48

ÁRJEGYZÉKEazon

magyar^ ^ ^ ^ melyek

Heckenast Gusztáv kiadó-hivatalában Pesten,egyetem-utcza 4-ik sz. a. megjelentek, és minden könyvkereskedésben kaphatók:

Jósika Miklós. Emlékirat Sándor. Az ausztriai birodalom,K I b e s z é l - e k 1 8 6 5Jókai Mór. Milyenek a férfiak?

Tarta lom: A kardvas és a villám. — A hittagadó. — A vakmerő. — Egy csók,egy szó. — A tudtán kívül férj. — Juida.

magyar korona országainak statistikai kézikönyve. Első, második és harmadikfüzet. A teljes munkának ára 5 ft.

l H1U1. n ő t ? Elbeszélések. Két kötet. Nyolczadrét.UUK. : (207, 200 lapp Boritékba fűzve 2 ft.

Zilahy Károly. Hölgyek lantja. Magyarkesztve. Egy aciélmetszettel. 8 rét. Fűzve 2 ft. Diszkötésben 3 ft.

Goethe. Az ifjú Werther keservei. Fordította Bajza jené12-rét. (191 lap.) Fűzve 1 ft. Diszkötésben egy fényképpel 2 ft. 40 kr.

í V n l n í r a t í l t t r i l l i n k á i Kéziratok « eredeti kiadások alapjánl VdlOgdlOl l IIlUIlKdl. T o J d y Ferencz által A költő arcz-

képével. 8-rét. 3 kötet. Fűzve 1 ft. 50 kr. Velinpapiron, diszkötésben 3 ft.

Ujabb magyar Lantosok. Petőfitől máig. Petőn s«ndorképével. Fűzve 2 ft. Diszkötésben 3 ft.

kOSZOrUSOk a l b u m a . írói élet- és jellemrajzok. Irta ZilahyKároly. Mutatványokkal és tizennégy aczélmetszettel. N. 8-r. Diszkötésben 5 ft.

A magyar nép dalai és dallamai. Hangjegyekre tette és kiadtaSzini Karoly. 1865. Klső füzet: 50 dal. (72 lap.) Áru X; ' 30 kr.E folyam 4 füzetből fog állani, mely 200 dalt és dallamod föglaland magában.

Schiller Frigy. A harmincz éves háború története.Forditotta Torkos István. 8-rét, (423 lap.) Fűzve 2 ft. Diszkötésben 3ft.

M a o - v a r háti ai\ítai huszonhat nagy földképen egész földünk egyesl ' l o g J « l H C í r a i i a S í ^ részeit ábrázolja az államok jelen területi viszonyai

szerint. Hunfalvy János felügyelete alatt kiadva. 12 ft.

lamt*rf*ttár Nélkülözhetlen segédkönyv, mely a történelem, természet 8 egyébl o l l l c l d i d i . tudományok és művészet köréből lehetőleg minél több érdekes tár-

gyat éa egyéniséget betüsorozatoa rendben megismertet Tiz kötet: A—Zwingli.Ára egy kötetnek 1 ft öt kötetben vászonba kötve 12 ft.

Uj franczia-magyar és magyar-franczia szótár.A legújabb kútfők, különösen Mólé franczia szótára szerint szerkesztve. Harmadiktetemesen bővített és javított kiadás. Első kötet : franczia-magyar rész. 8-rét.(415 lap.) Borítékba fűzve 1 ft. 60 kr.

Gróf Széchenyi István politikai iskolája, saját müveibőiösszeállítva. Három kötet. N.-8-rét (384, 456 lap). Ára fűzve 7 ft. 50 kr.(Mindegyik kötet % ft. 50 krért külön is kapható.)

Salamon Ferencz. Magyarország a török hódításkorában. Nagy 8-rét. (431 lap.) Boritékba fűzve 2 ft. 80 kr.

Dr. Weber György. A világtörténet tankönyve.Tekintettel a műveltségre, irodalomra és vallásra. Toldalékul : A német ésmagyar irodalom-történet vázlatban. A tizedik bővitett kiadás után I-sö, Il-ikIll-ik és IV-ik füzet. Nagy 8-rét. Egy-egy füzet 40 kr.

Függelék az ideiglenes törvénykezési szabályokhoz.Az uj törvénykezési rondszer behozatala óta kibocsátott szabályrendeleteknekhivatalos felhívás és hiteles adatok nyomán összeállított teljes gyűjteménye. —Első folyam. 1861—1863. Második újonnan átvizsgált kiadás. 8-rét. (227 lap.)Boritékba fűzve 2 ft.Második folyam. Első füzet. (1864. Január—június(158 lap.) Boritékba fűzveMásodik folyam. Második füzet. (1864. Július—szeptember XXXIII—LXVII. sz.)8-rét. (53 lap.) Boritékba fűzre 50 kr.

I—XXXII. sz.) 8-rét.1 ft. 40 kr.

Fiedler Ignácz. A telekkönyvi törvény gyakorlatimázasa. A telekkönyvi törvény mindazon részeivel, melyek a feleket érdeklik,okirati s kérvényi mintákkal és példákkal felvilágosítva, és azon rendeletekkel is,melyeknek közvetve a telekkönyvi ügyekre befolyásuk van. A felek és ügyködőkhasználatára. 1865. (XXIV. és 274 lap. Nagy 8-rét) Fűzve 2 ft.

Mezei gazda népszerű vezérkönyve,kk

p y ,kosok, gazdatisztek és földmivesek használatára, de kiváltképen a magyar föld-mivelö nép számára; különös figyelembevételével annak, miképen lehet és kell agazdászatot czélszorüen rendezni, lehető legjövedelmezőbb fokra emelni és csino-sítani. Több gyakorlati fóldmivelök és gazdatisztek közremunkálásával GalgócziKároly által írott harmadik kiadás ut n negyedik kiadásban javította és bővítetteReischer Endre. 1865. (21 iv 8-rét.) Ára fűzve 80 kr.

Robinson Crusoe élete és kalandjai.Ára fűzve 50 kr DiszkötésbenÁra fűzve 50 kr. Diazkötésben lft.

Hoffmann Ferencz. 100 kis történetKeményen kötve 1 ft. Színezett képekkel kötve

^ V p1 ft. 40 kr.

l i l S r OStáS. A kis magyarokhoz küldi Lukács bácsi. 2 fűzet. Sok képpel 40 kr.

g G. C . Korunk igényel szerinti gyakorlati gEgyúttal czélszerü és tanulságos kézi-könyv a földbirtokosok, bérnökök, mező-gazdaság-intézők, kezdő-gazdák s tanonczok, szóval mindazok számára, kiketérdekel a gyakorlati mezei-gazdaság, az ötödik kiadás nyomán hazánk viszo-nyaihoz alkalmazva, átdolgozta Reischer Endre, volt keszthelyi gazdasági tan-intézetbeli vegytan, gazdászat-. raűtan- és számvitelnek tanára. Nagy 8-r. (437 1.)Boritékba fűzve ára 2 ft. 60 kr.

Magyar gazdasszony teendőik I M d I (N 8

ghajadonok számára. Irta Medve Imre. (N. 8-rét. 500 lap.) Fűzve

% ft.

J. S. Albach. Harmonies religieuses a íusagecatholiques. Nouvelle traduction d'aprüs la dix -septieme edition allemande. Avectrois gravures. 82-rét. (587 lap.) Fűzve 2 ft. Diszkötésben 5 ft.

Tarkanyi Béla. Hajadonok őrangyala.tató papiron két képpel vászonba kötve 1 ft.Velinpapiron öt képpel bőrbe kötve, aranyvágással 2 ft. 50 kr. Diszkötésben 5 ft.

••< X h i t a t ávái Kiválogatva és fordítva Szászután A n i i a i Ó r a i . Károly magyar tud. akademi»i

tag által. Két kötet. 8-rét. (348, 441 lap.) Boritékba fűzve 2 f 50 kVelinpapiroson, diszkötésben

2 ft. 50 kr.ő ft.

J ó s i k a Jú l ia . P á l y a v e z e t ő . Jó tanác?ok világba lépó fiatal leinyok

ritékba fűzve 2 ft. Diszkötésben

g p yszámára. Kis nyolczadrét. (432 lap.) Bo-

2 ft. 80 kr.

t í i n v v t d r a Pákh Albert, a Vasárnapi Újság szer-R U U J * * r t l Ai kesztője felügyelete alatt. 100 iv 8-rét.

Négy kötet 2 ft. Postán bérmentesen küldve 2 ft. 50 kr.

Horváth Mihály. A magyarok történetekiadás. 8-rét. (586 lap.) Ára fűzve 2 ft. 50 kr. Vászonba kötve 3 ft.

Ollendoríf H.G. eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, néhány hónap alatt lehet olvasni, irni és beszélni tanulni-A magyar tanulók használatára átdolgozta Egan James. Fűzve 1 ft. 50 kr.

Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (364 iap, s-rFűivé 1 ft. 50 kr.

Figyelmeztetés a t. ez. vidéki közönség számára, különösen oly helyekre nézve, a hol könyvkereskedés nincs. —Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen a fennevezett kiadó-hivatalhoz intézhetők, a mely a szétküldést __

pontosan posta-uton eszközlendi, és pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek összege legalább 2 ftot tesz, béruu'iiiesea. Az illető összegragy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő.

Kimerítő árjegyzékek ingyen! Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala.Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Tizenkettedik évfolyam.

Pest, január 29-én 1865.

§ ^ - Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt •. Egész évre 10 ft. - Fél évre 5 ft. " 9 8Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

S/tF' Hirdetési dijak, a Vasárnapi l ' jság és Politikai Ujdonságoknt illetőleg, 1863. november l-t81 kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatisnál 10 krba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézre kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altotiában : Haasenstein és Vogler. — M.-Frankfurtban :Ottó Mollien és Jnrgrr könyvkereskedése; Béesbeu : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész-gazJászát! ügynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Arczkép-gyüjteményünkbe minden kor-szak, minden rang, osztály, felekezet ésfoglalkozás szolgáltat tárgyat és anyagot,föltevén, hogy azok, a kiknek emlékét meg-őrizni akarjuk, egyik vagy másik utón anyilvános elismerésre szereztek érdemeket,r eltűnő lehet, hogy a magyarországi iz-raeliták eléggé nagy száma daczára, arány-lag oly ritkán van alkalmunk találkoznie helyen kitünöbb magyar zsidók érdemei-nek ismertetésével. Bizonyosan nem raj-tunk múlik a dolog, kik e részben is elvülkitűzött pártatlanságunkat szeretnők ta-núsítani : hanem valószínűleg azonkörülményben, hogy az elmúlt idők-ben zsidó hazánkfiai közügyeinkelőmozditásában kitünöbb szerepetmár csak azért sem vihettek, mert eközügyekből a legújabb időkig na-gyobb részt ki valának zárva.

A kor egyenlítő szellemének lönfeladata, a mulasztást e téren is pó-tolni. Biztató jeleket már is látunk,s mig a politikai jogok kiegyenlítésea törvényhozás legközelebbi intéz-kedésének van föntartva, addig azélet már is él jogaival, s hazánkbanis a társadalom terén sok oly válasz-fal leomlott már, mely kevéssel ez-előtt még ledönthetetlennek látszott.Mi azon hitben vagyunk, hogy ezelőzmények megtörténte után a ma-gyar zsidót is erősebb kötelékek fog-ják csatolni közügyeinkhez, s azonörvendetes csatlakozások, melyeketzsidó hazánkfiai részéről már mostis tapasztalunk a hazai tudomány,irodalom, művészet és ipar terén,nem lesznek többé egyes elszórt vé-letlen események, hanem folyvástmegújuló, természetes következmé-nyek. Azon zsidó hazánkfiai sorából,kik napjainkban hazafiui és irodalmiérdemeik által követendő példa gya-nánt világitnak hitsorsosaik előtt,fúttal egy sok érdemü s szép tehetségűt a n férfi u t emelünk ki.

, 8 , f J i r ö 1 szólni akarunk, az Reich Ignácz,y> ota a pesti izraelita községi főiskolá-ban a ma^Vfir. /„ un. i . , -i, ,. i o 9 i

f e t e s "éber nyelv tanára, szüle-tett lö-ál-ben a kies fekvésű ZsámbékonPestmegyében, h o l a t j a a z ú d ó k ö z s é é ljegyzői minőségben szegényes viszonyok

R e i c h I g n á c z .közt ugyan, de közbecsülésben részesülveélt. Ámbár atyja még deákul is beszélt,kis „Eizek" fiát 13 éves koráig csak a che-der *) tudományaiban részesittethette, azaztanulta a Bibliát eredeti héber szövegben ésa Talmudot; de jeles elmetehetségei, élesesze már ekkor mutatkozott. E zsenge korá-ban már annyi jártasságot és ismeretet tanú-sított aTalmud végtelen tömkelegében,hogyaz akkori zsámbéki rabbi a choverral **) ki-tünteté. Ezen ajánló diplomával zsebében ésaz atyai áldáson kivül semmi egyébbel, aszegény 14 éves fiu vándorútra kelvén,

R E I C H I G N Á C Z .

Nagy-Váradra ment, héber tanulmányaitfolytatni,hol már akkor testvérbátyja, Sala-

•) Cheder, zsidó elemi iskolák, melyekben csak vallásitantárgyak, a romlott zsidó szójárás tan-nyelvül haszná-lata mellett taníttattak, korunkban már ritkán találhatók.

**) Chover, tiszteletczim, melyet a rabbi kitűnő Tal-mud tanulóknak vagy olyan házas férfiaknak oszt, kiketerkölcsi és példás magaviseletük erre érdemesít. A cho-ver-tulajdonosok a „rebb," helyesebben „rabbi" prediká-tumot viselik nevök előtt.

moti, mint rendes elemi-tanító működött,ki is későbben Aradon a hires Chorin rabbialatt, mint a magyar nyelv tanára a zsidókmagyarosításában buzgóan munkálkodott.Ezen derék bátyja vezérlete alatt a magyar ésnémet nyelv első elemeit megtanulván, agymnáziumba lépett és mialatt ezt rendesenlátogatta és kitűnő sikerrel bevégezé, a Tal-mudot is szorgalmasan tanulmányozta. Agymnáziumot elhagyván, 1842-ben Pestrement, hol a filosofiát végzé. Szegénységébenmég minden anyagi támasz nélkül lévén,tanulmányait itt félbeszakasztá s miután

már magyarul, németül, francziául,héberül igen jól értett, deákul pedigbeszélt is, mint nevelő nyert állo-mást Pest legelőkelőbb izraelita há-zaiban, mely minőségben 1848-ig ma-radt. Ezen időszak alatt több rend-beli hírlapi czikkekkel kezdé irodal-mi tevékenységét.

Ki a nélkülözések daczára, mégisa szellemi élet felé törekszik, annakérzékei vagy eltompultak, vagy atermészet azon fölséges kincscsel,mit humornak nevezünk, nagy mérv-ben mesáldá. Ezen humor Reichmegáldá.Ignáczot legmostohább viszonyaiközt soha el nem hagyá; sőt ez megkedvelteté öt Pest igen sok körébenés számos barátja a távol és közelbenszámtalanszor emlegeti Reich humor-teljes és szellemdus modorát s tár-salgását.—Ezen humora egész nagy-ságában mutatkozik a Horn Ede ha-zánkfia szerkesztése alatt megjelent„Magyar Izraelitában" közlött „Iro-dalmi kravalok" czikksorozatban. •—A „Honszerelmi dalokban" igaz ha-zafiui érzés szól. Az e dalok fölöttikritika egy akkori magyar lapbanazt mondja: csak ritkán párosult azsidók elnyomása fölötti fájdalomoly tiszta nemes hazaszeretettel,mint e honszerelmi dalokban.

Hírlapírói munkásságát leginkább a zsi-dók magyarosodási ügyének szentelé; a hazaés nemzet mindenkor alapigéje maradt és ekettőt öszhangzatosan kapcsolatba hozni leg-inkább szerette. Oly gyakran félreismerthazájának és kétszerié félreismert vallásá-nak dicsőítése volt és maradt eszményképe.

1850-ben Zsámbékon szoros visszavo-

5-ik szám.

50 51

' If i-

m

nultságban találjuk egy jó barátjával. Zsám- | 50 év óta fönnáll, Reich az első, ki a héber1 " -•• - - ' ' • ' grammatikát és héber nyelvet magyar nyel-

ven tárgyalja.Midőn ezennel a legjelesb magyar-zsidó

tanitók egyikét az olvasóközönségnek leg-jobb tudomásunk szerint bemutattuk, kivá-nunk minden zsidó községnek ilyen magyartanitót, s minden derék magyar tanítónakhazafias érzelmű, s a kor kívánalmainakörömest hódoló, derék községet, mint a mi-nőt hazánk határai között itt-ott már feltü-nedezni látunk.

békon az angol nyelvet szorgalmasan ta-nulá, mert a kivándorlási eszme ez időbennagyon foglalkoztatá őt is, mely szándékkalazonban fölhagyott, meghivatván a székes-fehérvári izr. községtől az ottani iskolához.Bő ismeretei, a gyermekekkel való kedélyesbánásmódja a szülői sziveket teljesen meghó-ditá s az iskola hirét oly nagy mérvbenemelé, hogy midőn egy év múlva a pestiközségtől meghívást nyert az ottani iskolá-hoz, a székes-fehérváriak a legnagyobb áldo-zatokra valának készek, hogy a jeles tanfér-fiut körükben megtarthassák. De Reich Ign.Pesten nagyobb hatáskört látván maga előtt,a pesti állomást elfoglalá.

Maradandó érdemeket az irodalom terénmég csak most szerze magának. Bekövetke-zének azon szomorú napok, melyekben amagyar nemzetiség elleni törekvések mindigerősebben lépének fel, midőn az irodalmiellentörekvés is békóba veretett vagy egé-szen lehetetlenné lett; s a nyilvános mintmagánéletben most azon eg}7formság vétetettc/.élba, mely az egyes nemzeteket és fajokatminden jellemzetes sajátságaikból kivetköz-tesse. Ekkor inditá meg Reich Ignácz németfolyóiratát, a „Beth-El-t" — Ehrenhalle ver-dienter ungarischer Israeliten (Érdemes ma-gyar zsidók diszcsarnoka.) E folyóirat elsőfüzeteit még némi gúny nyal fogadták; deminél tovább haladt a múlt és jelen neveze-tesebb magyar zsidó férfianiak ismertetésé-ben (minők dr. Gruby, Mendl, dr. Zipser,Joachim, dr. Grosz stb.), annál inkább emelévállalatával a magyar zsidók önérzetét, sannál nagyobb elismerésre talált bel- s kül-földön. Többi között a Londonban megjelenőzsidó lap, a „Dewish Chronicle" dicsérölegismerte el benne a meleg hazaszeretettel pá-rosult vallási kegyeletet.

Itt-ott elszórva megjelent szaktani s iro-dalmi kisebb dolgozatait mellőzve, leginkábbazon müveire térünk át, melyek a nem régmegszűnt „Magyar Izraelita" czimü lapbanjelentek meg s többnyire nagy hatással ol-vastattak. Itt jelent meg a „Bocherl" (tal-mud-tanuló) czimü elbeszélése, mely az ifjúizraelita olvasót, mély és benső megindulásnélkül nem hagyhatja.

Több jeles költeménye közt legkiválób-bak „Zsidó hangok" és' „Zsidó kovácsdal."A „Zsidó parasztgazdaság', czimü tudomá-nyos czikksorozat nemcsak átalános tetszés-ben részesült, hanem ritka jártasságot ésavatottságot tanúsított a bő Talmud kutfor-rásaiban.

Ezen czikk sorozatnak megjelenése alkal-mából a pesti ,.kézmii- és föídmivelést ter-jesztő-egylet" Reich Ignáczhoz intézett leve-lében a többi közt ezeket mondja: Ismerveönnek a jó és nemes iránti fogékony kedé-lyét, igaz magyar zsidó érzését és helyesirá-ivu ernyedetlen munkásságát, mindigazon meggyőződésben voltunk, hogy egyle-tünket kitűzött czéljának megkö/.eiitésébenön hathatósan segitendi és e meggyőződés-nek adtunk kifejezést már akkor, midőn öntegyletünk tiszteletbeli tagjává választottukstb. stb.

Irodalmi

ber ismerte, ugy mint a papot vagy katonát,pedig nem hordtunk egyenruhát. A törté-netekben nincs feljegyezve oLy eset, hogyvalaki a jurátust kereskedő-segédnek (akko-rában „boltos legény"-nek) nézte volna. Ahajóhídon uri élethez szokott egykcdvüség-gel és biztonsággal sétált végig. Mnt

Vágyak.Sorsomtól én sokat sohasem kivántam,Vágyara csak addig ment, a mi épen kellett;A bold >gság ott van, csakhamar beláttam,Hol a sziv beéri, ha vidáman verhet.

Ültem a gazdagok fényes asztalánál,Mondhatom, mellette lelkem is jóllakott;Inkább megmaradok egy kenyérmorzsánál,Éhezem táa olykor, de független vagyok !

Nevemet fölvevé ajakára a hír,De jobban teszi, ha nem fárasztja magát;Kgy szívből eredt szó meghatni jobban bir,Es egy kézszoritás elég jutalmat ád.

Voltam a nagyvilág mulatságaiban,Csábító alakok körüllebegtenek;Ah, jobban mulatok ott, hol a lányka van,Ki sokat nem tud, de tudja ezt: szeretek!

Sors, oszd szét kincseid a vágyó világnak!Szabadság, barát-ág, szerelem mámora . . .Hagyjad meg azokból énnekem e hármat,S igazságtalannak nem mondalak soha!

Dalmady Győző.

működéséből kiemelendő mégdr. Józseffy társaságában eszközlött héberfordítása Kölesei Hyinnusának, mely szinténsikerültnek mondható.

A pesti izraelita községi főiskola magya-rosodásának Reich egyik főtényezöje lett azáltal, hogy előadásainál a magyar nyelvethasználja tannyelvül és a biblia héber szöve-gét magyarra fordítani az iskolákban ö kez-deményezé. Apesti község ezt méltányolván,a tantestülethez czimzett egyik iratában kü-lönösen kiemeli, hogy ezen iskolában, mely

A jura tus-világból.Novella.

Irta PÁLFFY ALBERT.

I.

„A mikor én még jurátus voltam!" igykiált fel ma már sok középkorú férfi, haélete legszebb napjaira akar visszaemlékezni!Még néhány év, s ezen felkiáltás egyértelműlesz Petőfi versének azon refrainjével :

„Sári néni, hejh, mikor kendet mégSárikának, húgomnak nevezték!"

Hogy múlhattak el azon idők, melyekrőlmajdnem azt hittük, hogy so';a sem leszvégük! Pedig nemcsak ránk, hanem a követ-kező nemzedékre nézve is örökre elmultak.Mi voltunk ezen hazai csodaplánta legutolsópéldányai; velünk kiveszett e faj, mert a mitnéhány év óta az élet nagy kertjének bota-nikus nevén ismét jurátusnak neveznek,csak ugy hasonlít a régihez, mint az az éjjeliőrnek való repedt síp, melyre 1860-ban rá-fogták, hogy fönnmaradt példánya az ősitárogatónak, mely utolsó izben RákócziFerencz „Recrudescunt"-jának megjelenéseután harsant fel az ország minden me-gyéjében.

Mindamellett akadnak napjainkban is, akik magukat komolyan jurátusoknak képze-lik. Legyen meg ártatlan örömük; de bárigazán azok volnának!

Ismeri őket valaki ? Hol keressük felőket, ha ritkaság gyanánt egyet látni akar-nánk közülök? Birnak saját megismerhetőjellel? Van különös fajuk, osztályuk, élet-módjuk? Avagy van-e bennök annyi arro-gantia, hogy elhigyjék, egyedül a jurátus a„fiatal ember," valami másfele e nevet csakbitorolja ?

Ellenben mi, kik utolsók valánk e névalatt, jó és rósz tulajdonainkkal bevégzettegészet képeztünk. A jurátust minden em- ,

cum" sem fordult elő azon eset, hogy a falurólépen most bekerült vad juratust, vagy a2itt Pesten eleziviiizálódott kollegát, a hídvámos krajezárfizeté-ire szólította volna. El-lenkezőleg gróf uramon is megesett e „sér-tés," ha Bécsből lekerülve, ki- és beborotváltképe miatt zsidónak nézték!

Es mi adott a jurátusnak ily nagyértékükiváltságot? Azon öntudat, hogy a jurátusa szó teljes értelmében „ur" volt a maga ne-mében, még ha egy vörös garasa sem voltis zsebében ! A mi időnkben arra, hogy valaki„ur" legyen, nem volt elég a rang, születés,nagy vagyon, sok pénz. Az ilyeneket néha csak„nagy szolgák"-nak tartottuk. Uraságunkabból állott, hogy nem féltünk senkitől, snem parancsolt nekünk e földön semmi ha-landó ember! Személyünk fölött közvetlenbiránk egyedül és kizárólag csak a kir. táblavolt. Ennél pedig kegyesebb és elnézőbbatya nem létezett a világ teremtése óta. Avármegye? Ott ugy tekintettek bennünket,mint a csalhatlan közvélemény egyik sért-;hetién atomját. A város? Egyetlen egy semvolt köztünk, a ki a várost, azaz a városi ha-tóságot a legmélyebb megvetéssel másnaknevezte volna, mint egyszerűen csak „kupak-tanács"-nak.

Hogy a városi drabant még az excedáló"jurátus elöl is a tisztelet legvilágosabb jelei-vel vonult félre, magától értetik; a megyeihajdú azonban már hazafias kötelességénektartotta, verekedés esetében mindig és föl-tétlenül a jurátus pártjához szegődni. A sep-temviralis tábla vörös frakkos, bajusztalanés sült német portása, balkezével mindigmegérintő három szegletü kalapját, ha jurá-tus csörtetett el a kúria épülete előtt. Tudvavan, ifiit izent egyszer Petőfi a pestvárosikapitánynak, a ki felszólította öt, hogycsinálna verset az akkorában épen ujramun- ,dérozott polgári diszsereg zászlöszenteléséreAPedig Petőfi nem is volt jurátus, csak bará-™tai vették be tiszteletbeli tagtársnak, épenugy, mint ma Jung-Bunzlau városa megvá-lasztja a bécsi minisztert polgárának, vagyaz i861-ki megye Napóleon császárt bízott-mányi tagnak.

Mit mondjunk a jurátus cziméröl és rang-járól? „A tekintetes kir. tábla, hites jegyzője!1'Vagy régibb deák elnevezéssel : „Juratusfabulae regiae nótárius !u Minő szép, minőhosszú és fellengős; párját hiába keresnök amai „Diáten-Classe" tömkelegeiben. A mel-lett a nagy méltóság terhes kötelességekkelsem volt összekötve; legalább nem emlék-szünk rá, hogy a tek. kir. tábla valamelyi-

hogy bölcskünket azzal bizott volna meg,birői Ítéleteit fogalmazzuk, vagy föíjegyez-

magát azongessük. A ki azonban alávetészabálynak, hogy az attila mellé még magyarnadrágot is húzzon, bátran feljárhatott a kéttábla üléseibe, megtudhatta, ki miként sza-vazott? A titoktartásra esküvel volt kö-telezve.

Ismerőseinek köre, tagtársain kivül csakkét férfira szorítkozott. Tisztelte Privorszkit,az uri-utezai kávést, s utódát, a flegmatikusPilhvaxot, kiknél pénz-fogyatkozásainaknem ritka eseteiben, mindig volt néhánynapra egy pár pohár kávéja, hitelben.

De ha a jurátus a külvilág előtt önálló,összetartó és solidaritásban élő osztályt isképezett önmagában mégis három különspeczialitásra oszlott. Voltak, kik azért jöttekPestre,hogy a „négy terminus,'1 azaz: egy év

folyama alatt megismerkedvén a főváros él-veivel, hamarjában „czenzurázzanak," aztánhaza menvén, kinevezé őket a főispán tisz-teletbeli aljegyzőnek; a közgyűlés pedigmegrestaurálta az első alkalommal szolga-birónak, néhány év múlva pedig tán követ-nek, sőt első alispánnak is! Az ilyenek tár-sas körökben és nyilvános helyeken mindigpolitikáról beszéltek. A két föispáni admi-nisztrátor, Tisza Biharban és LukaHontban,adák nekik a legtöbb anyagot a hazafiui fel-buzdulásra. Ismerték a franczia szabadelvűellenzék hasztalan eröködéseit Guizot ma-kacs conservativjei ellen! nagy élvvel olvas-ták az angol parliament óriási csatáit;Schlesvig-Holstein neve még nem zavaraálmukat. Európai háború kitörése a lehet-lenséo-ek sorába tartozott. A bécsi miniszté-riumról csak annyi forgott szóban, hogyévenkint deficittel küzd, és rakásra veszi felaz uj kölcsönöket. Soha egynek sem jutottvolna eszébe : hogy ugyan ki fogja még egy-kor ezeknek kamatját fizetni? Atalábanvéve, mint a Sión hegye, oly rendithetlenülállott azon meggyőződés, hogy az ország al-kotmányát, a magyar szabadságot sehonnansemmi veszély nem fenyegetheti! Ugy mu-tatkozott, hogy a szomorú századok letűnteután végét érték azon csapások, miket aGondviselés e nemzetre mért; ugy látszott,a história már teljesítette föladatát, melynekmegfejtése a magyarra volt bizva, most márnem marad egyéb hátra, mint javítani, re-formálni, alkalmazkodni a kor igényeihez, saztán meg szabadon és békében élni, legalábbis még egy pár ezer esztendeig.

Széchenyi riasztott fel legelébb álmado-zasunkból, a midőn akadémiai hires beszé-deben azt monda: „mert nem tudjuk, nemborul-e el fölöttünk előbb, mintsem vélnök."E szó elhangoztatásaig valamely minket fe-nyegető komoly veszedelemről homályossejtelmeink is alig lehettek. Vieuxtemps he-gedűművészt kifütyültük, mert ígérete elle-nére a német színházban is fellépett. Egy-szer közénk toppant a hires kompozitor,Berlioz Hektor; zenekarra tette a Rákóczi-indulót; harczi trombitát, puskaropogást,dobpergést és ágyudörgést vegyitett bele sugy tapasztaltuk: hogy ha veszély fenye-getne is minket, nem veszett ki belőlünk,a katonás nemzetből, a vitézi bátorság.

A jurátusok ezen előkelő osztálya, csa-ládi összeköttetéseinél fogva, eljárt a társa-ságokba, kiegészítő részét képezé a tánezvi-galmaknak; nála nélkül nem nyert tetszést,vagy nem bukott meg valamely uj darab aszínházban, a hol a földszinten üté fel tanyá-ját ; zártszékbe kivételesen, sőt fris pénzmagérkeztével sem ült. Szerette az irodalmat, deleginkább csak az epigrammatikus véggelbíró versek hozák lelkesedésbe. A városerdőmég nem volt divatban, a zugligetbe omni-buszok nem jártak, a bérkocsi pedig drágavolt; így aztán a legszebb nyári vasárnapo-kon is tele volt ifjakkal a jurátusok kávé-háza, hol Gobbiné asszony quartetje műkö-dött. Strausz és Lanner keringői még tet-szésben részesültek, de már elmúlt azon idő,melyben e két bécsi mester legújabb müveitutána dudolni vagy fütyülni, a műveltségegyik megismertető jelének tartották. Azörökös billiárdozás s a csupa időtöltésbőlszármazó kávéivás, elég sok testi és lelkiromlásra adott okot és alkalmat. Volt ezenkávéház hátulsó szobáiban makao-kompániais, honnan a tapasztalatlanabbak rendesencsak utolsó húszasuktól megfosztva, mene-külhettek ki. A mi az öltözetet illeti, voltugyan mindegyiknek magyar ruhája, de eztcsak hivatalos alkalmakkor viselte; legtöb-ben ezen ünnepélyes ruhájukat nem otthon,hanem zálogban, a zsidónál tartották. Szere-

lem dolgában a jurátus igen gyúlékonyszivvel volt megáldva; egy szép szem pillan-tása oly buzdulatba hozta lelkét, mint ahogy a legközönségesebb hazafiui fráziséljeneket aratott serdülő bajuszkoszoruztaajkairól.

A jurátus sereg (mert rendesen nyolcz-kilenczszázan voltak egyszerre Pesten) má-sodik faja volt, mely egyenes és kitűzöttszándékkal az ügyvédi pályára készült.Ezek között akadt már egy pár vaskalaposis, a ki capriosus törvénykezési kérdésekenkivül másról nem is akart beszélni. Legjob-ban mulattak, ha elbeszélek egymásnak az„egyszeri jurátus" adomáit a censurán :mint úszott keresztül az egyik, puszta sze-rencséből, vagy eszének leleményessége általs mint bukott bele a másik, a ki a rettenete-sen terjedelmes Kb'vyt az első laptól az utol-sóig „bemagolta," de a nagyságos urak előttijedtében csak hebegni tudott. A prókátornakkészülő jurátus jó gazda volt, mert egészéven át azon pénzből kellé élösködnie, a mitotthon a patvarián összezsugorgatott; mégazt az aranyat is, melyet a diploma kiadatá-sáért kellett fizetnie, gondosan papirba gön-gyölgetve, hazulról hozta.

Többnyire ezen élelmes faj foglalta elazon néhány helyet a táblai uraknál, kikkötelezve voltak, havonkinti tiz forint fize-tetés mellett juratust tartani.

E sorok írója, nem ugyan élelmességénélfogva, vagy mert kiváltkép „pervesztö"-nekkészült volna, hanem hathatós ajánlat foly-tán Lányi septemvir oldala mellé volt feles-küdve. Húzta a tiz forint fizetést, s járt felérte a kúria épületébe a diktatúrára, vagyisazon helyre, a hol Heranus bácsi (az Istenéltesse, mert mai napig is a kúriánál hiva-taloskodik) diktálta a pöröket, melyek a hét-személyes táblára csak kivonatban fölebbez-tettek. A kiről itt szó van, meglehetős szor-galommal irkálgatott, miglen a méltóságosprincipális huszárja figyelmeztette öt azonkörülményre, hogy Lányi ur a váltó-osztályelnökségével lévén megbízva, erre a firkákrasemmi szüksége. Innen tul, a hivatal abbólállott, hogy a hónap első napján, nagy pon-tossággal megjelent dija felvételére.

Lássuk a jurátus nép harmadik faját. Ezeknem készültek sem viczispánságra, sem ügy-védségre: hanem csak a jurátus élet bájaitartották ide fönn négy évig, amig tudniillika felf sküvés el nem évült, s azután is itt ma-radtak bitorolt czim alatt. E sorok irója márnem talált Pesten jurátusokat, a kik öt a„fokosnak fénykorára" emlékeztették volna.A kinek képére Gaal József „Baczur Gazsit"alkotta, talán már a franczia nagy háborúkidejében kiveszett a Duna mellől. HiresCsunkó Náczi is épen ekkor hagyta el Pestet, s levonult az aradi Hegyalja bortermővidékének közelébe; vele tűnt le azon typus,mely az egyszeri bérkocsis előtt lebegett, aki társát, a kivel összeveszett, mindennekszidalmazván, utoljára mint a sérteni akarás„ne tovább"-ját rákiáltotta: „du Jurát ! "— Igaz, hogy akkor a bérkocsis az elsőtőlaz utolsóig német volt, nem ugy mint ma, amidőn ezen osztály többségét is magyarokteszik, s van köztük akár hány legény, hogya bakon ülve, hirlapot olvasgat. Ismertünkazonban a „vén jurátus" fajból még többfönmaradt példányt a régi jó időkből, denem szabad őket megnevezni,' mert most isélnek valahol, s talán még most is Pestenfolytatnák előbbi pályájukat, ha az 1848-ki saz utána következő esztendő viharai el nemsodorják vala őket, s akaratuk ellen másÚtra nem térítik. (Folytatása következik.)

Hírlapirodalmunk a 19-ik században^Harmadik közlés 1841—1847.

(Folytatás.)

Frankenburg Adolf, miután elébb „MagyarÉletképek" czim alatt adott volna ki egy évighavi füzeteket, 1844. nyiltával adta ki az „Élet-képek" czimü szépirodalmi divatlapot, első félév-ben két hetes füzetekben, júliustól mint hetilapot.— Fő és egyetlen czélja volt a nemzetiség ébresz-tése s terjesztése, e végre külső csin- és ízlésselis igyekezett hatni, hogy ily módon utat nyissonazokhoz, kik a nemzetiség és irodalom iránt ide-genek maradni tudának. E divatlapnak mindensora, távol az alacsony hizelgéstől, magyaroknakvolt irva. — Az Életképek a vele együtt megje-lent Pesti Divatlap és Honderű társaival győzel-mesen állottá ki a versenyt mind a benne meg-jelenő munkálatok-, mind előfizetőkre nézve. —Humorisztikus erő, elevenség, csin és izlés leg-több" mutatkozott Frankenburg lapjában s a nem-zetiség terén ő is számtalan híveket gyüjte a for-radalmat megelőzött években a magyar érdekekkifejlesztése körül. Ügyessége kiválólag jelent-kezett abban is, hogy a magyar írói tehetségekjelesbjeit mindig tudá egy irodalmi központ körülegyesíteni. — Közreműködtek e lapnál többekközt: Arany, Bajza, Beély Fidél, Beöthy Zs. Be-recz, Bérczy, Császár, Gaal, Garay, Irinyi, Kel-menffy, Lakner, Lévay, Lisznyay, Márk, Mento-vich, Nagy Ignácz, Pákh Albert (Kaján Ábel),Pálff'y Albert, Petőfi, Pompéry (Ervin), Pulszky,Samarjay, Sárossy, Szabó Richárd, SzathmáriKároly, Szemere Miklós, Tarkanyi, Tompa, VajdaPéter, Vas Gereben, Vörösmarty. — 1846 közepénaszépirodalom iíju tehetségei közöl tizen: Bérczy,Degré, Jókai, Kaján Ábel (Pákh Albert álneve),Kerényi, Lisznyai,Obernyik, Pálffy, Petőfi, Tompa,szövetkeztek s elhatározták, hogy nem fognaktöbbé lapokba dolgozni, hanem egy általok alapí-tandó közlönynek szentelendik egész erejöket. Etársulat, melyet tizek tanácsának, tízesnek, decem-vireknek gúnyoltak, elnökéül Petőfit választámeg. Egy nyilatkozata volt e társulat az akkoriforrongásnak a politikai s társadalmi téren, melynem maradhatott visszahatás nélkül a költői küz-delmekre is. Az ujabb iskola, mely érzé teendőjét,erősebben akará képviseltetni szellemét. Mint sokegyéb szép akarat, ez is eredménytelen maradt. Afolyóiratból, mely ez uj irányt lett volna képvise-lendő, egy szám sem jelenhetett meg s igy félévmulvíi a különböző tehetségek ismét saját utjokratérvén, kettőt kivéve az Életképekhez csatlakoz-tak. — Petőfi, ki a Divatlapot 1846 júliustól el-hagyta volt, azon év őszén kezdve kizárólag azÉletképekbe dolgozott. Frankenburg 1847 köze-pén Bécsbe költözvén, lapját Jókai Mórnak adtaát, ki azt^ júliustól kezdve szerkesztette. E/.enévben az E.- egyszersmind a nemzeti színház hiva-talos lapja lőn.

1845 júliustól „Irodalmi Or" czlmmel kéthe-tenkint félives melléklet csatoltatott a laphoz,feladatául tűzvén ki, irodalmuuk fejlődését, elő-haladását őrszemekkel kisérni s annak minden ujtermékét az olvasó-közönséggel megismertetni;megszűnt 1846 végével.

Megjelentek az Életképek Pesten 1844 elsőfelében kéthetenkint, második félévben hetenkintegyszer szerdán 8-rét két íves szines boritékufüzetkében, divatkép s egyéb műmellékletekkel,félévi ára helyben 5 ft., postán 6 ft. p- p., nyo-matott Landerer és Heckenast nyomdájában.

(Pesti Hirlap 1844. I. 424. 1845 I. 378. II. 376. - UjIsmeretektára III , K. 488. IV. 550. VI. 67. — Ferenezy:Magyar irodalom története. Pest 1854. 174. — Zilahy:Petőfi életrajza 57. 89. 90. — Honi írod. Hirdető 1844-1847.)

„Pesti Divat'ap," főleg a társasélet, szépiro-dalom és művészet körében; divatképpel, irók ésművészek arczképeivel, színpadi képekkel, nemzetiés népi dalok hangjegyeivel." Kiadta és szerkesztéVachot Imre. Megindult 1844 júliussal. Kiadójaczélul tűzte ki, a két magyar haza mindenneműolvasó-közönségének egy, minden tekintetben jóés nemes irányú, tisztán magyar szellemű szépiro-dalmi lappal kedveskedni, s ez által a magyartársasélet, irodalom és művészetnek nemzeti irány-ban leendő diszes, üdvös kifejlődését, és atalábana műveltség terjesztését hathatósan előmozditni,'8 ez irány mellett megjelenése óta folytonosanküzdött. — Petőfi Sándort, a hirre kapott ifjúköltőt, Vachot, lapja megindultával magáhozfo-gadá segédszerkesztőnek, anyagi állapota némilegbiztosittatván, s a napi élelmi gondok által semháborittatván többé annyira, nagyohbszerü mim-

-.ISÍ^MÜ-. •'.••?.• r-^% ; ifmm^00/mt^9g!'n^'-

kássága s kifogyhatlan termékenysége ez időtőlkezdődik. 1846 közepén azonban meghasonlvánVachottal, a Pesti Divatlaptól végkép megvált. —írtak e lapba többek közt beszélyt és humoristi-kát: Bernát Gáspár, Degré, Gaál, Gyulai, Jókai,Kuthy, Lakner, Lauka, Nagy Ignácz, Obernyik,Pálffy Albert, Remellay, Vas Gereben, VajdaPéter; költeményeket: Arany, Beöthy Zs., Bérczy,Czuczor, Eötvös, Garay, Gyulai, Hetényi, Lévai,Lisznyay, Losonczy, Mentovich, Pájer, Petőfi,Samarjay, Sárossy, Sujánszky, Székács, Szelestey,Tarkanyi, Tompa, Vachott Sándor; vegyes czik-keket: Erdélyi János, Kolmár József, SzegfyMór.— Megjelent 1844-ben hetenkint egyszer kétíven. 1845 első felében kétszer, júliustól egyszerhetenkint két ivvel velinen színes borítékban 4-rétben; 1847-ben azonban alakját 8-rétre változ-tatá; nyomatott Budán a m. k. egyetem nyom-dájában az első két évi folyama; 1846. és 1847-

52

több oldali vizsgálat hasznait, t. i. az igazságfényre hozatalát, és csak igy óhajtván megmen-teni mind magát, mind bizottmányát a czéhiség-től stb., s ugyanazért a társaság mint olyan, nemvallja magáénak a Szemlében előterjesztendő tano-kat és Ítéleteket." Eőtárgyául tüzetett ki a szépiro-dalom és szépműtan elmélete a története. Ezen tar-talmas és valóban tudományos birálati folyóiratmég ugyanazon év végével megszűnt.

Megjelent hetenkint egyszer egy ivén 8-rét-ben, ára félévre helyben 3 ft., vidéken 4 ft. pp.nyomtatta Beiméi.

(Pesti Hirlap. 1847. I. 13 1. -Életképek. 1847. I. 711.778. — Uj Ismeretektára. III. 112. V. 101. — Jelenkor.Encyclopaedia 1858. 30. 1. — Toldy: A magyar költészetkézi könyve. Pest. 1857. 1. 707. — Ferenczy és Danielik:Magyar irók. Életrajz-gyűjtemény I. 1857. 123. 184 1.)

Szinnyey József.k»T«t.)

lábnyi magas hófal övezi. A csillogó jégkristályoka felső lég metsző hidege, a hófuvatagokkal, sok-szor terhessé sőt borzalmassá teszik ez utat; deannál jobban esik az utazónak, midőn 6450 lábnyimagasságban a tenger szine fölött, a barátságoszárda vidám meleg falai között szállhat ki, s ujerőt szerezhet a dermesztő ut tovább folytathatá-sára.

A zárda, melyet most képünkön bemutatunk,valódi jótétemény az arra utazókra. Mindjárt azut mellett hatalmas gránitfalakkal van épitve,néhány melléképülettel. A szerzet, mely valódinemes czélokból ott szállt meg, embereket s úgy-nevezett szent-bernát-hegyi kutyákat tart a vélet-len hófuvatagok által eltemetett, vagy útközbenmegdermedt utasok megmentésére. A zárda kü-lönben az arra utazók jótékony adakozásából állfenn, melyhez még a sveiczi kantonok is járulnakadományaikkal.

A téli posta állomása a szent-gotthardhegyi zárda elött Sveiczfoan.

ben Beiméinél Pesten; ára félévre 5 ft., postán6 ft. p. p.

(Pesti Hirlap. 1844. I. 449. — II. 639. 842. — 1845. I.402. — 1846. I. 398. — 1847. I. 13. 376. 1. — Életképak1845. I. 15- sz. — Uj Ismeretektára. III . 488. VI. 66. —Ferenczy: Magyar irod. története. Pest 1854. 177 1. — Zi-lahy: Petófi életrajza. 55. 56. 89. 90. — Honi irod. Hirdető1844—47.)

„Magyar Szépirodalmi Szemle." Kiadta aKisfaludy-társaság, szerkeszté — HenszlmannImre éa Toldy Ferencz közreműködésük mellett— Erdélyi János. Megindult 1847 januárral. A„Vezérszó" értesiti a közönséget, hogy: „a Szemlelétesítése egy bizottmánynak tétetett tisztévé,mely azonban a társaság más tagjai segedelmévelis él," — és — ,,az egy nemesebb izlés terjesztéseaz irodalomban." Előadja, hogy „a társaság elvek,tanok és Ítéletek dolgában teljes szabadságot ki-vánt hagyni tagjainak, csak igy biztosithatván a

A szent-gotthardhegyi zárdaSveiczban.

Azon tarka, mozgalmas élet, mely az Urikantonból Tessinbe és Olaszországba vezető szent-gotthardhegyi utón nyáron át kifejlik, szeptemberközepén rendesen zsibbadni kezd, s október má-sodik felében, midőn már hó borítja be a völgye-ket/a kocsikat szánakkal cserélik föl, s ezekentartják fenn a közlekedést a lapátolok által tisz-tán tartott keskeny ösvényen.

A Szent-Gotthardhegyen keresztül vezetőut, egyike Európa legnagyobbszerü közlekedésivonalának, melynek egy részén regényes, más ré-szén borzalmas kilátások gyakorolnak az ott ke-resztül utazóra elfeledhetetlen benyomást. A mér-földekig terjedő hosszú ut nagy részén télen át akeskeny ösvényt mindkét oldalon, gyakran 15

Egyébiránt az utasokról a sveiczi postaigaz-gatóság meglehetősen gondoskodik, hogy őket ahideg ellen biztosítsa; mert minden utas, midőnaz apró szánba beül, hónaljig érő bőrtakarót, sazonkivül egy bőrköpenyt kap, mely őt a fagy-ellen védi; ugy, hogy mindenik utas jól bebur-kolva, valóságos eszkimóhoz hasonlít.

Fővárosi képek.III. DunaviKes.

A népszámlálás fáradságos munkáján könnyűszerrel segíthetne az illető hatósági bizottság, haPest kintornásait és dunavizhordóit maga elérendelné, mert csakugyan nincs ház a fővárosban,melyet e két faj kívül belül nem ismerne. Az elsőhálószobádig tolakodik be, a másik legfölebb csak

53

a konyhába jut, hogy a kádba ereszsze puttonyá-nak tartalmát, de azért — házadban volt. Mígamaz, szemtelensége által szerez magának cons-criptionalis adatokat, az utóbbi szemessége általkerül azoknak birtokába, s meg sem álmodnók,mily helyesen ítélnek és következtetnek ezemberek.

A vizhordó sokkal rokonszenvesebb,eredetibb alak amannál, mely minden vá- ( ^roskában otthonos, mig a vizhordó tán , csak Pesten virágzik, mert Európa többifővárosában a vizvezetés fölöslegessé tévéez emberséges munkásokat.

A vizhordó, ki mulatságos arczávallép itt önök elé, ismeretes ember a Lipót-és Terézvávárosban, még pedig a „has-beszélő" vagy a „gyönyörű Jóska" nevealatt. A házban, melyben lakol, napjábankétszer szokott megfordulni. Piros sip-kája, piros cseréppipája s piros orra mész- _sze elviritanak. A kapu aljában vastagon rkezdi rá mondókáját s lesi, mig valaki afolyosón megjelen; ekkor a legvékonyabb idiskantban, mely valahonnan a szomszéd-ból látszik jőni, hirdeti árujának hason-lithatlan voltát, s korholja a cselédeket,hogy miért nem„aszép dunavizessel" hor-datnak maguknak dunavizet. A szolgálók,kikkel a maga módja és az ő Ízlésük sze-rint eldévajkodik s kik egy-egy kézzel-fogható tréfától nem riadnak vissza, párt-fogásba veszik a „szép vizhordóV' ki aházi állatokat, kutyát vagy macskát, me-lyekkel igen jó lábon áll, barátsággal s -nem minden mellékczél nélkül megsimo-gatja, a köréje sereglett gyerekeknekéktelen pofákat vág, s vidáman, mint -jött, távozik, ha nem adott is el putto-nyaiból.

Szamara, mondhatjuk, még népsze- ^rübb, mint ő maga. Ez egy különösen de-rék szamár, ki ugyan csacsi még, de két-ségkivül sokra vihetne, ha a sors a „szépdunavizes" taligája elé nem ragasztja. Acsacsi, melyet költői gazdája „Laurának"keresztelt el, a mutató ujj legkisebb intésére el kezdordítani. Első lábával kiveri, hány szeretőt tart aNáni, a Zsófi vagy a Kati, füleivel ollót csinál,farkahegyét a szájába veszi, szóval igen joviálisállat, mefjtet az utczagyerekek jóltartanak zsem-lyével s czirogatással.

A dunavizesmár kora hajnal-ban kezdi nehéznapi munkáját.A téli fagy be-álltával foglal-kozása igen ke-eerves, midőn ajégbe l y u k a tvágnia s terhé-vel a meredek scsúszós partonfölkúsznia kell.Rendesen fele-séget s egy se-gédet tart, kielőre megy s arendeléseket át-veszi, hogy azutána döczögőjárműből kevésvártatással szál-lítsa át a vizesportékát. Az ily-lyen első legényrendesen kiszol-gált katona;sipkája s fehér,rézgombos ka-putja ezt mu-tatja legalább.Mig a két férfiúa puttonyokatrendeltetésűkhelyére viszi, azasszony az alatta taligát őrzi. Aputtony ára azemelet magasságával vagy a Dunához való távol-sággal áll arányban.

Minden emelet egy krajczár különbség s ígya váczi vagy ország-uton túleső utcza hasonionneveli a puttony árát.

A dunavizesek derék testület, melynek tag-jai atyafiságosan osztják föl egymás között a vá-

ros különféle részeit; egyik soha sem csap át amásik kerületébe; így történt a minapában, hogyegy vízhordó, férjhez ment leányának a bel- ésTerézváros egy részét adá hozományul; hozomány,milyennel milliomosok sem dicsekedhetnek.

Vannak dunavizesek, kiknek Isten nagyravitte dolgát: ezek például két lóval dolgoz-

A kis-szállási gazdaság.(A jankováczi uradalomban, Bácsmegyében.)

Ellenségeink sem vonják többé kétségbe,hogy hazai iparunk és mezőgazdaságunk a legkö-zelebbi pár évtized alatt hatalmas lendülettel

emelkedett ki kezdetleges állapotából; sI, az egyszer küzdelemmel bár, de diadal-! t masán elfoglalt téren folytonos ernyedet-

len kitartással tör előre, de a külföld. - gazdasági, s iparviszonyaival ismerős ha-

zafit e tekintetbeli előhaladásunk, s ed-. . . digi vívmányaink csak annyiban elégithe-

y' \ tik ki, a mennyiben ezekben a jövő fej-lődés csiráit, s kezességét látja, különben

~"~ pedig fájdalommal lesz kénytelen beval-lani : hogy jelen álláspontunk e téren semáll arányban a tudomány emelkedettségé-vel, földirati helyzetünkkel, 8 nemzetiküldetésünk nagyszerűségével.

Nem titkolható hátramaradásunk, snehézkes előhaladásunknak számos, vagyinkább számtalan tényezői között alighaelső helyen nem áll népünk csökönyösragaszkodása a megszokott régihez, soktalan idegenkedése a szakiskoláktól,hol jövő életpályájára szükséges ismere-teket, átalában pedig magasabb világ- éséletnézetet nyerhetne, melyeknek birto-kában az isten adta földet, s a termeléstmind a nemzetgazdaságra,mind önmagáranézve, dús erű kino.sbányává, kedves ha-zánkat pedig valódi kanaánná változtat-hatná. Tekintsük meg jelenleg létezőgazdasági iskoláink virágzását, és népes-ségét; idézzük emlékezetünkbe ama szánó,s nem ritkán gunymosolyt, melylyel né-pünk zöme a közötte elszórva találkozóegy-két tudományosan képzett gazdát„tudós gazdának" nevezi, ki „papirosonlegeltet, és kalamárisból itat,*' s gondol-juk el, hogy még vagyonosabb gazdáinknagyobb része is túlontúl elégnek hiszi,ha fia a legtöbb esetben csak téli félé-

vekben látogatott elemi iskolát jól roszul keresz-tüljárta, s várván várja a boldog pillanatot, hogya még fel sem cseperedett utód tudományterhesfejéből csekélyke értelmi szerzeményét az eke, ésszekér mellett kiszellőztethesse, s a gazdává ava-tás ünnepélyei jelvényével, az elmaradhatlan pi-

pával kifüstöl-_ *.„-., tethesse: fájda-

lommal látand-juk be, hogynépünk hagy-

" ^: ján, hogy a gaz-daságot tudo-mánynak el nemismeri, de értel-mi fejlődésénekmég azon stá-diumára sem ju-tott el, hogybelássa, érezzelelki szegénysé-gét, s követke-zőleg állapotántanulás, olvas-gatás által se-gíteni legalábbakarjon. Hala-son egy nagylelkű, s remegőkezeit a korüterén tartó ag-gastyán alapít-ványából föld-mives-iskola lé-tesítése tervez-tetvén, a tanárhivatalába állit-tatik, B az isko-lához csa to l tminta-gazdaságfölszerelésérekomoly intézke-dések tétetének,hanem tanit-

Azért aligha csalatkozunk föltevésünkben, ha azt I ványt, de csak egyetlent is, sem édesgetés, semhogy e szegény munkás mindamellett | rábeszéléssel nem lehetett keríteni 14000 lakos-

ból. — íme egy szomorú példa a sok közöl!Ilyen formán vagyunk ipariskoláinkkal is-

Van ugyan egy pár ugy a hogy virágzó reálisko-lánk, többnyire hazánk központi városaiban, dehányra volna még ezek mellett szükségünk, külö-

Fővárosi képek: III. Dunavizes.

nak már. Persze, hogy mindkettő vak s nem igenjó húsban van. De szem- és testbeli tehetségöképen elég arra, hogy sokszor 20 tele puttonyt ismegindítsanak; a teher úgyis folytonosan fogy.Ismerünk különben olyat is, ki egy-maga húzzaa taligát s czepsli föl puttonyait az emeletekbe.

Kis-szállási gyártelep. — (Fénykép után.)

Azért aligha csalatkozunk föltevésünkben, ha aztmondjuk,&hogy e szegény munkás mindamellettnem áhitozza a vízvezetési. _

Ugy reméljük vagy félünk tőle, hogy bátranhúzhatja még szekerét jó darabig.

54

II• Ili

nősen a vidéken? s a létezők száma, és népességekellő arányban van-e szükségeinkkel, e téreni fel-adatunk nagyszerűségével, s a kor kívánalmaival?A Bach-féle rendszer alatt felállított vasárnapi

' ! iskoláink ott is, a hol még fenállanak, igen csekély|'' értelmű világot terjesztenek már csak azért is, mertH azok, kikre ezen iskolák vezetése bízatott, csak

nagyritkán birnak helyes fogalommal annak felada-táról, mit lehetetlen melyen nem sajnálnunk,tudvánmily áldásos jótékonyságot gyakorolnak ezen isko-lák külföldön az iparos osztály szellemi képzésére.

Elmondjam-e rajz- és festészeti iskoláink lé-tezését, vagyis inkább nem létezését, melyek ab-solut értékét, szív- és észképző hatalmas erejétoly nagyra becsülik a külföld művelt népei, hogyaz írás, és olvasás elemeinek megismerése utánmár a népiskolában rendes tantárgyul tekintik arajzot, 8 a közép, és felső iskolai tanfolyam mindenosztályában egyéb tudományokkal párhuzambanfokozatosan fejlesztik tovább. Az ekként kép-zett gyermek megismerkedvén az alakok helyesidomzatával, arányaival, és szépségeivel, ezekbőlelvont szépészeti eszméit, és érzékeit felnőtt ko-rában kifejezni, megtestesíteni törekszik polgáriműködésének minden talpalatnyi terén, s a bogár-hátu viskók eltünedeznek, a családélet szentélye,a szoba, nemes egyszerűséggel kínálja olcsó bár,de Ízléses kényelmeit, az öltözék, a kert, a külső,és belső gazdaság a művészet geniusának szelídhatalmát hirdetik.

Hogy iparunk, és gazdászatunk mindezen kö-rülmények daczára is a közel múltban örvende-tes fejlődésnek indult, azt meggyőződésem sze-rint — nagy részben a nagyobb földbirtokosainkáltal adott példának szerencsés utánzása eredmé-nyezte. A gazdászat, és ipar terén ezek által tettmerész kezdeményezések a sikerülés ékesszólásá-val felbátoriták a félénkeket, ostromolták a ko-nokság s a hagyományos szokásokkal szakitni nemtudó renyhe stabilismusérvtelenálokoskodásit, ösz-tönözték, ébren tartották a versenyt, s uj kereset-források felnyitása által a tevékenység és vállalko-zásnak szélesebb tért, az emberi szellemnek ernel-kedettebb látkört teremtettek, s ez által legalábbrészben pótolták a tudományos képzettség hiányát.

A többi közül ily kezdeményezőket akar fel-mutatni ez alkalommal a bácsmegyei jankovácziuradalom egykori vevője, s annak jelenlegi tulaj-donosa Mayer János, és fia Henrik bécsi banká-rok személyében, kik ez előtt mintegy 20 évvelme>Tvevén a nevezett urodalmat, annak kis-szál-lási pusztáján, hol a régi tulajdonos idejében adélibáb rengő tavában szilaj ménes, és csordavágtatott, s a tengernyi rónának em->lkedettebbpontjain csupasz karámok, vagy, mint itt nevezik,cserények, a szegény legények eme képezdéi,s itt-ott elszórva néhány zilált fövegü majorsági épü-let, s ráadásul helyenkint az erdő képviselőjekéntnéhány satnya szálfa ágaskodott, — a gazdaság-tan jelen fejlettségének megfelelő uj berendezéstlétesítettek, s külföldről behozott építészek általszilárd anyagból, s ízléses stilban emelt épületek-kel ellátott gönyörü majorokat építtettek, a pusz-tát szabályosan keresztülfutó utakat viruló faül-tetvényekkel szegélyezték, s a 34 ezernyi lét-számra emelt juhászatot megnemesitették, s végülhogy a minden szükségessel gazdagon fölszereltmintaszerű gazdászat nyers termékei helyben fel-dolgoztatván, értékesíttessenek: olaj- és szesz-gyárt, gőzmalmot, öntödét és gépgyárt állítottakfel, mely utóbbi a Lüsse Miirky et Bernárd ezégprágai híres gőzgépgyárával összeköttetésben azipar. és gazdászat terén alkalmazásban levő ki-sebb és nagyobb minden gép kiállítására képes.— Mindezek folytán a még néhány év előttigazánpuszta kisszállási puszta ma már egy hatalmas tün-dér varázsütésére előállt paradicsomként áll a bá-muló utas szemei előtt.

Az e vidéki gazdák pedig néhány évig ered-mény nélkül várván a tudós gazdálkodásnak utón

: útfélen jósolt tönkrejutását, kezdték eltanulni azokszerű vetésforgás beosztását, a föld helyesebbmivelését, eddig név szerint sem igen ismert ta-karmány, és magnövények termelését, vasekéket,boronákat, szecskavágókat stb. szereztek a gép-gyártól, a mig ezek által jövedelmezőbbé tettgazdaságuk termő képességét egy részről fólebbfokozták, más részt nyers termékeik számára agőzmalom, és szeszgyárban, közel, biztos, és min-dig kész piaczot találtak. *) — Képünk a gyárte-lep homlokzatát ábrázolja. Karapályi.

*) Nem régen emiitettük lapjainkban,hogy ez emelkedőj gazdasági és gyári telep tisztviselósége annyira megszapo-í rodott s megmagyaiosodott, hogy e pusztán már egy ma-

gyar szinésztársulat is megfordult s nagy részvét közt tart-hatott szini előadásokat. — Sserk.

Az üveg.Közli Dr. Bardocz Lajos.

(Az üveg feltalálása. — Az ó-kor üvegipara. — A murrhaedények. — Az egyiptomi üvegipar — Minutoli üveg-gyüjteménye. — Üvegablakok. — Az olasz üveggyárak.—A cseh- iranczia- és angol üveggyárak. — Az üvegtükrök.

— Az üveg müipar.(Folytatás.)

Plinius írja, hogy Tiberius császár uralko-dása alatt olyan üveg találtatott fel, melyet ugylehetett nyújtani, hajtani és metszeni, mint azaranyat és ezüstöt. Bizonyos építész, folytatjaPlinius, midőn egy pompás épületet a császár tet-szésére és megelégedésére végezett volna be, ez-által gazdagon megjutalmaztatott, de később va-lami nagy hibát követvén el, száműzetésbe kellémennie. Hogy a császár kegyét ujabban meg-nyerje és szabadságát kieszközölje, valamely rend-kívüli találmányon törte a fejét, a mi végre sike-rült is. Ekkor találta fel t. i. a fennebb emiitettcsudálatos üveget, melyből egy szép serleget ké-szített, azzal Eómába utazott és azt a császárnakajándékozta. A császár már magát a készítménytnagyon csudálta, valamint annak kitűnő szépsé-gét : de még nagyobb Ion bámulata, midőn azépítész a szép serleget a földhöz vágta és onnan,egy kis behorpadást kivéve, minden sérülésnélkül vette fel. S midőn egy kis kalapácsot elő-húzott s azzal a behorpadt részt előbbi állapo-tába visszakalapálta : még nagyobb bámulat fogtael a jelenlevőket. Tiberius kérdezé, hogy ismere-tes-e ezen művészet mások előtt is, s midőn azonfeleletet vévé a művésztől, hogy ő azt még senki-vel sem közölte, annak fejét leütteté s műhelyét aföldig leromboltatni parancsolta, attól tartván,hogy ezen találmány, ha elterjed, az arany és ezüstértékének elenyészését fogná eszközölni.

Kunk-l a 17-ik század közepén és Richelieubibornok idejében egy franczia vegyész mindengyekezettel azon voltak, hogy ezen titkos talál-

mányt újra felfedezzék; de fáradságukat nem ju-talmazta eredmény. Azonban mindemellett sincsokunk arra, hogy Plinius elbeszélését, mely másrómai írók munkáiban is feltalálható, a mesék közésoroljuk. Azt, hogy valaha kalapálható üveg léte-zett, nem ismerhetjük ugyan el; de másrészről le-hetséges, hogy a régiek valamely más, az üveghezhasonló anyag birtokában voltak, mely a kalapács-nak épen ugy engedett, mint napjainkban a chlor-züst. Plinius azon állítása is alaptalanul vonatott

kétségbe, hogy a régiek az üveget esztergályoz-ták ; mert számos oly példányokat hoztak márnapfényre a régi üvegmaradványokból, melyekenaz esztergályozás kétségtelenül felismerhető.

A rómaiaktól az üveg-müvészet legközelebbGalliába a Grermaniaba származott át, de itt iscsak fényüzési czélokra használtatott. Ha néme-lvek állításának hitelt adunk,Plinius idejében márGalliában és Spanyolországban is gyártották azüveget. A műveltség átalános hanyatlása, mely azelső keresztyén századokban bekövetkezett, azüvegművészetet sem hagyhatta érintetlenül, s azennélfogva századról századra sülyedni kezdett, éscsak a 13. század vége felé kezdett emelkednimeg nt.

A keresztyén időszámítás első századaiban azüvegablakok még a templomokon is ismeretlenekvoltak, és azok hiányait függönyök, redőnyök ésablaktáblák által pótolták. Az ablakok hiányaazon helyek szelíd ege alatt, hol az emberL-ég böl-csője létezett nem is volt oly nagyon érezhető; ottpedig, hol a hidegebb égalj azokat megkivántavolna, táblák által zárták el a nyilasokat.

A keletiek annyira elzárják magukat a nyil-vánosságtól, hogy lakásaiknak a nyilvános ut-czára forditott részén semmi ablakot sem hagy-nak. De az üvegablakok a többi részeken, tehátaz udvarra vagy kertre nézőkön is hiányza-nak, s a szelid égalj a tömött elzárást nem is tesziszükségessé. Ennélfogva tehát az üvegablakokhelyett fonadékok, fából készitett rostélyok s agazdagabbak házain redőnyök szerepelnek. Alegyek és szúnyogok, valamint egyéb rovarok ellenfinom flórszövetek alkalmaztatnak ugyan, de hogyefféle háritó szerek két három ezer év előtt is hasz-nálatban lettek volna, nagyon kétes. Maguk achinaiak, kik minden találmányban elődcink vol-tak és emlékezetet túlhaladó idők óta foglalkoztakoly tárgyakkal, melyeket mi csak egy pár századóta ismerünk, nélkülözték a táblaüveget s igy azüvegablakot és azon ablakaikat, melyek elzárásátaz idő viszontagságai elkerülhetlenné tették, csil-lámpalával, szarutáblákkal vagy olajjal itatott pa-pirossal zárták el.

A híresebb templomok a harmadik századbanmár ablakokkal diszesittettek fel, de csak színesüvegből készítettekkel; mert a szinetlen üveg ek-kor még nem volt ismeretes.

A mindenféle szines üvegek, mintPhilippinusJános tudósit, gipszszel ragasztattak össze egyestáblákká, és ezen tarka táblákból állíttattak összea templom-ablakok. A bizanczi Zsófia templom, arómai dom és a ravennai templom voltak az elsők,melyek üvegablakokkal diszesittettek fel, Gildtbertfrank király a hatodik században látta el országanémely templomait üvegablakokkal.Átalában véveaz ablak elterjedése igen lassan haladt előre; a mi,ha a gyárak csekély számát, a technikai üo-yességhiányos voltát, az üveg magas árát, és a közleke-dés silányságát tekintetbe veszszük, könnyen meo--foghatóvá válik előttünk. A ifjabb WUfred püspöka yorki Pétertemplom ablakai számára csak 670-ben hozatta az üvegeket Francziaországból, ésezek voltak az első üvegek, melyeket az angolokláttak. Ezután Bp.ne.4ak apát 674-ben hasonlóké-pen Francziaországból vitetett üvegeseket Angol-országba, hogy az általa épített weremonthi apát-sági lakot üvegablakokkal lássák el. A rómaiLaterantemplom csak 800-ban nyerte első abla-kait tarka üvegből III. Leo pápa gondoskodásafolytán.

Németországban csak a tizedik századbantörténik az üvegablakokról említés, és valószínű,hogy a nürnbergi templom volt az első, melyüvegablakokkal szereltetett fel, mi a 12-dik szá-dadban történt. Francziaországban a szent denisiapátság Sugger apát gondoskodásából 1140-benláttatott el üvegab '• Vokkal. A nevezett apátnaksok pénzének kellett lenni, mert véka számra tö-rette porrá a zafírt, hogy ezen por az üveganyagközé elegyittetvén az üvegnek szép kék szint köl-csönözzön. — De mindemellett se higyjük, hogyez időben már átalánosak lettek volna a templo-mokon az üvegablakok. Mert még 1350 táján isszámos kérvényt nyújtottak be a papok a püs-pökökhöz és uralkodókhoz; hogy valahára gon-doskodjanak, hogy a templomok üvegablakokkalláttassanak el; minthogy már sok előkelő ur lak-házán diszeskednek az üvegablakok, melyek azisten házain még folyvást hiányzanak.

Az európai üveggyártás egész a 13. századiga mig azt tudniillik a velenczei lap köztársaság de-rekasan fel nem karolta, oly mostoha állapotban volthogy üvegablakok még e században is csak a ko-lostorokon és templomokon valának láthatók, sőtitt is igen gyéren. A ki lakását az idő viszontag-ságai ellen védeni akarta, mi az északra fekvő or-szágokban csakugyan mellőzhetlenül szükségesis : az nem tehetett okosabban, mint ha az ablakokszűk nyilasait, ha nem is átlátszó, de legalább va-lamely áttetsző anyaggal zárta el. E czélra legal-kalmasabbnak mutatkozott a csillámpala (Glím-mer), melyet legszebb és jelesebb minőségbenCziprus szigete szolgáltatott. Oroszország többvidékén még jelenleg is a csillámpala szolgálablaküveg gyanánt, mely, mint Plinius tudósit, máraz ó korban nemcsak házablakokra, hanem a me-legágyakra is használtatott. A második századbanvékony szarutáblák jöttek használatba; későbbbőrhártya, pergamen, és még később.olajos papirospótolta a szükséget. Azonban ne gondoljuk, hogyezen igénytelen czikkekhez is oly könnyű lettvolna a hozzájutás. Ezen általunk már figyelemresem méltatott tárgyak az ipar ama fejletlenkorában oly drágád voltak, hogy azok használatavalódi fényűzésnek tekintetett; a így a szegényebbsorsuaknak még csak az sem volt modjokban, hogyezek megszerzése által védjék magukat az idő vi-szontagságai ellen.

Ez időben valódi üveggyárakról, ha Olaszor-szágot kiveszszük, szólni sem lehetett; sőt még azolaszországi gyárak sem nagyjelentőséggel birtak.Csak a 13. század vége után virágzott fel az üveg-művészet megint, midőn azt a velenczei köztársa-ság vette ótalma alá. A velenczei üveghuták cse-kély távolságra feküdtek a várostól, Murano fél-szigeten, hol hosszú ideig működtek ceendesen,minden vetélytársak nélkül, és nemcsak Európapiaczait látták el üvegportékákkal, hanem az egészakkori kereskedelmi világot, is mi nem csekélyeszköz volt Velencze gazdagsága és hatalma eme-lésére. Ugyanazért becsben is tartotta a köztársa-ság a hutásokat. A tanács polgári jogokkal ru-házta fel mindazokat, kik az üveggyártásra adtákmagokat, és a nemeseknek megengedte, hogy azüvegfúvók leányaival érvényes házasságra léphes-senek, s az ily házasságból származó gyermekeketaz atyával egyenlő nemesi sarjadékoknak tekin-tette; holott különben a nemes atyától de nemte-len anyától származott gyermekek sem nemesek.

Ü.)

nek nem tekintettek, sem nemesi jogokkal nemélhettek.

A velenczei üveg-portékák még a 16. század-ban is nagy hírben állottak. Igy;például Agri-cola 1550-ben megjelent „d* re metallica" czimümunkájában igy ir „E városban (Velenczében) hi-hetlen dolgokat készítenek üvegből, mint mérleg-csészéket, tányérokat, tálakat, tükröket, madara-kit, fákat, virágokat, gyümölcsöket stb." A velen-ce i üveggyártmányokat az üveg finomsága és azalakok szépsége kitűnően jellemzi; melyek azontekintetben még ma is nagyon érdekesek, hogyátmeneet képeznek az antik üvegművészetről amostanira.

Az üvegtükrök mint valami uj nevezetességektűnnek fel a velenczei üvegművészetben, melyek hanem szorithaták is ki azonnal az ekkor már na-gyon elterjedve levő férniükröket, de annyi a ve-lenczeiek ügyességének és kitartásának mégissikerült, hogy a fémtükrök lassanként háttérbeszorultak és az üvegtükrök váltották fel a fősze-repet, egész Európában.

Egyébiránt nem kell hinnünk, hogy a velen-czeiek találták volna fel az üvegtükröket; mert akörülmények ugy mutatkoznak, hogy e fényüzésiCzikkek feltalálása az üveg feltalálásánál nem sok-kal fiatalabb. Annyi legalább kétségtelennek lát-szik, hogy már Sidonban nagy üveggyárak létez-tek, melyek a többi között a tükörgyártást isfolytatták. Mert minthogy Plinius a fuvott üveg-ről és a tükrökről határozottan emlékezik, s atöbbi között az ezüstről, mint oly szerről szól,mely ez üveget átláthatlanná teszi,könnyen lehet-séges, hogy a régiek értették azon mesterséget,miszerint az üvegtábla egvik oldalát megezüstöz-ték és ily módon üvegtükröket készítettek. Emesterség idővel elveszett ugyan, és csak a leg-újabb időben találtatott fel megint, de e sors,mely az ókor más művészeteivel is kizös volt, ko-ránsem akadályozza azon lehetőséget, miszerint arégiek az üvegtükör gyártásával megbarátkozvavoltak. Hiszen ők különben is jól ismerték, ésnemcsak ismerték, hanem használták is a higanyt,és ha csak egyetlen embernek is eszébe jutott aztüvegbe tenni, hogy abban eltartsa, észre kellévennie, hogy jobb tükröt készitett, mint milyentvalaha látott. Könnyen feltűnhetett tehát előtte,hogy az üveg, ha egyik oldala fémmel vonatik be,legjobb tükröt szolgáltatja.

Feltűnő, hogy Pompeji és Herculanum kiása-tása alkalmával üvegtükörre sehol nem akadtak.Azonban Aphrodisiensis Sándor, már a másodikszázadban emlékszik az üvegtükrökről, de ez idő-től fogva már halmozódnak e tárgyról a tudósí-tások. A hetedik században már jól tudták, hogytükörkészitésre az üvegnél alkalmasabb anyagnem létezik, és Pádua Antal a tükröt nem nevezimásnak, mint a legfinomabb üvegnek. A középkor-ban Európában átalánosan ismeretesek^ voltukazon üvegek, melyek egyik oldalukon ólommalvoltak beöntve, és Raimundus Lullus, ki 1225-benszületett és rendkivüli tágas ismeretei miattköztiszteletben részesült,'nemcsak az efféle tük-rökről közöl tudósitást, hanem azok készítési mód-ját is körülményesen leirja, miáltal be van bizo-nyitva, hogy az ő korában az efféle tükrök sokhelyen készíttettek. Ez időtájban a domború vagykicsinyitő tükrö > készítése is el volt terjedve, me-lyek nemcsak toillette asztalnál használtattak,hanem mint ékszerek is nagy becsben állottak.— Majdnem átalános azon vélemény, hogy az elsővalódi tükörgyár a tizenharmadik század közepénVelenczében alapittatott, g hogy a tükörgyártásEurópa egyéb részeibe is innen vette kiindulását.

Mi a tükör feltalálását átalában illeti, e tárgy-ban nem vagyunk képesek tisztába jőni. Ciceroazt állítja, hogy a tükröt Aeskulap, a gyógyászatistene találta volnafel, de hogy e találmány mégennél is sokkal régibb, az előadottakból kiderül.De kiderül a bibliából is, hol Mózes (2. k. 38. 8.)mondja, hogy zsidó nőktől a tükrök összegyüj-tettek, összeolvasztattak. és belőlök talapzattalellátott éreztenger készíttetett. A tükörkészitésreleginkább ezüst használtatott, de ezenkívül az ónés vas is gyakran nyert alkalmazást. Plinius szerinta régi időkben Brundusiumban is jeles fémtükrökgyártattak részint ónból, részint rézből, de mind-ezek felett az ezüst tükrök birtak elsőséggel."itruvius szerint a római előkelők lakásain a fa-hiktükrökkel és számvető-táblákkal voltak feléke-sitve. A fémtükrök az üveg feltalálása után is sokideig vo]tak használatban. Az időt, melyben a ré-giek üvegből kezdették a tükröket készíteni, nemlehet pontosan meghatározni. Az el-ő üvegtükrö-jket Sidonból számlázottaknak tartják, (víg-o követk )

A fhiíiateiiger.Csak kevéssé ismerve is hazánk fekvését, he-

o-yeit, azoknak rétegeit, az azokban található kö-vült halakat, kagylókat, síkságait, homok-pusztáits dombjait, melyeken a hullámzó viz kétségtelennyomait láthatjuk, lehetetlen azon eszmére nemjönni, hogy itt valaha tenger volt. Vegyük csakszemügyre tüzetesen; nézzük meg a Kárpátokat sfőleg annak egyes benyúló ágait, hány és milykülönböző rétegeket, s ezekben az iszapolás és le-rakodás kétségtelen jeleit fogjuk ott találhatni! -Mész- kő-, érez- és szénbányáink ezt tanúsítják.Azon 'nagy és terjedelmes kőszéntelepek, biztoskalandként szolgálnak arra nézve, hogy a földfelülete honunk terén, — hol a Dunatenger volt,— minő változásokon ment át; különben, ha visz-szavetnők e kínálkozó okokat e telepek eredetemegfejtésére, mást e nemben valóban alig talál-hatnánk ; mert csak is oly elem hathatott a földreezek képzésénél, mint a viz, melynek kizáró sze-repe van a földrétegek szakítása és odább-szálli-tásánál. Ez eszmét követve, el kell fogadnunkazon állítást: miszerint hazánk területe egykortengerfenék volt; de meg az újkor legtekinté-lyesb természetbúvára, Humbold, ugyanezen né-zetben van, számtalan más régibb és ujabb termé-szettudósokkal.

A Duna-tó, — igy nevezik azon víztömeget,mely honunkat boritá, — összeköttetésben volt többmás tóval, tengerrel: igy a Rhonc-tó, melynek ma-radványát látjuk a Genfi-tóban, az Aár-tó, fenn-maradt a Neufchatelli-tóban, a Kajna-tó a Boden-tóban, és a nagy Duna-tó a Chiem és más kisebbtavakban. Ez összeköttetés következtében nem-csak valószínű, sőt kétségkivüli tény: hogy e ta-vak egyszerre és egy időben folytak le. Ezen lefo-lyás okára nézve sok és különböző nézetekretalálunk; Weiss véleménye szerint a csaknemfolytonos vizmozgás által történt ki- és alámosásvolt oka; de e tekintetben épen ugy állíthatjuk shozhatjuk fel okul a földalatti rázkódásokat is,mint melyek az ujabb korban is szigeteket emel-nek fel, s hegyeket enyésztenek el.

A nevezett tavak között a Duna-tó volt leg-nagyobb, mig a többi, mint mellérendelt vizek,ennek apályát és dagályát követték, s épen ez ok-ból kellett először ennek gátat szakasztani. Lát-hatjuk c szakításokat a rendkivüli nagy gránittömegekben Passaunál Obernzell és Engelhartnemellett, azon helyen, hol a cseh erdő, s a délrőfelnyúló hegylánczolat érintkezik; másik kétség-telen bizonysága e szakitásnak a Vaskapu Orso-vánál, melyen ezen elem erőszakos hatása épenugy meglátszik, mint az előbbin.

Ama nagy viztömeg lefolyása, mely e tava-kat képezte. több földismerő állítása szerintegyidőre esik a Feketetenger lefolyásával, melycsak lassudsui képezett csatornát, és a földgátat,mely azt a Marmoratenger mélyebb völgyeitőlelválasztá, kimosván, innen később az Aegaei-tenger felé tódult a Bosporus és Hellesponton ke-resztül, s ez mindenesetre hirtelen történt.

A Középtengerben e kétfelől toluló viz nemcsendes dagályt, de rögtöni és erőszakos áradástokozott, erről az ó-kor e helyi lakóinak hagyomá-nya tanúbizonyságot tesz; igy szól a régi, Strtboáital idézett történetiró Strató: a Középtengerannyira megáradt, hogy északi Afrika lapályaitegész Jupiter Hammon templomáig, Egyiptomolegész Pelusiumig és Kassios hegyfokig elbori-totta; igy szól továbbá a mély ismeretü Humbold:ha az ember Valenczia királyságban, (Spanyolor-szágban) a Középtenger partjától a la mancha-iés castiliai felrónákra indult, csakhamar a földké-pezetekben s hosszú sziklafalakról a felsziget régipartjára vél felismerhetni. Ezen tünemény a Sa-motrakok s óhagyományaira, valamint más tör-téneti bizonyságokra emlékeztet, melyek után fel-teszszük, hogy a vizek^ áttörése , a Középtengermedrét nagyobbitva, Európa déli részét elnyelteés szétszaggatta, s'b.

A Középtengernek ezen magas állása pedigcsak addig tartott, mig közte és az Atlanti Óceánközött a választó fal'Gibráltárnál áttöretett. HogyEurópa Gibraltárnál Afrikával kapcsolatban volt,nemcsak a Középtengernek azon magas b állása

légére. Legrégibb mérése 1/s órányira teszi azt;száz évvel Kr. sz. e. Turanius Gracilius szerintkét órányira terjedt, a Kr. születésekor élt Strabó,és a Kr. sz. u. ötvenedik évben Plinius báromórányira számitják; és végre a mostani szélessé-;et, vagyis négy ór.ít, Marcián emliti.

Mind ezen erőszakos áttörés, mind áz említettvizek lefolyása, mely két tény Európának mostanialakját adta, még a történetírást megelőzött korbaesik s azért nem birunk részletes adatokkal az ak-kori eseményekről, s legfölebb csak azon regékrekell támaszkodnunk, melyeket a viztolulás csök-kente után letelepedett törzsek élő öregei szóha-gyományként hagytak fenn, s melyeket különbena természetben látható nyomok is erősítenek.

A Dunatenger s mellék tavainak ekkénti le-folyása után a föld felülete, kétségtelen, hogyegyideig nemcsak lakhatlan, de járhatlan is volt,talán századok is kellettek, míg a tengerfenékannyira felszáradhatott, hogy élő lény léphetettfelületére. Az pedig, hogy mikor vált járhatóvá, smikor jöttek s kik voltak első lakói, a történetírásfeladata lévén, jelenleg mellőzzük és egyszerűenutalván az ó-kór történetíróira, Diodot, Strabó,Herodotra, melyekhez még az ujabb korból jegy-zünk ide némelyeket, mint Hoff, Schubert, Clarkéés Dureaut, kik e tekintetben részletes felvilágosí-tást nyújtanak. Közli Varga Vilmos.

bizonyítja, mely ugy is csupán az Atíántitengertőli elszigeteltsége által volt lehető, hanem ezeihajdani Tisszeköttetésnek még azután is « 'voltak látható nyomai. Egyébiránt a Gi

ezensokáig

brál-tári tengerszoros átszakadása után, mit^otrabo,Eratosthenes és részben Plinius az Euxini és Du-naten^er vize lefolyásából eredt nyomásnak tulaj-donitanak, csak lassankint tágult mostani széles-

T a l á l t r é g i s é g e k .Hómai cseréptál.

A nemzeti múzeum egy igen érdekes, gyűj-teményünkre nézve páratlan, mert egészen ép,terra sigillata-tá}\a.\ gazdagodott.

Mintegy két éve annak, hogy Tesléry Sán-dor, duna-földvari segédlelkész ur, régiség-kedvelő barátom, kinek több jeles műdarabotköszönhetek, arra figyelmeztetett, hogy GyürkyAndrás duna-földvári birtokos ur, egy paksi sző-lőjében kiásott, igen diszes római tállal bír.

Nem volt nyugtom; minden módot megkisér-lék, hogy a tisztem jó urat, ki ezen ritka darabotmaga is igen kedvelvén, nehezen tudott tőle el-válni, arra hangolhassam, hogy kincsét, mielőtteltörik, vagy nyom nélkül elenyészik, a haza oltá-rára tegye le. Végre sikerült Vadas Károly bara-csi tiszttartó ur hazafias törekvésének, e tálatmuzeumunk számára megnyerni, kitől azt tegnaplegnagyobb örömmel át is vettem.

A tál felső — fal közti — átmérője 7" 3'", abolttaggal, mely azt "felül körülövezi, 7" ]0'".Magassága 4" 1'". Lába 3" V" átm., 5 " magas-ságú. Majd egyenes oldala, mely csak magasságaalsó harmadával van behúzva, 3" széles szalaggalvan ékesítve, mely arányosan négy szélesebbmezőre van elosztva, ezek közt ismét három-három keskenyebb mező van, alakokkal, főkkel,állatokkal. Mi e műdarabot nagyon érdekesséteszi, az a művész neve, melv egyik keskenyebbmező hosszában, IMANNI0 '= CINNAMI alak-ban áll; és talán másutt föltalálandó ezen nevű,vagy ugyanezen diszmintáju műdurabokkal össze-hasonlittatván, igen kedves világot fog a római,pannoniai cserép-művészetre, vetni.

Találtam már élénkebb szinü, finomabb mű-vezetü — bár ez is a jobbak közé tartozik —torra sic/illata — cserepeket,de muzeumunk ezenlegújabb nyeremények becsét emelé az, hogy egé-szen hibátlan.

Tüzetes leírását és talán rajzát is azArchaeo-logiai közlemények számára tartom fenn.

Itt csak honfias köszönetet mind a lelkesajándékozának, mind a sikeres közbenjárásért,Vadas Károly urnák, kinek már múlt évi baracsieredménydus kirándulásom alkalmával archaeolo-giánk iránt tanúsított buzgalmáért legnagyobbhálával tartozom. RómerFlóris.

Egyveleg.— (A farka*.) Jester beszéli, inikép egy fő-

vadász saját mulatságára egy :'/4 éves farkast ud-varába hozatott, s azt megízclidittette. A farkasotthonos Ion, s némi szolgála okát is tőn már. Egyéjjel a kutyák iszonyú lármát ütnek; a gazda kiug-rik, a kutyák berohannak, ő az udvarra tekint s4 farkast, pillant meg, melyek az udvari farkastfelkonczolván, annak húsán lakmároznak. Erre besiet, fegyvert ragad, s mire kirohan, a vendégek

l é M i , csak a hátrahagyott hulladékokat találta.

I'

IIII'

Irodalom és művészet.** (Jókai munkássága.) Jókaitól eddig 132

kötet könyv jelent meg, s ezek közt „A magya-rok története" örvendett legnagyobb keletnek.

** (Vörösmarty szobra,) melyet b. Vay min-tázott, Fernkorn bécsi öntödéjében már öntve éscisellirozva van, s teljesen kész a Székes-FeJiér-várott leendő fölállításra.

** (A „Sárospataki füzetek11) múlt évi 10-ikfüzete megjelent, s tartalmát a következő czikkekképezik: „A philosophia és isten fogalma," FischerKuno után Perlaky Sándortól;,,A sárospataki fő-iskola tanárainak életrajza"; Emődi Dániel szék-foglaló beszéde; Révész Imre Robinson-félebeszédeinek, Filep Mihály köznapi imáinak ismer-tetése Szász Károlytól; Schenkel „CharakterbildJesu" czimü munkájának ismertetése; ,,A ref.énekes könyv és énekügy" Erdélyi Jánostól; a„Kölcsey Ferencz emlékezete" czimü füzet ismer-tetése; „Bírálatra bírálat" Nyilas Samutól; IvánkaSámuel ref. egyh. énekes vezérkönyvének bemu-tatása; Bartók Gábor, szatmári gymn. igazgatóévzáró és a Kazinczy-alapitvány kamatjának át-adásakor mondott beszéde; végül az egész évfo-lyam „tartalma" és czimlapja.

** (Néhány alkalmi szent beszédet) adott kiPapp Ferencz, nagy váradmegyei áldozárés szent-széki jegyző, Nagyváradon, 1864. Előtte vannakmég „Nagy böjti ájtatos elmélkedések, a megváltóJézus istenségéről." Megjelent Hollósy LajosnálNagyváradon. Ára 1 ft.

** (Egy irónö összes költeményei) jelennekmeg nemsokára. Ugyanis Felner-Kalmár Róza,kinek a szépirodalmi lapokban több csinos versejelent meg, előfizetést nyitott „összes költemé-nyeire," melyek 200 lapon márczius hóban jelen-nek meg. Előfizetési ár fűzve 1 ft., diszkötésbenkét ft. Az összegek febr. végéig az írónőhöz (Pest,ősz-utcza 4. sz. a.) küldendők.

— (Uj zenemüvek.) A szorgalmas czég,Rózsavölgyi és társa, ismét 5 uj zongoradarabotadott ki, melyek a következők: „Kilenczet ütött azóraif magyar ábránd Székely Imrétől. Ára 1 ft.15 kr. — „La belle orientale" par E. Székely, ára60 kr. — „La déesse" par Adrién Talexy; ára 1 ft.— „Ombres des bois" par A. Talexy. — „Pardonde Ploérmel" danse del'ombre, par I. Schulhof. —Ára 1 ft. — Treichlinger J. mükereskedésébenmegjelent: „Gizella," magyar ősi stylben frissek-kel, szerzé Simonffy Kálmán, ily érzékeny aján-lattal : „Gizellámnak, éltem angyalának!" Ára60 krajczár.

** (Három uj zenemű) jelent meg ismét Ró-zsavölgyi mükereskedésében Boscovitch Frigyes-től, mindhárom zongorára. Egyiknek czime ,,LesMamelukes danse orientale." Ára80 kr. AjánlvaZellernek. — Másik: „Souvenir á Vienne." Ga-lop de concert. Bösendorfernek ajánlva. Ára 80krajczár. — Harmadik „L'amour" czimmel Du-golska grófnőnek ajánlva. Ára 80 kr.

•* (Uj zenemű.) ,,Ima" czimmel, zongora-vagy orgona-kisérettelegy ének jelent meg Nagy-Váradon Hollósy Lajos bizományában. Szer-zetté és Szaniszló Ferencz nagy-váradi 1. szert,püspöknek ajánlja Székács József, (de nem az ev.superintendens.j Ára 50 kr.

Egyház és iskola.** (A debreczeni, s.-pataki és kecskeméti jog-

akademirík) engedélyt nyertek, magántanulókfölvételére és érvényes vizsgálat alá bocsátására.Különben a magántanulók ugyanazon módontartoznak vizsgálatot tenni, mint a nyilvános ta-nulók. Vizsgálati dijak sem a nyilván- sem amagántanulóktól nem járnak, s a magántanulók-nak semmi szin alatt meg nem engedtetik, hogya vizsgálatokat rövidebb idő alatt tegyék le, minta nyilvános tanulók.

Ipar, gazdaság, kereskedés.x» (A hazai iparforgalom hanyatlásáról)

adatképen jegyzi föl a „Hon/' hogy egy pestikocsigyáros, ki 1860-ban gyárát újra építeni kény-szerült, mert akkor szűk volt az üzlet befogadá-sára, az idén ugyanezt bérlakásoknak kénytelenkiadni, minthogy az akkori hatvan legény helyettmost csak nyolcz legénynek adhat foglalkozást.

f (Dohánybeváltás.) Érmihályfalván, 8 köz-ségtől 7000 mázsa dohányt váltottak be, s ezértösszesen 52,000 forintot fizettek.

56

T Á R H Á Z .f (Terménycsarnok Temesvárit.) Több elő-

kelő polgár, társulatot szándékozik alakitanTemesvártt, melynek czélja a kereskedés ésiparszorgalom élénkítése s gyarapítása, valaminczólszerü kereskedelmi, gazdászati, ugy iparvál-lalatok megpenditése. Az alakulandó társulat ter-ménycsarnok felállítását is tervezi, melynek czéljaaz leend, hogy az üzletnek egy helyen való ösz-pontositása által ujabb lendületet adjon. Erre vo-natkozólag már megtették a szükséges lépéseket.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) bölcsé-

szeti, törvénytudományi és történelmi osztályainake hó 23-ikán tartott ülésében először is WenzelGusztáv rendes tag tartott emlékbeszédet Wal-therr László 1863-ban elhunyt 1. tag fölött, kimég az akadémia keletkezésének első éveiben vá-lasztatott a tagok sorába, s ki 32 évig terjedő iróipályáján leginkább hazai történetünk fölvilágosí-tására hatott, kutatásai által. Utána Tóth Lőrinczértekezett „A párbajról." Az összes ülésben amegjelenő művek köteles példányainak be nemküldése jött szóba, s elhatározták, hogy a hely-tartótanács az erre vonatkozó körrendelet kibocsá-tására keressék föl. Thierry Amadé Parisból„Attila"-ja második kiadását küldé meg az egy-letnek. Végül bejelentettek a lefolyt hóban érke-zett könyvküldemények.

** (A Kisfaludy-társaság) f. é. febr. 1-éndélutáni 5 órakor az akadémia kis termében zártülést tart, melynek egyik főbb tárgya az idei tag-választás lesz.

** (A Szent László-társulat) e hó 24-én, el-nöke, Lonovics József érsek lakásán választmá-nyi gyűlést tartott, mely alkalommal a pénztár-noki jelentésből kitűnt, hogy a társulatnak jelenleg11157 ft. áll rendelkezésére, mely összegből azon-ban levonandó 3110 ftnyi alapítványi tőke köt-vényekben. A társulat választmánya adakozásaisorát ő szentségének küldendő 2000 fttal nyi-totta meg. A rendes segélyzések megszavazásaután még következő segélyösszegek szavaztattakmeg: A bukaresti angol szüzeknek,kiknek zárdá-jában több magyar leányka nyer ingyen nevelést,300 ft., a tollasai (bosna argentínai) templomépitésköltségeire 100 ft., a kalocsai egyházmegyébekebelezett Adorján község temploma fölszerelé-sének költségeire 300 ft., a szikszói anyaegyház-hoz tartozó V adász és Gánosd községek iskola-házának építésére 200 ft., a zalathnai r. kath.templom orgonája költségeinek fedezésére 276 ft.50 kr. a pesti szürkenénéknek 200 ft., végre asutinskai szent-ferencz-rendi egyháznak 300 ft.orgona szerzésére.

* * (A nemzeti kaszinó közgyűlése) e hó 31-énlesz megtartandó.

Mi njság?** (Szemere Bertalan) Pestre érkezett, s

egészsége helyreállítása végett Batizfalvy gyógy-intézetében vett szállást.

** (A magyar gazdaasszonyok egyleténeksorshúzása) a nemzeti színházban lesz, márcz. 1 énaz előadás végeztével. Ez alkalommal mindenszínházi látogató egy sorsjegyet kap beléptijegyemellékletéül.

** (Az akadémiai titkár választása) az eczélra külön összehivott rendkívüli közgyűlésen,e hó 26-ikán ment végbe, mely alkalommal etisztségre a nemzet első költője Arany Jánosnyert legtöbb szavazatot. — A szavazók száma, ajelenvolt igazgató, rendes és tiszteletbeli tagokosztályából, összesen 42 volt. Ezek közül 30 sza-vazatot nyert Arany János, 8 szavazatot ErdélyiJános, és külön-külön egyet Balogh Pál, CsengeryAntal, Greguss Ágost és Hunfalvy Pál. A megvá-lasztott uj titoknok meghatott szavakkal köszönémeg az Akadémia bizalmát s nemes szerénységgeloda nyilatkozott, hogy a jelen választást szemé-lyére nézve ideiglenesnek tekinti, mig idők és kö-rülmények mást parancsolnak. — Ugyanezen gyű-lésben Deák Ferencz indítványára Csengery Antal-nak, ki eddig a titkári teendőket híven és szorga-lommal vezette, nyilvános elismerés szavaztatott.

** (A nöegyleti nyilvános álarczos bál) a vi-gadó temeibcn febr. 19-ikénlesz, a nőegylet általgyámolitott szegények javára. A vigalom, mint azelőbbi években, különféle becses tárgyak kisorso-lásával lesz egybekötve.

** (Jótékony adományok szétosztása.) A grófKárolyi Györgyné által Olaszországban és Sveicz-

ban gyűjtött nagy összegből a megbízottak 16,000ftot küldtek Bethlen János és Mikólmre grófok-hoz az erdélyi Ínségesek javára. Ebből Udvar-helyszéknek 3760 ft., Háromszéknek 3645, Csik-nak 1500, Marosszéknek 3400, Alsó-Fehérnek1000 ft., KüküllŐnek 2000 ft., s Dedrád-Széplakkörnyékének 695 ft. jutott.

** (Jótékonyság.) Egy Londonban lakó hon-leány, Vichar Paulina, az ipolysághi kórház ja-vára 20 ftot küldött.

** (Jótékonyság.) A pécsi jogi lyceum alap-tőkéjére az aláirást Nagy József pécsi polo-ármes-ter kezdte meg, 200 ftot írván alá e czélra.

** (Tébolyodott ember.) A városkapitányság-nál e napokban egy józsefvárosi háztulajdonos éskorcsmáros jelent meg, fontoskodó arczczal be-szélve el, hogy nyolcz fegyveres rabló van nálaeldugva, de mind oly parányik, mint a mesebelitörpék, puskájuk azonban nagy, s Jerusalembőljöttek őt megölni. A kapitányságnál azonnal ész-revették, hogy őrülttel van dolguk, s biztaták,hogy minden szükséges lépést megtesznek. Ekkoraztán egészen nyugodtan tért haza. A szegényembernek sokszor voltak már ily őrültségi ro-hamai.

** (Az árvái inség.) Az árvái segélyezési bi-zottmány házankínt fölvette s szigorúan megvizs-gálta a segélyezendők számát. E részletes össze-írások nyomán a központi bizottmány által huszon-hat község 27,756 lakossal jejöltetett ki,hol a be-következendő Ínségtől kisebb-nagyobb mérvbencsakugyan tarthatni. Ezen összeírásokból kiderülegyszersmind az is, hogy a kiszemelt huszonhatközségben rögtön, azaz: legfeljebb február elsejé-től augustus hó első napjáig segélyezendők száma4373-ra — a később, vagyis april hó elaő napjá-tól egészen augusztus hó elsejéig segélyezendőkszáma pedig 7270-re és igy összesen 11,643igyénre rug.

** (Marosvásárhelyi Homér.) Egy vak lan-tosról tesz emlitést a „Korunk Tárczája," azonerdélyi ügyes kis szépirodalmi lap, melyről amúltkor emlékeztünk. Közönségesen Vak Laczi-nak hívják, ő a marosszéki nép troubadourja.Minden vásár napján ott ül egy utcza szögleténkezében harmonikával, melylyel kiséri önkészitettebánatos dalait. Körüle gyűlnek a székely asszo-nyok, a kik bejöttek vásárolni; elsirdogálnak abus melódiákon, aztán adnak egy-egy krajczárt.Ez már ugy oda tartozik a vásári mulatságokhoz,mint a székely férfiaknak a két meszely bor. Amelyiknek valami bánatja van, éneket mondatreá Lászlóval; a melyiknek fiát katonának vitték,nem tud addig nyugodni, mig László el nemdalolta :

„Galiczia közepébe, Két kaszárnya felépítve;Abba vannak a legények; Abba búsulnak szegények."

Tudja a reformátusok és katholikusok egyházi'nekeit; eljár mindkét hitfelekezeti templomba,

hatalmas hangja kihallatszik az orgona felett.** (Szinügyi pályázat.) Az aradi szinház az

1865 —66-iki téli szinidényre egy jól szervezettmagyar ajkú dráma-, népszínmű- és operetté-társulat igazgatójának kiadó. A pályázni kivanókbővebb felvilágosítást az aradi szinházbérlő tár-sulat elnökétől, b. Bánhidy Alberttől nyerhetnek,ihez a színigazgatói ajánlatok márcz. 15-ig, mintéghatárnapig beküldendők.

** (A hazai gyógyfürdők emelésére) intézke-déseket tett a helytartótanács, s felszólitá az illetőmegyei kormányzókat, hogy a rendelkezésükreálló minden eszközökkel és személyes befolyásuk-kal oda hatni iparkodjanak, hogy a hivatalterüle-tükön levő fürdők emelkedése és felvirágzásáraehetőleg mindent elkövessenek.

"* (Egy iparlovag) Kis-Béren, Jókai Gábornév alatt, az iró unokaöoscsének adván ki magát,pénzt gyűjtögetett, azonban csakhamar felismer-ték benne a csalót s elfogták.

** (Halálozás.) Egy derék orvos és nemesemberbarát hunyt el e hó 16-án Pesten. Tóth Nep.János orvostudor, a fővárosi körökben is kedve-sen ismert férfi, s a szegényebb osztálybeliek szen-vedéseinek mindenkor kész jószivü^ enyhítője,Balassa egyik legkitűnőbb volt tanítványa éssegéde, a fővárosban uralkodó tiphus áldozata lett.Az osztályának már eddig is dicsőségére vált férfi1833-ban született Tabajdon, Fehérmegyében, stemetése átalános részvét közt e hó 25-kén mentvégbe. Nyugodjanak békével hamvai.

•* (Halálozás.) Mérey József, Somogymegyé-nek sok éven át volt alispánja, e hó 19-kén, élete71-dik évében meghalt.

57

Melléklet a Vasárnapi Djság 5-ik számához 1865.— (Debreczeni hirek.) Jan. 18-ról írja debre-

czeni tudósítónk :Tausig Károly, tegnap este adá, N.-Váradról

visszatérvén, harmadik hangversenyét, a két elsőtzsúfolt teremben, e legutolsót is igen szép számúközönség előtt. Különösen a „Wallkürök lovag-lása" tüntette ki a művész hatalmas s talán Lisztétkivéve egyedüli technikáját; a középső hangver-senyben neje, a már itt pár év előtt kedves emlék-ben ismert Vrabély Szerafin is két darabot játszottférjével, két zongorán; átalában véve köszönetteltartozunk e müvészpárnak az élvezetes estéknyújtásáért.

iteszler is mozgott a vásár alatt, kétannyiratevén a belépti dijakat a szokottnál; jól teszi, ak-kor arasson, mikor lehet; azért a páholyok is, mi-kért egy estén 3 köböl rozs árát kellett adni,szépen megtelnek, sőt tegnap tartott álarczostánczvigalmában is szép és jókedvű közönséggyűlt össze. — Apropös! — Szintén szokásbanvan Pesten mai napság, hogy a tánczosnők ma-guk ajánlják magukat még kevésbbé ismerős if-jaknak is, ez vagy amaz tánczra?; mi már azilyekbŐl kinőttünk, a meg lehet ez divat, de in-kább szeretjük, ha a leány illemes szemérmetesség-gel várja be az ifjakat, bármennyire szeretne isvelők iejteni. — Még megérjük, hogy ez vagyama kedveltebb ifjúra rákérnek!!

Egy kissé határozottabban írhatjuk, hogySzerdahelyi alkalmasint komolyabban gondolko-dik a debreczeni állandó szinház igazgatóságáról;— föltételeiről azonban még mitsem tudunk.

Molnár György, mint a Magyar Sajtóbanmegjelent czikkei tanusitják, a színházunk kelet-kezéséről ignotus in Izraelé s oly férfiúról beszél,kinek nem lehet a kezdeményezést tulajdonítanimint ő tévé. Nem akarjuk senki babérjait halán-tékairól letépni, de szabad talán megsúgni M.Györgynek, hogy tévútra vezették; — mert ezenállandó szinház egy ideiglenes színházat tervezetttársulattól vette az első kezdeményezést, s azideiglenességről csak azon föltétel alatt mondottle, hogy az állandónak biztos alapot adhasson, sminthogy adott is; de sajnálattal kell kimondanunk, hogy még akkor ama tisztelt férfiúnak eügyben legkisebb befolyása nem volt; későbbierélyességét azonban kétségbevonni egyátalábannem akarjuk. — Különben sok igazat elmondaM. Gy. a hiányok földeritésénél, miknek né-melyike ismerve, sőt elhárítására lépés is volt téve;jelesen, hogy többet ne említsünk, a páholyoknakerkélyszerübb kirúgása az épittető állandó bizott-ság és maga az építész Skalnitzky Antal által isczélszerünek ismertetett be; ugy is voltak előbbaz alapgerendák, egy szép reggel azonban arraébredénk, hogy azok a vasoszlopokig lefürészeltettek; — amaz állandó bizottság több mint 2 éveössze nem hivatott, — miért? azt mások jobbantudhatják.

Nemzeti szinház.Péntek, jan. 20. „A nyolczadik pont." Vigj

felv. Ezt követte „A felolvasónö" Vigj. 1 felv. —Egressy Gábor, hosszas betegség után, ez utóbbidarabban lépett föl újra. Megjelenésekor koszorúkés bokréták özönével s tapsviharral fogadta őt aza közönség, melynek a sok élvezetes óra, melyet Egressy elővarázsolt, oly élénk emlékezetében van. Az örömöt, melyet a művésznek máipuszta megjelenése ébresztett, még sokszorozvEéreztük, midőn meggyőződtünk, hogy betegségemely akkor országszerte oly megdöbbentő hatásigyakorolt, Egressynek ugy erejét, mint művésze-tét sértetlenül hagyta, s megerősödtünk_ azonreményben, hogy benne még sokáig nemzeti drá-mánk oszlopát szemlélhetjük.

Szombat, jan. 21. „A próféta." Opera 5 felv.'rta Seribe. Zenéjét szerzetté Meyerbeer. A nem-:eti színpadunkon már rég nem látott opera szo-rongásig megtölté a színházat, még pedig ez al-kalommal kettős érdeknél fogva: Fides szerepébenegy jó hirtől megelőzött pályakezdőnő, Kendelé-nyi Fanni kisasszony tette első kkérletét. A ked-ves emlékű zenemű, már magában is nagy vonz-erővel bírt, melynek ellenállhatlan bájai most semiéveszték hatásukat. A vendégszereplő kisasszony,tekintetbe véve a kezdet nehézségeit, nehéz fel-adatát dicséretesen oldotta meg, s teljesen igazoltaazon szép reményeket, melyeket már előre is hozzácsatoltak. Kedves, csinos alak, rokonszenvesmezzo-sopran hanggal, s ha nem tudta is szerepé-nek minden egyes szépségét érvényre emelni,figyelembe veendő, hogy az képzett művésznőkerejét is sokszor meghaladja. Játéka, kezdőtőlnem remélt otthonosságot árult el, 8 e tekintetbenegyes helyeken meglepő sikert tudott fölmutatni,szóval szép reményekkel biztat a jövőre.

Vasárnap, jan. 22. „Dobó Katicza." Tört.szinmü 3 felv. Tóth Kálmántól.

Hétfő, jan. 23. „Az idegesek." Vigj. 4 felv.Sardou Viktortól.

Kedd, jan. 24. ,,A próféta." opera 5 felv.Meyerbeertől. Kendelényi Fanni k. a. fölléptével,tele ház előtt.

Szerda, jan. 25. „Bánkbán.il Szomorujáték 5felv. Katona Józseftől.

Csütörtök, jan. 26. „Faust." Opera 5 felv.Gounoudtól.

Szerkesztői mondanivaló.7520. Bécs. Kapta I. s társai. Nem vehetjük ugyan

nyilvános hasznát, de a jó kedv efféle nyilatkozatait, márcsak mai ritkaságuknál fogva is, szívesen elolvassuk a többiközlemény mellett. Megjegyezzük, hogy a ki nem kívánja,hogy beküldött müve e helyen megemlittessék, ezt kiköt-heti magának. Különben az itt szokásos eljárással kényte-len beérni.

7521. Buda. K, I. tr. Az ajánlatot örömmel fogadjuks reméljük, hogy a szorosan szakembereket érdeklő aprórészletek mellőzésével, az előadás népszerű formájára leszfötekíntet. Mind az értekezést, mind a rajzokat látni óhaj-tanok, hogy határozottan szólhassunk.

7522. A. Szuha. M. J . A levél olvasásánál jól esett avisszaemlékezés. Lesz meg a gabonának jobb ára is, azérthiszünk a viszonlátásba. A többit eligazítottuk.

7523. Pápa. E. L. Jó lesz az a leírás, de miért nemaz arczkép is? Lehetlen volna azt megszerezni? — A hibásadatokra vonatkozó czikket kérjük. — Az irodalom törté-neti rovat jó, de határozottabb körvonalozást kérünk. A„magyar hírlapirodalom" története, mely most lapunk-ban foly, épen e rovatot képviseli, még pedig elég gaz-dagon. — A tudósításokat várjuk.

7524. Orosháza. Gy. V. Közelebb magánlevélben.7525. T. Füred. S. F. A felszólalást, bár egészben nem

osztjuk nézeteit, mielőbb közre fogjuk bocsátani. Jó lesz,ha ez iránt is tisztulnak a fogalmak.

7526. Kecskemét. G. J. A Vasárnapi Újságot azonkitüntetésérte, hogy ön egy 1855. évi folyamában foglaltczikkét még csak most olvasta el s most igyekszik megezá-folni. Ellenérvei azonban most sem döntik le az ott mon-dottakat. Az „örök mozgony" még ma is oly lehetetlen,mint volt 1855-ben!

7527. Dolha. D. E. A hozzánk érkezett pénz az illetőlapok kiadóhivatalainak átadatott és sürgetésünkre meg-ígérték, hogy a szétküldés fennakadását meg fogják szün-tetni.

7528. Szabadka. H. Megkaptuk az üres kosarat. Atöbbire nézve itt is prózai idők uralkodnak.

7529. Nagy-Peter orosz czár. A több izben hozzánkintézett közleményeknek az a baja, hogy minden irodalmizamat hijával vannak. Mintha mindmegannyi hivatalos ok-mány vagy perbeli replika volna. Ez is jó a maga helyén,de nem ott, a hova ön szánta müveit.

7530. Bonyhád. B. J . A pentélei posta kirablás kö-vetkeztében megkárosult bonyhádi előfizetőink példányaitmár mind szétküldte kiadóhivatalunk.

7531. Nagy-Várad. II. Á. A felszólalás tárgyát nemismerjük, lapunkban szó nem volt róla, azért a nyilatkoza-tot sem találjuk ide tartozónak.

7532. Sajó-Németi. U. K. Az uj küldeményeket kö-

szönettel vettük. Az ígért levél egyszer mégis csak betop-pan. Még egy kis türelmet.

7533. Pest. M. S. Az efféle kisebb közleményeket szí-vesen veszszük. A közlés idejét elóre nem mondhatjuk.

7534. Nem közölhetők: Az árva. — Oly jó volt ö.

SAKKJÁTÉK.A pesti sakk-kör közgyűlése e hó 22-ikén délután

folyt le. Erkel Ferencz rövid beszédben üdvözölte a szépszámmal összegyűlt tagokat, mint örvendetes jelét azonérdekeltségnek, melylyel az egylet iránt viseltetnek. Mél-tánylattal emlékezett meg Szénről, mint ez ideig a legerő-sebb magyar sakkjátszóról, s egyszersmind azon óhaját fe-jezte ki, vajha az egylet utján ujabb erők tölthetnék be apusztán hagyott nyomokat. — Az újra fölterjesztett alap-szabályok felolvasása s a számadások előterjesztése utánVész A. J. szólt azon tornáról és levelezési játszmáról, me-lyet az ideiglenes választmány közel kilátásba helyezett. Aközgyűlés mindkettőt örömmel fogadta. A torna febr.2-ikán kezdődik meg. Ezután az ideiglenes választmány, ha-talmát a közgyűlés kezébe adván vissza, lemondott, s meg-kezdődtek az uj választások. Elnöknek közakarrattal gr.Széchenyi Ödön kiáltatott ki. A többi választás titkos sza-vazás utján ment végbe. A szavazók száma 82 volt, s alel-nök lett Erkel Ferencz 29 szavazattal; titkár Cseresnyéslátván 30, s pénztárnok Ginter Károly 21 szavazattal."Választmányi tagok lettek : Vész A. J. 28, Capdebo István25, Spitzer L. 25, Zaary Zsigmond 23, Vidor Zsigmond 23és Hay ITrbán 18 szavazattal. Emlitésre méltó szavazatotnyertek még Skvór Antal és Auer Lajos. Végül a magyarsakk emelése körül szerzett érdemeikelismeréseülLöwenthalJ. Londonban élő hazánkfia, és Willmers Rudolf a hírneveszongoraművész és sakkjátszó, tiszteletbeli tagokká válasz-tattak. A pesti sakk-körnek jelenleg 76 rendes tagja van.

265-ik sz. feladv. — Stavenüter H. A.-tól(Hamburgban).

Sötét.

ETI-NAPTÁR.KatUolikus és Protestáns

Január-FebruárA 4 Sz. Ferencz Adelgunde

Virgil, GílliBrigitta

Gyertya sn. B. A

a b c d e f g hVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond. •

A 260-dik számú feladvány megfejtése.(Ilealey Franktól Londonban.)

Világos. A) Sötét.1 Ha6-c52. Vf2—e3+ Ke5—fö:

- g 4 t

Világos. Sötét.1. Fe4-f8 Ke5-f5:A)2. Ff8—g2t K tetsz. sz.3. V—f6 v. f 3 f mat. • «• s" 6 - .

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Nagyváradon: Pál Rezső. - Táüyán: H. Nagy Lajos. -Sárospatakon: Homolya Kálmán. - Miskolcion: CzentheJózsef. - Pakson: Ambrózy György. - Pesten: HogyésziPál — Rózsaági Márton. — A pesti sakk-kor.

Rövid értesítések. Orosháza. Gy. V. A figyelmezte-tést köszönettel vettük, és sietünk kijavítani a cserét,mely szerint egy pár közelebbi számunkban diagramm-jaink mellett a. Sötét és Világos egymás helyet illetéktelenülfoglalták el A csere nyomdai tévedésből történt, a mintdiagrammjainkat tudtunkon kivül ujakkal váltották fel. -Tálva II N L Minthogy az említett feladványban való-szinüíeg a leírás alkalmával hiba csúszott be, ujabb bekül-dését adandó alkalommal szívesen veszszük, s számára atért biztosítjuk. — Sárospatak. II. K. Köszönettel vettük,g átfogjuk vizsgálni.

ö negyed 3-án 2 óra 25 perczkor reggel.

TARTALOM.Reich Ignáoz (arczkép). — Vágyak. Dalmady Győző.

— A jurátus-világból. Pálffy Albert. — Hírlapirodalmunka 19-ik században (folyt.). Szinnyéy József. — A szent-gotthárdi zárda Sveiczban (képpel). — A Duna-vizes(III . fővárosi kép). — A kis-szállási gazdaság (képpel). —Az üveg (folyt.). Br. Bardocz L. — A Duna-tenger. VargaVilmos. — Római régiségek. Iiómer Flóris. — Egyveleg.— Tárház : Irodalom és művészet. — Egyház és iskola. —Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. —Mi újság? — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló.— Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lakik magyar-uteza 1. sz.)

!Í '

rf

« • '

58

HIRDETÉSEK.

Haszonbérletek.1. Hevesmegyében, Gyöngyöstől 2 órányi

távolságra, s a hatvani vasúttól szintén 2 órá-nyi távolságra fekvő tagositott birtok,mely 1900 hold szántóföldből áll, holdját1200 • ölével számítva, többnyire uj kiha-sitások, 9 mely dohány-ültetésre, repeze- ésbuzavetésre igen alkalmas, — továbbá 100Jiiold viz alá ereszthető mezőség, mely év«n-kint 2—3-szor kaszálható, — s 300 holdlegelő, összesen 3200 hold, gazdasági épüle-tekkel ellátva, inventárium szerint haszon-bérbe adandó, vagy átvehető.

2. Ugyanott egy hárraasmenetü vizimü-maloin a Tárna vizén, ezen malom a Ganz-féle gyár által teljesen, egészen újonnan s alegújabb tervek szerint rendeztetett be.

3. Szolnoktól 2 órányi távolságra fekvőés Vi órányi távolságra Puszta-Pó vasútiállomástól, a Tisza mellett 1174 hold tagosi-tott s víztől mentes repeze-, dohány- és búza-föld — de gazdasági épületek nélkül —haszonbérbe adandó. A közelebbi megtud-ható: Wodiancr Albert urnái, Zrinyi-uteza3-dik szám alatt, és Gyöngyösön: Rád}'András ügyvéd urnái. 949(1-3)

H eekennst Gusztáv könyvkiadó-hivatalában megjelentek, s általa minden hiteles könyvárusnál, Pesten : Grill Karoly-nál, Budán : Nagel és Wischan-nál kaphatók:

Dr. Malatidesa nagyon erélyes gerjél-vagy villany-dflejzés s a hozzá igényelt szerekáltal, többféle, igen makacs belső éskülső nyavalyákban gyors javulást és

gyógyulást eszközöl.Ugyan ő nála (Pest, stáczió-titeza

25-ik szám alatt) az ép egészség- éséletirtó igen ártalmas bujavész, s atitkos fertőzés, sok éven át érvényesneklelt biztos óvó- és gyógyszerét, az úgy-nevezett ovonyát is megszerezhetni.Csomagja, a hozzá csatolt értesitövelegyütt 1 ft.a.é., de postán 2 csomagnálkevesebb nem lesz elküldve.

Ugyanott az aranyérről irt munkátis megszerezhetni. — Ara 1 ft. a. é.

939 (2—3)

A szcndrőládi „Gábrielánum" nagy gyü-mölcsösében, válogatott s megállapított árongyümölcsök nagyban, következőképen adat-nak el: 2—3 éve> finom minőségű alma-oltvány, 100 darab ára 20 ft.; — minősé-gileg legfinomabb öszi-baraezk, 52 fajta,100 darab ára 20 ft.; — finombélü diócse-meték 3—4 éveáek, 100 darab ára 15 ft.;oltógalyak, 365 téli almafaj, 19 körte-, téliés őszi oltó-galyak, nemkülönben szilva,cseresznye, darabja 6 kr. —• Paulik János.mükertész, per Miskolcz, Edelény, Szendrö-ládon. 953 (1)

Steindecker L.—Schlesingerbankárháza

mainai Frankfurtbana legtávolabbra eső vidékekre küld azösszes húzásokra érvényes sa helyi kor-mányzóság biztositéka mellett kiadott

e r e d e t ijdtalomdij - részlet jegyeket

(nem Ígérvények);ezen részlet-jegyek ára darab-számra11 a. é. ft., mely összeg készpénzben

küldendő be.Az előny, mely ezen sorshúzásoknál

a többi felett kínálkozik, abban fekszik,hogy azok húzásai már néhány hónapalatt bevégezttítnek.fi26l(-szor 100 ft.fizettetik vissza; azonkívül megnye-rettetik még: 2-szer lOO.OOO. 50.000.30,000, 15,0011, 10.000. 5000, ésszáZNZOrnal több lOOu forint.

C^W Érintett bankárház bebizonyí-tani akarván még, miszerint mily cse-kély itt a koczkáztatás, s mily rendkí-vüli előnyökkel kínálkozik az, készneknyilatkozik, azon részletjegyeket, me-lyekre történetesen nyeremények nemesnének, a megtörtént húzás után cse-kély veszteséggel visszaváltani A nye-remények Németország bármely váro-sában kész ezustpőnzben fizettetnek ki.Játéktervek és sorshuzási lajstromokingyért küldetnek meg.

Készpénzbeli megrendelések miha-marább és közvetlen fentebb érintettbankárházhoz utasitandók. — Mindenegyéb ausztriai álladalmi sorsjegyek alegjutányosb árakért adatnak el.

943 (2-4)

irta Goethe. Fordította Bajza Jenő.Tizenkettedrét. (191 lap.) Borítékba fűzve ára 1 furint ausztr. érték.

Diszkötésben. egy fényképpel. 2 ft. 40 kr. a. é.Goethe e gyönyörű müve átalánosan a német irodalom egyik gyöngyének tartatik.

A magyar olvasó-közönségre nézve e mü jelességén kívül még azon körülmény is kölcsö-nözhet neki érdeket, hogy nyelvünket a korán elhunyt ifjú költő Bajza Jenő ritka sza-batossággal és hűséggel, s a mellett igen szép költói, s a tárgyhoz méltó emelkedettalakban tette át. Ez okból bátran ajánlhatjuk az olvasó-közönség szíves figyelmébe.

HÖLGYEK LANTJA.Magyar költónök müveiből szerkesztette

ZIL±H7 ZÁROLT.Terei arrzképével.

Nyolczadrét (320 lap.) Velin papíron fűzve 2 forint. Diszkötésben 3 forint.

A finomabb és gyengédebb női érzelem müvei. A nőnek egész világa szivébenvan, s midőn szive érzelntíibe már'ott tollal érzelmeket rajzol, saját egész világát tárjafel az olvasó előtt. A férfiúi lángész és szorgalommal fejlesztett ismeret nagyszerűbb ésmegrázóbb müveket alkothat ugyan, d-. szívből szívhez szólni jobban tud a nő, a kin»-kmindene, e saját kis világában van öszpontositva. E füzet legnagyobb részben magábanfoglalja mindazt, a mit eddig a magyar nói irodalom kitűnőt, és jeleset létrehuaotl,s mint irodalmunkban eddig csaknem egyetlen ilyszerü gyűjtemény, méltán vonjamagára az olvasó-közönség figyelmét. (1 3)

MAGYAR' LANTOSOK.Petőfitől máig. Petőfi Sándor arczképével.

Kis 8-rét. (820 lap.)Boritékba fűzve 2 forint. Di-izkötésben 3 forint ausztriai értékben.

A gyöngyök, melyeket Petőfi óta a magyar költészet termelt, e díszes kötetbenmint ékes gyöngyfüzér nvujtatnak a magyar közönségnek. Szemen szedett gyémántjaie költemények a Petőfi Sándorral kezdődő költészeti korszaknak. Az olvasónak nemkell felkutatni értük a szépirodalmi lapok és versfüzetek tengerét, készen kiszemelvetalálja azokat e könyvben, s a szépirodalmi lapok, versfüzetek sok keserű cseppje nélkülmint tiszta nektárt a" Helikonról, éldelheti e könyv tartalmát, mit a magyar múzsa Petőfióta megvesztegetetten tiszta ihletése nyújtott. A (liszus kiállítású könyv 320 finomnyomású velin Lipra terjed 8-rét alakban.

• y *

koszorúsok albumírói élet- és jellemrajzok.

ma Z I L A H Y K Á R O L Y .Mutatványokkal és tizennégy aczélmetszettel. Nagy 8-r. (120 1.) Diszkötésben 5 ft.

Azneves e g y é gbüszkeségképen emlege, ykiadója a fönnebbi, mindnyájunkat közös és természetes óhajtás teljesítésével kedves-kedik a t. magyar olvasó-közönségnek, nemzeti irodalmunk következő koszorúsainakarczképét, továbbá irodalmi működésének és életrajzának ismertetését mutatván fel eszép kiállítású albumban: Kazinczy Ferencz, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel,Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferencz, Bajza József, Vörösmarty Mihály, Czuczor Gergely,Jósika Miklós, Eötvös József, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Jókai Mór, Arany János.— Azon album, az aczélmetszetü arezképeken kívül 120 nagy 8-rétü vastag velin laponismerteti ez országos népszerüségü férfiak működését és életrajzát, s közérdekű tartal-mánál fogva ép ugy hivatva van a legelterjedtebb irodalmi termékek egyikévé válni, mintelegáns díszénél s tartalmánál fogva egyaránt, helyet foglalni a fényes salon-asztaloklegtöbb érdekkel lapozott diszalbumai közt.

B Eötvös József összes müveiből fűzte Yachott Sándorné.B. Kötvös J. arczképével.

Ara fűzve 2 ft. 50 kr. Diszkötésben 3 ft. fii) kr.Báró Eötvös József müveiben, szétszórva a költői sorok közt, annyi drága gyöngy

csillog, hogy azokat a gyöngygondolatok gazdiig kincstárának lehet mondani.E kincstárt, hogy a gyöngygondolatok igazi szemkápráztató csillogással együt-

tesen ragyogjanak az olvasó elbüvült szemébe kegyes dolognak tartók, a jelen kötetbenegy sommában tárni fel. Igazi nagyszerű világosság, mi e drága gyöngy-halmazbólelétündököl.

Részvény-aláírás.A mátrai bányaegyesület által múlt évi

november hó 21-én tartott rendkívüli köz-gyűlés 4-ik pontja alatti határozatához ké-pest a társulat alakulása alkalmával eladásraszánt részvényekből még fennmaradt 394 db.részvényre az aláírás ezennel oly módonnyittatik meg: hogy az aláiráskor fizetendőa részvény árának '/s része; a hátralevő4/s rész pedig folyó 1865-ik év márczius,június, szeptember és deczember utolsó nap-jain oly hozzáadással, hogy ha valaki az évleforgása alatt oly időben irna alá, midőnegy vagy több részletfizetésnek ideje márlejárt, a lejárt részleteket köteleztetik azaláiráskor egyszerre lefizetni.

Az aláírás, úgyszintén a befizetések is,t. ez. Kunewalder M. testvér uraknál(Pesten, József-tér 11. sz.), mint a mátrai bá-nya-egyesület főpénztárnokainál történnek.

Egy részvény ára 50 forint, s mindenaláírandó részvény-jegyért 1 forint költ-

946 (3—3)^ A mátrai bánya-egyesületigazgató-választmánya által.

Folyó évi február 15-éntörténik az állam által biztosított

jutalonidij- kölcsön soFshuzása.13 millió 816,841 frank

összes tőkével ezüstpénzben. — A kölcsönfőnyereményei: 50 nyerő 60 ezer frankjával,8 nyerő 50 ezer, 4 nyerő 45 ezer, 14-szer40 ezer, 13-szor 35 ezer, 6-szor 32 ezer,14-szer 30 ezer, 4-szer 25 ezer, 22-szer 20ezer, 8-szor 18 ezer, 4-szer 16 ezer, 13-s2or15 és 10 ezer stb. frank, • ezenkívül 350ezer számnak e kölcsön-sorshuzasban mégokvetlen nyernie kell. — Sorsjegyek afennérintett sorshúzáshoz kaphatók alulírottállampapírok nagykereskedésében azonnalikészpénz-fizetés mellett. 1 sorsjegy ára csak1 ft., 3 sorsjegyé 2 ft., 6 sorsjegyé 3 ft.30 kr., 12 sorsjegyé 6 forint.

Játéktervek, valamint felvilágosítások in-gyért. A sorshuzási lajstromok pontosanmegküldetnek. A nyeremények azonnal készezüstpénzben fognak kifizettetni — Czim:C'onrad J.Willi. ( J h e l i a s , Frankfurt amMain. 947 (3-6)

D r. V1 *• 111 i » % k xmfgjobbitott

RÜH-SZEREmely a testbőrt tisztává teszi. Kzc.n szereltávolítja egyszeri bedörzsölés által a rűhtstb., egy éven át, anélkül hogy a t-stre

káros befolyással lenne.A u s z t r i á r a t.ézve a főraktár létuzik a

„fekete sashoz" czimzett gyógyszertárbanWelsben, Felső-Ausztriában.

Raktárak Magyar- és OláhorszáRranézve P e s t e n : WAGNER JÓZSEFgyógyszerésznél a váczi-uton, — továbbákövetkező gyógyszerész uraknál kapható,u. m.. Győr : Némethi P., — Debreczen:Rothschuek K., — Sikiós : Holmik F., —Kreutz : Sowal J., — Csúz : Bórsav F„ —Csacza : B.-.nsáth F., — Zágráb : Mihi?G.,— Varazsd : Malter A , - Stubika: Vor-mastini L., — Prága : Fiúst J. és Fragner,— Pilsen : KaUer E., - Trautenan:Czerny V , — Königgra'tz : Hanslik J., —Aiissijf : Waltér V , — Rcichenberg : Hla-sivetz L., — Krninau : Firbas C, — Becliin :Ebenhöck K , — Grécz : Purgleitner J. ésEichler, — Brnck a. d.Mnr : WittraannA.,Marburg : Bancalari J., - Kindberg:Pezleder A. stb. 882 (7 — 12)

IANYA JÓZSEF(előbb Bfthmés Kánya)

Pesten, József-tér 10-ik sz. a.,ajánl:a

minden évszakradúsan ellátott

legújabb bel- ós külföldi

női-divatáratárát.

793 (16-0)

59

i liizlosiliibiinkA Ilunearia" biztositóbank czimü magyar biztosító-társaság működését rövid idö előtt megkezdvén, azon oknál fogva

bátrak v a t y u n k a 8 ^ ez. közönségnek becses tudomására hozni, mi«erint nevezett b,»to«to-.nté*etnek

Borsod-, Heves-, Alsó-Zemplén-, Torna-, Gömör- és Zólyommegyékrenézre megalapított vezér-ügynöksége reánk bízatott, s kerületünkben

tűzkár elleni biztositások« legméltányosabb föltételek mellett jutányosán ugy általunk, mint minden nagyobb helyen felállított «-, kerületi é.

alügynokeink álul » A * ^ « ^ h a z a i k ö z ö n 8 é g e t értesíteni van szerencsénk, felkérjük egyszersmind belföldi intézetünk szivesMidőn erről a naSyér£elfU; tás k ö r é b e e8£ szolgálatunkat, s kijelentvén még ez alkalommal, miszerint minden e tekin-

, készséggel nyújtunk felvilágojitást. - Miskolcz 1864.. deczember eleién.

922 (2-6)

A Hungária" biztositóbank miskolezi vezér-ügynöksége.

LIGHTENSTEIN és FŰRÉSZ.

A sárospataki közönséges ma-l o m k ö v e k n e k ára, az 1864-ikévi deczember 10-ke előtt szokottáron alul, a bányában vásárlókkedveért mindaddig, inig a mostkészletben levő malomkövek elnem kelnek, egy harmadrészszelalább bocsáttatnak. 921 (3—0)

Láczay Szabó Károly.

Titkos betegségekés idült, súlyos ntóba.jai ellen, több évitapasztalás és a világhírű K i r ó n i(egykori párisi tanárának) tanmódjaután, siker biztosítása mellett rendelSUGÁR orvostudor. — Lakása fflrdó-ntcza 3-ik szám, a József-tér sarkán.— Elfogad 11 órától 1-itf. Nőket3-tól 4-ÍR. 816 (12-24)

Megkereshető levél által is.

Folyvást előfizethetni

MAGYAR SAJTÓpolitikai napilap

1805-dik évi folyamára.

Gazdasági- és kerti-magvakat,nemes szőlő-vesszőt, gyümölcsfákat és virágokat, ugy spárga-gyökereket, valamintborászati és kertészeti eszközöket olcsón kaphatni Pesten a „(iazd. Ipar-Tárlatban'",egyetem-uteza, takarék-pénztári épületben, a „három csillaghoz" czimzett boltban. —Levél által teendő minden megrendelés pontosan teljesittetik, s az ország bármely részébeelküldetik.

Pénzt előre küldeni nem szükséges, ez utóvétel mellett fizethető. — Árjegyzékkelingyen szolgál az ügynökség. 950 (1—4)

Előfizetési föltételek:Postán küldve:

3 ft. 50 kr.7

Évnegyedre (február — április)Félévre (február—július)

Buda-Pesten házhoz hordva:Évnegyedre (február—április)Félévre (február—július)

A pénzes levelek bérmentes tiildése kéretik.

A Magyar Sajtó kiadó-hivatala(Pest, egyetem-uteza 4-ik sz. a.)

3 ft. — kr.6 „ — „

Takaréklámpák repczeolaj-égetéshez.* i • uv, mnínr szerint készített lámpák az eddig létezet-

Ezen, az alulirt által a• l e j g * ^ £ t t a legjutányosabbak s felette keVés olajtteknél a legjobbak, s egyszerű kezees rf „ A g 0 8 8 á R S a l 1 font repeze-olajigényelnek, - Ugy hogy * s ' ^ , ' t ó f ' _ ^ i n t az a moderateur-lámpáknál történni40 óráig ég, s a gyekor, beduga t ö k J i e t e 3 e n fel vannak mentve,szokott, valamint a felhuzásoK ° t ^ i á m p á khoz következő arányban állanak:

f T « ""regek "egyenesek leven, nem repednek oly gyakran, s így .gen könnyen

tisztithatók. . _y e n í r (íbb idegzetü emberek e lámpák égetését észre sem veszik,2. Hogy a ^SS?^ nenfmind;g egyenlő minőségben kapható kőolaj égetése

S T Í b e S Z l V n 1 ' ~ takarék-límpíim általi e t ü egyének s betegek -obáiban a kőolaj égetését

S ^ S Í ^ ^ m i n d e n ü t t kapható-s arban a köo la j ja l

márÍSEfeyn1szrevételeim megállapításával bátor vagyok, a nagyérdemu közönségnekányaimat - benső használatra a legjobban ajáulan,.

S ^ h t i t u " . m . konyhákba, műhelyekbe, gyárakba, boltokba, korcsmákbaés községeknek utczai világításra. v á I a s z t é k b a n , u. m. asztali-, fali- és függő-

St^^tTÍSX - megrendeléseket a lehető legolcsóbblámpáStn^^sárért szívesen elvállalok.1-í 8 ? Egy «Í!?Kmp™ aA legjobb kőolajnak mázsája 28

í l I K Z

yferi F asztali-lámpa ára 80 krtól

1 - . Wf • ^ t « « 8 - függö-.ámpa 6 ft. -f o r i n ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ _ ^ ^ ^

b b i k k d ő k k é b van sMinthogy a kőolaj s kőolaj - lámpákkah üzér-

!IVÍI« PS llYllíUKO/jai t kedés többnyire a kereskedők kezében van, sW Ü . S VJ* ' V 1 ké-szittetnek s adatnak el, s így a kereskedésben

B énkivülem még c.ak egy helyen késntbetnK_ . ' k&lajjali kereskedéelőfordulók többnyire a k u.1, f o l^.o l

l ií°*a*" eladók némelvike kikürtölve árucikkeiket -most m á r o l y m e s é 9 fokra hágott, hogy M eia - gyúlékonyabb mintnemátalják a tisztelt közönségnek oly k ó o a j a t K ^ ^ ^ ^ y j y ^ ^ ^ j k

a opiritu. sőt mint a puskapor s kik: «en K J i e ^ g z e r ü b b megvizsgálás!vannak k.téve; ennélfogva köte egemnek: tarto* k o z t u ^ á g r a j n t t a t n ? : ugyanis

,dját (mely több évi gyakorlatom eredménye; e ) a j ^ . ^megvett koola ból ea-v csekélynyi adag egy t*" . . . _ . , , ' „ ° i „„„„t h a ^ .

Az ember és neme,vagy felvilágosítás a természeti szere-lem, természeti czél, a nemi élvezet kor-mányzása, a fogamzás, terhesség és ön-

F.,

Kugler Adolf könyv , mű- és zenemű-kereskedésében Pestenmegjelentek és kaphatók :

Anőktitkaiésbeíe^segei.Tanulságos könyv anyák és hajadonokszámára a havi tisztulás első kiálltáról sa szépnemnek azok körüli betegségeiről.

Dr. Albrecht J. E. F. utánnémetből.

Ara 80 krajezár ausztr. érték.

A sérvek gyfikeresgyögyitása,

vagy a sérvek és kidüledö részek orvos-lási módja, oly csalhatatlan szer hozzá-

adásával, mely által az gyökeresenkigydgy itta tik.

Dr. Simon 8-ik kiadása után.Ára 80 kr. a. é.

megtartóztatás felöl.

Irta A L B R E C H T E.orvostudor.

Ára 75 krajezár a. ért.

Megifjodásaa meggyengült ideg-rendszernek,

vagy alapos gyógyítása a titkos ifjúkoribűnöknek és kicsapong-íísoknak.

Irta RICHÁRD R.Ára 80 krajezár ausztr. érték.

g^ j . Vidéki megbízások a fent elősorolt, vagy bármily, máskönyvárusok által hirdetett, munkákra pontosan s a kiszabott boltiárakon eszközöltetnek. 948 m

ztlfdo^ásra jut tatnf :m ó d j á t ( m e l y t ö b b d v i g y a k o r l a t o m e r e d m é n y e ; e ) a j ^ ^ ^

a roegvett kőolajból egy csekélyny. adag egj ero . . d ' _ J ^ e n n e k h a s z .kezesbe hozatik, s hogy ha az meggyül, oKveueu„álása igen veszedelmes. Lnálása igen veszedelmes,

897 (5-5) LáZál Míhály,bádogos-mester Pesten, kecskeméti-uteza 7. sz. a.

Folyvást előfizethetniaz e g y e s ü l t o r s z á g o s m a g y a r k e r t é s z e t i t á r s u l a t

1865-ik évi rendes közlönyére, :a hetenkint két íven ábrákkal és képekkel megjelenő kertészgazdák és

méhészek szaklapjára, mely az eddigi szerény

Falusi Gazdaczim alatt megjelenik.

Előfizetési föltételek:Egé3z évre (január—deczember) (j ft. — kr.Félévre (január-június) . • 3 „ — „Évnegyedre (január—márczius) ] „ 5 0 „

jgft' Az előfizetési pénzeket kérjük egyenesen így czimezni: a Falnsi Gazdakiadó-hivatalának, Pest (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

In allén Buchhandlungen pránumerirt man auf die Damen-Mode-Zeilung:

Illustrirte Blatter fiir Mode, Ilatishaltung undpraktischcs Lében.

Dazu als Priimie: der „Gescllschafter." Familien-Untcrhaltungsblatt.

) Preis : vierteljahrig für 2 Journalé I fl. 30 kr. MitPostversendung 2 fl.

Nr. 2 für 1865 ist hente erschienen, und bringt nebon 30 Abbildungon, als Beilage,2 prachtvolle kolorirte Pariser Modcbilder und einen grosKen Schnittbogeumit 10 verschiedenen Schnitten.

Die Pramie, der „Gesel'.schafter" Nr. 2, erschien am 5. Janner. 952(1)

60

ADLERBLtVÁLTÓ-ÜZLETE,

Llojd-épület, Dorottya-uícza 14-ik szám Pesten.PROGRAM M.

A) Sorsjegy-eladás részletfizetés mellett.Sorsjegyek bevásárlására nem minden ember hajlandó egyszerre nagyobb összeget

adni ki; tle ha a vétel oly föltételek mellett történik, hogy a vételár részenkint és pedighavi vagy negyedévi részletekben törlesztethessék, akkor könnyen juthat bárki issorsjegyek birtokába, anélkül, hogy megérezné a fizetés terhességét és egyszersmindaz elsA részlet lefizetése után minden nyereményre.játszik.

Mindezeket megfontolván, a t. ez. Közönség a sorsjegyek eladásánál nagy könnyebb-ségére azon intézkedést vettem foganatba, hogy ezután minden sorsjegyvásárlónak szabadtetszésére lesz bizva, a havi vagy negyedévi befizetéseket akkora összeg-részletekben ésannyi egyes határidötartam lefolyása alatt eszközölni, a mint viszonyaikhoz mérve leg-könnyebben tehetik, ugy mindazonáltal, hogy a lefizetendő részlet, nem lehet kevesebb 3forintnál és legalább 10—25 hó alatt havonkitu, vagy tetszés szerint negyedévenként fize-tendő. Az első részlet minden egyes sorsjegy után 10%-tőli az árfolyam szerinti értéknek,és pedig :

1 Waldstein-, Windinschgratz-, Keglevieli-, Rudolf- vagy Comosors-jegy után lefizetendő első részlet egyenkint 3 ft.

1 Salin-, St. Genoi--. Pálffy-, Clary-, budai, ft. 50 1864-iki vagy50 forintos Trieszti sorsjegyért az első részlet 4 ft.

1 V5 sorsjegy 1860-iki évi 100 ftos, — 1804-iki évi — % 1839-ikiévi 100 ftos — triesti vagy gőzhajó részvény után az első rész-let egyenkint , 8 ft.

1 Hitelintézet vagy Eszterházy-féle sorsjegy után 10 ft.1 egész 1839-ki vagy 1860-ki 500 ftos vágy*1854-ki sorsj. után . 30 ft.

Egy egész sorsjegy ára azonidóbeni árfolyam szerint, 6% kamat évenkinti ráfize-téssel és a havonkinti részletre '/i % üzletdij számításával Allapitttatik meg. Egyébiránta további fizetés ezen megállapított fizetési rend szerint változatlanul foly tovább.

Különböző sorsjegyeket összeállítva részletfizetés mellett a nevezett mó-don szintén lehet vásárolni, melynél tehát »z illető vevők tetszésére bizatik a fenn elő-adott részlet és havi vagy negyedéves befizetési megállapodások határai között az egyesfizetendő részletek nagyságának és időtartamának meghatározása.

A különböző sorsjegyek váltóüzletemben a következő összeállításban találhatók :

Havi befizetéssel:

1 100 ftos 1860-ki,8G4-ki, 1 Ilitelinté-

1. A társaság 10 vagy 20 sorsjegyre játszik, a befizetés pedig aránylag igen csekély2. Ennek folytán a nyerés reménye sokkal valószínűbb, mint ha a játék szerencséje

csak egy sorsjegyre van alapítva.3. Kétségkivüli tény hogy a még ki nem sorsolt jegyek értéke a társaság feloszlása

után, pl. 25 évnegyed elteltével, a sok kisorsolás folytán sokkal nagyobbra emelkedik,mint mekkorával azok a társaság kezdetekor bírtak.

Az általam alapított játszó-társaságok a kövltkezők :

I. 25 évnegyedes részletfizetés mellett:A) 20 személy 20 db., vagy 10 személy 10 db. hintelintézeti sorsjegyre 8 ft.

részletfizetésselB) 20 személy 21 darab sorsjegyre úgymint:

100 ftos 1864-ki, % 1839-ki, 1 250 ftos 18G4-zeti-, 1 Como-, 1 100 ftos Trieszti-. 1 50 ftos Trieszti-, 1 Göz-hajó-társulati részvény, 1 Kszterházy-, 1 Salm-, 1 Pálffy-,1 Clary-, 1 Genois, 1 Budai-, 1 WindischgriUz-, 1 Waldstein-,1 Keglevich-, 1 Rudolf-, 1 Badeni- 35 ftos és 1 Svéd sorsj.évenkinti 40 húzással 4 ft.

C) 20 személy 20 darab 50 ftos 1864 iki sorsjegyre 3 „D) 10 „ 10 „ 100 ,. 1860 iki „ . . . . 6 „

II. 25 havi részletfizetés mellett:E) 10 személy 10 darab Hitelintézeti sorsjegyreF) 10 „ 10 „ 1864-ki 100 ftos sorsjegyreG)10 „ 10 ., 1860 ki 100 ftos „ . .

0-ik szám. Tizenkettedik évfolyam.

6 ft. 30 kr.4 „ 60 „5 „ - ,.

,, 20 „

5 ft.1 Rudolf-, 1 Waldstein-, és 1 50 ftos 1864-iki sorsjegy . ?1 Salm-, 1 Genois-, 1 Budai-, 1 Rudolf-sorsjegy 7V5 1860-ki, '/2 1864-ki. 1 Pállly-sorsjegy . , 91 Hitelintézeti-, 1 Como-, 1 Keglevich-sorsjegy 91 1864-ki 100 ft.. 1 Waldstein-, 1 WindischgriUz-, 1 Keglevich-

sorsjegy 91 Hitelintézeti-, 1 Waldstein-, 1 Keglevich-, 1 Rudolf-sorsjegy 10Vi 1860-ki, '/i 1864-ki, 1 Windischgratz-, 1 Keglevich- „ . 101 Genois-, 1 Pálffy-, I Clary-, '/, 1864-ki, 1 Rudolf-sorsjegy . 101 Salm-, 1 Budai-, 1 1864-ki 100 ftos, 1 Keglevich-sorsjegy . • 101 50 ftos Trieszti-, V5 1839-ki, % 1864-ki sorsjegy 101 Eszterházy- ' 2 1864-ki, 1 Budai-sorsjegy 121 Hitelintézeti-, 1 Pálffy-. 1 Salm-, 1 Keglevich-sorsjegy . . . 12V5 1860-ki, % 1864-ki, 1 Budai-, 1 Keglevich, 1 Rudolf-sorsjegy 121 100 ftos Trieszti-. 1 Pálffy-, 1 Windischgratz-, 1 Waldstein-

sorsjegy 12 „1 Hitelintézeti-, '/51860-ki-, 1 Salm-,1 Budai .1 Rudolf-sorsjegy 15 „1 Hitelintézeti-, ' 5 1839-ki, V, 1864 ki, 1 Clary,sorsjegy . . . 15 „1 Hitelintézeti-, ' -, 1860-ki, 1 Pálffy-, 1 Clary-, 1 Genois-sorsj. 18 „1 1854-ki, '/, 1860-ki, 1 Keglevich-, 1 Rudolf-sorsjegy . . . 20 „1 100 ftos 1860-ki, 1 100 ftos 1864-ki, 1 50 ftos Trieszti-, 1

Pálffy-sorejegy , • • > 25 „1 Hitelintézeti-, 11839-ki, 1 Pálffy-, 1 Salm-, 1 Rudolf-sorsjegy 25 „1 egész 1837-ki, 1 Hitelintézeti-, % 1864 ki, 1 Pálffy-, 1 Kegle-

vich-sorsjegy 30 „A vétel és részletenkinti fizetés megállapítása után minden vevő kap egy saját ne-

vére szóló részletfizetési ivet, melyen az eladott sorsjegyek, valamint a törlesztendőrészletek ponton jegyzéke lesz olvasható; mihelyt a havi részletek fizetése kezdetétvette, azonnal játszanak a sorsjegyek is, még pedig egyedül a vevő javára, valamint aszelvények kamatai is az ő részére fizettetnek. Miután pedig az összes részlet lefizet-tetett, a' részletfizetési iv bemutatójának az egyes sorsjegyeket természetben szol-gáltatom at.

B) Játszó-társaságok alakítása.Itt az a főczél, hogy alkalom nyujtassék, melynélfogva 25 évnegyedi, vagy 25

havi törlesztéssel a sorsjegyek nagyobb mennyiségben játszhassanak; a befizetések ugyan-azon arányban történnek, mint az egyes sorsjegyeknél, míg bármely sorsjegyre esik is anyeremény, az a részvényeseket közösen illeti. A részletek befizetése után minden rész-vényesnek" jár egy vagy több eredeti sorsjegy, mint ez még alább bővebben meg lesz mu-tatva. Efféle társaságok a következő előnyökben részesülnek :

H)10 „ 50 „ Rudolfjegyre 3A bélyeg A. é3 E.-nél egyszer mindenkorra tesz 1 frt. és 80 kr., B., C. és H.-nál

68 kr., D. F. és G-nél C9 kr.A társaság részesei egyetemesen játszanak a meghatározott sorsjegyek számával.

Ha valamely sorsjegy nyert, akkor az mással pótoltatik, a nyert összeg fölöslege pedig arészvényesek aránya szerint felosztatik. A részletek lefizetése után, minden részvényesegy eéedeti sorsjegyet kap ; H-nál 5 eredeti sorsjegyet és B-nél a különféle sorsjegy fel-osztásának léhetetleásége miatt kiki aránylagos illetményével részesittetik azok ela-dásánál.

C) Előlegezések hitelpapírokra.A bécsi és pesti tőzsdén bejegyzett hitelpapírokra pénz előlegezéseket nyújtok vagy

3 hónapra, vagy pedig megkötendő egyezség után hosszabb időre is. A visszafizetés egy-szerre, havonkint, vagy tetszés szerinti részletekben történhetik; első esetben az előlegek-ből a kamatok és ügykezelési dijak levonatnak; utóbbi esetben a sorsjegyek értékéből azelső havi részletet számítom le.

D) ígérvények.Mindenféle sorsjegyre bocsátók ki igérvényleveleket, melyeknek árfolyama időről

időre változik, miközben mégis az 1865-ki évre az árak következőleg vannak megállapítva.

1 Clary-, 1 Genois-, 1 Pálffy-jegyre 2 ft. 50 kr.Hitelintézeti Ígérvények 31864-ki1864-ki1860 ki1860-ki

fél sorsjegy2162

50

25

» k j e g y . . : . . .Bélyegdij 50 kr.

E) itálános üzlet.Minden bank- és váltóüzletekkel kapcsolatban álló üzérkedések, mint állam-,

müipari- és kisorsolási papírok, földtehermentesitési kötvények, záloglevelek,magyar múiparí papírok eladása és bevásárlása — miról félhavonkint üzlettudositástárfolyammal együtt kiadok, nemkülönben arany-és ezüstpénzek külföldi bankjegyekáltalam a legjutányosabban eszközöltetnek.

&&* A sorsjegyek figyelemmel való kisérését magam vállalom el 2 perczent díj-ért, valamint előfizetéseket is elfogadók kihuzási jegyzékekre 5 ftért évenkint; továbbámindenféle kisorsolt sorsjegyek és földtehermentesitési kifizetést eszközlöm m&&

1865 ik évi kisorsolási-naptár ingyen!WF Vidékről *^g

elfogadok mindennemű megbízásokat az e programmban kitett üzletekre, és azokat t .megbízóim megelégedésére a legpontosabban intézendem el.

Megrendeléseknél a megközelítő ár beküldését kérem, vagy ha az 100 ftot megnem haladna, utánvétellel fogom azt fölvenni; eladandó tárgyak beküldésénél az érte járóösszeget vagy beküldőm, vagy azt, utasítás szerint, egy pesti vagy bécsi kereskedőház-nál minden további díjfelszámítás nélkül teszem le. 951 (1—0)

P e s t e n , Január 1-én 1865.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Pest, február 5-én 1865.

Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ftCsupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 8 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ijság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krb«-háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézre kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonábnn : Haasenstein és Vogler. — M Frankfurtban •Ottó Mollien és Jarger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész-gaz Jászati ügynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtat&s után 30 ujkr

Azon kevesek egyike, kik szóval és tollala politikai tudományoknak, ugy a mint aztEurópa müveit nemzetei kifejlesztették, ha-zánkba átültetésén fáradoznak, Kautz Gyulapesti egyetemi tanár. És oly nemzetnél,mely a nyilvános élet iránt kiváló érdekelt-séggel viseltetik, különösen fontos, hogyirodalmában és főtanintézeteiben a politikaiismeretekre nézve bő okulást nyerjen, mertcsak igy indulhat a közvélemény megpró-bált elvek és eszmék vezérfáklyája után,csak ugy adhat számot magának közérdekeihelyes vagy helytelen képviseltetése, fejlő-désének meglevő vagy hiányzófeltételei felöl. Különben csakfélig értett, vagy horderejébenépen fel sem fogott eszmék csil-láma kapja el, s ítélni nem tud-ván, kénytelen a divattá váltpolitikai jelszavakat vakon kö-vetni. Szabadelvüség és felvilá-gosodás együtt jár; amaz csakerre épülhet erősen, ez pedigaz elterjedt s minden oldalróltisztába hozott ismeretek ered-ménye.

Es ép ezért kiváló becsülésselkell lennünk e nagy tehetségűférfiú iránt, kinek életpályája afenn megjelölt czélra való közre-munkálásban áll, mely feladatáteddig is oly szép sikerrel oldottameg, hogy a magyar névnek kül-földön is becsülést szerzett. Nagymunkája, melylyel irodalmi pá-lyáját megkezdé: „a nemzetgaz-dászat tudománya és irodalmá-nak története", a nagyváradiakadémia fiatal tanára részére akülföldi tudományos körök kiválófigyelemét szerzé meg.

Müvében úttörő volt, és pedigoly fényes sikerrel, hogy a némettudósok legelseje : Eoscher, akitűnő Stein, Schafle, Röder, műveikbens a folyóirat okban a leghizelgőbb elis-meréssel nyilatkoztak róla, s azóta mintforrás és tekintély használtatik, sőt franczias lengyel nyelvre fordítják, s különösen afranczia irodalom első szaklapja kiváló el-ismeréssel ismerteié. Egyéb müveit, miknek

K a u t z G y u l a .rete, s a lényegnek tapintatos megválasztásajellemzi. — Kautz mint tudós és tanár fel-adatához hiven, ekklektikus. Egy iskola semszámithatja elfogult hivei közé. Philosophiá-ban Krause irányának — egyik legkiválóbb— képviselője, de ez s mély meggyőződé-sen alapuló szabadelvüsége nem gátolja,hogyminden nyomós nézet és jelentős vélemény,mely az irodalomban vagy közéletben jelent-kezett, pártatlan előadóra s méltatóra neleljen benne. Bizonyság erre mindenik mun-kája s egyetemi előadásai. Szerinte a politikaalapja: a tudomány, s az élet ismerete. El-

azsorát alább közöljük, bő tanulmányeurópai politikai szakirodalom teljes isme-

KAUTZ GYULA.

vont elvek feltétlen alkalmazását ép ugykárhoztatja, mint a históriai fejleményekvak imádását, s a haladást nem bizonyoselvek, s jogok felállításában látja, hanemszerinte a szellemi s anyagi jóllét tényezői-nek szaporodása, erösbödése az, mi megfelelőpolitikai institutióktól védve, teremt szélesalapon egészséges államéletet.

Ily széles tudomány, s ily szempontok

mellett nem csoda, ha neve a tudósok, gya-korlati emberek, tanulók előtt jó hangzású,s tanári működése sikerét kölönösen emeliaz is, hogy kellemes bánásmódján kivül fo-lyékony, ékesszóló és meleg előadása a kü-lönben is érdekes tudományoknak kétszeresvonzerőt kölcsönöz. — Egyetemünk e jelestanára s egyszersmind egyik legnagyobbkészültségü szaktudósunk életét még a kö-vetkező vázlatos adatokban ismertethetjükmeg olvasóinkkal.

Kautz Gyula 1829, november 5-kén, pol-gári szülőktől, Győrött született. Tanulmá-

nyait az ottani akadémián, meg apesti egyetemen végezvén, az;utóbbin már húsz éves korában

jogtudorrá avattatott föl.1851-ben külföldi egyeteme-

ket látogatott meg, s különö-sen Lipcsében a nagy nemzet-gazdászt, Roschert szorgalommalhallgatta.

Tudományos működése ésszellemi irányára a lipcsei nem-zetgazdászon kivül tetemes ha-tást gjakorolt Máár Bonifáczgyőri akad. széles tudományutörténelem-tanár, — azután apesti egyetem ismeretes tanáriczelebritása P a u l e r . | ^ %

Külföldi utjából visszatér-tekor Kautz, miután a tanáripálya már első ifjúságától fogvaéletczélja volt, előbb a pozsonyikir. jogakademiánál mint segéd-tanár, 1853 elején pedig a nagy-váradi jogakademiánál, mint va-lóságos tanár alkalmaztatott.

Nemsokára azonban hazánktudományi és irodalmi központ-jába jött, 1857-ben saját kérel-mére, az újonnan szervezett budaikir. műegyetemhez tétetvén át.

1859-től 1863-ig a pesti egye-temen mint a politikai tudományok magán-tanára működött, s legújabban ugyanott amagyar közjog és a közigazgatástan ren-des tanárává neveztetett ki, az egyetemijogkar fölterjesztésére.

A magyar tudományos akadémia 1860-ban tagjául választotta, a mely alkalommalszékfoglaló értekezésül az állameszme törté-neti fejlődését adá elő, a mint az ó, közép és