvirág­na­pokMá jus 25-28-ig is mét ki tár ja ka pu it a

zá ho nyi Hétszínvirág Óvo da és Böl cső -de. Ha gyo má nyo san, má jus utol só he -tén be te kin tést en ged min den nap ja i ba,hogy szí nes prog ra mok so ka sá gá valcsá bít sa az ide já ró gyer me ke ket, szü lő -ket, hoz zá tar to zó kat, ér dek lő dő vá ros -be li e ket, szak em be re ket. A na pon ta meg úju ló kí ná lat spor tot, ha -gyo mány őr ző te vé keny sé ge ket, rend vé -del mi be mu ta tót, s a fi ná lé ban (a gyer -mek nap ra ké szül ve) csa lá di na pot ígér.

Min den kit sze re tet tel vár nakaz in téz mény gyer me kei és dol go zói!

www.zahony.hu/hetszinvirag

A­szü­lők­mun­ka­esz­kö­ze­i­vel,­a­tűz­ol­tó­ko­csik­kal­és­egyéb­fel­sze­re­lé­sek­kel­is­mer­ked­tek­a­je­len­lé­vők.

Szent­Fló­ri­án­nap­játSzent­Fló­ri­án­nap­játünnepelték­a­Tűzoltóinkünnepelték­a­TűzoltóinkMá jus 08-án a ha gyo má -

nyok hoz hí ven nyol ca dik al -ka lom mal ren dez te meg a Zá -ho nyi Hi va tá sos Ön kor mány -za ti Tűz ol tó ság Szent Fló ri ána tűz ol tók vé dő szent jé nek ün -ne pét. A ren dez vény re is mét atűz ol tó lak ta nya ud va rán ke -rült sor, ame lyen a tel jes sze -mé lyi ál lo mány és csa lád tag -jai vet tek részt, kö zel 100 fő.

A nap hi va ta los ré sze után avi dám ságé, sporté a szó ra ko -zá sé lett a fő sze rep a lak ta nyahe lyi sé ge i ben va la mint asport pá lyán.

A vál to za tos prog ra mok (arc -fes tés, ug rá ló vár, lo vag lás,íjá szat, stb.) va la men nyi részt -ve vő szá má ra biz to sí tot ták akön nyed ki kap cso ló dást, amiután kel le mes han gu lat ban el -fo gyasz tot ta, min den ki a hely -szí nen el ké szí tett ebé det.A dél utá ni órák ban a szü lőkmun ka esz kö ze i vel, a tűz ol tó -ko csik kal és egyéb fel sze re lé -sek kel is mer ked tek a je len lé -vők.

Tűz ol tó ság

9.­ol­dal2010.­má­jus Intézményeink­hírei

A hét fői meg nyi tó után, dél -után az el ma rad ha tat lan asz-faltrajzverseny, majd ké sőbb alá nyok nagy ked ven cén a fod -rász- és smink ver se nyen ve -het tek részt a di ák lány ok, ki -csik és na gyok egy aránt ki tű -nő kre á ci ó kat ké szí tet tek.

Ked den is ko lánk in for ma ti kater mé ben száll tak ver seny be afel ső ta go za tos di á kok. A Hon fog la ló ver seny mármeg szo kott prog ram já vá váltaz Ár pád-hét nek. Itt a gyer -me kek tör té nel mi, ma te ma ti -kai, fi zi kai, ké mi ai tu dá su katés ál ta lá nos mű velt sé gü ketmu tat hat ták meg. A kér dé sekegy re ne he zed tek, az iz ga lomfo ko zó dott. A hos szú had já ratvé get ért, a nyol ca di ko sokfog lal ták el egész Ma gya ror -szá got. Szer dán ki csit el ka nya rod vafő té mánk tól a kör nye zet vé de -lem re fek tet tük a hang súlyt. Az Ár pád-hét egy új prog ram -mal gaz da go dott, amely egy -egy föld rész leg főbb jel lem -ző it mu tat ta be. A "kre a tív ka -la po kat" ma xi má lis pont szám -

mal ér té kel te a zsű ri. Ké sőbba kör nye zet vé del mi pla ká tokke rül tek pon to zás alá. Az elő re meg be szélt vé dett ál -la tok il let ve nö vé nyek kö zülkel lett va la me lyi ket le raj zol ni.

A szebb nél szebb al ko tá sokma gu kért be szél tek. Dél után há rom órá tól a kör -nye zet vé del mi ve tél ke dőévolt a fő sze rep. Itt a di á kok ötfős cso por tok ban vet tek részt.A ver seny egy "ÖKO - teszt -ből", vers írás ból, vé dett ál la -tok és nö vé nyek fel is me ré sé -ből állt. Vol tak, akik gon dol kod takegy-egy fel ada ton, ám akad -tak olyan jól fel ké szült gye re -kek, akik kön nyen vet ték a ne -he zebb kér dé se ket.Csü tör tök. Min den ki nagyszo mo rú sá gá ra az utol só nap,ami kor még meg le het vál toz -tat ni a pon tok ál lá sát, és el dőlaz is, hogy ki nye ri az Ár pád-ku pát.

Ezen a na pon nin csen ta nu lás,a fel té tel csak az, hogy érezdjól ma gad!Az osz tá lyok tíz per ces el to ló -dás sal in dul tak, a jó kedv márreg gel nyolc kor érez he tő volt. Az el ső ál lo má son activityzni,mu to gat ni, raj zol ni, kö rül ír nikel lett. Eze ket a fel ad vá nyo -kat min den osz tály kön nye dénvet te. A má so dik ál lo má sonegy mű velt sé gi to tót kel lett ki -töl te ni.A har ma dik ál lo má son az elő -re meg írt in du lót kel lett el éne -kel ni, ami az adott osz tályttük rö zi.Itt szí nes volt a fel ho za tal.Fel csen dül tek ré gi és új nép -dal ok, mo dern pop da lok, voltrap és a hu pi kék törpikék in -du ló ja is. A ne gye dik ál lo má son ék írástkel lett meg fej te ni, majd meg -

ke res ni a Hét Ve zér arc kép ét. Az ötö dik ál lo más a sport rólszólt. A fi úk nak ka pu ra lő ni,míg a lá nyok nak ko sár ra dob -ni volt a fel adat.

Ezek után már csak az ered -mény hir de tés volt hát ra. A2010-es tan év ben az Ár pád-ku pát a 8/b. osz tály nyer te el!Úgy gon do lom, hogy fe lejt he -tet len négy nap pal gaz da go -dott min den di ák, mert egyosz tályt csa pat tá, egy is ko látkö zös ség gé az együtt tar tal -ma san el töl tött idő és a kö zö -sen át élt él mény tesz. Bár ne kem, mint nyol ca di kosdi ák nak ez volt az utol só Ár -pád-he tem, min dig mo so lyog -va fo gok em lé kez ni ezek re ata va szi na pok ra.

Te re mi Sá ra 8/c. osz tá lyos ta nu ló

Ár­pád-hétÁr­pád-hét2010.­áp­ri­lis­26-29-ig2010.­áp­ri­lis­26-29-ig

Vetélkedő­az­osztályban

In téz mé nyünk ha gyo má nya i hoz hí ven idén is meg ren dez -te az Ár pád-he tet. Eb ben a tan év ben áp ri lis utol só he té benke rült sor az is ko la név adó já nak ün nep lé sé re. Ilyen kormin den gye rek még in kább ma gá é nak ér zi az is ko lát, mertel sőbb sé get él vez nek a kö zös ség for má ló ren dez vé nyek(DÖK-nap, aszfaltrajzverseny, ve tél ke dők).

Aszfaltrajz­verseny­az­iskola­előtti­parkolóban

A­vetélkedő­egyik­állomásán

10.­ol­dal 2010.­má­jusKultúrális­ren­dez­vé­nye­ink

A Szü le tés He te az év nek aza ki emelt he te, ami kor a csa -lád ter ve zés sel, ala pí tás sal,szü lő vé vá lás sal, cse cse mő -vel, kis gyer mek kel kap cso la -tos fon tos in for má ci ók egyegy sé ges ar cu lat tal ren del ke -ző or szá gos ren dez vény so ro -zat ke re té ben komp let ten ér -he tők el az ér dek lő dők szá má -ra.Mi ért ez a ne ve?A szü lés és a meg szü le tésmeg vál toz tat ja azt a vi lá got,amely nek ab ban a pil la nat bankö zép pont ja a meg szü le tettélet. Akik kap cso lat ban van -nak a kis ba bá val, vis sza von -ha tat la nul má sok lesz nek,mint az előtt vol tak. Az éle tük,

ün ne pe ik és hét köz nap ja ikegy olyan fo lya ma to san ala -ku ló és épü lő vi lág gá vál to zik,amely nek mi nő sé gét alap ve -tő en be fo lyá sol ja az a tu dás,amely alap ján dön té se i ketmeg hoz zák. A Szü le tés He teezért ah hoz kí ván hoz zá já rul -ni, hogy ezek az in for má ci ókel ér he tők, fel dol goz ha tók le -gye nek, és se gít sék a leg meg -fe le lőbb egyé ni dön tés meg -szü le té sét.A Szü le tés He te Fesz ti válprog ram so ro za tai má jus 9-énaz egész or szág hely szí ne inbe fe je ződ tek, így vá ro suk banis. Büsz kén mond hat juk el,hogy a ta va lyi év hez ké pest azér dek lő dés na gyobb volt a la -

kos ság kö ré ben, ugyan ak kor avá ran dó sok kö zött még min -dig ke vés. Zá hony ban má jus 2-án (va sár -nap) vet te kez de tét a prog ram -so ro zat anyák na pi ját szó ház -zal és mű sor ral az édes anyáktisz te le té re, ün nep lé sé re. Amű sor ban fel lé pett a zá ho nyiNő szö vet ség ál tal ala pí tottNó ta Kör il let ve a VOKEAma tőr Mu si cal Szín tár su latés Ál ta lá nos Is ko lánk nö ven -dé kei.A hét fői nap fo lya mán el lá to -ga tott vá ro sunk ba a hí res pszi -chi á ter Dr. Csernus Im re, aki -nek kö zel két órás elő adá sáthall gat hat ták meg az ide lá to -ga tók.

A hét to váb bi ré szé ben szá -mos elő adást tar tot tak szak -em be rek a cse cse mő -és gyer -mek táp lá lá sá ról a méh nyak -rákról és a szű rés fon tos sá gá -ról, ba ba úszás ról, ba ba- ma majó gá ról, kis ma ma -hastáncrólel mé let ben és gya kor lat ban.Nagy si ke re volt a ba ba- ma -ma, mű ter mi fo tó zás nak, va la -mint a ba ba- ma ma jó gá nak,ahol szá mos anyu ka és kis -gyer mek meg je lent.

Si ke res volt a kór ház lá to ga -tás is, ahol be te kin tést nyer -tünk a Fel ső Sza bol csi Kór házkisvárdai szü lő szo bá já nak ésúj szü lött osz tá lyá nak rej tel -me i be a kis ma mák kal, és a

csa lád ala pí tás előtt ál ló fi a ta -lok kal.A prog ra mok alatt gye rek fel -ügye le tet, pe len ká zót és ját -szó szo bát biz to sí tot tunk a kis -ma mák nak, anyu kák nak és agyer me kek nek.To váb bá in gye ne sen el vi he tőma ga zi nok kal, szó ró lap ok kal,tá jé koz ta tó fü ze tek kel ked ves -ked tünk az ide lá to ga tók nak.Bíz va a to váb bi si ke rek ben, aszer ve zők lel ke se dé sé ben, ki -tar tá sá ban és az év ről -évreva ló na gyobb lá to ga tott ság -ban, re mél jük vá ro sunk ban jö -vő re is meg ren de zés re ke rül aSzü le tés He te Fesz ti vál.

Kö szö ne tet mon dunk a tá mo -ga tó ink nak és a se gí tő ink nek,akik nél kül nem jö he tett vol naren dez vé nyünk:

Dr. Seszták Miklós,ZáhonyVá ros Fej lő dé sé ért Ala pít -vány, Két Mű szak Bt., B. L. I.Kft, Calathea Csodavirág,ZHCen ter Kft.,Záhony Vá ros Ön -kor mány za ta, HelloBaby Ma -ga zin, Kis ma ma Ma ga zin, Ba -ba Magazin, AnyákLapja,Varázs Mé ter áru,Rozgonyiné Cser pák Edit,OKM, TEMI,VOKERész le tes prog ram, és fo tók:www.szuleteshete.hu Zá honycím szó alatt, www.vokez.hu

Rutkai Ni ko let ta

A VOKE Vas utas Mű ve lő dé si Ház és Könyv tár im már má -so dik éve ad ott hont Zá hony ban a Szü le tés He te Fesz ti vál -nak. Va ló já ban mi is az a Szü le tés He te?

Szü­le­tés­He­te­2010Szü­le­tés­He­te­2010

A­záhonyi­énekkar­fellépése

Fi­a­ta­lo­kat­is­von­zott­a­ren­dez­vény

Az­édes­anyák­nak­is­ké­szült­meg­le­pe­tés

11.­ol­dalKultúrális­rendezvényeink2010.­má­jus

A ko ra es ti mű sor kez dés el sőhe lyi te het sé ge Kiss Ve ro ni ka5. osz tá lyos ta nu ló volt, akiszín vo na las vers-és pró za -mon dá sa so rán sok szor nyer teel nem csak a he lyi ek, de aver seny zsű rik, és a szín ház lá -

to ga tók el is me ré sét is. Fi gye -lem re mél tó elő adá sá ban tré -fás ver se és me sé je most is si -kert ara tott. Az est kö ze led té vel Dok torEdi na hang ja csa lo gat ta szín -pad kö zel be a vá ros la kó kat. AMegasztár vá lo ga tást meg jártif jú zá ho nyi éne kes köz is mertslá ge rek elő adá sá val hoz tahan gu lat ba az ün nep lő ket.Hang ja, szín pa di tem pe ra -men tu ma nem csak a Fő nixkó rus ban, de a slá ge rek vi lá -gá ban is ma gá val ra ga dó. A fel lé pők so rát a VOKEMűv. Ház és Könyv tár "Va -rázs" Has tánc cso port foly tat -ta, akik az el múlt év ben or szá -gos mi nő sí tő ver se nyen sze -

rez tek el ső he lye zést MónusÉva ok ta tó fel ké szí té sé ben. Atér re ér ke zők so ka sá ga vá ra -ko zás sal és meg kü lön böz te tettfi gye lem mel kí sér te a rend kí -vül lát vá nyos, ke le ti han gu la -tot te rem tő pro duk ci ót. Az if jú

höl gyek sze met gyö nyör köd -te tő tánc ko re og rá fi á ját a zsű riál tal a ver se nyen is leg lát vá -nyo sabb nak ítélt ru ha kol lek ci -ó ja tet te tö ké le tes sé. A fer ge te ges han gu la tot a zá -ho nyi fel lé pők újabb hí rescso port ja, a VOKE Műv. Házés Könyv tár Ama tőr Mu si calTársulat biz to sí tot ta a szín pa -don. Te het sé gü ket szám ta lanal ka lom mal bi zo nyí tot ták avá ros ban és azon túl, ke re settelő adók a kör nyék ren dez vé -nye in. Ezen az es tén is a mu si -ca lek vi lá gá nak rit mu sá val,len dü le té vel, a ze ne örö mé vel,te het sé gük kel ere jé vel te rem -tet tek jó han gu la tot az elő -adók.

Meg le pe tés ven dég ként Ja kabFe renc, a Nevada együt tes ve -ze tő je vet te át a mik ro font, akiegy sze mé lyes elő adá sá val,mu la tós mu zsi ká já val hoz tarit mus ba a tap so ló hall ga tó sá -got.Az est "fény pont ja" is mét azá ho nyi fák lyás me net volt.Ha gyo má nyos rend ben, a szo -kás nak meg fe le lő en gyul lad -tak a fény csó vák, hogy láng -juk kal új ra hir des sék: él ésmeg ma radt a vá ro si ha gyo -mány. Las sú sé tán, kör ben azut cá kon több mint 20 év ótaegyütt me ne tel gyer mek, if jú,kö zép- és idős ko rú vá ros la kó,hogy a mág lyá nál meg áll vaegye sít se, a kis fák lyák fé nyét,láng ját, a kö zös ség ere jét.Már zsú fo lá sig meg telt a tér,

ami kor a nosz tal gi kus han gu -la tot idé ző zá ho nyi Sze ma foregyüt tes ze nél ni kez dett. Az1967-ben ala kult ré gi ze ne karfer ge te ges han gu la tot te remt -ve, a kö zön sé get együtt ének -lés re ösz tö nöz ve ad ta elő köz -is mert, ked venc slá ge re it. Azúj ra ös sze állt csa pat fel lé pé séttaps, kö zön ség si ker övez te.

A han gu lat fo ko zá sa ként-sztár ven dég ként sze re pelt azR-GO Szikora Ró bert tel és agi dák kal. A csikidam ki rá lya -ként el hí re sült elő adó fel pör -get te az est han gu la tát. A hall -ga tó ság dön tő több sé ge együtténe kelt, tán colt, kel le mes él -mé nye ket szer zett az elő adók -ról.

A ti nik ked ven ce, LO LA vál -tott mű fajt és kor osz tályt a fel -lé pők so rát zár va. A fi a ta lonbe rob bant éne ke sé vel együtthar sog ták a da lo kat a ti zen -éves zá ho nyi ra jon gók, taps salbíz tat ták a ru ti nos nak tű nőénekest.Zá hony vá ros sá vá lá sá nak 21.szü le tés nap ját szín pom pás,gaz dag, lát vá nyos tű zi já tékzár ta az éj sza ká ba nyú ló ren -dez vé nyen. A szer ve ző bi zott ság kö szö ne -tét fe je zi ki az AZAFŐ Ala pít -vány nak és Kissné Ba loghKa ta lin nak, a Zá ho nyi Pol gár -mes te ri Hi va tal dol go zó já naka ren dez vény szer ve zé sé ben,le ve ze té sé ben nyúj tott együtt -mű kö dé sé ért.

Petrika Józsefné

Ha gyo mány, hogy vá ro sunk ban em ber em lé ke zet óta"má jus éj sza ká ján" együtt ün ne pel nek a zá ho nyi ak. Jó ér -zés, nosz tal gi kus pil la na tok, aho gyan egy más ra ta lá lunk,fel fe dez zük a ritkábban,- vagy rég nem lá tott is me rő sö ket,ut ca be li e ket, vá ros la kó kat. Idén, a vá ros sá vá lás 21. év for -du ló ján is gaz dag prog ram mal csa lo gat ta az Ok ta tá si Kul -tu rá lis és Sport bi zott ság a zá ho nyi ak va la men nyi ge ne rá ci -ó ját.

21­éve­vá­ros­Zá­hony!21­éve­vá­ros­Zá­hony!Kö­zös­ün­nep­lésKö­zös­ün­nep­lésaz­Eu­ró­pa-té­renaz­Eu­ró­pa-té­ren

Az­R-GO­fellépése­nagy­siker­volt

Gyülekeznek­az­érdeklődők.

A­fáklyás­felvonolás­néhányrésztvevője

2010 július 10-én új ra Zá hony ad ott hont ré gi ónk ban avas uta sok éven ként meg ren de zés re ke rü lő ün ne pé nek aVas utas nap nak. Ez a vas utas nap ok so rá ban szám sze rint a60. Vas utas na pi ren dez vény lesz. Ez a ke rek év for du ló és ako ráb bi évek ben már ma gas ra tett mér ce egy lát vá nyos ésszín vo na las ren dez vényt ígér vá ro sunk ban.

Eb ben az év ben két fő véd nö ke is lesz a ren dez vé nyünk nek.A MÁV Zrt. ré szé ről dr. Mosóczi Lász ló, inf rast ruk tú ra ál ta lá -nos ve zér igaz ga tó-he lyet tes és a Rail Cargo Hungaria Zrt.részéről pe dig Ko vács Im re el nök-ve zér igaz ga tó lesz adíszvendége a vas uta sok szá má ra ne ves napnak.. A ren dez vé nyen a már meg szo kott sport ese mé nyek, fő ző ver -

se ny, vurst li, gyer mek kert sá tor mel lett szín vo na las prog ra mokés ne ves fel lé pők vár ják az ér dek lő dő ket.

Hí vunk és vá runk min den ér dek lő dőt a ren dez vé nyünk -re, hi szen a 60. Vas utas nap nyi tott lesz min den ked ves vas -utas és Rail Cargo -s kol le ga, csa lád tag ja, és a vas út talszim pa ti záns ér dek lő dő szá má ra!

Sze ke res Ist ván szer ve ző

HATÁRKŐ”R” KE RÉK PÁR TÚ RA

avagy ’KÉTKERÉKEN HÉT HA TÁ RON’

Nagy fá ba vág tuk a fej szén ket Zá honyvá ros fej lő dé sé ért. HATÁRKŐ”R” né -ven or szá gos ke rék pár tú ra szer ve zé sé be kezd tünk, mely -nek so rán Zá hony ból in dul va nya kunk ba ven nénk Kis ha -zán kat, hogy vé gül Zá hony ba vis sza ér kez ve el mond has -suk: kör be jár tuk a „rántotthúst” ha tá ra ink men tén. Cé -lunk, hogy a határmenti Ma gyar or szág hely ze té re fel hív -juk a fi gyel met, ér té ke in ket be mu tas suk, rá vi lá gít sunk akö zös gon dok ra, prob lé mák ra és a ke rék pá ro zás nép sze rű -sí té se mel lett ha gyo mányt te remt sünk az egész sé ges, vi dé kiélet mód je gyé ben.Út vo nal ter vünk sze rint a ha tá rok hoz a le he tő leg kö ze lebbna pi 100-130 km-t meg té ve ös sze sen 1943 km len ne az út,elő re lát ha tó lag 335 te le pü lést érint ve.A fő me zőny a tel jes tá vot tel je sí te né 17 nap alatt, 4 pi he -nő nap pal, a na pi eta pok hoz is bár ki csat la koz hat na, va la -mint le he tő ség nyí lik majd rész tá vok tel je sí té sé re is (pl. fa -lu tól fa lu ig, vagy akár a te le pü lé se ken be lül).To váb bi öt le te ket, ja vas la to kat szí ve sen vá runk és fo ga -dunk Önök től az AZaFő el ér he tő sé ge in, va la mint a ren dez -vény hi va ta los e-mail cí mén.Tel: +3670/4208308, Cím: Ady End re út 37/BE-mail: hatarkor@zhnet.hu, www.hatarkor.hu

12.­ol­dal Prog­ra­majánló 2010.­má­jus

Vis­­sza­in­du­lás­a­Tuzséri­Tiszapartról

Brin­gá­ra­Fel!Brin­gá­ra­Fel!

Az áp ri lis 3-án le zaj lott ta -vasz nyi tó ke rék pár tú ra si -ke rén felbudulva a "Zá honyvá ros fej lő dé sé ért" Ala pít -vány is mét brin gá zás ra hív -ta a spor tol ni vá gyó kat2010. áp ri lis 24-én. A bi cik li -sek két út vo nal kö zül vá -laszt hat tak: a rö vi debb,kön nyeb ben tel je sít he tő tú -ra 30 km-es, míg a hos szabb,erő pró bá nak szánt tú ra 61km-es volt.Az idő já rás a ren de zők mel léállt, így ve rő fé nyes nap sü tés -ben, ked ve ző kö rül mé nyekkö zött kez dett gyü le kez ni atö meg az uszo da mel let ti par -ko ló ban. A re giszt rá ció utánKövesdi Pé ter, a Ha tár kör Ke -rék pár tú ra fő szer ve ző je nyi -tot ta meg a ren dez vényt, és tá -jé koz tat ta az egy be gyűl te ket atud ni va lók ról.In du lás után a hos szabb tú rarészt ve vői fel pör get ték a tem -pót és gyor san el tűn tek a lát -ha tár ról, míg a rö vi debb út vo -na lat vá lasz tók ké nyel mes, ki -rán du lós iram ban ha lad tak. Aszer ve zők mind két tú ra köz -ben fris sí tő ket kí nál tak a ke re -ke zők nek, akik nek a be ik ta -tott pi he nő ál lo má so kon al kal -muk adó dott a re ge ne rá ló dás -ra is, a tuzséri Ti sza-part nálpe dig le he tő ség volt egy kiskomp-ka land ra a je len lé vőkleg na gyobb örö mé re. Az út -

köz ben fel me rült ap róbb tech -ni kai prob lé má kat a se gí tőkkön nye dén há rí tot ták, és vé -gül min den ki egy ki csit fá rad -tan, de na gyon vi dá man ér ke -zett vis sza Zá hony ba.A prog ram a sza bad idő hasz -nos el töl té sé re irá nyult, fő cél -ja a moz gás nép sze rű sí té sevolt. A fel hí vás ha tá sá ra kb.100 em ber pat tant ke rék pár ra,és kö zü lük so kan él tek az in -gye ne sen biz to sí tott uszo daibe lé pés le he tő sé gé vel is. Ameg kér de zet tek egy be hang zóvé le mé nye sze rint kel le meski ruc ca nás volt, ezért meg -ígér ték: jön nek más kor is. Acélbaérés után leg gyak rab banez a mon dat hang zott el: "Mi -kor lesz a kö vet ke ző?"A vá laszt meg nyug ta tás kép -pen most köz löm: Ha ma ro -san.Szinku Ist ván Bé la (AZaFő)A ren dez vény si ke ré hez hoz -zá já rul tak:

A zá ho nyi Ár pád Ve zér Ál ta lá nos Is ko la és Alap fo -

kú Mű vé szet ok ta tá si In téz mény mun ka tár sai

A Zá ho nyi Uszo da mun ka tár sai, valamint

Ignácz Dá ni el Pé terKul csár Ber ta lanRutkai Krisz ti na

ésA részt ve vők!

Vas­utas­nap­Zá­hony­banVas­utas­nap­Zá­hony­ban